Pénzügyi jogi alapismeretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pénzügyi jogi alapismeretek"

Átírás

1 1 dr. Kertész Gábr Pénzügyi jgi alapismeretek Lektrálta: Prf. Dr. Sárközy Tamás egy. tanár Kézirat lezárva: december Budapest, átdlgztt kiadás

2 2 I. fejezet: Bevezetés a pénzügyi jgba Közpénzügyek fgalma A pénzügyi jg története Pénzügyi jgi nrma, pénzügyi jgi jgviszny A pénzügyi jg területei... 9 II. fejezet: Államháztartási jg Az államháztartás fgalma Az államháztartás funkciói III. FEJEZET: ÁLLAMI VAGYONGAZDÁLKODÁS Az állami vagyn Nemzeti Vagyngazdálkdási Tanács és Magyar Nemzeti Vagynkezelő Zrt A költségvetési szerv IV. fejezet: Költségvetés Az állami bevételek A költségvetés alrendszerei Költségvetési alapelvek Költségvetési ciklus Költségvetés különleges helyzetekben A költségvetés ellenőrzése V. fejezet: Önkrmányzatk pénzügyei Önkrmányzati vagyn, önkrmányzati bevételek Önkrmányzatk költségvetése VI. FEJEZET: ÉRTÉKPAPÍR- ÉS TŐZSDEJOGI ALAPFOGALMAK A befektetési alapk A tőzsde Bennfentes kereskedelem Vii. Fejezet: Államadósság jga Az államadósság fgalma Az államadóság finanszírzásának szabályzása Az ÁKK Zrt. állampapír frgalmazása VIII. fejezet: Bankjg Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Pénzügyi szlgáltatásk A pénzügyi intézmények típusai Pénzügyi intézmény engedélyezése Magyar Nemzeti Bank Bankügyletek IX. FEJEZET: BIZTOSÍTÁSI JOG A biztsítási piac szereplői A biztsítási ágak A biztsítási szerződés X. Fejezet: Nemzetközi adójg Kettős adóztatás

3 2. OECD mdellegyezmény Felhasznált irdalm

4 4 I. FEJEZET: BEVEZETÉS A PÉNZÜGYI JOGBA 1. Közpénzügyek fgalma 2. Elméletek a pénzügyi jgról 3. A pénzügyi jg története 4. Pénzügyi jgi nrma, pénzügyi jgi jgviszny 5. A pénzügyi jg területei A pénzügyi jg közjgi jgág, ahl az államhatalm közhatalmi jgsítványaival lép fel pénzügyi érdekei védelmében, illetőleg szabályzza az államhatalm számára releváns pénzügyi flyamatkat. Az állami beavatkzás és az állami jelenlét a pénzügyi területen a terület közösségi jellegéből fakad. Az államhatalm közszükségletek kielégítésére rendeltetett, amely közszükségletek finanszírzása a pénzügyi jg szabályrendszerén keresztül ldódik meg. A közszükségleteket a közfeladatk ellátása, finanszírzása révén tudja az állam kielégíteni. A közfeladatk különlegessége, amely a legmarkánsabban megkülönbözteti a gazdaság más területeitől, hgy a közfeladatkat attól függetlenül el kell látni, hgy azk nyereségesek, vagy veszteségesek. Ezek a közfeladatk jelentős részükben lyank, hgy jellegükből fakadóan nem tehetők ki a piaci lgikának, hiszen prfitrientált szemlélet mellett ezen feladatk jelentős része nem felvállalható, működtetésük beszüntetése visznt súlys társadalmi prblémákat kz. Az állami közösségi feladatvállalásk, vagyis a közösség meghatárztt szükségleteinek, mint közszükségleteknek a közösség által felvállalt kielégítése több csprtba srlhatjuk: Másképp nem fedezhető szükségletek (pl.: hnvédelem, rendészet, közigazgatás) A szlgáltatást igénybe vevők és a szlgáltatás hasznélvezői nem határzhatók meg pntsan (pl.: környezetvédelem) A szlgáltatás nyújtása nem tehető függővé attól, hgy valamennyi lehetséges igénybe vevő igényli-e a feladatt (pl.: árvízvédelem, járványügy) Mdern társadalmakban az állam által hagymánysan elláttt közfeladatk, amelyek több rszágban alktmánys alapjgként is rögzítésre kerültek (pl.: közktatás)

5 Az állam és az önkrmányzatk gazdasági intervenciója a plgárk érdekében (pl.: stratégiai ágazatk és vállalatk feletti ellenőrzés) A pénzügyi jg területén a közkiadáskkal kapcslatban fnts megemlíteni a Wagner-törvényt, és a Ppitz-törvényt. Wagner szerint a közkiadásk egyre növekvő tendenciát mutatnak. Ennek a törvénynek a realitását a makrgazdasági mutatók hsszú távú idősrkn való vizsgálata révén könnyen ellenőrizhetjük. Ppitz szerint pedig a közkiadásk hsszú távn egyre jbban centralizálódnak. Ennek a törvénynek a helyessége ugyancsak idősrk vizsgálata srán tűnik ki, aznban a mdern pénzügyplitika már egyre nagybb jelentőséget tulajdnít a szubszidiaritás elvének és a decentralizáiónak, ami a Ppitz által felvázlt trendeket megfrdítja. Az állami szerepvállalás jellege a gazdasági flyamatkban a stabilitás, az allkáció és a redisztribúció mentén írható le. A stabilitási funkció a knjunktúra-deknjunktúra kilengéseket tmpítja a gazdaságban, az allkáció a közfeladatk ellátásáhz szükséges frráskat teremti elő, míg a redisztribúció a reálszférában kialakult jövedelemaránykat sztja újra meghatárztt arányban Közpénzügyek fgalma A közpénzügyek, vagy pénzügyi visznyk lyan pénzmzgással járó kapcslatk, amelyek legfntsabb jellemzői, hgy A pénzeszközök mzgását a közhatalmmal rendelkező testületek szabályzzák; a közfeladatk ellátása, a közszükségletek kielégítése és emellett más célk érdekében; ez a GDP (grss dmestic prduct) vagy a GNP (grss natinal prduct) egy meghatárztt részének közpntsításával valósul meg; a közpntsíttt eszközöket az államháztartás alrendszerei útján újra elsztják; a közpénzügyi jgvisznyk srán megvalósuló újraelsztás céljait a pénzügyi plitika határzza meg. A közpénzügyek az állami cselekvés feltételei, eszközei, tárgyai. Ezeket a pénzügytudmány átfgóan pénzügyi alktmánysságnak is nevezi, függetlenül attól, hgy a mai magyar alktmány kifejezetten pénzügyi jellegű fejezetet nem tartalmaz, a pénzügyi jgi jellegű alapvető nrmák az alktmányból vezethetőek le jgértelmezési módszerekkel.

6 6 A közpénzügyek a magánautnómia és a társadalmi szlidaritás határait jelölik ki, illetőleg az állam által plgáraitól közérdekből elvnt frrásk felhasználásának csatrnáit határzzák meg. A közpénzügyek két fő része a közbevételek és a közkiadásk. Ezek egymáshz való visznya azn az alapn áll, hgy a közbevételek a közkiadásk finanszírzását szlgálják, ebből következően pedig a közbevételek nem prfitképzésre rientálnak, hanem a szükséges kiadásk fedezésére, ide értve természetesen a szükséges felhalmzást a hszszú távú beruházásk finanszírzását is. A közpénzügyeken belül külön kitüntetett szerepe van a napjainkban minden mdern államban egyre nagybb vlument kitevő államadósságügynek, ami az állam más jgalanyk jellemzően magánjgi jgalanyk, ritkábban más államk felé fennálló tartzásának kérdéseivel fglalkzik. A közpénzügyek szerteágazó, sk csatrnás rendszere együttesen alktja az állam pénzügyi rendszerét. A pénzügyi rendszer középpntja és legjelentősebb szegmense az államháztartás, amely négy alrendszerre tagzódik: 1. közpnti költségvetés, ami a közpénzügyek legjelentősebb hányadát fglalja magában 2. társadalmbiztsítási rendszer, ami magában fglalja az egészségbiztsítás és a nyugdíjbiztsítás alrendszereit és a közpnti költségvetés után a másdik legnagybb összeget fglalja magában 3. helyi önkrmányzatk és helyi kisebbségi önkrmányzatk költségvetése, ami az államigazgatás helyi szintjének működését biztsítja Az 1-3. pntk együttesen jelentik az állami költségvetést. 4. elkülönített állami pénzalapk, amelyek meghatárztt célhz kötött feladatk finanszírzását valósítja meg az adtt célkhz kötötten beszedett közbevételekből A közpénzügyek kezelésében a pénzügyi plitika szabja meg az általáns és egyedi célkat. A pénzügyi plitika két fő részre sztható, a fiskális és a mnetáris plitikára. A fiskális plitika az államháztartás kiadásainak és bevételeinek kialakítási flyamatát jelenti, amelynek célja, hgy elősegítse a knjunktúra-deknjunktúra ciklusk csillapítását és hzzájáruljn a magas szintű fglalkztatáshz és a lehetőség szerint inflációmentes gazdaság kialakításáhz és fenntartásáhz. A fiskális plitika autmatikus és diszkrecinális eszközökkel rendelkezik céljai eléréséhez. Az autmatikus, közvetett stabilizátr eszközök jellemzően a jóléti transzferek, prgresszív adók, amely segítségével a gazdaság élénkülése érdekében módsítható a közpnti elvnás mértéke, ezáltal a kereslet élénkíthető, vagy visszafgható. A diszkrecinális,

7 közvetlen eszközök főleg a fglalkztatási prgramk és az adókulcsk váltztatásai. A mnetáris plitika a gazdasági növekedés és a külső egyensúly ptimumának megteremtését szlgálja. A mnetáris plitika sajátsságai abból is adódnak, hgy a fejlett rszágkban a privát szféra megtakarításai jellemzően meghaladják a közpénzügyek vlumenét, a privát szféra allkációs döntéseire csak közvetett hatása van az államhatalmnak. Ebből is látható, hgy a mnetáris plitika alapvetően pénz és hitelplitika. A mnetáris plitika közvetlen és közvetett eszközökkel manipulál. A közvetlen eszközök az egyes váltzók közpnti meghatárzásai (pl.: alapkamat meghatárzás), míg a közvetett eszközök a kereslet-kínálatra gyakrlt közpnti ráhatás (pl.: nyílt piaci műveletek) A pénzügyi jg története Az emberi társadalmak kialakulásával szrsan összekapcslódik a jg, mint nrmarendszer kialakulása. Az első államalakulatkkal együtt jelent meg a jg. A civilizáció egy fejlettségi fk felett megköveteli az intézményesített irányítást, ami valamilyen szintű nrmarendszerrel valósulhat meg. Bár ezekben a krai nrmarendszerekben, ahl a jgi és a nem-jgi, jellemzően vallási, erkölcsi és szkás alapú nrmarendszerekben a jg egységes nrmarendszerként jelent meg és külön jgágak még nem alakultak ki, megtaláljuk a pénzügyi jellegű nrmákat. Már az első írtt törvénygyűjteményekben is jelentős teret szentelnek a pénzügyi jellegű, mai terminlógiánk szerint alapvetően adójgi szabályknak, hiszen ezek biztsíttták az állam működését. Első ismert írtt törvénykönyveink az ókri Mezptámiából valók (Lipit-Istar i.e. 1875, valamint Hammurapi i.e ), amelyek közszükségletek kielégítésének alapjaként közmunka-, adó-, és vámszabálykat tartalmaztak. Az ókri Egyiptmban a közszükségletek kielégítésének szabályai közül legrészletesebben a közmunka szabályai vltak kidlgzva, de itt is megtaláljuk a adószabálykat, elkülönülve az állami és az egyes isteneknek fizetendő adók szabályait, valamint a kereskedelemre és az utazókra kivetett vámkat. Az ókri római jg jellemzően a kifrrtt magánjgi rendszeréről közismert, de emellett a közjg területén is jelentős eredményeket mutattt fel. A római jg a pénzügyi jg területén alapvetően a más ókri államk megldásait vette át. A késői köztársaság krától az adójg területén megjelent az adóbérlés jgintézménye, ami később a középkrt is végigkísérte. Ez a jgintézmény lehetővé tette, hgy egy magánszemély, miután az adtt terület egész éves vagy több éves adóját egy összegben megfizette az államkincstárnak, az általa befizetett adó-

8 8 kat maga hajttta be az adtt területen állami segédlettel. Az alapvetően magánjgi szemléletű római jg szerint itt alapvetően egy engedményezés történt a jgsult állam részéről ellenérték fejében és ezáltal az adóbérlő az adójgi jgvisznyban az állam helyére került, ezért léphetett fel magánszemélyként is közhatalmi jgsítványkkal az adóalanykkal szemben. Az adóbérlés jgintézménye már a római krban is és később a középkrban is, ahl a jgintézményt bevezették melegágya vlt a krrupciónak és az adóalanyk kifsztásának, mivel lehetőséget teremtett arra, hgy az adóalanyktól a törvényesnél magasabb összegű adót hajtsn be az adóbérlő. A kr másik jelentős pénzügyi jgi intézménye a krábbi ókri jgkból átörökített vámjg vlt, amibe a vásárzás adóztatása is beletartztt. A középkrban a naturál gazdálkdás előtérbe kerülésével a közszükségletek természetbeni kielégítése vált jelentőssé, ami főleg a rbtban és a más természetbeni szlgáltatáskban nyilvánult meg. A középkri várskban a pénzügyi jellegű szabálykat alapvetően a római jgból vették át a kr kívánalmaihz igazítva. Az újkrban az adójg lassan önálló jgággá vált, szabályrendszere egyre bővült, egyes területeken főleg a gyarmatkn az adóbérlés jgintézménye ismét nagy teret kaptt. Ugyancsak az újkr az, amikr a költségvetés nrmarendszere elkezdett kialakulni. A magyar jgfejlődés alapvetően követte az európai fejlődést, aznban a plgári átalakulás megkésettsége a pénzügyi jgra is ránymta a bélyegét, így mdern pénzügyi jgról alapvetően a dualizmus krától beszélhetünk, annak ellenére, hgy a refrmkrban is vltak kezdeményezések a mdern pénzügyi jg megteremtésére. A középkri Magyarrszágn az adójg vlt a pénzügyi jg legjelentősebb része, amely beszedését a tárnkmester felügyelte. Ugyancsak az adójghz tartztt ebben az időben a bányajáradék, ami figyelemmel az rszág gazdag természeti kincseire különösen jelentős bevételt biztsíttt az uralkdónak. A XVII-XVIII. században a Habsburg birdalm pénzügyi igazgatása terjedt ki Magyarrszágra is, aznban a jóval elmaradttabb pénzügyi visznyk között az ttani rendszernek csak töredéke vlt alkalmazható a gyakrlatban. Az első felelős magyar krmánynak vlt ugyan önálló pénzügyminisztériuma, ami saját pénzt is nymattt, aznban a nagyra törő, a krabeli Európa élvnalát idéző tervek megvalósítása a szabadságharc leverése miatt nem történhetett meg. A kiegyezést követően a pénzügyi jg is rhams fejlődésnek indult és hamarsan az európai élvnalba került a magyar pénzügyi jgtudmány és maga a pénzügyi jg rendszere, ami mdernitását egészen a szcialista frdulatig megőrizte. A szcialista diktatúra időszakában a pénzügyi jgra még más életvisznykra vnatkzó jgi szabályknál is jbba rátelepedett a szvjet típusú rendszer, a tervgazdálkdás szabályzása lett a pénzügyi jg fő feladata. A rendszerváltást követően a mdern piacgazdaságnak megfelelő pénzügyi jg megteremtésében jelentős szerepet játszttak azk a jgtudósk, különösen Földes Gábr, akik az enyhülés időszakában mélyrehatóan tanulmá-

9 nyzták a nyugati piacgazdaságk pénzügyi jgát és ezáltal elősegítették a gyrs átmenetet Pénzügyi jgi nrma, pénzügyi jgi jgviszny A pénzügyi jgi nrma szűken értelmezve az államgazdaság működése, tágan értelmezve pedig az állami funkciók érvényesítése érdekében a jgalanyk vagyni visznyaihz köt kötelező pénzügyi magatartást, és az államgazdaság szerveinek pénzügyi működését rendszerbe fglalja. A pénzügyi jgi nrma általában kgens, a hiptézis és a diszpzíció összefnódik, aznban a szankció aznban sk esetben nem kapcslódik szrsan a nrmáhz, hanem máshl jelenik meg. A pénzügyi jgi nrma hzza létre a pénzügyi jgi jgvisznyt, ami alá-fölé rendeltségi, vagyni-pénzügyi kérdéseket tárgyaló jgviszny. A pénzügyi jgi jgszabályk hzzák létre a pénzügyi jgintézményeket, és a társadalm pénzügyi rendszerét. Mivel a pénzügyi jg, mint közjgi jgág alapvetően össztársadalmi érdekeket szlgál, jellemzően az eltérést nem tűrő kgens szabálykkal perál, a diszpzivitás kivételesnek mndható, hiszen az állam pénzügyi-gazdasági érdekeinek védelme elsődleges a magánérdekekkel szemben. Ezen a rendszeren belül is vannak természetesen diszpzitív szabályk, aznban ezek rendszere alapvető szemléletében tér el a diszpzivitás talaján álló plgári jgi nrmáktól. Itt a fő szabály a kötelező rendelkezés, eltérés csak külön felhatalmazás esetén lehetséges. Míg más jgterületeken alapvetően csak a kgens és a diszpzitív jellegű nrmákkal találkzunk, a pénzügyi jg területén egy sajáts nrmatípus alakult ki, a peridikus nrma. Ennek különlegessége, hgy meghatárztt időnként jelenik meg és időbeli hatálya limitált. Ebből következően jgtechnikailag nem kell a következő ugyanazn visznyt szabályzó nrmának hatályn kívül helyeznie a krábbi nrmát, hiszen az a megadtt idő leteltével külön jgalktói aktus nélkül hatályn kívül kerül. Ugyancsak speciálisan a pénzügyi jg területére jellemző az a nrmatípus aminek elnevezése, sőt nrma jellegű elismerése is még jgelméleti viták tárgya napjainkban amely nrmatív jelleggel deklarál pénzügyi, gazdálkdási, ellenőrzési elveket, szempntkat. 5. A pénzügyi jg területei Napjainkban, mint azt a krábbi pntkban láttuk, a jgtudmány alapvetően a pénzügyi jg egységességének talaján áll, aznban ezen az egységes pénzügyi jgn belül száms, több-kevesebb önállósággal

10 10 rendelkező jgterületet különböztethetünk meg. Ezek közül vannak lyank, amelyek egyes elméletek szerint akár magával a pénzügyi jggal egy szintre helyezendő önálló jgágak (pl.: adójg egyes elméletek szerint), míg más területek esetében a pénzügyi jgn belüli önállóság ténye is kérdéses vlt a legutóbbi időkig (pl: önkrmányzati pénzügyi jg). Adójg: az egyik legkrábban elkülönült és a legnagybb szabályzási rendszerrel rendelkező jgterület, amely a közbevételekkel fglalkzik, több önállósult alterülete van. Nemzetközi adójg: az adójg egyre jelentősebb különálló területe, mára már nem is srlható be egyértelműen az adójg alterületévé, mivel szabályzási területe jelentős részben nemzetközi jgi nrmákat is magában fglal. Nrmarendszere belső jgi szabálykból, kllíziós nrmákból, bilaterális egyezményekből és multilaterális egyezményekből és ez utóbbiakhz kapcslódó autentikus egyezmény értelmezésekből tevődik össze. Illetékjg: az adójg egyik, az önállósulás útjára lépett eleme, az illetékszabályzást fgja össze. Államháztartási jg: egyes területein a közigazgatási jghz közelítő, azzal helyenként szrsan összekapcslódó jgterület, amely a közpénzügyek állami szintű pénzáramainak szabályait határzza meg. Költségvetési jg: a közbevételek és közkiadásk anyagi és eljárási szabályait fglalja magában. Államadóssági jg: egyre növekvő jelentőségű jgterület a mdern államkban, amely az állam külső és belső adósságának szabályrendszerét tartalmazza. A jgterület különlegessége, hgy a pénzügyi jg egyéb területein közhatalmi helyzeténél fgva uralkdó helyzetben lévő állam, ezen a jgterületen mellérendelt, magánjgi jellegű, adósi pzícióban jelenik meg. Önkrmányzati pénzügyi jg: a legfrissebb jgterület a pénzügyi jgn belül, önállóságát többen vitatják. Az elkülönült jgterületi mivlta mellett érvelők a helyi önkrmányzati pénzügyi rendszernek a közpnti költségvetéstől való elkülönültségével és a saját bevételek és a kötelező önkrmányzati feladatk létével érvelnek. Számviteli jg: régi jgterület a pénzügyi jgn belül, glbalizálódó világunkban egyre nagybb jelentőségük van a jgterületen a jgi nrmaként meg nem jelenő nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati standardknak. A pénzügyi jg egyik legfntsabb területe, az itt lefektetett szabályk biztsítják a jgág többi területén meghatárztt szabályk betartásának ellenőrizhetőségét. A számvitelnek, mint a vállalkzásban bekövetkezett gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartási rendszernek az egységes és átlátható rendszerét teremti meg. Ennek révén egyezteti a vállalkzás üzleti titkhz fűződő érdekét a

11 rajta kívüli személyek jgs infrmáció igényével, valamint az állami szervek ellenőrzéshez fűződő érdekével és megteremti az összes számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett jgalany egységes a speciális jgalany-típuskra vnatkzó eltérő szabályk melletti számviteli szabályzását. A mdern számviteli jg felismerve a gazdálkdó szervezetek egyedi specialitásaiból fakadó különbségek számviteli leképezésének szükségességét a diszpzivitás talaján állnak, választási lehetőséget engednek a jgszabálykban meghatárztt többféle számviteli megldás között. Vámjg: az állami bevételeknek hagymánysan jelentős részét tették ki a vámk. Európai Uniós csatlakzásunk óta a vámjg szerepe teljesen átértékelődött, figyelemmel arra, hgy a vámk közösségi bevételekké váltak, csak a vámszervezet fenntartására kap belőle vissza meghatárztt részt a közösségi külső határral rendelkező tagállam. A megváltztt szerep és jelentőség ellenére, szabályrendszere alapjaiban tvábbra is azns alapkn áll, a vámhatár átlépésének szabályait rendezi. Bankjg: más néven pénzügyi intézményrendszer jga, az állam pénzügyi intézményrendszerének szervezeti, működési és pénzügyi jellegű szabályait határzza meg. Jellegéből adódóan száms helyen erőteljes magánjgi színezetet mutató jgterület. Tőzsdejg: más néven pénzügyi piack jga, a szabályztt pénzpiack nrmarendszerét határzza meg. A glbális pénzpiack térnyerésének következtében a világszinten jelentős lépések történtek a jgterület szabályainak harmnizálása érdekében, mivel a tőke szabad áramlását a pénzpiackn az összehanglt és egymásnak megfeleltethető szabályzás teremti meg. 11

12 12 II. FEJEZET: ÁLLAMHÁZTARTÁSI JOG 1. Az államháztartás fgalma 2. Az államháztartás rendszere 3. Az államháztartás funkciói A mdern alktmánys demkráciákban napjainkra a törvényhzás egyik legfntsabb funkciójává vált az államháztartás felügyelete, ezen belül is különösen a plgárknak az államháztartás által biztsíttt szükséglet-kielégítéshez való hzzájutásának, valamint az államigazgatás működésének biztsítása. 1. Az államháztartás fgalma Az államháztartási jg alapja az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht). Ez a következőképpen definiálja az államháztartás fgalmát: Az államháztartás a közpnti krmányzat, az elkülönített állami pénzalapk, a helyi önkrmányzatk és a társadalmbiztsítás állami feladatt ellátó és finanszírzó gazdálkdásának rendszere. (Áht. 1 /1/ bek.) A törvényi definíciót alapul véve az államháztartást feladat és szervezeti megközelítésben tudjuk definiálni. Feladat ldalról nézve az államháztartás a társadalmi, gazdasági életben való állami (önkrmányzati) szerepvállalás pénzügyi, gazdasági vetülete, míg szervezeti megközelítésben a közhatalmi szervek és az ezekhez tulajdnilag, vagy irányításban kapcslódó közintézmények pénzügyi, gazdálkdási rendszere. Az állam az adófizetők pénzét használja fel, ezért tevékenységében szigrú garanciák szükségesek, hgy a túlnymórészt közhatalmi alapn megszerzett pénzekkel hatéknyan gazdálkdjn és csak a legszükségesebb mértékben kelljen az adófizetőktől jövedelmüket elvnni. A piacgazdaság alktmánysan rögzített gazdasági berendezkedésében a verseny, a tőkehatéknyság maximalizálása kerül előtérbe. Az államnak aznban eltérő feltételek között kell gazdálkdnia, a verseny szerepe minimális, a legfntsabb cél, hgy az állam - törvényekben meghatárztt - a feladatk színvnalas ellátásáhz a lehető legkevesebb frrást használja fel. Az eltérő célk, tvábbá az adófizetők pénzének védelme, a vállalkzáskra vnatkzó eltérő szabályk, elsősrban szigrú, ellenőrizhető, a legfntsabb pénzügyi döntéseket a népképviseleti szervek kezébe összpntsító rendszer érvényesítését teszik szükségessé. A népképvi-

13 seleti szervek (Országgyűlés, helyi önkrmányzat képviselőtestülete) döntési körébe kell adni a feladatk és a bevételi lehetőségek közötti rangsrlási, tvábbá az erőfrrásk elsztásáról szóló - költségvetés keretében történő - döntést. Az Áht meghatárzza, az államháztartás alrendszereit (részletesen ld. I. fejezet) és ezek tartalmát. Az alrendszerek az államháztartás egészét tekintve egységes egészet alktnak. Lényegüket tekintve mindegyik közhatalmi alapn látja el a hatáskörébe tartzó feladatkat. Az alrendszerek egymástól eltérő feladataik és elkülönült gazdálkdásuk flytán önállóan működnek. A törvény az államháztartás egészére kiterjed, kódexként fgja össze az államháztartási jg egészére vnatkzó szabálykat, az államháztartási jg más jgszabályait csak az Áht fényében lehet értelmezni és alkalmazni. Az alrendszerekben a gazdálkdást éves költségvetés alapján kell flytatni. Ez biztsítja, hgy a feladatk ellátásában az előrelátás, a pénzügyi frrásknak a feladatellátás követelményeihez történő igazítása érvényesülhessen. A költségvetés készítése és a költségvetés szerinti gazdálkdás lehetővé teszi a közpénzek felhasználásának hatéknyságát és szabályszerűségét mind a gazdálkdásban, mind az ellenőrzésben. Az államháztartási jg meghatárzza a költségvetés tartalmát: előzetes pénzügyi terv, illetve a működés srán egy lyan pénzügyi alap, amely keretet nyújt a gazdálkdáshz és amelynek bevételeiből - a jóváhagytt előirányzatk alapján - teljesítik a kiadáskat. Az államháztartásban külön kell választani a hitelfelvételt és -törlesztést a végleges bevételektől és kiadásktól. Ennek betartása biztsítja, hgy a hitelfelvételből származó pénzeket nem lehet bevételként elszámlni, ezáltal a deficitet tetszőlegesen váltztatni. A hiány közgazdasági értékelhetősége érdekében szükséges, hgy a hitelfelvétel és a velejáró hiteltörlesztés is a finanszírzás része legyen és ne a kiadásk között kerüljön elszámlásra. Mivel az államadósság finanszírzását a piaci elemek határzzák meg, jellemző az adósság belső szerkezetének a piaci feltételektől függő flyamats váltztatása, aminek következtében az éves deficit többszörösét elérheti a hitelfelvétel, illetve a hiteltörlesztés. Ezeket a finanszírzás keretében be kell mutatni, ezáltal az államadósságra, a hiányra vnatkzó infrmációkat flyamatsan nymn lehet követni. Az államnak feladatai ellátásáhz az "adófizetők" pénzével kell gazdálkdnia, ami megköveteli, hgy gazdálkdásának kereteit részletesen az Országgyűlés határzza meg és a zárszámadási törvény elfgadásával minősítse a Krmány adtt évi gazdálkdását. 13

14 14 2. Az államháztartás funkciói Az államháztartás működését funkcinalitás tekintetében feladatszerű, közgazdasági és metdlógiai megközelítésben csprtsíthatjuk. Feladatszerű megközelítésben az államháztartás funkciói lehetnek: Tradicinális funkciók, amelyek az állam alapvető működéséhez szükségesek Jgalktás működésének pénzügyi alapjai (parlament, helyi képviselőtestület működésének anyagi feltételei) Jgalkalmazás működésének pénzügyi alapjai (bíróságk, ügyészségek, közigazgatási szervek működésének anyagi feltételei) Állami szuverenitás védelmének biztsítása (hnvédelem, nemzetbiztnság, határőrizet) Belső rend védelme, közbiztnság fenntartása (bűnüldözés, bűnmegelőzés, közrendvédelem) Szciális-jóléti funkciók, amelyek a mdern államktól általában elvárt feladatk, a társadalmi szlidaritás biztsításra hivatttak Szciális ellátórendszer (szciális tthnk, pénzbeli és természetbeni segélyezési frmák, hajléktalan gndzás) működtetése Egészségügyi ellátórendszer működtetése (járó- és fekvőbeteg ellátás, szakellátás, sürgősségi ellátás, speciális ellátásk) Nyugdíj- és egészségbiztsítás a társadalmi szlidaritás és kckázatközösség elvén Oktatási rendszer (óvdai ellátás, alap- közép- és felsőktatás) Gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer (nevelésügyi intézmények, gyámügy, ifjúságplitika) Munkanélküli ellátás (segélyezés, közmunkaprgramk) Gazdaságplitikai funkciók alapvetően keynesiánus ihletettségre kerültek be az államháztartási funkciók közé a nagy deknjunktúrák megelőzése és tmpítása érdekében Stratégiai ágazatk védelme (részesedés vásárlás) Kárs piaci flyamatk megakasztása (nyílt piaci műveletek) Az előzőekben áttekintett elméleti felsztást alapul véve a nemzetközi egységesítés jegyében az ENSZ nemzetközi szabványt alakíttt ki az

15 állami feladatk rendszerezésére, amely a COFOG (Classificatin f the Functins f Gvernmnent), krmányzati feladatk sztályzása elnevezést kapta. A COFOG tíz feladatkörbe srlja az állami feladatkat: Általáns közösségi szlgáltatásk Közrend és közbiztnság Hnvédelem Gazdasági ügyek Környezetvédelem Lakásügy és települési szlgáltatásk Egészségügy Szabadidő, kultúra, vallás Oktatás Szciális védelem Közgazdasági szempntból az államháztartási funkciókat allkációs, redisztribúciós és stabilizációs funkciókra szthatjuk fel. Figyelemmel arra, hgy ezzel a Makröknómia tantárgy keretében mélyrehatóan fglalkztak a hallgatók, külön részletezést nem igényel. Végezetül metdlógiai megközelítésben regulatív és finanszírzási funkciót különböztethetünk meg. A regulatív funkció az államháztartás pénzügyi flyamatainak általáns, nrmatív jellegű kanalizálását célzza, míg a finanszírzási funkció az egyes állami feladatk végrehajtásának effektív pénzügy frrását biztsítja. 15

16 16 III. FEJEZET: ÁLLAMI VAGYONGAZDÁLKODÁS 1. Az állami vagyn 2. Nemzeti Vagyngazdálkdási Tanács és Magyar Nemzeti Vagynkezelő Zrt. 3. A költségvetési szerv A mdern állam pénzügyeinek átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie, a gazdálkdásban biztsítani kell a hatéknyságt. Ennek egyik ldala a költségvetési jg által tárgyalt költségvetési gazdálkdás, míg másik ldala annak a vagyntömegnek és intézményi rendszernek a demkratikus és transzparens működését biztsító jgszabályi környezet, amely a költségvetés által rendelkezésére bcsáttt összegek elköltését végzi. Míg a költségvetés a flyó évi bevételek közcélú felhasználását szabályzza, az állami vagyngazdálkdás ennél tágabb körű, hiszen a köz érdekében kell gazdálkdni a meglévő állami vagyntárgyakkal, azt kezelni kell és működtetni az állami intézményi infrastruktúrát. 1. Az állami vagyn A rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt az állami tulajdn lebntása megtörtént, kialakult a magántulajdnra épülő piacgazdaság, az intézményes és tömeges privatizáció lezárult. Ebben az új környezetben is az államnak szüksége van vagynra, amely kezelését egy új módn kell megvalósítania. A szcialista időszakban dmináns állami tulajdn lebntása a privatizációs flyamatban történt meg. A privatizáció srán az állami tulajdns az adtt állami tulajdnt megszerezni kívánó jgalannyal a magánjg körébe tartzó privatizációs szerződést kötött és ellenérték, valamint jellemzően a magánbefektető egyéb jellegű vállalásai fejében magántulajdnba adta az adtt vagyntárgyat. A privatizáció, mint az állami tulajdn magántulajdnba adása nem kizárólag a vlt szcialista rszágkban jelenik meg, a hagymánys piacgazdasággal és stabil magántulajdnnal rendelkező államkban is felmerül a gazdaságplitikai kérdés egyes vagyntárgyak állami-, vagy magántulajdnba kerüléséről és ennek srán az állam a magánjgi jgvisznyk keretében elad, vagy vásárl vagyntárgyakat. A magyarrszági és közép-kelet európai privatizáció sajátssága éppen ezért nem a privatizáció, mint jelenség megléte, hanem annak nemzetgazdaságilag döntő vlumene vlt. A demkratikus átmenet óta az állami vagyn kezelése dgmatikai és szervezeti ldalról széttaglt és többször átalakíttt frmában történt. Ennek a széttagltságnak az rvslására fgadta el az Országgyűlés az állami vagynról szóló évi CVI. törvényt, hgy kidlgzza az állami vagynnal való gazdálkdás tartós törvényi szabályzását, ki-

17 alakítsa az állami vagyngazdálkdás egységes szervezeti és működési rendszerét, a hsszú távn állami tulajdnban maradó vagyn kezelésére, hasznsítására, intézményrendszerére krszerű, kherens szabályzást fektessen le. A törvény révén lehetővé válik, hgy a Magyar Állam teljes vagynát egységes regiszterbe fglalják és azt felmérjék, felértékeljék. Az elmúlt évtizedekben az állami vagyn széttöredezett kezelése révén száms vagynkezelő szervnél vlt nyilvántartásba véve, ezek a jgutódlásai nehezítették az átláthatóságt. A cél, hgy javuljn az állami vagynnal való gazdálkdás átláthatósága, hatéknysága, megteremtődjenek a feltételek az állami vagyn hsszú távú hasznsítása terén új, a jelenleginél hatéknyabb és költségtakaréksabb megldásk alkalmazásáhz, a jgi szabályzás egyértelműbb, áttekinthetőbb legyen. Az egységes vagyn-nyilvántartás teszi lehetővé az egységes vagynkezelést az állami vagyn területén. Ennek intézményes kialakítása teszi lehetővé a vagynkezelés egységes és átlátható rendszerét egy kézben összefgva. Ennek kialakítása után válik lehetővé, hgy teljes szétválasztásra kerüljön egymástól az állam közjgi-közhatalmi és magánjgi aspektusa. Ennek hatására a frgalmképes és frgalmképtelen vagyntárgyak tekintetében már nem a közhatalmi feladatkat is ellátó közjgi jgi személyiségű intézmények jelennek meg tulajdnsként, illetőleg vagynkezelőként, hanem az erre a célra létrejött állami tulajdnú társaság, amely szlgáltatásnyújtás keretében járul hzzá a közintézmények működtetéséhez. Ennek révén a közintézmények mentesülhetnek a működtetéshez kapcslódó feladatk zömétől és csak fő feladatuk ellátására kncentrálhatnak. 17 Állami vagyn: két nagy csprtra szlik, úgy mint kincstári vagyn, illetve üzleti vagyn. Az egyes vagyntárgyak (függetlenül attól, hgy kincstári, vagy üzleti vagynkörbe tartznak) az alábbi csprtkba srlhatók: az állami tulajdnban lévő ingó dlg, valamint a dlg módjára hasznsítható természeti erő, az állami tulajdnban lévő termőföldekből álló, Nemzeti Földalap, az állami tulajdnban lévő a Nemzeti Földalaphz nem tartzó - ingatlan, az állami tulajdnban lévő értékpapír, az államt megillető társasági részesedés és más vagyni értékű jg. Kincstári vagyn: minden vagynelem, amelyet törvény kizárólags állami tulajdnba tartzó vagynként frgalmképtelennek, illetve krlátzttan frgalmképesnek minősít. Üzleti vagyn: minden lyan állami tulajdnban lévő vagyntárgy, amely nem srlható a kincstári vagyn körébe. Az állami üzleti vagyn frgalmképes. Ebben a körben a legjelentősebb vagynelemek

18 18 a kizárólags, agy többségi állami tulajdnban lévő gazdasági társaságk, illetőleg egyes gazdasági társaságkban lévő állami tulajdnrészesedések. Az állam tulajdnrészt csak lyan társaságban szerezhet, ahl felelőségvállalása nem haladja meg vagyni hzzájárulása mértékét. Ezekben a társaságkban az állam nevében, mint tulajdnsi jgk gyakrlója az MNV Zrt. lép fel. A tulajdnsi jggyakrlás és a vagynkezelés feladata az állami vagyn megóvása, tvábbá hatékny és gazdaságs működtetése a nemzeti vagyn megőrzése és gyarapítása érdekében, illetve vagyntárgyak értékesítése. A költségvetési szerv önálló tulajdnjggal nem rendelkezik, bármely dlg tulajdnjgát, gazdálkdó szervezet részesedését, vagy valamely vagyni értékű jgt a Magyar Állam javára szerez meg. 2. Nemzeti Vagyngazdálkdási Tanács és Magyar Nemzeti Vagynkezelő Zrt. Az állami vagyn elkülönült és centralizált kezelésének kialakításáhz szükség vlt az ezzel fglalkzó szervezetrendszer kialakítására. Az peratív vagynkezelési feladatkat egy speciálisan erre a célra létrehztt, kizárólags állami tulajdnban lévő gazdasági társaság végzi, amely működése a rá vnatkzó speciális jgszabályk mellett alapvetően a gazdasági társaságkra vnatkzó, a évi IV. tv-ben lefektetett általáns szabályk hatálya alatt áll. Ez teremti meg azt, hgy az állam a magánjgi jgvisznyban egy lyan elkülönült szervezeten keresztül jelenik meg, amely teljesen mentes a közhatalmi aspektusktól. Az peratív feladat-végrehajtó gazdasági társaság fölött a stratégiai irányítást egy testület gyakrlja, amely tagjai alapvetően szakmai kvalitásk alapján kerülnek kiválasztásra. A tagk a választási cikluskn átnyúló mandátumt nyernek, ami az állami vagyn kezelésének állandóságát, kiszámíthatóságát hivattt megteremteni. A vagynkezelés plitikai kntrllja a parlamenti frakciók által jelölt tagkból álló ellenőrző bizttságban valósul meg, amely szervezet mind a tanácst, mint a társaságt ellenőrzi. Fnts kiemelni, hgy még az alapvetően plitikai kntrllt betöltő ellenőrzésben is megjelenik a szakmai elem, mivel az ellenőrző bizttságban is kötelezően helyt kap elnöki tisztséggel az Állami Számvevőszék által javaslt szakember. Az állami vagyn feletti tulajdnsi jgk és kötelezettségek összességét a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyngazdálkdási Tanács (Tanács) gyakrlja. A Tanács a feladatait a Magyar Nemzeti Vagynkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (MNV Zrt.) útján, annak ügyvezető szerveként látja el. A Tanács az állami vagyn feletti tulajdnsi jgk, valamint az MNV Zrt. működésével kapcslats jgk gyakrlására létrehztt testület. A Tanács hatáskörébe tartzik:

19 az állami vagyn fejlesztésével, hasznsításával, elidegenítésével kapcslats középtávú stratégia kialakítása, az állami vagyn hasznsításával, elidegenítésével és megterhelésével kapcslats ügyekben való döntés, az állami tulajdnú (résztulajdnú) gazdasági társaságk közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspnt kialakítása, alapítói határzat kiadása, valamint egyéb állami tulajdnú gazdálkdó szervezetek tulajdnsi döntéseinek meghzatala, zártkörű pályázat elrendelése, a tanácsadók, befektetési szlgáltatók kiválasztására irányuló pályázatra vnatkzó döntés, gazdálkdó szervezet, befektetési alap létesítése, átalakítása, megszüntetése, a gazdálkdó szervezet részére nem pénzbeli hzzájárulásként vagyn rendelkezésre bcsátása, ingyenes vagynátadás, döntés hitelfelvételről és kötvénykibcsátásról, kezességet, szavatsságt eredményező ügyekben való döntés, peren kívüli és perbeli egyezségről való döntés, állami tulajdnú gazdasági társaságk részére tulajdnsi kölcsön nyújtására vnatkzó döntés, az állami vagyn gyarapításával kapcslats döntés, ha az vagyntárgy, illetve vagynelem megszerzésére irányul. A Tanács az MNV Zrt. vezérigazgatójának hatáskörébe tartzó bármely ügyet magáhz vnhat, illetve az egyes jgkörök gyakrlására - amennyiben az ügylet értéke az 500 millió frintt nem haladja meg - a vezérigazgatót felhatalmazhatja. A Tanács tagja csak a jgszabályknak, az alapító kiratnak, valamint az MNV Zrt. felett részvényesi jgkat gyakrló miniszter határzatainak van alávetve. A részvényesi jgk gyakrlója a Tanács részére írásban utasítást adhat, amelyet az végrehajtani köteles. A Tanács hét tagból álló testület, tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A miniszterelnök a javaslatát a Tanács elnöke és tvábbi hárm tagja tekintetében az állami vagyn felügyeletéért felelős miniszter, két tagja tekintetében a gazdaságplitikáért felelős miniszter, egy tagja tekintetében az agrárplitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján teszi meg. A Tanács tagjává az a felsőfkú végzettségű magyar államplgár nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyngazdálkdási vagy privatizációs tevékenységgel kapcslats kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakrlati szakmai isme- 19

20 20 retekkel rendelkezik. A Krmány a Tanács működéséről és az állami vagynnal való gazdálkdásáról évente beszáml az Országgyűlésnek. A Tanács és az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagynnal való gazdálkdásának ellenőrzését legfeljebb tizenegy tagból álló Ellenőrző Bizttság végzi, tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikr visszahívhatók. Az Ellenőrző Bizttság elnökét a miniszterelnök az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára nevezi ki, tagjává az rszággyűlési képviselőcsprtk jelöltjei közül képviselőcsprtnként egy-egy személyt, tvábbá az Országs Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkáltatói és munkavállalói ldalának javaslatára egy-egy személyt a miniszterelnök nevez ki. A Tanács és az Ellenőrző Bizttság tagja tevékenysége körében nem utasítható. A Tanács, illetőleg az Ellenőrző Bizttság tagja nem lehet rszággyűlési-, önkrmányzati képviselő, miniszter, plgármester, büntetett előéletű személy. Az MNV Zrt. feladata: előkészíti és végrehajtja a Tanács állami vagynnal kapcslats döntéseit, nyilvántartást vezet az állami vagynról, annak alapján adatszlgáltatást nyújt, a Tanács tulajdnsi jggyakrlása alá tartzó állami vagynt közvetlenül vagy plgári jgi szerződések útján hasznsítja, rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses jgvisznyban lévő személyek, szervezetek állami vagynnal való gazdálkdását, megállapításairól a Tanácst, az Ellenőrző Bizttságt, az ellenőrzött szervet, szükség esetén az állami vagyn felügyeletéért felelős minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékztatja, az állami vagynnal kapcslats plgári jgi jgvisznykban képviseli a Magyar Államt, ellenőrzi az értékesítési szerződésekben fglalt, a vevők által vállalt kötelezettségek teljesítését. Az MNV Zrt. a Magyar Állam által alapíttt egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye frgalmképtelen, nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet, megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet. Az MNV Zrt.- ben a Magyar Állam részvényesi jgait az állami vagyn felügyeletéért felelős miniszter gyakrlja. Alapító Okiratát, annak módsítását, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát a Magyar Közlönyben közéteszik. Az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges frrást a közpnti költségvetés biztsítja. Az MNV Zrt.-t terhelő kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles. Az MNV Zrt. saját va-

21 gynával való gazdálkdásától el kell különíteni az MNV Zrt.-re bíztt állami vagynt, valamint az ennek értékesítésével és hasznsításával összefüggő bevételeket és kiadáskat. Az állami vagyn hasznsításából és értékesítéséből eredő bevételeket a rábíztt vagyn értékének megőrzésére, gyarapítására, hasznsítására frdítja. Az MNV Zrt.-re bíztt vagyn hasznsításával kapcslats tervezett bevételeket és kiadáskat a költségvetési törvény részeként az Országgyűlés hagyja jóvá. Az állami vagynt az MNV Zrt. maga kezeli, illetve szerződés (bérlet, hasznbérlet, szerződésen alapuló hasznélvezet, vagynkezelés, megbízás) alapján közpnti költségvetési szervnek, természetes vagy jgi személynek, illetőleg jgi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak hasznsításra átengedi. Az állami vagyn hasznsítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyn hatékny működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása, az állami és közfeladatk ellátásának elősegítése. Állami vagyn használatát biztsító szerződés nyilváns, kivételesen, indklt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. Állami vagyn hasznsítására vagynkezelési szerződés is köthető. A vagynkezelési szerződés alapján a vagynkezelő jgsult meghatárztt, állami tulajdnba tartzó dlg birtklására, használatára és hasznai szedésére. A vagynkezelő köteles a vagyntárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gndskdni, tvábbá díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni. A Magyar Állam csak lyan gazdálkdó szervezetben lehet tulajdns, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyni hzzájárulásának mértékét, és amelyben legalább többségi beflyással (szavazatk 50%-ával) rendelkezik A költségvetési szerv A költségvetési szerv a évi CV. tv. szerint az államháztartás részét képező, lyan jgi személy, amely jgszabályban meghatárztt és az alapító kiratban rögzített állami, illetve önkrmányzati feladatkat (közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, hasznszerzési cél nélkül, jgszabályban meghatárztt követelmények és feltételek alapján, jgszabályban meghatárztt szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító kiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkdva végez. A költségvetési szervek és alapító szervük az alábbiak lehetnek: közpnti költségvetési szerv, társadalmbiztsítási költségvetési szerv (közpnti költségvetési szerv), amelyet az Országgyűlés, a Krmány, a fejezetet irányító szerv - az autnóm államigazgatási szerv és a krmányhivatal kivételével - alapíthat;

22 22 helyi önkrmányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkrmányzat, a helyi önkrmányzat jgi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat; helyi kisebbségi önkrmányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a települési, a területi kisebbségi önkrmányzat, valamint a települési vagy a területi kisebbségi önkrmányzat jgi személyiségű társulása alapíthat; rszágs kisebbségi önkrmányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az rszágs kisebbségi önkrmányzat, valamint az rszágs kisebbségi önkrmányzat jgi személyiségű társulása alapíthat; köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat. A költségvetési szerv lehet: a tevékenységének jellege alapján közhatalmi költségvetési szerv vagy közszlgáltató költségvetési szerv, a működési és gazdálkdási funkciói szerint önállóan működő és gazdálkdó költségvetési szerv vagy önállóan működő költségvetési szerv. Az önállóan működő és gazdálkdó költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkdási jgköre és felelőssége van. Alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hgy ezen belül krmányrendeletben fglaltak szerint gndskdik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, illetve rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel. Az önállóan működő költségvetési szerv elsősrban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazlási jggal és felelősséggel bír. A szakmai alapfeladata ellátásáhz szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik; ezenkívül egyes adminisztratív, szellemi támgató feladatkat is elláthat. A költségvetési szerv alapító kirata tartalmazza: nevét, székhelyét, létrehzásáról rendelkező jgszabályra (határzatra) való hivatkzást, jgszabályban meghatárztt közfeladatát, alaptevékenységét, illetékességét (közhatalmi tevékenység esetén), illetve működési körét (közszlgáltató tevékenység esetén), irányító szervének nevét, székhelyét, besrlását, vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendjét, valamint

23 fglalkztatttjaira vnatkzó fglalkztatási jgviszny (jgvisznyk) megjelölését. A költségvetési szervekről a kincstár nyilváns és közhiteles nyilvántartást vezet, amelynek külön jgszabályban meghatárztt adatait interneten keresztül is elérhetővé és kereshetővé teszi. A költségvetési szerv nyilvántartásba vételét az alapító szerv az alapító kirat kiadásától számíttt nylc napn belül kérelmezi. A kincstár a beérkezésétől számíttt tizenöt napn belül veszi nyilvántartásba a költségvetési szervet. A költségvetési szerv az éves költségvetése vagy költségvetési kerete alapján köteles közfeladatát ellátni és gazdálkdni. A költségvetési szerv számára az alapító szerv határzza meg és biztsítja a közfeladatai ellátásáhz szükséges vagyn használatát. A költségvetési szerv alaptevékenysége a létrehzásáról rendelkező jgszabályban (határzatban) és az alapító kiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatárztt közhatalmi vagy közszlgáltató tevékenység. A költségvetési szerv kiegészítő tevékenysége az alaptevékenység ellátására létrehztt kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatárztt mértéken felül, támgatásn kívüli frrásból, más jgi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem hasznszerzés céljából végzett, az alaptevékenységgel megegyező tevékenység. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehztt kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartzó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem hasznszerzés céljából végzett tevékenység. A költségvetési szerv vállalkzási tevékenysége az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres hasznszerzés céljából, támgatásn kívüli frrásból, más jgi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szlgáltató, értékesítő tevékenység. A költségvetési szervet az alapító átalakíthatja, megszüntetheti. Az átalakításról, megszüntetésről - az alapításnak megfelelően - jgszabályban vagy határzatban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt közzé kell tenni. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jgszabályban (határzatban) rendelkezni kell a megszűnő költségvetési szerv (ideértve a jgi személyiségű szervezeti egységét is) valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamint valamennyi jgáról és kötelezettségéről, ideértve a szerv vagyni jgait és előirányzatait is. E jgszabályban (határzatban) meg kell jelölni tvábbá azt a naptári napt ameddig, illetőleg azt az időtartamt, amelyre vnatkzóan, valamint meghatárzható azn kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv (illetve jgi személyiségű szervezeti egysége) utljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv (a jgi személyiségű szervezeti egység) ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis. Az állami 23

24 24 vagynról szóló törvény vagy az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jgszabály (határzat) eltérő rendelkezése hiányában a vagyni jgk és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett költségvetési szerv jgutódja az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Krmány által alapíttt költségvetési szerv esetén az általuk kijelölt szerv. A megszűnő költségvetési szerv valamennyi elismert vagy nem vitattt pénzvagy pénzben kifejezett tartzásáról rendelkezni kell, és ennek megtörténtére külön utalni kell az átalakító, megszüntető kiratban. A költségvetési szerv létrehzásáról rendelkező jgszabály (határzat) az önállóan működő és gazdálkdó költségvetési szerv egyes - közfeladat önálló ellátására képes; tevékenységében, területi elhelyezkedésében, frrásaiban, valamint szervezetileg elkülöníthető - szervezeti egységeit jgi személyiséggel ruházhatja fel. A szervezeti egység jgi személyisége a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkdási egységét nem érinti, működésének és gazdálkdásának hatéknyságát nem rnthatja. A szervezeti egység a jgi személyiségét azáltal nyeri el, hgy azt a kincstár az irányító szerv kérelmére, a nyilvántartásba a költségvetési szerv külön alszámán bejegyzi, jgi személyisége pedig azzal szűnik meg, hgy a nyilvántartásból törlik. A jgi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatait meghaladó mértékű, jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt tartzása kielégítéséért a költségvetési szerv, illetve annak irányító szerve - ebben a srrendben - helytállni tartzik. Közhatalmi költségvetési szerv lyan szerv, amelyet jgszabály alaptevékenységként közhatalmi jgsítvánnyal ruház fel, vagy ilyen jgsítvány gyakrlására közjgi kötelezettséget állapít meg, illetve amelynek jgszabály alapján alaptevékenységként közhatalm gyakrlásában kell közreműködnie. Közhatalm gyakrlásának minősül különösen: jgalktási, jgszabály-előkészítési, alktmánybíráskdási, igazságszlgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztnsági, külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, közigazgatási jgalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési, számvevőszéki és krmányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakrlása, tvábbá államháztartási frrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támgatásk elsztása (döntés). Kizárólag közhatalmi költségvetési szervként srlható be az alaptevékenységeként alktmánybíráskdási, igazságszlgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztnsági, jgszabály-előkészítési, számvevőszéki ellenőrzési, krmányzati szintű belső ellenőrzési tevékenységet végző költségvetési szerv. Közszlgáltató költségvetési szerv: a közintézet, a közintézmény, a közüzem. A szerv közhatalmi jgsítvánnyal is ellátható. Közintézet: az alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsőktatási, tudmánys kutatási, fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sprtcélú vagy infrmatikai közszlgáltatást végző költségvetési szerv, illetve a külön törvényben meghatárztt közgyűjtemény.

25 Közintézmény: az alaptevékenysége szerint közktatási, szakképzési, felnőttképzési, szciális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyűjteményi, közművelődési, nem közintézet által végezhető szellemi közszlgáltatást, illetve gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv. Vállalkzó közintézet: azn költségvetési szerv, amely - az alaptevékenységébe tartzó - egészségügyi, felsőktatási, tudmánys kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszlgáltatást külön törvényben meghatárztt részletes feltételek alapján úgy végzi, hgy az államháztartásból származó bevételből, illetve államháztartásn kívüli eredetű közszlgáltatási és vállalkzási bevételből gazdálkdik, és az adtt közszlgáltatást igénybevevők számára biztsíttt az ellátók közötti választás lehetősége, és az adtt közszlgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét díj-, hzzájárulás, járulék, vagy egyéb fizetési kötelezettség teljesítése biztsítja, és költségszintű frrásellátást szlgáló nrmatív jellegű finanszírzásban részesülhet teljesítményterv szerint. Közüzem: az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve laksság részére fizikai (technikai) jellegű szlgáltatást, településgazdálkdási, -üzemeltetési, műszaki szlgáltatást, vagy a fgvatartttak fglalkztatását végző költségvetési szerv. 25

26 26 IV. FEJEZET: KÖLTSÉGVETÉS 1. Az állami bevételek 2. A költségvetés alrendszerei 3. Költségvetési alapelvek 4. Költségvetési ciklus 5. Költségvetés különleges helyzetekben 6. A költségvetés ellenőrzése A mdern demkratikus társadalmakban az államháztartás szigrú jgszabályi keretek között működik. Gazdasági és plitikai szempntból is az államháztartás, de az egész pénzügyi jg legkényesebb és legnagybb érdeklődésre számt tartó szegmense a költségvetés, a költségvetési jg. A költségvetési jg területén hárm nagy részt kell megkülönböztetni. Az első, amivel a tvábbiakban ezzel fgunk fglalkzni és az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv. határzza meg, a költségvetés garanciális szabályrendszerét fekteti le, mintegy költségvetési alktmányjgként, míg a másdik nagy terület az egyes éves költségvetési törvények, amely az állam adtt évi tényleges pénzfelhasználását szabályzza, végül harmadikként az ellenőrzés jganyaga, amit a fejezet utlsó részében tekintünk át. Bár a költségvetési jgnak hárm területét különböztethetjük meg, a jgirdalm négy fő jgsítványt srl fel a költségvetési jgban: A költségvetés elfgadásának jga Felhatalmazási jg, amivel az Országgyűlés felhatalmazza a Krmányt az elfgadtt költségvetés végrehajtására Zárszámadás jga, vagyis az elfgadtt és végrehajttt költségvetés ellenőrzésének jga Felmentési jg, ami a zárszámadási jggal fnódik össze és a felhatalmazási jg tükörképe, ezáltal menti fel az Országgyűlés a Krmányt a költségvetés végrehajtásával kapcslats felelősség alól a zárszámadás elfgadásával 1. Az állami bevételek Az állam, ahhz, hgy közfeladatait elláthassa, bevételeket kell szereznie. Az állam, jellegéből fakadóan alapvetően a közhatalma alatt álló jgalanyktól különféle jgcímeken kényszerhatalmmal támgatva beszedett pénzfrráskból biztsítja működését és újraelsztó szerepét.

27 A Magyar Köztársaság közpnti költségvetése a évben az alábbiak szerint srlja fel bevételeit: Vállalkzásk költségvetési befizetései 27 Társasági adó Társas vállalkzásk különadója Hitelintézeti járulék Egyszerűsített vállalkzói adó Bányajáradék Játékadó Ökadó Egyéb vállalkzói befizetések Energiaellátók jövedelemadója Az adórendszer technikai jellemzőiből következően a vállalkzásk költségvetési kapcslataiban ezeken felül még más adó- és járuléknemek is megjelennek, aznban azk dgmatikai szempntból más csprtba srlódnak (pl: fgyasztást terhelő adó, vagy a magánszemélyek után befizetett adók és járulékk). Ezek a bevételek a közpnti költségvetés bevételi főösszegének kerekítve 16%-át teszik ki. Fgyasztáshz kapcslt adók Általáns frgalmi adó Jövedéki adó Regisztrációs adó A mdern államk legjelentősebb adóbevételei a fgyasztást terhelő adók, amelyekkel a gazdaság élénkülését, illetőleg a fgyasztás szintjét indirekt módn tudja az állam szabályzni. Ezek a bevételek a közpnti költségvetés bevételi főösszegének kerekítve 43%-át teszik ki. Laksság költségvetési befizetései Személyi jövedelemadó Egyéb lakssági adók Magánszemélyek különadója

28 28 Lakssági illetékek A laksság a legnagybb közteher viselője az állami költségvetésnek, hiszen a laksság által az e cím alatt befizetett összegeken túlmenően a fgyasztást terhelő adók viselője is az esetek jelentős részében a laksság. A laksság által e cím alatt befizetett összeg, a költségvetés bevételi főösszegének kerekítve 21%-át teszi ki. Költségvetési befizetések Közpnti költségvetés szervei Helyi önkrmányzatk Elkülönített állami pénzalapk befizetései A kötelező tartalékképzés, illetőleg a maradvány elvnásból, illetőleg a döntően a Munkaerőpiaci Alap befizetéseiből tevődik össze, ami e költségvetés bevételi főösszegének kerekítve 3%-át teszi ki. Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatk Költségvetési szerzek bevételei Szakmai fejezeti előirányzatk saját bevételei Fejezeti kezelésű előirányzatk EU támgatása Ebbe a bevételi csprtba döntően a költségvetési szervek által az általuk nyújttt szlgáltatáskért különféle jgcímeken beszedett díjakat, költségtérítéseket, valamint az EU támgatásk teszik ki, a fejezeti előirányzatk saját bevételei elhanyaglhatóak. Ezek a bevételek a közpnti költségvetés bevételi főösszegének kerekítve 17%-át teszik ki. Állami vagynnal kapcslats bevételek Osztalékbevételek Kncessziós bevételek Kincstári vagynba tartzó tárgyi- és pénzügyi eszközök értékesítéséből/hasznsításából származó bevételek Az állami tulajdnú vállalatk sztalékfizetéseiket nem közvetlenül a közpnti költségvetésnek, hanem a tulajdnsi jgkat gyakrló Magyar Nemzeti Vagynkezelő Zrt-nek teljesítik, amely teljesíti az sztalékfizetéseket. A knceszsziós bevételek két fő csprtba szthatók, egyfelől a szerencsejátékra adtt kncessziókra, másrészt az infrastruk-

29 túrális (pl. autópálya) kncessziókra. Ezek a bevételek a közpnti költségvetés bevételi kevesebb, mint 1%-át teszik ki. Egyéb költségvetési bevételek 29 Adósságszlgálatból származó bevételek Vegyes bevételek Egyéb vegyes bevételek Kezesség visszatérülés A fenti csprtba nem srlható egyéb állami bevételek a költségvetés bevételi főösszegének kevesebb, mint 1%-át teszik ki. Uniós elszámlásk Vámbeszedési költség megtérítése Cukrilleték beszedési költség megtérítése Uniós támgatásk megelőlegezésének visszatérülése Uniós tagságunkkal lemndtunk a vámbevételeinkről, aznban az Unió a vámszervezet fenntartásáhz hzzájárulva fenntartási térítést fizet, ugyanígy a cukr esetében is. A megelőlegezett támgatás visszatérítése azkra az esetekre vnatkzik, amikr az Unió által megítélt, de még nem flyósíttt támgatást a magyar költségvetés kiutalja a támgatttnak, így az az Uniós kiutaláskr a közpnti költségvetésbe flyik be. 2. A költségvetés alrendszerei A magyar költségvetés hagymánys felsztása szerint négy alrendszerből áll, ezek közül hárm alrendszer a közpnti szinten jelenik meg, míg a negyedik a helyi szint. A helyi önkrmányzatk költségvetésüket saját önkrmányzati rendeletükkel fgadják el, azk csak egyes támgatásk és befizetések terén kapcslódnak a közpnti szinthez. Az Országgyűlés által elfgadtt éves költségvetési törvény együttesen tartalmazza a közpnti költségvetési alrendszer, a társadalmbiztsítási alrendszer és az elkülönített állami pénzalapk alrendszerének költségvetését. A hatálys költségvetési törvény szerint a költségvetésnek az alábbi alrendszerei vannak:

30 30 Közpnti költségvetés Társadalmbiztsítási alapk költségvetése Egészségbiztsítási Alap Nyugdíjbiztsítási Alap Elkülönített állami pénzalapk költségvetése Munkaerőpiaci Alap Szülőföld Alap Közpnti Nukleáris Pénzügyi Alap Nemzeti Kulturális Alap Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Kutatási és Technlógiai Innvációs Alap A Nyugdíjbiztsítási Alap az állami nyugdíjrendszer felsztó-kirvó lgikájából fakadóan minden évben egyensúlyban van. Az Elkülönített Állami Pénzalapk közül a Munkaerőpiaci Alap gazdálkdik a legnagybb, míg a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap a legkisebb költségvetéssel. Amennyiben év közben akár a társadalmbiztsítási, akár az elkülönített alapknál be nem tervezett hiány lép fel a Közpnti Költségvetés Általáns Tartaléka siet a segítségükre. A költségvetés strukturális tagzódása az alábbi: Fejezet Cím Alcím Jgcímcsprt Jgcím Előirányzat csprt Kiemelt előirányzat

31 31 3. Költségvetési alapelvek A költségvetési alapelvek a költségvetés tervezésekr jelentenek garanciális szabálykat arra nézve, hgy az államhatalm a költségvetés tervezése, végrehajtása srán az alktmánys keretek között maradva járjn el és a választóplgárk által kaptt felhatalmazással élve a köz érdekeit szlgáló költségvetést alkssn meg. Az alább részletezendő elvek egy részét kifejezetten nem találjuk meg a jgszabálykban, azt a jgtudmány munkálta ki a jgszabályk értelmezése és vizsgálata srán Éves költségvetés elve Az államháztartásról szóló törvény kifejezetten rendelkezik az éves költségvetés elvéről, eszerint az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkdást éves költségvetés alapján kell flytatni. A költségvetés éves jellege a jelenlegi gyakrlatban a naptári évet jelenti, aznban dgmatikai szempntból ez krántsem természetes. Az éves költségvetés mindössze a 12 hónapra vnatkzó előirányzat meghatárzást jelenti. Magyarrszágn között az éves költségvetés július 1-től a következő év június 30-ig tarttt, csak ezt követően tértünk át a naptári évvel megegyező költségvetési évre. Ugyancsak nem sérti az éves költségvetés elvét a több fejlett rszágban alkalmaztt, Magyarrszágn 2001/2002 vnatkzásában kísérleti jelleggel alkalmaztt többéves költségvetés, hiszen ezek is alapvetően éves költségvetések, amelyeket jgalktási technikai jelleggel egybe fglalva hirdetnek ki. Nyilvánsság elve A jgalktó által a költségvetés vnatkzásában külön nem nevesített alapelv, de a jgrendszer egészéből egyértelműen levezethető, hiszen a költségvetés törvényként (helyi önkrmányzati költségvetés esetében önkrmányzati rendeletként) kerül elfgadásra, amelyet visznt kötelező kihirdetni, miáltal a költségvetés nyilvánssága biztsítva van. A költségvetés, figyelemmel arra, hgy különös módn érinti a jgalanykat, már beterjesztésétől kezdve nyilváns. A nyilvánsság krlátai a költségvetés esetében az adó-, bank-, állam-, és szlgálati titk. Ezek a titkfajták aznban szűken értelmezhetőek, ez alapján a titkgazdának Egységesség elve Az egységesség elve azt követeli meg, hgy a könnyebb áttekinthetőség érdekében az államháztartás teljes költségvetése (valamennyi a közpnti szinten elhelyezkedő alrendszer költségvetése) egyetlen költségvetési jgszabályban kerüljön kihirdetésre. Hazánkban az egységesség elvének érvényre jutása hsszú flyamat eredménye és még nem zárult le teljesen. A rendszerváltást követően hsszú évekig külön

32 32 törvényben kerültek elfgadásra a társadalmbiztsítási alapk, illetőleg az elkülönített alapk költségvetései, illetőleg egyes kiemelt szervek költségvetései től az egységesség elve lényegében érvényesül, mindössze az Országs Rádió és Televízió Testület (ORTT) költségvetése születik meg külön törvényben. Teljesség elve Az államháztartás alrendszereinek minden pénzmzgása teljes egészében meg kell jeleníteni és el kell számlni a költségvetésben. Az államháztartási törvény ezt úgy fejezi, hgy az államháztartás alrendszereinek minden költségvetési gazdasági eseménye (bevétele és kiadása) a költségvetés részeként meg kell jelennie. Valódiság elve A valódiság elve alapján a költségvetési előirányzatknak a ténylegesen szándéklt célkat kell előirányzni és felhasználásuknak is arra kell megtörténniük. Figyelemmel arra, hgy jövőbeni gazdasági események pénzügyi knzekvenciáinak a tervezése történik a költségvetésben, egy biznytalansági tényező szerepet kap, aznban a tervezéskr a rendelkezésre álló adatk alapján és számítási módszereket figyelembe véve a legnagybb mértékben kell törekedni a valós kiadásk és bevételek meghatárzására. Glbális fedezet elve A glbális fedezet alapján a költségvetés minden bevétele összességében szlgál a költségvetés minden kiadásának pénzügyi fedezetéül, vagyis nincs közvetlen pénzügyi összefüggés az egyes kiadásk és bevételek között, azk nem feleltethetőek meg egymásnak. Ezáltal, még ha nem is mérlegszerűen nézzük a költségvetés kiadási és bevételi ldalát, azknak akkr is meg kell egyezniük. Az elv csupán az elkülönített alapk esetében sérül, ahl az alap saját bevételei az alapk jellegéből fakadóan csak az alap céljának megfelelő célra használhatóak fel. Bruttó elszámlás elve A bruttó elszámlás elve alapján a kiadáskat és a bevételeket teljes összegükben, beszámítás nélkül kell feltüntetni a költségvetésben és a zárszámadásban egyaránt. Ez az elv biztsítja a költségvetés átláthatóságát, hiszen előirányzat bntásban tételesen visszakereshetővé teszi, hgy az államnak mely tételből mekkra bevétele és mely tételre mekkra kiadása vlt. A transzparencia biztsítása érdekében a bruttó elszámlás elve valamennyi fejlett rszágban alapkövetelmény. Csupán jgtörténeti érdekesség, hgy hazánkban a bruttó elszámlás elve a kiegyezéssel került bevezetésre, azt megelőzően a nettó elszámlás elve érvényesült, ami azt jelentette, hgy a költségvetésben nem

33 szerepeltették a bevételeket és a kiadáskat, csak az egyenleget (többlet, vagy hiány). Számviteli megalapzttság elve A gazdasági életben alkalmaztt számviteli elvek srában evidenciának minősül, hgy a gazdasági eseményeket számviteli biznylatkkal kell alátámasztani és dkumentálni. Az államháztartási törvény csak 2008-ban vette be alapelvi szinten a közpnti költségvetés elvei közé ezt az elvet, ami szerint csak lyan kiadást és bevételt lehet elszámlni a költségvetésben, amely a számvitelről szóló törvény szerinti számviteli biznylattal alátámasztható. Specifikáció elve A specifikáció elve teszi lehetővé a költségvetésről a megalapztt döntés meghzatalát az Országgyűlés, illetőleg a képviselőtestület (helyi önkrmányzat költségvetése esetén) részére, mivel ez határzza meg, hgy a költségvetést előirányzatkig történő bntásban kell részletesen megtervezni, előterjeszteni és elfgadni. Ebből kiflyólag a specifikáció elve magában fglalja az áttekinthetőség és az átláthatóság elveit is. Előirányzatkkal való gazdálkdás elve Az államháztartás rendszerében a költségvetési gazdálkdás keretében a költségvetési szerveket főszabályként a bevételi előirányzatk teljesítésének kötelezettsége terheli, míg a kiadási előirányzatk felhasználására jgsultságuk van, vagyis a kiadási előirányzat vnatkzásában a címzettet nem terheli felhasználási kötelezettség. A felhasználási jgsultság vnatkzásában érdemes utalni a kötelező tartalékképzésre és a kiadási előirányzatk időszaks zárlására, ami mind az adtt kiadás fel nem használása irányában hatnak, javítva így a költségvetés egyenlegét. Felhasználási kötöttség elve A felhasználási kötöttség elve alapján a költségvevési pénzek elköltésének előre meghatárztt célhz való kötöttségét és a felhasználással kapcslats elszámlási kötelezettséget fglalja magában. Ez az elv első ránézésre ellentmnd a glbális fedezet elvének, aznban az ellentmndás csak látszólags. A két elvet kmplexitásában és az előirányzatkkal való gazdálkdás elvének tükrében kell vizsgálni. Főszabályként érvényesül a glbális fedezet és a felhasználási jgsultság. A költségvetés meghatárztt tételei tekintetében aznban adtt összeget adtt célhz rendel a jgalktó, vagyis az adtt összeg csak arra és nem más célra használható fel. Ezek a célhz rendelt összegek napjainkban döntően az Európai Unió által nyújttt támgatásknál jelennek meg, ahl az Unió meghatárztt célhz kötötten nyújt támgatást, és ezekkel az összegekkel szigrú szabályk szerint kell elszámlni a felhasználás minden lépcsőfkán. 33

34 34 Közbeszerzési kötelezettség elve A közbeszerzési kötelezettség elve szerint a közpénzek felhasználásának közbeszerzési eljárás leflytatásával kell történnie. Hatálys jgunkban a évi CXXIX. törvény rendelkezik a közbeszerzésekről. Közbeszerzési eljárás az az eljárás, amelynek srán a közpénz felett rendelkezni jgsult a kiadási előirányzat célhz kötött elköltése érdekében, mint ajánlatkérő, közbeszerzési eljárást kezdeményez szlgáltatás igénybe vétele, árubeszerzés, vagy építési beruházás érdekében és az ajánlattevők közül a szerződés teljesítésére felkért nyertes kiválasztása a törvény, valamint az ajánlatkérő által meghatárztt szabályk, eljárási rend és feltételek alapján történik. A közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő a transzparencia érdekében az eljárás előkészítésétől kezdve annak befejezéséig részletesen írásban köteles dkumentálni. Az ajánlatkérő az eljárás kezdetén előkészítő iratt készít, amelyben meghatárzza az eljárással elérni kívánt célt, az eljárás típusát és az ajánlatkérőkkel szemben támaszttt követelményeket. Szükség esetén műszaki dkumentációt is készíthet az ajánlatkérő, amelyben az eljárás tárgyának részletes leírását adja meg, illetőleg az ajánlattevők számára egyéb, az ajánlattételhez nélkülözhetetlen adatkat szlgáltat. Az eljárás leflytatása függ az eljárás tárgyának értékétől. A közbeszerzési törvény két fnts értékhatárt nevez meg, a nemzeti és a közösségi értékhatárt. Ez alapján az eljárás lehet: nemzeti értékhatár alatti, nemzeti értékhatárt elérő, közösségi értékhatárt elérő. Az egyes eljárási tárgyak vnatkzásában az értékhatárk 2007-ben az alábbiak: Nemzeti értékhatár alatti, de közbeszerzési eljárásra kötelezett az ajánlatkérő, ha az eljárás tárgya eléri: Árubeszerzés esetén a HUF-t Szlgáltatás megrendelés esetén a HUF-t Építési beruházás esetén a HUF-t Nemzeti értékhatárt elérő a közbeszerzés, ha az eljárás tárgya eléri:

35 35 Szlgáltatás megrendelése esetén a HUFt Szlgáltatási kncesszió esetén a HUF-t Árubeszerzés esetén a HUF-t Építési beruházás esetén a HUF-t Építési kncesszió esetén a HUF-t Közösségi értékhatárt elérő a közbeszerzés, ha az eljárás tárgya eléri: Árubeszerzés esetén az HUF-t Szlgáltatás megrendelés esetén az HUFt Építési beruházás esetén a HUF-t Az eljárás típusát az ajánlatkérő az eljárás tárgyának típusa és értékének függvényében a tárggyal kapcslats egyéb körülmények alapján választja ki. Nemzeti értékhatár alatt az eljárás lehet: Egyszerű eljárás Egyszerű tervpályázati eljárás Nemzeti értékhatárt elérő eljárás lehet: Nyílt Meghíváss Versenypárbeszéd Tárgyaláss Tervpályázati Ezek az eljárásk típusuktól függetlenül lehetnek egy, vagy két szakaszból álló eljárásk. Két szakaszból álló eljárás esetén részvételi és ajánlattételi szakaszt különböztetünk meg. Objektív körülmények esetén bármely eljárási frma leflytatható gyrsíttt eljárásként is. Meghatárztt szlgáltatás típuskra (pl.: szálldai-, éttermi-, jgi-, személyszállítási-, ktatási-, egészségügyi-, biztnságtechnikai szlgáltatásk) lehetőség van az egyszerűsített eljárás leflytatására.

36 36 Közösségi értékhatárt elérő eljárás lehet: Nyílt Meghíváss Versenypárbeszéd Tárgyaláss Tervpályázati Ezek az eljárásk típusuktól függetlenül lehetnek egy, vagy két szakaszból álló eljárásk. Két szakaszból álló eljárás esetén részvételi és ajánlattételi szakaszt különböztetünk meg. Objektív körülmények esetén bármely eljárási frma leflytatható gyrsíttt eljárásként is. Az eljárás főszabály szerint hirdetménnyel indul, amely hirdetményt az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben tesz közzé. Értékhatártól függetlenül a törvény meghatárztt feltételek teljesülése esetén lehetőséget ad arra, hgy hirdetmény közzététele nélkül induljn az eljárás, ebben az esetben az ajánlattételre felkérendő személyek/szervezetek külön felhívást kapnak az ajánlattételre. Az eljárás típusának kiválasztását követően az ajánlatkérőnek meg kell határzni azkat a kritériumkat, amelynek az ajánlattevőnek meg kell felelnie. A feltételek egy részét a közbeszerzési törvény határzza meg, aznban ezeken túlmenően az ajánlatkérő tvábbi jellemzően szakmai, az eljárás tárgyának teljesítésére való alkalmasságt biztsító feltételeket támaszthat. A transzparencia elvének megfelelően a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket üzleti titkra való hivatkzással nem lehet titksítani, ezeket a szerződéseket és végrehajtásukat a közpénzek ellenőrzésére feljgsíttt szervezetek ellenőrizhetik. Amennyiben a szerződés Európai uniós frráskat (is) felhasznált, ez az ellenőrzési jg kiterjed az Európai Unió vnatkzó szerveire is. Támgatásk krlátzttságának elve Az Európai Unió alapelveivel és knkrétan az Európai Közösségeket létrehzó Szerződés (Római Szerződés) 87. és 88. cikkével összhangban az államháztartás alrendszerei nem nyújthatnak költségvetés terhére lyan kiadást, vagy bevételkiesést jelentő támgatást, vagy bármely frmában más előnyt, amely gazdasági tevékenységet flytató vállalkzás részére, vagy áruk termeléséhez, illetve szlgáltatásk nyújtásáhz biztsíttt kedvezmény révén a versenyt trzítja, vagy annak trzításával fenyeget, amennyiben érintheti az Európai Unió belső piacán zajló kereskedelmet. A közösségen belüli kereskedelem trzításával nem fenyegető támgatás mértékét az

37 Európai Unió Bizttsági rendeletben határzza meg (1998/2006/EK bizttsági rendelet). A vnatkzó rendelet értelmében nem trzítja a tagállamk közötti kereskedelmet az állam által nyújttt támgatás, ha az egy vállalkzás vnatkzásában a közvetett és közvetlen módn nyújttt támgatásk összértéke hárm év alatt nem haladja meg a EUR összeget (egyes területeken pedig a EUR összeget). Ezt nevezzük de minimis szabálynak, a határ alatti adható támgatást pedig de minimis támgatásnak. A közösségi versenyhatóság vizsgálja a tagállamk által nyújttt de minimis támgatáskat, a határ túllépése esetén pedig nem csak a támgatttat, hanem a jgsértően támgatást nyújtó tagállamt is bünteti. Nehéz helyzetben lévő egy vállalkzás, ha az képtelen - akár saját erejéből, akár pedig a tulajdnsai/részvényesei vagy a hitelezői által biztsíttt frrásk révén - arra, hgy megállítsa a veszteségek halmzódását, amely a hatóságk külső beavatkzása nélkül szinte teljes biznyssággal azt eredményezné, hgy rövid vagy középtávn feladja üzleti tevékenységét. A nehéz helyzetben lévő vállalkzás a válsággal összefüggésben speciális pályázatkat vehet igénybe. Míg krábban főszabály szerint az ilyen vállalkzásk csak nagyn szigrú feltételek mellett és szűk körben kaphattak támgatást, a válság miatt ezeket a szabálykat enyhítették. A Római Szerződés 87. és 88. cikkével, valamint az annak végrehajtásáról szóló 69/2001/EK Bizttsági rendelet alapján a de minimis támgatásk hazai részletszabályait a 85/2004. (IV.19.) Krmányrendelet szabályzza. A krmányrendelet a Bizttsági rendeletnek megfelelően megkülönbözteti az egyedi támgatást és a támgatási prgramkat. A de minimis támgatásk esetében fnts a támgatástartalm és a támgatástartam jelenértékének meghatárzása. A jelenérték számítás minden esetben az új támgatás igénylését megelőzően el kell végezni az új támgatás igénylése, illetőleg megszerzése esetében a megelőző hárm éven (3x365 naptári nap) belül megszerzett valamennyi krábbi de minimis támgatás megszerzés napi támgatástartama alapján. Ennek érdekében a gazdálkdó szervezeteknek nyilvántartást kell vezetniük az általuk megszerzett de minimis támgatáskról, feltüntetve a megszerzés napját és a támgatástartamt. A jelenérték számításhz szükséges refernciarátát a Pénzügyminisztérium határzza meg és teszi közzé. A referenciaráta január 1-től 8.54%. A támgatástartam meghatárzása függ az elnyert támgatás frmájától. Vissza nem térítendő támgatás Fgalm: a kedvezményezett lyan direkt pénztranszferben részesül, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség. Támgatástartalm: a kaptt támgatás teljes összegének jelenértéke, 37

38 38 ahl Q1 - a több részletben flyósíttt támgatás első évi részösszege (az 1. év a támgatás megítélésének éve) Q2 - a több részletben flyósíttt támgatás másdik évi részösszege Q3 - a több részletben flyósíttt támgatás harmadik évi részösszege (...) Qn - a több részletben flyósíttt támgatás n. évi részösszege i - referenciaráta Kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön Fgalm: a kedvezményezett a piaci kamatnál kedvezőbb feltételekkel (alacsnyabb kamatláb mellett) kap hitelt. Támgatástartalm: a kedvezményes kamattal ténylegesen megfizetendő kamatelemek jelenértékeinek összege levnva a piaci kamatlábbal számíttt elvi kamatelemek jelenértékeinek összegéből. A knkrét számítás az alábbi képlettel történhet: ahl Q - hitel összege i - referenciaráta, r = 1/(1+i) i - kedvezményes kamatláb (kamatmentes hitel esetén értéke nulla) P - támgatás visszafizetésének időtartama, beleértve a türelmi időt is (év) F - türelmi idő években (amíg nem kezdődik meg a hitel törlesztése) Kezességvállalás

39 Fgalm: a támgatást nyújtó kötelezettségvállalása arra, hgy a kedvezményezett általi nem teljesítés esetén a felvett kölcsönt a kölcsönadónak kamataival együtt visszafizeti a kezességre vnatkzó plgári jgi szabályk alapján. Támgatástartalm: a kezességvállalás eredményeképpen a kedvezményezett a piaci kamatlábnál alacsnyabb kamatláb mellett jut hitelhez, ezenkívül a támgatást nyújtó a piaci kezességvállalási díjnál alacsnyabb díjat is kiköthet. A kezességvállalással fedezett hitel kamatlába és a referenciaráta közötti különbség, szrzva a hitelösszeggel jelenértékre számítva, illetve a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számíttt) díj és a ténylegesen fizetendő díj különbsége jelenértékének összege. (A kamatláb-különbözet miatti támgatás és a díjkülönbözet összege.) A támgatástartalmnak a számítása az alábbi képlet szerint történik: ahl Qn - a kezességvállalással lefedett hitelösszeg az n-edik év elején - referenciaráta, r = 1/(1+i) i - a kezességvállalás miatti kedvezményes kamatláb P - támgatás visszafizetésének időtartama, beleértve a türelmi időt is (év) F - türelmi idő években (amíg nem kezdődik meg a hitel törlesztése) PD - (számíttt) százaléks piaci kezességvállalási díj GD - tényleges százaléks (kezességvállalási szerződés szerinti) garanciadíj PR1 - a kezességvállalásért az első évben fizetendő piaci (számíttt) díj PR1 - a kezességvállalásért az első évben ténylegesen fizetendő díj PRn - a kezességvállalásért az n. évben fizetendő piaci (számíttt) díj PRn - a kezességvállalásért az n. évben ténylegesen fizetendő díj TT - kamatláb-különbözet miatti támgatás + díjkülönbözetből adódó támgatástartalm 39

40 40 Amennyiben a kezességvállalással fedezett hitel kamatlába meghaladja a referenciarátát, akkr a kamatláb-különbözet miatti támgatástartalm összege nullának tekintendő, és csak a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számíttt) díj, illetve a ténylegesen fizetendő díj különbségének számítása szükséges. Kamattámgatás Fgalm: a kedvezményezett által fizetendő kamat egészének vagy egy részének átvállalása. A kamat mértéke az újptk. 5:23.. szerint nem lehet alacsnyabb a mindenkri jegybanki alapkamatnál, az ezzel ellentétes megállapdás semmis. Támgatástartalm: az átvállalt kamatösszeg jelenértéke. A támgatástartalm számítása a vissza nem térítendő támgatás analógiájára történik, ahl Q1 - az első évben nyújttt kamattámgatás Q2 - a másdik évben nyújttt kamattámgatás Q3 - a harmadik évben nyújttt kamattámgatás (...) Qn - az n. évben nyújttt kamattámgatás i - referenciaráta Adókedvezmény Fgalm: a kedvezményezettnek a törvényben meghatárztt általánsan érvényes adónál kevesebb adót kell fizetnie az adó alapjának, illetve az adó mértékének csökkentése vagy elengedése miatt. Támgatástartalm: az adókedvezmény támgatástartalmának kiszámítása a vissza nem térítendő támgatáshz hasnlóan történik. A számítás srán a kaptt támgatás, vagyis az adókedvezmény teljes öszszegének jelenértékét kell kiszámítani. Az adókedvezmény frmájában adtt támgatás jelenértékének kiszámítása az alábbi képlettel történik:

41 41 ahl Aj - az igénybe vehető/az igénybe vett összes adókedvezmény jelenértéken X1 - a beruházás üzembe helyezésének adóévében igénybe vehető/igénybe vett adókedvezmény flyó árn (ha az adókedvezmény igénybevételének kezdő éve a beruházás üzembe helyezésének adóévét követő adóév: X1 = 0). Xn - a beruházás üzembe helyezésének adóévét követő n. adóévben igénybe vehető/igénybe vett adókedvezmény flyó árn r2 - a beruházás üzembe helyezésének adóévét követő adóévben érvényes referenciaráta rn - a beruházás üzembe helyezésének adóévét követő n. adóévben érvényes referenciaráta és 1 < n <10 Tőkejuttatás Fgalm: a kedvezményezett vállalkzásnak tőkejuttatást biztsít az államháztartás alrendszeréhez tartzó szerv, annak ellenére, hgy a juttatást a piaci magánbefektető elvével nem lehet alátámasztani. Támgatástartalm: amennyiben a piaci magánbefektető elvének érvényesülése esetén nem került vlna sr támgatás nyújtására, akkr a támgatástartalmat a következőképpen kell számítani. A tőkejuttatás megfelelően diszkntált értékéből (beleszámítva a nyújttt tőkét és a tőkejuttatással kapcslatban felmerült költségeket) le kell vnni a tőkejuttatással megszerzett befektetés diszkntált értékét. A befektetés értékénél közvetlenül a befektetésből származó, a jövőben elvárt eredményeket (veszteséget vagy nyereséget) kell figyelembe venni, amelyeket a várható kckázattal kell módsítani. A befektetés költségeinek, illetve eredményének diszkntálása a vissza nem térítendő támgatáshz hasnlóan történik, majd a diszkntálással kaptt két értéket kell kivnni egymásból. T1 - az első évben nyújttt tőkejuttatás részösszege (az 1. év a támgatás megítélésének éve) T2 - a másdik évben nyújttt tőkejuttatás részösszege Tn - az n. évben nyújttt tőkejuttatás részösszege

42 42 K1 - az első évben a tőkejuttatással közvetlen kapcslatban felmerülő egyéb költségek Kn - az n. évben a tőkejuttatással közvetlen kapcslatban felmerülő egyéb költségek E1 - a támgattt vállalkzás tőkejuttatásból származó, kckázattal módsíttt első évi eredménye E2 - a támgattt vállalkzás tőkejuttatásból származó, kckázattal módsíttt másdik évi eredménye En - a támgattt vállalkzás tőkejuttatásból származó, kckázattal módsíttt n. évi eredménye i - referenciaráta Egyéb, nem pénzbeli juttatás Fgalm: a kedvezményezett a piaci árnál alacsnyabb árn és/vagy kedvezőbb feltételekkel jut valamely ingó vagy ingatlan vagyntárgyhz, illetve szlgáltatáshz. Támgatástartalm: a piaci ár és a fizetett ár különbözetének jelen értéke. 4. Költségvetési ciklus A költségvetés minden évben visszatérő jgalktási feladata az Országgyűlésnek. A jgbiztnság és a zökkenőmentes flytnsság érdekében a költségvetés megalktásának szigrú határidőhöz kötött menetrendje alakult ki. A menetrend attól függően módsul, hgy az adtt tárgyévet megelőző év választási év-e, hiszen ilyenkr az újnnan hivatalba lépő Krmány csak később tud hzzálátni a költségvetési tervezésnek. 1. sz. táblázat Év Határidő Határidő választási évben Feladat Felelős Tárgyévet megelőző év Június 30. A pénzügyminiszter által meghatárztt irányelvek alapján a fejezetek költ- Fejezetgazda

43 43 ségvetési tervének elkészítése Augusztus 31. Október 15. Költségvetési tervezet Krmány el terjesztése Pénzügyminiszter Szeptember 30. Október 31. Költségvetési javaslat benyújtása az Országgyűlésnek Krmány Október 15. Nvember 15. Fejezetenkénti részletezés benyújtása az Országgyűlésnek Krmány Nvember 30. A fejezetek bevételi és kiadási főösszegének és az egyenleg meghatárzása Országgyűlés December 31. Költségvetési törvény elfgadása Országgyűlés Tárgyév Törvény elfgadását követő 10. nap Költségvetési szervek előirányzatainak (kincstári költségvetés) meghatárzása Fejezetgazda Törvény elfgadását követő 20. nap Elemi költségvetések elkészítéséhez szükséges keretszámk, szempntk meghatárzása Fejezetgazda Tárgyévet követő év Június 30. Zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Állami Számvevőszéknek Krmány Augusztus 31. Zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Krmány

44 44 Országgyűlésnek A Krmány által benyújttt költségvetést az Országgyűlés speciális, kifejezetten a költségvetési törvényre kidlgztt eljárás keretében tárgyalja. Ennek keretében a benyújttt költségvetést nem csak az eljárásban kitüntetett szerepkörrel rendelkező Költségvetési Bizttság, hanem valamennyi állandó bizttság is véleményezi. A költségvetéshez bármely képviselő és frakció is nyújthat be módsító javaslatt. A bizttságk, képviselők és a frakciók módsító javaslatait a Költségvetési Bizttság fgja össze és nyújtja be a plenáris sülés elé támgató, vagy elutasító javaslatával. A Költségvetési Bizttság által nem támgattt módsító javaslatkat csak akkr veszi napirendre az Országgyűlés, ha a napirendre vételt a jelen lévő képviselők többsége támgatja. Kizárólag a költségvetési Bizttság jgsult lyan módsító indítványkat benyújtani, amelyek a fejezetenkénti főösszeget, a hiány mértékét, az általáns tartalékt, illetve a költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét módsítják. A költségvetési plenáris vita két részből áll. Az első az un. általáns vita, amelyben a költségvetés keretszámait határzzák meg. Az általáns vita lezárásaként az Országgyűlés határzati frmában dönt a költségvetés főösszegeiről, és fejezetenkénti összegeiről. Az ezt követő részletes vitában már csak a fejezeteken belüli átcsprtsításkra van lehetőség. A részletes vita lezárását követően az Országgyűlés zárószavazásn dönt a költségvetési törvény elfgadásáról. A Költségvetési Tanács A gazdasági válságban a törvényhzás felismerte azt, hgy Magyarrszág hsszú távú fejlődése csak akkr biztsítható, ha a költségvetési plitika pártplitikai vitákn és krmányzati cikluskn átívelő kiszámítható és fenntartható gazdasági környezetet teremt és ennek feltétele az államadósság hsszú távn fenntartható szintjének elérése és ezáltal a nemzetközi gazdasági hatáskból ered ő kckázatkból eredő veszélyek csökkentése. A fenntarthatóság szempntjából lényeges adósságráta csökkentésének elsődleges módja a költségvetési egyensúly biztsítása. Annak érdekében, hgy hsszú távn is versenyképes maradjn az rszág, szükséges az állami újraelsztás mértékének krlátzása. Ennek érdekében a évi LXXV. tv. létrehzta a Költségvetési Tanácst, valamint kötelezővé teszi a jgszabályk előkészítése srán a költségvetési hatásvizsgálat elkészítését, amely a hatálybalépést követő legalább négy éven keresztül megbecsüli a várható kiadáskat és bevételeket, és tartalmazza az elkészítésének feltevéseit és indikátrait, valamint a módszertant is. A törvényjavaslatk függetlenül az előterjesztő személyétől krmány- és miniszteri rendeletek terveze-

45 tének benyújtásakr csatlni kell a költségvetési hatásvizsgálat lényeges megállapításait és eredményeit. Az új intézményként létrehztt hármtagú Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhzási tevékenységének támgatása. A Tanács hatásköre makrgazdasági előrejelzések, technikai kivetítés, módszertani ajánlás készítése. Közreműködik a költségvetési kihatással járó törvényjavaslatk tárgyalása srán a várható hatásk prgnsztizálásában. A Tanács egy-egy tagját a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelöli, és az Országgyűlés választja egyszerű többséggel kilenc évi időtartamra. A köztársasági elnök által jelölt tag a Tanács vezetője, aki felelősséggel tartzik a becslések megalapzttságáért. A költségvetési törvény tervezetét a Költségvetési Tanács véleményezi, az Országgyűlés elé a költségvetési törvény javaslata a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék véleményével együtt kerül, amelyeket az Országgyűlés együtt tárgyal meg Költségvetés különleges helyzetekben Az előzőekben láttuk, hgy általáns esetben a Krmány előterjesztése alapján az Országgyűlés a tárgyévet megelőző és végéig, december 31-ig elfgadja a költségvetést. Aznban a jgalktásnak fel kell készülnie az általánstól különböző, speciális helyzetekre is. Hatálys jgunkban a költségvetés kapcsán hárm, különleges helyzetre alkalmazandó speciális jgintézmény szerepel, a pótköltségvetés, az indemnitás és az ex lex állapt. Pótköltségvetés Pótköltségvetés abban az esetben válik szükségessé, ha az Országgyűlés elfgadta ugyan a tárgyévre vnatkzó költségvetést, aznban a tárgyévben, a költségvetés végrehajtása közben bármilyen kból kiflyólag tehát akár a költségvetési törvény megsértése flytán is az állam tényleges gazdálkdása jelentősen eltér a költségvetési törvényben fglaltaktól. Itt tehát az időközben bármely knál fgva előállt tényhelyzetre kell a pótköltségvetéssel reagálni. A pótköltségvetést a Krmány terjeszti az rszággyűlés elé, ha év közben a közpnti költségvetés, a társadalmbiztsítási alapk és az elkülönített állami pénzalapk együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben meghatárztt összege legalább jóváhagyttól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 5%-val eltér. A fenti, az államháztartási törvény által adtt definícióból látható, hgy nem minden, a költségvetési törvény év közbeni módsítása minősül pótköltségvetésnek, csak azk, amelyek az összesített kiadási főösszeget 5%-al módsítják. Indemnitás

46 46 Az indemnitás szó felhatalmazást jelent. Bár a Krmány a költségvetési törvény révén az általáns szabályk szerint is felhatalmazást kap a költségvetés végrehajtására, ez a jgintézmény egy speciális helyzetet jelöl. Abban az esetben, ha a tárgyévre vnatkzó költségvetési törvényt az Országgyűlés a tárgyév január 1-ig nem fgadja el, a Krmány köteles a költségvetési törvény elfgadásáig terjedő időszakra az rszág ideiglenes gazdálkdásáról szóló törvényjavaslatt beterjeszteni az Országgyűlés elé. Ez a költségvetés nélküli állapt elhárítását célzó jgintézmény. Az átmeneti gazdálkdásról szóló törvényben az Országgyűlés felhatalmazza a Krmányt, hgy a költségvetési bevételeket flytatólagsa beszedje, a kiadáskat teljesítse, és meghatárzza a Krmány által megtehető intézkedéseket. Az indemnitás jgintézményének jelenlegi szabályaiban rejlő veszélyekre figyelmeztet Földes Gábr, a magyar pénzügyi jgtudmány kiemelkedő alakja. Az államháztartási törvény vnatkzó szakaszának elemzése révén arra a következtetésre juttt, hgy mivel a felhatalmazási törvény maximális időtartama nincs meghatárzva és kifejezetten lehetővé teszi a törvény az újabb felhatalmazási törvény megalktását, ezáltal elméletileg nem kizárt, hgy egy Krmány akár négy évig is elfgadtt költségvetés nélkül, kizárólag felhatalmazási törvény alapján gazdálkdjn. Ex lex állapt Bár a címben szereplő kifejezés szó szerinti frdításban jgn kívüli állaptt jelent, itt egy különleges helyzet jgi szabályzásáról van szó, amely különleges helyzetelkerülése az rszág érdeke és a plitikai sztály felelőssége. Ex lex állapt akkr áll elő, ha az Országgyűlés a tárgyév január 1-ig nem alktta meg a költségvetési törvényt és nem fgadtt el felhatalmazási törvényt, vagy annak időtartama lejárt. Ebben az esetben az rszágnak semmilyen, a gazdálkdására vnatkzó hatálys jgszabálya nincs, aznban a dlg természetéből adódóan ebben az esetben is működtetni kell az államt, ami kiadáskkal jár, ez pedig szükségessé teszi bevételek beszedését. Az alktmánys szabályk értelmében visznt törvényi felhatalmazás nélkül az állam adókat és más kényszerelvnáskat nem szedhet be, valamint törvényi felhatalmazás nélkül kifizetéseket sem eszközölhet. Vagyis az ex lex állaptban, ha nem vlna erre a helyzetre külön általáns szabályzás kisegítő jelleggel, az állam nem szedhetne adókat, járulékkat stb. és nem is tudna semmilyen kifizetéseket teljesíteni (pl. munkabér kifizetés a közszférának). Hgy az állam működése gazdasági kkból a költségvetési és felhatalmazási törvény nélküli állaptban se bénuljn meg, került megalktásra az ex lex állaptra vnatkzó szabály. Eszerint az ex lex állaptban a Krmány az előző évre vnatkzó költségvetési törvényben fglalt kiadási és bevételi előirányzatkat időaránysan jgsult

47 felhasználni. Ezzel a remélhetőleg rövid ideig tartó ex lex állapt a flyó kiadásk és bevételek révén áthidalható. Az ex lex állapt költségvetésének két jelentős veszélye van, amellett, hgy nem elhanyaglható mértékű demkratikus deficittel rendelkezik. Az első kckázati tényező az infláció, hiszen a bevételeket és a kiadáskat az előző évi nminálértéken jgsult a Krmány beszedni, inflációs krrekcióra nincs lehetőség. A másik kckázat az esetlegesen felmerülő új közszükségletek kielégítésére való képtelenség, hiszen csak az előző évi költségvetést tudja a Krmány időaránysan végrehajtani A költségvetés ellenőrzése Az államháztartás és magának a költségvetésnek az ellenőrzése is több síkn valósul meg. Az ellenőrzésnek ez a több szerv által történő megvalósítása alapvetően az ellenőrző szervek hatáskörén alapul. Ugyancsak fnts, hgy az ellenőrzést végző szerv milyen szerv felhatalmazása (pl. Országgyűlés, Krmány) alapján látja el feladatát. A Krmány irányítása alatt száms, ellenőrzést végző szerv található, amelyek közpénzügyekkel kapcslats pénzügyi, illetőleg szakmai ellenőrzést végeznek, aznban ezeknek a költségvetéssel való kapcslata áttételes, ezért ezekkel csak rövid felsrlás szintjén fglalkzunk, ilyen az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), Vám- és Pénzügyőrség, Szerencsejáték Felügyelet, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A krmányzati belső ellenőrzést egyrészt az államháztartási törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.31.) Krmányrendelet, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Krmány rendelet szabályzza. Magának a krmányzatnak a belső pénzügyi ellenőrzése hárm fő elemből áll: egyrészt a pénzügyi irányítási és kntrll rendszerből (FUVE), másrészt az ezen rendszer működéses srán nyert adatkat értékelő rendszerből, valamint az előző két rendszer harmnizációját végző közpnti rendszerből. A rendszer alapvetően az egyes előirányzat-gazdálkdási jgsultságk és kötelezettségek törvényességét vizsgálja, fnts figyelmet frdítva a számvitelből ismert valódiság elvének betartására. Az ellenőrzés a költségvetési pénzek felhasználásának minden lépését flyamatsan végigkíséri, a kötelezettségvállalás jgszerűségétől, a teljesítésigazlás megfelelőségén és az utalványzás jgszerűségén át a kifizetés törvényességéig és az ügylet számviteli elszámlásának megfelelőségéig bezárólag. Az ellenőrzési rendjét részletesen leíró krmányrendelet a költségvetési szerv pénzügyi ellenőrzésének elveit az alábbiakban írja le: A szerv vezetője a szerv gazdálkdásának flyamatának (tervezés, végrehajtás, beszámlás) sajátsságaira tekintettel köteles megtervezni, működtetni és flyamatsan fejleszteni a szerv saját FUVE-ját

48 48 A FUVE rendszer tartalmazza mindazn elveket, eljáráskat és belső szabályzatkat, amelyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szlgáló előirányzatkkal létszámmal és vagynnal való szabályszerű, gazdaságs, hatékny és eredményes gazdálkdás követelményeit A FUVE rendszer kialakítása és működtetése srán a szerv vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatóban fglaltakat A FUVE fejlesztése srán figyelembe kell venni az államháztartás külső (Állami Számvevőszék) és belső ellenőrzését végző szervek által megfgalmaztt ajánláskat, javaslatkat A szerv vezetője köteles szabályzni a szabálytalanságk kezelésének eljárásrendjét a szerv SZMSZ-ében A szerv vezetője köteles lyan belső ellenőrt fglalkztatni, aki rendelkezik a pénzügyi ellenőrzéshez szükséges képzettséggel (mérlegképes könyvelő, vagy pénzügyi revizr, vagy költségvetési ellenőr, vagy könyvvizsgáló A belső ellenőr funkcinális függetlenségét a szerv vezetője köteles biztsítani az alábbiakban: Éves ellenőrzési terv kidlgzása kckázatelemzés és srn kívüli ellenőrzések tapasztalatai alapján Ellenőrzési prgram elkészítése és végrehajtása Következtetések és ajánlásk elkészítése az ellenőrzések alapján Az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenységbe nem vnható be Állami Számvevőszék A költségvetés külső, Krmánytól független ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi, amely szerv közvetlenül az Országgyűlés alá tartzik, függetlenségét az Alktmány és az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény garantálja. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempntk alapján végzi, ellenőrzése srán független, senkinek nincs alárendelve, jelentését az Országgyűlésnek nyújtja be. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési jgköre az alábbiakra terjed ki: Ellenőrzi az államháztartás gazdálkdását, ennek keretében a költségvetési javaslat megalapzttságát, a bevételi előirányza-

49 tk teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállaláskkal járó előirányzatk felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, annak felhasználását és törlesztését Ellenőrzi a zárszámadást Ellenőrzi a közpnti költségvetés alá tartzó fejezetek működését, a társadalmbiztsítási alapk és az elkülönített állami pénzalapk pénzfelhasználását, Ellenőrzi a helyi önkrmányzatk és a helyi kisebbségi önkrmányzatk gazdálkdását Ellenőrzi az APEH valamint a Vám- és Pénzügyőrség tevékenységét Ellenőrzi a költségvetésből gazdálkdó szerveket, intézményeket, valamint az állami költségvetésből nyújttt támgatást vagy az állam által meghatárztt célra ingyenesen juttattt vagyn felhasználásával a helyi önkrmányzatknál, rszágs és helyi kisebbségi önkrmányzatknál, közalapítványknál, közalapítvány által létrehztt gazdasági társaságnál, köztestületnél, közhatalmi szerveknél, gazdálkdó szervezeteknél, társadalmi szervezeteknél, alapítványknál és egyéb kedvezményezett szervezeteknél Ellenőrzi az államháztartás alrendszereinek körébe tartzó vagyn kezelését, a vagynnal való gazdálkdást, az állami tulajdnban lévő gazdálkdó szervezetek vagynérték-megőrző és vagyngyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartzó vagyn elidegenítésének és megterhelésének szabálysságát Ellenjegyzi (az Állami Számvevőszék elnöke)a költségvetés hitelfelvételeire vnatkzó szerződéseket, amely ellenjegyzéssel a hitelfelvétel törvényességét igazlja Figyelemmel kíséri az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének működését, véleményezi és tvábbfejlesztésére javaslatt tesz az államháztartás alrendszereiből finanszírztt beszerzéseket és az államháztartás alrendszereinek vagynát érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagynkezelőnél), a megrendelő (vagynkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jgi személynél, valamint azknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, tvábbá a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkdó szervezetnél 49

50 50 ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkdását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben fglaltak alapján flytattt, az alapvető feladatk körébe nem tartzó tevékenységét. E körben az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hgy a Magyar Nemzeti Bank a jgszabályknak, az alapszabályának és a közgyűlése határzatainak megfelelően működik-e. Az Állami Számvevőszék működését az Országgyűlés által felkért független könyvvizsgáló ellenőrzi. Az Állami Számvevőszék függetlenségét erősíti, hgy elnökét 12 évre választja az Országgyűlés, valamennyi számvevő vagynnyilatkzat tételére kötelezett 2 évente. Szigrú összeférhetetlenségi szabálykat állapít meg a törvény a számvevőkre nézve, ami alapján tiltja, a számvevők közötti, illetőleg a számvevő és a Krmány tagjaival való közeli hzzátartzói visznyt. A számvevő a tudmánys, ktatói, művészeti és sprttevékenységen kívül más kereső tevékenységet nem flytathat. Nem jelölhető a Számvevőszék elnökévé, alelnökévé lyan személy, aki a jelölést megelőző 4 évben a Krmány tagja, vagy plitikai párt közpnti vezető testületének tagja vlt. Krmányzati Ellenőrzési Hivatal A Krmányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a Krmány saját belső ellenőrző szervezete, amely a költségvetés ellenőrzését jóval meghaladó ellenőrzési tevékenységet végezve a krmány irányítása alatt működő teljes államapparátus ellenőrzését hivattt végezni. A KEHI jelenlegi szabályzását a 312/2006. (XII.23.) Krmány rendelet adja. A KEHI jelenleg közpnti hivatal, a pénzügyminiszter irányítása alatt áll. Krábban a KEHI a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter (kancelláriaminiszter) irányítása alatt álló rszágs hatáskörű szerv vlt. A KEHI jelenlegi nevét 1994-ben kapta, krábbi neve Krmányzati Ellenőrzési Irda vlt. A KEHI ellenőrzési hatásköre az alábbiakra terjed ki: a Krmány által kijelölt belső ellenőrzési szerv feladatait; az Európai Reginális Fejlesztési Alapból, az Európai Szciális Alapból és a Khéziós Alapból származó támgatásk tekintetében az ellenőrzési hatósági feladatkat; az egyéb európai uniós és nemzetközi támgatásk Krmány által meghatárztt ellenőrzési feladatait; ellátja az egyéb európai uniós és nemzetközi támgatásk Krmány által meghatárztt ellenőrzési feladatait, valamint az azkhz kapcslódó tervezési, beszámlási, illetve zárónyilatkzat-kiadási feladatkat. így elvégzi különösen a közötti prgramzási időszak tekintetében a strukturális alapkkal, a Khéziós Alappal és az

51 51 EQUAL Közösségi Kezdeményezés prgrammal kapcslats ellenőrzéseket; az európai uniós előcsatlakzási eszközök és Átmeneti Támgatás felhasználásának ellenőrzését; a Schengen Alap támgatásai felhasználásának ellenőrzését és a költségnyilatkzatk igazlását; az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés prgramkkal kapcslats ellenőrzéseket; az európai területi együttműködés prgramkkal kapcslats ellenőrzéseket; a Nrvég Finanszírzási Mechanizmussal, illetve az EGT Finanszírzási Mechanizmussal kapcslats ellenőrzéseket. A KEHI belső ellenőrzési hatásköre nem terjed ki az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alktmánybíróság, az Országgyűlési Biztsk Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságk, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudmánys Akadémia fejezetekre, valamint a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére. A KEHI a jgszabálykban és krmányhatárzatkban meghatárztt feladatai figyelembevételével elkészített stratégiai ellenőrzési terv, valamint a Krmány által jóváhagytt éves ellenőrzési terv alapján végzi ellenőrzési tevékenységét. Köteles éves ellenőrzési tervét a tárgyévet megelőző év december 15-ig a pénzügyminiszter útján a Krmánynak benyújtani. Krmánydöntés alapján a Hivatal elnöke srn kívüli ellenőrzést rendel el. A KEHI ellenőrzési tevékenységét a vnatkzó jgszabályk, a nemzetközi belső ellenőrzési standardk, valamint a miniszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyvminta figyelembevételével elkészített, a KEHI elnöke által jóváhagytt ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. Az ellenőrök megbízólevél alapján végzik ellenőrzéseiket. Az ellenőrzést a KEHI elnöke felfüggesztheti, amennyiben a számviteli rend állapta, a dkumentáció és a nyilvántartásk hiányssága, illetve az ellenőrzött szerv jgsértő magatartása az ellenőrzés flytatását akadályzza. Az ellenőrzésekről - megállapításkat, következtetéseket és javaslatkat is tartalmazó - ellenőrzési jelentés készül, melyet a KEHI megküld az ellenőrzött szervezet vezetőjének. Az ellenőrzésekről készített jelentését a pénzügyminiszter útján a Krmány elé terjeszti. Az ellenőrzött szerv vezetője a tárgyévet követő év január 31-éig tájékztatást ad a Hivatal elnöke részére a Hivatal ellenőrzési jelentése alapján készített intézkedési tervben fglaltak időaránys teljesítéséről.

52 52 Az elnök a KEHI tevékenységéről évente, a tárgyévet követő év június 30-áig a pénzügyminiszter útján beszáml a Krmánynak. A beszámló az alábbiakat tartalmazza: az éves ellenőrzési feladatk teljesítésének értékelését; az ellenőrzések fntsabb megállapításait és javaslatait; az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervekben fglaltak időaránys teljesítését; tájékztatást az ellenőrzések srán feltárt büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására kt adó cselekményről, mulasztásról vagy hiánysságról; az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elősegítő és akadályzó tényezőket.

53 53 V. FEJEZET: ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI 1. Önkrmányzati vagyn, önkrmányzati bevételek 2. Önkrmányzati költségvetés A jgállam megfelelő önállósággal rendelkező, demkratikusan megalakíttt és működő, helyi önkrmányzatkban leli meg tartópilléreit. Az erős önkrmányzatk révén lyan önszervező helyi hatalmgyakrlás valósul meg, amelyben a laksság közvetlenül, illetve választtt helyi képviselői útján a törvények keretei között önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. Önkrmányzati rendszerben a helyi közösségek demkratikusan gyakrlják önállóságukat. A helyi önállóságt anyagilag, szervezetileg, és jgilag biztsító önkrmányzatbarát környezetben a helyi önkrmányzatk képessé válnak arra, hgy helyben önfejlődési flyamatkat indítsanak el, a köz megelégedésére hatéknyan igazdjanak a helyi sajátsságk és igények skszínűségéhez, önkrmányzati minőségükben és önállóságukkal kapcslódjanak az rszágs közfeladatk helyiérdekű megvalósításáhz. A helyi önkrmányzatk széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratt, megjelenítik a helyi érdeket. Ilyen módn a már kiépült helyi önkrmányzati rendszer arra is képes, hgy krlátkat állítsn a közpntsítás túlzó törekvéseivel szemben. Az önkrmányzatiság alapját az Alktmány IX. fejezete jelenti, amely a helyi önkrmányzatk alktmánys szerkezetét meghatárzza. Az Alktmány szerint a Magyar Köztársaság területe fővársra, megyékre, várskra és községekre tagzódik. A község, a várs, a fővárs és kerületei, valamint a megye választóplgárainak közösségét megilleti a helyi önkrmányzás jga. A helyi önkrmányzás a választóplgárk közösségét érintő helyi közügyek önálló, demkratikus intézése, a helyi közhatalmnak a laksság érdekében való gyakrlása. Az önkrmányzatk működésének szabályait a helyi önkrmányzatkról szóló évi LXV. tv. szabályzza, amely a rendszerváltás egyik kiemelkedő törvénye vlt. Ez rögzíti, hgy az önkrmányzat közszlgáltatást nyújt a területén, ezeket a közfeladatait költségvetéséből fedezi. Az önkrmányzat saját tulajdnnal rendelkezik és költségvetését önállóan alakítja ki, de az az államháztartás része és ahhz pénzfrgalmával kapcslódik. Az önkrmányzati gazdálkdás alapjait is a helyi önkrmányzatkról szóló törvény fekteti le, amely meghatárzza az önkrmányzati vagyn körét, az önkrmányzati bevételek és kiadásk típusait és rakja le a mind a gazdasági társaságkra, mind pedig az állami költségvetési intézményekre vnatkzótól elkülönült önkrmányzati számvitel alapjait. Az önkrmányzatk pénzügyeinél mindig szem előtt kell tartani, hgy az önkrmányzatk saját autnóm hatásköreik mellett intézményrendszerükkel ellátnak állami közigazgatási felada-

54 54 tkat is, ahl nem a saját helyi rendeleteiknek, hanem a közpnti jgszabályknak alávetetten működnek és ezeknek a feladatknak a pénzügyi finanszírzására közpnti támgatást kell kapniuk. Európai visznylatban az önkrmányzatiság alapját a Helyi Önkrmányzatk Európai Chartája jelenti, amelynek któber 15-én kelt egyezményét Magyarrszág az évi XV. törvénnyel hirdette ki. A Charta az önkrmányzatiság alapértékeit deklarálja, 9. cikkelye pedig kifejezetten a helyi önkrmányzatk pénzügyi frrásairól rendelkezik, megadva ezáltal az önkrmányzati pénzügyi jg európai alapértékeit: A helyi önkrmányzatk a nemzeti gazdaságplitika keretein belül megfelelő saját pénzügyi frráskra jgsultak, amelyekkel hatáskörük keretein belül szabadn rendelkeznek. A helyi önkrmányzat pénzügyi frrásainak az Alktmányban és jgszabálykban meghatárztt feladataikkal arányban kell állnia. A helyi önkrmányzatk pénzügyi frrásainak legalább egy részét lyan helyi adók és díjbevételek teszik ki, amelyek mértékének meghatárzására - jgszabályi keretek között - e szerveknek van hatáskörük. Azn pénzügyi rendszerek, amelyeken a helyi önkrmányzatk pénzügyi frrásai alapulnak, legyenek eléggé skrétűek és rugalmasak ahhz, hgy lehetővé tegyék - amennyiben ez a gyakrlatban lehetséges - a feladatk megvalósításáhz szükséges költségek tényleges alakulásával való lépéstartást. A pénzügyileg gyengébb helyi önkrmányzatk védelme szükségessé teszi lyan pénzügyi kiegyenlítési eljárásk, illetőleg ezekkel egyenértékű intézkedések intézményesítését, amelyek célja a számításba jövő pénzügyi frrásk egyenlőtlen elsztása, valamint a teljesítendő pénzügyi terhek által kztt hatásk krrekciója. Az ilyen eljárásk, intézkedések nem csökkenthetik a helyi önkrmányzatknak a saját feladatkörüket illető döntési szabadságát. A frrásk rájuk eső részének meghatárzása srán megfelelő frmában ki kell kérni a helyi önkrmányzatk véleményét. A lehetőségekhez mérten a helyi önkrmányzatknak juttattt támgatás nem köthető meghatárztt feladatk finanszírzásáhz. A támgatásk juttatása nem krlátzhatja a helyi önkrmányzatknak a hatáskörükön belüli önálló döntéshzatali jgát.

55 A beruházási célú hitelfelvétel érdekében a helyi önkrmányzatk a jgszabályi kereteken belül jgsultak a nemzeti tőkepiacn megjelenni Önkrmányzati vagyn, önkrmányzati bevételek Az önkrmányzatk gazdasági és ezáltal plitikai önállóságának alapvető feltétele, hgy feladataik ellátásáhz megfelelő vagynnal rendelkezzenek. Az önkrmányzati vagynt alapvetően törzsvagyn és vállalkzói vagynra sztjuk fel. A jgalktó garanciális kkból a törzsvagynt írja le részletesen, a vállalkzói vagyn, mint azt neve is mutatja, az a vagyntömeg, amellyel az önkrmányzat a gazdasági frgalmban a magánjgi jgalanykkal együtt, velük egyenrangú félként vesz részt. Garanciális kkból a törvény az önkrmányzatknak csak lyan vállalkzási tevékenységben való részvételt tesz lehetővé, ahl felelőssége a vállalkzásba bevitt vagynra krlátzódik. Az Alktmány által deklarált, a piacgazdaság működésének alapfeltételét jelentő, a tulajdni frmák egyenlő védelmének elve az önkrmányzati tulajdnra is kiterjed, ami megakadályzza, hgy a közpnti államhatalm önkényesen elvnja az önkrmányzati vagynt. A helyi önkrmányzatkról szóló évi LXV. törvény külön deklarálja, hgy a közpnti és a helyi önkrmányzati költségvetés egymástól elkülönül, azk egymáshz csak az állami támgatáskkal és hasnló költségvetési kapcslatkkal kötődnek, aznban az önkrmányzat költségvetése is az államháztartás része. A törvény az önkrmányzati vagynt tulajdnra és az önkrmányzatt megillető vagyni értékű jgkra sztja, és a tulajdnn belül nevesíti külön a törzsvagynt. Ebből a törvényhzói bntásból következően az önkrmányzat vállalkzói vagyna a törzsvagynn kívüli önkrmányzati vagyn, vagyis a törzsvagynba be nem srlt tulajdnk és a vagyni értékű jgk. Törzsvagynnak az az önkrmányzati tulajdn nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkrmányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalm gyakrlását szlgálja. A törzsvagyn körébe tartzó tulajdn vagy frgalmképtelen, vagy krlátzttan frgalmképes: frgalmképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkk és minden más ingatlan és ingó dlg, amelyet törvény vagy a helyi önkrmányzat frgalmképtelennek nyilvánít krlátzttan frgalmképesek a közművek, intézmények és középületek, tvábbá a helyi önkrmányzat által meghatárztt ingatlank és ingók. A törzsvagyn krlátzttan frgalmképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkrmányzat rendeletében meghatárztt feltételek szerint lehet rendelkezni.

56 56 Az önkrmányzati vagyn a rendszerváltás utáni vagynrendezés révén alakult ki. Főszabályként a krábbi tanácsrendszer srán a tanácsi tulajdnban, vagy tanácsi kezelésben lévő vagyntárgyak lettek az önkrmányzati vagyn elemei, aznban a vagynrendezés srán száms más vagyntárgy is önkrmányzati tulajdnba került. Lakás és nem lakás céljára szlgáló ingatlank: a krábbi tanácsi ingatlankezelők által igazgattt ingatlanvagyn. A rendszerváltást követően a tanácsi lakásállmány jelentős része kedvezményes módn a benne lakó magánszemélyek tulajdnába került, az elmúlt másfél évtizedben pedig az önkrmányzatknak krlátztt lehetőségeik vltak új szciális és nem szciális bérlakás állmány kialakítására. Műemlékek: az önkrmányzat illetékességi területén lévő, krábban tanácsi kezelésben lévő műemlékek. A vagynrendezés srán külön törvény krlátzttan frgalmképessé minősítette, elidegenítésükhöz és megterhelésükhöz az önkrmányzatkért felelős miniszter engedélye szükséges. Védett természeti területek: a védett természeti területek általában állami tulajdnban vannak, aznban ha az adtt önkrmányzat fel tudja vállalni az ilyen területek védelméhez megkövetelt személyi, technikai és anyagi erőfrrásk biztsítását, a környezetvédelemért felelős miniszter dönthet az önkrmányzati tulajdnba adásukról, amivel frgalmképtelen vagynelemmé válnak. Földterületek: kül- és belterületi földek, az utak, terek és parkk kivételével frgalmképes önkrmányzati tulajdnk. Közüzemi vagyn: a rendszerváltást követő önkrmányzati vagynrendezés révén önkrmányzati tulajdnba kerültek a települési közművek, illetőleg ahl több önkrmányzat területére kiterjedő közmű társaságk biztsíttták a szlgáltatást, ezen társaságkban az illetékes önkrmányzatk megfelelő tulajdni hányadt kaptak. Vizek, vízi létesítmények: az önkrmányzat területén lévő flyó és állóvizek frgalmképtelen vagynelemként kerültek önkrmányzati tulajdnba. Egyéb vagynelemek: bár az Alktmányból következően az önkrmányzat tulajdnszerzési képessége nem krlátztt, jellemzően funkciója ellátásáhz szükséges dlgk és jgk kerülnek önkrmányzati tulajdnba. Az önkrmányzat működését a meglévő vagynán felül a rendszeresen visszatérő bevételei fedezik. Ezek a bevételek több részből vetődnek össze

57 57 Saját bevételek Helyi adók Építményadó Telekadó Magánszemélyek és vállalkzásk kmmunális adója Idegenfrgalmi adó Helyi iparűzési adó Saját vállalkzási tevékenységből származó bevételek Osztalék Kamat Bérleti díj A törvény lehetővé teszi az önkrmányzatknak a saját vállalkzási tevékenységet, aznban a gyakrlat mégis az önkrmányzati tulajdnú gazdasági társaságkba kiszervezett vállalkzási tevékenységet mutatja eredményesnek. A gazdasági társasági frmában működtetet intézmények száms esetben az önkrmányzat kötelező, vagy fakultatív feladatainak ellátására jönnek létre és a közszlgáltatás ellátását végzik. Ezek a vállalkzásk, éppen a közszlgáltatási jellegből kiflyóan nem elsősrban prfitrientált társaságk, fő feladatuk a településen lakók adtt közszükségleteinek kielégítése. Ezeknek a közszükséglet-kielégítésnek a racinalizálására a törvény lehetőséget biztsíttt az önkrmányzatknak önállóságuk feladása nélküli társulásra. A társulási mdellek sikerét a közgazdasági számításk mellett a gyakrlati tapasztalatk is igazlták, ezért a közpnti jgalktó különféle kedvezményekkel igyekszik rávenni az adtt kérdéskörben önálló döntési kmpetenciával rendelkező önkrmányzatkat a társulásk létrehzására, így egyre több, különféle közszlgáltatást ellátó önkrmányzati társulás jön létre, amelyek létrehzását pénzügyi ösztönzőkkel támgatja a közpnti költségvetés. Gazdálkdó szervezetektől, alapítványktól, magánszemélyektől átvett pénzeszközök

58 58 Az önkrmányzat, amely teljes jgú tulajdnsként rendelkezik az önkrmányzati tulajdnban álló vagyntárgyak felett, a tulajdnjgból fakadóan az elidegenítés jgsítványával is rendelkezik, vagyis az önkrmányzat eladhatja privatizálhatja, hiszen közösségi tulajdnból magántulajdnba adhatja egyes vagyntárgyait. Az önkrmányzati privatizáció az esetek zömében az önkrmányzat ldaláról fiskális kkból merül fel, a privatizáció révén beflyó összegből tudja fedezni a költségvetésben meghatárztt kiadásait. Az önkrmányzati privatizáció azn részénél, ahl közszükségletet kielégítő vállalkzás privatizációja valósul meg, a közszükséglet ellátása kötelező önkrmányzati feladat esetében tvábbra is az önkrmányzatn marad, de a privatizációs szerződésben biztsítják az ellátás flytnsságát plgári jgi eszközökkel. Bírságk Környezetvédelmi bírság Műemlékvédelmi bírság Önkrmányzatt megillető vadászati jg hasznbérbe adásának bevétele Egyéb saját bevételek Átengedett közpnti adók Személyi jövedelemadó átengedett része Termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó Gépjárműadó Állami támgatásk Nrmatív Feladataránys Önhibájukn kívül hátránys helyzetű önkrmányzatk támgatása Területi kiegészítés az infrastruktúrális különbségek enyhítése céljából Társuláss feladatmegsztás ösztönzése

59 59 Címzett támgatásk Kiemelt fntsságú önkrmányzati feladatk ellátást szlgáló beruházásk, reknstrukciók, létesítmény megvásárlására igényelhető. A Krmány javaslata alapján az Országgyűlés dönt valamennyi kérelemről évente egy alkalmmal, a döntés a költségvetési törvény részévé válik. Az Országgyűlés a döntés srán előnyben részesíti azkat a beruházáskat, amelyekhez az EU támgatást ítélt meg. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint jellemzően vízgazdálkdási létesítmények, csatrnázás, szennyvíztisztítás, hulladékkezelés beruházáskhz ítéli meg a támgatást az Országgyűlés. Céltámgatásk Olyan vízgazdálkdási, ktatási, esélyegyenlőségi, egészségügyi és szciális ellátást szlgáló beruházáshz igényelhető, amelynek összköltsége nem haladja meg az 1 milliárd frintt. A támgatásról az önkrmányzatkért felelős miniszter dönt, az Országgyűlés által a céltámgatásra adtt kereten belül a határidőben benyújttt pályázatk alapján. 2. Önkrmányzatk költségvetése A helyi önkrmányzatk költségvetésüket önkrmányzati rendeletben fgadják el, ami hasnló a költségvetési törvényez, aznban a zárszámadás az önkrmányzatknál éves költségvetési beszámlóval történik, ami visznt a gazdálkdó szervezetek beszámló készítési kötelezettségével rknítható. A költségvetésről szóló önkrmányzati rendeletnek tartalmaznia kell: Az önkrmányzat és az önállóan, illetve részben önállóan gazdálkdó önkrmányzati költségvetési szervek bevételeit frrásnként A működési, fenntartási előirányzatk önállóan és részben önállóan gazdálkdó önkrmányzati költségvetési szervenként, intézményenként kiemelt előirányzatnként részletezve Felújítási előirányzatk célnként Felhalmzási kiadásk célnként Az önkrmányzat hivatali költségvetése feladatnként, valamint külön tételben az általáns és a céltartalék Éves létszámkeret önálló és részben önállóan gazdálkdó önkrmányzati költségvetési szervenként

60 60 Többéves kihatással járó feladatk előirányzatai éves bntásban Működési és felhalmzási célú bevételi és kiadási előirányzatk bemutatása tájékztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítette, de a finanszírzási műveleteket is figyelembe véve együttesen egyensúlyban Elkülönítetten a helyi kisebbségi önkrmányzatk költségvetése Az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat-felhasználási ütemterv Az EU által nyújttt támgatásk Míg a közpnti költségvetés szintjén zárszámadási törvény készül, addig a helyi önkrmányzatk a számviteli törvényen alapuló, de az önkrmányzatiság specialitásai miatt száms külön jgszabályban meghatárztt speciális szabály alapján minden évben június 30-i frdulónappal féléves beszámlót és december 31-el éves beszámlót kell készítenie. A féléves beszámló pénzfrgalmi jelentést tartalmaz, tájékztató jellegű elsősrban a Magyar Államkincstár felé a költségvetés időaránys teljesüléséről. Az éves költségvetési beszámló az alábbi részekből áll: Könyvviteli mérleg Pénzfrgalmi jelentés Eredmény-, pénz-, előirányzat maradvány-kimutatás Kiegészítő melléklet Költségvetési előirányzatk és a pénzfrgalm egyeztetése Immateriális javak és tárgyi eszközök állmányváltzása Önkrmányzati költségvetési szervek létszáma és személyi juttatásai Feladat mutatók állmányának alakulása Nrmatív állami hzzájárulás, címzett- és céltámgatásk elszámlása, mutatószámk, közpntsíttt előirányzatk elszámlása Felügyeleti szervek év végi maradvány-elszámlási számlájának frgalma

61 61 Letéti számla frgalma Közpnti költségvetésből az önkrmányzatk által flyósíttt ellátásk részletezése Szöveges értékelés

62 62 VI. FEJEZET: ÉRTÉKPAPÍR- ÉS TŐZSDEJOGI ALAP- FOGALMAK 1. Befektetési alapk 2. Bennfentes kereskedelem 3. A tőzsde Az értékpapírpiac lyan szabályztt piac, amely működését nemzetközileg egységesedő szabályk alapján a tőkepiacról szóló évi CXX. tv. szabályzza. A törvény által megadtt fgalmi keretek között a szabályztt piackn a piaci szereplők a meglévő lehetőségek variálásával tudnak perálni. A szabályztt rendszer működési lgikájából következően a szereplők csak a meglévő elemeket használhatják, új elemet nem vihetnek a rendszerbe. Az értékpapírjg alapfgalmainak tanulmányzásakr a legfntsabb magának az értékpapírnak a definiálása. A hagymánys definíció szerint lyan papír, ahl a jg meglétét és annak tartalmát a papír ly módn testesíti meg, hgy a papír nélkül a jg sem nem biznyítható, sem nem érvényesíthető. A technika fejlődése révén a nemzetközi tőkefrgalm gyrsítása és könnyabbé tétele érdekében a hagymánys papír alapú értékpapírk helyét egyre inkább átveszik az elektrnikus (dematerializált) értékpapírk. A dematerializált értékpapír törvényben és külön jgszabályban meghatárztt módn, elektrnikus útn létrehztt, rögzített, tvábbíttt és nyilvántarttt, az értékpapír tartalmi kellékeit aznsítható módn tartalmazó adatösszesség. A dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sr. Az értékpapír tulajdnsának - az ellenkező biznyításáig, a tényleges hasznhúzó személyének megállapításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált értékpapír tehát egy elektrnikusan nyilvántarttt adat, ami csak az elszámlóház és a hzzá kapcslódó befektetési szlgáltatók (brókercégek) zárt rendszerében létezik, abból nem tud kikerülni és a tőkepiaci biztnsági szabályk értelmében kizárólag névre szóló lehet, hiszen csak a névre szóló egyéni értékpapírszámlákn lehet nyilvántartani. Az értékpapír lehet tagsági jgkat megtestesítő, amelyben a kibcsátó meghatárztt pénzösszeg, illetve pénzben meghatárztt nem pénzbeli vagyni érték tulajdnba vételét elismerve arra kötelezi magát, hgy az értékpapír birtksának meghatárztt szavazati, vagyni és egyéb jgkat biztsít. Lehet az értékpapír hitelvisznyt megtestesítő, amelyben a kibcsátó (az adós) meghatárztt pénzösszegnek a rendelkezésére bcsátását elismerve arra kötelezi magát, hgy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatzó értékpapír esetén annak meghatárztt módn számíttt kamatát vagy egyéb hzamát (a tvábbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szlgáltatáskat az értékpapír birtksának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módn megfizeti, illetve teljesíti.

63 Dematerializált részvény esetén a kibcsátó kérelme vagy a Felügyelet határzata alapján tulajdnsi megfeleltetésre kerülhet sr. A tulajdnsi megfeleltetést a közpnti értéktár által meghatárztt eljárási rend szerint, a kibcsátó kérelmében vagy a Felügyelet határzatában megjelölt időpntban hatálys adatkra nézve kell végrehajtani. Az értékpapírszámla-vezető átadja a közpnti értéktárnak azknak az értékpapírszámla-tulajdnsknak az aznsító adatait és részvényeinek darabszámát, akik a tulajdnsi megfeleltetést elrendelő határzatban meghatárztt időpntban, az tt meghatárztt dematerializált részvénnyel rendelkeznek. Frgalmba hzatalnak az értékpapír tulajdnjgának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárást nevezzük. A nyilváns frgalmba hzatal előkészítésével és lebnylításával a kibcsátó, illetőleg az ajánlattevő befektetési szlgáltatót köteles megbízni. A kibcsátás az értékpapírra vnatkzó, egyedileg előre meg nem határztt befektetők részére közzétett nyilváns értékesítési ajánlat, amely elegendő infrmációt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhz, hgy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vnatkzó döntés meghzatalát. Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékztató és hirdetmény hiányában, illetőleg befektetési szlgáltató igénybevétele nélkül hzták nyilvánsan frgalmba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság részvényét a működési frma megváltztatására vnatkzó közgyűlési határzat nélkül ajánltták fel nyilváns értékesítésre, illetve kezdeményezték annak szabályztt piacra történő bevezetését. Az értékpapír kibcsátója a nyilvánsságt rendszeresen tájékztatja vagyni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól (éves jelentés, féléves jelentés, rendkívüli jelentés). A nyilvánsan működő részvénytársaság részvényese haladéktalanul tájékztatja a kibcsátót és a Felügyeletet, ha a közvetlenül és közvetve birtklt, szavazati jgt biztsító részvényének és szavazati jgának aránya jelentős mértékben emelkedik, vagy csökken. Jelentős mértékű 5-90 % között az 5%-s váltzás, 90% fölött az 1%-s váltzás. A frgalmba hzatal speciális módja, az aukció amely keretén belül a kibcsátó az általa meghatárztt feltételek szerint lehetőséget biztsít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatk meghatárztt szempnt alapján versenyeznek. Az értékpapír frgalmba hzatalának másik módja, a jegyzés srán az értékpapírt megszerezni szándékzó befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavnhatatlan nyilatkzata, amellyel az ajánlatt elfgadja és kötelezettséget vállal az ellenszlgáltatás teljesítésére. A tőkepiac legfntsabb szereplője a befektető aki szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyntárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kckáztatja. A befektető a tőkepiacn kckáztattt eszközeit prtfliójában tartja, amely a prtfliókezelési tevékenységet végző által összeállíttt, többféle vagynelemet tartalmazó eszközök összességéből áll. A befektető és a prtfóliókezelő kapcslatának végén következik be a 63

64 64 pzíciólezáró nettósítás. A felek megállapdása alapján a szerződés nemteljesítésekr vagy a felek által meghatárztt egyéb felmndási esemény bekövetkeztekr az aznnali deviza- és értékpapírügyletből, származtattt ügyletből, repó- vagy frdíttt repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapdásból, óvadéki, illetve biztsítéki célt szlgáló egyéb szerződésből, vagy más hasnló pénzügyi ügyletből eredő tartzásknak és követeléseknek az adtt pénzügyi termék piacán elfgadtt elszámlásaként egyetlen nettó tartzássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartzás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapíttt nettó összegre krlátzódik. Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő (prtfliókezelő), vagy az elszámlóház a részvényessel írásban kötött szerződés alapján, a részvényes meghatalmazttjaként, saját nevében a részvényes javára gyakrlhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jgkat. A részvényesi meghatalmaztt tevékenysége mindazn részvényesi jg gyakrlására kiterjedhet, amely jg gyakrlására a részvényes jgsult. A részvényesi meghatalmaztt kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántarttt vagy a nála letétbe helyezett részvények alapján gyakrlhat részvényesi jgkat. A tőkepiaci mzgásk srán fnts jelenség a más társaságban való beflyásszerzés. A céltársaság szavazati jgt megtestesítő részvényének, illetőleg szavazati jgnak a megszerzése, ideértve a szavazati jgt biztsító részvényre vnatkzó vételi jg, visszavásárlási jg, határidős vételi megállapdás érvényesítését vagy a szavazati jg használati, hasznélvezeti jg alapján történő gyakrlását, valamint egyéb körülmények - így különösen jgutódlás - következtében, illetve összehangltan eljáró személyek e célból megvalósíttt együttműködésének eredményeképpen jön létre. A beflyás lehet közvetlen, amikr a beflyásló saját nevében jelenik meg a céltársaságnál, és lehet közvetett. Egy vállalkzás tulajdni hányadának, illetőleg szavazati jgának a vállalkzásban tulajdni részesedéssel, illetőleg szavazati jggal rendelkező más vállalkzás (köztes vállalkzás) tulajdni hányadán, szavazati jgán keresztül történő gyakrlása. A közvetett tulajdn, a közvetett beflyás arányának megállapításáhz a közvetett tulajdnnal, közvetett beflyással rendelkezőnek a köztes vállalkzásban fennálló szavazati jgát vagy tulajdni hányadát meg kell szrzni a köztes vállalkzásnak a vállalkzásban fennálló szavazati vagy tulajdni hányada közül azzal, amelyik a nagybb. Ha a köztes vállalkzásban fennálló szavazati vagy tulajdni hányad az 50 %- t meghaladja, akkr azt egy egészként kell figyelembe venni. A nyilvánsan működő részvénytársaságban való legalább 25 %-t meghaladó tulajdnrész megszerzésnek speciális szabályai vannak. A beflyásszerzéshez előzetesen - a Felügyelet által jóváhagytt - nyilváns vételi ajánlatt kell tenni a 25%-t meghaladó mértékű beflyásszerzéshez, ha a beflyást szerző részvényesen kívül senki sem rendelkezik a szavazati jgk 10%-át meghaladó beflyással, egyéb esetben 30%-t meghaladó beflyásszerzésnél. Az elfgadó nyilatk-

65 zat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját követően valamenynyi, az ajánlat tárgyát képező részvénnyel rendelkező részvényes bejelentheti, hgy részvényét, az ajánlatban fglalt feltételek szerint át kívánja ruházni. Az elfgadó nyilatkzat megtételére nyitva álló határidő zárónapját megelőző tizenötödik napig bárki jgsult új vételi ajánlat megtételére (ellenajánlat). Az ellenajánlat akkr tehető közzé ha az a részvényesek számára kedvezőbb, mint a vételi ajánlat vagy a krábbi ellenajánlat. Az ellenajánlat akkr minősül kedvezőbbnek, ha az legalább öt százalékkal magasabb frintban kifejezett ellenértéket tartalmaz. A tőkepiac kisbefektetőket védő fnts intézménye a Befektető-védelmi Alap. Az Alap feladata a befektetők részére kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. Kizárólag lyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között július 1. napját követően létrejött, biztsíttt tevékenység végzésére kötött megállapdás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtkába került és a befektető nevén nyilvántarttt vagyn (értékpapír, pénz) kiadására vnatkzó kötelezettségen alapul (biztsíttt követelés). Az Alap által nyújttt biztsítás kizárólag a tagsági jgviszny fennállása alatt kötött megállapdáskra terjed ki. Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámlását rendeli el. Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sr. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számíttt egy éven belül terjesztheti elő. Az Alap a kártalanításra jgsult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagnként összevntan - legfeljebb hatmillió frint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió frint összeghatárig száz százalék, egymillió frint összeghatár felett egymillió frint és az egymillió frint feletti rész kilencven százaléka. 65 Fgalmak értékpapír-kölcsönzés: Értékpapír tulajdnjgának lyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hgy a kölcsönbe vevő köteles azns darabszámú és azns srzatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatárztt jövőbeni időpntban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére. Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkr lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési jga nem krlátztt. A kölcsönbe adtt értékpapír tulajdnjga átszáll a kölcsönbe vevőre. Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határztt időre köthető. felszttt hzam: A tőkenövekmény azn része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni.

66 66 hsszú pzíció: Minden lyan pzíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szlgáló eszköz árváltzását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg. rövid pzíció: Minden lyan pzíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szlgáló eszköz árváltzását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg, klíring: A fizetési megbízáskra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámlására - ide nem értve az elszámlásfrgalmi ügyletet -, átutaláskra (transzferekre) vnatkzó megbízásk feldlgzásának, egyeztetésének és megerősítésének a flyamata, a teljesítés alapjául szlgáló végső elszámlandó pzíció kialakítása a tényleges teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven). likvid eszköz: A pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmndhatóságában nem krlátztt repóügylet, az átruházhatóságában nem krlátztt, bármikr pénzzé tehető állampapír, tvábbá a felmndhatóságában nem krlátztt bankbetét. másdlags értékpapír: Letétkezelő által a másdlags értékpapír tulajdnsa (végső jgsult) részére kibcsáttt, az elsődleges értékpapírra vnatkzó rendelkezési jgt, illetőleg az értékpapír által megtestesített jgk gyakrlását biztsító, srzatban kibcsáttt, névre szóló, átruházható értékpapír. repó- és frdíttt repóügylet: Minden lyan megállapdás, amely értékpapír vagy áru tulajdnjgának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdnjgáhz fűződő garantált jg átruházására vnatkzik - ha e garanciát lyan elismert tőzsde bcsátja ki, amely az értékpapírhz vagy az áruhz fűződő jggal rendelkezik -, és a megállapdás nem teszi lehetővé az eladó számára, hgy az adtt értékpapírt vagy árut adtt időpntban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztsítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő visznteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatárztt vagy az eladó által meghatárzandó jövőbeli időpntban történő meghatárztt visszavásárlási, illetve visznteladási árn. A felek közötti megállapdás rendelkezhet úgy is, hgy az ügylet tárgyát képező és biztsítékul szlgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempntjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempntjából frdíttt repóügyletnek tekintendő. Közpnti Hitelinfrmációs Rendszer (KHR, régi nevén BAR-lista): A referenciaadat-szlgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkzás részére átadja annak a természetes személynek a referenciaadatait, aki befektetési hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vnatkzó szerződés megkötésének kezdeményezése srán valótlan adatt közöl, hamis vagy hamisíttt kiratt használ, ha mindez kirattal biznyítható;

67 befektetési hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vnatkzó szerződésben vállalt kötelezettségének ly módn nem tesz eleget, hgy a lejárt és meg nem fizetett tartzásának összege meghaladja a késedelembe esés időpntjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegét, és e minimálbér összegét meghaladó késedelem flyamatsan, több mint kilencven napn keresztül fennáll. Értékpapírtitk: minden lyan, az egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a kckázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámlóházi tevékenységet végző szervezet, közpnti értéktár, közpnti szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkdására, tulajdnsi, üzleti kapcslataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kckázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, az elszámlóházi tevékenységet végző szervezettel, a közpnti értéktárral, a közpnti szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és frgalmára vnatkzik A befektetési alapk Napjaink egyik elterjedt tőkepiaci befektetési frmációja a befektetési alap, ahl a speciális tőkepiaci ismeretekkel nem rendelkező kisbefektető az alapkezelő szakismerete révén tud részesülni a pénz- és tőkepiack eredményeiből. Ezek működése srán az alábbi alapfgalmak megismerése szükséges. A befektetési alap befektetési jegyek nyilváns vagy zártkörű kibcsátásával létrehztt és működtetett, jgi személyiséggel rendelkező vagyntömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általáns megbízása alapján, azk érdekében kezel. A befektetési jegy a befektetési alap nevében (javára és terhére) - törvényben meghatárztt módn és alakszerűséggel - srzatban kibcsáttt, vagyni és egyéb jgkat biztsító, átruházható értékpapír. A befektetési alap legfntsabb mérőszáma a befektető számára az alap nettó eszközértéke A nettó eszközértéket a letétkezelő határzza meg. A befektetési alap prtfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a prtfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárláskat is.az alap nettó eszközértékét befektetési jegy srzatnként, az alap eszközeire vnatkzó lehető legfrissebb piaci árflyam-infrmációk alapján, az alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatárzni. A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden frgalmazási napra meg kell állapítani és közzé kell tenni, valamint a frgalmazási helyeken a befektetők számára hzzáférhetővé kell tenni. A nettó eszközértéket és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket zárt végű értékpapír-befektetési alap esetén legalább hetente, a zárt végű ingatlanalapk esetén pedig legalább havnta kell megállapítani és közzétenni. A befektetési alap saját tőkéje kizárólag az alábbi esz-

68 68 közökben tartható: befektetési eszköz; bankbetét; deviza; ingatlan (ingatlant kizárólag az ingatlanalap szerezhet). A nyílt végű befektetési alapra kibcsáttt befektetési jegy adtt srzatába tartzó befektetési jegy flyamats frgalmazását az alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső k miatt, a befektetők érdekében, az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékztatása mellett felfüggesztheti, ha az alap adtt srzata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vnatkzóan az adtt értékpapírk frgalmát felfüggesztik, vagy a frgalmazás technikai feltételei legalább a frgalmazási helyek felén nem adttak. A Felügyelet meghatárztt időre, de legfeljebb 10 (az alapkezelő kérése esetén legfeljebb 180) napra felfüggesztheti az adtt srzatt alktó befektetési jegy flyamats frgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékztatási kötelezettségének. Fnts, hgy a felfüggesztési időt kereskedési és nem naptári napban számítják. Befektetési alapk típusai: A befektetési jegyek visszaválthatósága szempntjából: nyílt végű befektetési alap: Az lyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek flyamats frgalmazásra. zárt végű befektetési alap: lyan befektetési alap, ahl az alapkezelő a jegyek visszaváltására csak az előre meghatárztt futamidő végén vállal kötelezettséget, azt megelőzően a befektetési jegyeknek kizárólag másdlags frgalma lehetséges. Az alap prtfliója szempntjából: indexkövető befektetési alap: Olyan befektetési alap, amely befektetési plitikájában valamely szabályztt piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetők részére előre meghirdetett, a Felügyelet által jóváhagytt egyéb index leképezésére vállalkztt. Az indexkövető befektetési alap nevében szerepeltetni kell az indexkövető alap elnevezést. Az alap - az állampapír kivételével - csak az indexksárban szereplő értékpapírkat, valamint az indexre vagy indexksárban szereplő értékpapírra szóló származtattt ügyleteket tartalmazhat. kckázati tőkealap: Kckázati tőkealap-jegy zártkörű frgalmba hzatalával létrehztt és működtetett, jgi személyiséggel rendelkező vagyntömeg, amelyet a kckázati tőkealap-kezelő a befektetők általá-

69 69 ns megbízása alapján, azk érdekében kezel. A kckázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, illetve a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A kckázati tőkealap kizárólag határztt futamidőre, vissza nem váltható kckázati tőkealapjegyek zártkörű frgalmba hzatalával hzható létre. A futamideje alatt az alap jegyzett tőkéje felemelhető és leszállítható, aznban a jegyzett tőke ebben az esetben sem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió frintnál. A kckázati tőkealap futamideje alatt a befektető nem válthatja vissza a kckázati tőkealap-jegyet, aznban a kezelési szabályzatban meghatárztt esetekben az alapkezelő határzhat az alap jegyzett tőkéjének kckázati tőkealap-jegyek, vagy ideiglenes kckázati tőkealap-jegyek bevnásával történő csökkentéséről. A kckázati tőkealap vagyna terhére egy vállalkzásban, illetve a vállalkzás által ellenőrzött más vállalkzásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskr nem haladhatja meg a kckázati tőkealap jegyzett tőkéjének 20 %-át. A kckázati tőkealap vagyna terhére ingatlan tulajdnjga nem szerezhető meg. A kckázati tőkealap szabályztt piacra bevezetett részvényt akkr szerezhet, ha a kibcsátóban az első szerzéstől számíttt tizenkét hónapn belül legalább tízszázaléks részesedéssel rendelkezik. Az így megszerzett részvények hat hónapn belül nem idegeníthetők el.) A kckázati tőkealap szabad pénzeszközeit az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibcsáttt állampapírban vagy bankbetétben tarthatja. Származtattt ügyletekbe fektető befektetési alap: Olyan befektetési alap, amely vagynát származtattt tőkepiaci ügyletekbe fekteti szabályzatának megfelelően. Az alap nevében fel kell tüntetni a származtattt alap elnevezést. Az alap javára és terhére az alapkezelő a tőzsdei árualapú származtattt ügyletet is köthet. Az ennek keretében létrejött ügylet ugyanakkr nem zárulhat fizikai teljesítéssel vagy közraktárjegy átadásával. 2. A tőzsde A tőzsde a tőkepiack legjelentősebb helyszíne. Az EU szabályzás teszi nagyn kézzelfghatóvá, hgy a mdern gazdaságban a szabályztt piac a meghatárzó, a tőzsde csupán annak egyik helyszíne, maga a rendszer a tőzsdék, mint egyes elemek összefűzéséből élül fel. A fejlődés hatására ez vált a legnemzetközibb piaccá és ennek megfelelően szabályzása is a leginkább nemzetköziesedett. A mdern glbális gazdaságban a tőzsdék elektrnikus összeköttetése vált a tőkeáramlás legfntsabb tényezőjévé, az állandó infrmációáramlás hiányában az adtt tőzsde kiesik a nemzetközi tőkepiack vérkeringésé-

70 70 ből. A tőzsde a hatékny tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árflyam és egyéb kckázat megsztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát kncentráló, azk kereskedését lebnylító, a nyilváns árflyam-alakulást elősegítő gazdálkdó szervezet. A tőzsdén kizárólag a tőzsdei termék frgalma valósul meg, amelyek a tőzsdén frgalmaztt pénzügyi eszközök, devizák és áruk. A mdern közösségi jg a tőzsde fgalma mellett bevezette a szabályztt piac fgalmát, amely feltételeinek az adtt tőzsdének meg kell felelnie. Az EU területén működő tőzsde csak akkr kapja meg működési engedélyét, ha a feltételeknek megfelel, az EU-n kívüli tőzsdéket pedig akkr fgadja el az EU, ha a feltételeknek megfelel: piacműködtető által működtetett és/vagy irányíttt multilaterális rendszer, megkülönböztetés-mentesen, szabályaival összhangban összehzza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt ly módn, hgy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében, a székhely szerinti rszág hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik, rendszeres időszaknként, meghatárztt időben működik, szerepel az Európai Bizttság hnlapján közzétett, a szabályztt piackról készített jegyzékben (az EU területén működő tőzsdék esetében az engedélyezés révén autmatikus a felvétel a jegyzékbe, minden más esetben kérelemre történik). A tőzsdén saját személyében szabályztt piaci jellegéből fakadóan csak az arra jgsítvánnyal rendelkező személyek, a tőzsdei kereskedők kereskedhetnek saját vagy más javára ügyletet. A tőzsdei kereskedők száma nem krlátzható. A kereskedési jg tartalmát és gyakrlásának módját a tőzsde szabályzata határzza meg. A tőzsdei kereskedő a tőzsdén csak azn tőzsdei termék kereskedésében vehet részt, amely tőzsdei termék kereskedéséhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik. Tőzsdei kereskedővé az válhat, aki legalább egy, az adtt tőzsdén frgalmaztt tőzsdei termék kereskedésének flytatásáhz szükséges felügyeleti, illetve más hatósági engedéllyel rendelkezik; megfelel a tőzsde szabályzataiban fglalt feltételeknek; a tőzsdével megköti a szerződést, melyben vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását; a tőzsdei ügyletek elszámlására szerződést kötött a tőzsdei ügyletek elszámlását végző szervezettel vagy lyan klíringtaggal, melyen keresztül az elszámlás teljesíthető. Tőzsdei kereskedés tőzsdei ügyletekkel bnylódik, amit a tőzsdei kereskedők kötnek egymással saját, vagy ügyfeleik javára. Az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén - a tőzsdei szabályzat által

71 lehetővé tett körben és módn - tőzsdei termékre vnatkzóan köt. A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatárztt módn történő rögzítése, határidős és pciós ügylet esetében tvábbá az elszámlóház visszaigazlása is szükséges. A tőzsdei frgalm elszámlása a tőzsde vagy attól szervezetileg független, elszámlóházi tevékenységet végző szervezet, illetve közpnti értéktár által történhet. A tőzsdei ügyletek típusai: Aznnali ügylet: Ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hgy a teljesítés módját és idejét meghatárzták vlna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatárztt módn és időben kell teljesíteni. Határidős ügyet: A Felek megállapdhatnak abban, hgy a tőzsde ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatárztt későbbi időpntban teljesítik. Ebben az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel azáltal jön létre, hgy az ügyletet az elszámlóház nyilvántartásba veszi és visszaigazlja. Az elszámlóház által nyilvántartásba vett határidős ügyletből eredő kötelezettséget - a közpnti szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet szabályzata által meghatárztt módn - mindkét fél irányában a közpnti szerződő félként kötelezettséget vállaló szervezet teljesíti. Opciós ügylet: Az pciós ügylet vételi, vagy eladási pciós ügylet lehet. Az pciós ügyletre vnatkzó megállapdás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az pciós díj és az pció gyakrlásának időtartama (határnapja) meghatárzását. Az pció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az pció gyakrlása meghatárztt határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távlabbi, mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számíttt öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távlabbi határnapra, illetve határzatlan időre kikötött pció semmis. A tőzsdei szabályzat az pció - egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető - időtartamát és határnapját meghatárzhatja. Az pciós ügylet típusai: Vételi pciós ügylet: Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jgt enged, a jgsult a vételi jg tárgyát egyldalú nyilatkzattal megvásárlhatja. Eladási pciós ügylet: Annak a személynek, aki a jgsulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jgsult a tőzsdei terméket egyldalú nyilatkzattal eladhatja (eladási pció). Figyelemmel a tőkepiack speciális szakértelmet megkövetelő jellegére, a jgalktó külön nevesítve tette lehetővé a pénz és tőkepiackn speciális választttbíróság létrehzását. Az ennek alapján létrehztt Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választttbíróság eljárásának az alábbi ügyekben van hatásköre: 71

72 72 értékpapír frgalmba hzatalával, befektetési szlgáltatással, befektetési szlgáltatást kiegészítő szlgáltatással és árutőzsdei szlgáltatással; befektetők egymás közötti, pénzügyi eszközzel; részvényesi jgkkal; a tőzsdei ügylettel; a befektetési vállalkzás, hitelintézet és ügyfele között pénzügyi eszközre vnatkzó megbízás elfgadásának megtagadásával; a tőzsde szabályzatával; az elszámlóházi tevékenységet végző szervezet és a közpnti értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival; pénzügyi szlgáltatással és kiegészítő pénzügyi szlgáltatással; a befektetési és pénzügyi szlgáltatók kizárólagsságt nem sértő egyéb szlgáltatási tevékenységével. 3. Bennfentes kereskedelem A pénz- és tőkepiack megfelelő működésének alapvető feltétele az infrmációkhz való hzzáférés egyensúlya a piac különböző szereplői között. Ennek sérülése súlys trzuláskat kz a piacn, amely helyreállítása nagy energiaráfrdítást igényel, ezért a szabályzás egyértelműen a prevenció talaján áll, az a személy, aki a többi piaci szereplőnél krábban kerül az infrmáció birtkába, ne élhessen ezzel vissza. Ezt a magatartást végrehajthatja egy személy egyedül, vagy több személy összehangltan. A bennfentes kereskedelem vizsgálatánál néhány alapvető fgalm tisztázása szükséges. Első lépésként a bennfentes infrmáció fgalmát szükséges tisztázni. A tőkepiackn száms lyan infrmáció van, amely nem áll a piac valamennyi szereplőjének egyfrmán a rendelkezésére, aznban ettől még nem lesz bennfentes. Az infrmáció akkr bennfentes, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek még nem került nyilvánsságra; közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibcsátójára vagy az árualapú ügyletnél az árura, vagy az árualapú származtattt ügyletre vnatkzik; nyilvánsságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árflyamának lényeges beflyáslására alkalmas; az elfgadtt piaci gyakrlat alapján a piaci szereplők tudmására hzandó. A bennfentes infrmáció meghatárzása után a bennfentes személy a következő fgalm, aki az érintett vállalkzás (a törvény megfgalmazásával élve kibcsátó) bennfentes infrmáció birtkában van. Itt alapvetően az infrmációval való tényleges rendelkezési képesség, illetőleg az erre vnatkzó bjektív képesség a lényeges ismérv, aznban a könnyebb körülhatárlhatóság miatt a jgalktó felsrlja az-

73 kat a személyeket, akiket törvényi vélelem bennfentesnek minősít. Ezek azk a személyek, akik a bennfentes infrmációval feladatkörüknél fgva jellemzően dlgznak, vagy jguk van az infrmációt megismerni. A törvény behztt egy speciális fgalmat, az érdemi ügyintézőt, aki munkavégzése srán ténylegesen az infrmáció birtkába jut. Míg tehát a felsrlás többi tagja jellemzően magas besztású személy, addig az érdemi ügyintéző fgalma alá bármely adminisztratív, vagy technikai feladatkörben eljáró személy tartzhat, akinek a kezén az infrmáció átmegy. Ezek alapján bennfentes személy: a kibcsátó, illetve kapcslt vállalkzásainak (anya- és leányvállalatainak) vezető tisztségviselője és felügyelőbizttsági tagja; a frgalmba hzatalt végző vállalkzás, illetve ennek érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizttsági tagja,; a kibcsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes és jgi személy; a kibcsátó számlavezető hitelintézete, illetve ennek vezető tisztségviselője, felügyelőbizttsági tagja és érdemi ügyintézője; aki a bennfentes infrmációt munka- vagy feladatköréből kiflyólag, munkavégzése vagy szkáss feladatainak elvégzése srán kapta meg, vagy egyéb módn juttt tudmására; aki a bennfentes infrmációt bűncselekmény útján szerezte; a bennfentes természetes személlyel közös háztartásban élő személy, illetőleg közeli hzzátartzója; az a jgi személy vagy jgi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, és ezek nevében eljáró személy, amelyben a bennfentes személy minősített beflyással bír. A felsrlásból látszik, hgy a bennfentes infrmáció bármilyen módn való megszerzése esetében bennfentessé válik a személy, akár jgszerűen, akár jgellenesen szerezte is azt meg akkr is, ha a jgellenesség a bennfentes infrmációt részére átadó személy ldaláról valósult meg. Nem válik bennfentes személlyé az, aki úgy juttt a bennfentes infrmáció birtkába, hgy a bennfentes személy titktartási kötelezettségét megszegve neki tvábbadta (pl. baráti beszélgetés közben) és nincs tisztában az infrmáció bennfentes vltával. A bennfentes infrmáció és a bennfentes személy fgalmának tisztázása után a tőkepiact ténylegesen sértő és veszélyeztető a tisztességes kereskedéssel ellentétes bennfentes kereskedelem meghatárzására térhetünk át. Fnts leszögezni, hgy a bennfentes kereskedelem amellett, hgy a pénz és tőkepiackn tilttt cselekmény, bűncselekménynek is minősül. A bennfentes kereskedelmet a bennfentes személy tudja megvalósítani, valamint az a személy, akinek kellő gndsság esetében tudatában kellett lennie annak, hgy a birtkába juttt infrmáció bennfentes infrmáció. A bennfentes kereskedelem az alábbi esetekben valósul meg: 73

74 74 a bennfentes infrmáció felhasználásával a bennfentes infrmációval érintett pénzügyi eszközre közvetlen vagy közvetett módn ügylet kötése, illetőleg ügylet kötésére adtt megbízás; a bennfentes infrmáció tvábbadása más személynek; javaslattétel más személynek arra, hgy a bennfentes infrmációval érintett pénzügyi eszközre ügyletet kössön. A bennfentes kereskedelem mellett a tőkepiacn egyéb meg nem engedett módja is van a kereskedésnek, a piacbeflyáslás, amikr a beflyásló bennfentes infrmáció nélkül manipulálja az adtt tőkepiaci eszköz árflyamát. Piacbeflyáslás megvalósulhat: lyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adtt pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati visznyairól, árflyamáról; lyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére való megbízásadás, amely az adtt pénzügyi eszköz árflyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti; lyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely színlelt, illetve amelyben bármilyen más frmájú megtévesztéshez, manipulációhz flyamdnak; vagy megalapzatlan, félrevezető, hamis infrmáció közlése, híresztelése, nyilvánsságra hzása vagy nyilváns közlése, feltéve, hgy az infrmációt terjesztő személy az infrmáció hamis vagy félrevezető mivltának tudatában van vagy az adtt helyzetben elvárható gndssággal eljárva tudatában kellett vlna lennie. Összességében fnts megjegyezni, hgy mind a bennfentes kereskedelem, mind pedig a piacbeflyáslás az egész tőkepiact és annak az adtt termékkel kapcslatban lévő szereplőjét sértik, hiszen a termék árát a piac által megállapítttól eltéríti és ezzel a rajta kívüli tőzsdei szereplőknek veszteséget kzhat. A magatartás külön veszélye, hgy reparációra nincs lehetőség, hiszen a bennfentes kereskedelem és a piacbeflyáslás az egész piact érinti, azn harmadik személyek kötnek egymással üzleteket a rendelkezésükre álló hamis infrmációk alapján.

75 75 VII. FEJEZET: ÁLLAMADÓSSÁG JOGA 1. Az államadósság fgalma 2. Az államadósság finanszírzásának szabályzása 3. Az ÁKK Zrt. állampapír frgalmazása Az államadósság, vagyis az állam által a rajta kívül álló független jgalanyktól felvett pénzösszegek visszafizetésének kérdése már az ókr óta jelen van, a késő középkrban és az újkrban egyre növekvő jelentőséget kaptt, aznban a mdern demkráciákban különös módn megnőtt a szerepe. A történelem flyamán az államk gyakran kerültek lyan helyzetbe, hgy kiadásaik meghaladták költségvetési bevételeiket, és ezáltal külső frráskra szrultak. Bár ezt a passzívumt az állam több módn is tudja kezelni, például adóterhek emelésével a közpntsítási rátát emeli, vagy inflációt gerjeszt, aznban ezek a megldásk nem minden esetben célra vezetők, illetve nem is mindig alkalmazhatóak. Amennyiben az államnak rövid határidőn belül van szüksége frrásra, vagy különösen nagy összegű frrásra van szüksége, az előbb vázlt direkt és indirekt pénzügyplitikai eszközök helyett ésszerűbb és egyszerűbb az idegen frrás bevnása. A magyar jgtörténetben az államadóssági jg a kiegyezést követően jelent meg. Az évi XII. törvénycikk rendelkezet a neabszlutista időszakban a birdalm által felvett és Magyarrszágra frdíttt államadóságk kamatterheinek a Magyar Királyság általi átvállalásáról. Ettől kezdve az államadósság flyamatsan jelen vlt a magyar költségvetésben függetlenül attól, hgy a tárgyévi költségvetés államadóssági krrekció nélkül deficites, vagy szuficites vlt. Érdekességként érdemes csak megjegyezni, hgy a másdik világhábrú előtti utlsó lyan magyar közpnti költségvetés, amelyben a kiadásk és a bevételek egyensúlyban vltak, vagyis nullszaldós vlt, az évi XIV. törvénycikk által meghatárztt 1932/33-as költségvetés vlt, az évi XIII. törvénycikk által meghatárztt 1931/32-es költségvetés pedig szuficites vlt, a szuficit mértéke a mérlegfőösszeg 0,073%-a vlt. Az első világhábrút követően az rszág gazdasági helyzete és a jóvátétel indklta a kölcsönfelvételt (1920. évi III. törvénycikk, évi XXXIII. törvénycikk, valamint évi IV. törvénycikk). A másdik világhábrút lezáró párizsi békeszerződés (1948. évi XVIII. törvény) újabb jóvátételi kötelezettséget írt elő, ami újabb államadósságk felvételét hzta. Különösen érdekes rendelkezést tartalmaztt államadóssági jgi, plgári jgi és nemzetközi közjgi síkn is a 4151/1949. (VII.17.) Krmányrendelet, amely megtilttta, hgy az december 22-e előtt a magyar krmányk által a Szövetséges és Társult

76 76 Hatalmak elleni hábrú pénzügyi támgatása céljából kibcsáttt államkötvényekre mindenféle kifizetést megtilttt. A szcialista hatalmátvételt követően a pénzügyminiszter kaptt felhatalmazást az államkölcsönök felvételére, amelyek egyrészt külföldi, másrészt belföldi (un. békekölcsönök) vltak. Az államháztartásra megállapíttt sajáts szabályk és elszámlási rendek következtében a magyar költségvetés ig flyamatsan szuficites vlt. Az államadósság csak 1967-től jelent meg újra a költségvetésben. 1. Az államadósság fgalma A hagymánys meghatárzás szerint államadósság az az összeg, amit az állam a pénz és tőkepiackn vesz fel pénzügyi szükségletei fedezésére. Bár a definíció alapvetően a pénzpiackról felvett kölcsönt említi, nem szabad elfelejteni, hgy az államk kölcsönfelvételében krábban is és napjainkban is meghatárzó jelentősége van a más államktól, illetőleg a Világbanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett kölcsönöknek. Az államadósság tehát az állam által felvett kölcsönösszeg, amelyet kamatkkal növelten köteles a lejáratkr visszafizetni. A kölcsönt felvevő állam tehát kilép közhatalmi, uralmi szerepéből és adóssá válik, akire a kölcsönügylet vnatkzásában az általáns magánjgi szabályk vnatkznak. Van a direkt kölcsönök mellett egy speciális szegmense is az államadósságnak, az állami garanciavállalás. Több szerző is felhívja a figyelmet arra, hgy ugyancsak fizetési kötelezettséget eredményeznek az államkincstár terhére az állam által vállalt garanciák, amelyek benyújtása biznytalan, de az óvatsság elve alapján számlni kell vele. Az államadósság pénzügytani megítélése alapvetően negatív, bár meghatárztt célhz kötötten több szerző is elismeri az államadósság létjgsultságát. A kameralista pénzügyi szakemberek általában a deficitet fedező kölcsönöket elfgadják, aznban a kamatterhek miatti negatív hatásait is kiemelik, és fntsnak tartják esetenként vizsgálni a kölcsön célját, az igénybe vett frrást, a jgi és közgazdasági knstrukciót, valamint a pénzügyi stabilizációra gyakrlt hatását. Összességében egyetérthetünk Buchanan megállapításával, aki szerint az államadósság lyan teher, amit a jövőre hárítunk át. A pénzügytan az államadósságnak különböző kategóriáit írja le: Kötvényadósság: az adósságról értékpapírt állítanak ki. Napjainkban a leginkább elterjedt államadóssági frma. Könyvadósság: a hitelező követelését az államadóssági főkönyvbe vezetik be, erről értékpapírnak nem minősülő elismervényt kap

77 Fundált adósság: hsszú lejáratú adósság, fedezetéül állami javakat is leköthetnek Lebegő adósság: rövid futamidejű, éven belüli, jellemzően áthidaló jellegű adósság Kényszerkölcsön: főleg a világhábrúk utáni időszakban gyakri államadóssági frma, ahl az állam saját plgárait jgszabállyal kötelezi a költségvetés részére kölcsön nyújtására. A mai mdern plgári demkráciákban és piacgazdaságkban egyértelműen alktmányellenes megldás. A felsrlt kategóriák mellett időnként szkás az államadósságt külső és belső államadósságként is csprtsítani, aznban napjainkban, amikr a kötvényadósság a leggyakribb, a megkülönböztetés lassan értelmét veszti, hiszen az államkötvények a pénz és tőkepiackn szabad frgalmban frgnak, így a belföldön kibcsáttt államkötvény is kerülhet külföldi befektetőkhöz és frdítva, a külföldön kibcsáttt is kerülhet belföldi személyhez. Ha áttekintjük az államadósság jgi környezetét azt tapasztaljuk, hgy az adósi helyzetben lévő állam közhatalmi jgsítványaival élve lehetőséggel rendelkezik arra, hgy jgalktási aktuskkal megváltztassa a kölcsön feltételeit. Egy ilyen lépés természetesen amellett, hgy súlysan sérti a frgalm biztnságát és alktmányssági aggálykat is felvet, az állam hitelképességét is tönkreteszi, ami hsszú távn súlys prblémákhz vezethet. Ezért az államk az ilyen knverziós lépéseket csak végső esetben alkalmazzák Az államadóság finanszírzásának szabályzása Az államadósság a hazai plitika és gazdaság permanens prblémája óta valamennyi költségvetés deficites, ami egyre növekvő államadósságt eredményezett, a kamatterhek is flyamatsan nőnek. Az Alktmány az államadóssággal, mint kérdéssel nem fglalkzik, ezzel csak a pénzügyi jg területének törvényeiben és alacsnyabb szintű jgszabályaiban találkzunk. Az Európai Unió több tagállamának példája azt mutatja, hgy haszns, ha az államadósság kérdésének alapvető szabályait az alktmányba is belefglalják és az egyes kölcsönfelvételeket parlamenti jóváhagyáshz köti. A jelenlegi magyar jgrendszerben az államadóssági jg alapvető rendelkezéseit nem találunk meg külön törvényben, hanem a pénzügyi jg különböző törvényeiben szétszórva. A legfntsabb rendelkezéseket az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény, az Állami Számvevőszékről szóló XXXXVIII. törvény és a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi LVIII. törvény tartalmazza.

78 78 A piacgazdasági és demkratikus átmenet az államadósság kérdésében is jelentős váltzást hztt. Az évi költségvetésről szóló évi CIV. törvény szüntette meg az államadósságügy titksságát, mikr a törvényben részletesen felsrlta az december 31-ig keletkezett teljes belföldi államadóság állmányt a kban. Ettől kezdve az államadósság törlesztése (adósságszlgálat) a költségvetési törvény meghatárzó részévé vált. A szcialista rendszerben az államadósság döntő részét nem a belső, hanem a külső államadósság tette ki, amely külföldi államktól, nemzetközi szervezetektől (Világbank, Nemzetközi Valutaalap) és külföldi kereskedelmi bankktól lett felvéve. A külföldi államadósság ráadásul ebben az időben zömmel nem a Magyar Népköztársaság által felvett kölcsön vlt, hanem a Magyar Nemzeti Bank által felvett kölcsön vlt, amit ezt követően külön megállapdás alapján a Nemzeti Bank flyósíttt saját hitelként az államnak frint alapn. A Nemzeti Bank és a Magyar Állam közti kölcsönszerződések nem tükrözték vissza azkat a piaci kndíciókat, amelyek között a hitelt a Nemzeti Bank megkapta a külföldi pénzpiackn, hanem a tervgazdasági rendszernek megfelelő jelképes kamatzású vlt Ezáltal a Magyar Állam saját könyveiben kamatteher szinte alig jelent meg, míg a Nemzeti Bank flyamatsan veszteséget termelt. Ezen felül a Nemzeti Bank helyzetét az is rnttta, hgy több esetben az általa a nyugati pénzpiackn dllárban, vagy svájci frankban piaci alapn felvett kölcsönöket más KGST rszágknak kellett kedvezményes kamatzás mellett tvábbflyósítania rubel alapn. A rendszerváltást követően szükségessé vált a Nemzeti bank és a Magyar Állam között az adósságrendezés, amely révén a Nemzeti Bank által az állam érdekében és neki tvábbflyósíttt kölcsönöket kivezetették a Nemzeti Bank könyveiből és az állam könyveibe vezették be. Ezáltal a Nemzeti Bank megszabadult az évtizedek flyamán a kedvezőtlen hitelezési gyakrlat következtében keletkezett veszteségeitől. Az adósságrendezés mellett a másik fnts döntés a Nemzeti Bank által az államnak nyújtható kölcsönök körének krlátzása vlt. Első lépésként csak a hsszú lejáratú kölcsönöket tilttták meg, csak az áthidaló és likviditási kölcsön vlt megengedett óta visznt a Nemzeti Bank már egyáltalán nem nyújthat semmiféle hitelt a Magyar Államnak. Mióta a Nemzeti Bank általi államadósság finanszírzás egyre csökkent és ennek feladata a krmányra hárult. Az államháztartási törvény a pénzügyminiszterre rója az államadósság-kezelés feladatait, amit az ÁKK Zrt. (Államadósság Kezelő Közpnt Zártkörűen Működő Részvénytársaság) útján végez: az éves költségvetési törvény alapján gndskdik a közpnti költségvetés fizetőképességének fenntartásáról;

79 gndskdik a közpnti költségvetést terhelő adósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről; nyilvántartja a közpnti költségvetést terhelő adósságt. Az államadósságügy gyakrlati kérdéseit az ÁKK Zrt. végzi. Az ÁKK Zrt. a gazdasági társaságkról szóló törvény hatálya alatt álló 100%-s állami tulajdnban álló zártkörűen működő részvénytársaság, amely a pénz és tőkepiackn az állam nevében jár el: elkészíti a közpnti költségvetés éves és középtávú finanszírzási tervét, kidlgzza az államadósság finanszírzási stratégiáját; a költségvetési törvény keretében szervezi a közpnti költségvetés adósságát képező állampapír-kibcsátáskat, hitelfelvételeket és hitelátvállaláskat; gndskdik a közpnti költségvetést terhelő adósság terheinek kifizetéséről; szervezi a másdlags állampapírpiact; a másdlags állampapírpiacn értékpapír-műveleteket végez, állampapírkat ad el, vásárl és kölcsönöz, repóügyleteket köt, valamint a közpnti költségvetést terhelő adósság kezelése körében az árflyam- és kamatkckázat csökkentése érdekében aznnali és határidős, valamint fedezeti ügyleteket köt, tvábbá értékpapír- és letétkezelési feladatkat lát el; elemzi a közpnti költségvetést terhelő adósságszlgálat és állampapírpiac flyamatait; közreműködik az államháztartási adósság számításában, tájékztat az államadósság és az államháztartási adósság alakulásáról és az állampapírpiac flyamatairól; az állam által garantált értékpapírk kibcsátásával, hitelek felvételével és kezelésével kapcslats feladatkat láthat el; véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújttt hitelek és kibcsáttt kötvények feltételeit; hitel-betét műveleteket végez; közreműködik az állami kezesség, garancia melletti hitel- és kölcsönfelvétellel, illetve hitelvisznyt megtestesítő értékpapír kibcsátással kapcslats feladatk ellátásában. közreműködhet az állam többségi tulajdnában álló gazdálkdó szervezet hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, illetve hitel- 79

80 80 visznyt megtestesítő értékpapírjának kibcsátásával kapcslats feladatk ellátásában. Az ÁKK Zrt. a kezesség, garanciavállalás, kölcsönügyletek, értékpapír-kibcsátásért akár az Magyar Állam, akár a többségi állami tulajdnú társaságk érdekében végzi, közreműködésért a közpnti költségvetés terhére díjazásban részesül. A díj mértéke az alapügyben szereplő tőke összegének legfeljebb 0,025 százaléka. Az ÁKK Zrt. és a kincstár az állam által kibcsáttt vagy állami kezességvállalással garantált, hitelvisznyt megtestesítő értékpapírk tekintetében értékpapír-bizmánysi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír frgalmba hzatalát szervező és ehhez kapcslódó szlgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, ügyfélszámlavezetési, tvábbá értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végezhet. Az ÁKK Zrt. és a kincstár e tevékenységeire a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Hazánk az Európai Unióhz történt csatlakzását követően célul tűzte ki az eur övezetbe való belépést, amelynek feltétele az un. Maastricht-i kritériumk teljesítése. Ezek szerint a tervezett és a tényleges költségvetési deficit piaci árn számítva a GDP 3%-a, míg a teljes államadósság-állmány a GDP 60%-a lehet legfeljebb. Jelenleg a knvergencia prgram révén kívánja a krmány elérni ezeket a küszöb értékeket, amelynek időpntjával kapcslatban a szakértők megsztttak. 3. Az ÁKK Zrt. állampapír frgalmazása Az ÁKK Zrt. az államadósság finanszírzási tevékenységét az állampapír kibcsátással végzi. Az állampapír kibcsátását, frgalmazását aukciók és jegyzések útján bnylítja le. Az aukciókn részt vehetnek az állampapírk frgalmba hzatalára és frgalmazására az ÁKK Zrt.-vel megbízási szerződést kötött frgalmazók (Elsődleges frgalmazó). Az Elsődleges frgalmazók jellemzően a hitelintézetek és más pénzügyi vállalkzásk. Az állampapírk a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény felhatalmazása alapján dematerializált értékpapírként kerülnek kibcsátásra. A dematerializált állampapírk nyilvántartása a frgalmazók részére a KELER Zrt. által vezetett, illetve az ügyfelek részére a frgalmazók által vezetett értékpapírszámlákn történik. A KELER Zrt. a frgalmazók tulajdnában levő értékpapírkat az A típusú közpnti értékpapírszámlán, a frgalmazók ügyfeleinek értékpapírjait a B típusú közpnti értékpapírszámlán összevntan tartja nyilván.

81 Az ÁKK Zrt. az Elsődleges frgalmazónként jóváírandó mennyiségek átadásával megbízza a KELER Zrt.-t, hgy a kibcsáttt Kincstárjegy megfelelő mennyiségét a pénzügyi teljesítés napján az Elsődleges frgalmazók KELER Zrt-nél vezetett értékpapírszámláján írja jóvá, amennyiben a jóváírásk ellenértéke (a vételár) a frgalmazó pénzfrgalmi számláján rendelkezésre áll. Ezt követően az Elsődleges frgalmazók rendelkezhetnek a dematerializált értékpapírk tulajdnsk, valamint megbíztt számlavezetők értékpapírszámláin történő jóváírásáról. A tvábbiakban a dematerializált állampapírk nyilvántartása és frgalmazása az értékpapírszámlákn történik. Az állampapírt a Kibcsátó lejárat előtt nem váltja vissza. Az ÁKK Zrt. a frgalmazó helyek közreműködésével fizeti ki a törlesztést a befektetőknek. Aukció és jegyzés Az ÁKK Zrt. az általa kibcsáttt diszknt értékpapírkat aukció, míg a nem-diszknt értékpapírkat jegyzés útján értékesíti. Az ÁKK Zrt. a 6 és 12 hónaps hátralévő futamidejű Diszknt Kincstárjegy aukciókat két heti, a 3 hónaps hátralévő futamidejű Diszknt Kincstárjegy aukciókat heti, az éven túli lejáratú állampapírkét pedig havi gyakrisággal szervezi. Az ÁKK Zrt. a kibcsátásra kerülő diszknt állampapírk srzatszámát, ISIN-kódját, az aukción értékesítésre meghirdetett mennyiséget, az aukció és a kibcsátás (pénzügyi teljesítés) időpntját, az értékpapírk lejáratának napját nyilváns ajánlattételben (a tvábbiakban: Nyilváns ajánlattétel) az aukció napját megelőző öt nappal hzza nyilvánsságra. A befektetőnek az értékpapírszámla-szerződés megkötésekr rendelkeznie kell az esedékes összegek kifizetésének módjáról. A KELER Zrt. az értékpapírszámlán nyilvántarttt diszknt állampapír névértékét az ÁKK Zrt. a befektetők megbízásából eljáró számlavezetők kezdeményezésére és a KELER Zrt. által közölt értékpapír-állmányk alapján számlavezetőkhöz való átutalás útján fizeti ki. A kamatzó állampapír a Magyar Állam közvetlen, általáns és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hgy a kamatzó állampapír névértékét és előre meghatárztt kamatát a megjelölt időben (a lejárat napján) és módn megfizeti. A kamatzó állampapír jegyzés útján kerül frgalmba hzatalra, névértéke Ft. A kamatzó állampapír kamatának és névértékének megfizetése a közpnti költségvetés, illetve a közpnti költségvetés adósságszlgálati kiadásainak terhére történik. A kamatzó állampapírn alapuló követelés a Kibcsátóval szemben nem évül el. 81

82 82 Az ÁKK Zrt. a frgalmba hzandó kamatzó állampapírk srzatszámát és ISIN-kódját, az adtt srzat frgalmba hzatalának feltételeit - ezen belül a jegyzési időszak időtartamát, a pénzügyi teljesítés napját, a jegyzési időszak alatt alkalmazandó jegyzési árflyamt -, az értékesítésre meghirdetett mennyiséget, a kamat mértékét, a kamatfizetés és törlesztés feltételeit, valamint a lejárat napját nyilváns ajánlattételben a jegyzés kezdőnapját megelőzően legalább 5 nappal előbb hzza nyilvánsságra egy rszágs napilapban és a Magyar Tőkepiac című lapban. A jegyzés a kamatzó állampapír vásárlására tett feltétlen és visszavnhatatlan nyilatkzat, melyben a befektető az ajánlatt elfgadja, kötelezettséget vállal az értékpapír átvételére és az ellenszlgáltatás teljesítésére. Az ajánlathz a befektető mindaddig kötve marad, amíg ajánlata a kibcsátó Magyar Állam nevében eljáró ÁKK Zrt. által elutasításra, illetőleg részben vagy egészben elfgadásra nem kerül. Jegyezni csak a frgalmazók számára benyújttt jegyzési nyilatkzat teljes kitöltésével és aláírásával lehet. A Kibcsátó jegyzést csak lyan személytől fgad el, aki értékpapírszámla vezetésére szerződést kötött, és jegyzési nyilatkzatában a számlavezető aznsító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. Az elsődleges frgalmazók az általuk felvett jegyzéseket összesítés végett tvábbítják a Budapesti értéktőzsde számítógépes rendszerén keresztül az ÁKK Zrt-nek. AZ összesítésben közölni kell az értékpapírt jegyző személy adatait és az általa jegyzett értékpapírk típusát, darabszámát. A jegyzések elfgadásáról, vagy visszautasításáról az ÁKK Zrt. dönt a jegyzések összesítésére meghatárztt nap óráig. Az ÁKK Zrt. két lépcsőben allkáció útján dönt a jegyzésekről. Első lépésben az elsődleges frgalmazók által felvett jegyzéseket összesíti, devizabelföldi magánszemélyenként Ft összeghatárig a jegyzés elfgadásra kerül. Az e fölötti jegyzéseket az elsődleges frgalmazók között úgy sztják el, ahgy az egyes elsődleges frgalmazók által benyújttt jegyzések aránylanak az összes jegyzéshez. Másdik lépésben az elsődleges frgalmazók a nála jegyzett, Ft fölötti jegyzéseket a nála ezen összeghatár fölött benyújttt jegyzések és a rendelkezésére álló keret arányában sztja el az egyes jegyzők között. A jegyzés pnts végeredményéről a jegyzés lezártát követő munkanapn óráig ad tájékztatást az ÁKK Zrt. A tájékztatót az interneten teszik közzé. Az el nem fgadtt jegyzések ellenértékét a jegyzés lezártát követő másdik munkanapn utalja vissza az ÁKK Zrt.

83 83 Az államadósság szerkezete Mint a fenti ábrából is látható a magyar államadósság döntően értékpapír alapú, zömmel frint alapúan kibcsáttt értékpapírból áll, a nem értékpapír alapú hiteladósság a teljes adósságállmány 10%-át sem éri el. Ez az államadósság-szerkezet mind a befektetők (hitelezők), mint pedig az állam szempntjából kedvező, hiszen így a tőkepiacn hitelezői ldalról könnyen frgatható, miáltal erős másdlags piaca alakul ki az állampapírknak, másrészről az állam szempntjából is jelentékeny nyilvántartási terhet vesz le magáról azzal, hgy nem kell könyveiben tételesen nyilvántartania a hitelezőket, csak a kibcsáttt állampapírkat.

Európai modellek Kontinentális modell Angolszász model Mediterrán model Skandináv modell A közpénzügyek Pénzügyi politika:

Európai modellek Kontinentális modell Angolszász model Mediterrán model Skandináv modell A közpénzügyek Pénzügyi politika: 02.26. Európai mdellek 4 fő mdell: - Kntinentális, német-francia mdell - Liberális, anglszász mdell - Mediterrán, déli mdell - Skandináv mdell Kntinentális mdell - Nagyvnalú ellátás - Szigrú munkajgi szabályk

Részletesebben

Gyömrő Város Önkormányzat 2010. évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE

Gyömrő Város Önkormányzat 2010. évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE Gyömrő Várs Önkrmányzat 2010. évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE ezer Ft-ban ESZKÖZÖK Előző évi költségvetési beszámló (+,-) Előző évi auditált beszámló Tárgyévi költségvetési beszámló (+,-) Tárgyévi auditált

Részletesebben

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv fogalma 2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,

Részletesebben

Szentes Város Polgármesterétől. U-1420-3/2013. Témafelelős: Krajsóczki Sándorné

Szentes Város Polgármesterétől. U-1420-3/2013. Témafelelős: Krajsóczki Sándorné Szentes Várs Plgármesterétől U-1420-3/2013. Témafelelős: Krajsóczki Sándrné Tárgy: Tájékztató az önkrmányzati adósságátvállalásról Mell.: 1 db nyilatkzat Szentes Várs Önkrmányzata Képviselő-testülete Szentes

Részletesebben

A Zsadányi Református Egyházközség presbitériuma

A Zsadányi Református Egyházközség presbitériuma A Zsadányi Refrmátus Egyházközség, a Zsadányi Refrmátus Általáns Iskla, mint ktatási intézménynek 15/2012. Számú presbitériumi alapító határzat alapján Alapító Okiratát az alábbiak szerint állapítja meg:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2014. január 23-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2014. január 23-i ülésére Budapest Fővárs IX. Kerület Ferencvárs Önkrmányzata Iktató szám: 14/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2014. január 23-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat az önkrmányzat adósságának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET január 31-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET január 31-i ülésére Budapest Fővárs IX. Kerület Ferencvárs Önkrmányzata Iktató szám: 14/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat az önkrmányzat adósságának

Részletesebben

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11.

Út a munkához program. Kőnig Éva Hajdúszoboszló 2009. június 9-11. Út a munkáhz prgram Kőnig Éva Hajdúszbszló 2009. június 9-11. Az átalakítás céljai és alapelvei Célk: a segélyezettek munkaerőpiaci pzíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése,

Részletesebben

Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata Nagycenki Közös Önkrmányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata A Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (tvábbiakban: Mötv.) 84-86.. alapján Nagycenk- Pereszteg-Fertőbz

Részletesebben

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap) NYILATKOZAT az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támgatáskra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizttsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24.,

Részletesebben

CIN-BORA túracsoport Alapszabálya

CIN-BORA túracsoport Alapszabálya CIN-BORA túracsprt Alapszabálya 1. Általáns rendelkezések 1) A társadalmi szervezet neve: CIN-BORA túracsprt Rövidített neve: CIN-BORA. 2) Székhelye: BKV Zrt. Cinkta Autóbusz telephely 1165- Budapest,

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.11.12. COM(2010) 662 végleges 2010/0325 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a külső határk átlépésére jgsító és vízummal ellátható úti kmányk listájáról,

Részletesebben

A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA ÉS INTÉZMÉNYEI április 21. ELŐADÁSVÁZLAT

A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA ÉS INTÉZMÉNYEI április 21. ELŐADÁSVÁZLAT A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA ÉS INTÉZMÉNYEI 2017. április 21. ELŐADÁSVÁZLAT Alapfgalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalmgyakrlás visznya - a közvetlen hatalmgyakrlás klasszikus intézményei népszavazás: döntéshzatal

Részletesebben

Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Alapító Okirata

Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Alapító Okirata Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Alapító Okirata 2005. január 25. (módsításkkal egységes szerkezetben) 1. Az intézmény neve: Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

Pénzügyi folyamatok felülvizsgálata

Pénzügyi folyamatok felülvizsgálata BUDAPEST XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA ÁROP Pénzügyi flyamatk felülvizsgálata (WP3) 2010.02.11. Pénzügyi flyamatk felülvizsgálata ÁROP 3.A.1/B pályázat - szervezetfejlesztés

Részletesebben

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A Makói Oktatási Közpnt, Szakképző Iskla és Kllégium 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja...4 2 A szervezeti és működési szabályzat jgszabályi alapjai, hatálya...4 3 A Szervezeti és Működési Szabályzat

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a tvábbiakban: Áht.) előírásainak megfelelően elkészült a 2014.

Részletesebben

HIRDETMÉNY. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény követelményeinek betartásáról

HIRDETMÉNY. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény követelményeinek betartásáról HIRDETMÉNY A pénzmsás és a terrrizmus finanszírzása megelőzéséről és megakadályzásáról szóló törvény követelményeinek betartásáról Az Erste Bank Hungary Zrt. (tvábbiakban Bank), mint a 2007. évi CXXXVI.

Részletesebben

Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére

Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére e-mail: inf@randmcapital.hu www.randmcapital.hu Megfelelési teszt jgi személyek és jgi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hgy a Randm Capital Zrt.

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Integrált Szociális Intézmény. Glatz Gyula Idősek Klubja HÁZIREND

Komárom-Esztergom Megyei Integrált Szociális Intézmény. Glatz Gyula Idősek Klubja HÁZIREND Kmárm-Esztergm Megyei Integrált Szciális Intézmény Glatz Gyula Idősek Klubja HÁZIREND Megnevezés: Kmárm-Esztergm Megyei Integrált Szciális Intézmény Glatz Gyula Idősek Klubja Működési helye: 2509 Esztergm-Kertvárs,

Részletesebben

A KORMÁNYZATI ELLEN RZÉSI HIVATAL ELLEN RZÉSI TAPASZTALATAI

A KORMÁNYZATI ELLEN RZÉSI HIVATAL ELLEN RZÉSI TAPASZTALATAI A KORMÁNYZATI ELLEN RZÉSI HIVATAL ELLEN RZÉSI TAPASZTALATAI az Európai Területi Társulásk gazdálkdásának ellenőrzése srán Dr. Tari Beatrix fősztályvezető, Krmányzati Ellenőrzési Hivatal 2016. szeptember

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2012. június 20-i változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2012. június 20-i változásáról Tájékztató az Általáns Szerződési Feltételek 2012. június 20-i váltzásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékztatjuk Önt, hgy a Betét Üzletszabályzat és annak mellékletei (az egyes betéti termékek általáns szerződési

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív Üzletszabályzat 6. sz. melléklete EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megfelelési kérdőív EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Oldal 1 Ügyfél neve: Ügyfélkód: Jelen kérdőív kifejezett

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZABÁLYZATOK 1/12 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyta és kiadta: Hrváth Tamás József Kiadás: B Módsítás: 0 Aznsító: SZMSZ Ellenőrzött példány: Szervezeti és működési szabályzat 2/12 Tartalmjegyzék

Részletesebben

A Mezőberényi Önkormányzat szervezetfejlesztése a szolgáltató önkormányzat megvalósítása érdekében

A Mezőberényi Önkormányzat szervezetfejlesztése a szolgáltató önkormányzat megvalósítása érdekében A Mezőberényi Önkrmányzat szervezetfejlesztése a szlgáltató önkrmányzat megvalósítása érdekében Szervezet-irányítási mdell - az önkrmányzat költségvetési intézményeivel és társaságaival kapcslats irányítási//kntrll-tevékenységének

Részletesebben

HIRDETMÉNY. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény követelményeinek betartásáról

HIRDETMÉNY. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény követelményeinek betartásáról HIRDETMÉNY A pénzmsás és a terrrizmus finanszírzása megelőzéséről és megakadályzásáról szóló törvény követelményeinek betartásáról Az Erste Bank Hungary Zrt. (tvábbiakban Bank), mint a pénzmsás és a terrrizmus

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója E L Ő T E R J E S Z T É S Velem községi Önkrmányzat Képviselő-testületének 2009. nvember 27-ei testületi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Összeállíttta: Melléklet: Velem községi Önkrmányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

Az Önkormányzat Képviselő-testületének évi Munkaterve

Az Önkormányzat Képviselő-testületének évi Munkaterve Tárgy: Az Önkrmányzat Képviselő-testületének 2016. évi Munkaterve Előterjesztő: Bdrkós Ferenc plgármester Összeállíttta: Dr. Görög István jegyző Melléklet: A Képviselő-testület 2016. évi Munkaterve A tárgyalás

Részletesebben

TÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

TÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP - 3.3.14.B-14/1 Hazai és nemzetközi testvérisklai kapcslatk kialakítása Pályázók köre: általáns iskla, szakiskla, gimnázium, szakközépiskla, alapfkú művészeti iskla fenntartói Támgatás vehető igénybe:

Részletesebben

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.7-15 A pályázati kiírás a

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése. 7009 OKr "\ l <- Budapest,

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése. 7009 OKr \ l <- Budapest, Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Főosztály Budapest, 7009 OKr

Részletesebben

Balatonrendes Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2016. (V. 13.) önkormányzati rendelete

Balatonrendes Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2016. (V. 13.) önkormányzati rendelete Balatnrendes Község Önkrmányzata Képviselő-testületének 6/2016. (V. 13.) önkrmányzati rendelete a helyi adókról szóló 7/2014. (X. 9.) önkrmányzati rendelet módsításáról Balatnrendes Község Önkrmányzata

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikr-, kis- és középvállalkzásk termelési kapacitásainak 1. Alapvető cél A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikr-, kis- és középvállalkzásk

Részletesebben

A duális felsőfokú képzés alapelvei

A duális felsőfokú képzés alapelvei A duális felsőfkú képzés alapelvei 1. A duális felsőfkú képzés definíciója A duális képzés definícióját az Nftv. 108. 1.a. bekezdése tartalmazza. Eszerint duális képzés: a műszaki, infrmatika, agrár, természettudmány

Részletesebben

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása A Fiatalk vállalkzóvá válásának támgatása a Közép-Magyarrszági Régióban Tükörprgram bemutatása Budapest. 2014. március 6. Előadó: Pákzdi Szablcs ügyvezető igazgató 1200000 Vállalkzás összesen 1.645.438

Részletesebben

Kockázatkezelési irányelvek

Kockázatkezelési irányelvek Kckázatkezelési irányelvek Az FHB Jelzálgbank Nyilvánsan Működő Részvénytársaság (1132 Budapest, Váci út 20.; a tvábbiakban: Jelzálgbank) a prudens működés érdekében, a kckázatk alacsny szinten tartására

Részletesebben

Etikai Kódex Dometic Csoport

Etikai Kódex Dometic Csoport Etikai Kódex Dmetic Csprt 1. Alapelvek és általáns követelmények 1.1 Alapelvek Levél az Elnöktől A Dmetic Csprt tevékenységét bővítő multinacinális vállalatként elkötelezte magát amellett, hgy felelős

Részletesebben

Államszervezet. Hatalommegosztás szeptember 11. ELŐADÁSVÁZLAT

Államszervezet. Hatalommegosztás szeptember 11. ELŐADÁSVÁZLAT 1. Az állam szervezeti sajátsságai Államszervezet. Hatalmmegsztás 2017. szeptember 11. ELŐADÁSVÁZLAT - az állam, mint intézményesített hatalmi szervezet - különböző tudmányterületek eltérő megközelítései

Részletesebben

Varga Gyula Észak-Alföldi Regionális Folklórszövetség

Varga Gyula Észak-Alföldi Regionális Folklórszövetség A Varga Gyula Észak-Alföldi Reginális Flklórszövetség ALAPSZABÁLYA Debrecen 2005. július 11. ALAPSZABÁLY Az alapító tagk a Hajdú-Bihar Megyei Néptáncszövetség Alapszabályának módsításáról döntöttek, így

Részletesebben

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. Általános Rendelkezések

ALAPSZABÁLY. Általános Rendelkezések ALAPSZABÁLY Általáns Rendelkezések AZ EGYESÜLET NEVE: Pestszentimrei Nagycsaláds Egyesület AZ EGYESÜLET RÖVID NEVE: PNE. AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE: Budapest XVIII. Kerület, Slymász u. 3 AZ EGYESÜLET LEVELEZÉSI

Részletesebben

I. A felosztandó jogdíjak alanyai

I. A felosztandó jogdíjak alanyai A Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének Felsztási Szabályzata A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ) által kezelt jgdíjakat a Szövetség közgyűlésének 2006. április 21-én hztt határzata (2007. február

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL Szélesebb fgyasztói kínálat, jbb ár-érték arány és könnyebb hzzáférhetőség a szlgáltatáskhz a szlgáltatási irányelvnek köszönhetően MIT NYERHET FOGYASZTÓKÉNT A SZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

JOGFORRÁSOK I-II március 2. és 9. ÖSSZEVONT ELŐADÁSVÁZLAT

JOGFORRÁSOK I-II március 2. és 9. ÖSSZEVONT ELŐADÁSVÁZLAT JOGFORRÁSOK I-II. 2017. március 2. és 9. ÖSSZEVONT ELŐADÁSVÁZLAT 1. A jgalktási tevékenység mint közhatalm-gyakrlás népszuverenitás és demkratikus legitimáció hatalmmegsztás a jgalktásban alktmányzó ~

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT ( módosításokkal egységes szerkezetben )

ALAPÍTÓ OKIRAT ( módosításokkal egységes szerkezetben ) ALAPÍTÓ OKIRAT ( módsításkkal egységes szerkezetben ) Amely abból a célból készült, hgy az 1. pntban megjelölt alapítók az 1959. évi IV. törvény a Plgári Törvénykönyv 74/A -a és a közhasznú szervezetekről

Részletesebben

Ösztöndíjas foglalkoztatott az a személy lehet,

Ösztöndíjas foglalkoztatott az a személy lehet, !"!#$%"&'())*' +", Az ösztöndíjas fglalkztatás előnye, hgy ennek keretében a pályakezdő fiatalk a szakmai készségek megszerzése -.'(/0)1 érdekében gyakrlati munkatapasztalatt szerezhetnek, ezáltal nagybb

Részletesebben

K I V O N A T. 3/2013. (I.18.) Tata Kt. határozata KEM Múzeumok Igazgatósága alapító okiratának módosítása tárgyában

K I V O N A T. 3/2013. (I.18.) Tata Kt. határozata KEM Múzeumok Igazgatósága alapító okiratának módosítása tárgyában K I V O N A T Tata Várs Önkrmányzat Képviselő-testületének 2013. január 18-án megtarttt rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből Tata Várs Önkrmányzat Képviselő-testülete 1/2013.(I.18.) Tata Kt. határzata a

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII.

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jgi személyek és jgi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei

Részletesebben

A Szociális Műhely ajánlásai

A Szociális Műhely ajánlásai A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói,

Részletesebben

ÜGYVITELI SZABÁLYZAT

ÜGYVITELI SZABÁLYZAT ÜGYVITELI SZABÁLYZAT Az Internatinal Plice Assciatin (Nemzetközi Rendőrszövetség) Magyar Szekció Elnöksége (tvábbiakban Elnökség) az Egyesületekről szóló 1989. évi II. tv. és Alapszabályának rendelkezéseire

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mkelnk@vpmegye.hu Szám: 02/303-11/2013. ELŐTERJESZTÉS A Veszprém Megyei Önkrmányzat

Részletesebben

Beruházási alapismeretek

Beruházási alapismeretek Beruházási alapismeretek Beruházási alapismeretek Dr. Papp Péter Dr. habil. Szűcs Edit TERC Kft. Budapest, 2013 Dr. Papp Péter Dr. habil. Szűcs Edit, 2013 Kézirat lezárva: 2012. december 14. ISBN 978-963-9968-59-2

Részletesebben

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.

Részletesebben

A KORMÁNY október 16. ELŐADÁSVÁZLAT. 1. A Kormány funkciója, helye a hatalommegosztás rendszerében és a kormányzati rendszerben

A KORMÁNY október 16. ELŐADÁSVÁZLAT. 1. A Kormány funkciója, helye a hatalommegosztás rendszerében és a kormányzati rendszerben A KORMÁNY 2017. któber 16. ELŐADÁSVÁZLAT 1. A Krmány funkciója, helye a hatalmmegsztás rendszerében és a krmányzati rendszerben A Krmány a végrehajtó hatalm általáns szerve, amelynek feladat- és hatásköre

Részletesebben

Jogi környezet, városfejlesztés, területi tervezés, rendezési kérdések

Jogi környezet, városfejlesztés, területi tervezés, rendezési kérdések Jgi környezet, vársfejlesztés, területi tervezés, rendezési kérdések Előadás felépítése 1. Alapfgalmak 2. Helyi jgrendszer 3. Jgi és tervi hierarchia bemutatása 4. Tervfajták tartalma 5. Szabályzási terv

Részletesebben

Bodorkós Ferenc polgármester. Dr. Görög István jegyző Kissné Sághi Rita igazgatási előadó

Bodorkós Ferenc polgármester. Dr. Görög István jegyző Kissné Sághi Rita igazgatási előadó Beszámló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatk 2015. évi ellátásáról Bdrkós Ferenc plgármester Dr. Görög István jegyző Kissné Sághi Rita igazgatási előadó A beszámlót figyelemmel Magyarrszág helyi

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM VELEM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELKÉPZELÉSEI ÉS TERVEI A AS ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAKRA

GAZDASÁGI PROGRAM VELEM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELKÉPZELÉSEI ÉS TERVEI A AS ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAKRA GAZDASÁGI PROGRAM VELEM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELKÉPZELÉSEI ÉS TERVEI A 2016-2020-AS ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAKRA! 1 Jgszabályi háttér Bevezetés Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

Részletesebben

Alkotmány, alkotmányosság szeptember 22. ELŐADÁSVÁZLAT LEVELEZŐ TAGOZAT

Alkotmány, alkotmányosság szeptember 22. ELŐADÁSVÁZLAT LEVELEZŐ TAGOZAT Alktmány, alktmánysság 2017. szeptember 22. ELŐADÁSVÁZLAT LEVELEZŐ TAGOZAT 1. Bevezetés, alapfgalmak A jgág különböző elnevezései és azk történelmi meghatárzttsága - közjg - államjg - alktmányjg Az alktmányjg,

Részletesebben

1. Értelmező rendelkezés (1) Jelen rendelet alkalmazásában:

1. Értelmező rendelkezés (1) Jelen rendelet alkalmazásában: BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 12/2016. (IV. 27.) önkrmányzati rendelete a helyi adókról szóló 29/2012. (XI. 29.) rendelet módsításáról Balmazújvárs Várs Önkrmányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap) NYILATKOZAT az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támgatáskra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizttsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24.,

Részletesebben

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. A Fővárosi Törvényszék 9.Pk.60.002/2012./1. számú végzésének megfelelően módosított és azzal egységes szerkezetbe foglalt szövege

ALAPSZABÁLY. A Fővárosi Törvényszék 9.Pk.60.002/2012./1. számú végzésének megfelelően módosított és azzal egységes szerkezetbe foglalt szövege ALAPSZABÁLY A Fővársi Törvényszék 9.Pk.60.002/2012./1. számú végzésének megfelelően módsíttt és azzal egységes szerkezetbe fglalt szövege 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve: Blue Dlphin -

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS &-3 ag/ 20/5 VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (1015 Budapest, Ostrm utca 23-25.; adószáma: 15775883-2- 41; MÁK pénzfrgalmi számlaszáma: 10032000-00300939-00000017,

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

IV. rész. Az élettársi kapcsolat

IV. rész. Az élettársi kapcsolat IV. rész Az élettársi kapcslat Napjaink egyik leggyakrabban vitattt jgintézménye úgy tűnik kimzdult az évtizedeken át tartó jgi szabályzatlanságból, sőt az újnnan megjelenő jgszabályk és az azk által generált

Részletesebben

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap) NYILATKOZAT az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújttt csekély összegű támgatáskra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizttsági

Részletesebben

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015

KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KÜLTERÜLETEK BIZTONSÁGA 2014-2015 KIEMELT, POLGÁRŐR BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM PROGRAMINDÍTÓ FÓRUM 2014. február 15. ELFOGADVA: AZ OPSZ 2014. JANUÁR 17-EI ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN HOZOTT, ELN/5/2014. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL

Részletesebben

Szolgáltatási Rend. GRÁTISZ Kommunikációs és Jelnyelvi Tolmács Központ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete

Szolgáltatási Rend. GRÁTISZ Kommunikációs és Jelnyelvi Tolmács Központ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete Szlgáltatási Rend GRÁTISZ Kmmunikációs és Jelnyelvi Tlmács Közpnt Heves Megyei Közhasznú Egyesülete Elláttt terület: Heves megye Címünk: 3300 Eger, Telekessy u. 8. fszt. 4. Nyitvatartási rend: hétfő szerda

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16.

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16. SZÉKELY ERIKA Szaktanácsadás támgatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában Kecskemét, 2014. 05.16. Hangsúlyban a tudásátadás és az innváció A VP 2014-2020-ban a tudásátadás és az innváció előmzdítása

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei szlgáltatókról, valamint az általuk

Részletesebben

2015/5 (érkezett: átvevő: ) Makói Polgármesteri Hivatal Központi Iktató

2015/5 (érkezett: átvevő: ) Makói Polgármesteri Hivatal Központi Iktató 2015/5 (érkezett: átvevő: ) Makói Plgármesteri Hivatal Közpnti Iktató Makói Plgármesteri Hivatal 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel.: +3662/511-800 D Makó, 20.. év..hó nap szám mell. Ügyintéző: Előszám:

Részletesebben

JOGFORRÁSOK I-II február 25. és március 3. ELŐADÁSVÁZLAT

JOGFORRÁSOK I-II február 25. és március 3. ELŐADÁSVÁZLAT JOGFORRÁSOK I-II. 2016. február 25. és március 3. ELŐADÁSVÁZLAT 1. A jgalktási tevékenység mint közhatalm-gyakrlás népszuverenitás és demkratikus legitimáció hatalmmegsztás a jgalktásban alktmányzó ~ törvényhzó

Részletesebben

Építésügyi Fizetési Portál (EKOP-2.A.3-2013-2013-0003) Képzés 2.

Építésügyi Fizetési Portál (EKOP-2.A.3-2013-2013-0003) Képzés 2. Építésügyi Fizetési Prtál (EKOP-2.A.3-2013-2013-0003) Képzés 2. ÉTDR hatósági felhasználók képzése Készítette: Szbnya Margit 2014.10.25. ÉTDR hatósági felhasználók képzése... 1 1. Építésügyi Fizetési Prtál

Részletesebben

GENCSAPÁTI MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖZSÉGI-ISKOLAI KÖNYVTÁR

GENCSAPÁTI MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖZSÉGI-ISKOLAI KÖNYVTÁR GENCSAPÁTI MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖZSÉGI-ISKOLAI KÖNYVTÁR Szervezeti és Működési Szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzatt Gencsapáti Község Önkrmányzata Képviselő-testülete a 29/2017. (II.23.) számú

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/09-11. Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/09-11. Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a örnyezet és Energia Operatív Prgram EOP-1.2.0/09-11 Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása című knstrukcióhz érvényes: 2011. február 10-től 1 Tartalm A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnttkepzes@bkf.hu BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Tartalmjegyzék

Részletesebben

Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg

Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg Sprni Német Nemzetiségi Általáns Iskla Deutsche Natinalitätenschule Ödenburg SOPRON Szervezetiés Működési Szabályzat SZMSZ 2009. 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BEVEZETÉSE 1.1. Általáns rendelkezések,

Részletesebben

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Nyílt ülésen tárgyalandó. 52/2011.09.08. A határzati javaslat elfgadásáhz egyszerű többség szükséges. Előterjesztés az Esztergm és Nyergesújfalu

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata 2. sz. melléklet a 114/2009. (VIII. 27.) sz. KT. határozathoz. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata /egységes szerkezetben / Kardoskút Község Önkormányzata

Részletesebben

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció. Visszajelző anyag Visszajelző dkumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag (részlet) Hódmezővásárhely

Részletesebben

Az Európai Parlament május 21-i állásfoglalása a nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004/25/EK irányelv alkalmazásáról (2012/2262(INI))

Az Európai Parlament május 21-i állásfoglalása a nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004/25/EK irányelv alkalmazásáról (2012/2262(INI)) P7_TA-PROV(03)098 Nyilváns vételi ajánlatk Az Európai Parlament 03. május -i állásfglalása a nyilváns vételi ajánlatról szóló 004/5/EK irányelv alkalmazásáról (0/6(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel

Részletesebben

Bodorkós Ferenc polgármester. Bodorkós Ferenc polgármester Dr. Görög István jegyző

Bodorkós Ferenc polgármester. Bodorkós Ferenc polgármester Dr. Görög István jegyző Javaslat a Gencsapáti Községi Sprtegyesület TAO prgramban való részvételének támgatására Bdrkós Ferenc plgármester Bdrkós Ferenc plgármester Dr. Görög István jegyző az előterjesztést Magyarrszág helyi

Részletesebben

Dr. Görög István jegyző. Dr. Görög István jegyző

Dr. Görög István jegyző. Dr. Görög István jegyző Eszközbeszerzési pályázat az önkrmányzati ASP rendszerhez történő csatlakzás érdekében Dr. Görög István jegyző Dr. Görög István jegyző Az előterjesztést Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló 2011. évi

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. Munkavédelmi képviselő választás 2008. november 17-28. Választási segédanyag

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. Munkavédelmi képviselő választás 2008. november 17-28. Választási segédanyag VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET Munkavédelmi képviselő választás 2008. nvember 17-28. Választási segédanyag 1 MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS 2008. nvember 17-28. Választás ajánltt időpntja:

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a 2013. április 17. napján tartandó Képviselő-testületi ülésre Készítette: Müller Kinga Intézményi irdavezető Tárgy: Javaslat a szciális

Részletesebben

Testületi ülés. 2015. március 23. Rendelet:--ig. Határozat:17-19-ig

Testületi ülés. 2015. március 23. Rendelet:--ig. Határozat:17-19-ig -- - ----- Testületi ülés 2015. március 23. Rendelet:--ig Határzat:17-19-ig Tartalmjegyzék Testületi ülés 1 Tartalmjegyzék 2 17/2015(111.23.) számú Határzat a napirend elfgadásáról 3 2015. évi Parlagfű-mentesítési

Részletesebben

"A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS."

A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS. MADRIDI NYILATKOZAT "A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS." Mi, a Madridban összegyűlt Európai Fgyatéksügyi Kngresszus több mint 400 résztvevője melegen

Részletesebben

NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 60/2013. (IV.25.) HATÁROZATA

NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 60/2013. (IV.25.) HATÁROZATA KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. ÁPRILIS 25-ÉN MEGTARTOTT MUNKATERV SZERINTI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Általános Szerződéses Feltételek

Általános Szerződéses Feltételek Általáns Szerződéses Feltételek 1. A szlgáltató adatai, elérhetősége 1. A szlgáltató neve: Match-Meeting Kft. A szlgáltató címe: 1037 Budapest, Bécsi út 85. A szlgáltató cégjegyzékszáma: 11-09-023512 2.

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

JAVADALMAZÁSI POLITIKA

JAVADALMAZÁSI POLITIKA CENTRAL NOK Szervező Zártkörűen Működő Részvénytársaság JAVADALMAZÁSI POLITIKA Jóváhagyta az Alapító 2017. április 20.-án Hatályba lépett 2017. április 20.-án 1 Belső szabályzatk A Társaság Szervezeti

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL

SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL 9022 Győr, Türr István utca 1. - 9020 Győr Pf.: 36 - Telefn: +36 (96) 326-244; 326-453 - Fax: +36 (96) 518-220 E-mail: gyamhivatal@gyrkzig.hu - Hnlap: www.gyrkzig.hu 2 Államigazgatási

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató Adatkezelési tájékztató Az adatkezelési tájékztató a WebEye Magyarrszág Kft. (székhely: 1043 Budapest, Dugnics utca 11.; cégjegyzékszáma: 01-09-860532) WebEye Szlgáltatás nyújtása tárgyában létrejött Előfizetési

Részletesebben

OKTATÁSI FŐOSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK

OKTATÁSI FŐOSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK OKTATÁSI FŐOSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK Óvdai felvétel, tanulói jgviszny, kllégiumi tagsági viszny létrejöttének egyenlő bánásmód követelményeinek megsértési miatti eljárás... 10 Pedagógus igazlvány kiállítása

Részletesebben

JOGFORRÁSOK I-II. (összevont előadásvázlat) október 2. és 9.

JOGFORRÁSOK I-II. (összevont előadásvázlat) október 2. és 9. Alktmányjg 1. előadásk Eötvös Lránd Tudmányegyetem Állam- és Jgtudmányi Kar 2017/18. tanév őszi szemeszter Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai http://alkjg.elte.hu/ JOGFORRÁSOK I-II. (összevnt előadásvázlat)

Részletesebben

15AUG28. JBUDAPEST FOVÁROS h6ls.,j,a^0rmányhivatala. Budapest Főváros Kormányhivatala (továbbiakban: Hivatal) hatáskörében eljárva meghoztam az alábbi

15AUG28. JBUDAPEST FOVÁROS h6ls.,j,a^0rmányhivatala. Budapest Főváros Kormányhivatala (továbbiakban: Hivatal) hatáskörében eljárva meghoztam az alábbi Budapest Fővárs Krmányhivatala ~ ' " lyi és Igazságügyi Fősztály láüs és Gyámügyi Osztály izés jgerős: L 15AUG28. JBUDAPEST FOVÁROS h6ls.,j,a^0rmányhivatala ÉRKEZETT 2015 AOO 3 jg^tszám: BPC/020/02173-2/2015

Részletesebben

Támogatás célja. a településkép, a vidéki lakókörnyezet, közösségi terek, közterületek állapotának javítása,

Támogatás célja. a településkép, a vidéki lakókörnyezet, közösségi terek, közterületek állapotának javítása, Falumegújítás és Falufejlesztés 135/2008. (X.18.) FVM rendelet Támgatás célja a településkép, a vidéki lakókörnyezet, közösségi terek, közterületek állaptának javítása, a helyi piack létrehzásának és fejlesztésének

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató Adatkezelési tájékztató Jelen dkumentum tartalmazza a Tarr Kft. (Székhely: 7100 Szekszárd, Kadarka utca 18.; Cégjegyzékszám: 17-09-000720; a tvábbiakban: "Adatkezelő") tájékztatását a webldalán leadható

Részletesebben

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató Adatkezelési tájékztató Jelen dkumentum tartalmazza a Patika Platfrm Kft. (a tvábbiakban: Adatkezelő) tájékztatását az általa közzétett álláshirdetéssel összefüggő adatkezeléssel kapcslatban. Elérhetőségeink:

Részletesebben