Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika

Átírás

1 Matematika Anya esti iskolába jár. Tanítási napokon autóbusszal és gyalogosan megy az iskolába. Az órák után apa gépkocsival hozza haza. A grafikon alapján válaszolja a következ kérdésekre: (8 pont) 1. Mennyi ideig tart az útja gyalog (30 perc), autóbusszal (30perc) és gépkocsival (15 perc)? 2. Mennyi id t töltött az iskolában? (4óra 45 perc) 3. Hány km-t gyalogolt és hány km-t tett meg autóbusszal? (2km) 4. Az autóbusz és a gépkocsi mekkora átlagsebességgel haladt? vbusz=16 km/h vautó=40 km/h Fizika Az alábbi grafikonok négy járm mozgásáról készültek. (8 pont) 1. Melyik járm tette meg a leghosszabb utat? Azonos utat tettek meg. 2. Melyik járm nek a legnagyobb az átlagsebessége? Azonos az átlagsebességük. 3. Melyik járm mozgása egyenletes? A IV. járm mozgása egyenletes. 4. Melyik állt le a mozgása közben? Az I. járm állt le.

2 Biológia Nevezd meg a mellékelt ábra bet vel jelölt részeit, majd rendeld hozzá a megfelel bet ket a felsorolt állításokhoz! (6+10 pont) 1. A kocsány megvastagodott része, rajta ül a virág. 2. Fels, ragadós felszín részére ragadnak a virágporszemek. 3. Hím ivarlevél. 4. Tövében cukros váladékot termel szerv van. 5. A virágrügy küls burkát alkotja. 6. A rovarokat csalogatja. 7. Magkezdeményeket tartalmaz. 8. Virágport termel. 9. Részei a bibe, a bibeszál és a magház. 10. Ivarsejtjeinek egy másik virágra kell jutniuk. A. : Porzók: 3,6,8,10 B. : Term : 2,4,7,9 C. : Sziromlevél: 5 D. : Csészelevél: - E. : Vacak: 1 F. : Kocsány: - Kémia A következ rejtvény két részb l épül fel, a részek megfejtése együtt egy kémiai fogalmat ad. Értelmezd a részfeladatokban kapott fogalmat! 23 pont B. A szavak egy bet jét kicserélve egy kémiai fogalmat kapunk, a kicserélt bet kb l egy újabb fogalom állítható el, segítségül körülírom a fogalmat. (11 pont) Szavak: Csere utáni kémiai fogalom 1. Semleges töltés kémiai részecske, két f része van az atommag és az elektronfelh : ADOM ATOM D 2. Sárga szín szilárd nemfém: KEN KÉN E 3. Nemfém módosulatai a grafit, gyémánt és a fullerén: SZÉL SZÉN L 4. Mellékcsoportba sorolható fém: ORÁN URÁN O 5. Az oldat ilyen is lehet: KÖMÉNY TÖMÉNY K 6. Mesterséges elemi szén: KAROM KOROM A 7. Azok az anyagok, amelyek proton leadásra is képesek: SALAK SAVAK L 8. Megegyezik a kettessel: KIN KÉN I KÉZ KÉN Z 9. Vegyjele Pb: ÁLOM ÓLOM Á 10. Az elemek egyik csoportja: FÉLEK FÉMEK L 11. Az egyik halmazállapot: GÁT GÁZ T

3 C. Ebben a részben képleteket adunk meg, a képletekkel megadott vegyületek kémiai vagy köznapi nevének a zárójelben megadott bet ib l a kémiai fogalom második részét állíthatjuk el. (10 pont) 1. MgSO4 (1) EPSOMIT E 2. NaOH (1) LÚGK L 3. KCl (2) FED SÓ E 4. H 2 SO 4 (1) KÉNSAV K 5. Na 3 PO 4 (1) TRISÓ T 6. CaCO 3 (2) ARAGONIT R 7. O 2- (1) OXIDION O 8. NaCl (1) NÁTRIUM-KLORID N 9. H 3 O + (1) OXÓNIUMION O 10. SO 2 (1) KÉN-DIOXID K Megoldás: DELOKALIZÁLT ELEKTRONOK... (2 pont)

4 Földrajz Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget és keresd meg a hibákat! Ha megtaláltad, javítsd át ket! Segítségül hívhatsz könyveket, weboldalakat! 10 hiba van elrejtve a szövegben. Ha figyelmesen olvasol, és keresel hasznos segítséget, akkor biztos megtalálod! Jó munkát! 20 pont ZALASZENTGRÓT TÉRSÉGE Megyénk Magyarország délnyugati sarkában helyezkedik el. Dombokkal, völgyekkel tagolt szemet gyönyörködtet vidék. A megye 7384 km 2 -es területen fekszik. Területén 9 város és 248 falu található, lakósainak száma Ez a térség Magyarország dél-nyugati sarkában, Zala megyében, az osztrák, szlovén, horvát határtól mindössze km-re van. Aprófalvas településszerkezet térség, egészen kicsi, lakosú települések is megbújnak itt erd kkel, sz hegyekkel övezve. Zalaszentgrót kisváros a térség központja. Északról a 8-as útról, a Balaton irányából a 7-es útról könnyen megközelíthet. A közeli városok, üdül helyek Zalaegerszeg, Sümeg, Szombathely, Keszthely, Hévíz fél órás autóúttal elérhet k. A térség f vonzereje természeti-ökológiai értékében, a sok természet közeli és hagyomány rz programokban a Zala völgyében épült termálfürd k nyújtotta kellemes pihenés lehet ségében, a kulturális örökség a történelmi múlt emlékeinek megismerésében rejlik. Területén három földrajzi nagytáj találkozik: a nagyobb részét a nyugat-magyarországi peremvidékhez sorolják a geográfusok, míg északkeleten a Dunántúli középhegységhez tartozó Keszthelyi hegység teszi változatossá, végül a délkeleti széle pedig átnyúlik a Dél - Zalai dombságra. A megye mai felszíne hosszú bonyolult földtani változások következtében alakult ki ezért szembet er sen átmeneti jellege. Területe sehol sem különül el éles határokkal a szomszédos tájaktól, mindenütt a fokozatos átmenet jellemz. A megye északnyugati részén, az s - Mura hajdani hordalékkúpjain terül el a három kisebb tájra tagolódó Kerkamenti -dombság. A dombok között a Kerka folyó valamint a Szentgyörgyvölgyi és a Kebele patak teraszos völgyei mélyülnek. Délebbre a Lenti medence m magasan fekv dombjai, melyek egyben már a megye és az ország határai is. Nagyjából a Zalalöv - Zalaegerszeg - Bak - Lenti szabálytalan négyszögben a Fels -Zala a Fels -Válicka a Cserta és a Kerka között találjuk az Észak Göcseji dombságot. Itt található a környék legmagasabb pontja a Kandikó mely 602 m. Ezen a dombságon terül el hazánk egyik jellegzetes és ismert tájegysége a Göcsej. Term földje általában gyenge min ség, rossz vízgazdálkodású, több helyen agyagbemosódásos barna erd talaj. A Zalai-dombság keleti felében lév Zalakanyar térségére a legjellemz bbek a nyugat-keleti irányú merev futású, ún. meridionális völgyek és a közöttük hosszan elnyúló, hasonló csapású völgyközi hátak. E völgyek komplex eredet ek, kialakulásukban szerepet játszottak észak-déli irányú, kismérték szerkezeti mozgások, a defláció, a normális folyóvízi erózió. A jelenleg is látható felszínt tektonikus mozgások és a pleisztocén éghajlati változásai alakították ki. A folyók által lehordott törmelék több száz méter vastagon befedte a Pannon-tenger üledékét. A jégkorszak közti felmelegedések id szakában a folyók vízmennyisége tetemesen megn tt, a korábban feltöltött völgysíkok felszínébe bevágódva felszabdalták azokat, völgyi teraszokat alakítva ki. Az Alpok jégtakaró fedte csúcsairól is nagy erej szelek indultak keleti irányba. E légáramlás felkavarta, áttelepítette az árterek finomabb anyagát, így keletkezett a futóhomok és a lösztakaró. A Balaton medencéjének lesüllyedése viszonylag kés n, 2000 évvel ezel tt történt. Az id járás a mainál h vösebb, csapadékosabb volt, így a kialakult medencében összegy lhetett a víz. A tó akkoriban, egészen a múlt századig, a mainál jóval nagyobb felület volt. Nemcsak a Kis-Balatont, a Tapolcai-medence egy részét, a Somogy megyei Nagyberek területét borította összefügg vízfelület, hanem az Alsó-Zala völgye is mocsaras, helyenként csak csónakkal járható ingovány volt. Az utolsó évezredben a térszín alakulását f leg az emberi tevékenység befolyásolta. A honfoglalás után meggyorsult az erd k kiirtása, nyomában fokozódott az erózió, a völgyek tölt dése. A hordalék mennyiségére abból is következtethetünk, hogy egyik-másik középkori templom, amely éve kisebb magaslatra épült, ma szinte belesimul az ártérbe (Andráshidán, Pakodon, 3784 km 2 10 város 304 É-D évvel

5 bazalt utca Vas Természettudományi vetélked Tüskeszentpéteren). Zalalöv határában többméteres földréteg alól került el egy, még a középkorban elsüllyedt csónak. A térség geológiai pozícióját meghatározza két speciális geológiai adottság: Zalaszántó, Vindornyasz s, Nagygörb települések háromszögében lév Kovácsi-hegy bazaltkúpja, mely a Balaton-felvidék legnyugatibb láncszeme, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. 200 m hosszú riolitutcája páratlan földtani képz dmény, benne lakásokra emlékeztet barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus k zet a laza altalaj miatt megrepedezett, és ámulatba ejt bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek, a hegy tetején lápos- mocsaras Rakottyás-tavak ritka állatok és növények él helyei. A Zala folyó kanyarulata a Türjei kaptura. A jégkorszakban kialakult s-zala észak-keletre tartó medrébe az utolsó jégkorszak után betört a délr l északra folyó Alsó-Zala, így kialakítva a Zala folyó Balaton felé törekv jelenlegi nagy kanyarulatát. Szalaf nél Felszíni vizekben gazdag, f folyói: a Mura és a Zala. A völgyekben patakok igyekeznek a nagyobb vizekbe, a Balaton felé. Több mint negyven szabadid és horgásztó van a megyében. A megyének is nevet adó Zala Zala megyében, Zalaf nél ered, de 238 km-es, jobbára már szabályozott medrének és 2622 km 2 vízgy jt jének nagyobb része megyénkhez tartozik. Körzetének vízhálózata rendkívül s : összesen 422, külön névvel jelölt vízfolyását tartják számon. Újabban ezek egy részét gáttal elzárva kellemes, pihenésre, fürdésre egyaránt alkalmas tavakat hoztak létre. Éghajlatában meghatározó, hogy Magyarország tengerhez legközelebb es része. Úgy a téli kemény fagyok, mint a rendkívül er s nyári felmelegedés - bár az utóbbi id ben egyre gyakoribbak, de hazánk más területeihez viszonyítva - gyakoribbak. Es ben, hóban gazdag, Lenti környéke az ország legcsapadékosabb területeihez tartozik. A középh mérséklet és évi csapadékösszeg alapján a terület mérsékelten h vös, mérsékelten nedves, enyhe tel éghajlatú. A megye területének zömét barna erd talajok borítják. E f típus igen sokféle és változatos er- talaj típust foglal magába. Az erd talajok közül a legjellemz bb az agyagbemosódásos barna erd talajok. A vízfolyások mentén kisebb mértékben réti talajok, esetenként láptalajok is találhatók. Ez utóbbi egyik változata a t zeges láptalaj, melyet mint lehetséges ásványvagyont lecsapolás után kibányásztak, értékesítettek. A Zala megyébe látogatók nagy megelégedéssel nyugtázzák, hogy sz kebb hazánkban komoly hagyományai vannak a természet és m emlékvédelemnek. A zalai táj sajátossága, hogy sok kis domb és völgy váltogatja egymást. Ennek a vidéknek legfontosabb jellemz je a változatos flóra és fauna. A megye erd kben leggazdagabb vidéke a Göcseji feny régió, mely Zala nyugati felében terül el. Legszebb és legértékesebb részei közé tartozik a területnek a kerkakutasi erdei fenyves és a legalább 200 éves fákból álló lentiszombathelyi kocsányos tölgyes. A Kis-Balatont nádas, mocsaras területei mintegy sz ként óvják a Balaton vizét. Ornitológusok a védett madarak tucatjait tartják ma itt számon. A Diás - szigeten lév rházban szakemberek kutatják figyelik az smocsár sajátos összetétel állat és növényvilágát. A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, mint régi természeti együttesnek nagyon jelent s a botanikai és erdészettörténeti jelen- sége, hiszen itt még bemutatható az egykori kisparaszti váltógazdaság és a szálaló erd gazdálkodás. A szép erd társulások mellett rétjein jelent s ritka növények tenyésznek. 126 km ritkábbak

6 RAJZKÉSZÍTÉS

7 Szövegszerkesztés Ilyen tavasz csak egy volt életemben Százhatvan évvel ezel tt, 1849 tavaszán indult meg a szabadságharc legsikeresebb és legeredményesebb hadjárat sorozata. Az egymást követ gy zelmek hatására hazánk területének jelent s részér l sikerült ki zni az idegen seregeket április 14-én pedig Debrecenben, az akkori f városban kiadták a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország önállóságát. A hadjárat parancsnoka Görgey Artúr volt cím országos kiállítás- és rendezvénysorozat keretében nyolc, jelent s és a közönség számára eddig ismeretlen, kiemelked en gazdag és folyamatosan gyarapodó ma- gángy jtemény anyagára támaszkodó kiállítás tárul majd a nagyközönség elé, új s izgalmas képet adva az es szabadságharc legdics ségesebb periódusáról. A most kiállítandó fegyverek, tárgyak, dokumentumok, grafikák és festmények jó része nem található meg közgy jteményekben, s t sok esetben ezek létezésér l még a szakembereknek sem volt tudomása korábban. Az évforduló kapcsán így sok száz válogatott tárgy válhat majd a széles közönség el tt ismertté, emlékeztetve a hazai publikumot, hogy a nemzeti összefogás történelmünk egyik legválságosabb id szakában is óriási sikereket hozott. Ez a kiállítás sorozat egyúttal olyan új kezdeményezés is, amely reményeink szerint folytatódik azzal, hogy a magángy jt k kincseit majd a legjelent sebb közgy jtemények állítják ki, s ezt k anyagi áldozatvállalással is segítik, visszaidézve ezzel a magyar múzeumügy kezdeti korszakát. Egykoron ugyanis a Nemzeti Múzeum is magángy jtemények révén gyarapodott, akár vásárlás, akár adományozás útján, így ez az egyéni kezdeményezés képezte az alapját mai nagy múzeumaink alapításkori gy jteményeinek éve történt Bercsényi csapat

8 I. TÁBLÁZATKEZELÉS, DIAGRAMKÉSZÍTÉS