INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Átírás

1 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Hajdúdorog

2 KÉSZÍTETTE: Koncept 2000 Bt. Dr. Szabó Attila Közgazdász IVS Hajdúdorog Város részéről projektvezető: Csige Tamás Polgármester Az IVS készítésében közreműködő önkormányzati szakértők: Kiss Péter műszaki osztályvezető Kiss Ferenc műszaki osztály építéshatósági ügyintéző Farkasné Jurás Zsuzsanna Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálatvezető Szalka Bettina pályázati referens Galamb Mária igazgatási osztályvezető 2

3 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló A város szerepe a településhálózatban A város helye a Nagyalföldi településszerkezetben A város vonzáskörzete A város szerepe a térségi munkamegosztásban Város szintű helyzetértékelés Városszerkezet A városszerkezetet meghatározó tényezők elemzése, városszerkezeti problémák Gazdaság A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak Turizmus Helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei és eszközei Demográfia Foglalkoztatás Képzettség Szociális helyzet, jövedelmi viszonyok Civil társadalom Egészségi állapot Települési környezet Természeti környezet Épített környezet Lakásállomány Település-infrastruktúra Közlekedés Közszolgáltatások Oktatás Szociális ellátás Egészségügyi szolgáltatások Közigazgatás Sport, kultúra Korábbi fejlesztések tanulságai, eredményei SWOT elemzés (város) Városrészek elemzése Városrészek kijelölése I. számú városrész (városközpont) elemzése Társadalmi-gazdasági folyamatok Épített és a természeti környezet elemzése I.sz. városrész SWOT elemzése II. számú városrész (lakóövezet) elemzése Társadalmi-gazdasági folyamatok elemzése Épített és a természeti környezet elemzése II. sz. városrész SWOT elemzése III. számú városrész (ipari terület) elemzése Szegregált területek elemezése, anti-szegregációs helyzetértékelés alapján

4 6.1. Szegregátumok, illetve a szegregációval veszélyeztetet területek lehatárolása A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató A lehatárolt területek helyzetelemzése Városszerkezeti elhelyezkedés Szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok Demográfiai és szociális helyzet bemutatása Lakáskörülmények Infrastruktúra Cigányok helyzete a településen és a szegregált területeken Közszolgáltatások elérhetősége Szociálpolitika Lakáspolitika Oktatáspolitika Képzési - foglalkoztatási politika Megvalósított fejlesztések a szegregátumok területén Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásainak felmérése Funkcióellátottság ismertetése a városban és a városrészekben Stratégia Jövőkép, városfejlesztés célrendszere A város és városrészek háromszintű célrendszere Akcióterületek kijelölése, célok elérését biztosító fejlesztések Akcióterületi fejlesztések I. számú akcióterületi fejlesztések II. számú akcióterületi fejlesztések III. számú akcióterületi fejlesztések Akcióterületek pénzügyi terve Akcióterületek fejlesztési sorrendje, ütemezése, kiemelt akcióterület meghatározása Fenntarthatósági szempontok Fenntartható környezeti fejlődés programja Anti-szegregációs program Lakhatási integráció biztosítása Mobilizációs program Oktatási integráció Érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő piaci integrációjának elősegítése Szociális ellátórendszer Egészségügyi programok Közösségfejlesztési programok Széleskörű partnerségi kapcsolatok kialakítása Összhang a városfejlesztési dokumentumaival Az anti-szegregációs program beavatkozásait tartalmazó táblázat Stratégia külső és belső összefüggései Stratégia külső összefüggései Stratégia belső összefüggései Kockázatok elemzése Megvalósítás eszközei Célok elérést szolgáló, nem beruházás jellegű önkormányzati tevékenységek Városfejlesztési szervezet

5 12.3. Településközi koordináció Ingatlangazdálkodási koncepció Partnerség Monitoring Ábrajegyzék Felhasznált irodalomjegyzék Mellékletek sz. melléklet: Segélyezési adatok városrészek / szegregátumok / utcák szerint sz. melléklet: Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv helyzet megállapítása, intézkedései sz. melléklet: Funkcióelemzés táblázat sz. melléklet: Térképek sz. melléklet: Partnerség sz. melléklet: Akcióterületi ingatlangazdálkodási terv

6 1. Vezetői összefoglaló Helyzetértékelés fontosabb megállapításai Hajdúdorog Integrált Városfejlesztési Stratégia Hajdúdorog, mint Debrecen után a megye 8. legnagyobb 9281 fős lakosú városa, Hajdú- Bihar megye észak-keleti ritkán lakott térségében fekszik, hektár közigazgatási területtel, Debrecentől észak-nyugati irányban 36 km távolságra. A város az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programjában felzárkóztatásra váró térségek tervezési kategóriába van besorolva. A térségi munkamegosztásban nem játszik meghatározó szerepet, népességmegtartó ereje csökkent az elmúlt években. Hajdúdorog város gazdasága a rendszerváltás előtt erős mezőgazdasággal rendelkezett. A helyi foglalkoztatásban jelentős szerepet töltöttek be az ide telepített feldolgozóipari üzemnek. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban elsősorban az élelmiszeripari feldolgozásra termesztett növények felvásárlásának drasztikus visszaesése miatt, jelentősen csökkent a foglalkoztatás, a feldolgozóipari üzemek pedig sorra szüntették be tevékenységüket. Hajdúdorog város két nagy problémával néz szembe napjainkban: 1, Növekvő munkanélküliség. A helyi gazdaság szerkezete versenyképtelen, a problémát a gazdasági válság tovább erősítette. 2, Városi funkció hiányok. Az elmúlt 3-4 évben jelentős fejlesztések valósultak meg a városban, ezt a fejlesztési trendet tovább kell folytatni a következő években is, az infrastrukturális, intézményi, szolgáltatási stb. hiányosságok felszámolása érdekében. Az akcióterületi fejlesztéseknek a fenti problémák megoldását, enyhítését kell szolgálniuk, azaz támogatniuk kell a munkahelyteremtést és a városi funkcióhiányosságok felszámolását a városban. Hajdúdorog több olyan egyedi előnnyel, adottsággal rendelkezik, melyekre építeni lehet a város fejlesztését. Ezek a következők: - Görög Katolikus Egyház országos központja, - minősített, jó minőségű termálvíz, - minőségi termőföldek a város határában, - két megyeszékhelyhez (fogyasztói piaca mellett) 35-25km távolságra fekszik a város, - autópálya kapcsolat, - jelentős, 14,5 ha önkormányzati tulajdonban lévő rekreációs zöldövezeti fejlesztési terület, - a város szélén, jó logisztikai adottsággal rendelkező ipari terület, - a fejlesztésekhez a megfelelő kapacitású helyi szabadmunkaerő rendelkezésre áll, - az átlagbérek a befektetők számára kedvezőbbek a közelben fekvő megyeszékhelyek munkabéreinél, - hajdúvárosi országos ismertség. 6

7 Városrészek kijelölése 1. sz. Városközponti városrész utcák szerinti lehatárolása: Toborzó u. - Akácfa u. - Régi Tokaji út Füzes u. Tokaji út Csonka u. Keleti u. Domb u. Hétút u. Böszörményi út Fogadó u. Toborzó u. 2. sz. városrész: az 1. sz. városrészt körbe ölelő városi területek a belterület határáig (a külterületekkel együtt). 3. sz. városrész: (ipari területek) Böszörményi u., Dohánybeváltó u. közötti önkormányzati területek, az ipari parkhoz csatlakozó magánterületek - a vasúti pálya külterület felőli oldalán kijelölt GIP terület. Szegregált területek a városban (2001-es KSH adatok alapján) 1. sz. szegregátum: belterületi határ Tokaji út Petőfi S. u. Homok u. Gyep u. Kurucz u. Újtemető u. belterületi határ. 2. sz. szegregátum: Kórház u. Nyárfa u. belterületi határ. 3. sz. szegregátum: Balogh Sándor u (egyéb belterület). A város jövőképe Hajdúdorog város a település-arculat, a helyi gazdaság, a turisztikai attrakciók, a szolgáltatások, a közlekedési és lakóövezeti infrastruktúra fejlesztésével kihasználva a két megyeszékhely melletti fekvését dinamikusan fejlődő, lakosságszámban gyarapodó, történelmi-vallási hagyományaihoz méltó, modern hajdúváros kíván lenni. A jövőkép elérése érdekében a városban bővíteni kell a foglalkoztatást, a helyi adottságokra építő gazdaságfejlesztéssel. Helyi gazdaságfejlesztés prioritásai I. Versenyképes turisztikai iparág kiépítése Hajdúdorogon. A turizmus két kiemelt fejlesztési területe a városban az egészségturizmus/egészségipar/gyógyturisztikaiszolgáltatások és a vallási turizmus. A turizmushoz kapcsolódhat pl. a nagy hagyományokkal bíró helyi mezőgazdasági termelés a bio élelmiszerekkel, kézművesipar, gyógynövénytermelés-feldolgozás, stb.. A kiépített turisztikai szolgáltatásoknak komplettnek kell lenniük és a városra jellemző egyedi tulajdonságokkal kell rendelkezniük. II. Helyi ipari park fejlesztése. A program célja korszerű, jó megtérülési körülményeket biztosító befektetési-ipari környezet megteremtése, a helyi KKV-ok és ipari befektetők részére. Az ipari park specializációját a város fejlesztendő gazdasági stratégiája fogja részletesen meghatározni. Javaslat a specializációra: gépipar, mezőgazdasági feldolgozóipar. Az IVS-ben annyit szeretnénk rögzíteni, hogy a helyi mezőgazdasági feldolgozóiparnak a fejlesztését, az ipari park létesítésével mindenképpen támogatni kell, tekintettel a jelentős helyi mezőgazdasági termelői kapacitásokra és feldolgozóipari hagyományokra. 7

8 III. Városközpont funkcióbővítő fejlesztése. A helyi szolgáltató kisvállalkozások számára teremti meg új üzletek megnyitásának a lehetőségét, ezen kívül hozzájárul a város arculatának, a lakosság identitástudatának és szolgáltatásokkal való ellátásának fejlesztéséhez. IV. A helyi mezőgazdasági vállalkozók, termelők számára a városfejlesztés a gazdaságfejlesztés első három pillére új piaci és feldolgozóipari befektetési lehetőségeket fog megnyitni. Például: termálfürdő fejlesztése kapcsán a termálvíz többcélú hasznosítására (balneológiai, geotermikus, mezőgazdasági) nyílik lehetőség. Az I. pontban említett turizmushoz kapcsolódóan bio élelmiszerek, gyógynövények, zöldség-gyümölcs termelése és feldolgozása a helyi kiskereskedelem, vendéglátóipar részére. Az ipari parkban pedig a helyben termelt mezőgazdasági termények, zöldség-gyümölcs ipari méretű feldolgozása valósulhat meg. V. Felnőtt átképzés - szakképzési rendszer fejlesztése, átalakítása. A gazdaságfejlesztés szükséges kiegészítő eleme a helyi felnőttképzési rendszer fejlesztése. 1. ábra: Gazdaságfejlesztés prioritásainak kapcsolata Felnőttoktatás, szakképzés, átképzés Turizmus Egészség- és vallási turizmusra építve a turisztikai iparág fejlesztése a városban. Ipari park Versenyképes ipari-befektetői környezet megteremtése. A helyben termelhető mezőgazdasági termékek feldolgozásának ösztönzése. Városközpont Helyi KKV számára piacbővítés. A városi turisztikai kínálat szerves részét képezik a városközpont szolgáltatásai. Mezőgazdaság Új piaci (turizmus) és feldolgozóipari befektetési lehetőségek (ipari park) a helyi mezőgazdasági vállalkozók részére. A gazdaságfejlesztés a következő akcióterületekre koncentrálódik a városban. 8

9 Akcióterületek kijelölése: I. számú: Városközponti akcióterület Akcióterület utcák szerinti lehatárolása: Füzes u. Akácfa u. Toborzó u. Fogadó u. Böszörményi u. Domb u. Keleti u. Csonka u. Füzes u. Akcióterületi fejlesztés célja: a városközpont funkcióhiányosságainak a megszüntetése, a helyi szolgáltatásban érdekelt kisvállalkozói réteg fejlesztése. II. számú akcióterület: Ipari park Akcióterület utcák szerinti lehatárolása: Böszörményi u., Dohánybeváltó u. közötti önkormányzati területek, az ipari parkhoz csatlakozó magánterületek a vasúti pálya külterület felőli oldalán kijelölt GIP terület. Akcióterületi fejlesztés célja: helyi gazdaság fejlesztése, munkahelyteremtés. III. számú akcióterület: Turisztikai-rekreációs akcióterület. Akcióterület utcák szerinti lehatárolása: Vércse u. Rákóczi u. Méntelep u. strand külterület felőli határa, Rákóczi-kert- Vércse u. Akcióterületi fejlesztés célja: a turizmus, mint szolgáltató iparág erősítése a településen, munkahelyteremtés. 9

10 2. ábra: Akcióterületi térkép Anti-szegregációs program Az önkormányzat a város minden szegregált területén megtartó típusú rehabilitációs programot tervez, anti-szegregációs eszközök alkalmazásával. Városfejlesztési szervezet A városfejlesztés operatív feladatait önálló, az ipari park fejlesztési-üzemeltetési feladatainak ellátására alapított önkormányzati gazdasági táraság fogja ellátni. 10

11 Partnerség Az IVS társadalmasítása három lépcsőben valósult meg a településen év júniusában a város honlapjára felkerült egy IVS akcióterületi fejlesztéseket tartalmazó dokumentum, melyet a képviselőtestület előzetesen jóváhagyott. Közmeghallgatás keretében év nyarán a polgármester tájékoztatta a lakosság megjelent képviselőit az IVS-ben tervezett fejlesztésekről, a részvevők elmondták véleményüket (Közmeghallgatás jegyzőkönyv- 5. számú melléklet: Partnerségi dokumentumok.), továbbá civil szervezetek véleményét is megkérte az önkormányzat (Civil szervezetek írásos véleménye- 5. számú melléklet: Partnerségi dokumentumok), melyet figyelembe vettünk a végleges IVS változat kidolgozásakor. 2. A város szerepe a településhálózatban 2.1. A város helye a Nagyalföldi településszerkezetben A város földrajzi fekvése Hajdúdorog, Hajdú-Bihar- megye 8. legnagyobb, 9281 fős lakossággal rendelkező városa, a megye észak-keleti részén fekszik. Területe hektár. Debrecentől közúti távolsága 41 km, Nyíregyházától 28,5 km. A területi körzetet, ahol a város található, három hajdúváros: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog alkotja. Hajdúdorog a megye térszerkezetileg kedvezőbb, fejlettebb, urbanizáltabb részén fekszik, jó a talajadottsága és mezőgazdasági termelési klímája. Területe átmenetet képez a hajdúsági lösz és a nyírségi homok között. A város közigazgatási területének nagyobbik része a Hajdúhát lösszel, lösziszappal fedett hordalékkúp-síksági területéhez, míg a keleti, dél-keleti része a Nyugati- vagy Löszös Nyírség, a lösszel és löszös homokkal fedett hordalékkúp-síksági területéhez tartozik. A város megközelíthetősége A város országos léptékű közúti megközelíthetősége az M3-as autópálya megépítésével jelentősen javult. A település a hajdúnánási (8 km-re lévő) autópálya csatlakozáson keresztül érhető el. Debrecen irányában a Hajdúböszörmény Hajdúdorog közötti alsóbbrendű út állapota nem megfelelő, felújítása tervezett. Vasúti megközelíthetősége a Debrecen Tiszalök mellékvonalon keresztül lehetséges. A vasútállomás a város déli szélén található. A vasúti szolgáltatás a mellékvonalon versenyképtelen, a menetidő 59 perc Debrecen Hajdúdorog viszonylatban. A mellékvonal jövőképe, alacsony forgalma miatt, bizonytalan. A mellékvonallal kapcsolatban 11

12 pozitívumként említhető, hogy Debrecen városnak az elővárosi vasúti kötöttpályásrendszer fejlesztési terveiben szerepel az érintett vasúti vonalszakasz is. A város helye a településszerkezetben A városi funkciókat tekintve, középfokú központi funkciókat lát el, hasonlóan a többi hajdúvároshoz. Vonzáskörzettel nem rendelkezik. A városi funkcióinak elsődleges célcsoportja a helyi lakosság, azonban pl. Nyíregyháza közelsége miatt jelenleg is van rá példa, hogy a helyben működő termálstrand szolgáltatásait a Nyíregyházáról érkező nyugdíjasok igénybe veszik. A középfokú központ városi szerepkör ellátásában jelentős funkcióhiányt görget maga előtt. A közigazgatást tekintve, a debreceni központú Hajdú-Bihar megyéhez tartozik a település, de Nyíregyháza közelebb fekszik a városhoz, ez elsősorban a lakossági vásárlóerő mozgásában mutatkozik meg. 3. ábra: Hajdúdorog fekvése Saját szerkesztés. A továbbiakban a városfejlesztés szempontjából kiemelendő tendenciákat, javaslatokat, megjegyzéseket piros keretbe foglalva összegezzük egy-egy témakör után. Az M3-as autópálya hajdúnánási kapcsolat megépítésével jelentősen javult a város közúti elérhetősége. A két megyeszékhely agglomerációja melletti fekvés nyújtotta előnyöket ki kell használni a településnek, pl. a turisztikai szolgáltatások fejlesztése területen. 12

13 2.2. A város vonzáskörzete Hajdúdorog város vonzáskörzettel nem rendelkezik, a Hajdúböszörményi kistérségbe tartozik. A Hajdúböszörményi kistérség országosan is egyedinek nevezhető jellemzőkkel rendelkezik: csak városi rangú településekből áll, a három hajdúváros településeinek városi funkciói azonos szintűek és befelé érvényesülnek, a kistérség kohéziós energiája alacsony. Főleg Hajdúnánás és Hajdúdorog közötti kapcsolatban figyelhető meg szorosabb érdekegyeztetésiegyüttműködési folyamat, mivel Hajdúböszörmény a hivatalosan még ki nem jelölt Debreceni Agglomerációba tartozik. Hajdúböszörmény társadalmi-gazdasági életében már erősen érezhető Debrecen melletti fekvés hatása. 4. ábra: Hajdúböszörményi kistérség Forrás: VATI A város vonáskörzettel nem rendelkezik. A Hajdúböszörményi kistérségben alacsony a települések közötti térszerkezeti lehetőségek adta kohézió. Legalább a hajdúvárosok összetartozását jelző együttműködést fejleszteni kellene a jövőbben a kistérségben, pl. turizmus, felnőttképzés területeken A város szerepe a térségi munkamegosztásban Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programjában Hajdúdorog a felzárkóztatásra váró térségek/ a környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések 13

14 településszerkezeti kategóriába van besorolva, ezzel szemben Hajdúböszörmény, Hajdúnánás a dinamizálható központok jelentősebb vonzáskörzet nélkül tervezési kategória csoportba tartoznak. Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programjának tervezési kategória hierarchiája a következő: 1. Dinamikus és dinamizálható térségi központok jelentős vonzáskörzettel. 2. Dinamizálható központok jelentősebb vonzáskörzet nélkül (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás). 3. Felzárkóztatásra váró térségek (Hajdúdorog). A megyében, a környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések csoportba tartoznak a következő települések: Ártánd, Biharkeresztes, Derecske, Egyek, Földes, Hajdúdorog, Hortobágy, Kaba, Komádi, Nádudvar, Nyíradony, Polgár, Tiszacsege. A besorolással csak részben lehet egyetérteni, mivel Hajdúnánás a közelben fekvő Hajdúdorog számára, mint város nem lát el, tőle nem vesz át városi funkciókat. Ezért nehezen értelmezhető a három hajdúváros szétválasztása a besorolásánál. A lakosságszám alapján történő megközelítés talán közelebb visz minket a településszerkezeti besorolás megértéséhez. Hajdúböszörmény 30 ezres, Hajdúnánás 20 ezres középvárosi kategóriába sorolható, ellenben Hajdúdorog a kisvárosok csoportjába tartozik. A város térségi munkamegosztásban alacsony népességszámú vonzáskörzete/lakosságszáma miatt nem játszik meghatározó szerepet. Az Észak-alföldi Régió stratégiai programjában Hajdúdorog A felzárkóztatásra váró térségek/a környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések településszerkezeti kategóriába van besorolva. 14

15 3. Város szintű helyzetértékelés 3.1. Városszerkezet A városszerkezetet meghatározó tényezők elemzése, városszerkezeti problémák Hajdúdorog egyközpontú kisváros. Városszerkezete követi a hajdúvárosokra jellemző gyűrűssugaras elrendezést, a minden alföldi városra jellemző sajátosságok okozta kisebb eltérésekkel. Városszerkezete egységes képet mutat, természetes településalkotó elemek nem befolyásolták érdemben a település fejlődését. A jelenlegi városszerkezet elsősorban a hajdani hajdúváros működéséhez kapcsolhatóan alakult ki. A nagykörúton kívül fekvő új település részek falusias telekhasználat mellett jöttek létre a XX. század második felében. 5. ábra: Hajdúdorog városszerkezete Forrás: Szabályozási terv Hajdúdorog- Cívis Terv Bt. 15

16 A városszerkezetet alakító történeti tényezői a következők: 1. Történelmi hajdúvárosi városszerkezet A korabeli katonai és politikai szempontok alapján a várost hármas tagoltság jellemezte: központja erődítményként funkcionált, pl. a templomnak külön őrtornya volt, ezt követte a huszárvár, latorvár (lakóövezet) a külső védvonalat sövénykerítés rendszer szolgáltatta. A város szerkezetében a jelenlegi kiskörút határolta történelmi városrész őrzi a belső erődítményrendszer megmaradt építészeti emlékeit, itt jellemzően a kisvárosias telekhasználat a jellemző. A történelmi városrész a nagykörútig tart, mely településszerkezeti védelmet érdemel. Szintén a múlt örökségéhez tartoznak a zugok; napjaink szóhasználatával élve zsákutcák. A külső körgyűrű és a belső körgyűrű között fekszenek kialakulások története a következő: a kétbeltelkes településekre jellemző módon helyezkedtek el a gazdasági kertek, s ezekből az utólagos beépítésnek köszönhetően szabálytalan úthálózat alakult ki. A szabálytalan utcaszerkezet, zugok felszámolása csak kis lépésekkel képzelhető el, a helyi társadalom igényeit figyelembe véve, az aktuális fejlesztésekhez kapcsolódva. 2. Közlekedési utak A legfontosabb, napjainkban is aktív települési arculatot alakító probléma a közúti közlekedés. Az Újfehértó Hajdúböszörmény Hajdúnánás irányokból jelenleg a városközponton keresztül halad át a közúti forgalom. Ez gátolja a gyalogos zónák fejlesztését és a kerékpárutak kiépítését. A probléma részleges megoldását segíti elő, hogy 2009-ben a szabályozási tervben kijelölésre került a Hajdúnánási- Hajdúböszörményi utakat összekötő, várost elkerülő út. A vasútállomás a városszélén fekszik, körzetében alakult ki a város gazdasági-ipari központja és ez a terület képezi a XXI. sz. iparfejlesztési terveinek fejlesztési területét is. A városközpont elhelyezkedése követi az alföldi mezővárosok/hajdúvárosok hagyományos struktúráját, a városszerkezet centrumában jött létre a városközpont. A város legfontosabb település alkotóelemei: városközponton áthaladó forgalmas közutak, a történelmi városközpont, városszerkezet hajdúvárosi építészeti jellege Gazdaság A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak A Hajdúdorog jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező település. Az elmúlt 150 évben végbement fejlődés a mezőváros gazdasági sikereinek, a mezőgazdaságnak volt köszönhető elsősorban. Az 1990 előtti évtizedekben a város foglalkoztatási szerkezetében a mezőgazdasági iparág volt a vezetőhelyen, a város munkaképes lakosságának 35-40%-a dolgozott a mezőgazdaságban valamint a mezőgazdasági feldolgozóiparban. 16

17 A rendszerváltás után a helyzet jelentősen megváltozott, hasonlóan a többi volt alföldi mezővároshoz egy-két város kivételével Hajdúdorog sem tudta a mezőgazdasági foglalkoztatásban bekövetkezett drasztikus leépülést ellensúlyozni. A mezőgazdaság vezető helyét nem tudta átvenni egyik iparág sem. A helyzetet tovább nehezítette a településen működő ipari üzemek bezárása az elmúlt évtizedekben: Papírgyár, ÉVISZ, MODE, OKIN stb után kialakult mezőgazdasági kisbirtokrendszer miatt jelenleg sok helyi lakos érintett a településen a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ezt jól bizonyítja, hogy az önkormányzat évben elfogadott gazdasági programja is foglalkozik a helyi mezőgazdaság elsősorban infrastrukturális problémáinak a megoldásával. Az erős piaci verseny miatt a helyi mezőgazdaság foglalkoztatási pozíciója nem fog (tud) javulni a településen. A termelési hatékonyság szükségszerű fejlesztése miatt, inkább az ellenkezőjére, a mezőgazdaság foglalkoztatási képességének lassú csökkenésére lehet felkészülni a jövőt illetően. Amennyiben bővül a városban a mezőgazdasági termelés, intenzív munkaerő-igényes növényi kultúrákkal és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparral, a fenti csökkenő foglalkoztatási trendet meg lehet fordítani. Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Hajdúdorogon TEÁOR Működő vállalk. száma a mezőgazd., vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (TEÁOR '03: A+B gazda. Ág) Működő vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetg.ágakban (TEÁOR '03:C+D+E gazd.ág) Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:F gazd.ág) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:G gazd.ág) Működő vállalk.száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (TEÁOR '03:H gazd.ág) Működő vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (TEÁOR '03:I gazd.ág) Működő vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:J gazd.ág) Működő vállalk.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (TEÁOR '03:K gazd.ág) Működő vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:M gazd.ág) Működő vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '03:N gazd.ág) Működő vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (TEÁOR '03:O gazd.ág) Összesen db Forrás: KSH 17

18 A helyi gazdaságon belül mezőgazdaság preferenciáját jól mutatják a fenti KSH adatok, a nemzetgazdasági ágak közül a kereskedelem, szolgáltatás aránya a legmagasabb 24-26%, ezt követi a mezőgazdaság 18-20%-os érték sávval közötti években. A város tíz legnagyobb adózó vállalkozása abc sorrendben, 2009-es adatok alapján SORSZÁM NÉV IPARÁG 1 Bocskai Magtár Kft. Szállítás, mezőgazdasági logisztika 2 Bocskai Mezőgazdasági Zrt. Mezőgazdaság 3 Bocskai Növénytermesztési Kft. Mezőgazdaság 4 Hajdúdorog Építő Kft. Építőipar 5 Hajdú Fém-Ker Kft. Acélszerkezet gyártás 6 Okin Hungary Gépgyártás Kft. Gépipar 7 ONIX Zrt. Csomagolástechnika 8 STEELFORG Kft. Fémmegmunkálás 9 Szilágyi János egyéni vállalkozó. Fémipar 10 Hajdúdorogi Takarékszövetkezet Bank Millió Ft-ban Forrás: Önkormányzat TÉTEL/ÉV Iparűzési adó 36,9 39,0 52,2 50,5 70,3 90,2 114,0 101,3 92,9 Az önkormányzat által beszedett iparűzési adó mértéke alacsony, értéke ig növekedett, majd a válság hatására csökkent, visszaesett a 2006-os értékre. (Hasonló a munkanélküliségi adatok trendje is.) A 2007-ig tartó növekedés valószínűleg a helyi gépipar expanziójának köszönhető. Hajdúdorog város gazdasága a rendszerváltás előtt erős mezőgazdasággal rendelkezett, a helyi foglalkoztatásban jelentős szerepet töltöttek be az ide telepített feldolgozóipari üzemnek. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban jelentősen csökkent a foglalkoztatás, az ipari üzemek pedig sorra szüntették be tevékenységüket. A helyi foglalkoztatás fejlesztése érdekében a gazdaságfejlesztési tevékenységet erősíteni kell a városban pl. ipari park létrehozásával, a szolgáltatói szektor erőteljes fejlesztésével között a helyi gazdaság teljesítménye növekedett, de ez nem párosult a városi lakosság életminőségét meghatározó fenntartható foglalkoztatási színvonal növekedéssel. A helyi mezőgazdasági vállalkozók, termelők a jó minőségű termőföld nyújtotta adottságot, a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelésével, munkaerő igényes növényi kultúrák termesztésével tudják a jelenleginél hatékonyabban kihasználni. Az IVS-ben tervezett városfejlesztés új piaci, termelési lehetőségeket nyithat meg a helyi mezőgazdasági vállalkozók részére. 18

19 Turizmus Hajdúdorog város az Észak-alföldi régióban a fejletlen turisztikai infrastruktúrával rendelkező kisvárosok csoportjába sorolható. Jelentősebbek turisztikai vonzerők, szolgáltatások, fejlesztési lehetőségek a településen: 1. Termálfürdő A korabeli történetek szerint, a város lakosságának régóta megfogalmazódott igénye volt egy korszerű strandfürdő megépítése. A központi keret hiányai azonban ezt nem tették lehetővé, ezért Hajdúdorog város lakossága döntően társadalmi munkából valósította meg az építést. A munkálatok 1978-ban kezdődtek, majd a tan-, gyógy- és gyermekmedencés strandfürdőt 1983-ban nyitották meg a közönség előtt. Az 1084 méteres mélyfúrású kútból 650 l/p mennyiségű 64,5 Celsius fokos hévíz tör fel, amely gyógyhatása vetekszik a környék híres gyógyvizeivel. A kút vize gyógyászatilag igen értékes, gyógyvízzé minősítéssel rendelkezik, ásványi anyag tartalma mg/l feletti, bróm tartalma 15 mg/l, jód tartalma 6, 5 mg/l. A termálvíz minősége nagymértékben hasonlít a hajdúszoboszlóira, elsősorban mozgásszervi megbetegedésekre jelent gyógyírt. A termálfürdő jelenlegi állapotában nem versenyképes a környékbeli fürdőkkel szemben, mert: a fürdő nincs téliesítve; a medence kapacitás kicsi; 1 db medence felültöltős; attrakciókkal, háttérszolgáltatásokkal nem rendelkezik; szálláshely nincs a fürdő területén. A termálfürdő fejlesztés mellett szóló jelenleg kihasználatlan előnyök: a termálfürdő területe 15 ha, jelentős zöldövezeti fejlesztési területek állnak rendelkezésre; a város szélén nyugodt, csendes, de jól megközelíthető területen fekszik; a két megyeszékhely közelsége miatt félmilliós potenciális fogyasztói piac elérhető a fürdő fejlesztett szolgáltatásaival; a város országosan kiemelt görög katolikus zarándokhely, turisztikai célpont. A fürdő területén előkészítés alatt van egy 40 fős ifjúsági szálláshely építése, mely önkormányzatai hatáskörben fog megvalósulni. 2. Vallási turizmus: Görög Katolikus Székesegyház A város az egész magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében, de különösen a hajdúvárosok sorában a görög katolikus vallásával tűnik ki. Hajdúdorog legjelentősebb épülete a Görög Katolikus Székesegyház. (Forrás: 19

20 A város életében már a korai időktől kezdve meghatározó szerepet játszott a vallási kötődés. Hajdúdorog felekezeti sajátossága a többi hajdú településtől eltérően az, hogy a lakosság döntő többsége görög katolikus vallású. A dorogi hajdúk 220 éven át küzdöttek vallásukért. Az úgynevezett magyar liturgikus mozgalom 1693-ban kezdődött. Ennek a célja az volt, hogy a görög szertartású magyar katolikus egyház oltári nyelvévé a magyar nyelvet tegye. Az első eredményt 1873-ban érték el, amikor Hajdúdorog püspöki helynökséget kapott. Elődök kitartó küzdelmeinek eredményeként, végül Ferenc József király a római Szent Szék jóváhagyásával megalapította a hajdúdorogi görög katolikus szertartású magyar katolikus egyházmegyét, melyet június 8-án X. Pius pápa "Cristifideles Graeci" kezdetű bullájával kanonizált és a templomot székesegyházi rangra emelte. E neves dátumhoz kapcsolódik a város ünnepe, a Városnap is. Görög Katolikus Székesegyház. Fotó: Nagy Gábor Hajdúdorog turisztikai jövőképének az egyik fontos kiemelt pillére a görög katolikus vallási turizmus kell, hogy legyen. 3. Jelentősebb rendezvények A görög katolikus hívők legnagyobb ünnepe a húsvét, ennek egy része a pászkaszentelés. A résztvevők száma fő körül alakul, ennek 60-70% nem helybéli. A Máriapócsi Búcsúra igyekvők szintén megállnak, a városban piheni. 4. Szálláshelyek A városban 1 db kereskedelmi szálláshely panzió működik jelenleg. A helyzetet jól szemlélteti az alábbi KSH által kiadott adatsor. 20

21 Hajdúdorog turistaforgalma kereskedelmi szálláshelyeken közötti években Év vendégek száma (fő) vendégéjszakák száma Forrás: KSH A közelben fekvő Hajdúnánáson 2006-ban db volt a vendégéjszakák száma. Hajdúdorog város az Észak-alföldi Régióban a fejletlen turisztikai infrastruktúrával rendelkező kisvárosok csoportjába sorolható. A vallási turizmusra, termálvízre alapozva a közelben fekvő megyeszékhelyek fogyasztói piacára építve, a városban a turisztikai iparágat kiemelten kell fejleszteni a következő években Helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei és eszközei 1. Gazdasági környezet intenzív fejlesztése Foglalkoztatás elősegítése, gazdasági versenyképesség erősítése Önkormányzatunknak érdeke, hogy a helyi kis-, középvállalkozások megerősödjenek, ennek érdekében már a 2007-es év költségvetésében kezdeményezem a Vállalkozási Alap létrehozását (VÁPA). Aminek pénzügyi alapjait a vállalkozások által befizetett helyi többlet adóbevétel teremtheti meg. Így érdekeltté tehetjük a vállalkozókat a helyi adók maradéktalan befizetésére. Ösztönöznünk kell a befektetéseket. Ennek érdekében a nem kellőképpen átgondolt fejlesztési övezeteket megvizsgálva, pályázati és külső források bevonásával létre kell hozni a Hajdúdorogi Vállalkozási Övezetet (HAVÖ). Így lehetne kialakítani a város egységes ipari, vállalkozási területét, ez által lehetne kiaknázni az M35-ös, az M3-as autópályák közelségét. A Hajdúnánási Munkaügyi Központtal és a térség szakképző intézményeivel a munkanélküliség megelőzése és csökkentése érdekében folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Támogatni kell a helyi szakképzés átalakulását, olyan irányba, ami a jövő városát is segíteni tudja. (Forrás: Hajdúdorog Ciklusprogram) 21

22 A 2007-es gazdaságfejlesztést támogató ciklusprogramban megfogalmazott tervek helytállóak, gyakorlatilag az önkormányzat lehetséges gazdaságfejlesztő eszköztárának lehetőségeit magában foglalja a program. Azonban a gazdaságfejlesztési lehetőségek újragondolása 2010-ben mindenképpen indokolt és szükségszerű. A helyi ipari övezetnek versenyképesnek kell lennie a régió többi településének ipari területeivel szemben, a befektetőkért folytatott versenyben. Ez infrastrukturális, szervezeti és menedzsment feladatok megújítását, fejlesztését követeli meg az önkormányzattól. Konkrétan ez a következőket jelenti: ipari park és a működését irányító szervezet létrehozása; több gazdaságfejlesztést támogató feladat integrálása a szervezetbe: pl. szakképzésoktatás, ipari parki területértékesítés stb.; az ipari park specializációját támogató kompetencia központ létrehozása; VAPA program továbbfejlesztése, folytatása. 2. Szolgáltatások fejlesztése a városban A város infrastruktúrájának fejlesztésével valósítható meg, a legnagyobb részelemei: a városközpont, a jelenlegi termálfürdő és környezetének kiemelt fejlesztése. A fejlesztésekben az önkormányzatnak kulcsszerepe van, mivel a fejlesztési területek a tulajdonában vannak. Az önkormányzat a helyi gazdaságfejlesztést a gazdasági, szolgáltatói környezet fejlesztésével tudja hatékonyan támogatni Demográfia Időpont Hajdúdorog népességének alakulása A helység lakónépességének lakásainak száma (fő) területnagysága (hektár) (népszámlálás) Forrás: KSH 22

23 A város lakossága között 6%-kal csökkent, a csökkenő tendencia 2005-től vált egyirányúvá, a folyamatot a gazdasági válság tovább erősítette. A csökkenés oka a népesség elvándorlása, elköltözése olyan településekre, ahol a megélhetés foglalkoztatási feltételei jobban biztosítottak pl. Nyíregyháza, Debrecen, mint Hajdúdorogon. A város népességmegtartó ereje csökkent az elmúlt években, az elvándorlás miatt a népességszám negatív rekordot ért el 2009-ben Foglalkoztatás Hajdúdorog foglalkoztatási adatai között ÉV MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA (FŐ) MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ NÉPESSÉG (FŐ) TERÜLETI MUTATÓ (%) havi , havi , havi , havi , havi , havi , havi , havi , havi havi , havi , havi ,57 Forrás: ÁFSZ Az elmúl tíz év legrosszabb foglalkoztatási adatai Hajdúdorogon a évhez kapcsolhatók, a gazdasági válság hatására bekövetkezett foglalkoztatási színvonal csökkenés sem tudta meghaladni ezt az adatot. A fenti táblázat adatai szerint év 06. havában csökkent a munkanélküliek száma a városban, ez azonban nem a foglalkoztatás javulást jelzi, hanem a mezőgazdasághoz kapcsolható éves szezonális foglalkoztatás jelenik meg a mutatóban. A város a foglalkoztatási színvonal mutatói alapján az Észak-alföldi Régióban nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő városok kategóriájába, a 9-12% közötti területi mutató érték megfelel a város térszerkezeti- társadalmi-, gazdasági adottságainak (nem a régió perifériáján fekszik a város, hanem a megyeszékhelyekhez közel). A lakosság életminőségének javítása érdekében a munkanélküliek számát tartósan 350 fő alá kellene csökkenteni, ehhez új munkahely létesítésére lenne szükség a városban. A gazdasági válság hatására, a munkanélküliek száma 2009-ben nőtt a városban. A munkanélküliek számának tartós csökkentéséhez, új munkahely létesítésére lenne szükség a városban. 23

24 Képzettség MUTATÓ MEGNEVEZÉSE HAJDÚDOROG Lakónépesség száma (fő) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 5,3 36,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Forrás: KSH 27,2 A településen az aktív korú népesség 36,7%-nak csak általános iskolai végzettsége van, ebből a csoportból 70-80% nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, nincs tartósan foglalkoztatva. A város munkavállalóinak több mint 1/3-áról van szó. A felnőtt szakképzés, átképzés helyi lehetőségeinek fejlesztése nélkül helyzetük kilátástalan. A város munkavállalási korú lakosságának több mint 1/3-a nem rendelkezik szakképzetséggel. Javasolt a felnőtt szakképzési rendszer helyben történő fejlesztése Szociális helyzet, jövedelmi viszonyok ÉV ÁTME- NETI (FŐ) RENDKÍ- VŰLI (FŐ) RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY (FŐ) IDŐS KORÚAK JÁRADÉKA (FŐ) ÖSSZES ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ (FŐ) hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó Forrás: Önkormányzat. 24

25 A szociális ellátásban részesülők száma 2006-tól kezdett el emelkedni, majd a gazdasági válság hatására 2009-ben negatív rekordot ért el: ebben az évben 1910 fő részesült szociális támogatásban. A szociális segélyezés nem megoldás a város szociális-társadalmi problémáira, csak átmenetileg teszi elviselhetővé az életet, de nem jelent kiutat a problémahalmazból. 6. ábra: Egy főre jutó belföldi jövedelem (eft) Forrás: APEH- Grafikon saját szerkesztés. Az egy főre jutó belföldi jövedelem a településen kevesebb, minden mért átlagnál (2007) ez az adat is jól alátámasztja a helyi szociális-társadalmi problémák súlyosságát. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy csak a munkahelyteremtés, foglalkoztatás bővülés jelent a szociális problémákra tartós és valódi megoldást a városban. A szociális támogatásban részesülők száma 2009-ben negatív rekordot ért el a Hajdúdorogon. A támogatásban részesülők számára képzési lehetőségeket kell teremteni és támogatni kell a foglalkoztatás bővítését a városban. 25

26 Civil társadalom Önkormányzati nyilvántartások szerint a városban 36 db civil szervezet működik. Ebből a kultúra területén 4 db, oktatási területen 5 db, egyházi területeken 4 db, a hátrányos helyzetű csoportok támogatásának területén 3 db, a városfejlesztéséért pedig 3 db szervezet tevékenykedik. A civil szervezeti struktúra széles skálán mozog a hagyományos területeken kívül pl. kultúra, sport, városvédelem működnek még szervezetek a munkanélküliek-álláskeresők, nyugdíjasok, fiatalok, nagycsaládosok, nők érdekvédelmének a területén is a városban. Az önkormányzat elsősorban a korlátozott anyagi források rendelkezésre állása miatt, szervezeti és infrastrukturális háttér biztosításával tudja támogatni a civil szervezetek működését a jövőben. A civil szervezeteknek nagy szerepe van a városi lakosság identitástudatának a fejlesztésében. Itt egy negatív folyamatra szeretnénk felhívni a figyelmet. A helyi lakosság identitástudata sérült az elmúlt években, ez bizonyítja az a tény, hogy negatív a vándorlási egyenleg, tehát a települést elsősorban a (társadalmi mintaadó réteg) képzett lakói hagyják el, mert nem elégedettek a helyi foglalkoztatási lehetőségekkel. A civil szervezeteket az önkormányzat elsősorban a szervezeti és infrastrukturális háttér biztosításával tudja támogatni a jövőben. Célszerű egy közösen használható multifunkcionális térbe/épületbe koncentrálni a szervezetek működési területét. Erősíteni kell a város lakosságának közösségi összetartó erejét Egészségi állapot Halálozási (mortalitási) helyzetkép Hajdúdorogon átlagosan kb. 115 ember hal meg évente. A település halálozási viszonyait vizsgálva elmondható, hogy a férfiak halandósága jóval nagyobb minden évben, min a nőké. A ban bekövetkezett haláleset döntő többségében a szív-érrendszeri betegségeknek tudható be (férfiaknál 41,6%, nőknél 58,3%). Ezt követik a rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozások (férfiaknál 28,3%, nőknél 19,5%). Harmadik helyen a külső okok miatt bekövetkezett halálozás áll (férfiaknál 9,8%, nőknél 6%). 26

27 7. ábra: Haláloki struktúra Hajdúdorog településen Forrás: Önkormányzat- saját szerkesztés Férfi Emésztőrendszer betegségei 6,70% Légzőrendszer betegségei 5,70% Morbiditás és mortalitás külső okai 9,80% Keringési rendszer betegségei 41,60% Egyéb halálokok 7,00% Daganatok 28,30% Nő Légzőrendszer betegségei 5,60% Emésztőrendszer betegségei 4,90% Morbiditás és mortalitás külső okai 6,00% Egyéb halálokok 4,90% Daganatok 19,50% Keringési rendszer betegségei 58,30% 27

28 Általános halandóság Az elmúlt évek halálozási tendenciáit elemezve és összehasonlítva az országos adatokkal, elmondható, hogy a halálozások mértéke az utóbbi 20 évben az országos értékektől kedvezőbben alakultak, mind a nők, mind pedig a férfiak esetében. Az általános halandóság területi megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúdorog települése, mind a férfiak (SHH 92,8%) és mind a nők (SHH 60,6%) tekintetében kedvezőbb képet mutat az országos (SHH 100%) átlaghoz viszonyítva. A fentiekben ismertettük a halálozási adatok alapján megfogalmazható egészségképet Hajdúdorog településen. Ismerve a település egészségügyi kapacitásait, az alábbi fejlesztési irányok határozhatók meg: Lakossági szűrővizsgálatok szükségesek a háziorvosi praxisokban a szívérrendszeri betegségek és kockázati állapotok (magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterint szint) időbeni felismerésére, kiszűrésére. Bővíteni kell a lakosság ismereteit a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében fontos életmódbeli tényezőkről (pl. testsúly kontroll, egészséges étrend, dohányzásmentes életmód, stb.), ill. a kockázati betegségek megfelelő kezelésének fontosságáról (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb. kontrollja). Szaksegítséget kell nyújtani a dohányzóknak a leszokásban (egészségügyi dolgozók képzése, füstmentes környezet biztosítása, stb.). Bővíteni kell a lakosság ismereteit a daganatokról és azok megelőzési lehetőségeiről, növelni kell elsősorban a nők rendszeres szűrővizsgálaton való részvételét. A krízis helyzetben élők időbeni felismerésére képezni kell az egészségügyi és szociális szférában dolgozókat. Pszichiátriai szakrendelés helyi biztosításával javítható lenne ezen emberek szakszerű ellátása, segítése. /Forrás: Hajdúdorog Város egészségügyi jelentése/ 3.4. Települési környezet Természeti környezet A város természeti környezete az alföldi táj jellemzőit hordozza magán bel- és külterületen egyaránt: tágas alföldi utcák, sávosan fekvő jelentős zöldfelületek, fasorok, városközpontban 28

29 parkok, szigetszerű zöldterületek a városban szétszórva, jelentős fejlesztési beépítetlen zöldfelületek a város szélén. A város nyilvántartott zöldfelülete 13 ha, (a strand fejlesztési területe nélkül) ennek döntő része a Böszörményi út-tokaji út vonalán található, pl. a Böszörményi út mellett telepített fűzfasor, amely elöregedett, viharos időjárás esetén gyakori közlekedési és áramszolgáltatási gondot okoz. Lecserélése allergiát nem okozó fafajjal indokolt lenne. A városközpontban két felújított park áll a lakosság rendelkezésére: Petőfi- és Vasvári tér, de ide sorolható a Görög Katolikus Székesegyházat körülölelő park is. Az említett Böszörményi út Tokaji út vonalán található zöldtengelyen kívül több helyen található, elszórtan szigetszerűen kisebb zöldfelület a városban, ahol jelentős és védett növényi kultúra marad fenn: a. Tokaji út 4: 1 db kocsányos tölgy b. Szív út. 1 db kocsányos tölgy c. Tokaji út 2. Római zarándoklat emlékfái d. Böszörményi út db japánakác e. Vasút út 10/A: 3 db kocsányos tölgy f. Vasút út db kocsányos tölgy g. Dohánybeváltó út 2. 1 db vadgesztenye h. Vasútállomás előtt: 6 db vadgesztenye i. Vasvári Pál tér: 1 db kocsányos tölgy (az 1. Városnap emlékére) A termálfürdő területén (15 ha) jelentős fejlesztési zöldterület áll rendelkezésre. A városban a jövőben zöldfelületeket érintő legnagyobb beavatkozási terület itt található. Célszerű lenne a fejlesztéseknél a természeti és épített környezet egyensúlyát a tájra jellemző zöldfelületekkel megtartani a jövőbben is. Külterületen és belterületen jelentős vízfolyás nem található, a belvizet a Fürj-éri és a Vidi-éri csatornarendszer vezeti el. A város környezetében kevés erdőterület található, a várostól délkeleti irányba fekszik a legkedveltebb erdős terület, amely rekreációs célokat is betölt. A városi szeméttelep a várostól északra üzemelt, rekultivációja több településsel összefogva megvalósult. A Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulásnak 14 település a tagja. Közülük hat település bezárt szeméttelepeinek rekultivációja ISPA támogatással valósult meg. Ezek a települések: Hajdúdorog, Hajdúhadház, Téglás, Hajdúnánás, Hortobágy, Bocskaikert. Belterületen a termálfürdővel szemben, magántulajdonban lévő szabályozási terv szerint Kid besorolású telken, illegális szemétlerakó hely található. Felszámolása javasolt, a későbbi fejlesztések és a természeti értékek védelme érdekében. A városi természeti környezet fejlesztését célszerű lenne, egy az egész várost lefedő egységes szemléletű zöld programra alapozva végrehajtani. A szabályozási terv szerinti Kid besorolású telken illegális szemétlerakó hely található. Felszámolása javasolt. 29

30 Épített környezet Építészeti örökség MŰEMLÉKEK 1. Tokaji út 2. Görög Katolikus Székesegyház 2. Tokaji út 2. Erődfal KIEMELT HELYI VÉDELEMRE ÉRDEMES ÉPÜLETEK 3. Vörösmarty u. 10. Parasztház 4. Óvoda u.5. Görög katolikus parókia 5. Tokaji út 4. Polgármesteri Hivatal 6. Nánási út Református templom 7. Böszörményi út 3. Katolikus templom 8. Rózsa u. 18. Parasztház/Tájház 9. Tokaji út 5. Móra F. Művészeti Ált. Isk. 10. Ady E u Középiskola 11. Jachkovich u. 5. Helytörténeti Gyűjtemény 12. Nánási út 8. Orvosi rendelő HELYI VÉDELEMRE ÉRDEMES ÉPÜLETEK 13. Szív u. 30. Parasztház 14. Gáti zug 2. Parasztház 15. Petőfi tér 1. Görög Katolikus Általános Iskola 16. Domb u. 12. Lakóház 17. Régi tokaji út 79. Lakóház 18. Böszörményi út 9. Lakóház 19. Tégla u. 25. Lakóház 20. Böszörményi út 7. Művelődési Ház, Könyvtár 21. Kötő u. 28. Lakóház Forrás: Hajdúdorog Örökségvédelmi Hatástanulmánya 2008 A település építészeti, történeti szempontból legjelentősebb létesítménye a Görög Katolikus Székesegyház műemlék épülete a templomkerttel. Az 1610-es években kezdik építeni a Templomot, mely 1868-ban 2 oldalhajóval bővül. Fontos dátum a templom történetében 1912, amikor X. Pius pápa székesegyházi rangra emelte a templomot. Az 54 ikont tartalmazó ikonosztázionával a város legjelentősebb épülete. 30

31 A Székesegyház teljes felújítására között került sor. Jelentős építészeti értékeket foglal még magába a városháza árkádos épülete, mely az 1660-as évekből maradt fenn. Felújítását jelenlegi állapotában/ esetleges funkcióváltással a következő évtizedben tervezni kell. A Hajdúdorogi Erődfal műemlék védettségű történelmi építmény, amely szerves részét képezi a város épített örökségének, felújítását javasolt tervezni az IVS-ben. A városban jelentős képzőművészeti alkotások láthatók: Jákob küzdelme az angyallal. 1848/49-es, I. és II. világháborús valamint '56-os emlékkövek. Hajdúk kútja. Bocskai lovas szobor. Római zarándoklat. Görög Demeter mellszobor. Vitéz Csokonai Mihály és Farkas Lajos emléktábla. A Rózsa utca 18. szám alatt egy múlt században épült szabadkéményes paraszti lakóház őrzi a népi építészet emlékét. A XIX. század végi népi építészetet reprezentálja. Nádfedeles, vert falú lakóépület. Alaprajzi elrendezése alapján hármas osztatú. Újkori épített környezet/infrastruktúra Hajdúdorog 2006-ra, külső fejlesztési források hiánya miatt, jelentős elmaradást halmozott fel az önkormányzati működtetési, fenntartású intézmények, parkok fejlesztésének területén től kezdődően a lehetőségeket kihasználva megindult egy rehabilitációs, fejlesztési folyamat, melyet a következő években többek között az IVS-ben kijelölt akcióterületi fejlesztésekkel folytatni kell. A megvalósított és folyamatban lévő önkormányzati fejlesztések a következő területek építészeti környezetét érintették: orvosi rendelő, bölcsőde, városközpont-parkok, Egyesített Napközi Otthonos Óvoda és a 2. sz. Általános Iskola, kerékpárút. Állaguk miatt problémás felújításra és/vagy funkcióváltásra (teljes felújítással vagy lebontással) javasolható középületek a városban: mozi, szociális bérlakások (felújítás Tokaji út 8-10), régi iskola épülete (funkcióváltás), volt egészségház (fogorvosi rendelő). A Görög Katolikus Általános Iskola homlokzata rossz állapotban van, ismereteink szerint az épület felújítását tervezi az egyház. 31

32 Városközpont A városközpont jelenlegi állapotában felemás képet mutat. Az épített környezetben valósult meg fejlesztés az elmúlt években, pl. parkok rendbetétele, egyházi fejlesztések, de a közlekedés, parkolás, a jelenleg kihasználatlan elavult állagú közösségi épületek hasznosításának (lásd előző pontban funkcióváltás) területeken sok még a teendő. Itt találhatók a Böszörményi Fehértói Tokaji utcák nyomvonalán a városképi szempontból jelentős területek, melyek fejlesztése nagymértékben meghatározza a város jövőbeli arculatát (pl. Böszörményi út 5. könyvtár homlokzata, városháza Tokaji út 4.). A város szerkezetének fontos jellemezői a zsákutcák, zúgok. Felszámolásuk csak lassan, ütemezve valósítható meg. A helyi szabályozási tervben szerepel a Templom utca bekötése az Akácfa és Böszörményi utcákba, ezzel új fejlesztési terület jön létre a városközpontban, erre az IVS akcióterületi tervének építenie kell. A középületek, közterek mintegy 70-75%-a (becslés) vár fejlesztésre, felújításra. A városközpont fejlesztését a helyi igényekre kell alapozni, de figyelembe kell venni a jelenleg még nagyon alacsony látogatottsági adatokkal rendelkező turistaforgalom várható igényeit is. A városközpontban nincs közösségi rendezvények céljára is használható városközponti főtér Lakásállomány ÉV LAKÓNÉPESSÉG/ LAKÁS FŐ /DB Forrás: KSH 32

33 Hajdúdorog lakásállománya, darabszáma közötti időszakban nem változott lényegesen, db értéktartományban mozgott. Ennek több oka is van, talán a legfontosabb szempont a gazdasági helyzet, a városban csökkent a foglalkoztatás az elmúlt években. Ha a lakások számának alakulását összevetjük a lakónépesség számának alakulásával, láthatjuk, hogy a kérdéses időszakban csökkent a város lakosságának a száma is. A lakásállomány mutatók alapján a város nem tartozik a legrosszabb értékekkel rendelkező városok közé a régióban. Pl. a száz lakosra jutó lakások száma a Hajdúböszörményi Kistérségben meghaladja a régiós átlagot. 8. ábra: Száz lakásra jutó lakosok száma az Észak- alföldi Régió kistérségeiben A Hajdúböszörményi Kistérség adata a régiós átlagtól magasabb. Forrás: KSH- Lakásépítések az Észak-Alföldön Hajdúdorogon a kertes, családi házas beépítési mód a jellemző, ez alól kivételként említhető a városközponti kisvárosias övezet, ahol a városias beépítési mód engedélyezett a városképhez illeszkedő módon. A száz lakásra jutó lakosok száma országos átlagban 270 fő, Budapesten 256 fő, Szegeden 255 fő. Hajdúdorog a maga 254 fős átlagával az országos középmezőnyben helyezkedik el. (Forrás: Borvendég Béla-félé Lakáskoncepció vitaindító). A város lakosságállományán belül magas az alacsony komfortokozatú lakások aránya (32,7%). Ez az adat magasabb, mint az országos átlag. A 2001-es adatok alapján az országos lakásállományának 80%-a volt összkomfortos és komfortos. Összefoglalva megállapítható, hogy a lakásállomány minősége az elmúlt években nem javult jelentős mértékben a városban. A gazdasági válság miatt ezen a területen csak a lakosság jövedelmi viszonyainak javulása után várható előre lépés. 33

34 A helyi lakosság részére a városnak a jelenleginél nagyobb arányban kell bérlakásokat biztosítani Település-infrastruktúra a társadalmi mobilizáció érdekében. 9. ábra: Közmű lefedettség arányszámai Forrás: KSH- Grafikon saját szerkesztés. A város csatorna/ ivóvíz lefedettsége jobb, mint a kistérségi átlag: napjainkban 95-96% körül mozog az aktuális érték. A Hajdúnánással közösen megpályázott, címzett támogatással a belterületen szinte teljesen kiépült a városi csatornarendszer. A III. ütem feladata lesz a ma még külterületként jegyzett Rákóczi kert becsatornázása. A város 2009-ben fejlesztette az üzemeltető vízbázis diagnosztikai rendszerét, ezzel javítva a település vízellátottságának minőségét. A vezetékrendszer régi hálózati része elöregedett, tervezni kell a folyamatos vezetékcserét is a működés fenntartása mellett. Az önkormányzat 2006-ben sikeresen pályázott a területén lévő felszíni vízelvezetést biztosító belvízelvezető csatorna építésére. Elkészült az egész várost érintő csapadék- és belvíz elvezető rendszer rekonstrukciós terve is. Csapadékvíz csatornarendszer nincs kiépítve a Nánási út Tokaji út Óvoda utca közötti, Újfehértói út Vasvári és a Petőfi tér közötti szakaszain, Iskola utcában, Óvoda utcában. Kertvárosias övezetben: Lakatos, Rózsa, Csalogány, Marx Károly, Telek utcákban, Bagoly és Rigó zugban. Falusias övezetben: A Kurucz utcából nyugati irányban kapcsolódó utcákban. 34

35 Szélessávú informatikai hálózat A TV-NET WORK Nyrt. jogutódja, az E-Kábel Kft. optikai kábel hálózatot épít a városban: kábel tv, internet. Jelenleg a projekt megvalósítás alatt van. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek A város területén 13 db szelektív hulladékgyűjtő sziget van telepítve. Hulladékkezelés A városban megoldott a környezetvédelmi szabványoknak megfelelő hulladékkezelés, a térségi hatókörű, 14 önkormányzat tulajdonában lévő HHG Kft által. Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft., mint a város hulladékkezelési szolgáltatója, a jogszabályok alapján közteles lakossági hulladékudvart építeni a településen. A projekt, tervezési szakaszban van. Gázhálózat A városban a TIGÁZ tulajdonában lévő gázhálózat, a város lakott területének 80%-át fedi le. A város déli szélén fekvő oxidációs tó és környezetének kármentesítése és rekultivációja pályázati forrásból fog megtörténni. A szennyvíz, ivóvíz, belvíz rendszerek esetében a legfontosabb feladat a tervszerű karbantartás elvégzése, kisebb szükségszerű fejlesztések beiktatásával. Szükséges a csapadékvíz csatornarendszer fejlesztése a városközpontban, a belvízrendszer terveknek megfelelő fejlesztése a városban Közlekedés Közúti hálózat A szilárd burkolatú önkormányzati úthálózat eléri a 92-94%-os kiépítettséget. A csatorna beruházás II. ütemén belül, a belterületi utak új aszfaltréteget kaptak, illetve a Mátyás krt. pályázati forrás bevonásával felújításra került. 35

36 A Fehértói Nánási Böszörményi utcák kereszteződésében célszerű lenne körforgalmat kiépíteni, az átmenő forgalom okozta baleseti kockázat növekedés csökkentése érdekében. A Kiskörút szélesítése a Csonka Keleti Domb utcákban forgalomtechnikai okok miatt lenne szükséges. A tömegközlekedés helyi infrastruktúrája A városi buszmegállókat (14 db) fel kell újítani, állapotuk nem megfelelő, akadálymentesítésükről gondoskodni kell. A fejlesztés jelenleg pályázati szakaszban van. Parkolóhelyek A parkolóhelyeket a városközpontban bővíteni kell; a Böszörményi, Tokaji, Fehértói utcákban; legalább db parkolóhellyel, mivel a jelenlegi igényekhez képest is kevés a parkolók száma. Nincs megoldva a tehergépjárművek, kamionok telephelyen való parkoltatása. A teherszállító járművek éjszaka és hétvégeken az amúgy is szűk utcákon megállva, rendkívüli veszélyt jelentenek a közlekedésre. A polgármesteri hivatal udvarában történő ügyfélszolgálati, egyéb célú parkolást célszerű lenne megszüntetni. Kerékpáros közlekedési hálózat A biztonságos közlekedés érdekében fontos a Böszörményi úti kerékpárút hiányzó szakaszának a megépítése, jelenleg pályázati szakaszban van a fejlesztés. Befejezés előtt áll az Akácfa utca Kölesföld utca közötti 1225m hosszú kerékpárút építése. A közlekedés helyi infrastruktúráját több területen is fejleszteni kell: közúthálózat, helyi buszmegállók, kerékpárút, parkolóhelyek. Kiskörút szélesítése. 36

37 3.5. Közszolgáltatások Oktatás 1. Önkormányzati fenntartású intézmények A) Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola A Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola nyolcosztályos önkormányzati fenntartású oktatási intézmény. Feladata a 6-16 éves korosztály általános iskolai, valamint a 6-22 éves korúak művészeti oktatása, nevelése. Stratégiai célja a kor követelményeinek megfelelő, magas színvonalú oktatás megvalósítása, a NAT-ra épülő helyi Pedagógiai program és tanterv alapján: az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességek megalapozásával, a tanulás iránti motiváció fenntartásával, továbbépítésével, korszerű tanítási-tanulási stratégiák alkalmazásával. A sportolási, testnevelési lehetőségek növelése érdekében, szükséges lenne egy új tornacsarnok építése az iskola mellett, amely egyszerre szolgálhatná az iskolai testnevelést és a városi tömegsportot. A jelenlegi tornacsarnok nem felel meg ezeknek az igényeknek, mert kis- méretű, egypályás, pl. nem teszi lehetővé, hogy több osztály egyszerre használja a termet. B) 2. sz. Általános Iskola Az intézményt a Tokaji úti Általános Iskola eltérő tantervű tagozatából, a Városi Önkormányzat alapította 1990-ben. Az iskola feladatát az alapító a sajátos nevelésű (SNI) gyermekek nevelésében, oktatásában határozta meg. Az intézmény minden tanulója sajátos nevelési igényű. Jelenleg 4 csoportban látják el a tanulásban akadályozott, 1 csoportban pedig az értelmileg akadályozott gyermekek nevelését, oktatását. Délután 2 napközi otthonos csoportban gondoskodnak a diákok fejlesztéséről. C) Egyesített Napközi Otthonos Óvodák A Hajdúdorogi Egyesített Napközi Otthonos Óvodák önkormányzati intézmény, amely egy központi és két székhelyen kívüli óvodából áll. A központi óvoda a város szívében a Sarok úton, a székhelyen kívüli óvodák a város perifériáján helyezkednek el (Méntelep út, Kórház út). A központi óvoda négy csoporttal működik, a másik két óvoda két-két csoport befogadására képes. Az Egyesített Napközi Otthonos Óvoda és a 2. sz. Általános Iskola felújítása 2009/2010-ben pályázati forrásból valósul meg. 37

38 D) Bölcsőde projekt A település bölcsödét fog kialakítani, amelynek a városi képviselőtestület döntése értelmében a megvalósítási helye, a Hamar-féle ház lesz. 2. Görög Katolikus Egyház oktatási intézményei A) Szent Bazil Oktatási Központ Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök 1991 júniusában Görög Katolikus Gimnáziumot alapított Hajdúdorogon, a bazilita szerzetesek által működtetett, 1942-ben létrehozott hajdúdorogi Magyar Görög Katolikus Fiúlíceum és Kántor - Tanítóképző Intézet helyén ra felépült a régi kolostorépület köré, azaz épületkomplexum, amely otthont ad az oktatási épületnek, a kápolnának és a diákotthonnak szeptember 1-jétől a Hajdúdorogon található görög katolikus oktatási intézményeket összevonva közös igazgatású, többcélú közoktatási intézményként működik tovább, GÖRÖG KATOLIKUS OKTATÁSI KÖZPONT néven. A közös igazgatású közoktatási intézmény önálló intézményegységek keretében, különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. Ezek a következők: óvodai nevelés, általános iskolai nevelés, oktatás, 4 és 6 évfolyamos gimnáziumi képzés, mezőgazdasági és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos szakközépiskolai képzés. Az önkormányzati és egyházi fenntartású oktatási intézmények jól kiegészítik egymás oktatási tevékenységét a településen. A jelenlegi demográfiai adatok nem indokolják az oktatási intézményrendszer kapacitásainak bővítését. Új tornacsarnok létesítése az iskola mellett, azonban szükséges. Szent Bazil Oktatási Központ Általános Iskola felújításra szorul. 38

39 Szociális ellátás Szociális ellátás feladatait a városban az Idősek Klubja, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyámhivatal látja el. Idősek Klubja Az Idősek Klubja nappali ellátást biztosító intézmény, melynek célja a hiányzó családi gondoskodás pótlása fizikai, mentális, egészségügyi segítségnyújtás révén. Az intézmény elsősorban a saját otthonukban élő szociális és mentális gondozásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál és nyújt különböző szolgáltatásokat. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat A Hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Hajdúdorogon városi hatáskörrel működik. Az intézmény két szakmai feladatot lát el; gyermekjóléti alapellátás feladatait és családsegítő szolgáltatást, így az intézményen belül két szolgálat működik. Az intézmény épületének külső felújítása még most sem történt meg. Kétségtelen, hogy esztétikailag és a városrendezés szempontjából sem a legszebb látványt nyújt az intézményünk. Tárgyi feltételeink az elmúlt évhez képest megváltoztak a TÁMOP / Gyermek integrációs pályázatunknak köszönhetően. Az intézmény, az épületen belül, februárban helyet cserélt a Többcélú Kistérségi Társulással. Pályázati forrásból, vásároltunk egy 12 személyes asztalt, székekkel, és beépített irattartó szekrényeket. Ezen kívül még gyarapodtunk egy új multifunkcionális fénymásolóval. Forrás: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat beszámoló, A városban, önkormányzati szakemberek véleménye szerint van igény egy bentlakásos öregek otthonára. Ezzel a szolgáltatással jelenleg nem rendelkezik az önkormányzat Egészségügyi szolgáltatások A felnőtt lakosságot 4 háziorvos, a gyermekeket 2 fő gyermekorvos, a fogászati ellátást pedig 2 fogszakorvos látja el. 39

40 2009/2010-ben felújították a (Projekt címe: 4.1.2/A Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése /Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése / Alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása) a városi orvosi rendelőt. A mai rendelőintézetet a 70-es években alakították át rendelővé, majd legközelebb 1993-ban történt nagyobb volumenű fejlesztés, amikor magastető került rá. A napjainkban befejezett modernizálás az orvosi rendelő alapellátási feladatainak korszerűbb, megfelelőbb kialakítására törekedett. Ünnepélyes keretek között, április 8-án adták át a központi orvosi rendelő felújított épületét. A magas színvonalú ellátáshoz elengedhetetlen, vagyis indokolt háziorvosi, illetve fogorvosi műszerek, eszközök, felszerelések megvásárlására volt szükség. A színvonal növekedésével nő a preventív szolgáltatások száma is, amelyekkel megelőzhetőek egyes betegségek, javul a lakosság egészségi állapota, nő az átlagéletkor. Az egészségügyi rendszer infrastruktúrájának korszerűsítésén túl, fontos feladat a prevenciós betegség megelőzési tevékenység erősítése a településen. Pszichiátriai szakrendelés helyi biztosításával javítható lenne veszélyeztetett emberek szakszerű ellátása, segítése Közigazgatás Polgármesteri Hivatal A Városi Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszáma 50 fő. A köztisztviselők száma 45 fő, amely kiegészül 5 fő közalkalmazott mezőőr foglalkoztatásával. A Városi Polgármesteri Hivatal Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testületének szerveként önkormányzati és jogszabályban megállapított államigazgatási feladatokat ellátó, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Évek óta szeretné a Hivatal vezetése megvalósítani a közigazgatás-specifikus minőségfejlesztési modell, a szervezeti teljesítményt mérő Közös Értékelési Keretrendszer (CAF) bevezetését. Az e-közigazgatás szélesítését tervezik a meglévő elektronikus könyvelési és iktatórendszer mellé, az okmányirodai ügyfélkapu tapasztalatainak felhasználásával. Az ügyfelek részére a város honlapján virtuális polgármesteri és jegyzői fogadóórát terveznek, havi egy alkalommal. Az okmányirodában bankkártya-leolvasó készülék üzembe állítása van tervezve az ügyfelek tehermentesítése érdekében, a postai befizetéssel szemben. 40

41 GAMESZ A GAMESZ-t a Hajdúdorog Nagyközségi Tanács alapította 1980-ban, fenntartó szerve Hajdúdorog Városi Önkormányzati Képviselő-testület. Az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Alaptevékenységét az önkormányzat által megállapított éves költségvetésből biztosítja. Feladata: A hatályos jogszabályok, a Városi Önkormányzat, valamint a Városi Önkormányzat jegyzője által meghatározott feladatok ellátása. Egyrészt a részben önállóan gazdálkodó intézmények megbízása alapján gazdálkodási, beszerzési, karbantartási feladatok ellátása. Másrészt saját szervezeti egységei keretében ellátja a mezőgazdasági, helyi út, híd, közvilágítási, városgazdálkodási, szennyvízhálózat kezelési feladatokat, lakásgazdálkodási teendőket. Üzemelteti a Köztemetőt, Strandfürdőt, Vízművet, működteti a Körzeti egészségügyi szolgálatot ezen belül az ügyeleti és védőnői szolgálatot. /Forrás: A GAMESZ telephelyének az ipari zónába történő átköltöztetési lehetőségét meg kell vizsgálni Sport, kultúra A közművelődésről való gondoskodást, a közösségi tér biztosítását részben önálló intézményként működő Mészáros Károly Városi Könyvtár és a Görög Demeter Művelődési Ház oldja meg. A város revitalizációs terveiben a rossz állagú mozi épületének teljes rekonstrukciója már régóta szerepel, az akcióterületi tervben ezt az igényt figyelembe kell venni. Mészáros Károly Városi Könyvtár A város kulturális életének eddig is, és a jövőben is, a legfontosabb szellemi műhelye a könyvtár. A településnek 1954 óta van könyvtára,(az első bejegyzések 1952-ben történtek), azóta folyamatosan fejlődik ben a könyvtár felvette Mészáros Károly nevét. A névadó, város szülötte, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hivatalos történetírója volt. A könyvtár hagyományos rendezvényei: Őszi Megyei Gyermekkönyvnapok, Kultúra Napja, Költészet Napja, Ünnepi Könyvhét. Alap feladathoz tartozik a városi vetélkedők szervezése, pályázatok kiírása és lebonyolítása, rendhagyó órák szervezése, kézműves foglalkozások megtartása és az olvasóvá nevelés. 41

42 2005-ben, a könyvtár egy szép, tágas olvasóteremmel bővült, mely alkalmas színjátszó csoportok bemutatkozására, és egyéb előadások és rendezvények megtartására. Görög Demeter Művelődési Ház Görög Demeter Kertbarát Kör, Görög Demeter Gazdakör, Hajdúdorogi Mazsorett Csoport, Bocskai Népzenei Együttes, Akácos Út Nóta Klub, Őszidő Kulturális Egyesület, Hajdúdorogi Szivárvány Hagyományőrző Egyesület, Gyermek Néptánc Csoport rendezvényeinek megtartására, illetve egyéb szórakoztató programokra ad lehetőséget. Különböző képzőművészeti kiállítások megtekintésére nyit alkalmat. Városi sportlétesítmények Az általános- és középiskolai sportudvarokon, pályákon kívül a városban az alábbi sportlétesítmények találhatók: Városi Sporttelep (Böszörményi út). Labdarúgó edzőpálya (Dohánybeváltó u.). A városi sporttelep az önkormányzat tulajdonában van, és a Szövetkezetek SE kezeli, amelynek ez a feladat, anyagi fedezet hiányában nagy terhet jelent. A sporttelep a bajnoki mérkőzéseken túl gyakran ad helyet különböző nagyrendezvényi sport- és kulturális programok lebonyolításához is. A sportpályák/edzőpályák jelenlegi környezetükbe nem illeszkednek, gazdasági-ipari területek közé ékelődnek be, áttelepítésük a város jövőben fejlesztendő rekreációs-zöld övezetébe (termálfürdő mellé) indokolt, a pályák fejlesztésével egyetemben. A városi képviselőtestület állásfoglalása alapján, középtávon a sportpályák maradnak a gazdasági zóna mellet, ugyanakkor az IVS-ben a termálfürdő mellé be kell tervezni egy új többfunkciós, a turizmus igényeinek is megfelelő sportpálya komplexumot. Törekedni kell a görög katolikus püspöki székhelységből adódó gazdasági és kulturális lehetőségek felkutatására. A mozi fejlesztése a kor igényeinek megfelelő, több- funkciós közösségi térré. Új, a turizmus igényeinek is megfelelő sportpálya komplexum tervezése a termálfürdő mellé Korábbi fejlesztések tanulságai, eredményei A Hajdúdorog önkormányzata között 14 db európai uniós pályázaton nyert támogatást. 42

43 Ezek közül a legjelentősebbek projektek: 1. ÉAOP 4.1.3/B-09 Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztése és kapacitásának növelése. 2. ÉAOP 4.1.1/2/2F-2f Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése Komplex közoktatás fejlesztése - Egyesített Napköziotthonos Óvoda és 2. sz. Általános Iskola felújítása, bővítése - Hajdúdorogon. 3. ÉAOP 5.1.1/E Helyi településfejlesztési akciók Városközpont megújítása, élhető település kialakítása a legszükségesebb helyi településfejlesztési akciókkal Hajdúdorogon. 4. ÉAOP Regionális hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása. A négy projekt összes beruházási értéke 370 millió Ft. A városfejlesztés területén, a projektek megvalósítása során az önkormányzati szakemberek projektmenedzselési tapasztalatokat szereztek. Az IVS menedzsment szervezeti elvárásainak megfogalmazásakor építeni kell erre a tapasztalatra. 43

44 4. SWOT elemzés (város) ERŐSSÉGEK - Jól kiépített közműrendszer. - Gyógyvíz minősítésű termálvíz. - Agilis önkormányzat. - Jó minőségű termőföld, jelentős agrártermelési hagyományok. - Közúti elérhetőség versenyképes: autópálya kapcsolat. - Jelentős gazdasági, rekreációs fejlesztési területekkel rendelkezik a város. - Görög Katolikus Egyház központja. - Hajdúvárosok közösségéhez való tartozás. - Kedvező fekvés: Debrecen és Nyíregyháza megyeszékhelyek agglomerációjának a szélén fekszik. - Jelentős hajdúvárosi és vallási hagyományok, történelmi emlékhelyek. - Görög Katolikus zarándokhely. - A Görög Katolikus Egyház jelentős szerepet vállal a város oktatási rendszerének működtetésében. Hajdúdorog város GYENGESÉGEK - Kisvárosi funkcióhiányok. - A helyi gazdaság fejletlen, alacsony teljesítménymutatókkal rendelkezik. A korábbi húzóágazat, a mezőgazdaság helyét nem tudta betölteni más gazdasági ágazat. - A gazdasági válság miatt a munkanélküliség évtizedes csúcsot döntött a városban, ez fokozza a szociális feszültséget. - A város közötti vándorlási egyenlege negatív, népességmegtartó ereje kedvezőtlen, különösen az aktív képzett lakosság körében. - A turisztikai iparág gyermekcipőben jár a városban, a szolgáltatások nincsenek kiépítve, vagy nem megfelelőek, városi marketing munka nem támogatja a turizmust. - Ipari park címmel rendelkező, fejlesztett területtel, vállalkozásokat támogató pl. inkubátor házzal nem rendelkezik a város. LEHETŐSÉGEK - Új gazdaságfejlesztési program meghirdetése a következő évtizedre, amely a turisztikai iparágra és a létesítendő ipari parkra alapozza a gazdaságfejlesztést. - Ipari park létrehozása. - Kihasználatlan turisztikai tartalékok mozgósítása: vallási turizmus, termálfürdő környezetének komplex fejlesztése. - Kisvárosi funkciók bővítése, minőségi fejlesztése, pl. parkolók a városközpontban stb. - Önkormányzati és vállalkozói turisztikai vonzerők, szolgáltatások számának növelése a városban. Pl. szálláshelyek, korszerű látogató menedzsmentet alkalmazó múzeumok. - A város piaci ismertségének növelése, pl. több rendezvény szervezésével és hatékony városmarketing munkával. - A szociális bérlakás program beindítása. VESZÉLYEK - A város nem tudja kihasználni az európai uniós források adta lehetőségeket a város gazdaságának fejlesztése területén, emiatt a foglalkoztatás nem bővül a településen, a város népességmegtartó ereje csökken, a negatív elvándorlási egyenleg rontja a város foglalkoztatási kínálatát, ezzel csökkenti tőkevonzó erejét. - A növekvő szociális terhek, feszültségek tovább csökkentik a város kitörési esélyeit a jelenlegi helyzetből. - A város fejlődési lehetőségei beszűkülnek. - A fejlesztések a turizmus területén nem hoznak létre egymást kiegészítő és egymásra épülő szolgáltatásokat, emiatt a várt vendégforgalom növekedés elmarad. 44

45 5. Városrészek elemzése 5.1. Városrészek kijelölése Hajdúdorog egyközpontú kisváros, ahol alközpontok kialakítása nem indokolt. A városrészek felosztásánál a rendezési terv struktúráját követtük. A történelmi városközpont városias építészeti övezetében jelöltük ki az 1. sz. városrészt és a városközponti magot körbe ölelő inkább falusias hangulatú, zömmel családi házas övezet képezi a 2. sz. városrészt. A 3. sz. városrész a fejlesztendő ipari-gazdasági funkció miatt lett kijelölve, mintegy a város jövőbeli gazdasági fejlesztésének stratégiai pontja. 1. sz. városközponti városrész utcák szerinti lehatárolása: Toborzó u. Akácfa u. Régi Tokaji út Füzes u. Tokaji út Csonka u. Keleti u. Domb u. Hétút u. Böszörményi út Fogadó u. Toborzó u. 2. sz. városrész: az 1. sz. városrészt körbe ölelő városi területek a belterület határáig, a Rákóczi kerttel és a Balogh S. utcával együtt. 3. sz. városrész: ipari területek. Böszörményi u., Dohánybeváltó u. közötti önkormányzati területek, az ipari parkhoz csatlakozó magánterületek a vasúti pálya külterület felőli oldalán kijelölt GIP terület. 10. ábra: Városrészek térképe 45

46 I. számú városrész (városközpont) elemzése 1. Városközpont városrész lehatárolása: Toborzó u. Akácfa u. Régi Tokaji út Füzes u. Tokaji út Csonka u. Keleti u. Domb u. Hétút u. Böszörményi út Fogadó u. Toborzó u Társadalmi-gazdasági folyamatok I.sz. városrész társadalmi-gazdasági adatok MUTATÓ MEGNEVEZÉSE HAJDÚDOROG ÖSSZESEN I. VÁROSRÉSZ Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,4 14,2 Lakónépességen belül évesek aránya 61,7 66,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 19,0 19,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-36,7 17,4 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 5,3 17,5 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 32,7 20,1 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-58,9 48,3 59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 27,2 12,4 aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 38,2 48,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 49,2 38,5 Állandó népesség száma Forrás: KSH A lakónépesség 8%-a él a városrészben. A fenti KSH által megadott statisztikai adatok alapján kijelenthető, hogy az I.sz. városközponti városrész társadalmi-gazdasági szempontból, a város legfejlettebb területe. Minden mutató jobb értéket mutat a városi átlagnál. Külön kiemelendő, jelentős pozitív irányban eltérést mutató terület: felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában mutató 300%-kal magasabb a városi átlagnál. 46

47 Egyedüli kivételként a korosztályok népességi adata említhető meg, mint az a terület, ahol rosszabb a városrész helyzete az átlagnál: a lakónépességen belül, a 0-14 évesek aránya 5,2%-kal kevesebb a városi átlagnál. Összegezve megállapítható, hogy a városrészben lakók képzettségi szintje, foglalkoztatási aránya magasabb, lakókörnyezete, a lakások állapota jobb a városi átlagnál. Alacsonyabb viszont a gyermekvállalási hajlandóság Épített és a természeti környezet elemzése Az egyes számú városrész Hajdúdorog városias területeit foglalja magába. A területen a rendezési terv szerint alkalmazható beépítési módok (településközponti emeletes beépítés, központi földszinti-emeletes, kisvárosias zártsorú stb.) alátámasztják ezt a megállapítást. Mint ahogy már korábbi fejezetekben irtunk róla, itt található a városra jellemző városképet meghatározó épületek 90%-a. Ezek közül több védett vagy védelemre javasolt épület, homlokzat. A városrész területe lényegében régi a történelmi városmagot követi. A városrészben fekszenek a település életében központi funkciót betöltő közterek és középületek. A városrészben feltárt problémákat öt fejlesztési csoportban összegezzük. 1. Zöldterületek: Petőfi tér, Vasvári Pál tér, mind a két zöld terület felújításra került, jelenlegi állapotukban korszerűek. Azonban célszerű lenne a zöldfelületek, sétáló utcák arányát tovább növelni a városközpontban a kisvárosias jelleg erősítése érdekében. Újabb közparkok, terek, sétáló övezetek létrehozásával, kettős céllal, egyrészt a városközponti funkciókat lehetne ezzel fejleszteni, másrészt a sétálóövezet létrehozása támogatja a helyi kisvállalkozókat új szolgáltatások beindításában. A szabályozási terv erre ad lehetőséget a Templom utca térségében. A városrészben egy darab játszótér található (az iskolai, óvodai tereket nem számolva), amely az EU szabványnak csak részben felel meg. 2. Középületek/szolgáltatások: Görög Katolikus Templom, Református Templom, Római Katolikus Templom, Városháza, könyvtár, iskola, mozi, piac, régi iskola épülete. A mozi és a régi iskola rossz állagú épületeinek fejlesztését szükséges tervezni az IVS-ben. Az IVS oktatási fejezetébenben bemutattuk, hogy városi iskola mellé új tornatermet kell építeni, ennek lehetséges helye a jelenlegi Szöv-ker Raktár. A területet az önkormányzat telekcserével meg tudja szerezni, az ingatlan mérete alapján alkalmas a jelenleginél nagyobb, cca m 2 -es tornaterem elhelyezésre. A Szent Bazil Oktatási Központ Általános Iskola, a COOP áruház homlokzata városképi szempontból felújításra szorul. A polgármesteri hivatal épületének fejlesztése a képviselőtestület állásfoglalása alapján nem szerepel a város középtávú fejlesztési terveiben. 3. Közlekedés: A városrész problémái közül a közlekedés területén jelentkező gondok kiemelendőek. Az átmenő közúti forgalom nagy baleseti kockázatot jelent az itt élők számára, 47

48 az érintett útszakasz az Állami Közútkezelő Kht. kezelésében van, ennek ellenére az önkormányzat kezdeményezheti a forgalmat lassító körfogalom kiépítését a város szívében a Böszörményi Nánási Fehértói utcák kereszteződésében. (Több közlekedési problémát a közlekedési funkcióelemzésnél feltártunk ezeket jelen fejezetben nem ismételjük meg.) 4. Közművek: a csapadékvíz elvezetés több városközponti utcában nincs megoldva, illetve a városképet rontja a levegő kábelek látványa, az áthelyezés költségigénye miatt csak ütemezve valósítható meg. 5. Szociális lakások: Az önkormányzati tulajdonban lévő Tokaji úti szociális lakások hőtechnikai rendszere elavult, nem hatékony, felújításuk javasolható. A lakások homlokzata az elmúlt években fel lett újítva. A városrész egyik meg nem oldott problémája, a vagyonvédelem. A rongálást közvetve a munkahelyteremtéssel, közvetlenül pedig a vagyonvédelmet a megelőzést szolgáló térfigyelő rendszer kiépítésével lehet támogatni. A fentiekben összegzett problémacsoportok alapján jól látható, hogy a városrészben több területen kell fejlesztéseket tervezni a hiányosságok felszámolása érdekében. Ezek közül a városképet, környezetet alakító beavatkozások: mozi, régi iskolaépület, Templom utca környezetének fejlesztése, közlekedési fejlesztések, Görög Katolikus/Szent Bazil Oktatási Központ, COOP áruház. Szolgáltatások A városközponti városrészben található szolgáltatások az egész város ellátására rendezkedtek be, a szolgáltatások 99%-a ebbe a városrészbe települt le (CBA áruház, COOP áruház, 2 db bank, Takarékszövetkezet, piac, orvosi rendelő, 2 db gyógyszertár, 22 db kiskereskedelmilakossági szolgáltató). Ez a városrészben élők számára megfelelő ellátási komfortot biztosít. Városképi szempontból a szolgáltatók által üzemeltetett üzletek, épületek homlokzatainak felújítását lehet javasolni. 48

49 I.sz. városrész SWOT elemzése ERŐSSÉGEK - Idegenforgalmi vonzerők, műemléki, történelmi környezet Görög Katolikus Templom stb. - Kisvárosi hangulatú utcakép pl. városháza homlokzat. - Lakossági szolgáltatások koncentrált jelenléte (kiskereskedelem, bank stb.). - Közigazgatási, oktatási, egészségügyi szolgáltatások jelenléte. - Komfortos lakások aránya magas. - A lakosság képzettségi színvonala meghaladja a városi átlagot. - Fejlesztett zöldfelületek, városközponti parkok: Petőfi, Vasvári tér. - Rendelkezésre álló városközponti fejlesztési területek. - Görög Katolikus vallási turisztikai célpont, zarándokhely található a városrészben. LEHETŐSÉGEK - A városközpont fejlesztésével a városrész funkcióinak bővítése és minőségük javítása. GYENGESÉGEK - A parkolók, gyalogos, kerékpár közlekedési utak száma és kiépítettségének minősége nem megfelelő. - Átmenő közúti forgalom nagy a városközpontban. - Egybefüggő gyalogos zóna hiánya. - Vagyonvédelem, megelőzés nem megoldott. - Több önkormányzatai tulajdonban lévő épület is teljes rekonstrukciót igényel. - Közösségi rendezvények megtartására alkalmas városközponti tér hiánya. VESZÉLYEK - A város nem tud jelentős pályázati forrásokat 0,6-0,7 milliárd Ft a városrész fejlesztéséhez nyerni kéthárom év viszonylatában. - A városrész lakhatási komfortja nem fog fejlődni. Ez hozzájárul a vándorlási egyenleg romlásához, a város képzett réteginek elköltözéséhez. Javaslat a városrész középtávú fejlesztésének irányára FEJLESZTENDŐ FUNKCIÓ - Közlekedési - Gazdasági - Közösség - Közszféra/oktatási - Városi CÉLCSOPORT Város és térségének lakossága, turisták. 49

50 II. számú városrész (lakóövezet) elemzése 2. sz. városrész lehatárolása: az 1. sz. városrészt körbe ölelő városi területek a belterület határáig (a Rákóczi-kert külterülettel és a Balog S. utcával együtt) Társadalmi-gazdasági folyamatok elemzése II. sz. városrész társadalmi-gazdasági adatok MUTATÓ MEGNEVEZÉSE HAJDÚDOROG ÖSSZESEN I. VÁROSRÉSZ II. VÁROSRÉSZ II. VÁROSRÉSZ (KÜLTERÜLET) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,4 14,2 20,0 16,4 Lakónépességen belül évesek aránya 61,7 66,9 61,3 58,2 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 19,0 19,0 18,7 25,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az 36,7 17,4 37,7 58,6 aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,3 17,5 4,2 2,2 népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 32,7 20,1 30,2 83,2 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az 58,9 48,3 59,5 68,3 aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem 27,2 12,4 27,9 45,8 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen 38,2 48,7 37,6 29,3 belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 49,2 38,5 49,5 63,8 Állandó népesség száma Forrás:KSH 50

51 A város lakónépességének 92%-a él a városrészben, ebből 88% a 2. sz. városrész belterületén és 4% a városhoz tartozó külterületen. A KSH által megadott mutatók mind a két városrészi területen rosszabbak a városi átlagnál. Különösen igaz ez a megállapítás a külterületekre, ahol az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 83,2%, azaz tíz lakásból csak kettő komfortfokozata nem alacsony. A 2. sz. városrész belterületi részének mutatói a városi átlag körül szóródnak, hiszen itt él a város lakosságának 88%-a. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 59,5% és 68,3% (magas érték!), a háztartásoknak 49,5% és 63,8%-kát érinti a munkanélküliség. A képzettségi mutatók alacsony képzettségi szintről árulkodnak, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 27,9% és 45,8%. Összegezve megállapítható: a városrész lakosságának képzetségi szintje, foglalkoztatási színvonala, lakhatási körülményei alapján, hogy a városrészben magas a hátrányban lévő szociális-gazdasági problémákkal együtt élő lakosok száma, akiknek felzárkóztatása külső segítség nélkül amely a munkavállalás esélyeit kell, hogy segítse nem tud sikerrel megvalósulni Épített és a természeti környezet elemzése A városrész funkciók alapján két területi részre osztható: egyik rész a lakóövezetek, másik rész a város északi részén, a legnagyobb belterületi rekreációs- fejlesztési övezet, a termálstrand. 1. Lakóövezetek A városrésznek a lakóövezeti részei kertvárosi jellegűek, családi házas építési mód a meghatározó a nagykörútig bezárólag. A körúton kívüli területek falusias jelleget mutatnak. A kiskörút és a nagykörút közötti részen a bevezető nagy forgalmú utak mentén, kisvárosias beépítési móddal találkozhatunk. Összességében a városrész lakóövezeti részeire a vidékies hangulatot árasztó, kertvárosi-falusi lakókörnyezet a jellemző. A város demográfiai adatait figyelembe véve a jelenlegi hatályos szabályozási tervben kijelölt lakóövezetek bővítése nem szükséges. 2. Zöldövezetek A városrész lakóövezeti részében nincs játszótér, közpark. (Kivéve a fűzfa sor.) A mellékutcák közötti, illetve az utcákba ékelődött holt területeket lehetne zöldövezeti célokra hasznosítani. 3. Középületek/szolgáltatások A városrészben középület/közszolgáltató nem sok található, ezek a következők: 2. sz. Általános Iskola, melynek épülete jelenleg felújítás alatt van, a Görög Katolikus Egyház Gimnáziuma, Termálfürdő, Méntelep úti és a Kórház úti Óvoda. Valamint a városrészben fekszik a Családsegítő Szolgálat irodája is. 51

52 4. Termálfürdő A termálfürdő jelenlegi állapotáról, a fejlesztés szükségességéről a pont alatt részletesen irtunk. Itt csak azt szeretnénk kiemelni, hogy a termálfürdő fejlesztési programnak komplexnek kell lennie, az ide érkező szállóvendégeknek teljes szolgáltatási csomagot kell nyújtani, amelynek része a városi programszervezés turisztikai szezonban, a termálfürdő szolgáltatásai, szálláshely biztosítása, egyéb városi turisztikai attrakciók, a magánszféra által biztosított vendéglátó-ipari és kiskereskedelmi szolgáltatások, információszolgáltatás az érdeklődők részére stb.. Mivel a termálfürdő környezetében a fejlesztésekhez szükséges szabadterületek rendelkezésre állnak, ki lehet építeni a megfelelő szolgáltatási csomagot a városban részben önkormányzati/pályázati és részben magántőke bevonásával. 5. Közlekedés A településszerkezeti tervben szerepel a Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás út városközpontot elkerülő szakaszának megépítése. A városrészben található a nem pormentesített önkormányzati utak 80%-a, ezeknek felszámolása a jövő önkormányzati feladatai közé sorolható. 6. Tervezet lakóövezeti területek A szabályozási tervben a város keleti szélén a Gyepszél utca külterület felé eső részén jelenleg még beépítetlen lakóövezeti területek (Lf4-kategória) vannak kijelölve. A demográfiai adatokat figyelembe véve újabb lakóövezeti rész kijelölése a városban a következő 7-8 évre előre tekintve nem indokolt. 7. Rákóczi kert A városrészhez tartozik, jelenlegi besorolása külterület. Az önkormányzat döntése értelmében a lakók kezdeményezhetik a telkenkénti belterületi besorolást. Szolgáltatások A városrészt elsősorban a városközpontba települt szolgáltatások látják el, a 2. sz. városrészben 1 db CBA áruház található, ami helyi viszonylatban nagynak minősíthető és 20 db kiskereskedelmi-, lakossági-, vendéglátó-ipari szolgáltató. A termálfürdő mellett működik a város egyetlen szálláshely szolgáltató panziója. A városközponthoz közel működik a városi posta. A városrészben a lakossági vásárlási igények jobb minőségű ellátásához szükség lenne még egy áruházra, ennek létrejötte azonban elsősorban a helyi vásárlőerő növekedésétől függ. 52

53 II. sz. városrész SWOT elemzése ERŐSSÉGEK - Jelentős fejlesztési szabad területek pl. termálfürdő. - Minősítet termálvíz. - A város lakosságának 92%-a él a területen. - Jelentős nagyságú szabad munkaerő áll rendelkezésre. - Szellős, kertvárosi, falusias telekhasználat. - Gyepszél utca mentén jelentős lakóövezeti fejlesztései területek állnak rendelkezésre. LEHETŐSÉGEK - Termálfürdő fejlesztési központtal a gazdaságélénkítő program beindítása. - A zöldterületek bővítése a városrészben. - Képzési, foglalkoztatásra felkészítő programokkal kapcsolódni kell a szomszédos ipari parki fejlesztéshez. GYENGESÉGEK - Lakossági szolgáltatásokkal nem megfelelően ellátott. - Nem alakultak ki alközpontok. - A lakosság képzettségi, foglalkoztatási szintje alacsonyabb a városi átlagnál. - Az alacsony foglalkoztatási szint miatt szociális-társalmi problémák egyre nagyobb lakossági csoportot érnek el a városrészben. - Rekreációs zöldterületekkel pl. parkok, játszótér nem rendelkezik. VESZÉLYEK - A város fejlődésének elmaradása miatt a városrészben növekedni fog a munkanélküliek/ a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányban lévő lakosok száma. A város saját hatáskörében megoldhatatlan szociális problémákkal kerül szembe. Javaslat a városrész középtávú fejlesztésének irányára FEJLESZTENDŐ FUNKCIÓ - Gazdasági/ turizmus - Közösségi - Városi, közlekedési CÉLCSOPORT Város és térségének lakossága, turisták III. számú városrész (ipari terület) elemzése 3. sz. városrész lehatárolása: Böszörményi u., Dohánybeváltó u. közötti önkormányzati területek, az ipari parkhoz csatlakozó magánterületek- a vasúti pálya külterület felőli oldalán kijelölt GIP terület. 53

54 A terület a város déli szélén fekszik, magába foglalja a működő termelési infrastruktúrát (a volt papírgyár terület raktár, iroda, csarnok kapacitása önkormányzati tulajdonba került), vasútállomást és a kiszolgáló mellékvágány hálózatot is. A következő 5-6 évben nem valószínű, hogy a Debrecen Elővárosi Gyorsvasúti projekt megvalósíthatósági szakaszba érkezik, ezért a vasúti pályával, mint fontos teherszállítási logisztikai tőkevonzó adottsággal számolunk elsősorban. A város jelenleg nem rendelkezik ipari parknak minősített fejlesztési területtel. A rendezési tervben kijelölt terület több szempontból is megfelel az ipari területtel szembeni elvárásoknak: - zöldmezős / és re-kultivált terület; - jelenleg működő ipari-gazdasági környezetet is magába foglal; - autópálya/közúti, vasúti teherszállítási kapcsolattal rendelkezik; - terület bővíthető, nincsenek korlátozó beépítési feltételek; - város szélén fekszik, a munkaerő szállítási költség nem terheli a beruházót; - a városban van szabadmunkaerő, az átlagbér alacsonyabb a megyei központokban mért adatoknál. FEJLESZTENDŐ FUNKCIÓ Ipari közmű infrastruktúra fejlesztése KKV központ építése CÉLCSOPORT Ipari befektetők Város és a térségének KKV-i 6. Szegregált területek elemezése, anti-szegregációs helyzetértékelés alapján 6.1. Szegregátumok, illetve a szegregációval veszélyeztetet területek lehatárolása A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató A 2001-es adatokon alapuló KSH szegregációs térkép három szegregációs területet jelölt ki a városban. Ezek területi lehatárolása a következő: 54

55 11. ábra: Szegregációs térkép HAJDÚDOROG Forrás: KSH 1. sz. szegregátum: belterületi határ Tokaji út Petőfi S. u. Homok u. Gyep u. Kurucz u. Újtemető u. belterületi határ. 2. sz. szegregátum: Kórház u. Nyárfa u. belterületi határ. 3. sz. szegregátum: Balogh Sándor u. (egyéb belterület). Az 1-es és a 2-es számú szegergátumok a 2. sz. városrész szélén fekszenek, a 3. szegregátum a város belterületi határán kívül fekszik, de belterület minősítésű Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató Az utcák szerinti segélyezési adatok táblázata terjedelme miatt az 1. sz. mellékletben (Antiszegregációs terv 2. számú táblázat) található. A városfejlesztési kézikönyv előírásai alapján, a segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutatót a következő számítási módszerrel határoztuk meg. 0. lépés: Feltártuk a város szegélyezési adatait utcák szerint. 1. lépés: Az egész várost tehát a jelenlegi szegregált területeket és a KSH szegregációs térképen feketével jelzett területeket is vizsgálva a segélyezési adatok alapján behatároltuk a kritikus utcákat, ahol az átlagtól magasabb a segélyezettek száma. Összesítettük a kritikus utcák szerint a segélyezettek számát. 55

56 2. lépés: A helyi adottságok figyelembevételével a kritikus utcák alapján vizsgálandó területeket jelöltünk ki. A területekre megkértük a lakás- és lakosságszám adatokat. 3. lépés: Meghatároztuk a szegregációs mutatót az érintett területekre. Magas segélyszámmal rendelkező utcák kritikus utcák. TERÜLET UTCA SZEGREGÁLT TERÜLET KSH 2. sz. városrész Balogh S. 3. szegreg. 2. sz. városrész Kurucz 1. szegreg. 2. sz. városrész Lókert tanya 3. szegreg. 2. sz. városrész Méntelep 1. szegreg. 2. sz. városrész Nagy S. 2. szegreg. 2. sz. városrész Petőfi S. 1. szegreg. 2. sz. városrész Újtemető 1. szegreg. 2. sz. városrész Vásárhelyi 2. szegreg. Forrás: Önkormányzat Hajdúdorog 88 db utcájában lakók érintettek a támogatásokban. Egy utcára jutó átlag érték 5 támogatás/utca. A fenti táblázat azokat az utcákat tartalmazza, ahol magas az utca fajlagos támogatási arányszáma. Ezek az utcák egységesen a KSH által feltárt szegregátumokban találhatók. Nem csak helyi jelenség, de Hajdúdorogon több utcában is előfordul: egy lakásba fő van bejelentkezve, emiatt az utcában magas a segélyezettek száma, de csak egy lakáshoz, egy címhez köthető a segélyezés, természetesen ettől az utca még nem lesz szegregált terület. A kritikus utcák táblázata alapján, a három szegregátumban határozzuk meg a szegregációs mutatót. Szegregációs mutató meghatározása MUTATÓ MEGNEVEZÉSE 1. SZÁMÚ SZEGREGÁTUM 2. SZÁMÚ SZEGREGÁTUM 3. SZÁMÚ SZEGREGÁTUM Lakónépesség száma fő Lakásállomány (db) Rendszeres szociális támogatás Rendszeres szociális támogatás/ lakosságszám % 18,46 17,86 41,11 Rendszeres szociális támogatás/ lakásszám % 76,47 58,82 308,33 Városi átlag: 4,73 56

57 Rendszeres szociális támogatás/ lakosságszám % Városi átlag 1,7-szeres értéke: 8 Rendszeres szociális támogatás/ lakosságszám % Határérték. Városi átlag: Rendszeres szociális támogatás/ 12,79 lakás szám % Városi átlag 1,7-szeres értéke: 22 Rendszeres szociális támogatás/ lakás szám % Határérték. Adatok forrása: Saját számítás, városfejlesztési kézikönyv. A segélyezési mutatók megerősítették a 2001-es KSH adatok alapján történt szegregátum kijelölést. A táblázat kimagaslóan rossz szociális-társadalmi helyzetről árulkodik a 3. sz. szegregátum esetében, itt a mutató értéke lakosságszám esetében ötszöröse, lakásszám esetében tizenötszöröse a városi átlagnak. A második helyen az 1. számú szegregátum áll, majd a szegregátumok között a legjobb helyzetben lévő, 2. sz. szegregátum következik A lehatárolt területek helyzetelemzése Városszerkezeti elhelyezkedés Az 1-es és a 2-es szegregátum a város északi és déli szélén helyezkednek el, a nagykörutat övező falusias lakóövezetben. A 3-as számú szegregátum, a város testétől kelet felé fekszik, tagolt szigetként a városi szövet mellett, de belterületnek van minősítve. A szegregátumok elhelyezkedése az 1-es és 2-es számú szegregátumok esetében nem tagolt, a város egybefüggő szövetének, az integrált lakóövezetnek a részét képezik, tervezett rehabilitációjukat a fekvésük nem gátolja. Mindez nem mondható el a 3-as számú szegregátumról, amelyik a város egybefüggő lakóövezeti részétől 1,5 km-re fekszik. Kiépített úthálózat köti össze a várossal a szegregátumot. A 3. számú szegregátum tervezett rehabilitációját segíti a kiépített pormentes út és a belterületként történő nyilvántartás Szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok A 3. számú szegregátum környezetében az elmúlt évtizedekben jellemzően hátrányos helyzetű lakosok éltek. A hiányos infrastruktúrájú, elavult, rossz állapotú lakások, burkolatlan út jellemezte a szegregátum környezetét a 90-es években. A terület romák által lakott helyként ismert a XX. század második felében. Ekkor Hajdúdorogon legközelebb 1964-ben írták 57

58 össze a cigány népességet, amikor már egy telepen (a Lókertben, a mai Balogh Sándor utca) 14 putriban 20 család lakott, ami összesen 96 főt jelentett. Forrás: Roma integráció szakdolgozat- Farkasné Jurás Zsuzsanna ban az önkormányzat telep-rehabilitációs programot indított, amely a jelentősen javított az épített környezet feltételein. A szegregátumban élők társadalmi beilleszkedési esélyei foglalkoztatás területén azonban nem változtak érdemben. Ezt mutatja a KSH 2001-es adatok alapján készült szegregációs térképe és a jelenlegi helyzetet jellemző segélyezési mutató utcák szerinti eloszlása a városban. Az 1-es és 2-es szegregátum kialakulásának és mind három szegregátum fennmaradásának az oka a rendszerváltás követő foglalkoztatási színvonal csökkenéshez, foglalkoztatás átrendeződéséhez köthető, ez a folyamat hátrányosan érintette az alacsony képzettséggel rendelkező társadalmi csoportokat. 58

59 Demográfiai és szociális helyzet bemutatása MUTATÓ MEGNEVEZÉSE HAJDÚDOROG ÖSSZESEN Hajdúdorog Integrált Városfejlesztési Stratégia Anti-szegregációs terv 1. sz. tábla 2.SZ. VÁROSRÉSZ (az 1. sz. városrészen kívül fekvő központi és egyéb belterület) 1.SZ. VÁROSKÖZPONTI VÁROSRÉSZ (Toborzó u. - Akácfa u. - Régi Tokaji út - Füzes u. - Tokaji út - Csonka u. - Keleti u. - Domb u. - Hétút u. - Böszörményi út - Fogadó u. - Toborzó u.) 59 2.SZ. VÁROSRÉSZ KÜLTERÜLET SZEGR_1 (belterületi határ - Tokaji út - Petőfi S. u. - Homok u. - Gyep u. - Kurucz u. - Újtemető u. - belterületi határ) SZEGR_2 (Kórház u. - Nyárfa u. - belterületi határ) SZEGR_3 (Balogh Sándor u. (egyéb belterület)) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,4 14,2 20,0 16,4 31,6 33,0 61,1 Lakónépességen belül évesek aránya 61,7 66,9 61,3 58,2 58,6 53,6 37,8 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 19,0 19,0 18,7 25,4 9,7 13,4 1,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,7 17,4 37,7 58,6 73,0 75,0 97,1 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 5,3 17,5 4,2 2,2 0,0 1,7 0,0 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 32,7 20,1 30,2 83,2 51,3 55,9 16,7 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 58,9 48,3 59,5 68,3 75,8 75,0 94,1

60 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 27,2 12,4 27,9 45,8 58,1 58,3 91,2 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 38,2 48,7 37,6 29,3 23,0 22,7 5,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 49,2 38,5 49,5 63,8 59,8 62,5 86,7 Állandó népesség száma Forrás: KSH A pontban meghatározott segélyezési mutatók által feltárt képet a fenti táblázat is megerősíti a szegregátumokról: azaz a 3. számú szegregátumban élők szociális-társadalmi helyzete kimagaslóan a legrosszabb a szegregátumok között. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 86,7%, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 94,1%, láthatjuk a foglalkoztatási mutatók nagyon rosszak, a helyzet napjainkban sem javult, mivel a képzetlen munkaerő iránti kereslet csökkent a településen az elmúlt öt évben. A társadalmi helyzet vonatkozásában a 3. számú szegregátumban a korábbi fejezetekben már említett as rehabilitációnak köszönhetően alacsony komfortfokozatú lakások alacsony száma emelhető ki pozitívumként. 60

61 Lakáskörülmények A 3. számú szegregátumban, ban állami támogatással a lakók új lakásokat építettek, a telkeket az önkormányzat kedvezményesen biztosította. A másik két szegregátumban az alacsony komfortokozatú lakások száma magasabb, mint a városi átlag. Az önkormányzat tulajdonában 50 db lakás van, ebből piaci alapú 18 db lakás, 29 db lakás pedig szociális alapú, 2 db szolgálati, 1 db vendéglakás. A lakások állapota vegyes képet mutat, a Tokaji u sz. alatti 24 db szociális lakás hő-technikai felújítása szükséges, ezek a lakások vannak a legrosszabb állapotban. A szegregátumok területén nincsenek önkormányzati bérlakások. A szociális és piaci alapú bérlakások iránt, a jelenlegi kínálatnál nagyobb a kereslet a városban. Összegzés: A szegregátumokban lévő rossz lakáskörülmények miatt önkormányzati beavatkozás szükséges a bérlakás program területén Infrastruktúra Anti-szegregációs terv 4. sz. tábla A település infrastruktúrája Vezetékes víz Azon utcák, ahol részben vagy egészében nem A városrész (ek) neve, ahol Szegregált terület találhatóak az utcák találhatóak Rákóczi kert, Tégla u. 2. sz. városrész. Nem Áram Azon utcák, ahol részben vagy egészében nem találhatóak 100% a lefedettség. A városrész (ek) neve, ahol az utcák találhatóak Szegregált terület 61

62 Közvilágítás Azon utcák, ahol részben vagy egészében nem A városrész (ek) neve, ahol Szegregált terület találhatóak az utcák találhatóak Kölesföld 2. sz. városrész. Nem Szennyvíz-csatorna Azon utcák, ahol részben vagy egészében nem találhatóak Balog Sándor utca, Rákóczi kert. A városrész (ek) neve, ahol az utcák találhatóak Szegregált terület 1. sz. szegregált terület. Gáz Azon utcák, ahol részben vagy egészében nem találhatóak Petőfi u., Méntelep u., Pacsirta u., Nap, Gyepszél u., Rákóczi u., Nagy S. u., Bokor zug, Gáti u., Balog S. u. A városrész (ek) neve, ahol az utcák találhatóak Szegregált terület sz. szegregált terület. Pormentes út Azon utcák, ahol részben vagy egészében nem találhatóak Nagy Sándor u, Petőfi u., Méntelep u., Gyepsor, A városrész (ek) neve, ahol az utcák találhatóak Szegregált terület 2. sz. szegregált terület. Forrás: Önkormányzat A gázellátás fejlesztése a szolgáltatóval egyeztetve lakossági igények alapján valósulhat meg a gázellátás hiányos területeken. A szegregált területek közmű ellátottsága a régió kisvárosainak szegregált területeihez képest (pl. egyes régiós városok szegregált területein a pormentes utak aránya 20%) nem nevezhető rossznak. A vezetékes víz, áram, közvilágítás területeken a lefedettség mutató 100%, mindhárom területen. A problémák terület specifikusak: 1 sz. és a 2. sz. szegretegátumokban gáz és pormentes utak aránya 40-60%, 3. sz. szegregátumban nincs kiépítve a szennyvízrendszer, gázellátás. INFRASTRUKTURA/ SZEGREGÁTUMOK 1. SZ. 2.SZ. 3.SZ. Pormentes út 60% 60% 100% Víz, áram, közvilágítás 100% 100% 100% Szennyvíz 100% 100% 0% Gáz 40% 40% 0% 62 Városi átlagtól (94%) alacsonyabb érték.

63 Cigányok helyzete a településen és a szegregált területeken Hajdúdorogon a 2001-es népszámlálás adatai szerint 186 fő cigány nemzetiségű lakos él. Önkormányzati szakemberek véleménye alapján, ez az érték alacsony, nem fedi a valóságot. Becsléseik alapján a városban fő körül lehet a cigány nemzetiségű állandó lakosok száma. Ebből szintén becslések alapján fő él a szegregált területeken (szakértői becslés: 1. sz. szegregátumban 200 fő, 2. sz. szegregátumban fő, 3. sz. szegregátumban 90 fő) fő pedig szétszórva, integrált környezetben a város területén. A legrosszabb társadalmi-szociális helyzetben a 3. sz. szegregátum területén élő romák vannak Közszolgáltatások elérhetősége Szociálpolitika A városban a szociális rendszert az önkormányzat működteti. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselőtestülete 74/1998. (VII.21.) KT. számú határozata alapján augusztus 1-én alakult, s kezdte meg munkáját. Az intézmény működésének célja Járuljon hozzá a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez. A családi problémák komplex módon történő kezelése, mely magában foglalja a megelőzést, a problémák felderítését, a problémás családok gondozását és az utógondozást. Az intézmény szociális és mentálhigiénés alapellátást biztosít Hajdúdorog város lakosságának, illetve a hozzáforduló rászorulóknak. Az intézmény tevékenysége: családgondozás, segítségnyújtás a családok szociális problémáinak és a családi konfliktusoknak a megoldásában, segítségadás mentális problémák megoldásában, segítő beavatkozások krízis helyzetben, hivatalos ügyek intézésének segítése, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, életvezetési, pszichológiai, jogi tanácsadás biztosítása, terápiás tevékenységek biztosítása, önsegítő csoportok szerveződésének, működésének segítése, 63

64 ismeretterjesztés, a településen élő lakosság szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, szociális információs szolgáltatás, szociális védőháló kialakításának kezdeményezése, intézményekkel, társadalmi csoportokkal, szervezetekkel való együttműködés, helyettes szülői szolgáltatás biztosítása, kapcsolat ügyelet biztosítása, pszichológiai tanácsadás biztosítása, jogi tanácsadás biztosítása, fejlesztő pedagógus biztosítása. Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének mutatószámai Sorszá Gyermekjóléti Szolgáltató tevékenység a Esetek száma Esetek száma m kezelt probléma típusa szerint évben évben 1. Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő) Gyermeknevelési Gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus Szülő vagy család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek 1 1 Problémák száma összesen Forrás: Önkormányzat Jól látható, hogy az elmúlt évhez képest majdnem minden kezelt probléma típusban nőtt az esetek száma. A 2009-as forgalmi napló adatai szerint 1314 fő kereste fel a szolgálatot vagy jeleztek kiskorúval kapcsolatban. A legtöbb jelzés szülő vagy család életvitele miatt történt, anyagi megélhetési problémák miatt, családi konfliktusok, magatartászavar, teljesítményzavar, szülői elhanyagolás, gyermeknevelési problémák miatt zömében. 64

65 Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenységének adatai Alapellátás Védelembe Utógondozás Összesen Gondozás Vétel (fő) Családok száma: Forrás: Önkormányzat Mindösszesen: Jól látható, hogy mind az alapellátásban, mind a szakellátásban gondozott gyermekek száma évről-évre folyamatosan nőtt. Ezért olyan speciális esetmegbeszéléseket szervezünk, amelyhez szakembert is hívunk. Erre a jelzőrendszer tagjait is meghívjuk így lehetőséget biztosítva a szakmai dilemmák tisztázására, és megoldására és a szakmai ismeretek további bővítésére. A közös munkánk elengedhetetlen feltétele, hogy olyan információk cserélődjenek ki a tagok között, amely minden esetben az aktuális problémára derít fényt, illetve a megoldási lehetőségeket, alternatívákat veszi számba. Az észlelő- és a jelzőrendszer tagjai között jó az információs háló, a problémajelzések időben jutnak el a gyermekjóléti szolgálathoz, így a legtöbb esetben elkerülhető a veszélyeztetettség vagy a már kialakult veszélyeztetettség családgondozással vagy súlyosabb esetben hatósági intézkedéssel, azaz védelembe vétellel megszüntethető. A veszélyeztetettség két formája közül az elhanyagolás a jellemzőbb, míg a bántalmazás már egyre gyakrabban fordul elő, ideértve a fizikális bántalmazáson túl a lelkit is. (Forrás: Beszámoló - A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat működéséről, gyermekvédelmi tevékenységéről a es évben.) Összegzés, javaslatok: Jelenleg a Családsegítő Szolgálatnál 7 fő belsőmunkatárs (ebből egy fő pályázati projekt keretében foglalkoztatott) dolgozik. Az egy főre eső esetszám 2009-ben 33 eset db/fő/év volt, az érték a még kezelhető kategóriába tartozik, határesetnek minősíthető. Figyelembe véve az esetszámok növekedését a következő években a Családsegítő Szolgálat kapacitásainak megtartására, bővítésére fel kell készülni az önkormányzatnak. A krízis helyzetben élők időbeni felismerésére képezni kell az egészségügyi és szociális szférában dolgozókat. Pszichiátriai szakrendelés helyi biztosításával javítható lenne a veszélyeztetett emberek szakszerű ellátása, segítése. 65

66 Lakáspolitika Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló többször módosított 18/1996. (IX. 17.) rendelet szabályozza az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérbeadását. A rendelet hatálya kiterjed a Hajdúdorog Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. Összegzés, javaslat: Figyelembe véve az igényeket (hátrányos helyzetű családok és a munkanélküliek magas számát), a rendelkezésre álló bérlakás-állomány kapacitást javasolt új alapokra helyezett bérlakás-politika kidolgozásával fejleszteni a településen Oktatáspolitika Anti-szegregációs terv 3. sz. tábla Általános iskolai közoktatás integráltsága OM AZONOSÍTÓ INTÉZMÉNY NEVE Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola számú Általános Iskola Görög Katolikus Oktatási Központ TANULÓLÉTSZÁM AZ INTÉZMÉNYBEN TANULÓLÉTSZÁM AZ ISKOLÁBAN AZ OSZTÁLYSZERVEZÉS MÓDJA SZERINT Normál (általános) tanterv Gyógypedagógiai tagozat (Eltérő tanterv) Összesen HHH/HH SNI Összesen HHH SNI Összesen SNI / Forrás: Iskolák 2009/2010 Az oktatási intézményeket a hitelesség, pontosság érdekében az éves iskolai beszámolók és a Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv releváns részeinek idézeteivel mutatjuk be. 66

67 1, Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola Az oktatás feltételei A 496 általános iskolai tanuló nevelését, oktatását 47 fős tantestület végzi. A szaktanári ellátottság teljes körűen biztosított. 12 alsó tagozatos osztály saját tanteremben, a 12 felső tagozatos osztály, részben szaktantermi rendszerben tanul. Az oktatás az 1-2. osztályokban egy tanítós, a 3-4. osztályokban tantárgycsoportos rendszerben folyik. A 300 férőhelyes Díszterem kiváló lehetőséget biztosít a kulturális, szórakoztató, közösségi rendezvényeinkhez. 2x14 munkahelyes modern számítógépekkel felszerelt szaktantermekben 1. évfolyamtól tanulják az informatikát. Nyelvtanulás: angol vagy német nyelv 2. évfolyamtól szakköri formában, 4. évfolyamtól csoportbontásban. Matematika tantárgy tanulása: 5. évfolyamtól csoportbontásban. Technika tantárgy tanulása: 5. évfolyamtól csoportbontásban. Az egyéni képességekhez igazodó fejlesztőmunka célja és keretei A nehézségekkel küzdő tanulók segítése: 1-3. évfolyamon a fejlesztőcsoportban, 4-8. évfolyamon felzárkóztató foglalkozással. Logopédus, pszichológus és fejlesztő pedagógus első évfolyamtól segíti a nevelő-oktató munkát. A tehetséggondozás: 1-8. évfolyamon versenyek, vetélkedők, levelezéses feladatmegoldások, pályázatok, kiállítások keretében történik. Tanórán kívüli lehetőségeink: művészeti szakkör, sportcsoportok, furulya szakkör, énekkar, karate csoport, újságírók szakköre, középiskolára felkészítő, hitoktatás, sakk szakkör, drámaszakkör. 67

68 Zenei ágazaton, hét tanszakon hangszeres zeneoktatásban vesznek részt a zene iránt érdeklődő, fogékony gyerekek. Gyógytestnevelés: 2. évfolyamtól. Napközis ellátás: 8 csoportban, minden jogos igénylő számára biztosított. Menza: a csak ebédet igénylő tanulóknak ad lehetőséget. Lemorzsolódás aránya az intézményben ÉVFOLYAMISMÉTLŐ K ARÁNYA (%) Összlétszámon belül MAGÁNTANULÓK ARÁNYA (%) HH / HHHtanulók körében Összlétszámon belül AZ ELŐZŐ TANÉVBEN 250 ÓRÁNÁL TÖBBET HIÁNYZÓ TANULÓK ARÁNYA (%) HH / HHHtanulók körében Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében 2003/2004 1,88 n. a - - 0,19 n.a 2004/2005 1,1 2 0,18 0,33 0,18 0, /2006 0,98 2,1 0,19 0,42 0,39 0, /2007 1,76 3,48 0,196 0,39 0,39 0, /2008 (tervezett) 1,2 1,7 0,39 0,58 0,2 0, /2009 (tervezett) 1,17 1,71 0,5 0,57 0,5 0,57 országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37% Az oktatási, nevelési intézményben mind az évfolyamismétlők, mind a magántanulók aránya az országos átlaghoz képest alacsonyabb, csak a krónikus hiányzók esetében figyelhető meg az országos átlagot átlépő, illetve kiugró mutatók. Továbbtanulási mutatók az intézményben GIMNÁZIUM (%) SZAKKÖZÉPISKOLA (ÉRETTSÉGIT ADÓ KÉPZÉS) (%) SZAKISKOLAI KÉPZÉS (%) SPECIÁLIS SZAKISKOLA (%) NEM TANULT TOVÁBB (%) Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében Összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében Összlétszámn belül HH / HHHtanulók körében 2003/ ,3 n.a 46,4 n.a 20,3 n.a / ,1 18,7 48, ,4 56, / , , / ,5 28,6 42,9 42,8 20,6 28, ,6 2,8 2007/2008 (tervezett) 37 23, , , ,3 2,4 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/ ,6% 43,1% 19,0% 1,3% 68

69 Az intézmény továbbtanulási mutatói alapértelmezésben igazodnak az országos átlaghoz, a kisebb és nagyobb eltérések okai adódhatnak a mintavétel szűkösségéből is. (Forrás: Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola beszámoló, Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv - Hajdúdorog) 2, 2. számú Általános Iskola. Az intézményt a Tokaji úti Általános Iskola eltérő tantervű tagozatából a Városi Önkormányzat alapította 1990-ben. Az iskola feladatát az alapító a sajátos nevelésű (SNI) gyermekek nevelésében, oktatásában határozta meg. Az intézmény minden tanulója sajátos nevelési igényű. Jelenleg 4 csoportban látják el a tanulásban akadályozott, 1 csoportban pedig az értelmileg akadályozott gyermekek nevelését, oktatását. Délután 2 napközis otthonos csoportban gondoskodnak a diákok fejlesztéséről. Az iskola célkitűzései között első helyen szerepel: a képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában, a differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során, a tanulók felkészítése a továbbtanulásra, az önálló életvezetési technikák elsajátítása, a személyiség gazdagítása, önelfogadással, a mások és a "másság" elfogadásával, toleráns magatartással, az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel. A tanórán kívüli művelődés, a kulturális hátrányok leküzdése érdekében hozta létre néhány pedagógus és szülő a Szivárvány Alapítványt. Célja a tanulók etnikai, szociális helyzetéből, valamint testi és értelmi adottságaiból eredő hátrányos helyzetének mérséklése az oktatás és művelődés területén. A gyermekek egészséges szereplési vágyát a kulturális élet területén tudják leginkább kielégíteni. Műsoraik különlegessége és egyben legnagyobb pozitívuma, hogy nemcsak a legjobb képességű gyerekek szerepelnek. (Forrás:2. sz. Általános Iskola beszámoló.) 3, Görög Katolikus Oktatási Központ 2006 szeptemberétől a hajdúdorogi görög katolikus óvoda, általános iskola, gimnázium és szakközépiskola közös igazgatású, többcélú közoktatási intézményként működik Görög Katolikus Oktatási Központ néven. Az összevonás célja, hogy helyi szinten már az óvodától 69

70 kezdve felmenő rendszerben megvalósuljon egy komplex egyházi és társadalmi értékeket hordozó nevelés és oktatás szeptember 1-től az oktatási központ, Szent Bazil Oktatási Központ néven működik. Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában) ÉVFOLYAM ÉS/VAGY ÓVODAI CSOPORT FOKA GYERMEK ÉS/VAGY TANULÓ- LÉTSZÁM AZ ÉVFOLYA- MON Kis 30 Kis-középső 60 Középső-nagy 30 Nagy 30 GYERMEK-, TANULÓLÉTSZÁM AZ ÉVFOLYAMON AZ OSZTÁLYSZERVEZÉS MÓDJA SZERINT (ÓVODA VONATKOZÁSÁBAN AMENNYIBEN RELEVÁNS, PL. GYÓGYPEDAGÓGIAI CSOPORT) Normál (általános) tanterv Összesen HH / HHH Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport, tagozat SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen / / / / / / / / HH / HH H Forrás: Szent Bazil Oktatási Központ Hajdúdorogon 1700-ban nyílt meg a görög katolikus iskola. Az oktató-nevelő munka, vallásos szellemben folyt egészen 1948-ig. A hajdúvárosok hagyományosan magas szintű iskolái számos, jelentős közéleti személyiséget, tanárt, politikust stb. adtak a város, a régió és az ország számára. A rendszerváltást követően, szinte az országban elsőként indult meg Dr. Keresztes Szilárd, megyés püspök vezetésével az egyházi nevelési, oktatási intézményrendszer pilléreinek újraépítése. 70

71 Gimnáziumi oktatás A gimnáziumban általános tantervű, középiskolai képzés folyik. Az oktatás során nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvoktatásra, az informatikai oktatásra és az emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítésre minden területen. A 2007/2008-as tanévtől emelt óraszámú képzés indult angol nyelvből és informatikai tantárgyból, melynek keretében a 11. évfolyam végén ECDL vizsgát tehetnek a diákok. Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolában jelenleg mezőgazdasági szakközépiskolai képzés folyik. A képzés alatt a cél az érettségire való felkészítés, mind közép mind emelt szinten, ezért ugyanazokat a tantárgyakat tanulják a tanulók, mint a gimnáziumi képzés során, csak a két idegen nyelv helyett egyet kell választani (angol vagy német). A tanulók megismerkedhetnek a mezőgazdaság valamennyi ágazatával. Az érettségi után lehetőség van a technikusi képzés megszerzésére is. A 2007/2008-as tanévtől vendéglátás- és idegenforgalmi szakközépiskolai képzés is indult. Diákotthon A tanulók több mint fele az intézmény diákotthonában lakik, hiszen országos beiskolázású intézményről van szó. Általában minden második héten utazhatnak haza a diákok. A "bent maradó" hétvégén, szombaton is van tanítás, így biztosítják a hosszabb szüneteket. A hat évfolyamos képzés hetedik és nyolcadik évfolyamán ötnapos tanítás van. A kollégiumi időben a szilenciumok mellett a rendszeres csoportfoglalkozások, szakkörök, kirándulások, egyéni foglalkozások színesítik a diákok mindennapjait. Művészeti nevelés Az oktatási központ nagy hangsúlyt fektet a diákok esztétikai és művészeti nevelésére, amely részben tanórákon, részben pedig szakkörök, közösségi rendezvények alkalmával valósítanak meg. Virágkötészet, tűzzománc, ikonfestő, sportszakkörök, filmklub, makettező kör, íjászat, énekkar, kántorképzés - mind-mind a görög katolikus hagyományok, a magyar népművészet, nemzetünk kultúrájának felelevenítését, továbbélését szolgálják, s a fiatalok szellemi, fizikai fejlődését. Általános Iskola Az iskola a tehetséges gyermekekkel való kiemelt foglalkozáson túl különös figyelmet szentel a nehezebb körülmények között élő tanulókra. A cél olyan tudásközpontú iskola létrehozása, melyben a tanulók biztos továbbépíthető alapismereteket szerezhetnek. Az oktatás hagyományos tantervi keretek között folyik. Az iskola a nyelvi és számítástechnikai képzésen túl kiemelt figyelmet fordít a zenei nevelésre, valamint 2000/2001 tanévtől alapfokú művészeti oktatás is folyik falai között. 71

72 Óvoda Az óvoda a Görög Katolikus Oktatási intézmény szervezeti keretei között működő intézmény. A 3-7 éves korosztály iskolára való felkészítése mellett az intézmény célja, hogy komplex egyházi és társadalmi értékeket hordozó nevelés és oktatás mely segítségével érdeklődő, nyitott, másokat elfogadó, együttműködni képes, kommunikálni tudó, érzelmileg gazdag gyermekek kerüljenek ki az intézményből. (Forrás: Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv - Hajdúdorog) 4, Egyesített Napközi Otthonos Óvodák A hajdúdorogi óvoda 3-7 éves gyermekek, napközbeni ellátását valósítja meg. Az intézmény célja a teljes gyermeki személyiség fejlesztés, és a közvetett cél az óvodáskor végére, az iskolai életre való felkészítés. Az óvoda a Tevékenységközpontú Óvodai Programját adaptálta és a helyi sajátosságokkal egészítette ki. E program folyamatos felülvizsgálatára minden évben sor kerül. A Továbbfejlesztett Tevékenységközpontú óvodai nevelés életre felkészítő program, amely szervesen illeszkedik a közoktatás rendszerébe, és harmonikusan egészíti ki a családi nevelést. A családi neveléshez történő igazodás rendkívül nagy jelentőségű, hiszen az óvodai nevelésnek a családi neveléshez igazodva kell olyan személyiségfejlődést eredményezni, amely a gyermeket alkalmassá teszi a társadalmi beilleszkedésre, illetve segíti az eligazodásba. Fő és általános feladataink megvalósítása: Egészséges életmód kialakítása. Érzelmi nevelés, szocializáció. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Kiemelten kezelt feladatok (helyi sajátosságok). Óvodai intézmények száma Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 0 72

73 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 0 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 8 (Forrás: Intézményi adatok alapján.) A három feladatellátási hely közül egy, szegregált lakókörnyezetben működő intézmény. Az ide járó 25 gyermek 100%-ban halmozottan hátrányos helyzetű. (Forrás: Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv - Hajdúdorog) 73

74 Párhozamos osztályok és a HH/HHH SNI gyermekek arányszámai Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola, Görög Katolikus Oktatási Központ intézményekben 1.a 1.b 2. a 2. b 2. c 3. a 3. b 3. c 4. a 4. b 4. c 5. a 5. b 5. c 6. a 6. b 6. c létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH Móra F Görög K. O. K X X X X X X létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH 7. a 7. b 7. c 8. a 8. b 8. c létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH létszám HHH Móra F Görög K. O. K Forrás: Hajdúdorog Önkormányzat 74

75 Probléma A fenti táblázatban x-szel jelöltük azokat a párhuzamos osztályokat a Móra F. Általános Iskolában, ahol a HHH-s gyerekek létszáma 25%-nál magasabb arányban tér el. A probléma 6. osztálytól az iskolai aktív beavatkozásának köszönhetően csökkent. (Ezért ezt a problémát beavatkozásként, az anti-szegregációs programban nem jelenítjük meg. ) Lehetséges beavatkozások: - osztályok átszervezése, - osztályok átszervezése 1. és 5. évfolyamon (felmenő rendszerben, 4 év alatt megoldódik a probléma), - bejövő osztályok összetételének oly módon történő szervezése, hogy a két párhuzamos 1. osztályban a HHH-s gyerekek létszáma között ne legyen 25%-nál nagyobb eltérés. Összegzés, javaslatok Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv legfontosabb megállapításai, 2010-ben is helytállóak: (2. számú melléklet: Közoktatási Terv helyzet megállapításai és tervezet intézkedései) A városban sem az SNI, sem a részképesség zavaros, sem az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek, tanulók helybeli aránya nem haladja meg a mindenkori országos átlagot (2,97%, ill. 1,98%). Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló intézményes nevelésbenoktatásban részesül. Nincs az iskolába járás alól felmentett halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A, Az óvodai ellátás területén Jelentős komfortjavítást lehetne elérni a leromlott állagú épületek és a kisméretű csoportszobák kiváltásával és a hiányzó funkcionális helyiségek pótlásával. A célok megvalósítását Európai Uniós pályázati pénzek segítségével szeretné megoldani a fenntartó önkormányzat. B, Az általános iskolai ellátás területén A település oktatási intézményeire jellemző, hogy növekszik a részképesség zavarokkal küszködő tanulók köre, alulmotiváltak a tanulásban, mentális és magatartási problémákkal terhelt a tanítás-tanulás folyamata. A gyermekvédelmi beszámolók alapján a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek létszámának, megoszlásának megfelelően az osztályfőnökök, a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök lépéseket tesznek a problémák megszüntetésére, vagy legalább azok csökkentésére. 75

76 Megállapítható, hogy nem mutatható ki területi koncentráció a városban sem az SNI gyermekek lakóhelyét illetően, sem az enyhe és közepes fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek lakókörnyezetében sem. Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben, a 14/1994. MKM rendelet előírásainak megfelelően Képzési - foglalkoztatási politika A foglalkoztatási problémák létrejöttét befolyásolja még, hogy Hajdúdorogon a jelenleg állástalan személyek jelentős százaléka maximum csak a 8 általános iskolai végzettséggel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik. A fiatal diplomások nagyobb városokban telepednek le, mivel helyben munkát csak kevesen találnak közülük. Ebben a helyzetben, az önkormányzatnak a közfoglalkoztatás lehetőségét, minden arra jogosultnak biztosítania kell (kellene), hogy ez által is csökkentse a munkanélküli személyek arányát a településen belül és megakadályozza a felsőfokú végzettségűek elvándorlását. Az életkori megoszlás a közcélú foglalkoztatásban a évi szabályok szerint tervezett adatok alapján: 35 évnél fiatalabb 133 fő év feletti 113 fő Az 55. életévüket betöltött személyek száma: 25 fő. (Megj.: Az 55. életévüket betöltött személyek nem kötelesek részt venni a közfoglalkoztatásban, csak hozzájáruló nyilatkozatuk megléte esetén.) Az iskolai végzettség szerinti megoszlás a következőképpen alakult: 8 általános alatti végzettség 2 fő 8 általános végzettség 79 fő Szakmunkásképző vagy szakiskolai végzettség 82 fő Gimnáziumi végzettség 38 fő Szakközépiskolai végzettség: 35 fő Technikum: 6 fő Főiskolai, egyetemi végzettség 4 fő A 2010-es évre várhatóan 352 (becsült adat) fő lesz jogosult rendelkezési állási támogatásra, közülük előreláthatóan 246 fő vonható be rendszeres munkavégzésbe. A 2010-es foglalkoztatási tervben, figyelemmel arra, hogy vélhetően az év során is fognak az ellátásba bekerülni, a várhatóan 352 fős létszámból, összességében 118 főnek a közfoglalkoztatásba vonását vállalja az önkormányzat. (Forrás: Közfoglalkoztatási terv Hajdúdorog) 76

77 Összegzés, javaslat: A közmunka programba bevonhatók létszámának 35%-át tudja ténylegesen foglalkoztatni az önkormányzat, ez 2010-ben 118 fő (bevonhatók száma 352 fő). Ennek oka, hogy a foglalkoztatás eszközrendszerét, dologi kiadásait az önkormányzatnak kell állnia és a helyi erőforrások korlátozottak. A szegregátumokban élő munkaképes korú lakosság részt vett a közmunka programokban, részvételi arányuk 30-35% között mozgott az elmúlt három évben. Javasolt az önkormányzati pénzügyi tartalékok terhére növelni a foglalkoztatási részvételt a közmunka programban, a szegregált területekről bevont munkaképes korú lakosok számának emelésével együtt Megvalósított fejlesztések a szegregátumok területén A szegregátumok területén az elmúlt években nem valósult meg fejlesztés. A 3. számú szegregátumban ban a közmű infrastruktúra és a lakások fejlesztése valósult meg Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásainak felmérése Az IVS-ben tervezett fejlesztések (akcióterületi, pontszerű beavatkozások) nem fejtenek ki közvetve és közvetlenül negatív, a szegregációt erősítő hatásokat a szegregált területekre. Éppen ellenkezőleg, a helyi foglalkoztatási és képzési lehetőségek bővítésével az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők állástalanok számára is lehetőség nyílik a tartós foglalkoztatás elérésére, a társadalmi integrációs folyamatokba való aktív bekapcsolódásra. 7. Funkcióellátottság ismertetése a városban és a városrészekben A város és városrészek részletes funkcióellátottságának elemzését, a feltárt hiányokat táblázatos áttekinthető formában a 3. sz. mellékletben mutatjuk be. 77

78 8. Stratégia 8.1. Jövőkép, városfejlesztés célrendszere Technikai elvárások, megjegyzések a jövőképhez: A jövőkép évre elképzelt állapotot tükröz, a SWOT elemzésben feltárt tényezők kiegyensúlyozásával. A jövőkép optimista kell, hogy legyen, amely képes mozgósítani a város társadalmi-gazdasági erőforrásait, a jövőképet egyszerűen és tömören kell megfogalmazni, hogy minél nagyobb legyen a kommunikációs hatékonysága. Jövőkép Hajdúdorog város a település arculat, a helyi gazdaság, a turisztikai attrakciók, a szolgáltatások, a közlekedési és lakóövezeti infrastruktúra fejlesztésével kihasználva a két megyeszékhely melletti fekvését dinamikusan fejlődő, lakosságszámban gyarapodó, történelmi-vallási hagyományaihoz méltó, modern hajdúváros kíván lenni. Helyi gazdaság fejlesztésének célja: a foglalkoztatás bővítése a településen. Helyi gazdaság fejlesztésének területei: I. A turizmus, mint iparág kiépítése a városban. A helyi termálvízre és a (történelmi, építészeti, vallási, kulturális, szabadidős) turisztikai attrakciókra (a meglévőkre és a fejlesztettekre alapozva) egy komplett turisztikai szolgáltatói vertikumot kell létrehozni, felépíteni az önkormányzat vezetésével, a magánszféra és a szolgáltatások kialakításában érdekelt helyi pl. szállásadó lakosok aktív részvételével. II. Helyi ipar fejlesztése. A városban működő és a letelepedő vállalkozásokat támogató, vonzó befektetői környezet kialakítása ipari park létrehozásával, KKV szolgáltatói központ működtetésével. III. Városközpont funkcióbővítő fejlesztése. A kisvárosi jelleg erősítése az építészeti beavatkozások során, új szolgáltatások létrehozását támogató városi környezet kialakítása a városközpontban. IV. A helyi mezőgazdasági vállalkozók, termelők számára a városfejlesztés a gazdaságfejlesztés első három pillére- új piaci és befektetési lehetőségeket fog megnyitni. Gazdaságfejlesztést támogató helyi felnőttképzés fejlesztése V. Felnőtt átképzés - szakképzési rendszer fejlesztése, átalakítása. A helyi ipari park KKV szolgáltató intézményének aktív részvétele a képzések szervezésében. 78

79 Turizmus fejlesztésénél figyelembe veendő szempontok A turistaforgalom fejlesztése érdekében a városban komplett turisztikai szolgáltatási kínálatot kell kialakítani, és meg kell keresni, fel kell építeni azokat az egyedi jellemzőket, melyek vonzóvá teszik a várost a vendégforgalom számára hosszabb távon. A turizmuson belül kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az egészségturizmus (termálfürdő, gyógyászati részleg) és a vallási turizmus (Hajdúdorog Görög Katolikus vallási központ). A környező városokban, megvalósított turisztikai fejlesztések aránytalanságaiból, hibáiból sok tapasztalatot lehet nyerni. Célszerű lenne a város turisztikai stratégiáját elkészíteni, amely felvázolja a piaci kereslet vizsgálata alapján a helyi lehetőségek turisztikai jövőképét, javaslatot tesz a fejlesztendő közösségi és magánszféra által bevalósítható attrakciókra, vonzerőkre. Az IVS-ben tervezett városfejlesztésen kívül, a városmarketing tevékenységet is fejleszteni kell, Hajdúdorog új városi arculatának felépítése érekében. A turizmushoz más iparágakban létrejött szolgáltatások, termékek is kapcsolódhatnak pl. biotradicionális helyi élelmiszerek előállítása, helyi kézművesipar, ezekkel lesz teljes a turisztikai iparági vertikum és így tudja kifejteni a gazdaságélénkítő hatását a legszélesebben a város gazdasági életében. Alacsony képzettséggel rendelkezők foglalkoztatásának bővítése a városban A nemzetközi foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy az alacsony iskolai végzettségű munkavállalóknak számára a munkalehetőségek növelése a szolgáltató szektorban lehetséges, elsősorban a helyi családi KKV-k által teremtett munkahelyekkel. Erre az összefüggésre épít a város gazdaságfejlesztési stratégiája a turizmus és a funkcióbővítő városközpont fejlesztéssel. A helyi agrárszektorban a foglalkoztatást, a mezőgazdasági feldolgozóipar és az intenzív növényi kultúrák termelési kapacitásainak fejlesztése növelheti a településen. Ez szintén hozzájárulhat az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számának csökkentéséhez a városban. Szakképzett/magasan képzett munkaerő foglalkoztatásának bővítése a városban A szakképzett termelő szektorban foglalkoztatott munkaerő foglalkoztatásának jövőbeli bázisa az létesítendő ipari park lesz. Mezőgazdaság szerepe a városfejlesztésben A helyi mezőgazdaság számára a városfejlesztés a gazdaságfejlesztés első három pillére- új piaci és befektetése lehetőségeket fog megnyitni. Például: 79

80 - Termálfürdő fejlesztése kapcsán a termálvíz többcélú hasznosítására (balneológiai, geotermikus, mezőgazdasági célokra) nyílik lehetőség. Megteremtve a mezőgazdasági intenzív-üvegházi- kultúrák kedvező energetikai feltételrendszerét. - Az I. pontban említett turizmushoz kapcsolódóan: bio élelmiszerek, gyógynövények termelése és feldolgozása. - Az ipari parkban a helyben termelt mezőgazdasági termények, zöldség, gyümölcs feldolgozása. A mezőgazdaság hangsúlyos szerepeltetését az IVS-ben a képviselőtestület 232/2010.(XI.23.) KT határozata írta elő, az IVS elfogadásának témakörében lefolytatott társadalmi egyeztetések, szakmai konzultációk alapján. 80

81 8.2. A város és városrészek háromszintű célrendszere ÁTFOGÓ CÉL Minőségi társadalmi- gazdasági-természeti környezet kialakítása, versenyképes, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása Fenntartható környezet Fejlődő közösség Fenntartható gazdaság. I. Tematikus cél Természeti környezet védelme, fejlesztése II. Tematikus cél Épített környezet, infrastruktúra fejlesztése V. Tematikus cél Társadalmi kohézió fejlesztése. III. Tematikus cél Helyi szolgáltatások / turizmus fejlesztése. IV. Tematikus cél Helyi gazdaság /ipar fejlesztése I. sz. városközponti városrész Cél: Kisvárosi városközponti funkciók, rekreációs és turisztikai szolgáltatások, lakóövezeti funkciók fejlesztése II. sz. lakóövezeti és rekreációs városrész. Cél: Lakóövezeti és rekreációs, turisztikai szolgáltatások, funkciók fejlesztése. III. sz. városrész Ipari terület (ipari park) Cél: A város (termelő) tőkevonzó képességének fejlesztése, ipari park, KKV szolgáltató központ létrehozásával. Célok elérését szolgáló akcióterületi fejlesztések, pontszerű beavatkozások a városban 8.3. pont. 12. ábra: A város háromszintű célrendszere Saját szerkesztés 81

82 8.3. Akcióterületek kijelölése, célok elérését biztosító fejlesztések A célok elérése érdekében intenzíven fejlesztendő területeket akcióterületeket jelölünk ki a városban, továbbá megadjuk a pontszerű beavatkozásokat és a jelenleg ismert, előkészített, az önkormányzat részvételével konzorciumi formában megvalósítandó projekteket és az ismert/ tervezett magántőke által finanszírozott beavatkozásokat is. Hajdúdorog városban a fejlesztendő funkciók alapján három akcióterületek jelöltünk ki. 13. ábra: Akcióterületi térkép Saját szerkesztés 82

83 1. számú akcióterület: Városközponti akcióterület. Akcióterületi fejlesztés célja: a városközpont funkcióhiányosságainak a megszüntetése, a helyi szolgáltatásban érdekelt kisvállalkozói réteg üzleti lehetőségeinek fejlesztése. 2. számú akcióterület: Ipari terület/park (déli ipari terület a vasúti pálya két oldalán). Akcióterületi fejlesztés célja: helyi gazdaság fejlesztése, munkahelyteremtés. 3. számú akcióterület: Turisztikai-rekreációs akcióterület (strandfürdő környezete). Akcióterületi fejlesztés célja: a turizmus, mint szolgáltató iparág erősítése a településen, munkahelyteremtés. Az 1. számú városközponti kiemelt akcióterület a történelmi városrészben került kijelölésre, a 2. sz. akcióterület a rendezési terv alapján ipari célra kijelölt jelenleg is gazdasági területként működő és a jövőbeli fejlesztési területeket foglalja magába. A 3. számú terület kijelölése hasonló szemléletben történt, a jelenleg működő termálstrand és a környezetében fekvő lehetséges fejlesztési területeket foglalja magában. 83

84 TAMATIKUS CÉL - PROGRAMOK I. Természeti környezet védelme, fejlesztése. - Vízbázisok védelme, - természeti, táji értékek megőrzése. - Jó adottságú termőföldek védelme. - Zöld felületek növelése a városban. II. Épített környezet, infrastruktúra fejlesztése. - Városközpont funkcióbővítő fejlesztése. - Közúti infrastruktúrafejlesztés. - Fenntartható közlekedési módok fejlesztése a városban. III. Helyi szolgáltatások/turizmus fejlesztése. - Turisztika (vonzerők attrakciók, infrastruktúra, együttműködés, marketing- komplex programok, iparágak kapcsolt szolgáltatásai, termékei pl. bioélelmiszer ipar, helyi kézművesipar. fejlesztése. - Kisvállalkozói szolgáltatásokat támogató városi környezet fejlesztése. - Oktatási infrastruktúra és képzési humánerőforrás készségek fejlesztése. - Alkonyiparág-idősek részére szolgáltatások fejlesztése a településen. - Egészségügyi prevenciós programok, szakrendelés bővítése. - Humán és informatikai készségek fejlesztése a városi közszolgáltatóknál. IV. Helyi gazdaság/ipar fejlesztése. Versenyképes befektetői környezet megteremtése. V. Társadalmi kohézió erősítése. Anti-szegregációs program. Városi programok szervezése a város új főterén. Közösségi sport fejlesztése. Múlti funkcionális közösségi tér kialakítása. Célok elérését szolgáló fejlesztések, várható eredmények AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉS 1. számú akcióterületen csapadékvíz rendszer fejlesztése. Az oxidációs tó és környezetének kármentesítése és rekultivációjaterületelőkészítés az ipari parkban. 1. számú akcióterület épített környezett fejlesztő beruházásai: főtér, körforgalom, kerékpárút, szociális lakások, református templom, Szent Bazil Általános Iskola, tornaterem, kiskörút. 1. számú akcióterület: tornaterem, kisvállalkozói üzletház (régi iskola helyén), piac, Coop áruház, Szent-Bazil Oktatási Központ Általános Iskola. 2. számú akcióterület: termálfürdő fejlesztési program, szálloda, lovas pálya, szabadtéri színpad, nyugdíjas otthon. 3. számú akcióterület: ipari park KKV. központ, közművek kiépítése. 2. számú akcióterület: sportpályák. 1. számú akcióterület: főtér, multifunkcionális közösségi tér- mozi. ÖNKORMÁNYZATI PONTSZERŰ FEJLESZTÉSEK 2. számú városrészben utcák közötti, és utcákban lévő holt-terek zöldövezeti fejlesztése. Városi belvíz terv szerinticsapadékvíz rendszer rekonstrukció. Böszörményi úti fűzfasor lecserélése allergiát nem okozó tájra jellemző fafajra. Családsegítő központ épületének homlokzati felújítása 2. számú városrészben szegregátumban pormentes utak építése. Iskola u. 4. Képző Központ épületének felújítása TAMOP program keretében. Új bölcsőde létesítése- Hamar féle házban. Erődfal felújítása. Ipari park cím megszerzése. 1. sz. és 2. sz. szegregátumokban utak építése. MEGLÉVŐ KONZORCIUMI PROJEKTEK Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. lakossági hulladékudvar létesítése. Szelektív hulladékgyűjtés bővítése. A szennyvíz program III. ütem Rákóczi kert becsatornázása. MAGÁNTŐKE FEJLESZTÉSEI AKCIÓTERÜLETEN KIVŰL. Fejlesztési terület előkészítése. Belterületi illegális hulladéklerakó rekultivációja (termálfürdő melletti Kid besorolású területen). Kereskedelmi központ építése a II. számú városrészben (CBA Akácfa u.). VÁRHATÓ EREDMÉNYEK Fenntartható környezeti tényezők erősítése. Rekreációs zöldfelületek növekedése. Városközpont látogatottságának növekedése. Lakóövezetben az életminőség javul. A város turista, látogató forgalmának növekedése. Új munkahelyek jönnek létre a szolgáltató szektorban. Munkanélküliek száma csökken a városban. Új munkahelyteremtő beruházások az Ipari parkban. Helyi KKV szektor erősödése. Helyi lakosság identitástudata erősödik. A hátrányos helyzetű lakosok társadalmi beilleszkedésének folyamata felgyorsul. Civil közösségek tevékenységének erősödése. 84

85 8.4. Akcióterületi fejlesztések I. számú akcióterületi fejlesztések I. számú: Városközponti akcióterület. Akcióterület utcák szerinti lehatárolása: Füzes u. Akácfa u. Toborzó u. Fogadó u. Böszörményi u. Domb u. Keleti u. Csonka u. Füzes u. Akcióterületen fejlesztett funkciók: - Közlekedési. - Gazdasági. - Közösségi. - Közszféra/oktatási. - Városi. Akcióterületen tervezett fejlesztések: Első ütem Körforgalom kiépítése a Fehértói Nánási Böszörményi utcák kereszteződésében. Költségterv: 150 millió Ft. 2. Gyalogos és kerékpárút kiépítése a Böszörményi, Tokaji úton (az utca iskola felőli oldalán). Költségterv: 40 millió Ft. 3. Szociális bérlakások felújítása Tokaji út 8-10, (gépészet-hőtechnika fejlesztése, beépíthető magas tető kialakítása, vegyes / fa tüzelésű központi kazán beépítése, parkosítás, parkolók kialakítása). Költségterv: 70 millió Ft. 4. Parkolók bővítése db-kialakítása (Böszörményi, Tokaji, Fehértói utcákban). A parkolók kialakításával a parkolási rendszer jellege díjmentes- nem változna, a Polgármesteri Hivatal udvarában megszűnne az ügyfélszolgálati jellegű parkolási lehetőség. 85

86 Költségterv: 50 millió Ft. 5. Csapadékvíz csatorna kialakítása a Nánási út, Tokaji út- Óvoda utca közötti, Újfehértói út, Vasvári és a Petőfi tér közötti szakaszain, Iskola utcában, Óvoda utcában. Költségterv:50 millió Ft. 6. Városközpont/főtér funkciókkal rendelkező övezet kialakítása. Régi iskola épületében helyi kisvállalkozók részére üzlethelyiségek kialakítása, a földszinten és a tetőtérben (városközponti szolgáltatói övezet m 2 ). Az épület előtti területen rendezvények megtartására is alkalmas fő befogadására megfelelő városi főtér épülne ki (rekreációs-kulturális övezet m 2 ). A Böszörményi utcával a kapcsolatot a római katolikus templom melletti önkormányzati tulajdonban lévő területen (Akácfa utca felől) kialakított gyalogos zóna biztosítaná, az Iskola utca pedig az árkádokon keresztül lenne megközelíthető a térről. A főtér közúti kapcsolata az Akácfa utca felől lenne megoldható. A templom-kert és a főtér egybe nyitható lenne. A Templom- Iskola- Akácfa utcát sétáló utca köti majd össze (11. pontban tervezve). Költségterv: 250 millió Ft. 7. Mozi épületének funkcióbővítő rekonstrukciója Az épület építészetileg, műszakilag avult állapotú, teljes rekonstrukciót igényel. A magas felújítási költségek miatt javasolt/hatékonyabb megoldást jelent az épület részleges/ vagy teljes lebontása és egy új korszerű közösségi tér kialakítása m 2 nettó alapterülettel. A korábbi funkciók megtartásával, bővítésével. A déli tetőfelületen napelemes áramtermelés kiépítése valósulna meg, amelynek energiája üzemelteti majd az épület hűtési rendszerét/klíma, támogatja a belső villamos-energia felhasználást, csökkentve ezzel a külső energiaszolgáltatónak fizetett energia költségek mértékét. Költségterv: 150 millió Ft. 8, Református templom Nánási úti külső homlokzat és a Templom környezetének felújítása, parkolók létesítése. A beruházás az egyházközség sajáterő vállalásával, pályázati forrásból valósulhat meg. Költségterv: 50 millió Ft. 9. Térfigyelő rendszer kialakítása a városközpontban. A térfigyelő rendszer kialakításánál elsődleges cél a városközpontban lévő közparkok, terek (Vasvári Pál tér, Petőfi tér, új főtér a régi iskola mellett) kialakítandó sétáló utcák, frekventált, forgalmas utcarészek vagyonvédelmének, közúti forgalmi rendjének és a parkolási rend felügyeletének a biztosítása. 86

87 Költségterv: 20 millió Ft. 10. Iskola bővítése, a jelenlegi Szöv-ker Raktár helyén, (a terület önkormányzati tulajdonba kerül ingatlancsere segítségével ipari parkban lévő önkormányzati tulajdonú terület a cserealap) tornaterem kialakítása az új rendelkezésre álló területen. Tornaterem, 27mx33m teremméret, kiszolgáló helyiségekkel együtt m 2 alapterületű. Középen egy függönnyel leválasztható két kisebb egységre, így egy időben két osztály is használhatja a létesítményt. A tornaterem használati meleg víz igényeinek kiszolgálását napkollektorok támogatják, így az épület működési energiaigénye csökkenthető. Költségterv: 250 millió Ft. 11. Sétáló utca kialakítása az Iskola utcában, a főtérrel a kapcsolat a jelenlegi iskolaépület árkádja alatt kiépített gyalogos zóna biztosítja majd. Az iskola utca a közúti célforgalom számára lesz megnyitva, egy-irányból. Költségterv: 30 millió Ft. 12. Piaci pavilon sor fejlesztése. A piac kereskedelmi területe bővülne, bérbe adható az önkormányzat tulajdonában lévő árusító 8-10 üzletet magába foglaló pavilonsor megépítésével. Költségterv: 20 millió Ft. 13. COOP áruház külső homlokzat felújítása. A beruházás a COOP Zrt. sajáterő vállalásával, pályázati forrásból/ vagy 100%-ig saját erőből valósulhat meg. Költségterv: 10 millió Ft. 14. Szent-Bazil Oktatási Központ Általános Iskola felújítása, bővítése. Az oktatási központ homlokzata és környezete újul meg a felújítások során, és az intézmény bővítése is megvalósul. Költségterv: 300 millió Ft. 87

88 Második ütem (A költségek összegzésénél ezt az ütemet nem vesszük figyelembe, mert megvalósítására a következő 6-7 évben, forráshiányt miatt nem fog sor kerülni.) 15. Kiskörút szélesítése (Csonka u., Keleti u., Domb u.). A szélesítés magánterület kisajátítást, vásárlást is igényel, ezért a projekt előkészítési ideje legalább két év. Költségterv: 350 millió Ft. 16. Közvilágítás levegő kábeleinek föld alá vitele. A rendezési terv módosítása miatt a centrumban a felszín feletti kábeleket a föld alá kell levinni. Költségterv: 180 millió Ft II. számú akcióterületi fejlesztések II. számú akcióterület: Ipari park. Akcióterület utcák szerinti lehatárolása: Böszörményi u., Dohánybeváltó u. közötti önkormányzati területek, az ipari parkhoz csatlakozó magánterületek a vasúti pálya külterület felőli oldalán kijelölt GIP terület. Akcióterületen fejlesztett funkciók: - Gazdasági. Ipari park fejlesztési program I. ütem ( ): 1. KKV központ kialakítása a volt papírgyár területén. A papírgyár területét az önkormányzat megvásárolta (telek: , m 2, beépített terület m 2 ). A területen a belső úthálózat fejlesztése szükséges, ezt tartalmazza a költségbecslés. A GAMESZ területre történő telepítését tervezi az önkormányzat. A KKV központban helyi kis és középvállalkozások tudnak irodát, csarnokot, raktárt bérelni. A gazdasági zóna mellett lévő jelenlegi sportpálya területe, telekcsere útján szintén az önkormányzat tulajdonába kerülhet (ezzel a lehetőséggel a város a képviselőtestület döntése értelmében egyelőre nem kíván élni). 88

89 Célszerű lenne a már működő beépített gazdasági terület nyújtotta előnyöket kihasználva, ipari parki cím pályázatot benyújtani a gazdasági területre. Az ipari parki cím elnyerésének egyik fontos feltétele 10ha ipari törzsterület megléte, és további 10ha fejlesztési terület rendelkezésre állásának igazolása. Amennyiben a vasút mellett a város felé fekvő ipari park célra társult magántulajdonban lévő ipari területek is csatlakozhatnak az önkormányzati ipari parkhoz- gazdasági terület nagysága nem éri el a 10 hektárt, az kiegészíthető a vasúton túl fekvő önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági területekkel. A megoldás előnye, hogy a területén jelenleg is több cég működik, mivel az ipari cím elnyerésének szintén fontos kritériuma a betelepedés, foglalkoztatás fejlesztésének vállalása, ez részben teljesíthető a papírgyár környezetében működő vállalkozásokkal. Költségterv: 20 millió Ft. Ipari park fejlesztési program II. ütem ( ): 2. A szabályozási tervben GIP övezetként megjelölt (a vasút külterület felőli részén fekvő beépítetlen gazdasági terület) 12,92+ 20,32 hektáros területből, 6ha önkormányzat tulajdonában lévő ipari célú terület közművesítése és feltáró/gyűjtő út építése. (Az oxidációs tó és környezetének kármentesítése és rekultivációja pályázati forrásból fog meg történi.) A fejlesztés a zöldmezős beruházások letelepedéséhez teremt lehetőségét a városban, a megfelelő ipari infrastruktúra kialakításával. A területen szolgáltató inkubátorházat/ ipari/ agráripari kompetencia központot kell létesíteni a betelepedő vállalkozások igényeinek jobb kiszolgálása érdekében. Költségterv: millió Ft III. számú akcióterületi fejlesztések III. számú akcióterület: Turisztikai-rekreációs akcióterület. Akcióterület utcák szerinti lehatárolása: Vércse u. Rákóczi u. Méntelep u. strand külterület felőli határa, Rákóczi-kert Vércse u. Akcióterületen fejlesztett funkciók: - Gazdasági/ turizmus - Közösségi - Városi 89

90 Első ütem: Meglévő medencék korszerűsítése: felültöltős medence felújítása (gyógymedence). Költségterv: 30 millió Ft. 2. Termálfürdő fejlesztése: kültéri medence kapacitás bővítése (úszó, gyógy, gyerek medencékkel benne turisztikai attrakciók elhelyezésével). Kültéri 1 db gyógymedence téliesítése, esővédők beépítése. Termálfürdő központi épület (fizikoterápia/gyógyászat helyiségei, 1 db osztott vízterű fedett gyógymedence, 1 db szauna, 1db gőzfürdő, 1 db szauna merülő medence, 1 db szolárium, 1 db pezsgőmedence, 1 db gyerekmedence, öltözők, WC, zuhanyzók, büfé, pénztár, előcsarnok, strandcikk bolt, szolgálati helyiségek) fejlesztése összesen m 2 nettó alapterülettel a jelenlegi épület bővítésével. Strandattrakciók: pezsgőlevegő, vízgomba, zuhatag, esőztető. A meleg vízszolgáltatást napkollektorok segítik majd a termálfürdőben. Költségterv: 420 millió Ft. 3. Ifjúsági szálláshelyfejlesztés 40fős, (beruházás folyamatban). 4. Három csillagos hotel építése- minimum fős kapacitású, 30 szobás- a termálfürdő területén. A hotel építészeti megoldásának bővítési lehetőséggel kell rendelkezni. Az önkormányzat részt-vételével magántőke bevonásával valósulhatna meg a projekt. A hotel közvetlen fedett gyalogos útvonalon kapcsolatban lesz a termálfürdő központi szolgáltató épülettömbjével. A hotelben lévő vendégek a termálfürdő wellness szolgáltatásait veszik majd igénybe. Költségterv:250 millió Ft. Második ütem: Turisztikai vonzerőfejlesztés: Lovas pálya kialakítása (fogathajtás, akadályverseny, hagyományőrző versenyek rendezésére alkalmas pálya). Költségterv: 50 millió Ft. 6. Szabadtéri színházi infrastruktúra kialakítása (mobilszínpad, fénytechnika, hangtechnika, székek). Költségterv: 20 millió Ft. 90

91 7. Sportpályák kialakítása, a stranddal szemközt a Tokaji út másik oldalán fekvő Kididegenforgalom besorolású területre/ vagy az önkormányzati tulajdonban lévő termálfürdő fejlesztési területére (0202 Hsz. terület), ami belterületi csatolással beolvadt a 3539 hrsz.-ba. A területen új többfunkciós pályák, kiszolgáló épületek kialakítása. (A Kid besorolású területre csak az illegális szemétlerakó felszámolása után lehet a sportpályát telepíteni, ezért két lehetséges helyszínt jelöltünk ki.) Költségterv: 120 millió Ft. 8. Nyugdíjas otthon kialakítása ( fős) ütemezett megoldással, modulos építési technikával. Önkormányzat részt-vételével, a beruházás magántőke/hitel forrásból fog megvalósulni. Költségterv: 200 millió Ft Akcióterületek pénzügyi terve BEAVATKOZÁS KÖLTSÉG (MILLIÓ FT) Bruttó összegek. ÖNKORMÁNYZATI FORRÁS ROP MAGÁNSZFÉRA, EGYHÁZ BANKI HITEL (PROJEKTCÉG) Körforgalom kiépítése a Fehértói- Nánási- Böszörményi utcák kereszteződésében Gyalogos és kerékpárút kiépítése a Böszörményi, Tokaji úton Szociális bérlakások felújítása Parkolók bővítése dbkialakítása Csapadékvíz csatorna kialakítása Városközpont: főtér, szolgáltatói övezet Mozi épület helyén többfunkciós közösségi tér / ház kialakítása Református templom Térfigyelő rendszer kialakítása Iskola bővítése Közpark, sétáló utca kialakítása Piaci pavilon sor fejlesztése COOP áruház külső homlokzat felújítása Szent Bazil Oktatási Központ Általános Iskola felújítása, bővítése I. számú akcióterület összesen KKV központ kialakítása a volt papírgyár területén Ipari park fejlesztési program II. ütem II. számú akcióterület összesen Felültöltős medence felújítása Termálfürdő fejlesztése

92 Három csillagos hotel építése Turisztikai vonzerőfejlesztés Szabadtéri színházi infrastruktúra kialakítása Sportpályák kialakítása Nyugdíjas otthon kialakítása III. számú akcióterület összesen Mindösszesen I+II+III A 194 millió Ft (38,8 millió Ft/év) önkormányzati forrás a közötti időszakban a következő forrásokból származik: - Kötvénykibocsátás. - Önkormányzati költségvetési hozzájárulás a helyi adónövekményből (gazdasági növekedést feltételezve) és az önkormányzati tevékenység racionalizálásából. - Ingatlanok értékesítéséből, bérbeadásából származó bevétel (ipari park, városközpont) Akcióterületek fejlesztési sorrendje, ütemezése, kiemelt akcióterület meghatározása AKCIÓTERÜLETEK I. számú Kiemelt városközponti akcióterület. (a városfejlesztés kulcsterülete) II. számú akcióterület: Rekreációsturisztikai övezet fejlesztése III. számú akcióterület: Gazdasági környezet fejlesztése Pontozás 1-10 közötti skálán. Saját felmérés. MULTIPLIKÁTOR FOGLALKOZTATÁS FINANSZIROZHATÓSÁG ÖSSZES HATÁS NÖVELÉSE PONTSZÁM Az akcióterületek fejlesztési sorrendjének megállapításakor három szempontot vizsgáltunk: a multiplikátor hatást a város gazdaságára, a helyi foglalkoztatás növelését és a finanszírozhatóságot. A legnagyobb különbség a három akcióterület között a finanszírozhatóság területén van. Az I. sz. és a III. sz. akcióterületi beruházás a 2009-es Észak-alföldi (ÉAOP) pályázati forrás összetétel alapján egy ütemben megvalósítható. Ezzel szemben, a II. sz. akcióterületen tervezett beruházások közpénzekből történő finanszírozása csak korlátozott mértékben valósulhat meg ROP forrásból, azaz a fejlesztések megvalósításához magánforrások, banki hitel bevonása szükséges. A három szempont alapján az I. sz. akcióterület végzett az első helyen, hatásai és a finanszírozhatóság együttesen emelik ki az akcióterületek közül. A javasolt kiemelt akcióterület az I. sz. akcióterület. 92

93 14. sz. ábra: Fejlesztések ütemezése AKCIÓTERÜLETEK I. számú: Kiemelt városközponti akcióterület (a városfejlesztés kulcsterülete). II. számú akcióterület: Rekreációs-turisztikai övezet fejlesztése. III. számú akcióterület: Gazdasági környezet fejlesztése. Fejlesztés tervezett ideje: 9. Fenntarthatósági szempontok 9.1. Fenntartható környezeti fejlődés programja I. Az IVS helyzetértékelő részében feltárt szűk keresztmetszetek, a település környezetét negatívan befolyásoló tényezők rövid összefoglalása: Közlekedés 1. A városközpontban a magas átmenő közúti forgalom miatt megnövekedett zaj, levegőszennyeződés, baleseti kockázat. (A probléma megoldása nem tartozik önkormányzati hatáskörbe, az elkerülő út építése szerepel a nemzeti közútfejlesztési tervekben). 2. A városközpontban és a város közintézményei, közszolgáltatói előtt kevés a személygépkocsi parkolóhely. Nincs tehergépkocsik, kamionok parkolására, hétvégi tárolására alkalmas telephely. 3. A városközpontban a gyalogos és kerékpáros közlekedési zónák nem megfelelő minőségűek, nincsenek kiépítve az elvárható módon. 4. A szegregált területeken magas a burkolatlan közutak, járdák aránya. Környezeti minőség 1. A városban a 2. számú városrészben nincs kiépített közpark. 2. A városban nincs lakossági hulladékudvar. Területhasználat 93

94 1. A város egészét nézve a probléma a zöldterület minőségével van, (lásd következő pont). 2. A városközpontban a zöldterület nagyságát növelni kell. 3. A városban a területhasználat, területhasználati arányok nem okoznak fajsúlyos problémákat. 4. Új lakóövezet kijelölése jelenlegi demográfiai trendek alapján nem indokolt. Zöldfelületi-gazdálkodás 1. A város belterületének zöldfelületei forráshiány miatt nem megfelelően gondozottak. A parkolóban, a lakó- és gyűjtő utak mentén sok az allergiát okozó fafaj (fűzfélék, fehérnyír, platán). Városfejlesztés, rehabilitáció 1. A városközpont városkép szempontjából megőrzendő arculatát fel kell újítani és növelni kell a kisvárosi városképi elemeket a történelmi városrészben. HELYZETÉRTÉKELÉS KÖVETKEZTETÉSEI ÉS A CÉLSTRUKTÚRA EGYES ELEMEI Az Újfehértó- Hajdúböszörmény- Hajdúnánás irányokból jelenleg a városközponton keresztül halad át a közúti forgalom. A városközpontban körforgalom kiépítésével csökkenthető a baleseti kockázat. Tematikus cél: Szolgáltatások/ Turizmus fejlesztése. A városban nincs lakossági hulladékudvar. A 2. sz. városrész Rákóczi kertben nincs kiépítve a szennyvízrendszer. I. városrészi cél: Kisvárosi városközponti funkciók, rekreációs és turisztikai szolgáltatások fejlesztése. II. Városrészi cél: turisztikai szolgáltatások fejlesztése. III. városrészi cél: ipari park fejlesztése. A víz bázisra, levegő tisztaságra kockázatot jelentő ipari üzemek letelepedése. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁS A levegő és zajterhelés továbbra is fennáll a lakóövezetben. A turistaforgalom növekedni fog a városban, a zöldterületen növekedni fog a szemetelés, károkozás, rongálás mértéke. Az illegális hulladéklerakók növekedése a település környezetében. Illegális szippantott szennyvíz ürítések növekedése. A városközpont közúti célforgalma növekedni fog pl. több rendezvény lesz, a központban növekedni fog a rekreációs és szolgáltatási övezet területe stb.. Ennek következménye: levegő, zaj és baleseti kockázat növekedése. A termálfürdő környezetében jelenleg még beépítetlen zöldfelületek kerülnek beépítésre, a jelenlegi kedvező természeti környezet- épített környezeti arány megváltozik. A vidékies hangulatú fűtermálfürdő környezete zsúfolttá válik. Az ipari parkhoz közel fekvő városrészekben a környezeti terhelés kockázata növekedni fog, a lakosság életminősége csökken. A KÖRNYEZETI PROBLÉMA ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ STARTÉGIAI JAVASLAT Elkerülő utak építése. A várost elkerülő út nyomvonala (Hajdúböszörmény- Hajdúnánás út) szerepel a rendezési tervben. A projekt megvalósítása nem tartozik önkormányzati hatáskörbe (ágazati projekt). Szeméttárolók számának növelése, figyelmeztető táblák elhelyezése a város közterein, térfigyelő rendszer kiépítése, szelektív hulladékprogram továbbfejlesztése. A településes hulladékkezelési szolgáltatójának lakossági hulladékudvart kell kiépíteni. Rákóczi kertben a szennyvízrendszer kiépítése. A jelenlegi ingyenes parkolási rendszer eltörlése, fizetős parkolási díjrendszer bevezetése a forgalom szabályozása érdekében (rövidtávon nem bevezethető). Kerékpártárolók létesítése a városközpontban a kerékpár közlekedés ösztönzése érdekében. A város egészét lefedő zöld terv, Hajdúdorog város belterületének zöld környezetét fejlesztő terv elkészítése. A létesítendő ipari parkban a magas környezetei kockázatot jelentő iparágak letelepedését korlátozni kell. 94

95 9.2. Anti-szegregációs program Az önkormányzat a város minden szegregált területén megtartó típusú rehabilitációs programot tervez, a következő eszközrendszerek alkalmazásával. Az anti-szegregációs program témaköreiben, a helyzetelemzésben feltárt problémákra javasolt beavatkozásokat sorszámozva adjuk meg, majd a program végén szintén sorszámozva táblázatban foglaljuk össze Lakhatási integráció biztosítása A városban a lakhatási integráció fejlesztése során nem alkalmazzák a telepfelszámolás, szanálás eszközeit, ellenkezőleg a területek rehabilitációjával valósul meg a felzárkóztatás, amely a lakókörnyezet, lakásállomány fejlesztését jelenti. Az önkormányzati szociális bérlakások 100%-a nem szegregált területen található, az IVS-ben tervezett fejlesztések hatására a szegregált területeken nem fog nőni a bérlakások száma. A lakhatási integrációt szolgálja a szegregált területeken a közmű infrastruktúra (pormentes út, járda) kiépítése. Ütemezése között, elsőbbséget élvez a pormentes út kialakítása, melynek forrása az ÉAOP Önkormányzati közutak fejlesztése című pályázat. A többi infrastrukturális hiányosság ütemezése: az elérhető hazai és uniós források függvényében, közötti időszakban. A magántulajdoni házak felújítására az önkormányzat jelenlegi gazdasági lehetőségei, forráshiánya alapján nem tud felújítási alapot létrehozni. Ez az intézkedés a kormány által finanszírozott lakás felújítási és új lakásépítési programból nyerhet támogatást. Az önkormányzat a magánerős, közpénzekből támogatott lakásfejlesztéseket szakértői háttértámogatással tudja segíteni. Lakhatási integráció területén tervezett beavatkozások: 1. számú beavatkozás: Központi állami költségvetésből támogatott lakás felújítási, építési programok a szegregált területeken. 2. számú beavatkozás: A lakhatási integrációt szolgálja a szegregált területeken a közmű infrastruktúra (pormentes út, járda) kiépítése. 95

96 9.2.2.Mobilizációs program Önkormányzati szakemberek véleménye alapján a helyi adottságokat, a szegregátumok területi elhelyezkedését, a korábbi fejlesztéseket figyelembe véve, az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentésére az alábbi eszközöket nem lehet alkalmazni a városban: szanálás, átköltöztetés, területfelvásárlás magántőke/önkormányzati forrás bevonásával. A városban a mobilizációs programot a bérlakás politikára kell alapítani. A szociális és piaci bérlakási rendszert egymásra kell építeni, oly módon, hogy a szociális lakások átmenetet képezve megteremtsék a tartós munkavállalás családi, szociális hátterét, ezzel biztosítva a továbblépést a piaci alapú bérlakásokba. Bérlakás felújítási program beindítására (nem szegregált területeken) az önkormányzatnak jelenleg nincs elkülönített forrása. Ennek elsődleges feltétele a bérlakás építési elképzelések (célcsoport, igények, helyszínek, források, kivitelezés, kapacitás) önkormányzati programban való megjelenítése és a megvalósítást támogató állami bérlakás program létrejötte. A jelenlegi IVS akcióterületi fejlesztések is tartalmaznak szociális és piaci bérlakás fejlesztési beavatkozásokat. Mobilizáció területén tervezett beavatkozás: 3. számú beavatkozás: Az önkormányzat vállalja, hogy a helyi mobilizációs programot egy éven belül kidolgozza. Főbb elveit a bérlakás politika megújítása, a bérlakás állomány fejlesztése. 1. számú akcióterületen szociális bérlakások felújítása (részletesen lásd akcióterületi fejlesztések) Oktatási integráció Az oktatási integrációt, esélyegyenlőség fejlesztését szolgáló a város Közoktatási és Esélyegyenlőségi Tervében meghatározott intézkedések helytállóak, hozzájárulnak a problémák enyhítéséhez, megoldásához. 4. sz. beavatkozás: 2. számú melléklet: Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv- Intézkedési Terve. 96

97 Érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő piaci integrációjának elősegítése A, Út a munkához program/közmunka Program megvalósításának kulcseleme a közfoglalkoztatás megszervezése, amely a települési önkormányzatok feladata, amelyet társulás vagy más szervezet útján is elláthatnak. Közcélú munka alatt azokat az állami vagy helyi önkormányzati feladatok ellátását kell érteni, amelyek teljesítéséről jogszabály alapján a helyi önkormányzat gondoskodik. A foglalkoztatási tervnek igazodnia kell a településen élők adottságaihoz, a helyi sajátosságokhoz és lehetőségekhez A közfoglalkoztatás egy átmeneti állapot kell, hogy legyen a támogatott számára, melynek célja a munkavilágába történő visszatérés ösztönzése, a tartós foglalkoztatás elérése. A 2010-es foglalkoztatási tervben, figyelemmel arra, hogy vélhetően az év során is fognak az ellátásba bekerülni, a várhatóan 352 fős létszámból, összességében 118 főnek a közfoglalkoztatásba vonását vállalja az önkormányzat. 5. számú beavatkozás: A közfoglalkoztatásba bevonható lakosok száma 2010-ben 352 fő, az önkormányzat 118 főnek, azaz bevonható létszám 33%-ának vállalja a tényleges foglalkoztatását. A helyi foglalkoztatási problémákat figyelembe véve, az arányszámot 40% fölé kell emelni 2011-től. 6. számú beavatkozás: Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Hajdúnánási Kirendeltség koordinálja a városban a képzési rendszert. Az alábbiakban az IVS-ben meghatározott fejlesztéseket támogató, a sikeres megvalósításhoz szükséges felnőttképzések igényeit (tervét) adjuk meg a szegregált területekről tervezett képzési létszámmal. Az IVS programját támogató felnőttképzési rendszer fejlesztésénél a személyre szabott képzést és a piaci igényeket kell kiemelten figyelembe venni. Felnőttképzési terv Célcsoport Program/Szempontok Projektgazda Szegregált területekről tervezett képzési létszám között. 1, Versenyképtelen szakmával rendelkező vagy nem rendelkező munkanélküli felnőtt lakosság. 1, Új, helyi felnőtt képzések kialakítása: kertész, házvezetőnő, turista szállásadó, recepciós, masszőr, szállásszervező, Régiós szakképző központ, Magánképző Összesen: 150 fő 1. sz fő 97

98 túravezető, kőműves, ács, burkoló, bádogos cégek. Munkaügyi Központ. Városi oktatási, szakképzési bázis. 2. sz fő 3. sz fő 2, Letelepedő és a helyi vállalkozások stb.. munkaerőigénye. 2, Letelepedő ipari üzemek igényei szerinti képzés pl. szoftverüzemeltető. 3, Fejlesztendő helyi szolgáltató 3, A meglévő rendszer rugalmasságát szektor/turizmus/termálfürdő. fejleszteni kell. A felmerülő igényekre munkaerőigénye. maximum négy hónap alatt reagálni kell képzés beindításával. Az önkormányzat pályázatot nyújt be a TAMOP Innovatív kísérleti foglalkoztatási programok című pályázati kiírásra. Külső képzőcég segítségével 40 fő képzését tervezik megvalósítani, között. Ebből: 15 fő kőműves, 15 fő ács, 10 fő szoftverüzemeltető. A projekt illeszkedik a fenti táblázatban meghatározott képzési tervbe Szociális ellátórendszer A munkaügyi kirendeltségek feladata, hogy a szolgáltatásaikkal visszavezessék a munkanélkülieket a munkavilágába. Amennyiben ez valamilyen okból tartósan nem sikeres a szociális ellátó rendszerben növekszik az esetszám. Jelenleg ez a tendencia figyelhető meg a városban is. Az IVS-ben tervezett fejlesztések bővítik a foglalkoztatási lehetőséget a városban, ez azonban önmagában kevés. A tartósan munkanélküli, alacsony képzettségű lakosok részére mentális-szociális és szakképzési szolgáltatásokat együttesen kell nyújtani, hogy sikeresen tudjanak munkát vállalni. Ebben a szolgáltatási folyamatban a Családsegítő Szolgálatnak és a munkaügyi kirendeltségnek együtt kell működni, a személyre szabott képességfejlesztési programokban. 7. számú beavatkozás: Együttműködés fejlesztése a Családsegítő Szolgálatnak és a Munkaügyi Központ között, a helyi hátrányos helyzetű lakosság munkavállalási készségeinek fejlesztése érdekében. 8. számú beavatkozás: Jelenleg Családsegítő Szolgálatnál 7 fő belső munkatárs (ebből egy fő pályázati projekt keretében foglalkoztatott) dolgozik. Az egy főre eső esetszám 2009-ben 33 eset db/fő/év volt, az érték a még kezelhető kategóriába tartozik, határesetnek minősíthető. Figyelembe véve az esetszámok növekedését a következő években a Családsegítő Szolgálat kapacitásait 2012-től 1 fővel bővíteni kell. Továbbá a krízis helyzetben élők időbeni felismerésére képezni kell a szociális szférában dolgozókat. (Amennyiben bővül középtávon a foglalkoztatás a városban az intézkedés átmeneti lesz.) 98

99 Egészségügyi programok A szegregált területen élők és a nem szegregált területen élők egészségügyi ellátása azonos minőségű, nincs elkülönítve a szolgáltató rendszerben. A szegregált területén élők hozzáférése a helyi egészségügyi szolgáltatásokhoz biztosított. 9. számú beavatkozás: A szegregátumokban élők egészségi helyzetére vonatkozóan nincs adatunk, ezért annak felmérése, szűrések megszervezése mindenképpen indokolt. A feladat megoldásának első lépéseként, egy szűrési tervet kell készíteni a szegregált területek lakosságának egészségügyi vizsgálata érdekében Közösségfejlesztési programok A városban a közösség fejlesztési programok nyitottak, bárki számára elérhetőek. 10. számú beavatkozás: A szegregált területeken élők részvételét a közösségfejlesztési programokban a városi oktatási, szociális, kulturális szolgáltató rendszerének együttműködésével kell szervezni, megteremtve a monitoring adatok feldolgozásának és ez alapján visszacsatolás/intézkedések kidolgozásának lehetőségét Széleskörű partnerségi kapcsolatok kialakítása Az IVS partnerséget bemutató fejezetében részletesen bemutattuk azt a partnerségi rendszert, amely szükséges az IVS-ben tervezett program sikeres végrehajtásához. A szegregált területek részét képezik ennek a partnerségi rendszernek. Elkülönült partnerségi rendszer kialakítása a szegregált területek részére nem indokolt és nincs összhangban a tervezett anti-szegregációs intézkedésekkel Összhang a városfejlesztési dokumentumaival Az anti-szegregációs tervben tervezett intézkedések összhangban vannak a városfejlesztés dokumentumaival. A legtöbb intézkedést az oktatási integráció területén tervez az anti-szegregáéciós terv, ezen a területen aktuális városi programot a Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv tartalmazza, az összhang teljes a két dokumentum az anti-szegregációs terv és a Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv között. 99

100 Az anti-szegregációs program beavatkozásait tartalmazó táblázat HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA HÍVATKOZÁS 1. számú beavatkozás: A szegregátumban magas a hátrányos helyzetű családok birtokában lévő komfortfokozat nélküli, leromlott állagú lakások aránya. Érintett szegregátumok: 1,2. KSH szegregátumok sorrendjében %-ban: 51,3-55,9 A szegregátumok közül a legrosszabb a helyzet az 1-es és a 2- es szegregátumokban, itt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya napjainkban már 52-57% közötti sávban mozog. 2. számú beavatkozás: A szegregátumban magas a burkolatlan utak aránya, a közművek hiányosak. Legnagyobb probléma: magas a burkolatlan utak aránya az 1-es, 2-es szegregátumokban. Átlagértékek: Burkolt út: 60% 3. A városban magas a hátrányos helyzetű, rossz lakáskörülmények között élő lakosok száma a szegregált területeken fő. Ez indokolja a helyi bérlakás-politika újragondolását. (4. sz. beavatkozás oktatási integráció javítása, 2. számú melléklet.) 5. számú beavatkozás: A közfoglalkoztatásba bevonható lakosok száma 2010-ben 352 fő, az önkormányzat 118 főnek, azaz bevonható létszám 33%-nak vállalja a tényleges KONKRÉT CÉL Lakhatási feltételek javítása. Szegregátumok infrastrukturális ellátottságának javítása. Lakhatási feltételek javítása. Közmunka programba ténylegesen bevont lakosok számának/ ezen belül a programba bevont STRATÉGIAI JELLEGŰ BEAVATKOZÁS 1. számú beavatkozás: Központi költségvetésből támogatott lakás felújítási, építési programok a szegregált területeken. Az önkormányzat a szakmai koordinációt segíti, és tanácsadási szolgáltatást nyújt a kérelmezők részére. 2. számú beavatkozás: A lakhatási integrációt szolgálja a szegregált területeken a közmű infrastruktúra (pormentes út, járda, közvilágítás, vezetékes víz, gáz) kiépítése. 3. számú beavatkozás: Az önkormányzat vállalja, hogy a helyi mobilizációs programot egy éven belül kidolgozza. 1. számú akcióterületen szociális bérlakások felújítása, piaci alapú bérlakás kapacitás bővítése (részletesen lásd akcióterületi fejlesztések). 5. Közmunka program fejlesztése. BEAAVATKOZÁS FELELŐSE Hajdúdorog Város Önkormányzata Gazdasági ügyekért felelős alpolgármester Hajdúdorog Város Önkormányzata Városfejlesztésért felelős alpolgármester Hajdúdorog Város Önkormányzata Városfejlesztésért felelős alpolgármester Hajdúdorog Önkormányzat Szociális ügyekért felelős: alpolgármester EREDMÉNY INDIKÁTOR KÖZÉP TÁV 3 ÉV Csökken az alacsony komfort fokozatú lakások aránya. Bázis adat: 54% Célérték: 52% Területek infrastrukturális ellátottsága javul. Út bázis: 60% Célérték: 65% Programtervek száma: 1 db Felújított, épített lakások adatai: akcióterületi fejlesztésnél meghatározva. A mindenkori közfoglalkoztatásba bevonható létszámminimum 40%-át fogja az önkormányzat EREDMÉNY INDIKÁTOR KÖZÉP TÁV 6 ÉV Csökken az alacsony komfort fokozatú lakások aránya, közelít a városi átlaghoz. Célérték: 46% Területek infrastrukturális ellátottsága javul, a városi átlaghoz közelít. Út célérték: 70% A szegregált területen élők társadalmi integrációja felgyorsul. A mindenkori közfoglalkoztatásba bevonható létszám minimum 50%-át fogja az önkormányzat SZÜKSÉGES ERŐFORRÁS ÜTEMEZÉS Központi állami forrásból, hitelből, egyéni hozzájárulásból valósul meg. ÉAOP EAOP Állami költségvetés, önkormányzati költségvetési tartalék. 100

101 foglalkoztatását. A helyi foglalkoztatási problémákat figyelembe véve az arányszámot 40% fölé kell emelni 2011-től. 6. számú beavatkozás: A szegregátumokban alacsony a foglalkoztatási színvonal. Érintett szegregátumok: 1,2,3. A szegregátumok aktív korú lakosságának 20-38%- a volt foglalkoztatott 2001-ben, napjainkban ez a mutató 15-18% közötti sávban mozog. A munkavállalás korú lakosságból csak minden ötödik dolgozik a szegregált területen élők közül számú beavatkozás: Jelenleg Családsegítő Szolgálatnál 7 fő belsőmunkatárs (ebből egy fő pályázati projekt keretében foglalkoztatott) dolgozik. Az egy főre eső esetszám 2009-ben 33 eset db/fő/év volt, az érték a még kezelhető kategóriába tartozik, határesetnek minősíthető. Figyelembe véve az esetszámok növekedését a következő években a Családsegítő Szolgálat kapacitásait 2012-től 1 fővel bővíteni kell. szegregátumokban élő lakosok számának növelése A szegregátumban élők foglalkoztatási szintjének növelése, a munkanélküliség csökkentése. A hátrányos helyzetű lakosság szociális, társadalmi problémáinak hatékonyabb kezelése. 6. Képzési programok beindítása a munkaerő-piaci elhelyezkedés érdekében munkaügyi központ és az önkormányzat szervezésében. Az önkormányzat pályázatot nyújt be: TAMOP Innovatív kísérleti foglalkoztatási programok című pályázati kiírásra. Külső képzőcég segítségével 40 fő képzését tervezik megvalósítani, között. Ebből: 15 fő kőműves, 15 fő ács, 10 fő szoftverüzemeltető. 7. Együttműködés fejlesztése a Családsegítő Szolgálat és a Munkaügyi Központ között, a helyi hátrányos helyzetű lakosság munkavállalási készségeinek fejlesztése érdekében. Továbbá a krízis helyzetben élők időbeni felismerésére képezni kell a szociális szférában dolgozókat. 8. számú beavatkozás: Családsegítő Szolgálat kapacitásait 2012-től 1 fővel bővíteni kell. ( Amennyiben bővül középtávon a foglalkoztatás a városban az intézkedés átmeneti lesz.) Hajdúdorog Város Önkormányzata Oktatási ügyekért felelős alpolgármester. Munkaügyi Központ Területi kirendeltsége. Hajdúdorog Város Önkormányzata Szociális ügyekért felelős alpolgármester foglalkoztatni Ezen belül a szegregált területekről bevont lakosok aránya el fogja érni a 40%-ot. A szegregált területekről a programokba n résztvevők száma. Bázis érték: 50 fő/három év Célérték: 80 fő/három év. Esetszám/fő mutató csökkentése. Bázis év: 2009 Bázis adat: 33 esetszám/fő. Célérték: 32 esetszám/fő. foglalkoztatni. Ezen belül a szegregált területekről bevont lakosok aránya el fogja érni a 60%-ot. A szegregált területekről a programokban résztvevők száma. Célérték: 100 fő/ hat év. Esetszám/fő mutató csökkentése. Célérték:20 esetszám/fő. TÁMOP Önkormányzati költségvetés, állami támogatás. 101

102 9. számú beavatkozás: A szegregált területeken élők egészségügyi helyzetéről nincsenek adatok, szűréseket részükre nem szerveznek. 10. számú beavatkozás: A szegregátumokban élő lakosság érdekérvényesítő képessége alacsony. A szegregátumok érdekeit jelenleg nem képviseli társadalmi, civil szervezet lakosság, partnerségi kezdeményezés. Az egészségügyi problémák megoldása érdekében programterv kidolgozása. Szakrendelé s fejlesztése. A rehabilitációs program az érintett lakosság bevonásával kerül kialakításra. 9. Programterv: egészségügyi program. Pszichiátriai szakrendelés beindítása a városban. 10. számú beavatkozás: A szegregált területeken élők részvételét a közösségfejlesztési programokban a városi oktatási, szociális, kulturális szolgáltató rendszerének együttműködésével kell szervezni, megteremtve a monitoring adatok feldolgozásának és ez alapján visszacsatolás/ intézkedések kidolgozásának lehetőségét. Hajdúdorog Város Önkormányzata Szociális ügyekért felelős: alpolgármester Hajdúdorog Város Önkormányzata Szociális ügyekért felelős alpolgármester Programterve k száma: 1 db Szakrendelés bővítés: 1 db. Partnerségbe bevont családok, szervezetek száma főben. Bázis érték: 0 fő. Célérték: 100 fő Önkormányzati költségvetés, Új Széchenyi Terv. Partnerségbe bevont családok, szervezetek száma főben. Célérték: 200 fő Nincs többlet forrás igénye

103 10. Stratégia külső és belső összefüggései Stratégia külső összefüggései A) A város jelenlegi aktuális településfejlesztési koncepcióját 2004-ben készítette el Az IVS és a településfejlesztési koncepció összhangban van, mert a helyzetértékelés megállapításai, jövőkép, stratégiai célok, prioritások és a javasolt fejlesztések illeszkednek egymáshoz. Teljesül a szakmai elvárás a két dokumentumra: az IVS a településfejlesztési koncepció adott időtávra szóló megvalósítási stratégiája. B) Szabályozási terv, településrendezési terv A város a szabályozási tervét ben változtatta meg. Az IVS-ben tervezett számú akcióterületi fejlesztések összhangban vannak, a évben létrejött utolsó változattal, amely tartalmazza a 3. számú akcióterület esetében meglévő gazdasági területe mellett a fejlesztési ipari területek kijelölését az ipari park részére is. II. Az önkormányzat ágazati, tematikus stratégiájával való összhang Hajdúdorog város önkormányzati programjának kiinduló pontja a Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testület által február 20-án elfogadott Ciklus program : 1. Közszolgáltatások A közszolgáltatások körében fontos a színvonal emelése. Szükséges a városban lévő közterületek, parkok megóvása, illetve fejlesztése, a köztisztaság magas színvonalú ellátása. 2. Szennyvízelhelyezés és elvezetés A III. ütem feladata lesz a ma még külterületként jegyzett Rákóczi kert becsatornázása. 3. Ivóvíz szolgáltatás A folyamatos műszaki meghibásodások jelzik számunkra, hogy a vezetékrendszerünk is elöregedett, terveznünk kell a folyamatos vezetékcserét is. A jövőben át kell gondolnunk az üzemeltetést is, hogy a legoptimálisabb legyen. 4. Belvízrendezés Szükségszerű a meglévő csapadékvíz- elvezető rendszer évenkénti folyamatos karbantartása, felújítása, közmunka, illetve közhasznú program keretében. Különös tekintettel a veszélyeztetett helyekre és az átereszek állapotára. 5. Helyi utak Fokozott figyelmet kell, hogy kapjon a megújult úthálózat karbantartása padkák feltöltése, a folyamatos, szakszerű kátyúzás. 103

104 A biztonságos közlekedés érdekében fontos a Böszörményi úti kerékpárút megépítése. A városi buszmegállók igényesebbé tételéről és felújításáról is gondoskodni kell. 6. Területrendezés, közterület-fenntartás Az elkészült településfejlesztési akciótervben megfogalmazottak közös átgondolása, a kellő források allokációja után indulhat meg a város revitalizációja. 7. Környezetvédelem A térségi beruházással előtérbe került a szelektív hulladékgyűjtés is. Kezdeményezni fogom, hogy épüljön ki, szerveződjön meg a háztartások szintjén is a szelektív hulladékgyűjtés. 8. Egészségügyi és szociális feladatok A szociális gondoskodás céljait szolgáló pénzeszközök reálértéke legyen összhangban a lakosság szociális helyzetével és az önkormányzat anyagi lehetőségeivel. Folytatni kell azt az egyre inkább érvényesülő gyakorlatot, hogy ahol lehet, a támogatásokat természetben kell biztosítani a rászorultság minél alaposabb vizsgálata után. /Forrás: Hajdúdorog Ciklusprogram-2007/ Az IVS a fenti program meg nem valósult feladatait, prioritásait, hosszabb távú terveit figyelembe vette, tematikus célok, akcióterületei és pontszerű fejlesztések területeken. III. Az önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang 1. Prioritás: gazdaságfejlesztés az önkormányzati programokban. Ösztönöznünk kell a befektetéseket. Ennek érdekében a nem kellőképpen átgondolt fejlesztési övezeteket megvizsgálva, pályázati és külső források bevonásával létre kell hozni a Hajdúdorogi Vállalkozási Övezetet (HAVÖ). Így lehetne kialakítani a város egységes ipari, vállalkozási területét, ez által lehetne kiaknázni az M35-ös, az M3-as autópályák közelségét. A Hajdúnánási Munkaügyi Központtal és a térség szakképző intézményeivel a munkanélküliség megelőzése és csökkentése érdekében folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Támogatni kell a helyi szakképzés átalakulását, olyan irányba, ami a jövő városát is segíteni tudja, illetve az ide érkező és helyi diákok a munkaerőpiacon jól hasznosítható tudással rendelkezzenek. /Forrás: Hajdúdorog Ciklusprogram-2007/ A korábbi önkormányzati gazdaságfejlesztési tervek folytatását jelenti az IVS-ben tervezet versenyképes, a kor igényeihez igazított ipari park létrehozása, és a helyi átképzés fejlesztése. 104

105 IV. Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Az IVS készítésekor figyelembe vettük a város jelenleg hatályos 2004-ben elfogadott Hajdúdorog Települési Környezetvédelmi Programját annak célkitűzéseit, prioritásait. A városi környezetvédelmi program prioritásai: - Természet és tájvédelem. - Felszíni vizek rendezése. - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése. - Településkép javítása. - Energiagazdálkodás racionalizálása. - Zajvédelem. - Levegőminőségének javítása. - Korszerű hulladékkezelés. - Közműellátás javítása. Az IVS, a környezetvédelmi program prioritásait, meg nem valósult feladatait, hosszabb távú terveit figyelembe vette a tematikus célok, akcióterületei és pontszerű fejlesztések területeken (pl. tematikus cél a természeti környezet védelme, pontszerű beavatkozás a belvíz-csapadékvíz rendszer fejlesztése). V. Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang Hajdú-Bihar-megye területfejlesztési koncepciója, stratégiai programjának prioritásai: - Tudásbázis fejlesztése. - Idegenforgalmi versenyképesség növelése. - Vállalkozási környezet fejlesztése. - Agro- business ágazat erősítése. - Területi felzárkóztatás és megye belső kohéziójának erősítése. Az IVS gazdaságfejlesztési prioritásai összhangban vannak, a megyei területfejlesztési dokumentum kiemelt (aláhúzott) stratégia programjaival. 105

106 10.2. Stratégia belső összefüggései A) Célok logikai összefüggései A célrendszer egymásra épülő céljai, a párhuzamos célok a város feltárt problémáinak a megoldására irányulnak, elősegítik az átfogó cél elérését, a harmonikus városfejlődés megvalósítását. A célok három fő csoportba sorolhatóak: épített és természeti környezet fejlesztése, (környezet) gazdaságfejlesztés (foglalkoztatás), közösségépítés (közösségi erőforrások). A három területet egészíti ki az anti-szegregációs program, amely a társadalmi különbségek csökkentését hivatott segíti, ez szintén hozzájárul az IVS társadalmi elfogadottságának növeléséhez. A három célcsoport egymásra épül, egymás hatását erősíti (környezet- foglalkoztatásközösségi élet fejlesztése) az anti-szegregációs programmal kiegészítve, biztosítja a hosszabb távú cél teljesülését a város lakosság életszínvonalának javítását. B) A stratégia megvalósíthatósága A stratégia megvalósíthatósága külső források nélkül elképzelhetetlen. Ezzel a megállapítással a város nincs egyedül, hiszen az Észak-alföldi Régió kisvárosainak 99%-ára igaz ez a megállapítás. A finanszírozhatóságnál ezért a tervezhető EU-s forrásokra építettünk és a magántőke beruházásait is figyelembe vettük a profitorientált gazdasági területeken. A finanszírozhatóság tervezésénél régiós kisvárosi (megvalósult, tervezet) gyakorlati mintákat követtünk. A megvalósíthatóság mellett szóló másik fontos érv, hogy a stratégiai a város belső előnyeire, tartalékaira épít: minősített termálvíz, jelentős rekreációs fejlesztési területek, helyi görög katolikus hagyományok, jó közlekedési kapcsolat, szabad helyi munkaerő, két megyeszékhelyhez közeli fekvés, város tulajdonában lévő üzemi-épület komplexum, történelmi városmag. Műszaki feltételek: A fejlesztési területek önkormányzati tulajdonban vannak, azokban az esetekben, amikor külső fél tulajdonában van az ingatlan megjelöltük a lehetséges tulajdonszerzési módot (pl. ingatlancsere). A szabályozási terv módosítása 2009-ben lett végrehajtva, az IVS első ütemének megvalósításához tartalmazza a szükséges módosításokat. 106

107 C) A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai. ELVÁRÁS/ SZEMPONTOK Kiemelt városfejlesztési terület Városrész célok illeszkedése Zárványok kialakulása Funkciók megosztása EREDMÉNY Ki van jelölve. Városközponti akcióterület, Hajdúdorog történelmi városmagja. A célok egymást kiegészítik pl. a foglalkoztatás bővítés, épített környezet fejlesztése, természeti környezet védelme. A hosszabb távú cél a helyi lakosság életminőségének javítása, ez elképzelhetetlen a helyi gazdaság, foglalkoztatás fejlesztés nélkül, mind a három akcióterületi fejlesztésnek jelentős helyi gazdaságélénkítő hatása van. Nem alakul ki zárvány. A városrészek lefedik a város közigazgatási területét. Azzal a kiegészítéssel, hogy a jelenlegi Rákóczi kert még külterület, de az IVS-ben szerepel a 2. sz. városrészben, mivel a belterületté nyilvánítást a lakosoknak kell kezdeményezni. Nem tervezett. A város egy központtal rendelkezik, alközpontok kiépítése nem indokolt. 11. Kockázatok elemzése Az alábbiakban az IVS stratégiai szintű kockázatait tárjuk fel és bemutatjuk a kockázatkezelési intézkedéseket. Kockázatok csoportosítása: - Külső és belső kockázatok. Kockázatok bekövetkezésének valószínűsége: - Kicsi, közepes, nagy. A kockázati tényező várható hatása: - Kicsi, közepes, nagy. 107

108 Város belső kockázati tényezői VALÓSZÍNŰSÉG HATÁS KOCKÁZAT LEÍRÁSA (NAGY/KÖZEPES/ (NAGY/KÖZEPES/ KOCKÁZATKEZELÉSI TERV KICSI) KICSI) 1. A város társadalmának passzivitása, érdektelensége a városfejlesztéssel szemben. A város lakossága nem éli meg a Közepes Nagy A városfejlesztési tervekbe a helyi lakosság minden rétegét be kell vonni már a tervezés megkezdésekor. Lásd: partnerség leírásánál bővebben kifejtve. fejlesztéseket sikertörténetként. 2. Helyi kis vállalkozók passzivitása, nem veszik igénybe a városközpontban kialakított üzlethelyiségeket. Közepes Nagy A befektetési lehetőségekről már a tervezés szakaszában tájékoztatni kell a helyi vállalkozói csoportokat. A bérbeadást bérleti kedvezményekkel célszerű ösztönözni. 3. Az elvándorlás növekedése a képzett és fiatal munkavállalói Nagy Nagy A foglalkoztatás fejlesztés programjáról tájékoztatni kell a lakosságot. csoportokban. 4. Szegregált területek növekedése a városban. Közepes Nagy A szegregált területen élők számára szakképzési/képzési program indítása. 5. Az önkormányzat anyagi lehetőségeit meghaladó finanszírozási terhek vállalása. Közepes Nagy Magántőke befektetéseit ösztönző megoldások alkalmazása a városfejlesztésben. Város külső kockázati tényezői VALÓSZÍNŰSÉG HATÁS KOCKÁZAT LEÍRÁSA (MAGAS/KÖZEPES/ (MAGAS/KÖZEPES/ KOCKÁZATKEZELÉSI TERV ALACSONY) ALACSONY) 1. Az ország gazdasága a következő években nem fejlődik, stagnál (GDP növekedés nem éri el az évi 3%- ot). 2. A rendelkezésre álló önkormányzati pályázati források arányainak, mértékének csökkenése. 3. Az építésügyi, környezetfejlesztési szabályozási környezet változása. Közepes Nagy A rendelkezésre álló pályázati források megszerzésének maximalizálása a városban megvalósuló fejlesztések növelése érdekében. A városi marketing munka erősítése. A régión belüli turisztikai tartalékok jobb kihasználása. Közepes Nagy A fejlesztések koncentrálása, pályázatok szakmai előkészítésének növelése, a magántőke bevonásának kiemelt támogatása. Kicsi Kicsi. A szabályozási környezetben lényeges, a fejlesztések szempontjából döntő változás nem várható a következő években. 108

109 4. Debrecen és Nyíregyháza gazdasága stagnál közötti években. 5. Belföldi turizmus forgalmának csökkenése. Közepes Nagy A városfejlesztési terveket újra kell ütemezni. A marketing munka erősítésével a hajdúdorogi szolgáltatásokat a költségérzékeny vásárlói rétegek számára kedvezővé és elérhetővé kell tenni. Közepes Nagy A marketing munka erősítésével a hajdúdorogi szolgáltatásokat a költségérzékeny vásárlói rétegek számára kedvezővé és elérhetővé kell tenni. 12. Megvalósítás eszközei Célok elérést szolgáló, nem beruházás jellegű önkormányzati tevékenységek 1. Városi marketing terv és turisztikai stratégia elkészítése Tevékenység célja - Piaci keresletre alapozott turisztikai szolgáltatás, attrakciófejlesztés. - Fejlesztések kihasználtságának, piaci ismertségének növelése. - Hajdúdorog új turisztikai arculatának megteremtése. Projekt tevékenysége A városi marketing és a turisztikai program összetartozik. A turisztikai stratégiánál fontos szempont a komplexitás és a piaci keresletre alapozott fejlesztés. A városi marketing tervnek támogatni kell a turisztikai iparág szolgáltatásainak értékesítését és meg kell teremteni, fel kell építeni a város új szolgáltató arculatát a piacon. 2. Országos/régiós szintű városmarketing rendezvény létrehozása, piaci bevezetése (Évenként megrendezésre kerülő programok: Városnap, Nemzetközi Népi Fafaragó Tábor.) Ahhoz, hogy a város felkerüljön a régiós turisztikai térképre, legalább egy darab rendezvényét régiós léptékűvé kell fejleszteni. Ez látogatószámban legalább főt jelent, időben pedig 2-4 napos rendezvénysorozatot. 109

110 3. Felnőtt szakképzés fejlesztése a városban Az önkormányzat külső szakmai cég bevonásával a TAMOP pályázati program támogatásával szeretné fejleszteni a helyi felnőtt szakképzést a városban (lásd antiszegregációs programok). 4. Szervezetfejlesztés A létesítendő ipari park üzemeltetésére célszerű az önkormányzatnak egy külön gazdasági társaságot alapítani, a feladatok összetettsége miatt és a piaci reakcióképesség növelése érdekében. Továbbá a városfejlesztés másik kulcsterületének az üzemeltetésére a termálfürdőre, a vízművel összevonva szintén javasolható egy új önálló gazdasági társaság alapítása. 5. Az önkormányzat és a Görög Katolikus Egyház valamint a Református és Római Katolikus Egyház között kulturális, turisztikai területeken együttműködési megállapodás létrehozása A városban turizmus fejlesztésének egyik fontos sarkköve a vallási turizmus fejlesztése és a városban lévő Görög Katolikus kulturális, történeti értékek bemutatása. A tervezet együttműködési megállapodást célszerű kiterjeszteni a helyi Református és Római Katolikus Egyházközségekre is. A megállapodás konkrét eredményei lehetnek: közös belépő értékesítés, közös marketing fellépés a piacon, programok egyeztetése, fejlesztések összehangolása. 6. Tervalku, településrendezési szerződés alkalmazása Mind három akcióterületen van lehetőség a magánpartnerek bevonására a fejlesztésbe, amelynek célja a költségek megosztása a befektető és az önkormányzat között. A tervalku során a külső partner terheket vállal át az önkormányzattól pl. termálfürdő területén a hotel építése során környezet rendezése, városközpont régi iskola funkcióváltást eredményező fejlesztése (az önkormányzat a fő teret építi meg), akcióterületi fejlesztésekhez szükséges ingatlancserék esetében van erre lehetőség. A tervalku részletes feltételeit, az akcióterületi tervben, vagy ennek hiányában, tanulmánytervben kell meghatároznia a későbbiek során az önkormányzatnak. 7. Ipari park cím megszerzése A jelenleg érvényes szabályozás szerint az ipari park címet pályázat útján lehet megszerezni, az ipari célra kijelölt és a pályázati feltételeknek megfelelő területekre. Az IVS 2. sz. 110

111 akcióterülete megfelel ezeknek a feltételeknek. Az ipari park cím viselése több területen is előnyt jelent az önkormányzatnak és a letelepedő vállalkozásoknak. A megvalósítás első lépéseként az ipari területre megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni a pályázat szabványainak megfelelően, többek között ebben kell feltárni a park adottságait, fejlesztési terveket, specializációt stb.. 8. Hajdúvárosokat összefogó turisztikai klaszter/ együttműködés létrehozása Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog a három nagy turisztikai szolgáltató központ mellett (Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúszoboszló), együttműködve pl. turisztikai közös programok szervezésében, értékesítésében jobban tudja az érdekeit érvényesíteni, ezért javasolt a kistérségi turisztikai együttműködés létrehozása Városfejlesztési szervezet Az előző pontban javasoltuk, hogy a város a létesítendő ipari park üzemeltetését saját tulajdonában lévő gazdasági társaságba szervezze meg. A társaság alkalmas lesz arra, hogy az ipari park fejlesztési-üzemeltetési feladatainak ellátása mellett ellássa, a városfejlesztés operatív projektmenedzsmenti tevékenységét is. IVS - városfejlesztés szervezeti rendszerének felépítése DÖNTÉSI SZINTEK Stratégiai szint, stratégiai menedzsment. Operatív szint, operatív menedzsment Társadalmi kapcsolatok Településközi koordináció FELELŐS SZERVEZETI EGYSÉG DÖNTÉSHOZÓK KOORDINÁTOR/VEZETŐ Stratégiai munkacsoport az önkormányzat apparátusán belül alakul meg 6+1 fővel; műszaki, igazgatási, szervezési, pénzügyi, vagyongazdálkodási, szociális önkormányzati szakterületek szakembereivel. A stratégiai munkacsoport munkáját a műszaki osztály adminisztrációja segíti. Képviselő-testület, polgármester Stratégia munkacsoport vezető Városfejlesztési szervezet az önkormányzat 100%-os Polgármester. Városfejlesztési szervezet tulajdonában lévő ipari parkot üzemeltető gazdasági Városfejlesztési vezetője. társaság. szervezet vezetője. (A városfejlesztési szervezet részletes feladatait az Akcióterületi Terv tárgyalja.) IVS partnerségi fórum. Az IVS partnerségi fórum Alpolgármester Városfejlesztési vezetője az alpolgármester. A partnerségi fórum szervezetvezető. adminisztrációját, szakmai munkáját a stratégia Stratégia munkacsoport vezető. munkacsoport támogatja. Kistérségi Együttműködés fórumai. Polgármester- Alpolgármester Képviselő-testület 111

112 IVS stratégiai menedzsment fő feladatai - Az IVS megvalósításának nyomon követése, elvárt eredmények, hatások értékelése. - A városfejlesztés külső és belső környezetében bekövetkezett változások figyelemmel kisérése, a célokra gyakorolt hatások elemzése. - A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az IVS-be. - Operatív menedzsment tevékenységének stratégiai szintű felügyelete, céljainak meghatározása, eredményeinek értékelése, szükség esetén korrekció kezdeményezése. - IVS partnerségi fórum szakmai irányítása, felügyelete. - IVS partnerégi fórum anyagainak előkészítése, előterjesztése döntés-előkészítésre. - A döntéshozók részére éves jelentés készítése az IVS megvalósításáról, a változó külső, belső tényezőkről, korrekciókról, társadalmi igények változásáról. - IVS megvalósítási folyamatáról a lakosság tájékoztatására alkalmas információs adatcsomag összeállítása évente legalább egyszer, jelentősebb változások esetén többször is. - Kistérségi együttműködés eredményeinek elemzése, javaslatok kidolgozása a tervezett korrekciókról. Szakmai stratégiai szinten a településközi folyamatos koordináció biztosítása. - Városfejlesztést tevékenységükkel befolyásoló nem önkormányzati intézményekkel, szervezettekkel való kapcsolattartás Településközi koordináció A hazai önkormányzati rendszerben a településközi koordináció állandó létrehozott fóruma a kistérségi társulás. Költség-hatékonysági okok miatt egyéb állandó fórum létrehozása a jelenlegi gazdasági helyzetben nem indokolt az önkormányzati szférában. A kistérségi rendszer jól működik hazánkban, ki kell használni a benne rejlő lehetőségeket. Az egyeztetések ténye, tartalma a kistérségi ülések jegyzőkönyvében elérhető. Hajdúböszörményi Kistérség településeivel Hajdúdorog IVS tárgyában lefolytatott egyeztetés jegyzőkönyve 5. számú mellékletben csatolva Ingatlangazdálkodási koncepció Az akcióterületenkénti ingatlangazdálkodási koncepció terve a 6. sz. mellékletben található. Rövid összegzés az akcióterületenkénti ingatlankoncepciókról. 112

113 1. számú akcióterület: jelenlegi Szöv-ker Raktár a terület önkormányzati tulajdonba kerül ingatlancsere segítségével, ipari parkban lévő önkormányzati tulajdonú terület a cserealap. A többi fejlesztési terület önkormányzati tulajdonban van számú akcióterület: A fejlesztési terület önkormányzati tulajdonban van, illetve az ipari parki fejlesztés esetében működő ipari üzemeknél elég a csatlakozási szándék kinyilvánítása az ipari parki zónához. 13. Partnerség I. Lakossági egyeztetés, vállalkozók, civil szervezetek véleményének megkérdezése Az IVS társadalmasítása három lépcsőben valósult meg a településen év júniusában a város honlapjára felkerült egy IVS akcióterületi fejlesztéseket tartalmazó dokumentumterv, melyet a képviselőtestület előzetesen jóváhagyott. Közmeghallgatás keretében év nyarán a polgármester tájékoztatta a lakosság megjelent képviselőit az IVS-ben tervezett fejlesztésekről, a részvevők elmondták véleményüket (Közmeghallgatás jegyzőkönyv- 5. számú melléklet: Partnerségi dokumentumok.), továbbá civil szervezetek véleményét is megkérte az önkormányzat (Civil szervezetek írásos véleménye- 5. számú melléklet: Partnerségi dokumentumok), melyet figyelembe vettünk a végleges IVS változat kidolgozásakor. II. Településközi koordináció (Településközi koordináció fejezetben kifejtve.) III. Hajdúdorog IVS partnerségi fórum Az állandó interaktív fórum, célja a fejlesztésekről és azok hatásairól a teljes körű tájékoztatás, illetve az információk visszacsatolása és feldolgozása a fejlesztést irányító menedzsment részére. A munkát az önkormányzat és a városfejlesztési szervezet szervezi és irányítja. 14. Monitoring A városfejlesztési szervezetben/operatív menedzsment/ a feladatra külön szakember lesz alkalmazva. A monitoring adatszolgáltatás alapadatait az önkormányzattól, a fejlesztésben részt vevő partnerektől és a KSH-tól fogja beszerezni a szakértő. A feldolgozás során adatbázist hoz létre, elemzi a tendenciákat stb.. 113

114 Monitoring munka menete/feladatok: 1. Adatfeldolgozás, a városfejlesztésben adatok felhasználása a döntések során (folyamatos). Partnerségi kapcsolatok véleményeinek, visszajelzéseinek értékelése. 2. Beszámoló a képviselő testületben (beruházás alatt negyedévente, üzemeltetés során évente). Beszámoló elfogadva és/vagy beszámoló alapján beavatkozás szükséges. 3. Monitoring adatszolgáltatás a pályázati szerződés alapján a Közreműködő Szervezet felé (évente). 4. Lakosság, célcsoportok részére információk szolgáltatása (évente, beruházások átadásakor). Az információ-szolgáltatás tervezése a városmarketing szervezet feladata. 5. Azonosított nagy hatású, IVS-ben feltárt kockázatok időszakonkénti értékelése. Feldolgozandó adatok: - IVS hatás és eredmény indikátorai. - ATT célrendszere, indikátor adatai. - ROP támogatási szerződés indikátorainak feldolgozása. - Beruházások output/eredmény adatai. - Lakossági felmérés elégedettségi mutatói. - Beruházások hatásmutatói. - Pénzügyi mutatók. - Magánbefektetések mutatói. - Kockázati tényezők. - Akcióterületi ingatlangazdálkodás mutatói. - Piaci kereslet adatai. - IVS partnerségi fórum elvárásai. Monitoring szolgáltatás célcsoportjai: - Lakosság. - Képviselő-testület, polgármester. - Stratégiai munkacsoport. - Befektetők, vállalkozók, társadalmi szervezetek. - ROP Közreműködő Szervezet. 114

115 Ábrajegyzék 1. ábra: Gazdaságfejlesztés prioritásainak kapcsolata ábra: Akcióterületi térkép ábra: Hajdúdorog fekvése ábra: Hajdúböszörményi kistérség ábra: Hajdúdorog városszerkezete ábra: Egy főre jutó belföldi jövedelem (eft) ábra: Száz lakásra jutó lakosok száma az Észak- alföldi Régió kistérségeiben ábra: Közmű lefedettség arányszámai ábra: Városrészek térképe ábra: Szegregációs térkép ábra: Akcióterületi térkép

116 Felhasznált irodalomjegyzék Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör 2004: Hajdúdorog Települési Környezetvédelmi program. Hajdúdorog Város Településfejlesztési Koncepciója Hajdúdorog Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja: Hajdúdorog Város Önkormányzata. Hajdúdorog Város egészségügyi jelentése Hajdúdorog Város Önkormányzatának közfoglalkoztatási terve-2010 Hajdúdorog Város Önkormányzat és intézményei évek közötti ciklusra szóló GAZDASÁGI PROGRAM. Hajdúdorog Város oktatási intézményeinek évi beszámolói. KSH- szegregációs, statisztikai adatok. TEIR adatbázis. VATI adatbázis. Önkormányzati adatbázis. Beszámoló: A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat működéséről, gyermekvédelmi tevékenységéről a 2009-es évben. Hajdúdorog Belterületi Szabályozási Terv, TRT, Örökségvédelmi Tanulmány: Cívis Terv Bt. Városfejlesztési Kézikönyv: Második javított kiadás Kard és Kereszt Településfejlesztési Akcióterv: Pro Régio Település rehabilitációs Konzorcium. Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja : EARFU Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar megye területfejlesztései koncepciója 2006: Hajdu-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht.- MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda. Borvendég Béla-félé Lakáskoncepció vitaindító. Roma integráció szakdolgozat- Farkasné Jurás Zsuzsanna. 116

117 Mellékletek 1. sz. melléklet: Segélyezési adatok városrészek / szegregátumok / utcák szerint UTCÁK ÁTMENETI/FŐ RENDKÍVÜLI KISKORÚAK JÁRADÉKA RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS TÁM. Ady E Agyag Árpád krt Bagoly zug Balogh s Bocskai krt Böszörményi Csalogány Csontoskert Darabos Diófa Dohánybeváltó Dózsa Gy Farkas zug Fehértói Fogadó Fürdő Füzes Galamb Gáti Gáti zug Gólya Görög D Görög kút é Gyep Gyepszél Hajnal Hétút Homok Jeles Gy Jókai Keleti Kistelep Kiss J Kis zug Korház Kossuth Kelesföld Kurucz Kút Lakatos

118 Láp Lókert tanya Lőtér Lukács zug Magyar Marx k Mátyás krt Méntelep Mester Mocsár Nagy S Nagytó Nánási Nap Nyíl Nyíregyházi Pacsirta Petőfi S Posta zug Rákóczi kert Rákóczi krt Régi T Rigó zug Rózsa Rövid Sarok Szállásföld közép Szív Tanító Telek Tégla Téglagyár Toborzó Tokaji Tű Újtelep Újtemető Vasvári Vasvári Pál tér Városkert Vásár Vásárhelyi Vidító Virág Víg Vörösmarty Zöld Zsák Összesen:

119 2. sz. melléklet: Közoktatási és Esélyegyenlőségi Terv helyzet megállapítása, intézkedései Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Intézkedés leírása Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Indikátor rövidtávon (1év) Indikátor középtávon (3év) Indikátor hosszútávon (6év) Tagóvodák közötti aránytalan eloszlása a hhh gyermekeknek (25%-ot meghaladó különbség) Intézményes nevelés iskolai lemorzsolódás A 2. sz. eltérő tantervű általános iskolában az ott tanuló 50 diák mindegyike hhh. 44 tanuló enyhe fokban értelmi fogyatékos. Magántanulók mutatói Óvodáztatás biztosított. Érvényesül a Közoktatásról szóló 1993.évi LXXXIX.tv (2.) bekezdése szerint A férőhely megléte estén sem jár minden 3 éves jár óvodába. Átlagtól lemaradók és szakszolgáltatást igénylők helyzete. A szülők meggyőzése az intézkedés eredményességéről, az aránytalanság megszűntetése A hhh. tanulók iskolai sikerességének biztosítása. Teljes körű eredményes tankötelezettség teljesítése. Sikeres továbbhaladás biztosítása. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók fokozatos visszaintegrálása a normál iskolába. Minden tanuló intézményes keretek között tanuljon. Minden 3 éves kiemelten a hhh kerüljön beírásra és rendszeresen járjon óvodába. Minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás megvalósítása. Minden tanuló kapja meg a szükséges egyéni fejlesztést az iskolai sikeressége érdekében. A szegregátumban található tagóvoda bezárása, az ott lévő gyermekek áthelyezése a 2 másik óvodai intézménybe Az intézményekben tartalmi, módszertani megújulás és hatékony pedagógiai módszerek bevezetése. A felülvizsgálaton történő megjelenés biztosítása. A magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondozói kérelem felülvizsgálata. Környezettanulmány készítés a családsegítő bevonásával. 3 évesek pontos nyilvántartása. A hhh. gyerekek azonosítása. Óvodáztatási szándék felmérése. Óvodáztatás akadályainak felderítése. Beíratást elmulasztó szülők megkeresése. Szakszolgálati rendszer bővítése, iskolákban való megjelenésével. Logopédus, gyógytestnevelő intézményi alkalmazása. Polgármester- Intézményvezetők, családsegítő Intézmény-vezetők. Polgármester, Intézményvezetők Középtávon, fokozatosan próbálják megvalósítani a vegyes elhelyezést. 2008/09-as tanévtől folyamatos Középtávon, fokozatosan Lemorzsolódási mutatók. Hasonlítás az előző három tanévhez. A lemorzsolódás legalább 8%-kal csökken Intézmény-vezetők. 2008/09 tanév Statisztika Ua. Ua. Team: Jegyző, Vezető óvónők Védőnők, CKÖ vezető. Team: Óvodapedagógusok, szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő. Helyi döntés szerint Tárgyév: Előző naptári év dec. 31. adatai álljanak rendelkezésre. Tárgyév június 30. Folyamatos 2007.adatai. Hány 3 éves gyerek jár rendszeresen? Hány hhh gyerek beíratása maradt el? Minden 3 éves hhh. gyerek jár óvodába évi statisztikai mutatók Teljes körű óvodázottság. Hány hhh 3 éves gyerek nem került be az óvodába. Ua. A lemorzsolódás legalább 16%- kal csökken IPR önértékelési táblázat adatai. Iskolába lépők óvodás éveinek összegzése. IPR táblázat. Ua. 119

120 Iskolafokozatok közötti átmenet Óvoda-iskola Továbbtanulási mutatók Oktatási esélyegyenlőség érvényesülése az intézmények között. Infrastrukturális eltérés van az azonos típusú intézmények között. Tanórán kívüli programokon való részvételi lehetőségek. Intézményi és szervezeti együttműködések Zökkenőmentes iskolába lépés megvalósítása. Emelkedjen az érettségit adó középiskolákba való bejutása a hhh tanulóknak. Arányos iskolai és osztályba sorolás megvalósítása. A kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben (11/1994. MKM rendelet.sz. mell.) foglaltak teljesülése a település minden intézményében és feladatellátási helyén. Az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben. (Pl: funkcióbővítés, közösségi célú hasznosítás.) A hhh tanulók egyenlő hozzáférésének biztosítása a tanórán kívüli programokon. Az oktatási intézmények környezetében működő társadalmi szakmai szereplők bevonása a nevelésbe és oktatásba. Óvodai integrációs program bevezetése. Egyéni fejlesztési tervek készítése. Pályaorientációs programok biztosítása. Tanulókövetés megszervezése. Arányos osztályba sorolás megvalósítása iskolába lépéskor és tagozatváltáskor. Beavatkozási terv készítése, amennyiben az egyes évfolyamok párhuzamos osztályaiban a hhh tanulók aránya 25%- ban eltér. A probléma megszüntetése érdekében évenkénti bontású, konkrét mérhető hatású intézkedési terv készítése. Intézményi konzorciumok kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében. Útravaló program folytatása. Arany János Programba való bekapcsolódás megszervezése. Civil tanoda működtetése. Együttműködési megállapodások kötése. Kulturális és Ifjúsági Bizottság, önkormányzat óvodavezető. Team: Intézményvezetők, pályaválasztási felelősök. Önkormányzat intézményvezető. Települési önkormányzat és jegyző Kulturális és Ifjúsági Bizottság Intézmény-vezetők. CKÖ Művelődési Házvezető Oktatási referens. Intézmény-vezetők. Illetékes bizottságok. 2008/09 tanév kezdete. 2009/10.es tanévtől folyamatosan. Minden tanév kezdete. Számszerűen kimutatható javulás a tárgyi eszközökhöz való egyenlő hozzáférésben a magasabb hhh. számú tanulókat nevelő intézményekben. Intézményi önértékelés alapján: - beóvodázási arány, - hiányzási mutató, - DIFER adatok Továbbtanulási mutatók. Statisztika IPR táblák Számszerűsíthető javulás az infrastrukturális feltételek egyenlő hozzáférésében. 2008/09 tanév Programokon résztvevő hhh tanulók aránya. 2009/10 tanév vége. Megállapodások szerint. Statisztika táblázatok. Középiskolában való bennmaradás aránya./hhh/ Arányszámok. Kiegyenlített infrastruktúra Ua. Ua. Érettségizők aránya /hhh/ Ua. Ua. Ua. Civil tanoda hiánya. Tanulássegítő programok tanórán kívüli szervezése. Kiegészítő pályázati támogatások igénybevétele. Civil tanoda szervezése az iskolán kívüli fejlesztés érdekében. Munka nélkül lévő humánerőforrás feltérképezése és bevonása a tanodai programba. Közhasznú vagy közcélú foglalkoztatás tanodai lehetőségeinek számbavétele. Művelődési Ház vezetője Önkormányzat CKÖ Önkormányzati döntés szerint. Tanodában tanulók eredményességének mutatói. Továbbtanulási mutatók a tanodában tanulók körében. 120

121 A pályázati források minél szélesebb körben történő felkutatása és kihasználása az oktatási tartalomfejlesztés, esélyegyenlőség megvalósulása érdekében (TIOP, TÁMOP stb.) Szegregációs mechanizmusok visszaszorítása. A pályázatok felkutatása, megírása és bonyolítása. Csak a szakértői bizottság által SNIvé minősítetett gyermekek vegyenek részt szegregált oktatásban. Polgármester Intézményvezetők Intézményvezetők Szakértői bizottság 121

122 3. sz. melléklet: Funkcióelemzés táblázat FUNKCIÓ SZOLGÁLTATÁS PROBLÉMA VÁROSRÉSZ MEGJEGYZÉS GYÓGYSZERTÁR 2DB FELÚJÍTOTT KORSZERŰ RENDELŐ. SZAKORVOSI ELLÁTÁST 1 A KRÍZIS HELYZETBEN ÉLŐK SZÁMA EGÉSZSÉGÜGY A FELNŐTT LAKOSSÁGOT 4 HÁZIORVOS, A GYERMEKEKET 2 FŐ GYERMEKORVOS, A FOGÁSZATI ELLÁTÁST PEDIG 2 FOGSZAKORVOS LÁTJA EL. FEJLESZTENI KELL. ERŐSÍTENI KELL A PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGET. NÖVEKEDETT A VÁROSBAN A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSÁRA. TÁRSADALOM /KÖZÖSSÉGI SZOCIÁLIS RENDSZER FREKVENTÁLT, VÁROSKÖZPONTI KÖZÖSSÉGI TERÜLET. VÁROSKÖZPONTBAN SZOLGÁLTATÓ, KERESKEDELMI ZÓNA SZOCIÁLIS BÉRLAKÁSOK/ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK BÖLCSŐDE GYERMEKJÓLÉTI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSEK KLUBJA A VÁROS NEM RENDELKEZIK RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSÁRA ALKALMAS FŐTÉRREL. A JELENLEGI PARKOKAT HASZNÁLJÁK, ERRE A CÉLRA. FEJLETLEN. KÜLÖNÖSEN A REKREÁCIÓSHOZ KAPCSOLÓDÓ VENDÉGLÁTÓ-IPARI SZOLGÁLTATÁSOK PL. A VÁROSBAN NINCS ÉTTEREM. A LAKÁSOK ÁLLAGA ROMLOTT AZ ELMÚLT ÉVEKBEN, NINCS ÖNKORMÁNYZATI FORRÁS A FELÚJÍTÁSRA. JELENLEG FEJLESZTÉS ALATT. A HAMAR FÉLE HÁZBAN. ÉPÜLET HOMLOKZATA LEROMLOTT ÁLLAGÚ. NAPPALI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNY 1 TÁRSADALMI IGÉNY VAN RÁ. KIALAKÍTÁSA JAVASOLT. 1 TÁRSADALMI IGÉNY VAN RÁ. 1, 2 A HELYI FOGLALKOZTATÁS, ALACSONY SZINTJE ÉS A SZOCIÁLIS HELYZET MIATT IGÉNY VAN RÁ. 1 TÁRSADALMI IGÉNY VAN RÁ. 2 INFRASTRUKTÚRÁJA FEJLESZTÉST IGÉNYEL. 1 TÁRSADALMI IGÉNY VAN EGY BENNTLAKÁSOS INTÉZMÉNYRE IS. 1 - KULTÚRA MOZI MÉSZÁROS KÁROLY VÁROSI KÖNYVTÁR ÉPÜLET ELAVULT ÁLLAGÚ, FUNKCIÓBŐVÍTŐ FELÚJÍTÁSA JAVASOLT BEN BŐVÍTVE. 1-1 FUNKCIÓBŐVÍTŐ FELÚJÍTÁS. MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA TORNATEREM KICSI, NEM KORSZERŰ. 1 TESTNEVELÉS FELTÉTELRENDSZERE 122

123 OKTATÁS GAZDASÁG KÖZLEKEDÉS NEM MEGFELELŐ AZ ISKOLÁBAN. 2. SZ. ÁLTALÁNOS ISKOLA - 2 AZ EGYESÍTETT NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA ÉS A 2. SZ. ÁLTALÁNOS ISKOLA FELÚJÍTÁSA 2009/10-BEN PÁLYÁZATI FORRÁSBÓL VALÓSULT MEG. EGYESÍTETT NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODÁK - 1,2 - GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEI ÁLTALÁNOS ISKOLA HOMLOKZATA ROSSZ ÁLLAPOTÚ RONTJA A VÁROSKÉPET. 1,2 FELÚJÍTÁS TERVEZÉS ALATT VAN. ÖNKORMÁNYZATI PIAC 1 DB, - 1 BŐVÍTÉSE INDOKOLT. FELÚJÍTVA. SZOLGÁLTATÓHÁZ NINCS A VÁROSBAN. - FEJLESZTÉSE INDOKOLT. BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTOK (KISVÁROSI) 3 DB A 2. SZÁMÚ VÁROSRÉSZBEN AZ 1, 2 TÁRSADALMI IGÉNY VAN RÁ. ELLÁTÁS MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN BEVÁSÁRLÓ KÖZPONT ÉPÍTÉSE JAVASOLT. ÉTTEREM 0 DB - - TÁRSADALMI IGÉNY VAN RÁ. PANZIÓ 1 DB. - 2 A VÁROS SZÁLLÁSHELY KAPACITÁSÁT FEJLESZTENI KELL. IPARI PARK. BUSZMEGÁLLÓK 14 DB IPARI CÉLRA KIJELÖLT TERÜLET VAN A VÁROSBAN. LEROMLOTT ÁLLAGÚAK, FELÚJÍTÁSUK JAVASOLT. 3 A BEFEKTETŐI KÖRNYEZETET TOVÁBB KELL FEJLESZTENI. 1,2 - MÁV ÁLLOMÁS. LEROMLOTT ÁLLAGÚ. 3 - KÖZUTAK A BELTERÜLETI UTAKBÓL BURKOLT ÚT ARÁNY 90-93%. 1, 2, 3 CSÖKKENTENI KELL A VÁROSBAN A BURKOLATLAN UTAK ARÁNYÁT A SZEGREGÁTUMOKBAN. A KISKÖRUTAT SZÉLESÍTENI KELL ÉS KÖRFORGALMAT KELL KIÉPÍTENI A VÁROSKÖZPONTBAN. PARKOLÓK KERÉKPÁRUTAK. VÁROSKÖZPONTBAN, INTÉZMÉNYEK ELŐTT KEVÉS A PARKOLÓ. A VÁROSI HÁLÓZATBÓL HIÁNYZIK A BÖSZÖRMÉNYI ÚT VÁROSKÖZPONTI SZAKASZÁN A KERÉKPÁRÚT. 1 FEJLESZTÉS INDOKOLT, PL. HA A VÁROSKÖZPONT LÁTOGATÓINAK SZÁMÁT SZERETNÉNK NÖVELNI. 1, 2 IGÉNY VAN RÁ. A KERÉKPÁR-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSÉT A KÖZÚTFORGALMI ADATOK ÉS BALESETI STATISZTIKÁK INDOKOLJÁK. GYALOGOS-ZÓNÁK A KEVÉS A MINŐSÉGI 1 IGÉNY VAN RÁ. 123

124 VÁROSKÖZPONTBAN. GYALOGOSZÓNA A BELVÁROSBAN TURISZTIKAI VONZERŐK REKREÁCIÓS- TURIZTIKAI LEHETŐSÉGEK TEMPLOMOK, GÖRÖG KATOLIKUS SZÉKESEGYHÁZ REFORMÁTUS TEMPLOM FELÚJÍTÁSA JAVASOLT ÉS TERVEZETT. 1 - RÓZSA U. 18. PARASZTHÁZ TERMÁLFÜRDŐ. SZOLGÁLTATÁSA NEM VERSENYKÉPES. 2 TOVÁBBI ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE SZÜKSÉGES. PETŐFI TÉR, VASVÁRI TÉR PARKOK. JÁTSZÓTEREK 1 DB. NEM FELEL MEG AZ EU SZABVÁNYOKNAK. KÖZIGAZGATÁS POLGÁRMESTERI HIVATAL. BŐVÍTÉS (GYÁMHIVATAL, IGAZGATÁS, HÁZASSÁGKÖTŐ TEREM) FELÚJÍTVA. 1 KÖZÖSSÉGI RENDEZVÉNYEKRE NEM ALKALMASAK. 1 FEJLESZTÉS INDOKOLT, IGÉNY VAN RÁ. 1 IGÉNY VAN RÁ. ÉPÍTÉSZETI BEAVATOZÁS NINCS TERVEZVE. 124

125 4. sz. melléklet: Térképek 125

126 5. sz. melléklet: Partnerség 126

127 6. sz. melléklet: Akcióterületi ingatlangazdálkodási terv 127