SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése
|
|
- Orsolya Vincze
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG várossá nyilvánításának kezdeményezése Sülysáp, 2008
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI SÜLYSÁP HELYE A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A KEZDEMÉNYEZÉS INDOKAI A TELEPÜLÉS MÚLTJA A KEZDETEK A HÓDOLTSÁG ÉVSZÁZADAI A FELLENDÜLÉS IDŐSZAKA AZ IPAR TÉRHÓDÍTÁSA SÜLYSÁP A XX. SZÁZADBAN ÉS NAPJAINKBAN SÜLYSÁP NÉPESSÉGÉNEK, TÁRSADALMI SZERKEZETÉNEK, KÉPZETTSÉGÉNEK JELLEMZŐI A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS A NÉPMOZGALOM JELLEMZŐI TÁRSADALMI SZERKEZET A népesség nemek és korcsoportok szerinti megoszlása A lakosság iskolázottsága Nemzetiségi és vallási összetétel Gazdasági aktivitás GAZDASÁG ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSOK SÜLYSÁP GAZDASÁGÁNAK SZEREPLŐI Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem, szolgáltatások Vendéglátás A TELEPÜLÉS SZERKEZETE, ÉPÍTÉSZETI ARCULATA A KETTŐS SZERKEZETŰ SÜLYSÁP A TELEPÜLÉS LAKÁSÁLLOMÁNYA A lakások alapterülete A lakások komfortfokozata ZÖLDTERÜLETEK A TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZET A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Táji és természeti értékvédelem Művi értékvédelem KÖRNYEZETVÉDELEM A felszíni és a felszín alatti vizek védelme A termőföld védelme A levegő tisztaságának védelme A települési környezet védelme Tájvédelem SÜLYSÁP INFRASTRUKTÚRÁJA VÍZELLÁTÁS SZENNYVÍZ-ELVEZETÉS CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS GÁZELLÁTÁS VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS HULLADÉKKEZELÉS HÍRKÖZLÉS, KÁBELTELEVÍZIÓS HÁLÓZAT KÖZLEKEDÉS
3 Külső közlekedési kapcsolatok Belső úthálózat Tömegközlekedés A NAGYKÖZSÉG INTÉZMÉNYEI AZ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK Óvodák Általános iskolák Középfokú oktatási intézmény KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár Nagyközségi Könyvtár Múzeum, galéria AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYEI Egészségügyi alapellátás A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS INTÉZMÉNYEI Az Estikék Idősek Ápoló-Gondozó Otthona Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat KÖZBIZTONSÁG Rendőrség Polgárőrség Bogdán Flórián Önkéntes Tűzoltó Egyesület SÜLYSÁP SZELLEMI, KULTURÁLIS, HIT- ÉS SPORTÉLETE A TÁRSADALMI ÉS A KULTURÁLIS ÉLET MŰHELYEI, CIVIL SZERVEZŐDÉSEK Sülysápi egyesületek Alapítványok HITÉLET Tápiósülyi Kisboldogasszony Egyházközség Tápiósápi Szent István Egyházközség Evangéliumi Pünkösdi Közösség Sülysápi Gyülekezete Baptista Gyülekezet SÜLYSÁP SPORTÉLETE Községi Sportkör Sülysáp Tápiómente Ökölvívó Egylet Sülysáp Szabadidő SE SÜLYSÁP RENDEZVÉNYEI Tavaszi Fesztivál Kézműves tábor A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA AZ ÖNKORMÁNYZAT HIVATALÁNAK MŰKÖDÉSE, FELÉPÍTÉSE AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLET BIZOTTSÁGAI ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRÜK A TELEPÜLÉS JELKÉPEI ÖNKORMÁNYZATI NYILVÁNTARTÁSOK ÖNKORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÁS ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás SÜLYSÁP TERVELLÁTOTTSÁGA ÖNKORMÁNYZATI ELISMERÉSEK, KITÜNTETÉSEK AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA Az önkormányzat költségvetésének bevételi és kiadási oldala Sülysáp önkormányzatának adópolitikája Sülysáp nagyközség vagyongazdálkodása SÜLYSÁP TÉRSÉGI SZEREPE
4 Ábrák jegyzéke 1. ábra: Sülysáp helyzete ábra: Sülysáp helye a budapesti agglomerációban ábra: Sülysáp népességszámának alakulása ig ábra: A lakónépesség alakulása Sülysápon között ábra: Népszaporodás ábra: Sülysáp lakosságának korfája ábra: Sülysáp beépítettségi térképe ábra: Sülysáp utcahálózati képe ábra: Tipikus telekszerkezet, sápi településrész (részlet) ábra: Sülysáp területi megoszlása ábra: A nagyközség területének művelési ágak szerinti megoszlása ábra: Az épített lakások számának változása a nagyközségben ábra: A lakások megoszlása alapterületük alapján ábra: Sülysáp közlekedésföldrajzi helyzete ábra: Az önkormányzat költségvetési bevételei között ábra: Az önkormányzat részére érkező központi támogatás között ábra: A kiadásból fejlesztésre, felújításra fordított összeg között ábra: Sülysáp vonzáskörzet-térkép Képek jegyzéke 1. kép: Tápiósüly XIII. századi római katolikus temploma és plébániája kép: Sőtér-kastély (v. Reusz-kastély) régen és ma kép: Hevesy-kastély klasszikus vonásaival és romantikus főhomlokzattal; háttérben a Szent István templom és a Kálvária kápolna 1716-ból kép: Az egykori honvédtábor múlt század eleji képeslapról kép: A Szóró Ipari Kereskedelmi Kft. telephelye Sülysápon kép: A Jász Plasztik Kft. termékei kép: Valcol buszmegálló kép: A takarékszövetkezet épülete kép: Szolgáltató üzletek a nagyközségben kép: A tápiósápi településrész és a Sápi-patak völgye kép: Sülysáp fő központjának épületállománya kép: Tipikus kertvárosias épületállomány a Sülysáp különböző településrészeiről (központ, Szőlősnyaraló, Almáskert, Kiskókai út) kép: Zöldterület a település szívében kép: Játszótér kép: A Sápi-patak-Aranyos (Hrabinai)-völgyi víztározó rendszere kép: Nepomuki Szent János, illetve a Szentháromság-szobor kép: A Sőtér-kastély kép: Csapadékvíz elvezető építés kép: Mobilszolgáltató átjátszó tornya Sülysápon kép: A sülysápi vasútállomás és a szőlőstelepi megálló kép: A felújított ravatalozó épülete kép: Az óvoda udvara kép: A központi iskola és tagintézménye kép: A Szent István Általános Iskola beltéri környezete kép: Az Estikék Idősek Otthonának főbejárata és étkezője
5 28. kép: A rendőrség épülete Sülysápon kép: A Szent István templom kép: A nagyközség sportcsarnoka kép: Sportpályák Sülysápon Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A nagyközség főbb területi és népességi adatai táblázat: A nagyközség népmozgalmának jellemzői között táblázat: A népességszám változása Budapesten és az agglomerációban ( ) táblázat: Sülysáp népmozgalmi adatai között táblázat: Sülysáp lakosságának korcsoportok szerinti megoszlása táblázat: A település lakóinak iskolai végzettsége a megfelelő korúak %-ában táblázat: Sülysáp nemzetiségi összetétele (2001) táblázat: A nagyközség lakosságának vallási összetétele táblázat: A nagyközség lakosságának gazdasági aktivitás szerinti megoszlása táblázat: A lakosság foglalkoztatási főcsoportok szerint 2001-ben táblázat: Az ingázás időbeni alakulása táblázat: Sülysáp legjelentősebb foglalkoztatói táblázat: A posta működésének adatai: felvételi szolgálat táblázat: A posta működésének adatai: kézbesítő szolgálat táblázat: A nagyközségben működő kiskereskedelmi üzletek tevékenységi kör szerint táblázat: A nagyközségben található nagyobb kereskedelmi egységek jellemző adatai táblázat: A vendéglátóhelyek megoszlása az eltérő kategóriák között táblázat: A nagyközségben található nagyobb vendéglátóhelyek területe és befogadóképessége táblázat: A nagyközség lakásállománya táblázat: A nagyközségi lakásállomány komfortfokozatának alakulása táblázat: A közműhálózat kiépítettsége a nagyközségben táblázat: A nagyközség úthálózatának jellemzői táblázat: A nagyközségi önkormányzat pályázatai az infrastruktúra területén (2001-től) táblázat: A nagyközség önkormányzati intézményeinek összefoglaló adatai táblázat: Az oktatási intézmények összefoglaló adatai táblázat: A nagyközség könyvtári állományának jellemző adatai táblázat: A nagyközség egészségügyi alapellátásának összefoglaló adatai táblázat: Civil szervezetek Sülysápon táblázat: A nagyközség rendezvényei 2007-ben táblázat: A választott képviselőtestület összetétele 2007-ben táblázat: A költségvetés bevételi oldala részletes bontásban között táblázat: A költségvetés kiadási oldala részletes bontásban között táblázat: Az önkormányzat kiadásai ágazati bontásban között táblázat: A helyi adók fajtái és mértéke táblázat: Sülysáp önkormányzatának egyszerűsített mérlege (adatok E Ft-ban)
6 1. Sülysáp földrajzi környezete és általános jellemvonásai 1.1. Sülysáp helye a magyar településhálózatban A 2007-ban 8205 lakosú Sülysáp nagyközség a Nagykátai kistérség részeként Pest megye, és egyúttal a Közép-Magyarországi régió keleti részén helyezkedik el, a kistérségi központtól, mindössze 20 km-nyire. Sülysáp speciális helyzetben van, mivel a legerősebb vonzást a főváros gyakorolja rá, hiszen a fővárosi agglomeráció délkeleti szektorába, tehát annak külső övezetébe tartozik. Mindemellett mikrotérségi központként, a Tápió-mente északnyugati részén, annak legjelentősebb településeként sajátos vonzó hatást gyakorol a környező térségre, leginkább Kóka, Mende, Úri, és Tápiószecső községekre. A évi népszámlálási adatok alapján Sülysáp Pest megye és egyben az ország hatodik, legnépesebb nagyközsége, míg a kistérség második legnagyobb településeként jelentős mikrotérségi funkciókat, vállal fel, illetve lát el. 1. ábra: Sülysáp helyzete A budapesti agglomeráció fejlődése az elmúlt évtizedek alatt a térszerkezeti nagytengelyek mentén volt a legintenzívebb, amelyek a térségben az M5-ös autópálya, 4-es út, M3-as autópálya vonalával egyeznek meg. A fenti pályák tekintetében árnyékhelyzetben lévő település szempontjából (is) a 6
7 vasút csak egy másodlagos térszerkezeti tengelyt jelent, így ebben az irányában a városodás, majd szuburbanizáció csak lassabban nyerhetett teret. Mindazonáltal Sülysáp rokonítható az alföldi kis mezővárosokkal is abban az értelemben, hogy a kedvező mezőgazdasági adottságok jelentős népességkoncentráció életre hívói voltak, így az urbanizáció itt sokkal inkább következménye, nem pedig oka lesz a népesség növekedésének. A felsorolt tényezők hatására, illetve mindezek ellenére Magyarország 298 városa közül 109 népességszáma alacsonyabb Sülysápénál, ezzel a nagyközség e pályázat kedvező elbírálása esetén a városállomány középmezőnyében foglalhat helyet. 2. ábra: Sülysáp helye a budapesti agglomerációban (Városok a várossá nyilvánítás éve szerint feltüntetve) Forrás: saját szerkesztés A nagyközség annak a Pest megyének része, amely Budapesttel együtt az ország lakosságának egyharmadát, és az országban előállított javak mintegy 40%-át is koncentrálja, az egyetlen olyan régiónkként, ahol az egy főre jutó GDP értéke meghaladja az Európai Unió átlagát. A fejlettség együtt jár az urbanizáltság magas fokával is: Pest megye az ország legsűrűbben lakott tája (180 fő/km 2 -es értékével messze kiemelkedve a mezőnyből), és a leginkább városodott is: 187 településéből egy megyei jogú városi, 42 városi rangot visel. Az urbanizációs folyamat az elmúlt közel két évtized utolsó harmadában gyorsult fel igazán, hiszen míg az 1980-as években mindössze nyolc település rendelkezett városi címmel, e szám 1990-ig 14-re emelkedett, 2000-ben már 22 7
8 település büszkélkedhetett a városi jogállással, ehhez képest az elmúlt hét évben további 20 település nyerte el a rangot, nagyrészük a budapesti agglomeráció részeként. Döntő hányaduk csak lakófunkciókkal rendelkezik, de lélekszámuk alapján az új városok legnagyobbjai közé tartoznak. Az agglomeráció délkeleti szektorában a várossá nyilvánítás két jelentősebb hullámban ment végbe. Az es időszakban a járási-kistérségi központi feladatot ellátó, jelentős középfokú intézményhálózattal rendelkező települések nyerték el a városi címet, majd az 1990-es éveket követően csak 1997-ben nyert városi jogállást ebbe a térségbe tartozó település. Az ezredfordulón vett nagyobb lendületet a folyamat, ennek következtében ma már az agglomeráció belső gyűrűjének városai csaknem összefüggő zónát rajzolnak ki, így a külső gyűrű nagyközségei mindezidáig háttérbe szorultak, annak ellenére, hogy fejlődésük dinamikus mind népességszám, mind gazdasági mutatók tekintetében. Sülysáp mikrotérségi szerepét erősíti, hogy a Tápió-vidék, mint kistáj mindezidáig nem rendelkezik városi központtal. Ugyan Pest megye az ország legerőteljesebben urbanizált megyéje, de ez a délkeleti irányban hosszan elnyúló térség már kevéssé emlékeztet csak az agglomeráció zsúfoltságára. Kifejezetten rurális táj, ahol viszonylag nagyméretű falvak ellenére mindezidáig egyetlen település sem érte el az urbanizációnak azt a küszöbét, hogy várossá nyilvánítása bekövetkezett volna. A központi funkciók részben meg is oszlanak, egyetlen mikrotérségi központ (Sülysáp mellett ilyennek tekinthető Tápiószentmárton és Tápiószele is) sem képes vonzása alá vonni a táj egészét. Sülysáp előnye, hogy mind méretében, mind gazdasági és demográfiai dinamizmusában felülmúlja a másik két települést, illetve részben központosult térkapcsolatainak struktúrája alapján is átmenetet (fringe) képez az agglomeráció és az alföldi jellegű tértípus között. Ebből a szempontból azonban hátránynak számít, hogy közel fekszik Budapesthez, így vonzáskörzete szerkezetében és térben is csak korlátozottan fejlődhetett ki, de szemben más agglomerációs településekkel, mégis egyértelműen leírható. Sülysáp a városhiányos, nagyfalvas térségben lakó- és munkahely funkciókkal egyaránt rendelkező urbanizálódó nagyközség, amely lélekszámát tekintve január 1-jén a nem városi jogállású települések között az előkelő hatodik helyet (öt másik Pest megyei település mögött) foglalta el, így népessége alapján régen és jóval túlhaladta a városodás alsó határát jelentő küszöböt Magyarországon A kezdeményezés indokai Sülysáp polgárai azért kezdeményezik a településük várossá nyilvánítását, mert így kívánják megszüntetni a közigazgatási jogállás és a hétköznapi gyakorlat között tapasztalható ellentmondást. A nagyközség, nem csak a vezetése, hanem lakosságának elsöprő többsége szerint is valójá- 8
9 ban már város. Elsősorban azért, mert népességszámát tekintve egyértelműen a kisvárosi kategóriába esik napjaink Magyarországán. Másodsorban azért, mert az itt élő emberek életformája városias. Az urbanitásnak ez igen fontos kritériuma, nem kevesebbet jelent, mint hogy munkavállalásában, fogyasztásában, szabadidő-eltöltésében egyaránt a városi polgárokhoz hasonlatosan él. Ezt a tényt megerősíti, hogy Sülysáp része a budapesti agglomerációnak, számos szállal kötődik a fővároshoz, intenzív, napi kapcsolatokat alakítva ki. Az agglomerációban található hasonló, még népességszámukat tekintve is többnyire Sülysáppal egy kategóriába eső települések az utóbbi évtizedben, éppen e logika mentén, a népesség és az urbánus életforma városképző erejét is elismerve nyerték el városi címüket. E két tekintetben Sülysáp sem marad el tőlük. A jelentős népességszám már önmagában is városivá teszi a települést, magában hordozza a lakosság egyre nagyobb mértékben differenciálódó igényeit, amelyekre a piac vagy a közszolgáltatások szervezői a kínálat sokszínűvé tételével reagáltak. Ezért mind az oktatást, mind a kulturális életet, mind pedig a kereskedelmi-pénzügyi szolgáltatásokat tekintve Sülysáp képes kisvárosi szinten ellátni saját és vonzáskörzetének lakosait. Több, az agglomerációban fekvő várossal ellentétben, Sülysáp rendelkezik saját vonzáskörzettel. A budapesti városgyűrű peremén elhelyezkedve, a külső zónában, annak is a fő térszerkezeti tengelyekhez képest némileg félreeső szektorában a főváros jelenléte már nem olyan markáns, hogy a nagyközség ne válhatna mikrotérségi központtá. Sülysáp számos tekintetben centruma a Tápió-vidéknek, annak is elsősorban északnyugati részének, amely egyike a megye rurálisabb, kevésbé intenzívebben fejlődő térségeinek. Ennek a vidéknek a legfontosabb központja Sülysáp, vonzáskörzetébe elsősorban Úri, Kóka, Mende és Tápiószecső települések tartoznak. A vonzás leginkább a foglalkoztatás és a kereskedelem, kisebb részben az intézmények szempontjából nyilvánul meg. Sülysáp hosszú utat járt be, amíg a várossá nyilvánítás kezdeményezéséig eljutott. A település több részből egyesült, ezek mára morfológiai egységgé forrtak össze, az egykori agrártelepülésen egyre inkább az ipar és a szolgáltatások, valamint a budapesti szuburbanizáció jelentették a legfontosabb fejlődési tényezőt. Mindezek közepette összekovácsolódott egy olyan közösség, amely jelentős, és a településért tenni akaró civil szférával rendelkezik, és amely a fenti okok miatt felsorakozott a település vezetése mögött a várossá nyilvánítás kezdeményezése mellett. 9
10 2. A település múltja 2.1. A kezdetek A Gödöllői-dombság délkeleti lankáin elhelyezkedő, a Tápió vízfolyásai által közrezárt területen, annak felső szakaszán alakult ki Sülysáp. A település a Tápió-vidék, mint történeti és természetföldrajzi kistáj része, múltja ötvözi az eredetileg két különálló falu Tápiósüly és Tápiósáp történetét. A Tápió-vidék már több ezer éve lakott terület, az ősi kultúrák hagyatékai (mezőgazdasági szerszámok, bronzművesek, kovácsok művei, a Leányvár) a környék számos pontján, így Sülysápon is nyomozhatók. Az eddig előkerült régészeti leletek alapján az emberi tevékenység első nyomai kb évesek. A táj természetföldrajzi adottságaiból fakadóan kiváló lehetőségeket teremtett a megtelepedésre, több alkalmas ponton földvárak és erődítmények épültek jóval időszámításunk előtt. A területen található épület maradványok a bronzkorban épülhettek. A honfoglalás idejéből származó, a magyarság jelenlétére utaló régészeti leletek Sülysápon is előkerültek. A források szerint honfoglaló törzseink közül Tarján törzse telepedett le ezen a területen (egy honfoglalás kori magyar sírban lószerszámokat, zabla- és kengyel maradványokat tártak fel), míg Szent István korában már egy átlagos népsűrűségű terület. A XIII. században említik írásos források a mai Sülysáp korai elődjeinek nevét, ugyanis három kisebb falu alakult ki egymástól nem messze: Tápiósáp, Tápiósüly és Oszlár, ez utóbbi a középkorban nagyobb falu volt, mint Süly és Sáp. A település történelmében az első biztos dátum 1252, amikor IV. Béla Oszlár egy részét a Péterieknek, illetve a Margit-szigeti (ekkor Nyulaksziget) apácáknak adományozta. A XIV. században az Ákos nemzetség tulajdonában jegyzik, majd a következő évszázadban a Rozgonyiakhoz kerül ban jövedelmező faluként tartják számon, de a falu a török és Habsburg uralom alatt pusztulásnak indul. A Rozgonyi család ig birtokolja, pusztaként még a Haader család tulajdona lesz, de hamarosan teljesen elpusztul. Az egykoron virágzó patakparti település nyomai a múlt század elején még láthatóak voltak, de ma már semmilyen műemlék nem található. Tápiósápot az 1200-as évek elején már említik írott források, de a következő bő kétszáz évéről nagyon keveset tudunk. Tápiósüly neve IV. Béla uralkodása alatt kerül először említésre, amikor Oszlárral együtt a Nyulak-szigeti apácáknak adományozta itteni birtokait. A sülyi templom több kor épített örökségének nyomait viseli magán: bizonytalan források alapján a XIII. század közepén már volt temploma Sülynek, de a biztos adatok alapján 1498-ban Szűz Mária tisz- 10
11 teletére szentelt új templom épült, ez már a ma is látható formajegyeket viseli, többszöri felújítás után napjainkban is híven őrzi gótikus és román stílusát. 1. kép: Tápiósüly XIII. századi római katolikus temploma és plébániája 2.2. A hódoltság évszázadai A tatárjárás ( ) következtében az itt élő lakosság többsége meghalt, vagy elmenekült, de a veszély elvonultával lassan megkezdődött a népesség visszatelepülése, növekedése, a későbbi falvak és a jobbágyság kialakulása. Süly és Sáp már a középkorban is jelentős kereskedelmi és hadi útvonal (a mai 31-es főút) mellett feküdt, emiatt a későbbiekben a lakosság több alkalommal kényszerült elhagyni lakóhelyét a rájuk törő idegen hadak pusztításának, fenyegetésének következtében. A XVI-XVII. században nagy pusztítások érték e vidéket és 1546 között még nem érik károk a két falut: az 1546-os összeírásokból a török hódítások előtti középkori gazdasági állapot rajzolódik ki. Elsőként a török vonulások következtében néptelenedett el majdnem teljesen Süly és Sáp. Tápiósüly egy időre pusztává is vált, ide nem tértek vissza azonnal az elmenekülni kényszerülő lakosok. Az 1570-es évektől kezdődik a népesség lassú visszaáramlása, 1576-ban a jegyzékekben ismét szerepel a két falu. Az 1591-ben kirobbanó tizenöt éves háború viszont sokkal nagyobb pusztulást hozott, a teljes vidék elnéptelenedését eredményezte. A háborút lezáró bécsi béke (1606) után újra benépesül Süly. Ebben nagy szerepe van az akkori földbirtokos Bosnyák Juditnak, aki különböző esz- 11
12 közökkel segítette a letelepedést. Sáp csupán az 1700-as évek elején nyeri vissza korábbi lakosságszámát. Sülyben és Sápon a török hódoltság kiteljesedéséig, azaz a XVI. század végéig követhetők biztosan nyomon a tősgyökeres helyi családok leszármazottai. A betelepülések alkalmával jelentős számú kisebbség (főleg az észak-magyarországi szlovákok) érkezik ide, és nemsokára külön falurészt alakítanak ki maguknak, melynek nyomai a XX. század közepéig láthatók voltak. A Rákóczi szabadságharcban kettészakadt megyében biztosan tudjuk, hogy a sápi birtokos, Sőtér Tamás generális kapitányként a fejedelem oldalán harcolt. Sokadjára vált hátránnyá a települések fontos kereskedelmi és hadi út melletti elhelyezkedése, mert 1705 júliusában német és rácz csapatok megrohanták Kókát, Szecsőt, Sülyt és Sápot. Ismét pusztává váltak, a helyzetet tovább rontotta egy pestis járvány is, így az elnéptelenedés miatt elvadultak a földek A fellendülés időszaka Békés fejlődés csak az 1711-es szatmári béke után indulhatott meg: az 1728-as összeírás említi lakott településként ismét a két falut, és megjelenik az első földesúri kúria is. A sülyi családok számának alakulása jól mutatja a pusztítás mértékét: 1696-ban 27 családot tartottak itt számon, majd 1703-ra megduplázódott a számuk (65), de a szabadságharc után (1715-ben) csupán 30 itt élő családról tudunk. Az újratelepülés az 1750-es évekig tartott. Jelentős szlovák kisebbség települt a faluba (főleg Sápra), és ugyancsak számottevő zsidó közösségről van tudomásunk, akik fontos szerepet töltöttek be a település fejlődésének megindulásában. Jelenlétükről a ma is megtalálható zsidó temető, valamint a múlt században átépített, majd lebontott zsinagóga maradványai tanúskodnak. Mellettük jelentős számú jobbágy is élt a községben, az 1726-os összeírás alapján 84 jobbágyból 39 már 1700 előtt is Sülyben lakott. Ekkortájt a hizlalt marha a legfontosabb kiviteli cikk, a szentistváni, mendei, billei pusztákat bérelték a sülyiek legeltetésre. Mivel a XVI-XVII. században nincs vásártartási joga a két falunak, a mezőgazdasági termékeket Gyöngyös, Jászberény, Cegléd és Nagykőrös piacain értékesítették. 12
13 2. kép: Sőtér-kastély (v. Reusz-kastély) régen és ma Tápiósáp 1700-as évekbeli virágzását az akkoriban épült számos műemlék bizonyítja: a Sőtérek kastélya, a Grassalkovich-ok vadászlaka, a Hevesy-kastély, szobrok, a Kálvária-kápolna ban épült a ma is fennálló kőtemplom, amelyet Sőtér Gábor generális épített Szent István tiszteletére. A XVIII. századig a dokumentumok alapján szalagtelkes, halmazos jellegű, utcás falu képe rajzolódik ki. Az 1808-as földkönyv megemlíti, hogy minden sülyi jobbágynak volt szérűskertje, úgymond a földbőség jellemezte őket. Ekkor már a zsellériparosok is megjelentek: volt már kovács, mészáros, molnár és kocsmáros is a településen. Az 1750-es évektől tudunk a működő majorsági gazdálkodásról, hiszen Sápon a Sőtér, Sülyben a Bosnyák családok voltak nagybirtokosok. 3. kép: Hevesy-kastély klasszikus vonásaival és romantikus főhomlokzattal; háttérben a Szent István templom és a Kálvária kápolna 1716-ból 13
14 A benépesedéssel és a lélekszám növekedésével párhuzamosan beindul a céhesedés is, majd száz évvel később, 1872-ben eltörlik a céheket, helyettük úgynevezett ipartestületek jöttek létre. Eleinte a törpebirtokok magas száma határozta meg a mezőgazdasági termelés elemi feltételeit, majd az 1850-es, 1860-es évektől önálló parasztbirtokok alakultak, jellemzően a fertályos (12 hold) és félfertályos földek álltak művelés alatt Az ipar térhódítása Az iparban féloldalas fejlődés alakult ki több történelmi tényező miatt. Míg Süly egy fontos kereskedelmi út mentén fekszik, addig Sáp zártabb, távolabb fekszik ettől az úttól. Ezt a féloldalas fejlődést tovább erősítette az 1882-ben átadott Kőbánya Szolnok vasútvonal is, amely pálya elsősorban Sülynek jelentett előnyt, hiszen ösztönzően hatott annak iparára. Két malomról tudunk a községben, de 1910 után már bank is található a faluban, és említésre méltó az állomás mellett épült szálloda és vendéglő, amelynek épülete ma is fellelhető. Tápiósápon ugyanakkor a mezőgazdaság volt ebben az időben a meghatározó ágazat, ezt a tényt bizonyítja, hogy 1910-ben nagybirtokról csupán ezen a településen tudunk. A község életében meghatározó szerepet töltött be az 1880-as évek elején épült a Budapesti Honvéd Helyőrség katonai tábora, amely az első világháborúig a honvédek szálláshelyéül szolgált, majd fogolytáborrá szervezték, és az 1930-as években már a leventék kiképzőközpontjaként működött től zsidókat és más, a fegyveres szolgálattól eltiltott személyeket hoztak ide, majd innen munkaszolgálatra szállították őket tovább. 4. kép: Az egykori honvédtábor múlt század eleji képeslapról 14
15 2.5. Sülysáp a XX. században és napjainkban A két falu először 1950-ben egyesült Sülysáp néven, de a fennálló lakossági feszültség miatt négy évvel később szétvált, majd 1970-ben (újra)egyesítették végérvényesen a két települést. A közös közművek megépítésének hatására mára teljesen egybeolvadt az egykori két különálló falu. Fejlődésében a termelőszövetkezet és állami gazdaság megalakulásának, valamint a maglódi és sülysápi ÁFÉSZ összevonásából megalakuló Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ-nek kiemelkedő szerep jutott, hiszen Sülysáp kereskedelmi funkciói által térségi szerepet töltött be már ebben az időben is. Ezzel párhuzamosan infrastrukturális fejlesztések indultak a településen, az oktatási intézmények bővítésével, a közművelődés iránti igények kielégítésével járult hozzá a község lakóinak könnyebb boldogulásához től 1988-ig Úri községgel együtt Sülysápról látták el a két község irányítását közös tanács által. Az ezt követő időszakra jellemző történéseket úgy jellemezhetjük, mint a település folyamatos bővülése, fejlődése, mind belterületi, mind gazdasági szempontból. A lakosságszám dinamikus növekedése főleg a rendszerváltást követő években is jelzi a település Budapest agglomerációjában és a megyében elfoglalt szerepét, valamint az ebből adódó egyéb hatásokat. Ma Sülysáp népességszáma meghaladja a 8000 főt és a fővárost övező szuburbanizációs folyamatok eredményeképpen további lakosságszám növekedés prognosztizálható. 15
16 3. Sülysáp népességének, társadalmi szerkezetének, képzettségének jellemzői 3.1. A népességszám alakulása és a népmozgalom jellemzői 1. táblázat: A nagyközség főbb területi és népességi adatai Megnevezés /2007 A nagyközség területe (km 2 ) 47,33 47,33 47,33 Ebből: belterület (km 2 ) 5,52 5,52 5,52 - külterület (km 2 ) 41,81 41,81 41,81 Lakónépesség száma (fő) Ebből: belterületi népesség (fő) külterületi népesség (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) 137,6 162,1 170,6 Ebből: belterületi (fő/km 2 ) 1142,4 1324,1 1427,3 - külterületi (fő/km 2 ) 4,9 6,0 3,6 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, Nagyközségi önkormányzat Sülysáp lélekszámában intenzíven gyarapodó település, és mint a hasonló dinamikát mutató hazai településeknél, ebben az esetben is a folyamat az évről évre tapasztalható bevándorlási többletre vezethető vissza. A nagyközség népességszáma egy rövid idejű, országosan jelentkező megtorpanástól eltekintve folyamatosan növekszik, az első és legutóbbi népszámlálás között eltelt időben háromszorosára gyarapodott. 16
17 3. ábra: Sülysáp népességszámának alakulása ig Népességszám Forrás: KSH, Népszámlálás Év Ez a kedvező tendencia a szuburbanizációs folyamatra vezethető vissza, amely a budapesti agglomerációban fekvő valamennyi település esetén tapasztalható a rendszerváltozást és a gazdasági szerkezetátalakítás követő időszakban. Ennek hatására az agglomerációban fekvő települések népességszáma 1980 és 1990 között 4,6, míg között 13%-kal növekedett. Az utolsó két népszámlálás között eltelt időben Sülysáp népessége ennél nagyobb arányban növekedett, 17,8%-kal éltek itt többen 2001-ben, mint 1990-ben. 2. táblázat: A nagyközség népmozgalmának jellemzői között Megnevezés között között között Lakónépesség változása Természetes szaporodás/fogyás Vándorlási különbözet Forrás: KSH, Népszámlálás,
18 A lélekszám természetes változása kapcsán az országos trendeknek megfelelően természetes fogyásról kell beszélnünk, azonban ez az érték a hasonló népességkategóriájú kisvárosok országos átlagánál (-50,6) jóval kedvezőbb (-40,5). A természetes szaporodás az utóbbi népszámlálások alkalmával a következőképpen alakult: 1990-ben -204, 2000-ben -227, 2006-ban azonban már csak 70 fő. 3. táblázat: A népességszám változása Budapesten és az agglomerációban ( ) Területi egység Népesség az 1990 és 2000 közti változás szám szerint százalékban Budapest ,2 Agglomeráció ,0 Sülysáp ,8 Forrás: KSH, Népszámlálás Az ezredfordulón jelentkező mélypontot követően állandósulni látszik a természetes fogyás üteme, ezzel együtt a bevándorlás következtében évente átlagosan 100 fővel gyarapszik a település lakóinak száma. 4. ábra: A lakónépesség alakulása Sülysápon között Lakosságszám Év Forrás: KSH, Népszámlálás
19 A vándorlási különbözet 1990-től pozitív értéket mutat, a népszámlálások adatai alapján világosan kirajzolódik, hogy a település népességszámának emelkedését az elvándorlások és odavándorlások számának kedvező alakulása határozza meg. A bevándorlási hullám csúcspontját ban érte el, amikor csaknem 400 lakossal gyarapodott a nagyközségben élők száma. A vándorlási különbözet 1990-ben -294 fő, 2001-ben 1388 fő, 2006-an már 660 fő volt, így egyértelműen látszik, hogy még mindig sokan és szívesen választják lakóhelyül a települést a fővárosból kiköltözni vágyók. A hasonló népességkategóriájú városok országos átlagához viszonyítva (3,2) sokkalta kedvezőbb mutatókkal rendelkezik Sülysáp (209,8) az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet tekintetében, ennek következményeként értelmezhető, hogy a népességváltozás között 25,97% növekedést mutatott, ami szintén a hasonló népességszámú városok átlagához képest (0,6%) kiugró eredménynek tekinthető. Természetesen a felsorolt adatokhoz hozzájárul Budapest közelsége, az agglomerációban történő elhelyezkedés is, amely együttesen vonzó környezetet biztosít a település a fővárosból ki-, valamint az ország központjához közelebb költözni vágyók számára is. 4. táblázat: Sülysáp népmozgalmi adatai között Terület, igazgatási rang Lakónépesség 1990 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Lakónépesség Sülysáp
20 5. ábra: Népszaporodás Fő Évek Természetes szap/fogyás Vándorlási különbözet 3.2. Társadalmi szerkezet A népesség nemek és korcsoportok szerinti megoszlása Korcsoportok 5. táblázat: Sülysáp lakosságának korcsoportok szerinti megoszlása Nők Férfiak Összesen Korcsoport X Nők Férfiak Összesen Forrás: Népszámlálás 2001 A népesség nemek és korcsoportok szerinti megoszlása alapján Sülysápon enyhe nőtöbblet jellemző. Ugyanakkor férfitöbblet mutatkozik néhány kivételtől eltekintve (5-9 éves korosztály, 20-20
21 24 éves korosztály, éves korosztály) egészen az éves korcsoportig, ez követően azonban egyre jelentősebb nőtöbbletet regisztrálhatunk. A különbség az országos trendnek megfelelően alakul, hiszen mintegy nyolcéves különbség jellemző a születéskor várható élettartam tekintetében a nők javára, amely különbség 55 éves kortól mutat markáns emelkedést. 6. ábra: Sülysáp lakosságának korfája 85 X férfiak nők A lakosság iskolázottsága 6. táblázat: A település lakóinak iskolai végzettsége a megfelelő korúak %-ában Év 15-X éves, legalább az általá- 10-X éves, az 18-X éves, legalább középiskotemet, főiskolát 25-X éves, egye- általános iskola nos iskola 8. első évfolyamát lai érettségivel végezettek (oklevéllel) évfolyamát végezettek sem végezettek rendelkező fő % fő % fő % fő % , , , , , , ,8 Forrás: KSH Népszámlálás, 1990,
22 Sülysáp lakosságának iskolázottsági képe jelentős javulást tükröz a legutóbbi két népszámlálás között eltelt időben és azóta is. A középiskolai végzettséggel, érettségivel rendelkezők száma több mint duplájára emelkedett, lakosságon belüli arányuk 14%-ról 25,2%-ra nőtt, tehát a lakosság egynegyede rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. A diplomások száma is megduplázódott az eltelt évben, lakosságon belüli arányuk 2,8%-ról 4,8%-ra ugrott. Az iskolai végzettség átlagos szintjének ilyen mértékű emelkedése a polgárosodás jele és egyben motorja is Nemzetiségi és vallási összetétel Hazai kisebbséghez tartozó együtt táblázat: Sülysáp nemzetiségi összetétele (2001) A nemzetiség, a kulturális értékhez, a hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint magyar afrikai arab bolgár cigány görög horvát kínai lengyel héber német örmény román szlovák szlovén ukrán ruszin szerb Forrás: KSH népszámlálás 2001 A település az etnikai viszonyok tekintetében gyakorlatilag homogénnek tekinthető. A nemzetiségi hovatartozást vizsgálva elmondható, hogy legnagyobb számban a németség képviselteti magát a településen, etnikai csoportok közül pedig a cigányságot érdemes megemlíteni, amely korábban kisebbségi önkormányzattal is rendelkezett a nagyközségben. A történelem folyamán a településkép kialakításában meghatározó szerep jutott a szlovákságnak és a németségnek egyaránt, a hozzájuk kapcsolódó építkezési mód és hagyományok máig nyomon követhetők. A nemzetiségi mellett a vallási összetétel is viszonylag homogén képet mutat. A legnagyobb felekezet a településen napjainkban a római katolikus 5611 fővel, ezt követi a református vallás híveinek csoportja 547, majd az evangélikus egyház 69 fővel. Nem tartozik egyházhoz, felekezethez a 661 fő, valamint nem kívánt válaszolni erre a kérdésre a népszámlálás alkalmával 481 fő. Ezek az adatok az országos átlagnak megfelelő arányokat tükröznek. 22
23 8. táblázat: A nagyközség lakosságának vallási összetétele Ebből: Katolikus együtt római görög Református Evangélikus katolikus Baptista Adventista Többi protestáns Többi keresztény Izraelita Forrás: KSH Népszámlálás Gazdasági aktivitás A településen a munkaképes korú lakosság száma dinamikus növekedést mutat, 1990-ben a éves kor közötti nők és a éves kor közötti férfiak száma 3896 fő, ez az érték 2001-re 4938 főre gyarapodott, napjainkban pedig elérte az 5470 főt. 9. táblázat: A nagyközség lakosságának gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Megnevezés fő % fő % Aktív keresők száma , ,1 Inaktív keresők száma , ,4 Eltartottak száma , ,6 Munkanélküliek száma 88 1, ,0 Lakónépesség összesen , ,0 Forrás: KSH, Népszámlálás, A helyben lakó aktív keresők, azaz a foglalkoztatottak száma is növekedést mutat, hiszen míg 1990-en 2872 fő, addig 2001-ben már 2921 fő tartozik ebbe a csoportba. Ebből az iparban és építőiparban foglalkoztatottak aránya 38,1%, a mező- és erdőgazdaságban csupán a helyben lakó aktív keresők 2,7%-a tevékenykedik, a legnagyobb az egyéb foglalkoztatottak aránya, amely az 1990-es 47,8ről 2001-re 59,2%-ra nőtt. A fenti tendencia a tercializáció, azaz a szolgáltatói szektor gyors ütemben történő bővüléséről tanúskodik. 23
24 10. táblázat: A lakosság foglalkoztatási főcsoportok szerint 2001-ben Foglalkozások csoportja Vezető értelmiség Egyéb szellemi Szolgáltatási Mezőgazdasági Ipari, építőipari Egyéb Foglalkoztatottak száma (fő) Foglalkoztatottak aránya (%) 10,3 17,1 18,6 1, ,4 Forrás: Népszámlálás A táblázatból jól kitűnik, hogy a településen az iparban és a szolgáltató szektorban tevékenykedik a lakosság több mint fele. A vezető értelmiség aránya is 10% feletti, illetve az egyéb szellemi tevékenységet folytatók aránya is meghaladja a 17%-ot, összességében tehát ezek az értékek hűen tükrözik az értelmiség meghatározó arányú jelenlétét a településen, akiknek döntő szerep jut a település polgárosodott arculatának kialakításában. Az inaktív keresők száma 2001-re 2407 főre duzzadt, illetve az eltartottak száma 2115 főre emelkedett. A regisztrált munkanélküliek számában is kisebb mértékű emelkedés tapasztalható, a 2001-es 78 főről 2006-ra számuk 103 főre növekedett. A helyben foglalkoztatott aktív keresők száma 1685 fő, ami a helyben lakó aktív keresők 57,7%-a, amely értékben képviselteti magát a településre bejárók 598 fős népes tábora is. A munkaerő meghatározó hányadát Budapest köti le, a napi ingázók száma ma is meglehetősen magas Sülysápon. Ennek következtében a nagyközségből eljáró napi ingázók száma 1834 fő, míg a nagyközségbe bejáró napi ingázók száma csupán 598 munkavállaló. Az eljárók túlsúlya a budapesti agglomerációs gyűrűben általános jelenségnek tekinthető, a hasonló helyzetben levő települések esetén az aránya eléri a 70%-ot. A lakó- és munkahely szétválasztása az urbanizáció ezen szakaszában elkerülhetetlen, a további fejlődés elősegítheti a helyben foglalkoztatás erősödését, a függés csökkenését. 11. táblázat: Az ingázás időbeni alakulása Megnevezés fő % fő % Helyben lakó aktív kereső Lakóhelyén dolgozó , ,2 Eljáró dolgozó , ,7 Bejáró , ,4 A településen dolgozók , ,7 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990,
25 4. Gazdaság 4.1. Általános jellemvonások Sülysáp a Tápió-vidék legfontosabb gazdasági központja. Ebben a nagyközségben találjuk a térség legtöbb prosperáló, versenyképes kis- és középvállalkozását, amelyek jelentős számú embernek adnak munkát a környező települések mindegyikéről. Ipari szférájában megfigyelhetünk egyfajta specializációt, a fémipari tevékenységet folytató végek koncentrálódását. A település kereskedelmi-szolgáltató szektorának szintén van térségi jelentősége, amely a közeljövőben, a tervezett hipermarket megnyitásával számottevően növekedni is fog. Sülysáp gazdasági központi szerepköre történelmileg fokozatosan, több lépésben alakult ki. A két településrész fejlődése eltérő vonásokkal, viszont nagyjából azonos ütemben ment végbe. Sülysáp gazdasága több pilléren nyugszik. A település fontos kereskedelmi és hadiútvonal mentén feküdt a középkorban, amely teljes egészében meghatározta későbbi gazdasági fejlődését is. Emellett a természetföldrajzi környezet is segítette a mezőgazdasági fejlődés kibontakozását, hiszen a Gödöllői-dombság részeként a terület a legjobb minőségű, löszön képződött mezőségi talajjal rendelkezik, amely kitűnő lehetőséget biztosít a mezőgazdasági művelés számára. A tatárjárás és a török pusztítása is érzékenyen érintette az itt élő lakosságot. Nemesi családok birtokaként indult fejlődésnek, a mezőgazdasági tevékenység volt meghatározó már a XVII. században, a gabonatermesztés mellett szarvasmarha-tartással is foglalkoztak az itt élők. A gazdaság felélénkülése azonban csak a szatmári béke (1711) után indulhatott meg, ekkor már a legfontosabb kiviteli cikk a marha, amelynek legeltetése a környező puszták bérlésével történt ban már 84 jobbágyot tartottak számon, akik közül 39 fő az 1700 előtt is a településen lakott. A XVIII. században az itt élő jobbágyok közepes méretű földterülettel rendelkeztek, mellettük megjelentek a zsellériparosok is, így rendelkezett a település olyan polgári mesterséget űzőkkel, mint kovács, mészáros, kocsmáros és molnár. A népességszám növekedésével párhuzamosan a céhesedés is megindult, majd 1872-ben már ipartestületek alakultak, amely a gazdasági fejlődés egy újabb szakaszát jelentette. A tanyák nem voltak jellemzőek erre a területre, sokkal inkább a törpebirtokok elterjedése szembetűnő a néhány nagybirtok mellett, valamint az as évektől az önálló paraszti birtokok létrejötte. Az ipar a Kőbánya-Szolnok vasútvonal kiépülésével párhuzamosan indult fejlődésnek, illetve a kereskedelmi útvonal mentén történő elhelyezkedés szintén pozitív irányba befolyásolta a település gazdasági helyzetének változását. Ennek hatására az 1900-as évek elején a két malom mellett már bank, szálloda és vendéglő is üzemelt Sülysápon, tehát a szolgáltató szektor jelenléte már ekkor megfigyelhető a településen an a termelőszövetkezet felállításával 25
26 jól szervezett mezőgazdasági munka indult a nagyközséghez tartozó földeken, ez a növénytermesztés (gabonafélék, szántóföldi növények, repce), állattenyésztés és egyes melléküzemágak hatékony működését hozta el. Emellett a közel 500 alkalmazottal tevékenykedő Alsó Tápió menti ÁFÉSZ sülysápi központtal irányította a környék gazdasági életét, jelentős exportot lebonyolítva Franciaország, az USA és Olaszország irányába. Az 1980-as évekre a helyben foglalkoztatottak döntő többsége a termelőszövetkezet melléküzemágaiban, valamint a helyi ipari üzemekben dolgozott. A rendszerváltozást követően, a termelőszövetkezetek megszűnésével és a földek magánkézbe adásával, lehetőség nyílt az egyéni vállalkozóknak a termelésre, illetve az újonnan alakult Mezőgazdasági Szolgáltató Kisszövetkezet (amely a földterület közel 50%-át bérelte a földtulajdonosoktól) már jelentős létszámú munkaerőt foglalkoztatott. A magas színvonalú mezőgazdaság mellett a szolgáltató szektor megjelenése és térhódítása a XX. század első éveiben kezdődött. A vasút kiépülése és modernizációja nagymértékben hozzájárult a település gazdasági fejlődéséhez. A szocializmusban is a mezőgazdaság, valamint a melléküzemágakban folyó ipari termelés a fő tevékenységi kör a településen, emellett ugyanakkor a kereskedelemi és szolgáltatói funkciók erősödését is tapasztalhattuk. Az ipar térnyerése csupán a rendszerváltást követően vált meghatározóvá, ekkorra már a mezőgazdaság jelentősége lényegesen csökkent. A vállalkozói kedv élénkülésével egyre több ipari és szolgáltató kisvállalkozás jelent meg Sülysápon, számuk évről évre gyarapodott ben egy ipari tevékenységet folytató nagyfoglalkoztató is megjelent a településen, új lendületet adva a helyi foglalkoztatásnak. Napjainkban mezőgazdasági tevékenységet mindössze egy jelentősebb cég folytat Sülysápon, ugyanakkor hat kisebb és egy nagyobb ipari vállalkozás működik a nagyközségben. Az infrastruktúra további fejlesztésével, illetve a fővárosból egyre távoldó termelő tevékenység folytatódó telephelykeresésével a helyi közlekedési feltételek minőségi javításával, az elkerülő utak megépülésével még több vállalkozás megtelepedése, esetlegesen új befektetők megjelenése várható Sülysáp gazdaságának szereplői A településen év végi állapot szerint 449 működő vállalkozás volt bejegyezve, amelyek többsége, 364 jogi személyiség nélküli gazdasági egység. Közülük 275 egyéni vállalkozó folytat gazdasági tevékenységet a nagyközségben. Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás 85 működik a településen. A jogi személyiségű vállalkozások közül 83 foglalkoztat 50 főnél kevesebb munka- 26
27 vállalót, míg két vállalatnak fejlettebb középvállalati kategóriát jelentő fő közé eső alkalmazottja van. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a rendszerváltás követően nagyjából hatodára csökkent, ugyanakkor az ipari és építőipari tevékenységet folytató munkavállalók aránya 38% feletti értékre növekedett. A nemzetgazdasági ágak közül a modern társadalmakra jellemző struktúra alapján a szolgáltató szektor részesedése a foglalkoztatottak létszámából a legnagyobb arányú, a évi adat alapján már 59,2%. A helyben lakó aktív keresők száma a településen 2921 fő, míg a helyben foglalkoztatott aktív keresők száma 1685 fő. A település a budapesti agglomeráció külső peremén fekszik, a főváros közelsége következtében még mindig magas az eljárók száma. E jelenség már a szocializmus éveiben is jellemzőnek volt tekinthető, amely a rendszerváltást követően, a piacgazdaságra való áttéréshez köthetően, az urbanizációs fejlődés hatására még dominánsabbá vált. A település gazdasági életében meghatározóak továbbá a szomszédos településekről naponta bejáró dolgozók, akiknek száma 2001-ben 598 fő, így Sülysáp a kistérségben az ingázók második legnépszerűbb célterülete. 12. táblázat: Sülysáp legjelentősebb foglalkoztatói Vállalkozás Tevékenységi kör Foglalkoztatottak száma bejáró Ebből Honnan bejáró Épületgépészet, légtechnikai szerelés, illet- VAS-FA fa és fémfeldolgozó Bt. ve lakatos és asztalos 5 2 Mende munkák Kóka, Mende, Nagykáta, EBM Hungary Motorgyártó és For Tápióbicske, Tápióság, Szentmártonkáta, Ventilátor motorok összeszerelése galmazó Kft. Tápiószecső, Tóalmás, Úri Tápiószecső, Gyömrő, Jász-Plasztik Kft. Műanyag-feldolgozás Kb 60 Kb 40 Tápióság, Tápióbicske, Kóka, Úri DARÁZS Classic típusú Darázs Ipari Szolgáltató és Kereske- 5 3 alumínium radiátorok és Tápiószecső, az ehhez kapcsolódó Szentmártonkáta delmi Kft. kiegészítők gyártása Feroland Kft. Fémmegmunkálás, gépi forgácsolás 72 27
28 Vállalkozás Tevékenységi kör Foglalkoztatottak száma bejáró Ebből Honnan bejáró Mende, Úri, Kóka, Baromfihús feldolgozá- Tápiószecső, Tápióság, Tápiócsir Kft. BMB Szállítási Fuvarozási Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Puszta Elektronika Kft. Szóró Ipari Kereskedelmi Kft. DELTA Távközléstechnikai Kft. G-NAGY Kft. Alsó-Tápió-Menti ÁFÉSZ Monor és Vidéke Takarékszövetkezet Hasznos Szolgáltató Kft. sa, tartósítása, hús-, Tápióbicske, 73 változó baromfihús készítmény Tápiószentmárton, Buda- gyártása pest, Tura, Ecser, Maglód, Törökszentmiklós Tápióság, Tóalmás, Mélyépítés, földmunkavégzés 11 9 Budapest, Kóka, Kétsoprony Villamos gépek, berendezések Kóka, Tápiószecső, elektromos 10 7 Szentmártonkáta, tekercseinek gyártása Tápiószentmárton Mende, Maglód, Tápiószecső, Úri, Kóka, Könnyűfémöntés, szerszámkészítés Szentlőrinckáta, Nagykáta, Szentmártonkáta, Tápiószele, Pécel Dány, Kóka, Távközlési hálózatok Szentmártonkáta, 10 6 építése Jászfényszarú, Monor, Gyömrő Szántóföldi növénytermesztés, takarmánygazdálkodás, erdészeti tevékenység, biomassza értékesítés Maglód, Románia Üzletek bérbeadása, Kóka, Úri, mende, 35 ipari tevékenység Gyömrő, Maglód, Ecser, Egyéb monetáris közvetítés Gyömrői székhelyű Vashulladék feldolgozás Kókai és nagykereskedelem telephelyű Forrás: Nagyközségi önkormányzat és vállalkozásai, szervezetei által közölt adatok 28
29 Mezőgazdaság A XIX-XX. század fordulóján a település területén a nagybirtok és törpebirtok egyaránt jellemző volt. A legjelentősebb nemesi családok, akik nagybirtokkal rendelkeztek a településen a Rozgonyi, a Haader, a Hevesy, Sőtér és a Grassalkovich famíliák voltak. A II. világháborút követően a nagybirtokok felosztásra kerültek. Az 1960-as évek erőltetett téeszesítése révén az egyéni gazdák száma minimálisra csökkent, a férfiak döntő többsége a mezőgazdaság kilátástalan helyzetét és a magasabb ipari béreket látva a közeli fővárosba szegődött el betanított, illetve szakmunkásnak. Létrejött a Tápiósápi Petőfi Termelőszövetkezet és a Tápiósülyi Állami Gazdaság, amely az es településegyesüléssel Sülysápi Tápiógyöngye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven folytatta tevékenységét. Az üzemméretnek köszönhetően még hatékonyabb termelést tudott folytatni a termelőszövetkezet, amely az 1970-es évek közepétől, melléküzemágakkal kiegészülve növelte termelékenységét. A rendszerváltást követően felszámolásra került, helyette létrejött a Mezőgazdasági Szolgáltató Kisszövetkezet. A mező- és erdőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a gazdasági szerkezetben alacsony arányt képvisel, napjainkban már nem éri el a 3%-ot sem, amely az 1990-es adathoz képest jelentős (12,7%) visszaesésként értékelhető. Jelenleg két mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás működik a településen, egyrészt a Tápiócsir Kft, amelynek baromfifeldolgozás a fő profilja, másrészt a G-Nagy Kft, amely növény- és takarmánytermesztéssel, biomassza értékesítéssel és erdészeti tevékenységgel igyekszik kielégíteni a vásárlók igényeit. A évi összeírás alapján a nagyközségben 741 egyéni gazdálkodó folytatott mezőgazdasági tevékenységet, amely érték azóta állandósulni látszik. Tápiócsir Kft. A Tápiócsir Korlátolt Felelősségű Társaságot 1994-ben alapították. A cég fő tevékenységi köre a baromfihús feldolgozása, tartósítása, hús- és baromfihús készítmények gyártása. A sülysápi székhelyű vállalkozás 73 alkalmazottal rendelkezik, 8900 m 2 -en folytatja tevékenységét. A munkavállalók a helyi lakosok mellett Mendéről, Úriból, Kókáról, Tápiószecsőről, Tápióságról, Tápióbicskéről, Tápiószentmártonból, Budapestről, Turáról, Ecserről, Maglódról és Törökszentmiklósról érkeznek. A cég Sülysápon kettő, Gyömrőn további egy baromfiboltot üzemeltet egy-egy alkalmazottal. A vállalkozás beszállítói szanki, fegyverneki, kiskunmajsai, kecskeméti, tiszaföldvári, sárosdi, mezőkeresztesi, illetve sárbogárdi székhellyel rendelkező cégek. A Tápiócsir Kft. legfontosabb kereskedelmi partnerei és vásárlói: a Magyar Hipermarket Kft., a tö- 29
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA
Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás
ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013
ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenSZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére
Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye
RészletesebbenHELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM
IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi
RészletesebbenÖtven év felettiek helyzete Magyarországon
LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
RészletesebbenTATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Hajdúdorog 2010 1 KÉSZÍTETTE: Koncept 2000 Bt. Dr. Szabó Attila Közgazdász IVS Hajdúdorog Város részéről projektvezető: Csige Tamás Polgármester Az IVS készítésében
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenElıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére
6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN
Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea
RészletesebbenBukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás
Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás
RészletesebbenMunkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ
Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] Imreh István: Változó valóság A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN
VOFKORI LÁSZLÓ A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN Az urbanizáció hatását az Udvarhelyi-medence falvainak szerkezeti átalakulásaira a szociálgeográfiai módszer segítségével
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve
RészletesebbenGAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS
GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú
RészletesebbenCSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE
CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
RészletesebbenZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S
Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január
RészletesebbenA negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu
RészletesebbenSásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG
Sásdi kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya A Sásdi kistérség az Észak-Zselic, Baranyai-hegyhát, a Völgység természetföldrajzi kistájak találkozásánál fekszik. A kiválasztott települések a Baranyai-hegyháton
RészletesebbenKUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK
KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította
RészletesebbenEGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.
EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN
MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január
HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenI.kötet: Megalapozó vizsgálat
Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. BARCSINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I.kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program
RészletesebbenJászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve
Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve 2007 Tartalomjegyzék I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban... 3 II. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés... 4 1. A gazdaság
RészletesebbenKERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018
KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi
RészletesebbenMunkaügyi Központja. Gyır, 2014. május
Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
RészletesebbenZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság
Részletesebben2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS
Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA
RészletesebbenDOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.
DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:
RészletesebbenÓzd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 2010-1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 1. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban 5 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története 5 1.2. Kapcsolódás
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.
RészletesebbenGödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)
Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5
RészletesebbenA NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*
A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1
Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6
RészletesebbenKorcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2
2. MELLÉKLET KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI Megkérdezés módszertana Megkérdezés módja: önkitöltős kérdőíves megkérdezés feleletválasztós, skálás
RészletesebbenSZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ
Parád Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád, Kossuth Lajos út 91. Tel.: 36/544-072, Fax: 36/364-525 Email: parad@t-online.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. 2 Bevezetı Szociális szolgáltatástervezési
RészletesebbenTartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre
Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4
RészletesebbenBalkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció
A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai
RészletesebbenSárbogárd Város. Helyi Esélyegyenlőségi Programja
Sárbogárd Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 1 Mottó: Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk,
RészletesebbenA BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS
A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
RészletesebbenNógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)
Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.
RészletesebbenA SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE
SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK
RészletesebbenCsörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja
Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.
RészletesebbenBácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás
Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2 0 0 8 III. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 2008. június Aktualizálva: 2009. szeptember 1 A fejezet tartalma 3.1. VÁROSRÉSZEK
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...
RészletesebbenA szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán
A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS
MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS
RészletesebbenEpöl Község Önkormányzatának 2010.
Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel
RészletesebbenBeszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról
Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!
RészletesebbenGYŐRI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV
I 2015. SZEPTEMBER GYŐRI JÁRÁS Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló... 3 II. A győri járás rövid bemutatása... 5 III. Bevezetés és illeszkedés... 10 Pályázati háttér, a megvalósításról átfogóan... 10
RészletesebbenKÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ
KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti
RészletesebbenA munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)
NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók
RészletesebbenIDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*
CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,
Részletesebben1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok
1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat
RészletesebbenHH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.
Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint
RészletesebbenAz egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban
532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,
RészletesebbenI. kötet: Megalapozó vizsgálat
Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív
RészletesebbenA gazdaság fontosabb mutatószámai
A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
Részletesebben- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e
- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenBudapest 2011. április
TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon
RészletesebbenVelencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011
Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési
RészletesebbenAZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN
AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET
Részletesebben2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4
RészletesebbenA nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1
Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
RészletesebbenTÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY
TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,
RészletesebbenMosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve
Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2013 2018 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 1.1. A program előkészítését előíró jogszabályi környezet...
RészletesebbenEgyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,
Részletesebben