Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Átírás

1 Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/ Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik, Borsod- Abaúj-Zemplén megye nyugati részén fekszik. Északról Szlovákia határolja. A települések jellemzıen a völgyekben alakultak ki. A térség legnagyobb folyóvize a Sajó, ebbe torkollik a Hangony-patak, melynek völgyében található a kistérség központja: Ózd városa. Ez a terület már az ıskorban is lakott volt, ezt bizonyítják a környéken végzett régészeti feltárások, ásatások, amely során kıpengék, urnák, edények, stb. kerültek elı. A honfoglalás idejébıl nem maradt fenn írásos emlék, de késıbb Anonymus krónikájában olvashatunk ezen területek elfoglalásáról. A települések a 12. századra alakultak ki, legtöbbjük nevét a Váradi Regestrum szövegeiben már fellelhetjük ben a Muhi csata után a tatárok feldúlták a Sajó-völgy falvait, többségük ebben az idıben átmenetileg el is néptelenedett. Csak a tatárok elvonulása után települtek újra vissza az emberek. A 15. század közepén a térség nagy részét huszita csapatok szállták meg, de a fiatal Mátyás király trónra lépése után kiőzte ıket innen, és az ország többi területérıl is. Az 1550-es évek közepén a törökök dúlják fel a vidéket, és a 150 éves uralmuk alatt fokozatosan elnéptelenedik a környék. Ismét eltelik néhány év, mire visszanépesedik a terület. A térségben ekkor nyer teret a református vallás. A 19. századi iparosodással egy új korszak vette kezdetét, a térség falvainak életében: megindult a szénbányászat, vaskohászat, - ez munkalehetıséget adott és sokan tudtak a mezıgazdaság mellett itt is dolgozni.

2 Arló Késı Kora. Közigazgatási rang: nagyközség (Népesség: 4170 fı) Megközelíthetı Ózdról közúton (5 km). A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet védett területével határos a település külterülete. A falu közigazgatási határain belül 70 védett és 6 fokozottan védett madárfaj található. (Többek között darázsölyv, fekete harkály, szürke küllı, fehér hátú fakopács, de a szerencsések találkozhatnak császármadárral is.) Botanikailag is érdekes ez a terület, mert itt keverednek az északi hideg és déli melegkedvelı fajok, a meredek hegyoldalak miatt (a tengerszint feletti magasság méterig terjed). A Hódos patak mentén elhelyezkedı település neve ószláv eredető: orlu (jelentése sas), szóból származik. A suvadásos keletkezéső Arlói-tóról vált ismertté ez a helyiség. Suvadásos tó Az alacsony hegyvidéki kis tájon észak-dél irányú völgyfenekek, és keletnyugati irányú eróziós völgyek húzódnak, így meredek lefutású domboldalak tarkítják a tájat. Két állandó patak, (a Hódos és Szentgyörgy), és több idıszakos (Csahó, Szuhony) győjti össze a felszíni vizet. A 19. század végén és 20. század elején a település szélén a barna kıszén felszínalatti bányászása során többször tartottak robbantásos frontfejtést. A hegy geológiai adottsága és a többszöri rezgés miatt 1927-ben külszíni suvadás, hegycsuszamlás jött létre, melynek során a Csahó hegycsúcsának nyugati oldala leszakadt, és becsúszott a Szuhony patak völgyébe. Ez a természetes völgyzáró gát megakadályozta, hogy a területrıl a csapadék és forrásvizek továbbjussanak, így fokozatosan a völgy fenekén tó képzıdött. Ez egy idı után gondot jelentett a falu számára, mert a folyamatosan emelkedı vízszint áradással fenyegette a települést. Meg kellett oldani a szabályzást, hogy a vízfelszín stabilizálódjon. Mivel jelenleg a tó felülete 8,1 ha-os, az idık folyamán kedvelt kiránduló-, horgász-, és üdülıhellyé vált. Az Arlói tó Arló községtıl délkeleti irányban fekszik, a község lakott területétıl mintegy 1 km távolságra. A területet az önkormányzat védetté nyilvánította.

3 Tájház A népi építészetnek igazán kiemelkedı emléke nincs a faluban, talán csak a tájház viseli az elmúlt évszázad jellegzetes hangulatát. Az önkormányzat által megvásárolt épületben kézmőves foglalkozásokat tartanak, de folyamatosan győjtik és állítják ki az elmúlt idık tárgyi emlékeit is. Állandó kiállítása a berendezett tisztaszoba. Tájház és Könyvtár Arló, Ady Endre út / , tajhaz.arlo@museum.hu, tajhazeskonyvtar@fre .hu Nyitva tartás: Elızetes bejelentkezés alapján Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet A védett terület nagysága: hektár, ebbıl fokozottan védett 536 hektár. Elhelyezkedés: A tájvédelmi körzet Pétervásárától északra található. Látogatás: A szigorúan védett területek (pl. a Remete-völgy) kivételével szabadon látogatható. Kezelı: Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Amennyiben az osztálykirándulást busszal szervezik meg, és nem csak a tó partján akarnak pihenni, akkor érdemes meglátogatni a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet valamelyik területét. A Heves-Borsodi Dombság amelynek központi része a Tarnavidék nagyrészt erdıvel fedett hegyeinek legmagasabb részei is csak kivételes esetben haladják meg az ötszáz méteres magasságot (legmagasabb az Ökör-hegy 541 méterrel), mégis a területre a hegyvidéki mikroklíma jellemzı. Ennek oka a mély, szakadékszerő völgyek jelenléte, illetve a hegység igen jó vízellátottsága. Ez utóbbi különösen igaz a Tarna vidékére, ahol a hegység központi vidékérıl a szélrózsa minden irányába kisebb-nagyobb patakok indulnak szépséges völgyekben a völgylábak felé. Ezekben a völgyekben a párolgás a környezeténél több fokkal hővösebb klímát hoz létre. Ezt a jellegzetességet tovább erısíti, hogy a legtöbb völgyben a patak visszaduzzasztásával kis tavacskákat, megejtıen szép "dombsági tengerszemeket" alakítottak ki. Gyepes-völgyi túra. Például igazi élményt adó kirándulás a Gyepes völgyben tett túra, a csörgedezı patak mentén. Az itt kialakult klíma páratlan élıhelyet biztosít a növényeknek és állatoknak egyaránt. A terület egy részét lezárták az autós forgalom elıl, így veszélytelen és zavartalan lehet a túrázás a gyerekekkel. Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Mőemlék római katolikus templom A neobarokk stílusú mőemlék templomot a 15. században építették és a 18. században átépítették. A szószék és a padok védettséget élveznek. Az 1990-es években komoly felújítást végeztek és sok év után rendezıdött a templom környezete is. A templomhoz kapcsolódó parókia épületben Szent Ferenc Kisnıvérei rend tagjai élnek, akik karitatív tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a hátrányos helyzető családok segítéséhez A templom védıszentje: Szent Mihály A búcsú: szeptember 29. Arló, Csikány Miklós tér 1. 06/ , Plébánia: Ady Endre út 150.

4 évf. természetismeret, évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Egyéb programok: SUVADÁS KÉZMŐVES TÁBOR ÉS FOLKLÓRTALÁLKOZÓ Minden évben június végén, július elején. A résztvevık megismerkedhetnek különbözı kézmőves mesterségekkel, más-más tájegységek táncaival, esténként pedig maguk is részt vehetnek a hangulatos táncban, a táncház keretén belül. Információ: Tájház és Könyvtár 48/ tajhazeskonyvtar@fre .hu Tóparti Rockparty Minden év augusztus végén, további információ: Arló Tókemping Szálláslehetıségek apartman házban, bungalóban, illetve sátorozási lehetıség van. Egyéni fızés, vagy étkeztetés megoldható Arló, Suvadás u 1 Tel/fax: +36/ Fenyves Panzió, Étterem Összes férıhely: 20 fı Cím: 3663 Arló, Gombás út 17. Tel: (48) (20) Napsugár Étterem 3663 Arló, Ady Endre út 135. Tel.: Arló Nagyközség Polgármesteri Hivatal Cím: 3663 Arló, Ady Endre út 162. Telefon: , Fax: postmaster@onkormarlo.t-online.hu

5 Szentsimon A település 1979 január 1-tıl Ózd városához csatolták. Jelenleg a város egyik részét képezi. Helységjegyzékekben önállóan nem szerepel. Területére is jellemzı, mint a Hangony-völgyében mindenütt, hogy a régészeti leletek alapján már az ıskortól (rézkortól) éltek emberek. A település jelentıs egyháztörténelmi és kulturális múlttal rendelkezik, elsı írásos említés 1214-bıl származik Hangony-puszta néven, ez is bizonyítja, hogy egykor a Hangonyi nemzetség szállásföldjéhez tartozott ben azonban már Szentsimonúrnak nevezik az iratokban a települést. A török hódoltság idején kettıs adóztatású volt, a templommal rendelkezı kis falu (25 ház), melynek egyházi jelentısége megnıtt, amikor 1567-ben a Hangonyi Pálos monostort elpusztítják a törökök, így ez a templom töltötte be a környék hitéletének központját. A népességszám is fokozatosan emelkedett, 1785-ben már 67 család él itt. Nagy változást hozott a település életében, amikor 1911-ben kövezett úttal összekötik Ózddal, mert így egyre több ember tudott munkát vállalni a fejlıdésnek indult Ózdi Vasgyárban. A település fokozatosan összeépült a várossal, és 1979-ben közigazgatásilag is egyesítették Ózddal. Templom A templom mesterséges dombra épült, az 1200-as években, az Árpád-korban, Simon és Júdás Tádé (Jézus rokona) apostolok tiszteletére. A kezdeti években az egyházi feladatok mellett hadi célokat is szolgált, késıbb átmenetileg tanításnak is helyt adott. Az épület magja román stílusú, a régi ısi templom a mostani bejárattól a szószék elıtti ablakig terjedt. Ez a rész bıvült a 14. században, s ennek során gótikus jegyekkel gazdagodott, ekkor épült a diadalív és a patkó alakú szentély. Csodálatos freskói 1330 és 1423-ból származnak. A templom különösen értékes része az 1650-ben készült, 24 táblából álló kazettás festett famennyezet; mely Lévai István és Komáromi István munkája, - nevüket az egyik feliratos táblán olvashatjuk - késı-reneszánsz mő, Magyarország legrégibb ilyen jellegő alkotása, melybe gótikus elemek is vegyülnek. A templom tornyán a kereszt mellett csillag és félhold látható, amely a protestantizmusra és a török hódoltságra utal. Nagy átalakuláson ment át az épület a 18. században is (megépül a kórus és az orgona, a mainál kisebb méretben) ban feltárták a középkori faliképeket, amelyek többek között sárkányölı Szent Györgyöt, valamint a királyok imádását fogadó Madonnát ábrázolják. Ó

6 A templom rendszerint zárva van, a kulcs vagy a szemközti házból, vagy a plébániáról megszerezhetı, ha kérjük szívesen, és szakszerő hozzáértéssel mesélnek a templom történetérıl. A templomról bıvebben olvashatunk: Ózd-Szentsimon és mőemlék temploma kiadványban. Írta Dobosi László, kiadta Ózd Város Önkormányzata, 2001-ben mely a helyszínen megvásárolható évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, mővészettörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Szállás, étkezési lehetıség ebben a kis városrészben (Szentsimon) nincs, ide az arlói (lásd ott) szállásról érdemes ellátogatni.

7 Kissikátor Közigazgatási rang: község (Népesség: 352 fı) Kissikátor község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részében, Ózdtól 14 kilométerre, található a Hangony-patak mellékvölgyében. A települést csak Ózd-Domaháza között közútról leágazó bekötıúton lehet megközelíteni. Sikátor neve elıször 1455-ben tőnik fel, de csak a 16. században fordul elı oklevelekben. E szerint a település csak viszonylag késın alakulhatott ki. A falu területén a középkorban volt egy másik település is, Szilakszó, melyet a Hangonyi nemzetség épített a 14. században a Sikátor-völggyel szemben. A török idıben felégették a környék védtelen falvait, köztük Sikátort is ben országosan rendezték az egyezı nevő községek elnevezéseit, mivel több Sikátor elnevezéső község volt, így elrendelték a kis jelzı használatát, ettıl kezdve a község hivatalos neve: Kissikátor. Az iparosodás, az ózdi kohászat megjelenésével a településre jellemzıvé vált a kétlaki életforma. Az itt élık egyaránt dolgoztak az iparban és a mezıgazdaságban. Római katolikus körtemplom Az európai viszonylatban is ritka, kiemelkedı épített értékkel rendelkezı templom a község temetıje mellett áll, melyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek. A körtemplom valószínőleg egy rombadılt románkori rotunda alapján 1764-ben épül. Sátortetı fedi, melynek csúcsán kis barokk hagymasisakos harangtorony van. A körtemplom világítását négy barokk ablak adja. Az épületet 1833-ban és 1865-ben felújították, de az 1966-os vakolatfelújtás elıtt falkutatás a kápolna 18. századi eredetét igazolta. Ekkor derült fény a talajszintnél jóval lejjebb lévı eredeti járószintre, ahová hajdan lépcsı vezetett le. A 18. század utolsó évtizedeiben készült famennyezetet sokáig nádazott-vakolt felület fedte el az 1983-as restaurálásig. Ekkor eltávolították, és restaurálásra elszállították. A festett kazettákon leggyakrabban reneszánsz eredető olaszkorsós díszítéssel, tulipán-, rózsa- és liliomvirágokkal találkozunk, de a hitre, Megváltásra utaló szılıfürt és életfa ábrázolása is elıfordul. Több helyen is megjelenik a kagyló motívum, mint díszítési elem, de kagyló formájú az ezüstbıl készült 1312-es évszámmal ellátott keresztelı edény is. A kagyló motívum feltőnése aligha véletlen, ez a kápolna alapításának legendájára utal. Havi Boldogasszony napján (aug.8.) ugyanis a temetı egy részére kör alakú foltban hullott a

8 hó. Ezen égi jelre rakta fel a lakosság a falakat, a hó széle mentén ben a templom patrónája a hívek kívánságára a Havi Boldogasszony lett. A restaurálás után újból eredeti helyén látható európai viszonylatban is ritka köralakú festett kissikátori famennyezet a hitelesen helyreállított épülettel egységben, maradandó esztétikai és történeti érték. A templom búcsúnapja szeptember elsı vasárnapja. A templom rendszerint zárva van, a kulcs elérhetısége ki van írva a templom ajtaján található papírra. A faluban is szívesen útbaigazítást adnak, hogy kinél találjuk a kulcsot, így nem kell elıször kimenni a településtıl távolabb lévı templomhoz. A kulcsot hozó néni lelkes idegenvezetést is tart, melybıl megtudhatjuk a legfontosabb információkat templomról évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, mővészettörténet témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára Kissikátor Község Önkormányzata 3627 Kissikátor, Táncsics út 51. Telefonszáma: 48/ Fax száma: 48/ címe: postmaster@kissikator.t-online.hu Honlapja: Polgármester neve: Elek József Bıvebb ismertetı a templomról: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) 1036 Budapest, Dugovics tér Telefon: , Fax: Diákcsoportoknak szállás, étkezési lehetıség nincs a településen, legközelebb Arlón találhatunk. (Lásd ott.)