Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Átírás

1 Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket vettük számításba: 1. A 214. december február 28. közötti időszakban a Tisza szegedi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyisége. 2. A fenti időszak hőmérsékleti viszonyai. 3. A vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet 215. március 2-i értéke. 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hosszú-távú meteorológiai előrejelzések. 1. A tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék A 214. december 1-től 215. február 28-ig terjedő időszakban a Tisza tokaji vízgyűjtőjére a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján 137,6 mm csapadék hullott, ami a sokéves átlag értéknek, a 161 mm-nek a 85%-a. A szegedi vízgyűjtőre lehullott csapadék a sokéves átlagnak megfelelően alakult, 126,7 mm-t mértek, ami az átlagos érték 11%-a. Az 1. és a 2. ábrán a tokaji, a 3. és 4. ábrán pedig a szegedi adatokat ábrázoltuk. Látható, hogy átlagot számottevően meghaladó érték mindkét vízgyűjtőn januárban volt, a december átlagosnak mondható, de a február száraz, a Tokaj feletti vízgyűjtőn az átlagos érték 54%-a, a Szeged feletti vízgyűjtőn 64 %-a esett a tél végén. csapadék [mm] csapadék [mm] Sokéves átlag Dec. Jan. Febr ábra. Havi csapadék értékek a Tisza tokaji vízgyűjtőjén 2. ábra. A téli csapadékviszonyok a Tisza tokaji vízgyűjtőjén 1

2 csapadék [mm] csapadék [mm] Sokéves átlag Dec. Jan. Febr ábra. Havi csapadék értékek a Tisza szegedi vízgyűjtőjén 4. ábra. A téli csapadékviszonyok a Tisza szegedi vízgyűjtőjén Összességében elmondható, hogy a Tisza vízgyűjtő területén a mögöttünk levő téli időszak első harmadát átlag körüli csapadék mennyiség jellemezte, amit az átlagosnál nedvesebb január, majd egy átlagosnál jóval szárazabb február követett. (Meg kell jegyeznünk, hogy a fenti értékek a Tisza erdélyi vízgyűjtőjéről származó adatok erősen hiányos volta miatt jelentős pontatlansággal terheltek.) 2. A téli időszak hőmérsékleti viszonyai A Tisza vízrendszerének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat): Vízgyűjtő 214. december 215. január 215. február [ o C] [ o C] [ o C] Felső Tisza,8 (-1,) -,5 (-2,4) -,4 (-1,5) Szamos 2,1 (-,5) 1, (-1,7),9 (-,5) Bodrog 2, (-,3),4 (-1,5) 1,1 (-,5) Körösök 2,8 (,2) 1,9 (-1,) 1,7 (-,2) Maros 1,7 (-,9),6 (-2,),3 (-,3) 1. táblázat. A Tisza vízrendszerének téli hőmérsékleti viszonyai Az 1. táblázatból látható, hogy téli időszakában az átlagnál jóval melegebb volt, mindegyik részvízgyűjtőn a havi középhőmérsékletek jócskán meghaladták a sokéves átlagértékeket és a Felső - Tisza részvízgyűjtő kivételével fagypont felett, az átlagosnál 2-3 o C-kal magasabban alakultak. 2

3 Összességében megállapíthatjuk, hogy a Tisza vízgyűjtő területén egy hőmérsékleti szempontból átlagosnál jóval melegebb téli időszakot tudhatunk magunk mögött, jórészt fagypont feletti havi középhőmérsékletekkel. 3. A vízgyűjtőn 214.március 2-án hó alakjában tárolt vízkészlet A Tisza szegedi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét a rendelkezésre álló, túlnyomórészt kárpátaljai, erdélyi, valamint felvidéki meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembe vételével számított mintegy 125 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. Ennek elmúlt téli menetvonalát az 5. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. 5. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Tisza szegedi vízgyűjtőjén Látható, hogy a Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban végig a sokéves átlag alatt maradt. Későn, december végén indult csak meg a hófelhalmozódás. Január és február közepén kissé nőtt a hóban tárolt vízkészlet mennyisége, de csak megközelíteni tudta a sokéves átlagértéket. A hóvízkészlet mennyisége az időszak végén, március 2-án a sokéves átlagnak mindössze 29 %-a. A 2. táblázatban a Tisza szegedi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 215. március 2-i értékét 5 m-es magassági bontásban ábrázoltuk. A hóban tárolt vízkészlet március 2-i értéke a,825 km 3, az as időszak ugyanezen a napon mért maximális értékének csak a 1,6 %-a, az átlagértéknek, ami 2,87 km 3 pedig a 29,4 %-a. A hóban tárolt vízkészlet jelenlegi értékét a 6. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, a 7. ábrán pedig az elmúlt 1 év ugyanezen a napján mért adataival ábrázoltuk. 3

4 Tisza - Szeged Tengerszint feletti magasság [m.b.f.] Vízgyűjtő terület [km 2 ] Átlagos hóvastagság [cm] Átlagos sűrűség [g/cm 3 ] Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km 3 ] ,,,, ,,,, ,1,21 2,4, ,8,222 61,9, ,6, ,3, ,7, ,3,33 Összesen: 13842, táblázat. A Tisza szegedi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 215. március 2-án. km 3 km sokévi átlag ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke 7. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet a sokéves átlaggal együtt értékei március 2-án 215.március 2-án 5. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés A 215. március elején rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén március hónapra átlagos hőmérséklet és az átlagosnál szárazabb, április hónapra átlagos hőmérséklet, és átlagosan csapadékos időjárás várható. A május szintén átlagos hőmérsékletűnek ígérkezik, de az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértői átlagosnál kissé szárazabb időjárást jeleztek előre. 4

5 A március első felére vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék- és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken, területi átlagban nem jelentős, 1 mm alatti csapadékot jelez, mely jellemzően az időszak elején fog leesni. Az időszak további napjain csapadék nem, vagy csak alig várható. A hajnali minimum-hőmérsékletek fagypont alatt alakulnak és a napi középhőmérsékletek is alacsonynak ígérkeznek, a Felső-Tisza vízgyűjtőn csak az időszak végén várhatóak a pozitív hőmérsékleti tartományba. Havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható a hónap elején, az alacsonyabban fekvő területeken a viszonylag kis mennyiségű csapadék, eső formájában valószínűsíthető. Márciusban jellemzően folytatódik a február közepén elkezdődött lassú hóolvadás. A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Tisza szegedi szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk. Tisza Szeged 215. március 215. április 215. május Havi közepes vízállás [cm] 315±18 22±156 21±139 Havi maximális vízállás [cm] 459± ± ± táblázat. A tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások. Tisza - Szeged A Tisza szegedi szelvényére vonatkozó maximális vízállás 215. évi előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 8-1. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt. H [cm] H [cm] H [cm] ábra. Max. márciusi vízállások 9. ábra. Max. áprilisi vízállások 1. ábra. Max. májusi vízállások Tisza - Szeged Tisza - Szeged Tisza - Szeged Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, az átlagosnál jóval enyhébb téli időszakban felhalmozódott hó mennyisége március elejére elmarad a sokéves átlag értékétől, annak kevesebb, mint egyharmada. Mivel március első felében nem jeleznek előre területi átlagban is jelentős mennyiségű csapadékot, a fagypont alatti hőmérsékletek ellenére sem kell jelentős mértékű hó felhalmozódására számítanunk. Az időszak végén az enyhülő, változékony idő következtében várható a hóvízkészlet további csökkenése, és a folyókon kisebb vízszintemelkedések kialakulása. Amennyiben az ezt követő időszakban további, erős 5

6 felmelegedés következik be, amit jelentős csapadék tevékenység kísér, akkor március végétől jelentősebb vízszintemelkedések is kialakulhatnak. A jelenlegi helyzet alapján a tavaszi hónapokban egy jelentős tiszai árhullám kialakulásának az esélye az átlagosnál lényegesen kisebb, de az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. Kisebb, az árvédelmi szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállásokat eredményező árhullám kialakulására a legnagyobb eséllyel március végén illetve május hónap folyamán számíthatunk. Budapest, 215. március 4. Spitzerné Farkas Márta vízjelző referens Országos Vízjelző Szolgálat 6