CSŐVEZETÉK SZAKASZ KIVÁLTÁS,

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VEGYIPARI GÉPEK TANSZÉKE CSŐVEZETÉK SZAKASZ KIVÁLTÁS, SZILÁRDSÁGI ELLENŐRZÉS KÉSZÍTETTE: Szerafi Máté TERVEZÉSVEZETŐ: Bokros István mérnöktanár KONZULENS: Nyeste István karbantartás szervező Miskolc, 201 1

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... JELÖLÉSJEGYZÉK, INDEXEK BEVEZETÉS A szállított közeg jellemzése A földgáz keletkezése, összetétele Termelése, szállítása A földgázszállító rendszer és elemei A hazai földgáz-távvezeték rendszer Vonali létesítmények Technológiai állomások A csővezeték MŰTÁRGY KIVÁLTÁS Kistokaj - Vargahegy DN 400, PN 64 gázvezeték km+m szelvényében, Miskolc-Budapest vasút Előzmények Geodézia Műszaki leírás Nyomáspróba előírások Hegesztési előírások...4. SZILÁRDSÁGI SZÁMÍTÁSOK... 46

3 .1 Részlet az FGSZ Zrt. Szakági tervezési irányelvek, általános műszaki tartalom felszíni technológiai létesítmények és tartozékainak tervezéséhez című fejezetéből Kötelező irányelvek számú melléklet számú melléklet Az L 415 MB jelű anyag jellemzői Szilárdsági ellenőrzés: Elméleti falvastagság meghatározása: Ellenőrzés belső túlnyomás és a vasút okozta külső terhelés együttes hatására Példák más csővezeték anyag alkalmazására L 290 MB jelű acél szilárdsági ellenőrzése L 555 MB jelű acél szilárdsági ellenőrzése ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK 1. SZÁMÚ RAJZMELLÉKLET: KISTOKAJ-VARGAHEGY GÁZVEZETÉK ÉS A BUDAPEST-MISKOLC VASÚT KERESZTEZÉS HOSSZ-SZELVÉNY RAJZA 2. SZÁMÚ RAJZMELLÉKLET: KISTOKAJ-VARGAHEGY GÁZVEZETÉK EREDETI NYOMVONALA ÉS A KIVÁLTÁS HELYE 4

4 Jelölésjegyzék, indexek Latin betűvel jelöltek: a talaj jellemző [mm] A jármű osztály, közúti hídszabályzat szerint [kn] D cső külső átmérő, EN szerint [mm] E rugalmassági modulus [GPa] f talaj szilárdsági tényező [-] f 0 tervezési tényező [-] f 0t tényleges tervezési tényező [-] h talajlazulási boltozat [m] K b kihajlási paraméter [-] K z alakváltozási paraméter [-] m vezetéktakarási mélység [m] n tervezési biztonsági tényező [-] n b tényleges biztonsági tényező [-] n eredő eredő biztonsági tényező [-] p a geosztatikus nyomás [kn/m 2 ] P a állandó terhelés [kn/m 2 ] p m mozgó terhelés nyomása [kn/m 2 ] P m mozgó terhelés [kn/m 2 ] R eh folyáshatár [MPa] 4

5 R t0,5 min. folyáshatár környezeti hőmérsékleten [MPa] r cső sugár [mm] s szükséges falvastagság [mm] s számított falvastagság [mm] s 0 szabványos falvastagság [mm] T min elméleti falvastagság [mm] W a W m belső nyomásból származó mértékadó terhelés mozgó külső terhelésből származó mértékadó terhelés [kn/m] [kn/m] Görög betűvel jelöltek: γ talaj térfogat súlya [kn/m ] σ a talajterhelés hatására ébredő feszültség [MPa] σ b belső túlnyomás hatására ébredő feszültség [MPa] σ d dinamikus feszültség [MPa] σ m mozgó terhelés hatására ébredő feszültség [MPa] σ p gyűrűfeszültség [MPa] σ s statikus feszültség [MPa] σ M ébredő összes feszültség [MPa] σ meg megengedett feszültség [MPa] µ dinamikus tényező [-] 5

6 1. Bevezetés A szakdolgozatomban a földgáz szállító távvezeték műtárgy keresztezési csőszakasz kiváltásával fogok foglalkozni, valamint az érintett vezeték szakasz szilárdsági ellenőrzésével. A műtárgy jelen esetben egy vasúti töltés és a rajta található két sínpár. A kiváltás oka, hogy a védőcsőben található csőszakasz állapota nem megfelelő, a katódpotenciál mérés hibát mutatott ki, és ebből kifolyólag a hosszabb távú biztonságos üzem nem biztosítható. Magyarországon a védőcsöves műtárgykeresztezés terjedt el, amely rengeteg hibaforrást rejt magában, ezt bizonyítják az intelligens csőgörényes és a katódvédelmi vizsgálatok során mért eredmények. A védőcsöves megoldás helyett, egy gyárilag kemény PE bevonattal ellátott és epoxigyantával impregnált üvegszál szövet erősítéssel bevont csődarabot alkalmaznak. A munkálatok során az élő vezeték mellett történik az átsajtolás, és az egyéb előkészítési munkák, ezáltal az átkötéshez szükséges idő minimálisra csökkenthető. A vizsgált csőszakasz szilárdsági számítását több terhelési tényező figyelembe vételével kellett elvégezni, ugyanis a belső nyomásból származó terhelésen kívül számolni kellett még a talajterheléssel és a vasúti forgalom okozta dinamikus terhelésekkel is. 6

7 1.1 A szállított közeg jellemzése A földgáz keletkezése, összetétele A földgázképződés kiinduló anyaga, a kőolajhoz hasonlóan az elhalt élőlények szerves anyaga. A folyamat során az élőlényeket felépítő fehérje-, zsír-, és szénhidrát-molekulák elemeikre (C, H, N, O) bomlanak, hogy a megnövekedett hőmérséklet és nyomásviszonyok mellett szénhidrogén-molekulákká épüljenek fel. A fentiekből kitűnik, hogy kiindulási anyagként a magas fehérjetartalmú szerves anyagok alkalmasak szénhidrogén-képződésre. A szerves anyag felhalmozódása a kőszénképződéshez hasonlóan oxigénszegény környezetben történhet. Ilyen feltételek kialakulhatnak beltengerekben valamint elzárt lagúnákban. A reduktív üledékképződési környezet kedvez a szerves anyag megmaradásának, ugyanis nem oxidálódik el, és az oxigénhiány miatt nincsenek bentosz 1 formák, amelyek elfogyasztanák. A szerves anyag betemetődésével rothadó iszap (szapropél) jön létre, amely további betemetődéssel sötétszürke bitumenes kőzetté, a földgáz és kőolaj anyakőzetévé alakul. Az anyakőzetből elkülönült kőolaj és földgáz a rétegterhelő nyomás hatására migrálni (vándorolni) kezd. Ez a vándorlás két részre osztható, elsődleges migráció és másodlagos migráció. Elsődleges migráció: az anyakőzetben való vándorlás, amely a tároló kőzetben való eljutásig tart. Rétegterhelés (kompakció) hatására történik. Másodlagos migráció: a tároló kőzetben való vándorlás, amely a felhalmozódásig (csapdázódásig) tart. 1 bentosz: A vízfenéken (aljzat) található élőlények, és élőlénytársulások összessége, a vízfenék és az üledék élővilága. 7

8 Felhalmozódás akkor következik be, ha az impermeábilis 2 fedőkőzet megakadályozza a további migrációt, és a szénhidrogének a tároló kőzetben (rezervoár) létrejött csapdákban rekednek. Az éghető földgázok elsősorban kőolajtelepekhez kapcsolódva fordulnak elő, a nedves gázok jelentős mennyiségű cseppfolyósítható szénhidrogént (propánt, butánt és pentánt) tartalmaznak. A száraz gázok több mint 90% -a metán. Mindkét földgáz típusra jellemző, hogy főként rövid láncú szénhidrogénekből (metán, propán, bután, és pentán) állnak. A földgáz % -os összetételét az 1.1. táblázat mutatja: Részarány (%) Fűtőérték [MJ/m] Földgáz Metán (CH4) 97 5,8 Etán (C2H6) 0, Propán (CH8) 0,6 9,7 Bután (C4H10) 0, Szén-dioxid (CO2) 0,527 Oxigén (O2) 0 0,08 Nátrium (N2) 0,96 Nemesgázok (Ar,He, Ne, Xe) nyomelemként 1.1. táblázat Termelése, szállítása A szénhidrogén-kutatás feladata a tároló csapdák felkutatása és feltárása. Négy csapda típust lehet megkülönböztetni: - szerkezeti csapda: deformáció, gyűrődés, törés eredménye. Leggyakoribb változata az antiklinális. 2 impermeábilis: áthatolhatatlan, át nem eresztő antiklinális: boltozat; a gyűrődést szenvedett földkéregrész feldomborodó része 8

9 - litológiai csapda: a kőzet keletkezése vagy a diagenezis során keletkezik. A tároló kőzet rétegeinek függőleges és oldalirányú záródása hozza létre. - sztratigráfiai csapda: litológiai (kőzettani) vagy rétegtani változás eredménye. - kombinált csapda: szerkezeti és sztratigráfiai esetek együtt vannak jelen. Hazánkban a szénhidrogéntelep készletét meghatározó csapdák kiterjedése 0,5 50 km2, leggyakrabban 5 10 km2. Mindegyik esetben a szénhidrogéntelep a csapda legmagasabb részén helyezkedik el, a gravitációs elkülönülés miatt. A gázkút feladata a nagy mélységben ( m) elhelyezkedő földgáztelepből a földgáz felszínre szállítása a földgáz saját nyomásával. A hazánkban alkalmazott tipikus kútszerkezet jellemzői: a nagynyomású ( bar) gáz 0,07 0,1 m átmérőjű termelőcsövön kerül a felszínre. A biztonsági béléscső feladata a felszíni ( m) laza rétegek kitámasztása és izolálása 4. A termelési béléscső és a termelő cső közti gyűrűstér, az ún. packer, folyadékkal van feltöltve a tömítés és a korrózió elkerülése miatt. A cementpalást az egyes rétegeket egymástól elszigeteli, és a béléscsöveket rögzíti. A kútfejen lévő elzáró szerelvények különböző termelési, kútelfojtási manipulációra adnak lehetőséget. A földgáz-szállító csővezetékek feladatuktól függően osztályozhatók: a.) a termelő mezők gázt gyűjtő vezetékei a kutak és a szeparátorok között, ezek az ún. folyóvezetékek, melyen át a termelt gázt minőségétől függően száraz vagy nedves állapotban szállítják, azaz az áramlás lehet egy- vagy többfázisú. b.) a szeparátorok és a gázelőkészítő telep közötti gázgyűjtő-vezetékek: jellemzően kis folyadéktartalmú gázt szállítanak egymástól független csővezetékeken vagy egymással összekapcsolt, de általában nem hurkolt vezetékrendszeren át. 4 izolálás: elszigetelés, elkülönítés 9

10 c.) nagynyomású gázszállító távvezetékek a gázelőkészítő telep és a felhasználási körzetek között. A szakdolgozatomban tárgyalt csővezeték szakasz is ebbe a csoportba tartozik. d.) középnyomású gázelosztó vezetékrendszer a távvezeték végpontja és a kisnyomású gázelosztó hálózat átvevőpontja között; e.) kisnyomású gázelosztó hálózat a középnyomású gázátvevő pontok és a felhasználási helyek között. 1.2 A földgázszállító rendszer és elemei A hazai földgáz-távvezeték rendszer A hazai földgázszállítási rendszer fejlődését vizsgálva több jelentős korszakot is elkülöníthetünk egymástól: ig a helyi jellegű földgázfelhasználás korszaka, ig a céltávvezetékek korszaka, ig a gázszállító rendszer kialakulása, ig a gázgazdálkodás korszaka, ig a piacgazdaságra való áttérés korszaka, től a liberalizált földgázpiac kialakulása. A magyarországi földgáz-távvezeték rendszer hosszának növekedését nagymértékben elősegítette a földgázimport bekapcsolása a hazai rendszerbe. 10

11 A távvezeték rendszer hosszának növekedését az idő függvényében, a 2.1. ábra mutatja be: A hazai földgáz-távvezeték rendszer hossza 5225 km, amely a földgázforrásokat (hazai és külföldi) köti össze jelentős energia felhasználó fogyasztói körzetekkel, ezt mutatja be a 2.2. ábra. A gázszállító rendszer tartalmaz kiszolgáló létesítményeket is. A gázátadó állomások száma 74, a hazai termelésű földgáz 12, az import 2 állomáson lépet be a rendszerbe, valamint a szállításhoz szükséges nyomásfokozást öt kompresszorállomás szolgáltatja, a év végi adatok szerint. 11

12 A távvezetékek átmérő szerinti megoszlása két tartományra osztható: a fővezetékekre a DN DN 800, a regionális szállítási feladatokat ellátó távvezetékeknél a DN 200 DN 400 átmérő tartomány a jellemző. Az elmúlt évtizedekben a források és a fogyasztók folyamatosan változó területi megoszlása, alapvetően ez határozta meg a szállító rendszer fejlesztését és üzemeltetési stratégiáját. A fejlődés során három ellátási körzet alakult ki. A 70-es évek közepéig az ország egész területe hazai termelésű földgázzal volt ellátva. Két nagy forráspont alakult ki: Hajdúszoboszlón és Algyőn. Hajdúszoboszlóról látták el a közép-alföldi és az észak-magyarországi területet. Az algyői és más dél-alföldi mezők gázát a városföldi távvezetéki csomópontban gyűjtötték össze, innen szállították tovább a budapesti és a dunántúli fogyasztási helyekre. Az egyre több ponton összekapcsolt, és együttműködő távvezetékek nem jelentettek szükségképpen olyan üzemmódot, hogy minden csomópontban minden vezeték egymással össze volt kötve. Már ebben az időben is különböző csomóponti üzemmódokkal kellett biztosítani a szükséges mennyiségek megfelelő irányú áramlását. 12

13 Az orosz import földgáz szállításának megindulása után az északmagyarországi és a budapesti fogyasztói körzet - beleértve a DHE-t is fokozatosan az import földgáz ellátási területévé vált. A hazai és az import ellátási terület között több távvezetéki összeköttetés is létezett, például a Városföld-Vecsés és az Adony- DHE összeköttetés, amelyeken az igényektől függően szabályozott mennyiségeket kellett szállítani. A hazai termelésű, és az import földgáz részarányának változásával az ellátási területek határai időben folyamatosan változtak. Az orosz import földgázt szállító távvezetéki részrendszer betáplálási pontja a beregdaróci átvételi ponton van. A 90-es években ez a részrendszer magába foglalta a Beregdróc-Tiszaújváros- Zsámbok-Vecsés nyomvonalú "Testvériség", valamint a Beregdaróc- Hajdúszoboszló-Városföld nyomvonalú "Összefogás" DN 800-as névleges átmérőjű távvezetékeket, továbbá a beregdaróci és a nemesbikki kompresszorállomásokat, illetve a hajdúszoboszlói földalatti tárolót. A nyomások a beregdaróci betáplálási ponttól a Duna vonala felé haladva fokozatosan csökkentek. Budapest térségébe esett ennek a körzetnek a forrásoktól legtávolabb eső része, ezért itt alakultak ki a legkisebb nyomások. A 90-es évek közepén a HAG vezeték üzembe állításával kialakult egy harmadik ellátási terület, amely a Dunántúl egy részét fedi le, de érinti a budapesti fogyasztói körzetet is. A HAG vezeték üzembeállításával hidraulikailag kiegyensúlyozottabbá vált a hazai gázszállító rendszer. Az előző strukturális jellegzetesség miatt a hazai és az import földgázzal ellátott területeken nem azonos nyomásszintek alakultak ki, ezért a kapcsolódási pontokban szabályozni kellett az áramlást, azaz korlátozni kellett a részrendszerek együttműködését. A 90-es évek közepéig - a forrásoldalhoz hasonlóan - a szállítórendszerre is az egyoldalúság volt jellemző. Az ország keleti felében a legnagyobb kapacitású forráspontokhoz nagy átmérőjű szállítóvezetékek kapcsolódtak, és itt üzemeltek a nyomásfokozó kompresszorállomások is. Az orosz-jugoszláv tranzitszállító kapacitás is a beregdaróci és a horgosi állomások között épült ki. Egy gázszállító rendszer általános jellegzetessége, hogy a forráspontoktól távolodva a fogyasztás miatt egyre kisebb mennyiségeket, és általában egyre több irányba kell szállítani. Az előzőek miatt a forráspontoktól távolodva egyre kisebb átmérőjű távvezetékekre van szükség. A Dunántúlon például hosszú ideig az Adony-Mezőszentgyörgy-Papkeszi 1

14 DN 600-as névleges átmérőjű távvezeték volt a legnagyobb szállítókapacitású létesítmény, a többi távvezeték DN 400, vagy annál is kisebb átmérőjű volt. A kis átmérőjű vezetékek és a nagy szállítási távolságok a Dunántúl jelentős fogyasztású településeinél pl. Nagykanizsánál, Zalaegerszegnél, Szombathelynél, Győrnél, a fejlődés egyes szakasziban korlátozták a földgázfogyasztás növekedését. A távvezetéki fejlesztések mellett bővíteni kellett a szezonális tárolókapacitást is. 199-ban helyezték üzembe a Maros-I. földalatti tárolót, majd ezt követte 1996-ban a nagy mobil készletű zsanai földalatti tároló létesítése. Ez utóbbi, kedvező földrajzi elhelyezkedése révén lehetőséget teremtett a Városföldtől kiépített nagy szállítókapacitások jó kihasználására. A zsanai tárolóhoz kapcsolódva épült meg a Városföld-Szank és a Szank-Zsana DN 700 névleges átmérőjű távvezeték is. Az 1996 őszén üzembe helyezték a DN 700 névleges átmérőjű HAG vezetéket, amely a hazai gázszállító rendszert fizikailag is összekapcsolta a nyugateurópai rendszerrel (Pallaghy, 1996.). A távvezeték ausztriai szakasza 48 km, magyarországi szakasza pedig 71 km. Névleges üzemnyomása 75 bar, tervezett szállítókapacitása 4,5 Mrd m/a. Az új távvezeték orosz, és nyugat-európai gáztársaságoktól vásárolt földgáz beszállítására egyaránt lehetőséget biztosít. A HAG vezeték belépése, és a nyugati import lehetősége kedvező irányba befolyásolta a gázszállító rendszer üzemviszonyait, mivel kétoldali betáplálásúvá tette az országot, és ezáltal csökkentette a szállítási távolságokat. Elsősorban a Dunántúlon nagyobb nyomásokat eredményezett, így megszűnt ennek a területnek az évtizedes hátrányos helyzete, ami a forráspontoktól való nagy távolságából adódott. Az elmúlt évek fővezetéki és regionális fejlesztései részben a lokális kapacitáskorlátokat oldották, részben a gázszállító rendszer globális kapacitását bővítették ban üzembe helyezték a Mosonszentmiklós-Kapuvár-Répcelak, majd 1999-ben a Hajdúszoboszló-Endrőd új párhuzamos távvezetéket. A gázszállító rendszer flexibilitását és szállítókapacitását növelte a 2001-ben üzembe helyezett mosonmagyaróvári kompresszorállomás ( gépegység/4,4 MW teljesítmény), majd 2002-ben a hajdúszoboszlói kompresszorállomás ( gépegység/,7 MW teljesítmény). Az elmúlt évtizedekben végrehajtott távvezetéki fejlesztések több általánosítható tapasztalattal gazdagították a hazai mérnökök ismereteit. Elsőként az orosz import földgázhoz kapcsolódó fővezetéki fejlesztéseket tanulságos 14

15 részletesebben is elemezni. Ezek a fejlesztések kettős célt szolgáltak: egyidejűleg tették lehetővé a növekvő import mennyiségnek és a növekvő nagyságú tárolt gáz mennyiségnek a szállítását. A Testvériség távvezeték esetén első lépésben megépítették a Beregdaróc-Zsámbok közötti szakaszt olyan nyomvonalon, amely nem tér el lényegesen a Beregdaróc-Budapest tengelyvonaltól. A fejlesztés második lépéseként a távvezetéket a nemesbikki kompresszor állomás létesítésével intenzifikálták. Ennek eredményeként 7 Mrd m/a-es a névleges szállítókapacitású fővezeték alakult ki. A Beregdaróc-Hajdúszoboszló-Városföld Összefogás távvezeték már hármas célt szolgált, és kompromisszumos megoldást jelentett. Egyrészt lehetővé tette a hazai célú többlet importnak, továbbá a 80-as évek első felében gyorsan növekvő jugoszláv tranzitszállításnak a realizálását, másrészt a legnagyobb kapacitású hajdúszoboszlói földalatti tárolóhoz kapcsolódott, lehetővé téve annak közvetlen töltését és kitárolását. A távvezeték és a földalatti tároló együttműködése azonban hátrányokkal is járt, mivel a tároló az év egyik felében nyelőként, a másik felében pedig forrásként üzemelt. A besajtolás időszakában előnyös, hogy az import földgáz az országhatártól közvetlenül a tárolóhoz áramlik. A tárolóba azonban a Beregdaróc-Hajdúszoboszló távvezetéken szállított földgáz jelentős részét besajtolják, így a távvezeték Hajdúszoboszló-Városföld szakasza ennyivel kevesebbet szállít. A kisütés időszakában fordított helyzet alakul ki. A nagymennyiségű tárolt gázt Városföld irányába kell elszállítani, és ehhez nagy hajdúszoboszlói indítónyomás szükséges, ami viszont megakadályozza a Beregdaróc- Hajdúszoboszló távvezetéki szakasz kapacitásának megfelelő kihasználását. A tároló miatt tehát ciklikusan változik a távvezeték egyik, illetve másik szakaszának a terhelése, ami megakadályozza a névleges szállítókapacitás kihasználását. A fővezetéki fejlesztések megváltoztatták a korábbi fő áramlási irányokat, és ezáltal megváltozott a szállítókapacitások területi megoszlása is. Példaként említhető, hogy az Összefogás távvezeték üzembe helyezése óta a Városföld-Vecsés DN 600- as és a DN 700-as párhuzamos vezetékek kapacitása nincs kihasználva. Vecsés és Városföld ugyanis egy-egy nagy kapacitású távvezeték végpontja, ahol a nyomások viszonylag alacsonyak és közel azonosak. Jelentős áramlás a gázigények kiegyensúlyozott területi megoszlása miatt sem alakul ki. A Testvériség vezeték a 15

16 borsodi és a budapesti fogyasztói körzetet, valamint a THE-t és a DHE-t, az Összefogás távvezeték pedig a tranzitszállítási igényeket elégíti ki, illetve felfűzi a hajduszoboszlói és a zsanai földalatti gáztárolót. A Vecsés-Városföld párhuzamos vezetékek csak kiegyenlítő szerepet játszanak, és az áramlási irány a terhelési viszonyoktól függően változik a két nagy végponti csomópont között. A 80-as évek második felében a legkritikusabb fejlesztési feladatnak a dunántúli szállítókapacitás bővítése látszott. Figyelembe véve a domborzati adottságokat, három lehetséges alternatív megoldással számoltak. A déli változatnál a Városföld-Szank-Pécs-Nagykanizsa szállítási útvonal fejlesztése merült fel. A középső változat a meglévő Városföld-Adony-Ajka-Jánosháza távvezetékek kapacitás-bővítésével számolt. Végül az északi változatot valósították meg a Pilisvörösvár-Győr DN 600 névleges átmérőjű távvezeték megépítésével. Ez a változat növelte a dunántúli betáplálások számát és a hurkolással üzemzavar esetén körszállításra is lehetőséget adott. Később ehhez a távvezetékhez kapcsolódhatott a HAG vezeték Vonali létesítmények Különböző céllal állomásokat létesítenek a nagynyomású csőtávvezetékrendszer nyomvonalában, a távvezeték tartozéka ként. Szakaszolóállomás A vonali szakaszolóállomás feladata, hogy a távvezeték meghibásodásakor kizárják a sérült szakaszt, megakadályozva a földgáz kiáramlását. Az állomáshoz csatlakozó lefúvatókon keresztül a sérült szakasz leüríthető. Szakaszolóállomások elhelyezése max. 0 km-enként kötelező, valamint hajózható folyók keresztezésének mindkét partján, és gázátadó állomásokon. 16

17 Csőgörény indító és fogadó állomás A földgáz-távvezetékeket az üzembe helyezést megelőzően a lerakódott szennyeződésektől, a súrlódási nyomásveszteség csökkentése érdekében is tisztítani kell. Tisztítás szükséges az üzemeltetés során is. A csőtisztító berendezések behelyezésére, indítására, ill. fogadására és kivételére valók ezek az állomások. A fenti funkciókat legtöbbször közös objektumon belül helyezik el Technológiai állomások Kompresszorállomás A távvezetéki nyomásfokozó kompresszorállomások feladata, hogy a súrlódástól elvesztett energia mennyiséget pótolja. Ez a probléma elég sajátos, ugyanis nagy gázáramokat kell 1, 1,6 nyomásaránnyal komprimálni. Erre a feladatra a turbókompresszor a legalkalmasabb berendezés. Mivel a turbókompresszor fordulatszám igénye nagy, meghajtó motorként legtöbbször gázturbinát alkalmaznak. Egy távvezetéki kompresszorállomásnak az alábbi elemekből kell felépülnie: - földgáz szűrő, és folyadékleválasztó, - kompresszor, - földgáz hűtő, - fűtőgáz előkészítő, - a fűtőgáz és a szállított gáz mérését biztosító modul. 17

18 Földgázkeverő állomás A különböző földgázmezőkből termelt földgáz összetétele és ennek következtében a fűtőértéke jelentősen eltérhet egymástól. Előadódhat olyan eset is, hogy valamely technológiai folyamatnál nagy pontosságú hőmérsékletszabályozásra van szükség, ami miatt a gáz összetétele és fűtőértéke nem változhat. Ha nem engedhető meg, vagy nem kívánatos az, hogy területenként más-más fűtőértékű gázt kapjanak a fogyasztók, akkor földgázkeverő állomást kell létesíteni, amelyen a fűtőértéket meghatározott értékre állítják be. Gázátadó állomás A 79/2005 GKM rendelet szerint: Gázátadó állomás az a létesítmény, amely a gázszállító vezeték vagy az abból leágazó vezetékek végén, a szállított gázt az átvevőnek meghatározott nyomáson (nagy- vagy nagyközép-nyomáson) mérve és szagosítva átadja. Ezen állomási funkciók is legtöbbször közös objektumon belül kerülnek elhelyezésre. Szűrők A szűrők feladata a földgázzal áramló szilárd szennyeződések leválasztása. Ha a szállítás során a csővezetékben jelentősebb mennyiségű cseppfolyós anyaggal is kell számolni (kondenzátum, víz), ezek leválasztásáról is gondoskodni kell. Megfelelőnek minősíthető az a szűrőberendezés, amelyik az 5 µm feletti szennyeződéseket 100%-kal, a 0,5..5 µm közöttieket 98 99%-kal választja le. Különösen nagy mennyiségű, finom szemcséjű porszennyeződések esetén kerülni kell a bronzbetétes szűrők alkalmazását. 18

19 Hőcserélő A gázmelegítő berendezések lehetnek vízközvetítésű, indirekt és elektromos melegítők. A hagyományos vízközvetítésű földgázmelegítő egy fekvő hengeres tartály, két végén bontható kötésű záró lemezzel. Az egyik záró lemezbe a földgáz áramlására szolgáló csőkígyó, a másikba pedig a füstcső van behegesztve. A hengeres tartályban atmoszférikus vízfürdő van, amely közvetíti az égő által termelt hőt az áramló gáz felé. A vízfürdő állandó hőmérsékletre történő szabályozása, továbbá az egység szabadtéri telepítése miatt nagyok a hő veszteségek, emiatt az energetikai hatásfok kicsi. Az ilyen berendezések a gázáram hőmérsékletének kellő pontosságú szabályozására nagy hőtehetetlenségük miatt nem alkalmasak. Az indirekt gázmelegítők hagyományos csőköteges gáz-víz, vagy gáz-gőz hőcserélők. Korszerű, épületbe telepített gázátadó állomásoknál áttértek a hőcserélős rendszerre és a meleg víz előállítására szolgáló kazánt is az épületben helyezik el. Az elektromos fűtőkábelek kisebb teljesítményűek az előzőeknél, ezért alkalmazásuk ott ajánlott, ahol nincs szükség a fő gázáram melegítésére, hanem elegendő a vezérlő szelep és/vagy az impulzus vezeték temperálása. Biztonsági gyorszárak A biztonsági gyorszárak nyomásfeltételhez kötött automatikus elzáró elemek, amelyek segítségével a gázáramlás pillanatszerűen megszüntethető. A beállítható alsó- és felső nyomásérték segítségével egyrészt a szekunder oldalon kialakuló gázhiány, másrészt túlnyomás ellen nyújt hatékony védelmet. Nyomásszabályzó A nyomásszabályozó a nagynyomású gázszállító rendszerből szabályozza az átáramlást egy kisebb nyomású vezetékbe, vagy hálózatba oly módon, hogy a kisebb nyomású oldal indítónyomását változó terhelés esetén is állandó értéken tartja. A jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő nyomásszabályozók pneumatikus berendezések, amelyeknek a munkaközege maga a földgáz. A szabályozott nyomás 19

20 egy kis átmérőjű, ún. impulzus vezetéken keresztül hat vissza a pneumatikus vezérlő szervre, amely a munkaközeg nyomásának változtatásával változtatja az átömlési keresztmetszetet. Ha a kisebb nyomású oldalon nő a gázfogyasztás, akkor a nyomáscsökkenés hatására a szabályozó növeli az átömlési keresztmetszetet és ezáltal több gázt enged át. Ha a gázfogyasztás csökken, ellentétes folyamat játszódik le, vagyis az átömlési keresztmetszet csökkentésével csökkenti az átáramló mennyiséget. Ily módon a szabályozott nyomás egy névleges érték körül ingadozik. A nyomásszabályozóval szemben fontos követelmény, hogy a beállított nyomásértéket terheléstől függetlenül tartani tudja, továbbá időben változó gázigények esetén működése stabil legyen és lehetőleg kis holtidővel kövesse a változásokat. Biztonsági lefúvató szelepek A gázszállító rendszer síkállomásainál teljes vagy nagy emelkedésű, közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelepet alkalmaztak. A biztonsági szelep lefúvató teljesítményét úgy kellett megválasztani, hogy a meg nem engedhető terhelés biztonságos levezetésére az engedélyezési nyomás 1,1-szerese mellett alkalmas legyen. A biztonsági szelepet a csővezeték vagy az állomás engedélyezési nyomásánál nagyobb nyomásra beállítani nem szabad. Lefúvatók, fáklyák A nagynyomású csővezetékekből és tartozékaikból a földgáz üzemszerű, veszélytelen leürítése a légkörbe lefúvatókon, fáklyákon valósítható meg. Lefúvatónak nevezik azt a berendezést, amelyen keresztül a földgáz a légtérbe áramlik. Ha a kilépés helyén a földgázt elégetik, fáklya képződik. A lefúvatók és fáklyák a gáztávvezeték-rendszer biztonsági berendezései közé sorolhatók. Mennyiségmérés Gázátadó állomásokon a nagy gázáramok mérése mérőperemes mérőberendezéssel történik. Egy mérőperemes mennyiségmérő berendezés fő 20

21 egységei: a mérőszakasz, a nyomás-, nyomáskülönbség-, és hőmérséklet-távadók, valamint a számítómű. A mérőszakasz feladata, hogy a mérőperemnél biztosítsa a zavartalan áramlást. Korszerű állomásokon a gázmennyiség mérésre mérőturbinát használnak. A mérőturbinák beépítésére vonatkozó követelményeket az AGA Report No. 7. és az ISO 9951 szabvány tartalmazza. A mérőturbina előtti egyenes szakasz ajánlott hossza a csőátmérő tízszerese, a turbinát követő egyenes szakasz hossza pedig a csőátmérő ötszöröse. Ajánlott továbbá áramlásrendező beépítése a turbina előtt öt csőátmérő távolságra. Az előzőek szerinti mérőszakasznak és a mérőturbinának az átmérője legyen azonos. A szabványok más beépítési változatot is megengednek: elegendő, ha a befutó egyenes szakasz hossza négy csőátmérő, az elfutó egyenes szakasz el is maradhat, de ilyen beépítés a mérési pontosság csökkenését eredményezheti. A gázátadó állomás egyéb berendezései Szagosítás A hazai gázátadó állomásoknál a 90-es években végrehajtott rekonstrukciók során az állomási szagosításról áttértek a körzeti szagosításra, zárt rendszereket alakítottak ki, és Lewa gyártmányú szivattyúkat építettek be. A szagosító berendezés két részegységből, a vezérlőegységből és az injektálóműből áll. Az injektálómű a gázvezeték közvetlen közelébe van telepítve, a vezérlőegység a biztonsági távolságon kívül, épületben vagy műszerszekrényben van elhelyezve. Kézi üzemeltetésű szabályzóág A normál szabályzó ágak javítása, átépítése stb. esetén legyen lehetőség kézi üzemmódban működtetni az állomást. Primer és szekunder oldali biztonsági elzáró szerelvények Az állomás biztonságos kizárására szolgálnak a gázrendszerből robbanásveszélyes övezeten kívül, balesetek esetén. 21

22 Műszerhelyiség Az állomás elektronikus távfelügyeletének, vezérlő, mérő, hírközlő egységeinek elhelyezésére szolgáló helyiség A csővezeték Csöveket minden műszaki területen használnak gazdaságos előállíthatóságuk és az optimális feszültségeloszlásuk által lehetővé tett kedvező anyagkihasználás miatt. A csővezetékek rendeltetésszerű működéséhez a csövön kívül számos egyéb alkatrész szükséges. Irányváltoztatásokhoz ívekre, átmérő változtatáshoz szűkítőre, az áramlás befolyásolására, szerelvényekre, bontható összeköttetések létesítéséhez összekötő elemekre (karimák, tömítések, csavarok, stb.), elágazáshoz elágazó idomokra van szükség. A csővezetékek legfontosabb jellemzői Névleges átmérő (DN): Nemzetközileg elismert fogalom, amelyet a csővezeték átmérőjének jellemzésére vezettek be. A névleges átmérő számértéke megközelítőleg azonos a csővezeték belső átmérőjével. Névleges nyomás (PN): A névleges átmérő mellett a csővezetékek egy másik alapvető jellemzője. A névleges nyomás számos csővezetékelem szabványának felépítési alapja (pl.: acélkarimák), míg néhány csőelemet (pl.: acélcsöveket) nem névlegesnyomás-fokozat szerint szabványosították. A névleges nyomás az a legnagyobb belső túlnyomás, amelyre a PN-nel jellemzett csővezeték vagy csőelem tartósan igénybe vehető a termékszabványban előírt anyagminőségek figyelembe vételével 20 C hőmérsékleten. 22

23 Megengedett üzemi nyomás és hőmérséklet: A névleges nyomás vonatkoztatási hőmérséklete 20 C, a megengedett üzemi nyomásé ettől eltérő. A megengedett üzemi nyomás az a legnagyobb külső vagy belső nyomás, amellyel a csővezeték vagy csővezetékelem egy adott hőmérsékleten tartós üzemben terhelhető. A megengedett üzemi nyomás értékéhez az előzők értelmében a vonatkoztatási hőmérséklet is hozzá tartozik. A megengedett üzemi nyomás egy meghatározott névleges nyomású csővezetékelemnél az alkalmazott szerkezeti anyag szilárdsági jellemzőitől függ a számításba veendő hőmérsékleten. Ha a csővezetékelem szabványa nem a névlegesnyomás-fokozatok szerint épül fel, akkor a vonatkozó számítási szabványokat, előírt vagy elfogadott számítási eljárásokat kell követni. Üzemi nyomás és hőmérséklet: Míg a névleges nyomás és megengedett üzemi nyomás a csővezeték vagy csővezetékelem adott körülmények közötti terhelhetőségét, addig az üzemi nyomás és hőmérséklet az áramló közeget és a csővezetékre ható igénybevételt jellemzi. Az üzemi nyomásnak és üzemi hőmérsékletnek a normál üzemvitel során fellépő legnagyobb nyomást, ill. hőmérsékletet kell tekinteni. Tervezési nyomás és hőmérséklet: A tervezési nyomás az a belső vagy külső nyomás, amelyre a csővezetéket szilárdságilag méretezik a szerkezeti anyagok fizikai-mechanikai tulajdonságainak és a megengedett feszültségeknek a tervezési hőmérsékleten való figyelembevételével. Próbanyomás: A csővezetékelem próbanyomása az a nyomás, amellyel a gyártó - az üzemi nyomástól függetlenül a csővezeték elemeinek szilárdságát, tömörségét, ill. tömör zárását ellenőrzi, általában környezeti hőmérsékleten. A próbanyomás értékéről a termékszabványok intézkednek. Névleges nyomással jellemzett termékeknél a próbanyomás általában a névleges nyomás 1,5-szerese, nagy nyomásoknál a szorzószám ennél kisebb. 2

24 Csövek méretezése A szilárdsági számításhoz a vékonyfalú héjak elméletét alkalmazzuk. Vastagfalú csövekhez is d k / d b 2-ig ezt a modellt használjuk, megfelelő módosító és biztonsági tényezőkkel. Görbületénél fogva a héj a folytonosan megoszló terhelést tisztán membránerőkkel, azaz hajlító nyomatékok és nyíróerők nélkül veszi fel. A szakdolgozatomban tárgyalt műtárgy kiváltás során a csővezetékek szilárdsági méretezése és a többi csővezeték építéssel kapcsolatos számítás az MSZ EN 1594:2001 (Gázellátó rendszerek. 16 bar -nál nagyobb üzemi nyomású csővezetékek. Műszaki követelmények.) szerint történik. Valamint biztonsági szempontból figyelembe veszi a 79/2005 GKM rendeletet. 24

25 2. Műtárgy kiváltás A műtárgy kiváltás célja, hogy az FGSZ Földgázszállító Zártkörűen működő Részvénytársaság (továbbiakban FGSZ Zrt.) vezetékrendszerén belül a vasút és folyó keresztezéseknél található és különböző szempontok szerint veszélyesnek ítélt jellemzően zárlatos és fémveszteségi hibával terhelt védőcsöves műtárgyak megszüntetése, védőcső nélküli kialakítása. A szakdolgozat témája: műtárgy kiváltás a Kistokaj - Vargahegy DN 400, PN 64 szállítóvezeték Miskolc-Budapest vasút keresztezésében. A vasút keresztezése során a kiváltás átfúrás-sajtolás technológiával történik. 2.1 Kistokaj - Vargahegy DN 400, PN 64 gázvezeték km+m szelvényében, Miskolc-Budapest vasút Előzmények A műtárgy kiváltására azért van szükség, mert a meglévő védőcsőben a haszoncső állapota nem megfelelő, a katódpotenciál mérés hibát mutatott ki, így a biztonságos üzemmenet hosszú távon nem biztosítható. 25

26 Az FGSZ Zrt. szénhidrogén szállító vezetékrendszerén a műtárgykeresztezések általában védőcsöves kivitelben készültek. Ez az intelligens csőgörényes és katódvédelmi vizsgálatok szerint több hibaforrást rejt magában, melyet a FGSZ Zrt. javaslatára a műtárgy védőcső nélküli módszerrel történő kiváltásával lehet biztonságosan megszüntetni. A kiváltás nem érinti a bányaüzemi hírközlő kábelt, a katódvédelmi rendszert pedig csak a bontás utáni helyreállítás mértékéig. Az élőre kötés az érintett távvezeték szakasz leállásával jár, amit a FGSZ Zrt. egyeztet a gázszolgáltató helyi szervezetével. A keresztezett létesítmények: 2+068,6 km+m Vízvezeték 2+08,4 km+m Földút 2+091,5 km+m MÁV kábel 2+096,8 km+m MÁV vágány és elektromos légvezeték 2+100,2 km+m MÁV vágány és elektromos légvezeték 2+105,1 km+m MÁV kábel km+m Földút 2+11,6 km+m ÉMÁSZ légvezeték Geodézia A műszaki tartalom alapján az új műtárgy a régi műtárgy mellett 1 m palásttávolság építésével történik. A régi vezeték nyomvonalát az eredeti helyszínrajz (2. számú rajzmelléklet) tartalmazza. Az új vezeték nyomvonala a hossz szelvény és az árok keresztmetszeti rajzokon látható (1. számú rajzmelléklet). Az új vezetéket f 0 < 0,5 tervezési tényezővel úgy tervezték meg, hogy a biztonsági övezete a régi övezetnél kisebb legyen, így a szolgalmi joggal fedett terület csökkenthető. Ennek ügyében a vezeték tulajdonosa jár el az illetékes földhivatal felé. A vasút mindkét oldalán a vasúthoz közelebbi ív kezdőpontjára, vagy az élőre kötési pontokra új, KFÜ-2000 típusú nyomvonaljelzőket kell beépíteni a vezeték nyomvonalának biztonságos megjelölésére a KFÜ-MÜFO-G-J-7/99 sz. Műszaki 26

27 előírás szerint. A jelzők mellé TELCON FIX típusú jeladót kell telepíteni, amit GPSszel is be kell mérni. Az új vezeték káros értékű elmozdulására, talajerózióra a viszonylag sík terep és a talajvíz szintje alapján nem kell számítani, de a befejező földmunkáknál a talaj visszatöltésnél az előírt mértékűre kell tömöríteni. A munkák befejeztével, de még a betakarás előtt el kell végezni az új vezeték nyíltárkos geodéziai bemérését az FGSZ Zrt. Nyomvonali Információs Rendszere D tervi előírásának megfelelően, beleértve a jeladókat is. Hasonlóan be kell mérni az új jelzőzászlókat és a keresztező közműveket is. Az új vezetéket a nyomvonali részeken min. 1 m -es, a műtárgy alatt pedig min. 2,0 m -es takarással kell megépíteni Műszaki leírás A műtárgyat a 79/2005 GKM rendelet értelmében acél védőcső nélkül terveztük meg, figyelembe véve a MÁV Zrt. által P-8964/2007.PMLF jóváhagyási számon kiadott Kötelező irányelvek -ben előírtakat. A vezetéképítés főbb munkafázisai: - Kiértesítések, bejelentések - Munkaterület, nyomvonal előkészítése - Kitűzések, közmű feltárások - Csőszállítás, deponálás - Munkaárok kialakítása, víztelenítések - Csőszakasz kiépítése, árokba helyezése - Varratvizsgálatok - Nyomáspróba vasút alatti részre - Vasút alatti átsajtolás - Teljes nyomvonal összeépítés, további varratvizsgálatok - Teljes szakasz nyomáspróbái - Csőszakasz tisztítása, kalibrálása 27

28 - Varratszigetelések - Részműszaki átadás - Élőre kötés - Katódvédelmi munkák - Betakarások, helyreállítások A meglevő régi csővezeték adatai: A csővezeték mérete: 406x8 mm (diagnosztikai jkv. alapján) Anyaga: St52.0 (becsült anyag) Biztonsági övezet: 28 m nyomvonalon és 14 m a védőcsöves szakaszon Szigetelés: fólia Tervezési nyomás: 64 bar Engedélyezési nyomás: 64 bar A keresztezés szöge: 66 0 a vasúthoz képest (nem változik) A régi védőcső mérete: 508x10 mm A tervezett új vezeték adatai: A csővezeték méretei: 406,4x8 mm A kiváltás hossza: 67 m Anyagminősége: L 415 MB MSZ EN A vezeték űrtartalma: 7, m Gyári szigetelés: 2.5 mm PE DIN 0670 N-v Varratszigetelés : Raychem, v. Canusa zsugorfólia Vonali szigetelés javítások: szigetelő fólia Műtárgy alatti pótlólagos szigetelés : mm vastag üvegszálas műgyanta DP, tervezési nyomás 6 bar MOP, maximális üzemi nyomás 6 bar Takarási mélység a keresztezésben: min. 2 m Biztonsági övezet: 5-5 m-re csökkenthető az új vezetéknél A keresztezés szöge: 66 0 a vasúthoz képest (nem változik) 28

29 A műtárgy alá és a megelőző illetve követő csőszakaszokba többletvizsgálattal rendelkező 100 %-os palástvizsgálat - csőanyag épül be. A szilárdsági számítások a. fejezetben találhatóak. Ezek szerint az új csőszakasz tervezési tényezője f 0 < 0,5 ezért az előírt szilárdsági paramétereket kielégíti, a választott csőanyag megfelelő. A tervezett és meglévő cső paraméterei hegeszthetőségi szempontból szintén megfelelőek. Feltárás, földmunkák, talajvédelem A régi vezetéket a vasút két oldalán a földmunkák megkezdése előtt a Földgázszállító Zrt. Miskolci Üzeme kitűzi a kivitelező megrendelésére. Ezután a régi vezetéket a szaglóknál, a közműkeresztezéseknél, a tervezett sajtolási kezdő és végponton, valamint az élőre kötési pontokon kézzel fel kell tárni a nyomvonal pontosítása érdekében. Az új vezeték nyomvonalát a kivitelező tűzi ki. Az új vezeték nyomvonala a meglévővel párhuzamosan, attól 1 m palásttávolságra halad. A katódvédelmi kábeleket ki kell tűzetni az elvágások elkerülése érdekében a Miskolci Fgsz. Üzemmel. A keresztezett közműveket feltárás után elmozdulás és mechanikai sérülés ellen szükség szerint a kivitelezés teljes időtartamára védőburkolattal kell ellátni. Feltáráskor a vasút töltését nem lehet megbontani. A régi gázvezeték biztonságos üzemét a feltárási és előkészítési munkák alatt biztosítani kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani a vezetékkel párhuzamos, a helyszínrajz szerinti helyen üzemelő bányaüzemi hírközlő kábel védelmére. A kábelnyomvonalat 20 m-enként ki kell tűzetni. Ezeket 1 m-nél nagyobb mértékben munkaárokkal nem lehet megközelíteni. A szomszédos létesítmények nyomvonal pontosítását kitűzetés után a tervezett kiváltási végpontok közelében kézi feltárásokkal kell elvégezni. Ezután a feltárásoknál ideiglenes karókkal kell megjelölni a nyomvonalukat, melyen a munkavégzés tilos. 29

30 Ezen feltárások után a tervezett új vezeték munkaárkának ásása folytatható munkagéppel az üzemeltető munkavégzési engedélye alapján. A gépi feltáráskor különösen ügyelni kell arra, hogy a munkagép kanala az élő gázvezetéket 0 cm-nél jobban ne közelítse meg annak védelme érdekében. Ezt a földet kézi erővel kell eltávolítani a vezeték körül szakaszosan, amikor a gépi ásás szünetel. Meg kell hagyni min. 15 m-enként egy 2 m hosszú eredeti földprizmát az üzemelő régi vezeték oldalirányú elmozdulásának megakadályozására és alátámasztására, vagy stafnis megtámasztást kell építeni erre a célra. Ezeket csak az élőre kötés előtt lehet eltávolítani. A vezetéket az élőre kötési pontokon túl (DN 400-nál 5-5 m-rel) is fel kell tárni. A talaj termőképességének megóvása érdekében a földmunkákat az alábbiak betartásával kell elvégezni az MSZ 21476:1998 szabvány illetve az évi LV. törvény szerint. Gépészeti munkák A műtárgy alatt az új cső ütve sajtolással lesz átvezetve védőcső nélküli kivitelben. A vezeték szilárdsági méretezése megfelel a keresztezés többlet igénybevételének. El kell készíteni a műtárgy alatti hosszban a csővezeték vonalba hegesztését a hegesztési terv szerint, majd szilárdsági nyomáspróbát kell tartani a műtárgy alá eső csőszakaszon a nyomáspróba terv szerint. El kell végezni ezen csőszakasz szigeteléseit és a műgyantás védelmét valamint a minősítő méréseket a katódvédelmi és a szigetelési fejezetek előírásai szerint. Ezután a vasút alatti átsajtolás következik, amit a hossz-szelvény rajz (1. sz. rajzmelléklet) szerinti oldalról kell indítani, ezen az oldalon kell kialakítani a szükséges méretű indítógödröt. A vasút túloldalán pedig a fogadógödör alakítandó ki. Ki kell jelölni a sajtolás irányát a régi vezetékkel párhuzamosan, attól 1 m palásttávolságra, min. 2 m takarási mélységen a hossz szelvényrajz szerint. A sajtolófej átmérője figyelemmel a mm gyári szigetelésre és a mm műgyantás védelemre- 418 mm legyen. 0

31 A csőátsajtolás VERMEER ütve sajtoló géppel történik, amely az acélcsöveket sajtolótámasz nélkül dinamikusan ütve sajtolja át a talajon. Az új csőszakaszt úgy kell besajtolni, hogy a vasúti pályatestek alá hegesztési varrat ne essen. Amennyiben a keresztezés hossza miatt mégis esik ide varrat úgy az javított varrat nem lehet, a hibás varratot ki kell vágni. Az út alá kerülő cső hosszát a töltés és a rézsű nagyságától függően úgy kell megválasztani, hogy mind a fogadó mind pedig a indító gödörben min. 0,5 m-es benyúlása legyen az új csőnek. Az átsajtolás befejeztével a gép leállítása után a nyomást le kell engedni, és az illesztő kúpokat le kell szerelni. A csőben lévő földmag a sajtolás befejeztével kerül kinyomásra levegővel vagy vízzel mechanikus érintkezés (pl. szállítócsiga) nélkül. A sajtolófej átérését követően azt le kell vágni és a csőhöz hegesztéssel rögzíteni kell a további új csőszakaszokat. A sajtolás megfelelő, ha a tervezett iránytól legfeljebb ±0 cm-rel tér el. Ennél nagyobb eltérés esetén az üzemeltető és a tervező együtt határozza meg a munkavégzés további menetét. Ezután a régi nyomvonalhoz csatlakozó ívcsöveket - a fúrási irányeltérésnek megfelelően - a hossz szelvény szerinti szögméretek helyszíni méréssel történő korrigálásával kell hidegen lehajlítani. A méréseket a kivitelező munkavezetője végzi. Ez alapján a tervező határozza meg a tényleges hajlítási szögértéket. A PE bevonatos acélcső hajlítás mértéke max. 1,5 0 / D mm lehet. A horpadás gátló alkalmazása kötelező. Ezzel biztosítható, hogy az ívek görényezhető kivitelűek lesznek. Az ívcsövet hajlítás után bizonylatolni kell az MSZ EN :2007 szerint. Az ovalitás mértéke max. 4% lehet redőzött vagy horpadt csőív nem megfelelő. A hosszvarratos cső varrata a hajlítás semleges zónájában a keresztmetszeti képen os helyzetben legyen. Az előre összehegesztett többi csőszakaszt ezután kell vonalba hegeszteni a műtárgy alá behúzott csőhöz az indító ill. fogadógödörben. Az élőre kötési helyeknél az új vezeték végeit a régi vezeték mellé való fektetéssel, irányba illesztve kell elkészíteni. 1

32 Az élőre kötési varrat helyén a kivitelezőnek meg kell vizsgálni a régi vezetéket UH méréssel, hogy tartalmaz-e anyaghibát, rétegességet. Ha található anyaghiba, akkor a varratot el kell tolni egy ép csőrészre. A vizsgálatot még a teljes új csőszakasz összehegesztése előtt kell elvégezni. A régi vezetékből a műszaki tartalom előírása alapján minimum 5 m-nyit az élőre kötési ponttól fel kell tárni azért, hogy a régi és új cső összeillesztésekor a maradó feszültség minimális legyen. Amennyiben a gyári csőszálak vágása válik szükségessé a hosszméretek miatt, úgy a vágott végeken illesztéskor az esetleges ovalitást állítható csőbilinccsel kell kiküszöbölni. A gyári PE szigetelést a csővégtől 20 cm-es szakaszon le kell fejteni úgy, hogy az 0 0 -os rézsűvel végződjön a további varratszigetelés megfelelő csatlakoztatása érdekében. A gyári szigetelés esetleges sérüléseit ki kell javítani olvadó ceruzával vagy hőre zsugorodó fóliával a DIN 0670 szerint. El kell végezni minden varraton a penetrációs, radiográfiai és UH varratvizsgálatokat a műszaki előírások szerint. A hegesztések és a sikeres varratvizsgálatok után kell tartani a teljes új vezetékszakasz tisztító kalibráló görényezését a belső csőátmérő 96 %-ának megfelelő átmérőjű kalibráló tárcsával. A tárcsa mérete 74,8 mm x 2 mm, anyaga alumínium, a kerület mentén 20 mmenként sugár irányban befűrészelve. A kalibráló görényezés megfelelő, ha a tárcsán 1 mm-nél mélyebb sérülés és behajlás nincs. A tisztítást és a kalibrálást az üzemeltető jelenlétében kell végrehajtani és dokumentálni. A görényezés levegős kompresszorral 1-2 bar nyomáson történjen az élő vezeték homokzsákos védelme mellett. A görényezett vezetékszakaszt elmozdulás ellen fésűs földleterheléssel biztosítani kell. Ezt követően lehet elvégezni a teljes csőszakasz nyomáspróbáit majd a varratszigeteléseit. Az új vezetékszakasz szárítását vízkinyomó és tisztító görényezéssel kell elvégezni. A nyomáspróbához felhegesztett csőidomokat, illetve minden kieső körvarratot a varrattól 50 mm-re kell kivágni, hogy a varratok hőhatás övezete is kiessen. 2

33 Az élőre kötendő vezetéken semmilyen leágazás vagy csonk nem maradhat. Az új vezetékvégeket az élőre kötésig le kell zárni úgy, hogy abba semmilyen szennyeződés ne kerülhessen. Az élő vezetéki rákötés: Fogyasztói gázszünettel járó munkavégzés esetén az eredetileg meghatározott időponttól eltérni nem lehet. Az élőre kötési munkák megkezdéséhez a kivitelező Rb-s dokumentációt készít, valamint tűzveszélyes munkavégzési engedélyt állít ki, amit az FGSZ. Zrt. ellenjegyez. Az élőre kötés előtt min. nappal részműszaki átadást kell tartani, ahol a Földgázszállító Zrt. a feltételek megfelelősége esetén engedélyezi az élőre kötést. A részműszaki átadás-átvétel feltételei: - engedélyes terv szerinti dokumentált kivitelezés, - a beépített anyagok, berendezések bizonylatainak megfelelősége, - jóváhagyott hegesztés technológia és nyomáspróba technológia, - megfelelő varratvizsgálati eredmények, - megfelelő nyomáspróbák, - Rb-s dokumentum bemutatása az üzemeltetőnek, - az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulása, - építési napló naprakész bejegyzésekkel, - kivitelezői, tervezői és üzemeltetői nyilatkozatok Az élőre kötési művelet erőforrás igénye műtárgyanként: 1 db nagy teljesítményű földmunkagép, 2 db min. 7 t autódaru vagy oldaldarus emelőhevederekkel 4 fő kubikus segédmunkás, 2 db vízszivattyú 50 m hegesztő kábel az esetleges lemágnesezéshez 1 db szikramentes csővágógép, kompresszorral (pl: Wachs, v. Rigid)

34 gáz koncentráció-mérő 2 fő hegesztő 2 fő segítővel, teljes hegesztő felszereléssel lángvágó felszerelés, 4 db sarokköszörű stafnik, hévér, olajemelő esővédő sátor, vagy ernyő, csővég előmelegítő, felületi hőmérő, pálca szárító, Állítható csőillesztő bilincs UH vizsgáló készülék 2 db csővég elzáró gumiballon, vagy habdugó (üzemeltetői előírás szerint) Helyszíni varratvizsgáló labor 2 db P 12 tűzoltó készülék mentőkötél, lángálló ruhák, egyéni védőfelszerelések Az élőre kötés a távvezeték leállásának időpontjában, más távvezetéki munkákkal együtt, az üzemeltető helyszíni irányításával, adott időtartamon belül történik. A műveletek folyamán a kivitelezőnek az üzemeltetővel állandó kapcsolatban kell lenni. A távvezeték vágása csak az üzemeltető engedélyével, nyomásmentes állapotban kezdődhet meg. A vezeték katódvédelmét az élőre kötés idejére az üzemeltető lekapcsolja a katódvédelmi fejezet szerint. Az élő vezetéket csak szikramentes csővágógéppel, vagy kézi vágóval lehet elvágni. Ki kell vágni a régi vezetékből egy akkora szakaszt mindkét élőre kötési helynél, ami az illesztést nem akadályozza (kb m) A kivágandó csődarabot vágás közben daruval meg kell fogni és helyzetében meg kell tartani. Az így kivágott csőszakaszt ki kell emelni a munkagödörből és a további munkát nem akadályozó helyre kell tenni. A Földgázszállító Zrt. Miskolci Földgázszállító Üzem Üzemviteli csoportjának helyszíni munkavezetője a régi csővégen gázkoncentráció méréssel dönt a csőelzáró ballon, vagy habdugó alkalmazásának szükségességéről. Amennyiben a vezeték gravitációs úton kiszellőzik, csővég elzáró alkalmazására nem kerül sor. Gázkiáramlás esetén a szabad csővégekbe legalább 1 m mélyen be kell helyezni a csőelzárót. A gumiballon Halmaji gyártmányú, a habdugó pedig ELASTICO gyártmányú zártcellás, tűzálló végkialakítású legyen. Szikraképződéssel 4

35 járó tevékenység (köszörülés, csővágás) csak gázmentes vagy lezárt csővég mellett végezhető. A gázmentes állapotot az üzemeltető jelenlétében kell koncentrációméréssel ellenőrizni. Ezután be kell illeszteni az új vezetékszakaszt. A régi vezetéket megfelelő hosszon feltárva és a nyomvonalából legfeljebb az önhajló ívnek megfelelő mértékben kimozdítva végezhető illesztés. Ez 100 D 40 m feltárt hosszon maximum 0,9 m oldalirányú elmozdítást jelent. Kerülendő a régi vezetékbe fölösleges feszültségek bevitele mozgatással. Figyelembe kell venni a vezeték építésénél kialakított D terven nem szereplő önhajló íveket is. Amennyiben a feltárás során ilyen ív a kivitelezés tervtől eltérő módon történő megvalósítását indokolná, úgy azt a tervező és üzemeltető együttes döntésével lehet végrehajtani. Törekedni kell arra, hogy az illesztéskor a régi csőszakasz minél kevesebb mértékben legyen hajlítva, elmozdítást inkább az új vezetéken kell végezni. Az illesztéshez állítható csőbilincset kell alkalmazni. Az illesztésnél figyelembe kell venni a csővezeték esetleges hőtágulásait is. A hegesztés előtt a KFÜ-ID-42-TIP/1997 számú típustechnológia szerint gondoskodni kell a csővezeték intelligens görényezés után visszamaradt mágnesesség kioltásáról. A beillesztett csőszakaszt a kivitelező hegesztő műszaki szakembere által készített gyártói hegesztési utasítás alapján kell meghegeszteni. Az élőre kötési varratokon el kell végezni a penetrációs, radiográfiai, UH és szemrevételezéses vizsgálatokat és azok kiértékelését. A vezeték nyomás alá helyezése után tömörségi ellenőrzést kell végezni a bekötő varratokon üzemnyomáson, majd el kell végezni a varratszigeteléseket. Szigetelések Az új vezeték szakasz haszoncsövének passzív védelmét a csővezetékre gyárilag felhordott kemény polietilén biztosítja. A hegesztési varratok szigetelése szigetelő mandzsettával történjen. A mandzsetta típusa: CANUSA WLO és CLW záró szalag vagy ezzel egyenértékű Raychem zsugorfólia típus. 5