A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Átírás

1 A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 JANUÁR... 3 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 3 VÍZJÁRÁS... 4 FEBRUÁR... 6 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 6 VÍZJÁRÁS... 6 MÁRCIUS... 8 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 8 VÍZJÁRÁS... 9 CSAPADÉKTÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR VÍZÁLLÁSOK TISZA BODROG SAJÓ HERNÁD TARNA TALAJVÍZSZINTEK JANUÁR FEBRUÁR MELLÉKLETEK ÁBRAJEGYZÉK... 26

3 JANUÁR 3 JANUÁR Január az átlagostól melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet Az év hideg, téli időjárással kezdődött, napközben is fagypont alatti hőmérsékletekkel. Január 2-án egy hidegfront érintette térségünket. Nyomában sokfelé alakult ki kisebb ónos eső, vagy eső és a megerősödő szél átkeverő hatása megszűntette a medencében kialakult hideg légpárnát, így jelentősen enyhült az idő. 3- án estétől a síkvidéken eleinte ismét eső esett, majd éjszaka egyre inkább havazás váltotta azt fel. Január 5-én reggelre a Mátra és a Bükk magasabb területeit csaknem összefüggő hótakaró borította, amelynek vastagsága 1-10 cm között mozgott. Január 7-9. között, egy nagyobbrészt térségünktől keletre elvonuló hideg léghullám okozott zord időjárást. A 8-án és 9-én a hóval borított hegyvidéki területeken nem volt ritka a -15 C körüli minimum, de a Bükk-fennsíkon C-ot is mértek és napközben is csak Cig emelkedett a hőmérséklet 1. Az addig is változékony időben január 10-én egy újabb drasztikus változás, enyhülés következett. Ausztriában és Magyarország nyugati részén napi maximum rekordot mértek - Fertőrákoson 19,7 C-ig melegedett a levegő. 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet 2 Miközben a vízgyűjtők legnagyobb részén tavasziasan enyhe idő volt, addig Kárpátalján és Erdélyben maradt a megszokotthoz közeli hőmérséklet, valamint több napon volt számottevő csapadék, a hegyvidéki területeken jelentős havazás is kialakult. Január második dekádjának elején már ez utóbbi területeken is enyhült az erős fagy, de csak az alacsonyabb fekvésű térségekben volt számottevő olvadás. Január közepére - a délnyugati áramlásnak köszönhetően egyre enyhébb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, de ezzel együtt növekedett a ködhajlam is. Azokon a területeken, ahol kisütött a nap enyhe tavaszias idő volt, míg a ködös vidékeken csak kevéssel emelkedett a 1 A Kárpátok magasabban fekvő területein nem volt ritka a -25 C körüli minimum. Január 7-én Erzsébetváros -26,3 C, Január 8-án Brassó -33,3 C, Gyergyóalfalu -26,8 C, Erzsébetváros -25,7 C Január 9-én Brassó -33,1 C 2 Forrás: Országos Vízjelző Szolgálat,

4 JANUÁR 4 hőmérséklet fagypont fölé. Ez az időjárási helyzet olykor rendkívül nagy hőmérsékleti különbségeket generált az egyes országrészek között. Január 17-től erősödött a csapadékhajlam és 25-ig minden nap hullott kisebb-nagyobb eső, havas eső, ritkábban havazás is előfordult. Január 29-én egy mély ciklon közelítette meg térségünket, majd át is vonult a Kárpátmedencén. Csapadékrendszeréből nagy területen volt jelentős eső, havas eső, a magasabb hegyvidéki területeken havazás. A január 30-án lehullott mm-nyi csapadékmennyiség nagyjából megfelel az egész hónapra várható csapadékösszegnek. A hónap utolsó napjának reggelén az északkeleti országrészben még sokfelé havazott (néhol rendkívül intenzíven), majd mindenütt megszűnt a csapadék. Vízjárás A hónap legnagyobb részét a decemberihez hasonló, kisvizes állapot jellemezte. A mederteltségek igen alacsonyak voltak. Január 11-ét követően egy kisebb árhullám alakult ki a Felső-Tiszán és a Szamoson, amelyet a hónap első dekádjában hullott hó olvadása és kisebb esők okoztak. Ennek a Vásárosnaménynál, mintegy 2,5 m-es vízszintemelkedést okozó árhullámnak köszönhetően, az év első napjaiban kialakult és január első dekádjában némileg megerősödött tiszai jégtakaró a hónap közepétől vékonyodni, gyengülni kezdett, majd január harmadik dekádjának elején az álló jég megindult és átmeneti rövid erős zajlással le is vonult. 2. ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) Ezt követően a vízfolyásokon igen alacsony, vagy alacsony mederteltség mellett, általában apadó tendencia érvényesült, majd a hónap végén átvonuló ciklon okozta esőzések nyomán, újabb árhullámok jöttek létre, amelyek néhány vízfolyáson (Sajó, Tarna, Takta) készültségi szintek feletti vízállások kialakulásához vezettek. A kialakuló maximumok nem voltak igazán jelentősek, mindössze a Tarna tarnamérai és a Takta taktaföldvári vízmércéjén értek el, ill. haladták meg rövid ideig a III. fokot.

5 JANUÁR 5 3. ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február) 4. ábra: Vízállások a Tarnán (2015. januárfebruár) A ciklon átvonulása után hidegebbre forduló időben ezeknek az árhullámoknak a vízutánpótlása gyorsan csökkent és a tetőzéseket követően ütemes apadás kezdődött az érintett vízfolyásokon.

6 FEBRUÁR 6 FEBRUÁR Február az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban az évszakos átlagnak megfelelő hőmérsékletű időjárás uralkodott. A fagypont alatti minimumok mellett, napközben kevéssel 0 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Február 4-én egy nedvesebb léghullám hatására, nagyobb területen volt havazás, hózápor és átmenetileg a síkvidéken is kialakult néhány cm-es hóréteg. Ezután csendes az évszaknak megfelelő hőmérsékletű napok következtek, 0 fokot alig meghaladó maximumokkal és erősebb fagyokkal, majd a hónap első dekádjának végén megenyhült az idő, s ott ahol a nap is kisütött a délutáni órákra 5-10 C fok közé emelkedett a hőmérséklet. A reggel fagyos, de a nappali órákban kora tavasziasan enyhe időjárás február 16-ig tartott. Ekkor egy térségünktől keletre vonuló hidegfront okozott átmeneti lehűlést, amelynek hatására a napi maximum hőmérsékletek némileg visszaestek és a reggeli órákban ismét kemény fagyok alakultak ki. 5. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet 3 A hidegfront elvonulása után fokozatos enyhülés kezdődött, de ezzel együtt nőtt a csapadékhajlam is, így a hónap utolsó hete kora tavasziasan enyhe és kisebb esőkkel tarkított időjárással telt el. A nappali legmagasabb hőmérsékletek nagy területen elérték, vagy meghaladták a 10 C-t és a hajnali órákra is inkább csak a fagyzugos területeken csökkent nulla fok alá a hőmérséklet. Vízjárás A január utolsó napjaiban kialakult árhullámokat követően, az érintett vízfolyások legnagyobb részén ütemes apadás kezdődött és február első dekádjának végére már nagyobbrészt ismét kisvizes állapot volt jellemző. A Bodrogon ez a folyamat némileg tovább tartott, de február második felében már itt is alacsony vízállásokat mértek. 3 Forrás: Országos Vízjelző Szolgálat,

7 FEBRUÁR 7 A hegyvidéki területeken január utolsó napjaiban lehullott hó, február első dekádjában mérsékelt ütemben gyarapodott. A hónap első dekádjának végére a Sajó-Hernád vízrendszerben a megszokottól némileg több, míg máshol attól lényegesen elmaradó volt a hóban tárolt vízkészletet nagysága. Szokatlan módon a legkevesebb hó a Felső-Tisza Tiszabecsig tartó vízrendszerében halmozódott fel. 6. ábra: A hótakaró vízegyenértéke 4 Ez a hómennyiség a hónap utolsó hetére némileg csökkent, majd az enyhülő időben ütemesebb olvadás kezdődött. Az olvadás és a kisebb esők ismét árhullámokat alakítottak ki a vízfolyásokon, de ezek magassága nem ért el készültségi szintet. Az áradás mértéke a nagyobb vízfolyásokon (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád) 1-1,5 méteres tartományban mozgott. 4 Forrás: Országos Vízjelző Szolgálat,

8 MÁRCIUS 8 MÁRCIUS Időjárási helyzet Március első napjaiban folytatódott az enyhe időjárás, de kisebb esők továbbra is kialakultak. A nappali órákban továbbra is 10 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, ugyanakkor hajnalban még viszonylag erős fagyokkal számolhattunk. Az általában nyugati, délnyugati irányból érkező léghullámok, főképp a Kárpátok mentén okoztak jelentősebb csapadékot, nagyrészt esőt, míg hazai területen - március 5-ig - mindössze 1-7 mm-t mértek. Ezután a hónap első dekádjának közepétől ez a gyenge csapadékhajlam is csökkent és száraz, lassan melegedő időjárás köszöntött be. A nappali maximumok március között nagy területen elérték, vagy meghaladták a 15 fokot, de hajnalban továbbra is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Március 12-én egy kelet felől érkező ciklon okozott lehűlést, felhőzónájából pedig nagy területen hullott eső, a magasabb hegyvidékeken hó. A legtöbb csapadék a Bükk-fennsíkon volt, ahol cm-es hóréteg alakult ki. 7. ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkúton március 13-án reggel 5 Ezt az átmeneti lehűlést gyors felmelegedés követte, olyannyira, hogy 16-án és 17-én már ismét 15 C fok feletti maximumok voltak jellemzők. A hónap második felében, hőmérsékletben kissé változékony, de továbbra is tavaszias időjárásban lehetett részünk. Néhány kisebb lehűlés ugyan tarkította az általában enyhe időszakot, így a hűvösebb napokon 10, a melegebb periódusokban C fokos csúcshőmérsékletek alakultak ki. Az éjszakák még többször fagyosak voltak, de a melegebb napokon már előfordult 5-10 fok közötti reggeli hőmérséklet is. Csapadék március között csak elvétve hullott, majd a hónap utolsó napjaiban ismét esősebbre fordult az idő. Ekkor a Kárpátmedence felett vonuló frontokat gyakran kísérte eső, záporeső, sőt többfelé zivatar is kialakult (kevés helyről jégesőt is jelentettek), ill. a hidegebb levegőben a magasabb hegyvidékeken hózápor, havazás is előfordult. A csapadék mennyisége hazai területen mérsékelt volt, március között mindössze a Bükk magasabb régióiban érte el a mm-t, ugyanakkor a külföldi vízgyűjtők közül a Bodrog és a Felső-Tisza vízrendszerében sokfelé észleltek mm közötti mennyiséget, lokálisan pedig 100 mm-t közelítő érték is előfordult. A hónap utolsó két napján a külföldi hegyvidéki területeken jelentősen süllyedt a 0 fok magassága, így a csapadék egy része a vízgyűjtő elhelyezkedésétől függően m-es magasság fölött - hó formájában hullott és halmozódott fel. 5 Forrás:

9 MÁRCIUS 9 Vízjárás A március eleji esők hatására a Felső-Tiszán és a Szamoson képződött árhullám, amely az említett folyószakaszokon 2-3 m-es vízszintemelkedést okozott. A kisebb áradást fokozatos apadás követte és a hónap közepére, már minden vízfolyáson a kisvízi tartományban mozogtak a vízállások. A hónap második felének nagy részében is száraz maradt az idő, így a fokozatos lassú apadás tovább folytatódott, majd a hónap legvégén az újabb, részben folyékony csapadék hatására néhány vízfolyáson - ismét kisebb árhullám alakult ki. 8. ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) Igazán jelentős vízszintemelkedés sehol sem volt, csak a Bodrog szlovákiai vízrendszerében és a Felső-Tisza egy-két jobb oldali mellékvizén észleltek méteres nagyságrendű áradást.

10 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 10 CSAPADÉKTÉRKÉPEK január 9. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 10. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

11 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön

12 CSAPADÉKTÉRKÉPEK február 12. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 7 6 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 7 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

13 CSAPADÉKTÉRKÉPEK március 14. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 9 8 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 9 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

14 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 14 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK január február 16. ábra: A január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A február havi középhőmérséklet területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 11 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

15 VÍZÁLLÁSOK 15 VÍZÁLLÁSOK Tisza 18. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál 19. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél

16 VÍZÁLLÁSOK ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél Bodrog 21. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél

17 VÍZÁLLÁSOK ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál Sajó 23. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél

18 VÍZÁLLÁSOK ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél 25. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

19 VÍZÁLLÁSOK 19 Hernád 26. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél 27. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

20 VÍZÁLLÁSOK 20 Tarna 28. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál 29. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél

21 TALAJVÍZSZINTEK 21 TALAJVÍZSZINTEK január 30. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 13 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

22 TALAJVÍZSZINTEK február 32. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 15 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

23 MELLÉKLETEK 23 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Forrás: Országos Vízjelző szolgálat;

24 MELLÉKLETEK sz. melléklet

25 MELLÉKLETEK sz. melléklet Forrás:

26 ÁBRAJEGYZÉK 26 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február) ábra: Vízállások a Tarnán (2015. január-február) ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet ábra: A hótakaró vízegyenértéke ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkú-ton március 13-án reggel ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A Tisza vízállása Tokajnál ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél... 19

27 ÁBRAJEGYZÉK ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása... 22