A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Átírás

1 A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 4 VÍZJÁRÁS... 4 FEBRUÁR... 6 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 6 VÍZJÁRÁS... 7 MÁRCIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS ÁPRILIS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS MÁJUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS JÚNIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS JÚLIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS... 2 AUGUSZTUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS SZEPTEMBER IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS OKTÓBER IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS CSAPADÉKTÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS... 39

3 TARTALOMJEGYZÉK JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER VÍZÁLLÁSOK TISZA BODROG... 6 SAJÓ HERNÁD TARNA VÍZHOZAMOK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK TALAJVÍZSZINTEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET ÁBRAJEGYZÉK... 9 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK... 93

4 TARTALOMJEGYZÉK 4 JANUÁR Január az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -,5 fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 1-15 % között volt. Időjárási helyzet 215 decemberének utolsó napjaiban egy hidegfront haladt át Közép-Európa felett. Nyomában lehűlt a levegő és január elején igazi téli időjárásban lehetett részünk. A nappali órákban általában fokig emelkedett a hőmérséklet, míg éjszaka nem volt ritka a C-os fagy. A hegyvidéki területeken előfordult olyan nap is (január 3-4.), amikor -1 C fok alatt maradt a maximum. Január 4-6 között sokfelé volt havazás és 5-1 cm-es hótakaró is kialakult, majd ez a síkvidéken nagyrészt elolvadt. A magasabb hegyvidékeken, a hegy-és dombvidékek északi fekvésű térségeiben, valamint a tartósabban ködös területeken a hótakaró megmaradt, legfeljebb a vastagsága csökkent. Január 9-től - három napon át - egy az Atlanti-óceán felett örvénylő hatalmas ciklon előoldali áramlási rendszere határozta meg hazánk időjárását. Egymást követték az egyre enyhébb és nagy nedvességtartalmú léghullámok, 3-4 mm-nyi, legnagyobbrészt folyékony halmazállapotú csapadékot okozva. Működési területünk síkvidéki térségeiben ez a csapadékmennyiség a január havi átlag, 1-15 %-nak felel meg. 1 Eleinte a viszonylag alacsony léghőmérsékletek miatt a korábban lehullott hó olvadása lassabban zajlott, a hótakaró pedig átmenetileg a lehulló eső egy részét is tározta, így a lefolyás üteme nem volt igazán gyors. A legerőteljesebb enyhülés január 11-én napközben és a délutáni órákban zajlott. Az addig még hótakarós északi és magasabb területeken is ütemes olvadás kezdődött, amelyet folyamatos mérsékelt intenzitású esőzés kísért. Ezután két enyhe nap következett, majd január 14-én egy hidegfront hatására lehűlt a levegő és az északkeleti országrészben az esőket ismét havazás váltotta fel. A Mátra és a Bükk környezetében 5-1 cm hótakaró is kialakult. A hőmérsékletek visszaestek és a hajnali -1 fok körüli értékek után, napközben is fagypont alatti maximumok voltak jellemzőek. Csapadék ekkor már csak kisebb mennyiségben hullott. A hónap utolsó dekádját fokozatos enyhülés, párás, borongós, olykor kisebb esőkkel tarkított időjárás jellemezte. A hótakaró lassan mindenütt elolvadt, csak a hegyvidékek legmagasabb régióiban mértek a hónap végén még néhány cm-es hóvastagságot. Vízjárás A hónap első napjaiban általában alacsony, vagy igen alacsony vízállások mellett, gyengén apadó vízmozgás volt jellemző. A hideg időben egyre több folyószakaszokon jelent meg a jég és néhány nap elteltével a Tiszát Tokaj felett, a Bodrogot, a Sajót Sajószentpéter felett, valamint a Hernád duzzasztott víztereit már számottevő vastagságú állójég borította. A hideg időszak nem sokáig tartott és a hónap első dekádjának végén az olvadás, valamint az esők árhullámokat indítottak el a vízfolyásokon. 1 Viszonyítási alap az közötti 3 éves időszak átlaga.

5 TARTALOMJEGYZÉK 5 Január 9-én sokfelé volt csapadék a Tarna-patak vízgyűjtőjén. Ez eleinte ónos eső, fagyott eső formájában hullott, ill. a Mátra magasabb részein átmenetileg havazott is. Január 1-én és 11-én már mindenhol eső esett, de ez eleinte inkább csak a Mátra déli előterében váltott ki jelentősebb olvadást, míg a hegység belsejében és északi oldalán mérsékelt lefolyás volt jellemző. Ennek megfelelően a Mátra déli lejtőin lefutó, Tarnaméra alatt betorkolló patakok (Tarnóca, Bene, Gyöngyös) szállított a korábbiaktól számottevően nagyobb vízmennyiséget. Január 11-én a nappali órák gyorsan emelkedő hőmérséklet hatására a Parádi-Tarna addig hűvös, ködös vízgyűjtőin is felgyorsult az olvadás és erőteljes vízszintemelkedés kezdődött. A Siroknál még kétcsúcsú árhullám első maximumát a vízgyűjtőn 2-5 m közötti magasságban még megmaradt hó olvadása és azt kísérő eső, második maximumát pedig egy újabb csapadékhullám alakította ki. Verpelét alatt a két egymást gyorsan követő árhullám összeolvadt és egy csúcsot kialakítva vonult le. Mivel az árvizet kialakító csapadékrendszer elvonulását követően az enyhe idő folytatódott, ezért a lefolyás is mérsékeltebb ütemben csökkent. A Tarna felső folyásán a tetőzéseket eleinte gyors apadás követte, majd ennek üteme lassult, így Tarnaméránál csak 216. január 14-én az esti órákban süllyedt a vízállás az I. fokú (25 cm) készültségi szint alá. Az árhullámok kialakulását megelőzően a Tarnának és mellékvizeinek felszínét nagyrészt jég borította, amelynek vastagsága nagyobb hosszban elérte, vagy meghaladta a 1-12 cm-t. Ez a jégtakaró a vízszintek emelkedésekor megmozdult, majd összetöredezett és jelentős uszadékkal párosulva az árhullám alatt levonult a patakon. Útja közben több helyen képződhetett átmeneti jégtorlódás, vagy kisebb jégtorlasz, amely főképp a mederben kialakuló vízszinteket befolyásolhatta - rövid ideig akár jelentősebben is. 2 A Tarna mellett jelentősebb árhullám vonult le a Rima vízrendszerében is, de számottevően emelkedtek a folyók vízszintjei is. A legnagyobb árhullám a Felső-Tiszán alakult ki, ahol Vásárosnaménynál csaknem az I. fokú készültségi szintig emelkedett a vízállás. Az árhullámokat fokozatos apadás követte és a hónap harmadik dekádjának elejére már ismét kisvizes állapot volt jellemző. Az ekkor bekövetkezett lehűlés újabb jegesedést indított el és a hónap végén már ismét jégtakaró borította a vízfolyások nagy részének felszínét. 2 ÉMVIZIG árvízi összefoglaló

6 FEBRUÁR 6 FEBRUÁR Február az átlagostól lényegesen melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 4-5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék menynyisége általában az átlagos értékek 3-4 % között volt. Időjárási helyzet Február az átlagostól lényegesen melegebb időjárással kezdődött. A hónap első három napján a maximumok nagy területen 1 fok körül, vagy a felett alakultak és az éjszakák folyamán is csak kevés helyen hűlt a levegő hőmérséklete fagypont alá, sőt február 2-án és 3-án a Dunántúl déli részén minimumhőmérsékleti rekordok 3 is születettek. Február 3-án egy markáns hidegfront vetett véget az igen enyhe időnek. A fronton egy hullám képződött, így a Kárpát-medence nagy részén jelentős mm-nyi csapadék hullott. Ez alól kivétel volt az északkeleti országrész és a Felvidék, ahol általában 1 mm alatti értékek voltak jellemzőek. A csapadék egy része a magasabb területeken hó formájában hullott, így a Mátra és a Bükk csúcsain 1 cm-t megközelítő vastagságú hóréteg is kialakult. Ezt követően néhány szárazabb és hűvösebb, de messze nem télies hőmérsékletű nap következett, majd a hónap első dekádjának vége felé, egy több középpontú ciklonrendszer előoldalán, ismét enyhe és nedvesebb levegő érte el térségünket. Február 8-án és 9-én előbb a rendszer egyik hidegfrontja okozott (helyenként jelentős) esőket, majd 1-én egy lefűződő peremciklon hatására az északkeleti országrészben, Felvidéken és Kárpátalján hullott nagy mennyiségű, általában 2-4 mm közötti csapadék. Ettől is nagyobb 4-67 mm közötti mennyiségeket mértek a Bükkben 4 és a Sajó 5 felső vízrendszerében, valamint helyenként a Hernád 6 és a Bodrog vízgyűjtőjén is. A csapadék halmazállapota nagyrészt folyékony volt, de főképp a Sajó-Hernád vízgyűjtő magasabb területein (12 m felett) tartós havazás is előfordult. A jelentős csapadékot adó légörvény elvonulását követően rövid átmeneti csapadékszünet következett, majd mivel az időjárási alaphelyzet nem változott jelentősen és újabb peremhullámok képződtek ismét esősre fordult az idő. Február között működési területünkre a február havi átlagosnak megfelelő, a síkvidéken 2-35, a Mátra magasabb részein és a Bükkben 35-5 mm-nyi csapadék hullott. Ez továbbra is inkább eső volt, de a hegyvidékeken - és most már kevés helyen, a síkvidéken is - előfordult havas eső, havazás. Február 16-án és 17-én átmenetileg szárazabb idő volt, de 18-án és 19-én egy ciklon hatására beborult az ég és hazai területen újabb 1-2 mm-nyi eső hullott. Ettől lényegesen többet (29 mm-t) csak Jósvafő környékén mértek. A külföldi vízgyűjtők közül ezen a két napon a Sajó vízrendszerében észlelték a legmagasabb mm közötti értékeket. Február 2-án és 21-én előbb egy meleg, majd egy hidegfront érintette a vízgyűjtőket. Ez Magyarországon inkább csak az északkeleti határszélen okozott számottevő mennyiségű esőt, ugyanakkor a Bodrog és a Felső-Tisza vízgyűjtőin előfordultak 2-3 mm-es értékek is. 3 Február 2-án Tevelen 8,8, Pécs Árpádtetőn pedig mindössze 8,9 fokig süllyedt a hőmérséklet. ; Február 3-án a legmelegebbet, 1,9 fokot a tegnapra virradó éjjelhez hasonlóan ismét Pécs Árpádtetőn mértük. forrás: 4 Szentlélek 48 mm, Jávorkút 45 mm 5 Csetnek 66 mm, Dobsinai jégbarlang 67 mm forrás: 6 Ötösbánya 45 mm, Sároskőszeg 43 mm. Kassán az észlelések 1876-os kezdete óta, a 216. február 1-i 38 mm-es érték a legnagyobb 24 órás csapadék. Jellemző az érték nagyságára, hogy a 14 éves adatsorban nem találunk 3 mm-t meghaladó adatot és a 25 mm-t is csak 3 alkalommal lépte át az 1 nap alatt lehullott csapadék mennyisége.

7 FEBRUÁR 7 A február 21-i csapadék, jelentős része hóban hullott és csak a következő, de már rendkívül enyhe 7 napon olvadt el. 1. ábra: A 216. február 23-a 6 órát megelőző 24 órában mért legmagasabb léghőmérséklet A rendkívüli meleg egy napig tartott, hiszen 23-án egy hidegfront lehűtötte a levegőt és szászámottevő 5-15 mm-nyi csapadékot is hozott, amelyből a Mátra és a Bükk csúcsain néhány cm-nyi hótakaró is kialakult. A hidegebb levegőben hajnalra keményebb fagyok is kialakultak, de napközben továbbra is 5-1 fok közötti maximumokat észleltek. Február 25-én újabb csapadék volt, eleinte havazás, havas eső, majd egyre inkább eső formájában. Ezután három csendesebb nap következett, de a hónap utolsó napján ismét egy mediterrán ciklon okozott sokfelé csapadékot. Keleten eső esett, míg a Dunántúlon többfelé volt havas eső, a Bakony magasabb részein havazás. A lehullott csapadék mennyisége az északkeleti országrészben 5-25 mm között volt, míg az eső által leginkább érintett szlovákiai vízgyűjtőn (Sajó) mm-t mértek. Vízjárás A csapadékos időjárás hatására februárban a Sajó és a Tarna, valamint a kisebb vízfolyások vízrendszerében 2-3, míg a Bodrogon és a Tiszán gyakorlatilag egy jelentősebb, készültségi szintet meghaladó árhullám vonult le. A Sajó és a Takta legalsó, a Tisza visszaduzzasztása által befolyásolt szakaszán a felső folyások árhullámai lényegében egymásba olvadtak, így ott a befogadóhoz hasonló árhullámképet mutattak. Februárban az első jelentősebb vízszintemelkedés - a hónap első napjaiban Kárpátalján és Erdélyben hullott esők hatására - a Tisza és a Bodrog vízrendszerében következett be. A Felső-Tiszán még két kisebb árhullám vonult le, amelyek Kisköre térségében egyesültek és a korábbi 2-3 m 3 /s-os vízhozamot 1 m 3 /s-ra emelték. A február 1-i peremciklon jelentős esőit követően az előbbi két vízfolyáson is újabb árhullámok képződtek, de az igazán nagy vízszintemelkedések ekkor a Felvidéken és az Északiközéphegységben fakadó kisebb folyókon, patakokon jelentkeztek. Február 1-ről 11-ére virradóra intenzív áradás mellett III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám alakult ki a Sajón, a Taktán és a Tarnán, valamint jelentős áradást észleltek a Bódva felső szakaszán is február 22-én Budapesten megdőlt a melegrekord. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 19, fokot, Budapest belterületen, ben mérték. Ma Újpesten 19,1 fokig melegedett a levegő.

8 FEBRUÁR 8 A Sajó vízgyűjtőterületére egy időben lehulló nagycsapadék hatására a Rima és a Sajó, valamint a kisebb mellékvizek árhullámai időben egyszerre érkeztek a Sajó szlovákiai alsó, ill. hazai felső szakaszára és egymást erősítve a korábbi várakozásokat meghaladó magasságú tetőzés kialakulásához vezettek. A Sajópüspöki vízmércén regisztrált cm-es tetőző vízállás ugyan 63 cm-rel elmaradt a 21. évben mért 416 cm-es LNV-től 9, ugyanakkor az 195-ben létesült vízmércén a 6. legmagasabb vízállásnak számít. 2. ábra: A Sajó vízállásai Sajópüspökinél 195 és 215 között Az árhullám a hazai felső folyáson - a kevéssé telt medrek és a csekély hozzáfolyás ellenére - alig veszített erejéből és Sajószentpéternél 37 cm-es, igen tekintélyes magasságú vízállással (ez volt a vízmércén a 4. legmagasabb vízszint között) tetőzött. Lentebb Felsőzsolca és a torkolat között már nagyobb volt az árhullám ellapulása, hiszen a korábban üres medrek mellett sem a Bódva és a Hernád, sem pedig a Tisza vízmennyisége nem volt olyan számottevő, hogy igazán jelentősen befolyásolja az árvíz magasságát. A Sajópüspökinél 8 % fölötti, sőt Sajószentpéternél 9 %-ot is elérő mederteltség Felsőzsolcánál alig volt 7 % felett, Kesznyétennél pedig már a 6 %-ot sem érte el. Az első jelentős árhullám után - a csapadékos időben - további árhullámok képződtek, de a hazai felső folyószakaszon (Sajópüspöki-Sajószentpéter között) ezek közül már egyik magassága sem érte el az 216. február 1-i esőzésből kialakult első árvízét. Lentebb Felsőzsolca és Kesznyéten térségében már más volt a helyzet, hiszen itt az egymásra futó árhullámok, valamint a mellékvizek és a befogadó vízmennyisége jelentősen befolyásolta a vízszinteket és az újabb árhullámcsúcsok a korábbiakhoz hasonló, ill. azt kissé meghaladó vízállásokat eredményeztek. 8 A későbbi adatfeldolgozás során a regisztrált és észlelt vízállások összehasonlításra kerülnek, így a tényleges tetőző vízszint néhány cm-t változhat. 9 LNV - legnagyobb víz, a vízmércén eddig előfordult legmagasabb vízállás.

9 FEBRUÁR 9 A Sajóval párhuzamosan a Bódván is jelentős magasságot elérő árhullámok alakultak ki. Ezek közül az első inkább a külföldi vízgyűjtőre hulló csapadékból táplálkozott, míg a többi árhullám vízmennyiségében egyre jelentősebb hányadot képviselt a hazai területről lefolyó víz. A szlovákiai vízrendszerben a geológiai viszonyokat jól tükröző árhullámképek alakultak ki. A karsztos vízgyűjtőjű Bódva- és Torna-patakon kisebb vízjáték mellett tartós bővízű állapot jelentkezett, míg a vízzáróbb kőzetű Ida-pataki vízgyűjtőn magas és jelentős víztömeget szállító árhullámok vonultak le. A patak hazai szakaszát is hasonló kettősség jellemezte. Az aggteleki karsztvidékről érkező jobb parti mellékvizek (pl. Jósva-patak) tartósabb nagyvizéhez, a bal parti patakok (és ezek közül is legfőképp a legnagyobb vízgyűjtőjű Rakaca) jól elkülönülő árhullámai társultak. 3. ábra: Vízállások a Bódván és legnagyobb hazai mellékvizein között A Rakaca-patak árhullámainak egy részét átmenetileg betározták, majd a téli üzemvízszint visszaállításához szükséges vízmennyiség - némi késleltetéssel - a víztározó fenékleürítőjén keresztül lebocsátásra került. A február 11. és március 17. között lebocsátott ~12,5 Mm 3 -es vízmennyiség a tározó teljes térfogatának mintegy két és félszerese. A gyakori csapadékhullás eredményeképp két nagyobb és több kisebb árhullám is képződött a Szerencs-patakon és így a Taktán is. A február 1-ei, majd a 15-ei esőt követően Taktaföldvárnál a III. fokú (3 cm) készültségi szintet meghaladó vízállások alakultak ki, majd az árvízkapu bezáródását, ill. (a befogadó magas vízállásai miatt) későbbi nyitását követően is, egészen március közepéig tartósan magas vízszintek jellemezték a csatornát. A február 1-én hajnalban kezdődő esőzés a Mátra környezetében este 18 óráig tartott. 16 óra után Kékestetőn az esőt hó váltotta fel, de ekkora már a csapadék intenzitása csökkent. Érdekes módon a legtöbb csapadék nem a hegység magasabb régióiban hullott, hanem Parádon, ahol 6 mm-t megközelítő értéket mértek. A főképp 6-12 óra között hullott, 3-4 mm/órás eső hatására gyors vízszintemelkedés kezdődött a Parádi-Tarnán, valamint a Ceredi-Tarna alsó szakaszán és a Siroknál délután 16 órakor bekövetkező tetőzésig, több mint 2,5 méteres áradást figyelhettünk meg.

10 FEBRUÁR 1 Verpelétnél a reggeli 1,3 m 3 /s-os vízhozam az esti tetőzésig 35 m 3 /s-ra növekedett és ez a vízmennyiség a Kígyós-patak 1-2 m 3 /s-os vízhozamával kiegészülve már elég volt ahhoz, hogy Tarnaméránál 11-én reggel 6 órakor, jócskán a III. fokú (35 cm) készültségi szint fölötti tetőzés alakuljon ki. Ez a 427 cm-es tarnamérai maximum volt, az júliusi árvizek óta előfordult 2. legmagasabb vízállásérték a vízmércén (az első a 21. május 17-i 439 cm-es tetőzés). 4. ábra: A Tarna vízállásai 216 februárjában Ennél az első árhullámnál, összességében a patak főágához hasonló vízmennyiséget szállítottak a Tarnaméra alatt beölő mellékvizek is, így Tarnaörsén 6 m 3 /s-ot megközelítő tetőző vízhozam és kevéssel másodfok (4 cm) alatti vízállásmaximum alakult ki. Az ezt követő árhullámoknál fokozatosan csökkent a Tarnaméra feletti vízgyűjtőről érkező vízmennyiség és így a tarnamérai tetőző vízhozam-aránya is, a tarnaörsi tetőző vízhozamhoz képest. Ez az érték az első árhullámnál kialakult 56 %-ról, 37, majd 3, ill. 27 %-ra mérséklődött. Az enyhe időben a többszöri csapadékhullás a Tisza és a Bodrog forrásfolyóin is további árhullámokat generált, így a hónap folyamán a felső folyások pulzáló vízmozgása mellett a hazai Közép-Tisza szakaszon fokozatos áradást figyelhettünk meg. A tetőzésekre február utolsó napjaiban került sor, amikor a Bodrogon és a Sajó torkolat alatti Tisza szakaszon a II. fokú készültségi szintektől 3-4 cm-rel elmaradó maximumok alakultak ki.

11 MÁRCIUS 11 MÁRCIUS Március az átlagostól melegebb és kissé csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 8-14 % között volt. Időjárási helyzet A február végén kialakult mediterrán ciklon nyomán, március első napján még sokfelé volt eső, de 1 mm-t meghaladó mennyiséget már csak helyenként mértek. Ezután átmenetileg csak a Kárpát-medence déli felét érintették a nedvesebb léghullámok, majd egy több középpontú ciklonrendszer hatására, március 6-án és 7-én ismét sokfelé volt eső, a Dunántúlon havas eső, havazás. Ezt követően kissé melegebb léghullámok érkeztek térségünkbe és a hónap első dekádjának végén, már 1 fölötti maximumok voltak jellemzőek, sőt március 11-én a keleti országrészben, nagy területen emelkedett a hőmérséklet fok közé. Ekkor egyre inkább egy nagy kiterjedésű anticiklon határozta meg Európa nyugati és középső részének időjárását, ugyanakkor a hónap közepén a magasnyomású zóna keleti peremén - észak felöl egy magassági hidegcsepp érintette a Kárpát-medencét. Hatására március 15-én átmenetileg erősen lehűlt a levegő és ismét többfelé volt számottevő csapadék, a hegyekben inkább havazás, míg az alacsonyabban fekvő területeken havazás, havas eső, ill. eső, egyaránt előfordult. A Mátra és a Bükk magasabb részein 1 cm-t meghaladó vastagságú hótakaró is kialakult (március 16-án reggel, Kékestetőn 17 cm-t mértek). A légörvény elvonulása után, ismét az anticiklon vette át az időjárás alakítását. Emelkedett a nappali hőmérséklet, viszont az éjszakai órákban erősödött a lehűlés és sokfelé volt erős fagy. Március 19-én egy újabb hidegfront vonult át felettünk, amely csapadékot nem hozott ugyan, de felhőzete ezen a napon átmenetileg mérsékelte az éjszakai lehűlést. A beáramló, majd nyugalomba jutó hideg levegőben aztán másnap (március 2-án) reggelre ismét kemény fagyok alakultak ki, a leghidegebb Heves-Borsodi dombságban és a Nyírségben fok közötti értékeket is mértek. A hónap harmadik dekádját legnagyobb részben az átlagoshoz közeli, néha attól kissé elmaradó hőmérséklet és száraz időjárás jellemezte, majd 29-től jelentősen melegedett a levegő és a hónap utolsó napján már országszerte 2 C fok fölötti maximumokat mértek. Számottevő csapadék kisebb területen volt, 1 mm körüli értéket csak Délborsodban, a március 26-án kialakult záporokat követően észleltek. Vízjárás A februári végi tetőzéseket követően apadás kezdődött vízfolyásainkon, amelyet csak átmenetileg szakítottak meg a február 29-március 1-i, valamint a március 7-8-i esőkből képződött árhullámok. Ezek közül készültségi fokozatot elérő a Sajón és a Tarnán vonult le, de igazán magas vízszintek ekkor már nem alakultak ki. Ezt követően a szárazabbra fordult időben a hónap végéig apadó tendencia érvényesült és március végére - vízfolyásaink duzzasztástól mentes szakaszain - kisvizes állapot alakult ki.

12 ÁPRILIS 12 ÁPRILIS Április az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1,5-2,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 4-8 % között alakult, ugyanakkor a Hernád völgyétől keletre nagy területen csak a megszokott mennyiség %-át mérték. Időjárási helyzet A hónap már első napján megmutatta szeszélyességét, hiszen április 1-én a 2 fok feletti maximumokat 1 követően a délutáni órákban egy markáns hidegfront okozott lehűlést és 2- án reggel már ismét előfordultak gyenge fagyok. Csapadék csak kevés helyen volt és az is csekély mennyiségben. A hűvösebb idő nem tartott sokáig, 4-én délután már országszerte 2-25 fokot mutattak a hőmérők, sőt, április 6-án, keleten nyárias C-os csúcshőmérsékleteket mértek. 7-től egy a Földközi-tenger felett kimélyült ciklon felhőrendszere érte el a vízgyűjtőket és északkelet felé haladva 1-i g többfelé okozott kisebb esőt, záport. A lehullott csapadék mennyisége csaknem mindenhol 1 mm alatt maradt, de 9-én - a Kárpátalján kialakult zivatarok környezetében - 5 mmt meghaladó érték is előfordult. 5. ábra: Árvíz a Sipot-patakon, a kárpátaljai Forráspatak településen (szolyvai járás) 216. április 9-én 11 A ciklon átvonulása után egy-két hűvösebb nap következett, de aztán április második dekádjában ismét kellemesen meleg tavaszi időjárás alakult ki. Annak ellenére, hogy több nedves léghullám is átvonult térségünk felett viszonylag kevés csapadék hullott, hazai területen április 14-én mértek jelentősebb 5-15 mm-es értékeket. A hónap harmadik dekádjának elején egy az 5-ik szélességi kör közelében húzódó frontzóna vágta ketté Európát, amelytől északra hűvös, már-már hideg, míg délre kellemesen meleg tavaszias időjárás uralkodott. Az észak felől áramló hideg levegő egy ciklont hozott létre Közép-Európában, amely április 24-én és 25-én sokfelé okozott esőt, záport, hegyvidéki területeken (4-5 m felett) havazást, hózáport. Kékestetőn 24-én délutántól fagypont alá sülylyedt a hőmérséklet és csak 26-án délelőtt érte el ismét a pozitív tartományt, miközben 2-3 cm-es hótakaró is képződött. A ciklon elvonulását követően egy újabb hidegfront érintette térségünket, majd ismét a Földközi-tenger felett alakult egy mediterrán légörvény, így a hónap utolsó napjai hűvös, április 1-én Budapesten megdőlt a melegrekord: Újpesten és a II. kerületi OMSZ központban 23, fokig melegedett a levegő. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 22,8 fokot, Budapest belterületen, 1994-ben mérték

13 ÁPRILIS 13 változékony, olykor kisebb csapadékkal tarkított időjárással teltek el. A derült éjszakákon erős volt a lehűlés, így sokfelé volt fagy, vagy fagypont közeli minimum. Április utolsó napján egy újabb ciklon előoldalán sokat melegedett a levegő és a nappali legmagasabb hőmérsékletek ismét megközelítették a 2 C fokot. Vízjárás A száraz időjárás következményeképp a hónap vízjárása (áprilisra nem jellemzően) nagyon egyhangúra sikeredett. A márciusi második felében is uralkodó apadó tendencia április 1-ig érvényesült, majd a 9-ei és 14-ei esőzések egy-egy kisebb árhullámot alakítottak ki, amelyek néhány vízfolyáson dmes nagyságrendű vízszintemelkedést okoztak. Jelentősebb vízmozgás mindössze a Tiszán volt, ahol a Felső-Tisza és a Szamos kisebb árhullámai 1 m-hez közeli áradást idéztek elő. Ezeket a kisebb árhullámokat a hónap utolsó dekádjában ismét tartósabb apadás követte, így április végére vízfolyásaink duzzasztásmentes szakaszain, igen alacsony mederteltség 12 vált uralkodóvá. 12 Mederteltség: a pillanatnyi vízállásnak a vízjáték százalékában kifejezett értéke. Vízjáték: a vízfolyás vagy tó meghatározott szelvényében valamely időszakban előfordult legmagasabb és legalacsonyabb vízállás különbsége. A mederteltség értékének jellemző tartományai és megnevezésük: -2 % igen alacsony, 21-4 % alacsony, 41-6 % közepes, 61-8 % magas, 81-1 % igen magas.

14 MÁJUS 14 MÁJUS Május működési területünk legnagyobb részén az átlagosnál kissé melegebb és némileg szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -,5 +1, fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 5-1 % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására 1-14 % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap első dekádját kevéssé változékony, általában kellemesen meleg tavaszi időjárás jellemezte. A nem túl erős éjszakai lehűlés mellett, a délutáni órákban nagyrészt 2 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A hónap első napjaiban a mediterrán térség felett egy ciklon vonult keleti irányba, amelynek felhőzetéből többfelé hullott eső, zápor, de nagyobb területre kiterjedő jelentősebb eső csak a Dunántúlon volt. Az északkeleti országrészben általában 5 mm alatt maradt a csapadék mennyisége, mindössze május 2-án a Bodrogközben kialakult zivatarok környezetében mértek 1-19 mm közötti értékeket. Május második dekádjának legelején változékonyabbra fordult az idő. 11-én egy Franciaország feletti középponttal örvénylő ciklon felhőrendszere közelítette meg a Kárpát-medencét, majd 12-én a ciklon okklúziós 13 frontja át is haladt az ország felett. Hatására sokfelé hullott jelentős mennyiségű, mm-nyi eső. Ezután napokig egy több középpontú ciklonrendszer alakította Közép-Európa időjárást. Sokfelé volt újabb eső, zápor, helyenként egy-egy zivatar, de a 12-eihez hasonló nagycsapadék már nem volt. Az észak felől áramló hidegebb levegő nyugalomba jutását követően erősödött az éjszakai lehűlés és május 17-én 14 többfelé volt gyenge talajmenti fagy. 6. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb léghőmérséklet UTC 13 A ciklon fejlődési folyamatának befejező szakaszában a melegfronttal fokozatosan összeolvad az azt utolérő hidegfront. A folyamatot okklúziónak, az összeolvadt frontot okklúziós frontnak nevezzük. A két front közötti meleg légtömeg (melegszektor) kiszorul a felszín közeléből, és ezzel együtt feláramlásra kényszerül, ami felhő- és csapadékképződéssel jár. A hidegfront mögötti és a melegfront előtti hideg légtömegek összekapcsolódnak. Az okklúziós frontokat általában vastag felhőzet és tartós csapadék jellemzi Zabaron a hajnali, kora reggeli órákra -1,2 fokig süllyedt a hőmérséklet, megdöntve ezzel Fügöd korábbi, 1973-ban mért -1, fokos hőmérsékleti minimum rekordját.

15 MÁJUS 15 A hűvösebb napok után május 2-tól visszatért a meleg, olyannyira, hogy a hónap utolsó dekádjában már nyárias hőmérsékletek voltak jellemzők. Május 28-án és 29-én 3 fokhoz közeli maximumokat mérhettünk és az éjszakai órákat is kellemesen meleg, 15 fok körüli, vagy azt meghaladó hőmérsékletek jellemezték. A csapadék ismét lényegesen elmaradt a megszokottól, mindössze a zivatarok környezetében lokálisan fordultak elő nagyobb értékek. Május 24-én egy ilyen a Sajó völgyében kialakult zivatar okozott felhőszakadást Múcsony 15 térségében, ahol a dombokról lefolyó víz és sár néhány épületet is veszélyeztetett. Május 3-án egy hidegfront érintette térségünket, amely mentén ismét kialakultak záporok, zivatarok, s amelyekből a Taktaköz és Délborsod egy részén 1-3 mm-nyi eső hullott. A hidegfrontot nem követte erős lehűlés, továbbra is az átlagoshoz közeli, vagy azt kissé meghaladó hőmérsékleteket mértek. Vízjárás A csapadék hónapon belüli eloszlásának megfelelően alakult folyóink vízjárása is. Május első és harmadik dekádjában általában igen alacsony vízszintek mellett, többnyire apadóstagnáló tendencia érvényesült. A május 12-én érkező okklúziós front, majd az azt követő napok csapadéka csaknem minden vízfolyáson árhullám kialakulásához vezetett. Ezek az árhullámok messze elmaradtak a készültségi szintektől (a Felső-Tiszán volt ismét a legjelentősebb, Vásárosnaménynél csaknem 3 m-es vízszintemelkedés) és a tetőzéseket általában gyors és jelentős apadás követte. A hónap végére a duzzasztásmentes szakaszok mederteltsége ismét az igen alacsony tartományban mozgott. 15 Az ÉMVIZIG múcsonyi állomásán ezen a napon 43, mm esőt mértek.

16 JÚNIUS 16 JÚNIUS Június az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-2,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 3-9 % között volt, ugyanakkor kisebb területen 9-13 %-ot elérő értékek is előfordultak. A Bükk nyugati-északnyugati felén és tőle északra a Sajó völgyében, valamint a Heves-Borsodi dombság északkeleti részén rendkívül száraz időjárás uralkodott, ezeken a területeken mindössze az ilyenkor megszokott csapadékértékek 5-25 %-át mérték. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban egy alacsony légnyomású zóna és egy magassági hideg légörvény 16 határozta meg térségünk időjárását. Hatására sokfelé alakult ki eső, zápor, zivatar, főképp a külföldi vízgyűjtőkön területi átlagban is jelentősebb (15-2 mm) csapadékkal. Hazai területen a szórványosan előforduló zivatarokból hullott jelentősebb 5-15 mm-nyi eső, és mindöszsze egy helyen 17 mértek 3 mm-hez közeli értéket. Június 4-től egyre inkább anticiklonális hatások érvényesültek. Sok volt a napsütés és csak elvétve fordult elő egy-egy zápor, zivatar. A nappali legmagasabb hőmérsékletek általában C között alakultak, a reggeli órákban pedig általában 1-15 fokot mértek. Június 8-án és 9-én hajnalban ettől kissé jobban lehűlt a levegő és az Északi-középhegységben, valamint a Nyírségben 2-4 C fokos minimumok is előfordultak. 7. ábra: A hőmérséklet minimuma 216. június 8-án. Június első dekádjának végéhez közeledve ismét mozgalmasabbá vált időjárásunk. Előbb egy hidegfront érintette térségünket, majd több napon keresztül a Kárpát-medence környezetében húzódott a hideg és meleg levegő keveredési zónája, ahol adottak voltak a feltételek a délutáni konvektív csapadékok 18 kialakulásához. Június 9-e és 15-e között sokfelé volt zápor, zivatar, de ismét csak lokálisan hullott jelentősebb csapadék. 9-én a Bükk keleti oldalán, Bükkszentkereszt térségében egy óra alatt 4 mm körüli eső zúdult le, amelyet jégeső is kísért. 14-én ugyanitt fél óra alatt hullott 3 mm, ugyanakkor néhány km-rel nyugatabbra ebben az időszakban alig volt mérhető 19 csapadék. Június 16-tól egy nyugat-európai ciklonrendszer előoldalán - dél felől egyre melegebb levegő áramlott Európa középső térségei fölé. A nappali legmagasabb hőmérsékletek ekkor már Szenna-tanya (Nagyégés, Bodrogköz) 28,8 mm. 18 Az erős feláramlás hatására, általában a nyári félévben kialakuló csapadék. 19 Június között Jávorkúton mindössze 3,2 mm eső hullott.

17 JÚNIUS 17 elérték, vagy meghaladták a 3 C fokot, éjszakánként pedig 15-2 fokos minimumok 2 váltak jellemzővé. Eleinte még sokfelé előfordult zápor, zivatar 21, majd csökkent a csapadékhajlam és a hónap harmadik dekádjának legnagyobb részében száraz és meleg, 22-e és 26-a között pedig igazi kánikulai időjárásban lehetett részünk. 3 C foktól számottevően elmaradó (25 fok alatti) csúcshőmérséklet csak 1 napon volt, a legmelegebb időszakban pedig C-os maximumokat 22 mértek. A meleg időben egy, június 27-én érkező és másnap távozó hidegfront hozott átmeneti felfrissülést. A front mentén többfelé alakult ki heves zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás és jégeső kíséretében. Kárpátalján egy-egy zivatargócban igen jelentős 8-9 mm-nyi eső is lehullott. A front átvonulását követően ismét a meleg és száraz levegő hatása érvényesült, így a hónap végére visszatért a kánikula és június utolsó 2 napján, már sehol sem hullott említést érdemlő eső. Vízjárás A Nyírség és Kárpátalja kivételével a vízgyűjtők legnagyobb részén az átlagostól kevesebb csapadék hullott júniusban, így a vízállások is ennek megfelelően alacsony, vagy igen alacsony tartományban mozogtak, ill. - a Tisza kivételével - ha kisebb árhullámokkal tarkítottan is, de nagyrészt apadó tendencia érvényesült. A záporos, zivataros időszakokban a vízfolyások, valamint mellékvizeik felső szakaszain több - általában 23 - kisebb árhullám is kialakult, de a nagyobb folyókon ez már nem okozott igazán jelentős vízszintemelkedést. A legnagyobb vízmozgás a Tisza és a Szamos-Kraszna vízrendszerben volt, ahol a hónap második felében 1-2 méteres árhullámok vonultak le. 8. ábra: Vízállások a Tiszán Vásárosnaménynál A hazai kisvízfolyások közül a június 11- i esőket követően a Rima-patak alsó szakaszán, majd a 26-i zivatarok nyomán, a Tarnán alakult ki 3-5 cm-es vízszintemelkedés. 2 Június 17-én megdőlt a minimum hőmérséklet országos rekordja. Sándorfalva állomásunkon csupán 24,3 fokig csökkent a hőmérséklet. A korábbi rekord 22,6 fok volt, amelyet 1991-ben mértek Pécs Árpádtető városrészében. [webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés.] 21 Június 21-én reggel a Nyírségben és Kárpátalján sokfelé volt jégesővel kísért zivatar, helyenként tojás nagyságú jéggel. 22 Az év leghosszabb nappalainak időszakában hőség jellemzi időjárásunkat. Június 24-én Budapest Újpesten 35,2 C-ig melegedett fel a levegő. A korábbi rekord is 35,2 C volt, amelyet 22-ben regisztráltunk szintén Újpesten. [webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés.] Ma tetőzött a kánikula, ismét megdőlt a budapesti melegrekord. Az eddigi legmagasabb értéket 27-ben, 33.3 fokot Budapest Pestszentlőrincen mérték. Ma ennél több mint 2 fokkal melegebbet, 35,9 fokot mértek Újpesten. [webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés.] 23 Egy-egy nagyobb felhőszakadás helyenként jelentősebb, készültségi szintet megközelítő árhullám kialakulását is eredményezte, így pl. a június 26-án - a Láposmezőn hullott 9 mm-es esőt követően - a Fehér-Tiszán mértek I. fok feletti vízállást.

18 JÚLIUS 18 JÚLIUS Július az átlagostól melegebb és nedvesebb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1,5-2, fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, de foltokban előfordultak 25 35% közötti területek is. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban kánikulai meleg, de szórványosan záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás volt jellemző. Az erősebb viharok környezetében 3-6 mm-nyi csapadék is lehullott, de nagy területre kiterjedő, igazán jelentős eső nem volt. Július 3-án egy hidegfront érintette térségünket, amely nyomán a hónap első dekádjának végéig tartó enyhülés érkezett és főképp hazai területen szárazabbra fordult az idő. A külföldi vízgyűjtőket július 5-1. között még két front érintette, amelyek közül utóbbi működési területünk északi-északkeleti területein is jelentősebb csapadékkal hullatott. 24 Július között egy Nyugat-Európa felett örvénylő ciklon előoldalán egyre melegebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe és a nappali csúcshőmérsékletek ismét meghaladták a 3 C fokot, a hajnali órákban pedig 2 fokhoz közeli hőmérsékleteket mértek. Július 13-án aztán a ciklon, hullámzó frontrendszerének hidegfrontja megközelítette térségünket és sokfelé alakult ki zápor, zivatar, felhőszakadás 25 és helyenként jégeső kíséretében. A front átvonulását követően 14-én délutántól egy rövid nyugodtabb periódus következett, majd a frontrendszer déli oldalán kialakuló légörvény hatására 15-én délutántól ismét megnövekedett a felhőzet és délkelet felől újabb jelentős esőzés kezdődött. Mivel a hideg légörvény a következő két napon nem igazán változtatta helyzetét és csak lassan gyengült, ezért a záporos, zivataros idő július 16-án és 17-én is folytatódott, többfelé a havi átlagot megközelítő kétnapos csapadékkal. Az esős időben őszies hőmérsékletek alakultak ki, így pl. 16-án csak 15 fok körüli maximumokat mérhettünk. Július 18-tól aztán jelentősen csökkent a csapadékhajlam és erősödött a nappali felmelegedés, de a 3 fok körüli csúcshőmérsékletekre július 22-ig várni kellett. A hónap utolsó dekájában nyáriasan meleg időjárásban lehetett részünk, ugyanakkor a dél felől áramló meleg, nedves levegőben 5-6 napon is adottak voltak a feltételek záporok, zivatarok kialakulásához, amelyek közül néhányat felhőszakadás kísért. A zivatarok sok esetben nem, vagy csak igen csekély mértékben helyeződtek át, így lokálisan igen nagy mennyiségű esőt is hullathattak. 24 A Bodrogközben ezen a két napon területi átlagban 23,2 mm eső hullott. 25 Július 13-án Poroszlón 138,5 mm csapadékot mértek, sokfelé pedig 3-7 mm között volt a 24 órás összeg.

19 JÚLIUS ábra: Múcsonyi utcán hömpölygő víz 26 Július 28-án egy ilyen zivatar képződött Múcsony felett, ahol a 9 mm-t elérő csapadékmennyiség villámárvizet 27 idézett elő. Másnap délután a Sajó szlovákiai vízgyűjtőjén törtek ki intenzív zivatarok. Nagyrőce (Revúca) térségében a szinte ugyanott kipattanó viharok egymást követve hatalmas esőmennyiséget zúdítottak a városra. Július 29-én óra között 13 mm kevéssel meghaladó értéket mértek (ebből óra között 6 mm esett), s eközben 2 cm-es átmérőjű jég is hullott a település egyes részein. 1. ábra: Nagyrőce (Revúca) szürkületben a felhőszakadás alatt ábra: A vihar által elpusztított kukorica Nagyrőce környékén 29 Július között hazai területen főképp a hegyvidékek környezetében hullott jelentős csapadék. A Bükk-fennsíkon és a közeli völgyekben, napról-napra szinte menetrendszerűen alakultak ki zivatarok, Jávorkúton és Ómassán ebben az időszakban összességében 133 mm esőt mértek. A havi csapadék ezen a két állomáson megközelített a 3 mm-t 3, ami új júliusi rekordnak számít 31. Miközben hazai területen is nagy mennyiségű csapadékot adó zivatarok tomboltak, addig július 27-én Szlovákiában, a Trencsén melletti Bércesen (Dolná Poruba; Vág vízgyűjtő) megdőlt a 3 perc alatt hullott eső szlovákiai rekordja. A 2-5 éves előfordulási idejű 91, mm-es felhőszakadás Közép-Európában ritkaságnak számít webhely:borsodonline/ fotó Lesinszki Lukács; i megtekintés. 27 Villámárvíz (flash flood): általában a kisvízfolyásokon rendkívül gyorsan, akár percek alatt kialakuló árvíz, amelynek okozója legnagyobbrészt a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék. Ritkábban gátszakadás, vagy uszadék torlódása is kiválthatja. Levonulási ideje általában 6 óránál rövidebb fotó: Ifka Faklová 29 fotó: Michal Dzurík 3 Jávorkút 277,9 mm, Miskolc-Ómassa 298,6 mm. 31 Jávorkúton 1937 októberétől - egy hosszabb megszakítással ( ) - mérik a csapadékot és az idei júliusnál mindössze három hónap (1958. június: 281 mm; október: 278 mm; 21. május: 34 mm) volt csapadékosabb. Jávorkúton idén februárban is rekorddöntő 158,3 mm-es értéket mértek. 32 Extrémny krátkodobý dážď v Dolnej Porube webhely: Slovenský Hydrometeorologický Ústav, / ; i megtekintés.

20 JÚLIUS 2 A hónap utolsó napjaiban maradt a nyárias meleg, de csapadékot már kevés helyről jelentettek. Július 31-én ugyan egy hidegfront érintett az országot, de működési területünkön csak kevés helyen (északi határszél) hullott számottevő eső. Vízjárás Júliusban változékonyság jellemezte kisvízfolyásaink és folyóink vízjárását. A szórványosan kialakuló nagycsapadékok többszöri áradáshoz vezettek, a Sajó és a Hernád esetében 1-1,5 méteres vízszintemelkedéssel. A Bodrogon és a Tiszán a vízgyűjtő nagyobb kiterjedése és így a területi átlagban csapadék miatt, kiegyenlítettebb volt a vízjárás, általában alacsony mederteltséggel. A kisvízfolyások közül főképp a Mátra és a Bükk környezetében eredők áradtak többször, akár nagyobb mértékben is. 1-2 méteres vízszintemelkedést regisztráltak az Eger-patak alsó (Rima) szakaszán és készültségi szintet elérő árhullám képződött a Tarna felső szakaszán is, amelynek jellemzői az alábbiak voltak: A 216. július 25-től gyakoribbá váló csapadéktevékenység, ismételt árhullámokat váltott ki a Tarnán és mellékvizein. Ezek az árhullámok eleinte kisebbek voltak és a váltakozva érintett vízgyűjtőterület miatt nem egy időben terhelték a Tarna felső és alsó szakaszát. Július 28-án a késő délelőtti órákban a Mátra keleti része fölé húzódó zivatar és a hozzá társuló egy óra alatt lehulló 3 mm körüli eső, elsősorban a Parádi-Tarna vízrendszerében vezetett erőteljes lefolyás növekedéshez, de a korábbiaknál nagyobb vízszintemelkedéseket tapasztaltak a Tarnóca- és Bene-patakon is. 12. ábra: Vízállások a Tarnán és a Gyöngyös-patakon A parádi ág árhulláma - a 1-11 óra között kialakult zivatart követően - Siroknál 16, Verpelétnél 18 órakor tetőzött, majd Verpelét alatt mozgása lelassult. A lassulást a meder benőttsége okozta, amely egyben az árhullám jelentős ellapulását is eredményezte. Tarnaméránál - a verpelétihez képest órával később következett be a tetőzés, amely a két vízmérce közötti 27 km-es távolságot és mintegy 33 méternyi esést tekintve viszonylag hosszú időnek mondható (216 januárjában 1 óra körüli volt a tetőzések időkülönbsége). A fentebb említett két mellékág árhullámai közül a Bene-pataké megelőzte a Tarna felső ágáét, így Tarnaörsnél már korábban megemelte kissé a vízszintet, ugyanakkor a Felső-Tarna

21 JÚLIUS 21 árhullámának érkezésekor a Bene már javában apadt. Ezzel párhuzamosan a Gyöngyöspatak kisebb árhullám 6-12 órával a tarnaörsi tetőzést követően érkezett a Tarnába, s így (a Benééhez hasonlóan) csekély vízmennyiséggel járult hozzá az árhullám csúcsának növeléséhez. A hónap utolsó napjaiban már általában apadás és kisvizes állapot jellemezte vízfolyásainkat, ugyanakkor a július 31-én az északi határszélt érintő hidegfront zivatarai nyomán, a Bódván néhány dm-es, a Rakaca-patakon pedig méteres vízszintemelkedés volt.

22 AUGUSZTUS 22 AUGUSZTUS Augusztus átlagos hőmérsékletű, de a megszokottól kissé nedvesebb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -,5- +,5 fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége - szeszélyes területi eloszlással - általában az átlagos értékek 5-15 % között mozgott, de akadtak területek ahol a megszokott érték %-át mérték. Időjárási helyzet A július utolsó napján érkező hidegfront, még augusztus 1-én is meghatározta az időjárásunkat. Hatására némileg csökkent a nappali felmelegedés és többfelé alakult ki kisebb eső, zápor, zivatar. Egy-egy erősebb zivatargócban ismét előfordult rövid ideig tartó felhőszakadás, de ezek területi kiterjedése csekély volt. A hónap második napjától erősödött a nappali felmelegedés és 4-én már ismét 3 fok körüli csúcshőmérsékleteket regisztráltak. Augusztus 5-én nyugat felől egy hidegfront közelítette meg a Kárpát-medencét, amely hazánk felett sokat gyengült, majd gyakorlatilag feloszlott. Hatására eleinte főképp a Dunántúlon enyhült a meleg és arrafelé jelentősebb csapadék is hullott, míg keletebbre csak elvétve, főképp másnap a Bükk környezetében és a hegységtől északra mértek nagyobb mennyiséget. Ekkor (augusztus 6-án) a déli óráktól a Bükk és az Észak-Borsodi dombság felett egymást követve törtek ki a zivatarok és délnyugatról északkelet felé haladva a hegység keleti oldalán, valamint a Sajó völgyének határközeli térségeiben többször is intenzív záporok áztatták a földet. A legtöbb esőt Sajópüspökiben mérték, ahol valamivel több, mint 3 óra alatt 58 mm hullott, de jelentős 2-51 mm csapadékot mértek a Miskolc-Diósgyőr és Ómassa közötti 33 térségben is. A front feloszlását követően néhány napig száraz, nyáriasan meleg idő volt, majd augusztus 1-én egy újabb, Európát hosszan kettészelő frontrendszer okozott csapadékot. A záporok mellett, az erősebb zivatargócokban nagyobb átmérőjű jég 34 is hullott és ismét előfordult felhőszakadás 35 méretű eső. 13. ábra: Legyesbényei utcakép a jégverés után 36 Ez a frontátvonulás már lényegesen erősebb lehűléssel járt, mint az 5 nappal korábbi, hiszen augusztus 11-én, a síkvidéken 18-2, míg a hegyekben fokos maximumokat mértek, másnap reggel pedig fok közé hűlt a levegő. 33 Ómassa 51, mm, Bükkszentkereszt 41,3 mm, Jávorkút 27, mm, Felsőhámor 26, mm. 34 Szerencsen és tőle nyugatra (Bekecs, Legyesbénye) régen látott nagy jégverés volt, helyenként dió nagyságú, ill. attól is nagyobb jéggel, de komoly jégverést jeleztek Gesztely és Olaszliszka térségéből is. 35 Gesztely 49, mm, Törökér 44,5 mm. 36 Felhőszakadás, jégeső webhely: ; i megtekintés augusztus 13-án is megdőlt a hidegrekord, Zabar településen 4, fokig süllyed a hőmérséklet. Ez az érték az 1912-ben, Kecskemét Miklóstelepen mért 4,2 fokot küldte a második helyre. webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés.

23 AUGUSZTUS 23 Ezután lassú melegedés következett, majd 15-én menetrendszerű pontossággal érkezett a következő időjárási front, amely újra lehűléssel és csapadékkal járt. Ekkor a nagyobb zivatarok leginkább a Bodrogközt 38 érintették, de az ismétlődő záporok a Mátra és a Bükk térségébe is 15-3 mm-nyi esőt szállítottak. Működési területünkön a hónap közepéig lehullott csapadék mennyisége igencsak tág határok, 17 és 11 mm között mozgott, így pl. 17-ig Tokajban a havi átlag alig több mint 3 %-át mérték, ugyanekkor Jósvafőn már a megszokott érték másfélszeresét is túllépte az augusztusi összeg. Néhány csendesebb nap után, augusztus 21-én egy Nyugat-Európa felett örvénylő, majd a Balti-tenger felé helyeződő ciklon frontrendszere érte el térségünket. Hatására ismét beborult és sokfelé hullott jelentős eső, helyenként felhőszakadás méretű csapadékkal. Működési területünk Heves-megyei térségében kevesebb volt az eső, ott általában 5-2 mm közötti értékek domináltak, míg Borsodban 15-3 mm-t mértek, ugyanakkor pl. a Hernád völgyében, a Bodrog- és a Taktaközben többfelé előfordult 3 mm-t jócskán meghaladó 39 mennyiség is. A front mentén délnyugat felől északkelet felé haladó egymást követő záporok, zivatarok a hazainál is jelentősebb esőzést okoztak Szlovákia keleti felén. A Sajó és a Hernád, valamint a Bodrog érintett vízrendszerében nagy területen észleltek 4-5 mm-t meghaladó csapadékot, a Felső-Hernád mentén és a Laborc alsó folyásán 7 mm-es gócokkal. Vízjárás Augusztusban a szórványosan előforduló nagycsapadékok hatása, leginkább a kisvízfolyások vízjárásában jelentkezett. Az egy-egy kisebb vízgyűjtőt érintő intenzívebb esők nyomán, több patakon is előfordult,5-1, m-es vízszintemelkedés. A nagyobb vízfolyások közül - a 21-ei nagy esőzést követően - a Sajón és Hernádon alakult ki kisebb árhullám, de az áradás mértéke - a kisvízfolyásokhoz hasonlóan nagyrészt 1 m alatt maradt. A többszöri - olykor jelentősebb - csapadékhullás eredményeképp a vízállások sehol sem süllyedtek a legkisebb vízszintek közelébe, ugyanakkor a mederteltségek leginkább az igen alacsony tartományban mozogtak. A Bodrogon és a Tiszán alig volt változás a vízszintekben. A Szlovákia keleti részén 3-7 mmnyi eső hullató, augusztus 21-i frontrendszer elvonulását követően kialakult kisebb árhullámok, a hazai folyószakaszon mindössze 2-3 cm-es vízszintemelkedést okoztak. A Bükk töbreiben -1-2 C fokos fagyok is előfordultak. 38 Felsőberecki 45,8 mm. Sátoraljaújhely 32,2 mm állomáson mértek 3 mm-t meghaladó csapadékot, a maximális értéket 52,2 mm-t, Felsőbereckiben észlelték.

24 SZEPTEMBER 24 SZEPTEMBER Szeptember az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 3-6 % között volt, ugyanakkor a síkvidéki területeken a megszokott értékek 6-9 %-át mérték. Időjárási helyzet Szeptember elején igazi nyári idő volt. Hajnalban általában 15 fok körüli, vagy azt kissé meghaladó hőmérsékleteket mértek és a sok napsütés mellett a délutáni órákra 3 fok közelébe melegedett a levegő. Ebben az időszakban Európa középső, de főképp déli vidékei fölé rendkívül meleg levegő áramlott olyannyira, hogy szeptember 5-én Spanyolországban (Cordoba), a kontinensen egész nyáron nem tapasztalt hőmérsékletet (45,1 C) mértek. 4 A meleg időnek átmenetileg egy északnyugati irányból érkező frontrendszer vetett véget, amely 4-én este-éjszaka érte el a Kárpát-medencét és főképp 5-én okozott borongós, hűvös, csapadékos időt. Területünkön szeptember 5-én a nappali legmagasabb hőmérsékletek az előző napok minimumaihoz közel, fok között alakultak és jelentős, mm-nyi eső is hullott. Ez a csapadékmennyiség a szeptemberi átlag 3-7 % között van. A hazai területek mellett nagy mennyiségű csapadék volt Kelet-Szlovákiában is. A Hernád és a Bodrog vízgyűjtőjén szinte mindenütt 25 mm felett mértek, sőt nagy területen 3-5 mm-t meghaladó mennyiség hullott ábra: A lehullott csapadék mennyisége Szlovákiában, 216. szeptember 5-én 42 A frontrendszer elvonulását követően egy-két nap alatt visszatért a meleg idő, sőt a hónap első dekájának végén már ismét 3 fokhoz közeli, ill. azt kissé meghaladó csúcshőmérsékleteket mértek. A nyárias meleg egészen szeptember 17-ig kitartott, amikor is nyugat felől nedvesebb és hűvösebb léghullámok érkeztek térségünkbe. Ekkor egy a Földközi-tenger felett örvénylő sekély ciklon és egy magassági hideg légörvény hatására többfelé volt eső, zápor, helyenként zivatar, s bár a lehulló csapadék mennyisége sokfelé jelentősnek 43 bizonyult, mégis lényegesen kevesebb hullott, mint a hónap eleji frontrendszerből. 4 webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/ ; i megtekintés. 41 A maximális értéket 85 mm-t Lékárdon (Ung alsó folyás) észlelték. 42 Slovenský Hydrometeorologický Ústav, / ; i megtekintés. 43 Jelentős csapadéknak tekinthető az 5 mm elérő, vagy meghaladó mennyiség.

25 SZEPTEMBER 25 A légörvények mögött északi, északnyugati irányból a korábbiaknál hűvösebb levegő áramlott a Kárpátok térségébe. 2 C fok közelébe - néhány napra kevéssel az alá - süllyedt a maximumhőmérséklet és a hajnali órákban már többfelé előfordult gyenge fagy. A hónap utolsó hetét fokozatos melegedés jellemezte. Szeptember végére a nappali legmagasabb hőmérsékletek C fok közé emelkedtek, ugyanakkor a hajnali órákban továbbra hűvös időben lehetett részünk 4-1 fok közötti minimumokkal. A száraz időben nagy volt a napi hőingás, amely helyenként a fokot is meghaladta. Vízjárás A hónap folyamán mindössze az 5-ei nagyobb csapadék hatására kialakult átmeneti vízszintemelkedések jelentettek némi változatosságot a vízjárásban. Ekkor az érintett vízfolyásokon 2-3 cm-es áradást figyeltek meg, amelyet gyors apadás követett. A vízszintek az egész hónap folyamán kisvizes, az igen alacsony mederteltség tartományában voltak. A Tisza hazai felső szakaszán a legalacsonyabb vízállások 15-2 cm-re megközelítették a LKV szintjét. 15. ábra: A Tisza vízszintje Tiszabecsnél

26 OKTÓBER 26 OKTÓBER Októbert az átlagostól alacsonyabb hőmérséklet és a megszokottól lényegesen csapadékosabb időjárás jellemezte. A havi középhőmérsékletekben,5-1,5 fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet A csendes és nyáriasan meleg időjárású szeptember után, még október első két napján is kellemes, kora őszi időben lehetett részünk. A nappali legmagasabb hőmérsékletek jócskán meghaladták a 2 C fokot, sőt október 2-án az Alföld délkeleti vidékein C fokos maximumokat mértek. Ekkor azonban már megközelítette hazánkat egy hullámzó frontrendszer, amelynek széles felhősávjából 2-án délutántól sokfelé hullott eső, záporeső és 3-ára mérséklődött a meleg. 16. ábra: A lehullott csapadék mennyisége Szlovákiában, 216. október 2-án 44 Október 3-án - a frontrendszer mentén - a Fekete-tengertől északnyugatra egy markáns ciklon alakult ki, amelynek csapadéksávjai és hűvös levegője, több napon keresztül meghatározta a Kárpátok és környezetének időjárását. Hatására nagy területen hullott jelentős, helyenként a sokéves havi átlag 15-2 %-át elérő mennyiségű eső. 17. ábra: A lehullott csapadék mennyisége Szlovákiában, 216. október 3-án és 4-én 45 Különösen sok csapadék hullott a Bodrog szlovákiai vízgyűjtőjén, ahol a leginkább esős napokon (3-án és 4-én) nagy területen mértek - összességében mm-nyi esőt. Működési területünknek leginkább a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei részét érintette a nagycsapadék, ahol - a fenti két napon - általában 2-4 mm közötti értékek voltak jellemzőek, de pl. a Taktaközben, a Bódva völgyében, valamint a Bükkben és Miskolc környékén 4-7 mm-t mértek Slovenský Hydrometeorologický Ústav, / ; i megtekintés. 45 Slovenský Hydrometeorologický Ústav, / ; i megtekintés. 46 A maximumot Miskolc-Diósgyőr jelentette, ahol 3-án 49,, 4-én 22,3 mm eső hullott.

27 OKTÓBER 27 Október 5-től a ciklon lassan vesztett erejéből és 7-ére feloszlott Közép-Európa felett. Addig azonban még sokfelé volt eső, amelynek mennyisége napról-napra csökkent. A ciklon áramlási rendszerében érkező sarkvidéki eredetű légtömeg napokon keresztül igen hűvös időt okozott. Október 5-én és 6-án Szlovákiában 6-7 m magasságban húzódott a hóhatár és 1 m felett 5-5 cm vastagságú hótakaró alakult ki. 18. ábra: Októberi hórekord született a Magas-Tátrában. A Csorba-tónál (1355 m) október 6-án 31 cm-es hóvastagságot mértek. Az 1951 óta tartó észlelések folyamán, még soha nem mértek ilyen vastag havat októberben. 47 Hazai területen 6-án reggelre hó fedte a Mátra és a Bükk legmagasabb csúcsait, amelynek azonban nagyobb része napközben elolvadt. Kékestetőn 4 cm-es összefüggő hótakarót mértek, amely az eddigi megfigyelések történetében a második legkorábbi hótakaró kialakulást jelenti és legutóbb 8 éve észleltek hasonló (igaz akkor ez már szeptember végén bekövetkezett). A ciklon feloszlását követő 1-2 napon csendesebb és az átlagostól több fokkal hidegebb időben lehetett részünk, majd egy dél felől a Kárpát-medencét megközelítő mediterrán ciklon hatására ismét beborult az ég és többfelé alakult ki eső, zápor, sőt október 11-én, Kékestetőn átmenetileg havazott is. Ezután ismét 1-2 csendesebb hűvös nap következett, majd 14-től egyre melegebb léghullámok érkeztek térségünkbe. Kissé erősödött a nappali felmelegedés, de ismét többfelé eleredt az eső, zápor, sőt helyenként zivatar is kialakult. A lehullott csapadék mennyisége öszszességében számottevő volt, de csak Erdélyben haladta meg a 2 mm-t. Október második dekádjának végére Európa nagy részének időjárását már magasnyomás határozta meg, ugyanakkor Európa középső részén, hozzávetőlegesen az Északi-tengertől az Alpokon át Dél-Olaszországig, továbbra is ciklonok alakították az időjárást. Az egyik ilyen légörvény hidegfrontja október 21-én haladt át az ország felett és hullámot vetve újabb jelentős csapadékot adott. A lehullott eső mennyisége - a Felső-Tisza vízgyűjtője kivételével - általában 2-4 mm között volt, de egy-két helyen előfordult ettől némileg nagyobb érték is. A hidegfront mögött kissé lehűlt a levegő, de igazán hideg nem volt, mindössze néhány helyen alakult ki gyenge fagy és a délutáni órákban általában 1-15 fok közé emelkedett a hőmérséklet. Október 25-én egy újabb ciklon meleg, majd hidegfrontja érkezett. Eleinte jelentős melegedés zajlott, olyannyira, hogy 24-én és 25-én az ország déli felén 2-23 fok közötti maximumok mértek. A hidegebb levegő beáramlását követően a reggeli órákban már sokfelé fagyott, de a kora délutáni órákban továbbra is 1 fok feletti legmagasabb hőmérsékletek voltak jellemzőek. 47 webhely: ; i letöltés

28 OKTÓBER 28 Vízjárás A száraz szeptembert követően a hónap elején kisvizes állapot jellemezte vízfolyásaikat. A mederteltségek - a duzzasztott szakaszok kivételével - az igen alacsony tartományban mozogtak. Az október első dekádjában lehullott jelentős esőket követően már kisebb árhullámok kialakultak, de a csapadék csekélyebb intenzitása és a korábban kiszáradt talajok miatt, igazán jelentős vízszintemelkedést sehol sem regisztráltak. Ezeket a nagyrészt,5-1, méteres árhullámokat gyors apadás követte, de a hónap középső dekádjában átmenetileg kialakuló kisvízi periódus a korábbinál már némileg (1-3 cm-rel) magasabb vízállásokat hozott. Az október 21-én és 22-én lehulló újabb jelentős eső, ismét árhullámok kialakulását idézte elő, amelyek közül némelyik már 1,5-2, m-es vízszintemelkedéssel járt, ugyanakkor készültségi szintet elérő, vagy patakárvizet kialakító árhullám továbbra sem volt.

29 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. január 19. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 2. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

30 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 21. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 22. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

31 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. február 23. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 24. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

33 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. március 27. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 28. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

35 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. április 31. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 32. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

37 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. május 35. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 36. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

39 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. június 39. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 4. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

41 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. július 43. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 44. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

43 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. augusztus 47. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 48. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

45 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. szeptember 51. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 52. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

47 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. október 55. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot. 49 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot.

48 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. január 57. ábra: A 216. január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása 51 5 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 51 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

49 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. február 59. ábra: A 216. február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 53 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

50 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. március 61. ábra: A 216. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 55 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

51 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. április 63. ábra: A 216. április havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 57 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

52 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. május 65. ábra: A 216. május havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 59 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

53 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. június 67. ábra: A 216. június havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása 61 6 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 61 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

54 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. július 69. ábra: A 216. július havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. július havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 63 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

55 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. augusztus 71. ábra: A 216. augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. augusztus havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 65 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

56 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. szeptember 73. ábra: A 216. szeptember havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. szeptember havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 67 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

57 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. október 75. ábra: A 216. október havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. szeptember havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 69 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

58 vízállás (cm) vízszint (mbf.) vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK VÍZÁLLÁSOK Tisza Vízmérce adatai: Tokaj Vízfolyás Tisza Szelvény 543,79 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,33 mbf LKV -184 cm Időpontja LNV 928 cm Időpontja I. fok 65 cm II. fok 7 cm III. fok 8 cm "" pont 216. I. fok II. fok III. fok LKV Tokaj 216 Tokaj napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tokaj napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tokaj napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 77. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál LKV (Tiszalök-alsó) Tiszalök-felső 216 Tiszalök-alsó 216 Tiszalök-alsó napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszalök-alsó napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján 78. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél Tiszalök-felső napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszalök-felső napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV (Tiszalök-felső) Vízmérce adatai: Tiszalök-felső Vízfolyás Tisza Szelvény 518,2 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,34 mbf LKV -232 cm Időpontja LNV 831 cm Időpontja Vízmérce adatai: Tiszalök-alsó Vízfolyás Tisza Szelvény 518,1 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,34 mbf LKV -372 cm Időpontja LNV 831 cm Időpontja

59 vízszint (mbf.) vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Vízmérce adatai: Tiszakeszi Vízfolyás Tisza Szelvény 464,26 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 86,7mBf LKV -212 cm Időpontja LNV 811 cm Időpontja I. fok 5 cm "" pont I. fok II. fok 6 cm II. fok III. fok III. fok 65 cm Tiszapalkonya LKV Tiszapalkonya 216 Tiszakeszi 216 Tiszakeszi LNV Tiszakeszi LKV Tiszapalkonya napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszapalkonya napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszapalkonya napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Tiszapalkonya LNV 79. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél Vízmérce adatai: Tiszapalkonya Vízfolyás Tisza Szelvény 484,7 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 87,28 mbf LKV -66 cm Időpontja LNV 86 cm Időpontja I. fok 5 cm II. fok 6 cm III. fok 65 cm Tiszabecs Tivadar Vásárosnamén y Záhony Dombrád Tiszabercel Tokaj Tiszalök-felső Tiszalök-alsó Tiszapalkonya Tiszakeszi Tiszafüred Kisköre-felsö Kisköre-alsó Szolnok Csongrád Szeged ábra: Vízszintek a Tiszán

60 vízállás (cm) vízszint (mbf.) vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Bodrog Vízmérce adatai: Felsőberecki Vízfolyás Bodrog Szelvény 47,74 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 92,16 mbf LKV 13 cm Időpontja LNV 795 cm Időpontja I. fok 55 cm II. fok 65 cm III. fok 7 cm III. fok II. fok I. fok LKV Felsőberecki 216 Felsőberecki napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőberecki napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőberecki napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 81. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél Vízmérce adatai: Sárospatak Vízfolyás Bodrog Szelvény 37,3 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 91,8 mbf LKV -2 cm Időpontja LNV 74 cm Időpontja I. fok 5 cm II. fok 6 cm III. fok 65 cm III. fok II. fok I. fok LKV Sárospatak 216 Sárospatak napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sárospatak napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sárospatak napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 82. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál

61 vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Ung-Ungvár Ung-Lékárd Laborc- Nagymihály Laborc-Iske Latorca-Munkács Latorca- Nagykapos Ondava-Hór Bodrog- Felsőberecki Bodrog- Sárospatak Tokaj ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

62 vízállás (cm) vízszint (mbf.) vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Sajó Vízmérce adatai: Sajópüspöki Vízfolyás Sajó Szelvény 123,5 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 148,38 mbf LKV 13 cm Időpontja LNV 416 cm Időpontja I. fok 2 cm II. fok 25 cm III. fok 3 cm III. fok 216. II. fok I. fok LKV Sajópüspöki Sajópüspöki napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajópüspöki napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajópüspöki napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 84. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél Vízmérce adatai: Sajószentpéter Vízfolyás Sajó Szelvény 76,5 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 121,82 mbf LKV 29 cm Időpontja LNV 46 cm Időpontja I. fok 25 cm II. fok 3 cm III. fok 35 cm III. fok II. fok I. fok LKV Sajószentpéter Sajószentpéter napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajószentpéter napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajószentpéter napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 85. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél

63 vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Vízmérce adatai: Felsőzsolca Vízfolyás Sajó Szelvény 49,38 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 17,2 mbf LKV -13 cm Időpontja LNV 512 cm 17.2 Időpontja I. fok 3 cm II. fok 35 cm III. fok 4 cm III. fok 216. II. fok I. fok LKV Felsőzsolca Felsőzsolca napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőzsolca napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőzsolca napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 86. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

64 vízállás (cm) vízszint (mbf.) vízállás (cm) vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK Hernád Vízmérce adatai: Hidasnémeti Vízfolyás Hernád Szelvény 97,4 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 151,26 mbf LKV -13 cm Időpontja LNV 53 cm Időpontja I. fok 2 cm II. fok 25 cm III. fok 3 cm II. fok I. fok "" pont LKV Hidasnémeti Hidasnémeti napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Hidasnémeti napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Hidasnémeti napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 87. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél Vízmérce adatai: Gesztely Vízfolyás Hernád Szelvény 24,4 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 18,13 mbf LKV -26 cm Időpontja LNV 517 cm Időpontja I. fok 25 cm II. fok 3 cm III. fok 35 cm I. fok 216. II. fok III. fok LKV Gesztely Gesztely napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Gesztely napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Gesztely napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 88. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

65 vízállás (cm) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK Tarna ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál III. fok II. fok I. fok LNV LKV Tarnaméra Vízmérce adatai: Tarnaméra Vízfolyás Tarna Szelvény 24,3 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 99,27 mbf LKV 16 cm Időpontja LNV 5 cm Időpontja I. fok 25 cm II. fok 3 cm III. fok 35 cm ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Tarnaörs Vízmérce adatai: Tarnaörs Vízfolyás Tarna Szelvény 11,855 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 91,41 mbf LKV 65 cm Időpontja LNV 565 cm Időpontja I. fok 35 cm II. fok 4 cm III. fok 45 cm

66 vízhozam (m 3 /s) vízhozam (m 3 /s) VÍZHOZAMOK VÍZHOZAMOK Tiszabecs Vásárosnamény Tiszadob Kisköre-alsó Szeged 91. ábra: Vízhozamok a Tiszán Felsőberecki Ondava-Hór Ung-Lékárd Laborc-Homonna 92. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

67 vízhőmérséklet ( C) vízhőmérséklet ( C) VÍZHŐMÉRSÉKLETEK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK Tisza-Tiszabecs Tisza-Tokaj Tisza-Tiszapalkonya 93. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán Bodrog-Felsőberecki Hernád-Hidasnémeti Sajó-Sajópüspöki 94. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

68 TALAJVÍZSZINTEK TALAJVÍZSZINTEK 216. január 95. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a 216. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 71 7 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 71 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

69 TALAJVÍZSZINTEK 216. február 97. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a 216. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 73 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

70 TALAJVÍZSZINTEK 216. március 99. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a 216. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 75 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

71 TALAJVÍZSZINTEK 216. április 11. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. április havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak április havi átlagos és a 216.április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 77 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

72 TALAJVÍZSZINTEK 216. május 13. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. május havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak május havi átlagos és a 216.május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 79 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

73 TALAJVÍZSZINTEK 216. június 15. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. június havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak június havi átlagos és a 216.június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 81 8 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 81 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

74 TALAJVÍZSZINTEK 216. július 17. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. július havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak július havi átlagos és a 216.július havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 83 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

75 TALAJVÍZSZINTEK 216. augusztus 19. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. augusztus havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak augusztus havi átlagos és a 216.augusztus havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 85 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

76 TALAJVÍZSZINTEK 216. szeptember 111. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. szeptember havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak szeptember havi átlagos és a 216.szeptember havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 87 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

77 TALAJVÍZSZINTEK 216. október 113. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. október havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak október havi átlagos és a 216.október havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 89 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

78 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 115. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén 91,59 Terepmagasság 4397 Ároktő - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (21-6, 28-14) Besenyőtelek - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,56 Terepmagasság

79 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK 3946 Cigánd - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Eger - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (25-214) ,1 Terepmagasság ,52 Terepmagasság Egerfarmos - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) Jászárokszállás - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,15 Terepmagasság ,17 Terepmagasság Jászdózsa - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszintek (22-214) Karcsa - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) ,79 Terepmagasság ,88 Terepmagasság Karos - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Kistokaj - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,7 Terepmagasság ,66 Terepmagasság

80 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK 116,48 Terepmagasság 4396 Ludas - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (23-214) ,18 Terepmagasság 1817 Mezőcsát - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Mezőkeresztes - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszinz ( ) Mezőkövesd - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,2 Terepmagasság ,42 Terepmagasság Miskolc - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) Nemesbikk - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,53 Terepmagasság ,8 Terepmagasság Olaszliszka - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Pácin - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,91 Terepmagasság ,61 Terepmagasság

81 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK 4176 Poroszló-Nagyállás - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Sajóörös - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,93 Terepmagasság ,89 Terepmagasság Sárospatak-Baksa-tanya - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (2-214) Sárospatak-Baksa-tanya 2. - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) ,68 Terepmagasság ,2 Terepmagasság Sárospatak-Várhomok - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Szentistván - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,66 Terepmagasság ,91 Terepmagasság Szihalom - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) Szikszó - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagois havi talajvízszint (22-214) ,91 Terepmagasság ,87 Terepmagasság

82 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK 1796 Taktaharkány - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tarnaméra - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszinz (22-214) ,56 Terepmagasság ,78 Terepmagasság Tarnaörs - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,81 Terepmagasság 1835 Tiszadorogma - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,76 Terepmagasság Tiszadorogma - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tiszadorogma - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) ,12 Terepmagasság ,4 Terepmagasság Tiszakarád - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tiszakarád - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) ,74 Terepmagasság ,45 Terepmagasság

83 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK 4239 Tiszalúc - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Tolcsva - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (23-214) ,61 Terepmagasság ,69 Terepmagasság Viss - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) Zaránk - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) ,54 Terepmagasság ,49 Terepmagasság

84 minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON évi meteorológiai adatok: Miskolc-Diósgyőr napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 116. ábra: 216. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr évi meteorológiai adatok: Kékestető napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 117. ábra: 216. évi mérési adatok: Kékestető 91 9 Adatforrás: OMSZ 91 Adatforrás: OMSZ

85 minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon évi meteorológiai adatok: Eger napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 118. ábra: 216. évi mérési adatok: Eger évi meteorológiai adatok: Jósvafő napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 119. ábra: 216. évi mérési adatok: Jósvafő Adatforrás: OMSZ 93 Adatforrás: OMSZ (a távmérő üzemzavara miatt, az adatsorok októbertől hiányosak)

86 MELLÉKLETEK MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet

87 2. sz. melléklet MELLÉKLETEK

88 MELLÉKLETEK

89 MELLÉKLETEK 3. sz. melléklet

Több megjelenítése