A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Átírás

1 A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 JANUÁR... 4 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 4 VÍZJÁRÁS... 5 FEBRUÁR... 7 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 7 VÍZJÁRÁS... 7 MÁRCIUS... 9 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 9 VÍZJÁRÁS... 1 ÁPRILIS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS MÁJUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS JÚNIUS IDŐJÁRÁSI HELYZET VÍZJÁRÁS JÚLIUS... 2 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 2 VÍZJÁRÁS CSAPADÉKTÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS... 41

3 TARTALOMJEGYZÉK 3 VÍZÁLLÁSOK TISZA BODROG SAJÓ HERNÁD TARNA VÍZHOZAMOK... 5 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK TALAJVÍZSZINTEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT MELLÉKLETEK ÁBRAJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK... 73

4 JANUÁR 4 JANUÁR Január az átlagostól melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt. Időjárási helyzet Az év hideg, téli időjárással kezdődött, napközben is fagypont alatti hőmérsékletekkel. Január 2-án egy hidegfront érintette térségünket. Nyomában sokfelé alakult ki kisebb ónos eső, vagy eső és a megerősödő szél átkeverő hatása megszűntette a medencében kialakult hideg légpárnát, így jelentősen enyhült az idő. 3- án estétől a síkvidéken eleinte ismét eső esett, majd éjszaka egyre inkább havazás váltotta azt fel. Január 5-én reggelre a Mátra és a Bükk magasabb területeit csaknem összefüggő hótakaró borította, amelynek vastagsága 1-1 cm között mozgott. Január 7-9. között, egy nagyobbrészt térségünktől keletre elvonuló hideg léghullám okozott zord időjárást. A 8-án és 9-én a hóval borított hegyvidéki területeken nem volt ritka a -15 C körüli minimum, de a Bükk-fennsíkon C-ot is mértek és napközben is csak Cig emelkedett a hőmérséklet 1. Az addig is változékony időben január 1-én egy újabb drasztikus változás, enyhülés következett. Ausztriában és Magyarország nyugati részén napi maximum rekordot mértek - Fertőrákoson 19,7 C-ig melegedett a levegő. 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet 2 Miközben a vízgyűjtők legnagyobb részén tavasziasan enyhe idő volt, addig Kárpátalján és Erdélyben maradt a megszokotthoz közeli hőmérséklet, valamint több napon volt számottevő csapadék, a hegyvidéki területeken jelentős havazás is kialakult. Január második dekádjának elején már ez utóbbi területeken is enyhült az erős fagy, de csak az alacsonyabb fekvésű térségekben volt számottevő olvadás. Január közepére - a délnyugati áramlásnak köszönhetően egyre enyhébb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, de ezzel együtt növekedett a ködhajlam is. Azokon a területeken, ahol kisütött a nap enyhe tavaszias idő volt, míg a ködös vidékeken csak kevéssel emelkedett a hőmérséklet fagypont fölé. Ez az időjárási helyzet olykor rendkívül nagy hőmérsékleti különbségeket generált az egyes országrészek között. 1 A Kárpátok magasabban fekvő területein nem volt ritka a -25 C körüli minimum. Január 7-én Erzsébetváros -26,3 C, Január 8-án Brassó -33,3 C, Gyergyóalfalu -26,8 C, Erzsébetváros -25,7 C Január 9-én Brassó -33,1 C 2 Forrás: OVSZ,

5 JANUÁR 5 Január 17-től erősödött a csapadékhajlam és 25-ig minden nap hullott kisebb-nagyobb eső, havas eső, ritkábban havazás is előfordult. Január 29-én egy mély ciklon közelítette meg térségünket, majd át is vonult a Kárpátmedencén. Csapadékrendszeréből nagy területen volt jelentős eső, havas eső, a magasabb hegyvidéki területeken havazás. A január 3-án lehullott 2-5 mm-nyi csapadékmennyiség nagyjából megfelel az egész hónapra várható csapadékösszegnek. A hónap utolsó napjának reggelén az északkeleti országrészben még sokfelé havazott (néhol rendkívül intenzíven), majd mindenütt megszűnt a csapadék. Vízjárás A hónap legnagyobb részét a decemberihez hasonló, kisvizes állapot jellemezte. A mederteltségek igen alacsonyak voltak. Január 11-ét követően egy kisebb árhullám alakult ki a Felső-Tiszán és a Szamoson, amelyet a hónap első dekádjában hullott hó olvadása és kisebb esők okoztak. Ennek a Vásárosnaménynál, mintegy 2,5 m-es vízszintemelkedést okozó árhullámnak köszönhetően, az év első napjaiban kialakult és január első dekádjában némileg megerősödött tiszai jégtakaró a hónap közepétől vékonyodni, gyengülni kezdett, majd január harmadik dekádjának elején az álló jég megindult és átmeneti rövid erős zajlással le is vonult. 2. ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) Ezt követően a vízfolyásokon igen alacsony, vagy alacsony mederteltség mellett, általában apadó tendencia érvényesült, majd a hónap végén átvonuló ciklon okozta esőzések nyomán, újabb árhullámok jöttek létre, amelyek néhány vízfolyáson (Sajó, Tarna, Takta) készültségi szintek feletti vízállások kialakulásához vezettek. A kialakuló maximumok nem voltak igazán jelentősek, mindössze a Tarna tarnamérai és a Takta taktaföldvári vízmércéjén értek el, ill. haladták meg rövid ideig a III. fokot.

6 JANUÁR 6 3. ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (215. január-február) 4. ábra: Vízállások a Tarnán (215. januárfebruár) A ciklon átvonulása után hidegebbre forduló időben ezeknek az árhullámoknak a vízutánpótlása gyorsan csökkent és a tetőzéseket követően ütemes apadás kezdődött az érintett vízfolyásokon.

7 FEBRUÁR 7 FEBRUÁR Február az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 3-7 % között volt. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban az évszakos átlagnak megfelelő hőmérsékletű időjárás uralkodott. A fagypont alatti minimumok mellett, napközben kevéssel fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Február 4-én egy nedvesebb léghullám hatására, nagyobb területen volt havazás, hózápor és átmenetileg a síkvidéken is kialakult néhány cm-es hóréteg. Ezután csendes az évszaknak megfelelő hőmérsékletű napok következtek, fokot alig meghaladó maximumokkal és erősebb fagyokkal, majd a hónap első dekádjának végén megenyhült az idő, s ott ahol a nap is kisütött a délutáni órákra 5-1 C fok közé emelkedett a hőmérséklet. A reggel fagyos, de a nappali órákban kora tavasziasan enyhe időjárás február 16-ig tartott. Ekkor egy térségünktől keletre vonuló hidegfront okozott átmeneti lehűlést, amelynek hatására a napi maximum hőmérsékletek némileg visszaestek és a reggeli órákban ismét kemény fagyok alakultak ki. 5. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet 3 A hidegfront elvonulása után fokozatos enyhülés kezdődött, de ezzel együtt nőtt a csapadékhajlam is, így a hónap utolsó hete kora tavasziasan enyhe és kisebb esőkkel tarkított időjárással telt el. A nappali legmagasabb hőmérsékletek nagy területen elérték, vagy meghaladták a 1 C-t és a hajnali órákra is inkább csak a fagyzugos területeken csökkent nulla fok alá a hőmérséklet. Vízjárás A január utolsó napjaiban kialakult árhullámokat követően, az érintett vízfolyások legnagyobb részén ütemes apadás kezdődött és február első dekádjának végére már nagyobbrészt ismét kisvizes állapot volt jellemző. A Bodrogon ez a folyamat némileg tovább tartott, de február második felében már itt is alacsony vízállásokat mértek. 3 Forrás: OVSZ,

8 FEBRUÁR 8 A hegyvidéki területeken január utolsó napjaiban lehullott hó, február első dekádjában mérsékelt ütemben gyarapodott. A hónap első dekádjának végére a Sajó-Hernád vízrendszerben a megszokottól némileg több, míg máshol attól lényegesen elmaradó volt a hóban tárolt vízkészletet nagysága. Szokatlan módon a legkevesebb hó a Felső-Tisza Tiszabecsig tartó vízrendszerében halmozódott fel. 6. ábra: A hótakaró vízegyenértéke 4 Ez a hómennyiség a hónap utolsó hetére némileg csökkent, majd az enyhülő időben ütemesebb olvadás kezdődött. Az olvadás és a kisebb esők ismét árhullámokat alakítottak ki a vízfolyásokon, de ezek magassága nem ért el készültségi szintet. Az áradás mértéke a nagyobb vízfolyásokon (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád) 1-1,5 méteres tartományban mozgott. 4 Forrás: OVSZ,

9 MÁRCIUS 9 MÁRCIUS Március az átlagostól melegebb és működési területünk legnagyobb részén szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 3-8 % között volt, ugyanakkor kisebb körzetekben (a Bükkben és a Heves-Borsodi-dombság egyes részein) az átlagoshoz közeli, ill. kissé azt meghaladó (8-13 % között) csapadék hullott. Időjárási helyzet Március első napjaiban folytatódott az enyhe időjárás, de kisebb esők továbbra is kialakultak. A nappali órákban továbbra is 1 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, ugyanakkor hajnalban még viszonylag erős fagyokkal számolhattunk. Az általában nyugati, délnyugati irányból érkező léghullámok, főképp a Kárpátok mentén okoztak jelentősebb csapadékot, nagyrészt esőt, míg hazai területen - március 5-ig - mindössze 1-7 mm-t mértek. Ezután a hónap első dekádjának közepétől ez a gyenge csapadékhajlam is csökkent és száraz, lassan melegedő időjárás köszöntött be. A nappali maximumok március között nagy területen elérték, vagy meghaladták a 15 fokot, de hajnalban továbbra is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Március 12-én egy kelet felől érkező ciklon okozott lehűlést, felhőzónájából pedig nagy területen hullott eső, a magasabb hegyvidékeken hó. A legtöbb csapadék a Bükk-fennsíkon volt, ahol 15-2 cm-es hóréteg alakult ki. 7. ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkúton 214. március 13-án reggel 5 Ezt az átmeneti lehűlést gyors felmelegedés követte, olyannyira, hogy 16-án és 17-én már ismét 15 C fok feletti maximumok voltak jellemzők. A hónap második felében, hőmérsékletben kissé változékony, de továbbra is tavaszias időjárásban lehetett részünk. Néhány kisebb lehűlés ugyan tarkította az általában enyhe időszakot, így a hűvösebb napokon 1, a melegebb periódusokban 15-2 C fokos csúcshőmérsékletek alakultak ki. Az éjszakák még többször fagyosak voltak, de a melegebb napokon már előfordult 5-1 fok közötti reggeli hőmérséklet is. Csapadék március között csak elvétve hullott, majd a hónap utolsó napjaiban ismét esősebbre fordult az idő. Ekkor a Kárpátmedence felett vonuló frontokat gyakran kísérte eső, záporeső, sőt többfelé zivatar is kialakult (kevés helyről jégesőt is jelentettek), ill. a hidegebb levegőben a magasabb hegyvidékeken hózápor, havazás is előfordult. A csapadék mennyisége hazai területen mérsékelt volt, március között mindössze a Bükk magasabb régióiban érte el a 2-3 mm-t, ugyanak- 5 Forrás:

10 MÁRCIUS 1 kor a külföldi vízgyűjtők közül a Bodrog és a Felső-Tisza vízrendszerében sokfelé észleltek 2-6 mm közötti mennyiséget, lokálisan pedig 1 mm-t közelítő érték is előfordult. A hónap utolsó két napján a külföldi hegyvidéki területeken jelentősen süllyedt a fok határa, így a csapadék egy része a vízgyűjtő elhelyezkedésétől függően 8-1 m-es magasság fölött - hó formájában hullott és halmozódott fel. 8. ábra: Zápor átvonulása Miskolc felett 215. március 3-án 6 Vízjárás A március eleji esők hatására a Felső-Tiszán és a Szamoson képződött árhullám, amely az említett folyószakaszokon 2-3 m-es vízszintemelkedést okozott. A kisebb áradást fokozatos apadás követte és a hónap közepére, már minden vízfolyáson a kisvízi tartományban mozogtak a vízállások. A hónap második felének nagy részében is száraz maradt az idő, így a fokozatos lassú apadás tovább folytatódott, majd a hónap legvégén az újabb, részben folyékony csapadék hatására néhány vízfolyáson - ismét kisebb árhullám alakult ki. 9. ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) Igazán jelentős vízszintemelkedés sehol sem volt, csak a Bodrog szlovákiai vízrendszerében és a Felső-Tisza egy-két jobb oldali mellékvizén észleltek méteres nagyságrendű áradást. 6 Forrás:

11 ÁPRILIS 11 ÁPRILIS Április - működési területünk legnagyobb részén - az átlagoshoz közeli hőmérsékletű, de a megszokottól lényegesen szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -,5 - +1, fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 1-3 % között volt. Időjárási helyzet A hónap első hetében változékony, szeles és többször csapadékos időjárásban lehetett részünk. Ekkor általában északi, északnyugati irányból érkeztek a légtömegek a Kárpát-medence fölé, az átlagosnál hűvösebb, olykor késő télies jelleget mutatva. A hajnali órákban még többször fagypont alá csökkent a hőmérséklet és napközben is csak megközelítette a 1 C fokot. 1. ábra: Hózáporok és zivatarok átvonulása Budapest felett április 3-án Az időszak folyamán többször volt hózápor (sőt helyenként hózivatar is előfordult) és a magasabb hegyekben átmenetileg vékony hótakaró is kialakult. Április 8-tól fokozatos melegedés kezdődött és a hónap második dekádjának elején már 2 C fok feletti maximumok voltak jellemzőek, ugyanakkor az éjszakai órákban még ekkor is sokfelé volt gyenge fagy. Április 13-én már többfelé a 25 fokot is megközelítette a hőmérséklet, de 14-én egy hidegfront hatására 6-8 fokos visszaesés volt tapasztalható. A front alig hozott csapadékot, mindössze néhány helyen alakult kisebb zápor. Ezt az átmeneti (mindössze egy napos) lehűlést gyors melegedés követte, - olyannyira, hogy április 16-án megdőlt az országos és valószínűleg több helyi maximum hőmérsékleti rekord is. Az 1952-ben Szarvason észlelt 27,6 C-ot, a Győr-Moson-Sopron megyei Osliban mért 29,2 C fokos érték adta át a múltnak, ugyanakkor a korábbi rekordot az ország több pontján is meghaladta a hőmérséklet. A nyáron is melegnek számító nap után újabb lehűlés következett. Az április 17-én és 18-án észak felől érkező hidegfront a korábbiknál fokkal hűvösebb levegőt szállított a Kárpát-medencébe, s így drasztikusan visszaesett a hőmérséklet. 18-án, a síkvidéken 1-13, a Bükkben és a Mátrában 5-8 C fokos maximumokat mértek, a hajnali órákban pedig többfelé volt - többnyire - gyenge fagy. 7 Forrás:

12 ÁPRILIS 12 Az időjárási frontok okozta változékonyság ellenére hazai területen - csapadék csak kevés hullott, mindössze működési területünk Tiszához közeli délborsodi és délhevesi térségében érte el mennyisége az 5-1 mm-t. A külföldi vízgyűjtőkön már némileg több csapadék volt, de igazán jelentős (2-3 mm) mennyiségek inkább csak Kárpátalja keleti területein és Erdély északi részén hullottak. 11. ábra: Az április 17-én hullott csapadék 8 Az erőteljes lehűlés miatt a hegyvidékeken a csapadék egy része ismét hó formájában érkezett, de vastagabb hótakaró csak a legmagasabb területeken alakulhatott ki. Az erőteljes lehűlést lassú, fokozatos felmelegedés követte, de az egyre magasabb maximumok ellenére a hónap harmadik dekádjának elején a hajnali órákban még többfelé előfordult gyenge fagy. Április 22-től már ismét 2 fok fölé emelkedett a legmagasabb hőmérséklet, megszűntek az éjszakai fagyok és igazán kellemes késő tavaszi-kora nyári időjárás alakult ki. Április 25-től frontok közelítették meg térségünket. Hatásukra növekedett a csapadékhajlam, de nagyobb területre kiterjedő igazán jelentős csapadék továbbra sem hullott. 28-án egy hidegfront haladt át a Kárpát-medence felett, amely mentén többfelé volt zápor, zivatar, egy-két helyen 5-15 mm-t elérő esővel. A front mögött lehűlt a levegő és a hónap utolsó napjának hajnalán ismét sokfelé fok közelébe süllyedt a hőmérséklet, de gyenge fagy csak kisebb területen volt. Vízjárás A március végi, április elejei csapadék hatására főképp a Felső-Tisza és a Bodrog vízrendszerében voltak mérsékelt vízszintemelkedések, amelyek összességében a Tisza duzzasztásmentes szakaszain 1-3 m-es, míg a Bodrogon 1 m körüli áradást okoztak. A kisebb vízfolyásokon dm-es nagyságrendű árhullámok vonultak le, amelyeket ütemes apadás követett. A Tisza tó vízszintjének márciusban kezdődött nyári vízszintre történő emelése április elején is folytatódott és így a hónap első felében a kiskörei felvízi vízmércén, már általában a 7-71 cm közötti tartományban mozogtak a vízállások. 8 Forrás: OVSZ,

13 ÁPRILIS 13 A hónap második dekádjában bekövetkezett erőteljes felmelegedés hatására a Kárpátok magasabb régióiban az április elején hullott hó olvadása is megkezdődött, és ez a Felső-Tiszán fokozatos 5-1 cm-es vízszintemelkedést okozott, ugyanakkor a mederteltségek továbbra is alacsonyak maradtak. Április 17-én az átvonuló hidegfront a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerében többfelé okozott számottevő esőt, amelynek hatására egy kisebb árhullám képződött az érintett vízfolyásokon. A Tisza hazai szakaszán Vásárosnaménynál ekkor mintegy 2 métert emelkedett a vízszint, amely még így is az alacsony tartományban maradt. Április 2-ára Kisköre-felső vízállása elérte a 73 cm-es nyári duzzasztási szintet. Ennek a vízszintemelésnek és a levonuló kisebb árhullámnak köszönhetően 6-7 m 3 /s-os vízhozam mellett rövid ideig, a Tiszalök alatti duzzasztott szakaszon is közepes mederteltségek alakultak ki. A hónap második felében is folytatódott a száraz időjárás, így ezt a kisebb árhullámot fokozatos apadás követte, s a hónap végére a Tisza duzzasztásmentes szakaszain hasonlóan a többi vízfolyáshoz ismét kisvizes állapot volt jellemző. 12. ábra: A vízjárás jellemzői 215. április 29-én 9 9 Forrás: OVSZ,

14 MÁJUS 14 MÁJUS Május az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól összességében kissé szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -,5 +,5 fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 7-1 % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására 1-14 % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap első napjai változékony, mérsékelten csapadékos és az évszaknak megfelelőnél kissé hűvösebb időjárással teltek el. Május 4-ig a hajnali órákban 5-1 C fok közötti értékeket mértek és a délutáni órákban is csak kevés helyen emelkedett 18-2 fok fölé a hőmérséklet. Május 1-4. között sokfelé hullott számottevő csapadék, amelynek mennyisége hazai területen általában 5-15 mm között mozgott, csak a Bükk és a Mátra magasabb területein érte el a mm-t. A külföldi vízgyűjtők legnagyobb részén is hasonló volt a helyzet, de a Bodrog és a Felső- Tisza kárpátaljai vízrendszerében, valamint a Szamos és a Kraszna erdélyi vízgyűjtőin előfordultak mm-es értékek is. Május 5-én mérsékelt, majd 6-án erőteljes felmelegedés volt, nyárias fokos maximumokkal, majd 6-án este egy hidegfront érte el a Kárpátmedencét és némileg lehűlt a levegő. A front sokfelé okozott esőt, záport, zivatart, sőt helyenként felhőszakadás és jégeső is előfordult. 13. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek ( ) 1 A lehullott csapadék mennyisége általában nem volt igazán nagy, csak az erősebb zápor-zivatargócokban haladta meg a 15-2 mm-t. A külföldi vízgyűjtők közül leginkább a Hernád keleti és északi (Tárca), valamint a Bodrog nyugati és északi (Tapoly, Ondava, Laborc) vízrendszerét érintette jelentősebb csapadékkal a front, ahol többfelé mértek 2-4 mm-es értékeket. A front elvonulása után mérsékelten meleg maradt az idő, a csapadékhajlam átmenetileg csökkent, de azért egy-egy kisebb zápor továbbra is előfordult. A hónap első dekádjának végén egy sekély ciklon volt kisebb hatással időjárásunkra. A nappali órákban erőteljes gomolyfelhő képződés mellett, záporok, zivatarok alakultak ki, amelyekből helyenként 1-2 mm-t elérő eső hullott. A ciklon hátoldalán hűvösebb levegő érkezett, így a nappali némileg felmelegedés csökkent. 1 Forrás: OVSZ,

15 MÁJUS 15 Május 12-én és 13-án, egy hullámzó frontzóna előtt ismét erőteljes melegedés zajlott le, majd 14-én a front átvonult térségünk felett és csaknem 1 fokkal visszaesett a hőmérséklet. Sokfelé volt csapadék, de nagyobb területre kiterjedő jelentős eső csak Kárpátalján volt, míg hazai területen általában 3-8 mm-t mértek. (Ezekben a napokban hőmérsékleti kontinens rekord dőlt meg, hiszen május 14-én Spanyolország több pontján 4 fok fölötti maximumot jegyezhettek fel. Az új májusi rekord 42,9 C, amelyet Valenciától délre mértek. Igazi különlegessé az, hogy bár a városban és környékén nem szokatlan a 4 fokhoz közeli maximum ilyen korai időpontban még soha nem fordult elő ennyire meleg, sőt az ottani észlelések 146 éves történetében is csak 2 napon észleltek ettől magasabb hőmérsékletet.) 11 A hidegfront átvonulása után lassú melegedés kezdődött és néhány nap elteltével ismét nyárias magasságokba emelkedett a hőmérséklet. Május 2-án egy hullámzó frontzóna közelítette meg a Kárpát-medencét, amely mentén sokfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként jégesővel, felhőszakadással kísérve. Ezen a napon, hazai területen is, de főképp Közép-Szlovákiában többfelé mértek 2-5 mm-es csapadékot, sőt az Alacsony- és a Magas-Tátra térségében 5-85 mm-es értékek voltak jellemzők. Május 21-én a frontrendszer Magyarország fölé helyeződött, jelentős hőmérsékleti különbséget generálva a nyugati és keleti országrészek között. Míg a nyugati határszélen és a Bakonyban 1 fok körüli, addig a Tiszántúlon 3 fokhoz közeli maximumok alakultak ki. Ezzel párhuzamosan a frontrendszer déli részén egy mediterrán ciklon alakult ki, amely aztán kelet-északkelet felé vonulva és fokozatosan töltődve egészen május 27-ig meghatározta időjárásunkat. Áramlási rendszerében előbb főképp a Dunántúlra érkezett jelentős csapadék, majd a ciklonális mező keletebbre helyeződésével (május 25-én és 26-án) az ország északkeleti részén, valamint a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is nagy területen alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadással és komoly jégveréssel kísérve. A lehullott eső mennyisége tág határok között mozgott, de általában elérte a 2-4 mm, míg a felhőszakadások környezetében (pl. a Túr és a Kraszna vízrendszerében) ettől lényegesen nagyobb 6-1 mm-es értékek is előfordultak. 14. ábra: A május 25-én és 26-án hullott csapadék 12 A sokszor borongós, csapadékos idő ellenére a hőmérsékletek az átlagoshoz közeliek voltak, de pl. május 27-én, a ciklon hátoldalán érkező hidegebb levegő komolyabban is éreztette hatását és ekkor a nappali legmagasabb hőmérsékletek alig haladták meg a 1 fokot, a Bükkben és a Mátrában pedig 6-8 fokos maximumokat mértek. Ezt követően fokozatos melegedés kezdődött és a nagyrészt száraz időben visszatértek a nyárias hőmérsékletek. 11 forrás: 12 Forrás: OVSZ,

16 MÁJUS 16 Vízjárás A hónap elején hullott esőket követően a Felső-Tisza és a Szamos vízrendszerében alakult ki,5-1, m-es vízszintemelkedés, amelynek hatására a hazai folyószakaszon is kisebb árhullám képződött. A többi vízfolyáson továbbra is stagnáló, alig változó vízmozgás volt jellemző, igen alacsony mederteltségekkel. A május 1-én és 14-én hullott esők újabb kisebb vízszintemelkedéseket okoztak a Tisza felső szakaszán, de jelentős hatásuk a vízjárásra nem volt. A május 2-án fölénk helyeződő frontzóna hatására előbb a Sajó és a Hernád felső vízgyűjtőin hullott rövid idő alatt jelentősebb csapadék, így a szlovákiai felső szakaszokon tűszerű kisebb árhullámok alakultak ki. Az ezt követően kialakuló mediterrán ciklon nagyobb területre kiterjedő csapadéka már inkább a Bodrog és a Felső-Tisza, valamint a Szamos és a Kraszna vízrendszerét érintette, így ezeken a vízfolyásokon alakultak ki, különböző nagyságrendű vízszintemelkedések. A Bodrognak főképp a kárpátaljai vízrendszeréből származott jelentősebb vízmennyiség, míg a felvidéki forrásfolyók mérsékelt árhullámait a víztározók tovább csökkentették. A hazai folyószakaszon május 27-én reggeltől 28-án estig, mintegy 1,5 m-es emelkedés volt tapasztalható, majd ütemes apadás kezdődött. A Felső-Tiszán, a Túron és a Szamos-Kraszna vízrendszer hazai szakaszán általában 1,5-3 m közötti volt az áradás mértéke, de készültségi szintet elérő vízállások csak a Krasznán alakultak ki. A hónap utolsó napján Tiszalöknél a vízhozam rövid ideig megközelítette az 1 m 3 /s-ot, de a vízutánpótlás gyors csökkenését mutatta, hogy két nap múlva ennek már csak a felét mérték. A többi vízfolyáson nem okozott jelentősebb változást az átmenetileg csapadékosabb időjárás, mindössze a Hernádon vonult le két kisebb, 5-6 cm-es vízszintemelkedést okozó árhullám.

17 JÚNIUS 17 JÚNIUS Június az átlagostól melegebb és lényegesen szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 1-7 % között volt, ugyanakkor lokálisan 7-9 %-ot elérő értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap eleje igazi nyári időjárással kezdődött. A nappali legmagasabb hőmérsékletek 25-3 fok között alakultak, míg éjszaka általában 1-15 fok közé hűlt a levegő. Június első dekádjának végéhez közeledve lassan tovább emelkedett a hőmérséklet és a száraz napok után szórványosan (az északkeleti országrészben csak elszórtan) előfordult zápor, zivatar, helyenként jégesővel, felhőszakadással kísérve. Az ország középső sávjában több helyen a júniusi átlagot megközelítő csapadék hullott néhány óra alatt. Június között hőségriasztásra 13 is sor került, hiszen az országban csaknem mindenütt (a magasabb hegyvidékek kivételével) C közötti maximumokat mértek. A kánikulának egy hidegfront vetett véget június 15-én, amelynek hatására mintegy 1-15 fokot esett vissza a csúcshőmérséklet és sokfelé volt zápor, zivatar, ugyanakkor nagyobb területre kiterjedő igazán jelentős csapadék továbbra sem hullott. Némileg más volt a helyzet a külföldi vízgyűjtőkön, így pl. a Felvidéken, ahol a Hernád és a Bodrog vízrendszerében 2-4, sőt helyenként 4-6 mm esőt mértek. 15. ábra: A június 15-én hullott csapadék 14 Ezután kevésbé változékony, eleinte az évszakos átlaghoz közeli hőmérsékletű napok következtek és néha kisebb esők kísérték a Kárpát-medencét érintő gyenge frontok vonulását. Június második dekádjának végén újabb hidegfront érte el a vízgyűjtőket, amelyet követően néhány napra a megszokottól hűvösebb időjárás alakult ki. A front mentén az északi országrészben ismét sokfelé hullott eső, zápor, de hazai területen jelentősebb csapadék most is inkább csak lokálisan volt. A külföldi vízgyűjtők közül a Felső-Tisza vízrendszere részesült nagyobb csapadékban, ahol nagyobb területen mértek 2-3 mm-t. A fölénk áramló hűvösebb levegő hatására június 2-án és 21-én - a nappali órákban 2 fok közeli maximumokat észleltek, de a borongósabb hegyvidéki területeken csak fok volt. Egy melegebb nap után június 23-án ismét hidegfront érkezett, amelynek mentén 24-én sokfelé volt eső, zápor, de - működési területünkön - 1 mm-t meghaladó mennyiséget csak a 13 Hőségriasztás Országos Meteorológiai Szolgálat Hőség (25, illetve 27 fokos napi középhőmérséklet) A magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés első szintjén a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 25 és 27 fok között várható egy vagy két napig. Második szintű figyelmeztetést adunk ki, ha a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen tartósan (legalább 3 egymást követő napon) 25 és 27 fok között várható, vagy ha a napi középhőmérséklet egy vagy két napon egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen 27 fok fölött várható. A hőségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb szintjén a napi középhőmérséklet tartósabban legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen (legalább 3 egymást követő napon) 27 fok fölött várható. 14 Forrás: OVSZ,

18 JÚNIUS 18 Bükkben és néhány erősebb záporgócban észleltek. A front átvonulását követően a Kárpátok délkeleti része felett egy magassági hideg örvény alakult ki, így ott jelentősebb, helyenként 4-5 mm-nyi eső hullott. A légörvény felhőzete még június 25-én is meghatározta az ország keleti felének időjárását, borongós és a Tiszántúlon kifejezetten kellemetlenül hűvös időjárást okozva. 16. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérsékletek ( UTC) 15 Ezt követően lassú melegedési folyamat indult meg, de a hőmérsékletek a hónap végéig kissé az átlagos értékek alatt, vagy annak közelében alakultak. Június 29-én egy nedvesebb léghullám érintette a Kárpát-medencét, amely főképp Magyarország északi részén és a Felvidéken okozott többfelé jelentősebb csapadékot, lokálisan 2-3 mm-t meghaladó mennyiségekkel. Vízjárás A május végén kialakult kisebb Tisza és Bodrog árhullámot követően, június első napjaiban még viszonylagos bővizűség jellemezte a két folyót, majd a száraz, meleg időben gyors apadás indult meg és június első dekádjának végére már ismét kisvizes állapot uralkodott. A többi vízfolyáson folytatódott a lassú apadás, továbbra is igen alacsony mederteltségekkel. A vízhőmérsékletek a június elejei C-ról, 1-re szinte mindenütt 2-23 C közé emelkedtek. A csapadékszegény időjárás miatt a hónap közepére a Sajó, a Bódva és a Hernád egyes szakaszain már 5-6 %-ra csökkent a mederteltség, majd a 15-én érkező hidegfront csapadékát követően néhány dm-es árhullámok képződtek, sőt a Hernád határmenti szakaszán (a Szekcső és a Tárca készültségi szintet elérő árhullámának hatására) csaknem egy métert emelkedett a vízszint. 17. ábra: Vízállások a Hernád szlovákiai mellékvizein 16 A Kárpátalját érintő június 2-i jelentősebb esőket követően a Tisza felső szakaszán is méteres vízszintemelkedés következett be, de ez a kisebb árhullám a hazai folyószakaszon gyorsan ellapult és a közép-tiszai duzzasztott vízterekben már csak jelentéktelen áradást észlelhettünk. A június utolsó dekádjában uralkodó hűvös és 15 Forrás: OVSZ, 16 Forrás:

19 JÚNIUS 19 olykor csapadékos időben a folyó vízutánpótlása nem csökkent, így június végéig a 2 m 3 /shoz közeli vízhozamok voltak jellemzőek. A többi vízfolyáson nem volt jelentős változás, a duzzasztásmentes szakaszokon általában igen alacsony mederteltség volt jellemző.

20 JÚLIUS 2 JÚLIUS Július az átlagostól lényegesen melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2,5-3,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 2-7 % között volt, de foltokban előfordultak 2 % alatti és 7-95 % közötti területek is. Időjárási helyzet A hónap első néhány napját az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű időjárás jellemezte 3 Choz közeli maximumokkal, majd a dél felől hazánk fölé áramló szaharai eredetű levegő hatására - július 4-8. között - egy igazi forró kánikulai időszak alakult ki. Ekkor a csúcshőmérsékletek megközelítették, ill. elérték a 33-36, sőt 8-án - a legmelegebb napon - a C fokot is. Ebben az időszakban melegek voltak az éjszakák, általában C közötti minimumokkal, ugyanakkor a legmelegebb napokon 2-25 C fok közötti legalacsonyabb hőmérsékleteket mértek. Július 8-án egy markáns hidegfront vetett véget a kánikulának. A hőmérséklet ekkor átmenetileg 1-15 fokkal csökkent és a hónap folyamán először, többfelé hullott számottevő eső, amelynek mennyisége hazai területen általában 5-15, a külföldi vízgyűjtőkön 5-25 mm között volt, de lokálisan 4-5 mm-t is mértek. A front átvonulásakor kialakuló záporokat, zivatarokat igen erős szél kísérte. A legerősebb széllökések elérték az 5-8 km/h-t, a Mátrától délre pedig 9-1 km/h-át is észleltek. A hidegebb, száraz levegő nyugalomba jutását követően jelentősen enyhültek az éjszakák, olyannyira, hogy július 11-én hajnalban az északi országrész fagyzugos területein 3-5 fok közé hűlt a levegő, a bükki töbrökben 17 pedig erős, -5 C fok körüli fagyok is kialakultak. 18. ábra: Deres reggel a Bükk-fennsík egyik töbrében, 213 júliusában. Az időjárási helyzet és bükki következményei hasonlóak lehettek a 215. július 8-án átvonult erőteljes hidegfrontot követően is. 18 Ezután július 12-én már ismét meleg idő volt (3 fok körüli csúcsértékekkel), de 13-án egy hidegfront hatására rövid ideig - ismét lehűlt a levegő és kisebb esők is voltak, majd újfent erőteljesebb felmelegedés kezdődött és a hónap második dekádjának végére visszatért a kánikula. Július 15-től a legmagasabb hőmérsékletek elérték a 3 C fokot, majd között sokfelé mértek C fokos maximumot. A nagy melegben a napsütés nem volt zavartalan, többfe- 17 töbör - az egyik leggyakoribb és legjellegzetesebb felszíni karsztforma. Kerekded, zárt szintvonalú mélyedések. Átmérőjük néhány métertől több száz méterig terjed. Egyesek alja sík, másokban határozott mélypont található és esetleg víznyelők vagy zsombolyok nyílnak. (wikipédia) 18 Forrás:

21 JÚLIUS 21 lé alakult ki zápor, zivatar, néhol felhőszakadással, jégesővel kísérve. Az erősebb zivatargócokban 2-4 cm átmérőjű jegek hullottak és a hirtelen lezúduló eső mennyisége is meghaladta a 3-4 mm-t. Július 2-án átmenetileg egy napra kissé visszaesett a hőmérséklet (így is 3-33 fokos csúcshőmérsékleteket mértek), majd ismét forró napok következtek, 2-22, ill C fok feletti minimumokkal és maximumokkal. Július 22-én és 23-án sokfelé megközelítette, néhol elérte a napi középhőmérséklet a 3 C fokot. A 215. év harmadik komoly hőhulláma 19 július 26-án ért véget, amikor egy hidegfront érintette térségünket. A hőmérsékletek 1-15 fokot estek vissza, csapadék azonban ekkor is alig hullott. Mindössze a külföldi vízgyűjtők egy részén fordult elő területi átlagban is számottevő, 5 mm-t némileg meghaladó eső, ugyanakkor egy-egy helyen 4-6 mm-es értéket is mértek. A hidegfront nyomán néhány napra az átlagos közelébe, ill. az alá süllyedt a hőmérséklet, a korábbi forró periódust követően már-már hűvösnek érezhettük a levegőt. Vízjárás Július elején vízfolyásainkat csekély mederteltség és apadó, vagy alig változó vízmozgás jellemezte. A száraz és igen meleg időjárás hatására az első dekádban - a duzzasztott vízterek kivételével - további apadás következett be, amelyet csak egy-két vízfolyáson (Bódva, Hernád) szakított meg a július 8-i hidegfront záporai nyomán bekövetkező néhány deciméteres vízszintemelkedés. A hónap közepére több kisvízfolyáson a legkisebb vízszintek közelébe süllyedtek a vízállások és a nagyobb folyókon érkező vízmennyiség is jelentősen csökkent. Július második felében gyakoriak voltak a záporok, zivatarok, de az ezekből lehulló vízmenynyiség nem volt igazán jelentős, így a vízgyűjtők legnagyobb részén az esők nem tudták ellensúlyozni a rendkívüli meleg hatását. Az elszórtan kialakuló nagyobb zivatarok nyomán, ugyan ismét kialakultak rövid ideig tartó, kisebb vízszintemelkedések, de a lefolyás tartósabban nem növekedett. A hónap utolsó napjaira a Sajó és a Hernád duzzasztásmenetes szakaszainak nagy részén 2-3 %-os mederteltség volt jellemző, a Tisza vízhozama pedig 1 m 3 /s közelébe, ill. az alá sülylyedt. 19 Első hőhullám 215. június 7-15; második hőhullám 215.július 4-8; harmadik hőhullám 215. július

22 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 22 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 215. január 19. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 2. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

23 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön

24 CSAPADÉKTÉRKÉPEK február 22. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 23. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

25 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön

26 CSAPADÉKTÉRKÉPEK március 25. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 26. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

27 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön

28 CSAPADÉKTÉRKÉPEK április 28. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 29. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

29 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 31. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól

30 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 215. május 32. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 33. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól 3

31 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 35. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól

32 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 215. június 36. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 37. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól 32

33 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 39. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön és eltérése a sokéves átlagtól

34 CSAPADÉKTÉRKÉPEK július 4. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 21 2 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 21 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.

35 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 35 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 215. január 42. ábra: A 215. január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 215. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 23 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

36 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK február 44. ábra: A 215. február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 215. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 25 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

37 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK március 46. ábra: A 215. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 215. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 27 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

38 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK április 48. ábra: A 215. április havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 215. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 29 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

39 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK május 5. ábra: A 215. május havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 215. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása 31 3 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 31 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

40 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK június 52. ábra: A 215. június havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 215. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 33 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

41 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK július 54. ábra: A 215. július havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 215. július havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 35 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

42 VÍZÁLLÁSOK 42 VÍZÁLLÁSOK Tisza 56. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál 57. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél

43 VÍZÁLLÁSOK ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél 59. ábra: Vízszintek a Tiszán

44 VÍZÁLLÁSOK 44 Bodrog 6. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél 61. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál

45 VÍZÁLLÁSOK ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

46 VÍZÁLLÁSOK 46 Sajó 63. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél 64. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél

47 VÍZÁLLÁSOK ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

48 VÍZÁLLÁSOK 48 Hernád 66. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél 67. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

49 VÍZÁLLÁSOK 49 Tarna 68. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál 69. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél

50 vízhozam (m 3 /s) vízhozam (m 3 /s) VÍZHOZAMOK 5 VÍZHOZAMOK Tiszabecs Vásárosnamény Tiszadob Kisköre-alsó Szeged 7. ábra: Vízhozamok a Tiszán Felsőberecki Ondava-Hór Ung-Lékárd Laborc-Homonna 71. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

51 vízhőmérséklet ( C) vízhőmérséklet ( C) VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 51 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 3, 28, 26, 24, 22, 2, 18, 16, 14, 12, 1, 8, 6, 4, 2,, Tisza-Tiszabecs Tisza-Tokaj Tisza-Tiszapalkonya 72. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán 3, 28, 26, 24, 22, 2, 18, 16, 14, 12, 1, 8, 6, 4, 2,, Bodrog-Felsőberecki Hernád-Hidasnémeti Sajó-Sajópüspöki 73. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

52 TALAJVÍZSZINTEK 52 TALAJVÍZSZINTEK 215. január 74. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 215. január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a 215. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 37 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

53 TALAJVÍZSZINTEK február 76. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 215. február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a 215. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 39 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

54 TALAJVÍZSZINTEK március 78. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 215. március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a 215. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 41 4 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 41 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

55 TALAJVÍZSZINTEK április 8. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 215. április havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak április havi átlagos és a 215. április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 43 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

56 TALAJVÍZSZINTEK május 82. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 215. május havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak május havi átlagos és a 215. május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 45 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

57 TALAJVÍZSZINTEK június 84. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 215. június havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak június havi átlagos és a 215. június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 47 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

58 TALAJVÍZSZINTEK július 86. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 215. július havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak július havi átlagos és a 215. július havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 49 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

59 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK 59 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 88. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén 91,59 Terepmagasság 4397 Ároktő - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (21-6, 28-14) 91, Besenyőtelek - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 15,3 5 91, ,56 Terepmagasság 14,8 1 9, , ,8 15 9, ,3 2 89, , , ,3 3 88, , , ,3 4 87, ,

60 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK Cigánd - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 98,89 46 Eger - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (25-214) 156, ,1 Terepmagasság 98, ,52 Terepmagasság 155, , , , , , , , , , , , , , , , , , , Egerfarmos - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) 1, Jászárokszállás - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 14,7 5 1,15 Terepmagasság 1, , ,73 13,17 Terepmagasság 1 13, , , , , , , , , , , , ,23 4 1, Jászdózsa - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszintek (22-214) 95, Karcsa - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) 97, , ,79 Terepmagasság 96,76 94,88 Terepmagasság 1 96, , , , , , , , , , , , , , , Karos - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 97, Kistokaj - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 18,4 5 96,7 Terepmagasság 96, ,66 Terepmagasság 17,9 1 17,4 1 96, , , ,4 2 95, , , ,4 3 94, , , ,4 4 93, ,

61 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK ,48 Terepmagasság 4396 Ludas - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (23-214) 117, Mezőkeresztes - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszinz ( ) 17, , ,2 Terepmagasság 16, , , , , , , , , , ,6 7 11, , , ,6 9 18, , , , , , , , , , Mezőkövesd - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 118, Miskolc - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) 115, ,42 Terepmagasság 1 117,82 117, ,53 Terepmagasság 114, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,8 8 11, , Nemesbikk - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 95, Olaszliszka - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 99, ,4 5 98,91 Terepmagasság 99,4 95,8 Terepmagasság 1 98, , , ,4 2 97, , , ,4 3 96, ,4 3 92,9 4 95, , ,4 4 91,9 5 94, Pácin - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 97, Sajóörös - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 96,7 5 96,61 Terepmagasság 96, ,89 Terepmagasság 96,2 1 95,7 1 96, , , ,7 2 95, , , , ,2 3 94, , , ,2 4 93, , , ,

62 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK Sárospatak-Baksa-tanya - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (2-214) 96, Sárospatak-Baksa-tanya 2. - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) 96, ,68 Terepmagasság 95, , , ,2 Terepmagasság 95, , , , , , , , , , , , , , Sárospatak-Várhomok - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 96, Szentistván - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 1, ,66 Terepmagasság 95, ,91 Terepmagasság 1, , , , , , , , , , , , , , , , , , Szihalom - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (22-214) 117, Szikszó - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagois havi talajvízszint (22-214) 122, ,91 Terepmagasság 1 117,35 116, ,87 Terepmagasság 122, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Taktaharkány - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 96, Tarnaméra - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszinz (22-214) 12, , ,23 95,56 Terepmagasság 1 95, ,78 Terepmagasság 11, , , ,45 2 1, , , , , , , ,

63 talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) talajvízállás (cm) talajvízszint (mbf.) TALAJVÍZSZINTEK Tarnaörs - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 96, Tiszakarád - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 97, ,76 Terepmagasság 96, ,74 Terepmagasság 97,6 96, , , , , , , , , , ,6 4 93, , ,6 4 92, , , , Tiszakarád - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ; ) 96, Tiszalúc - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 11, ,45 Terepmagasság 95, ,61 Terepmagasság 1,97 1, , , , , , , , , , , , , , , , , , Tolcsva - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (23-214) 111, Viss - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 99, ,69 Terepmagasság 111,9 11,59 11, ,54 Terepmagasság 98,73 98, , , ,9 2 97, ,59 18, , , , , , ,59 16,9 4 95, , , ,9 5 94, ,59 14, , , , , , Zaránk - távmért talajvízállás adatok csőperemtől Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint ( ) 1, , ,49 Terepmagasság 99, , , , , , ,43

64 minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT 64 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT évi meteorológiai adatok: Miskolc-Diósgyőr napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 89. ábra: 215. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr évi meteorológiai adatok: Kékestető napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 9. ábra: 215. évi mérési adatok: Kékestető 51 5 Adatforrás: OMSZ 51 Adatforrás: OMSZ

65 minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT évi meteorológiai adatok: Eger napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 91. ábra: 215. évi mérési adatok: Eger évi meteorológiai adatok: Jósvafő napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 92. ábra: 215. évi mérési adatok: Jósvafő Adatforrás: OMSZ 53 Adatforrás: OMSZ

66 MELLÉKLETEK 66 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Forrás: OVSZ;

67 MELLÉKLETEK sz. melléklet

68 MELLÉKLETEK sz. melléklet Forrás: