A SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA. Egyeztetési anyag 2002.

Átírás

1 A SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAA Egyeztetési anyag 2002.

2 A Sárvári Kistérség stratégiai és operatív területfejlesztési programja Készítette a Reginnov Tanácsadó Kft. a Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás megbízásából; a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával. Projekt vezető: Erdeiné Horváth Klára A tanulmány Helyzetelemzését készítette: Csapó Tamás (külső szakértő) Palkovits István (külső szakértő) A tanulmány stratégiai és operatív programrészét, valamint a Helyzetelemzés 9. fejezetét készítette: Halinka Péter

3 TARTALOEGYZÉK Tartalomjegyzék... 3 Ábrajegyzék... 5 TÁBLÁZATJEGYZÉK Bevezetés Természeti adottságok, térségi erőforrások A kistérség társadalmi területi folyamatai A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása Demográfia A népességszám alakulása és összetevői A népesség szerkezete A népesség nemi- és korstruktúrája A népesség iskolázottsága Munkaerőpiac Gazdasági aktivitás és foglalkozási szerkezet Munkanélküliség A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A gazdaság területi folyamatai Általános jellemzők Gazdasági szerkezet A kistérség környezeti folyamatainak bemutatása, természeti értékek Levegőtisztaság Zajvédelem Vízvédelem Természetvédelem Műszaki infrastruktúra alakulása Közlekedési hálózatok Vízgazdálkodás Szennyvízkezelés és tisztítás Energia ellátás Hulladékgazdálkodás Távközlés, média Lakáshelyzet Rendezési tervek, fejlesztési koncepciók, programok és tervek Kistérségi kulturális értékek A kistérség településhálózata és a települések szerkezete Településhálózat, térszerkezet, térkapcsolatok Települések munkahelyi (gazdasági migrációs) térképe A kistérség települési önkormányzatainak helyzete SWOT-analízis Erősségek, gyengeségek, veszélyek, lehetőségek Stratégiai irányok Offenzív stratégiát támogató helyzetek (erősségek lehetőségek)

4 Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek lehetőségek) Defenzív stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek veszélyek) Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek (erősségek veszélyek)

5 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A kistérség földrajzi helyzete 2. ábra: A népességszám változás a sárvári kistérségben 3. ábra: Természetes szaporodás a sárvári kistérségben 4. ábra: A vándorlási különbözet alakulása a sárvári kistérségben 5. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 6. ábra: Oktatási intézmények és vonzáskörzetek a kistérségben 7. ábra: Egészségügyi intézményrendszer a kistérségben 8. ábra: Vállalakozás-sűrűség és változási dinamika a kistérség településein 9. ábra: Az adóköteles jövedelem egy lakosra jutó nagysága Vas megye kistérségeiben az országos átlag százalékában 10. ábra: A működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma és ágazati megoszlása a sárvári kistérségben, ábra: A turizmus ma jelen levő típusai a sárvári kistérség településein (települési vezetők információi alapján) 12. ábra: A sárvári kistérség munkaerőáramlásainak irányai és intenzitása (a települési vezetők becslései alapján összesítve) 5

6 TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A lakónépesség változása 2. táblázat: A népességszám változás összetevő 1990 és között (%) 3. táblázat: Az ezer férfira jutó nők száma 4. táblázat: Korstruktúra és öregségi index 5. táblázat: A népesség iskolai végzettsége 1990-ben 6. táblázat: Az aktív keresők foglalkozási szerkezete 1990-ben (%) 7. táblázat: A regisztrált munkanélküliek ellátási forma szerinti megoszlása (%) 8. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) nem- és kor szerint (2001. év havi átlagában) 9. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) iskolai végzettség szerint (2001. év havi átlaga) 10. táblázat: A regisztrált munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása (%) 11. táblázat: 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshelyek száma (2001. évi átlag) állománycsoportonként 12. táblázat: A foglalkoztatási alap eszközönkénti felhasználása (ezer Ft) 13. táblázat: Az aktív eszközökkel támogatottak érintett létszáma 2001-ben 14. táblázat: A humán infrastruktúra egyes intézményei és mutatói a sárvári kistérségben 15. táblázat: Szórakozási-kulturális lehetőségek a kistérség településein (a lehetőség léte /szín/, ill. minősítése /szám/) 6

7 16. táblázat: A vállalkozások jellemzői a kistérségben, táblázat: A vállalkozások ágazati jellemzői a kistérségben, táblázat: A legnagyobb (100 mft feletti) vagyonú cégek a sárvári kistérségben (sorrendben) 19. táblázat: A kistérség mezőgazdaságának egyes jellemzői (a évi Általános Mezőgazdasági Összeírás szerint március 31-én) 20. táblázat: Vendégforgalom és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi- és magánszálláshelyeken (2000) 21. táblázat: A műszaki-kommunális ellátás főbb mutatói (2000.) 22. táblázat: A lakások fontosabb mutatói (2000.) 23. táblázat: Programozási dokumentumok a kistérség településein 24. táblázat: A kistérség műemlékjegyzéke 25. táblázat: A településhálózat néhány adata (2000) 7

8 1. BEVEZETÉS A sárvári kistérség Vas megye keleti részén helyezkedik el, határos a csepregi, a szombathelyi, a celldömölki és a vasvári kistérségekkel, illetve északon Győr-Moson-Sopron, délen pedig Zala megyével. Területe 590 km2, ezzel Vas megye második legnagyobb kistérségének számít. Ugyanez igaz a települések számával kapcsolatban is, hiszen a szombathelyi után itt van a második legtöbb település, 31 db, melyek közül Sárvár és 2001-től Répcelak város. A térség relatív földrajzi fekvése kedvező, hazánk nyugati részén, közel az osztrák- Európai Uniós határhoz fekszik, igaz, jelentős távolságban Budapesttől. Fekvése a megyén belül is viszonylag kedvező, hiszen bár érintkezik más megyékkel is nem periférikus a helyzete és közel van a megyeszékhelyhez. Mindebből fakadóan a kistérség egésze viszonylag jól ki tudta használni a fekvéséből származó előnyöket, vagyis általános fejlődése és fejlettsége nem maradt és marad el a megye egészétől. Mindehhez természetesen összességében kedvező természeti- és közlekedés-földrajzi adottságai is hozzájárultak. 1. ábra: A kistérség földrajzi helyzete Győr-Moson-Sopron megye AUSZTRIA SZLOVÉNIA Szentgotthárd Őriszentpéter Kőszeg Csepreg SZOMBATHELY Körmend Peresznye Tormásliget Simaság Csánig Bük Horvátzsidány Iklanberény Sárvár Celldömölk Répcelak Kiszsidány Csepreg NemesládonyNagygeresd Veszprém Lócs Sajtoskál Nick Pápoc Vámoscsalád megye Tompaládony Kenyeri Jánosháza Bük Mesterháza Tömörd Bõ Chernelházadamonya Vasegerszeg Uraiújfalu Vasvár Csönge Gór Hegyfalu Répceszentgyörgy Zala megye Kõszegpaty Meszlen Acsád Pósfa Zsédeny Jákfa Kemenesmagasi Vasasszonyfa Ostffyasszonyfa Vönöck Szeleste Salköveskút Vasszilvágy Rábapaty Ölbõ Kemenesszentmárton Söpte Kemenessömjén Vassurány Kemenesmihályfa Vát SÁRVÁR Nemesbõd Nagysimonyi Tokorcs SZOMBATHELY Bozzai Kenéz Táplánszentkereszt Balogunyom Vép Bögöt Porpác Megyehíd Csénye Kám Ikervár Pecöl Tanakajd Vasszécsény Csempeszkopács Meggyeskovácsi Sorkikápolna Nemeskolta Kisunyom Rábatõttõs Sorokpolány Sorkifalud Rum Gyanógeregye Zsennye Egyházasrádóc Nemesrempehollós Püspökmolnári Rábahídvég Magyarszecsõd Répcelak Egyházashollós Molnaszecsõd Döröske KÖRMEND Szarvaskend Vasvár Pácsony Alsóújlak Oszkó Egervölgy Szemenye Nyõgér Sótony Bejcgyertyános Csipkerek Csehimindszent Csehi Mikosszéplak Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Bögöte Mesteri Kemeneskápolna Borgáta Köcsk Kissomlyó Vashosszúfalu Duka Hosszúpereszteg Egyházashetye Keléd CELLDÖMÖLK Nemeskocs Kemenespálfa Jánosháza Boba Karakó Nemeskeresztúr 8

9 2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI ERŐFORRÁSOK Természetföldrajzi tájbeosztás szempontjából meglehetősen heterogén a kistérség. A két legészakibb település Csánig és Répcelak már a Kisalföld, ezen belül a Győri-medencében elhelyezkedő kistáj, a Kapuvári-sík része. A többi településen a Nyugat-magyarországiperemvidék területén lévő két középtáj, a Sopron Vasi-síkság és a Kemeneshát osztozik. A Répce-síkon fekszik Vasegerszeg és Vámoscsalád, a Gyöngyös-síkon található Bögöt, Kenéz, Porpác, Pósfa, és Szeleste, a Rábai teraszos síkon Csempeszkopács, Csénye, Ikervár, Jákfa, Megyehid, Meggyeskovácsi, Nick, Ölbő, Rábapaty, Sárvár, Uraiújfalu és Zsédeny található, az Alsó-Kemenesháton van Bejcgyertyános, Bögöte, Gérce, Hosszúpereszteg, Káld, Nyőgér, Sitke, Sótony, Vashosszúfalu, és Vásárosmiske. Ez a nagyfokú tájheterogenitás tükröződik a kistérség geológiai és morfológiai képében is. A terület mélyszerkezetében két egymástól eltérő egység található. A Rábától nyugatra az Alpok mélybesüllyedt folytatása található meg, a kistérség területén a legkeletibb tag az úgynevezett Rába-menti metamorfit öszlet. Ez a földtörténeti ókorban (paleozoikum) tengeri eredetű homokkő, márga, dolomit stb. kisfokú metamorfózisa során képződött. Legnagyobb jelentőséggel a devon korú dolomit bír, ennek töredezett, repedezett üregeiben magas hőmérsékletű és rendkívül magas oldott ásványi anyag tartalmú termálvíz raktározódik. A Rába vonalában húzódik egy elsőrendű törési öv, ami elválasztja egymástól az alpi szerkezeti elemeket és a Dunántúli-középhegység elemeit. Innen keletre a Bakonyból ismert főként közép idei (mezozoos) karbonátos képződmények húzódnak meg a mélyben. Erre a medencealjzatra a harmadidőszakban a Pannon-tó üledékei rakódtak rá több száz méter vastag homokos, agyagos rétegsor formájában. A Répce mentén a pannon rétegsor vastagsága m körüli. A Pannon-tó feltöltődése idején, kb. 6,4-5,4 millió éve, száraz, meleg csaknem sivatagi éghajlat uralta a Kárpát-medencét. Ennek az időszaknak az emlékeit őrzik. a kistérség homokbányái, mint pl. a hosszúperesztegi homokbánya. Ebben az időszakban jelentek meg az ősi folyók is a tájon, amelyek nagy vastagságban teregettek szét homokot és kavicsot. A dombhátakat már a Rába pliocén korú (5-2,4 millió éves) folyóvízi eredetű hordaléka fedi. A kavicstakaró alól a völgyoldalakban számos helyen agyagos, iszapos rétegek tűnnek elő (Sótony, Hosszúpereszteg stb.). Ezek az egykori folyó feltöltődött holtágaiban felhalmozódott rétegek gyakran növénylenyomatokban gazdag rétegeket rejtenek. A levéllenyomatok az egykori ártéri fűz ligeterdők fajösszetételét tükrözik. A fokozatosan lealacsonyodó dombvidék Egyházaskesző, Marcaltő környékén észrevétlenül olvad egybe a Rába hordalékkúpjával és a Kisalfölddel. Ezt a kavicstakarót a pleisztocén végén lösz fedte el, ami a magas csapadékmennyiség következtében helyenként kilúgozódott, tömörödött, agyagtartalma növekedett, úgynevezett vályoggá formálódott. A Kemeneshát területén fiatal vulkáni képződmények szegélyezik a Rába völgyét (Hercseg-hegy, Pet-hegy). A táj felszíni arculata kettősséget mutat. A nagyobbik része egyenletes, m tengerszint feletti magasságú, egyhangú síkság, ami már a közeli Kisalföld hangulatát idézi. A tájképet a szabályozás előtt medrüket gyakran változtató folyók formakincse tarkítja. Elhagyott mederrészletek, zátonyok, feltöltött kanyarulatok jelzik a vízfolyás egykori vadvízi jellegét. A Rába a hazai területeken kisvizek idején már képtelen a hordalékát tovább szállítani ezért azt lerakja, és zátonyokat épít belőle. Ilyenkor átmenetet képez a feltöltődő, alsó szakasz jellegű vízfolyások felé. Ezzel szemben árvizek idején jelentős mennyiségű görgetett és lebegtetett hordalékot szállít. A folyókanyarulatok folyamatosan fejlődnek. A kanyarulatok külső ívein pusztul a part, míg a belső íveken övzátonyok képződnek. Mivel a folyó árvizei idején bőséges hordalékot szállít, hordalékát a völgytalpon a meder két oldalán teríti szét. Így alakulhat ki az a furcsa helyzet, hogy nem a fő folyó folyik a völgy legmélyebb vonalán, hanem a Csörnöc-Herpenyő. Miközben kanyarulatok fűződnek le és keletkeznek újak, a 9

10 kanyarulatok fokozatosan el is tolódnak (vándorolnak) a folyásirányban lefelé. Például a sárvári híd alatti kanyarulat hossza (1783-tól 1840-ig) duplájára növekedett és mintegy 400 m-t haladt lefelé. Sárvártól szabályozott mederben folyik a Rába. Itt már kilép szerkezeti árkából és pleisztocén, holocén hordalékkúpján folyik. Nick előtt éri el a Kisalföld jelenkori süllyedékét, innen kezdi el hordalékkúpját építeni. A medret 1-2 m vastag löszös-homoklepellel fedett parti dűne sávok, és köztük elhelyezkedő vizenyős laposok kísérik. A szabályozások előtt a hordalékkúp területén a Rába és mellékvizei számtalan ágra szakadva sűrűn behálózták a tájat, pl. a Nicknél kiágazó Kis-Rába, vagy a Kőris-patak mesterséges medre is ősi fattyúágak nyomvonalát követi. A pleisztocén végén vékony lösz, homokos-lösztakaró települt rá, tovább simítva az egyébként is egyhangú domborzatot. Más a jellege a tájnak a Rába jobb oldalán. Ez a környezetéből kiemelkedő kavicstakarós plató a Kemeneshát, vagy más néven a Cser területe. Hasonlóan képződött a bazaltsapkás tanúhegyekhez, csak itt a felszínt nem a bazalt, hanem a kavicstakaró védte meg a lepusztulástól. A platók peremei meredekek, a Rábára néző oldalon kb. 30 m magasak a lépcsők. Az alámosott meredek peremek alján gyakran előbukkannak az agyagos, márgás pannon rétegek is. Ezek az agyagos rétegek átnedvesedve könnyen megcsúszhatnak, ezért gyakoriak ezeken a területeken a csuszamlásos, suvadásos formák, amik sokszor hosszan elnyúló teraszra emlékeztető lépcsőket alkotnak a meredek peremek oldalában. A területen belül Sárváron és Káldon folytak hosszabb-rövidebb ideig klímamérések. Az évi csapadékmennyiség %-a a három nyári hónap során hullik, a legcsapadékosabb hónap általában a július, míg a nyári félévben a teljes mennyiség %-ára is számíthatunk. Az egy nap alatt lehulló maximális csapadék szintén a nyári hónapokban hullik (pl. Káldon július 07.: 95 mm). A legszárazabb hónapok a január és a február. Még a legszárazabb években is számíthatunk évi 300 mm fölötti csapadékra, és minden hónapban legalább néhány mm-re, ami a mezőgazdaság számára meghatározó jelentőségű. Összességében azt mondhatjuk, hogy Vas megyének ez a legkevésbé csapadékos tája, itt a legalacsonyabb azon napoknak a száma, amikor 24 óra alatt legalább 20 mm csapadék hullik, pl. Káldon 8,6 nap. Az első havazásra átlagosan november közepén számíthatunk, de előfordult már, hogy január 4.-éig váratott magára az első hó. Utolsó havazásra általában március második felében kerül sor. Évente átlagosan mintegy 40 napon át tart a hótakaró. Mindebből jól látszik, hogy a viszonylag kevés havazás meglehetősen kiszámíthatatlanul oszlik el, ezért sportolásra nem kedvező. A táj évi középhőmérséklete 9,8 o C, leghidegebb hónap a január, ennek középhőmérséklete - 1,-2 o C, míg a legmelegebb a július, 20,5 o C körül alakul. Téli nap (amikor a napi hőmérsékleti maximum 0 o C alatt marad, azaz egész nap fagy) évente fordul elő. A téli lehűlések viszonylag mérsékeltek, kemény fagyok az ország többi részéhez képest viszonylag ritkán lépnek fel. A zord napok száma (amikor a napi minimum hőmérséklet -10 o C alá süllyed) nap. Az ősz kezdetét és a tavasz elmúltát az első és utolsó fagyos napokkal is behatárolhatjuk (fagyos nap az, amikor a napi hőmérsékleti minimum 0 o C alá száll). A legkorábbi fagyos nap átlagosan október végén, 25.-e körül várható, az utolsó tavaszi fagyra április végéig számíthatunk. A közismert májusi fagyosszentek ritkábban és kisebb kártétellel jelentkeznek. Fagyos nap évente alkalommal fordul elő. Az első nyári napra (amikor a napi maximum hőmérséklet 25 o C fölé emelkedik) május közepétől kerül sor és évente mintegy ilyen nap van (szemben az Alföldön átlagos nappal). Hőségnap, amikor a napi hőmérsékleti maximum 30 o C fölé emelkedik, mindössze fordul elő. 10

11 Évente órán át süt a nap, nyáron havi 780 órára, míg télen mindössze 190 órára tehető a havi napfénytartam. A borultság meglehetősen magas, 55-60%. Az uralkodó szélirány az Északi, ugyanis a nyugati-szelek a Kárpát-medencébe a hegyszorosokon, hágókon át (pl. a Dévényi-kapun) áramlanak be, így a Kisalföldön szétterülő légtömeg a Rába mentére É-i szelek formájában érkezik. A táj nagyobb részt a Rába, kisebb részt a Répce és a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozik. A Rába Graztól 30 km-re É-ra ered a Fischbacher-Alpok DK-i lejtőin, ezért magán viseli a hegyvidéki folyók heves vízjárását. Kisvíz idején Sárvárnál mindössze 6,4 m 3 /s vizet szállít, árvíz idején meghaladja az 500 m 3 /s-os vízhozamot. Tájunk területén (Sárvár felett) éri el a Rábát a Gyöngyös-patak és a Szapud-árok, illetve Csényénél torkollik a Gyöngyösbe a Hosszú-víz. A Rábát jobboldalról a Csörnőc-Herpenyő-patak kíséri. A patak a Kemeneshát és a Rába között, a Rábával párhuzamosan kanyarog annak árterén. Számos holtága, elhagyott morotvája jelzi gyakori mederváltoztatásait. Sárvár felett torkollik a Rábába. A Répce Ausztriában a Bucklige Welt D-i lejtőin kb m. tengerszint feletti magasságban több forráságból ered. A hegyvidékre hulló bőséges csapadék heves árhullámok formájában fut le a mederben. A hazai területekre érkezve a folyó esése gyorsan csökken, ez jelentős árvízveszélyt okozott a Répce mentén és a Kisalföldön. Ezért Répcelak alatt a Répceárapasztó csatornán keresztül vizének egy részét a Rábába vezetik. Hazánk egyik legrégibb vízerőműve az ikervári erőmű. Technikatörténeti jelentőségét az adja, hogy az 1896-ban felavatott erőműben még napjainkban is termelnek áramot. Tájképi és idegenforgalmi jelentőséggel is bír az 1933-ban megépült nicki duzzasztómű. Innen indul a Kis-Rába, ami Beled határában egy bújtatón halad át a Répce árapasztó csatornája alatt. Állóvizekben viszonylag szegényes a táj. Természetes eredetű tavai közül csupán a Rábamenti, Répcementi és Csörnöc-Herpenyőmenti morotvák érdemelnek említést. A felszín közeli kavicsrétegek szolgáltatják a talajvizet, melynek mennyisége a Rába és Répce mentén bőséges (5-7 l/s/km 2 ) a felszínhez közel 2-4 m mélységben található. Ettől távolodva 1 l/s/km 2 alá csökken a vízmennyiség, növekszik a nátrium és a szulfát tartalom, sőt jelentős a nitrát szennyezettség is. Ezért a talajvíz kutak és források vizét ivóvízként használni nem tanácsos. Az artézi kutak többsége m közötti mélységből táplálkozik, jelentős mennyiségű, jó minőségű vizet hoznak a felszínre. Ezért ezek a területek jelentős vízbázist alkotnak, védelmük kiemelt jelentőségű. A táj legnagyobb kincse a föld mélyén rejlő termálvíz. A méltán híres termálkút Sárvártól É- ra Rábasömjén határában mélyült. A rendkívül magas oldott ásványi anyag tartalmú (kb. 45,4 g/l) vizet devon dolomit tárolja. A gyógyvíz kémiai jellege uralkodóan nátrium-klorid tartalmú jódos, brómos ásványvíz. Összetétele alapján joggal feltételezhető, hogy millió éves (miocén) tengervíz kerül itt a felszínre. A természet eme csodája bizonyítottan előnyös mozgásszervi, légúti, idegrendszeri és nőgyógyászati panaszok kezelésére. Termálvizet tártak fel többek között még Sárváron is. A Rába-völgy széles völgytalpán, a folyóvízi üledéken történik a talajképződés. Itt a talajképződésre az évről évre megismétlődő vízborítás és üledék felhalmozódás fejt ki döntő hatást, itt öntéstalajok, réti talajok és láptalajok képződnek. A síkvidékeken rétláp talajok, a hegyvidékeken mohaláp talajok fordulnak elő. A Kemeneshát területén a leggyakoribb talajok a barna erdőtalaj különböző változatai, mint pl. az agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a podzolos barna erdőtalaj. A kavicstakarót sok helyen fedik szürke és vörösagyagok. Ezek nagymértékben rontják a talaj vízgazdálkodását, gyakori jelenség, hogy a legnagyobb nyári szárazságok idején is a lehulló csapadék a 11

12 felszínen tócsákat alkot, a víz nem szivárog el a mélybe, míg néhány cm mélyen a talaj porszáraz marad. Ezért ezeknek a talajoknak a termékenysége nagyon gyenge. Gyakori, hogy a talajok különböző mértékben podzolosodnak, illetve elsavanyodnak. Az elsavanyodás mértékét jelzik a jelentős elterjedésű csarabosok, míg a rossz vízgazdálkodást és a szegényes tápanyagellátást a boróka elterjedése mutatja. A cser területén, löszös üledéken sekély termőrétegű barnaföld fordul elő, és Celldömölk környékén a csernozjom barna erdőtalaj is megjelenik. Ez már a mezőségi talajok felé mutat némi rokonságot, de homokos jellege miatt termőképessége gyengébb a barnaföldnél. 3. A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI TERÜLETI FOLYAMATAI 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása Demográfia A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETEVŐI A sárvári kistérségben a évi népszámlálás előzetes adatai alapján fő lakik, ezzel a megye második legnépesebb kistérsége (1. táblázat) hez viszonyítva 1618 fővel élnek most kevesebben, ez 4,2 százalékos csökkenés, vagyis nagyobb, mint a megyei átlag. A népességszám csökkenés az előrejelzések szerint erősödő jelleggel tovább fog folytatódni. 1. táblázat: A lakónépesség változása Terület Változás (%) 2010 Változás (%) Celldömölki , ,1 Csepregi , ,7 Körmendi , ,3 Kőszegi , ,6 Őriszentpéteri , ,6 Sárvári , ,7 Szentgotthárdi , ,2 Szombathelyi , ,1 Vasvári , ,3 Vas megye , ,9 Nyugat-Dunántúl , ,1 Magyarország , ,7 Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok. KSH. Budapest Hablicsek L KSH. Budapest 2010-ben a kistérség lakossága fő lesz, ami 8,7 százalékkal kevesebb a jelenleginél. Így a térségben már csak a megye lakosságának 13,2 százaléka fog lakni a jelenlegi 13,8 % helyett. Jelentősek a területi különbségek a kistérségen belül a népességszám változás tekintetében. Mindössze hat településen nőtt a lakók száma (Csénye, Ikervár, Pósfa, Rábapaty, Vasegerszeg és Csánig), az összes többiben csökkent (2. ábra). A csökkenés Porpácon és Hosszúperesztegen volt a legnagyobb (-23,6%, illetve 21,1%), de kilenc településen is 12

13 meghaladta a 10,0 százalékot. Általában a falvak népessége erőteljesebben csökkent (-5,8%), mint a városoké (-2,5%), de Répcelak e tekintetben inkább a falvakhoz hasonlít (-5,1%). 2. ábra: A népességszám változás a sárvári kistérségben Vasasszonyfa Csepreg Meszlen Acsád Salköveskút Tormásliget Simaság Csánig Iklanberény Répcelak Nemesládony Nagygeresd Lócs Sajtoskál Nick Vámoscsalád Pápoc Tompaládony Kenyeri Bük Mesterháza Bő Chernelházadamonya Vasegerszeg Uraiújfalu Csönge Gór Hegyfalu Répceszentgyörgy Szeleste Vasszilvágy Pósfa Ölbő Zsédeny Jákfa Rábapaty Ostffyasszonyfa Vönöck Kemenesmagasi Szergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Vassurány Vát SÁRVÁR Nemesbőd Nagysimonyi Tokorcs Bögöt Porpác Csénye Sitke Vép CELLDÖMÖLK Táplánszentkereszt Bozzai Kenéz Mesteri Megyehíd Ikervár Kemeneskápolna Sótony Gérce Vásárosmiske Nemeskocs Pecöl Tanakajd Köcsk Vasszécsény Nyőgér Boba Csempeszkopács Egyházashetye Meggyeskovácsi Káld Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Borgáta Kemenespálfa Sorkifalud Rábatőttős Kissomlyó Rum Egervölgy Karakó Gyanógeregye Zsennye Kám Duka Jánosháza Vashosszúfalu Nemesrempehollós Püspökmolnári Szemenye Hosszúpereszteg Rábahídvég Csipkerek Bögöte Nemeskeresztúr Alsóújlak Egyházashollós Keléd Csehimindszent Vasvár Oszkó Csehi Mikosszéplak Döröske Pácsony Szarvaskend Döbörhegy Olaszfa Bérbaltavár Hegyhátszentpéter Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok. KSH Budapest. Népessészám-változás növekedés (6) -4,2-0 (4) ,2 (11) (10) Magyarországon 1981-től állt be a fordulat, azóta csökken hazánk népessége. Ez a folyamat Vas megyében, s így a kistérségben is valamivel hamarabb következett be. A népességcsökkenés fő oka a népesség természetes fogyása volt, ehhez a megyében a 80-as évtizedben még a vándorlási veszteség is hozzájárult. A rendszerváltozást követően a régió és ezen belül Vas megye felértékelődött, vonzó térséggé vált, s azóta a vándorlási egyenlege pozitív. Vagyis 1990-óta a népességcsökkenés egyetlen oka a természetes fogyás. E mögött elsősorban az élveszületések erőteljes visszaesése, kisebb részben pedig a halálozások növekedése áll. A kistérség természetes fogyása nagyobb, mint a megyében és trendje sajnos növekvő (2. táblázat). A térségben az élveszületés átlaga megegyezik a megyével, de a halálozási mutató sokkal rosszabb. Összességében a városok mutatói jobbak a falvakénál, különösen a mortalitást tekintve. A halálozás viszonylag magas értéke nyilván összefüggésben van a népesség kissé rosszabb egészségügyi állapotával, a megyénél valamivel alacsonyabb születéskor várható élettartammal, mindkét nem esetében. 2. táblázat: A népességszám változás összetevő 1990 és között (%) Terület Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Celldömölki -5,2 0,2 Csepregi -5,8 5,1 Körmendi -3,1 4,8 Kőszegi -4,4 4,8 13

14 Őriszentpéteri -12,3 4,0 Sárvári -5,6 1,4 Szentgotthárdi -7,7 8,4 Szombathelyi -2,6 0,2 Vasvári -6,9-0,2 Vas megye -4,4 1,8 Nyugat-Dunántúl -3,9 3,1 Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok. KSH. Budapest Nagyok a kistérségen belüli különbségek. Ezek az élveszületések esetében kétszeresek, a halálozásnál három-négyszeresek. Legnagyobb az élveszületési ráta Vásárosmiskén (12,8%), Rábapatyon (11,9%) és Káldon (11,3%), míg a legalacsonyabb Pecölben (5,9%), Szelestén (6,5%) és Hosszúperesztegen (7,0%). Fentiekből fakadóan nagyok a természetes szaporodást tekintve is a területi differenciák (3. ábra). A falvakban a természetes fogyás 9,0 %, a városokban 1,9 %. Kiugróan nagy (-15,0% feletti) Hosszúperesztegen, Porpácon és Vashosszúfaluban, nagy (-10,0 % feletti) 13 településen, illetve kicsi a fogyás Rábapatyon, Kenézen és Ikerváron, de sehol sem pozitív. 3. ábra: Természetes szaporodás a sárvári kistérségben Vasasszonyfa Csepreg Meszlen Acsád Salköveskút Tormásliget Simaság Iklanberény Csánig Répcelak Nemesládony Nagygeresd Lócs Sajtoskál Nick Vámoscsalád Pápoc Tompaládony Kenyeri Bük Mesterháza Bő Chernelházadamonya Vasegerszeg Uraiújfalu Csönge Gór Hegyfalu Répceszentgyörgy Szeleste Vasszilvágy Pósfa Ölbő Zsédeny Jákfa Rábapaty Ostffyasszonyfa Vönöck Kemenesmagasi Szergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Vassurány Vát SÁRVÁR Nemesbőd Nagysimonyi Tokorcs Bögöt Porpác Csénye Sitke Vép CELLDÖMÖLK Táplánszentkereszt BozzaiKenéz Mesteri Megyehíd Ikervár Kemeneskápolna Sótony GérceVásárosmiske Nemeskocs Pecöl Tanakajd Köcsk Vasszécsény Nyőgér Boba Csempeszkopács Egyházashetye Meggyeskovácsi Káld Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Borgáta Kemenespálfa Sorkifalud Rábatőttős Kissomlyó Rum Egervölgy Karakó Gyanógeregye Zsennye Kám Duka Jánosháza Vashosszúfalu Nemesrempehollós Püspökmolnári Szemenye Hosszúpereszteg Rábahídvég Csipkerek Bögöte Nemeskeresztúr Alsóújlak Egyházashollós Keléd őd Csehimindszent Vasvár Oszkó Csehi Mikosszéplak Döröske Pácsony Szarvaskend Döbörhegy Olaszfa Bérbaltavár Hegyhátszentpéter Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok. KSH Budapest Természetes szaporodás (%) növekedés (0) -5,2-0 (5) ,2 (13) (13) Már a hatodik éve vándorlási többlete van a sárvári kistérségnek, amely között 1,4 % volt. Ez 524 fős többletet jelent kistérségi szinten, azonban ez nem tudja pótolni a 2142 fős természetes fogyást. A szombathelyi és a celldömölki kistérséget leszámítva itt a legkisebb a vándorlási aktívum mértéke, vagyis a térség még kevésbé vonzó terület. Az urbanizációs folyamatokban bekövetkezett fordulat, vagyis a városokból a falvakba történő költözés itt is érezteti hatását. A két városban együttesen 105 fő vándorlási veszteség van, míg a falvak 14

15 629 fős vándorlási aktívummal rendelkeznek. Vagyis a falvak erős természetes fogyását a vándorlási nyereség valamelyest csökkenti, ami mindenképpen pozitívum. A települések közül csupán kilenc falunak és a két városnak negatív a vándorlási egyenlege, a legnagyobb passzívum Porpác, Zsédeny és Bögöte esetében van. A települések 2/3-a vándorlási nyereséggel rendelkezik, a legnagyobbal (10% felett) Csénye, Pósfa és Vasegerszeg. 4. ábra: A vándorlási különbözet alakulása a sárvári kistérségben Vasasszonyfa Csepreg Meszlen Acsád Salköveskút Tormásliget Simaság Csánig Iklanberény Répcelak Nemesládony Nagygeresd Lócs Sajtoskál Nick Vámoscsalád Pápoc Tompaládony Kenyeri Bük Mesterháza Bő Chernelházadamonya Vasegerszeg Uraiújfalu Csönge Gór Hegyfalu Répceszentgyörgy Szeleste Vasszilvágy Pósfa Ölbő Szarvaskend Döbörhegy Hegyhátszentpéter GersekarátPetőmihályfa Győrvár Zsédeny Jákfa Rábapaty Ostffyasszonyfa Vönöck Kemenesmagasi Szergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Vassurány Vát SÁRVÁR Nemesbőd Nagysimonyi Tokorcs Bögöt Porpác Csénye Sitke Vép CELLDÖMÖLK Táplánszentkereszt Bozzai Kenéz Mesteri Megyehíd Ikervár Kemeneskápolna Sótony Gérce Vásárosmiske Nemeskocs Pecöl Tanakajd Köcsk Vasszécsény Nyőgér Boba Csempeszkopács Egyházashetye Meggyeskovácsi Káld Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Borgáta Kemenespálfa Sorkifalud Rábatőttős Kissomlyó Rum Egervölgy Karakó Gyanógeregye Zsennye Kám Duka Vashosszúfalu Jánosháza Nemesrempehollós Püspökmolnári Szemenye Hosszúpereszteg Rábahídvég Csipkerek Bögöte Nemeskeresztúr Alsóújlak Egyházashollós Keléd Csehimindszent Vasvár Oszkó Csehi Mikosszéplak Döröske Pácsony Olaszfa Bérbaltavár Nagytilaj Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok. KSH Budapest Vándorlási különbözet % feletti aktívum (3) 5-10% (6) 1,4-5% (5) 0-1,4% (6) vándorlási passzívum (11) A NÉPESSÉG SZERKEZETE A népesség nemi- és korstruktúrája A kedvezőtlen demográfiai folyamatok (természetes fogyás, a magas halálozási ráta, különösen a férfiak esetében) és az ezekből következő elöregedés okozza a nemek egyensúlyának a megbomlását. Évtizedekkel ezelőtt is kismértékű nőtöbblet volt, de ez, különösen az elmúlt évtizedben felerősödött hez képest a kistérségben 1034-ről 1055-re emelkedett az ezer férfira jutó nők száma (a feminitási index), ez azonban 1990-ben is és jelenleg is jóval kisebb, mint a megyében (3. táblázat). A kistérségek közül a körmendi és a szentgotthárdi után a legalacsonyabb. Ez örvendetes, hiszen viszonylag kiegyensúlyozott a nemi struktúra. 3. táblázat: Az ezer férfira jutó nők száma Terület Változás Celldömölki Csepregi

16 Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok KSH. Budapest A kistérség lakói közül 2001-ben nő és férfi, vagyis mintegy ezerrel több a nő, mint a férfi. A 31 település közül csupán hatban van férfi többlet, közülük a legnagyobb Jákfán (948 nő/ezer férfi), Pósfán (961 nő/1000 férfi) és Szelestén (962 nő/1000 férfi). Az összes többi településen nőtöbblet van, a legnagyobb Nyőgéren (1335 nő/1000 férfi), Porpácon (1159 nő/1000 férfi) és Zsédenyben (1142 nő/1000 férfi). Azonban ismerve a népességszám előrejelzéseket, valamint a nemek mortalitásbeli különbségeit, valószínűsíthető, hogy a nőtöbblet a kistérségben növekedni fog. Hazánkban, a régióban, a megyében és természetesen a kistérségben is az egyik legnagyobb probléma a humán erőforrások struktúráját tekintve, a népesség erőteljes elöregedése. Ez alapvetően a természetes fogyással, a születéskor várható növekvő élettartammal függ össze, és hatásai sajnos többnyire negatívak. Fenti megállapítások a sárvári kistérségre is fokozottan igazak. 4. táblázat: Korstruktúra és öregségi index Terület x Index Produktív korúak (%) x Index Produktív korúak (%) Celldömölki 16,3 21, ,1 15,2 22, ,3 Csepregi 16,4 22, ,6 15,0 22, ,0 Körmendi 17,1 18, ,3 15,4 19, ,9 Kőszegi 17,7 18, ,7 15,7 17, ,8 Őriszentpéteri 14,0 29, ,9 13,3 28, ,2 Sárvári 15,6 20, ,0 14,6 21, ,4 Szentgotthárdi 15,3 21, ,9 15,3 19, ,8 Szombathelyi 17,0 18, ,3 15,3 19, ,8 Vasvári 18,0 23, ,5 16,9 23, ,2 Vas megye 16,0 20, ,0 15,1 20, ,5 Nyugat-Dunántúl 17,1 19, ,8 14,9 20, ,3 Magyarország*/ 17,1 19, ,2 Forrás: Területi statisztikai évkönyv KSH Budapest, Hablicsek L KSH. Budapest * 2010-re nincs adat 2000-ben a kistérség lakóinak 15,6 százaléka volt 14 év alatti gyermekkorú és 20,4 százaléka 60 év feletti öregkorú. Mindkét mutató kicsit rosszabb a megyei átlagnál. A kettő eredőjeként kiszámított öregségi index (az időskorúakra jutó gyermekkorúak száma) így kissé magasabb a megyénél, vagyis a kistérség lakossága elöregedett (4. táblázat). Az elöregedés hazánkban és a megyében is folytatódni fog, csak úgy, mint a kistérségben, azonban itt a trend sokkal 16

17 kedvezőtlenebb, mert gyorsabb. Az előrejelzések szerint 2010-re az öregségi index már 1.51 lesz, ami az Őrség után már a legmagasabb Vas megyében. Mindezek következtében csökkenni fog a produktív korúak (15-59 évesek) aránya is, ami kedvezőtlen a munkaerőpiac szempontjából. Az elöregedés ma még főleg csak a falvakat sújtja, de hamarosan a városokban is érzékelhető lesz. A falvak öregségi indexe 1.50, a városoké 1.05, vagyis a városi népesség jóval fiatalabb. Nagyon elöregedett a népesség Bögötén és Porpácon, ahol háromszor annyi az időskorú már, mint a gyermekkorú, de aggasztó a helyzet Hosszúperesztegen, Jákfán, Vásárosmiskén, Vasegerszegen, Vashosszúfaluban és Zsédenyben is A népesség iskolázottsága A humán erőforrások egyik legfontosabb mutatója a népesség iskolázottsága, sajnos azonban erről napjainkban keveset tudunk, hiszen csak az évi népszámlálás adatai állnak rendelkezésre, és azok is csak a városokra, illetve az egyes településekre, de a kistérség egészére nem. Azt tudjuk, hogy 1990-ben Sárvár lakóinak átlagos iskolai végzettsége magasabb, mint a megyéé, de alatta marad a városi átlagnak ban volt ugyan mikrocenzus hazánkban, de annak csak a megyei adatai ismertek. Mindenesetre a 7 évnél idősebb népesség iskolázottsága minimum egy egész osztállyal megnőtt és nagymértékben növekedett a középiskolát, illetve a főiskolát és egyetemet végzettek aránya. A települési és kistérségi új népszámlálási adatok csak őszén kerülnek nyilvánosságra. Terület* 5. táblázat: A népesség iskolai végzettsége 1990-ben 7 évesnél idősebbek Aktív keresők 10 év felettiekből 0 osztályt 15 év felettiekből 8 osztályt 18 év felettiekből középiskolát 25 év felettiekből felsőfokú iskolát Átlagos iskolai Végzettek aránya a megfelelő korúak arányában (%) végzettsége (osztály) Celldömölk 8,9 10,7 0,3 83,6 31,0 8,2 Csepreg 8,5 10,2 0,6 78,5 22,9 6,8 Körmend 8,6 10,8 0,4 84,2 34,0 10,5 Kőszeg 8,8 10,7 0,2 86,2 33,6 11,5 Sárvár 9,0 10,7 0,3 83,7 32,5 8,4 Szentgotthárd 8,7 10,6 0,8 78,8 26,6 6,7 Szombathely 9,4 11,3 0,7 88,8 44,6 15,1 Vasvár 8,1 10,4 0,3 77,7 24,5 6,3 Vas megye 8,7 10,6 0,7 79,2 28,3 8,3 Városok 9,2 11,0 0,6 86,3 38,7 12,3 Falvak 8,2 10,1 0,9 70,8 16,4 3,8 Ny-Dunántúl 8,7 10,5 0,8 78,2 27,9 8,4 Vidéki átlag 8,4 10,4 1,3 65,4 20,4 5,6 Forrás: évi népszámlálás HSK. Budapest. * Kistérségi adatok nem állnak rendelkezésre 17

18 Munkaerőpiac GAZDASÁGI AKTIVITÁS ÉS FOGLALKOZÁSI SZERKEZET Az országos trendekhez hasonlóan Vas megyében is csökkent a népesség gazdasági aktivitása, elsősorban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására. A 80-as és a 90-es évtizedekben ezzel párhuzamosan nőtt az inaktívak (az öregedés következtében) és csökkent az eltartottak (a lecsökkent élveszületés miatt) aránya. Az 1996-os mikrocenzus szerint a népesség 44,8%-a aktív kereső Vas megyében, míg ez országosan csak 39,8 %, vagyis a megyében az aktivitás nagyobb. A sárvári kistérség adatait nem ismerjük, de tekintettel a megyénél kissé kedvezőtlenebb demográfiai folyamatokra, az aktivitás minden bizonnyal kissé alacsonyabb. Hasonlóan bizonytalanok, illetve elavultak az aktív keresők foglalkozási szerkezetéről az információink. Az évi népszámlálás szerint a sárvári kistérség jóval iparosodottabb szerkezetű volt, mint a megye egésze, az ipari foglalkoztatottak aránya csak a kőszegi és a szentgotthárdi kistérségben volt magasabb (6. táblázat). Ugyanakkor nagyon kevesen dolgoztak a tercier szektorban. 6. táblázat: Az aktív keresők foglalkozási szerkezete 1990-ben (%) Terület Mezőgazdaság Ipar Tercier Celldömölki 24,0 29,2 46,9 Csepregi 30,4 22,3 47,4 Körmendi 23,8 36,0 40,2 Kőszegi 10,6 45,8 43,7 Őriszentpéteri 39,2 29,4 31,4 Sárvári 25,4 41,1 33,5 Szentgotthárdi 17,8 45,7 36,6 Szombathelyi 10,8 36,6 52,7 Vasvári 33,3 28,7 38,0 Vas megye 18,4 36,3 45,3 Nyugat-Dunántúl 16,1 38,0 45,9 Magyarország 18,1 38,7 43,2 Forrás: Területi statisztikai évkönyv KSH Budapest A városok és a falvak foglalkozási szerkezete jelentősen különbözött. A városokban a népesség közel fele az iparban dolgozott, s már 1990-ben csupán 13,0 % élt az agrártermelésből és az aktív keresők 40 százaléka volt a tercier szektorban. Ezzel szemben a falvak lakói legtöbben a mezőgazdaságban dolgoztak, s legkevesebben a szolgáltatásokban. Különösen agrár falunak számított Bögöte, Káld és Uraiújfalu, ahol a népesség 2/3-a élt a mezőgazdaságból, ipari falu volt a Répcelak környéki Csánig, Vasegerszeg és Vámoscsalád, vagy a jelentősebb gazdasági bázissal rendelkező Ikervár. A rendszerváltozás alapjaiban módosította a gazdaság, s ezen keresztül az aktív keresők foglalkozási szerkezetét. Ennek a lényege, hogy egy átstrukturálódás történt a mezőgazdaságból az iparba, de leginkább a tercier szektorba. Az 1996-os mikrocenzus szerint Vas megyében a keresőknek csupán 8,1 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, az iparban 42,9 %, a szolgáltatásban pedig a fele. A kistérségi adatokat nem ismerjük, de minden bizonnyal hasonló irányú és mértékű változások történtek, sőt ismerve a sárvári ipari park nagy mértékű fejlődését, valószínű, hogy a térségben az ipari foglalkoztatottak aránya magasabb a megyénél. 18

19 MUNKANÉLKÜLISÉG Hazánkban a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala a rendszerváltozás után nem sokkal megbomlott. Ez a folyamat a Nyugat-Dunántúlon és ezen belül Vas megyében később következett be. A megye foglalkoztatási helyzete az elmúlt évtizedben rendszerint a megyék közül a legkedvezőbb képet mutatta, ezt jelzi, hogy a munkanélküliségi ráta soha sem érte el a 10 százalékos kritikus szintet. A csúcsot 1993-ban érte el 9,3 százalékkal, de azóta folyamatosan csökken, s 2001-ben átlagosan 4,9 % volt. Sajnálatosan a sárvári kistérség területileg nem egyezik meg a Munkaügyi Központ sárvári kirendeltségének a területével, hanem magába foglalja a csepregi kistérséghez tartozó 13 települést is, ezek: Bő, Chernelházadamonya, Gór, Hegyfalu, Iklanberény, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony. Az adatok tartalmazzák tehát ezen települések adatait is, de kicsi népességük és a regisztrált munkanélküliek kevés száma (98 fő összesen) miatt nem módosítják lényegesen a kistérségi arányokat és trendeket. 5. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Celldömölki Körmendi Kőszegi Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely A sárvári kistérségben a munkanélküliség általában a megyei átlag alatt volt. A csúcsot ben érte el, de mértéke alig haladta meg a 8 %-ot és 1999 között itt regisztrálták a legkisebb rátát a kistérségek közül ben is a szombathelyi kirendeltség után a sárváriban a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, 4,9 % ben átlagosan 976 főt regisztráltak, de kedvezőtlen, hogy a kistérségek közül egyedül itt nőtt meg az előző évhez képest a munkanélküliek aránya a megyéből ben még csak a megye munkanélkülieinek 11 százaléka volt a kistérségben, 2001-ben már 15,5 százaléka. A 976 fő közül 134 fő (13,7 %) a tartós és 61 fő (6,3 %) a pályakezdő, mindkettő mutató a megyei átlag alatti. A kistérségen belül a különbségek nem túl nagyok. A legmagasabb értékek sem érik el a 10 százalékos rátát (Jákfa, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Ölbő, Vashosszúfalu), a legalacsonyabbak általában 2 % körüliek (Bögöt, Nyögér, Pecöl, Répcelak). 19

20 A regisztrált munkanélküliek közül az országos trendeknek megfelelően a kilencvenes évek közepén nőtt az ellátást nem kapók és a szociális jövedelempótló támogatást kapók aránya a segélyben részesülők hátrányára. Ez a tendencia 1999 körül megszűnt, azóta az arányok alapvetően nem változnak. Vas megyében mindig kedvezőbb volt a helyzet, itt több volt az ellátottak aránya. Ezen belül a sárvári kistérségben volt 1999-ben és 2001-ben is a legkedvezőbb az ellátottság, hiszen arányuk e kirendeltségben a legmagasabb (7. táblázat). Ebben a térségben a regisztrált munkanélkülieknek 54,4 százaléka kap ellátást, s csupán 26,9 % ellátatlan, ami a legjobb arány a megyében. 7. táblázat: A regisztrált munkanélküliek ellátási forma szerinti megoszlása (%) Kirendeltség Ellátott Nem ellátott Szoc. jöv. Ellátott Nem ellátott Rendszeres szoc. segély Jöv. pótlós támogatás Nyugdíj előtti segély pótlós Celldömölki 47,1 22,6 30,3 52,1 27,0 7,6 9,9 3,4 Körmendi 43,7 25,0 31,2 40,0 30,7 10,1 11,8 7,4 Kőszegi 52,1 25,1 22,8 52,2 27,4 5,7 7,3 7,6 Sárvári 54,9 21,6 23,5 54,4 26,9 5,8 7,4 5,5 Szentgotthárdi 40,0 20,9 39,9 40,2 27,0 12,2 16,1 4,5 Szombathelyi 46,6 27,6 25,8 45,0 37,0 2,5 11,4 4,1 Vasvári 34,4 29,4 36,2 39,5 32,6 11,1 10,5 6,3 Vas megye 46,4 25,3 28,3 46,6 31,7 6,1 10,5 5,2 Ny.-Dunántúl 48,1 24,0 27,9 44,7 26,4 7,1 17,6 4,2 Magyarország 31,7 27,9 43,0 31,1 30,3 5,8 26,9 5,9 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely Mindent egybevetve a sárvári kistérségben a regisztrált munkanélküliek struktúrája nagyjából megegyezik a Vas megyei jellemzőkkel (lásd táblázatok). Ez igaz a nemi összetételre is természetesen. A munkanélküliek az országosnál nagyobb hányada férfi Vas megyében, s így van ez Sárvár környékén is, ahol megoszlásuk 58,4 illetve 41,6 %, a férfiak javára. Az utóbbi években országosan kissé nőtt a munkanélküliek korösszetétele. A kistérségi mutatók nagyjából a megyei átlagot tükrözik, a munkanélküliek zöme középkorú (8. táblázat). 8. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) nem- és kor szerint (2001. év havi átlagában) Kirendeltség Nemi arány Kormegoszlás (év) Nő Férfi x Celldömölki 41,6 58,4 8,3 19,1 24,4 22,7 18,7 6,8 Körmendi 33,6 66,4 4,6 13,4 23,1 20,0 27,1 11,8 Kőszegi 42,0 58,0 5,1 16,1 25,7 19,2 22,5 11,4 Sárvári 41,6 58,4 5,6 16,1 24,0 19,2 24,2 10,9 Szentgotthárdi 40,0 55,4 4,6 14,0 21,6 25,4 26,3 8,1 Szombathelyi 44,6 66,9 6,9 17,2 25,8 19,3 22,8 8,0 Vasvári 33,1 58,9 5,6 11,7 24,8 27,6 21,8 8,5 Vas megye 41,1 58,9 6,1 16,1 24,7 20,8 23,1 9,2 Nyugat-Dunántúl 46,6 53,4 4,7 13,7 25,3 24,0 24,4 7,9 Magyarország 46,1 53,9 2,8 14,1 28,8 25,1 22,9 6,3 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely 20

21 Közismert tény, hogy minél alacsonyabb a munkavállaló iskolai végzettsége és minél kevésbé van értéke a szakmájának a munkaerő piacon, annál könnyebben válhat munkanélkülivé. Vagyis szoros az összefüggés az iskolai végzettség és a munkanélkülivé válás között. Mindez azt is jelenti, hogy a regisztrált munkanélküliek iskolázottsága jóval alacsonyabb, mint általában a társadalomé. Ez így igaz Vas megyében is, de hasonlóan a népesség magasabb iskolázottságához, itt a munkanélkülieké is magasabb kissé. A sárvári kirendeltségen a megoszlás a megyei átlagot tükrözi (9. táblázat). Nyolc általánossal, vagy még azzal sem rendelkezik a munkanélküliek 37,0 százaléka, szakmunkásképzővel, vagy szakiskolával 34,4, középiskolával 25,2 és diplomával 3,4 százaléka. 9. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) iskolai végzettség szerint (2001. év havi átlaga) Kirendeltség 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum gimnázium Főiskola, egyetem Celldömölki 3,5 34,4 35,5 14,7 9,5 2,4 Körmendi 4,1 38,8 33,0 13,5 7,4 3,2 Kőszegi 3,9 36,1 31,8 14,5 10,1 3,6 Sárvári 4,1 32,9 34,4 16,8 8,4 3,4 Szentgotthárdi 3,6 30,4 43,7 10,3 9,4 2,6 Szombathelyi 3,0 28,8 31,6 21,3 8,4 6,9 Vasvári 6,3 39,4 36,3 12,1 4,7 1,2 Vas megye 3,7 32,9 33,8 16,9 8,3 4,4 Ny.-Dunántúl 5,1 31,7 34,8 16,4 8,0 4,0 Magyarország 42,4 33,6 19,9 3,1 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely A munkanélküliek állománycsoporti megoszlása többnyire szoros összefüggésben van az iskolai végzettségükkel, ami azt jelenti, hogy közöttük jóval több a fizikai dolgozó, mint szellemi. Így van ez országosan csak úgy, mint a megyében (10. táblázat). Vas megyében azonban a fizikaiakon belül kevesebb a segéd- és több a kvalifikáltabb munkás, mint országosan. 10. táblázat: A regisztrált munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása (%) Kirendeltség Segéd Betanított Szak Fizikai Szellemi munkás együtt együtt Celldömölki 15,4 37,0 31,7 84,1 15,9 Körmendi 10,7 39,8 37,1 87,6 12,4 Kőszegi 14,8 37,0 30,7 82,5 17,5 Sárvári 17,9 27,2 39,9 85,0 15,0 Szentgotthárdi 19,5 25,8 39,7 85,0 15,0 Szombathelyi 10,6 27,2 38,6 76,4 23,6 Vasvári 21,9 32,1 36,0 90,0 10,0 Vas megye 14,2 30,9 37,0 82,1 17,9 Nyugat-Dunántúl 16,7 28,6 34,5 79,8 20,2 Magyarország 21,4 25,2 35,8 82,5 17,5 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely 21

22 Hasonlóan alakul a kistérségben is, ahol a munkanélküliek közül 85,0 % fizikai és 15,0 % szellemi állományú. A kirendeltségek közül a sárváriban a legmagasabb a szakmunkások részaránya, de magas a segédmunkásoké is óta bomlott meg hazánkban és Vas megyében is a munkaerő piacon az egyensúly, s azóta a kereslet többszörösen meghaladja kínálatot. A megyében azonban valamivel kedvezőbb a helyzet, hiszen itt 2001-ben 100 regisztrált munkanélkülire 14,9 üres álláshely jut, amely magasabb, mint az országos átlag (11. táblázat). Azonban a sárvári kirendeltségben messze a legrosszabb az arány a megyén belül. Minden 100 fizikai munkásra csupán 9,4, a szellemi állománycsoportúakra pedig csak 2,8 - összesen pedig 8,4 üres álláshely jut. Ez alig több mint fele a megyei átlagnak, a magyarázat valószínűleg az, hogy ebben a kistérségben már kimondottan alacsony a munkanélküliség, sőt a gazdaság nagymértékű fejlődése miatt már relatív munkaerőhiány is fellép. A sárvári ipari parkba jelentős távolságokról szállíttatják a cégek a dolgozókat. 11. táblázat: 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshelyek száma (2001. évi átlag) állománycsoportonként Kirendeltség Segéd Betanított Szak Fizikai Szellemi Összesen Munkás együtt együtt Celldömölki 5,2 49,3 25,2 32,1 1,6 27,1 Körmendi 15,2 21,2 10,5 16,0 8,0 14,9 Kőszegi 3,9 13,0 33,1 18,7 4,3 16,1 Sárvári 3,1 16,8 7,3 9,4 2,8 8,4 Szentgotthárd 4,2 46,0 14,5 21,9 10,6 20,1 Szombathelyi 6,9 7,9 23,5 15,7 4,3 13,0 Vasvári 4,9 28,6 10,3 15,3 2,8 13,9 Vas megye 5,9 20,7 18,6 17,2 4,4 14,9 Nyugat-Dunántúl 11,0 31,3 18,9 21,7 12,0 19,7 Magyarország* 12,2 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely * csak országos összes áll rendelkezésre A munkanélküliség állami kezelésében és a munka nélküli emberek visszairányításában a munka világába fontos szerepe van az 1991 óta működő munkaerő piaci aktív eszközöknek. A foglalkoztatási alap pénzügyi forrása és az általa támogatott létszám mind országosan, mind a megyében folyamatosan növekszik. Vas megyében 2001-ben 588,3 millió Ft állt rendelkezésre, s ez 21,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben (12. táblázat). Az aktív eszközök formái az évek során állandóan változtak, alkalmazkodva a tapasztalatokhoz és a munkaerő piacon bekövetkezett változásokhoz. Mindez azt jelenti, hogy egyes eszközök eltűntek, vagy átalakultak, mások, újak pedig megjelentek, illetve a belső arányok módosultak. Vas megyében már korábban dominánssá váltak a képzések, ugyanakkor visszaszorult a közhasznú foglalkoztatás támogatása, mivel itt kevesebb és más összetételű a regisztrált munkanélküliek tábora. A sárvári kirendeltségben 2001-ben összesen 66,2 millió Ft-ot használtak fel, ez a második legtöbb a szombathelyi után, s az összes megyei felhasználás 11,9 százaléka. Nagysága az előző évhez képest közel egyötödével megnőtt. Az összegből hét különböző eszközt finanszíroztak, s a felhasználás szerkezete némileg eltér a megyeitől. A forrás 2/3-át ugyanis a képzésre fordították és sokkal nagyobb a közhasznú foglalkoztatás támogatása. 22

23 12. táblázat: A foglalkoztatási alap eszközönkénti felhasználása (ezer Ft) Megnevezés Index (%) Évi felhasználás évi felhasználás megoszlása (%) Képzések ,4 36,6 44,5 Vállalkozóvá válás támogatása ,1 5,9 6,3 Bértámogatás ,8 11,8 10,0 Közhasznú foglalkoztatott tám ,6 13,5 19,2 Munkahelyteremtés támogatása ,2 - Korengedménye nyugdíj támogat ,2 - Helyközi utazás támogatása ,1 0,4 0,4 Munkatapasztalat szerzés tám ,8 4,1 6,4 Foglalkoztatási támogatás ,3 0,9 0,6 Önfoglalkoztatás támogatása ,3 5,5 8,0 Munkahely megőrzés támogatása ,6 - Munkaerő piaci programok ,3 Munkaerő piaci szolgáltatások ,6 Közhasznú szervezetek tám ,9 3,0 0,3 Egyéb kiadás ,0 0,3 0,4 Munkahelymegőrzés (külön keret) ,0 - Tervezett tartalék Összesen ,5 100,0 100,0 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely Vas megyében 2001-ben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel összesen 5981 főt támogattak a létszám nem változott az előző évhez képest jelentősen. Közülük a legtöbben (66,4 %) a különböző képzésekben vesznek részt, de ebben benne vannak a munkaviszonyban állók képzése is. Megyei szinten az eszközök közül összesen 11-et használtak, ebből hármat csak a központban. A képzés mellett a legtöbben a tartósan munkanélküliek foglalkoztatási támogatásában, a közhasznú foglalkoztatás támogatásában és a vállalkozóvá válás támogatásában vettek részt (13. táblázat). Az aktív eszközökkel támogatottak aránya megyei szinten a regisztrált munkanélkülieken belül 28,2 %. A sárvári kirendeltségben 2001-ben 612 főt támogattak aktív eszközökkel, ez a megyei támogatottak 10,2 százaléka. A létszám 2000-hez viszonyítva kissé emelkedett, s a 612 fő a kirendeltségben regisztrált munkanélküliek 19,6 százalékát jelenti, ami a legalacsonyabb arány a megye hét kirendeltsége közül. Az érintettek közül a legtöbben a képzésben vettek részt (377 fő, 61,6 %), ezt a közhasznú foglalkoztatás támogatása követte (97 fő, 15,8 %), a harmadik a tartósan munkanélkülieket foglalkoztatók támogatása (50 fő, 8,2 %). Arányaiban jelentős a vállalkozóvá válás támogatásában részvettek (7,8 %, 48 fő), s végül 18 főnek támogatták a helyközi utazását, 14 fő után adtak foglalkoztatási támogatást és 8 főt munkatapasztalat szerzésben támogattak. Az önfoglalkoztatás és a munkahelymegőrzés támogatása a kirendeltségen belül 2001-ben nem volt. Alapvető gondok tehát összességében nincsenek a sárvári kistérség munkaerő piacán, hiszen alacsony szintű és kezelhető a munkanélküliség. Napjainkban várható azonban a Flextronics cég jelentős leépítését követően, hogy megnövekszik a ráta és zavarok keletkezhetnek a térségben. Emellett, mint korábban jeleztük, már létezik a relatív munkaerőhiány, elsősorban a kereslet és a kínálat eltérő szakmastruktúrája következtében. 23