E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE október 29-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Zirc város részvételéről A BAKONYÉRT Helyi Közösségben Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: tájékoztató Szavazás módja: - Az előterjesztés elkészítésében részt vett: A BAKONYÉRT Helyi Közösség Léber Ferenc képviselő, Encz Ilona referens, Járfás Krisztina Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezető Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága; Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság; Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság; Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság ; Láttam:.. Dr. Árpásy Tamás jegyző

2 Tisztelt Képviselő-testület! Zirc városa Stratégiai és Gazdasági Programjainak prioritásai, cél- és feladat-meghatározásai között valamennyi területen kiemelt helyet kapott a város térségközponti szerepének megtartása, Zirc és térségének együttes fejlesztésében való együttgondolkodás és tevékenység. Az együttműködésben meghatározó szerepe van a 2006-ban megalakult Zirc Kistérség Többcélú Társulásának és a térségben működő civil szervezeteknek, gazdasági szereplőknek. A közös feladatokhoz minden olyan hazai és Európai Uniós pályázati lehetőséget ki kell használni, amelyek segíthetik Zirc és térsége fejlődését. A korábbi Leader Kemény Bakony Akciócsoport kezdeményezésével, széleskörű vidékfejlesztési célokat megfogalmazva április 16-án a Bakonyt lefedő négy kistérség önkormányzatai, civil közösségei, gazdasági szereplői és magánszemélyek tagságával, Zirc székhellyel megalakult Kemény Bakony Közhasznú Egyesület (27 zirci alapító taggal). Az Egyesület mindent megtett a Leader folyamatok ismertté tétele és a leendő tagok aktivizálása érdekében. Augusztus 29-én jelent meg a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet, (amit menet közben többször is módosítottak), amely előírta a as évek EU-s EMVA-Leader folyamatát előkészítő feladatokat, meghatározta a megalakítandó helyi vidékfejlesztési akciócsoportok/közösségek regisztrációs feltételeit A folyamat szakmai segítésében fontos segítő szerepet kaptak a Helyi Vidékfejlesztési Irodák. A Kemény Bakony Közhasznú Egyesület elnökségének döntése alapján Encz Ilona elnökségi tag koordinálta a tagok és a további csatlakozók 2x20 napos regisztrációs folyamatát a dudari székhelyű, illetékes Vidékfejlesztési Irodánál. Szeptember első napjaiban az Egyesület tagjai és az érdeklődők minden információt (FVM rendelet, regisztrációs nyomtatványok, feladatok, ütemterv stb.) megkaptak döntéseik meghozatalához, kérdéseikre folyamatosan válaszoltak a szakemberek. Zircen a felhívást megkapta valamennyi civil szervezet és a vállalkozói szféra képviselői is. Az egyesületi tag-településeken hasonlóan aktív szervezőmunkára tettünk ajánlást. A koordinációt végző elnökségi tag a felhívást elhelyezte az elérhető honlapokra és képújságokba, valamint megküldte a helyi, térségi és megyei médiumoknak is. A SZEPTEMBER 11-re összehívott egyesületi közgyűlés napján, a tájékoztatók és információs napirendek után A JELENLÉVŐK EGYHANGÚ DÖNTÉSÉVEL (országosan az elsők között, és Veszprém megyében elsőként, a második legnagyobb alapítói létszámmal) MEGALAKULT A BAKONYI RÉGIÓT LEFEDŐ A BAKONYÉRT HELYI KÖZÖSSÉG: a Bakony fejlődésében érintett zirci, móri, veszprémi kistérségek önkormányzatai, civil szervezetei és gazdasági szereplői együttműködésre léptek egymással a ig tartó vidékfejlesztési céljaik, feladataik megvalósítása érdekében. Az alapítók a helyi közösség képviselőjévé választották: - Léber Ferencet (Bakony-Agro Kft.) a zirci kistérségből, a gazdasági szféra képviseletében Az alapítók a helyi közösség elnökhelyetteseinek megválasztották: - Bajkai Jánost (Kincsesbánya polgármester) a móri kistérségből, az önkormányzatok képviseletében - Jánszky Lászlót (Herend Horgász Egyesület) a veszprémi kistérségből, a civil szféra képviseletében A BAKONYÉRT Helyi Közösség 106 alapító tagja - első körben lakos érdekeit képviseli a közti Leader időszakban. Az alapító tagok szervezetenkénti aránya teljes mértékben megfelel a FVM rendeletben előírtaknak: 25 település (ezen belül + 2 német nemzetiségi önkormányzat) = 26% a közszféra 32 civil szervezet = 30% a civil szféra 47 gazdasági szereplő = 44% az üzleti szféra (civil + üzleti együtt 74%)

3 Alapító tagok kistérségenként: ZIRCI KISTÉRSÉG (58 alapító tag lakos): 13 (+1) település és 1 német nemzetiségi önkormányzat, 19 civil szervezet és 25 gazdasági szereplő o Bakonybél: önkormányzat, 2 civil, 2 gazdasági o Bakonynána: önkormányzat, 1 gazdasági o Bakonyoszlop: önkormányzat, 1 gazdasági o Bakonyszentkirály: önkormányzat, 1 civil, 1 gazdasági o Borzavár: önkormányzat o Csesznek: önkormányzat, 1 civil, 3 gazdasági o Dudar: önkormányzat o Eplény: 3 gazdasági (500 lakos feletti települést 3 civil vagy 3 gazdasági szereplő behozhat az önkormányzat nélkül is) o Lókút: önkormányzat, 1 civil o Olaszfalu: önkormányzat, 2 civil, 2 gazdasági o Pénzesgyőr: önkormányzat, 2 civil, 1 gazdasági o Porva: önkormányzat, német nemzetiségi önkormányzat, 1 civil, 2 gazdasági o Szápár: önkormányzat o Zirc: önkormányzat, 9 civil, 9 gazdasági MÓRI KISTÉRSÉG (18 alapító tag lakos): 7 települési önkormányzat, 6 civil szervezet és 5 gazdasági szereplő o Bakonycsernye: önkormányzat, 2 civil o Balinka: önkormányzat, 1 civil, 1 gazdasági o Bodajk: önkormányzat o Fehérvárcsurgó: önkormányzat o Isztimér: önkormányzat o Kincsesbánya: önkormányzat, 1 civil, 2 gazdasági o Nagyveleg: önkormányzat, 2 civil, 2 gazdasági VESZPRÉMI KISTÉRSÉG (30 alapító tag lakos): 5 települési és 1 német nemzetiségi önkormányzat, 7 civil szervezet és 17 gazdasági szereplő o Bánd: önkormányzat, 1 civil, 7 gazdasági o Hárskút: önkormányzat, 3 gazdasági o Herend: önkormányzat, német nemzetiségi önkormányzat, 4 civil, 4 gazdasági o Márkó: önkormányzat o Szentgál: önkormányzat, 2 civil, 3 gazdasági A BAKONYÉRT Helyi Közösség által lefedett, földrajzilag egybefüggő terület folytonosságát biztosítani látszott az, hogy a zirci kistérség két települése (Csetény, Nagyesztergár) egyértelműen kinyilvánították csatlakozási szándékukat a Közösség felé. A Helyi Közösség megválasztott képviselői és az alapító tagok fegyelmezett együttműködésének, valamint a dudari és a hárskúti Helyi Vidékfejlesztési Irodák vezetői szakmai segítségének köszönhetően tartani tudtuk a rendkívül szoros határidőt, - és SZEPTEMBER 20-ÁN SIKERESEN REGISZTRÁLT AZ A BAKONYÉRT HELYI KÖZÖSSÉG AZ ILLETÉKES HVI-NÉL, DUDARON. A BAKONYÉRT Helyi Közösség megválasztott képviselői szeptember 17-én tartottak munkamegbeszélést Zircen az alábbi témákban:

4 A regisztráció első és második időszakának ütemterveivel kapcsolatos feladatok, határidők és a felelősök egyeztetése (regisztrációs formanyomtatványok, testületi határozatok, stratégiai vázlat, szakértők, együttműködési megállapodás, összesítők stb.) A stratégiai vázlatot készítő munkacsoport - kistérségeket képviselő - szakembergárdájának és szakmai szempontjainak összeállítása (a munkacsoport szeptember 28án, október 3-án és 4-én tartott munkamegbeszéléseket) A Helyi Közösség október 10-ig tartó 2. regisztrációs szakaszában kötelezően megtartandó két gyűlés időpontjainak és napirendjeinek meghatározása (október 4. és 8., - beszámolók, - a csatlakozók befogadása, - a stratégiai vázlat megtárgyalása, elfogadása) Az alakuló ülésen hozott határozatnak megfelelően a folyamatos kapcsolattartás érdekében a Zirc és Vidéke újság internetes hírportálján külön rovat indult a Helyi Közösség hivatalos közleményeinek és a tagok közti kommunikáció lehetőségének biztosítására ( A tagok felmerülő kérdéseire Encz Ilona koordinátor (Zirc) és a HVI-k vezetői adtak az Irányító Hatóság által megerősített - válaszokat. Az október 10-ig tartó 2. regisztrációs időszakban csatlakozhattak A BAKONYÉRT Helyi Közösséghez a további önkormányzati, civil és gazdasági szereplők. Az október 4-i gyűlésen megtörtént a 62 új tag felvétele, majd a HVI regisztráció. Az új tagok területi és szervezeti megoszlása: o Zirci kistérség: 26 csatlakozó (1 települési és 1 nemzetiségi önkormányzat + egy település, 10 civil szervezet, 14 gazdasági szereplő: lakos) o Veszprémi kistérség: 14 csatlakozó (7 civil szervezet, 6 gazdasági szereplő és 1 magánszemély) o Móri kistérség: 21 csatlakozó (1 települési és 4 kisebbségi önkormányzat, 11 civil szervezet, 5 gazdasági szereplő: lakos) o Egy olyan megyei egyesület csatlakozott a Közösséghez, amely nem képviselhet települést. A Veszprémi kistérségből egy alapító tag (gazdasági) kilépett a Közösségből, betartva a FVM rendelet szerinti határidőt és formát. Az egy magánszemély (Veszprémi kistérség) csatlakozásának lehetőségéről a HVI vezető állásfoglalást kért az Irányító Hatóságtól. Összesen így az A BAKONYÉRT Helyi Közösség taglétszáma: 105 alapító tag + 62 csatlakozó = 167, mindösszesen lakos képviselve a Közösség által lefedett 29 településen. Ezzel Közösségünk Veszprém megyében a 2., a Közép-dunántúli régióban megalakult 17 helyi közösség között az 5. legnagyobb. Az alapító és csatlakozó tagok szervezetenkénti aránya továbbra is maximálisan megfelel a FVM rendeletben előírtaknak: 33 (26 települési + 5 német, 1 szlovák, 1 cigány nemzetiségi önkormányzat) = 20 % közszféra 62 civil szervezet = 38 % a civil szféra 70 gazdasági szereplő = 42 % az üzleti szféra (civil + üzleti együtt 80 %) 1 magánszemély (IH dönt) Ezen belül a o ZIRCI KISTÉRSÉG: 58 alapító + 26 csatlakozó tag = lakos Alapító tagként 13 önkormányzat (+1) település és 1 német nemzetiségi önkormányzat, 19 civil szervezet és 25 gazdasági szereplő Csatlakozó tagként 1 települési és 1 német nemzetiségi önkormányzat + 1 település, 11 civil szervezet, 14 gazdasági szereplő

5 Csesznek: 1 civil, 1 gazdasági Dudar: 1 gazdasági Csetény: önkormányzat, 2 gazdasági Lókút: 2 civil Nagyesztergár: 3 gazdasági (500 lakos feletti települést 3 civil vagy 3 gazdasági szereplő behozhat az önkormányzat nélkül is) Olaszfalu: 1 civil Pénzesgyőr: 1 civil Zirc: német nemzetiségi önkormányzat, 5 civil, 7 gazdasági o MÓRI KISTÉRSÉG: 18 alapító + 21 csatlakozó tag = lakos Alapító tagként 7 települési önkormányzat, 6 civil szervezet és 5 gazdasági szereplő Csatlakozó tagként 1 települési (külterület) önkormányzat és 4 kisebbségi (2 német, 1-1 szlovák, cigány) önkormányzat, 11 civil szervezet, 5 gazdasági szereplő Bakonycsernye: szlovák kisebbségi önkormányzat, 6 civil, 1 gazdasági Balinka: 1 gazdasági Bodajk: 2 civil Fehérvárcsurgó: 2 civil Isztimér: német kisebbségi önkormányzat, 1 civil Mór: városi + német és cigány kisebbségi önkormányzatok, 3 gazdasági o VESZPRÉMI KISTÉRSÉG: 29 alapító + 14 csatlakozó tag = lakos Alapító tagként 5 települési és 1 német nemzetiségi önkormányzat, 7 civil szervezet és 16 gazdasági szereplő Csatlakozó tagként 8 civil szervezet, 5 gazdasági szereplő és 1 magánszemély Bánd: 3 civil, 2 gazdasági Hárskút: 1 gazdasági Herend: 4 civil, 2 gazdasági Márkó: 1 civil, 1 magánszemély A FVM rendelet szerint első körben HVI egyeztetésre lehetett számítani Olaszfalu településsel kapcsolatban, ahonnan 2 vállalkozó és egy civil szervezet beregisztráltak a várpalotai kistérséghez (földrajzi kaput nyitva Nagyesztergárnak Várpalota felé). Azonban miután A BAKONYÉRT Helyi Közösséghez csatlakozott alapítóként a település önkormányzata, 2 civil és 2 gazdasági szereplő, - elvileg csak nálunk szerepelhetett alapítóként a település. Léber Ferenc képviselő egyeztetéseinek eredményeként a civil szervezet kilépett a várpalotai közösségből, és hozzánk csatlakozott. A maradék 2 vállalkozó már kevés lett volna ahhoz, hogy az egész települést bevigye a másik helyi közösségbe, megteremtve ezzel a földrajzi folytonosságot Nagyesztergár számára. Többszöri egyeztetés után - megtartva eredeti alapítói szándékát a várpalotai helyi közösség felé, - október 4-én Nagyesztergár mégsem érkezett meg a csatlakozókat aznap utolsó határnappal felvevő gyűlésünkre, (mert akadt egy olaszfalui telephellyel rendelkező várpalotai alapítvány csatlakozóként a meglévő 2 olaszfalui vállalkozó mellé, és ezzel mégis nyitva maradt Nagyesztergárnak a várpalotai kapu) - szükségessé vált a HVI egyeztetés a két település átfedettségéről. Az október 9-i egyeztetés eredményeként (mivel közben a 2 olaszfalui vállalkozó az október 2-i FVM rendeletmódosítással élve kilépett a másik közösségből) mindkét település A BAKONYÉRT Helyi Közösség tagja lett. Ettől az egy helyzettől eltekintve a Közösség szervezése és működése mind a tagok, mind a szakma, de még a média megítélése szerint is a (kevés) legproblémamentesebb folyamatok közé tartozott a régióban, de az országban is. Az A BAKONYÉRT Helyi Közösség a kistérségek által delegált szakemberekből álló - stratégiai munkacsoportjának szakmai munkáját Mészáros László (Zirc) koordinálta. A szeptember 28- án és október 3-án, 4-én együtt dolgozó munkacsoport által elkészített stratégiai vázlat munkaanyagának összeállításakor a szakmai szempontok mellett - a formanyomtatvány által előírt karakterszámo-

6 kat nagyon figyelembe kellett venni, és az útmutató szerinti struktúrát kellett alkalmazni, így az elképzelések vázát tartalmazza a Közösség által elfogadott stratégiai vázlat. A stratégiai vázlat készítői rendezői elvként elsődlegesnek tartották a munkahelyteremtő beruházások mellett a nők helyi munkavégzését elősegítő, esélyegyenlőséget teremtő projektet, valamint a szolgáltatás-fejlesztést és az életminőség javítását a gazdaság élénkítése és a települések megújításának generálása által. Az október 4-i gyűlésen prezentációval bemutatott (és minden tagnak eljuttatott) munkaanyaghoz érkezett észrevételek, javaslatok egy része belekerült az október 8-án elfogadott végeges Tiszta forrásból címet viselő Stratégiai Vázlat október 10-én a HVI-nek benyújtott anyagába. (csatolva) Az október 10-i regisztrációnál 20 szakértőt kellett (teljes nacionáléjukkal együtt) bemutatni az Irányító Hatóság felé az alapító tagok közül, igazolva a Közösség tagjainak területi- és vidékfejlesztés, helyi igazgatás, valamint a helyi közösségépítés és közösségi kezdeményezések területén szerzett szakmai tapasztalatait. A Közösség által megjelölt 30 szakértő közül végül a zirci kistérségből 9, a veszprémiből 9, a móriból 2 szervezet/szakember szakmai anyagát adtuk le. A Helyi Közösség megválasztott képviselői, az alapító és csatlakozó tagok fegyelmezett együttműködésének, a stratégiai munkacsoport szakértő munkájának, valamint a dudari és a hárskúti HVI vezetők szakmai segítségének (továbbá a zirci Bakony-Agro Kft, a herendi és a kincsesbányai Polgármesteri Hivatalok munkatársainak is) köszönhetően tartani tudtuk a rendkívül szoros második 20 napos határidőt is, - és OKTÓBER 10-ÉN AZ A BAKONYÉRT HELYI KÖZÖSSÉG LEADTA A REGISZTRÁCI- ÓS DOKUMENTUMOKAT A DUDARI HVI-NÉL. A HVI VEZETŐJE OKTÓBER 18-ÁN ÁTADTA AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGNAK AZ A BAKO- NYÉRT HELYI KÖZÖSSÉG SZAKMAI ÉS REGISZTRÁCIÓS DOKUMENTÁCIÓJÁT (a hiánytalan teljesítésért első körben elismerést kapott a Közösség). A következő időszak feladatai: o az esetleges hiánypótlások teljesítése az IH-nak (5 nap) o az előzetes minősítés megérkezése az IH-tól (+ 15 nap, várhatóan november vége) o non-profit szervezeti forma megalakítása legalább 1 millió Ft-os alaptőkével (2008. január végéig) o a Tiszta forrásból Stratégiai Vázlatra épülő Vidékfejlesztési Program megalkotása és elfogadása a három kistérség ig megvalósítandó fejlesztése érdekében (2008. február végéig) o a két feladatnak megfelelő számú munkaülés és Helyi Közösség gyűlés összehívása a megadott határidőkön belül o a szervezetté alakulás igazolása és a Vidékfejlesztési Terv benyújtása az IH-nak (az előminősítéstől számítva összesen 4 hónap áll rendelkezésre) o a végleges minősítés megérkezése az IH-tól (várhatóan március) o a végleges minősítés (Leader akciócsoport vagy Leader-szerű helyi közösség) ismeretében a tényleges munka megkezdése Tisztelt Képviselő-testület! Zirc városa és a bakonyi régió együttműködését, fejlődési lehetőségeit a közötti időszakban meghatározó Európai Uniós Leader program sikere érdekében kérem a további aktív munkát az A BAKONYÉRT Helyi Közösség valamennyi tagjától. A Helyi Közösség sikeres regisztrációjában közreműködők munkájának elismerése mellett kérem a tájékoztató elfogadását. Zirc, október 18. Ottó Péter polgármester

7 HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez TISZTA FORRÁSBÓL A B AKONYÉRT H ELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLATA Z IRC, OKTÓBER 10. 1

8 HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez TISZTA FORRÁSBÓL 1. Helyzetelemzés: adjon átfogó ismertetést az alakuló helyi közösség által lefedett terület földrajzi, gazdasági, társadalmi (demográfiai, munkaerő-piaci) helyzetéről, az alábbi struktúrában: - Erőforrások, fejlesztési potenciál: melyek azok a gazdasági (a termelés, a kereskedelem lehetőségeit erősítő), természeti és/vagy épített örökség körébe tartozó, illetve humán kapacitások, amelyekre alapozni kívánják a térség fejlesztését? - Hiányosságok: melyek azok a hiányosságok, gyengeségek, amelyek kezelését elengedhetetlennek tartják a térség eredményes fejlődése szempontjából? Erőforrások, fejlesztési potenciál 1. Gazdasági 1.1. A földterület nagy része helyi tulajdonú 1.2. A megújuló energia használattal kapcsolatos lépések megkezdődtek 1.3. Helyi termékek előállítására alkalmas alapanyagok 1.4. Túravonalak: lehetőséget nyújtanak az erdei turizmus, a vándortáborozás, erdei oktatási programok, tanösvények kialakítására 1.5. Jelentős számú idegenforgalom bizonyos területeken 1.6. Jelentős erdőállomány 1.7. Kiváló fajtatulajdonságokkal bíró növénytermesztési kapacitás 1.8. Természetközeli állattartásra jelentős területek alkalmasak 2. Természeti/épített örökség 2.1. Gazdag természeti adottságok; flóra és fauna (erdő, tavak, vadállomány, tájkép, források, karsztvízbázis) 2.2. Magas szintű természetvédelem, Magas Bakony Tájvédelmi Körzet-Balatoni Nemzeti Park, Natura 2000 területek, parkerdők, tanösvények 2.3. Megújuló energiaforrások előállításának természeti, szakmai feltételei 2.4. Több évszázadot átölelő építészeti emlékek megléte (várak, kastélyok, egyházi funkciójú építmények, népi építészeti emlékek és ezekhez kapcsolódó gazdasági épületek) 2.5. Élhető és egészséges környezet 3. Térség fejlesztésének humán kapacitás alapjai 3.1. A helyiek tenni akarnak saját maguk és térségük gazdasági fellendüléséért 3.2. A közösség területén a munkanélküliség mértéke nem nagy. Sokan ingáznak, így jelentős számú potenciális munkaerő áll rendelkezésre A térségben roma, szlovák és jelentős mértékű német nemzetiség él. Történelmi és kulturális örökségük megőrzése, összetartásuk, helyi rendezvényeik fejlesztése jelentős turisztikai és népességmegtartó hatású. Perszonális kapcsolatrendszer gazdaságélénkítő eszköz lehet. 2

9 3.4. Turisztikai termékké fejleszthető helyi események társadalmi beágyazottsága Hiányosságok 1. Gazdasági 1.1. Meglevő gazdaság elemei között nem alakult ki szinergia 1.2. Nem megfelelő mértékű a helyi vállalkozásokra építő környezettudatos gondolkodás 1.3. Nincs a térséget egységes egészként kezelő társadalmilag beágyazott közös koncepció 1.4. A gazdaságba bevonható helyi anyagi források korlátosak 1.5. Minőséget bizonyító menedzselhető helyi terméklogó nincs 1.6. Helyi vállalkozások diverzifikálódását segítő információs bázis hiánya 2. Természeti/ épített örökség 2.1. Magas eszmei értékű építmények közül többnek nincs gazdasági/kulturális szerepe Helyi lakosok számára elérhető infrastruktúrával kapcsolatos szolgáltatások szintje eltérő Nincsenek termékként kezelhetően, láncba felfűzve a térség természeti, épített elemei Tájhasználat infrastrukturális feltételei nem megoldottak 3. Humán kapacitások, amelyek akadályozzák a térség fejlődését 3.1. Fiatalok magas elvándorlása helyi lehetőségek alacsony volta miatt Élethosszig tartó tanulás elfogadásának alacsony szintű beágyazottsága 3.3. Térség tradicionális tapasztalatainak átadása a fiatalok számára alacsony hatásfokú 3.4. Nagyobb távolságra ingázó nők családösszefogó képessége esetenként alacsony 3.5. Hátrányos helyzetű csoportok problémáinak kezelése alacsony fokú Maximum 3000 karakter Kérjük, hogy mellékletként csatoljon egy térképet a helyi közösség területéről a települések feltüntetésével. 2. Általános célok és jövőkép: mit kívánnak elérni a térség fejlesztésével? Milyen eredményeket várnak 2013-ra? (Jövőkép 1 mondatban és 6 általános cél) Jövőkép: Népességmegtartó, fenntarthatóan fejlődő gazdaságú és kultúrájú, befogadó, egészséges környezetű bakonyi térség Általános célok Adottságokon alapuló fenntartható környezeti, gazdasági fejlődés Leszakadók, hátrányos helyzetűek segítése gazdasági potenciál növekedéssel Adottságokon alapuló turizmus fejlesztése Közösségépítés, alapszolgáltatások fejlesztése, örökség megőrzése Kapcsolódó modulok száma Gazdasági, közösségi információáramlás, tudás megszerzés, tapasztalatok 2,3,4,6,7,9,13 8,14 1,6 5, ,9,11 Települések megújításának generálása, támogatása Kérjük, fejtse ki röviden, hogy a megfogalmazott általános célok hogyan támogatják a jövőkép megvalósítását! 3

10 1:Fenntarthatóság, környezetvédelem, adottságok és piaci igények összhangja. Mikrovállalkozások fejlesztésétől- diverzifikálásig. 2:Pályakezdők, nők, fogyatékkal élők, 50 év felettiek segítése gazdaságélénkítéssel 3:Adottságok által kötelezővé tett feladat. A vonzó, befogadó és elfogadó szemléletünk gazdasági termékként hasznosítható 4,6:Népességmegtartás alapvető eszköze. Térségi vonzerő potenciális eleme 5:Befogadó és elfogadó helyi közösségfejlesztés Gazdasági és kulturális alapeszköze 3. Gazdaságfejlesztési koncepció Kérjük, vázolja a megvalósítani kívánt gazdaságfejlesztési intézkedéseket. a. A 2. pontban vázolt célrendszer alapján fejtse ki, hogy hogyan valósítja meg a fent nevezett általános célokat? b. Hogyan kívánja felhasználni az 1. a) pontban említett erőforrásokat? c. Az 1. b) pontban említett hiányosságok közül melyek kezelését célozza meg és miért? d. Hogyan kívánják megteremteni az összhangot a már meglévő, a lefedett területre elkészített kistérségi, térségi programokkal (tervezési dokumentumokkal)? a. Tervezett tevékenységek 14 Egyéb: Családi szerepvállalást, család működését segítő gazdasági tevékenység 1. Adottságokon alapuló fenntartható környezeti, gazdasági fejlődés 1.1. Mikrovállalkozás-támogatás[13] 1.2. Mezőgazdasági tevékenységet végzők nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálása[4] 1.3. Helyi termékek, biotermékek előállításának, fejlesztésének, piacra jutásának segítése, minőséget igazoló helyi védjegy[2] 1.4. Hagyományokra alapozó, piacképes tevékenységek segítése[7] 1.5. Nemzetközi kapcsolatok kiépítésében való közös részvétel támogatása[9] 1.6. Megújuló energia előállításának, használatának segítése[3] 1.7. Natura 2000 területek helyi fenntartási tervei készítésének támogatása[6] 2. Leszakadók, hátrányos helyzetűek segítése gazdasági potenciál növekedéssel 2.1. Hátrányos helyzetűek segítése piacképes tudás megszerzésében[8] 2.2. Nők helyi munkavégzését elősegítő projektek támogatása[14] 2.3. A család jó működését és annak feltételeit biztosító térségi projektek támogatása[14] 3. Adottságokon alapuló turizmus fejlesztése 3.1. Egységes rendszerbe foglalt, jól kommunikálható turisztikai rendszer elemeinek támogatása[1] 3.2. Térségi ökoszisztéma rendszerének megfogalmazása, gazdasági fejlesztésben való használatának támogatása[6] b.a gazdasági, természeti, épített örökség saját erőforrás a beruházásoknál. Közösség által elfogadott elvek szerinti, helyi adottságokra épülő, egyértelmű kiírásokkal kívánjuk bevonni a fejlesztésekbe. Rendezőelv fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség és a kohézió. ÚMVT-ben, ÚMFT-ben, és KDOP-ban szereplő koncepciók prioritása, szinergikus fejlesztés. Humán kapacitásokat a helyben levő munkahelyek fejlesztésénél és a Családok szerepének erősítésénél hangsúlyosan vesszük figyelembe. c. hiányosságok kezelése 4

11 Az 1. pont szerinti 3.a. pont alatti tevékenység azonosítója hiányosság azonosítója , e.:stratégiánkat ÚMVT, ÚMFT és KDOP figyelembe vételével, az érintett kistérségek fejlesztési dokumentumaival összhangban készítettük: Hosszútávú Kistérség - Fejlesztési Programok Turizmusfejlesztési Program ok Agrárstruktúra-átalakítási és Vidékfejlesztési Programok Környezetvédelmi Programok Gazdasági Operatív Programok Maximum 2500 karakter 4. Szolgáltatásfejlesztés, életminőség javítás Kérjük, vázolja a megvalósítani kívánt szolgáltatásfejlesztési intézkedéseket. a. A 2. pontban vázolt célrendszer alapján fejtse ki, hogy hogyan valósítja meg a fent nevezett általános célokat? b. Hogyan kívánja felhasználni az 1. a) pontban említett erőforrásokat? c. Az 1. b) pontban említett hiányosságok közül melyek kezelését célozza meg és miért? d. Hogyan kívánják megteremteni az összhangot a már meglévő, a lefedett területre elkészített, kistérségi térségi programokkal (tervezési dokumentumokkal)? a. Tervezett tevékenységek 1. Közösségépítés, alapszolgáltatások fejlesztése, örökség megőrzése 1.1. Közösségi és gazdasági alapszolgáltatások fejlesztése[10] 1.2. Gazdasági és kulturális szempontból hozadékkal bíró örökség megőrzésének és fejlesztésének támogatása, nemzetközi együttműködés generálása[5] 2. Gazdasági, közösségi információ-áramlás, tudás megszerzés, tapasztalatok 2.1. Gazdasági fejlődést generáló: térségi információs adatbázis, oktatás, szakképzés, ismeretterjesztés, felnőttképzés, események, tevékenységek támogatása[12] 2.2. Térségi közösségépítést segítő adatbázis és felület létrehozása, események támogatása[12] 2.3. Gazdasági szereplőkre vonatkozó képzési és tájékoztatási feladatok támogatása[12] 2.4. Készségek elsajátítása, ösztönzés és helyi vidékfejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása[12] 5

12 3. Települések megújításának generálása, támogatása 3.1. Meglevő épületek fejlesztése, funkcióbővítés támogatása[11] 3.2. Nemzetközi együttműködésben megvalósuló közösségi beruházások generálása, támogatása[9] 3.3. Közösségi szolgáltató centrumok kialakítása[8] b. Alapozni kell a helyiek tenni akarására, szaktudására. Helyben rendelkezésre állnak a történelmi építészeti emlékek, élhető és egészséges környezet. Turisztikai termékké fejleszthető helyi események társadalmi beágyazottsága erős. A térségben jelentős a német nemzetiség. Örökségük megőrzése, összetartásuk, rendezvényeik fejlesztése jelentős turisztikai és népességmegtartó hatású. Perszonális kapcsolatrendszerük gazdaságélénkítő eszköz. Települések fejlesztési elképzelései között szerepel a stratégiánkban megfogalmazott tevékenységek megvalósítása. Az új projektek által igényelt élőmunka kapacitás megvan, a helyiek nagy része ingázó. A tevékenységekben prioritásként kezelt megújuló energiaforrásokkal, ökológiai gazdálkodással kapcsolatos adottságok, tapasztalat helyben biztosított. c. hiányosságok kezelése Az 1. pont szerinti hiányosság 4.a. pont alatti tevékenység azonosítója azonosítója d. Stratégiánkat ÚMVT, ÚMFT, és KDOP figyelembe vételével, az érintett kistérségek fejlesztési programjaival összhangban készítettük: Hosszútávú Kistérség - Fejlesztés Turizmusfejlesztés Agrárstruktúra-átalakítás és Vidékfejlesztés Környezetvédelem Gazdasági Operatív Programok Maximum 2500 karakter 6

13 5. Összefüggések Ismertesse, hogyan kapcsolódnak egymáshoz és hogyan erősítik egymást a gazdaságfejlesztés és az életminőség javítás keretében megfogalmazott célok? A megvalósítandó tevékenységeink a vidéki életminőséget és népességmegtartó képességet fejlesztenék alapvetően a fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, a kohéziós célok figyelembevételével. Kiemelt területként kívánjuk kezelni a gazdaságélénkítés felhasználásával a nők helyzetének javításán keresztül a családok szerepének erősítését, a fiatal nemzedékekkel szembeni felelősség vállalását. A bemutatott fejlesztés szerkezete mutatja, hogy kiegyensúlyozott kapcsolat van az adottságok hiányosságok elérhető célok között. Ez egymáshoz kapcsolódást, egymásra épülést jelent, amely valódi kapcsolatok hálózatát hozza létre. Ez a hálózat elősegíti a folyamatos működést és a fejlődést, biztos hátteret nyújtva a közösségi civil gazdasági szféra résztvevőinek. A gazdaság és a foglalkoztatás növekedése a térségben jelentősen növeli a stabilitást és az életminőséget. Az Interreg IIIB CADSES (Heritour) projekthez kapcsolódóan partnerséget alakítunk ki az Új Atlantisz Társulással. Maximum 1000 karakter 6. Fenntarthatóság Ismertesse, hogyan valósítják meg a belső erőforrásokkal való felelős és fenntartható gazdálkodást, és hogyan veszik figyelembe a térség közép- és hosszú távú érdekeit. A tervezés során szem előtt tartottuk a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági szempontjait. A tervek a térség természeti és épített környezetén alapulnak, az itt lakók hosszú ideje megfogalmazott céljait egyesítik. Az élhető környezet megőrzése, a helyi gazdaság vállalható eltartó képességének növelése, az életminőség javítása a cél. A fejlesztési tervekben a rendelkezésre álló forrásokat vettük figyelembe. Maximum 500 karakter 7. Esélyegyenlőség Ismertesse összefoglalóan, hogyan érvényesítik az esélyegyenlőségi szempontokat, különösen a területen élő romák tekintetében (pl. a közösség alapításában, a stratégia tervezésben, a döntéshozatalban, és a végrehajtásban). (A roma integráció az esélyegyenlőség, a társadalmi fenntarthatóság és kohézió horizontális szempontok kiemelt területe. Ahol a romák reprezentativitása ezt indokolja, ott a stratégiai koncepció minden tartalmi elemében jelenjenek meg ezt elősegítő eszközök.) A térségben elszórtan, szigetekben van számottevő roma kisebbség. Integrálódásuk problémáját meg kell oldanunk. Pályakezdők, a nők, a GYES-en lévők, fogyatékkal élők, illetve 50 év felettiek problémáit kiemelten kezeljük. Célunk a nehéz anyagi körülmények között levők segítése a helyi gazdaság élénkítésén keresztül. Külön kiemelendő a Gazdaságfejlesztési koncepciónál bemutatott [14.számú modul] 2.2 és 2.3. tevékenységek. Maximum 500 karakter 7