Abaúj Komplex Marketing Stratégiája. Tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Abaúj Komplex Marketing Stratégiája. Tanulmány"

Átírás

1 Abaúj Komplex Marketing Stratégiája Tanulmány Abaúj Leader Egyesület megbízásából készítette: Region-Art Kft

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés oldal Összefoglaló.. 5. oldal 1. A település és térségmarketing értelmezése és kapcsolata a területfejlesztéssel.6-8. oldal 1/1 Környezetelemzés, prognózisok, információ elemzés módszerei oldal 1/2 Saját képességek, a térség kínálatának alakítása oldal 1/3 Értékrend, vezérelv, stratégiai dimenziók oldal 1/4 Külső és belső tényezők, a térség kínálatának alakítása oldal 1/5 Társadalmi kötelezettségek, kompetenciamarketing oldal 1/6 Stratégiai lehetőség, realitás, célrendszer a térségmarketingben oldal 1/7 Mellékletek oldal 2

3 Bevezetés: Mi a térség/településmarketing? A térség/településmarketing leegyszerűsítve a térség/település promócióját, reklámozását, értékesítését jelenti különböző célcsoportok irányába. A három meghatározó célcsoport: a lakosság, a befektetők - vállalkozók a turizmusban résztvevők. A településmarketing azonban lényegesen több és más is ennél. Jelenti egy település kereslethez igazodó szervezését oly módon, hogy a társadalmi és gazdaság folyamatokban szinergiát érjenek el. A településszinergia akkor érhető el, ha a települési, önkormányzati szolgáltatások, mint kínálati oldal igazodik a keresleti oldalhoz. Ezért a település összeredménye több, mint a részterületek szimpla összege. A település részfunkciónak eredménye, pedig a település piacon elfoglalt pozíciójától és a versenyhelyzettől függ. A település részteljesítmény kibocsátásai összeadódnak és adnak választ a település piacának igényelvárásaira. A településmarketingnek ez a bővebb értelmezése és kidolgozása azért fontos, mivel elsősorban ezen keresztül kapcsolódhat egy település a térségi, régiós és az országos marketingkoncepciókba. A településmarketing célja: Figyelemfelhívás, az önkormányzati közgondolkodás azon irányba való terelése, hogy a marketing beállítódás nemcsak a gazdasági szféra sajátja, hanem erősíthető vele a települések versenyképessége is. A településeknek ebben a folyamatban a régiók, települések egyre erősödő versenyét szintén érdemes nyomon követniük. Fontos, hogy a marketing ne csak külső fenyegetettség eseten jelenjen meg, mint válságkezelési eszköz, hanem épüljön be a települések vezetésének mindennapjaiba, erősítve ezáltal az együttműködést a település egyes szereplői között. 3

4 A térség-marketing, egy térség fejlesztése érdekében folytatandó marketing tevékenységnek meghatározó sikerfeltétele, hogy helyesen kerüljenek kialakításra a követendő, elérendő általános és közvetlen célok, s az azok realizálását biztosító stratégiák. Csupán erre épülhet a konkrét megvalósítási eszközrendszer hatékony, egymást erősítő alkalmazása. A marketing általános céljai, vezérelvei olyan kötelezettségeket mutatnak be, melyek a térség, a település jövőjének építésében meghatározandó célok, s azok elérési módjának alapjául szolgálnak. A megfogalmazott elvek természetesen nem mindig jelennek meg a mindennapi gyakorlatban, de mindenkor mértékül kell, hogy szolgáljanak, ezáltal tudatosan előremutatva, ösztönözve a gyengeségek feltárására, azok kiküszöbölésére. Ezen koncepcióelemek széles közvéleménnyel való megismertetése, elfogadtatása a térséggel való azonosulás, a mi tudat kialakulásának egyik első eleme, melyre jól építkezhet a különböző célcsoportokban megnyilvánuló bizalom, pozitív térség-imázs. A marketing vezérelvei, célrendszere nem más, mint egy jó lét, egy színvonalas életminőség köré kell, hogy illeszkedjenek. Egy térség akkor sikeres, akkor látja el küldetését, ha képes biztosítani az ott élő, ott dolgozó, odalátogató lakosság és az üzleti és a non-profit jellegű, társadalmi, civil szervezetek számára az ott-lét megfelelő minőségét, élményét. A jólét ezen megközelítésben is egy olyan komplex fogalom, mely több tartalmi oldalról, tényezőből tevődik össze, melyek között az anyagi, fogyasztási szükségleteken kívül meg kell, hogy jelenjen a jogbiztonság, a demokratikus településműködtetés, az egyéni karrierépítési lehetőségek, képzési-továbbképzési intézmények, a közbiztonság, a szabadidő eltöltésének kulturális kínálata mellett az ökológiai érzékenység fejlesztéseknél is előtérbe kerülő tudatossága. 4

5 Összefoglaló: Az Abaúj térség jövőjét tervező tanulmányok, koncepciók és programok nagy számmal készültek az elmúlt években. A marketing stratégia, minden térségfejlesztési tanulmányban, tervben és programban kiemelt cél. A tervezés tárgyát képező térség ma a jelenlegi állapotban nem fejlődő képes. A térség infrastruktúrája általában fejletlen, a lakosság, a jövedelem, az egészségügyi, a szociális és a gazdasági szolgáltatások köre, és színvonala szempontjából az ország leghátrányosabb helyzetű népesség csoportjába tartozik. A stratégiai célok konkrétak, és egy-egy meghatározott területre, illetve annak problémáira irányulnak. A stratégiai célok megfogalmazásához a helyzetfeltárás során megismert problémák értékelése nyújt segítséget. A feltárt problémák, majd a stratégiai célok megfogalmazásához, rendezéséhez és ok-okozati összefüggéseinek feltárásához segítségül szolgálnak, az un. probléma-fa, illetve cél-fa technikák. A stratégiai célok a problémák megoldására irányulnak. Minden probléma megoldása azonban nem lehetséges azonnal, hiszen az eszközök és források korlátozottak. Éppen ezért ki kell választani a legégetőbb, és a legtöbb eredménnyel megoldható problémákat és az ezeket megszüntető programokat. Ezek lesznek a prioritások. A stratégiai célok megvalósítására intézkedések irányulnak, az intézkedések, pedig projektek által valósulnak meg. Ha az önkormányzatok valódi célja az életminőség szerves, összetett, koherens, és fenntartható fejlődése, és ha saját szerepét hajlandó / kénytelen versenyben, tehát szolgáltatónak látni, láttatni, akkor megújuló (rugalmas és dinamikus) marketingkommunikációra van szüksége, akkor olyan stratégia kell, amely minden szereplő (önkormányzat, beruházó, lakosság + civilek) irányából átjárható. Ennek feltétele, hogy minden szereplő tisztába kerüljön lehetőségeivel és korlátaival, a konfliktuskezelés eredményessége érdekében. Összességében, a tervezés előzményei alátámasztják a térségi marketing stratégia készítésének fontosságát és annak helyi partnerségi együttműködésben való megvalósítását. 5

6 1. Település- és térségmarketing értelmezése és kapcsolata a területfejlesztéssel. A marketingtevékenység ma már túlmutat a klasszikus piaci kereteken. Egy térség vagy település számára fontos, hogy eladja önmagát a településen lakóknak, a településre látogató turistáknak, illetve a befektetőknek. Figyelembe kell venni a térség földrajzi fekvésének, természetföldrajzi adottságainak, természeti erőforrásainak, történeti fejlődésének, demográfiai sajátosságainak, gazdaságszerkezetének, infrastrukturális viszonyainak, oktatási, egészségügyi, kulturális, jellemzőit, területhasznosításának alapvonásait és marketing-szempontú értékelését. A hatékony térségmarketing megvalósításában kiemelten fontos szerepet játszó időbeni folyamatok bemutatása és elemzése a településfejlesztést befolyásoló tényezőcsoportok szempontjából. A különböző tényezőcsoportok egymásra hatásának értékelése és hosszú távon várható következményei. A tudatosan alkalmazott településmarketing a vállalkozásokat - nagyságtól függetlenül piaci partnerként kezeli. A létrejött vállalkozások nem beleszületnek valahová, hanem érdekviszonyuk (költség, árbevétel, piac, értékesítési lehetőség, infrastruktúra, stb.) alapján hozzák meg döntéseiket. A hol kérdése - az induló vállalkozásoknál - a lehetséges telephely lehetőségek számbavételében és értékelésében csúcsosodik ki. Egy vállalkozás indítása azonban nem csak gazdasági, hanem társadalmi eseménnyé is válik azáltal, hogy felmerül(het) a foglalkoztatás kérdésköre, a munkaerő képzésének és ebből adódóan az életszokás, mentalitás alakításának lehetősége is. A már működő vállalkozások érintettsége meg erősebb ebben a tekintetben. Szakmák, szektorok közötti együttműködésre van szükség (pl. turisztikai és agrárvállalkozások, szolgáltatók között) annak érdekében, hogy nagyobb piacokat legyenek képesek elérni. Továbbá nélkülözhetetlenné válik a közösségi gondolkodás a gazdasági szektor és az önkormányzat között a település vonzerejének fokozása érdekében. A helyi gazdaságfejlesztéshez jó hátteret szolgáltathat a megvalósult térségmarketing. 6

7 Térségi- és településmarketing lehetőségek: A marketing nem csak a vállalkozások menedzselésének eszköze. Meghatározó szerepe lehet a települések, térségek, régiók versenyképessé tételében is. Ebben az összefüggésben nagy szerepe van annak, hogy a vállalkozások miként integrálódhatnak egy ilyen tevékenységbe, hogyan válhatnak az események irányítóivá. A térségi marketing a közös gondolkodás és a helyi együttműködés újszerű formája, aminek középpontjában a térség, a település és annak szereplői állnak. A fejlesztés magja a térség, a település piacképessége. A fejlett piacgazdaságokban már nagy hagyománya van ennek a szervezési eljárásnak és idehaza is egyre többen alkalmazzák sikeresen. Országszerte növekszik az olyan rendezvények száma, amelyek a települések, térségek piacszervező erejét valamilyen formában érintik vagy kifejezetten ezt a témakört dolgozzák fel. A fejlesztés központi eleme a tudatos cselekvés. A térségi- és településmarketing egy olyan cselekvéssor, amely egy régió vagy szereplőinek - különböző célcsoportok irányába történő - eladását segíti. Mivel a térségek között egyre élesebb verseny folyik a tőkéért, a befektetőkért, a le- és betelepülőkért, a turistákért, a regionális szerepkör erősítéséért, ezért meghatározóvá válik a versenyképesség ez alapján történő erősítése és kiaknázása. Ebben a folyamatban meghatározó szerepe lehet a vállalkozásoknak. A településmarketing alapja, hogy annak szereplői akarjanak változást, amiről adott esetben meg kell győzni őket. A megfelelő szellemi és anyagi tőke, a reális számbavételen alapuló, végrehajtható program nélkülözhetetlen. A térségi marketing programok céljai között mindenképpen szerepel többek között a jövőkép, a térség küldetésének meghatározása, a meglévő és az elképzelt imázsnak megfelelő arculat kialakítása, az ismertségi fok növelése, a meglévő programok közötti harmónia megteremtése, a gazdaságélénkítés. Röviden: a település, illetve a terület piacképességének fokozása. Kik járulhatnak hozzá sikeresen ehhez a változáshoz? A munkában alapvető az önkormányzatok, a civil szervezetek, a gazdasági élet képviselői, a településükért tenni akaró polgárok érdekeltsége és aktivitása. Egy-egy ilyen program mindig új típusú belső kommunikációt indít el, miközben a külső kapcsolatrendszert is más alapokra helyezi. Nélkülözhetetlen az összehangolt együttműködés, a folyamatos kommunikáció a tervezéstől a végrehajtásig! 7

8 A települések és térségek egyre inkább nyitottabbá válnak. Napjainkban kezdik felismerni annak szükségességét, hogy kitűnjenek környezetükből. A térségükért mindent megtenni akaró döntéshozók a helyzetelemzés, a stratégiakészítés, a jövőképformálás módszereivel, eszközeivel ismerkednek és dolgoznak. Figyelik és felismerik környezetük ösztönös vagy tudatosan irányított mozgásait, változásait. A térségi marketing egy új látásmód ebben a komplex rendszerben. Ha települések, térségek népszerűsítésére, eladására gondolunk, akkor kézenfekvő, hogy Bábolna, Herend, Bük, Tokaj esetében egy speciális gazdaságszervező erő jelenti azt a megkülönböztető jegyet, ami alapján tudjuk - nem csak bel- még külföldön is -, hogy mire gondoljunk. De más a célcsoportja és részben így a marketingje is például Visegrádnak, Miskolcnak, Debrecennek. Megfigyelhető, hogy bizonyos településnevek hallatán valamilyen kép ugrik be a szemlélőnek. Ehhez a képhez valamilyen esemény, teljesítmény, egyediség tartozik, megfelelő arculattal. Mindezek azokon az adottságokon nyugszanak, amivel a település vagy a térség rendelkezik. Eköré célszerű felvonultatni a térség filozófiáját, ami az egésznek a kiinduló pontja. 8

9 1/1 Környezetelemzés, prognózisok: A térségben működő vállalkozások helyzete az utóbbi évtizedekben jelentősen romlott. A korábban meglévő ipari üzemek (bútorgyár, mezőgép, fafeldolgozók) túlnyomó része megszűnt, illetve csökkentett termeléssel és létszámmal működik tovább. A térségben egy közepes vállalkozás és több tucat kisvállalkozás található, a vállalkozások többsége mikrovállalkozás az egyéni vállalkozások dominanciájával, amelyeket leginkább az önfoglalkoztatásra hoztak létre kényszermegoldásként. A térségben két ipari park címmel rendelkező ipari terület van, amely beruházók hiányában az elmúlt közel 10 évben markáns fejlődést nem tudott felmutatni. Mivel nem jellemző a térségben meghatározó termékelőállítást folytató vállalkozás jelenléte, így a beszállítói hálózatnak még a csírái sem alakultak ki. A vállalkozások közötti együttműködés hiánya tovább rontja a fejlődési esélyeket, ezáltal a vállalkozások versenyképességét. Kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedés tekintettel arra a tényre, hogy az autópályától, illetve városoktól relatív távolságban található a térség. A nagyobb befektetők ide településének az előbbieken túl legfőbb akadálya a szakképzett munkaerő hiánya. A térség három mikrotérségre osztható: Az Encsi kistérség (36 település, 449 km2, fő) a Hernád jobb partján található, a területhez tartozik a csereháti dombvidék jelentős része is. Abaúj-Hegyköz térsége (22 település, 440 km2, fő) a Hernád folyó bal partján fekszik és hozzá tartozik a Zempléni hegység egy része is. Ez a mikrotérség jelentős erdőterületekkel rendelkezik. Az aprófalvas településszerkezet jellemzi leginkább e területet, ami a térség hegyvidéki jellegének köszönhető. Szikszó és térsége (23 település, 300 km2, fő) a Cserehát dombságon helyezkedik el, a 3-as fő út, valamint a Bódva és a Hernád folyók völgye között található. 9

10 A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A térségben működő gazdasági szervezetek az utóbbi években olyan profilbővítést, termelésnövelést nem hajtottak végre, melynek érezhető foglalkoztatást élénkítő hatása lenne. A magasabb iskolai végzettségű fiatalok iránt rendkívül alacsony a kereslet, mivel ezekben a munkakörökben alacsony a fluktuáció mértéke, a bővítésnek pedig gátat szab a termelés volumene, ill. a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása. A regisztrált munkanélküliek döntő többségét egyre inkább a rendszeres szociális segélyben részesülők alkotják, ami jelzi e réteg körében bekövetkező kedvezőtlen változásokat, a munkaerőpiacra tartósan visszatérni nem tudnak és a munkanélküli ellátásból is kiszorulnak. A munkanélküliek létszámának alakulását ma már nem annyira a gazdaságban bekövetkező változások mozgatják, hanem az aktív munkaerő-piaci eszközök, ezen belül is a közhasznú foglalkoztatás nagyságrendje, valamint a közcélú és közmunkába kiáramlók száma. A térségben élők gazdasági aktivitásának mutatóit jól jellemzik a népszámlálási adatok, amelyek szerint a térség minden tekintetben a sereghajtók között van a megyében és az országban. A háztartásban élő eltartottak aránya 32,7% a legmagasabb, míg a foglalkoztatottak aránya 22,2% a legalacsonyabbak közé tartozik a megyében, több mint 6 százalékponttal elmaradva a megyei átlagtól. A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, a valós munkanélküliségi ráta több éves átlaga 35% körül van. Külön kell szólnunk a tartós munkanélküliekről, akiknek az elhelyezkedése a versenyszférában rendkívül problematikus, nagy többségük a legszegényebb rétegbe tartozik, ugyanakkor nem alkotnak homogén egységet, jelentős differenciáltság tapasztalható közöttük az életkor, a család szerkezete, a lakóhely, az iskolázottság, az etnikai hovatartozás tekintetében. Többségüknél a hátrányos tényezők általában halmozódnak. Úthálózat: A térség közlekedési tengelyét a Hernád völgyében futó 3-as számú nemzetközi főútvonal jelenti, ezen keresztül van összeköttetés Szlovákia (közvetlenül Kassa) és Miskolc felé. Az észak-déli irányú főút egyre kevésbé tudja átengedni a jelentős nemzetközi (Szlovákia és Lengyelország, sőt a Baltikum felé és felől bonyolódó) személy és teherfogalmat. 10

11 A megnövekedett forgalom emellett problémát jelent azon települések számára, amelyeken a főút áthalad (jelentős kipufogógáz, épületek megrepedeznek, lakosság nyugalmát zavarja, balesetveszély növekszik, stb.). A térségben az elmúlt években elkezdődött a településeket elkerülő szakaszok építése, melynek első lépésében Novajidrány, ill. Garadna településeket elkerülő szakaszok megépültek. A főútvonal közvetlenül kapcsolódik a 3-as autópályához, valamint (a térség korábban központjaként számon tartott) Kassához, ahol nemzetközi repülőtér működik, így a térség számára gazdasági tengelyként jelenik meg. A repülőtér a kistérség központjától 35 km-re van, megközelítése a Tornyosnémeti határmenti településen keresztül lehetséges. A mellékutak döntően kelet nyugat irányúak, minőségük rossz, felújításuk elengedhetetlenül szükséges, mindez vonatkozik a mezőgazdasági utakra is. A települések úthálózatának állapota vegyes. Még mindig magas a szilárd burkolat nélküli részek aránya. Abaúj LACS A stratégia alapvető céljai között is kiemelt: A térség turisztikai kapacitása és forgalmi adatai messze elmaradnak a lehetőségektől. A potenciál kihasználáshoz mindenképpen szükséges a vonzerő és más turisztikai szolgáltatások fejlesztése. Az életminőség egyik legfontosabb aspektusa maga a települési környezet, az élhetőbb település kialakítása, a közbiztonsági feltételrendszer megteremtése. Így a sürgős és jelentős intézkedések elengedhetetlenek. A szociális és közösségi szolgáltatások fejlesztése, valamint a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése feltétele annak, hogy az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A vidéki környezetben élők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás, illetve képzések biztosítása a felmerülő igények alapján. A vidéki vállalkozók, önkormányzatok non-profit szervezetek és magánszemélyek részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések tartása, ügyfélszolgálati tájékoztatás, PR és marketing tevékenységek támogatása szükséges. 11

12 Turisztikai vonzerővel bíró szolgáltatás jelenleg nem értelmezhető a térségben. Alkalmi jelleggel ugyan elérhető lovagoltatás, lovaskocsiztatás, túraszervezés, idegenvezetés, erdei- és vadásztúra vezetés, horgásztatás, stb. de ezek csak esetlegesek, rendszeresen, azonos színvonalban nem érhetők el, nem kínálhatók, nem vehetők igénybe. Hiányoznak az alkalmi falusi- agro- és ökoturisztikai szolgáltatások, vadászathoz kapcsolódó szolgáltatások. A szolgáltatások gyenge szerkezete, színvonala és kiszámíthatatlansága miatt nem lehet egységes térségi szolgáltatáskínálatot kialakítani, ami kedvezőtlenül hat a látogatók tartózkodási idejére. A térség nem büszkélkedhet egyedi jellegű, akár országos hírű turisztikai szolgáltatásszerkezettel. A látogatók legtöbb esetben az adott helyszínen igénybe vett egyedi szolgáltatások alapján azonosítják be élményeiket.".ilyet máshol még nem csináltam " effektus. Ebből kifolyólag a térség csak kevés ideig képes határain belül tartani a látogatót. Szükséges a lovas-, vadász-, agro- és ökoturisztikai, borturisztikai, horgász- és természethez kapcsolódó szolgáltatások létrehozásának és fejlesztésének támogatása. idegenforgalmi szempontból vonzerőként jelenhetnek meg a piacon. (falusi udvar, lovagoltatás, falusi lagzi, falusi vendégasztal, horgásztatás, vadászathoz kapcsolódó háttérszolgáltatás, borkóstolók, szervezett kerékpár, csónak és gyalogtúrák, szervezett többnapos természetjárás, roma néprajzi műhely, stb.) Fontos továbbá olyan innovatív szolgáltatások támogatása, amelyek újdonságként jelennek meg. Abaúj térsége látnivalókban, nevezetességekben gazdag, számos turisztikai attrakció várja az ide látogató vendégeket. A térségben főleg falusi szálláshelyek várják a vendégeket, ám ezen kívül jó néhány színvonalas panzió és szálloda is működik. A természet, túrázás, vadvízi evezés és kerékpározás kedvelői, ásványgyűjtők, borkedvelők is hódolhatnak szenvedélyüknek Abaújban. Ezen felül jó néhány rendezvény, falunap, turisztikai program színesíti a térséget. 12

13 A térségbe érkező látogatók nem találkoznak egységes, rendszerezett, jól szervezett programkínálattal ill. kimondottan a vendégek részére összeállított turisztikai programcsomagokkal. Ebből kifolyólag a vendégek nehezen kapnak információt az elérhető szolgáltatásokról, programokról. Fontos probléma ezen kívül, hogy a turisztikai szolgáltatások igénybevétele sok esetben körülményes, így a látogatók inkább lemondanak azok igénybe vételéről, minthogy megszervezzék maguk részére a programot. Fontos a térségben legalább egy, profitorientált módon működő turisztikai programszervező iroda létrehozása, amely jól felfogott üzleti érdekből motiválva fogja össze és rendszerezi, szervezi Abaúj szolgáltatás és programkínálatát, ill. ezt követően csomagban értékesít a látogatók részére. A térségben számos, egymástól függetlenül szerveződő rendezvény jelenik meg, egymástól eltérő helyen, időben és tartalommal. Egyedi jellegű, belföldi turisztikai viszonylatban újszerűnek, sajátosnak nevezhető kezdeményezés nincs, a programok főként helyi viszonylatban a lakosságot mozgatják meg. A programok között nem található egyedi jelleggel bíró, akár országos vonzerővel rendelkező esemény ill. tömegeket mozgató rendezvény. Az ilyen programok hiányában a térség neve egyelőre nem köthető egyetlen különleges, karakterisztikus eseményhez sem, így a rendezvényszervezés terén tett erőfeszítések nem emelik ki a térségét más, jól bevezetett rendezvényekkel rendelkező területek kínálatai közül. Szükséges olyan rendezvényeknek a támogatása, amelyek országos/nemzetközi viszonylatban nagy presztizzsel rendelkeznek, tömegeket mozgatnak meg, vagy egyedi, különleges, innovatív jellegükből kifolyólag újdonságként jelennek meg a programpiacon és felkeltik a látogatók érdeklődését. A piaci pozíciót meghatározó tényezők optimalizálása: A turisztikai ágazat piaci pozícióinak javítása érdekében ki kell alakítani azt az új, vonzó arculatot, amely nem az áraival, hanem a kínálat egyediségével, minőségével képes megnyerni a fizetőképes vendégkört. 13

14 A turisztikai élménylánc minden elemében érvényesülő magas minőséggel magasabb árak járhatnak, ami a vállalkozások jövedelmezőségét is pozitívan befolyásolja. Cél, hogy a turisztikai attrakciókhoz komplex szolgáltatási háttér kapcsolódjon, többek között színvonalas szállás- és vendéglátóhelyek formájában. A turisztikai szolgáltatások a keresletnek és a létező, valamint fejlesztés alatt álló attrakcióknak megfelelően területileg kiegyensúlyozott fejlesztése, a minőségi színvonal javítása a versenyképes ár - érték arány kialakítása szempontjából is alapvető fontosságú. A turisztikai szakmát ösztönözni kell a gyors és rugalmas alkalmazkodásra. Ez megköveteli a piac alapos ismeretét, az információk folyamatos frissítését és pontosítását. Cél, hogy a turisztikai szakma proaktívan és piackutatások alapján reagáljon, illetve készüljön fel a piaci igények változásaira. Egy turisztikai vállalkozás, a térség sikere nagymértékben függ attól, hogy milyen mértékben tudja az általa kínáltakat megkülönböztetni a versenytársaktól, miközben nem mondanak le alapértékeikről és a magas minőségről. Ahhoz, hogy a vállalkozások képesek legyenek a változó piaci körülményekre, az éleződő versenyhelyzetre gyorsan és rugalmasan reagálni, megfelelő tervezésre és irányításra van szükség, ami a hatékony szervezeti rendszeren alapul. A szervezetfejlesztés szükségszerűségét és a változás-menedzsment fontosságát megerősíti, hogy a térségben a kis- és középvállalkozások többségének szervezettségi színvonala elmarad a fejlett térségek vállalkozásaitól, ami rontja a szolgáltatások versenyképességet. Ezért törekedni kell arra, hogy a szervezetfejlesztés és azon belül cégirányítás stratégia, controlling, munkafolyamat korszerű módszereit a térség turisztikai vállalkozásai is naprakészen átvegyék. A turizmus térségre gyakorolt hatásainak optimalizálása: A turizmusban való részvétel lehetőségének megteremtése és ezáltal, a kedvező hatásokból való részesedés hozzájárul a turizmusbarát térség kialakításához. A turisztikai tervezés folyamán a helyi szint bevonása, az alulról jövő kezdeményezések ösztönzése és felkarolása a kulcselem. A turisztikai fejlesztések területi lehatárolása a turizmus területi koncentráltságának oldásán kívül a munkahelyteremtés, a vidékfejlesztés és a helyi lakosság megtartásának szempontjából is fontos. A mezőgazdaságból származó jövedelmek csökkenése, kiesése miatt a turizmus számos térségben, mint egyetlen jövedelempótló tevékenység jelentkezik, és ezáltal, az elmaradottabb és magas munkanélküliséggel küzdő területek lakosságának életminőségére is pozitív hatással lehet. 14

15 Figyelembe kell azonban venni, hogy turizmusfejlesztés csak a megfelelő adottságokkal és feltételekkel rendelkező területeken indokolt. Fontos feladat, hogy a térség lehető legszélesebb rétege részesedjen a turizmus előnyeiből. A lakosság életminőségének javítása, az egészséges élethez való jog és a szabadidő tartalmas, regenerálódást és rekreációt biztosító eltöltése érdekében a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek turizmusban való részvételét kiemelten szükséges ösztönözni, valamint erősíteni kell a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának lehetőségeit a turizmusban. 15

16 1/2 Saját képességek, célrendszer a térségmarketingben: Saját képességek, a piacképes település: A települési érdekviszonyok: Az érdekcsoportok viszonyulása lehet: lojalitás (elégedetten teszi a dolgát) befolyásolási törekvés kint maradás vagy kilépés A hatásos befolyásolás kellékei: akarat hatalom képesség Települési érdekcsoportok stratégiája különböző lehet: Meggyőzni a többi érdekcsoportot. Elfogadni a másik véleményét. Eltekinteni a másik véleményétől. Összefogni a másikkal. Támadás. A térség, település, mint nyílt rendszer: A település marketingjének alakítása feltételezi: Nyílt és folyamatos kommunikációt a település csoportjai között. Kapcsolatok kiépítését más településekkel. Kooperációt, együttműködést mind a tervezésben, mind a végrehajtásban. A településen megjelenő érdekek koordinációját. 16

17 Miért marketingrendszer a település? Mert: Van egy struktúrája. Célcsoportjai vannak. Környezete van. Adottságai vannak. A térség, település környezeti elemei: Demográfiai környezet. Jogi (hely jogi) környezet. Gazdasági környezet. Politikai (helyi politikai) környezet. Civil környezet. Természeti környezet. Versenytárs térségek. Veszélyek. Lehetőségek. A településmarketing céljai: Jövőkép kialakítása, formálása. Egyedi arculat megteremtése. Meglevő célcsoportok megtartása. Új célcsoportok megnyerése. Ismertségi fok növelése. Imázs javítása. A település árbevételének növelése. Tömören: a település piacképessé tétele! 17

18 A település marketingjének alakítása feltételezi: Nyílt és folyamatos kommunikációt a település csoportjai között. Kapcsolatok kiépítését más településekkel. Kooperációt, együttműködést mind a tervezésben, mind a végrehajtásban. A településen megjelenő érdekek koordinációját. A településmarketing tervezése és megvalósítása: A munkában részt vevők kiválasztása. Az együttgondolkodás műhelyének megteremtése. Helyzetfelmérés, elemzés. Célrendszer felvázolása, jövőkép. A stratégiai alternatívák számbavétele. Programalkotás, intézkedési tervek. Végrehajtás. Ellenőrzés. Folyamatos továbbfejlesztés. A gazdasági szektor szerepe a településmarketingben: Mi kell, hogy a szektor, döntési helyzetbe kerüljön? A gazdaságirányító, fejlesztő szervezetek részére egy világos stratégia, decentralizált vezetés. A vállalkozók részéről a hosszú távú érdekek megfogalmazása. Térségen/településen belüli aktív kommunikáció (önkormányzatot is beleértve). Személyes fejlődés és tanulás az érdekérvényesítés realizálása, céljainak elérése. Lobbizás különböző színtereken. Tudatos pályázati munka. Az együttműködés keresése a közös teljesítmények elérése érdekében. 18

19 Együttműködési lehetőségek - gazdaságélénkítés eszközei: Közös tervezési munka: A piac együttes áttekintése, marketingkoncepciók, marketingtervek elkészítése. Lehetőségek számbavétele. Közös SWOT elemzés. Érdekek kölcsönös megismerése. Tudatos jelenlét médiákban. Fiatalok bevonása folyamatokba. Településesztétika. Település, falu felújítási/megújítási tervek készítése. Általános és részletes rendezési tervek. Legyenek elkülönített pénzek települési, térségi marketingre. Az önkormányzatok pozitív diszkriminációt alkalmazzanak a térségi vállalkozókkal szemben, (pl. különböző munkák elvégzésénél, beruházásoknál). Éves települési, térségi események összehangolása. Vállalkozói fórumok, képzések, tanácsadás különböző témakörökben. Testvér-települési kapcsolatok. Települési/térségi értéklista megalkotása. Problématérkép összeállítása. A térség és a kultúra viszonyrendszere: A térség szoros kapcsolatban van a kultúrával. Böhm-Táll 1992-ben úgy fogalmazott, hogy a hely szelleme először is megkülönbözteti a térséget az összes többitől, reprezentálja sajátosságait. Másodszor, ötvözi, magában sűríti a helyi társadalom tradícióit és jelenlegi állapotát. Megfordítva, a hely szellemisége motiváló tényezője az állampolgárok mentalitásának, kultúrájának. Az emberek érzelmi beállítottsága, a képességek, a térség kulturális jellemzőinek, imázsának kisugárzása befolyásolja az egyénnek a településsel kapcsolatos érzékenységét, kötődését, lojalitását, lokálpatrióta szerepkörét, és értékhozzáadását a térségre jellemző kultúraépítés folyamatában. 19

20 Ashworth és Voogd kutatásai szerint a térség versenyelőnyei, a fogyasztói célcsoportok elvárásai a racionális mérlegelés kifejezésre juttatása mellett pénzben kifejezhető versenyelőnyök, időráfordítás, a térség előnyei és hátrányai a pozitív érzékszervi benyomások, a pszichikai előnyök és hátrányok elemzése és felhasználása a fogyasztói döntésekben, jelentős mértékben hangsúlyossá vált. Azaz az emberi szubjektum és a közösségek emocionális értékítélete és értékközvetítése szerepet kapott A térség üzenete révén az egyes emberek által transzformált és kiváltott hatások a térségi folyamatokra visszahatnak, és folyamatosan újra formálják azokat. A kulturális tényezők a gazdasági teljesítményt és fejlődést, ezáltal a térségi versenyképességet közvetlenül befolyásolják. Telepítési tényezőként, innovációs miliőként jelennek meg. A kultúra és a gazdaság kapcsolatrendszerében a kultúra meghatározó szerepe érvényesül, így a regionális fejlődés történelmileg és kulturálisan is meghatározott, A képességek, és az azt támogató közművelődést célzó intézményrendszer a vonzástérképet, a térség versenyképességét jelentős mértékben alakítja és befolyásolja. A kultúraépítés tehát az értékek újradefiniálása kapcsán egyben evolúciós értékképző folyamat is, amely a környezeti faktorok sokszínűségét értelmezi. A kultúra és a kulturális örökség megjelenése a területi stratégiákban: A keresletorientált területi stratégia az adott térség belső endogén erőforrásaiból indul ki, elsődlegesen azokra alapozza a regionális fejlesztést. A szoft a puha, a területi endogén elemek rajzolják, adják meg a térség jellemző vonásait, annak egységét. Ezek az elemek a társadalmi gazdasági fejlődésből, a kulturális környezet hatásaiból, a kulturális értékekből, a földrajzi adottságokból következnek. A siker egyik kulcsa az, hogy az egyes elemek mennyire tudnak összekapcsolódni. Az összekapcsolódást segítő tényezők között kell megemlíteni: a jövőképet, fejlesztési stratégiát, a helyi és a területi társadalom intézményrendszerét, a helyi és a területi identitást, a helyi és a térségi gazdasági és politikai menedzsmentet, az együttműködést és a partnerséget. A térségfejlődési képességét alapvetően befolyásoló elem a földrajzi fekvés hol helyezkedik el, kapcsolódik-e a fejlődés dinamikus tengelyeihez a másik, pedig a helyi társadalom minősége amely kifejeződik nemcsak az iskolázottságban, de az alkalmazkodni kész és kifinomult munkára képes kultúrában, emellett a térségi identitásban. 20

21 A kultúra és a térségi örökség elemei legyen akár természeti, épített vagy szellemi jelenleg lehet, hogy költségvetési teherként jelennek meg, de emellett elsőrendű gazdaságfejlesztő elemek is. Ennek felismerése ma még nem eléggé elterjedt, bár egyre több társadalom kutatja, és használja fel az örökségben rejlő lehetőségeket. Megőrzésre és átadásra érdemes örökség minden közösség birtokában van, csak fel kell ismerni, és meg kell találni a hasznosítás módját. A fejlesztési dokumentumok többségében a kulturális örökséget fejlesztési alapként különleges erőforrásként értékelik, emellett gyakran szerepel fejlesztési prioritásokban, célokban, programok, programelemekben. Így legmagasabb szinten Az európai terület fejlődés távlatai c. dokumentumban is szerepel, egyike a három fejlesztési alapelvnek. A területfejlesztés alapelvei között hangsúlyozott szerepet kap a természeti és a kulturális örökség. Egyértelműen fejlesztési bázisként kezelendők, védelmükre, fenntartásukra és továbbfejlesztésükre kiemelten van szükség. Összefoglalás A térség kulturális öröksége jelentős tényezőjévé vált a versenyképességnek, erőteljes hatása van a térség imázsára. A kulturális örökség olyan kisugárzását képes adni a térségnek, mellyel a szereplők azonosulni tudnak. Az azonosulás nem vitásan pozitív eredményeként változik a korábbi sztereotípiákon alapuló imázs, arculat, a térségi identitás indikátora, a County Identity. A County Identity keretet, a térségi identitások összegzését jelenti. Tudatosítja ebben az értelemben, hogy az életminőség nemcsak az anyagi jólét függvénye. Az atmoszféra, a település hangulata, a rendezvények, a helytörténeti hagyományok, az értékek tisztelete és ápolása összetartó erőt jelentenek, és térséghez kötődést eredményeznek. A helyi identitástudat erősítése a lokálpatriotizmus, a tradíciók, a hagyományok tiszteletéhez is hozzá járul, támogatja a térségi kohéziót. A térségi kultúra, a kulturális örökség szoft tényezőként a térségi versenyképesség kategóriáját klasszikus értelemben determináló elemei mellett hangsúlyosan befolyásolja a térségi fejlődést Térségi agrármarketing: A hagyományos mezőgazdasági technológiákat a környezetkímélő, integrált és ökogazdálkodás váltja fel, a biotermékek speciális piacokat igényelnek. Az élelmiszerfogyasztás is alapvető változáson megy át a zoonózisoktól való félelem, valamint a funkcionális- és bio táplálékok tudományosan megalapozott vagy csak divatos elterjedésével. 21

22 Megváltoznak a fogyasztói attitűdök; új kereskedelmi és marketing technikák születnek, az óriás-kiskereskedők, a kereskedelmi márkák, a közvetlen értékesítés (direktmarketing), a termékek és szolgáltatások testreszabása újraértékeltetik velünk a korábbi marketing nézeteinket. Megváltozik az agrárvilág társadalmi beágyazódottsága, felelősséget kell vállalnunk a természeti és társadalmi környezetért, az esélyegyenlőségért, az élethosszig tartó tanulásért, a foglalkoztatásért és a vidéki térségek fejlesztéséért. Ökoszociális felelősségvállalás. A kis- és középvállalkozások ökoszociális (környezeti és szociális) felelősségvállalása ma még csak egy EU ajánlás; néhány éven belül viszont az európai és a globális versenyképesség alapvető feltétele lesz. Márkaképzés, branding. A kereskedelmi márkával éppen ellentétes, de azzal egyidejűleg erősödő tendencia a márkaképzés vagy nemzetközi marketing kifejezéssel a branding. Az erős, ismert, bevezetett márkanév a termékbe vetett fogyasztói bizalom alapja. o márkanév kifelé átveszi a fajtanév szerepét, mert a fajta nem ugyanúgy védhető, o tervezett telepítés, szervezett forgalmazás befelé, a termelők összefogásával, o az újdonság varázsának a megőrzése, (megkülönböztethetőség) o keresletbővítés erős termelői szövetségi reklámozással. A direktmarketing, az agrártermékek közvetlen értékesítése. Néhány évtizede egy parasztember számára még természetes volt, hogy találkozott termékeinek fogyasztóival; bemutathatta a gazdaságát és személyesen tájékozódhatott a vásárlók igényeiről. A direktmarketing (DM) a mezőgazdasági (kis)termelők közvetítő kereskedelem nélküli, közvetlen termékértékesítése. Térségek közötti együttműködés: Közös pályázatok. Nagybefektetők közös megcélzása, befektetői partnerbörze. A táji adottságok számbavétele bizonyos üzletágakban (tájtermékek). Gazdasági jellegű pályázatok, pénzügyi források ismertté tétele. Közös térség imázs kialakítása. Közös képzési projektek. Gazdasági megbeszélések, fórumok Sajátos események meghonosítása (vásárok, kiállítások, fesztiválok.). 22

23 Közös kiadványok megjelentetése: Befektetői kalauz. Vállalkozói műhelyek bemutatása. Közös piaci fellépés: Beszállítói lehetőségek. Franchise rendszerek megteremtése. Közös piaci kontroll (kontárokkal, fusizókkal, az elvárható piaci magatartást megszegőkkel szemben). Erőforrások közös fel- vagy kihasználása: Telephelykataszter összeállítása (önkormányzatokkal közösen). Beszerzési kooperáció bizonyos szakmák esetében. A turizmussal kapcsolatos lehetőségek kiaknázása (kooperáció). Gazdasági orientációjú nonprofit szervezetek létrehozása: Pályázati lehetőségek kitárulnak. Érdekek közös megfogalmazásának fóruma. Eredményesebb lobbizási lehetőség. 23

24 1/3 Értékrend, vezérelv, elérendő célok: A célrendszer tehát az eddig bemutatott elemzési háttérre közvetlenül építve, a lehetőségeket és korlátokat reálisan figyelembe véve vezethető le. A szakmai megfontoltság e követelménye nem jelenti természetesen azt, hogy csak olyan célokat szabad megfogalmazni, melyek megvalósíthatósága teljes bizonyossággal biztosítható. A reális kockázatok vállalása, olyan célok megfogalmazása, melyek igen nagyhatású mozgósító erővel bírnak, a közösségformálás, a polgárok, a szervezetek aktivitásának, mi tudatának növelésében elengedhetetlenek. Itt elsősorban a gazdasági célok egyértelmű prioritását érdemes kiemelnünk, mely célból is levezethető, hogy általában az elmúlt évtizedekben a gazdasági válsággal küzdő térségekben erősödött meg a marketing aktivitás tudatossága. Térség, mint marketing termék: Komplex, mivel egy összetett szolgáltatási és árucsomag kínálatot jelent, melynek célcsoportjai rendkívül heterogének. Nincsen közvetlen tulajdonosa, mivel a közjavak és magánjavak egysége. Ezzel összefüggésben a cserefolyamatok többszintűek, különböző értékformákon zajlanak le. Többszintű, hiszen rendkívül összetett fizikai megjelenésén túl a róla kialakult képzetek és szubjektív képek maguk is részei és alakítói a helyterméknek. Nehezen fejleszthető, hiszen alakítása rendkívül költség és erőfeszítés igényes, hiszen az érintett érdekcsoportok száma nagyobb, mint bármely más termékfejlesztés esetén; Hosszú idő telhet el valós változásokig, hiszen a fejlődés nem csak a fizikai szinten, de az imázs szintjén is meg kell jelenjen. A térség-termék alapmegjelenése az imázsa, a róla alkotott kép, mely alapján a célcsoportok kialakítják a hozzá való viszonyukat. Sajátos hierarchikus termék, hiszen természetszerű része Magyarországnak illetve az elhelyezkedéséből adódó nagyobb egységeknek, amelyek hatásukkal pozitívan vagy negatívan befolyásolják. 24

25 Területfejlesztési tervezés és a marketing kapcsolata Koncepció A Stratégia B Programok C Tervezés D Realizálás E ábra: A területfejlesztés és a térség-marketing kapcsolatrendszere. Önkormányzatok turizmusfejlesztési szerepe: Jelenlegi helyzet: Kevés önkormányzati projekt a turisztikafejlesztésben. Nem megfelelő helyi szabályozások. Közigazgatási sajátosságokból fakadó nehézségek. Kevés fejlesztési forrás az önkormányzatok birtokában. Együttműködések hiánya. Szakmai kompetenciák hiánya. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (melyet a kormány szeptember 28-i ülésén elfogadott) A stratégia prioritásai: A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia javaslatot tesz a legfontosabb, egyben legsürgetőbb beavatkozást igénylő területekre. A stratégia megvalósítását ezen prioritások mentén kell elkezdeni, mert ezek a turizmus által (legalább részben) befolyásolható területek szolgálják legközvetlenebb módon a turisztikai szektor legfontosabb céljait. (A sorrend nem rangsort jelent.) A hazai turizmus versenyképességének növelése. A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai. Innováción alapuló kínálatfejlesztés. 25

26 Térségi szintű desztináció-fejlesztés. A piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása Az iskolarendszerű képzés erősítése. A turizmus általános megítélésének és elfogadottságának a javítása. Regionális intézményrendszer átalakítása. Abaúj térségi önkormányzatok turisztika-fejlesztési koncepciójának a kidolgozása: Helyi adottságok feltérképezése (természeti és épített értékek, közlekedési lehetőségek. szálláshely és vendéglátási lehetőségek, helyi sajátosságok). Kistérségi igények és lehetőségek ismerete. Település pozícionálása. Lakosság, helyi vállalkozások bevonása (ösztönzési módszerek kidolgozása). Helyi szabályozások a turisztikai-fejlesztéshez igazodva: A turisztikai fejlesztéseket támogató rendezési tervek kidolgozása. A HÉSZ (helyi építési szabályzat) módosításával támogatott turisztikai beruházások. Turisztikai vállalkozásokat segítő helyi önkormányzati módszerek kidolgozása (adókedvezmények). koordináló civil szervezetek támogatása. Önkormányzati működés sajátosságai, a visszatartó erő : Az önkormányzati működés jobbára a kötelező feladatellátásra koncentrálódik. A működési struktúra ellentétes a vállalkozási formákkal (közintézmény - profitcenter). Az önkormányzat nem alkalmas gazdálkodási feladatokra - szakemberek bevonása, menedzsment szervezet felállítása, vállalkozók bevonása szükséges. Operatív vállalások helyett ellenőrző, felügyelő szerep kialakítása. Folyamatos párbeszéd a helyi, térségi turisztikai szereplőkkel. 26

27 Szemléletváltás: A turizmus társadalmi struktúráinak gyökeres átalakítása, az aktív szerepvállalás és az együttműködés szükségességének tudatosítása és európai gyakorlatának meghonosítása. Szakmai szervezet létrehozása: Komplex, integrált rendszerbe helyezni a turisztikai termékek kialakításával és piacra vitelével kapcsolatos erőfeszítéseket. A szervezeti szintek egymással való szoros együttműködésében kerüljenek egy kézbe legyenek átláthatóak a kutatástól, termékfejlesztéstől kezdve az információs rendszer működtetésén, tanácsadáson, pályázati rendszer működtetésén át a monitoringig a különféle feladatok. A döntéseket az érintettekhez minél közelebb delegálni, arra a szintre, ahol az adott problémákat, feladatokat a legjobban ismerik. A turisztikai szolgáltatókat fokozottabban be kell vonni a turizmuspolitika alakításába. E cél eléréséhez nélkülözhetetlen a turizmusban érdekeltek együttműködése, hosszabb távú célokat figyelembe vevő szemléletmódja. Felkarolni, elősegíteni, támogatni a helyi kezdeményezéseket, biztosítani a helyi vállalkozásoknak a döntéshozatalban való részvételét. Összhangot teremteni a helyi, régiós és országos fejlesztések, valamint a marketing és kommunikáció területein. Az alulról építkezés szem előtt tartásával biztosítani a helyi/térségi együttműködések létrejöttét, működését. Egy térségi szervezet által helyi minősítési rendszer kiépítése, védjegy megalkotása és propagálása, helyi élelmiszeripari és kézműves termékek, szolgáltatások védjegyes minősítése, piacra jutásának segítése (PR tevékenységek, szóróanyagok készítése, elektronikus felületek létrehozása, standok bérlése illetve kialakítása révén). 27

28 Termékfejlesztés: A termékfejlesztési célok kijelölése során nem az egyes célcsoportok, hanem a vonzerők oldaláról közelítjük meg a kérdést. A termékfejlesztés több szint összehangolt tevékenységével szoros együttműködésben valósul meg. A stratégia feladata meghatározni, hogy a térség turisztikai kínálatának fejlesztésekor mely termékekre kell helyezni a hangsúlyt (pl.: gönci barack), ennek megfelelően a stratégia az alábbiakban meghatározza a termékfejlesztési prioritásokat az alábbi célok szerint. Az elkövetkezendő években a versenytársak folyamatos követése helyett a nemzetközi trendekhez való igazodás, a célcsoportok elvárásainak való megfelelés és azon túl azok felülmúlása valósuljon meg. A fenntarthatóság elveinek való megfelelés érdekében a termékfejlesztési irányok kijelölésekor a turisztikai szempontok mellett terméktől függően annak a környezetre, a vidékfejlesztésre és a lakosságra gyakorolt hatásai is érvényesülnek. Innováción alapuló kínálatfejlesztés: A térség turisztikai kínálatában elengedhetetlenül szükséges az újszerűség, az innovatív szemlélet megjelenése, hogy ez által kreatív és vonzó termékek jöjjenek létre. A cél elérését két tevékenység segíti elő, egyrészt az innovativitás elősegítése általánosságban a turisztikai kínálat kialakításában, másrészt projektek megvalósításán keresztül. Az újszerű, attraktív ötletek jellemzője az egyediség, hiszen az innováció a versenyképesség szempontjából rendkívül jelentős attraktivitás alappillére. Amennyire szükséges ennek az elterjedése a térségben, annyira nehéz is, hiszen a vállalkozások általában szűkös erőforrásokkal csak a legfontosabbnak vélt tevékenységekre tudnak koncentrálni. A napi gyakorlat azt mutatja, hogy az ötletgazdák és a befektetők, döntéshozók egymásra találása nem valósul meg. Ennek egyrészt a találkozás fórumának hiánya, másrészt az ötletgazdák sokszor indokolt bizalmatlansága az oka. Az innováció helyi és regionális szinten az ott élőkkel és a turisztikai vállalkozásokkal történő folyamatos kapcsolattartás, egyeztetés, műhelymunka (workshop-ok) eredményeképpen valósulhat meg, mely a regionális turisztikai szervezetek elsődleges felelőssége. Az innováció tipikusan olyan tevékenység, amely az alulról jövő kezdeményezésekben valósul meg, ugyanakkor ehhez megfelelő ösztönző feltételek szükségesek. Térségi marketinginformációs rendszer kialakítása és működtetése (belső és külső információk, befektetői információigények feltárása és kielégítése) 28

29 Várható eredmények: A kínálat megsokszorozása és koncentrálása: Felépített vonzerő-adatbázis (TIN-normarendszer) > vonzerők eurokomformtermékké formálása. Az adatok csoportokba szervezése révén beruházás nélküli termékfejlesztés> a térségben rejlő, szunnyadó lehetőségek feltárása és hasznosítása. Egységes termékkínálat és -arculat kialakítása, valamint promóciója különböző kommunikációs csatornákon keresztül. Együttműködési hálózatok kialakulása: -saját szolgáltatók, -környező desztinációk, -szinergikus hatások. A térségben a tervezett stratégiai célok, prioritások, programok és intézkedési csoportok hierarchiája és azok megvalósulása az alábbi jövőképet vetíti előre: A stratégiai programok jövőképe: A térségben lévő természeti erőforrások szabályozásával, fejlesztésével megteremtődik az alapja a gazdaságfejlesztésnek (vízrendezés, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem). Az alapanyagok magasabb szintű feldolgozásával a termelés minőségének javításával emelkedik a versenyképességünk, helyi munkalehetőségek bővülnek. A mezőgazdaság szervezeti struktúrája átalakul azonos érdekeltségű gazdaságok önszerveződésével a termelés hatékonysága javul. A turizmus fejlesztésével a térség gazdasági szerkezetét diverzifikáljuk, ami külső többletjövedelmeket jelent a térségnek. A falukép javítással, építészeti emlékek megőrzésével, a közterületek fejlesztésével erősítjük az emberek kötődését a településükhöz. A helyi jövedelmek helyben történő elköltését ösztönző programokkal növeljük a belső piacot, a vállalkozások fejlesztésével javul az ellátási színvonal. 29

30 A vidéki gazdaság átalakításához illeszkedő oktatási és továbbképzési programokkal megteremtődik a fejlesztésekhez szükséges humán erőforrás, illetve a hosszabb távú prioritásokhoz igazodik az alap és középfokú oktatási struktúra. A helyi közösségek fejlődésével, a hagyományok ápolásával a térségi lakosság identitása erősödik, az átgondolt térségi marketingstratégia megalkotásával javul a települések ismertsége, a településeken belüli kommunikáció. A fiatalok letelepítését segítő intézkedésekkel javul a térség korösszetétele, aktívabbá válnak a közösségek. A településeken belüli információs pontok segítik a térség kommunikációját, ezáltal fejlődik a térségek közötti a térség és a régió kapcsolatrendszere. Együttműködési hálózatok kialakítása: -saját szolgáltatók, -szinergikus hatások. A passzív, vendégváró magatartás átalakulása aktív piaci tevékenységgé: Dinamikus piaci értékesítési rendszer (költség hatékony marketing-akciók, ügyfél-kötődés erősítése, follow-up, információ-szolgáltatás). Elérendő célok: 1. A térségi teljesítmények iránti kereslet kielégítése. 2. A térség versenypozíciójának javítása. 3. A közvéleményben egy pozitív imázs kialakítása. 4. A polgárok elégedettségének az elérése. 5. Térségi marketing rendezvények megvalósítása. 6. Térségi imázs kialakítása. 7. Térségi marketingkommunikáció kialakítása. 8. Térség/települések kínálatainak összevonása, értékesítés. 9. PR akciók tervezése és megvalósítása. 10. Tárgyi feltételek javítása. (Rendezvényterek, bemutatóhelyek, Direkt Marketing és információs rendszerek kiépítése) 30

31 1/4 Külső és belső tényezők, kritérium és teljesítmény-rendszer egybevetése: Helyzetelemzés: a jövő piacának előjelzéséhez szükséges a jelenlegi helyzet pontos megismerése. Ez magába foglalja a külső és belső viszonyok elemzését. A külső környezet elemzése STEEP tényezők felmérésével lehetséges, a belső környezet elemzése SWOT elemzéssel. Fentieken kívül számos egyéb a térségre ható tényező elemezhető. Marketing célok megfogalmazása: a megismert piaci helyzet és a térségre ható egyéb tényezők, valamint a térség alapvető céljainak ismeretében kell meghatározni a térség céljait. Stratégia meghatározása: a stratégia nem részletesen kidolgozott terv, csak fő irányelveket határoz meg a célok elérésében használandó marketing eszközök, költségvetési igények és felhasználható források tekintetében. Az alapstratégiát fel kell bontani részstratégiákra a 4P szerint: termékpolitika, árpolitika, értékesítési politika, marketingkommunikációs politika. Programok kialakítása: rövid távú cselekvési terv kialakítása, konkrét tevékenységek Végrehajtás és ellenőrzés: a végrehajtás és ellenőrzés során derül ki a tevékenység hatékonysága és eredményessége. A térségi szemléletű megközelítés - mely szerint egy kisebb, nagyobb térség együttmozgásáról, fejlődéséről, visszaeséséről beszélhetünk - mellett oda kell figyelnünk az ún. pontszerű fejlődés lehetőségére is. E gondolat lényege, hogy egy fejlődő térségben is sokáig megmaradnak az elmaradott, lemaradó települések és egy válságtérségben is kialakulnak fejlett, növekvő települések, melyek majd az egész térségnek húzó területei lesznek. Nem véletlenül kerül a marketing középpontjába is a gazdaságfejlesztés kérdése. A koncentráló stratégia egy olyan térség esetében jelenthet jó megközelítést, mely jól meg tudja határozni azt a célcsoportot, szegmenst, amely számára a legfontosabb. A turizmus terén maradva például egy hegyi település a síturizmusra, esetleg a kiránduló, s vadászturizmusra építheti fel fejlesztési programját egyik esetben akár exkluzív, minőségi, sokoldalú szolgáltatást kínálva - mint sok osztrák településen tapasztaljuk - s akkor termékspecializációról beszélünk, vagy ha erre nem képes, akkor egy szűkebb, s árában is olcsóbb kínálattal alacsonyár-stratégiával próbálkozhat. 31

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Településfejlesztési Koncepciója

Algyő Nagyközség. Településfejlesztési Koncepciója Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. JÖVŐKÉP... 3 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan... 3 1.2. A településfejlesztési elvek

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 Tanodasztenderd 1 TARTALOM 1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 4.1. Tudatos életpálya-építés támogatása... 4 4.2. Egyéni

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN 2015. Jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők HVS 1.Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2013-ra a térség civil szervezetei, vállalkozói, állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét érjük el, amely

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.

Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader. Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 TERVEZET 2016.

Részletesebben

3 Identitás, változáshoz való pozitív viszonyulás és társadalmi részvétel erősítése. Ssz. Specifikus célok Eredménymutatók megnevezése Célértékek

3 Identitás, változáshoz való pozitív viszonyulás és társadalmi részvétel erősítése. Ssz. Specifikus célok Eredménymutatók megnevezése Célértékek 8. Cselekvési terv Ssz. Átfogó célok 1 Regionális integráció: centrumokkal való szorosabb kapcsolatok 2 Térségi önellátás erősítése 3 Identitás, változáshoz való pozitív viszonyulás és társadalmi részvétel

Részletesebben

132/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat

132/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől, Miskolc 132/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés kulturális koncepciója A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3.1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 5.3.3.1.1. A nem mezőgazdasági tevékenységgé

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag)

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) 3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 SZENTGOTTHÁRD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Készítette: Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 1 Verzió lezárása: 2016. április

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben