SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 1. oldal a 349-ből SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA

Átírás

1 SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről előírásai alapján elkészített ITS 1. oldal a 349-ből

2 Szekszárd MJV Integrált Településfejlesztési Stratégia Tartalom 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A társadalmi és gazdasági folyamatok elemzése Helyzetfeltáró elemzés Város és vonzáskörzete kapcsolata A megvalósított projektek tapasztalatai Beérkezett támogatott pályázatok Pályázatok számának megoszlása Támogatottsági arány Forrásfelhasználás Szekszárdon megvalósított beruházások KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Szekszárd Város jövőképe A város fejlesztési céljai Célhierarchia Városi célrendszer bemutatása A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Városrészek kijelölése, és elemzése A városszerkezet továbbfejlesztése VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE, TENDENCIÁK VÁROSKÖZPONT Felsőváros Bottyánhegy Újváros Alsóváros Bakta A városrész SWOT analízise, hibák és hiányosságok feltárása Miklós város Társadalom Szőlőhegy Iparváros Palánk Szilfa körül Csörge A SWOT elemzések és a tervezett beavatkozások összhangjának bemutatása Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával oldal a 349-ből

3 3.4.1 Központi akcióterület Alsóváros akcióterület Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Városközpont akcióterület Alsóváros akcióterület A fejlesztések ütemezése A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz Szőlőhegy városrészen megvalósítandó fejlesztés Iparváros területén megvalósítandó fejlesztések Egyes városrészeken átnyúló városi léptékű beavatkozások ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (AMENNYIBEN A TELEPÜLÉSEN TALÁLHATÓ SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET) Helyzetelemzés Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyesszegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad-e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása) A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FÕBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Ingatlangazdálkodási terv Városi marketing stratégia Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása A városfejlesztő társaság intézményi kapcsolatai A 2013-ig működtetett menedzsment rendszer és a as tervek megvalósításához szükséges kapacitás bemutatása Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Az integrált településfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások: Az azonosított partnerek köre oldal a 349-ből

4 7.4 Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása) A MELLÉKLET A város egészére vonatkozó teljes helyzetértékelés Gazdaság K+F helyzete Helyi gazdaságfejlesztés eszközei Információs társadalom Külső elérhetőségek Társadalom Demográfia Foglalkoztatás jövedelmi viszonyok Környezet Természeti környezet Lakásállomány B MELLÉKLET oldal a 349-ből

5 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 A társadalmi és gazdasági folyamatok elemzése Helyzetfeltáró elemzés A helyzetfeltáró munkarészt teljes terjedelmében az A melléklet tartalmazza Város és vonzáskörzete kapcsolata A városnak a régió területi szerkezetében elfoglalt szerepét, a település adottságai és elhelyezkedése által meghatározott középtávú országos területi célokat az Országos Területfejlesztési Koncepció határozza meg. Az Országos Területfejlesztési Koncepció célja, hogy kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. A területfejlesztési politika fő funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése. Az országos jövőkép és az átfogó célok (térségi versenyképesség, területi felzárkózás, fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem, területi integrálódás Európába, decentralizáció és regionalizmus) megvalósulása érdekében az OTK középtávú területi célokat határoz meg. A következőkben Szekszárd MJV területi céljainak teljesülését meghatározó feladatai kerülnek bemutatásra. Tolna megye jellemzően vidékies térség, a megyeszékhely Szekszárd mellett 10 kisváros található a megye területén. A térség erőteljes agrárjellege meghatározza a települések arculatát. A mezőgazdasági termékek előállítása jelentős és a megye jól képzett mezőgazdasági szakembergárdával rendelkezik, de az adottságokra épülő feldolgozó ipar szinte teljesen hiányzik. Paks, mely az ország villamos-energia szükségletének 40%-át termeli, stratégiai szerepet játszik a gazdasági életben, termelése pozitív irányban téríti el a megye gazdasági mutatóit. Az egy főre jutó termelés és export a textiliparban, a bőrgyártásban és - feldolgozásban, az utóbbi években meghaladta az országos átlagot. Turisztikai vonzerőt a Duna, az erdők, a népművészet, a gyógy- és termálfürdők, a történelmi borvidékek jelentenek. Jelentős a német nemzetiségű lakosság aránya. Az ország térszerkezeti jövőképét összesítve kirajzolhatók azok a funkcionális térségek, melyek arculatában meghatározó vagy a jövőben szándékoltan azzá válik egy-egy nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladat ellátása. Az adott térség elsősorban e feladatellátással kapcsolódik a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba. A funkciók kívánt térségi és településhálózati szintű kiosztását szemlélteti az alábbi térkép. 5. oldal a 349-ből

6 Szekszárd gazdasági-technológiai magterületi funkcióját az alábbi fejlesztési irányok megvalósításával érheti el: Innovatív környezeti ipar és energetika lehetőségeinek megteremtése működő tudásbázisokkal, a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez kapcsolódó szak- és felsőoktatási képzés biztosítása. Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése (élelmiszeripar, textil- és bőripar, fémfeldolgozás), mezőgazdasági termékek feldolgozása, piaci értékesítése; a biotermelés ösztönzése, az agrármarketing tevékenység fejlesztése. Közúti és vasúti közlekedés infrastruktúra fejlesztése (M9 gyorsforgalmi út), a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A termálvízkincs egészségturisztikai, energetikai és mezőgazdasági hasznosítása. A turizmus jelenlévő ágazatainak fejlesztése, tematikus összekapcsolása (termál- és gyógyturizmus: Dombóvár, Hőgyész, Tamási, Tengelic, Bonyhád; vadászturizmus: Gemenc, Gyulaj; tájjellegű és kulturális turizmus: Sárköz, szekszárdi fesztiválok; vízi turizmus: Fadd- Dombori, a Sió-csatorna fejlesztése; horgászturizmus: Duna és horgásztavak; borturizmus: Szekszárdi borvidék, Tolnai borvidék). Szekszárd, mint megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése és a megye városainak képessé tétele az innováció befogadására. Szekszárd a külső városgyűrű meghatározó gazdasági szerepkörrel rendelkező városai közé tartozik. 6. oldal a 349-ből

7 Szekszárd adottságait és történelmi hagyományait tekintve méltán viseli a bor és a kultúra városa címet, de jelentős mértékben támaszkodhat a tejipar, borászat, textilipar, fémfeldolgozóipar, építőipar húzóágazataira, valamint a tudás alapú iparágak és az autóipari fejlesztések terén elért eredményeire is. Új közlekedési csomópontként (M6-M9) logisztikai jelentősége is nőhet, és látogatottsága a minőségi (bor-, öko-, vadász-, vízi-) turizmusra irányuló fejlesztésekkel növekedhet. Közvetlen városi vonzáskörzete kiegészül a Szekszárdi-Geresdi-dombság egyes településeivel, a Sárköz és kisebb részben a Völgység egyes területeivel, hatása a Duna mentén Pakstól Mohácsig érzékelhető. *[Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció] A Szekszárdi kistérség nem közvetlen határos Horvátországgal, de az Európai Unió külső határához közel fekszik. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával felértékelődtek a határmenti kapcsolatok. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott alapvető cél, hogy a felértékelődő határmentiségből, a határ szerepének megváltozásából adódó előnyöket - úgy, mint hídszerep, fejlesztési többletforrások, nemzetköziségből adódó lokális szinergiák, gazdasági-kereskedelmi lehetőségek - a térségek a megújulás erőforrásaként kamatoztatva tudják fejlődésük motorjává formálni. Számos területen, mint a Duna Stratégia programban, illetve a Határon Átnyúló Együttműködési programokban Szekszárd jelentős fejlesztési potenciálhoz juthat SZEKSZÁRD AZ ORSZÁG TÉRSZERKEZETÉBEN 7. oldal a 349-ből

8 Magyarország mai térszerkezete része annak a területi struktúrának, amelynek alapjai és máig meghatározó erővonalai a Kárpát-medencében, mint egységes országkeretben alakult ki. Kétségtelen, hogy a trianoni országhatárok, az ezek között végbement, az ország nemzetközi pozíciót is többször érintő és megváltoztató módosulások átformálták az ország térszerkezetét, de legfőbb sajátosságain nem változtattak. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az, hogy a térszerkezet centrális jellegű vázát a Budapestre összefutó, illetve onnan kiinduló radiális térszerkezeti vonalak adják. A trianoni országhatárok által levágott korábbi tangenciális összeköttetések máig is csak részlegesen épültek ki az ország megmaradt területén. Szekszárd pozíciója ebben a térszerkezeti rendben nem tekinthető kedvezőtlennek. A város rajta fekszik azon a vonalon, amely a Duna jobb partján (évezredes római nyomvonalon haladva) fontos interregionális összeköttetést biztosit Budapest és a Kárpát-medence déli része között. Helyzetének fontos eleme, hogy itt ágazik el a nagyra nőtt Pécset útbaejtő, majd Horvátország felé tovább folytatódó nemzetközi útvonal, és nyugat felé számos intraregionális erővonal indul ki innen. Helyzetének hátrányos vonása ugyanakkor, hogy ezen a fontos térszerkezeti vonalon nem épült ki nagykapacitású vasútvonal, és az is, hogy a Dunának, mint vízi útnak még nincs meg a lehetséges jelentősége. Ami a város közlekedési helyzetét illeti, az állapítható meg, hogy az ország vasúthálózatában egyáltalán nincs kitűntetett pozíciója. Budapesttel való gyorsvonati összeköttetése megoldott ugyan, de tangenciális irányban csak átszállással kapcsolódhat a személyforgalomba. A megye vasúti csomópontja Dombóvár, másodlagos fontosságú csomópontja Szekszárdtól délre, Bátaszéken alakult ki. Jóval kedvezőbb Szekszárd pozíciója a közúti közlekedés tekintetében. Az M6-os és a szekszárdi Duna híd átadása ilyen szempontból mérföldkő volt a város életében. Az M9 autópálya megépítése Szekszárdot kiemelkedő fontosságú É-D, K-Ny-i forgalmi csomóponttá teszi. 8. oldal a 349-ből

9 SZEKSZÁRD MEGYEI ÉS JÁRÁSI SZEREPE Szekszárd az ország egyik legkisebb területű és lélekszámú megyéjének a székhelyeként (az egyik legkisebb lélekszámú megyeszékhely) területi önkormányzati igazgatási szerepkörét tekintve az ország városi között az első városállományba tartozik. Tolna megye és Szekszárd viszonya a legtöbb struktúra tekintetében egyfajta kiegyensúlyozottságot mutat, Szekszárd a megye lakónépességének kevesebb mint 15%-a számára jelent lakóhelyet. Ez azt jelenti, hogy Tolna megye demográfiai szempontból nem egyközpontú, a többi város (mindenek előtt Dombóvár) nagyságrendjét tekintve nem szakad el teljesen Szekszárdtól. Megyei jogú városként Szekszárd Budapestet leszámítva az ország első önkormányzati kategóriájába került. A megyei jogú városok között Szekszárd fejlettségét tekintve az alsó harmadban foglal helyet. A statisztikai-tervezési régiók lehatárolása szempontjából Szekszárd a Dél-dunántúli régióba tartozik. Az január 1-jén érvénybe lépett KSH területi számjelrendszer Magyarország területén 23, négy funkcionális kategóriába (agglomeráció, agglomerálódó térség, urbanizálódó térség, nagyvárosi településegyüttes) sorolt településegyüttest határolt le. Szekszárd nagyvárosi településegyüttesként fogalmazódott meg. A szekszárdi településegyüttes Szekszárd mellett Bátaszék és Tolna városokat, valamint 13 községet foglal magába. A településegyüttes csak részben fedi le a járást, illetve Kakasd irányában túlnő azon. Szekszárd a megye számára teljes értékű középszintű ellátó-szolgáltató központ, ami azt jelenti, hogy a megye lakossága szempontjából szinte minden tekintetben teljes szolgáltatási potenciállal rendelkezik. Szekszárd vonzáskörzete (funkcionális város térség) ugyanakkor több tekintetben meghaladja a megye területét. 9. oldal a 349-ből

10 A város intenzív vonzáskörzete kiterjed a megye középső területeinek jelentős részére is. Funkcionális értelemben Szekszárd teljes értékű megyeszékhelyként határozható meg, melyben a felsőoktatás tekintetében megjelennek regionális elemek is, de érdemben nem nő ki a megyeszékhelyi, középvárosi meghatározottságból. 10. oldal a 349-ből

11 A VÁROSI ÉS A VONZÁSKÖRZETI FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VÁROSI FUNKCIÓ ELLÁTOTTSÁG GAZDASÁGI FUNKCIÓK G/K Kereskedelem G/K-1 Piac Megyei ellátás G/K-2 G/K-3 Kiskereskedelmi üzletek Kereskedelmi központ FUNKCIONÁLIS VÁROS TÉRSÉGI FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG (Az érintett települések felsorolásával) Járáson túlmutató ellátás: Barkácsáruházak megyei szinten, de a Duna túloldalán is érezhető funkciója, szerepe / ld. M9 híd melletti települések Piac G/P Pénzügyi szolgáltatás G/P-1 Bankok Megyei ellátás G/P-2 Pénzügyi szolgáltatók Járáson túlmutató ellátás G/SZ Szolgáltatás G/SZ-1 Szolgáltatók Megyei ellátás G/SZ-2 Szolgáltató központ Járáson túlmutató ellátás 11. oldal a 349-ből

12 Kommunális szolgáltatók- Hulladékgazdálkodási társulás ALISCA TERRA Kft. Társulásban résztvevő települések: Szekszárd- Alsónána-Alsónyék-Báta-Bátaszék-Bogyiszló-Decs- Dunaszentgyörgy-Fadd-Felsőnána-Harc-Kéty- Kistormás-Kölesd-Medina-Murga-Kajdacs-Őcsény- Pörböly-Várdomb-Sárpilis-Zomba-Sárszetnlőrinc- Sióagárd-Szálka-Szedres-Tengelic-Tolna G/I Ipar G/I-1 Ipartelep Megyei ellátás G/I-2 Ipari park G/I-3 Logisztikai központ G/I-4 Innovációs központ Járáson túlmutató ellátás G/I-5 Irodaház G/M Mezőgazdaság G/M-1 Hegyközségi Tanács Szekszárdi Borvidék Hegyközségi Tanácsa G/M-2 Továbbképző központ Borvidéki települések: Alsónána, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, Mórágy, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Zomba-Szentgál-szőlőhegy, Várdomb, Zomba G/T Turizmus G/T-1 Panzió G/T-2 Szálloda G/T-3 Vendéglátó Turisztikai térségi klaszter VÁROSI FUNKCIÓ ELLÁTOTTSÁG VONZÁSKÖRZETI (JÁRÁSI) FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG KÖZLEKEDÉSI, KÖZÜZEMI, TÁVKÖZLÉSI FUNKCIÓK K/K Közlekedési funkciók K/K-1 Távolsági autóbusz Megyei ellátás megálló Járáson túlmutató ellátás K/K-2 Helyi autóbusz járat, tömegközlekedés K/K-3 Taxi K/K-4 Benzinkút Járási ellátás+járáson túlmutató is K/K-5 Vasútállomás Járási ellátás 12. oldal a 349-ből

13 K/T Távközlési funkciók K/T-1 Postahivatal, Nyitvatartási ideje miatt járáson túlmutató a szekszárdi főposta K/T-2 Fiókposta K/KÖ Közüzemi szogáltatás K/KÖ-1 Közüzemi vízhálózat IVÓVÍZ-TÁRSULÁS Járási ellátás Járáson túlmutató ellátás K/KÖ-2 Zárt szennyvíz csatorna CSATORNA TÁRSULÁS Járási ellátás Járáson túlmutató ellátás K/KÖ-2 Zárt csapadékvíz csatorna K/KÖ-3 Nyílt árkos vízrendezés VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT Járási ellátás Járáson túlmutató ellátás K/KÖ-4 K/KÖ-5 Gázellátás Távhőellátás K/KÖ-6 Elektromos energia (transzformátor) KÖZÖSSÉGI (TÁRSADALMI) FUNKCIÓK, SZÓRAKOZÁS, SZABADIDŐ T/K Közösségi Funkciók T/K-1 T/K-2 T/K-3 T/K-4 T/K-5 Önkormányzati Megyei ellátás Közművelődési könyvtár Művelődési otthon jellegű Tolna Megyei Önkormányzat Illyés Gyula Könyvtára intézmény mozgókönyvtári feladatellátás szakmai szolgálttaó Kulturális központ könyvtára Fórum, agóra Színház Járáson túlmutató ellátás AGÓRA Babits Mihály 13. oldal a 349-ből

14 T/K-6 Mozi Művelődési Ház szakmai módszertani intézmény is T/SZ Szórakozás, szabadidő T/SZ-1 Szabadidő csarnok Megyei ellátás T/SZ-1 Szabadtéri szabadidő központ T/SZ-1 Rendezvénycsarnok T/SZ-1 Sport infrastruktúra, Járáson túlmutató ellátás sportpályák, T/SZ-1 Sportcsarnok T/SZ-1 VÁROSI Uszoda, strand VONZÁSKÖRZETI (JÁRÁSI) FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG FUNKCIÓ ELLÁTOTTSÁG ÁLLAMI, IGAZGATÁSI, HATÓSÁGI, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI FUNKCIÓK Á/K Közigazgatási funkciók Á/K-1 Á/K-2 Önkormányzat Okmányiroda Á/K-3 Területi hatósági Megyei ellátás intézmények NAV Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága Tolna megye-dombóvár, Paks, Szekszárd, Tamási Járáson túlmutató ellátás NAV - Illetékkel kapcsolatos ügyintézés Magyar Államkincstár Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Tolna Megyei Területi Igazgatóság Szekszárd OEP- Tolna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Szekszárd Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal- Tolna Megyei Kirendeltség Á/I Igazságszolgáltatási és rendészeti szervek 14. oldal a 349-ből

15 Á/I-1 Bíróság Megyei ellátás Á/I-2 Ügyészség Szekszárdi Városi Bíróság illetékességi területe: Á/I-3 Igazságügyi szolgáltatás Alsónána, Báta, Decs, Harc, Medina, Pörböly, Szálka, (jegyző) Szőlőhegy (Tengelic), Várdomb, Alsónyék, Á/I-4 Rendőrség Alsótengelic, Bátaszék, Bogyiszló, Fácánkert, Fadd, Á/I-5 Börtön Kistormás, Kölesd, Mözs, Őcsény, Sárpilis, Sióagárd, Szedres, Szekszárd, Tengelic, Tolna Szekszárdi Rendőrkapitányság illetékességi területe: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Bogyiszló, Decs, Fadd, Fácánkert, Harc, Kistormás, Kölesd, Medina, Őcsény, Pörböly, Sárpilis, Sióagárd, Szálka, Szedres, Szekszárd, Tengelic, Tolna, Várdomb Járáson túlmutató ellátás Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Tolna Megyei Főügyészség 15. oldal a 349-ből

16 Á/I-6 Tűzoltóság 22 településre terjed ki közigazgatási tevékenysége, 54 településre vonulnak ki elsőként riasztás esetén, 5 településre egyes riasztási fokozatnál. Elsődleges működési körzet: Szekszárd Megyei Jogú Alsónána, Aparhant, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Cikó, Város Önkormányzata Decs Hivatásos Tűzoltósága Diósberény, Felsőnána, Grábóc, Gyönk, Györe, Harc, Hőgyész Izmény, Kakasd, Kalaznó, Kéty, Kisdorog, Kismányok, Kistormás, Kölesd, Medina, Miszla, Mőcsény, Mucsfa, Murga Nagymányok, Nagyvejke, Őcsény, Sárpilis, Sióagárd, Szakadát Szálka, Szárazd, Szedres, Szekszárd, Tengelic, Tevel, Udvari Varsád, Váralja, Várdomb, Závod, Zomba, Hidas (Baranya megye), Mecseknádasd (Baranya megye), Óbánya (Baranya megye), Ófalu (Baranya megye) Segítségnyújtási működési körzet: Baja,Dombóvár,Kalocsa,Kiskőrös,Komló,Mohács,Pak s,pécs,sárbogárd Siklós,hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokságok elsődleges működési körzete, valamint:,bácsalmás,bátaszék,jánoshalma,tamási Tolna,Véménd,önkéntes tűzoltóságok működési területe. Á/I-7 Polgárőrség HUMÁN SZOLGÁLTATÁSI FUNKCIÓK Á/E Egészségügyi Á/E-1 Körzeti orvos (háziorvos) Á/E-2 Központi körzeti (háziorvosi Társulás háziorvosi központi ügyeleti szolgálat ügyelet biztosítására Társulásban résztvevő települések: Szekszárd-Szálka- Harc-Kistormás-Kölesd-Medina Őcsény-Sióagárd-Szedres-Tengelic-Zomba Á/E-3 Járóbeteg szakellátás TMÖ Balassa János Kórháza Á/E-4 Gyermekorvosi szakellátás Megyei ellátás 16. oldal a 349-ből

17 Á/E-5 Fogászati szakrendelés Járáson túlmutató ellátás Á/E-6 Kórház Megyei ellátás Á/E-7 Mentőállomás Tolna megye Szekszárdi Mentőállomás Járáson túlmutató ellátás Á/E-8 Gyógyszertár TMÖ Balassa János Kórháza Á/SZ Szociális Á/SZ-1 Tartós bentlakásos, Megyei ellátás Á/SZ-2 Átmeneti elhelyezést biztosító Idősek Otthona - Szekszárd MJV és Tolna Város Á/SZ-3 Időskorúak otthona Időseket ellátó Szociális Intézményfenntartó Társulása - Szekszárd, Tolna / ellátási területe: a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás települései Szociális Központ - Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási Társulás - Szekszárd, Szálka, Őcsény, Decs, Zomba, Harc, Kéty, Felsőnána, Murga, Bátaszék, Alsónána, Alsónyék, Báta, Pörböly, Sárpilis, Várdomb Járáson túlmutató ellátás Á/SZ-4 Idősek klubja (nappali ellátás) Gyámhivatal Szekszárd MJV Gyámhivatala Á/O Közoktatási Á/O-1 Á/O-2 Bölcsőde Óvoda Á/O-3 Általános iskola Megyei ellátás Á/O-4 Á/O-5 Középiskola Szakirányú képzés Ellátott körzete: Decs, Felsőnána, Harc, Kéty, Kistormás, Kölesd, Medina, Murga, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szedres, tengelic, Zomba Alapfokú oktatás és nevelés területén is kimutatható járási, sőt járáson túlmutató ellátás is. A szabad iskolaválasztás ezt lehetővé teszi. Intézményfenntartó társulása Szd-nek Medinával, Sióagárddal, Szedressel és Szálkával van. 17. oldal a 349-ből

18 Á/O-6 Felsőoktatási intézmény Járáson túlmutató ellátás Á/O-7 Á/O-8 Kutatóintézet K+F funkció 1.2 A megvalósított projektek tapasztalatai Az alábbiakban a pályázati aktivitás összegző mutatószámait közöljük Beérkezett támogatott pályázatok Pályázatok számának megoszlása 18. oldal a 349-ből

19 1.2.3 Támogatottsági arány Szekszárd összességében 31,7 Mrd fejlesztési támogatáshoz jutott a időszakban. Külön kiemelendő, hogy a GOP, és a TÁMOP operatív programokból, amelyek alapvetően gazdaság, és emberi erőforrás fejlesztést támogatnak mintegy 6,4 Mrd, és 5,1 Mrd nagyságrendben alakult a forrásbevonás. Ebből folyamatosan erősödő gazdasági erősödésre lehet következtetni Forrásfelhasználás Fenti táblázatok alapján megállapítható, hogy Szekszárd jelentős mennyiségű forrást tudott bevonni a as időszakban. Tekintettel a megyei jogú város kiemelt helyzetére az országos átlaggal összevetést a státusz figyelembevételével kell megtenni. Jelentős volt a pályázati aktivitás, az országos átlaggal megegyezik a sikeresség. A végrehajtás nehézségére is utalnak a kifizetések tekintetében alacsonynak mondható számok, ezek ugyancsak rendszerproblémákra engednek következtetni. Szekszárd esetében kiemelendő, hogy az országos átlaghoz képest magas a mikrovállalkozások, és alacsony a kisvállalkozások részvétele. Ez mindenképpen arra enged következtetni, hogy az alacsony nemzetgazdasági hasznú mikorvállalkozási pályázatokat az együttműködési rendszerek irányába érdemes terelni. Ehhez ki kell alakítani azokat a gazdasági társadalmi együttműködési rendszereket, amelyek jelen ITS gerincét képzik. 19. oldal a 349-ből

20 Szekszárd MJV-n megvalósuló 10legnagyobb beruházás 20. oldal a 349-ből

21 1.2.5 Szekszárdon megvalósított beruházások Az alábbiakban összefoglaljuk, valamint az előző IVS kontextusában bemutatjuk, hogyan tudta Szekszárd megvalósítani stratégiai fejlesztési céljait A VÁROSI PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT IGÉNYEK ALAPJÁN ELVÉGZETT BERUHÁZÁSOK KEOP 1.3.0/B/2F/09-11 Ivóvízellátás biztonságának javítása a vízbázis súlyos veszélyeztetése esetén SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Szekszárd Megyei Jogú Város hosszú távon egészséges ivóvízzel való ellátása ,00 KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Szekszárd Megyei Jogú Város Közvilágítása energiatakarékos átalakítása Szekszárd I (Alsó-Páskum, Alsóváros, Bakta, Bartina, Bottyánhegy,Cinka,Csatár,Előhegy,Északi kertváros,felsőváros, Hosszúvölgy, Palánk, Parászta, Séd-völgy, Szölőhegy városrészek) ,00 KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Szekszárd Megyei Jogú Város Közvilágítása energiatakarékos átalakítása Szekszárd II (Városközpont, Mérey ltp., Miklósváros, Tambov és Újváros városrészek) ,00 TÁMOP /2 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Hevesy György Természettudományos Projekt ,00 TÁMOP /2 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges Program) SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Barátságban a természettel- a természettudományos kultúra fejlesztése az I. Béla Gimnázium laboratóriumában ,00 TÁMOP /A/2 "Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás" A komponens Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Közoktatási Típusú Sportiskola Óvoda és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény TÁMOP /08/A/2 Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás "Tudásháló"-a Dél -dunántúli régióban , A VÁROSRÉSZERKRE VONATKOZÓ PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT IGÉNYEK ALAPJÁN ELVÉGZETT BERUHÁZÁSOK Az alábbi táblázatokban összefoglaljuk városrészi bontásban az IVS-ben megfogalmazott igényeket. Ezek mellett megjelennek az elmúlt tervezési időszakban megvalósított beruházások. A táblázatból jól követhető, hogy Szekszárd MJV konzekvens városfejlesztési stratégia végrehajtásával valósította meg beruházásait. 1. VÁROSKÖZPONT Önkormányzati programok Intézményi program (I) 3. Művészetek Háza, Művelődési Ház korszerűsítés 21. oldal a 349-ből Megvalósított program TIOP /2 "Agóra -multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési

22 22. oldal a 349-ből tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása-" Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata "Agóra Szekszárd" - A Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza multifunkcionális közösségi központ kialakítása Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P) 13. Béla tér rehabilitáció DDOP 4.1.1/C-09-2f Megyei jogú városok integrált fejlesztése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése Piactér 2 szintes parkoló létesítése DDOP 4.1.1/C-09-2f Megyei jogú városok integrált fejlesztése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése Kerékpárút É-D-i irányú DDOP A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Kétkeréken munkába-kerékpárút létesítése Szekszárdon Zöldfelület (Z) DDOP 4.1.1/C-09-2f Megyei jogú városok integrált fejlesztése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 26. Park, játszótér felújítás, korszerűsítés Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése DDOP 4.1.1/D A pécsi EKF 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása DDOP 4.1.1/D-09-2f A pécsi Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása 27. Vármegyeháza kertjének fejlesztése Szekszárd Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város kulturális életének javítása a vármegyeháza és környéke felújításával Gazdaságfejlesztés (G) 29. Piac kialakítása DDOP 4.1.1/C-09-2f Megyei jogú városok integrált fejlesztése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése Volán pályaudvar fejlesztése DDOP 5.1.2/B-11 A közösségi közlekedés színvonalának javítását célzó infrastrukturális beruházások támogatása Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

23 Szekszárd közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése Sportpályák fejlesztése TAO program keretében megvalósult 32. Élményfürdő létesítése Gazdasági beruházásban megvalósult A V Á R O S R É S Z E K R E V O N A T K O Z Ó P R O G R A M B A N M E G F O G A L M A Z O T T R É S Z L E T E S F E J L E S Z T É S I I G É N Y E K 2. FELSŐVÁROS Önkormányzati programok Intézményi program (I) Lakásprogram (L) Megvalósított program Közlekedés (K; P) Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) Zöldfelület (Z) 13. Kápolna tér rekonstrukció, park és játszótér építése Gazdaságfejlesztés (G) A V Á R O S R É S Z E K R E V O N A T K O Z Ó P R O G R A M B A N M E G F O G A L M A Z O T T R É S Z L E T E S F E J L E S Z T É S I I G É N Y E K 3. BOTTYÁNHEGY Önkormányzati programok Intézményi program (I) 3. Kadarka utcai iskola felújítás, tornaterem bővítés Lakásprogram (L) 4. Zöldkert u. lakóterület fejlesztése Közlekedés (K; P) Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) 34. Parászta patak vízgyűjtőjének rendbetétele Zöldfelület (Z) Gazdaságfejlesztés (G) Megvalósított program A V Á R O S R É S Z E K R E V O N A T K O Z Ó P R O G R A M B AN M E G F O G A L M A Z O T T R É S Z L E T E S F E J L E S Z T É S I I G É N Y E K 4. ÚJVÁROS Önkormányzati programok Intézményi program (I) Megvalósított program Lakásprogram (L) 14. Kerékpárút É-D-i irányú Közlekedés (K; P) 23. oldal a 349-ből

24 Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) Gazdaságfejlesztés (G) A V Á R O S R É S Z E K R E V O N A T K O Z Ó P R O G R A M B A N M E G F O G A L M A Z O T T R É S Z L E T E S F E J L E S Z T É S I I G É N Y E K 5. ALSÓVÁROS Önkormányzati programok Intézményi program (I) számú iskola korszerűsítése, kertrendezése Megvalósított program 13. Kerékpárút É-D-i irányú Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P) Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) 16. Magura víztározó kialakítása DDOP 5.1.5/B Települési bel- és külterületi vízrendezés Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd, Magura csatornán záportározó építése és átemelő kapacitásbővítése Kövendi S. u. szennyvízcsatorna építés KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és tisztítás Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város csatornahálózatának bővítése, valamint a települési szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap hasznosítását célzó komposztáló kiépítése Zöldfelület (Z) Gazdaságfejlesztés (G) A V Á R O S R É S Z E K R E V O N A T K O Z Ó P R O G R A M B A N M E G F O G A L M A Z O T T R É S Z L E T E S F E J L E S Z T É S I I G É N Y E K 6. BAKTA Önkormányzati programok Intézményi program (I) számú iskola (felújítás) (nyílászáró csere, parkoló építés, sportpályafejlesztés) Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P) Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) Zöldfelület (Z) Gazdaságfejlesztés (G) Megvalósított program A V Á R O S R É S Z E K R E V O N A T K O Z Ó P R O G R A M B A N M E G F O G A L M A Z O T T R É S Z L E T E S F E J L E S Z T É S I I G É N Y E K 7. MIKLÓSVÁROS Önkormányzati programok Megvalósított program 24. oldal a 349-ből

25 Intézményi program (I) Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P) Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) Zöldfelület (Z) Gazdaságfejlesztés (G) A V Á R O S R É S Z E K R E V O N A T K O Z Ó P R O G R A M B A N M E G F O G A L M A Z O T T R É S Z L E T E S F E J L E S Z T É S I I G É N Y E K 8. SZŐLŐHEGY Önkormányzati programok Intézményi program (I) Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P) Megvalósított program Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) 16. Szőlőhegy u. szennyvízelvezetése Szőlőhegy utca térségében vízrendezés Zöldfelület (Z) Gazdaságfejlesztés (G) A V Á R O S R É S Z E K R E V O N A T K O Z Ó P R O G R A M B A N M E G F O G A L M A Z O T T R É S Z L E T E S F E J L E S Z T É S I I G É N Y E K 9. IPARTERÜLET Önkormányzati programok Intézményi program (I) Lakásprogram (L) Megvalósított program 3. Ipari Park K-i részen 12. Ipari Park feltáró utak építése Közlekedés (K; P) Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) Zöldfelület (Z) Gazdaságfejlesztés (G) A V Á R O S R É S Z E K R E V O N A T K O Z Ó P R O G R A M B A N M E G F O G A L M A Z O T T R É S Z L E T E S F E J L E S Z T É S I I G É N Y E K 10. SZILFA KÖRÜL Önkormányzati programok Intézményi program (I) Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P) Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) Zöldfelület (Z) 25. oldal a 349-ből Megvalósított program

26 Gazdaságfejlesztés (G) Megjegyzés: 1. A teljes projektlista a dokumentum B mellékletében található 2. A projektlistából az áttekinthetőség miatt kiemelésre kerültek a kisléptékű útépítési, zöldfelület rendezési beruházások 26. oldal a 349-ből

27 2 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 2.1 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A forrásfelhasználást összevetve az előző IVS tervezett beavatkozásaival megállapítható, hogy Szekszárd MJV az IVS-ben megjelölt beavatkozásokat Európai Uniós források bevonásával végrehajtotta. Az IVS-ben megjelölt célokat teljesítette, lehetőséget biztosítva arra, hogy jelen ITS-ben a megkezdett, és eredményekkel visszaigazolt városfejlesztés folytatható legyen. Ezért a jövőben a az eredmények tekintetében a célrendszert alapvetően meg kívánjuk hagyni, ugyanakkor az elmúlt évek társadalmi gazdasági kihívásaira is választ kívánunk adni, ezen elemek tekintetében a célrendszer kibővítésre kerül. A gyakorlati elvek hierarchiájának csúcsán az EU 2020 stratégiájának fejlesztési célkitűzéseit meghatározó alapelv áll: a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés előmozdításának elve. Szekszárd MJV a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszerét elemezve azzal összhangban alakította ki saját fejlesztési céljait. A szorosan vett településfejlesztési szakmai módszertanból adódó elveket az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozásának módszertanára és alapvető településfejlesztési szakmai szempontjaira vonatkozó hatályos szakpolitikai útmutatást a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által január 28-án kiadott "Városfejlesztési kézikönyv, Második, javított kiadás" című iránymutatása alapozza meg (a továbbiakban: Városfejlesztési kézikönyv). Amelyre a BM által a megyei jogú városok számára az ITS készítéséhez kiadott útmutató is visszahivatkozik, mint módszertani alapdokumentumra. Az integrált településfejlesztési stratégiával párhuzamosan készült el: 1. Szekszárd MJV településfejlesztési koncepciója 2. Szekszárd MJV megalapozó munkarésze. Így a dokumentumok célrendszere közt szoros kapcsolat került kialakításra. A kapcsolat az előző dokumentumok időhorizontján is szoros, mivel jelen ITS készítésekor az IVS célrendszerét alapul véve, azt felülvizsgálva, értékelve került meghatározásra jelen dokumentumban bemutatásra kerülő célrendszer Szekszárd Város jövőképe Szekszárd az elmúlt időszakban az IVS-ben meghatározott beavatkozások mentén súlyponti várossá vált. A jövőben fejlesztések kiindulópontja természetesen Szekszárd város társadalmi, építészeti, gazdasági emlékei, értékei, mindazon hagyományok, amelyek a szekszárdi szellemiséget képviselik, ezért törekedni kell ezek minél teljesebb formában történő megőrzésére a jövő generációi számára. Ezen értékek megőrzése viszont nem jelenthet konzerválást, ezért szükséges egy egészséges egyensúly megtalálása. A jövőben szükséges Szekszárd, mint megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése. Agrár, és feldolgozó ipara révén a gazdasági innováció egyik központjává válik. Fentiek alapján Szekszárd jövőképe az alábbiak szerint foglalható össze: 27. oldal a 349-ből

28 Szekszárd MJV kulturális hagyományaira és gazdasági eredményeire építve olyan fejlesztési pólussá váljon, amely az agrár és feldolgozó ipari innováció központja és vonzó turisztikai és kulturális célpont. A hosszútávú jövőkép alapján kialakított háromszintű célhierarchiában bemutatott célok megvalósulása számszerűsített indikátorokkal mérhető, ezek a Helyzetfeltáró Munkarészben megfogalmazott elemzések alapján megvalósíthatóak. 28. oldal a 349-ből

29 Szekszárd MJV jövőképét, átfogó céljait, és a specifikus célokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Jövőkép Átfogó célok Specifikus célok Szekszárd MJV kulturális hagyományaira és gazdasági eredményeire építve olyan fejlesztési pólussá váljon, amely az agrár és feldolgozó ipari innováció központja és vonzó turisztikai és kulturális célpont Gazdasági versenyképesség erősítése A város hosszú távú fejlesztéseinek megteremtése Központi szerepkör megerősítése A tudásalapú gazdaság megteremtése Kedvező gazdasági környezet kialakítása Stabil város Városi értékgazdálkodás Élhetőségi fejlesztések Városi fejlesztések Szociális fejlesztések Gazdasági versenyképesség erősítése A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció-ben meghatározott szempontok alapján az fejezetben ismertettük hogy Szekszárd gazdaságitechnológiai magterületi funkcióját mely fejlesztési irányok megvalósításával érheti el. A jövőképből levezethető első számú átfogó cél a gazdasági versenyképesség erősítése amely a helyzetelemzésre építve lehetővé teszi Szekszárd számára 2030-ra az OTK-ban megfogalmazott funkciók kialakítását. A város hosszú távú fejlesztéseinek megteremtése A városi fejlesztések alapja a stabil gazdálkodás, amely mind pénzügyi, mind értékgazdálkodás kapcsán. Annak érdekében, hogy Szekszárd a jövőképben megfogalmazott célokat elérje, és fenntartsa stabil gazdálkodást kell kialakítania. A jelentősen módosult környezetben a város gazdálkodása olyan jelentős átalakuláson megy keresztül, amely szükségessé teszi a stratégia újragondolását, és az új eszköz, és intézményrendszer kialakítását. Központi szerepkör megerősítése Korábban bemutattuk Szekszárd országos, illetve megyei, és járási szerepét az ország térszerkezetében. Ahhoz hogy Szekszárd összhangban a jövőképpel - fejlesztési pólussá, ipari, kulturális, gazdasági központtá váljon szükséges egyes térségi, városi funkciók fejlesztése, megerősítése. 2.2 A város fejlesztési céljai A város fejlesztési céljai a jövőképpel összhangban kerültek meghatározásra. A célok megvalósításával elérhető a jövőképben meghatározott szerepkör kialakítása. Szekszárd MJV az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célok elérésére. Az IVS-ben rögzített beavatkozások jelentős részét forrásbevonással, szervezetfejlesztéssel megvalósította. 29. oldal a 349-ből

30 Az elmúlt évek eredményei alátámasztják, hogy a megkezdett városfejlesztési stratégia eredményes, erre építkezve meghatározható egy olyan stratégia, amely Szekszárdot a hazai, és nemzetközi hálózat erős tagjaként definiálja. Szekszárd jelentős hagyományokkal rendelkezik az mezőgazdaság, és a feldolgozóipar kapcsán. A gazdaság meghatározó jelenléte az országosan magas foglalkoztatási adatok támasztják alá. Az elmúl évek fejlesztéseinek köszönhetően Szekszárd regionális kulturális, turisztikai, és szabadidő és sportközponttá vált. Szekszárd mára regionális központi szerepet képes betölteni. A városnak hosszútávon érdeke a gazdaság folyamatos modernizálása, tudás intenzív iparágak letelepítése, a mezőgazdaság, és a feldolgozó ipar megerősítése, a gazdasági szereplők lehetőség szerint nemzetközi hálózatosodásának elősegítése. Kiemelten fontos a meglévő turisztikai értékekre épülő turisztikai gazdaságfejlesztés, ez az elmúlt években forráshiány miatt háttérbe szorult az egyéb fejlesztésekkel egybevetve. A szegmens jelentős kiaknázatlan lehetőséget rejt. Ugyancsak kiemelt feladat a város népességmegkötő szerepének biztosítása. Szekszárd kulturális infrastruktúra tekintetében kulturális központnak minősül, kiemelten fontos a jövőben az infrastruktúrának megfelelő tartalom folyamatos biztosítása. Az elmúlt évek jelentős sport infrastrukturális fejlesztését a jövőben folytatva Szekszárd regionális, és makro regionális viszonylatban is jelentős sportbázissá válhat. Fontos az oktatás területén olyan együttműködések kialakítása, amelyek lehetővé teszik tudás intenzív iparágak megtelepítését a városban, és jelentős K+F kapacitások kialakítását. Szekszárd az alábbi prioritások mentén határozta meg fejlesztési elképzelését a 2020-ig tartó tervezési időszakra. Az megelőző időszak fejlesztési célrendszerét szem előtt tartva került kialakításra a időszakot lefedő célrendszer. Szekszárd MJV időszakára vonatkozó célrendszert az alábbiakban mutatjuk be: 30. oldal a 349-ből

31 31. oldal a 349-ből

32 Súlyponti Várossá válás Gazdasági versenyképesség erősítése A város hosszútávú fejlesztésének megteremtése Központi szerepkör megerősítése A tudásalapú gazdaság megteremtése 1. Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése (oktatás teljes vertikuma) 2. kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. az e-önkormányzat rendszerének kiteljesítése Kedvező gazdasági környezet 1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése: külső (megközelíthető-ség), belső 2. Logisztikai szolgáltatások fejlesztése 3. Ipari park fejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing Az ifjúság városa központi szerepkör 1. Gyermek- megerősítésébe ifjúságpolitikai került fejlesztések 2. Infrastruktúrafejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések A gazdagodó város 1. Ingatlan- és vagyongazdálkodás 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 3. Pénzgazdálkodá s: költségvetés, adók, hitelek Városképi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése Szociális fejlesztések 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. A szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Kistérségi, regionális feladatok ellátása 32. oldal a 349-ből

33 33. oldal a 349-ből

34 Fentiek szellemében Szekszárd MJV időszakra az alábbi célhierarchiát állította össze: Városi célrendszer Átfogó célok Specifikus célok Prioritások Gazdasági versenyképesség erősítése A város hosszútávú fejlesztéseinek megteremtése Központi szerepkör megerősítése A tudásalapú gazdaság megteremtése Kedvező gazdasági környezet kialakítása Stabil város Városi értékgazdálkodás Élhetőségi fejlesztések 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése 2. kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. Élethosszig tartó tanulásfeltételeinek megteremtése 1. Extenzív iparfejlesztés 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing 6. Munkahely védelem 1. Ingatlan és vagyongazdálkodás 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 3. Pénzgazdálkodás: költségvetés, adók, hitelek 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 2. Városi diplomácia 3. Lobby programok 34. oldal a 349-ből

35 Városi fejlesztések Szociális fejlesztések 1. Gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Járási, regionális feladatok ellátása Szekszárd MJV az elmúl évek eredményes városfejlesztésére alapozva tekintette át stratégiáját, és állította össze fejlesztési céljait. A gazdasági versenyképesség erősítése hangsúlyosan jelenik meg, az elmúlt évek infrastruktúra fejlesztési célok mellett megjelenik a hálózatosodás, a tudásintenzív gazdaság erősítése. A város hosszú távú fejlesztésének megteremtése az elmúlt évek kormányzati döntések következtében a város gazdasága stabilizálódott, így a jövőben első számú feladat a stabilitás megőrzése, és az értékgazdálkodás elve mellett a hosszú távú eredményes gazdálkodás megalapozása. A központi szerepkör tovább erősödik a következő időszakban, a cél a kiemelt növekedési zóna szerep, így a munkaerő megtartási képesség, és a magasan kvalifikált munkaerő vonzás érdekében élhetőségi fejlesztések specifikus céllal egészült ki a stratégia. Korábban bemutattuk, hogy Szekszárd MJV fejlesztési céljai hogy vezethetőek le, és illeszkednek az Európai Uniós, és a hazai tervezési rendszerbe. Ugyanez az illeszkedés biztosított a település rendezési eszközök kapcsán. A városrészi célok a városi célokkal összhangban kerültek meghatározásra. Az egyes beavatkozások illesztése mind a városrészi, mind a városi, mind az Európai Uniós célrendszerbe megtörtént. 35. oldal a 349-ből

36 Szekszárd város a jövőben olyan város lesz: ahol az elkövetkező években is jó lesz élni, ahol tiszta és egészséges a környezet, jó a levegő, sok a park, ahol megoldott a hulladékkezelés, modern és jól működő a város kommunális infrastruktúra-hálózata, ahol fejlett, racionális és biztonságos a tömegközlekedés, s végül, ahol megvalósult a különböző városrészek különösen a belváros rehabilitációja. amely teljes körű és magas városi szolgáltatásokat nyújt lakóinak, mindenekelőtt megfelelő lakáskörülményeket, stabil és elérhető egészségügyi és szociális ellátást, és jól működő városgazdálkodást és igazgatást. ahol a stabil helyzetű kulturális és közművelődési intézményekben magas színvonalú és sokoldalú programok várják és elégítik ki a város és környéke lakóinak igényeit, ahol egy regionális, többkarú modern főiskola van, s ahol a jobb feltételekkel rendelkező oktatási intézmények a gazdaság és a társadalom elvárásainak megfelelő végzettségű szakembereket bocsátanak ki a munkaerőpiacra. amelynek tudásalapú, fejlett és versenyképes a gazdasága, ahol jelentősen megerősödött és magas színvonalú a turisztikai, gazdasági-pénzügyi és üzleti szolgáltatás, ahol erősek a kis- és középvállalkozások, s ahol a megújult városközpont tele van élettel. ahol hangsúlyos az egészséges életmód, és sportolási, szabadidős infrastrukturális hátteret biztosít a lakosság számára ahol a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrálódnak amely megerősödött térségi szerepköreiből fakadóan térségi jelentőségű várossá vált, s amely vonzáskörzetével korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatban áll, annak magas színvonalú városi szolgáltatásokat nyújtó központja. 36. oldal a 349-ből

37 2.3 Célhierarchia Szekszárd, mint megyei fejlesztési pólus, központi és idegenforgalmi funkcióinak és innovációs képességének megerősítése Gazdasági versenyképesség erősítése A város hosszútávú fejlesztésének megteremtése Központi szerepkör megerősítése A tudásalapú gazdaság megteremtése 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése 2. Kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. Élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése Kedvező gazdasági környezet 1. Extenzív iparfejlesztés 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 3. Ipari park, ipari övezetfejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing 6. Munkahely védelem Stabil város 4. Ingatlan- és vagyongazdálkodás 5. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 6. Pénzgazdálkodás: költségvetés, adók, hitelek Városi értékgazdálkodá 1. Gazdálkodás a s város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 2. Városi diplomácia 3. Lobby programok Élhetőségi fejlesztések 1. Gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúrafejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése 4. Imázsépítés Szociális fejlesztések 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. A szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Járási, regionális feladatok ellátása

38 Az alábbi táblázat a fejlesztési időszak célrendszerét tekinti át: Városi célrendszer Átfogó célok Specifikus célok Prioritások Gazdasági versenyképesség erősítése A város hosszútávú fejlesztéseinek megteremtése Központi szerepkör megerősítése A tudásalapú gazdaság megteremtése Kedvező gazdasági környezet kialakítása Stabil város Városi értékgazdálkodás Élhetőségi fejlesztések 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése 2. kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. Élethosszig tartó tanulásfeltételeinek megteremtése 1. Extenzív iparfejlesztés 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing 6. Munkahely védelem 1. Ingatlan és vagyongazdálkodás 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 3. Pénzgazdálkodás: költségvetés, adók, hitelek 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 2. Városi diplomácia 3. Lobby programok 38. oldal a 349-ből

39 Városi fejlesztések Szociális fejlesztések 1. Gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Kistérségi, regionális feladatok ellátása Városi célrendszer bemutatása Gazdasági versenyképesség erősítése A tudásalapú gazdaság megteremtése Indoklás Szekszárdon az elmúlt években kialakultak a magas hozzáadott értékű termelés bővítését célzó üzleti infrastrukturális feltételek, azonban az üzleti szolgáltatások tekintetében elmaradások tapasztalhatók. A vállalkozások integrációja, a vállalkozások hátterét nyújtó szolgáltatások jelenleg csak részben alakultak ki Szekszárdon. Ezért szükséges a meglévő üzleti infrastrukturális kapacitások minőségi fejlesztése, valamint a kedvező vállalkozói környezet kialakításához szükséges professzionális üzleti szolgáltatási háttér fejlesztése. Szükség van továbbá a térségi gazdaságösztönzéssel foglalkozó intézményi kapacitások fejlesztésére, a vállalkozói aktivitás és térségi beruházás ösztönzés előmozdítására. Szekszárd a jövőben a helyi gazdaságfejlesztéshez szükséges önkormányzati üzleti infrastrukturális hátteret kívánja fejleszteni. Másrészt a foglalkoztatási célú, térségi szinten integrált, helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezésekhez, illetve az üzleti infrastruktúra-fejlesztésekhez kapcsolódó kis- és középvállalkozások, elsősorban térségileg és ágazati szempontból is fókuszált támogatását, munkamegosztásra épülő vállalati együttműködések, beszállítói hálózatok, kkv-k piacra jutását és kísérleti fejlesztéseit ösztönző, illetve célzott befektetésösztönzést megvalósító intézményrendszer kialakítását kívánja felvállalni. Fentiek értelmében a beavatkozási prioritások: 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése 39. oldal a 349-ből

40 2. kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. Élethosszig tartó tanulásfeltételeinek megteremtése Kedvező gazdasági környezet kialakítása Indoklás A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás Szekszárd gazdaságának egyik legfontosabb pillére, a város-vidék kapcsolatrendszer erősítésének részeként a helyi felvevőpiacok és együttműködések kialakítása, a rövid ellátási láncok erősítése mind hatékony gazdaságfejlesztési potenciált jelent. Szekszárd a helyi vállalkozói aktivitás erősítése és a foglalkoztatás növelése érdekében a kisléptékű élelmiszer-feldolgozás és kapcsolódó értékesítés fejlődéséhez szükséges önkormányzati infrastrukturális feltételek megteremtésében kíván közreműködni. A térségi gazdaság ösztönzése szempontjából elengedhetetlen a munkaerő földrajzi mobilitásának biztosítása. A szekszárdi munkaerő-piaci vonzásközpont környező kisebb településekről való elérhetőségét kiemelten szükséges kezelni. A turizmus kiemelkedő gazdasági és foglalkoztatási szerepe okán a turisztikai attrakció- és szolgáltatás fejlesztések foglalkoztatási szempontból fontos fejlesztési elem. Fentiek értelmében a beavatkozási prioritások: 1. Extenzív iparfejlesztés 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing 6. Munkahely védelem 40. oldal a 349-ből

41 A város hosszútávú fejlesztéseinek megteremtése Stabil város Indoklás Az elmúlt években az önkormányzatok adósság konszolidációja, a közigazgatási reform hatásai, valamint a közműcégek gazdasági működését érintő jogszabályi változások jelentősen befolyásolták a város gazdasági helyzetét. A jövőben Szekszárdnak a jogszabályi környezet véglegesítését követően ki kell dolgozni azt az egyes területeket érintő gazdálkodási modellt, amely a jogszabályi környezettel összhangban biztosítja a város pénzügyi stabilitását, a közszolgáltatások hosszútávú fenntarthatóságát. Prioritások 1. Ingatlan és vagyongazdálkodás 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 3. Pénzgazdálkodás: költségvetés, adók, hitelek Városi értékgazdálkodás Indoklás A jövő a meglévő értékekre épül, így kiemelt fontosságú a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeinek megőrzése, azokkal történő gazdálkodás. Elsősorban a turisztikai infra-, és szupra- struktúra alapját adják a városi értékek, amelyekre felépíthető a turisztikai gazdasági szektor. Azonban a város népesség megtartó, gazdaság fejlesztő alapját is jelentik egyben a városi értékek, amelyek ebben a kontextusban a gazdasági fejlődés alapját jelentik. A városfejlesztés kiemelt eleme a stratégiailag szervezett lobbyprogramok végrehajtása, a város érdekeinek képviselete, érvényesítése. Prioritások 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 2. Városi diplomácia 3. Lobby programok Központi szerepkör megerősítése Élhetőségi fejlesztések Indoklás Szekszárdon olyan városi és települési környezet, infrastruktúra és közszolgáltatási rendszer kialakítása a cél, amely ösztönzi a vállalkozásokat és a gazdasági tevékenységeket, az önkormányzat és a vállalkozások együttműködésére épül, segíti a munkavállalást és a munkába járást, továbbá kedvezőbb életminőséget biztosít, megtartja a népességet, kiemelten a fiatalokat. A települési életminőség javítását szolgáló beavatkozások gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási orientációjúak. Az város népesedési helyzetéből fakadóan már középtávon munkaerőhiánnyal szembesülhet. A helyzet javításáért a fejlesztéspolitika egyik eszköze az lehet, hogy a gyermekeket nevelők számára minél élhetőbb lakókörnyezetet és a közszolgáltatások minél könnyebb elérhetőségét biztosítja. A népesség és a munkaerő helyben maradásának, illetve vonzásának fontos tényezői, hogy a napi tevékenységek ellátását minél 41. oldal a 349-ből

42 jobban szervezett, igényekre szabott közlekedési, és egyéb közszolgáltatási (köztük hangsúlyosan a gyermekmegőrzést szolgáló) tevékenységek biztosítsák. Nagyon fontos törekvés, hogy megerősödjön Szekszárdon a helyi és térségi közösség, elterjedjen az öngondoskodó képesség. A tudatos helyi és térségi társadalmak hiányában sajnos kihasználatlan marad az egyik legfontosabb immateriális fejlesztési erőforrás, amely a közösségformálást és a gazdasági kibontakozást szolgálhatná: a helyi és területi identitás. Prioritások 1. Gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések Városi fejlesztések Indoklás A városi értékek jelentős része középtávon piaci alapon nem fejleszthető. Gondozásuk, fejlesztésük azonban szükséges, mivel mind a társadalomra, mind a gazdaságra jelentős hatást fejtenek ki. Szekszárd a jövőben ezen városi intézményeit, városi értékeit is fejleszteni kívánja. Prioritások 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése Szociális fejlesztések Indoklás A társadalmi összetartozás erősítése érdekében Szekszárd meghatározó fejlesztési célja a helyi szinten elérhető, megfizethető, fenntartható és magas színvonalú önkormányzati közszolgáltatások biztosítása, kiemelten az egészségügyi és a szociális alapellátás területén megteremtve a szolgáltatásnyújtás megfelelő infrastrukturális feltételeit. Prioritások 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. Szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Járási, regionális feladatok ellátása 42. oldal a 349-ből

43 2.4 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása 43. oldal a 349-ből

44 Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy az egyes specifikus célok és a területi célok közti összefüggéseket: Specifikus célok Prioritások 1. Városközpont 2. Felsőváros 3. Bottyánhegy 4. Újváros 5. Alsóváros 6. Bakta 7. Miklós város 8. Szőlőhegy 9. Iparváros 10. Szilfa körül 11. Csörge tó 12. Palánk A tudásalapú gazdaság megteremtése 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése 2. kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése Kedvező gazdasági környezet kialakítása 3. Élethosszig tartó tanulásfeltételeinek megteremtése 1. Extenzív iparfejlesztés 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing 44. oldal a 349-ből

45 Stabil város 6. Munkahely védelem 1. Ingatlan és vagyongazdálkodás 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés Városi értékgazdálkodás 3. Pénzgazdálkodás: költségvetés, adók, hitelek Élhetőségi fejlesztések 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 2. Városi diplomácia 3. Lobby programok 1. Gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés Városi fejlesztések 3. Sportpolitikai fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 45. oldal a 349-ből

46 Szociális fejlesztések 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Kistérségi, regionális feladatok ellátása A városrészi beavatkozásokat megalapozó területi célokat a városrészi elemzés SWOT alfejezetében közöljük. 46. oldal a 349-ből

47 Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy az egyes specifikus célok elérése érdekében milyen intézkedéseket (projekteket) kíván Szekszárd MJV végrehajtani: Specifikus célok Prioritások Projekt sorszáma Projekt megnevezése A tudásalapú gazdaság megteremtése A tudásalapú gazdaság megteremtése 2. Kutatás-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként Kedvező gazdasági környezet kialakítása 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 5 A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása Kedvező gazdasági környezet kialakítása Kedvező gazdasági környezet kialakítása 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése 8 1. Extenzív iparfejlesztés oldal a 349-ből Alapinfrastruktúra fejlesztés az Ipari Övezetben Paksi Atomerőmű bővítésére való felkészülés Szálláshelyfejlesztés piaci alapú bérlakások építésével Térségi infrastruktúra fejlesztése Térségi gazdasági társaságok felkészítése

48 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 10 Az élményfürdő fejlesztése, jégcsarnok kialakítása Kedvező gazdasági környezet kialakítása 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 11 Tolnai hagyományok, ízek utcája Kedvező gazdasági környezet kialakítása 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 13 A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés. Kedvező gazdasági környezet kialakítása 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 14 Gazdasági, és kereskedelemfejlesztési regionális társaság kialakítása Kedvező gazdasági környezet kialakítása 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 29 Inkubátorház, kereskedőház. Kedvező gazdasági környezet kialakítása 1. Extenzív iparfejlesztés 30 Szekszárd térségében jelen levő gépipari cégek fejlesztése. Kedvező gazdasági környezet kialakítása 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 31 Klaszter szervezés, ökopiac 48. oldal a 349-ből

49 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 1. Extenzív iparfejlesztés 32 Élelmiszeripar konzervipar fejlesztése, a konzerv, és húsipar piacra jutását segítő szolgáltatások fejlesztése Kedvező gazdasági környezet kialakítása 1. Extenzív iparfejlesztés 33 Kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése Kedvező gazdasági környezet kialakítása 6. Meglévő munkahelyek védelme, atipikus foglalkozási formák emelése 34 Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal Kedvező gazdasági környezet kialakítása 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 36 Tolnai ízek védjegyrendszer bevezetése Kedvező gazdasági környezet kialakítása 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 38 Gemenc fejlesztése Stabil város 1. Ingatlan- és vagyon gazdálkodás 2 Közlekedés- Agglomeráció tömegközlekedésének fejlesztése Stabil város 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 6 Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése 49. oldal a 349-ből

50 Stabil város 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 6.a. Stabil város 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 6.b. Stabil város 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 6.c. Városi értékgazdálkodás 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 1 Sió csatorna komplex fejlesztése Szociális fejlesztések 2. szociális ellátás fejlesztése 7 Szekszárdi közösségfejlesztési központ Szociális fejlesztések 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 21 Egészségipari fejlesztések Térségi egészségcentrumok kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások racionalizálása Szociális fejlesztések 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 22 Akadálymentes háziorvosi rendelők kialakítása 50. oldal a 349-ből

51 Szociális fejlesztések 2. A szociális ellátás fejlesztése 24 Hajléktalan gondozási központ Szociális fejlesztések 2. A szociális ellátás fejlesztése 25 Családok átmeneti otthona bővítése, korszerűsítése Szociális fejlesztések 2. A szociális ellátás fejlesztése 26 Szociális bérlakás építés Szociális fejlesztések 2. szociális ellátás fejlesztése 23 Piaci alapú idősek otthona létesítése Szociális fejlesztések 2. szociális ellátás fejlesztése 27 Piaci bérlakás építés Városi fejlesztések 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése 3 Térségi Tudásközpont építése Szekszárdon Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 4. Szociális városrehabilitáció: "Csikágó városrész rendezése" 51. oldal a 349-ből

52 Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 18 Belterületi utak, járdák fejlesztése Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 19 Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 20 Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése, közterület fejlesztés Élhetőségi fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés 12 Városon belüli kerékpáros szolgáltatások kialakítása 52. oldal a 349-ből

53 Az alábbi táblázatban az egyes intézkedések városi célrendszerbe, illetve operatív programok célrendszerébe illesztését mutatjuk be: Projekt megnevezése Projekt sorszáma Specifikus célok Prioritások Operatív program Tematikus beavatkozás / Intézkedés Sió csatorna komplex fejlesztése 1 Városi értékgazdálkodás 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel KEHOP 1 : A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 1. Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozása Közlekedés- Agglomeráció tömegközlekedésének fejlesztése 2 Stabil város 1. Ingatlan- és vagyon gazdálkodás GINOP 2. Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése 5. intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései Térségi Tudásközpont építése Szekszárdon 3 Városi fejlesztések 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés Szociális városrehabilitáció: "Csikágó városrész rendezése" 4. Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja 53. oldal a 349-ből

54 A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása 5 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése GINOP 1 Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése 1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztése Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése 6 Stabil város 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 6.a. Stabil város 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 6.b. 6.c. Stabil város Stabil város 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés GINOP 2. Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése 2. Vállalkozások és kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése 2. Vállalkozások és kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése 54. oldal a 349-ből

55 Szekszárdi közösségfejlesztési központ 7 Szociális fejlesztések 2. szociális ellátás fejlesztése 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Alapinfrastruktúra fejlesztés az Ipari Övezetben 8 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatásbővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Paksi Atomerőmű bővítésére való felkészülés Szálláshelyfejlesztés piaci alapú bérlakások építésével Térségi infrastruktúra fejlesztése Térségi gazdasági társaságok felkészítése 9 Kedvező gazdasági környezet kialakítása Az élményfürdő fejlesztése, jégcsarnok kialakítása 10 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Tolnai hagyományok, ízek utcája 11 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 55. oldal a 349-ből

56 Városon belüli kerékpáros szolgáltatások kialakítása 12 Élhetőségi fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés. 13 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Gazdasági, és kereskedelemfejlesztési regionális társaság kialakítása 14 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatásbővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Társadalmi támogatottsággal rendelkező sportkezdeményezések támogatása 15 Élhetőségi fejlesztések 3. Sportpolitikai fejlesztések 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése Általános-, és középiskolai sportinfrastruktúra fejlesztés, tartalom fejlesztés, csarnok 16 Élhetőségi fejlesztések 3. Sportpolitikai fejlesztések 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 56. oldal a 349-ből

57 Felszíni víz elvezetés belterületi, záportározó,mederrendezés 17 A város hosszútávú fejlesztésének megteremtése 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés KEHOP 1 : A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 4. Kis léptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések Belterületi utak, járdák fejlesztése 18 Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése, közterület fejlesztés 19 Városi fejlesztések 20 Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 1. Épített környezet fejlesztése 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken KEHOP 5 prioritás: ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 3. A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság 57. oldal a 349-ből

58 növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása Egészségipari fejlesztések Térségi egészségcentrumok kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások racionalizálása 21 Szociális fejlesztések 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Akadálymentes háziorvosi rendelők kialakítása 22 Szociális fejlesztések 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása Piaci alapú idősek otthona létesítése 23 Hajléktalan gondozási központ 24 Szociális fejlesztések 2. A szociális ellátás fejlesztése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 58. oldal a 349-ből

59 Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése 25 Szociális fejlesztések 2. A szociális ellátás fejlesztése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Szociális bérlakás építés 26 Szociális fejlesztések 2. A szociális ellátás fejlesztése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Piaci bérlakás építés 27 Szociális fejlesztések 2. A szociális ellátás fejlesztése Inkubátorház, kereskedőház. 29 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Szekszárd térségében jelen levő gépipari cégek fejlesztése. 30 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 1. Extenzív iparfejlesztés GINOP 1. Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése 1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztése 59. oldal a 349-ből

60 Klaszter szervezés, ökopiac 31 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Élelmiszeripar konzervipar fejlesztése, a konzerv, és húsipar piacra jutását segítő szolgáltatások fejlesztése 32 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 1. Extenzív iparfejlesztés GINOP 1. Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése 1: Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése Szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével 33 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 1. Extenzív iparfejlesztés GINOP 1. Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése 2: Kiemelt ágazatokba, térségekbe és célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal 34 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 6. Meglévő munkahelyek védelme, atipikus foglalkozási formák emelése GINOP 1. Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése 3: Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével 35 A tudásalapú hálozatosodás megteremtése 2. Kutatásfejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése GINOP 1. Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése A tudásáramlás erősítése 60. oldal a 349-ből

61 Tolnai ízek védjegyrendszer bevezetése 36 Kedvező gazdasági környezet kialakítása 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként 37 Gemenc fejlesztése 38 A tudásalapú hálozatosodás megteremtése Kedvező gazdasági környezet kialakítása 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés GINOP 1. Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 1. intézkedés: Vállalati K+F+I tevékenység támogatása6 Innovációs ökoszisztéma építése 1. intézkedés: Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása 61. oldal a 349-ből

62 Az alábbi táblázatban az egyes beavatkozások városrészi kapcsolatát közöljük: Projekt megnevezése Projekt sorszáma Városrész Sió csatorna komplex fejlesztése 1 Közlekedés- Agglomeráció tömegközlekedésének fejlesztése 2 1. Városközpont Térségi Tudásközpont építése Szekszárdon 3 1. Városközpont Szociális városrehabilitáció: "Csikágó városrész rendezése" Alsóváros A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása 5 Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése oldal a 349-ből

63 6.a. 12. Palánk 6.b. 6.c. Szekszárdi közösségfejlesztési központ 7 Alapinfrastruktúra fejlesztés az Ipari Övezetben Paksi Atomerőmű bővítésére való felkészülés Szálláshelyfejlesztés piaci alapú bérlakások építésével Térségi infrastruktúra fejlesztése Térségi gazdasági társaságok felkészítése Az élményfürdő fejlesztése, jégcsarnok kialakítása 8 9. Iparváros 9 1. Városközpont Városközpont 63. oldal a 349-ből

64 Tolnai hagyományok, ízek utcája Városközpont Városon belüli kerékpáros szolgáltatások kialakítása A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés. Gazdasági, és kereskedelemfejlesztési regionális társaság kialakítása Társadalmi támogatottsággal rendelkező sportkezdeményezések támogatása 15 Általános-, és középiskolai sportinfrastruktúra fejlesztés, tartalom fejlesztés, csarnok 16 Felszíni víz elvezetés belterületi záportározó,mederrendezés oldal a 349-ből

65 Belterületi utak, járdák fejlesztése 18 Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése 19 Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése, közterület fejlesztés Egészségipari fejlesztések Térségi egészségcentrumok kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások racionalizálása Alsóváros 6. Bakta 3. Bottyánhegy 21 Akadálymentes háziorvosi rendelők kialakítása 22 Piaci alapú idősek otthona létesítése 23 Hajléktalan gondozási központ Iparváros 65. oldal a 349-ből

66 Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése Szőlőhegy Szociális bérlakás építés 26 Piaci bérlakás építés 27 Inkubátorház, kereskedőház. 29 Szekszárd térségében jelen levő gépipari cégek fejlesztése. 30 Klaszter szervezés, ökopiac 31 Élelmiszeripar konzervipar fejlesztése, a konzerv, és húsipar piacra jutását segítő szolgáltatások fejlesztése oldal a 349-ből

67 Szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével Tolnai ízek védjegyrendszer bevezetése Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként Gemenc fejlesztése 38 Az alábbi térképen az akcióterületeket, és az egyes beavatkozások helyét mutatjuk be. Színjelek: Zöld Városközpont akcióterület 67. oldal a 349-ből

68 Türkiz Alsóváros akcióterület Piros A KSH által kijelölt szegregációs terület Sárga jelek Az egyes beavatkozások (tekintettel arra hogy egyes beavatkozások helyszíne jelen fázisban nem végleges alábbi térkép ebben a tekintetben indikatívnak tekintendő) 68. oldal a 349-ből

69 69. oldal a 349-ből

70 70. oldal a 349-ből

71 3 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 3.1 Városrészek kijelölése, és elemzése Az alábbi fejezetben Szekszárd fejlődéstörténeti szempontból kialakult városrészeit ismertetjük az ott található természeti környezet, épített környezet, műemlék (épített örökség) és meglévő infrastrukturális elemek szempontjából A városszerkezet továbbfejlesztése Az előző IVS kidolgozása óta lényeges településhálózati módosulások nem történtek. Az alábbiakban bemutatjuk a városszerkezet továbbfejlesztését zárójelben jelölve a beavatkozások sorszámát. A város környezetében kiemelt fontosságú a Sió-csatorna fejlesztése (1). A városszerkezet továbbfejlesztésekor a településrészek közötti szerkezeti és területfelhasználási kapcsolatok megteremtése, illetve továbbfejlesztése, olyan település-architektúra létrehozása szükségszerű, amelyben a városrészek szerves kapcsolatba kerülnek egymással és a városközponttal. Ehhez a közlekedési struktúra folyamatos fejlesztése nélkülözhetetlen, az É-D-i, természeti és társadalmi fejlődés szerves eredőjeként kialakult várostengely tehermentesítésével, a K-re kialakítandó elkerülő szakaszok permanens kialakításával. A már fentebb említett belvárosi szerepkör-átalakulás (intézményesedés) számára az autóbusz- és a vasútállomás környékén kínálkozik területi lehetőség (2). A kerékpárút hálózat városon belüli, és városhatáron túli fejlesztése is kiemelt fontosságú, a forgalom tehermentesítése szempontjából (6,12). A városközpontban az elmúlt években intenzív fejlesztésének eredményeként kialakult közösségi tér (Béla-tér Vármegye háza Piac területe). Az új funkciót kiegészíti a Tolnai ízek utcája (12). A fejlesztések további iránya a városközpontban a gazdaság közvetlen fejlesztését célozzák meg, a laktanya területe helyet biztosíthat a Térségi Tudásbázisnak (3). A sikeres strandfürdő továbbfejlesztése is indokolt (10). A dinamikusan átalakuló D-i városrészek alközpontja megvalósulásának a Csatári u., az Alisca u., a Béri Balogh Ádám u. és a Tartsay Vilmos u. találkozásának területén van realitása. Ez utóbbi térségben az 56-os út K-i oldalán nyílik lehetőség új lakóterületek létesítésére, hiszen a meglévő lakóterületeken a rehabilitáció, a lakókörnyezet minőségének javítása jelent alapvető feladatot. Természetesen mind az új, mind a meglévő lakóterületeken az infrastruktúra továbbfejlesztése megkerülhetetlen. Szekszárd életében már a társadalmi-gazdasági fejlődés korai szakaszától (Pannonia provincia) kezdve kiemelkedő szerepet játszott a mezőgazdaság. Bortermelő jellege ma is karakteres. Mindezért a település jövőképének felvázolásakor megfelelő figyelmet és szerepet kell kapnia a szőlő- és borágazatnak. (35,36) A megváltozott tulajdonviszonyok és egyéb társadalmi igények kikényszerítik a szabályozási előírások megváltoztatását. A szőlőterületeken (Történelmi Borvidék) végbemenő változások, a nagyobb összefüggő ingatlanok kialakulása, az esztétikus, magas presztízsű lakóterületek iránti felfokozott igény és fizetőképes kereslet indokolttá teszik a Borvidék határának módosítását, azaz területének csökkentését és lakótelkek kialakítását. Az ipari zóna vonatkozásában kiemelendő, hogy a város ezen gazdasági ág tekintetében megfelelő területtel rendelkezik (5.), mivel a Keselyűsi út, Palánki út, Bogyiszlói út körzetében jelentős meglévő létesítményekkel, valamint még beépítetlen területekkel bír. Szükséges a terület rendezése, infrastrukturális fejlesztése (8). Ugyanakkor megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a város ivóvízbázisának védelmére, mely jórészt a természetföldrajzi értelemben vett Sárköz területére esik, csakúgy mint a potenciális ipari szennyezők jó része. A vízbázis kiváltására irányuló beruházás jelenleg is zajlik. A lakóterületi fejlesztések tekintetében leszögezhető, hogy a rendezési tervek értelmében több városrészben nyílik lehetőség újabbak kialakítására. Szekszárd új lakóterületén, a Szilfa körül városrészben tervezett lakóterületi fejlesztések még nem indultak meg. Az alsóváros szegregációjának felszámolása kimelet fontosságú (4). Ennek oka a szétaprózott telekszisztéma és az esztétikailag kevésbé vonzó sík morfotóp, illetve a vízrendezési hiányosságok. Mindemellett az 56-os főútnak, mint a világon mindenhol, vonzó hatása van a szolgáltató kereskedelmi ipari vállalkozások tekintetében. A városnak mindenekelőtt forrásokra van szüksége ahhoz, hogy az ide tervezett lakóterületi fejlesztések megvalósulhassanak. 71. oldal a 349-ből

72 3.2 VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA Az alábbi fejezetben Szekszárd fejlődéstörténeti szempontból kialakult városrészeit ismertetjük. A városrészek lehatárolása a rendezési terv alapján a történetileg kialakult városrészek figyelembevételével, azok pontosításával történt. A városrészek lehatárolásánál a kialakult területeket közterületekkel határoltuk körbe, ahol lehetett. 72. oldal a 349-ből

73 1. ábra Szekszárd MJV városrészei 73. oldal a 349-ből

74 1. Városközpont 2. Felsőváros 3. Bottyánhegy Flórián u. Bezerédj u. Béri Balogh Ádám u. Wesselényi u. Bencze Ferenc u. Gróf Pál u. Séd patak Keselyűsi út Aranytó út Mátyás Király u. Körősi Csoma Sándor u. Mérey u. Flórián u. Kerékhegy u. Remete u. Puskás Tivadar u. Belterületi határ Körősi Csoma Sándor u. Mérey u. Bocskai u. Benedek szurdok Szent László u. Rákóczi Ferenc u. Belterületi határ 4. Újváros 5. Alsóváros 6. Bakta Patak u. Pollack Mihály u. Bajcsy Zsilinszky u. Tinódi u. Rákóczi Ferenc u. Séd patak Alkony u. Béri Balogh u. Wesselényi u. Bencze Ferenc u. Gróf Pál u. Tartsay Vilmos u. Belterületi határ Bezerédj u. Béri Balogh Ádám u. Csatári u. 74. oldal a 349-ből

75 Vitéz u. Levendula u. Kilátó u. Ibolya u. Napfény u. Bródy Sándor u. Kálvária u. Lehel u. Munkácsy Mihály u. Belterületi határ 7. Miklós város 8. Szőlőhegy 9. Iparváros Palánki út Patak u. Rákóczi Ferenc u. Lőtér köz Belterületi határ Vitéz u. Csatári u. Szilas u. Harang u. Szőlőhegy u. Venyige u. Muskotály u. Szekér u. Cinke u. Sárköz u. Kalász u. Belterületi határ Pollack Mihály u. Bajcsy Zsilinszky u. Tartsay Vilmos u. Keselyűsi út Aranytó út Mátyás Király u. Bogyiszlói út Séd patak 10. Szilfa körül 11. Csörge tó 12. Palánk 75. oldal a 349-ből

76 3.3 VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE, TENDENCIÁK VÁROSKÖZPONT A városrész szerkezetének domináns elemeiként jelennek meg az intézmények épületei, melyek térben, építésük idejében és funkcióikban is eltérést mutatnak. A grandiózus vízrendezési munkálatok előtt emeltek az árvízmentes dombság - peremet ülik meg, míg az újabbak az egykori magas- és alacsonyártéren helyezkednek el. Ennek megfelelően a magasabb térszíneken zömmel műemléki jelentőségű létesítményekkel találkozunk. Megalapozott az az elképzelés, mely szerint rövidtávon fokozni kell a gyalogos felületek méretét, ezen intézmények, illetve az itt található kereskedelmi - szolgáltató funkcióval bírók összekapcsolása érdekében. A Garay tér gyalogosítása 2007-ben megtörtént. A városközpont szerepe az urbanizáció folyamatával együtt változik, melynek részeként a funkcionális átrendeződés eredőjeként a gyalogosforgalom kényszeríti ki az ún. sétáló felületek létrehozását, mely Szekszárd esetében is időszerű. A városrehabilitációs fejlesztések második üteme jelentősen növelte a gyalogos felületek arányát a belvárosban. A terület felhasználás jellege a városközpontban nagyrészt kialakult. Az intézmények körüli beépítés egykor modernnek számító, nagyvárosi jellegű, vagyis jórészt panel lakótömbökből áll, melyek egy része az ben, a városban létesített téglabetétes panelokat gyártó üzem termékeiből készült. Ezt a technológiát az elemek munkaigényessége, gyenge hőszigetelő képessége és szilárdsága, valamint sérülékenysége miatt fokozatosan módosították, majd áttértek a szendvicsszerkezetű vasbeton elemek alkalmazására. Ebben a körzetben több helyen telkes családi házak adják a paneles lakóterületek szomszédságát, így a különböző beépítési módok között általában nem jött létre egy átmeneti övezet. A városrész fejlesztése során a műemlék és műemlék jellegű épületek megóvása mellett a lakótelepek rekonstrukciójára különös figyelmet kell fordítani (pl. a közművek cseréje, a hőszigetelések megoldása, a zöldterületek revitalizálása, a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedése, a házikedvencek tartásának kérdése ugyancsak hangsúlyos feladat.). Ellenkező esetben nagyon nehezen visszafordítható slumosodás indulhat be, amely mindenféle tervezést meghiúsíthat. Igen fontos a városközpont területén található (Szent István tér és környéke) közpark, amely a település zöldfelületi rendszerének centruma. Megóvása, fejlesztése az esztétikai szempontokon kívül levegőtisztaság-védelmi aspektusból is jelentékeny, ugyanakkor a majdani gyalogos zóna pereme lehet. Az es évek elején készült tervek ig a városközpont lakosságszámának növekedésével, majd ig kismértékű csökkenésével számoltak. A demográfiai folyamatok ma mást mutatnak, melyek kiegészülnek a funkcionális tisztulással (a lakófunkció jelentőségének csökkenése). Ez alapján ebben a városrészben fő körül stabilizálódhat a lakosság ig. A város központja az időszámítás kezdetétől a mai Béla tér és környéke. E központi mag a mai Szekszárd észak-déli, és kelet-nyugati tengelyének metszéspontja, a városfejlődés e két tengely mentén alakult napjainkig. A központi hely ma is a város legjelentősebb intézményeit foglalja magában, a tér- és utcarendszer, a beépítés zártsorú, két-háromszintes karaktere, a védett épületek sokasága, funkciógazdagság jellemzi a Béla tér Garay tér környékét. A központi mag funkciógazdag megújítása a város fejlődésének alappillére. Ennek jegyében került megújításra a Béla tér, és környéke. A piac ugyancsak megújul, és funkcióban gazdagodik. A Megyeháza és környezet megújításával a Városközpont megyei jogú városhoz méltó központja a településnek. Az 1980-as években új intézményi sűrűsödés alakult ki a Széchenyi utca Szent István tér környezetében, erősítve a kelet-nyugati tengely szerepét. A városközpont ma egyben Szekszárd legnagyobb lakóterületi egysége is, hiszen itt található a lakásállomány 23,8%-a, és egyben itt a legkisebb a legalacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya is (1,9%). 76. oldal a 349-ből

77 77. oldal a 349-ből

78 TÁRSADALOM Lakónépesség Mutató megnevezése Szekszárd összesen Lakónépesség száma Városközpont A városközpont lakónépessége fő, ami 20%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Állandó népesség száma Városközpont A városközpont állandó népessége fő, ami Szekszárd állandó népességének 18%-a. Lakónépességből a 0 14 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Lakónépességen belül a ,7 12,4 évesek aránya Városközpont A városközpontban a 0-14 éves népesség aránya 12,4%, ez 3,3%-al kevesebb a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Városközpont Lakónépességen belül a évesek aránya 66,2 60,9 Ebben a városrészben a lakónépességen belüli évesek aránya 60,9%, ez a városi átlaghoz képest 5,3%-al kevesebb. Lakónépességből a 60 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Városközpont 78. oldal a 349-ből

79 Lakónépességen belül a 60-X évesek aránya 18,1 26,8 A városközpontban élő 60 év felettiek aránya 26,8%, és ez 8,7%-al magasabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, évesek aránya évesek aránya 60 - x évesek aránya Szekszárd összesen* Városközpont A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy minden korcsoportban eltérés látszik Szekszárd egészéhez képest. A Városközpont városrészben kevesebb 0-14 éves, kevesebb éves, és több 60 év feletti található. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Városközpont Foglalkoztatottak aránya a éves 58,3 55,5 népességen belül A városközpontban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 55,5%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 2,8%. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése Szekszárd összesen Városközpont Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7 44,6 A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városközpontban 44,6%, a városi átlaggal összevetve ez 10,9%-al magasabb értéket mutat. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Városközpont 79. oldal a 349-ből

80 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 19,2 18,9 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül A városközpontban 18,96% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 0,3%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben lényegi eltérés nem tapasztalható a város egészéhez viszonyítva. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése Szekszárd összesen Városközpont Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,8 20,2 idősebb népesség arányában A városközpontban 0,4%-al magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a városközpontban élő lakosság korösszetételében és iskolázottsági arányában lényegi eltérés nem tapasztalható, az megegyezik a városi átlaggal. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányában már jelentős, 10%-os eltérés tapasztalható A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek - a városi és regionális szintű köz-intézmények koncentrált elhelyezkedése - a közterületek rendezettsége - a műemlékek, helyi védett épületek jelenléte - jelentős méretű közparkok - a szolgáltatási, kiskereskedelmi és irodai tevékenységek tradicionális jelenléte - jelentős szabadidős, sport, és rekreációs terület - közösségi funkciók - közösségi tér, dísztér funkció - minőségi kereskedelmi egységek - színvonalas szórakozóhely - rendezett parkolás Lehetőségek - a belvárosi lakótelepek épület-állományának és közterületeinek rehabilitációja - a Hunyadi utcai egykori laktanya intézményi funkciójú rekonstrukciója - népszerű fürdő továbbfejlesztése Gyengeségek - minőségi szálláshely, étterem hiánya - a lakótelepek zöldfelületeinek, parkolóinak alulfejlesztettsége - magas az átmenő forgalom, indokolt elkerülő út fejlesztése - az autóbusz pályaudvar és vasútállomás környezetének rendezetlensége Veszélyek - a városközponton áthaladó közúti forgalom, a zaj- és levegőszennyezés megnövekedése - a lakóépületek, intézmények felújításának elmaradása oldal a 349-ből

81 81. oldal a 349-ből

82 3.3.2 Felsőváros E városrész fejlesztésének tervezésekor a terület történelmileg kialakult értékeire (beépítési mód, utcakép, építészeti részletek, épülethomlokzatok) kell koncentrálni. Az épületállomány rehabilitációjának a meglévő településszerkezet és lépték megtartása mellett kell megtörténnie. A relief (domborzat) meghatározta utcák Ny-i irányba húzódása a családi házas beépítés következménye, melynek további tartalékai korlátozottak. Újabb lakóterület kialakítása ebben a városrészben csak új utca nyitásával kívánatos, mivel a városközpontba irányuló forgalom járulékos növekedése a mai hálózaton jelentős problémákat vetne fel. Másrészt a Sötétvölgy irányába hétvégente fellépő kiránduló-forgalom önmagában is megterhelést jelent. Ehhez kapcsolódóan javasolt a Kápolna tér környékének zöldterületi, illetve rekreációs infrastruktúra fejlesztése. A városrész D és É felé is cca. 1,5 km hosszan határos a szőlőterületekkel, melyeknek elfoglalása, lakóterületi hasznosítása hangsúlyozottan jelentkezett a lakossági igényekben. A lakóterületté válás szabályait a szabályozási tervben és HÉSZ ben rögzíteni kell. A Felsőváros városrendezési körzet lakosságszáma ig minimális növekedést mutathat, majd ig stagnálhat, így akkor fő élhet ezen a terrénumon. A város egyik legősibb területegysége. A Séd völgyének két oldalán, a dombokra felkúszó beépítés telkes, oldalhatáron álló, illetve szabadon álló, a városközpont szomszédságában zártsorúsodó. A beépítés magassága alapvetően földszintes. A városrész értékes utca- és térszerkezetének, védett épületállományának, pincesorának megőrzése a rehabilitáció alapvető céljának tekintendő. A városrész épületállománya nagyrészt elavult, a lakásállomány közel egyötöde alacsony komfortfokozatú. A kedvező városszerkezeti elhelyezkedés, a belváros közelsége miatt a városrész iránt megnőtt az érdeklődés, a domboldalakon szaporodó új épületek a növényzet jelenlegi hiánya miatt mind nagyságukkal, mind esetenkénti kivagyiságukkal kedvezőtlenül érintik az egykori egységes hangulatot. 82. oldal a 349-ből

83 SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA 83. oldal a 349-ből

84 TÁRSADALOM Lakónépesség Mutató megnevezése Szekszárd összesen Felsőváros Lakónépesség száma A Felsőváros lakónépessége fő, ami 5%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Felsőváros Állandó népesség száma A Felsőváros állandó népessége fő, ami Szekszárd állandó népességének 5%-a. Lakónépességből a 0 14 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Lakónépességen belül a ,7 17,4 évesek aránya Felsőváros A Felsővárosban a 0-14 éves népesség aránya 17,4%, ez 1,7%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Felsőváros Lakónépességen belül a évesek aránya 66,2 62,9 Ebben a városrészben a lakónépességen belüli évesek aránya 62,9%, ez a városi átlaghoz képest 3,3%-al kevesebb. Lakónépességből a 60 évesek száma 84. oldal a 349-ből

85 Mutató megnevezése Szekszárd összesen Felsőváros Lakónépességen belül a 60-X évesek aránya 18,1 19,8 A Felsővárosban élő 60 év felettiek aránya 19,8%, és ez 1,7%-al magasabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, évesek aránya évesek aránya 60 - x évesek aránya Szekszárd összesen* Felsőváros A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy minden korcsoportban kismértékű eltérés látszik Szekszárd egészéhez képest. A Felsőváros városrészben arányaiban, több 0-14 éves, kevesebb éves, és több 60 év feletti található. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Felsőváros Foglalkoztatottak aránya a éves 58,3 58,9 népességen belül A Felsővárosban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 58,9%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 0,6%. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése Szekszárd összesen Felsőváros Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7 35 A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 35%, a városi átlaggal összevetve ez 1,3%-al magasabb értéket mutat. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Felsőváros 85. oldal a 349-ből

86 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 19,2 21,9 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül A Felsővárosban 21,9% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 2,7%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben magasabb az alacsony iskolázottságú népesség aránya. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése Szekszárd összesen Felsőváros Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,8 21,1 idősebb népesség arányában A Felsővárosban 1,3%-al magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a Felsővárosban élő lakosság korösszetételében, iskolázottsági arányában és foglalkoztatási arányában lényegi eltérés nem tapasztalható, az megegyezik a városi átlaggal A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek - Szekszárd egyik legrégibb, mind funkcionális, mind városszerkezeti szempontból legsokoldalúbb területe - értékes utca- és térszerkezet, jelentős műemléki és védett épületállomány - hangulatos pincesorok - Kápolna tér, templom és kálvária - teljes körű közmű infrastruktúra Lehetőségek - kertvárosias lakóterület létesítése - a városrész lakónépességének megújulása - zöldterületek, közösségi terek fejlesztésével a lakókörnyezet minőségi szintjének emelése Gyengeségek - Séd patak és völgyének rendezetlensége - utcák burkolatának rossz állapota - a szőlőhegyi feltáró utak hiánya - a meglévő telekstruktúra, domborzati viszony a fejlesztés korlátja - magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Veszélyek - új közterület intézményes kialakításának elmaradása - belső feltáró utak hiánya 86. oldal a 349-ből

87 3.3.3 Bottyánhegy A terület K-i, DK-i része a történelmi belvároshoz csatlakozik, annak utcaszerkezetével, karakterével rokon. A városrész többi részén egyfelől szabályosan kialakított, másfelől a terepadottságokhoz igazodó utcaszerkezet és telekstruktúra jött létre. A térség rendkívül színes, sokféle települési karaktert tartalmaz, előfordul a sűrű, kistelkes kisvárosi, kis- és nagytelkes hegyoldali, a közelmúlt szabályos utca- és telekstruktúrájú, valamint a sorházas, kertvárosias beépítési mód is. A városrész különleges értékét jelentik a több évszázados borkultúra települési megnyilvánulásai, a pincék és présházak. Nem csak ebben a terrénumban jelentenek városképi pozitívumot és negatívumot egyben. A pinceprobléma folyamatos kezelést és jelentékeny forrást igényel. Ugyanilyen kontextusban kell foglakozni a bottyánhegyi lakótelep kérdésével is, így a városrész fejlesztését a folyamatosan végrehajtandó rekonstrukció és rehabilitáció jelenti, melynek mind az épületállomány, mind a közterületek megújulását kell eredményeznie. Különös figyelmet kell fordítani a Séd és környezete minőségének megóvására. Ezen városrendezési körzet népességszáma stagnál, ben és ban fő élhet itt. A városrész Szekszárd egyik legfiatalabb területe, hiszen a Rákóczi utcai kisvárosias, egy-kétszintes karakterű területét kivéve a 60-as évektől mind a telepszerű többszintes, mind a kertvárosias beépítési módoknak a helyszínéül szolgált. A város lakásállománya 22%-ának helyet adó városrészben a lakásokkal párhuzamosan az intézményi ellátás létesítményei is megvalósultak. A rendezett közterületek, a kiépült és fejleszthető közmű infrastruktúra miatt a városrész iránt ma is nagy a kereslet, különösen a kertes családi házak iránti újabb építési lehetőség veszélyeztetheti az egykori szőlőhegyi karaktert. 87. oldal a 349-ből

88 SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA 88. oldal a 349-ből

89 TÁRSADALOM Lakónépesség Mutató megnevezése Szekszárd összesen Lakónépesség száma Bottyánhegy Bottyánhegy lakónépessége fő, ami 22%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Állandó népesség száma Bottyánhegy Bottyánhegy állandó népessége fő, ami Szekszárd állandó népességének 23%-a. Lakónépességből a 0 14 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Lakónépességen belül a ,7 14,6 évesek aránya Bottyánhegy Bottyánhegy 0-14 éves népességének aránya 14,6%, ez 1,1%-al alacsonyabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bottyánhegy Lakónépességen belül a évesek aránya 66,2 68,5 Ebben a városrészben a lakónépességen belüli évesek aránya 68,5%, ez a városi átlaghoz képest 2,3%-al magasabb. Lakónépességből a 60 évesek száma 89. oldal a 349-ből

90 Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bottyánhegy Lakónépességen belül a 60-X évesek aránya 18,1 17,1 A Bottyánhegyen élő 60 év felettiek aránya 17,1%, és ez 1%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 80,0 60,0 40,0 20,0 Szekszárd összesen* Bottyánhegy 0, évesek aránya évesek aránya 60 - x évesek aránya A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy minden korcsoportban kismértékű eltérés látszik Szekszárd egészéhez képest. A Bottyánhegy városrészben arányaiban, kevesebb 0-14 éves, több éves, és kevesebb 60 év feletti található. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bottyánhegy Foglalkoztatottak aránya a éves 58,3 61,4 népességen belül A Bottyánhegyen az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 61,4%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 3,1%. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bottyánhegy Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7 27,3 A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 27,3%, a városi átlaggal összevetve ez 6,4%-al alacsonyabb értéket mutat. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bottyánhegy 90. oldal a 349-ből

91 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 19,2 15,9 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül A Bottyánhegyen 21,9% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 3,3%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben kisebb az alacsony iskolázottságú népesség aránya. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bottyánhegy Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,8 21,1 idősebb népesség arányában A Bottyánhegyen 1,3%-al magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a Bottyánhegy városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók kedvezőbbek, mint a város egészét vizsgálva A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek - hegyoldali városrész lakótelepekkel és kertvárosias lakóterületekkel - a Rákóczi u. kisvárosias hangulata, sokszínű intézményi funkciói - a magas szintű alapfokú intézményi ellátottság - rendezett közterületek, gondozott magántelkek - kiépült, de fejleszthető közműhálózat Lehetőségek - a kertvárosias lakóterület kismértékű bővítése - kereskedelmi, szolgáltatási intézmények létesítése a Zöldkert utcában, Tolnai L. utcában - a jelentős nagyságú közterületeken parkok, közösségi terek kialakításával a lakóközösség belső kohéziójának erősítése Gyengeségek - a terepadottságok miatt a költséges infrastruktúra kiépítése, üzemeltetése - a lakótelepi területek zöldfelületeinek gondozatlansága, a parkolási igény kielégítetlensége - a Pince sor elhanyagoltsága - a Parásztai Séd környezetének rendezetlensége Veszélyek - a zártkerti szőlőterületek felé terjeszkedés - a még szabad területek túlzott beépítése (vállalkozói lakásépítés miatt) 91. oldal a 349-ből

92 3.3.4 Újváros Szekszárd Újváros nevű területe alacsony beépítésű, homogén lakóterület. A régebbi lakóépületállomány rehabilitációjával a beépítés intenzitása növelhető. Ennek megvalósulásával a terület lakónépessége ig kismértékű növekedést mutathat, majd ig fő környékén konszolidálódhat. A XIX-XX. század eleji városfejlődés területe ma a kisméretű lakótelkek, a nagyrészt avult állapotú épületek térsége, a lakásállomány 23,7%-a alacsony komfortfokozatú, földszintes. A városrész fejlődésére elsődlegesen a közúthálózat minőségének javulása volt kedvező hatással. Így a Rákóczi utca, a Damjanich utca, Pollack Mihály utca mentén indult el a városrész rehabilitációja. A városrészre kedvező hatással volt a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karának jelenléte, folyamatos fejlődése, mely különösen a Mátyás király utca térségében indított el intenzívebb átépítést. 92. oldal a 349-ből

93 SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA 93. oldal a 349-ből

94 TÁRSADALOM Lakónépesség Mutató megnevezése Szekszárd összesen Újváros Lakónépesség száma Újváros lakónépessége fő, ami 8,5%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Újváros Állandó népesség száma Újváros állandó népessége 2 921fő, ami Szekszárd állandó népességének 8,1%-a. Lakónépességből a 0 14 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Újváros Lakónépességen belül a ,7 14,7 évesek aránya Újváros 0-14 éves népességének aránya 14,7%, ez 1%-al alacsonyabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Újváros Lakónépességen belül a évesek aránya 66,2 60,2 Ebben a városrészben a lakónépességen belüli évesek aránya 60,2%, ez a városi átlaghoz képest 6%-al alacsonyabb. Lakónépességből a 60 évesek száma 94. oldal a 349-ből

95 Mutató megnevezése Szekszárd összesen Újváros Lakónépességen belül a 60-X évesek aránya 18,1 25,1 Az Újvárosban élő 60 év felettiek aránya 25,1%, és ez 7%-al magasabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, évesek aránya évesek aránya 60 - x évesek aránya Szekszárd összesen* Újváros A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya közel azonos a városi átlaggal, de a és a 60 év felettiek aránya már jelentősebb eltérést mutat. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Újváros Foglalkoztatottak aránya a éves 58,3 46,3 népességen belül Az Újváros városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 46,3%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 12%, vagyis ebben a városrészben jelentősen alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése Szekszárd összesen Újváros Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7 47,3 A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 47,3%, a városi átlaggal összevetve ez 13,6%-al magasabb értéket mutat. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Újváros 95. oldal a 349-ből

96 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 19,2 25,2 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Az Újvárosban 25,2% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 6%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben magasabb az alacsony iskolázottságú népesség aránya. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése Szekszárd összesen Újváros Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,8 10,8 idősebb népesség arányában A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek - tervezett kisvárosias és kertvárosias lakóterület - a Fő utcai (Rákóczi u.) kisvárosias városkép, gazdag intézményi funkciók - a PTE Illyés Gy. Főiskolai Kar folyamatosan fejlődő, gazdagodó funkciói - rendezett közlekedési és közmű infrastruktúra Lehetőségek - a Főiskolai Kar fejleszthetősége - a rehabilitáció során a kereskedelmi és szolgáltatási intézmények körének növekedése Gyengeségek - a zsákutcás szerkezet, a minimális teleknagyság a lakásépítés gátját is jelenti - a Séd túlzott beépítettsége - parkolási igények kielégítetlensége Veszélyek - a lakótelkek túlzott lakásszámmal történő beépítése - a zöldfelületek csökkenése 96. oldal a 349-ből

97 3.3.5 Alsóváros A városrész É-i területe a városközpont lakótelepeivel és intézményterületeivel rokonítható, D-i végében pedig erős kereskedelmi-gazdasági zóna tervezhető. A kettő között alacsony beépítésű lakóövezet, Ny-i peremén pedig ismételten megjelenő többszintes beépítés jellemzi. Ebben a körzetben, a közelmúltban lakásépítési program fejeződött be, így az előző koncepcióban és egyéb építési-szabályozási tervekben lefektetett irányelveknek megfelelően népességszáma növekedést mutatott, de nem olyan mértékűt, mint azt korábban feltételezték. A demográfiai trendnek és az önkormányzati döntésnek megfelelően nincs szükség tartalék oktatási célú területre, mely lakásépítés számára vehető igénybe. Sürgető feladat a városrészben a Chichago területrész rehabilitációja. A városrész népessége a tervezett beruházással némileg nőhet ig, majd ra fő helyben lakásával kulminálhat. Az észak-déli tengely mentén a XIX-XX században gyarapodó város másik telkes, családi házas területe, mely tervezett utcáival, teljes körű infrastrukturális ellátottságával, a városközponthoz való közelsége miatt kedvelt lakó- és intézményi terület. A városrész északi részén a földszintes lakóépületek bontása után többszintes és középmagas lakóépületekből új lakótelep született, melyhez az alapfokú intézmények is megépültek. A városrész déli részének Kövendi S. utca térsége elhanyagoltsága, az itt élők kedvezőtlen szociális helyzete miatt a rehabilitáció aligha kerülhető el. 97. oldal a 349-ből

98 SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA 98. oldal a 349-ből

99 TÁRSADALOM Lakónépesség Mutató megnevezése Szekszárd összesen Alsóváros Lakónépesség száma Alsóváros lakónépessége fő, ami 11%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Alsóváros Állandó népesség száma Alsóváros állandó népessége fő, ami Szekszárd állandó népességének 11%-a. Lakónépességből a 0 14 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Alsóváros Lakónépességen belül a ,7 18,1 évesek aránya Alsóváros 0-14 éves népességének aránya 18,1%, ez 2,4%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Alsóváros Lakónépességen belül a évesek aránya 66,2 66,6 Ebben a városrészben a lakónépességen belüli évesek aránya 66,6%, ez a városi átlaggal közel egyező arány. Lakónépességből a 60 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Alsóváros 99. oldal a 349-ből

100 Lakónépességen belül a 60-X évesek aránya 18,1 15,3 Az Alsóvárosban élő 60 év felettiek aránya 15,3%, és ez 2,8%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, évesek aránya évesek aránya 60 - x évesek aránya Szekszárd összesen* Alsóváros A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a évesek aránya azonosnak mondható, és a 60 év felettiek aránya közel azonos a városi átlaggal. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Alsóváros Foglalkoztatottak aránya a éves 58,3 59,7 népességen belül Az Alsóváros városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 59,7%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 1,4%, ami közel azonosnak tekinthető. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése Szekszárd összesen Alsóváros Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7 32,9 A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 32,9%, a városi átlaggal összevetve ez 0,8%-al alacsonyabb értéket mutat. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Alsóváros 100. oldal a 349-ből

101 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 19,2 18 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Az Alsóvárosban 18% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 1,2%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben az alacsony iskolázottságú népesség aránya hasonló arányt mutat a város egészéhez képest. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése Szekszárd összesen Alsóváros Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,8 22,6 idősebb népesség arányában A KSH-tól kapott lehatárolás azt mutatja, hogy Szekszárdon 1 szegregátum található: Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u. által határolt terület. Mindamellett a KSH adatelemzési korlátai miatt a fenti terület nem fedi le teljesen a beavatkozási szükségletet. A tényleges beavatkozási területet az akciótervben mutatjuk be. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk Szekszárd főbb demográfiai eloszlási mutatóit a város egészében és a lehatárolt szegregált területen: 101. oldal a 349-ből

102 Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Szekszárd összesen 1. szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) ,4 62,3 24, ,4 64 7,6 Lakónépesség kor szerinti összetétele Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás A 2011-es népszámláláskor Szekszárd Megyei Jogú Város lakónépessége fő volt. Szekszárd lakónépességének korcsoport szerinti vizsgálatakor megállapítható, hogy a város egészét nézve magas a 60 éven felüliek aránya (24,3%), és alacsony a 0-14 évesek aránya (13,4%). Ezzel szemben a szegregált területen pont fordított az arány, vagyis a 60 éven felüliek aránya lényegesen alacsonyabb (7,6%), mint a 0-14 évesek aránya (28,4%). Az alábbiakban a város egészére és a szegregált területre jellemző legfontosabb szegregációs mutatókat összegezzük: Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövede lemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövede lemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztato ttak aránya a éves népességen belül Foglalkoztato tt nélküli háztartások aránya Szekszárd 11,2 36,4 7, ,5 összesen 1. 63,8 71,6 53,7 27,1 58,6 szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) Főbb szegregációs mutatók Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás 102. oldal a 349-ből

103 A táblázat jól mutatja, hogy a szegregált területen nagyon alacsony az iskolázottság, és ebből következően nagyon magas a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya, és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A KSH-tól kapott lehatárolás azt mutatja, hogy Szekszárdon 1 szegregátum található: Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u. által határolt terület. Mindamellett a KSH adatelemzési korlátai miatt a fenti terület nem fedi le teljesen a beavatkozási szükségletet. A tényleges beavatkozási területet az akciótervben mutatjuk be. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk Szekszárd főbb demográfiai eloszlási mutatóit a város egészében és a lehatárolt szegregált területen: Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Szekszárd összesen 1. szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) ,4 62,3 24, ,4 64 7,6 Lakónépesség kor szerinti összetétele Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás A 2011-es népszámláláskor Szekszárd Megyei Jogú Város lakónépessége fő volt. Szekszárd lakónépességének korcsoport szerinti vizsgálatakor megállapítható, hogy a város egészét nézve magas a 60 éven felüliek aránya (24,3%), és alacsony a 0-14 évesek aránya (13,4%). Ezzel szemben a szegregált területen pont fordított az arány, vagyis a 60 éven felüliek aránya lényegesen alacsonyabb (7,6%), mint a 0-14 évesek aránya (28,4%). Az alábbiakban a város egészére és a szegregált területre jellemző legfontosabb szegregációs mutatókat összegezzük: Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövede lemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövede lemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 103. oldal a 349-ből Foglalkoztato ttak aránya a éves népességen belül Foglalkoztato tt nélküli háztartások aránya Szekszárd 11,2 36,4 7, ,5 összesen 1. 63,8 71,6 53,7 27,1 58,6

104 szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) Főbb szegregációs mutatók Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás A táblázat jól mutatja, hogy a szegregált területen nagyon alacsony az iskolázottság, és ebből következően nagyon magas a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya, és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Szekszárd egészében: Nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint álláskeresők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb végzettség Év fő fő % fő % fő % , , , , , , , , ,9 forrás: 2013 Helyi esélyegyenlőségi program A következő táblázat a lakásállományon belül az alacsony komfortfokozatú lakások arányát mutatja be. Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Szekszárd összesen ,1 1. szegregátum ,9 (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) Lakásállomány komfortfokozata Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás Szekszárd Megyei Jogú Városban a 2011-es népszámlálási adatok alapján összesen lakás található, amelynek 3,1%-a alacsony komfortfokozatú. A szegregált területen ez az arány 17,9%. A 2011-es népszámlálás adatai alapján lehatárolt szegregált terület a 2008-ban készített (2001-es népszámlálás adatai alapján) Antiszegregációs tervben szereplő 2. számű szegregált területnek felel meg (Bencze F.u. - Kövendi S.u. - Tartsay V.u. - Halasi S.u.). A következő táblákban a 2008-as Antiszegregációs Tervben szereplő szegregációs mutatókat hasonlítjuk össze a 2011-es népszámlálási adatokkal a város egészében, és az akkori, illetve mostani szegregált terület adataival: 104. oldal a 349-ből

105 Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Szekszárd összesen 2011-ben Szekszárd összesen 2001-ben 1. szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) 2011-ben Antiszegr.ter._2. (Bencze F.u. - Kövendi S.u. - Tartsay V.u. - Halasi S.u.) 2001-ben ,4 62,3 24, ,7 66,2 18, ,4 64 7, ,6 60,1 14,3 Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás, 2001-es Népszámlálás Az adatokból látható, hogy a város egészében nőtt a gyermekek és az aktív korúak aránya, szemben a 60 éven felüliek csökkenő arányával. A szegregált területen pont fordított tendencia figyelhető meg, vagyis a gyermekek és az aktív korúak aránya csökkent, és a 60 éven felüliek aránya pedig növekedett. Mutató megnevezése Szekszárd összesen 2011-ben Szekszárd összesen 2001-ben 1. szegregátum (Halasi Andor Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövede lemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövede lemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztato ttak aránya a éves népességen belül Foglalkoztato tt nélküli háztartások aránya 11,2 36,4 7, ,5 19,2 38, ,3 33,7 63,8 71,6 53,7 27,1 58, oldal a 349-ből

106 u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) 2011-ben Antiszegr.ter._ 69,3 64, ,1 56,9 2. (Bencze F.u. - Kövendi S.u. - Tartsay V.u. - Halasi S.u.) 2001-ben Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás, 2001-es Népszámlálás A város egészére és a szegregált területre is igaz, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül csökkent, tehát az iskolázottság folyamata jó irányba halad. Ennek ellenére a szegregált területen 2011-re csökkent a foglalkoztatottak aránya 2001-hez képest, és ezzel összefüggésben nőtt a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Szekszárd összesen , ben Szekszárd összesen , ben 1. szegregátum ,9 (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) 2011-ben Antiszegr.ter._2. (Bencze F.u ,6 Kövendi S.u. - Tartsay V.u. - Halasi S.u.) 2001-ben Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás, 2001-es Népszámlálás A KSH-tól megkapott adatok szerint nőtt a szegregált területen a lakásállomány száma 2001 óta. Az alacsony komfort fokozatú lakások száma lényeges javulást mutat a város egészében és a szegregált területen is A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek - tervezett kis- és kertvárosias lakóterület, lakóteleppel fűszerezve - a Fő utca (Béri Balogh Ádám u.) menti sokszínű kereskedelmi, szolgáltatási funkció - városi és regionális intézmények jelenléte - teljes körű infrastruktúra ellátottság Gyengeségek - Fejlesztésre szoruló közparkok - a Kövendi S. utca térségi lakóterület alulfejlesztettsége, az itt élő lakónépesség kedvezőtlen szociális helyzete 106. oldal a 349-ből

107 - jelentős oktatási létesítmények Lehetőségek - a Fő utca menti városkép megújulása - a Bence F. utca komplex korszerűsí-tése - a temető bővítése, korszerűsítése - a még szabad területek fejlesztése (intézmény, lakás) Veszélyek - a túlzott méretű lakásépítés, a nem odaillő kereskedelmi és szolgáltató funkciók túlsúlya megbonthatja a városrész kialakult hangulatát, karakterét AZ ALKÖZPONT REHABILITÁCIÓS, FUNKCIÓBŐVÍTŐ, FUNKCIÓVÁLTÁSI SZÜKSÉGLETÉNEK AZONOSÍTÁSA A Csatári torok térségében (Bakta-Alsóváros-Szilfa városrészek közötti térségben) ideértve a körforgalomba csatlakozó forgalmi utakat is elsődlegesen a közszolgáltatás létesítményei dominálnak, ugyanakkor az egészségügyi, oktatási intézmények is jelen vannak. Az intézmények és közterületek minőségének javítása mellett az alközpontban Béri Balogh Ádám utca keleti oldalán lévő szabad területek módot nyújtanak újabb a piaci igényeket kielégítő létesítmények elhelyezésére is oldal a 349-ből

108 3.3.6 Bakta Sűrű beépítésű családi házas, illetve sorházas, társasházas területek mellett jelentős intézményterülettel és többszintes panel-lakóteleppel bír. A területen alacsony volumenű új lakóterületi fejlesztés még elképzelhető. A rehabilitáció feladatköre a városközponthoz közeli régebbi beépítésű területekre vonatkozik, az újabb részek esetében, a csúszásveszély elhárítása okozhat gondot. A baktai népesség alakulására a stagnálás lesz jellemző, így ra an lakhatnak ezen a területen. Szekszárd mind a népességstruktúrát, mind az épületállományt tekintve legfiatalabb ( ) lakóterülete. A térség egyben az egyik legszínesebb beépítési módokat bemutató terület is, hiszen az öt- és tízszintes paneles lakótelep mellett sor- és láncházas, társasházas, villás családi házas épületegyüttesek egyaránt megvalósultak. A Béri Balogh Ádám utcát nyugati oldalon kísérő városrész gazdag alapfokú, városi és regionális intézményeivel, megfelelő állagú épületállományával, jó tömegközlekedési és közúti kapcsolataival kiemelkedik a városrészek közül. A városfejlesztés feladatai közül azonban kiemelendő a közterületek állapotának, a parkolás megoldatlanságának a javítása oldal a 349-ből

109 SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA 109. oldal a 349-ből

110 TÁRSADALOM Lakónépesség Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bakta Lakónépesség száma Bakta lakónépessége fő, ami 21%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bakta Állandó népesség száma Bakta állandó népessége fő, ami Szekszárd állandó népességének 21%-a. Lakónépességből a 0 14 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bakta Lakónépességen belül a ,7 16,8 évesek aránya Bakta városrész 0-14 éves népességének aránya 16,8%, ez 1,1%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bakta Lakónépességen belül a évesek aránya 66,2 71,2 Ebben a városrészben a lakónépességen belüli évesek aránya 71,2%, ez a városi átlagnál 5%-al magasabb arány. Lakónépességből a 60 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bakta 110. oldal a 349-ből

111 Lakónépességen belül a 60-X évesek aránya 18,1 12,2 Bakta városrészben élő 60 év felettiek aránya 12,2%, és ez 5,9%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, évesek aránya évesek aránya 60 - x évesek aránya Szekszárd összesen* Bakta A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a évesek arányára is ugyanez jellemző, és a 60 év felettiek aránya alacsonyabb a városi átlagnál. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bakta Foglalkoztatottak aránya a éves 58,3 66,1 népességen belül Bakta városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 66,1%, itt a város egészéhez viszonyítva magasabb a foglalkoztatottsági arány. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bakta Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7 22,1 A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 22,1%, a városi átlaggal összevetve ez 11,6%-al alacsonyabb értéket mutat. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bakta 111. oldal a 349-ből

112 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 19,2 14,2 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Baktán 14,2%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 5%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben az alacsony iskolázottságú népesség aránya alacsonyabb a város egészéhez képest. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése Szekszárd összesen Bakta Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,8 23,2 idősebb népesség arányában Bakta városrészben 3,4%-al magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Bakta városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor kedvezőbb képet kapunk a város egészéhez viszonyítva. A városrész SWOT analízise, hibák és hiányosságok feltárása Erősségek - a város legnagyobb lakosszámú, kedvező komfortfokozatú nagyvárosias és kisvárosias lakóterülete - a belvároshoz való közelség - a városi főúthálózathoz való jó kapcsolat - komplex közművesítettség - teljes körű alapfokú közellátás - jó tömegközlekedési kapcsolatok Lehetőségek - az alközponti funkciók megerősítése - a lakótelepi környezet minőségének javítása, a panelházak felújítása, korszerűsítése - zöldfelületek, játszóterek, sportolási lehetőségek bővítése - az intézmények felújítása Gyengeségek - fejlesztésre szoruló közterületek - a parkolási (garázs) igények kielégítetlensége - közlekedésbiztonság - intézmények felújításának szükségessége Veszélyek - a lakókörnyezet leromlása - a magasabb képzettségű és tehetősebb lakosság elköltözése - a társadalom perifériájára szorult lakóközösségek koncentrálódása, a szegregáció kialakulása 112. oldal a 349-ből

113 3.3.7 Miklós város Heterogén beépítettségű városrész, melyben üzemterületek, kereskedelmi-szolgáltató egységek, nagykiterjedésű zöldfelület (temető), intézmények és lakóépületek egyaránt megtalálhatók. A budapesti országút, a Pécs felé vezető delta (együtt: körforgalom) és a városközpont gyors elérésének lehetősége miatt ez a terület a vállalkozások számára növekvő értékkel bír, különösen a Duna-híd használatba vételével. Az 56-os úttól Ny-ra elhelyezkedő terület lakófunkciója bővíthető, valószínűleg a panorámás domboldalakon elhelyezkedő telkek vásárlására mutatkozik fizetőképes kereslet. Ugyanakkor Miklósváros zöldterületeinek megőrzése és fejlesztése kívánatos, mivel az uralkodó széliránynak megfelelően az év nagy részében Szekszárd tüdejeként működhet. A Sió mentén rekreációs célokat szolgáló parkerdő, valamint vízisport telep tervezendő. A meglévő és az új vállalkozások esetében rendkívüli figyelmet kell fordítani a vízbázis-védelemre. A településrész lakosságszáma alacsony szinten marad, a lakóterületi fejlesztés eredményeként sem emelkedhet számottevően ban 200 fő élhet Szekszárd ezen városrészében. Az egyre jobb minőségű főúthálózatnak köszönhetően a városrész Szekszárd egyik jelentős munkahelyi területe. A meglévő létesítmények minőségének folyamatos javulása, átalakulása mellett még jelentős szabad területek állnak a fejlődés rendelkezésére. A városrész jelentős zöld- és különleges területekkel bír, itt található a Felsővárosi temető, Szekszárd távlatban jelentőssé tehető rekreációs területe a Palánki sziget, és a Sió mentén tervezett kikötő oldal a 349-ből

114 114. oldal a 349-ből

115 Társadalom Lakónépesség Mutató megnevezése Szekszárd összesen Lakónépesség száma Miklós város Miklós város lakónépessége 387 fő, ami 1%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Állandó népesség száma Miklós város Miklós város állandó népessége 381 fő, ami Szekszárd állandó népességének 1%-a. Lakónépességből a 0 14 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Lakónépességen belül a ,7 18,9 évesek aránya Miklós város Miklós város 0-14 éves népességének aránya 18,9%, ez 3,2%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Miklós város Lakónépességen belül a évesek aránya 66,2 57,9 Ebben a városrészben a lakónépességen belüli évesek aránya 57,9%, ez a városi átlagnál 8,3%-al alacsonyabb arány. Lakónépességből a 60 évesek száma (KSH Népszámlálásból lekérendő adat) 115. oldal a 349-ből

116 Mutató megnevezése Szekszárd összesen Miklós város Lakónépességen belül a 60-X évesek aránya 18,1 23,3 Miklós városban élő 60 év felettiek aránya 23,3%, és ez 5,2%-al magasabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, évesek aránya évesek aránya 60 - x évesek aránya Szekszárd összesen* Miklós város A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 60 év felettiek arányára is ugyanez jellemző, és a évesek aránya alacsonyabb a városi átlagnál. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Miklós város Foglalkoztatottak aránya a éves 58,3 36,6 népességen belül Miklós városban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 36,6%, itt a város egészéhez viszonyítva jelentősen (21%-al) alacsonyabb a foglalkoztatottsági arány. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése Szekszárd összesen Miklós város Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7 42,1 A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 42,1%, a városi átlaggal összevetve ez 8,4%-al magasabb értéket mutat. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Miklós város 116. oldal a 349-ből

117 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 19,2 46,9 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Miklós városban 46,9%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 27,7%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben az alacsony iskolázottságú népesség aránya több, mint kétszerese a városi átlagnak. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése Szekszárd összesen Miklós város Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,8 12,1 idősebb népesség arányában Miklós városban 7,7%-al alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Miklós város városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor kedvezőtlenebb képet kapunk a város egészéhez viszonyítva A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek - kialakult fő- és kiszolgáló úthálózattal bíró városrész - vasúti kapcsolat - alacsony, idős lakosszám kis mértékben gátolja a gazdasági tevékenységet - 6-os és 56-os út menti elhelyezkedés - Intézményi és gazdasági funkciók jelenléte - jó tömegközlekedési kapcsolat Lehetőségek - a gazdasági terület bővíthetősége - a Palánki sziget városi rekreációs területként történő kialakítása Gyengeségek - nagyszámú régészeti terület jelenléte - városszerkezeti szempontból értékes területek elhanyagolt állapota Veszélyek - a túlzott beépítés miatti biológiai aktivitásérték csökkenése - a városrész ökológiai hálózatának sérülése 117. oldal a 349-ből

118 3.3.8 Szőlőhegy Dinamikusan fejlődő lakóterület, intenzív csoportos- és családi házas beépítéssel. Helyzete hasonló a Hosszúvölgy és a Bakta városrészekéhez, azaz újabb lakótelkek igen korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. Mindezért a település belső környezetében beállt változások indokolttá teszik a Borvidék határának módosítását, területének csökkentését és lakótelkek kialakítását. A Szőlőhegy népessége minden bizonnyal kismértékű növekedést mutat ig, majd nem változik, vagyis ra lakost számlálhat. Szekszárd egyik legegységesebb kertvárosias karakterű lakóterülete, ma még alvóváros jellegű térsége. Az 1980-as évektől intenzíven növekedő városrészben mind az épületállomány életkora, mind a lakónépesség korstruktúrája kedvező, bár még megtalálhatók az egykori szőlőhegyen épült alacsony komfortfokozatú lakások is. A városrész fejlesztése mind a lakásépítés, mind az intézményfejlesztés vonatkozásában biztosítható oldal a 349-ből

119 SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA 119. oldal a 349-ből

120 TÁRSADALOM Lakónépesség Mutató megnevezése Szekszárd összesen Szőlőhegy Lakónépesség száma Szőlőhegy lakónépessége fő, ami 7%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Szőlőhegy Állandó népesség száma Szőlőhegy állandó népessége fő, ami Szekszárd állandó népességének 7%-a. Lakónépességből a 0 14 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Lakónépességen belül a ,7 19,1 évesek aránya Szőlőhegy Szőlőhegy 0-14 éves népességének aránya 19,1%, ez 3,4%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Szőlőhegy Lakónépességen belül a évesek aránya 66,2 67,6 Ebben a városrészben a lakónépességen belüli évesek aránya 67,6%, ez a városi átlagnál 1,4%-al magasabb arány. Lakónépességből a 60 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Szőlőhegy Lakónépességen belül a 60-X évesek aránya 18,1 13, oldal a 349-ből

121 Szőlőhegy városrészben élő 60 év felettiek aránya 13,4%, és ez 4,7%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, évesek aránya évesek aránya 60 - x évesek aránya Szekszárd összesen* Szőlőhegy A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 60 év felettiek aránya alacsonyabb, és a évesek aránya szinte egyenlő a városi átlaggal. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Szőlőhegy Foglalkoztatottak aránya a éves 58,3 58,5 népességen belül Szőlőhegyen az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 58,5%, ami megegyezik a városi átlaggal. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése Szekszárd összesen Szőlőhegy Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7 26 A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 26%, a városi átlaggal összevetve ez 7,7%-al alacsonyabb értéket mutat. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Szőlőhegy Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 19,2 20,2 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 121. oldal a 349-ből

122 Szőlőhegy városrészben 20,2%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 1%. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése Szekszárd összesen Szőlőhegy Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,8 18,6 idősebb népesség arányában Szőlőhegyen 1,2%-al alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Szőlőhegy városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor közel azonos arányokat találunk a város egészéhez viszonyítva. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya viszont alacsonyabb a város egészéhez viszonyítva oldal a 349-ből

123 A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek - Szekszárd legnagyobb kertvárosias lakóterülete, döntően új lakásokkal - a közszolgáltatás már megjelent a városrészben - a városi átlagnál magasabb 0-14 éves, illetve alacsonyabb 60-x éves korosztály jelenléte - a folyamatosan korszerűsödő meglévő, alacsony komfortfokozatú épületállomány átalakulása Lehetőségek - mind a nagyméretű tömbbelsők feltárásával, mind a városrész területének bővítésével jelentős kertvárosias lakóterület fejlesztés - a kiskereskedelem, a fogyasztói és közszolgáltatások további fejlesztésével funkciógazdag zöld lakóövezet jöhet létre - a közterületek, közműinfrastruktúra fejlesztése Gyengeségek - részlegesen közművesített terület - kedvezőtlen a feltáró utak állapota - sok helyen megoldatlan a csapadékvíz elvezetés - közvilágítás korszerűtlensége - foghíjas intézményellátás Veszélyek - a telkek túlzott beépítése, a telkenkénti lakásszám növelése megbonthatja a családi házas jelleget - a közparkok, zöldfelületek elhagyása 123. oldal a 349-ből

124 3.3.9 Iparváros A város iparterülete kialakult, jelentős tartalékokkal rendelkezik, a jelenlegi ÁRT ben lévő fejlesztési területen túlmenően növelése nem szükséges. Ebben a városrészben a lakosságszám csökken, ra 100 fő élhet az iparterületen. A Sárbogárd-Bátaszék vasútvonaltól keletre a Keselyűsi út két oldalán, majd a Tartsay V. út keleti oldalán kialakult városrész Szekszárd legjelentősebb gazdasági területe, mely ma kis- és középvállalkozások, illetve nagyméretű telephelyek elhelyezésére egyaránt lehetőséget biztosít, illetve még jelentős tartalékterületekkel rendelkezik. A területen mind a kereskedelmi-szolgáltató, mind az ipari gazdasági funkciók megtalálhatók. A városrészre kedvező hatással van az M6-os autópálya Keselyűsi úti és Őcsényi csomópontja, melyeken keresztül a térség bekapcsolódik az autópálya hálózatba oldal a 349-ből

125 125. oldal a 349-ből

126 TÁRSADALOM Lakónépesség Mutató megnevezése Szekszárd összesen Lakónépesség száma Iparváros Iparváros lakónépessége 552 fő, ami 1,5%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Állandó népesség száma Iparváros Iparváros állandó népessége 543 fő, ami Szekszárd állandó népességének 1,5%-a. Lakónépességből a 0 14 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Iparváros Lakónépességen belül a ,7 25,9 évesek aránya Iparváros 0-14 éves népességének aránya 25,9%, ez 10,2%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Iparváros Lakónépességen belül a évesek aránya 66,2 62 Ebben a városrészben a lakónépességen belüli évesek aránya 62%, ez a városi átlagnál 4,2%-al alacsonyabb arány. Lakónépességből a 60 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Iparváros Lakónépességen belül a 60-X évesek aránya 18,1 12, oldal a 349-ből

127 Iparváros városrészben élő 60 év felettiek aránya 12,1%, és ez 6%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, évesek aránya évesek aránya 60 - x évesek aránya Szekszárd összesen* Iparváros A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya magasabb a városrészben, a 60 év felettiek aránya és a évesek aránya alacsonyabb a városi átlagnál. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Iparváros Foglalkoztatottak aránya a éves 58,3 40,5 népességen belül Iparvárosban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 40,5%, ami 17,8%-al alacsonyabb a város egészéhez viszonyítva. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése Szekszárd összesen Iparváros Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7 49,3 A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 49,3%, a városi átlaggal összevetve ez 15,6%-al magasabb értéket mutat. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Iparváros Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 19,2 48,3 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 127. oldal a 349-ből

128 Iparváros városrészben 48,3%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 29,1%. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése Szekszárd összesen Iparváros Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,8 3,1 idősebb népesség arányában Iparvárosban 16,7%-al alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Iparváros városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor jelentősen kedvezőtlenebb képet kapunk, mint a város egészét vizsgálva A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek - tervszerűen kialakított és fejlesztett gazdasági terület - alacsony népességszám miatt a környezeti terhelés kicsi - jelentős nagyságú fejlesztési területekkel rendelkezik - a közúti és vasúti kapcsolat jól kiépített, fejleszthető - a már meglévő vállalatok együttes gazdasági ereje magában hordozza az agglomerációs extern hatásokból származó előnyök érvényesülésének lehetőségét - működő ipari park található Lehetőségek - a Keselyűsi úton létesülő autópálya csomópont miatt logisztikai és egyéb gazdasági funkciók kialakítására van lehetőség - a nagy kiterjedésű még hasznosítatlan területek alkalmasak újabb nagyvállalatok betelepülésére - a Sión tervezett kikötő a vízi szállítás lehetőségével is kecsegtet Gyengeségek - jelentős az infrastruktúrával még nem megfelelően ellátott terület - rekultiválatlan, barna mezős területek vannak - az üzemi épületek közé ékelődő bár kis lakosszámú lakóterület Veszélyek - értékes mezőgazdasági területek kerülnek beépítésre - az új területek elfoglalása a barna mezős területek rehabilitációját hátráltatja - a város biológiai aktivitás értéke csökkenhet 128. oldal a 349-ből

129 Palánk Lakóterületi szempontból nem rendelkezik egyelőre vonzerővel. A Sió melletti kikötő terve a Sió-meder rendezéssel párhuzamosan megvalósulhat, a Duna-híd közlekedési fejlesztő hatása az 5112 sz. összekötő út menti térségben, az autópályák és a 6 os út szomszédságában kereskedelmi szolgáltató, valamint logisztikai funkció révén. Az egykori mezőgazdasági üzemközpont és készenléti lakótelep jövőjét az M6-os és M9-es főforgalmi utak alapvetően befolyásolják. A várható fejlesztések az avult, 27%-ban alacsony komfortfokozatú lakásállomány megújulását, a szakiskola jelentőségének növekedését, új gazdasági területek kialakítását eredményezhetik oldal a 349-ből

130 130. oldal a 349-ből

131 TÁRSADALOM Lakónépesség Mutató megnevezése Szekszárd összesen Palánk Lakónépesség száma Palánk városrész lakónépessége 206 fő. Állandó népesség száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Állandó népesség száma Palánk Palánk állandó népessége 90 fő. Lakónépességből a 0 14 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Palánk Lakónépességen belül a ,7 13,1 évesek aránya Palánk 0-14 éves népességének aránya 13,0%, ez 2,6%-al alacsonyabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Palánk Lakónépességen belül a évesek aránya 66,2 79,6 Ebben a városrészben a lakónépességen belüli évesek aránya 79,6%, ez a városi átlagnál 13,4%-al magasabb arány. Lakónépességből a 60 évesek száma Mutató megnevezése Szekszárd összesen Palánk Lakónépességen belül a 60-X évesek aránya 18,1 7, oldal a 349-ből

132 Palánk városrészben élő 60 év felettiek aránya 7,3%, és ez 10,8%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, évesek aránya évesek aránya 60 - x évesek aránya Szekszárd összesen* Palánk A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya alacsonyabb a városrészben, a 60 év felettiek aránya szintén, és a évesek aránya magasabb a városi átlagnál. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Palánk Foglalkoztatottak aránya a éves 58,3 18,9 népességen belül Palánk városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 18,9%, ami jelentős mértékben, 39,4%-al alacsonyabb a város egészéhez viszonyítva. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése Szekszárd összesen Palánk Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7 45,5 A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 45,5%, a városi átlaggal összevetve ez 11,8%-al magasabb értéket mutat. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Palánk 132. oldal a 349-ből

133 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 19,2 33,5 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Palánk városrészben 33,5%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 14,3%. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése Szekszárd összesen Palánk Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,8 22,2 idősebb népesség arányában Palánkon 2,4%-al magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek - az M9-es és M6-os, valamint az M9-es és 6- os út csomópontjának térségében vállalkozások számára alkalmas területekkel rendelkezik - alacsony népességszám - regionális jelentőségű szakiskolával bír - a szakiskola országos jelentőségűvé fejlesztéséhez a terület rendelkezésre áll - Sió menti elhelyezkedés Lehetőségek - a Sió víziútként is történő hasznosítása - a Sió menti séta-, kiránduló- és kerékpárutak kialakítása Gyengeségek - a területen csak az M9-es és 5112-es összekötő út épült ki - alacsony közművesítettség - a Sió híd korlátozott áteresztő-képessége - a fejlesztési területek építésföldtani korlátai (mélyebb fekvés) Veszélyek - a Duna-Dráva Nemzeti Park és ökológiai háló szomszédsága miatt a természeti területek veszélyeztetett-sége - a város biológiai aktivitás értékének csökkenése 133. oldal a 349-ből

134 SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA Szilfa körül 134. oldal a 349-ből

135 A SZILFA KÖRÜLI TERÜLET BEMUTATÁSA Szekszárd településfejlesztése, -tervezése során, a lakóterületi bővülés fő reménységeként jött szóba, ehelyett azonban a kereskedelmi-szolgáltatási, illetve az ipari beruházások egyik hordozójává vált. A korábbi tervezés jelentős lakosságszám növekedést helyezett kilátásba ezen a DK-i részen, azonban ez az expanzió várat magára, a terület tulajdonviszonyainak önkormányzati optimalizálásáig. A város D - i alközpontja itt alakítandó ki. Szekszárd legnagyobb méretű fejlesztési területe, melyen jelenleg elsősorban nagykereskedelmi létesítmények találhatók. A városrendezési terv szerint a térségben mind gazdasági, mind kertvárosias lakóterület is kialakítható, melyek iránti igényt kedvezően befolyásolhatják a már említett autópálya csomópontok. E városrészben biztosítandó a ma is központi szerepet betöltő temető bővítése A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek - dinamikusan fejlődő, elsősorban nagykereskedelmi létesítmények elhelyezkedésének térsége - a Fő utca (56-os út) mentén elhelyezkedő terület, kedvező városszerkezeti pozíció - az M6-os autópálya őcsényi csomópontjához való közelség Lehetőségek - jelentős méretű, elsősorban a kereskedelmiszolgáltató gazdasági területek kialakíthatósága - új kertvárosias lakóterületek kialakíthatósága Gyengeségek - a városrész nagyobb részén a közlekedési és közmű infrastruktúra nem épült ki - tereprendezéssel, vízrendezéssel be-építhető terület - elaprózott, kisméretű, magántulajdonban lévő telekstruktúra Veszélyek - a komplex közlekedési szerkezet kiépítésének elmaradása - a terület előkészítés elhúzódása ALKÖZPONT REHABILITÁCIÓS, FUNKCIÓBŐVÍTŐ, FUNKCIÓVÁLTÁSI SZÜKSÉGLETÉNEK AZONOSÍTÁSA Az alközpontok a városrészek csatlakozásánál alakultak ki. A Csatári torok térségében (Bakta-Alsóváros-Szilfa körül) ideértve a körforgalomba csatlakozó forgalmi utakat is elsődlegesen a közszolgáltatás létesítményei dominálnak, ugyanakkor az egészségügyi, oktatási intézmények is jelen vannak. Az intézmények és közterületek minőségének javítása mellett az alközpontban Béri Balogh Ádám utca keleti oldalán lévő szabad területek módot nyújtanak újabb a piaci igényeket kielégítő létesítmények elhelyezésére is. A Szőlőhegy u. Csopak u. Béri Balogh Ádám utca találkozásánál (Szőlőhegy-Szilfa körül) kezdeti stádiumban van a közszolgáltatási intézmények sűrűsödése oldal a 349-ből

136 Csörge 136. oldal a 349-ből

137 A CSÖRGE BEMUTATÁSA A terület a város egyik zöldterületi és rekreációs alközpontja. Fejlesztése során egy cca. 4,0 ha os strandterület és kamping létesítése javasolt, tekintettel a terület városközpont közeli, ugyanakkor az idegenforgalmi folyosót is jelentő Sió menti fekvésére. A tó és környezete ma kialakulatlan, rendezetlen, használatához a feltételek nem biztosítottak. A térség a város potenciális rekreációs területe A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek - a város beépített területéhez való közelség - a természeti adottságok tó, erdő - az ökológiai háló része - az M6-os és Keselyűsi úti autópálya csomópont közelsége miatt kis- térségi igények kielégítése Lehetőségek - rekreációs, pihenőterület, rendezvényterület kialakítása - parkerdő létesítése Gyengeségek - a tó és környéke fejlesztésre szorul - közlekedési és közmű infrastruktúra hiánya Veszélyek - a természeti környezet sérülése túlzott igénybevétel esetén 137. oldal a 349-ből

138 A SWOT elemzések és a tervezett beavatkozások összhangjának bemutatása Az alábbi táblázatban a SWOT analízisben feltárt gyengeségek mérséklésére, és lehetőségek kihasználására tervezett beavatkozásokat mutatjuk be. SWOT alapján azonosított szükségletek Tervezett beavatkozások Városközpont Gyengeségek az összefüggő, a belvárosi funkciót kiteljesítő sétálóutcák hálózatának hiánya minőségi szálláshely, étterem hiánya a lakótelepek zöldfelületeinek, parkolóinak alulfejlesztettsége Tolnai hagyományok, ízek utcája Kereskedelmi szálláshely Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése mellett, a közterület fejlesztése. Lehetőségek magas átmenő forgalom, indokolt forgalommérséklő beruházások tervezése (pl.: elkerülő út) az autóbusz pályaudvar és vasútállomás környezetének rendezetlensége a városközpont keletnyugati tengelyén a terek, sétáló utcák kialakítása a belvárosi lakótelepek épület-állományának és közterületeinek rehabilitációja a Hunyadi utcai egykori laktanya intézményi funkciójú rekonstrukciója Elkerülő út, tehermentesítő út építése. (A település szerkezeti tervben szerepel egy tervezett nyomvonal. A Tolnatej től indulna és a jelenlegi 56-os főközlekedési út tehermentesítését szolgálná.) Közlekedés- Agglomeráció tömegközlekedésének fejlesztése Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése Városon belüli kerékpáros szolgáltatások kialakítása Közlekedés- Agglomeráció tömegközlekedésének fejlesztése Városon belüli kerékpáros szolgáltatások kialakítása Tolnai hagyományok, ízek utcája Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése mellett, a közterület fejlesztése. Térségi Tudásközpont építése Szekszárdon 138. oldal a 349-ből

139 Felsőváros Népszerű fürdő továbbfejlesztése Séd patak és völgyének rendezet-lensége utcák burkolatának rossz állapota a szőlőhegyi kapcsolatok hiányossága, utak kiépítetlensége Az élményfürdő fejlesztése Felszíni vízelveztés belterületi záportározó,mederrendezés Belterületi utak, járdák fejlesztése Belterületi utak, járdák fejlesztése Bottyánhegy Gyengeségek a terepadottságok miatt a költséges infrastruktúra kiépítése, üzemeltetése a lakótelepek zöldfelületeinek, parkolóinak alulfejlesztettsége Belterületi utak, járdák fejlesztése Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése mellett, a közterület fejlesztése. Lehetőségek a Pince sor elhanyagoltsága a Parásztai Séd környezetének rendezetlensége a jelentős nagyságú közterületeken parkok, közösségi terek kialakításával a lakóközösség belső kohéziójának erősítése Számos gazdaságfejlesztési beavatkozás Felszíni víz elvezetés belterületi, záportározó,mederrendezés Belterületi utak, járdák fejlesztése Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés Újváros Gyengeségek Lehetőségek a zsákutcás szerkezet, a minimális teleknagyság a lakásépítés gátját is jelenti a Séd túlzott beépítettsége parkolási igények kielégítetlensége a Főiskolai Kar fejleszthetősége Új parkolók létesítése 139. oldal a 349-ből

140 a rehabilitáció során a kereskedelmi és szolgáltatási intézmények körének növekedése Alsóváros Gyengeségek Lehetőségek Fejlesztésre szoruló közparkok a Kövendi S. utca térségi lakóterület elhanyagoltsága, az itt élő lakónépesség kedvezőtlen szociális helyzete a Béri Balogh Ádám utca menti városkép megújulása a Bence F. utca komplex korszerűsítése a temető bővítése, korszerűsítése a még szabad területek fejlesztése (intézmény, lakás) Szociális városrehabilitáció: "Csikágó városrész rendezése" Szociális városrehabilitáció: "Csikágó városrész rendezése" Szociális bérlakás építés Bakta Gyengeségek Lehetőségek a közterületek alulfejlesztettsége a parkolási (garázs) igények kielégítetlensége közlekedésbiztonság intézmények felújításának szükségessége az alközponti funkciók megerősítése a lakótelepi környezet minőségének javítása, a panelházak felújítása, korszerűsítése zöldfelületek, játszóterek, sportolási lehetőségek bővítése Belterületi utak, járdák fejlesztése Parkolók kialakítása Belterületi utak, járdák fejlesztése Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése mellett, a közterület fejlesztése. Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése mellett, a közterület fejlesztése oldal a 349-ből

141 az intézmények felújítása Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése Miklósváros Lehetőségek a gazdasági terület bővíthetősége a Palánki sziget városi rekreációs területként történő kialakítása Számos gazdaságfejlesztési beavatkozás Szőlőhegy Lehetőségek mind a nagyméretű zárt területek feltárásával, mind a városrész területének bővítésével jelentős kertvárosias lakóterület fejlesztés a kiskereskedelem, a fogyasztói és közszolgáltatások további fejlesztésé-vel funkciógazdag zöld lakóövezet jöhet létre Iparváros Gyengeségek Lehetőségek a közterületek, közműinfrastruktúra fejlesztése jelentős az infrastruktúrával még nem megfelelően ellátott terület rekultiválatlan, barna mezős területek vannak az üzemi épületek közé ékelődő bár kis lakosszámú lakóterület a Keselyűsi úton létesülő csomópont miatt logisztikai és egyéb gazdasági funkciók kialakítására van lehetőség Felszíni víz elveztés belterüle, záportározó,mederrendezés Belterületi utak, járdák fejlesztése Alapinfrastruktúra fejlesztés az Ipari Övezetben Szekszárdi közösségfejlesztési központ A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása 141. oldal a 349-ből

142 a nagy kiterjedésű még hasznosítatlan területek alkalmasak újabb nagyvállalatok betelepülésére a Sión tervezett kikötő a vízi szállítás lehetőségével is kecsegtet Számos gazdaságfejlesztési beavatkozás Sió csatorna komplex fejlesztése Palánk Lehetőségek a Sió víziútként is történő hasznosítása (Palánki kikötő is) a Sió menti séta-, kiránduló- és kerékpárutak kialakítása Sió csatorna komplex fejlesztése Sió csatorna komplex fejlesztése 142. oldal a 349-ből

143 3.4 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Központi akcióterület A központi akcióterület megyegyezik a Városközpont városrésszel amelyet a 3.3.1fejezetben bemutattunk. Központi akcióterület Flórián u. Bezerédj u. Béri Balogh Ádám u. Wesselényi u. Bencze Ferenc u. Gróf Pál u. Séd patak Keselyűsi út Aranytó út Mátyás Király u oldal a 349-ből

144 144. oldal a 349-ből

145 145. oldal a 349-ből

146 146. oldal a 349-ből

147 A helyzetelemezési fejezetben a kijelölt akcióterületre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályozási terv fontosabb megállapításait, az előző 10 évben végrehajtott város-rehabilitációs tevékenységeket, az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőit, feltárt problémáit, az akcióterületen található ingatlanok tulajdonviszonyait, a tulajdonosok fejlesztési elképzeléseit, valamint az akcióterületen mutatkozó ingatlanfejlesztési igényeket és lehetőségeket kívánjuk bemutatni. Az akcióterület fejlesztési programjai szinkronban vannak a rendezési tervvel, az egyes elemek az övezeti előírásokon belül megvalósíthatók. A terv ugyancsak biztosítja a lakóterületek és zöldterületek rehabilitációját. A tervezett fejlesztések az előkészítettség jelen szakaszát alapul véve nem teszik szükségessé a rendezési terv módosítását MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA 1. Az előző 10 év fontosabb város-rehabilitációs tevékenységei az önkormányzat teljes területén 1. Szennyvízcsatorna építések 2. Kerékpárút építés 3. Séd patak mederrekonstrukció 4. Fecskeház építés Sorszám Önkormányzat közreműködésében megvalósult fontosabb projektek Fejlesztés helyszíne Kiss János utca Rákóczi Ferenc utca Szőlőhegy u Babits u. Kerékhegy u. Kövendi u- Tesco között Rövid tartalma Összköltsége Hatásai Érintett utcákban illetve egyes szakaszain szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, útburkolat rekonstrukciója Kerékpárút kiépítése KÖvendi u-tesco áruház közötti szakaszon, Érintett területek bekötése a város szennyvízcsatorna hálózatába, Infrastruktúra fejlesztése, fejlesztéssel érintett területek felértékelődése Város közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, élhetőbb, európai Igénybe vett állami támogatás forrása BM céltámogatások GKM pályázat 147. oldal a 349-ből

148 Sorszám Fejlesztés helyszíne Hunyadi u- Tinódi u és Flórián u. Hosszúvölgy szakasz Honvéd u. 17/a Rövid tartalma Összköltsége Hatásai közműkiváltások, területrendezés A Séd patak Hunyadi u-tinódi u és Flórián u. Hosszúvölgy szakaszain kis illetve középvízi meder mederlapos burkolása, rézsű kialakítása 34 lakásos ifjúsági, szociális garzonház építése, területrendezés, játszótér létesítése városszerkezet létrehozása az egészségesebb életmód elősegítése érdekében A város csapadékvíz és felszíni vízelvezető rendszerének fejlesztése A garzonház építése hozzájárul a szociálisan rászoruló illetve pályakezdő fiatalok lakáshelyzetének javításához, az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Igénybe vett állami támogatás forrása BM címzett BM lakásprogram 2. Az előző 10 év fontosabb város-rehabilitációs tevékenységei az akcióterületen belül 1. Keleti Városkapu rehabilitáció 2. Garay János Gimnázium födémrekonstrukció 3. Babits M. Művelődési Ház rekonstrukciója 4. Orpheus program - Garay tér rekonstrukció 148. oldal a 349-ből

149 5. Béla tér fejlesztése 6. Piac fejlesztése 7. Vármegyeháza fejlesztése 8. Agóra program 9. Kápolna téri fejlesztés Sorszám Fejlesztés helyszíne 1 Béla tér- Pályaudvar összekötő gyalogos tengely és Budai Nagy Antal laktanya 2 Garay János Gimnázium Rövid tartalma Összköltsége Hatásai Béla teret pályaudvarral összekötő gyalogos tengely rekonstrukciója, laktanya intézményfejlesztésre kijelölt területének rehabilitációja, illetve infrastruktúrájának fejlesztése Garay János Gimnázium régi, szerkezetileg meggyengült födémeinek cseréje, belső helyiségek felújítása, akadálymentes környezet kialakítása 149. oldal a 349-ből Az átalakított gyalogostengely bekapcsolja a belváros vérkeringésébe az eddig kissé kieső kulturális intézményeket, ösztönzi a laktanya területén tervezett intézményi beruházásokat, felértékeli a fejlesztési területet A város egyik legrégebbi és legpatinásabb épületének megóvása, a benne folyó magas színvonalú oktatási tevékenység alapfeltételeinek biztosítása Igénybe vett állami támogatás forrása ROP BM címzett 3 Babits M. Babits Mihály A Művelődési Ház BM címzett

150 Sorszám Fejlesztés helyszíne Művelődési Ház Rövid tartalma Összköltsége Hatásai Művelődési ház külső homlokzat rekonstrukciója, közösségi terek felújítása, bővítése, fűtés és világítás korszerűsítés, közterület rendezés 4 Garay tér Garay tér burkolatának rekonstrukciója, közterület fejlesztése, közművek átépítése, létesítése, Gray tér- Béla tér közötti sétáló utca kialakítása 5. Városrehabilitáció 2. ütem Béla tér megújulása Piac rendezése Vármegye háza környékének rendezése rekonstrukciója kihat a város művelődési, kulturális, életére, lehetőséget teremt szórakoztató és bizonyos oktatási tevékenységek befogadására. Biztosítja az egyenlő esélyű hozzáférést Szekszárd településközpontjának fejlesztése, a belváros vonzóvá tétele, kedvező arculat kialakítása "várostermék" turisztikai értékének növelését eredményezi, idegenforgalmi és gazdasági hatásain túl hozzájárul egy élhető, sétálható városközpont kialakításához 1.2 Mrd A beruházás eredményeként a belváros elnyerte megyeszékhelyhez méltó formáját. A település új közösségi, Igénybe vett állami támogatás forrása Phare program DDOP 150. oldal a 349-ből

151 Sorszám Fejlesztés helyszíne Rövid tartalma Összköltsége Hatásai és kulturális központtal gyarapodott. Igénybe vett állami támogatás forrása A város kelet nyugati tengelyét a nyugati oldalon a Kápolna tér keleti oldalon a Keleti városkapu, mint két végpont határozza meg. Ezen tengely mentén több intézmény illetve közigazgatási szervezet, kereskedelmi és vendéglátó ipari egység helyezkedik el. A Béla tér és a vele közvetlenül határos, néhány éve felújított és azóta vendéglátó létesítményekkel egyre jobban benépesülő Garay tér a város történelmi városmagját alkotják. A Keleti Városkapu a vasútállomás buszpályaudvar és a fejlesztési szempontból értékes volt laktanya területéből áll. A Bajcsy-Zsilinszky utcai fasor már a múltszázad elejétől összeköttetést biztosított a pályaudvar és a városközpont között. A kettő között lévő Korzó, Prométheusz park és Babits Mihály művelődési ház a 70-es évek szanálása során jött létre. A fasor burkolata néhány éve megújult (ez tulajdonképpen a Korzóra is ráférne) ezzel a két végpont közötti gyalogos tengely arculata jelentősen javult. A tengely közepén elhelyezkedő művelődési ház multifunkcionális közösségi tére jelentősen növeli a tengely forgalmát. A megújuló intézmény nemcsak színházi előadásoknak és koncerteknek, hanem konferenciáknak és oktatási programoknak is helyszínül szolgál. A tőle keletre közvetlenül a tengely mentén lévő Művészetek Háza szintén az Agóra program keretében került felújításra a két épület közötti zöldterülettel együtt. A Béla tér mint a tengely nyugati végpontja a város legpatinásabb épületeivel büszkélkedik, a város legnagyobb rendezvényeinek színtere. A Vármegyeháza az EKF programban felújításra került. A bíróság és ügyészség épülete az előttük lévő járdával és parkolóval már megújult. A város legjelentősebb tere is felújításra került. A tengely bővítményeként is felfogható piac (hiszen a Garay teret északról határoló tömbben helyezkedik el) ugyancsak felújításra kerül. A felújítás jelentős funkcióbővítéssel is jár, hiszen a szokásos piaci tevékenységet szolgáló üzletek mellett 2 szintes felszín feletti parkoló és közösségi ház is épül. A közösségi ház olyan elsősorban ifjúsági civil szervezeteknek, egyesületeknek nyújt teret tevékenységeik végzéséhez, melyek a Babits Művelődési Ház repertoárjába nem illeszkednek be (rock koncertek, szakkörök stb.). Az üzemeltetést a Babits Művelődési Ház és Művészetek Háza végzi, így a megfelelő szakmai háttér biztosított, valamint a programok és az arculat összehangolása is gördülékenyebb. A közösségi ház infrastrukturális hátteret biztosít a piactéren megrendezésre kerülő kulturális eseményeknek, kisebb városi rendezvényeknek, így a hagyományos szabadtéri piaci funkció mellett lényegesen jobb kihasználtságot eredményez. Ez lehetővé teszi, hogy a piac a Béla teret lassan kinövő rendezvényeknek is helyszínül szolgáljon AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA 151. oldal a 349-ből

152 Ma általánosságban jellemző tendencia, hogy a városok főutcái, a települések központjai az elmúlt évtizedekben drámai változásokon mentek keresztül. A nagy bevásárlóközpontok elterjedésének következtében a település identitását is hordozó városközpont sok esetben elvesztette vonzerejét és gazdasági szerepét. A városközpontok régi épületeiben lévő lakások időközben részben magántulajdonba kerültek, de a házak külső homlokzatának felújítása sok esetben elmaradt, így némelyik látványa a városképet lerontja. Szekszárdon a városközpont megújítását célzó rehabilitációs tevékenység több éve tartó folyamat, melynek az eddig elért eredményeit az előző pontban ismertettünk. Az elvégzett fejlesztések és az élénkülő kereskedelmi forgalom hatására a gazdasági szféra részéről további fokozódó érdeklődés mutatkozik a kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység városközpontban történő bővítésére oldal a 349-ből

153 3.4.2 Alsóváros akcióterület A központi akcióterület megyegyezik a Alsóváros városrésszel amelyet a fejezetben bemutattunk. Alsóváros akcióterület lehatárolása Alkony u. Béri Balogh u. Wesselényi u. Bencze Ferenc u. Gróf Pál u. A városrész É-i területe a városközpont lakótelepeivel és intézményterületeivel rokonítható, D-i végében pedig erős kereskedelmi-gazdasági zóna tervezhető. A kettő között alacsony beépítésű lakóövezet, Ny-i peremén pedig ismételten megjelenő többszintes beépítés jellemzi. Ebben a körzetben, a közelmúltban lakásépítési program fejeződött be, így az előző koncepcióban és egyéb építési-szabályozási tervekben lefektetett irányelveknek megfelelően népességszáma növekedést mutatott, de nem olyan mértékűt, mint azt korábban feltételezték. A demográfiai trendnek és az önkormányzati döntésnek megfelelően nincs szükség tartalék oktatási célú területre, mely lakásépítés számára vehető igénybe. Sürgető feladat a városrészben a Chichago területrész rehabilitációja. A városrész népessége a tervezett beruházással némileg nőhet ig, majd ra fő helyben lakásával kulminálhat. Az észak-déli tengely mentén a XIX-XX században gyarapodó város másik telkes, családi házas területe, mely tervezett utcáival, teljes körű infrastrukturális ellátottságával, a városközponthoz való közelsége miatt kedvelt lakó- és intézményi terület. A városrész északi részén a földszintes lakóépületek bontása után többszintes és középmagas lakóépületekből új lakótelep született, melyhez az alapfokú intézmények is megépültek. A városrész déli részének Kövendi S. utca térsége elhanyagoltsága, az itt élők kedvezőtlen szociális helyzete miatt a rehabilitáció aligha kerülhető el. Az akcióterület fejlesztési programjai szinkronban vannak a rendezési tervvel, az egyes elemek az övezeti előírásokon belül megvalósíthatók. A tervezett fejlesztések az előkészítettség jelen szakaszát alapul véve nem teszik szükségessé a rendezési terv módosítását.

154 154. oldal a 349-ből

155 3.5 Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Az alábbiakban városrészi bontásban közöljük a megvalósításra kerülő fejlesztéseket Városközpont akcióterület 155. oldal a 349-ből

156 Szekszárdon jelenleg az Illyés Gyula Megyei Könyvtár (7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51. ), a Városi Gyermekkönyvtár (7100 Szekszárd, Széchenyi u. 2/10., az Ady Endre Középiskola, Szakiskola és Kollégium kollégiumának földszintjén) két külön helyszínen és épületben üzemel. Térségi Tudásközpont építése Szekszárdon A projekt célja, hogy a meglévő épületvagyon megújításával (jelenlegi nyomda) / új helyszínen (volt laktanya terület) a két szolgáltatást, további elemekkel egy helyre pozícionálja, létrehozva ezzel egy Térségi Tudásközpontot. A város számára így kisebb működési költség mellett, egy jóval átláthatóbb intézmény jön létre, amely fejlesztéseit egymásra építi, működését, szolgáltatásait összehangolja. A látogatóknak kevesebbet kell utazniuk és egy helyszínen hozzájuthatnak az összes intézmény szolgáltatásaihoz. A Térségi Tudásközpont-on belül működik majd a könyvtár, a gyermekkönyvtár, emellett kulturális-szolgáltató térként is funkcionál, így például városi és regionális iskolai versenyek, találkozók színhelye lehet. Emellett a fenti szolgáltatások egy helyre pozícionálásával egy új családi színtér, egyfajta jó értelemben vett kultúrpláza jön létre a városban: ahol a család minden tagja megtalálja a neki megfelelő szórakozást, legyen az tanácsadás, fórum a szükséges szakirodalommal az első gyermeküket váró, vagy éppen friss gyermekes párok számára, a helyes nevelésről: a nyelvtanulás és a zene kisgyermek korban való elsajátításának fontosságáról, esetleg kulturális, szabadidős program. A gyermekkönyvtár részlegen játszó sarok kialakítása célszerű: szakképzett felvigyázó jelenlétével, hogy a szülők is igénybe vehessék az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat, amíg gyermekeikre szakképzett személyzet vigyáz. A mozgáskorlátozottak számára teljesen akadálymentessé kell tenni az intézményt. A jelenlegi városképpel megegyező arculat megvalósítása javasolt, modern, de a használhatóságot minél jobban fokozó megoldásokkal. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata A vállalkozások számára elengedhetetlenül fontos, hogy naprakészek és felkészültek legyenek. Ebben komoly szerepet játszik a Megyei Tudásközpontban kialakítandó innovációs inkubátor centrum. Itt nem csupán pályázatfigyelés, pályázatírás, projektmenedzsment szolgáltatásokat vehetnek igénybe, de szakmai képzéseken és konferenciákon vehetnek részt, lobbi és kapcsolatépítő eseményeket szerveznek részükre. Lehetőségük nyílik berendezett irodák, tárgyalók, sőt akár irodai infrastruktúra bérlésére is. A centrum első számú feladata a szemléletformálás és tudásátadás, emellett új gazdaági szervezőerőként a piacra jutást szolgáló kereskedőháznak is helyet tud biztosítani. Vagyis a helyi termelőket s vállalkozásokat a nemzetközi piaci trendekkel és kereslettel is összekapcsolja majd, a felállítandó iroda keretein belül. A kultúra és a vállalkozások támogatása mellett nagy szerepe van a versenyképes szellemi tőke fejlesztésének is. Akár a helyi munkaügyi központ által indított képzéseknek, akár egyetemek, főiskolák kihelyezett képzéseinek is otthont adhat az intézmény. Ehhez szükséges egy bárki számára igénybe vehető modern géppark, informatikai hátér, valamint az oktatások megtartására alkalmas helységek biztosítása. A könyvtáraknak a trendeknek megfelelő kötetektől egészen a klasszikus darabokig kiterjedő könyvállománnyal, közös olvasószobával kell rendelkeznie, hogy 156. oldal a 349-ből

157 mind az új, mind a régi olvasók, kölcsönzők igényeit ki tudja elégíteni. A város zöldebbé tételéhez is hozzájárul a beruházás: a világításhoz, meleg vízhez és fűtéshez, légkondicionáláshoz is napelemek és napkollektorok szolgáltatják az energiát, így nem csak a várost terhelő környezetszennyező anyagok mennyisége csökkenne, hanem a nyári hónapokban jelentős megtakarítás érhető el. Javasolt, a jelenlegi könyvállomány digitalizálása, különös tekintettel a levéltári és helyi gyűjteményi anyagokra, és a feldolgozott anyagok elektronikus elérhetőségének megteremtése. A projekt előkészítettnek tekinthető rendelkezik tanulmánytervvel, és elvi engedélyes tervvel. Nagyságrendileg 2600 m2 alapterületen tervezett a megvalósítása, 2 Mrd Ft a becsült költségvetés. Az élményfürdő fejlesztése, jégcsarnok kialakítása A jelenlegi strandfürdő igen népszerű a város, és annak vonzáskörzetének lakossága körében. Nyáron több alkalommal fogadóképességének maximumát elérte. A magas kihasználtság indokolja a látogatási idő kiterjesztését. Ez részben fedett úszótérrel, valamint élményfürdő fejlesztéssel lehet kielégíteni. A Szekszárdi fürdő így bővebb célközénséget tud elérni, és a jelentősen meghosszabbított látogatási időszak miatt mind a rekreációs, sport, oktatási, és turisztikai szegmensben bővebb kínálatot tud felmutatni. A kialakításra kerülő jégcsarnok kiegészíti a komplexum szolgáltatás portfolióját, egész évben használható rekreációs, oktatási, és turisztikai attrakciót megvalósítva oldal a 349-ből Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

158 Tolnai hagyományok, ízek utcája Paksi Atomerőmű bővítésére való felkészülés Szálláshelyfejlesztés piaci alapú bérlakások építésével Térségi infrastruktúra fejlesztése Térségi gazdasági társaságok felkészítése A tolnai hagyományok, ízek utcája régóta fontos projektje a városnak: célje egy olyan sétálóutca kialakítása, amelyben a helyi termelők megjelenhetnek kézműves termékeikkel. A Paksi Atomerőmű fejlesztése a térség számára komoly lehetőségeket rejt, nem csupán munkahelyek-, de a vállalkozások szempontjából, sőt a város lassú elöregdésére is jótékony hatást gyakorolhatnak, az esetlegesen megjelenő fiatal munkavállalók. Emellett komoly piaci lehetőség a magyar átlaghoz képest jobban kereső erőművi munkások igényeinek kiszolgálása. Ez komoly potenciált biztosíthat Szekszárd számára többek közt a lakáspiac területén, ahol jó lehetőségek nyílnak egy-egy gazdasági szereplő számára. Ugyanakkor fontos térségi feladat, hogy a régióban már jelenlévő cégeket felkészítsék, ezen lehetőségek észrevételére és kiaknázására, valamint a potenciál minél szélesebb körű kihasználásához elengedhetetlenül szükséges a térségi infrastruktúra fejlesztése is. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Tolna Megye/Szekszárd Megyei Jogú Város/ Gazdasági Társaság Piaci alapú idősek otthona létesítése A projekt végrehajtásával kapcsolatban Szekszárd MJV tárgyalásokat folytatott befektetőkkel. A beruházási szándék a piaci környezet miatt egyenlően nem fordult át kivitelezésbe. A SZÜV épületének egy részében tervezték a beruházást. A partnerségi egyeztetés során a Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetsége megerősítette a fejlesztés szükségszerűségét. Ugyanakkor az is kiderült, hogy számukra az jelentene biztonságot, ha az otthon tulajdonosa, üzemeltetője az Önkormányzat lenne, mert sok rosszat hallottak a vállalkozók által üzemeltetett intézményekről. Az idősotthon helyszíneként az egykori laktanya területét javasolták. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata/ Vállalkozó 158. oldal a 349-ből

159 3.5.2 Alsóváros akcióterület Szociális városrehabilitáció: "Csikágó városrész rendezése" A szociális városrehabilitáció egyik fő akcióterülete Szekszárdon az úgy nevezett Csikágó rész az Alsóváros városrészben található (Kövendi S.út és környéke). Ezen a területen az 1950-es években épült, jellemzően komfort nélküli, 6 egységű sorház jellegű ingatlanok találhatóak. Az 1960-as, 1970-es években eszközölt fejlesztéseken kívül (vezetékes víz, néhány fürdőszoba kialakítás) nem történt érdemi változás, fejlesztés. Az épített környezet leromlása és pusztulása emellett általában együtt jár a terület társadalmi lesüllyedésével is. Jellemzően a szegényebb réteg által lakott terület, akik java részt közfoglalkoztatásból és segélyből élnek. A városrehabilitáció fő célja az épített környezet romlásának megállítása, visszafordítása, valamint az itt élő emberek társadalmi előrelépésének a segítése, a velük szemben állított előítéletek leküzdésében való szociális segítségnyújtás, egy élhetőbb környezet megteremtésének támogatása átfogó fejlesztéssel és szemléletformálással. Tervezett fejlesztése A terület megújításának kérdése sarkalatos pont a város fejlesztése szempontjából. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a területen található házak megújítása önerőből nem megvalósítható, nem életszerű. A terület fejlesztésének egyik lehetséges alternatívájaként az egyébként is sok esetben bontás kész házak kisajátításával és elbontásával, majd egységes szerkezetben történő újjáépítésével lehetne leginkább egységes szerkezetben megújítani a városrész legkritikusabb részeit. Az így megépült lakóházakat a későbbieken akár szociális bérlakásként, akár pedig piaci alapon bérbe lehet adni, értékesítésre kerülhetnek. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 159. oldal a 349-ből

160 3.6 A fejlesztések ütemezése Projekt megnevezése III. IV. III. IV. III. IV. III. IV. III. IV. I. II. n. n. I. II. n. n. I. II. n. n. I. II. n. n. I. II. n. n. I. II. né. n.é. é. é. né. n.é. é. é. né. n.é. é. é. né. n.é. é. é. né. n.é. é. é. né. n.é. Sió csatorna komplex fejlesztésee Közlekedés- Agglomeráció tömegközlekedésének fejlesztése Térségi Tudásközpont építése Szekszárdon Szociális városrehabilitáció: "Csikágó városrész rendezése" A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése Szekszárdi közösségfejlesztési központ Alapinfrastruktúra fejlesztés az Ipari Övezetben Paksi Atomerőmű bővítésére való felkészülés Szálláshelyfejlesztés piaci alapú bérlakások építésével Térségi infrastruktúra fejlesztése Térségi gazdasági 160. oldal a 349-ből III. n. é. IV. n. é.

161 társaságok felkészítése Élményfürdő továbbfejlesztése, jégcsarnok kialakítása Tolnai hagyományok, ízek utcája Városon belüli kerékpáros szolgáltatások kialakítása A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés. Gazdasági, és kereskedelemfejlesztési regionális társaság kialakítása Társadalmi támogatottsággal rendelkező sportkezdeményezések támogatása Általános-, és középiskolai sportinfrastruktúra fejlesztés, tartalom 161. oldal a 349-ből

162 fejlesztés, csarnok Felszíni víz elveztés belterüle, záportározó,mederrendezés Belterületi utak, járdák fejlesztése Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése, közterület fejlesztés Egészségipari fejlesztések Térségi egészségcentrumok kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások racionalizálása Akadálymentes háziorvosi rendelők kialakítása Piaci alapú idősek otthona létesítése Hajléktalan gondozási központ Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése Szociális bérlakás építés Piaci bérlakás építés Inkubátorház, kereskedőház. Szekszárd térségében jelen levő gépipari cégek 162. oldal a 349-ből

163 fejlesztése. Klaszter szervezés, ökopiac Élelmiszeripar konzervipar fejlesztése, a konzerv, és húsipar piacra jutását segítő szolgáltatások fejlesztése Szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével Tolnai ízek védjegyrendszer bevezetése Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának 163. oldal a 349-ből

164 megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként Gemenc fejlesztése A beruházások ütemezése az alábbi szempontok figyelembevételével történt: 1. A beruházások egymásra épülését a kulcsprojektek meghatározásával, majd a függő projektek azonosításával szükséges megkezdeni. A projektek egymáshoz való viszonyát a projekt típusok áttekintése táblázat tartalmazza. 2. Ezt követően azonosításra kerültek azon hálózati, és integrációs összefüggések, amelyek a kialakított eredmények alkalmazhatóságát nagyban befolyásolják. 3. Az így felállt sorrend városüzemeltetési településfejlesztési szempontból került tovább ütemezésre. 4. A kialakított ütemezés végül a tervezett előkészítési megvalósítási idők figyelembevételével került véglegesítésre. 5. A tervezett ütemezés Európai Uniós intézményrendszer szempontjából a tervezési programok alapján folyamatosan karbantartandó oldal a 349-ből

165

166 3.7 A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Az egyes kiemelt beruházások MJV nagyságrendet tekintve több Milliárd Ft bekerülés költségűek, amely projektek megvalósíthatósági tanulmány, koncepció terv szintű előkészítése projektenként M Ft. Projekt megnevezése Projekt sorszáma Becsült költség Ft) Sió csatorna komplex fejlesztése Közlekedés- Agglomeráció tömegközlekedésének fejlesztése Térségi Tudásközpont építése Szekszárdon Szociális városrehabilitáció: "Csikágó városrész rendezése" A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése 6 Belterületi fejlesztés (részletes nyomvonal a projekttáblában) 6.a Bátaszék- Szekszárd- Tolna- Fadd- Dombori 6.b Szekszárd- Sötétvölgy- Kakasd- Bonyhád 6.c Szekszárdi közösségfejlesztési központ oldal a 349-ből

167 Alapinfrastruktúra fejlesztés az Ipari Övezetben Paksi Atomerőmű bővítésére való felkészülés Szálláshelyfejlesztés piaci alapú bérlakások építésével Térségi infrastruktúra fejlesztése Térségi gazdasági társaságok felkészítése Az élményfürdő fejlesztése, jégcsarnok kialakítása Tolnai hagyományok, ízek utcája Városon belüli kerékpáros szolgáltatások kialakítása A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés. Gazdasági, és kereskedelemfejlesztési regionális társaság kialakítása Társadalmi támogatottsággal rendelkező sportkezdeményezések támogatása Általános-, és középiskolai sportinfrastruktúra fejlesztés, tartalom fejlesztés, csarnok Felszíni víz elveztés belterüle, záportározó,mederrendezés Belterületi utak, járdák fejlesztése oldal a 349-ből

168 Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése, közterület fejlesztés Egészségipari fejlesztések Térségi egészségcentrumok kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások racionalizálása Akadálymentes háziorvosi rendelők kialakítása Piaci alapú idősek otthona létesítése 23 Hajléktalan gondozási központ Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése Szociális bérlakás építés Piaci bérlakás építés 27 Inkubátorház, kereskedőház Szekszárd térségében jelen levő gépipari cégek fejlesztése. 30 Klaszter szervezés, ökopiac oldal a 349-ből

169 Élelmiszeripar konzervipar fejlesztése, a konzerv, és húsipar piacra jutását segítő szolgáltatások fejlesztése Szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével Tolnai ízek védjegyrendszer bevezetése Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként Gemenc fejlesztése oldal a 349-ből

170 170. oldal a 349-ből

171 Szekszárd MJV ágazati OP illesztés TOP Prioritás/Intézked és 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatásbővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kisés középvállalkozások nál 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejleszt és 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása Tolna megyei ITB (Ft) NTH Szekszárd ITB (Ft)NTH Tolna megyei várostérség ek (járások) (Ft)NTH Tolna megyei ITB (Ft) Szekszárd Szekszárd ITB (Ft) Szekszárd ITS projekt lista TOP-ba illeszthető elemek*** Tolna megyei várostérségek (járások) (Ft) Szekszárd Projekt sorszáma az ITS-ben 7,29,31 8,14 Alapinfrastruk túra fejlesztés az Ipari Övezetben Szekszárdi közösségfejles ztési központ Projektek megnevezése Gazdasági, és kereskedele mfejlesztési regionális társaság kialakítása Inkubátorház, kereskedőház. Klaszter szervezés, ökopiac

172 családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejleszt és oldal a 349-ből 6a, 12, 13, ,11 Térségi Tudásközpont építése Szekszárdon Az élményfürdő fejlesztése, jégcsarnok Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése Tolnai hagyományo k, ízek utcája Városon belüli kerékpáros szolgáltatáso k kialakítása A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztik ai és gasztronóm iai kínálatának Belterül eti utak, járdák fejleszté se

173 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonysá g növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Önkormányza ti intézmények energetikai korszerűsítése Egészségipari fejlesztések Térségi egészségcentr umok kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások növelése Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktú rafejlesztés oldal a 349-ből

174 racionalizálás a 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájána k bővítése, fejlesztése 4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítés e, családbarát funkciók kialakítása 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva ,25, , Hajléktalan gondozási központ Általános-, és középiskolai sportinfrastru ktúra fejlesztés, tartalom fejlesztés, csarnok Szociális városrehabilit áció: "Csikágó városrész rendezése" Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítés e Akadályment es háziorvosi rendelők kialakítása Szociális bérlakás építés 174. oldal a 349-ből

175 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával 6.2. A térségi gazdaságfejlesztés hez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek 6.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése ,36 Társadalmi támogatottsá ggal rendelkező sportkezdemé nyezések támogatása Tolnai ízek védjegyrends zer bevezetése ÖSSZESEN KEHOP 175. oldal a 349-ből

176 KEHOP KEHOP KEHOP GINOP GINOP 1.1. GINOP 2.2. GINOP oldal a 349-ből 5,30,32,33,34,3 5,37 6.b. 6.c Sió csatorna komplex fejlesztése Felszíni víz elvezetés belterületi záportározó, mederrendez és Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése, közterület fejlesztés A helyi alapanyagtermelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása Közlekedés- Agglomeráció tömegközleke désének fejlesztése Gemenc fejlesztése

177 IKOP n.a. Elkerülő út fejlesztése 177. oldal a 349-ből

178 3.8 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz 178. oldal a 349-ből

179 3.8.1 Szőlőhegy városrészen megvalósítandó fejlesztés Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése Jelenleg a szekszárdi Családok Átmeneti Otthonában 7 lakószoba áll a családok rendelkezésére, azonban az épület szerkezetéből adódóan a lakószobák hasznos alapterülete nem biztosít megfelelő életteret a családok számára. A nagyobb létszámú családok elhelyezését az otthon tekintettel a kis alapterületű lakószobákra nem tudta biztosítani, vagy csak a zsúfoltság érzése mellett. Jelenleg az otthon 20 férőhellyel rendelkezik. Az elmúlt évek tapasztalatai, az otthonba való jelentkező családok és a várólistán lévő családok száma is alátámasztja a célt, hogy az intézményi befogadó kapacitás 20 főről 23 főre bővüljön. Ehhez szükséges az épület korábban kihasználatlan tereinek beépítése, megfelelő lakószobák kialakítása a hozzá tartozó konyhai egységek, vizes blokkok és közösségi helyek kialakítása és biztosítása. A Családok Átmeneti Otthonának korszerűsítése engedélyköteles tevékenység, mert a teljes tetőszerkezet cseréje és parapet magasítás kerül megvalósításra a kész engedélyezési terv alapján. Az épület tetőtéri szintjén a parapet magasítás következtében a hasznos alapterület jelentős mértékben nő, ezáltal tágasabb szobák jönnek létre. Az emeleten két új konyha és 4 új szoba kerül kialakításra. A biztonságosabb lakókörnyezet érdekében a korábbi drótkerítés helyett funkciót betöltő kerítés épül. Az eszközbeszerzés nem csupán az új helyiségek felszerelésére korlátozódik, de a meglévő, elavult IKT eszközök is cserélve lesznek, bővítve és modernizálva ezzel az infrastrukturális feltételeket. A gyermekek számára lett betervezve továbbá két udvari mozgásfejlesztő játék. A kivitelezés idejére az otthon lakói számára folyamatosan biztosítani kell az elhelyezést másik, de az előírásoknak mindenben megfelelő helyszínen. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Iparváros területén megvalósítandó fejlesztések 179. oldal a 349-ből

180 Szekszárdi közösségfejlesztési központ Alapinfrastruktúra fejlesztés az Ipari Övezetben Hajléktalan gondozási központ Szekszárdon kiemelt figyelmet fordítanak a szociális integrációra, az egészségtudatos életmód elterjesztésére. A közötti fejlesztések hatására ma már valós igény mutatkozik olyan időszakosan bentlakásos intézmény kialakítására, ahol elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek számára életvezetési tanácsadást, közösségi programokat szerveznek. A gyermekekkel történő rendszeres célzott foglalkozás a gyermekre, de a szűkebb közösségére is hatást gyakorol. Valóban érezhetővé válik a társadalmi segítségnyújtás, és ez nem egy-egy akcióra, és rövid ideig tartó programokra, hanem rendszeres, bentlakásos programsorozat keretében kerül végrehajtásra. Alapvető fontosságú, hogy az ipari parkban egységes alapinfrastruktúrát alakítsunk ki. Erre azért van szükség, hogy a tudatos belefektetés kutatás során megtalált betelepülni szándékozó cégeknek, gyors és könnyű ügyintézést, a már meglévő ipari infrastruktúra alapján hatékony építkezést és megfelelő logisztikai lehetőségeket biztosíthassunk. Az is kiemelten fontos, hogy a nagyobb beruházásokat egy városterületre koncentrálva, tematikus városrészt alakítsunk ki, természetesen ennek leginkább megfelelő helyszíne az Iparváros lehet. Erre leginkább javasolt terület a Bátaszéki-, Keselyűsi út és az M6 által közrefogott terület. A fejlesztés fő célja a SZMJV Önkormányzata tulajdonában lévő Hajléktalan Gondozási Központ épületének átalakítása -bővítése és az akadálymentes környezet kialakítása. Az elkészített építési engedélyterv szerint szerint az átalakítás során a nappali melegedő rész helyiségei összenyitásra kerülnek és egy új porta rész készül. A meglévő WC-k mellett egy akadálymentes WC és fürdő készül, külön női WC, 2 tusoló és egy mosdó helység. Az épületben a tárolókapacitás kevés, ezért egy nagyobb méretű tárolót is elhelyeztek. A nyugati bővítményben külön a nőknek kilakított 5 férőhelyes, elszeparált lakrész készül teakonyhával, fürdővel. A férfiaknak a tetőtérben lévő 6 fős rész változatlan marad, azonban a teljes keleti rész újjáépül. A földszinten 3 szobában 9, míg a míg a tetőtéri részben 2 négy fős és 1 három fős szobában összesen 11 fő elhelyezésére alkalmas új szállásrész épül. A teljes befogadóképesség így 26 fő lesz a továbbiakban. A földszinti rész helységei akadálymentes kialakításúak lesznek. A korszerűsítéssel a törvényi előírásoknak megfelelő szolgáltatás (tömegszállás jelleg megszüntetése, 1 főre jutó m2), akadálymentes környezet kerül kialakításra, ami az intézmény fenntarthatóságát biztosítja. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyes városrészeken átnyúló városi léptékű beavatkozások 180. oldal a 349-ből

181 Projekt megnevezése Leírás A Sió revitalizációja, turisztikai és gazdasági hasznosítása komoly eredményekkel kecsegtető fejlesztési terv. A kiemelt projekt főbb ütemei: a Sió revitalizációjával kapcsolatos vízügyi, infrastruktúrafejlesztési és gazdaságfejlesztési stratégia és cselekvési terv elkészítése, az érintettekkel való konzultációsorozat szervezése, a projekt országos finanszírozásának előkészítése, a megvalósításhoz csatlakozó önkormányzatok, vállalkozások és nonprofit szervezetek munkájának összefogása, támogatása. A beruházás két fő irányvonalra bontható: Projektgazda Előkészítetts ég 1. vízrendezés 2. turisztikai fejlesztések. Sió csatorna komplex fejlesztése 1. A folyómeder szabályozása, a mezőgazdasági vízhasználat lehetőségeinek bővítése, a vízi, kerékpáros és falusi túrizmus fejlesztése és az ezt támogató szolgáltatások, termékek körének kiépítése egyszerre segíti a megye szegényebb vidékeinek felemelkedését és a megye identitásának, imázsának erősítését. A Sió összeköti az ország vízrajzának két kiemelkedő természeti kincsét, a Balatont és a Dunát. A mintegy 120 km-es szakaszból 100 km a megyén keresztül halad, és a városoktól távol, a megye turisztikailag még feltáratlan területeit szeli át. (Fejér-, és Tolnamegye területét is érinti a csatorna). A meder rendezésével és vízszállító képességének helyreállításával javulna a vízgazdálkodás, ami nemcsak a vízi közlekedést biztosítaná, de lehetőséget teremtene a mezőgazdasági területek szükség szerinti öntözésére is, illetve így a Sió teljes szakaszán használhatóvá válna a vízi turizmus számára. 2. A töltéseken turisztikai és egyben hivatásforgalmat is szolgáló összefüggő kerékpárutat kell kialakítani. A fejlesztés szervesen kapcsolódna a Balaton kiemelt üdülőövezetéhez, gazdagítaná az ottani kínálatot és programot kínálna a meghosszabbított szezonban. A kiépített megállóhelyek, pihenők alkalmasak lennének arra, hogy a Sió tágabb vonzáskörzetében található értékeket (ozorai és simontornyai vár, felsőrácegrespusztai Illyés Gyulához és Lázár Ervinhez kötődő irodalmi túrák szervezésére alkalmas pontok, kúriák, a kölesdi és tengelici kastélyok, a sióagárdi tájházak, valamint a pincefalvak) szolgáltatások nyújtásával turisztikai attrakciókká fűzzék. Átfogó cél, hogy a megyében összefüggő kerékpárút-hálózatot, és erre felfűzött komplex turisztikai kínálatot alakítsanak ki. A turisztikai attrakciókra épülő, már meglévő kerékpárút-hálózat szakaszait is magába foglaló, megyei összefüggő kerékpárút egyben a szomszédos megyék (Somogy, Fejér, Baranya) nagyobb turisztikai értékeinek elérését is szolgálják. Kiemelten fontos a nyolc záportározó turisztikai hasznosítása. Megyei Önkormán yzat Megyei vízrendezé si terv keretén belül Feladatok: Sió revitalizációjaval kapcsolatos vízügyi, infrastruktúrafejlesztési és gazdaságfejlesztési stratégia és cselekvési

182 Közlekedés- Agglomeráci ó tömegközlek edésének fejlesztése terv megalkotása, konzultációsorozat szervezése. A beruházás megyei vízrendezési terv keretén belül került előkészítésre, azonban a csatlakozó beruházások, és azok infrastruktúra igények koordinációja szükségessé teszi a megyei koordináció érdemi erősítését. Jelenleg a VIZIG, és a DDNP bevonásával kerülnek kidolgozásra a területet érintő fejlesztések. A projekt országos finanszírozásának előkészítése. A megvalósításhoz csatlakozó önkormányzatok, vállalkozások és nonprofit szervezetek munkájának összefogása, támogatása. Szekszárd az alábbi pontokon tud csatlakozást képezni a beruházással: a, Palánki városrészben a Sió kikötő fejlesztése, amely városi vízi kapuként képes működni. b, A Sió-zsilip fejlesztése, amely közigazgatásilag Bogyiszlóhoz tartozik, azonban jól illeszthető a szekszárdi turisztikai attrakciók hálózatába. Sió csatorna komplex fejlesztése, a Sió vízi útként történő hasznosítása, a Palánki kikötő megépítésének gondolata a Tolna Megyei Területfejlesztési programban is szerepel, egyik legfontosabb célkitűzésként. A Sió hajózhatóvá tétele érdekében azonban nem elég csak mederrendezésben gondolkodni, ennek megvalósítása nagyobb méretű fejlesztést, megyehatáron átnyúló műszaki beavatkozásokat igényel. A Sió csatorna komplex fejlesztése projektet szükséges a jelenleg folyamatban lévő, várhatóan 2015-ben el készülő, Sió Nagyvízi mederkezelési tervvel összhangban készíteni. A Sió revitalizációja, turisztikai és gazdasági hasznosítása komoly eredményekkel kecsegtető fejlesztési célkitűzés. A meder rendezésével és vízszállító képességének helyreállításával javulna a vízgazdálkodás, ami nem csak a vízi közlekedést biztosítaná, de lehetőséget teremtene a mezőgazdasági területek szükség szerinti öntözésére is, illetve így a Sió, teljes szakaszán használhatóvá válna a vízi turizmus számára. A partnerségi egyezetés során funkcionális várostérségi önkormányzatok jelentős részétől érkezett kérés, a tömegközlekedés egységesítésére és fejlesztésére, a menetrendek racionalizálására és összehangolására. A buszforgalom átszervezésekor éppúgy fontos a kihasználtság, mint a munkába járók igényeinek megfelelő útvonalak és menetrend kialakítása. Az egyeztetések során felmerült a jelenlegi menetrend raconalizálása: akár kisebb buszokkal, de nagyobb járatsűrűséggel történő fejlesztése. Az egyes változatok költségvetési kihatásának vizsgálatához pontos gazdasági, hatékonysági számítások elvégzése és egy teljes napi menetrend megtervezése szükséges, melyhez szakirányú tervezőt kell bevonni. Kiemelten fontos a buszpályaudvar korszerűsítése, felújítása összhangban a vonatpályaudvar fejlesztésével. Az intermodális csomópontokban P+R parkolók kialakítása szükséges, de megoldhatóvá kell tenni a pályaudvar környékén a kerékpárok biztonságos elhelyezését is. Az eredmények alapján érdemes lesz megvizsgálni új piaci szereplő, akár egy önkormányzati tulajdonú cég bevonását a tömegközlekedésbe. A tömegközlekedés új menetrendjének bevezetésével párhuzamosan javasolt egy utas tájékoztatási rendszer kialakítása 182. oldal a 349-ből Gemenc Volán Zrt., Tolna Megye, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata Részben előkészítet t, megalapoz ó tanulmánn yal rendelkezi k

183 is, mely funkcióival az utazás komfortérzetének növelését és hosszútávon a szolgáltatás kihasználtságát segíti elő. A GPS alapú rendszer segítségével az utasok mindig aktuálisan tájékozódhatnak az induló járatokról, az aktuális forgalmi helyzetről, az esetleges késésekről, pótjáratokról, stb. Az utast aktuálisan érdeklő menetrendi adatok kiválasztása (a csatlakozás tervezése) általában nehézkes és időt rabló. Ezért a közepes vagy nagy forgalmú megállóhelyekre (átszállópontokra) néhány soros elektronikus kijelzők telepítése javasolt, melyek vizuális (és audio) tájékoztatást adnak. Mind a multi modális átszállóhelyek, mind pedig a fontosabb megállók esetében javasolt menetjegy automaták telepítése. A járműfedélzeti telematikai fejlesztéseket a meglévő forgalomirányítási (vállalatirányítási) rendszerhez illesztve javasolt igazítani. Az utazással kapcsolatos elektronikus fedélzeti tájékoztatás az autóbuszokon szintén fejlesztendő. Ennek első lépéseként már folyamatban van a DDOP /B számú és Közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése című pályázat megvalósítása, mely során az alábbi intézkedések valósulnak meg: - Hunyadi utcai csomópont fejlesztése - jobbra kanyarodó sáv, - Utas tájékoztató és kamerarendszer kiépítése, - Csatári körforgó utáni megálló átépítése Beruházás költsége: 198 millió Ft Elnyert támogatás: 179 millió Ft. Fontos, hogy rendszer kiépítését ki kell terjeszteni valamennyi jelentősebb forgalmú megállóra. Szekszárd belső közlekedésére nézve komoly terhet jelent, hogy bár a tranzitforgalom számára elkerülő út épült, az észak-déli forgalom a belvárost átszelő 56-os úton halad át, amely nem bővíthető az igényeknek megfelelően, így szükséges egy elkerülő kiépítése. Elkerülő út fejlesztése A szerkezeti terv tartalmazza az elkerülő út tervezett nyomvonalát, amely az 56-os út tehermentesítését szolgálná oldal a 349-ből

184 184. oldal a 349-ből

185 A helyi alapanyagtermelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása A szekszárdi térség mind borászatban, mind pedig gasztronómiában gazdag, nagy hagyományokkal rendelkező terület. Szekszárdon és környékén a jó éghajlati és domborzati viszonyoknak köszönhetően több mint 2000 hektáron folyik szőlőtermesztés. A 2012-es évben az Év borásza és az Év pincéje cím is a térségben talált gazdára. Az ültetvények nagyobb része (mintegy 70:30 arányban) kék fajtákból áll míg a fennmaradó rész fehér szőlőből. A környék jellegzetes fajtái (merlot, cabernet franc és sauvignon, chardonnay) és az ezekből készült jellegzetesen a vidékre jellemző borok (bikavér, kadarka) hatalmas nemzetközi kereskedelmi potenciált jelentenek. A térség meghatározó termékei még a méz (közel két tucat méztermelő), a húskészítmények (közel egy tucat termelő) zöldség, gyümölcs (15-20 termelő) a tejtermékek (10-15 termelő) és nem ennyire nagy számban, de fellehetőek még helyben termelt édességek, gyümölcslevek, lekvárok, fűszerek, savanyúság, gabonaőrlemények. Az utóbbi időben pedig megjelentek a gasztronómiában, egészségügyben egyre nagyobb teret nyerő hidegen sajtolt olajok: többek között a pozitív egészségügyi hatásairól elhíresült szőlőmag olaj is. Ezen adottságokat kívánja kiaknázni, és tovább támogatni a jelenlegi törekvéseket a projekt. A térség mindezen előnyök ellenére és is komoly hátránnyal rendelkezik: jelen pillanatban a termékek igen széles palettát mutatnak. Egy-egy adott termékből sem a nemzetközi kereskedelemhez szükséges mennyiség, sem pedig a folyamatos konstans minőség nem áll rendelkezése. Ennek legfőbb oka, hogy a termelők nem egységes termelési és gyártási technológiát használnak, nincs közösen kialakított standard minőségi szűrő, valamint, hogy a termelők nem állnak termelői vagy éppen érdekszövetségekbe. További komoly gondot jelent, hogy a világpiaci trendek nem, vagy csak későn jutnak el a térségbe, így az azokra történő reagálás, esetleg előkészület jelen pillanatban kivitelezhetetlen. Gazdasági társaság Nem előkészítet t Ennek a problémának feloldásához szükséges egy logisztikai bázis kialakítása, amely nem csupán a szállítást de a termelést és a világpiaci trendekre való felkészülést is segíti és koordinálja. Olyan helyszínre van szükség ahol a termékek rakodása, tárolás, esetlegesen átcsomagolása is megoldható, amely közel van a közlekedési csomópontokhoz. Szekszárdon erre a legalkalmasabb terület a Bogyiszlói és Keselyűsi út közötti terület, Damjanich utca felőli része. Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése A kerékpárút fejlesztés három főnyomvonalon teljesülne: Szekszárd városközpont - Szőlőhegy (javítás, felújítás, közvilágítás kiépítése), Bátaszék- Szekszárd- Tolna- Fadd- Dombori valamint Szekszárd- Sötétvölgy- Kakasd - Bonyhád. Szekszárd életében nagyon fontos a turisztika. Ennek egyik kiemelt része a jelenlegi kerékpárút hálózat további fejlesztése, amely két irányban történhet meg: a városon belül valamint a térség további településeihez kapcsolódva. Emellett kiemelten fontos, hogy a térség legfontosabb útvonalai is fejlődjenek, ezek is érintsék Szekszárdot. Tolna Megye, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata Települési rendezési tervekben részben előkészítet t 185. oldal a 349-ből

186 Városon belüli kerékpáros szolgáltatás ok Bátaszék- Szekszárd- Tolna- Fadd- Dombori Ez az útvonal nagyjából km és a településeken vagy azok elkerülésével is létesíthető. Itt a már meglévő szakaszok mellé új összekötő szakaszokat létesítenénk, hogy teljes legyen az összeköttetés a települések között. A lehetőségekhez mérten minél több helyi nevezetesség és meghatározó tájkép érintésével készülne a nyomvonal a bakancsos, illetve kerékpáros túrázók részére. A környék rengeteg látnivalója közül csak néhány nagyobbat emelnénk ki: Bátaszéken a Múzeum, amelyben a Csanády gyűjtemény és egy tájház is helyet kap (3 népcsoport: németek, székelyek, felvidékiek néprajzi értékei), Szekszárdon a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a belvárosi nagy templom, valamint a régi Vármegyeház melynek udvarán található a Borkút amiből jeles alkalmakkor ténylegesen bor folyik. Tolnán a Nagyboldogasszony templom, Faddon a Mítosz Mesegaléria mely magyar népmesei hangulatot árasztó kiállítás, a művész dédszüleinek házában kiállítva. Kialakított megálló, pihenőhelyek várják a túrázókat. Tolna településszerkezeti tervében a vasút Ny-i oldalán kerékpárút kialakítása tervezett Szekszárd irányába. Szekszárd településszerkezeti terve a kerékpárút nyomvonalat nem jelöli. Tolna Szekszárddal kapcsolatos tervezett fejlesztései csak a településszerkezeti terv ismeretében került rögzítésre, településfejlesztési koncepció a vizsgálathoz nem állt rendelkezésre. Bátaszéken szorgalmazzák a kerékpárút bővítését, a munkába járók és a turizmus fellendítése érdekében. Fadd község Önkormányzat projektlistájában mind Tolnát és Fadd-ot, mind pedig a Fadd-Dombori között 5 kilométeren elterülő kerékpár út létrehozását tervezi, előbbire 300-, utóbbira 100 milliós nagyságrendű költségvetést állapítottak meg, melyet pályázati forrásból szeretnének majd finanszírozni. Szekszárd- Sötétvölgy- Kakasd-Bonyhád Ez az útvonal megközelítőleg lm hosszú. Erre is vonatkozik lehetséges jellegzetességek érintése, a pihenők kialakítása. A sötétvölgyi részen a kerékpár útvonal tartalmaznia erdei valamint erdőszéli szakaszokat is. A sötétvölgy mintegy 510 hektáron elterülő természetvédelmi terület vonzó célpont lehet a túrázók számára. Kakasdon nevezetes a Kakasdi Faluház melynek két tornya az itt élő székelyek és svábok együttélésének jelképe, Bonyhádon pedig Perczel Mór honvédtábornok nyughelye valamint az Ermel-Vojnits család impozáns kápolnája mellett a Székely Ház, Zománcgyár, Barok Orgonaépítő Műhely és még sok más látnivaló. A térségi kerékpárhálózatot az érintett települések közigazgatási határain belül a települések rendezési tervében szereplő nyomvonallal szükséges meghatározni. Kakasd község és a város településszerkezeti terveinek kapcsolatában a 6-os főútvonal mentén tervezett kerékpárút szerepel új elemként, mely kerékpárút összeköttetés Szekszárd szerkezeti tervéből hiányzik. Bonyhád város a Kakasd és Bonyhád közötti kerékpárút terveit már elkészítette. A város fejlesztési elképzelései között kiemelten hangsúlyos szerepet kap a kerékpár út belső és külső fejlesztése. Szekszárdon már jelenleg is megfigyelhető egy tudatos szemléletváltás, a kerékpáros közlekedés elősegítése. Ezt a szemléletformálást azonban tovább kell erősíteni. A városban már jelenleg is sokan veszik igénybe autó helyett kerékpárjukat. Ám mint ahogyan a nyugat-európai nagyvárosok példája mutatja: a szemlélet formálás mellett a turisztikai vonalon is komoly potenciált rejtenek magukban a szerviz és bérbringa hálózatok. A város főbb pontjait 186. oldal a 349-ből Tolna Megye Tolna Megye Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata részben előkészítet t

187 kialakítása A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztika i és gasztronómi ai kínálatának növelése Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúr afejlesztés. Gazdasági, és kereskedele mfejlesztési regionális behálózó szerviz- és bérbringa központok kialakításával akár a munkába járók, akár a turisták igényei teljes körűen kiszolgálhatók. A hálózatok üzemeltetése egyszerű és már rövidebb távon is gazdaságos lehet. Lényege, hogy a bérbe vett bringát bármely állomáson ott lehet hagyni. A már működő bérbringa hálózatok tapasztalatai alapján rövid idő alatt kialakul egyfajta kiegyenlítődés, melynek eredménye képen a bérbringa pontoknál az esti órákra megközelítőleg ugyanannyi kerékpár gyűlik fel, mint amennyit reggel kikölcsönöztek. Emellett mint minden ilyen típusú fejlesztés, az egészséges, mozgás gazdag életmód elterjedését szolgálja, amellyel hosszútávon az egészségügyi ellátások területén pénzt spórol meg. Budapesttől 150 km-re délre a Gemenci tájvédelmi körzet, a Sárköz síksága és a Mecsek nyúlványai által övezve terül el a Szekszárdi történelmi borvidék. Zombától Bátáig 12 település határában csaknem 2000 hektár tartozik a szőlőtermőhelyhez. Kiegyenlített klímája, domborzata és talajadottsága harmonikus környezetet biztosít a rangos minőségű fehér- és vörösbort adó szőlők termesztéséhez. Szekszárd, a Borút központja. A bor és a város története itt messze a múltba vezet vissza. A városban a borházak gazdag kínálata várja a kóstolni, és különleges borokat vásárolni vágyókat. A borút városi állomásai már ma is népszerűek, különleges látnivalókkal (pl.: Borkút) és remek borokkal várják a látogatókat. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a szükséges turisztikai alap infrastruktúrák mellett olyan fejlesztéseket is végrehajtsunk a borúton, amelyek annak elérhetőségét, megközelíthetőségét és használhatóságát javítják. Ehhez kapcsolódóan célszerű lenne az útvonalon kerékpáros pihenőket kialakítani, esetlegesen szervizpontokkal és bérbringa pontokkal kiegészítve. Az útvonal mentén egységes információs táblákkal, informatív útmutatókkal segítjük a tájékozódást. Érdemes fontolóra venni kerékpármosók és toalettek létesítését. Fontos egy egységes és végleges arculat és egy ehhez kapcsolódó interaktív weblap, valamint a helyszíneket bemutató, kalauzolásra is alkalmas, többnyelvű és multiplatformú mobiltelefonos applikáció kialakítása. A szekszárdi térség mind borászatban, mind pedig gasztronómiában gazdag, nagy hagyományokkal rendelkező terület. Szekszárdon és környékén a jó éghajlati és domborzati viszonyoknak köszönhetően több mint 2000 hektáron folyik szőlőtermesztés. A 2012-es évben az Év borásza és az Év pincéje cím is a térségben talált gazdára. Az ültetvények nagyobb része (mintegy 70:30 arányban) kék fajtákból áll míg a fennmaradó rész fehér szőlőből. A környék jellegzetes fajtái (merlot, cabernet franc és sauvignon, chardonnay) és az ezekből készült jellegzetesen a vidékre jellemző borok (bikavér, kadarka) hatalmas nemzetközi kereskedelmi potenciált jelentenek. A térség meghatározó termékei még a méz 187. oldal a 349-ből Megyei Gazdaságf ejlesztési Társulás Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán myzata

188 társaság kialakítása Társadalmi támogatotts ággal rendelkező sportkezde ményezések támogatása (közel két tucat méztermelő), a húskészítmények (közel egy tucat termelő) zöldség, gyümölcs (15-20 termelő) a tejtermékek (10-15 termelő) és nem ennyire nagy számban, de fellehetőek még helyben termelt édességek, gyümölcslevek, lekvárok, fűszerek, savanyúság, gabonaőrlemények. Az utóbbi időben pedig megjelentek a gasztronómiában, egészségügyben egyre nagyobb teret nyerő hidegen sajtolt olajok: többek között a pozitív egészségügyi hatásairól elhíresült szőlőmag olaj is. Ezen adottságokat kívánja kiaknázni, és tovább támogatni a jelenlegi törekvéseket a projekt. A térség mindezen előnyök ellenére és is komoly hátránnyal rendelkezik: jelen pillanatban a termékek igen széles palettát mutatnak. Egy-egy adott termékből sem a nemzetközi kereskedelemhez szükséges mennyiség, sem pedig a folyamatos konstans minőség nem áll rendelkezése. Ennek legfőbb oka, hogy a termelők nem egységes termelési és gyártási technológiát használnak, nincs közösen kialakított standard minőségi szűrő, valamint, hogy a termelők nem állnak termelői vagy éppen érdekszövetségekbe. További komoly gondot jelent, hogy a világpiaci trendek ne, vagy csak későn jutnak el a térségbe, így az azokra történő reagálás, esetleg előkészület jelen pillanatban kivitelezhetetlen. Magyarország keleti nyitása, komoly új piacokat és fizetőképes keresletet tesz elérhetővé, ezek közül is kiemelkedik az Egyesült Arab Emírségek és Quatar. Ugyanakkor a régióban csak olyan értékesítők jelenhetnek meg, akik az adott termékek értékesítésére licensszel rendelkeznek. Magyarországon ezzel jelen pillanatban a Pangulf GCC Ltd. rendelkezik. Kapcsolataikkal, infrastruktúrájukkal, tapasztalataikkal támogatják a kormányzat által létrehozandó Kereskedőházak munkáit, segítik azok működését, piaci megjelenését a térségben, valamint magyar partner-cégeiknek közvetlen, költséghatékony és professzionális piaci megjelenést tudnak ajánlani. A vízi szállítmányozás a térség jó fekvése miatt kihagyhatatlan lehetőség. Mind a Dunán mind pedig az egyéb hajózható folyókon (Tolnai-duna, Sió a mederendezés után) hatalmas mennyiségeket lehet szállítani. A terület domborzati viszonyai miatt a vasúti szállítmányozás viszonylag nehézkesebb feladat, de ezt a lehetőséget is számba kell venni. A szárazföldi szállítmányozáshoz előnyös az M6-os és az M9-es autópályák közelsége így a térség településeit kikerülve végezhető a munka, az épített környezet felesleges terhelése nélkül. Távlati célként szerepel a projekttervben egy repülőtér létrehozása az akár nemzetközi akár távolabbi belföldi szállítmányok légi úton történő teljesítéséhez. A logisztika, a szállítási útvonalak, a termelők, a bel-és külföldi kereslet összehangolása a fő cél, mely elérése a térség,az ott élők és ott termelők javát egyaránt szolgálja. Szekszárdon jelentős hagyománya van a nemzeti-, és nemzetközi szintű sportrendezvények szervezésének. A város kiemelkedő sport infrastrukturával rendelkezik, amelyet a jövőben a tömegsport bázisának növelésére, valamint a versenysport kiszolgálására kívánják hasznosítani. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata 188. oldal a 349-ből

189 Általános-, és középiskolai sportinfrastr uktúra fejlesztés, tartalom fejlesztés, csarnok Felszíni víz elveztés belterüle, záportározó, mederrende zés Belterületi utak, járdák fejlesztése Önkormányz ati intézmények energetikai korszerűsíté se Az alap-, és középfokú intézmények fejlesztését jogszabályi módosítások miatt a fentartó KLIK koordinálja. Szekszárdon a Babits Mihály Általános Iskolában, és az I. Béla király Általános Iskolában szükséges tornacsarnok kialakítás. A Magura projekt keretén belül Szekszárd belterületi vízrendezésének fejlesztése megkezdődött. Időközben az autópálya építés következményei miatt a felszíni vízelvezetés rendezése szükségessé vált. Az M6-os autópálya részűi miatt nem folyik el megfelelően a belvíz. A projekt keretében az eddig nem fejlesztett, de jelentős veszélynek kitett területeken is szükséges a belterületi vízrendezés. A teljes járda állomány meglehetősen nagy részét (kb. 20%) a as években épült betonlapos burkolat alkotja. Ezek a tömeges közműfektetéseket követően igen rossz állapotba kerültek. A betonlapok megsüllyedtek, botlás veszélyesek. Ezen kívül a városban található még számos helyen javításra szoruló aszfalt, illetve beton járda. Pl.: Parászta utca, Ezerjó utca, Tolnai Lajos utca, Kadarka utca, Rózsa utca, Esze Tamás utca, Klapka ltp., Esze Tamás utca, Vak Bottyán utca, Újfalussy utca, Pollack Mihály utca, Kőrösi CS. S. utca, Schneider köz, Bethlen G. utca, Lehel utca, Wesselényi utca, Ybl. M. ltp., Alkotmány utca, Bródy Sándor utca, Alisca utca. A városban épült utak aszfalt kopóréteg cseréje, szegély, vízelvezetésük rekonstrukciója szükségessé vált. A nagy részük elöregedett, repedezett, profilukat vesztett, a csapadékvíz megáll. A megnövekedett forgalom következtében szükségessé váltak forgalomtechnikai beavatkozások, körforgalmak kialakítása, parkolók építése. Pl.: Szőlőhegyi utca, Major utca, Cinka utca, Árnyas utca, Kerámia uta, Sárköz utca, Barany völgyi út, CSap utca, Csatári utca, Otthon utca, Csalogány utca, Május 1. utca, Bródy Sándor utca, Szent GYörgyi Albert utca, Wesselényi utca, Bor utca, Bartina utca, Remete utca, Zrínyi utca, Keselyűsi út, Béri Balogh Ádám utca. Kölcsey, Bajcsi, Perczel, Szent-Györgyi Albert u.-i, Óvoda u.-i, óvodák. Általános iskolák közül: Baka István, Dienes Valéria, Babits Mihály, (Garay János). Gimnáziumaink: Garay János, I. Béla király 189. oldal a 349-ből KLIK / Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata Pályázat Pályázat

190 Egészségipar i fejlesztések Térségi egészségcen trumok kialakítása, a rendelkezésr e álló kapacitások racionalizálá sa Akadálymen tes háziorvosi rendelők kialakítása A fejlesztés célja egy több egészségügyi szolgáltatást egyesítő egészségcentrum kialakítása, amely a betegségellátó, gyógyító tevékenység mellett az egészségmegőrzésre helyezi a hangsúlyt. A projekt célja: az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése; a munkavégző képesség gyors helyreállításának érdekében a betegségek megelőzése és korai felismerése, gyógyításának és rehabilitációjának fejlesztése; az egészségi állapota miatt hátrányos helyzetű népesség munkaerő-piaci esélyeinek javítása; a munkafeltételek javítása az elmaradott régiók egészségügyi szektorában, az infrastruktúrafejlesztés és a hozzá kapcsolódó korszerű eszközökkel való ellátottság által. Ennek megfelelően egy olyan komplex térségi egészségcentrum kerül kialakításra Szekszárdon, amely: a szűken vett gyógyító ellátás mellett egészségfejlesztési, koordinációs és kommunikációs feladatokat is ellát, ahol a különböző szolgáltatások egy intézményen belül koncentráltan elérhetőek. Emiatt a szakorvosi rendelő kialakítása kiemelt fontosságú program a térség egészségmegőrzésében, a lakosok hatékony rehabilitációjában, a térség jelenlegi hátrányos helyzetének enyhítésében és gazdasági felzárkóztatásában. A projekt hosszú távú céljai: A meghatározott népegészségügyi céloknak megfelelően a mutatók javítása. A vezető halálokok, a keringési betegségek és a daganatok számának csökkentése a korai és hatékony szűrés és a modern diagnosztika adta lehetőségek segítségével. Az aktív korúak nemzetközi összehasonlításban magasnak számító korai halálozási arányának csökkentése. A betegségek gyógyulási idejének lerövidítése, a foglalkoztatottak táppénzes napjai számának csökkentése. A foglalkozási megbetegedések miatti rokkantosítások számának csökkentése a korszerű ellátás és a könnyen elérhető, hatékony rehabilitáció segítségével. A projekt rövid távú céljai: Modern, kulturált ellátási feltételek (komfortos rendelők, kiszolgálóhelyek) biztosítása a lakosság számára. Költséghatékonyság: egy épületben működő kistérségi járóbeteg-szakellátó, diagnosztikai és szűrőközpont létrehozása. A háziorvosok terápiás tevékenységének támogatása a korszerű diagnosztikai vizsgálatok elérésének megkönnyítésével. A lakóhelyükön, illetve ahhoz közel tényleges ellátást kapó betegek arányának növelése. Meg kell fontolni, hogy érdemes-e a város összes háziorvosi rendelőjét akadálymentesíteni, hiszen az egyfelől komoly költséget jelent, másfelől nem mindenhol oldható meg racionális költségkeretek között a mentesítés. Célszerű lenne akár városrészenként a jelenlegi rendelők közül egyet-egyet kijelölni, ahol a beruházást különösen drágává tévő eszközök (pl. lift, lépcsőlift, stb.) beépítése nem szükséges oldal a 349-ből GYEMSZI / Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata/ Orvosi körzetek

191 Szociális bérlakás építés Piaci bérlakás építés Inkubátorhá z, kereskedőhá z. Szekszárd térségében jelen levő gépipari cégek fejlesztése. Klaszter szervezés, ökopiac Élelmiszerip ar A város lassú elöregedése sajnos komoly problémát jelent hosszútávon, így az Önkormányzat egyik fő célkitűzése a fiatalok helyben tartása, a családok támogatása. Ennek egyik jelentős eszköze lehet a szociális bérlakások építése, ahol nem csupán a nehéz helyzetben lévő családok, egyedülállók juthatnak segítséghez, de fecskeházként funkcionálva a fiatal pároknak is segíthet megalapozni jövőjüket, így Szekszárdon tartva őket. A város hosszútávú fejlődéséhez szükséges egy lépéssel mindig az aktuális helyzet előtt járni. Szekszárd Megyei Jogú Város tudatos jövőképének egyik alappillére a népességtervezés, az elöregedés megállítása, a fiatal munkaerő helyben tartása és bevonzása. Ennek érdekében a város tudatos befektetés ösztönzéssel, területek kiajánlásával kívánja segíteni a megfelelő minőségű, modern piaci bérlakások építését, különös tekintettel a Paksi Atomerőmű bővítésére, mely ehhez megteremti a vásárlóerővel rendelkező keresletet. A szekszárdi térség, kitűnő környezeti adottságai és termelési, gyártási hagyományai ellenére is komoly hátránnyal rendelkezik: jelen pillanatban a termékek igen széles palettát mutatnak. Egy-egy adott termékből sem a nemzetközi kereskedelemhez szükséges mennyiség, sem pedig a folyamatos konstans minőség nem áll rendelkezése. Ennek legfőbb oka, hogy a termelők nem egységes termelési és gyártási technológiát használnak, nincs közösen kialakított standard minőségi szűrő, valamint, hogy a termelők nem állnak termelői vagy éppen érdekszövetségekbe. További komoly gondot jelent, hogy a világpiaci trendek ne, vagy csak későn jutnak el a térségbe, így az azokra történő reagálás, esetleg előkészület jelen pillanatban kivitelezhetetlen. Szekszárdon mindig is nagy hagyománya volt az élelmiszer és húsiparnak, konzervgyártásnak. A város jelentős ingatlanés szaktudás vagyonnal rendelkezik. Fontos tehát, a közötti időszakban egy tudatos befektető felkutatási magatartás, valamint az ingatlanvagyon újrahasznosítására való törekvés. Ezt a folyamatot nagyban segítheti a fentebb említett kereskedőházak helyi megtelepítése, valamint a térségi tudásközpont innovációs bázisának felállítása. A kereskedőházak nemzetközi tekintésével megtalálható a célpiac, amelyre építve már könnyebben lehet forrásokat allokálni a fejlesztésekre. Szintén kiemelten fontos a szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével. Ehhez a technológiai fejlesztéseken és a termelésbiztonság növelésén túl szükséges egy komolyan felépített marketingstratégia is. Itt az egyik legnagyobb feladat mindenképpen a mennyiségi termelés minőségi elvárásoknak megfelelő biztosítása lesz. A térség egyik legfontosabb ágazata a tejipar: fontos, hogy a helyben termelt alapanyagok felhasználásával, csakúgy, mint a húsipar esetében itt is a nemzetközi trendeknek megfelelő termékek és irányvonalak rajzolódjanak ki a fejlesztések nyomán. Fel kell mérni a jelenleg rendelkezésre álló alapanyag mértékét, meg kell tervezni termelők hálózatát, a termelési kapacitás növelését a minőségi szempontok lapján működő klaszterek felállítását. Erre lehet ráültetni majd a későbbiekben az egyes speciális termék innovációkat oldal a 349-ből üzemeltet ői Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata/ Vállalkozó Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata/ Vállalkozó Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata/ Vállalkozó Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata/ Vállalkozó Szekszárd Megyei Jogú Város

192 konzervipar fejlesztése, a konzerv, és húsipar piacra jutását segítő szolgáltatás ok fejlesztése Szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével Tejipari és húsipari alapanyagok ra épülő termékfejles ztés, élelmiszerip ari és mezőgazdas A szekszárdi térség mind borászatban, mind pedig gasztronómiában gazdag, nagy hagyományokkal rendelkező terület. Szekszárdon és környékén a jó éghajlati és domborzati viszonyoknak köszönhetően több mint 2000 hektáron folyik szőlőtermesztés. A 2012-es évben az Év borásza és az Év pincéje cím is a térségben talált gazdára. Az ültetvények nagyobb része (mintegy 70:30 arányban) kék fajtákból áll míg a fennmaradó rész fehér szőlőből. A környék jellegzetes fajtái (merlot, cabernet franc és sauvignon, chardonnay) és az ezekből készült jellegzetesen a vidékre jellemző borok (bikavér, kadarka) hatalmas nemzetközi kereskedelmi potenciált jelentenek. A térség meghatározó termékei még a méz (közel két tucat méztermelő), a húskészítmények (közel egy tucat termelő) zöldség, gyümölcs (15-20 termelő) a tejtermékek (10-15 termelő) és nem ennyire nagy számban, de fellehetőek még helyben termelt édességek, gyümölcslevek, lekvárok, fűszerek, savanyúság, gabonaőrlemények. Az utóbbi időben pedig megjelentek a gasztronómiában, egészségügyben egyre nagyobb teret nyerő hidegen sajtolt olajok: többek között a pozitív egészségügyi hatásairól elhíresült szőlőmag olaj is. Ugyanakkor elmondható, hogy a termékek és termelők minőségbeli és szakmai sokszínűsége komoly hátrányt is eredményezhet. Ma már a borpiac is a folyamatosan fejlődő, újabb és újabb fajtákat, termék innovációkat kutató, minőségorientált piacok közé tartozik. A komoly nemzetközi versenyben csak annak a régiónak van esélye, aki a mennyiségi termelés mellett képes minőséget is produkálni, képes a folyamatos megújulásra, a szakmai alapokon nyugvó termelésre. Ez azonban nem elérhető egy stabil és versenyképes tudásbázis nélkül. Ezt a szakmai hátteret teremti meg a szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása. A központ szakmai tudását a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködése biztosítja. A Tolnai Ízek kezdeményezés a minőségi tolnai élelmiszertermelőket segíti piacrajutással, védjeggyel, egységes marketing akciókkal. A vízi szállítmányozás a térség jó fekvése miatt kihagyhatatlan lehetőség. Mind a Dunán mind pedig az egyéb hajózható folyókon (Tolnai-duna, Sió a mederendezés után) hatalmas mennyiségeket lehet szállítani. A terület domborzati viszonyai miatt a vasúti szállítmányozás viszonylag nehézkesebb feladat, de ezt a lehetőséget is számba kell venni. A szárazföldi szállítmányozáshoz előnyös az M6-os és az M9-es autópályák közelsége így a térség településeit kikerülve végezhető a munka, az épített környezet felesleges terhelése nélkül. Távlati célként szerepel a projekttervben egy repülőtér létrehozása az akár nemzetközi akár távolabbi belföldi szállítmányok légi úton történő teljesítéséhez. A logisztika, a szállítási útvonalak, a termelők, a bel-és külföldi kereslet összehangolása a fő cél, mely elérése a térség,az ott élők és ott termelők javát egyaránt szolgálja oldal a 349-ből Önkormán yzata/ Vállalkozó Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata/ Vállalkozó Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata/ Vállalkozó

193 ági gépgyártás szekszárdi központtal Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatásfejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudománye gyetem szakmai együttműkö désével Tolnai ízek védjegyrend szer bevezetése Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműkö dések (klaszterek, projektszerv ezetek) 193. oldal a 349-ből Pécsi Tudomány egyetem / Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata/ Vállalkozó Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata

194 támogatása a Tolna megyei vállalkozáso k piaci szerepvállal ásának megerősítés e érdekében ágazatonkén t, illetve termékpályá nként Gemenc fejlesztése A projekt javaslat Szekszárd MJV - DDNP konzorciumban megvalósíthatsági tanulmánnyal rendelkezik. A projekt célja a GEMENC turisztikai hasznosítása. A tanulmány kikötőfejlesztéssel bővül. Megyei Gazdaságf ejlesztési Társulás/ Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata 194. oldal a 349-ből

195 Projekt típusok áttekintése Projekt megnevezése Projekt sorszáma Kulcsprojekt Függő projektek Integrált projekt Hálózatos projekt Akcióterületi/ városrészi projekt Sió csatorna komplex fejlesztése 1 Igen Igen Közlekedés- Agglomeráció tömegközlekedésének fejlesztése 2 Igen Igen Térségi Tudásközpont építése Szekszárdon 3 Igen Városközpont akcióterület Szociális városrehabilitáció: "Csikágó városrész rendezése" A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése 4. igen 5 Igen Igen 6 Igen Igen Igen Alsóváros akcióterület 6.a. Igen Igen 12. Palánk 6.b. igen Igen Igen 6.c. igen Igen Igen Szekszárdi közösségfejlesztési központ 7 9. Iparváros Alapinfrastruktúra fejlesztés az Ipari Övezetben 8 9. Iparváros

196 Paksi Atomerőmű bővítésére való felkészülés Szálláshelyfejlesztés piaci alapú bérlakások építésével Térségi infrastruktúra fejlesztése Térségi gazdasági társaságok felkészítése 9 2,5,27 Igen Városközpont akcióterület Az élményfürdő fejlesztése, jégcsarnok kialakítása 10 7 Városközpont akcióterület Tolnai hagyományok, ízek utcája 11 Városközpont akcióterület Városon belüli kerékpáros szolgáltatások kialakítása A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés. Gazdasági, és kereskedelemfejlesztési regionális társaság kialakítása Társadalmi támogatottsággal rendelkező sportkezdeményezések támogatása Általános-, és középiskolai sportinfrastruktúra fejlesztés, tartalom fejlesztés, csarnok Igen 2 Igen Igen 5 7,10,15 Igen Felszíni víz elveztés belterüle, záportározó,mederrendezés 17 Igen 196. oldal a 349-ből

197 Belterületi utak, járdák fejlesztése 18 Igen Igen Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése, közterület fejlesztés Egészségipari fejlesztések Térségi egészségcentrumok kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások racionalizálása Igen Igen Igen 5. Alsóváros 6. Bakta 3. Bottyánhegy Akadálymentes háziorvosi rendelők kialakítása 22 Igen Piaci alapú idősek otthona létesítése 23 Városközpont akcióterület Hajléktalan gondozási központ Iparváros Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése Szőlőhegy Szociális bérlakás építés 26 Piaci bérlakás építés 27 Elkerülő út építése 28 igen Igen 197. oldal a 349-ből

198 Inkubátorház, kereskedőház. Szekszárd térségében jelen levő gépipari cégek fejlesztése ,8,14 Igen 5,8,14,28,29 Igen Klaszter szervezés, ökopiac 31 Élelmiszeripar konzervipar fejlesztése, a konzerv, és húsipar piacra jutását segítő szolgáltatások fejlesztése Szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével Igen 5,8,14,28,29,31 Igen 5,8,14,28,29,31 Igen 5,8,14,28,29,31 Igen 5,8,14,28,29,31 Igen Tolnai ízek védjegyrendszer bevezetése 36 Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként oldal a 349-ből 5,8,14,28,29,31 Igen

199 Gemenc fejlesztése 38 1 Igen 199. oldal a 349-ből

200 4 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (AMENNYIBEN A TELEPÜLÉSEN TALÁLHATÓ SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET) 4.1 Helyzetelemzés Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében. A szakirodalom szegregátumként határozza meg azokat a területeket ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Szegregációnak a településszociológia azt a jelenséget nevezi, amelynek során a különféle társadalmi rétegek lakóhelye térbenileg elkülönül. Az adott terület, település, vagy városrész, amelyben egy sajátos népcsoport koncentrálódik, területileg és szociológiailag is fokozatosan elhatárolódik a településhálózat, illetve a város többi részétől. A társadalmi távolság ily módon térbeli távolsággá is válik. A szegregáció tehát a társadalmi rétegek térbeli elkülönülése, meghatározott városrészek, vagy területek társadalmi struktúráján belül egy-egy réteg városi, illetve összterületi arányához viszonyított túlsúlya. A szegregáció a lakóhelyi és az életkörülmények szintkülönbségét, társadalmi hátrányokat jelent, mert felerősíti a társadalmi-strukturális helyzetből adódó különbségeket. (Farkas J ) MELYEK A VÁROS ROSSZABB STÁTUSZÚ TERÜLETEI, AHOL A NÉPESSÉG TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE ÉS A TERÜLET FIZIKAI JELLEMZŐI IS KEDVEZŐTLENEBBEK. A KSH a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégezte a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történt oldal a 349-ből

201 A KSH-tól kapott lehatárolás azt mutatja, hogy Szekszárdon 1 szegregátum található: Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u. által határolt terület. Mindamellett a KSH adatelemzési korlátai miatt a fenti terület nem fedi le teljesen a beavatkozási szükségletet. A tényleges beavatkozási területet az akciótervben mutatjuk be. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk Szekszárd főbb demográfiai eloszlási mutatóit a város egészében és a lehatárolt szegregált területen: Mutató megnevezése Lakónépessé g száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Szekszárd összesen 1. szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) ,4 62,3 24, ,4 64 7,6 Lakónépesség kor szerinti összetétele Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás 201. oldal a 349-ből

202 A 2011-es népszámláláskor Szekszárd Megyei Jogú Város lakónépessége fő volt. Szekszárd lakónépességének korcsoport szerinti vizsgálatakor megállapítható, hogy a város egészét nézve magas a 60 éven felüliek aránya (24,3%), és alacsony a 0-14 évesek aránya (13,4%). Ezzel szemben a szegregált területen pont fordított az arány, vagyis a 60 éven felüliek aránya lényegesen alacsonyabb (7,6%), mint a 0-14 évesek aránya (28,4%). Az alábbiakban a város egészére és a szegregált területre jellemző legfontosabb szegregációs mutatókat összegezzük: Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedele mmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedele mmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Szekszárd összesen 1. szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) Főbb szegregációs mutatók Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás Foglalkoztatott ak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 11,2 36,4 7, ,5 63,8 71,6 53,7 27,1 58,6 A táblázat jól mutatja, hogy a szegregált területen nagyon alacsony az iskolázottság, és ebből következően nagyon magas a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya, és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Szekszárd egészében: Nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint álláskeresők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb végzettség Év fő fő % fő % fő % , , , , , , , , ,9 forrás: 2013 Helyi esélyegyenlőségi program A következő táblázat a lakásállományon belül az alacsony komfortfokozatú lakások arányát mutatja be oldal a 349-ből

203 Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Szekszárd összesen ,1 1. szegregátum ,9 (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) Lakásállomány komfortfokozata Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás Szekszárd Megyei Jogú Városban a 2011-es népszámlálási adatok alapján összesen lakás található, amelynek 3,1%-a alacsony komfortfokozatú. A szegregált területen ez az arány 17,9%. A 2011-es népszámlálás adatai alapján lehatárolt szegregált terület a 2008-ban készített (2001-es népszámlálás adatai alapján) Antiszegregációs tervben szereplő 2. számű szegregált területnek felel meg (Bencze F.u. - Kövendi S.u. - Tartsay V.u. - Halasi S.u.). A következő táblákban a 2008-as Antiszegregációs Tervben szereplő szegregációs mutatókat hasonlítjuk össze a 2011-es népszámlálási adatokkal a város egészében, és az akkori, illetve mostani szegregált terület adataival: Mutató megnevezése Lakónépessé g száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Szekszárd összesen ben Szekszárd összesen 2001-ben 1. szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) 2011-ben Antiszegr.ter._2. (Bencze F.u. - Kövendi S.u. - Tartsay V.u. - Halasi S.u.) 2001-ben ,4 62,3 24, ,7 66,2 18, ,4 64 7, ,6 60,1 14,3 Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás, 2001-es Népszámlálás Az adatokból látható, hogy a város egészében nőtt a gyermekek és az aktív korúak aránya, szemben a 60 éven felüliek csökkenő arányával. A szegregált területen pont fordított tendencia figyelhető meg, vagyis a gyermekek és az aktív korúak aránya csökkent, és a 60 éven felüliek aránya pedig növekedett. Mutató Legfeljebb Rendszeres Legfeljebb Foglalkoztatottak Foglalkoztatott 203. oldal a 349-ből

204 megnevezése Szekszárd összesen 2011-ben Szekszárd összesen 2001-ben 1. szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) 2011-ben Antiszegr.ter._2. (Bencze F.u. - Kövendi S.u. - Tartsay V.u. - Halasi S.u.) 2001-ben általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül munkajövedele mmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás, 2001-es Népszámlálás általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedele mmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül aránya a éves népességen belül nélküli háztartások aránya 11,2 36,4 7, ,5 19,2 38, ,3 33,7 63,8 71,6 53,7 27,1 58,6 69,3 64, ,1 56,9 A város egészére és a szegregált területre is igaz, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül csökkent, tehát az iskolázottság folyamata jó irányba halad. Ennek ellenére a szegregált területen 2011-re csökkent a foglalkoztatottak aránya 2001-hez képest, és ezzel összefüggésben nőtt a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Szekszárd összesen , ben Szekszárd összesen , ben 1. szegregátum ,9 (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) 2011-ben Antiszegr.ter._2. (Bencze F.u ,6 Kövendi S.u. - Tartsay V.u. - Halasi S.u.) 2001-ben Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás, 2001-es Népszámlálás A KSH-tól megkapott adatok szerint nőtt a szegregált területen a lakásállomány száma 2001 óta. Az alacsony komfort fokozatú lakások száma lényeges javulást mutat a város egészében és a szegregált területen is oldal a 349-ből

205 TERÜLET INFRASTRUKTÚRÁLIS ELLÁTOTTSÁGA (KÖZMŰVEK, UTAK, JÁRDÁK ÁLLAPOTA) A Halas utca - Búzavirág utca - Bencze Ferenc utca kátyúzása, zúzottkövezése az idei évben megtörtént. A Halas utca - Kisfaludy utca, valamint Búzavirág utca járdafelújítása az idei járólapos járda felújítási programban szerepel. Mentő-, tűzoltókocsik által a terület megközelíthető. EGÉSZSÉGRE KÁROS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK MEGLÉTE A szegregált területről elmondható, hogy a közelében jelentős kiterjedésű környezetszennyező ipar nem működik, ilyen jellegű környezetszennyezésről nem beszélhetünk. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETŐSÉGE A közszolgáltatások elérhetősége, hozzáférése a település minden részén megoldott. A város lakosait akadályozó infrastrukturális körülmények egyik településrészen sem állnak fenn. Közoktatási közszolgáltatások elérhetősége: A közszolgáltatások helyben, saját szakemberrel megoldottak, kivéve a gyermekjóléti alapellátások közül a házi gyermekfelügyelet ellátatlan. Szakszolgálati ellátások A pedagógiai szakszolgálati feladatokat a Városi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakmailag önálló intézmény keretében látja el. Szolgáltatásai: a gyermekek és serdülők beilleszkedési, teljesítménybeli és neurotikus tünetekben jelentkező zavarainak feltárása, komplex vizsgálata (diagnosztikai szolgáltatások, fejlesztő foglalkozások, pszichoterápia, logopédiai ellátás), terápiás és információs tanácsadás-konzultáció, szakvéleménykészítés, gyermekvédelmi feladatok, korai fejlesztés, utazó gyógypedagógus hálózat működtetése a városi intézmények ellátására. Gyógytestnevelés a 2. Számú Óvoda és Bölcsődében, a Gyermeklánc Óvodában és a Wunderland Kindergarten óvodában saját gyógytestnevelővel (szakvizsgát tett óvodapedagógus) megoldott. A város a gyógytestnevelés általános iskolai feladatellátását a Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Közoktatási Típusú Sportiskola és Pedagógiai- Szakmai Szolgáltató Intézmény tevékenységei közé delegálta, és az ottani gyógytestnevelő végzettségű pedagógus heti három órában végez gyógytestnevelést, ezen belül pedig úszást. Az 5. Számú Általános Iskola a feladatellátást saját gyógytestnevelővel oldja meg. A két gimnázium a gyógytestnevelést mint pedagógiai szakszolgálati tevékenységet önállóan oldja meg saját gyógytestnevelővel. A város felvállalta a második és ötödik évfolyamos gyermekek féléves úszásoktatását is, amelynek működtetője a Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A város közigazgatási területén lévő közoktatási intézmények és jellemzőik Óvodák 205. oldal a 349-ből

206 Szekszárdon 3 intézményben 8 feladat ellátási helyen biztosított az óvodás korú gyermekek intézményes ellátása. A mindösszesen 687 férőhellyel rendelkező óvodákba 621 gyermek jár, a kihasználtság átlagosan 90 %-os (forrás: Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 2010). A nem önkormányzati óvodákba járó gyermekek ellátásáról a következő intézmények gondoskodnak: Az Én Ovim" Óvoda és Bölcsőde (alapítványi fenntartású) Pécsi Tudományegyetem: PTE IGY Gyakorlóiskola, AMI és Gyakorlóóvoda Szekszárdi Waldorf Óvoda Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda Wunderland Kindergarten a Német Nemzetiségi Önkormányzat Óvodája. A 2013-as Közoktatási Esélyegyenlőségi tervben szereplő megállapítás: az óvodai intézmények gyermekei összetételét vizsgálva az (tag)óvodák között a HHH gyermekek arányát tekintve nincs 25 %- nál nagyobb eltérés. Általános iskolák január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át a fenntartását a korábban Szekszárd MJV Önkormányzata által fenntartott és működtetett általános iskoláknak. Ez 4 intézményt 5 feladatellátási helyen érint. Az általános iskolai férőhelyek száma a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézményekben mindösszesen 2812, a tanulók száma 2075, a kihasználtság 74 %-os. A 6-14 éves korosztály létszáma a településen 2657 fő, más településről bejár 294 gyermek (forrás: Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 2010). Nem Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartású általános iskolák: Comenius Általános Iskola Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorlóilskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda Szekszárdon az általános iskolás korosztály ellátása megoldott, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskoláztatásának feltételei biztosítottak. A városban felnőttoktatás általános iskolai tanulmányok tekintetében nem működik. Középfokú oktatási intézmények Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartású: Szekszárdi Garay János Gimnázium Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Egészségügyi-Szociális Szakképző Tagintézmény Vendéglátó Szakképző Tagintézmény Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény Egyéb fenntartású középiskolák: VM Dunántúli Agrár-Szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Szekszárdi Kolping Katolikus Szakképző Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola 206. oldal a 349-ből

207 Baptista Esély Szakképző Iskola Kodolányi János Középiskola és Kollégium Szekszárdi Szakközépiskolai Tagintézménye Egyéb köznevelési intézmények: Tolna Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) Tolna Megyei EGYMI Óvodája, Tolna Megyei EGYMI Berkes János Általános Iskolája Speciális Készségfejlesztő Szakiskolája és Kollégiuma, Tolna Megyei EGYMI Göllesz Viktor Általános Iskolája Speciális Szakiskolája és Kollégiuma, Tolna Megyei EGYMI Móra Ferenc Általános Iskolája. Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetősége: Szekszárd Megyei Jogú Város lakói számára az egészségügyi alap- és szakellátás igénybevétele helyben biztosított. A lakosság részére 14 felnőtt és 8 házi gyermekorvosi körzet áll rendelkezésre, a felnőtt fogászati rendelők száma öt, a gyermekek részére négy fogászati rendelő áll rendelkezésre. A településen szakrendelő illetve kórház működik. Szekszárdon a Humánszolgáltató Központ keretében hajléktalan ellátás (étkeztetés, nappali ellátás, szálló, utcai szociális munka), közösségi pszichiátriai ellátás, családgondozás, gyermekjóléti szolgáltatás és Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése működik. A Szociális Központ keretében étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, tartós bentlakásos ellátás működik. Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti alapellátás, mint kötelezően nyújtandó szolgáltatás a településen hozzáférhető, a bölcsődék és családi napközik rendszerén keresztül. Jelenleg az önkormányzat 2 bölcsődét működtet 139 férőhellyel (a Városi Bölcsőde férőhelyeinek száma: 125, a 2. Sz. Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi intézményében a bölcsődei férőhelyekszáma: 14). Szekszárd-Medina Óvodafenntartó Társulás által működtetett családi napközik száma: 1, benne 5 férőhellyel. A városban működnek még alapítványi családi napközik, ezek pontos számáról nincs tudomása az önkormányzatnak, mivel a működési engedélyt a Kormányhivatal adja ki. Alapvető jogszabályi rendelkezések, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat oldal a 349-ből

208 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. OKTATÁSI SZEGREGÁCIÓ PROBLÉMÁJA ÉRINTI-E AZ ADOTT TERÜLETEN ÉLŐ GYEREKEKET. AZON ISKOLÁK VIZSGÁLATA, AHOVÁ AZ ADOTT TERÜLETRŐL A GYEREKEK JÁRNAK. A HH, HHH, SNI gyermekek aránya a város óvodáiban: HH gyermekek Tanulólétszámszáma HH gyermekek aránya (%) HHH gyermekek száma HHH gyermekek aránya (%) SNI gyermekek száma SNI gyermekek aránya (%) Intézmény neve 1. Számú Óvoda tagóvodák: Kölcsey lakótelep , ,1 Wosinsky lakótelep , ,14 Bajcsy Zs.u ,61 4 8,7 1 2,17 2. Számú Óvoda tagóvodák: Kadarka utcai , ,29 1 1,47 Mérey utcai ,28 7 8,43 2 2,41 Gyermeklánc Óvoda tagóvodák Perczel óvoda , ,72 Kertvárosi Óvoda , ,6 0 0 Szőlőhegyi Óvoda , ,29 2 9,52 Wunderland ,43 7 2, Forrás: Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 2010 A HH, HHH, SNI gyermekek aránya a város általános iskoláiban: 208. oldal a 349-ből

209 Intézmény neve Baka István Általános Iskola Baka István Általános Iskola Gyógypedagógiai tagozat Babits Mihály Általános Iskola Dienes Valéria Ált. Isk. Grundschule Garay János Ált. Isk. AMI Tanulólétszám HH gyermekek száma HH gyermekek aránya (%) HHH gyermekek száma HHH gyermekek aránya (%) SNI gyermekek száma SNI gyermekek aránya (%) , , , , ,87 2 0,4 7 1, ,29 7 1,21 6 1, , , ,51 Forrás: Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 2010 A HH, HHH és az SNI gyermekek aránya az önkormányzati fenntartású középiskolákban: Intézmény neve Tanulólétszám HH gyermekek száma HH gyermekek aránya (%) HHH gyermekek száma HHH gyermekek aránya (%) SNI gyermekek száma SNI gyermekek aránya (%) I. Béla Gimnázium ,6 16 3,09 3 0,58 Garay János Gimnázium , ,8 Forrás: Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 2010 A meghatározott szegregált területről a jellemzően a következő oktatási intézményekbe járnak a gyerekek: Óvoda: körzetileg a meghatározott szegregált terület a Gyermeklánc óvodához és a Szent Rita Katolikus Óvodához tartozik. Általánosságban elmondható, hogy ezekbe az óvodákba járnak a szegregált területről az óvodás korú gyerekek, mert a többi óvoda olyan távolságban található, amit a szülők már nem szívesen választanak. Általános iskola: körzetileg a Baka István Általános Iskolához és a Dienes Valéria Általános Iskolához tartozik a terület. Az óvodákhoz hasonlóan itt is elmondható, hogy általánosságban ezekbe az iskolákba járnak a gyerekek a szegregált területről a távolság miatt. A 2010-ben készített Közoktatási Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzésének megállapításai: 209. oldal a 349-ből

210 Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma Szükséges beavatkozás Halmozottan hátrányos helyzetű adatgyűjtés/nyilatkoztatás problémái Egyéb adathiányok Halmozottan hátrányos helyzetű 3 éves kortól való rendszeres óvodába járása Iskolai szegregáció intézményi szinten A továbbtanulási arányok jelentősen eltérnek a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulók között Infrastruktúra A demográfiai táblázat adatai alapján HH gyermekek szülei alacsony arányban nyilatkoztak iskolai végzettségükről SNI gyermekek száma az egyes településeken, eljárók, bejárók adatai, HH/HHH gyermekek továbbtanulási mutató, kompetenciamérési eredményei A beóvodázási arány nem 100%- os, van beóvodázatlan HHH gyermek. A települések nem tudják, hány beóvodázatlan, 3. életévét betöltött gyermek él a településen. Szelekciós mechanizmus a Garay, a Baka iskolákban Az iskolai átalg alatti arányban tanulnak tovább érettségit adó képzésben Garay János gimnáziumban. SNI-vé minısítés meghaladja az országos átlagot Szőlőhegyi Óvodában Hiányos a pedagógusok módszertani képzettsége képzettsége hiányos a HHH és SNI gyermekek integrált nevelésével, korszerő módszertanokkal kapcsolatban Nem minden óvod rendelkezik tornateremmel Tájékoztatás a HHH státusz fontosságát illetően. Az oktatási intézmények bevonása a nyilatkoztatás kiterjesztése érdekében. Adatnyilvántartás és szolgáltatás tökéletesítése. Az óvodás korosztály, ezen belül az óvodáztatást 3 évesen igénybe nem vevők beazonosítása, státuszuk meghatározása. A HHH gyermekek beóvodázása. A szegregáció megszüntetése Pályaorientációs tevékenység, IPR Az okok feltárása: prevenciós tevékenység Korszerő pedagógiák elsajátítása, képzési terv készítése, források felkutatása Pályázat benyújtása SZEGREGÁTUM ELÉRHETŐSÉGE, KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATA A VÁROS KÖZPONTI RÉSZEIVEL. A szegregált területen a 4, 4A helyi buszjárat közlekedik az alábbi útvonalon: 4-es busz: TESCO Áruház-Kövendi u.-patyolat-tartsay ltp.-autóbusz-állomás-szent István tér-liszt Ferenc tér- Posta-Szent László u.-mérey u. óvoda-mérey u. 45.-Kőrösi Csoma Sándor u.-újfalussy Imre u. sarok- Szüret u.-zöldkert u Bottyán-hegy 4/A busz: TESCO Áruház-Kövendi u.-patyolat-bencze Ferenc u.-szövetség u.-holub József u. 22.-Szent István tér- Liszt Ferenc tér-posta-szent László u.-mérey u. óvoda-mérey u. 45.-Kőrösi Csoma Sándor u.-újfalussy Imre u. sarok-szüret u.-zöldkert u Bottyán-hegy 4.2 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyesszegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) 210. oldal a 349-ből

211 CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Az anti-szegregációs program célja az alacsony státuszú, főleg roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációja feltételeinek megteremtése, életkörülményeik javítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentése, hosszú távon megszüntetése. A helyzetelemzés alapján összhangban a szakterületi programokkal - az egyes prioritási területeken az alábbi célok kerültek megfogalmazásra: az integrált oktatás kiterjesztése, deszegregáció a közoktatásban, a romák képzettségi szintjének emelése; az alacsony státuszú népesség munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, illetve foglalkoztatottsági szintjük emelése; a lakhatási körülmények javítása, a szociális ellátórendszer fejlesztése az alacsony státuszú népességgel szembeni diszkrimináció csökkentése Az integrált oktatás kiterjesztése, deszegregáció a közoktatásban, a romák képzettségi szintjének emelése; Intézkedések a hátrányok enyhítésének elősegítésére: - A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és Szekszárd MJV Önkormányzat Humán Osztálya között ki kell dolgozni egy együttműködési rendszert, mellyel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontosan regisztrálhatóak. Ezzel segíti az intézményeket a Ktv ának betartásában, hiszen beiratkozáskor a csoportok, osztályok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát kötelezően figyelniük kell az intézményeknek. -Érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon előírásának is, melynek értelmében az óvodáknak már három éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű gyermekeket. E családok felderítése érdekében szükség van a Családsegítő Központ, Védőnői szolgálattal való szoros együttműködésére. -A hátrányos helyzetű gyermekek sikeres iskolakezdése érdekében az intézményeknek óvoda-iskola átmenetet segítő programokat kell közösen fejleszteniük ill. működtetniük. -Az integráció feltételrendszerének bővítése, integrációs támogatás igénybevétele, az IPR, Óvodai Integrációs Program bevezetése, ha azt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma indokolja. -Az általános iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulási eredményeinek, fejlődésének vizsgálata az országos kompetenciamérés eredményei alapján. Az eredmények feldolgozásának érdekében szorgalmazni kell a szülői kérdőívek pontos begyűjtését az iskolákban a mérést követően. A kapott eredmények alapján nagyobb biztonsággal lehet meghatározni a fejlesztési célokat, feladatokat, amelyek hozzájárulhatnak a meglévő hátrányok csökkentéséhez. -A középiskolai, szakiskolai teljesítmény nyomon követésére utókövető rendszer kidolgozása az általános iskolákban a közoktatásról szóló törvény alapján. A középiskolákból, szakiskolákból minden év október 31-éig beérkező visszajelzések alapján az általános iskolák a hátrányos helyzetű tanulókról is képet kapnak. Ez is hozzásegíti őket, hogy ki tudják választani a fejlesztéshez szükséges legmegfelelőbb pedagógiai módszereket. -A hátrányos helyzetű tanulókkal történő egyéni foglalkozást ösztönözni kell pl. az Útravaló Ösztöndíjprogram keretében mind az általános, mind pedig a középiskolákban. Felzárkóztató, továbbtanulásra felkészítő foglalkozások szervezésével olyan segítséget kaphatnak, mellyel hátrányaik a lehető legkisebb szintre szorulnak vissza, lemorzsolódásuk csökkenthető. -A pedagógusoknak és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottaknak is fel kell készülniük az együttnevelésre. A módszertani kultúra bővítésével, az egyéni fejlesztés elvének előtérbe kerülésével a befogadó iskolákban befogadó pedagógusokra van szükség. -Az esélyegyenlőség biztosítása nem csupán nevelési feladat. Az intézmények infrastruktúrájának igazodnia kell a megváltozott igényekhez. A fenntartónak biztosítania kell a megváltozott 211. oldal a 349-ből

212 oktatásszervezési módokhoz igazodó feltételeket. (Speciálisan képzett szakemberek foglalkoztatása, fejlesztő szoba, számítógépek ) Együttműködési rendszer kidolgozása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal határideje: december 15. Felelős: Humán osztály Feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátásának fejlesztésére: Szekszárdon a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátása, nevelése és oktatása mind az óvodában, mind az általános iskolában integráltan is folyik. Az SNI gyermekek tanulók esetében közelíteni kell az EU országainak szemléletéhez. Minden esetben az adott sajátos nevelési igényből kell kiindulni, és személyre szabottan kell az egyéni fejlesztést végezni. Az alkalmazott módszereknek és pedagógiai eszközöknek a gyermekek önmagukhoz képesti fejlődését, a továbbtanulást és a társadalomba való beilleszkedést kell szolgálniuk. E feladatok végzéséhez több felelősség hárul az intézmények pedagógusaira. Munkájuk megsegítése érdekében a humán erőforrás szakirányú fejlesztése mellett javítani kell az intézmények eszközellátottságát az SNI tanulók neveléséhez szükséges speciális eszközökkel. Az általános iskolák mellett ezekre a feladatokra a középiskoláknak is fel kell készülniük. Intézkedési rendszer kidolgozásának határideje: december 15. Felelős: Humán osztály Közoktatási szolgáltatásokhoz egyenlő hozzáférés Szekszárd MJV Önkormányzata vállalja minden évben annak vizsgálatát, hogy a hátrányos-, és halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a szegregátumban élő gyermekek egyenlő eséllyel férnek-e hozzá a Közoktatási szolgáltatásokhoz, (mint a Gyógypedagógiai tanácsadás, Korai fejlesztés és gondozás, Fejlesztő felkészítés, Nevelési tanácsadás, Logopédiai ellátás, Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, Gyógytestnevelés) és a Gyermekjóléti ellátásokhoz (mint a Gyermekjóléti szolgáltatás, Bölcsőde, Családi napközi). Az esetlegesen feltárt hiányosságokat és a tervezett korrekciós beavatkozásokat a Szekszárd MJV Esélyegyenlőségi Programjában jeleníti meg. Felelős: Humán osztály Határidő: minden év december 15. A szegregációt csökkentő, az integrációt segítendő intézkedések A Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények nagy hangsúlyt fektetnek a szegregációmentes, integrált oktatás-nevelés megvalósítására. Már az óvodában megkülönböztetett figyelmet fordítanak az esélyegyenlőség megteremtésére, a másság elfogadására és az előítéletek enyhítésére. A szegregációmentességnek mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek az egyes intézményekben működő tagóvodák mindegyike eleget tesz. A feladatellátási helyek között érvényesül azon elv, mely szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya közötti különbség ne legyen jelentős. Ugyanezen elv a csoportok között nem minden esetben tudott megvalósulni, viszont az óvodák az intézményi esélyegyenlőségi programjukban rögzítetteknek megfelelően 2008 szeptemberétől tudatosan törekednek a kiegyenlített csoportszervezésre. Az óvodai hátránykompenzáció érdekében törekednek a vegyes óvodai csoportok alakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szempontjából a heterogenitásra. Határidő: minden év június 1. Felelős: Humán osztály 212. oldal a 349-ből

213 Sani Luludyi Közhasznú Érdekvédelmi Egyesület működése: Az Egyesület 2005 májusa óta működik, céljuk egy biztonságos, kirekesztésektől mentes, multikulturális társadalom elérésében való tevékeny szerepvállalás. Egyesületük be- és elfogadó, családias légkörű, támogató közösség. A megye számos településén segítették roma civil szervezetek, tanodák, és családi napközik létrejöttét szakmai tanácsaikkal, és igény esetén a pályázatírásban is segédkeztek. Képzések, rendezvények megtartásához helyiségeiket, felszerelésüket más társadalmi szervezetek rendelkezésére bocsátják. Pályázataiknak köszönhetően évente 2-6 fő tartós munkanélküli számára biztosítanak álláslehetőséget. Oktatási, képzési, személyiségfejlesztő, munkaerő-piaci, érdekvédelmi, kulturális és prevenciós programjaik naponta 8-10 órában állnak a hátrányos helyzetű célcsoportok rendelkezésére, az év minden munkanapján, és gyakran hétvégeken is. Napi fő veszi rendszeresen igénybe szolgáltatásaikat. Az elmúlt négy nyár folyamán pótvizsgákra felkészítést is vállaltak, melyen közel száz sikeres vizsgát mutathatnak fel eredményként. 9 éve tartanak fenn közösségi teret, itt működött 4 évig a jelenleg szünetelő S.Ü.N.I. Családi Napközi, mely szeptembertől óvodás csoporttal nyit, és a 9. tanévben járó Cinka Panna Tanoda: egyéni készség- és képességfejlesztéssel, újfajta tanulási technikák megismerésével, személyiségfejlesztéssel, identitáserősítéssel, életvezetési tanácsokkal segíti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. Főbb tanodai tevékenységeik: Oktatás, tantárgyi felkészítés, tehetségkibontakoztatás.(az egyéni képességeknek és a személyes helyzetnek megfelelő fejlesztés. Családiasság, személyre szabottság, elismerés, odafigyelés, értékelés. Tanulási módszerek elsajátítása. Az iskolai teljesítmény javulásához szükséges háttérismeretek, kompetenciák, készségek erősítése alternatív pedagógiai módszerekkel. Differenciálás, kooperatív tanulás, projektmódszer, drámapedagógia, múzeumpedagógia. Műveltségi területenként megszervezett ismeretbővítő foglalkozások, témahétvégék. A tudást a tanuló nem csak elfogadja, hanem aktívan szerzi meg. Az ismeretanyag összekötése a gyermek saját élettapasztalataival. Nyelvtanítás - német, angol. Számítástechnika, Internet használat.) Nevelés, személyiségfejlesztés, készségfejlesztés. (Mentorálás. Önismereti, önérvényesítési technikák elsajátítása. Problémamegoldásra, nyitottságra, empátiára, kreativitásra nevelés. Mediáció. Beszédtechnikai, retorikai alapismeretek. Protokoll, viselkedéskultúra. Életvezetési tanácsok. Egészséges életmódra nevelés, valamint annak módszerei, hogy ezt kortárs-csoportban hogyan adhatják tovább. Mentálhigiénia, szexualitás, családtervezés, családi és nemek közötti konfliktusok kezelése, devianciák leküzdése, drogprevenció, kulturált környezet kialakítása, elsősegélynyújtási, csecsemőgondozási, házibeteg-ápolási alapismeretek. Bűnmegelőzés, katasztrófavédelem. Természetvédelem, fenntartható fejlődés. Vállalkozási, gazdálkodási alapismeretek. A társadalomismeret és a demokrácia alapkérdései. Előítéletek és leküzdésük. Esélyegyenlőség. Multikulturalizmus. A gyermekekkel, az ifjúsággal és az oktatással kapcsolatos jogok ismertetése.) Pályaorientáció. (Pályaválasztási szolgáltatás nyújtása, családlátogatás, iskolalátogatások szervezése, a továbbtanuláshoz szükséges információk, ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése.) Identitástudat erősítés. (A család és a kulturális háttér tisztelete, bevonás a programba. Roma hagyományőrzés, értékmentés, népismeret, néptánc, népzene, lovári és beás nyelvápolás, cigány rendezvények szervezése és azokon való aktív részvétel.) A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés. (Kézműves foglalkozások. Múzeumok, kiállítások, előadások látogatása. Olvasóklub. Irodalmi és képzőművészeti műhely. Újság és weblap szerkesztése. Színjátszó csoport, tánccsoport, énekkar, hangszeres zene. Kirándulások, túrák, táborozások. Sportok. Az iskolatársak és a család bevonása, integrált közösségben való megvalósulás.) 2013 szeptemberétől a Tolna Megyei kormányhivatal Munkaügyi Központja támogatásával azoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak, akik nem vesznek aktívan részt a tanoda programban, saját iskolájukban 213. oldal a 349-ből

214 biztosít az egyesület 6 fő roma származású mentort. A mentorok munkája által csökken a hiányzások, az iskolai bukások, évismétlések és a lemorzsolódások száma. Az egyesület még ezévben zajló TÁMOP projektjének célja a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiával összhangban, a szekszárdi kistérség adottságaira és a helyi szükségletekre, közösségi kezdeményezésekre épülve, 20 fő hátrányos helyzetű munkanélküli tartós elhelyezkedésének elősegítése, Gyermek és ifjúságsegítő és/vagy Házi időszakos gyermekgondozó, valamint ECDL-Start, és Családi napközi működtetője piacképes végzettségek és a kellő szakmai gyakorlat megszerzése által, 18 hónap mentorálásba ágyazott, 3,5 hónap intenzív képzés útján. A program teljes időszaka, 18 hónap alatt munkaügyi tanácsadó irodát működtetnek, amit a projektbe be nem jutott hátrányos helyzetű munkanélküliek is igénybe vehetnek. Az alacsony státuszú népesség munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, illetve foglalkoztatottsági szintjük emelése; Az önkormányzat városüzemeltetési feladatainak ellátásában a közfoglalkoztatásban dolgozók jelentős része is részt vesz. Feladataik közé tartozik pl. a közterületeken, játszótereken lévő padok, játékok, korlátok karbantartása, festése, utak, parkolók, árkok, lefolyók tisztítása. Tavasztól őszig fontos feladat a város zöld felületeinek gondozása (gyommentesítés, parlagfűirtás, fűnyírás, közterületeken levő növények, virágok gondozása, hulló levelek eltakarítása) Szekszárd város belterületének a tisztán tartása évben 314 fő vett részt közfoglalkoztatásban, napi 6 órás munkavégzéssel, ennek teljes költsége Ft, melyből a várost Ft önerő terhelte. Szekszárd város a munkaerő-piaci integráció legfontosabb elemeinek a következő célkitűzéseket tartja: támogatott munkahelyek létrehozása az alacsony státuszú népesség részére, többek között a közhasznú, a közcélú, valamint a közmunkaprogram kiszélesítése által. a roma származású fiatalok szakképesítésének, felsőfokú diplomaszerzésének, valamint munkához jutásának kiemelt támogatása. A lakhatási körülmények javítása Az Önkormányzat vállalja, hogy a lakáscélú beruházások, építések során nem épít szükséglakásokat. A város a lakáscélú beruházások kapcsán érvényesíti a dekoncentrált és integrált elhelyezés elvét. A város önkormányzata elkötelezi magát a mellett, hogy alacsony státuszú lakosokat nem koncentrál területileg. Az új bérbeadások során a megüresedő komfortnélküli lakásokat csak a komfortosítást követően ad bérbe. Kötelezettséget vállal arra, hogy a szegregátumok területén megüresedő lakásokat nem adja bérbe a szegregátumon kívüli alacsony státuszú lakosnak. Felelős: Építési Osztály Határidő: folyamatos Az Önkormányzat felülvizsgálja az önkormányzati bérlakások elosztásának módját, illetve megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy a sűrűn lakott szegregált területekről milyen módon juthatnak az alacsony státuszú lakosok bérlakáshoz. Felelős: Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. Határidő: december 15. Szekszárd MJV Önkormányzatának hosszú távú célja, hogy a pályázati lehetőségek kihasználásával növelje az önkormányzati bérlakások számát oldal a 349-ből

215 Jelenleg 322 db önkormányzati bérlakás van. A jelenlegi bérleti díjak: HM és a BM, valamint a Kórházi bérlők számára 400,- Ft/hó/m2, szociális alapú bérleti díj 200,- Ft/m2, költségalapú 600, - Ft/m2, komfortos 150,- Ft/m2, komfortnélküli 75,- Ft/m2. A szociális ellátórendszer fejlesztése A szegregált területeken élők, és általában a városban élő alacsony státuszú lakosok társadalmi integrációjának előmozdítása érdekében Szekszárd MJV Önkormányzata felkéri a Humánszolgáltató Központot, hogy: 1. A szociális hozzáférés tekintetében végezzen vizsgálatot az alacsony státuszú lakosság és a veszélyeztetett területeken élők körében, vizsgálja meg, hogy a célcsoporthoz tartozók a szociális ellátásokat (önkormányzati, munkaerő-piaci, TB, anyasági és nyugdíjszerű) elérik-e, igénybe tudnak-e venni minden olyan ellátást, amelyekhez a jogosultság feltételeivel rendelkeznek. 2. E vizsgálat alapján tegyenek lépéseket azon esetekben, ahol azt tapasztalják, hogy a célcsoporthoz tartozók a lehetséges ellátásokat nem tudják igénybe venni, pl. információ hiány vagy ügyintézési képesség hiánya miatt. Határidő: december 15. Felelős: Humánszolgáltató Központ Az önkormányzat rendszeresen áttekinti és értékeli az esélyegyenlőség érvényesülését az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, a szociális és társadalmi hozzáférés területein, az értékelés során szükségesnek mutatkozó korrekciós beavatkozásokat elvégzi és megjeleníti a város esélyegyenlőségi dokumentumaiban, mint települési esélyegyenlőségi terv, foglalkoztatásra vonatkozó esélyegyenlőségi terv, és anti-szegregációs terv. Az önkormányzat vállalja, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az esélyegyenlőség, deszegregáció és integráció előmozdítását szolgáló szakmai és pénzügyi uniós, országos, regionális, megyei forrásokat és azok elérése érdekében lépéseket tesz. Határidő: folyamatos Felelős: Humánszolgáltató Központ Esélyegyenlőség érvényesítése a jogegyenlőség területén: A Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatot működtett Szekszárd városban és a megye további négy városában (Tamási, Paks, Dombóvár, Bonyhád). A jogi segítségnyújtásról szóló 200. évi LXXX. Törvény értelmében április 1. óta peren kívüli ügyekben tanácsot kaphatnak, illetve okiratot készíttethetnek a rászorulók, 2008-tól, pedig a peres eljárásokban is e szervezet biztosítja számukra a bíróság előtti jogi képviseletet. A megyeszékhelyeken, illetve a fővárosban létrehozott igazságügyi hivatalok jogi segítségnyújtó szolgálatai bírálják el a segítségnyújtási kérelmeket. Az ügyfél az engedélyező határozat birtokában választhat azon jogi segítők közül, akik a jogi segítői névjegyzékbe bejelentkeztek. Az igazságügyi hivatalok munkatársai a hatósági feladataikon túlmenően ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben a jövedelmi és a vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára. Ügyfélfogadás: Tolna Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Osztály Szekszárd, Keselyűsi u. 7. Hétfő: 9:00 13:00 Szerda: 13:00 18:00 Csütörtök: 8:30 13: oldal a 349-ből

216 Esély A Szekszárdi Díjhátralékosoknak Közalapítvány Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális feladatainak segítése érdekében közalapítványt hozott létre 2004-ben Esély A Szekszárdi Díjhátralékosoknak Közalapítvány elnevezéssel. Székhelye: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. (Polgármesteri Hivatal) Az alapítvány céljai: A szociálisan rászorult és az önkormányzattal együttműködő - hátralékosok díjhátralékának csökkentése a távhőszolgáltatás, a víz- és csatornadíj, a melegvízszolgáltatás, lakbér és hulladékszállítás területén - a lakásfenntartási támogatást nyújtani olyan családoknak, akik az önkormányzattól nem részesülhetnek támogatásban - megelőzni azt, hogy az átmenetileg anyagi nehézséggel küzdők jelentős díjhátralékot halmozzanak fel - ellensúlyozni az esetleges díjemelés legsúlyosabb hátrányait Az alapítványnál pályázható keret Ft, amit minden évben az önkormányzat rendelkezésre bocsát. Az alapítványt évek óta támogatja az Alisca Terra Kft. 1 millió forinttal, illetve a Regionális Önkormányzati Víziközmű 2 millió forinttal, mely a náluk felhalmozásra került hátralékok kiegyenlítésére szolgál. A támogatás nem pénzben nyújtandó, hanem az igazolt tartozás mérséklésére szolgál, és közvetlenül a szolgáltatóhoz kerül átutalásra. Az alapítvány kuratóriuma pénzügyi forrásai kereti között általában évente 2-3 alkalommal bírálja el a beérkezett kérelmeket, és egyénenként szociális helyzetük és a felhalmozott hátralék mértéke alapján dönt a támogatás összegéről. Adósságkezelési szolgáltatás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv a, a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2009. (III.30.) ör ai és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 51. -a alapján a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítésére és lakhatási körülményeinek javítására nyújtható az adósságkezelési szolgáltatás, mely városunkban január 1-je óta működik. Az adósságkezelési szolgáltatás két elemet tartalmaz: Adósságcsökkentési támogatás Adósságkezelési tanácsadás A tanácsadást a Humánszolgáltató Központ két munkatársa látja el, akik adósságkezelői tanfolyamon vettek részt. A tanácsadás keretében az alábbi munkát végzik: jelentkezés, adatfelvétel: (személyes adatok, életkörülmények, adósságok számbavétele, háztartás elemzése, hátralék kialakulásának feltérképezése) adósságrendezés: (közvetítés az adós, önkormányzat és a szolgáltatók között, kedvezmények személyre szabott megállapítása, kérelem beadása. A tanácsadás ideje minimum 6 hónap, de részletfizetés esetén ennél több is lehet). utógondozás (ideje 6 hónap) Az ügyféllel minden esetben együttműködési megállapodást kötnek, mely tartalmazza a fizetési készségek igazolását és a tanácsadáson való részvételt. A támogatás feltételeit a helyi szociális rendelet az alábbiak szerint szabályozta: kérelmező v. családja adóssága minimálisan Ft legyen, maximálisan Ft-ig terjedhet, a meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi legyen, és a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapon belül keletkezzen a közüzemi díjtartozások miatt a szolgáltatást kikapcsolták vállalja az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését (adósság 25%-a) vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt 216. oldal a 349-ből

217 jövedelme ne haladja meg háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át (2014. évben Ft-ot), egyedül élő esetén 250%-át (2014. évben Ft-ot). Adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi rendeletében szabályozta, hogy mely adósságokra nyújt támogatást: vezetékes gázdíj tartozás, áramdíjtartozás, távhőszolgáltatási díjtartozás víz-és csatornadíj tartozás, lakbérhátralék Az adósságkezelés bevezetésének feltétele, hogy az egyes adósságtípusoknál nyújtható támogatásokra az önkormányzat a hitelezőkkel keret-megállapodást köt, amely az alábbi szolgáltatókkal jött létre: E-ON ZRt. Pécs (áram) - jelenleg E-ON Energiaszolgáltató Kft. Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt. Pécs (gáz) jelenleg E-ON Energiaszolgáltató Kft. ALFA-NOVA Kft. (fűtés-melegvíz) Regionális Önkormányzati Víziközmű (vízdíj) Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. (lakbér) Az adósságkezelési szolgáltatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege legfeljebb Ft lehet. A támogatás nyújtható egy összegben vagy legfeljebb 18 havi részletben. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére a szolgáltatás időtartamára lakásfenntartási támogatást kell biztosítani. Az adósságcsökkentési támogatás megállapítására irányuló kérelmeket az adósságkezelési tanácsadó nyújtja be a Szociális Osztály ügyintézőjéhez, aki előterjeszti döntésre a Szociális és Egészségügyi Bizottság soron következő ülésére. A bizottság nevében a Szociális Osztály ügyintézője a döntésről határozatot készít, mely többek között tartalmazza a támogatás mértékét. A döntésről a szolgáltató értesítést kap. Adósságkezelési szolgáltatást igénybe vevők: Benyújtott kérelmek száma: 57 db Támogatott határozatok száma: 54 db Elutasított határozatok száma:1 db Megszüntetett határozatok száma: 2 db Támogatási összeg: Ft Családlátogatások száma:70 alkalom Az adósságkezelési szolgáltatást igénylő ügyfelek jelentősebb hányada megfelel a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek. Ennek hátterében a több éve kialakított munkaforma és a szolgáltatókkal kialakított jó munkakapcsolat állnak. Ezek alapján zömmel azon ügyfelek keresik fel a Családsegítő Szolgálatot, akik megfelelnek a feltételeknek. Amennyiben az ügyfél adóssága, adósságállománya, egyéb körülménye miatt nem kezelhető adósságkezelés klasszikus módszereivel, a munkatársak alternatív megoldásmódokat alkalmaznak (például civil szervezethez történő delegálás). A Humánszolgáltató Központ a szegregált területen élő alacsony státuszú embereket folyamatosan tájékoztatja a támogatási lehetőségekről, és az igénybevétel módjáról. Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése Az intézmény január 1. óta működik. Jelenleg 26 férőhely áll rendelkezésre a rászoruló családok ellátására. Egy szakmai vezető, két családgondozó és három gyermekgondozó dolgozik az intézményben. Az Otthon közel, 100%-os kihasználtság mellett működik. Szekszárd MJV saját forrásból biztosított szociális ellátásai: SZMJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2009. (III.30.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról rendelkezik az önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátásokról. az átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére, illetve eseti gyógyszerkiadásai csökkentésére évben 21 millió forintot fordított az 217. oldal a 349-ből

218 önkormányzat. Alkalmanként Ft pénzbeli ill. vásárlási utalványban részesített kb rászorulót, éves szinten max Ft összegben. Az igénylők éven belül általában 4 alkalommal részesültek segélyben, a támogatotti kör szinte évről évre ugyanazon személyekből, ill. családokból kerül ki. Eseti gyógyszertámogatásban 120 fő részesült Ft összegben. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermeket nevelő nehéz helyzetbe került család részére nyújtott támogatás, melynek mértéke gyermekenként Ft értékű gyermekvédelmi Erzsébet utalvány, éves mértéke gyermekenként Ft ban 12 millió forint került felhasználásra 2423 gyermek részesült támogatásban. az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás címén 2013-ban 90 fő esetében forint került kifizetésre. méltányos ápolási díjban 119 fő részesült, Ft összegben méltányos közgyógyellátásban 379 fő részesült az önkormányzat a közigazgatási területén működő általános iskolák tanköteles korú tanulói, valamint a Fogyatékosok Nappali Intézményébe járó tanköteles korú gondozottak szociális rászorultságuk alapján az intézmény helyi tömegközlekedési eszközzel való megközelítéséhez közlekedési tanulóbérlet támogatást nyújt, melynek mértéke éves szinten Ft. Az alacsony státuszú népességgel szembeni diszkrimináció csökkentése A társadalmi integráció területén elért eredményeiket be kell mutatni. Komplex kommunikációs eszközökkel, marketing mixel csökkenteni kell a negatív többségi hozzáállást, növelve az elfogadottságot. A többségi társadalom, napjainkban komoly terhek vállalása árán képes, a saját, még elfogadható szintű életkörülményeit biztosítani. Mindazok, akik megélik a szegénységet, semmiféle további terhet vállalni értelemszerűen nem képesek. A társadalmi újraelosztás szocialista gyakorlata nélkülözi a társadalmi szolidaritás szükségszerű bemutatását, megértetését, a többségi társadalommal. A többségi társadalom a szegénység leküzdésének minimális, pozitív diszkriminációs gyakorlatát is érdemtelen kivételezésként éli meg. Ennek bizonyítására az egyesből az általánosra való következtetés logikai műveletét alkalmazza, ami minimum kétes értékű következtetésre ad módot. Ezért, tekintettel arra, hogy van mód az értékteremtő munka bemutatására, annak piaci alkalmazásának eredményességére, a pozitív gondolkodás és a társadalmi szolidarítás bemutatatását, annak pozitív hatásait kívánjuk hangsúlyozni. Az orientációs hálózatban elsősorban a civíl mozgalmakra és az egyházi missziós lehetőségekre építünk. Az eredmények és az erőfeszítések megismerésére használt komplexként jelölt média-mix, jelenti a helyi és országos média megszólítását. Határideje: folyamatos Felelős: Szociális Osztály 4.3 A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A téma az Antiszegregációs Terv kapcsán kifejtésre került, ennek megismétlésétől eltekintünk. 4.4 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A téma az Antiszegregációs Terv kapcsán kifejtésre került, ennek megismétlésétől eltekintünk oldal a 349-ből

219 5 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.1 Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) A stratégia illeszkedik a hatályos településrendezési eszközökhöz, és a gazdaságfejlesztés valamint a fenntartható fejlődés szempontjainak megfelelően fejleszti azt tovább. A stratégia a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció céljaival összhangban került kialakításra. A stratégia a Településfejlesztési Koncepció alapján azzal egy időben készült így biztosítva a szoros összhangot. A stratégia teljes összhangban van az önkormányzat gazdaságfejlesztési terveivel és elképzeléseivel. A stratégia az ágazati stratégiákkal összhangban került kialakításra, a partnerségi egyeztetés keretén belül az ágazati tervezésben közreműködők megvizsgálták a stratégia illeszthetőségét. A stratégia összhangban van a klímaváltozás káros hatásainak kiküszöbölésére irányuló küzdelem és az energiahatékonyság növelése stratégiai szempontjaival. A stratégia a Nemzeti reform Programmal, és az Európai Uniós fejlesztési stratégiával összhangban készült, a célok illesztését bemutattuk. A Stratégia összhangban van, és szerves egységet képez az országos ágazati stratégiáknak az EU követelményei által meghatározott szellemiségével, ami az EU tizenegy 2020-as stratégiai célkitűzésének valóra váltását szolgálja. 5.2 Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad-e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása) Az elmúlt beruházási ciklus eredményeinek értékelése alapján az előző IVS-ben meghatározott célrendszer felülvizsgálatával került kialakításra jelen ITS-ben bemutatott célrendszer. A kitűzött célok a helyzetértékelésben azonosított problémák megoldására illetve lehetőségek kihasználására épülnek. Ezt a városrészi elemzéseket követő SWOT analízis összefoglaló táblázatban bemutattuk. Az egymásra épülő célok összefüggenek így biztosítva, hogy a rész-célok elérése eredményezi főbb cél elérését. A stratégia megvalósíthatósága a Miniszterelnökséggel folyamatos egyeztetés keretében történt. Az egyes programterületeket, és az azokra allokálható források mértékét a Miniszterelnökség közölte. A Miniszterelnökség képviselőivel egyeztetésre kerültek a beavatkozások, a kockázatosnak ítélt beavatkozások kiemelésre kerültek a stratégiából. Az ilyen módon egyeztetett táblázatot az indikatív beruházási adatokkal közöltük. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályi változások az infrastrukturális fejlesztéseket teljes egészében az Unióból érkező források felhasználása irányába terelik, ezért kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a tervezett beavatkozások mindegyike illeszkedjen az Operatív programok célrendszerébe, és a tervezett forrás lehetőség szerint rendelkezésre álljon. A részletes táblázatokat illeszkedéseket a célrendszer kapcsán bemutattuk. A városrészi célok a városi célokkal és a városrészi fejlesztések egymásra gyakorolt hatásának figyelembevételével kerültek kialakításra. Specifikus célok Prioritások 219. oldal a 349-ből

220 1. Városközpont 2. Felsőváros 3. Bottyánhegy 4. Újváros 5. Alsóváros 6. Bakta 7. Miklós város 8. Szőlőhegy 9. Iparváros 10. Szilfa körül 11. Csörge tó 12. Palánk A tudásalapú gazdaság megteremtése Kedvező gazdasági környezet kialakítása Stabil város Városi értékgazdálkodás Élhetőségi 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése 2. kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. Élethosszig tartó tanulásfeltételeinek megteremtése 1. Extenzív iparfejlesztés 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing 6. Munkahely védelem 1. Ingatlan és vagyongazdálkodás 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 3. Pénzgazdálkodás: költségvetés, adók, hitelek 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 2. Városi diplomácia 3. Lobby programok 220. oldal a 349-ből

221 fejlesztések Városi fejlesztések Szociális fejlesztések 1. Gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Kistérségi, regionális feladatok ellátása A tervezett beavatkozásokat elemezve a gazdaságfejlesztési beavatkozások eredményezhetnének városrészeken átnyúló konfliktust. Az Iparváros gazdasági területei azonban a város egyéb funkcióitól jól elkülönülnek, funkcióváltás nélkül megvalósíthatóak a tervezett beavatkozások oldal a 349-ből

222 6 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FÕBB KOCKÁZATAI Kockázat megnevezése Valószínűség (1-7)* Hatás (1-7)* A kockázat kezelésének módja Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik Társadalmi kockázatok Lakossági támogatás csökkenése Térségi támogatás csökkenése (megyei/településközi) A fejlesztést befolyásoló szabályzók változása A projekt megvalósításához szükséges pénzügyi források alultervezése A stratégia tervezésekor széleskörű partnerségi egyeztetést került lebonyolításra. A partnerségi egyeztetés alapján kerültek felszínre azok a szükségletek, amelyekre a beavatkozások adnak választ. Az egyes beruházások mindazonáltal a társadalom együttműködését feltételezik mind a valamennyi tervezett lebonyolítás, mind a fenntartás kapcsán. beavatkozás A lakosság folyamatos és részletes tájékoztatása, illetve az előkészítés / tervezés folyamán a lakosság érdekeinek figyelembe vétele. Jó kommunikációval és az érintett felek, civil szervezetek bevonásával a kockázat mérsékelhető. A stratégia tervezésekor széleskörű partnerségi egyeztetést került lebonyolításra. Mind a Tolna Megyei Önkormányzattal, mind az érintett településekkel folyamatos volt a kommunikáció. Mindamellett a nem szükség szerint szabályzott környezet, valamint a valamennyi tervezett keretrendszer stratégia alkotás alatti beavatkozás módosítása eredményezhet feszültséget az együttműködő partnerek közt. A közös érdekek szem előtt tartása alapján történő folyamatos kommunkációval mérsékelhető a kockázat. Az intézményi tervezés, és támogatás jelentősen elmarad az elvárható szinttől. Amennyiben ezen a végrehajtási szakaszra nem sikerül érdemben változtatni jelentős kihatással lehetnek a tervezett fejlesztésekre. Pénzügyi kockázatok valamennyi tervezett beavatkozás A projektek költségvetésének alultervezése az egyik legjelentősebb hatással járó kockázat, amely igen jelentős hatással lenne a projektek finanszírozhatóságára. A projektek költségvetés túllépésének elkerülése érdekében már a projektek előkészítésébe tapasztalt szakértőket vonunk be, akiknek valamennyi tervezett naprakész ismeretük van hasonló tárgyú és beavatkozás méretű fejlesztések tervezésében, költségvetésének összeállításában. A projektek költségvetésének és finanszírozási tervének szakszerű elkészítése érdekében tapasztalt közgazdászt alkalmazunk. Mivel a kivitelezés során felmerülhetnek olyan műszaki problémák, melyeket előre nem lehet 222. oldal a 349-ből

223 Kockázat megnevezése A saját forrás szükséges időben való rendelkezésre állása Valószínűség (1-7)* Hatás (1-7)* 3 3 Intézményi kockázat 1 7 Régészeti feltárás miatti csúszás A projekt komplexitása miatt a kiviteli tervek nem illeszkednek egymáshoz megfelelően A kockázat kezelésének módja 223. oldal a 349-ből Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik látni, ezért a beruházási költségek közel 5%- nak megfelelő összegű műszaki tartalékot képezünk. A beruházási kiadások tervezett szinten tartása érdekében közbeszerzési eljárás keretében fogjuk kiválasztani a kivitelezőt, melynek eredményeként várhatóan tartani tudjuk a beruházás tervezett összegét Az indokolatlan költségnövekedések elkerülése végett minőségügyi rendszert működtetünk. Az önkormányzat pénzügyi helyzete stabil. A projektek folyamatos finanszírozásának átláthatósága érdekében cash-flow tervet készítünk, melyet folyamatosan aktualizálunk a projektek előrehaladásának figyelemmel valamennyi tervezett kísérése mellett. A támogatás felhasználásával beavatkozás kapcsolatban a szállítói finanszírozási konstrukciót választjuk, ezzel is mérsékelve a projekt finanszírozásához szükséges önkormányzati pénzügyi források mértékét. A megítélt támogatás szabályos felhasználása érdekében a vonatkozó jogszabályokban, a támogatási szerződésben, a pályázati kiírásban és útmutatóiban foglalt előírásoknak megfelelően hajtjuk végre a beszerzéseket és a kifizetéseket. A beruházás sikeres végrehajtása, az állami támogatás szabályos felhasználása érdekében a projektmenedzsment szervezetet valamennyi tervezett szabályozott keretek között fogjuk beavatkozás működtetni. A támogatás és projekt finanszírozás átláthatósága és szabályossága érdekében könyvvizsgálót veszünk igénybe, aki a projekt keretében vezetendő pénzügyi nyilvántartásokat, a keletkező számlák kifizetésének és könyvelésének a szabályosságát folyamatosan ellenőrizni fogja. A könyvvizsgáló a projekt végén jelentést fog készíteni a projekt pénzügyi működéséről. Műszaki kockázatok Az esetleges régészeti munkák késéseket eredményeznek. Az önkormányzat és a feltáró régészek közötti optimális együttműködés révén csökkenthető a kockázat bekövetkezésének valószínűsége. A kiviteli munkák és a projekt befejezése elhúzódik, így a projektgazda Önkormányzat nem tud megfelelni az uniós támogatások n+2 szabályának, a támogatás visszafizetésére kényszerül az önkormányzat. Tervezői művezetés megbízással a szakági kiviteli tervek közötti összhang hiánya miatt fellépő problémák gyorsan kezelhetők Piac térre és a Béla térre tervezett beavatkozások valamennyi tervezett beavatkozás Műszaki-kivitelezési 3 5 A projektek tervezése során előfordulhat, valamennyi tervezett

224 Kockázat megnevezése problémák felmerülésének kockázata A projektben tervezett magánerős beruházás nem valósul meg Rugalmatlan projektmenedzsment szervezet Hiányoznak vagy nem megfelelőek a projektmenedzsment szervezet kompetenciái Valószínűség (1-7)* Hatás (1-7)* A kockázat kezelésének módja Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik hogy nem várt nehézségek merülnek fel, ami beavatkozás az elképzelttől eltérő, drágább műszaki megoldást tesz szükségessé az eredetileg tervezettnél. Az önkormányzat és a projektmenedzsment szervezet a projekt előkészítése során előtérbe helyezi a megfelelő tartalék időkkel bíró ütemezés összeállítását, különös tekintettel a műszaki megoldások technológiai (időjárás, minőségbiztosítás stb.) előfeltételeire, valamint a rendelkezésre álló finanszírozások források összehangolását és biztosítását. Az előre nem látható műszaki problémák kezelése érdekében közel 5%-os tartalékkeretet képezünk. A tervezett magánerős beruházást az önkormányzat tulajdonában lévő Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. fogja megvalósítani. A az önkormányzati beruházáshoz szükséges pénzügyi forrás az beruházással elmúlt évek eredményes gazdálkodásának párhuzamosan köszönhetően rendelkezésre áll. Ha ennek megvalósuló ellenére a tervezett magánerős beruházás magánerős mégsem valósulna meg, a projekthez beruházás kapcsolódóan új, a tervezési útmutatóban előírt mértékű magánberuházást fog bevonni a projektgazda az akcióterületen. Intézményi kockázatok A városfejlesztő társaságon belül olyan projektmenedzsment szervezet került kialakításra, amely az előre nem látható projektmenedzsment helyzeteket is rugalmasan tudja kezelni, együttműködve a projektgazda önkormányzat polgármesteri hivatalával. A városfejlesztő társaság létrehozásakor a projektmenedzser, műszaki és pénzügyi munkakörökbe a szükséges felsőfokú végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező jelentkezők közül kerültek projektmenedzsment kiválasztásra a jelenlegi munkatársak. A projekt megvalósítása során felmerülő eseti vagy időszakosan szükséges kompetenciákat szakértők bevonásával tervezzük biztosítani oldal a 349-ből

225 7 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 7.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Ingatlangazdálkodási terv Az önkormányzati ingatlangazdálkodási terv felöleli mindazon ingatlanok körét amelyekkel az önkormányzat fejlesztései kapcsán tervez. Az ingatlangazdálkodási terv alapvetően két típusát különbözteti meg az ingatlanoknak: 1. Az önkormányzat (rész) tulajdonában lévő ingatlanok, amelyek kapcsán ingatlanfejlesztést kíván az önkormányzat végrehajtani. 2. Nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok amely bevonása szükséges az ingatlanfejlesztések végrehajtásához. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanfejlesztési szempontból - további csoportokban határozhatóak meg: 1. Ingatlanok, amelyeket az önkormányzat jelenlegi állapotában értékesít olyan kikötéssel, hogy azon befektetői tőke meghatározott céllal ingatlanfejlesztést hajtson végre. 2. Ingatlanok, amelyeket közműfejlesztést, környezetrendezést követően értékesít az önkormányzat, hogy az így realizált bevételtöbbletet is városfejlesztési akciókra fordítsa. 3. Ingatlanok önkormányzati tulajdonba tartásával és ennek fejlesztésével számos önkormányzati cél teljesíthető. Az Önkormányzat jellemzően eltérő ingatlangazdálkodást valósít meg az önkormányzat egy lakóövezet kialakításnál, funkcióbővítő városrehabilitációnál, egy szociális városrehabilitációnál, illetve egy ipari park fejlesztésnél. Tekintettel az elmúlt évek gazdálkodására Szekszárd MJV ingatlanvagyona jelentősen csökkent. A város az elkövetkező években rehabilitációs célból nem kíván ingatlanokat értékesíteni. A fejlesztések célja, hogy a gazdasági gyarapodásra építve a meglévő ingatlan tartósan városi tulajdonban maradjon, indokolt esetben ingatlancserével biztosítsa a város fejlesztési terveit. Városi marketing stratégia Szekszárd MJV Önkormányzata a célkitűzéseinek elérése érdekében városi marketing stratégiát kíván készíteni. Az alábbiakban összefoglaljuk a stratégia alkotás keretrendszerét, valamint főbb elemeit. Szükséges definiálni, hogy milyen jelentős pontokon más a városi marketing stratégia a hagyományos marketingstratégiához képest. A városi marketing célja, hogy a város szolgáltatásait használó célcsoportok valós szükségletei alapján kerüljenek kialakításra a város által nyújtott szolgáltatások. A városi marketing kapcsán a legfontosabb elem hogy a piaci kereslet alapján kerülnek meghatározásra a szolgáltatások. Így megvalósíthatóak a hosszútávú célkitűzések kapcsán definiált célok, és megteremthető a végrehajtás hatékony eszközrendszere. A legfontosabb elem, hogy a szükségletek alulról építkező, a társadalmi párbeszédet előtérbe helyező folyamatok kapcsán kerülnek meghatározásra. Ez alapján kiemelt fontosságú mind a stratégia alkotás kapcsán, mind annak rendszeres felülvizsgálata alkalmával a különböző célcsoportok érdekegyesítése, szükségleteik meghatározása oldal a 349-ből

226 A városmarketing egy olyan stratégiai koncepció, amely a városi intézmények, az önkormányzat, által nyújtott szolgáltatások, funkciók valós szükséglet meghatározását, stratégiai tervezését, a végrehajtás ellenőrzését jelenti, mindezt úgy, hogy a piacorientált fejlesztés irányelvei megvalósulhassanak. A városi marketingstratégia kapcsán a termék a fentiek alapján - több szinten fogalmazható meg: 1. A városi intézmények, az önkormányzat, által nyújtott szolgáltatások, funkciók. 2. A város image, a város neve, mint brand. A stratégiaalkotás kapcsán alkalmazott módszertan vonatkozásában a termékekből kiindulva célszerű a hagyományos 4(5)P megközelítés alternatívájaként a városmarketingre célzottan alkalmazható eljárások kialakítása. A stratégiaalkotás folyamata kapcsán az alábbi fő tevékenységek végzendőek el: 1. Helyzetértékelés 2. Stratégaalkotás 3. Intézkedési terv A fő tevékenységek az alábbi szempontok alapján végzendőek el: A helyzetértékelés kapcsán a legfontosabb tevékenység a széleskörű egyeztetés. Itt minden érintett célcsoport reprezentatív képviselőit be kell vonni amelyek kapcsán legalább az alábbiak azonosítandóak: 1. Az eddig elkészített marketing stratégiák, koncepciók, törekvések összegzése. 2. Az egyes célcsoportokok szükségleteinek azonosítása 3. Az egyes célcsoportok esetlegesen eddig elvégzett marketingtevékenységeinek azonosítása, azok bemutatása 4. A település értékeinek, adottságainak összegzése 5. A célcsoportokban meglévő települési image definiálása Az információgyűjtés kapcsán a legfontosabb módszertani segédlet a széleskörű egyeztetés, partnerség építés, valamint IT eszközökkel támogatott adatbázis kialakítása. A stratégia alkotás kapcsán az ITS-ben megfogalmazott célok megvalósulását elősegítő marketing célrendszer kialakítása történik, objektíven mérhető mutatókkal. A stratégia alkotás kapcsán legalább az alábbiak markáns megjelenítését kell elvégezni: 1. Társadalmi szükségletek integrálása 2. Környezeti fenntarthatósági szükségletek integrálása 3. Gazdasági szükségeltek integrálása 4. A folyamatos értékelést kiterjedt rendszeres partnerségi egyeztetéssel, és karbantartott adatbázissal támogassa Az intézkedési terv azon végrehajtható tevékenységcsoportok bemutatását tartalmazza, amelyek végrehajtásával a célok elérhetőek. Az intézkedési tervnek ki kell térnie a stratégia megvalósításának szervezeti rendszerére, valamint a teljesítménymérésre. 7.2 Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása Szekszárd MJV Önkormányzata az akcióterületi fejlesztések végrehajtására városfejlesztő társaságot alapított. Az alábbiakban bemutatjuk a társaság működési tapasztalatait, az irányítási modelljét, valamint a menedzsment szervezet működési modelljét oldal a 349-ből

227 A Városfejlesztő Társasággal kapcsolatos stratégiai irányelvek: A felügyelő bizottságban képviselők vesznek részt, így biztosított az átláthatóság Önállóan gazdálkodik, alapító okirata szerint bevételeit városrehabilitációs fejlesztésekre fordítja A vagyonkezelővel történő együttműködés szabályozott így gazdálkodni képes az Önkormányzati ingatlanvagyonnal az akcióterületen Az önkormányzat 2013-ig működtetett településfejlesztési intézményrendszerének bemutatása Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a pályázati konstrukcióval kapcsolatban kiadott útmutatók előírásait figyelembe véve február 26-án megalapította a tervezett városrehabilitációs beavatkozások előkészítését és végrehajtását menedzselő városfejlesztő társaságot, a Szekszárdi Városfejlesztési Kft. A cég egyedüli tulajdonosa az alapító önkormányzat. A városfejlesztő tárasság létrehozását követően az önkormányzat a városrehabilitációval kapcsolatos feladatok szabályozása érdekében rendeletet alkotott (Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2009.(III.4.) rendelete a városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról). A rendelet a városrehabilitáció előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban a következő fontosabb előírásokat tartalmazza: Az akcióterületi fejlesztésekre vonatkozó szabályok megállapítása Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló önkormányzati rendeletben történik. Az akcióterületi fejlesztések keretét az Integrált Városfejlesztési Stratégia alapozza meg, amelyet a Közgyűlés határozattal fogad el. A tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzat Vagyonrendelete szerint történik. A Szekszárdi Városfejlesztési Kft. végzi az akcióterületek fejlesztésének előkészítésével, azok végrehajtásával és fenntartásával kapcsolatos szolgáltatásokat és feladatokat (továbbiakban: város-rehabilitációs tevékenység), amelynek ellátására a Vagyonrendelet alapján a Kft. kizárólagosan jogosult. A Szekszárdi Városfejlesztési Kft. javaslattételi joggal rendelkezik az akcióterületi fejlesztéseket illetően. A város-rehabilitációs tevékenység ellátására az önkormányzat a Kft-vel megállapodást köt. A városfejlesztő társaság intézményi kapcsolatai 227. oldal a 349-ből

228 A városfejlesztés főbb szervezetei Szekszárd MJV Városfejlesztő társaság Vagyonkezelés Városüzemeltetés Közhasznú szervezet A fenti ábrán látható a fejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása, de szoros intézményközi együttműködéssel. A fent bemutatott ábra specifikuma, hogy egy létrehozandó közhasznú szervezet kapcsolódik a városfejlesztéshez, és városüzemeltetéshez. A közhasznú szervezet javítja az üzemeltetési, és fejlesztési funkciókat oly módon, hogy a tevékenységek kapcsán az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Alacsony képzettségű munkaerő biztosítása jellemzően a szociálisan rászoruló rétegből az üzemeltetési, fejlesztési tevékenységekhez. Az üzemeltetési, fejlesztési tevékenységekhez szükséges eszközök egy részének biztosítása. Ezt követően Szekszárd MJV Önkormányzata és a Szekszárdi Városfejlesztési Kft. (7100 Szekszárd, Bezerédj u. 2., cégjegyzékszáma: Cg.: adószám: ) megállapodást kötött a városrehabilitációs feladatok előkészítésére és végrehajtására vonatkozóan. A Szekszárd MJV Önkormányzata és a Szekszárdi Városfejlesztési Kft. között március 26-án létrejött megállapodás jelenleg is érvényben van, mivel az önkormányzat december 31-ig bízta meg a Szekszárdi Városfejlesztési Kft.-t a város-rehabilitációs feladatok előkészítésével és végrehajtásával, így többek között a projektmenedzsment feladatok ellátásával. Az Önkormányzat március 1. napjától kezdődően december 31. napjáig megbízta a Szekszárdi Városfejlesztési Kft-t a város-rehabilitációs akcióterületek fejlesztésének előkészítésével, azok végrehajtásával és fenntartásával kapcsolatos szolgáltatások és feladatok ellátására. Város-rehabilitációs tevékenységnek minősül: a város-rehabilitációs programban már támogatási szerződéssel rendelkező projektek megvalósításának menedzselése, az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) időszakos felülvizsgálata, a következő akciótervi időszakra vonatkozó akcióterületi tervek (AT) előkészítése oldal a 349-ből

229 A Szekszárdi Városfejlesztési Kft. tevékenységének ellátása során - többek között - gondoskodik a fejlesztésekhez szükséges és optimális önkormányzati ingatlanportfolióról, közreműködik külső befektetők által megvalósítandó gazdaságfejlesztési elemek integrációjában, valamint beruházói feladatokat lát el az önkormányzati fejlesztések megvalósítása során. Tevékenysége során koordinálja a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft., a Szekszárdi Diákétkeztetési Kft., illetve a KÉSZ, valamint a jegyző közreműködésével a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Fejlesztési Igazgatóságának ez irányú tevékenységét. A Szekszárdi Városfejlesztési Kft. eredendően azzal a céllal került létrehozásra, hogy valamennyi városrehabilitációs, városfejlesztési projektben projektmenedzsment és egyéb műszaki, pénzügyi szakértői szolgáltatásokat nyújtson mind az önkormányzat, mind az önkormányzat tulajdonában álló Szekszárdi Vagyonkezelő Kft., a Szekszárdi Diákétkeztetési Kft. és a KESZ részére. Az önkormányzat és a Városfejlesztő Társasság között létrejött első megállapodás lényegében ezért tartalmazza azelőző bekezdésben leírtakat. A Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.-nek a Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése című projekt előkészítésével és végrehajtásával kapcsoltban az esetlegesen felmerülő adatszolgáltatáson kívül egyéb feladata nincs, a projekt befejezését követően a megépítésre kerülő piacsarnok és a mélygarázs üzemeltetési feladatait fogja ellátni. A város-rehabilitációs akcióterületeket az Önkormányzat az adott akciótervi időszakra vonatkozó Akcióterületi Tervben (ATT), határozattal jelöli ki, figyelembe véve a mindenkori város-rehabilitációs pályázati konstrukció feltételeit, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) foglaltakat. Az Akcióterületi Terv és az abban foglalt fejlesztési projektek az aktuális akciótervi időszakra vonatkozó, az állammal kötött támogatási szerződésben rögzülnek. A rehabilitáció stratégiai céljait az IVS, a fejlesztési célokat az ATT tartalmazza. A Szekszárdi Városfejlesztési Kft. feladatai: Az Önkormányzat által kijelölt akcióterületeken a Kft. végzi a város-rehabilitációs tevékenységet, a jelenlegi tulajdonosi, kezelői és üzemeltetői jogok változatlanul hagyásával, különösen az alábbiakat: akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata a Városi Főépítész bevonásával, az Integrált Városfejlesztési Stratégia felülvizsgálata, karbantartása, gazdaságfejlesztési elemek integrációja, a gazdasági partnerek koordinációja, közigazgatási, államigazgatási és civil partnerek koordinációja, lakosság bevonása, a beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása, a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlásának előkészítése és lebonyolítása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése) a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. bevonásával, a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében) a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.-vel együttműködve, a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele) a Városüzemeltetési és Fejlesztési Igazgatóság, valamint a Városi Főépítésszel együttműködve, az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás, stb.) esetében a beruházói feladatok bonyolításának ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése) a Városi Főépítész bevonásával, az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzésében, pályázatok és projektek elkészítésében, esetleges bankhitelek felvételében való 229. oldal a 349-ből

230 közreműködés) a Polgármesteri Hivatal Gazdasági, Közoktatási és Informatikai Igazgatóságának szükség szerinti bevonásával, adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal). A 2013-ig működtetett menedzsment rendszer és a as tervek megvalósításához szükséges kapacitás bemutatása Az elmúlt évek tapasztalata alapján kijelenthető hogy a Városfejlesztési kft., a kialakított kompetenciákkal, és kapacitásokkal képes ellátni feladatát, amennyiben funkcióbővülési igény nem jelenik meg a rendelkezésre álló kapacitások elegendőek a következő tervezési időszak feladatainak ellátására. (1) Városfejlesztő Társaság vezetője Az igazgató felelős az akcióterületi tervek elkészítéséért, és az akcióterületi fejlesztések megvalósításáért. Ez magában foglalja az Önkormányzat számára az akcióterületi fejlesztéssel/rehabilitációval kapcsolatos előkészítő munkát, és a fejlesztések végrehajtását, menedzsmentjét is. Az igazgató előterjesztési jogot gyakorol a hatáskörébe tartozó akcióterületek vonatkozásában. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Beszámolási kötelezettséggel rendelkezik az Önkormányzat felé. Feladata: a városfejlesztő társaság irányítása; az akcióterületi terv elkészítésének irányítása; az akcióterületi terve végrehajtásának irányítása; rendszeres beszámolás a polgármester részére a projekt előrehaladásáról; jelentések készítése a polgármester és a képviselő-testület részére; a projektmenedzser megbízása és rendszeres beszámoltatása. (2) Projektmenedzser A projektmenedzsment szervezet operatív vezetőjeként olyan személy került kiválasztásra, akinek van beruházási, beruházás tervezési tapasztalata, átlátja a projekt-előkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait, képes a beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni, továbbá a projekt előkészítésben résztvevő vállalkozókkal, szolgáltatókkal szemben érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a szerződések előírásait és a jogszabályok betartatását. A projektmenedzser készíti el a projektalapító dokumentumot, a részletes projekttervet, melyet jóváhagyat a Városfejlesztő Társaság vezetőjével. A jóváhagyott részletes projektterv végrehajtása és végrehajtatása a projektmenedzser kötelezettsége lesz. Ennek biztosítása érdekében szükség szerint, de legalább havonta projektértekezletet szervez, amelyen a projekttagok részvételével áttekinti a projekttervben foglaltak végrehajtásának az előrehaladását. A projektértekezletekről emlékeztetőt készít. A projekt végrehajtása során felmerülő problémákról és az azok megoldása érdekében tett intézkedésekről jelentés formájában beszámol a Városfejlesztő Társaság vezetőjének. A projekt műszaki tartalmát, költségvetését, valamint a megvalósítás határidőre történő befejezését érintő problémákról haladéktalanul tájékoztatja a Városfejlesztő Társaságvezetőjét. Amennyiben szükségessé válik a projekt műszaki tartalmának, költségvetésének, a finanszírozási ütemtervének, befejezési határidejének a kiigazítása, úgy ezzel kapcsolatban változáskezelési eljárást kezdeményez, melyet a Városfejlesztő Társaság vezetője elé jóváhagyásra benyújt. Az önkormányzat által, a projekt megvalósítására kötött 230. oldal a 349-ből

231 Támogatási Szerződés rendelkezéseit figyelembe véve szükséges esetén előkészíti a Közreműködő Szervezetnek benyújtandó változást bejelentő dokumentumokat. A projektmenedzser egyéb fontosabb feladatai: a projekt előkészítésével összefüggő kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatallal, konzorciumi tagokkal, partnerekkel, szolgáltatókkal és a projekt előkészítésében és végrehajtásában résztvevő egyéb személyekkel, szervezetekkel; projektterv összeállítása és végrehajtatása; projekten belüli jelentési rendszer kialakítása; a projektszervezet operatív irányítása, ellenőrzése és beszámoltatása; a projekt tagjaival való folyamatos kapcsolattartás; rendszeres jelentés a Városfejlesztő Társaság vezetőjének a projekt előrehaladásáról; Projekt Előrehaladási Jelentés elkészítése; a Közreműködő Szervezet számára összeállításra kerülő jelentések összeállítása; támogatás kifizetésének igényléséhez szükséges dokumentáció elkészítése; a projekt elkülönített dokumentációs rendjének kialakítása; a dokumentálási szabályok betartásának ellenőrzése; a projektmenedzsment tagok rendszeres beszámoltatása projektértekezletek keretében; helyszíni ellenőrzéseken való részvétel, az ellenőrzésekre való felkészülés irányítása. (3) Műszaki munkatárs A projektmenedzsment szervezet műszaki munkatársának feladata a beruházás műszaki szempontú előkészítésének és végrehajtásának a felügyelete, koordinálása. Konzultációs céllal részt vesz a közbeszerzési dokumentációműszaki tartalmának a megfogalmazásában. Felügyeli a beruházás műszaki tervezését, a tervezés előrehaladását. A tervező és a tervellenőr munkáját koordinálja, a projekt műszaki előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben rendszeres jelentéstételi kötelezettség terheli a projektmenedzser felé. (4) Pénzügyi munkatárs A projektmenedzsment szervezet pénzügyi munkatársának feladata a beruházás finanszírozás tervezése, a pénzügyi terv elkészítése. Felel a tervben meghatározottak végrehajtásáért, ennek kapcsán együttműködik a műszaki munkatárssal, a projektmenedzserrel, valamint a Polgármesteri Hivatallal. Összeállítja a projekt pénzügyi elszámolásait, felel a projekt pénzügyi lebonyolításának előkészítéséért. Feladatai: a projekt üzleti tervének az elkészítése; az akcióterületi fejlesztések pénzügyi megvalósíthatóságának előkészítése, koordinációja, a több éves pénzügyi terv alapján az éves és negyedéves pénzügyi tervek elkészítése, és azok megvalósulásának nyomon követése; a projekt előírt pénzügyi nyilvántartásainak kialakítása és vezetése; a megítélt támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmek összeállítása; a Projekt Előrehaladási Jelentés pénzügyi részeinek összeállítása; a projekt keretében keletkező kifizetések elkülönített dokumentációs rendjének a kialakítása (pénzügyi dosszié), a dokumentumok elkülönített kezelése; a projekt helyszíni ellenőrzésein való részvétel és adatszolgáltatás; együttműködés a Polgármesteri Hivatal pénzügyi vezetőjével és könyvvizsgálójával; rendszeres beszámolás a projektmenedzsernek a projekt pénzügyi állapotáról. (5) Programalap menedzser 231. oldal a 349-ből

232 A projektmenedzsment szervezet programalap menedzserének feladata a programalap keretében kiírásra kerülő pályázatok előkészítése, a beérkezett pályázatok kezelése, értékelésre, bírálata való előkészítése, bíráló bizottság melletti titkári feladatok ellátása, a bíráló bizottság javaslata alapján előterjesztés összeállítása a döntéshozó számára, a pályázattal kapcsolatos támogatói döntés megküldése a pályázók részére, a támogatási szerződések összeállítása, az aláírás előkészítése stb. Munkáját a programalap eljárási kézikönyve és a projektmenedzser felügyelete mellett köteles ellátni. A Szekszárdi Városfejlesztő Kft. munkatársai: A projektmenedzser/városfejlesztő társaság kapcsolattartója Név: Képzettség: Szervezet: Heti munkaidő ráfordítás (óra): Szakmai tapasztalat: Kerekes László ügyvezető igazgató okleveles építészmérnök Szekszárdi Városfejlesztési Kft. 40 óra KEOP /B azonosító számú Szekszárd MJV hosszú távon egészséges ivóvízzel való ellátása című projektmenedzser, TIOP / azonosítószámú Agóra Szekszárd- A Babits Mihály Művelődési Ház és a Művészetek Háza multifunkcionális közösségi központ kialakítása című projekt műszaki ellenőrzése. 18 év vezetői gyakorlat építési beruházások tervezésében és kivitelezésében. Fontosabb munkák: Bonyhád Belvárosi Sétánytervezése kivitelezése (magánerősvárosrehabilitácós beruházás, 37 üzlet, 11 lakás); OTP fiókok felújítása; ÁrnyasLakópark társasház építése; Mohács-Sátorhely Történelmi Emlékhely felújítása; Fogyatékosok Otthona Pálfa részleges felújítása. A beruházások összértéke meghaladja az 5 milliárd forintot. Műszaki munkatárs Név: Képzettség: Szervezet: Heti munkaidő ráfordítás (óra): 40 Szakmai tapasztalat: Kedves András építésztervező szakmérnök, magasépítő üzemmérnök Szekszárdi Városfejlesztési Kft. TIOP / azonosítószámú Agóra Szekszárd- A Babits Mihály Művelődési Ház és a Művészetek Háza multifunkcionális közösségi központ kialakítása című projekt műszaki ellenőrzése. 18 év vezetői gyakorlat építési beruházások tervezésében és kivitelezésében. Fontosabb munkák:paksi Atomerőmű Rt Blokk Turbinagépház Tetőszigetelés rekonstrukció-kiviteli tervkészítés; Turbinagépház Tetőszigetelés rekonstrukciótervezői művezetés; RHK Kht. Bátaapáti Technológiai épület kiviteli tervezése, tervezői művezetése. A beruházások összértéke meghaladja az 5 milliárd forintot. Pénzügyi munkatárs Név: Képzettség: Szervezet: Heti munkaidő ráfordítás (óra): 40 Szakmai tapasztalat: Lakatosné Hantos Mariann gazdasági agrármérnök, mérlegképes könyvelő Szekszárdi Városfejlesztési Kft. 6 év tapasztalat az OTP Bank alkalmazottjaként a beruházási hitelek előkészítésében, kockázatelemzésben, hitelek elbírálásában. Programalap menedzser Név: Jakab Mariann 232. oldal a 349-ből

233 Képzettség: Szervezet: Heti munkaidő ráfordítás (óra): 40 Szakmai tapasztalat: Igazgatás szervező Szekszárdi Városfejlesztési Kft. 6 év tapasztalat civil szervezetek munkájában, elnökségi tagként egészségmegőrző programok, életmódtáborok szervezése, civil szervezetek számára kiírt pályázatokon való részvétel. Projekt asszisztens Név: Képzettség: Szervezet: Heti munkaidő ráfordítás (óra): 40 Szakmai tapasztalat: Rácz Adrián pedagógus Szekszárdi Városfejlesztési Kft. 6 év tapasztalat az OTP Bank alkalmazottjaként a beruházási hitelek előkészítésében, kockázatelemzésben, hitelek elbírálásában. A projekt menedzsment feladatait ellátó Szekszárdi Városfejlesztési Kft. munkatársai főállású munkaviszony keretében végzik a munkájukat. A projekt megvalósítása érdekében szükségessé váló szakértői szolgáltatásokat (pl. jogi, projektmenedzsment támogatás, minőségbiztosítás) értékhatártól függően fogja beszerezni a Városfejlesztő Társaság. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő megbízások esetében 3 árajánlat bekérése útján kerül majd kiválasztásra a nyertes ajánlattevő. A közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzések esetében a hatályos Közbeszerzési Törvény alapján kerül lebonyolításra a nyertes kiválasztása. 7.3 Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Az ITS végrehajtása kapcsán kialakultak azok a partnerségi fórumok amelyek az egyes célcsoportok differenciált igényeire célzott megoldásokat tartalmaztak. Az együttműködés eredményes volt. Szekszárd MJV szándéka, hogy a jövőben a kialakított működési modellel, és partneri körben folyamatosan folytassa a településközi koordinációs egyeztetést. A Partnerségi terv vonatkozó részeit tartalmi okok miatt nem emeltük át. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (továbbiakban kormányrendelet) meghatározza a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának közös szabályait az alábbiak szerint: 20. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának közös szabályai 28. (1) A koncepciót, a stratégiát és a településrendezési eszközöket a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyezteti a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően, az államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal. (2) Koncepció, stratégia, településrendezési eszköz vagy azok módosítása véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el, kivéve a magasabb szintű jogszabály rendelkezésének változása miatti ellentétes helyi önkormányzati előírás hatályon kívül helyezése esetén oldal a 349-ből

234 (3) A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, egyházakkal történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik. 21. A partnerségi egyeztetés 29. Az önkormányzat a teljes körű nyilvánosság biztosításával, az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével a tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza: a) az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) tájékoztatásának módját és eszközeit, b) a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját, c) az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét, d) az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedéseket. 23. Az integrált településfejlesztési stratégia egyeztetésének és elfogadásának szabályai 31. (1) A stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek. A résztvevők a stratégia tervezetét 21 belül véleményezik. (2) A polgármester a beérkezett véleményeket, illetve a vélemények alapján átdolgozott stratégiát ismerteti a képviselő-testülettel. (3) Az elfogadott stratégiát az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. (4) A stratégia elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 napon belül értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítésznek oldal a 349-ből

235 7.3.1 Az integrált településfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások: - A különböző szakpolitikai területek koordinációja és a közigazgatás és államigazgatás különböző szereplői közötti folyamatos kapcsolatépítés, koordináció módszere, intézményi kerete. - A tervezés során a társadalmi felelősség erősítése, intézményesített együttműködés a lakosság, a magánszféra és a közszféra között. - A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok és személyek azonosítása, részvételi lehetőségei és szükséges partnerségi kapcsolatok kialakítása oldal a 349-ből

236 Célok A bevonás gyakorlati céljai: - átfogó városkép kialakítása, mely a stratégia alapját képezi - különböző területeken tevékenykedő szereplők integrációja - az egyes szereplőknél felhalmozódott, megszerzett gyakorlati és elméleti tudás közösségi célú aktiválása - a mozgósított tudás bevonásával a program széleskörű támogatottságának elérése - törekvés konszenzusos megoldások preferálására - társadalmi párbeszéd: a közös stratégia alkotás érdekében a különböző társadalmi szereplők közötti kommunikáció akadálymentes biztosítása - a társadalmi tőke erősítése, társadalmi kapcsolatok mérhető erősítése - az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása - a társadalmi interakciók, kapcsolódások fejlődésének ösztönzése - a lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása - ha konfliktusok alakultak ki, vagy várhatóak, akkor cél a konfliktus menedzseléshez szükséges feltételek megteremtése - ha további erőforrások szükségesek a célok megvalósítása érdekében, akkor cél a gazdasági, kulturális konszenzusbiztosító együttműködés a más szereplők által elérhető erőforrások érdekében A partnerségi bevonás lehetséges eszközei, módszerei: - Írásos alapú projektszerű működés (csoport bevonás): információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék - Facilitációs eszközök (post it jegyzetek, brainstorming, priorizálás, megerősítés) Workshop sorozat során (tematikus műhelyek): különböző nézőpontok megértéséhez járul hozzá, ötletszerzés, fontossági sorrend felállítása - Kommunikáció (web-oldal, hírlevél, nyilvánosság): a lakosság információval való ellátása a stratégia folyamatát illetően, lehetőség, hogy a lakosság megértse az opciókat - Mainstreaming - napi gyakorlatba való átültetés: biztosítani, hogy a hátrányos területek szükségleteit kezelték, vagy legalábbis foglalkoztak a megoldásával A partnerségi folyamat tematikai struktúrája A partnerségi egyeztetés az alábbi folyamatokból épül fel: - Tervezés: a tervezési szakaszban meghatározásra kerülnek a bevonandó szereplők, kialakításra kerülnek a bevonáshoz kapcsolódó eszközök, valamint a folyamati struktúra Felhasznált eszközök: , postai levél, kérdőív, emlékeztető levél, weboldal - Jóváhagyás: a jóváhagyási szakaszban megtörténik a tervezett stratégia és eszközök felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, kiegészítése Felhasznált eszközök: kérdőív, elektronikus levél, workshop, jegyzőkönyv. weboldal - megvalósítás: a megvalósítási szakaszban átadásra kerül a végleges stratégia. Felhasznált eszközök: elektronikus levél, postai levél, műhelynap, workshop, jegyzőkönyv, rendezvényeken valós résztvétel, - fenntartás: a fenntartási időszakban megtörténik a tájékoztatás az eredményekről és a folyamatos kapcsolattartás. - Felhasznált eszközök: elektronikus hírlevél, weboldal A partnerségi egyeztetés felelősei: Tagjai: - Irányító testület: feladata a stratégia elkészítéséhez szükséges feladatok meghatározása, azok koordinálása és kiértékelése, szükség esetén új szereplők bevonása, dokumentálás. Az irányító testület tagjai havi egy alkalommal üléseznek, az egyéb kapcsolatartás elktronikus úton történik oldal a 349-ből

237 A folyamat fő felelőse: Bukovácz Tamás ügyvezető, Metacom 96 Bt. Mobil: Operatív munkálatokat irányító személy: Misi Norbert Mobil: , Adminisztrációs felelős: Csáki Csilla Mobil: Innovatív közösségi bevonási eszközök: A projekt egyik legfontosabb eszköze a portál létrehozása. Ennek főbb feladatai a: - tájékoztatás és széleskörű bevonás - nyilvánosság (véleményezési dokumentumok, eredmények közzététele) - marketing! A weblap komoly szerepet játszik a lakosság bevonásában, hiszen az információ átadáson kívül lehetőség nyílt online véleményalkotásra is, rövid és egyszerű regisztrációt követően. Ennek élénkítését nyereményjátékokkal erősítjük. A cél, hogy minél többen iratkozzanak fel a hírlevélre, valamint a fejlesztés blogjára. Ennek érdekében a stratégiával kapcsolatos egyszerű kérdéseket teszünk fel és a helyesen válaszolók között helyi termékekből álló nyereménycsomagot sorsolunk ki. A játékban való részvétel feltétele a regisztráció/ kapcsolatfelvétel a weboldalon. A partnerségi egyeztetéshez kapcsolódóan elektronikus hírlevelet indítunk. Emellett a helyi rendezvényeken is megjelenünk: itt a tájékoztatás mellett, vélemények felmérésére és a projekt népszerűsítésére is kitűnő lehetőség nyílik. Ez az egyik kiemelten fontos gyűjtési helyszíne az elektronikus hírlevél megküldésére szolgáló adatbázisnak. Kommunikációs csatornák, speciális kommunikációs igények: A kommunikáció célja a projekt minél szélesebb körű megismertetése, elfogadtatása. Ennek megalapozásához szükségesek az alábbi lépések elvégzése: - Újságírói lista készítése - Q&A lista készítése - Arculat tervezés - weboldal elindítása - Sajtóközlemények megjelentetése - Elektronikus hírlevelek kiküldése A tájékoztatásban kiemelt szerepet kap a város sajtósa, valamint a lokális és régiós sajtóorgánumok, szorosan együtt működünk a projekt nyilvánosságát biztosító céggel. Javasolt számukra az előrehaladásról szóló sajtóklubok szervezése, sőt a legmeghatározóbb orgánumok vezetőinek bevonása a partnerségi egyeztetésbe. A műhelynapokon, üléseken, találkozókon videó felvétel készül, az itt tartott előadások, prezentációk felkerülnek a weboldalra is. Kiemelten fontos az akadálymenetes kommunikáció. Előzetes egyeztetés alapján kiválasztásra kerülnek olyan civilszervezetek, intézmények, amelyek elérik a társadalmilag zárt rétegeket is. Az ő részükre tájékoztatást szervezünk, hiszen rajtuk keresztül elérhetjük azon rétegeket, amelyeket a média és az internet segítségével nem. Ennek eszközei a kérdőíves felméréstől, a személyes tájékoztatáson keresztül, az idősek számára nagyméretű betűkkel nyomtatott tájékoztatóig igen sokrétűek oldal a 349-ből

238 7.3.2 Az azonosított partnerek köre Államigazgatási szervek Az államigazgatási szerveket a kormányrendeletben meghatározott paramétereknek megfelelően, írásos levélben kerültek megkeresésre postai úton, együttműködésüket kérve, szeptember 17-én. 1. ÁLLAMIGAZGATÁSI MEGNEVEZÉSE A B C EGYEZTETÉSI SZAKTERÜLET ADATSZOLGÁLTATÁS TÉMAKÖRE ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV SZERV MEGNEVEZÉSE 2. Állami Főépítész területrendezés, településrendezés 3. Környezetvédelmi, Természetvédelmi És Vízügyi Felügyelőség környezetvédelem, természet- és tájvédelem, vízgazdálkodás 4. Nemzeti Park Igazgatóság természet- és tájvédelem hazai vagy nemzetközi jogszabály alapján természetvédelmi oltalom alatt álló terület, érték, ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó és puffer terület) - szükség szerint egyeztetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel 5. Nemzeti Környezetügyi Intézet környezetvédelem felszíni és felszín alatti vízminőségvédelmi terület, vízgyűjtőgazdálkodási terület - szükség szerint egyeztetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel 6. Országos Vízügyi Főigazgatóság vízgazdálkodás nagyvízi meder, mértékadó árvízszint és rendszeresen belvízjárta terület - szükség szerint egyeztetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel 7. Fővárosi És Megyei tűzvédelem, polgári polgári védelemi terület Katasztrófavédelmi Igazgatóság 8. Fővárosi És Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 9. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti ÉsHajózási Hivatala védelem közegészségügy közlekedés: gyorsforgalmi úttal, közúti határátkelőhellyel, víziúttal és vasúti pályahálózattal, különösen szintbeli közúti-vasúti átjáróval érintett település esetében 10. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala közlekedés: légi közlekedéssel érintett település esetében 11. Fővárosi És Megyei közlekedés: minden más 238. oldal a 349-ből

239 Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége esetben 12. Forster Gyula Nemzeti örökségvédelem Örökséggazdálkodási ÉsSzolgáltatási Központ 13. Járási (Fővárosi Kerületi) Hivatal örökségvédelem Építésügyi És Örökségvédelmi Hivatala 14. Fővárosi És Megyei földvédelem Kormányhivatal Földhivatala 15. Megyei Kormányhivatal erdőrendezés, Erdészeti Igazgatósága erdővédelem 16. Megyei Kormányhivatal talajvédelem Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17. Honvédelmi Minisztérium honvédelem Hatósági Hivatalvezetője 1. Várostérségi Önkormányzatok világörökségi és világörökségi várományos terület, történeti települési terület országos védelem alatt álló műemlék, műemléki terület, régészeti lelőhely és védőövezete termőföld mennyiségi és minőségi védelme kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőterület rendeltetése talajvédelem kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület, honvédelmi terület ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, földtani veszélyforrás területe gyógyhely Szekszárd a Dél Dunántúli Régió, azon belül Tolna megye keleti részén helyezkedik el, transzeurópai és hazai fő közúti közlekedési folyósok mentén. A város a Szekszárd-Tolnai Kistérség központja. A Szekszárd-Tolnai kistérség az öt Tolna megyei kistérség egyike. Területén, Szekszárddal együtt 26 település található. Az érintett önkormányzatok vezetőit e- mailben és telefonon kértük fel a partnerségi egyeztetési folyamatban való részvételre, október 5-én. 18. Fővárosi És Megyei Rendőr- határrendészet Főkapitányság 19. Magyar Bányászati bányászat, geológia, ÉsFöldtani Hivatal morfológia, csúszásveszély Bányakapitánysága 20. Nemzeti Média- ÉsHírközlési hírközlés Hatóság Hivatala 21. Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonság Nukleáris Biztonsági Igazgatósága* 22. Országos Tisztifőorvosi Hivatal* természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme Település Polgármester Cím Telefonszám Fax Alsónyék Dózsa-Pál Tibor 7148 Fő u kozseghaza.alsonyek@tonline.hu Alsónána Kiss Istvánné Csele Julianna 7147 Kossuth u alsonana@gmail.com Báta Huszárné Lukács Rozália 7149 Fő u hivatalb@fre .hu Bátaszék Bognár Jenő 7140 Szabadság u hivatal@bataszekph.hu 239. oldal a 349-ből

240 Bogyiszló Tóth István 7132 Kossuth u Decs Biczó Ernő 7144 Fő u Fadd Fülöp János 7133 Dózsa u , Fácánkert Orbán Zsolt 7136 Árpád u Felsőnána Bognár László 7175 Rákóczi u.2/a Harc Csajbókné Sipos 7172 Fő u Gabriella Kéty Gödrei Zoltán 7174 Petőfi u Kistormás Csapó László 7068 Dózsa u Kölesd Berényi István 7052 Kossuth tér Medina Vén Attila 7057 Kossuth u Murga Felkl Márton 7176 Szabadság u Őcsény Fülöp János 7143 Fő u Pörböly Sipos Lajos 7142 Óvoda u Sárpilis Figler János 7145 Béke tér Sióagárd Háry János 7171 Kossuth u Szálka Pálfi János 7121 Petőfi u Szedres Kovács János 7056 Arany J. u Tengelic Gáncs István 7054 Rákóczi u Tolna Dr.Sümegi Zoltán 7130 Hősök tere Várdomb Simon Csaba 7146 Kossuth u Zomba Szűcs Sándor 7173 Fő tér Civilszervezetek Szekszárdon jellemzően erős a civilszervezetek szerepe és jó néhány szervezet létezik, a Tolna Megyei Civil Információs Centrum segítségével az alábbi civilszereplőket azonosítottuk és vontuk be a partnerségi folyamatba: EGÉSZSÉG Név Cím Tevékenység Elérhetőség Egy lépés alapítvány Szekszárd, Bocskai közhasznú alapítv. az értelmi köz 3. fogyatékos és mozgássérült Ferhér Bot alapítvány Szekszárd, Augusz Imre u. 1-3/216 gyermekekért vakok és gyengénlátók országos szövetsége 74/510765, biharins@elender. hu 240. oldal a 349-ből

241 Szekszárdi Megyei Kórház Fejlesztéséért Alapítvány Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca 5-7. A műszaki és gazdasági feladatokat ellátó intézeti dolgozók részére anyagi segítségnyújtás a szakfeladatok elltásához szükséges ismeretek megszerzéséhez, azok magasabb szintű megismeréséhez. A kórház gazdasági- műszaki dolgozói rekreációjának, szabadidős tevékenységének támogatása. A gyógyító tevékenység és a kórház üzemeltetés infrastrukturális hátterének fejlesztése. Az alapítvány céljaihoz szükséges szakirodalom, eszközök beszerzéséhez támogatás nyújtása. Tolna megyei lakosságának gyógyító-megelőző ellátás színvonalának javítására, a személyi és technikai feltételek támogatásával. 74/ A szekszárdi szülészetért alapítvány Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca 5-7. A Szekszárdi Szülészeti Osztály szakmai színvonalának megőrzése, javítása 74/ A vérképzőszervi betegségekért alapítvány Alapítvány a korszerű urológiáért Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca 5-7. Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca 5-7. A vérképzőszervi betegségben 74/ szenvedők korszerű korismeretének kezelésének, életminőségük javítása. A Tolna Megyei Önkormányzat 74/ Kórháza Urológiai Osztályának fejlesztése 241. oldal a 349-ből

242 Alapítvány a Tolna Megyei Haematológiai Betegekért APICULTURA Alapítvány Betegápolásért Alapítvány Cukorbetegekért Alapítvány CORA Egészségvédő Alapítvány Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca Szekszárd, Hermann O. u. 14. Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca Szekszárd, Béri B. Á. u Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca 5-7. Korszerű diagnosztikában, terápiában használatos eszközök, orvosi műszerek, valamint betegkényelmi, komfortjavító eszközök haematológiai osztályra történő beszerzésének támogatása. Haematológiai szakterületen kimagasló tudományos eredményt elérő pályakezdő orvos szakorvosi, gyógyító és kutató tevékenységének támogatása. Haematológiai körbe tartozó szakmai konferencián, bel- és külföldi tanulmányúton, tapasztalatcserén való részvétel támogatása. Haematológiai területen dolgozó orvosok, szakorvosok és szakasszisztensek továbbképzésének támogatása. az egészséges életmódra nevelés, méhészet támogatása A betegápolás színvonalának emelése, minőségi ápolás megvalósítása. a cukorbetegek életvitelének könnyítése tanácsadás egészségmegőrzés és gyógyítás, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek területén 74/ / / Etka Sportrekreációs Egyesület Jóga Együtt az Idősekért Alapítvány 7100 Szekszárd, Szent István tér 10. Szekszárd, Palánki utca 2. Egészséget karbantartó, segítő testmozgás, táplálkozás, egészséges életmódra nevelés (egészségügyi tevékenység). A Tolna Megyei Önkormányzat Idősek Otthonában élők ellátási szintjének javítása. +36 (74) oldal a 349-ből

243 "Fejlődésben hátráltatott gyermekek" Alapítvány Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca 5-7. A gyermekosztály műszerezettségének támogatása, szakkönyvek és szakfolyóiratok beszerzésének támogatása, orvosok és szakdolgozók továbbképzésének támogatása A fejlődésben hátráltatott gyermekek (mozgásfejlődés elmaradása, érzékszervi elmaradása) korai felismerésének és rehabilitációjának elősegítése, gyógykezelésük feltételeinek javítása. Fejlődésben hártáltatott gyermekek korai diagnozisával és kezelésével kapcsolatos tudományos kutatómunka támogatása. Dr. Schultz Károly, tel.:30/ , schultzk@tonline.hu SZOCIÁLIS Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesülete Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 7100 Szekszárd, Kuruc utca Szekszárd, Béla tér 6 Az egyesület részt vesz a székely 74/ , hagyományőrző mozgalomban; szekelyek.szekszar hagyományőrző dalesteket, d@gmail.com táncesteket, kórustalálkozókat, hagyományőrző találkozókat szervez, ápolja és népszerűsíti a bukovinai székely szokásokat, ezen belül a székely nyelvezetet; felkutatja a székely népdalokat, népitáncokat és hagyományőrzés céljából továbbadja fiataljai felé; a bukovinai székely néphagyományok ápolóinak érdekeit képviseli, regionális, országos és nemzetközi fórumokon; kapcsolatot vesz fel és ápol más hagyományőrző, hazai és külföldi szervezetekkel, felkutatja, támogatásokat vesz igénybe és támogatja a tehetséges székely fiatalok népművészeti tanulmányait; hatékony kapcsolatot épít ki Szekszárd megyei jogú városban és a megyében működő egyéb hasonló egyesületekkel / oldal a 349-ből

244 Gyöngysor alapítvány Szekszárd, Pollack lelki gondokkal küszködő emberek Önsegítő klub Mihály u. MÁV P.u. segítése SIGA - BIGA Mozgás- és 7100 Szekszárd, Sajátos nevelési igényű gyermekek képességfejlesztő Bródy Sándor u. felzárkóztatásának segítése. Alapítvány 21. Prevenciós feladatok: az iskolai tanulási nehézségeket előjelző tünetek felismerése óvodáskorban Értelmi Fejlődésükben 7100 Szekszárd, Tolna megye területén lévő értelmi Akadályozottak Tolna Béla tér 6. fogyatékos emberek és családjaik Megyei Közhasznú társadalmi hátrányainak Szervezete kiegyenlítése, érdekeik érvényesítése, védelme, képviselete, emberi és állampolgári jogaik, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk, rehabilitációjuk biztosítása, esélyegyenlőséguk megvalósításának elősegítése: Elősegíteni az értelmi fogyatékos emberek öntevékenységének, Eszterlánc Alapítvány 7100 Szekszárd, Perczel M. u. 4. önrendelkezésének lehetőségeit, az A Városi Bölcsőde munkájának, működésének támogatása, különösen az intézmény által végzett az alapellásátst meghaladó - tevékenységhez történő segítségnyújtás. 30/ /20/ / / SPORT Név Cím Tevékenység Elérhetőség 244. oldal a 349-ből

245 CLARK ÁDÁMFLOTTILLA EGYESÜLET Ficánka Szabadidős és Sporthorgász Egyesület Szekszárd, Alisca utca 4. 3./ Szekszárd, Zengő utca 39. Szervezett keretek közt gyermekek részére, szabadidősport, szabadidős vízi sport, tömegport, túrasport és vizi túrázás feltételeinek biztosítása, gyermekek fejlesztése érdekében képzési programok nyújtása, az ember és természeti környezete harmonikus kapcsolatának fejlesztése, egészséges életmód elterjesztése, hazáját szerető, embertársait tisztelő ifjúság nevelése, az országban működő vízi túrázással foglalkozó és egyéb ifjúsági szervezetek munkájának támogatása A tagság érdekeinek képviseletével és megjelenítésével a sport- és szabadidős horgászat lehetőségének minél szélesebb körű biztosításával elősegíteni és népszerűsíteni a szabadidő hasznos eltöltését. A környezet és természetbarát látásmód és életszemlélet terjesztése és népszerűsítése. 20/ FITT Sportegyesület LINE 7100 Szekszárd, Ságvári utca 19. Lakosság körében az egészséges életmód népszerűsítése Alisca Nyilai Íjász Egyesület ATLÉTIKAI CLUB SZEKSZÁRD BLUE SKY Siklóernyős - Sportegyesület Szekszárd DynamicTriatlon Club Fanatix Mountain Bike Club 7100 Szekszárd, Béla Király tér Szekszárd, Keselyűsi út 3. Szekszárd, Kossuth Lajos utca 27. I./6. Szekszárd, Keselyűsi utca 3. Szekszárd, Hegyalja utca 7. mountain bike sport fejlesztése - a sportolás lehetőségeinek biztosítása, a verseny- és szabadidősport keretein belül ipponkarate@gmai l.com (17-es mellék) , 70/ ,info@dynami nctc.hu / oldal a 349-ből

246 Fehérlófia Sportegyesület 7100 Szekszárd, Landler Jenő u. 9/b természetben űzhető sportágak, kiemelten a tájékozódási futás és természetjárás keretein belül a sportolás feltételeinek biztosítása versenyek, túrák, táborok, tanfolyamok és egyéb rendezvények szervezése, lebonyolítása. A természetben űzhető sportágak népszerűsítése, fejlesztése, infrastrukturális hátterének biztosítása és olyan tevékeny, alkotó szakembergárda létrehozása és összefogása, mely azt fő feladatnak tekinti. A természetvédő és környezetvédő szemlélet kialakítása, ilyen programok segítése és önálló megvalósítása. Ez egészséges életmódra való nevelés és annak népszerűsítése. A működési területtel összefüggő könyvek, újságok, térképek és egyéb kiadványok készítése és kiadása. 30/ , feherlo@terrasoft. hu Kultúra Név Cím Tevékenység Elérhetőség Alisca Amatőr Art 7100 Szekszárd, Amatőr alkotó művészek segítése, 30/ , Művészeti Baráti Kör Béla tér 6 szervezése, irányítása. ART 999 Tolna Megyei Egyesület Bárka Művészeti Szalon Egyesület Szekszárd, Kálvária u. 2/B Szekszárd, Béla tér 6 Támogatja az egyesület tagjainak értékteremtő, képző- és iparművészeti alkotások létrehozására irányuló munkáját; elő kívánja segíteni, hogy Tolna megye művészete iránt érdeklődő és művészetekkel kedvtelésből vagy hivatásszerűen foglalkozó polgárai a közösségi közízlés fejlődését szolgáló tevékenységüket együttesen fejthessék ki A művészeti közélet biztosítása, találkozók, kiállítások, tárlat- és rendezvénylátogatások biztosítása, az alkotói lét kiteljesítése , mabruk@ferrasoft. hu 74/416160, / 246. oldal a 349-ből

247 Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület Szekszárd, Szent István tér 10. Népművészet, néptánc, néphagyomány értékeinek megismertetése, megőrzése, ápolása, színpadra vitelének segítése, a néptáncművészet valamennyi ágával foglalkozó magyar és más nemzetiségű csoportok közötti kapcsolat kiépítése. (36) 74/ ,(36) 20/ , batina@babitsmuv haz.hu Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesülete Szekszárd, utca 18. Kuruc Az egyesület részt vesz a székely hagyományőrző mozgalomban; hagyományőrző dalesteket, táncesteket, kórustalálkozókat, hagyományőrző találkozókat szervez, ápolja és népszerűsíti a bukovinai székely szokásokat, ezen belül a székely nyelvezetet; felkutatja a székely népdalokat, népi táncokat és hagyományőrzés céljából továbbadja fiataljai felé / ,70/ , info@bukovina.hu OKTATÁS Név Cím Tevékenység Elérhetőség A jövő 7100 Szekszárd, a TM. Önkorm. Vendéglátóipari vendéglátóipariszakem bereiértalapítvány Hunyadi utca 7. Szakképző Iskolája szakmai oktató munkájának külső támogatása. A Keresztény Nevelésért Alapítvány ÁKOM-BÁKOM Alapítvány Szekszárd, Kálvin tér Szekszárd, Mátyás király u. 1. "Az Én Ovim" 7100 Szekszárd, Alapítvány Fürt utca 6. Csapó DánielAlapítvány Szekszárd, Palánki út 1. Iskola létrehozása és fenntartása Szekszárdon Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Gyakorló Óvodája óvódás gyermekei és a kollégiumi hallgatók egészségmegőrző és képességfejlesztő cél tevékenységeinek támogatása olyan területeken, melyek az oktatási rendben nem vagy nem kellő intenzitással szerepelnek. oktatási feltételek javítása - tanulók jutalmazása - tanárok tanulmányútjához hozzájárulás - kulturális rendezvények szervezése - természetvédelem feladatok ellátása - közrend védelme 74/ , comenius@terraso ft.hu / oldal a 349-ből

248 Felelős vagyok értedalapítvány Célpont Alapítvány Szekszárd,Széchen yi utca Szekszárd, Hermann O. u. 35. I/5. KÖRNYEZET- ÉS ÁLLATVÉDELEM Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány 10. Tolna Megyei Állat- és Természetvédelmi Alapítvány 7100 Szekszárd, Szent István tér 7101 Szekszárd, Bogyiszlói út. Az alapító iskolájában tanuló diákok számára a magas színvonalú tanulói teljesítmény ösztönzése, a tudás megszerzését akadályozó tényezők csökkentése, ösztöndíj, tandíj rendszeres vagy eseti támogatás szolgáltatása. Az iskola jeles évfordulóinak és más ünnepi rendezvényeinek, illetve az azokon való részvétel támogatása, az intézmény tanulói kulturális és sporttevékenységének elősegítése. iskola, tanulás, munkalehetőség karrier-tanácsadás kiemelkedően közhasznú egyesület a Dél-Dunántúl természeti értékeiért állatvédelem a szekszárdi kutyamenhely működtetése 248. oldal a 349-ből ,csapo@fw.hu , celpont@invitel.hu 30/ , tmta@tmta.hu Valamint a Tolna Megyei Civil Integrációs Centrummal történő együttműködésünk eredményeként ezeket a civilszervezeteket értük el a fenti lista mellett elektronikus levélben: 4 Évszak Waldorf-pedagógiai Alapítvány A Keresztény Nevelésért Alapítvány Alisca Amatőr Art Alisca Nyilai Íjász Egyesület Alisca Taekwondo Klub Atlétikai Club Szekszárd Az Egészségért Alapítvány Az Én Ovim Alapítvány Bárka Művészeti Szalon Egyesület Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület Belvárosi Ifjúságért Alapítvány Betegápolásért Alapítvány Borászok Szekszárdért Egyesület Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesülete Chance á Tolna- Esélyt Tolnának Alapítvány Clark Ádám Flottilla Egyesület Családban élni jó Egyesület Családi Tűzhely Alapítvány Csiga-Biga Mozgás- és képességfejlesztő Alapítvány Csizmazia Alapítvány a Jövő Ígéretes Gyermekeiért Diákélet Egyesület Dynamic Triatlon Club Értelmi Fejlődésükben Akadályozottak Tolna Megyei Közhasznú Szervezete Esőmanok Tolna Megyei Autista Gyermekekért Közhasznú Egyesület Eszterlánc Alapítvány

249 esz Híd Társulás ETKA Jóga Sportrekreációs Egyesület Fáklya SE Szekszárd Fehérlófia Sportegyesület Fejlődésben Hátráltatott Gyermekek Alapítványa Felelős vagyok érted Alapítvány Férfi Kosárlabda Sport Egyesület Szekszárd Fordulópont Munkába állást Segítő Alapítvány Gagliarda Kamarakórus Egyesület Gemenc Hőlégballon SE Gemenc Judo Klub Egyesület Gemenc Nagydíjért és a Tehetséges Kerékpárosokért Közhasznú Alapítvány Gemenc TáncSport Egyesület Gemenc Természetvédelmi- és Sportegyesület Gyermek Kosárlabda Sportegyesület Szekszárd Gyönygysor Alapítvány Hikari Aikido Egyesület Honvéd Hagyományőrző Egyesület Szekszárd Megyei Jogú Városi Tagozata IBERICANT Táncegyesület Ifjú Szív Magyarországi Német Nemzetiségi Néptáncegyesület Ifjúsági Fúvószenekari Alapítvány Ifjúsági Unió Szekszárd Ippon Karate Egyesület JASZLICE Családsegítő Közhasznú Alapítvány Kadarka Futóegyesület Kék Madár Alapítvány KÉZ - CSODÁK Hagyományőrző Kutató és Átadó Kulturális Egyesület Kinyújtott Kéz Alapítvány Kosárlabda Sport Club Szekszárd Kristály Lélekvédő Egyesület Lakható Szekszárdért Közhasznú Egyesület Lelki Egészségünkért Szekszárd Alapítvány Liszt Ferenc Pedagógus Kórus Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Szekszárdi Csoport Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Magyar Nemzetőrök Országos Szövetsége Tolna Megyei Szervezete Magyarnóta Kedvelők Baráti Köre Magyarországi Román Kulturális Alapítvány Egy Profi Színházért Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezete Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezete Mattioni Eszter Szekszárdi Hölgy Klub Egyesület Mentálhigiénés Műhely "Méltósággal az út végén" Hospice Alapítvány Mondschein Szekszárdi Német Nemzetiségi Kórus Egyesület Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete Nemzetközi Szent György Lovagrend Egyesület Nők Szekszárdért Közhasznú Egyesület Nyitott Világ Alapítvány Omega Szabadidős Sportegyesület Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Szekszárd Helyi Szervezete Összefogás Szekszárdért Egyesület 249. oldal a 349-ből

250 Polip Ifjúsági Egyesület Pont-e Alapítvány Roma Hagyományőrző és Diáksport Egyesület Sakk-Kultúráért Alapítvány "Segíts rajtam!" Hátrányos Helyzetűekért Alapítvány Sportélmény Alapítvány Spurkerék Modellező Sportegyesület STERNLEIN Egyesület Szakképzéssel az Emberekért és az Állatokért közhasznú Alapítvány Szekszárd All Stars Alapitvány Szekszárd Kórház Sportkör Szekszárdi Atlétikai Klub Sportegyesület Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület Szekszárd és Környéke Szabadidős Többcélú Egyesület Szekszárd Junior Stars Alapítvány Szekszárd-Baja Rosszcsontok Amerikai Futball Sportegyesület Szekszárd-Bezons Baráti Társaság Szekszárdi Alisca Borrend Egyesület Szekszárdi Asztalitenisz Club Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola Német Nemzetiségi Kamarakórus Egyesület Szekszárdi Big Band Alapítvány Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület Szekszárdi Értelmiségi Klub, Segítő és Támogató Egyesület Szekszárdi FGKC. Szekszárdi FITT Fiatalok Sportegyesülete Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes Szekszárdi Gitár Egyesület Szekszárdi Horgász Egyesület Szekszárdi Ifjúsági Gitárzenekar Alapítvány Szekszárdi Jazz Quartet Alapítvány Szekszárdi Kajak-Kenu SE Szekszárdi Kamarazenekar Alapítvány Szekszárdi Kerékpáros Sport Egyesület Szekszárdi Madrigálkórus Egyesület Szekszárdi Magyar-Izraeli Baráti Társaság Szekszárdi Mozgásművészeti Stúdió Közhasznú Egyesület Szekszárdi Német Nemzetiségi Tűzoltó Fúvószenekar Egyesület Szekszárdi Nagycsaládosok Egyesülete Szekszárdi Nőegylet Egyesület Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége Szekszárdi Polgárőr Egyesület Szekszárdi Rádió Klub "Szekszárdi Röntgen" Alapítvány Szekszárdi Szabadidős Kerékpáros Egyesület Szekszárdi UFC Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör Szekszárdi Városi Lövész Klub Szekszárdi Városi Diáksport Egyesület Szekszárdi Vizitársulat Sportegyesüet Szekszárdi Vízmű Sportegyesület 250. oldal a 349-ből

251 Szenior Atlétikai Club Szekszárd Szent Erzsébet Caritas Alapítvány SZŐLŐ-SZEM Mozgalom Civil Bűmegelőzési Egyesület Tolna Megyei Bajtársi Egyesület Zrínyi Miklós Honvéd Nyugállományúak Klubja Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület Tolna Megyei Felnőtt Diabetesesek Egyesülete Tolna Megyei Gyulladásos Bélbetegekért Alapítvány Tolna Megyei Ifjúságáért Alapítvány Tolna Megyei Ilco Egyesület Tolna Megyei Járműbarát Egyesület Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetsége Tolna Megyei Siketek és Nagyothallók Egyesülete (TOSINA) Egyesület Tolna Megyei Siketek Sportegyesülete (TMSSE) Tolna Megyei Szabadidős Sportegyesület Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Tolna Tájak Íjász Egyesület Tücsök Zenés Színpad Egyesület Unio Box Team Utánpotlást Nevelő Box Club Újra Dolgozni Tolnában Egyesület Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete Víz'p'art Közalapítvány Zöldtárs Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány Az érintett civilszervezetek vezetőit ben kértük fel a partnerségi egyeztetési folyamatban való részvételre. A levél mellett egy kérdőív kitöltésére is felkértük a civilszervezeteket, melyben arra kértük őket, részletezzék jövőbeli fejlesztési elképzeléseiket, október 05-én. 1. Vállalkozók A partnerségi egyeztetés előkészítése során az alábbi szekszárdi vállalkozókat azonosítottuk és vontuk be a partnerségi folyamatba, 2013 október 5-ém küldve nekik levelet: Név Cím Vezető Telefon, web Élelmiszeripar, mezőgazdaság, állattartás Export vezető: Tóth Csaba Export manager: 8000 Makk Székesfehérv Cerbona Kft Gyula info@cerbona.hu ár, Váralja Értékesíté sor 1-3. si vezető: Györkös Andrásné Gyöngyi Beszerzési vezető: 251. oldal a 349-ből

252 Karlovecz Józsefné Sygnus Kft. Szekszárdi Mezőgazdasági Zrt. TolnatejZrt. Baron von Twickel pincészet Bodri Pincészet Dúzsi Tamás Pincéje 7100 Szekszárd, Tartsay Vilmos u Budapest, Batthyány utca 54. IV 7100 Szekszárd, Keselyűsi út Szekszárd, Rákóczi u Szekszárd, Vadász utca 8. Sági Ildikó - pénzügyi vezető Koller Attila - vezérigazg ató Dúzsi Tamás 74 / , 74 / , 74 / (74) info@sygnus.hu tolnatej@terrasof.h u Telefon: Fax: Honlap: Nyitva tartás: 8:00 16:00 óráig. Férőhely: 200 fő , / , / Web: hu Telefon: Weboldal: s.hu info@twickel.hu bodribor@bodribor. hu 7100 Szekszárd, Csatári-völgy, Faluhelyidűlő duzsi.tamas@tonline.hu 252. oldal a 349-ből

253 Frankos Borház 7100 Szekszárd, Hosszúvölgy utca 1. Telefon: / Weboldal: rhaz.hu a.net Heimann Pincészet Takler Pincészet Vesztergombi Pince Gyártás-kivitelezés Marley Magyarország Kft. PegasiLineaItalia Kft. QSCH Kft. Sió-Trans Kft Tető-Plusz Kft 7100 SzekszárdIvá nvölgyi7tető, Kálvária Kilátótól baloldali (Csacskavölgyi) szurdokon át Decs- Szőlőhegy, PL Szekszárd, Borkút u. 3. a6-os főút mellett 7100 Szekszárd, Palánki út Szekszárd, Epreskert u Budapest, Radnóti Miklós utca Szekszárd Tartsay V. utca Szekszárd, Keselyűsi 15 út Takler András Vesztergo mbi Ferenc Ügyvezető igazgató: UdoHeine mann Telefon: Fax: / , Honlap: u, Telefon: 74/ , 20/ , Honlap: Telefon: 74/ Fax: 74/ Honlap: mbi.hu heimann@heimann. hu takler@takler.com pegaso@hu.inter.net (74) (74) vesztergombi@tonline.hu siotrans@tonline.hu 74/ infoszekszard@teto plusz.hu 253. oldal a 349-ből

254 Van de Velde Kft. Samsonite Bőrönd Kft. Hungária Spinner Hungária Kft. FerropatentZrt. Jako Fémárugyár Kft. BHG-SzekszárdAlk. Kft. Jürgenhake Magyarország Kft. CABTEC Szekszárd Kft., Prettl Hungária Kft Kereskedelem C &AMode Kft., Südleasing Kft Szekszárd, Selyem u Szekszárd, Keselyűsi út Szekszárd, Selyem u Szekszárd, Árnyas u Szekszárd, Damjanich u Szekszárd, Keselyűsi út Szekszárd, Korsófölde u Szekszárd, Selyem utca Szekszárd, Korsófölde u Szekszárd, Tartsay Vilmos u Szekszárd, Fáy utca 2. Márka István ügyvezető igazgató Pinczel József Lemle Róbert Szabó Sándortulajdonos Szabó Bertalan Jobbágy Gábor Hőbör Zsolt Operatív Igazgató, a magyarors zági telephelye k ügyvezetőj e Nyerki Emil 74/ (1) / / infohungary@spinnergroup.com ferropatent@ferrop atent.hu (36) bhg(at)bhg-asz.hu 74/ info@juergenhake.d e hungary@cabtecgro up.com (36) info(at)prettl.hu (74) oldal a 349-ből

255 Tesco-Global Áruházak Zrt., Mecsek FüszértZrt. 7100, Szekszárd Tartsay Vilmos u Pécs, Megyeri út 59. Energetika, hulladékgazdálkodás MOL Zrt Földgázszállító Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft Szekszárd-Paksi Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. Alisca Terra Kft. Alfa-Nova Kft Szekszárd, Mátyás király utca Szekszárd, Bogyiszlói u Szekszárd Epreskert u Szekszárd, Sárvíz u 4.sz. Gazdasági vezérigazg ató: Umheiser István Ignácz György - Elnök ReisingerP éter ügyvezető igazgató Gelencsér Lajos - Az Igazgatósá g elnöke / /529260,74/ info@mecsekfuszert.hu gyurka@ifu.hu titkarsag@szekszar dpaksi.eu / info@aliscaterra.hu 74/ szekszard@alfanova.hu Média, telekommunikáció 7100 Dr. Bayer Axel Springer Szekszárd, József - (+36-74) 511- Magyarország Kiadói Liszt Ferenc ügyvezető 510 Kft. tér 3. igazgató 7100 Vadász Szekszárd, Katalin Szekszárdi Nyomda Kft. Széchenyi u. ügyvezető 74/ igazgató 7100 Tarr Kft. Szekszárd TESCO, 06 40/ Tartsay V. u oldal a 349-ből sznyomda@terrasof t.hu

256 40. Pénzügyi Allianz Hungária Zrt., CIB Bank Zrt. Erste Bank Hungary Rt Magyar Posta Zrt. helyi adócsoport OTP Bank NYRT. OTP-Garancia Biztosító Zrt. Tolna Megyei Igazgatóság, Provident Pénzügyi Zrt. Raiffeisen Bank Zrt., Szekszárdi Vagyonkezelő Kft., Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet 7100 Szekszárd, Széchenyi utca Szekszárd, Garay tér Szekszárd Széchenyi utca SZEKSZÁRD SZÉCHENYI UTCA Szekszárd Szent István Tér Szekszárd, Augusz Imre u. 11 /fsz Szekszárd, Széchenyi utca Szekszárd, Széchenyi utca Szekszárd, Bezerédj u Szekszárd, Flórián utca 256. oldal a 349-ből (74) (40) (1) ,(40) , 74/319344, 74/ / / ugyfelszolgalat@vag yon.t-online.hu Fazekas Ferencné Elnök ügyvezetőigazgató tksz@zomba.tonline.hu Az érintett szervezetek vezetőit ben kértük fel a partnerségi egyeztetési folyamatban való részvételre. A felkérő levél mellett egy kérdőív kitöltésére is felkértük a cégvezetőket, melyben arra kértük őket, részletezzék jövőbeli fejlesztési elképzeléseiket.

257 Egyházak Szekszárdon egyházakat, felekezeteket azonosítottuk és vontuk be a partnerségi folyamatba, elektronikus levélben és teefonon kerestük fel október 05-én: BAPTISTA IMAHÁZ SZEKSZÁRD, LEHEL U. 6 BUDDHISTA MEDITÁCIÓS KÖZPONT SZEKSZÁRD, TARTSAY LTP /5. szekszard@buddhizmusma.hu EVANGÉLIKUS LELKÉSZI HIVATAL Sefcsik Zoltán lelkész SZEKSZÁRD, BAJCSY-ZSILINSZKY U. 2 (74) , sefcsik@tolna.net JEHOVA TANÚI KIRÁLYSÁG-TERME SZEKSZÁRD, POLLACK MIHÁLY U. 30 (74) , METODISTA LELKÉSZI HIVATAL lelkész Kovács Zoltán, SZEKSZÁRD, MUNKÁCSY U. 1 (00-36) 74/ kovacs.zoltan@metodista.hu REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI HÁZ SZEKSZÁRD, BEZERÉDJ U. 3 szrefegyhaz@mailbox.hu 74/ RÓMAI KATOLIKUS BELVÁROSI PLÉBÁNIA SZEKSZÁRD, BÉLA TÉR 9 74/ ; 74/ , SZENT MIHÁLY PLÉBÁNIA SZEKSZÁRD, PÁZMÁNY TÉR 6 74/ REFORMÁTUS LELKÉSZI HIVATAL Rácz József esperes, Tolnai Református Esperesi Hivatal SZEKSZÁRD, KÁLVIN TÉR Tel.: , 74/315624, tolnai.em@reformatus.hu Az egyházi vezetőket és méltóságokat ben kértük fel a partnerségi egyeztetési folyamatban való részvételre, valamint egy kérdőív kitöltésére: melyben saját tervezett fejlesztéseikről nyilatkozhattak. Lakosság 257. oldal a 349-ből

258 A lakosság tájékoztatásának céljából elkészült a weboldal, ahol a stratégiával kapcsolatos információk és anyagok érhetőek el. A weboldalon megtalálhatóak a partnerségi egyezetés során született anyagok, a fórumban pedig mindenki véleményezheti a stratégiát, elmondhatja javaslatát. A weblap népszerűsítésére nyereményjátékot indítottunk: arra kértük a lakosokat, hogy küldjék be legkedvesebb szekszárdi fotójukat, januárban a beküldők között egy darab 16 Gb-os memóriakártyát sorsolunk ki. A partnerségi egyeztetést az elfogadott partnerségi tervben meghatározott ütemben, formában és tartalomban hajtottuk végre. A partnerségi javaslatok, észrevételek beépültek az ITS-be. A teljes folyamatról részletes beszámoló készült, ennek ismertetésétől terjedelmi okok miatt (203 oldal) eltekintünk. 7.4 Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása) A közötti időszakban az ún. eredményközpontúság ( result orientation ) elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnőtt, ezért az ITS indikátorai úgy lettek kialakítva, hogy azok egyértelmű és hozzáférhető adatokra támaszkodjanak, azaz az indikátorok változását az adatok egyértelmű változásához lehessen kötni. A település az ITS keretében elkészíttette a stratégia megvalósulásának nyomon követésére alkalmas adatbázist. Az adatbázis kiterjed mind a végrehajtással kapcsolatos, mind az indikátorértékek változásának mérésével kapcsolatos adatokra. A feladatot a menedzsment szervezet fogja ellátni. Tekintettel arra hogy az egyes beavatkozások előkészítettsége nem teszi lehetővé, hogy a megvalósítást alátámasztó eredményindikátorokat mellékeljük, ezért az ITS szintjén a városi indikátorok kerültek meghatározásra. A célok mérésére, és a megvalósítás ellenőrzésére az indikátorok alkalmasak. A minőségi tartalmi mérést a beavatkozások előkészítését követően lehet meghatározni, és mérni. Ez a menedzsment szervezet feladata lesz. A menedzsment szervezet az indikátorokat negyedévente gyűjti, és értékeli. Az indikátorok aktuális értékeinek szolgáltatását az adatgazdák számára szerződésben, illetve SzmSz-ben rögzíti a Megrendelő. A források allokációját követően frissíti az indikátorokat, és azokat végrehajtási, és fenntartási jelentésekkel összhangban naprakészen tartja. Az egyes projektek egyértelműen hozzárendelésre kerültek, az OP-ban meghatározott prioritásokhoz, így azokból egyértelműen levezethetőek a mérésre használandó horizontális mutatók. Ahhoz, hogy az ITS megvalósulása figyelemmel kísérhető legyen, a célrendszerhez számszerűsített mutatók hozzárendelése szükséges. Konkrét output jellegű célok viszonylagos pontosságú kitűzésére azaz az indikátor célértékének meghatározására csak az ITS végrehajtására szolgáló források ismeretében kerülhet sor. Jelen tervezettség nem teszi lehetővé bázisértékek, célértékek meghatározását, itt a n.a. megjelölést alkalmaztuk. A számszerűsített mutatók értékének mérése Városfejlesztő Társaság feladata. Javasolt az ITS évenkénti áttekintése valamint 3-5 évenként történő aktualizálása. Az ITS áttekintésére célszerűen évenként kerül sor, kapcsolódva az egyes akcióterületi fejlesztések éves értékeléséhez. Az áttekintés során megállapításra kerülnek a fejlesztés kimeneti (output ) és eredmény jellegű indikátorainak értékei, ezek alapján értékelésre kerül a célok irányába történő előrelépés mértéke. Az áttekintés során az alábbi lényeges forrásokból származó további információ felhasználása is ajánlott: Az ITS partnerségi fórum véleménye, visszajelzései 258. oldal a 349-ből

259 Elkészült ágazati stratégiák vagy nagyobb léptékű területi tervek hatása Szabályozási és gazdálkodási környezet változása Egyéb, nagyobb léptékű fejlesztések elkészülte, esetlegesen tervezett fejlesztések elmaradása Szükség esetén az önkormányzat a stratégiai menedzsment funkciójában - korrigálhatja a stratégiát az elért eredmények és a külső környezet esetleges változásinak megfelelően. Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására szolgál. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni kell és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az Önkormányzat Hivatala által elkészített módosítás megtárgyalása az ITS Partnerségi Fórum keretében, majd ezt követően az Önkormányzat döntési rendszerében (Bizottság ill. Közgyűlés) történő elfogadása. Új Önkormányzati Gazdasági Program készítéséhez kapcsolódóan az ITS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhangban tervezni oldal a 349-ből

260 260. oldal a 349-ből

261 Projekt megnevezése Proje kt sorszá ma Becsült költség Ft) Projektgazda Városi célok Városi beavatkozás Monitoring mutató tipusa Megnevezése Mérték egység Bázisérték Célérték Dátum Sió csatorna komplex fejlesztése Megyei Önkormányza t Városi értékgazdálko dás 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térség i és táji értékeivel

262 Közlekedés- Agglomeráció tömegközlekedés ének fejlesztése Gemenc Volán Zrt., Tolna Megye, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Stabil város 1. Ingatlan- és vagyon gazdálkodás Eredménymutat ó Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya % n.a. növekszik n.a oldal a 349-ből

263 kimeneti mutató Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek m2 n.a. n.a. n.a. Térségi Tudásközpont építése Szekszárdon Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Városi fejlesztések 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése kimeneti mutató Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság fő n.a. n.a. n.a. Eredménymutat ó Elégedettség a települési környezet minőségével Pontért ék (0-10) n.a. növekszik n.a. Szociális városrehabilitáció : "Csikágó városrész rendezése" Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése kimeneti mutató jobb egészségügyi szolgáltatásokba n részesülő lakosság fő n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

264 kimeneti mutató A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatáso k száma db n.a. n.a. n.a. kimeneti mutató Akadálymentesít ett épületek száma db n.a. n.a. n.a. Eredménymutat ó A fejlesztett közszolgáltatáso kat igénybe vevők száma fő n.a. n.a. n.a. A helyi alapanyagtermelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása Gazdasági társaság Kedvező gazdasági környezet kialakítása 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése kimeneti mutató kimeneti mutató Támogatásban részesülő vállalkozások száma Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma db n.a. n.a. n.a. db n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

265 kimeneti mutató A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál teljes munkai dőegyené rték n.a. n.a. n.a. kimeneti mutató A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás) EUR n.a. n.a. n.a. Eredménymutat ó Foglalkoztatottak száma (15-64 éves) a közszféra adatai nélkül ezer fő n.a. növekszik n.a. Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése 6 Tolna Megye, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Stabil város 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés kimeneti mutató Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek m2 n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

266 kimeneti mutató ntegrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság fő n.a. n.a. n.a. Eredménymutat ó Elégedettség a települési környezet minőségével Pontért ék (0-10) n.a. növekszik n.a. 6.a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Stabil város 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés kimeneti mutató Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza (OP kondíciós lista alapján) km n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

267 Eredménymutat ó Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya % n.a. növekszik n.a. 6.b. 6.c Tolna Megye Tolna Megye Stabil város Stabil város 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 267. oldal a 349-ből kimeneti mutató Eredménymutat ó kimeneti mutató Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza (OP kondíciós lista alapján) Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza (OP kondíciós lista km n.a. n.a. n.a. % n.a. növekszik n.a. km n.a. n.a. n.a.

268 Eredménymutat ó alapján) Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya % n.a. növekszik n.a. Szekszárdi közösségfejlesztés i központ Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Szociális fejlesztések 2. szociális ellátás fejlesztése kimeneti mutató Jobb egészségügyi szolgáltatásokba n részesülő lakosság fő n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

269 kimeneti mutató A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatáso k száma db n.a. n.a. n.a. kimeneti mutató Akadálymentesít ett épületek száma db n.a. n.a. n.a. Eredménymutat ó A fejlesztett közszolgáltatáso kat igénybe vevők száma fő n.a. n.a. n.a. Alapinfrastruktúra fejlesztés az Ipari Övezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Kedvező gazdasági környezet kialakítása 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése kimeneti mutató kimeneti mutató Támogatásban részesülő vállalkozások száma Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma db n.a. n.a. n.a. db n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

270 kimeneti mutató A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál teljes munkai dőegyené rték n.a. n.a. n.a. kimeneti mutató A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás) EUR n.a. n.a. n.a. Eredménymutat ó Foglalkoztatottak száma (15-64 éves) a közszféra adatai nélkül ezer fő n.a. növekszik n.a. Paksi Atomerőmű bővítésére való felkészülés Szálláshelyfejleszt és piaci alapú bérlakások építésével Térségi 9 Tolna Megye/Szeksz árd Megyei Jogú Város/ Gazdasági Társaság Kedvező gazdasági környezet kialakítása Városközpont akcióterület kimeneti mutató kimeneti mutató Támogatásban részesülő vállalkozások száma Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma db n.a. n.a. n.a. db n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

271 infrastruktúra fejlesztése Térségi gazdasági társaságok felkészítése kimeneti mutató A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál teljes munkai dőegyené rték n.a. n.a. n.a. kimeneti mutató A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás) EUR n.a. n.a. n.a. Eredménymutat ó Foglalkoztatottak száma (15-64 éves) a közszféra adatai nélkül ezer fő n.a. növekszik n.a oldal a 349-ből

272 Az élményfürdő fejlesztése, jégcsarnok kialakítása Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Kedvező gazdasági környezet kialakítása 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúraés termékfejlesztés kimeneti mutató A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál teljes munkai dőegyené rték n.a. n.a. n.a. Tolnai hagyományok, ízek utcája Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Kedvező gazdasági környezet kialakítása 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúraés termékfejlesztés kimeneti mutató Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza km n.a. n.a. n.a. Városon belüli kerékpáros szolgáltatások kialakítása Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Élhetőségi fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés kimeneti mutató Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza (OP kondíciós lista alapján) km n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

273 Eredménymutat ó Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya % n.a. növekszik n.a oldal a 349-ből

274 A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejle sztés Megyei Gazdaságfejle sztési Társulás Kedvező gazdasági környezet kialakítása 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúraés termékfejlesztés kimeneti mutató Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza km n.a. n.a. n.a. Gazdasági, és kereskedelemfejle sztési regionális társaság Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza Kedvező gazdasági környezet kialakítása 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése kimeneti mutató Támogatásban részesülő vállalkozások száma db n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

275 kialakítása ta kimeneti mutató Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma db n.a. n.a. n.a. kimeneti mutató A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál teljes munkai dőegyené rték n.a. n.a. n.a. kimeneti mutató A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás) EUR n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

276 Eredménymutat ó Foglalkoztatottak száma (15-64 éves) a közszféra adatai nélkül ezer fő n.a. növekszik n.a. Társadalmi támogatottsággal rendelkező sportkezdeménye zések támogatása Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Élhetőségi fejlesztések 3. Sportpolitikai fejlesztések kimeneti mutató A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése látogat ás/év n.a. n.a. n.a. Általános-, és középiskolai sportinfrastruktúr a fejlesztés, tartalom fejlesztés, csarnok KLIK / Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Élhetőségi fejlesztések 3. Sportpolitikai fejlesztések kimeneti mutató Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek m2 n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

277 Felszíni víz elveztés belterüle, záportározó,mede rrendezés 17 Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta A város hosszútávú fejlesztésének megteremtés e 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés Belterületi utak, járdák fejlesztése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése kimeneti mutató Kialakított új, forgalomcsillapít ott övezetek száma db n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

278 Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése kimeneti mutató A középületek éves elsődleges energiafogyasztá sának csökkenése kwh/év n.a. n.a. n.a. Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése, közterület fejlesztés Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta/ Társasházak lakóközösség ei Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 278. oldal a 349-ből

279 kimeneti mutató jobb egészségügyi szolgáltatásokba n részesülő lakosság fő n.a. n.a. n.a. Egészségipari fejlesztések Térségi egészségcentrumo k kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások racionalizálása GYEMSZI / Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Szociális fejlesztések 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése kimeneti mutató A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatáso k száma db n.a. n.a. n.a. kimeneti mutató Akadálymentesít ett épületek száma db n.a. n.a. n.a. Eredménymutat ó A fejlesztett közszolgáltatáso kat igénybe vevők száma fő n.a. n.a. n.a. Akadálymentes háziorvosi Szekszárd Megyei Jogú Város Szociális fejlesztések 1. Az egészségügyi ellátás 279. oldal a 349-ből kimeneti mutató jobb egészségügyi szolgáltatásokba fő n.a. n.a. n.a.

280 rendelők kialakítása Önkormányza ta/ Orvosi körzetek üzemeltetői fejlesztése kimeneti mutató n részesülő lakosság A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatáso k száma db n.a. n.a. n.a. kimeneti mutató Akadálymentesít ett épületek száma db n.a. n.a. n.a. Eredménymutat ó A fejlesztett közszolgáltatáso kat igénybe vevők száma fő n.a. n.a. n.a. Piaci alapú idősek otthona létesítése 23 Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta/ Vállalkozó Szociális fejlesztések 2. A szociális ellátás fejlesztése 280. oldal a 349-ből

281 kimeneti mutató jobb egészségügyi szolgáltatásokba n részesülő lakosság fő n.a. n.a. n.a. Hajléktalan gondozási központ Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Szociális fejlesztések 2. A szociális ellátás fejlesztése kimeneti mutató A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatáso k száma db n.a. n.a. n.a. kimeneti mutató Akadálymentesít ett épületek száma db n.a. n.a. n.a. Eredménymutat ó A fejlesztett közszolgáltatáso kat igénybe vevők száma fő n.a. n.a. n.a. Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Szociális fejlesztések 2. A szociális ellátás fejlesztése kimeneti mutató jobb egészségügyi szolgáltatásokba n részesülő lakosság fő n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

282 kimeneti mutató A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatáso k száma db n.a. n.a. n.a. kimeneti mutató Akadálymentesít ett épületek száma db n.a. n.a. n.a. Eredménymutat ó A fejlesztett közszolgáltatáso kat igénybe vevők száma fő n.a. n.a. n.a. Szociális bérlakás építés Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta Szociális fejlesztések 2. A szociális ellátás fejlesztése kimeneti mutató Akadálymentesít ett épületek száma db n.a. n.a. n.a oldal a 349-ből

283

284 8 A MELLÉKLET 8.1 A város egészére vonatkozó teljes helyzetértékelés 284. oldal a 349-ből

285 Gazdaság M E G Y E I, K I S T É R S É G I Ö S S Z E G Z É S A megye gazdaságát 1 a három legnagyobb lélekszámú város: Dombóvár, Paks és Szekszárd határozza meg, melyek a megye három különböző sarkában fekszenek. Paks és Szekszárd a megye sűrűn lakott Duna-menti térségében játszanak fontos szerepet, s ez a szerep a szekszárdi Duna-híd átadásával megnőtt és átnyúlik az Alföldre is. Paks, ahol az ország egyetlen atomerőműve működik, s a villamos energia szükséglet 40%-át termeli, stratégiai szerepet játszik a gazdasági életben. Dombóvár a megye dél-nyugati sarkában, Baranya és Somogy megye határától is 5-6 km-re, kapcsolódik Kaposvárhoz és sok területen Pécshez is. Ez a város a legfőbb kapocs a 3 megye között, amelyek egy régiót alkotnak. Mindhárom város kistérségi központ is, s így szűkebb környezetükre döntő befolyással bírnak. A másik két kistérségi központ Bonyhád, amely a Völgység fejlődésnek indult székhelye, a cipő és textiliparban játszik szerepet, és Tamási, amely a megye legrosszabb helyzetű, legtöbb települést magába foglaló (a megye településeinek 30%-a), kistelepüléses terület központja. Tolna megye gazdasági helyzetét tükrözi az a tény, hogy a bruttó nemzeti terméknek 1,74 %-át állítja elő, így az egy főre jutó GDP az országos átlag 75,4%-a. (2011.) Az egy főre jutó GDP alapján Tolna megye 2007-ben a megyék sorrendjében 14. helyen állt, 2011-ben pedig már a rangsor 7. helyén. (Forrás: KSH STADAT) Az iparon belül meghatározó szerepe van a Paksi Atomerőműnek, amely az ország villamosenergia-szükségletének 40%-át adja. E cég termelése pozitív irányban torzítja a megye gazdasági mutatóit, ugyanakkor ennek hozadékából a cégen és az országon kívül jelenleg csak Paks városa húz hasznot. Az átlag emelésével a megye többi gazdasági szereplőjéről összesítve nem a valóságos kép alakul ki. Az erőműnek hasonló szerepe van az átlagkeresetek alakításában is. Bár a megye alapvetően mezőgazdasági beállítottságú, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar a malomipar kivételével szinte teljesen hiányzik, így a késztermékké alakítás hasznát más területeken fölözik le. Egyedül a tejipar termelése jelentős, amely a változások hatására sem esett vissza, és Szekszárdon, Dombóváron és Tamásiban jelenleg is fontos szerepet játszik. Az élelmiszeripar a megye ipari termelésének csupán 11%-át adja. A termelés 15%-át a textiliparban és a bőrgyártásban és feldolgozásban találjuk, bár éppen ez utóbbi területen értékesítési és termelési problémák jelentkeztek (Bonyhád, Dombóvár). Pedig éppen a fenti iparágak azok, amelyekben az egy főre jutó termelés és export az utóbbi években meghaladta az országos átlagot. Az egész feldolgozóipart jellemzi, hogy ebben az ágazatban az egy alkalmazottra jutó ipari termelés csak fele az országosnak. A megyében az országosnál magasabb a mezőgazdaságban, az energetikában (PA Rt.) és a textiliparban foglalkoztatottak aránya. A mezőgazdasági feldolgozóipar alacsony aránya miatt alacsony létszám jellemzi az élelmiszeripart is. Tolna megye modernizációjának elmaradottságát mutatja, hogy a szolgáltató szektor a két évtizede beindult változások ellenére is alacsonyabb a régió átlagánál (pedig ezt a megye átlaga lefelé húzza) ben Tolna megyében valamelyest bővült a gazdasági szervezetek száma, a növekedési ütem azonban az országosan és a Dél-Dunántúlon regisztráltnál alacsonyabb volt. December végén közel szervezetet tartottak nyilván Tolna megyei székhellyel, a Magyarországon regisztráltaknak 2,1%-át, a dél-dunántúliaknak kevesebb, mint egynegyedét. A tolnai gazdasági szervezetek meghatározó hányada (91%-a) vállalkozásként működött, a nonprofit szervezetek 7,5, a költségvetési és társadalombiztosítási szervek 1,1%-ot képviseltek. A vállalkozások lakónépességre vetített száma (ezer lakosra 151 jutott) közepes vállalkozási aktivitásról tanúskodott. Tolna megyei székhellyel egyéni vállalkozás, míg társas vállalkozás volt bejegyezve. 1 A megye gazdaságának bemutatására forrásként Tolna Megye Komplex Fejlesztési programjának vonatkozó fejezetét használtuk fel oldal a 349-ből

286 Egy év alatt nem változott számottevően a vállalkozások létszám-kategóriánkénti összetétele, 99%-uk kisvállalkozás volt. A középvállalkozások ( főt foglalkoztatók) száma 82, míg az ennél nagyobb létszámúaké mindössze 11 volt a megyében. A megyében a vállalkozások exportorientáltsága a hazai tulajdonú cégek esetében igen gyenge. Az export 70-80%-át külföldi, vagy többségükben külföldi tulajdonú cégek adják. Mivel az 1990-es években (ekkor alakult a ma működő vállalkozások többsége) a megyében a tőkebehozatal elmaradt a régiós és az országos átlagtól, a piaci és beszállítói kapcsolatok is szűkek maradtak. Az exportált termékek nagyon nagy hányada bérmunka, amihez sok esetben értéktöbbletet tőlünk csak a betanított munkaerő ad, ez pedig százalékosan igen alacsony értékteremtő. A vállalkozások többségének tőkeellátottsága nem kielégítő, ennek egyik fő oka a gyenge jövedelmezőség. Ennek következtében külső forrásokhoz nehezen jutnak hozzá. Sok területen a vállalkozók is úgy látják, hogy településük és azok környezetének fejlődési potenciálja gyenge. A korlátok között említik a helyi és tágabb politikát, a befektetők hiányát, a nem megfelelő szakképzést, az emberi erőforrások gyengeségét. Általában csak a pénzintézeti háttérrel elégedettek. A Szekszárd-tolnai kistérségmár a rendszerváltozás előtti időszakban a Paks-Dunaföldvári mellett a másik legdinamikusabban fejlődő körzete volt a megyének. Szekszárd megyeszékhely-funkciójából adódóan ide összpontosult a mezőgazdasági termékeket (hús-, tej-, gabona-, stb.) feldolgozó megyei szintű vállalatok kapacitásainak a túlnyomó többsége, és a megyébe telepített ipar telepeinek, gyáregységeinek a jelentős része is. Mindez - nemcsak Szekszárdon, hanem a környező településeken is - kiegészült még egy sor ipari szövetkezettel, illetve a - térségben viszonylag jó adottságokkal rendelkező - mezőgazdaságban a termelőszövetkezetekkel. Ez a jórészt feldolgozóiparon és mezőgazdaságon alapuló struktúra az 1990-es évek elején bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások hatására - amellett, hogy tulajdonilag-szervezetileg maga is jelentősen átalakult - erőteljesen eltolódott a kereskedelmi és szolgáltató szektor felé. Mindebben jelentős szerepe volt a kedvező gazdasági klímának, amelynek betudhatóan a gazdasági mutatók többsége Paks- Dunaföldvár környéke után itt volt a megyében a legjobb. (A Paks-Dunaföldvári kistérséggel kapcsolatban hangsúlyozni kell a Paksi Atomerőmű nagy súlyát a térség gazdasági életében.) Így - bár a körzetben vannak hátrányos helyzetű települések, de - a kistérség egésze az elmúlt években nem számított leszakadó és ezért támogatásban részesített területnek. (7/2003. ( I.14. ) Korm. rendelet szerint elmaradott települések a kistérségben: Báta, Bogyiszló, Fácánkert, Felsőnána, Kistormás, Kölesd, Medina, Murga, Sárpilis) Maga Szekszárd a mutatói alapján ugyan - Pakssal együtt - kiemelkedik a megyei települések közül, de a többi megyeszékhelyhez, illetve a hasonló nagyságrendű városokhoz képest már több tekintetben (pl. munkanélküliség szintje, külföldi tőkebeáramlás, infrastruktúra, átlagjövedelmek, stb.) hátrányban van. Mindezzel együtt a Szekszárd-tolnai kistérség a Paks-Dunaföldvári mellett jelenleg is a legfejlettebb körzet a megyében. Az előző évtizedekből örökölt ipari létesítmények, az elmúlt években beáramlott jelentős mennyiségű külföldi tőke, a döntően Szekszárdon koncentrálódó megyei bankszektor, telekommunikáció és szolgáltatások mind jó hátteret jelentenek a térség gazdasági megújulásához, és jelentősen serkentik a vállalkozó kedvet is. Bár ezek alapján a körzetet a kistérségi vizsgálatok során a vállalkozói adottságú, ipari jellegű kistérségek közé sorolták be, a körzetnek még több fontos gazdasági erőforrását lehetne megemlíteni, mint például a jó mezőgazdasági adottságokat, a szekszárdi történelmi borvidéket, vagy a korábban vadász- és turistaparadicsomként számon tartott Gemenci erdőt. Vállalkozások helyzete A S Z E K S Z Á R D I V Á L L A L K O Z Á S O K Ö S S Z E G Z É S E Á G A Z A T I S Z E R K E Z E T S Z E R I N T A Szekszárdon működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti besorolását az alábbi táblázat tartalmazza: TEÁOR 08 A+B gazda. ág, vállalk demográfia szerintgfo 08 és GFO oldal a 349-ből

287 Mezőgazd., vadgazdálk.,erdőgazdálk., halgazdálk Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás Szekszárd - Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Forrás: KSH területi adatbázis Szekszárd - Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Forrás: KSH területi adatbázis A táblázat és az alátámasztó grafikon alapján megállapítható, hogy jelentősen csökkent az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások száma. A többi vizsgált ágazat arányaiban megtartotta pozícióját. Az alábbi táblázat mutatja be a vállalkozások számának alakulását területi összehasonlításban: Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma Régióban Működő vállalkozások száma Megyében Működő vállalkozások száma Kistérségben Működő vállalkozások száma Szekszárdon Működő vállalkozások száma az előző év százalékában Működő vállalkozások száma Régióban 100% 101,60% 98% 101,20% 97,85% Működő vállalkozások száma Megyében 100% 99,98% 97,48% 101% 97,60% Működő vállalkozások száma Kistérségben 100% 99,20% 97,40% 100,85% 96,60% 287. oldal a 349-ből

288 Működő vállalkozások száma Szekszárdon 100% 98,20% 97,70% 99,70% 97,60% Működő vállalkozások dinamikája Forrás: KSH T-STAR adatbázis Szekszárdon a regisztrált vállalkozások száma 2010-ig folyamatosan növekedett, majd évben csökkenést mutatott. Regisztrált vállalkozások növekedésének mértéke (%) 100% 108% 101,30% 101,60% 98% Szekszárd Regisztrált vállalkozások dinamikája Forrás: KSH területi adatbázis A regisztrált vállalkozások száma a regisztrált társas vállalkozások kivételével folyamatosan növekszik: Regisztrált vállalkozások Regisztrált vállalkozások száma (db) Regisztrált egyéni vállalkozások száma (db) Regisztrált társas vállalkozások száma (db) Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma (db) Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (db) Szekszárd Vállalkozások száma Forrás: KSH területi adatbázis A működő vállalkozások száma viszont a kft.-k és kis mértékben a jogi személyiségű vállalkozások kivételével csökkent: Működő vállalkozások száma Működő vállalkozások száma Régióban Működő vállalkozások száma Megyében Működő vállalkozások száma Kistérségben Működő vállalkozások száma Szekszárdon Működő vállalkozások száma az előző év százalékában Működő vállalkozások száma Régióban 100% 101,60% 98% 101,20% 97,85% Működő vállalkozások száma Megyében 100% 99,98% 97,48% 101% 97,60% Működő vállalkozások száma Kistérségben 100% 99,20% 97,40% 100,85% 96,60% Működő vállalkozások száma Szekszárdon 100% 98,20% 97,70% 99,70% 97,60% Szekszárd Vállalkozások száma Forrás: KSH területi adatbázis A szekszárdi önkormányzat bevétele 2011-ben 9,3 milliárd forint volt. Ennek 14,5 százalékát tette ki a helyi adó, azaz körülbelül 1,56 milliárd forintot. A város életében legjelentősebb szerepet játszó cégek: Spinner Hungária Kft. Selyem u. 2. Tolnatej Rt. Keselyűsi u. 26. Prettl Hungária Kft. Korsófölde u. 2 Samsonite Hungária Bőrönd Kft. Keselyűsi u. 5. Van De Velde Kft. Selyem u. 4. Pfannenschwarz Kft. Selyem u. 1. Mevaco Kft. Pf.: 94 BHG-Szekszárd Kft. Keselyűsi u Szekszárdi Nyomda Kft. Széchenyi u oldal a 349-ből

289 Marley Magyarország Rt. Palánki út 6. T-Mobile Rt. Arany J. u Gemenc Volán Rt. Tartsay Vilmos u. Alfa-Nova Kft. Építők u. 7. Jürgenhake Magyarország Kft. Korsófölde u. 3. Tarr Kft. Kadarka u. 18. Alisca Terra Kft. Epreskert u. 9. Ferropatent Kft. Árnyas u. 2. Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. Bezerédj u. 2. Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. Mátyás király u. Tm-i Állami Közútkezelő Kht. Liszt Ferenc. tér 1. Alisca Coop Kft. Bogyiszlói u. 1. PegasoLineaItalia Kft. Epreskert u. 5. Sygnus Kft. Pf.: 325 Tető - Plusz Kft. Pf.: 262 Sió - Trans Kft. Tartsay V. u. 16. Alisca Bau Építő Kft. Munkácsy u. 29. Célgép Kft. Keselyűsi u. 22. TolnAgro Kft. Rákóczi u Industria Kft. Csokonai u. 21. Szekszárdi Növényvédő Kft. Bródy S. u. 52/B Szd-Paksi Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. Pf.: 116 Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. Rákóczi u Auto-Center Nagyker. Kft. Rákóczi u Szekszárd-MetalRecycling Kft. Sió u. 5. S - Szekszárd 2000 Kft. Selyem u. 3. Kiskereskedelem Szekszárdon a kiskereskedelmi üzletek száma folyamatosan csökken, ezek működtetése jellemzően társas vállalkozási formában történik Kiskereskedelmi üzletek száma (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (db) Szekszárd Kiskereskedelmi üzletek száma Forrás: KSH területiadatbázis Kimutatható az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek számának csökkenése is, amely hátterében a gazdálkodási forma átalakulás, illetve a tőkehiány van oldal a 349-ből

290 Kiskereskedelmi üzletek megoszlása tevékenység szerint Szekszárd Kiskereskedelmi üzletek megoszlása tevékenység szerint Forrás: KSH területi adatbázis Vendéglátás A város 2012-ben 196 vendéglátóhellyel rendelkezett. Ebbe a körbe tartozik 110 étterem és cukrászda, 59 italüzlet és zenés szórakozóhely valamint 27 egyéb vendéglátóhely. Vendéglátás Vendéglátóhelyek száma (db) Éttermek, cukrászdák száma (db) Italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma (db) Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, cukrászdák, büfék száma (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett italüzletek és zenés szórakozóhely... (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi étkeztető helyek száma (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett cukrászdák száma (db) oldal a 349-ből

291 Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma (db) Szekszárd Vendéglátóhelyek száma Forrás: KSH adatbázis A multinacionális bevásárlóközpontok jelenléte még nem érzékelhető statisztikailag a kiskereskedelmi üzletek számának csökkenésében, mivel a TESCO hóban nyílt meg. K+F helyzete A PTIGyK Gazdaságtudományi és Turisztika Intézet elsődleges feladata a turizmus és vendéglátás BSC szak, a hozzá kapcsolódó felsőfokú szakmenedzser programok és turizmus menedzsment MA szak szervezése, menedzselése, irányítása, és az oktatási teendők ellátása. Szintén intézeti feladat a képzéshez kapcsolódó tanórákon kívüli szakmai, közéleti tevékenységek ösztönzése és szervezése (tudományos munka, szakmai előadások, rendezvények, bemutatók), színvonalas gondozása és fejlesztése. Az Intézet a Pécsi Tudományegyetem, illetőleg az Illyés Gyula Kar megbízása alapján oktatási, képzési és minősítési (záróvizsgáztatási, oktatási) feladatokat lát el a karon oktatott más szak(ok)kal összefüggésben is. Intézeti kompetenciába tartozik az összes kari szakra vonatkozóan a közgazdaságtani, a gazdálkodáshoz kapcsolódó ismeretek oktatása, a geográfia tudományterület tárgyai, a számítástechnika, valamint az idegen nyelvű oktatás szervezése. Intézeti tagok feladatkörébe tartozik, ebben az értelemben intézet keretei között történik a kari ERASMUS feladatok ellátása, valamint a nyelvvizsgáztatás szervezése. Az Intézet alapvető célkitűzése olyan, elsősorban a turisztika és a vendéglátás területén jártas közgazdász szakemberek képzése, akik: az elsajátított korszerű, közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismeretek felhasználásával, legalább egy, a turizmus vendéglátás szakon kettő idegen nyelv kellő ismerete birtokában képesek a társadalmi, gazdasági folyamatok szakszerű elemzésére, értékelésére, tervezésére; jártasak az alapvető vállalat- és nemzetgazdasági kérdésekben; a vállalatgazdasági és intézményi folyamatok irányításához, közgazdasági elemzéséhez szükséges speciális ismeretekkel rendelkeznek; a főiskolai szintű képzés további célja az egyetemi szintű közgazdasági tanulmányokra való felkészítés is; ismerik a világ turizmusának markáns trendjeit, a termékfejlesztések fő jellegzetességeit és irányait; átfogó ismertekkel rendelkeznek a magyar turizmus-gazdaság történetéről, jelenlegi állapotáról, ismerik az érvényes Nemzeti Fejlesztési Stratégia célkitűzéseit; alapos ismereteik révén képesek a legújabb nemzetközi elméleti és gyakorlati tapasztalatok hazai adaptációira; felsőfokú szakképzés során alapos elméleti és gyakorlati ismereteik révén megfelelő tudással jelennek meg a munkaerőpiacon, illetve felkészülnek a felsőfokú tanulmányaikra; az MA képzésben való részvételt követően képesek doktori programokba bekapcsolódni és tudományos tevékenységet folytatni, illetve a turisztikai iparág menedzsmenti állásaiban helyt állni. A főiskolai szintű gazdálkodási szakon folyó képzés illeszkedik az egyetem képzési struktúrájába, a végzett hallgatók kiegészítő képzés keretén belül egyetemi végzettséget szerezhetnek a kar MA szakán, vagy más master szakokon, pl. a PTE Közgazdaságtudományi Karán oldal a 349-ből

292 Az intézet BSC képzés keretében három specializációt gondoz: Borturizmus Terület- és településfejlesztés Ökoturizmus Az MA képzés specializációja: Desztináció-menedzsment Az Intézet a főiskolai és egyetemi szintű képzések mellett több felsőfokú szakmenedzser programot is gondoz. Idegenforgalmi szakmenedzser (Borturizmus szakirány), Vendéglátó szakmenedzser Területfejlesztési szakasszisztens Informatikai statisztikus és gazdasági tervező (kifutott FSZ szak, csak vizsgaszervezés), Vállalkozási szakügyintéző (kifutott FSZ szak, csak vizsgaszervezés). Az Intézet kollektívája a hallgatók bevonásával, segítségével rendszeresen szervez szakmai konferenciákat, work shopokat, fórumokat, gyakorló szakemberek, üzletemberek meghívásával. Figyelmet fordít arra is, hogy Szekszárd, a megye, valamint a kistérségek szakmai közéletében jelen legyen, partnerkapcsolatokat alakítson ki a térség meghatározó aktoraival a profit- és non-profit szektorban, valamint az irányítás és igazgatás különböző szintjeivel. Szekszárdon jelentős számú vállalkozás választotta a klaszterbe rendeződés formáját, kihasználva az együttes megjelenés és érdekérvényesítés lehetőségét. A tagok együttműködése lehetővé teszi, hogy kedvezőbb árakat és közös beszerzési vonalakat alakítsanak ki. A város vezetésének nem titkolt szándéka, hogy a Klaszter jelenlétének következtében új cégek telepedjenek le Szekszárdon, illetve az Ipari Parkban. Alliance Klaszter A GEODÉZIA Földmérőmérnöki Szolgáltató Kft. az elsők között kapcsolódott be az 1997-ben induló Nemzeti Kataszteri Programba, melynek keretében jelentős részt vállalt Magyarország digitális földmérési alaptérképeinek előállításában. A Dél-Dunántúli Rendezvény és Fesztivál Turisztikai Klaszter létrehozásának elsődleges célja a régió imázsának építése, a fesztiválok presztízsének növelése, az ágazat regionális értékesítési és termékfejlesztési funkciójának koordinálása, támogatási források felkutatása, fejlesztések összehangolása. Szekszárdi Autóipari Alkatrész-beszállítók Klasztere december 14-én 20 alapító taggal, köztük a Szekszárdi Ipari Park Kft.-vel, megalakult Szekszárdon a Szekszárdi Autóipari Alkatrész-beszállítók Klasztere. Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Elsőként nyerte el a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (PANFA) a Nyugat-dunántúli régióban az Akkreditált Innovációs Klaszter címet. A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ által kiírt pályázat célja összhangban van az Új Széchenyi Terv stratégiai, gazdasági irányvonalaival. Az innovatív, KKV- és exportorientált, jelentős foglalkozatási hatású klaszterek akkreditálásának egyik hatása az, hogy lehetőség nyílik egy magas minőségi követelményszint felállítására. A klaszterben részvevő faipari vállalkozások erejét tovább erősíti a szintén tag Faipari Mérnöki Kar (Nyugat-magyarországi Egyetem). Az országosan egyedi és európai szintén is elismert színvonalú faipari mérnöki képzés, az akkreditált laboratóriumi szolgáltató és K+F+I háttér, a karon megtalálható alkalmazott művészeti és informatikai képzés, továbbá az alapanyag termelést meghatározó erdőgazdálkodási tudás és partnerek nemzetközi szinten is kivételes alapokat nyújtanak. Turizmus 292. oldal a 349-ből

293 A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja 2 meghatározza a turisztika stratégiai irányait. Az alábbi turisztikai magterületek kerültek meghatározásra, amelyek a legfőbb potenciált jelenthetik a régió turizmusának jövőjében: Szekszárd a Duna-mente turisztikai magterület központjában helyezkedik el. A Duna-mente jelenleg csekély mértékben részesedik a régió turizmusából. A jövőképben a térséget elsősorban a borturizmusra, és emellett a vízhez kapcsolódó turizmusra épülő desztinációként lehet elképzelni. A már meglévő borutak, valamint a Duna ehhez kiváló alapot biztosítanak. A térségben található kulturális és népművészeti értékek a borra felfűzhetők, így aki végighalad a borút mentén, számos kiegészítő programlehetőséget talál magának. A térségben egyedi vonzerőként szolgál a Paksi Atomerőmű. Paks tekintetében cél lehet a város bevonása a minőségi konferenciaturizmusba, így a célállapotban, a városban illetve közelében egy nagyobb kapacitású, magas színvonalú konferenciaszálloda is szerepel. Az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra a fő turisztikai fejlesztési területek: 2 Forrás: Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja 293. oldal a 349-ből

294 Ökoturizmus A régióban két nemzeti park található: a Duna-Dráva Nemzeti Park teljes területe és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park egy kisebb, somogyi része. A térség ökoturisztikai szempontból különösen kedvező adottságokkal rendelkezik. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz négy tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület tartozik. A fő ökoturisztikai látványosságok mellett még számtalan természetvédelmi oltalom alatt álló parkban, arborétumban és erdőben, és további Natura 2000 területen figyelhető meg a gazdag flóra és fauna. Vízi turizmus A vízi turizmus a nyári időszak kedvelt üdülési és aktív időtöltési formája, amely magában foglalja a strandolást, a különféle vízi sportok űzését (ezen belül elsősorban a csónakázást, kajak-kenuzást, vitorlázást), valamint a sétahajózást. A Dél-Dunántúli Régió folyóvizei, tavai, mesterséges strandfürdői kellemes nyári időtöltést biztosítanak a strandoláshoz és a vízi sportok űzéséhez. A Duna teljes magyarországi szakaszán szabályozott és hajózható, a nagyméretű személy- és teherhajók közlekedése miatt elsősorban a holtágak alkalmasak a vízi turisztikai szerepkör betöltésére. A Duna holtágai, homokzátonyai fürdőzésre is alkalmasak. Vadászturizmus A Dél-Dunántúli Régió Magyarország egyik legkedveltebb, hatalmas területű és jelentős vadállománnyal bíró területe. Fő vadászati területek: Gemenc, Zselic, Belső-Somogy, Gyulaji-erdő. A vadászatszervezés jól működik a térségben: a vadászatokat vadásztársaságok, erdőgazdaságok szervezik. Ezek a vadásztatás mellett szállást, étkezést, trófeakikészítést és egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak, bemutatókat, szakmai továbbképzéseket is szerveznek. A vadásztársaságok területei szinte a teljes régiót, annak minden kistérségét lefedik. Kerékpáros turizmus A Dél-Dunántúli Régió domborzata változatos, így a látogatók számára különböző nehézségi fokú, hosszú és vonalvezetésű kerékpáros túralehetőségek kínálkoznak: a folyók közelében sík, könnyen biciklizhető, a domb- és hegyvidékeken komoly meredekségű, hegyi utak várják a túrakerékpárosokat. Borturizmus 294. oldal a 349-ből