Ugod Község Önkormányzata

Átírás

1 Ugod Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Ugod Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Ugod múltja: A mai falu a hátságon terül el, amelynek valószínűleg legmagasabb részén épült a vár. Ettől délkeletre szintén erősebb kiemelkedésen (az iskola területén) temető volt. Esetleg itt állhatott a falu legrégebbi temploma is. A hajdani főtér a Művelődési Háznál volt. Az Árpádházi királyok korában környékünkön a Csák-nemzetségnek voltak birtokai. Csák bán már 1270-ben a Bakony 3

4 örökös ispánja volt. A falu nevét a vár első tulajdonosától, a szintén Csák-nemzetségbeli Ugod bakonyi örökös ispántól nyerte között Ugod is török kézen volt ban a várúr, Nádasdy Tamás, földet, rétet, erdőt adott Ugod új telepeseinek. A jövevényeknek csak a vár védelmére kellett kiállítaniuk lovast, vagy gyalogost. A várat Nádasdy Tamás, Megyeri Imrének adta el ban Árki Péter a várnagya. Tíz évvel később már elhanyagolt állapotban volt: csak palánkkerítés vette körül. Az és évi záloglevelekben még szerepelt, védelmi jelentősége azonban megszűnt. A század végén - a pápai és devecseri uradalmakkal együtt - az Esterházy grófok kezére került. A várnak csak romjai maradtak meg, amelyre ig templomot építettek. Ugod 1527-től 1658-ig mezőváros, majd paraszti falu lett. Határait kétnyomásban művelték a XVIII. században. Rozsot és kétszerest termeltek. Sertéseiket a Bakony erdőségeiben makkolták. Meszet égettek. Egykori termálfürdőjét sokan látogatták. Egy Bárdió nevű francia 7 öles kutat fúrt Vadkert-pusztán 1825-ben, amelyből kristálytiszta savanyúvíz tört fel. Ez volt Magyaroszág legelső fúrt kútja. Mind ivásra, mind hideg-meleg vizes fürdőnek megfelelt. A fürdőre részvénytársaság ügyelt. Később elhanyagolták: csak hírneve maradt meg. Ugod uradalmi központ a XVIII. és XIX. században. Tizenegyezer holdas határának több mint a felét erdő borította. Gróf Esterházy Móric 1895-ben 4000 holdat mondhatott magáénak. Gróf Esterházy Tamás - az utolsó földbirtokos - földjét 1945-ben osztották fel. Ezidőtájt a vasútállomás mellett nagy mészégető gyár működött. Ugodot 1927-ben nagyközségként tartották számon. A pápai járás nagyobb falvai közé tartozott 1933 lakosával. Mára ez a szám 1415 főre csökkent és nagyon valószínű, hogy az elkövetkezendő években tovább fog csökkeni. UGOD JELENE: Különleges szépségű település. A Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál fekszik. Ugod és környéke kedvelt kirándulóhely. A patinás község műemléki értékei, a Bakony szépsége és klímája mind-mind vonzóak és emlékezetes pihenést nyújtanak az idelátogató magyar és külföldi turistáknak.. A faluban 4 élelmiszerbolt, 4 vendéglátó-ipari egység, valamint postahivatal, takarékszövetkezet,.óvoda, iskola, orvosi és fogorvosi rendelő, gyógyszertár működik. 4

5 Futballcsapata a megyei I. osztályban szerepel Községünk vendégszerető település. Nemcsak faluköszöntő tábla fogadja a vándort, hanem számos lehetőség nyílik a pihenni vágyó, nyugalmat, csendet igénylő turistáknak a szabadidő kulturált eltöltésére. Vadászoknak is kedvenc helye az ugodi Bakony. Főleg külföldiek térnek évről évre vissza a gazdag zsákmány reményében. Ugodról turistautak vezetnek a festői szépségű Bakonyba. Útközben még megtalálhatók a hajdani mészégető kemencék és maradványaik. Valamikor messze földön híresek voltak az ugodi meszesek. Szinte az egész falu mészégetésből élt. Ugodnak ma 1415 lakosan van. Az önkormányzat folyamatosan dolgozik az itt élő emberek életkörülményeinek javítása érdekében. Eddigi tevékenysége során ban járdát építtetett a Klapka utcában, kiépült a vezetékes gáz 1994-ben, a következő évben a telefonhálózat ben elkészült a sportpálya és öltöző, működni kezdett a kábel TV hálózat ban megvalósult az óvoda, az iskola és a polgármesteri hivatal gázellátása. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a belvízvédelemre ennek keretében árokmélyítésre, tisztításra került sor, és megtörtént a templom kivilágítása, közvilágítás korszerűsítése 2000-ben ben befejeződött a községben a szennyvízcsatorna építése, új burkolatot kapott a község valamennyi utcája; a templom, a temető felé vezető út és előtte a parkoló, felújították a szőlőutat, megvalósult az iskolai konyha gázellátása, járdalapok egy részének újrarakása, cseréje is megtörtént, augusztus 18-án ünnepélyes keretek között dr. Kontrát Károly BM. politikai államtitkár által átadásra került a millenniumi zászló, augusztus 19-én dr. Kovács Zoltán Pápa polgármestereországgyűlési képviselő felavatta a Szent István szobrot ben kálvária restaurálásra, játszótér kialakítására és belvízvédelemre nyertünk el pályázatot.megépült az Ugodi Erdőbirtokossági Társulat tulajdonát képező közjóléti tó, ahol a természetet szerető, pihenni vágyó emberek szép, nyugodt környezetben tölthetik el szabadidejüket ben pályázati pénzből megtörtént az iskola nyílászáróinak cseréje, valamint a következő évben a főépület tető- és homlokzat javítása ( CKÖ-vel közös pályázat útján) 2005-ben a plébániánk felújítására nyertünk el pályázatot, majd 2006-ban a a Művelődési Házunk többfunkciós épületté alakítására( háziorvosi, védőnői tanácsadó, gyógyszertár) pályáztunk sikeresen, amit a 2008-ban megrendezett falunap keretében ünnepélyes keretek között avattunk fel ben az önkormányzat épületét, a templom homlokzat és tetőfelújítását, valamint a támfal építésesét sikerült megvalósítani. Elkezdődött a járdák felújítása (Petőfi u és Kossuth u. Vasút u. páratlan oldalán) közcélú munkások bevonásával ben településünkön kialakításra került a hulladékudvar és a hulladékgyűjtő szigetek, így 5

6 megoldodott a szelektív hulladékgyűjtés problémája ben sor került az óvoda külső felújítására, valamint az iskola fűtéskorszerüsítésére, szakmai és informatikai fejlesztésre. A szociális étkeztetés biztosításához konyhai eszközök beszerzésére is sikerült pályáznunk. A templomunk felújítása is befejeződött 2012-ben elkészült az IKSZT épülete, ahol korosztálytól fűggetlenül fiatalok és idősek hasznos programok keretében tölthetik el szabadidejüket. Sor került az óvoda belső felújítására is. képe A parkok szépen gondozottak, évente friss virágokkal ültetjük be őket A temetőnk is gondozott, mutatja elhunyt elődeink, halottaink tiszteletét. A itt lakók szorgalmas emberek, igényesek házaik lakókörnyezetük rendezettségére. A Képviselő-testületünk és a polgármester azon munkálkodtak az elmúlt években, hogy közintézményeink, parkjaink szépen gondozottak, felújítottak legyenek, hogy településünk egy fejlődő, élhető képet mutasson mind az itt lakók, mind az átutazók számára. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % % Lakónépesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

7 2. számú táblázat Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 49% 0-2 évesek Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 0-14 éves % 53% éves % 53% éves % 57% éves % 48% 65 év feletti % 39% 65 év feletti 23% Állandó népesség - nők 0-14 éves 13% éves 4% éves 8% éves 52% Állandó népesség - férfiak 65 év feletti 14% éves 7% 0-14 éves 14% éves 4% éves A település állandó népesség számából kitűnik, hogy a nők és férfiak aránya korosztályokra tekintet nélkül majdnem fele-fele arányban van. Nagyobb eltérés a éves éves férfiaknál, míg a nők esetében a 65 év felettieknél mutatkozik. 7

8 3. számú táblázat Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 #ZÉRÓOSZTÓ! ,9% ,9% ,0% ,3% Forrás:TeIR, KSH-TSTAR Öregedési index (%) 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% A település öregedési indexe mutatja, hogy az esélyegyenlőség szempontjából az idősek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövőben. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlási mutató szerint a település vonzereje többnyire negatív előjelet mutat, inkább az elvándorlás jellemző. Ez azért aggasztó, mert a falu minden szempontból élhető település, kivéve helyben található munkahelyek számát 8

9 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések természetes halálozások száma száma szaporodás (fő) természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás szintén negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy az élve születések száma kevesebb, mint a halálozások száma. Sajnos ez is annak bizonyítéka, hogy a falu elöregedő, így a gyermekek ésfiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. 9

10 Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. Célok A helyi esélyegyenlőségi program átfogó célja Ugod Község Önkormányzatának célja, hogy olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei, valamint a közszolgáltatások által nyújtott szolgáltatásokhoz. Ugod település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. A Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi 10

11 területek mindegyikén: a családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében, a nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében, akadálymentesítésben, a fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában, a romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában, más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításában E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekintetni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. Továbbá célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. Fő célkitűzéseink: az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése a különböző önkormányzati határozatok meghozatalában, intézkedések megtételében, a hátrányos megkülönböztetés csökkentése, megszüntetése, a megkülönböztetéstől mentes gondolkodás erősítése, egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára: - időskorú személyek, - fogyatékossággal élő emberek, - munkanélküli emberek, - munkába visszatérő személyek, - pályakezdő fiatalok, - nők és munkahelyen foglalkoztatott kisgyermekes szülők, - mélyszegénységben élők és roma származású emberek, - alacsony iskolai végzettségű személyek. Együttműködés és együttműködés összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - a közoktatási, - a foglalkoztatási - a közművelődési, - a szociális, - az egészségügyi, - más közszolgáltatási területen. 11

12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 12

13 a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 -a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Ugod Község Önkormányzat képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) pont és az 53. (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket az alábbiakban határozza meg. (1) A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati jogokat, ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladatokat. (2) A Képviselő-testület főbb feladat-, és hatáskörét benne az önként vállalt feladatokkal a 6. sz. melléklet tartalmazza 2 13

14 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Ugod Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: Pápai Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést A Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata azzal a céllal jött létre, hogy az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél hatékonyabb, célszerűbb szociális és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. Önkormányzatok kötelező feladataként a szociális alapszolgáltatások biztosítása, a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása a szociálisan rászorulók részére, a krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára segítséget nyújtson. Az Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal, (melynek közvetlen jogelődje Ugod- Bakonyszücs-Bakonykoppány-Béb Községek Körjegyzősége volt), azzal a céllal jött létre, hogy az Önkormányzatok polgármesterei, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása s közreműködés az Önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. Ugod, Bakonyszücs, Bakonykoppány Védőnői Szolgálatot Fenntartó Társulás a védőnői ellátás biztosítására, a védőnői szolgálat közös működtetésére terjed ki. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik. 14

15 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, MÁK, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. Az országban közel négymillió ember él létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és kb. 1,2 millióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban. Minden társadalom fokmérője, miképpen bánik a magára maradt emberekkel. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő lakótársunk (család) jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. A községben 7 roma származású család él, akik tökéletesen beilleszkedtek a telepés mindennapi életébe, így a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció sem jelentkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok átlagos, elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős 15

16 szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. Az viszont az idősebbek elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak, gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa. A településen 601 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A lakások kb. 70 %-a összkomfortos (villany, víz, gáz, telefon, kábeltévé, internet). A színvonal tekintetében nincs nagy eltérés, egy-két, a helyi viszonyokhoz képest gazdagabb porta is van, de ezek sem a luxus kategóriába tartoznak. A zártkertek száma 127 db, melyek egy részén különböző mezőgazdasági termékek előállításával, másik részén szőlőműveléssel foglalkoznak. Üdülőtulajdonról nincs információ. Több hektáros földterülettel 4 fő helyi vállalkozó rendelkezik, ezeken a területeken mezőgazdasági tevékenység folyik. Az önkormányzat adatbázisa szerint 245 db különböző gépjármű van a lakosság tulajdonában. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A KSH adatai szerint a éves lakosok közel 59%-a tartozott a gazdaságilag aktívak közé Veszprém megyében. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 143,6 ezer fő volt, ami 600 fővel kevesebb, mint a évi. A megyei munkanélküliségi ráta 10,9%, míg a foglalkoztatási arány 52,3% volt. A munkanélküli ráta mértéke megegyezik az országossal, míg a foglalkoztatási ráta 1,7 %-al kedvezőbben alakult. 16

17 Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,3% 25 4,8% 52 5,0% ,9% 43 10,9% 77 8,7% ,7% 39 7,7% 72 7,2% ,3% 22 4,3% 48 4,8% Álláskeresők aránya 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% nők férfiak összesen Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Ezek az adtok arra mutatnak, hogy Ugodon a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint a 2009 évben volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők száma ( főleg a férfiak esetében), míg ez a tendencia szerencsére javulásnak indult. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, melyek az állástalanok számát csökkenthetnék. 17

18 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 1,9% 6,5% 8,3% 6,3% év fő % 5,8% 10,4% 6,9% 2,1% év fő % 17,3% 7,8% 19,4% 6,3% év fő % 19,2% 16,9% 8,3% 8,3% év fő % 17,3% 6,5% 11,1% 18,8% év fő % 7,7% 9,1% 5,6% 10,4% év fő % 17,3% 14,3% 12,5% 12,5% év fő % 9,6% 14,3% 18,1% 25,0% év fő % 3,8% 13,0% 9,7% 10,4% 61 év felett fő % 0,0% 1,3% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresők száma (fő)

19 A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. Az éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek száma évben. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a korosztály talál legnehezebben munkát számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,0% 32,0% 34,6% ,8% 39,5% 48,1% ,5% 41,0% 45,8% ,0% 45,5% 47,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% nők férfiak összesen A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. 19

20 számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,8% 1 0,8% 4 1,7% ,5% 3 2,5% 7 3,0% ,8% 2 1,7% 6 2,7% ,0% 2 1,7% 2 0,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Pályakezdő álláskeresők száma 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, nők férfiak A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. Amennyiben szerencséjük van, talán valamelyik pápai összeszerelő üzemben találnak munkát. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. 20

21 számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,9% 13 2,0% 12 1,9% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma első látásra azért tűnik magasnak, mert évben az idősebb korosztályból sokan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők 8 általánosnál 8 általánosnál év száma összesen alacsonyabb 8 általános magasabb iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % ,0% 16 30,8% 36 69,2% ,0% 27 35,1% 50 64,9% ,0% 16 22,2% 56 77,8% ,0% 16 33,3% 32 66,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb 21

22 A településen a Polgármesteri Hivatal, Oktatási Intézmények kötik magasabb iskolai végzettséghez a munkaköröket. Létszám tekintetében ezek az intézmények viszont kevés embert foglalkoztatnak számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, erre igény sincs, és nem is indokolt számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat Középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban van/nincs nincs van Felsorolás Vállalkozóvá válás támogatása -TÁMOP Pályakezdők munkatapasztalat- 22

23 szerzézésének - Közfoglalkoztatás támogatása az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban nincs van Első munkahely garancia program -Képzés - Munkahelyvédelmi akcióterv Forrás: helyi adatgyűjtés számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban van/nincs nincs van Felsorolás Angol alapfok - Angol középfok - Autóbuszvezető D + GKI - Betanított varrómunkás - CNC-forgácsoló - Csontozó munkás - Élelmiszer- és vegyi áru eladó + - Pénztárgépkezelő -Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztő -Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő - Fröccsöntőgép-kezelő - Gyakorló ápoló - Hő- és hangszigetelő - Hulladékgyűjtő és szállító - Karbantartó csőszerelő - Logisztikai ügyintéző - Mezőgazdasági vontató vezető - Műanyageksztruder kezelő - Német alapfok - Német középfok - Nyomdai gépkezelő - Panziós, falusi vendéglátó - Parkgondozó - Parkgondozó + kisgépkezelő 23

24 - Pék - Ruházati eladó + Bolti pénztáros - Szakács - Szállodai szobaasszony + angol nyelv -Szállodai szobaasszony + német nyelv - Szárazépítő - Szerkezetlakatos - Szobafestő - Szociális gondozó és ápoló - Szőlőtermesztő - Targoncavezető + raktárkezelő - Tehergépkocsi-vezető C + GK egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés nincs van nincs nincs Munkatanácsadás - Pályatanácsadás - Álláskeresési tanácsadás - Rehabilitációs tanácsadás - Pszichológiai tanácsadás - Munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtás - Információnyújtás - Mentori segítségnyújtás számú táblázat Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év mélyszegénységben élők Romák/cigányok Forrás: helyi adatgyűjtés 24

25 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. 3 A szociális ellátás formái: 25. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2)118 (3)119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). 4 Természetben nyújtható szociális ellátások: (1)267 A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, 25

26 b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,3% ,5% ,1% ,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Segélyezettek száma (fő) évesek Segélyben részesülők száma 26

27 számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,3% ,7% ,8% ,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. 27

28 számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást rendszeres helyettesítő szociális támogatás Azoknak a száma, akik 30 Azoknak a száma, akiktől helyi segélyben (álláskeresési nap munkaviszonyt nem önkormányzati rendelet év részesülők támogatás) tudtak igazolni és az FHT alapján megvonták a fő jogosultságtól elesett támogatást munkanélküliek évesek %- fő %-ában ában ,50% 40 50% ,70% 48 68% ,70% % 0 0 Ellátottak száma (fő) Segélyezettek száma Támogatottak száma Jogosulatlanok száma Támogatástól megvontak száma Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben. 28

29 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció számú táblázat Lakás állomány év összes lakásállomány (db) bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, önkormányzati adatok Teleülésünkön a lakosok - 6 család kivételével - saját tulajdonú lakásokban élnek. A 601 házból kb üresen áll. A lakók kihaltak, az örökösök a házak kevés hányadát szeretnék megtartani, a többségük értékesíteni szeretné. A régóta üresen állóházak állaga egyre romlik, egyre nehezebb az értékesítése is. Településünkön veszélyeztetettlakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. Az önkormányzat tiulajdonában jelenleg 7 szolgálati lakás van, melyből 6 lakott számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 29

30 A fenti táblázat adataiból is látható, hogy egyre többen élnek a lakásfenntartási támogatás lehetőségével, mely némi segítséget nyújt a közüzemi számlák kifizetésében. Az önkormányzat helyi rendeléten szabályozza a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeit, többek között a lakókörnyezet rendezettségét is. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendeletet. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen: 2 Telepi lakások száma a településen: A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva: Franciavágás telep a település határától 1,5km-re a fűrészüzem mellett helyezkedik el, Huszárokelőpuszta pedig a településtől 5 km-re közvetlenül a közút melletti erdős részen fekszik. A telep/ek megközelíthetősége: Mindkét szegregátum aszfaltozott közúton megközelíthető A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.): Franciavágási Fűrészüzem Forrás: helyi adatgyűjtés 30

31 számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők összes fő férfi nő a telepen/szegregátumokban élők száma és változása éves éves éves éves éves < éves az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott munkanélküli Inaktív eltartott segélyezettek száma hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Önkormányzati adatok 31

32 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyítómegelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó 32

33 gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát számú táblázat Orvosi ellátás év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnőttek és gyermekek részére egy egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a pápai szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető. Szociális alapszolgáltatást: (pl. étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, ) az önkormányzat rendeletben szabályozza. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Az orvosi rendelő épülete akadálymentesített. A településen célzott korosztály számára kétévente rendszeresen van lehetőség mammográfiás szűrővizsgálatra Veszprémben ban a 185 érintett személyből 84 fő vette igénybe az önkormányzat által szervezett leutaztatást. Évente tüdőszűrési lehetőség is van a településen, ahol kb 50-60%-os részvételi arány van az érintett korosztályból. A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok védőnő, háziorvos, bevonásával rendszeresen megtörténik. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálata védőnő, orvos bevonásával, az iskolás korú gyermekek (2-4-6 évfolyam) kötelező szűrővizsgálata védőnő, orvos bevonásával történik. Az önkormányzat az óvodai, iskolai napközis és szociális étkeztetést saját konyhával oldja meg.. 33

34 Szociális étkeztetés keretében jelenleg 72 fő ellátott kap napi rendszerességgel meleg ebédet. Mivel a konyhában naponta, minden korcsoport számára csak egyfajta ebéd készül, ezért fokozottan kell figyelni az egészséges táplálkozásra. Az önkormányzat a házi segítségnyújtást a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás által biztosítja. Jelenleg 3 gondozónő látja el a szolgáltatást igénylő idősek gondozását Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. A fentieken túl a sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségek tekintetében település minden lakója számára elérhető számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Közgyógyellátotttak száma (fő) 30, , , , , , A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon. 34

35 számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Ápolási díjban részesülők száma (fő) Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az egészséges életmód szerves része a sportolás is. Sajnos az iskolának csak egy kisebb tornaterme van, de szeretnénk egy nagyobb tornatermet, melyre már pályáztunk is, sajnos sikertelenül. A futballpályánk most van átépítés alatt, melyet pályázati pénzbőlújit fel a sportegyesület. A sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi körülményeket figyelembe véve, a település minden lakója számára elérhető. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény pont és az 53 (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja el. A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő. A Képviselő-testület éves munkaterv szerint ülésezik. A képviselő-testület az ülés napirendjére 35