Készült: október. 20. E-consult 2000 Kft. Tiszaújváros egészségkép

Átírás

1 Készült: október. 20 E-consult 2000 Kft 1/1. oldal

2 Tiszaújváros a XIII. századból származó Tiszaszederkény mellett épült a szocialista iparosítás eredményeként ban a Hőerőmű, majd a Vegyi Kombinát határozta meg a város fejlesztését. Ma a megye ipari kapacitásának 25-27%-át adja, a megye egyik iparfejlesztési körzete. Az egy főre jutó jövedelem a megyei átlag 154%-a. Munkanélküliségi arány a megyei értékek alsó szintjén helyezkedik el. A környező mezőgazdaság problémákkal küzd, amelyek hatása a közeli falvakban már érzékelhető. Az ipari parkban jelentős, új cégek jelentek meg. Az autópálya megépültével, az új összekötő út kialakításával a város közlekedés szempontjából is elérhetőbb helyzetbe került. A Tiszának különösebb hatása nincs a város fejlődésére, részben pihenő, részben sport lehetőséget biztosít, amely jelentőségét a sorozatos szennyezések jelentősen visszavetik. A város sport élete a Triatlon versenyekhez kötődik, a meglévő lehetőségek kihasználtsága még nem érte el az optimumot. 1 Demográfia 1.1 A lakosságszám alakulása Tiszaújváros népessége az elmúlt öt évben egyenletesen csökkent (évente átlag 100 fővel). A népességszám csökkenése mellett a lakosság korösszetételében is az országra jellemző változások figyelhetők meg január 1-jén az összlakosságon belül a 0-14 éves korúak aránya 16%, a évesek aránya 39%, a éveseké 30%, a 60 év felettieké 15% volt. Ezzel együtt is Tiszaújváros lakosságának kedvezőbb a kor szerinti összetétele, mint a megyében és az országban. Ugyanakkor a településen is tapasztalható a lakosság elöregedése, a 65 éves és ennél idősebbek száma és aránya évről-évre növekszik ben 100 gyermek korú lakosra (0-14 éves korúak) 47, 2004-ben 55, évben már 66 időskorú (65 év feletti) jutott. 1/2. oldal

3 ábra 1: Öregedési mutató a Tiszaújvárosi kistérségben Tiszaújváros öregedési mutatója a kistérség alsó közép kategóriáját képviseli Életkor férfi nő ábra 2: Tiszaújváros korfája, átlagadataival 1/3. oldal

4 A 30 éves korosztályig a férfiak száma meghaladja a nőkét, a további korosztályokban nőtöbblet a jellemző. Az összlakosságon belül 1000 nőre 2002-ben 920, 2004-ben 910, évben 911 férfi jutott. A legrosszabb férfi-nő aránya éves és a 60 év feletti korosztályokban figyelhető meg. Életkor Év Év Év férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen X Összesen Táblázat 1: Lakosság korösszetételének változása 2002 és 2006 között a város lakossága folyamatosan csökkent. A 0-4 évesek száma, amely korosztály a primer szocializáció alanya, jelenleg 778 fő. Iskolás korosztály (5-19) 3078 fő. Nyugdíjas korú (65-) 1806 fő. A 2. táblázaton a változás dinamikája látható, a 2002-es évet 100 %-nak tekintve. A legnagyobb mérvű csökkenés a fiatalok számában található, főleg az iskolás korban, csökkent a évesek száma (ezen korosztály elköltözése szintén hozzájárult a gyermekek számának csökkenéséhez), valamint a éves korosztály az elhalálozások miatt. Növekedett az éves korosztály száma. Ebben részben szerepet játszott a szociális otthonba beköltözött 1/4. oldal

5 ,10% 91,96% ,46% 85,18% ,11% 91,89% ,34% 77,03% ,65% 88,50% ,84% 92,52% ,05% 102,56% ,77% 112,08% ,77% 78,72% ,85% 81,57% ,37% 115,29% ,79% 121,04% ,72% 109,18% ,36% 115,23% ,62% 140,12% ,20% 117,57% ,22% 165,09% ,94% 80,19% 90-X 200,00% 220,00% Összesen 98,84% 96,84% idősek száma. Gyakorlatilag a város gyors fejlődése során ide költözött felnőtt lakosság öregedési folyamatának vagyunk tanúi. Ez egy folyamatosan öregedő lakossági csoportot jelent, amely még várhatóan 15 évig növekedni fog (a jelenlegi éves korosztály). Táblázat 2: 2002 (100%)-hoz viszonyított változás 2.1 Házasságkötések, válások A házasságkötések száma az elmúlt 5 esztendőben alapvetően csökkenő irányzata mellett- az elmúlt esztendőkben ingadozásokat mutatott, de egyetlen évben sem érte el az ezredfordulós szintet. A fennálló házasságok stabilitását mérő válások számában érdemi változás nem történt. Az egyre ritkuló házasságkötések és a gyakori válások a házasságok mérlegét negatív irányba befolyásolják. Változatlanul több házasság szűnik meg özvegyülés és válás által, mint amennyi létrejön házasságkötéssel. 2.2 Születések, terhességmegszakítások A születések száma az ezredfordulós emelkedést követően a korábbinál lassúbb ütemben, de évről évre csökkent. Az anyák gyermekvállalási magatartásában társadalmi-demográfiai jellemzők szerint jelentős különbségek láthatók. A tizenévesek és a 20-as éveik elején-közepén 1/5. oldal

6 járó nők gyermekvállalása az országos tendenciákhoz hasonlóan csökkenést mutat. A 30. életkor közelében lévő vagy ennél idősebb nők aránya a szülő nők között dinamikusan emelkedik. Az egyes korcsoportokat tekintve a visszaesés a legszámottevőbb a éves nők körében. A tanulási idő meghosszabbodása fontos indoka lehet a későbbre halasztott gyermekvállalásnak. 100 lakosra 0,95 születés jutott, amely a kistérség értékeit tekintve (0,3-2,1 születés/100 lakos) közepes értéknek tekinthető. Ez azonban elmarad a népesség egyszerű reprodukciójának biztosításához szükséges átlagosan 2,1/100 lakosra eső születésszámtól. Mindezek mellett a születések száma meghaladja a halálozások számát, 100 halálesetre a városban 132 születés jutott ban a terhességmegszakítások száma 55 volt, 2004-ben ez a szám 64-re növekedett, ami éves születésszám figyelembevételével azt jelenti, hogy 2003-ban a terhességek 27,9%-a végződött abortusszal, 2004-ben pedig 39,7%-a. 250 Időre születettek száma Koraszülöttek száma ábra 3: Szülés-koraszülés adatai(városi ANTSZ adataiból) 1/6. oldal

7 2.3 Halálozások A halálozások száma az elmúlt öt évben az alábbi tendenciát mutatja. Az országos értékeknek mintegy fele a Tiszaújvárosi halálozás, amely az eltérő korösszetételnek köszönhető. A megyei halálozási adatok ellenben meghaladják az országos adatokat. 1000lakosra standardizált halálozás Országos Megyei Tiszaújváros ábra 4: Összehasonlító halálozási adatok A halázások száma Tiszaújvárosban az elmúlt öt évben növekvő tendenciát mutat. A többlethalálozás főleg a középkorú féfiakat és idős korú lakosságot érintette év év év Halálozások száma Táblázat 3: halálozási adatok 1/7. oldal

8 Daganatok Endokrin betegségek Mentális zavarok Keringési betegségek Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer Balesetek Egyéb Öszesen Táblázat 4: Halálokok idősoros elemzése A halálokok elemzésénél két kiemelkedő terület található (az országos tendenciáknak megfelelően), ez pedig a daganatos betegségek és a kardiovasculáris betegségek. Ha az idősort arányaiban vizsgáljuk, az alábbi adatokat kapjuk (az adatok tendenciáját szükséges értékelni, az alacsony esetszám miatt jelentős változás kevés esetet takar): Daganatok 36,134% 30,000% 29,600% 26,351% Endokrin betegségek 3,361% 0,000% 2,400% 1,351% Mentális zavarok 1,681% 0,909% 1,600% 0,676% Keringési betegségek 31,092% 42,727% 36,000% 47,973% Légzőrendszer betegségei 3,361% 4,545% 4,000% 5,405% Emésztőrendszer 10,084% 3,636% 5,600% 8,108% Balestek 11,765% 10,909% 15,200% 5,405% Egyéb 2,521% 7,273% 5,600% 4,730% Táblázat 5: Halálozás összetételi arány elemzése A halálesetek majdnem fele kardiovasculáris eredetű. Ha összevetjük az országos adatokkal, látható, hogy a kardiovasculáris halálozás az országos alatt marad, bár rohamosan emelkedik, ellenben a tumoros halálozás főleg közöttminimálisan meghaladta azt. Ha az adatokat összevetjük egy mezőgazdasági városéval 1/8. oldal

9 (BAJA), ott a kardiovasculáris betegeségek adják a halálozások 54, a tumorok 23%-át. Tekintettel az alacsony absolut számokra, az eredmények fentartással értékelendők. Külső okok Egyéb 4244; 6% Rosszindulatú daganatok 6049; 9% Emésztőrendszer 5846; 8% 3386; 5% 3599; 5% 2229; 3% 4680; 7% 14703; 22% 18827; 27% Légzőrendszer 3210; 5% Nők 37210; 58% Férfiak 31840; 45% Keringési rendszer ábra 5: Országos halálozási adatok (2005) II. DAGANATOK (C00-D48) Ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (C00-C14) A nyelőcső rosszindilatú daganata (C15) A gyomor rosszindulatú daganata (C16) A vastagbél rosszindulatú daganata (C18) A végbél, a végbél- szigmabél határ és a végbélyílás rosszind. d. (C19-C21) A máj és a májon belüli epeutak rosszindulatú daganata(c22) A hasnyálmirigy rosszdulatú daganata (C25) A gége rosszindulatú daganata (C32) A légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata (C33-C34) A bőr rosszindulatú melanomája (C43) 1 2 Az emlő rosszindulatú daganata (C50) A petefészek rosszindulatú daganata (C56) 1 A prosztata rosszindulatú daganata (C61) 1 2 A vesék, egyéb és k.m.n. húgyszervek rosszindulatú daganata (C64-C66,C68) 1 A húgyhólyag rosszindulatú daganata (C67) Az agy rosszindulatú daganata (C71) Táblázat 6: Tumoros halálozás kibontása A tumoros halálozás kibontása mutatja 1999 és 2005 közötti változást. Míg ben a légúti tumorok aránya 23,2%, a vastagbél és emlőtumor halálozás a halálozások 1/9. oldal

10 13,9%-a volt, 2005-ben a légúti 17,9%-ra csökkent, a vastagbél helyett a végbélrák tört előre 10,9%-ra, míg az emlőtumor halálozás aránya a tumoros halálozás 7,6%-ára csökkent. A tumortípusok közötti eltérések csökkentek. Az alacsony esetszám miatt a százalékos értékek jelentős változása mögött alacsony esetszám változás lehetséges. 2.4 Természetes és tényleges szaporodás/fogyás 100 lakosra jutó tényelges szaporodás illetve fogyás Terület 0-0,2-0,4-0,6-0,8-1 -1,2-1,4-1, Év Tiszaújváros B-A-Z Megye Ors zágos A népesség természetes szaporodását vagy fogyását a születések és halálozások számának egyenlege határozza meg. A település lélekszáma természetes fogyást mutat, amely mértéke 2004-re meghaladta a megyeit, ellentétesen az országossal, negatív növekedési tendenciát mutat. A lakosság tényleges fogyását csökkenti a vándorlás pozitív egyenelege. 2.5 Elvándorlások Míg a megyében egy egyenletes elvándorlás érzékelhető a vizsgált időszakban, a városban ennek üteme, iránya változó, de meghaladja jelentősen a megyei adatokat. Ez látható a város lakosságszámából is. 1/10. oldal

11 0-0,1-0,2-0,3-0,4-0,5-0,6-0,7-0,8-0,9-1 -1,1 vándorlási különbözet -1, Megyei Tiszaújváros ábra 6: vándorlási különbözet adatok 2 Főbb gazdasági adatok A város ipari változására jellemző adatokat a bevezetőben említettük. Most ezek megjelenését vizsgáljuk a lakosságra vonatkozóan. Az egy lakosra eső netto jövedelem fokozatosan emelkedett, az emelkedés üteme pedig fokozatosan növekedett, jobban, mint a megyei átlag (6.ábra). Hasonló képet mutat az személyi jövedelemadó helyzet, melyben az összehasonlító adatokat tekintve Tiszaújváros mutatja a legkedvezőbb képet mind adózók számában, mind jövedelem, illetve adó viszonylatában. 1/11. oldal

12 egy lakosra eső netto jövedelem Megye Tiszaújváros Megye Eltérés Tiszaújváros ábra 7: Egy lakosra eső netto jövedelem Kistérségek 1000 lakosra jutó SZJA alapot Személyi adózók száma képező jövedelem jövedelmadó Egy állandó lakosra, Ft Mezőcsáti Mezőkövesdi Tiszaújvárosi B-A-Z megye Magyarország Táblázat 7: Személyi jövedelemadó adatok évben A környezethez képest jó gazdasági helyzetben lévő városban is van munkanélküliség, még ha az összehasonlító tábla szerint alacsonyabb is, mint a megyei vagy országos érezhető, a város alapvetően országos szint alatt van. adatok (2004). A magas megyei munkanélküliség nem 1/12. oldal

13 1000 lakosra jutó regisztrált munkanélküliek száma darab év Tiszaújváros B-A-Z Megye Országos ábra 8: 1000 lakosra jutó munkanélküli szám változás A regisztrált álláskeresők számának változása Körzetek száma, az előző hó- az előző év azonos fő naphoz képest hónapjához képest fő % fő % Regisztrált álláskeresők , ,7 pályakezdő ,5 Táblázat 8: 2006 augusztusi regisztrált munkanélküli adatok A hónap A hónap foly.bejelentett folyamán Tárgyhavi Körzetek Előző havi normál támogatott Havi összes megszünt záró záró állomány álláshelyek álláshely álláshelyek állomány Tiszaújváros Táblázat 9: 2006 augusztusi üres munkahelyek száma 1/13. oldal

14 3 A lakosság egészségi állapotának jellemzése A megbetegedési adatok alapjául a az iskolaegészségügyi, házi gyermekorvosi és a felnőtt háziorvosi statisztikai adatok szolgálnak. 3.1 Védőnői szolgálat A védőnők által nyilvántartott gondozottak megoszlása a körzetekben: Az elmúlt években lényegi változás nem történt, 2002-ben és 2004-ben az alábbiak szerint alakult: Várandós anyák 6,18 % 7,12 % 0-11 hónaposak 4,06 % 4,57 % hónaposak 8,19 % 8,61 % 3-5 évesek 13,76 % 12,55 % 6-16 évesek 67,81 % 67,17 % Táblázat 10: Védőnői gondozási tevékenység A koraszülések gyakoriságát több tényező befolyásolja, ezek között az egyik legfontosabb a dohányzás. Várandós anyák dohányzása: 1977-ben a várandósok 10,16 %-a dohányzott, ben 8,5 %-a, 2004-ben 7,91 %-a, a csökkenő tendencia örvendetes jelenség, de még további feladat vár a védőnőkre ezen a területen. (BAZ megyében 2004-ben 21,9%) Újszülöttek gondozásba vétele: Emelkedik a hazamenetelt követően 24 órán belül meglátogatott újszülöttek aránya ben 66,04 % volt, 2004-ben 82,51 %. Szoptatott csecsemők aránya: Növekszik a 6 hónapos korban kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya, 2002-ben 12,64 %-os volt, 2004-ben 44,26 %-os, (megyében 33,1%) Hat hónapos koron túl is szoptatták a csecsemők 64,75 %-át, s ez igen kedvező tendencia (megyében 52,9%). 1/14. oldal

15 3.2 Gyermekkori morbiditási adatok Az óvodás korosztály szűrővizsgálata során 100 megvizsgált gyermekre vonatkoztatva 2001/2002. tanévben 56 esetben, 2003/2004. tanévben 64 esetben, még 2005/2006. tanévben 46 esetben állapítottak meg valamilyen megbetegedést a gyermekorvosok. A leggyakoribb elváltozás a lúdtalp, a szem fénytörési hibái és alkalmazkodási nehézségei, coeliakia és táplálkozási intolerancia, allergia, obesitas és kóros soványság volt tanév tanév tanév 8-9 év év 8-9 év év 8-9 év év tartási rendeleneség 3,02% 7,78% 4,24% 4,39% 2,40% 2,89% scoliosis 5,28% 11,11% 3,81% 6,27% 2,88% 8,26% m.scheuermann 13,58% 11,85% 0,00% 0,00% 2,40% 3,31% chondropathiák 5,66% 6,30% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% ludtalp 29,81% 30,00% 30,08% 26,02% 39,42% 45,45% fénytörési hibák és alkalm. Nehézségek 10,94% 10,74% 28,81% 22,26% 13,94% 22,73% kancsalság 12,45% 2,59% 0,42% 0,31% 1,92% 0,83% szinlátás zavarai 0,00% 2,22% 0,00% 2,51% 0,00% 1,24% hypertonia 0,00% 0,74% 0,42% 0,94% 1,44% 1,24% vitium, cardiomyopathák 0,00% 0,37% 0,42% 0,00% 0,00% 0,00% ritmuszavarok 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,48% 0,00% coeliaki és tápl.intolerancia, allergia 0,38% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% kronikus vesebetegségek 0,00% 0,37% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% visszamaradt here 0,38% 0,00% 0,00% 0,00% 0,48% 0,00% golyva 0,38% 1,48% 0,42% 0,31% 0,48% 1,24% obesitas 10,94% 8,89% 19,07% 11,60% 16,35% 12,40% kóros soványság 4,91% 4,44% 4,66% 2,19% 1,92% 4,13% növekedés elmaradása 0,75% 1,11% 0,42% 0,00% 0,48% 0,41% anaemia 0,75% 1,48% 0,42% 0,63% 0,00% 0,00% asthma 0,00% 0,74% 0,85% 0,31% 0,00% 0,41% allergiás rhinitis 0,00% 0,00% 0,00% 0,31% 0,00% 0,00% atopias, allergiás bőr és nálkahártya jelenségek 1,89% 0,37% 0,85% 0,63% 0,48% 0,00% iskolai teljesitmény sajátos zavarai 0,00% 0,00% 0,85% 0,00% 0,00% 0,00% magatartási és emocionális zavarok 2,26% 1,48% 0,85% 0,00% 0,00% 0,00% Táblázat 11: Általános iskolások iskolaorvosi vizsgálati adatai Az általános iskolások orvosi szűrővizsgáltatának eredményeként a 8-9 éves és a éves korosztályra vonatkozóan rendelkezünk részletes adatokkal. Sajnos a 100 megvizsgált gyermekre vonatkozó megbetegedési arányszámok az életkor előre haladtával romlanak. A 2005/2006. tanévben a 8-9 éves korosztályban 100 gyermekre 85 elváltozás, a éves korosztályban már 107 lett megállapítva. Az óvodás kori 1/15. oldal

16 megbetegedések mellett nagy számban jelennek meg a tartási rendellenesség, a gerincferdülés valamint a színlátás problémái. Zöld színnel a mozgásszervi elváltozások, szürkével a látási problémák, lilával a kardiális, kékkel a fejlődés, testalkati problémák kerültek kiemelésre. 2001/ / év 16-17év fiu lány fiu lány Szűrtek száma tartási rendeleneség scoliosis ludtalp fénytörési hibák kancsalság ambliopia szinlátás zavarai hypertonia ritmuszavarok kronikus vesebetegségek havivérzés zavarai golyva obesitas kóros soványság anaemia asthma allergiás rhinitis atopias, allergiás bőr szomatoform zavarok Táblázat 12: középiskolások morbiditás változása (azonos személyek) A középiskolás populáció szűrési statisztikában már a Tiszaújvárosban tanuló vidéki gyermekek megbetegedési is szerepelnek. A korosztály egészségi állapotára azonban az adatokból a következtetéseket le lehet vonni. A szűrési adatok a éves és éves korosztályban részletesek. A évesek között 100 gyermekre 147 kiszűrt megbetegedés, még a éves korosztályban 130 megbetegedést észleltek az iskolaorvosok. A éves korosztályban a gyermekek 50%-ánál tartási rendellenességet, gerincferdülést, 30%-ánál lúdtalpat, szintén 30%-ánál szembetegséget, 9%-uknál elhízást, 3%-uk esetében pedig allergiás rhinitist szűrtek ki. 1/16. oldal

17 2003/ / év 16-17év fiu lány fiu lány Szűrtek száma tartási rendeleneség scoliosis chondropathiák ludtalp fénytörési hibák kancsalság szinlátás zavarai vakság és csökkent látás süketség és hallsvesztés hypertonia vitium, cardiomyopathák ritmuszavarok kronikus vesebetegségek havivérzés zavarai diabetes mellitus golyva obesitas növekedés elmaradása anaemia asthma iskolai teljesitmény zavarai magatartási zavarok Táblázat 13: Középiskolások morbiditás változása (azonos csoport) A fiatalabb korosztály esetében már magasabb a fénytörési (kötőszövet) rendellenesség, valamint a golyva száma! Ez a golyva előfordulás nem kerül megerősítésre a gyermekorvosi megjelenésekben, amely azt jelenti, hogy még nem okoz tüneteket, de jelzi a jód anyagcsere problémáját. A kiszűrt gyermekeket amennyiben szükséges az iskolaorvosok szakorvosi vizsgálatra utalják, illetve a házi gyermekorvosok gondozásba veszik. A házi gyermeokorvosok a hozzájuk bejelentkezett gyermekeket leggyakrabban az alábbi betegségek miatt gondozzák (Irányított betegellátás gondozási rendszer adatai). 1. A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek: A betegség száma az elmúlt 6 év során folyamatosan csökkent. Még 1999-ben 173 gyermeket emeltek ki, ben már csak 77-et. 1/17. oldal

18 100 bejelentkezett gyermek közül 1,93 főt gondoztak 2005-ben a betegség miatt. 2. Vashiányos anaemia szintén azon megbetegedések közé tartozik, amely száma csökkent. Jellemzően a lányoknál gyakoribb évben 100 lányból 1,09 volt gondozott. A vashiányos anaemia az egyik jelző kórképe a táplálkozási zavaroknak, ezért ennek csökkenése örvendetes jelenség. A lányoknál való magasabb érték azonban a preventív, célirányos gondozásra hívja fel a figyelmet. Az alacsonyabb haemoglobin érték kihat a teherbíró képességre, a tanulási képességre, s ezzel a fiatal jövőbeni helyzetére is. Örvendetes a betegség háziorvosi praxisban való megjelenésének csökkenő száma. 3. Az endokrin táplálkozási és anyagcsere betegségek száma 1999-hez képest 6 év alatt 36%-kal emelkedett. 100 bejelentekezett gyermekre 4,45 gondozott jut. Ez figyelemfelkeltő kell, hogy legyen. 4. A kalóriatöbblet miatti elhízás szintén gyakori gondozási betegségnek számít évben az összes bejelentkezett 3%-át gondozták obesitas miatt. Nemek között megoszlása azonos, 100 bejelentkezettre 3,28 gondozott esik. Ez az elváltozás oka, illetve kisérője a 3. pontban jelzett betegségeknek. 5. A mentális viselkedészavarok száma jelentősen nem változott az elmúlt években. 100 bejelentkezettre évben 1,3 gondozott jutott. 6. A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás betegései az összes gondozottak 12%-át adták évben. 100 bejelentkezett gyermek közül 4,05 szorul a betegségcsoport következtében gondozásra. 7. Az asthmás betegek száma sem változott jelentősen az elmúlt 6 év alatt évben a 3996 bejelenkezett gyermek közül 147-et gondoztak asthmával. A betegség a fiúknál gyakoribb 100 fiú közül 4,6 gondozott, a lányok esetében 2,69. A megbetegedés kapcsolatban áll a légszennyezettséggel. 8. Az atopiás dermatitis száma 6 év alatt 54%-kal csökkent. 9. A deformáló hátgerinc-elváltozások 1999-hez képest 2005-re 102%-kal nőttek évben 136 gyermeket gondoztak a betegség miatt /18. oldal

19 bejelentkezettre 3,4 gondozott jut. A csont-izületi rendszeri betegségek korai megjelenése mindenképpen előrevetíti a felnőttkori halmozódásukat. 10. A keringési rendszer veleszületett rendellenességeinek száma nem változott. Mindkét nem esetében 100 bejelentkezettre 1,45 gondozott jut. A gondozási statisztika alapja a morbiditási statisztika. 1/19. oldal

20 FEAA501 - Háziorvosokhoz és házi gyermekorvosokhoz bejelentkezett 0-18 éves korúak főbb betegségei (fő) év év év év Csecsemők és gyermekek összesen Csecsemők és gyermekek összesen Csecsemők és gyermekek összesen Csecsemők és gyermekek összesen Össz. Férfi Nő Össz. Férfi Nő Össz. Férfi Nő Össz. Férfi Nő Gümőkór (A15-A19) Vírusos májgyulladás (B15-B19) Rosszindulatú daganatok (C00-C97) A vér és vérképzõ szervek betegségei és az immunrendszert érintõ bizonyos rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Véralvadási defektusok (D65.D69) Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) Jódhiányhoz társuló diffúz (endémiás) golyva (E01.0) Diabetes mellitus (E10-E14) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) Rachitis, aktív (E55.0) Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) Fibrosis cystica (E84) Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedés zavarok (F10-F19) Szomatoform rendellenességek (F45) Mentális retardatio (F70-F79) A psychés fejlődés rendellenességei, hyperkineticus, magatartási és emocionális zavarok (F80-F93) Epilepsia (G40) Csecsemőkori agyi bénulás (G80) A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei (H49-H52) Vakság és csökkentlátás (H54) Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) Asthma (J45) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) Intestinalis malabsorptio (K90) Coeliakia (K90.0) Atopiás dermatilis (L20) Fiatalkori ízületi gyulladás (M08) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) A csípő és medence juvenilis osteochondrosisa (M91) Glomerularis betegségek (N00-N08), (N10- N16) Táblázat 14: gyermekkori morbiditási adatok 1/20. oldal

21 növekedést mutató elváltozások év év év év Deformáló hátgerincelváltozások (M40- M43) Visszamaradt magzati növekedés és alultápláltság, a rövid ábra 9: Növekedést mutató elváltozások A 10. táblázat adatai az éves betegforgalmi adatokat tükrözik, amelyekben éves hullámzás található. Egyedül a fenti két megbetegedés száma növekszik egyenletesen. A csontrendszeri betegségek növekedése igen gyors tendenciát mutat. 3.3 Felnőttkori morbiditási adatok A felnőtt háziorvosok forgalmi statisztikái a 18 év feletti lakosság egészségi állapotáról adnak átfogó képet. Az alábbiakban a 15 leggyakoribb betegség arányát, számát, tendenciáját mutatjuk be. A rosszindulatú daganatok száma 6 év alatt 39%-kal nőtt. A betegség előfordulása a nőknél gyakoribb. 100 bejelentkezett férfira 2,35 daganatos betegség esik, a nőknél ez 3,19. 1/21. oldal

22 A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő rendellenességek 167%-kal nőttek 6 év alatt. A megbetegedés a nőknél 3-szor gyakoribb mint a férfiaknál. Összességében 100 bejelenkezett közül 7-nek ez betegsége. A pajzsmirigy rendellenességeiben szenvedők száma szintén jelentősen, 238%-kal nőtt évben a megbetegedés a nőknél 10-szer gyakoribb volt mint a férfiaknál. 100 nő közül 9,4-nél állapították meg a betegséget. A diabetes mellitussal gondozottak száma évről évre nőtt évben a bejelentkezett közül 979 fő állt gondozásban a betegség miatt. 100 bejelentkezettre 7,6 gondozott jut. A férfiaknál az arány rosszabb 8,33. A lipoprotein-anyagcsere rendellenességei miatt gondozták 2005-ben a betegek 11%-át. 100 bejelentkezett közül 14,24 főt gondoznak. A magasvérnyomás betegségek miatt kerül a legtöbb bejelentkezett gondozásban. Számuk folyamatosan növekszik. A 2212 gondozottal szemben évben már 3524 főt kezeltek folyamatosan a háziorvosok. A gondozásba vétel a nők esetében gyakoribb. 100 bejelentkezettre összességében 27,34 fő, a férfiaknál 24,89 fő, a nőknél 29,45 fő. Az ischaemiás szívbetegségek miatt gondozottak száma 6 év alatt közel 1000 fővel nőtt, évben főt gondoztak. Ezen megbetegedés miatt is gyakrabban veszik gondozásba a nőket. Még a férfiaknál 100 bejelentkezett közül 10,83 gondozott, a nők esetében 14,47 fő. A szívbetegségek egyéb formái is növekedtek, 6 év alatt 156%-kal. Nőknél szintén sűrűbb gondozási előfordulással, 100 bejelentekezettre 5,03 gondozottal. A cerebrovascularis betegségek miatt gondozásba 1999-ben 96 fő került, ben ez a szám 388-ra növekedett. Az idült alsó légúti betegségek 6 év alatt 48%-kal növekedtek. A megbetegedés a nőknél gyakoribb. 100 bejelentkezett férfi közül 4,46, még nők közül 4,82 gondozott a betegség miatt. 1/22. oldal

23 Az asthmások száma is hasonló tendenciát és nemek közötti megoszlást mutat évben 100 bejelentekezettre férfiaknál 2,25, nőknél 3,16 asthmás jutott. A fekélybetegségek száma kismértékben emelkedett. A nemek közötti előfordulása azonos. 100 bejelenkezett közül 3,19 volt gondozott évben a betegség következtében. A máj betegségeti nem kiugróan magas számuk hanem 6 év alatt 81%-os növekedésük miatt emeltük ki. Ezen betegség a férfiaknál több mint kétszer gyakoribb, 100 férfira 3,37, míg nőre csak 1,46 gondozott esik. A spondylopathiák száma az évek során jelentősen nem módosult. A nőknél gyakrabban előforduló betegség miatt összességében 100 bejelentkezett közül 7,2 került gondozásba. A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei 41%-kal nőttek 1999-hez képest. A megbetegedés a nők körében jelentősen gyakrabban fordul elő évben 100 bejelentkezett nő közül 5,54 volt gondozott, a férfiaknál a szám 0,75. 1/23. oldal

24 FEAA601 - A házorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebbek főbb betegségei (fő) év év év év 19 éves és idősebbek összesen 19 éves és idősebbek összesen 19 éves és idősebbek összesen 19 éves és idősebbek összesen Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Gümőkór és a gümőkor következményei (A15-A19) és (B90) Vírusos májgyulladás (B15-B19) Rosszindulatú daganatok (C00-C97) A vér és vérképzõ szervek betegségei és az immunrendszert érintõ bizonyos rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00- E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei (E20-E35) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) Fibrosis cystica (E84) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F20-F29) Mentális retardatio (F70-F79) Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek (G20-G26) Alzheimer-kór (G30) Sclerosis multiplex (G35) Epilepsia (G40) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA), rokon syndromák és agyi érsyndromák cerebrovascularis betegségekben (G45, G46) Vakság és csökkentlátás (H54) Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Idült rheumás szívbetegségek (I05- I09) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Szívbetegségek egyéb formái közül (I34-I39) Cerebrovascularis betegségek (I60- I69) Idült alsó légúti betegségek közül (J40- J44) Asthma (J45) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 1/24. oldal Táblázat 15: Felnőtt morbiditási statisztika

25 Táplálkozással kapcsolatos betegségek év Vashiányos anaemia Pajzsmirigy Cukorbetegség Lipoprotein-anyagcsere Köszvény Magasvérnyomás Ischaemiás szívbetegségek Szívbetegségek Cerebrovascularis ábra 10: Táplálkozással kapcsolatos betegségek Látható, hogy az anyagcserével, táplálkozásal, s áttételesen a mozgással kapcsolatos betegségek, civilizációs ártalmak száma a városban fokozatosan emelkedik. 3.4 Szűrési adatok: A szűrési feladatokat az alap és szakellátás a 51/1997. (XII.18.) NM rendelet A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról alapján végzi. Az alapellátás az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat folyamatosan végzi. Az irányított betegellátási rendszer keretében dolgozó 8 praxis a kötelező szűrések mellett a évben szűrési tevékenységük részeként az éves korosztályban a vastagés végbéldaganatok és a szív- és érrendszeri betegségek szűrésére helyezték a hangsúlyt. 1/25. oldal

26 2006. évben a 3-18 éves gyermekeknél az elhízás kiszűrése és gondozása a fő cél, még a felnőtt lakosság körében a bélrendszer láthatatlan vérzéseit és a prosztata megbetegedéseit szűrik. Semmelweis Kórház Emlővizsgálati Centrumában mammográfia vizsgálaton megjelenek száma: Első szűrési ciklus: Tiszaújváros és környéke Tiszaújváros Összes behívás Összes szűrés Megjelenés %-ban 40,47% 41,89% Második szűrési ciklus: Tiszaújváros és környéke Tiszaújváros Összes behívás Összes szűrés Megjelenés %-ban 41,62% 39,98% Sajnálatos módon a szűréseken való megjelenés intenzitása az emlőtumorok növekedése és fatalis kimenetele ellenére - csökkent. Laboratóriumi PSA vizsgálat száma: Év Év Év Év Év Vizsgálatszám A lakosság tüdőszűrő vizsgálata a Városi Rendelőintézet tüdőszűrő állomásán történik. A behívásokra való megjelenés megfelelő, évi vizsgálat történik. 4 Az egészségügyi ellátás intézményeinek jellemzése 4.1 Alapellátási kapacitás Felnőtt háziorvosi körzetek száma szeptember 1-től 7 körzetről 8 körzetre növekedett, a házi gyermekorvosi körzetek száma 4 körzet. A terhes anyák, és a gyermekek további ellátását 3 területi, 5 vegyes védőnői szolgálat és 3 iskola védőnői 1/26. oldal

27 szolgálat látja el. Az alapellátás területén 7 területi ellátási kötelezettséggel működő fogászati szolgálat működik Alapellátás igénybe vétele A háziorvosi szolgálatok forgalmi adatait a következő diagrammok mutatják. Felnőtt háziorvosi ellátás betegforgalmi adatai Esetszám I. körzet II. körzet III. körzet IV. körzet V. körzet VI. körzet VIII. körzet Körzet ábra 11: Háziorvosi forgalmi adatok Valamennyi felnőtt háziorvosi körzet betegforgalma az elmúlt 5 év alatt folyamatosan növekedett, összességében 37%-kal. Házi gyermekorvosi ellátás betegforgalmi adatai Eset I. körzet II. körzet IV. körzet V. körzet Körzet I. körzet II. körzet IV. körzet V. körzet ábra 12: Házi gyermekorvosi forgalmi adatok 1/27. oldal

28 A házi gyermekorvosok forgalma is emelkedett, csak kisebb mértékben, öt év alatt összességében 3,5%-kal, amely elsősorban gyermekek számának csökkenésével magyarázható. 4.2 Szakellátási kapacitás A definitív ellátás következő szintjét egy 26 szakrendelést működtető járóbeteg rendelőintézet képviseli lakosra jutó rendelőintézeti rendelési idő (MÁV-nélkül) óra év Tiszaújvárosi kistérs ég B-A-Z Megye Ors zágos ábra 13: Szakrendelői kapacitásadatok Az 1000 lakosra jutó rendelési idő tekintetében a tiszaújvárosi kistérség adatai alatta maradnak a megyei és országos értékeknek évben a rendelési idő a megyei értékeknek a 56%-a, még az országosnak a fele volt. A szakmánkénti óraszámok alakulását évben a következő táblázat mutatja: 1/28. oldal

29 Szakma lakosra jutó rendelési idő régió megye Tiszaújváros 001 Belgyógyászat 10,13 12,32 3, Sebészet 8,44 8,92 4, Traumatológia 5,39 4,29 6, Szülészet-nőgyógyászat 13,26 14,82 8, Fül-orr-gégegyógyászat 6,61 7,39 6, Szemészet 10,06 10,55 7, Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás 4,68 4,51 5, Neurológia 6,50 7,72 6, Ortopédia 2,95 3,28 2, Urológia, andrológia 3,56 3,72 1, Klinikai onkológia 2,10 2,30 0, Reumatológia és fizioterápia 8,08 7,88 10, Pszichiátria 5,21 4,68 6, Tüdőgyógyászat 5,07 3,49 2, Mozgásszervi rehabilitáció 1,14 1,27 2, Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 2,38 2,03 0, Oszteoporózis centrum (szakfeladat szerint) 1,81 2,02 0, Kardiológia 6,02 6,01 5, Labordiagnosztika 8,66 9,38 6, Röntgen diagnosztika és terápia 10,33 12,00 6, Ultrahang-diagnosztika és terápia 10,06 12,42 9, Fizio- és mozgásterápia 18,30 26,81 39, Pszichológia 1,71 2,04 6,56 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás - Q08 gondozó 1,56 1,76 2,19 Q12 Klinikai onkológia - gondozó 2,99 2,56 1,53 Q18 Pszichiátria - gondozó 4,61 4,11 6,56 Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó 6,34 6,75 4,38 Szakmák száma: ,14 194,23 119,91 Táblázat 16: Összehasonlító óraszám kimutatás A lakosra jutó rendelési idő tekintetében a belgyógyászat óraszáma jelentősen alatta marad a regionális és megyei átlagnak. Kevesebb a rendelési idő a fül-orr-gégészeten, a szemészeten, az urológián, az onkológián, az endokrinológián és az oszteoporózison. Kevező a helyzet viszont a pszichológia, a bőr és a pszichiátrai gondozó tekintetében. 1/29. oldal

30 4.2.1 Szakellátás igénybe vétele 1000 lakosra jutó évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma a szakrendelési ellátásban darab Tiszaújvárosi kistérs ég B-A-Z Megye Ors zágos év ábra 14: Vizsgálati esetszám változás A fős ellátási területettel rendelkező rendelőintézetben ellátott 1000 lakosra jutó gyógykezelési esetek száma évre elérte a megyei és országos szintet. Az egyes szakrendelések részletes bemutatása az alábbi táblázatban látható. 1/30. oldal

31 Szakrendelés Belgyógyászat Endokrinológia Kardiológia Bőr-és nemibeteg 4. gyógyászat Fül-orr-gégészet Audiológia Ideggyógyászat Labor Röntgen Sebészet Traumatológia Szemészet Nőgyógyászat Nőgyógyászat gyermek Ortopédia Onkológia Oszteoporozis Pszichiátria Pszichológia Ultrahang Urológia Tüdőgyógyászat Tüdőszűrő, gondozó Reumatológia Mozgásszervi rehabilitáció Fizikoterápia, gyógytorna Összesen Táblázat 17: Ellátott betegek száma Összintézeti szinten a forgalom 5 év alatt 10%-kal növekedett. A vizsgált időszakban több új szakrendelés is beindult, melyek szükségességét a forgalmi adatok igazolták. Erőteljesebb forgalomnövekedést mutató szakmák közül kiemelkedik a évtől működő kardiológia és tüdőgyógyászat. A fiziko- és balneoterápiás részleg kapacitására alapozva öt év alatt 79%-kal nőtt a reumatológia betegforgalma. 1/31. oldal

32 5 Civil hálózati kapacitás A városban jelentős számú civil szervezet működik, melyek tevékenysége az alábbiak szerint csoportosítható a Polgármesteri Hivatal Szociálsi és Egészségügyi Irodájától kapott adatok alapján: - 65 civil szervezet, alapítvány, egyesület működött a településen évben. Tevékenységük az élet szinte minden területéhez kapcsolódik darab ifjúsági és gyermek szervezet, szövetség, alapítvány és testület a 0-18 éves fiatal korosztály érdekében fejti ki tevékenységét sport klub, alapítvány és egyesület többféle egyéni és csapat sporthoz kapcsolódóan a verseny és a tömegsport területén egyaránt felvállal feladatokat - 10 nyugdíjas társadalmi szervezet, kör, klub az idősek problémájának kezelése, közösségi életének szervezése érdekében fejti ki tevékenységét. Civil szervezetek: Szervezet neve Asztmás Betegek Egyesülete Bölcs Baglyok Barátai BAZ. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Tiszaújvárosi Képviselete Civil Fórum Club 96 Fiatalok Egyesülete Cukorbetegek Tiszaújvárosi Egyesülete Derkovits Fúvószenekar Derkovits Majorette Csoport Dél-borsodi Polgári Együttműködés Egyesület Egyedül Együtt Gyermekeinkért Egyesület Együtt Tiszaújváros Védelmében Alapítvány Emberbarát Misszió Alapítvány Eötvös Asztalitenisz Egyesület Etka-Jóga Nemzetközi Egyesület Tiszaújvárosi Szervezete Énekszó Baráti Kör Fiatal Tiszaújvárosért Alapítvány 1/32. oldal

33 Football Club Tiszaújváros (2005. ápr. 19-től) Görög Katolikus Egyház Guzsalyas Felnőtt és Ifjúsági Díszítőművészeti Kör Gyermeküket Egyedül Nevelő Szülők Klubja Hajcihő Bábcsoport Idősügyi Tanácsadó Testület Kisbocskor Népi Játékcsoport és Kaláris Nép-táncegyüttes Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja Magyar Vöröskereszt Tiszaújvárosi Területi Szervezete Magyarországi Demokratikus Cigányok Humán Szervezete Mozgáskorlátozottak Egészségkárosodottak Tiszaújváros Egyesülete MSE Tiszaújvárosi Dianetikai Központ Nagycsaládosok Országos Egyesülete Tiszaújvárosi Szervezete Nikodémus Alapítvány Pántlika Amatőr Néptáncegyüttes Portéka Kreatív Stúdió Rivalda Közhasznú Kulturális Egyesület Római Katolikus Egyházközség Sárkány SC Tiszaújvárosi Íjász Egyesület Segítség Egy Jobb Életért Alapítvány Szelén Klub Társasházak, Lakásszövetkezetek, Egyedi Lakás-tulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete Technikatanárok Országos Egyesülete B.-A.-Z. Megyei Területi Szervezete Tempo Táncklub Tiszamenti Kiskert Tulajdonosok és Kisállattartók Egyesülete Tisza - Szivárvány Alapítvány Tiszaújváros - Friesenheim Baráti Kör Tiszaújvárosi Civil Szalon (2006. márciustól 3 évre) Tiszaújvárosi Gimnasztrádáért Alapítvány Tiszaújvárosi Katica Alapítvány Tiszaújváros Népművészetéért Egyesület 1/33. oldal

34 Tiszaújvárosi Fittness Sportklub Tiszaújvárosi Ifjúsági Vizuális Egyesület Tiszaújvárosi Kollégium Tanulói Esélyegyenlőségéért Alapítvány Tiszaújvárosi Közösségi Rádió Egyesület Rádió 35 Tiszaújvárosi Rallye Team Egyesület Tiszaújvárosi Református Egyház Énekkara Tiszaújvárosi Református Egyház Lelkészi Hivatala Tiszaújvárosi Polgárőr Egyesület (kiemelkedően közhasznú egyesület) Tiszaújvárosi Sport Club Természetjáró Szakosztály Tiszaújvárosi Súlyemelő Sportegyesület Tiszavirág Foltvarrókör Vállalkozók Klubja a Vállalkozásokért Városvédők Egyesülete Világ-Virága Alapítvány Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom Tiszaújvárosi Csoportja Együtt Tiszaújvárosért Egyesület Városért Egyesület XXI. század Ifjúságáért Alapítvány Gyermekszervezetek: Szervezet neve 3. Sz. Napközi Otthonos Óvoda Gyermekeiért Alapítvány Sz. Tisza Cserkészcsapat A XXI. Század Ifjúságáért Alapítvány Gyermekeinkért Alapítvány sz. Általános Iskola Hunyadi Diáksport Egyesület Sz. Általános Iskola Ifjúsági Tanácsadó Testület Kazinczy Gyermekei Alapítvány Kazinczy Ferenc Általános Iskola A Tehetséges Gyermekeinkért Alapítvány 1991Arany János Általános Iskola Napraforgó Alapítvány Tiszaújváros Zenei Életéért Alapítvány Vándor Sándor Zeneiskola sz. Herman Ottó Úttörőcsapat Magyar Úttörők Országos Szövetsége Sz. Herman Ottó Gyermekszervezet /34. oldal

35 3557. Sz. Kinizsi Pál Gyermekszervezet Lorántffy Diáksport Sz. Általános Iskola Lorántffy Zsuzsanna Alapítvány Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Sz. Sz. Lorántffy Zs. Gyermekszervezet Dél-borsodi Gyermekcsoportok Szövetsége Herman Ottó Úttörőcsapat TIFO-OLVIKOR DSE Sz. Általános Iskola Tiszaújvárosi Baptista Gyülekezet Tiszaújvárosi Közösségi Rádió Egyesület Rádió 35 6 Környezetegészségügy A terület környezetegészségügyi helyzetét részben a vegyipar befolyásolja, az ahhoz kapcsolódó kiszolgáló és feldolgozó iparágak, valamint az ipari parkokhoz települt legkülönbözőbb ipari tevékenységek. A környék műanyag-feldolgozó cégei lassú fejlődésnek indultak, ezzel a munkakörülmények is fokozatosan javulnak. Környezetegészségügyi szempontból előrelépés, fejlődés a város nagyüzemeinél tapasztalható (TVK Rt. Petrolkémiai fejlesztési projektje, RADICI Film Hungary Kft. és JABIL CIRCUIT Magyarország Kft. új csarnok átadása). Örvendetes, hogy több szénhidrogén tartály javítására, duplafalusítására került sor az AES Tiszai Erőműnél, MOL Rt. Tiszai Finomítónál, TVK Rt-nél. Az ellenőrzött egységekben a munkaegészségügyi jogszabályokat többnyire ismerik, a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat időben elvégeztetik A munkahigiénés műszeres laboratóriumi vizsgálatok és biológiai monitorozás a TVK Rt-nél és a JABIL Mikroelektronikai gyárnál történtek ben bejelentett foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciók száma : 40, a következő bontásban: fokozott zajexpozíció ( 17 ), benzol exp. (17) toluol exp. ( 5) csontok, izületek túlzott megterhelése (1), ez hasonló az elmúlt évekhez képest. 1/35. oldal

36 Leginkább foglalkoztató lakossági kérdés a város levegőszennyezettségi állapota. Elmondható, hogy bár az egyik legnagyobb légterhelő a Tiszaújvárosi ipar, a megyei szinthez képest nem csak a kéndioxid, de a nitrogén-oxid tekintetében is a város levegője jónak mondható. Egyedül szálló por tekintetében az utóbbi években némi emelkedés tapasztalható, de ez összefügg az autópálya építésekkel, az emelkedett átmenő forgalommal. Időszakonként jeleznek a mérőállomások a város középpontjából 1-1 nap olyan NO 2 koncentrációt, amely a kiválló szint határértéke. Nagyobb problémát jelent, bár a város által nem érződik, a Tisza időnként megjelenő nehézfém (kadmium, cink, ólom) terheltsége, amely ilyenkor pár napig a kritikus szintet is meghaladja. 1/36. oldal

37 Tartalomjegyzék 1 Demográfia A lakosságszám alakulása Házasságkötések, válások Születések, terhességmegszakítások Halálozások Természetes és tényleges szaporodás/fogyás Elvándorlások Főbb gazdasági adatok A lakosság egészségi állapotának jellemzése Védőnői szolgálat Gyermekkori morbiditási adatok Felnőttkori morbiditási adatok Szűrési adatok: Az egészségügyi ellátás intézményeinek jellemzése Alapellátási kapacitás Alapellátás igénybe vétele Szakellátási kapacitás Szakellátás igénybe vétele Civil hálózati kapacitás Környezetegészségügy /37. oldal