BKM KH NSzSz Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2012

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE BÁCS-KISKUN MEGYE LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 2012 Intézetvezető: Dr. Balogh Melinda megyei tisztifőorvos Készítette: Dr. Lehoczki Károly megyei tisztiorvos augusztus

2 TARTALOM I. Jogszabályi háttér... 3 II. Bevezetés... 4 III. Demográfia... 5 IV. Társadalmi-gazdasági mutatók... 8 V. Egészséget befolyásoló mutatók VI. Morbiditás VII. Mortalitás VIII. Egészségügyi ellátórendszer IX. A levegő pollenterhelése X. Szervezett lakossági szűrővizsgálat XI. Káros szenvedélyek XII. Járványügyi helyzet XIII. Közegészségügyi helyzet XIV. Összefoglalás XV. Felhasznált irodalom oldal

3 I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A népegészségügy célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil szervezetekkel együttműködésben. Így fogalmaz az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 35. -a, és ugyanitt említi, hogy a lakosság egészségmagatartásáról, az azt befolyásoló környezeti tényezők elemzését követően a népegészségügyi helyzetről, a felmerült problémákról, az előidéző tényezőkről, a várható következményekről, a megoldás lehetőségeiről és korlátairól a lakosságot tájékoztatni kell. Az évi XI. törvény 3. -a értelmében az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásoló települési, lakóhelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát, a törvény 6. -a értelmében pedig a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerűen tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról oldal

4 II. BEVEZETÉS Az egészségről alkotott kép az idők során többször megváltozott. A hagyományos, biomedikális szemlélet az egészséget a betegségek hiányaként értelmezte. Napjainkban az ún. funkcionális modell az elfogadott, mely szerint az egyén testi, lelki, szociális működésének épsége leginkább az egyes tevékenységek végrehajtásának képességével jellemezhető, olyan komplex állapot, mely magába foglalja a testi, lelki és szociális jólétet egyaránt, biztosítva a szűkebb és tágabb társas környezetben az egyén számára a tevékenykedést a tőle általában elvárható szinten. Az egészséget számos tényező befolyásolja, köztük a legmarkánsabb kétségtelenül az életkor, de azon túl többek között hat rá az egyén biológiai adottsága, életmódja, családi, munkahelyi, és társadalmi környezete, a kialakult intézményrendszer, a tudomány élenjáró vívmányainak alkalmazása, a gazdasági körülmények és lehetőségek, amelyek a politikai akarattal párosulva segíthetik a kívánatos változásokat. Meghatározó szerepet játszik a lakosság létszáma, korösszetétele, és nem utolsó sorban egészségi kultúrája. Irodalmi adatok szerint az egészségi állapotért elsősorban az életkor, az életmód, a környezeti hatások, s csak kisebb mértékben a genetikai adottságok, az egészségügyi ellátórendszer hatékonysága a felelős. Megítélése nem könnyű, nehezen számszerűsíthető és sokszor a számszerűsített mutató eltér az egyén szubjektív önértékelésétől. E munka célja, hogy az egészség fogalmának korszerű értelmezésének megfelelve, összhangban a jogszabályi követelményekkel, a szakma, a társhatóságok, illetve a lakosság igényeit egyszerre kielégítve adjon áttekintést Bács-Kiskun megye lakosságának aktuális egészségi állapotáról oldal

5 III. DEMOGRÁFIA Bács-Kiskun megye korfája urna alakú, főbb jellemzőiben megfelel az ország teljes népességéből képzett korfának. Szembetűnő rajta a második világháború utáni évtizedben születettek, illetve azok gyermekeinek, a hetvenes évtizedben születettek népes korcsoportjai, a korfa alsó harmadában a fiatalok rendkívül alacsony száma, a negyven év alattiak között mutatkozó mérsékelt férfitöbblet, valamint az ötven év felettiek között a kor előrehaladtával egyre erőteljesebben jelentkező nőtöbblet. 1. ábra: BÁCS-KISKUN megye népességének korösszetétele január 1-jén Férfi Nő Forrás: KSH A megye lakónépessége én fő volt, abból (47,66%) volt férfi, ( 52,34%) nő. A népesség száma folyamatosan csökken, a természetes fogyás az utóbbi 5 évben évi között alakult (2011-ben 2743), amit a negatív belső vándorlás további fős veszteséggel (2011-ben 577) súlyosbított. Az egyéb hatások, pl. pozitív külföldi vándorlás figyelembe vétele után a teljes lakosságcsökkenés 2011-ben 2529 fő volt. Az élveszületések száma jelentős mértékben visszaesett (2011-ben 4318; nyers élveszületési arány: 8,2, az utóbbi öt évben a legalacsonyabb), s bár a halálozások is némi mérséklődést mutattak (2011-ben 7061; nyers halálozási arány: 13,5 ), mégis a halálozás jóval meghaladta az élveszületést. A születésszám csökkenése intenzívebb, mint a halálozásé, ezért oldal

6 a természetes szaporodás negatív (-5,3 ), a népességfogyás gyorsuló. A csecsemőhalálozás a vizsgált évek során 1-2 %o kel az országos felett alakult. A párkapcsolatok instabilak, 10 házasságból évről évre 7 végződik válással. 1. táblázat: Lakónépesség, népmozgalom BÁCS-KISKUN megyében, Indikátor Népesség száma Élveszületés Halálozás Csecsemőhalálozás Természetes fogyás/szaporodás Belföldi vándorlási különbözet Nyers élveszületési arány ( ) 9,3 9,5 9,3 8,5 8,2 Nyers halálozási arány ( ) 13,5 13,4 13,3 13,7 13,5 Csecsemőhalálozási arány ( ) 5,7 7,7 7,3 6,0 6,3 Természetes szaporodási arány ( ) -4,2-3,9-4,0-5,2-5,3 Teljes fertilitási arány ( ) 39,4 40,7 39,9 36,9 35,8 Házasságok száma Válások száma Forrás: KSH A városi lakosság száma és aránya növekedőben van, 119 településünkből már 22 minősül városnak, az összes itt élő lakos (68,3%) fő. Városaink többsége ugyanakkor tízezer fő alatti népességgel bír, és magukon őrzik a nemrég még falusias életforma jellegzetességeit. A megyében hagyományként tovább él a tanyasi életforma is, ezért számottevő a külterületi népesség. 2. táblázat: Települések száma népességszám szerint BÁCS-KISKUN megyében, 2011 Települések száma Megye Összesen Bács-Kiskun Forrás: KSH oldal

7 A lakosság kor szerinti megoszlására jellemző az idősek magas, és egyre emelkedő aránya. A 15 év alatti korosztály a 65 év felettiekhez viszonyítottan kisebbségben van (81,9%). Az utóbbi tíz évben különösen a nők körében figyelhető meg nagymértékű eltolódás az idős nők javára. A jelenség oka a csökkenő születésszám, a háború után született népes generáció öregedése, illetve az elsősorban a nőket érintő, a korábbitól magasabb várható élettartam. 3. táblázat: 15 év alatti és 65 év feletti lakosság %-os aránya BÁCS-KISKUN megyében, 2003 és 2012 január 1-én Év Férfi 15 év alatti lakosság 65 év feletti lakosság 15 év alatti lakosság 65 év feletti lakosság száma % száma % száma % száma % , , , ,97 Nő , , , ,25 Forrás: KSH A férfiak várható élettartama lényegesen alacsonyabb, mint a nőké, s bár az utóbbi öt évben mintegy két évet emelkedett és 2011-ben meghaladta a hetven évet (70,76 év), mégis jó hét évvel elmarad a nők várható élettartama mögött, mely kisebb ingadozásokkal stagnál (77,8 év). Mindkét nem mutatója, de különösen a férfiaké, az európai átlagtól több évvel elmarad. 4. táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam alakulása BÁCS-KISKUN megyében, Megye Férfi Bács-Kiskun 68,74 69,47 69,30 69,87 70,76 77,53 77,86 77,82 78,37 77,80 Forrás: KSH Nő oldal

8 IV. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓK Bács-Kiskun megye közepes fejlettségű térség, természeti adottságaiból adódóan elsősorban mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, de a megyén belül az egyes térségek adottságai eltérnek egymástól, ami meghatározza a jellemző termelési kultúrákat, illetve befolyásolja a hatékonyságot. Az agrárium értékteremtő képessége jóval az országos átlag feletti, egyes években annak duplája. A huszadik század végére a mezőgazdaság mellett az iparnak, azon belül a feldolgozó- és építőiparnak is egyre nagyobb hányad jutott az össztermék előállításában. A rendszerváltozást követően a termelési struktúrában további változás következett be, nőtt a szolgáltatások gazdasági súlya, erősödött a járműipar, így a bruttó hozzáadott érték az egyes ágazatok között húsz év elteltével, a kétezres évek első évtizedének végén, az alábbi táblázat szerint alakult. 5. táblázat: A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint BÁCS-KISKUN megyében, 2007, 2009, 2010 Gazdasági ágazat Bruttó hozzáadott érték (millió Ft) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem; szállítás, raktározás; szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; oktatás; humánegészségügyi és szociális ellátás Művészet és szabad idő; egyéb szolgáltatások Forrás: KSH Nemcsak a gazdaság alakult át, a munkaerőpiac is. Megváltozott a népesség gazdasági aktivitása, csökkent a foglalkoztatottság, jelentőssé vált a munkanélküliség, emelkedett az inaktívak száma ben a 216,7 ezer fő gazdaságilag aktív korú éves népességből oldal

9 193,7 ezret foglalkoztattak, 23,1 ezer volt munkanélküli. A gazdaságilag inaktív éves korúak száma elérte a 185,5 ezer főt. 6. táblázat: Társadalmi-gazdasági mutatók BÁCS-KISKUN megyében Mutató Gazdaságilag aktív (1000 fő) 216,4 217,1 213,2 214,7 216,7 Foglalkoztatottak (1000 fő) 196,8 198,4 189,9 191,6 193,7 Regisztrált munkanélküliek száma (1000 fő) 20,2 18,7 23,3 23,1 23,1 Munkanélküliségi ráta % 9,3 8,6 10,9 10,8 10,6 Bruttó hazai termék (GDP milliárd Ft) 876,0* 955,1* 901,8 911,3.. Egy lakosra jutó GDP (1000 Ft) 1637* * Lakósűrűség (100 lakásra jutó lakos) * Az előzetes adathoz képest változott Forrás: KSH A bruttó hazai termék és az egy lakosra jutó GDP a 2008-ban jelentkezett gazdasági válság következményeként számottevően visszaesett. A megye földrajzi és infrastrukturális adottságai kedvezőek, ami jó esélyt mutat a válságot követő fejlődésre. Budapest közelsége, a nagy folyók vízi útjai, a déli irányú fontos vasútvonalak, a nemzetközi autópálya átmenő szakasza, a központi nemzetközi repülőtér gyors elérhetősége, a folyami hidak megléte, az alapvetően megfelelő szinten kiépült víz és szennyvízhálózat, az egy település kivételével teljes körű vezetékes gáz ellátottság, az országos átlagtól jóval magasabb info-kommunikációs aktivitás, a rendelkezésre álló képzett munkaerő további pozitív tényezőkkel együtt a megye dinamikus fejlődését vetítik előre. A beruházási aktivitás a közötti időszakban a megyében látványos megugrásokat és visszaeséseket mutatott. A hazai központi kormányzati, önkormányzati és magán befektetések mellett egyre nagyobb arányban jelent meg a külföldi tőke. A Dél-alföldi régió területén a külföldi tőke bevonásával működő vállalkozások száma 2010-ben Bács- Kiskunban volt a legnagyobb oldal

10 Év szolgáltatott villamos energia, MWh 7. táblázat: Kommunális ellátás BÁCS-KISKUN megyében 1990, 1995, 2000, 2005, 2010, 2011 Háztartások részére értékesített gáz, ezer m3 szolgáltatott víz, ezer m3 Háztartási vezetékesgázfogyasztó Közüzemi ivóvízvezeték- Közüzemi szennyvízgyűjtő- hálózatba bekapcsolt lakás Forrás: KSH A turisztikai adottságok átlagosak, az idegenforgalmi szempontból lényeges színhelyek, illetve programok általában nem vonzanak nagyszámú látogatót, szezonálisak s inkább egyediek, mintsem egymásra épülők. Elmondható ugyanakkor, hogy a kulturális hagyományok, azon belül elsősorban a népművészeti értékek jól ismertek mind az országban, mind külföldön, és a megye évről évre számos népszerű rendezvénynek ad helyet. 8. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek és vendégforgalom BÁCS-KISKUN megyében 1990, 2005, 2011 Vendég, Ebből: Férőhely ezer külföldi Év a kereskedelmi szálláshelyeken ,1 104, ,5 37, ,7 45,7 Forrás: KSH A megye lakosainak jövedelmi viszonyai kedvezőtlenebbek az országos átlagnál, ben az egy dolgozóra jutó szja-alap az országos átlag 82%-a, az egy dolgozóra jutó nettó jövedelem az országos átlag 84,3%-a volt, ugyanakkor az évek során az elmaradás az országos középszinthez képest mérséklődött, 2007-ben még mindkét érték 80% alatt alakult. A jövedelmek visszaesése már a válság nyílt jelentkezése előtt megindult, és egészen 2011-ig minden év további jövedelem kieséssel tetézte a korábbi veszteségeket. A megyében a lakosok fogyasztására jellemző a materiális javak felé fordulás, országos átlag feletti az ezer oldal

11 főre jutó gépkocsik száma, különösen sok a személyautó a megye középső és északi területein, jó a háztartások gépesítettsége, jelentős a műszaki cikkek és a ruhaneműk keresettsége. Előrehaladva a válság éveiben a fogyasztás a jövedelemcsökkenéssel párhuzamosan általában is, és a korábban kiemelkedő mennyiségben vásárolt termékek körében is mérséklődött. 9. táblázat: Az összes jövedelem alakulása BÁCS-KISKUN megyében ben az előző év százalékában Év Összes jövedelem , , , , , ,2 Forrás: KSH A lakosság képzettségi szintjét tekintve Bács-Kiskun a megyék rangsorában az utolsó harmadban helyezkedik el. A 2011 évi népszámlálás adatai szerint mutatóink némileg javultak az utóbbi tíz évben, de a legalább középiskolát végzettek aránya még mindig 10,1, míg a diplomát szerzetteké 5,4 százalékponttal marad el az országos átlagtól. Az idegen nyelvet beszélők aránya a megelőző népszámláláskor mérthez képest 7 százalékkal emelkedett, a lakosság egyötöde beszél valamilyen idegen nyelvet. A megyében számos kisebbség él, cigányság, svábok, délszlávok, szlovákok, és a már csaknem teljesen asszimilálódott kunok, ugyanakkor a nemzetiségek aránya az országos átlag alatt alakul. Az intézményellátottság országos viszonyításban közepesnek mondható, de az intézmények számszerű összehasonlítása nem ad reális képet a lakosság tényleges intézményi hozzáféréséről, a hozzáférést a megye tanyás szerkezete korlátozza. A megyében a lakosságszám csökkenésével párhuzamosan csökkent a családok száma, valamint az egy családban élő személyek száma. Az együttélési forma átalakult, jellemzővé váltak a házasságon kívüli megoldások, pl. élettársi viszony, szülő-gyermek háztartások növekvő aránya oldal

12 V. EGÉSZSÉGET BEFOLYÁSOLÓ MUTATÓK 10. táblázat: Születési súly alakulása BÁCS-KISKUN megyében, Születési súly (gramm) Ismeretlen Forrás: KSH A megye lakásállománya 2011-ben lakás volt, az előző évhez képest 431 lakással bővült. A száz lakásra jutó népesség 218 fő, az átlagos alapterület 108 m2, komfort fokozatuk nem változott. A bölcsődék száma 33, a meglévő 1476 férőhelyre 1797 gyermek volt beíratva (122 fő/100 férőhely, 54,5 fő/intézmény). Az óvodák száma 206, a férőhelyen főt foglalkoztattak, a helykihasználtság 89,9%. Az általános iskoláknak nappali tagozatos tanulója volt 179 feladat-ellátási intézményben, az osztálytermek átlagos létszáma 19 fő. A gimnáziumokban 8936, a szakközépiskolákban diák tanult. Az egy osztályba járók átlagos létszáma 27, illetve 26. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 17500, a korábbi évekhez képest tovább emelkedett, közelít a 2008-ban regisztrált értékhez. Ezzel ellentétben a közlekedési balesetek száma harmadik éve folyamatosan mérséklődik (898), a kategórián belül jelentős és folyamatos a visszaesés az alkoholos befolyásoltság alatt okozott balesetek körében (672). Az egészségügyi alapellátásban 2011-ben a korábbi évekhez képest kevesebb, 245 felnőtt háziorvos dolgozott, számuk ötödik éve csökken, az ellátott esetszám fő. A házi gyermekorvosi szolgálatban 82 házi gyermekorvos ellátást teljesített. A járóbeteg szakellátásban megjelenést követően beavatkozásra került sor, az egy lakosra jutó beavatkozás 27,7. A kórházi ellátásban 3010 ágyon beteg ápolása folyt ápolási napon, az átlagos ágykihasználtság 69,7%. Az élelmiszerfogyasztás szerkezete a régióban korszerűtlen, országosan a Dél-alföldön legmagasabb az egy főre jutó húsfogyasztás, és második legmagasabb a cereáliák fogyasztása. Kedvező, hogy a gyümölcs és zöldségfogyasztás is jelentős oldal

13 VI. MORBIDITÁS Háziorvosi morbiditás az OSAP-ban 11. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett férfiak betegségei 2011-ben Megbetegedés Rosszindulatú daganatok Diabetes mellitus Ischaemiás szívbetegség Korcsoport BNO X Összesen 10 eset eset eset eset C00- C , , , ,2 E10- E , , , ,6 I20.0- I , , , ,2 Asthma J , , , ,2 Magasvérnyomás betegség I10-I , , , ,1 Cerebrovasculáris betegség I60-I69 0 0, , , ,6 Forrás: KSH 12. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett nők betegségei 2011-ben Megbetegedés Korcsoport BNO X Összesen 10 eset eset eset eset Rosszindulatú daganatok Diabetes mellitus Ischaemiás szívbetegség C00- C , , , ,9 E10- E , , , ,2 I20.0- I , , , ,8 Asthma J , , , ,8 Magasvérnyomás betegség Cerebrovasculáris betegség I10- I , , , ,8 I60- I69 0 0, , , ,1 Forrás: KSH oldal

14 Nemzeti Rákregiszter A Nemzeti Rákregiszter 2001 óta gyűjti az új daganatos megbetegedésekre vonatkozó információt, s bár adatbázisa a jelentési rendszer hiányosságai miatt nem teljes, mégis kiváló alkalmat kínál arra, hogy tanulmányozásával az egészségi állapot alakulásáról plasztikusabb képet alkothassunk. A daganatos betegségek a krónikus megbetegedéseknek igen jelentős hányadát, az összes halálozásnak pedig mintegy egynegyedét teszik ki. Számuk és arányuk a népesség elöregedésével és egyéb okok miatt is egyre nő, ezért időben és térben való megoszlásuk vizsgálata fontos. 13. táblázat: 2011-ben nyilvántartásba vett új daganatos betegek száma nem és korcsoport szerint BÁCS-KISKUN megyében Megbetegedés BNO-10 Férfi Nő Korcsoport Ajak, szájüreg, garat, rosszindulatú daganata Légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata Gyomor rosszindulatú daganata Vastagbél, végbél rosszindulatú daganata Emlő rosszindulatú daganata Méhnyak rosszindulatú daganata Prosztata rosszindulatú daganata X Együtt X Együtt C00- C C33- C C C18- C C50 C53 C Összes rosszindulatú daganat (nem csak a fentiek összege!) C00- C Forrás: Nemzeti Rákregiszter oldal

15 14. táblázat: 2011-ben nyilvántartásba vett új daganatos betegek előfordulása 1000 azonos nemű és korcsoportú főre BÁCS-KISKUN megyében Megbetegedés BNO-10 Férfi Nő Ajak, szájüreg, garat, rosszindulatú daganata Légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata Korcsoport X Együtt X Együtt C00- C14 0,0 0,8 1,1 0,7 0,0 0,1 0,3 0,2 C33- C34 0,0 1,1 4,7 1,3 0,0 0,6 1,3 0,6 Gyomor rosszindulatú daganata C16 0,0 0,1 1,7 0,3 0,0 0,1 0,6 0,2 Vastagbél, végbél rosszindulatú daganata C18- C20 0,0 0,7 5,2 1,2 0,0 0,5 2,9 0,9 Emlő rosszindulatú daganata C50 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 1,1 2,5 1,2 Méhnyak rosszindulatú daganata C53 0,0 0,4 0,3 0,3 Prosztata rosszindulatú daganata C61 0,0 0,3 3,9 0,7 Összes rosszindulatú daganat (nem csak a fentiek összege!) C00- C97 0,2 5,2 27,8 7,1 0,3 4,6 14,6 5,9 Forrás: Nemzeti Rákregiszter Az alábbi ábrák a Nemzeti Rákregiszter adatbázisából leválogatott, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében között előfordult új rosszindulatú daganatos esetek (incidencia) település szintű, egyedi, de személyhez nem köthető adatsorán alapulnak. A település szintű, nemek szerinti öt éves korcsoportos lakosságszámot a KSH szolgáltatta. A feldolgozás öt népegészségügyi szempontból kiemelhető daganattípus új eseteinek gyakoriságával foglalkozik, ezek az emlő (C50), a méhnyak (C53), a prosztata (C61), a hörgő és tüdő (C34) valamint összevontan a vastagbél (C18), szigmabél-végbél határ (C19), végbél (C20), végbélnyílás és anus csatorna (C21) rosszindulatú daganata. Daganattípusonként, kistérségenként, nemenként ötéves korcsoportos bontásban a teljes időintervallumra a megbetegedések mozgóátlagolásával, direkt korstandardizálással (ehhez a választott daganattípusok gyakorisága, a kistérségi és az időbeli összevonás elegendő esetszámot biztosított; standard az 1976 évi standard európai kormegoszlás) főre számított megbetegedési arányszámot képeztünk, mely a kistérségi felbontású Dél-Alföld térképen került ábrázolásra oldal

16 2. ábra: Az emlő rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek (C50) előfordulása BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves nők, Standardizált megbetegedési arány (SMA) főre Adatforrás: Nemzeti Rákregiszter, KSH Eszköz: Epi Info 3. ábra: A méhnyak rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek (C53) előfordulása BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves nők, Standardizált megbetegedési arány (SMA) főre Adatforrás: Nemzeti Rákregiszter, KSH Eszköz: Epi Info oldal

17 4. ábra: A prosztata rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek (C61) előfordulása BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves férfiak, Standardizált megbetegedési arány (SMA) főre Adatforrás: Nemzeti Rákregiszter, KSH Eszköz: Epi Info 5. ábra: A hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek (C34) előfordulása BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves férfiak, Standardizált megbetegedési arány (SMA) főre Adatforrás: Nemzeti Rákregiszter, KSH Eszköz: Epi Info oldal

18 6. ábra: A hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek (C34) előfordulása BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves nők, Standardizált megbetegedési arány (SMA) főre Adatforrás: Nemzeti Rákregiszter, KSH Eszköz: Epi Info 7. ábra: A vastagbél (C18), a szigmabél-végbél határ (C19), a végbél (C20) valamint a végbélnyílás és anus csatorna (C21) BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves férfiak, Standardizált megbetegedési arány (SMA) főre Adatforrás: Nemzeti Rákregiszter, KSH Eszköz: Epi Info oldal

19 8. ábra: A vastagbél (C18), a szigmabél-végbél határ (C19), a végbél (C20) valamint a végbélnyílás és anus csatorna (C21) BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves nők, Standardizált megbetegedési arány (SMA) főre Adatforrás: Nemzeti Rákregiszter, KSH Eszköz: Epi Info oldal

20 Háziorvosi Monitorozási Adatgyűjtési Program Intézetünk 2001 őszén csatlakozott a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolájának (DE-OEC NI) Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Programjához (HMAP), melynek célja olyan módszertan bevezetése és tesztelése, mely megbízható adatokat szolgáltat néhány kiválasztott népbetegség előfordulási gyakoriságáról. A program keretén belül azoknak a morbiditási adatoknak a gyűjtésére és elemzésére kerül sor, melyek hazánk népességében a legnagyobb súllyal fordulnak elő (pl.: cukorbetegség, magas vérnyomás betegség, érrendszeri betegségek, daganatok, stb.) és előfordulási gyakoriságuk csökkentésével a lakosság egészségi állapota jelentősen javítható. A keletkező információ jól hasznosítható az egészségügyi tervezés, pl. az ellátó kapacitás tervezése során, vagy a prioritások meghatározásakor. 15. táblázat: A HMAP programban résztvevő háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezettek új megbetegedései Bács-Kiskun megyében, 2011, 2012 Megbetegedések BNO (15 orvos) 2012 (13 orvos) Hypertonia I10-I Diabetes mellitus E10-E Májzsugor K70.3, P78.8, K74.3 K74.6, K Ischaemias szívbetegség I20.0 I Acut myocardialis infarctus I21 I Stroke I60 I A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata C33 C Az emlő rosszindulatú daganata C A vastagbél rosszindulatú daganata C18 C A méhnyak rosszindulatú daganata C A prostata rosszindulatú daganata C Forrás: HMAP oldal

21 VII. MORTALITÁS A megyében a daganatos betegségek miatti halálozás férfiaknál lényegesen gyakoribb, mint a nőknél, ugyanakkor az országos és regionális gyakoriságtól mindkét nem daganatos halálozása, ha kis mértékben is, de szignifikánsan kedvezőbb (SHH ff= 0,91 [0,85; 0,97]; SHH nő= 0,86 [0,79; 0,92]). A megfigyelt daganatos halálozások közül legkedvezőbb a gége, a légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata miatti halálozás (SHH ff= 0,83 [0,73; 0,93]; SHH nő= 0,80 [0,67; 0,94]). A keringési rendszer megbetegedései miatti férfihalálozás kisebb mértékben haladja meg a nőkét, mint a daganatos betegségekben. Mindkét nem halálozása megfelel az országos gyakoriságnak. A két nagy halálok miatti veszteség 2011-ben a megyében a férfiaknál az összhalálozás 71%-át, a nőknél 75%-át tette ki. A légzőrendszeri, azon belül elsősorban az idült alsó légúti betegségek miatti férfi mortalitás jelentősen meghaladja a nőit és mindkét nemben szignifikánsan magasabb az országos illetve regionális mortalitásnál (SHH ff= 1,20 [1,03; 1,38]; SHH nő= 1,21 [1,02; 1,43]). Az emésztőrendszer megbetegedései miatti férfihalálozás csaknem két és félszerese a nőkének, mindkét nemben kis mértékben meghaladja mind a regionális, mind az országos gyakoriságot, lassan csökkenő. A külső okok miatti halálozás egy átmeneti kedvező időszak után újra emelkedik, (SHH ff= 1,18 [1,05; 1,33]; SHH nő= 1,14 [0,96; 1,35]), a férfiak körében szignifikáns mértékben. Az ide sorolt halálokok közül leggyakoribb a közlekedési baleset és a szándékos önártalom. A fertőző betegségek és élősdiek miatti halálozás alacsony, hasonlóan az országoshoz alig 1% körül alakul oldal

22 16. táblázat: Haláloki struktúra BÁCS-KISKUN megyében 2011-ben, 0-X évesek Halálok BNO-10 kód Férfi Nő Fertőző és élősdiek okozta betegségek A00-B Daganatok C00-D Keringési rendszer betegségei I00-I Légzőrendszer betegségei J00-J Emésztőrendszer betegségei K00-K Morbiditás és mortalitás külső okai V01-Y Egyéb halálokok n. a Összesen Forrás: KSH 9. ábra: Haláloki struktúra BÁCS-KISKUN megyében, 0-X éves férfiak, 2011 Morbiditás és mortalitás külső okai 8% Emésztőrendszer betegségei 7% Légzőrendszer betegségei 6% Egyéb halálokok 8% Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0% Daganatok 26% Keringési rendszer betegségei 45% Forrás: KSH oldal

23 10. ábra: Haláloki struktúra BÁCS-KISKUN megyében, 0-X éves nők, 2011 Morbiditás és mortalitás külső okai 4% Emésztőrendszer betegségei 5% Légzőrendszer betegségei 5% Egyéb halálokok 10% Fertőző és élősdiek okozta betegségek 1% Keringési rendszer betegségei 55% Daganatok 20% Forrás: KSH 11. ábra: A daganatos betegségek (BNO-10: C00-D48) okozta halálozás BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Férfiak Standardizált halálozás főre Nők Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH oldal

24 12. ábra: Magyarország férfi lakosságának a rosszindulatú daganatok okozta halálozása (BNO-10: C00-C97) település szinten, Forrás: OTH HaMIR 13. ábra: Magyarország női lakosságának a rosszindulatú daganatok okozta halálozása (BNO-10: C00-C97) település szinten, Forrás: OTH HaMIR oldal

25 14. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) okozta halálozás BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Férfiak Standardizált halálozás főre Nők Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH 15. ábra: Magyarország férfi lakosságának a keringési rendszer betegségei okozta halálozása (BNO-10: I00-I99) település szinten, Forrás: OTH HaMIR oldal

26 16. ábra: Magyarország női lakosságának a keringési rendszer betegségei okozta halálozása (BNO-10: I00-I99) település szinten, Forrás: OTH HaMIR 17. ábra: A légzőrendszer betegségei (BNO-10: J00-J99) okozta halálozás BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Férfiak Standardizált halálozás főre Nők Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH oldal

27 18. ábra: Magyarország férfi lakosságának a légzőrendszeri betegségek okozta halálozása (BNO-10: J00-J99) kistérségi szinten, Forrás: OTH HaMIR 19. ábra: Magyarország női lakosságának a légzőrendszeri betegségek okozta halálozása (BNO-10: J00-J99) település szinten, Forrás: OTH HaMIR oldal

28 20. ábra: Az emésztőrendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) okozta halálozás BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Standardizált halálozás főre Férfiak Nők Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH 21. ábra: Magyarország férfi lakosságának az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása (BNO-10: K00-K99) település szinten, Forrás: OTH HaMIR oldal

29 22. ábra: Magyarország női lakosságának az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása (BNO-10: K00-K99) település szinten, Forrás: OTH HaMIR 23. ábra: Morbiditás és mortalitás külső okai miatti halálozás BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Standardizált halálozás főre Férfiak Nők Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH oldal

30 24. ábra: Magyarország férfi lakosságának a külső okok miatti halálozása (BNO-10: V01-Y98) település szinten, Forrás: OTH HaMIR 25. ábra: Magyarország női lakosságának a külső okok miatti halálozása (BNO-10: V01-Y98) település szinten, Forrás: OTH HaMIR oldal

31 26. ábra: Kiemelt halálokok miatti mortalitás a férfiak körében, BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 2010-ben * Standardizált halálozás főre Ischaemiás szívbetegség 273 Agyérbetegség 110 Légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú dag. 96 Vastagbél, végbél rosszind. dag. 53 Prosztata rosszind.dag 21 Krónikus májbetegség, májzsugor 74 Idült alsó légúti betegségek 54 Szándékos önártalom 41 Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Standard: az európai népesség évi kormegoszlása Forrás: OTH * Utolsó elérhető adat oldal

32 27. ábra: Kiemelt halálokok miatti mortalitás a nők körében, BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 2010-ben * Standardizált halálozás főre Ischaemiás szívbetegség 166 Agyérbetegség 77 Légcső, hörgő, tüdő rosszind. dag. Vastagbél, végbél rosszind. dag. Emlő rosszind. dag Méhnyak rosszind. dag. 4 Krónikus májbetegség, májzsugor Idült alsó légúti betegségek Szándékos önártalom 10 Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Standard: az európai népesség évi kormegoszlása Forrás: OTH * Utolsó elérhető adat oldal

33 28. ábra: A gyógyító-megelőző ellátás révén elkerülhető halálozások férfiaknál BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, * Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Standardizált halálozás főre Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH * Utolsó elérhető adat 29. ábra: A gyógyító-megelőző ellátás révén elkerülhető halálozások nőknél BÁCS- KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, * 70 Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Standardizált halálozás főre Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH * Utolsó elérhető adat oldal

34 30. ábra: Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások férfiaknál BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, * Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Standardizált halálozás főre Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH * Utolsó elérhető adat 31. ábra: Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások nőknél BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, * Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország 120 Standardizált halálozás főre Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH * Utolsó elérhető adat oldal

35 VIII. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás 2012-ben Bács-Kiskun megyében a betegek alapellátását 79 felnőtt és gyermek ellátást nyújtó úgynevezett vegyes körzet mellett, 184 felnőtt, és 86 gyermek ellátást végző háziorvosi szolgálat végezte. Ezek mellett 117 foglalkozás-egészségügyi alapellátást, és 144 fogorvosi alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatót tartottunk nyilván. Az alapellátáshoz tartozó orvosi rendelőkben a jogszabályi előírásokban meghatározott személyi és tárgyi minimum feltételeket, a kórházhigiénés előírások betartását rendszeresen ellenőrizték munkatársaink. Mindezek mellett meghatározott szempontok szerint végezték a járási vezető ápolók a dolgozók ápolásszakmai szakfelügyeletét. A vizsgálataink során súlyos szabályszegést, kirívó közegészségügyi, járványügyi szabálytalanságot nem találtunk. Területünkön is gondot jelent az alapellátásban dolgozó orvosok hiánya, évről-évre emelkedik az orvos nyugdíjazása, vagy halála miatt megüresedő, és betöltetlen háziorvosi praxisok száma. Sajnálatos módon már nemcsak a kisebb lakosságszámú falvakban, községekben, hanem Kecskeméten is szembesülnünk kell ezzel a problémával. Az érintett területen tartós helyettesítéssel oldják meg a betegek ellátását, komoly terhet róva ezzel a helyettesítő orvosokra. A december 31-én a háziorvosi praxisokból 14 betöltetlent regisztrált az Országos Alapellátási Intézet, ezekből 10 körzet több mint fél éve üres. Az un. tartósan betöltetlen praxisok közül 2 felnőtt (Izsák, Dusnok), 2 gyermek (Kunfehértó, Kecskemét-Katonatelep) háziorvosi körzet, 6 felnőtt és gyermekellátást végző un. vegyes praxis (Bácsszőlős, Imrehegy, Madaras, Kunpeszér, Szeremle, Harkakötöny). A legrégebb óta üres a praxis Bácsszőlősön, ahol október 01. óta nem sikerült orvost találni a körzetbe. Háziorvosi ügyelet A megyénkben összesen 20 helyen biztosított hétvégén, és ünnepnapokon, valamint munkaidőn túl a betegek háziorvosi ügyeleti ellátása. Területünkön 17 központi, 1 összevont, és 2 városban, Kecskeméten és Baján, fogászati ügyelet működik. A 17 központi ügyeletből 13 vegyes (felnőtt és gyermek ellátást egyaránt), 2 gyermek, és 2 felnőtt ellátást biztosít. A gyermekek ügyeleti ellátását Kecskeméten, és Kiskunfélegyházán oldal

36 teljes ügyeleti időben, külön rendelőben és személyzettel, míg Baján hétvégén gyermekorvos bevonásával oldják meg. 9 településen az önkormányzat egészségügyi intézménye (pl. Dunavecsén, Kiskunhalason, Lajosmizsén, stb.), további 9 helyen az önkormányzattal feladatátadási szerződést kötött egészségügyi szolgáltató (a Bácska-Med Kft Baján, a Morrow Medical Zrt. Solton és Kalocsán, vagy az EMERGENCY SERVICE Kft Kiskunfélegyházán, és Tiszakécskén) biztosítja a lakosok munkaidőn túl történő egészségügyi ellátását. Kiemelt munkatervi feladatként valamennyi ügyelet hatósági ellenőrzését, ápolás szakfelügyeleti vizsgálatát elvégeztük. A feltárt hiányosságokra vonatkozóan a járási népegészségügyi intézetek részéről az intézkedések megtörténtek, az egészségügyi szolgáltatók a hatóság által előírtakat megadott határidőn belül teljesítették. Védőnői ellátás 17. táblázat: A védőnői szolgálatot ellátók adatai BÁCS-KISKUN megyében, 2012 december 31 száma összesen Védőnői körzetek ebből részmunkaidejű A feladatot ellátó védőnők száma összesen Területi védőnő Főállású iskolavédőnő Kórházi védőnő Családvédelmi Szolgálatok Szakfelügyelő védőnő Forrás: BKMKH NSzSz A területi védőnői körzetek közül a december 31-i állapot szerint 7 tartósan betöltetlen (egy kisvárosban Izsákon, és 6 községben Bácsszőlősön, Bácsborsódon, Dusnokon, Fülöpházán, Ladánybene-Kunbaracson, Tiszaugon). A 6 betöltetlen községi körzetből 2 részállású (Dusnok, Tiszaug). Megyénkben 127 területi védőnői tanácsadót, 7 Családvédelmi Szolgálathoz tartozó tanácsadót, és 107 védőnői ellátásra kiadott működési engedélyt tartunk nyilván oldal

37 18. táblázat: A területi és iskolavédőnői ellátás adatai BÁCS-KISKUN megyében, 2012 Aránya Védőnői körzetekben nyilvántartott adatok Száma Összes születés 4409 Élveszületés 4388 Halvaszületés 21 4,8 Csecsemőhalálozás 23 5,2 Perinatális halálozás 32 7,3 Forrás: BKMKH NSzSz * védőnői havi népmozgalmi jelentések alapján A 207 területi védőnő statisztikai jelentésében az évben családlátogatás szerepelt, a részletesebb adatokat, a területi védőnői ellátás statisztikai adatait a védőnői havi jelentések összesítője tartalmazza, mely a Adatszolgáltatás Védőnői jelentések Statisztikák oldalon található meg. Az iskola-egészségügyi ellátás adatai 2011-ig bezárólag a Adatszolgáltatás Iskola-egészségügyi adatgyűjtés Statisztikák oldalon találhatóak meg. Családvédelmi Szolgálat Bács-Kiskun megyében valamennyi járási népegészségügyi intézet székhelyén és kirendeltségén (Kecskeméten két helyen), összesen 7 Családvédelmi Szolgálat (CSVSZ) tanácsadóban, 4 főfoglalkozású, kizárólag CSVSZ feladatot ellátó védőnő, valamint Baján a kistérségi vezető védőnő látja el az ilyen jellegű feladatokat. A Családvédelmi Szolgálatnál megjelentek száma évben: 3993 fő volt, ebből az A tanácsadáson 2142 fő, a B tanácsadáson 1851 fő jelent meg. Az év során a Családvédelmi Szolgálatnál megjelent nők esetében a megszakított terhességek száma 1736, a megtartott magzatok száma 79 volt. Tanácsadáson kívüli preventív tevékenységre is hangsúlyt helyeznek a CSVSZ védőnők, pl. Anyatejes Világnap rendezvényen, Gólyahír Fesztiválon drog prevenciós kortárs képző tanfolyamot rendeznek, stb. Ilyen jellegű esemény 34 volt az évben, melyen 579 fő vett részt oldal

38 A mindkét tanácsadáson megjelent és az elégedettségi kérdőívet kitöltő nők 98,6 % hasznosnak tartotta mindkét tanácsadást. Az A tanácsadáson a megjelenés indoka 1 esetben családtervezési tanácsadás, 17 alkalommal fiatalkorúak házasság előtti tanácsadása, 1976 esetben magzat megtartására irányuló tanácsadás, és 148 egyéb volt. Az év során a Családvédelmi Szolgálatoknál a 15 év alatti korosztályból 7 fő (0,7%), a év közötti korcsoportból 242 fő (13,1%), a év közötti korcsoportból 699 fő (37,8%), a év közötti korcsoportból 734 fő (39,7%), és a 40 év feletti nők közül 169 fő (9,1%) jelent meg. A megjelentek iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy alapfokú végzettséggel sem rendelkezett 105 fő (5,7%), alapfokú végzettségű volt 1138 fő (61,5%), középfokú iskolai végzettségű volt 487 fő (26,3%), és felsőfokú végzettséggel 121 fő (6,5%) rendelkezett. A tanácsadáson megjelentek közül 396 nő (21,4%) az első, 301 nő (16,3 %) a második, 319 nő (17,2 %) a harmadik, 835 nő (45,1 %) a negyedik vagy e fölötti terhességét akarta megszakítani. Tovább részletezve az adatokat az életben lévő gyermekek száma szerint a megjelent nők közül 482 főnek (26%) nincs gyermeke, 458 nőnek (24,7%) egy, 469 nőnek (25,3%) kettő, 284 nőnek (15,3%) három, és 158 főnek (8,5%) négy vagy annál több gyermeke van oldal

39 ábra: A védőnői adatszolgáltatás szerint az élveszületések és terhesség-megszakítások számának alakulása BÁCS-KISKUN megyében, Élveszületések száma Terhességmegszakítások száma Forrás: BKMKH NSzSz ábra: A védőnői adatszolgáltatás szerint a 100 élveszületésre jutó terhesség-megszakítások alakulása BÁCS-KISKUN megyében, ,3 69,6 65,2 64, ,2 54,9 54,3 53,1 52,5 52,7 50,8 47, ,4 42,9 43,4 42,5 44,2 44,5 39, Forrás: BKMKH NSzSz oldal

40 Otthoni szakápolás, hospice ellátás Az otthoni szakápolás/otthoni hospice ellátás a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosának rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. A szakápolás feladata a beteg pszichés vezetése, és mindazon tevékenységek megtanítása, amelyet maga a beteg és/vagy családja megtehet az egészsége megtartásáért, helyreállításáért vagy állapota romlásának megakadályozásáért, ápolási anamnézis felvétel, az ápolási folyamat dokumentálása és jelentési kötelezettség teljesítése, rendszeres kommunikáció a házi-, illetve kezelőorvossal és más, a beteg ellátásában résztvevőkkel. Bács-Kiskun megye illetékességi területén 17 otthoni szakápolási szolgálat rendelkezik működési engedéllyel. 15 közfinanszírozott szolgáltató, valamint két szolgáltató kizárólag magán tevékenységet végez. 15 szolgáltató kizárólag otthoni szakápolási szolgáltatásra, 1 szolgáltató otthoni szakápolási és otthoni hospice ellátásra, 1 szolgáltató kizárólag otthoni hospice ellátásra rendelkezik működési engedéllyel. 19. táblázat: Az otthoni szakápolásban, otthoni hospice ellátás területén foglalkoztatott szakdolgozók munkaidő és szakképzettség szerinti megoszlása BÁCS-KISKUN megyében, 2012 Vállalkozás Non-profit szervezet Összesen Szakképesítés megnevezése teljes munkaidős részmunkaidős teljes munkaidős részmunkaidős teljes munkaidős részmunkaidős Diplomás ápoló Ápoló (OKJ ) Szakápoló Gyógytornász Fizikoterápiás asszisztens Logopédus Egyéb: (szociális munkás, orvos, önkéntes segítő) Mindösszesen: Forrás: BKMKH NSzSz oldal

41 Járóbeteg szakellátás Megyénkben 17 járóbeteg szakellátást végző szakorvosi rendelőintézet működik. Valamennyi fekvőbeteg intézményünk, a Szent Kereszt Kórház Kalocsán, a Szent Rókus Kórház Baján, a Semmelweis Kórház Kiskunhalason, a Kiskunfélegyházi Városi Kórház, valamint a Bács-Kiskun Megyei Kórház működtet a fekvőbeteg ellátással összevont járóbeteg szakellátást. A rendelőintézetek közül 9 önálló szakrendelőként működik. A járóbeteg ellátásban a száz lakosra jutó betegszám országos összehasonlításban átlagos, 626,4 (Dél-alföld: 700,7; országos minimum: 431,4; országos maximum: 1257,3), az elvégzett beavatkozások száz főre vetített értéke valamivel kevesebb az átlagosnál, 2770,5 (Dél-alföld: 3307,1; országos minimum: 2287,9; országos maximum: 6800,5). Fekvőbeteg ellátás: Bács-Kiskun megyében december 31-ig a fekvőbeteg ellátást 5 kórház biztosította, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Kecskeméten, a Szent Kereszt Kórház Kalocsán, a Szent Rókus Kórház Baján, a Semmelweis Kórház Kiskunhalason, és a Kiskunfélegyházi Városi Kórház. Kórházaink összesen 7 telephelyen, 68 kórházi osztályon, 2077 aktív és 823 krónikus ággyal látták el feladatukat. Az ápolásra fordított idő az országos átlag alatt van, 6,5 nap (Dél-alföld: 6,9; országos minimum: 6,3; országos maximum: 10,9). Valamivel kedvezőbb, az átlagoshoz közelítő a száz lakosra jutó kórházi elbocsátások száma, 22,5 (Dél-alföld: 24,7; országos minimum: 8,7; országos maximum: 39,1), így az ágykihasználás 69,7% (Dél-alföld: 71,6; országos minimum: 66,4%; országos maximum: 82,1%). A kórházi halálozási arány magas, 3,7% (Délalföld: 3,6%; országos minimum: 2,1%; országos maximum: 4%) oldal

42 IX. A LEVEGŐ POLLENTERHELÉSE Bács-Kiskun megyében 2012 során a levegő mintavételezés Kecskeméten a Balaton utca 19. sz. épület tetején kihelyezett Hirst-mintavételi elven működő Burkard csapdával történt. Népegészségügyi Szakigazgatási Szervünk az Aerobiológiai Hálózat tagjaként 32 növény és 2 gomba légköri pollen-, illetve spórakoncentrációját monitorozza. A polleninformációs szolgáltatás a honlapon érhető el, az eredmények folyamatosan nyomon követhetőek. A közölt eredmények 24 órás átlagban pollenszem(db)/m 3 értéket jelentenek. A tüneteket okozó napi koncentráció értékek határértékei eltérőek a különböző típusú allergének esetében, az egyes kategóriák viszont egységesek a tünetek kiváltásának szempontjából. 20. táblázat: Az egyes növényfajok allergizáló hatása kategória alacsony közepes magas nagyon magas jelölés Kiváltott tünetek fák, bokrok csalánfélék (Urticaceae) eperfafélék (Moraceae) pázsitfűfélék (Poaceae) útifű (Plantago) lórom, sóska (Rumex) Libatopfélék Chenopodiaceae tüneteket nem okoz érzékeny allergiásoknál okoz tüneteket minden allergiásnál tüneteket okoz < < < < minden allergiásnál heves tüneteket okoz Parlagfű (Ambrosia) egyéb lágyszárúak gombák Alternaria < < Cladosporium < < A táblázatban az egyes kategóriáknál (db/m 3 ) egységben kifejezett pollen-/spórakoncentráció értékek szerepelnek Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet oldal

43 Összallergén szám alakulása Kecskeméten fajonként A klímaváltozás hatásaként számolni kell az allergén növények elterjedésének térbeli és időbeli megváltozásával. Új, invazív, allergén növényfajok jelennek meg, az allergén gombaspórák szóródási ideje megnyúlik, az allergiás betegek szenzitizáltsága változik. Az emelkedő légköri CO2 koncentráció és a melegedő hőmérséklet pedig kitolhatja a parlagfű pollenjének levegőben történő tartózkodását, meghosszabbíthatja a parlagfű pollen szezont. allergén 21. táblázat: Az egyes növényfajok összallergénszáma BÁCS-KISKUN megyében, összallergén szám magyar neve latin neve allergenitás juhar Acer ** éger Alnus *** parlagfű Ambrosia **** üröm Artemisia **** nyír Betula *** kender Cannabis * gyertyán Carpinus ** libatopfélék Chenopodium *** mogyoró Corylus *** tiszafafélék Cupr.-Tax. ** bükk Fagus * kőris Fraxinus *** dió Juglans * eperfa Morus * fenyőfélék Pinaceae * útifű Plantago *** platán Platanus *** pázsitfűfélék Poaceae **** nyárfa Populus ** tölgy Quercus *** lórom Rumex *** fűz Salix *** szil Ulmus * csalánfélék Urticaceae *** Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet oldal