Tisztelt Olvasó! Minden Kedves oovasónknak Szeretetteljes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendõt Kívánunk!

Átírás

1

2 Tisztelt Olvasó! Semmilye szél em jó aak, kiek ics célul kiszemelt kikötõje. Motaige Carpe diem! (Haszáld ki a jelet!...) Horatius Még el sem kezdõdött a XXI. század, s máris elsõ évéek végé, 2001 decemberébe járuk. Mitha gyorsula az idõ, pedig ez fizikai képteleség. Gyorsa változó, gyorsa fejlõdõ világba élük, s ebbe a köryezetbe mide gyorsuli látszik. A gyorsulás persze miközbe alkalmazkodásra taít és késztet, veszélyekkel is jár... Miközbe a gazdaság egésze fejlõdik, s ez a fejlõdés is gyors, a redelkezésre álló idõ, mitha rövidüle. A magyar agrárium és szereplõi mukáséve vaak túl, s a godok közepette eredméyek is születek, születtek. Teivaló azoba továbbra is va bõve. Örvedetes, újra megjeleõ, megfogalmazódó óhaj, igéy is, hogy az agrárbéke megteremtõdjék. Rövid idõ belül. Igéy az is, hogy hosszú távú agrárstratégia szülessék, megegyezéssel, a jobbító erõk érvéyesítõ erejével, a magyar érdekek érvéyesíthetõségével. A magyar agrárium érdekeit az EU csatlakozásig és em az EU csatlakozáskor lehet megvédei. Kiszámítható, átlátható, jól értelmezhetõ agrárstratégiával a magyar érdekeket most kell megfogalmazi. Amihez már tud a termelõ is alkalmazkodi. Kulcskérdés a vállalkozó, a multifukcioális mezõgazdaság követelméyeihez igazodi tudó, azt teljesítõ termelõ miél jobb felkészülése, felkészültsége. Ehhez vezethet (jó példa lehet) az elmúlt lapszámukba még hiáyolt, számbavett Nemzeti Agrárköryezetvédelmi Program beidítása, beidulása (!) a hozzáredelt 2,2 milliárd forit keretösszeg ésszerû felhaszálását is értve ezalatt. A fetartható gazdálkodásra való felkészülés a tudatos köryezetkímélõ gazdálkodás megvalósítása az osztrák és fi példákra figyelemmel sikeres lehet számukra is. De más területeke is folytatuk kell a felkészülést. Gyors, gyorsuló ütembe és megoldást hozóa (pl.: a gaboapiac szabályozása). Jó széllel révbe érhetük. A felkészülés mikétje, sikere most dõl el... Megítélésem szerit a magyar agrárium adottságai, az agrárgazdaságba rejlõ tartalékok godolok itt elsõsorba a szellemi tartalékokra mûködtetése (az alkalmazkodó készség, -képesség fokozása, érdekegyeztetés, összefogás, együttmûködés, a redelkezésre álló agrárius szürkeállomáy jobb kihaszálása stb.) megfelelõ alapot képezhetek az EU csatlakozáshoz. A sikert hozóhoz, mert agráriumuk hosszadalmas, veszteséges idõszakát felemelkedés kell, hogy kövesse. Gazdaságuk általáos állapota, a gazdasági fejlõdés gyorsulása, a közgazdasági köryezet támogatása persze kell ehhez, s akkor várhatóa célhoz ér a sokra hivatott, jeleleg méltatlaul válságjeleségekkel terhelt magyar mezõgazdaság és vele szoros egységbe a magyar vidék is. Szívbõl kíváom, hogy az idé 15 éves mûködését üeplõ szaklapuk a maga eszközeivel ezt az átalakulási idõszakot, a jó szó és a hiteles tájékoztatás erejével az elkövetkezõkbe is szolgáli és segítei tudja. Dr. Oláh Istvá KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Az idé 15 éves szaklapuk a MAG Szerkesztõ Bizottsága és Kiadók a VETMA Kht. evébe köszöetüket fejezzük ki szaklapuk elmúlt másfél évtizedes és külööse évi támogatásáért a szakhirdetéseket közzétevõ partereikek, szakcikkeik kiváló szerzõiek, elõfizetõikek és tisztelt olvasótáboruk mide tagjáak! Köszöetképpe fogadják szeretettel jubileumuk kapcsá a eves orosz író A. Szolzseyici vallomását, amelyet Nobeldíjáak átadása apjá írt: Milye köyû teveled éli, Uram, milye köyû beed hiem! Amikor szellemem habozva meekül vagy megiog, amikor a legértelmesebbek sem látak messzebbre az estél, és em tudják, mit kell majd holap tei, belémötöd a derûs bizoyosságot, hogy Te létezel és Te õrködsz azo, hogy e záruljo el a jó mide útja A földi dicsõség magaslatá döbbete szemlélem ezt az utat a reméytelesége át, ezt az utat, amelye még é is tovább küldhettem az emberiségek ragyogásod egy sugarát. Amit még tükrözöm kell, Te megadod ekem És amit em sikerül sugározom, azt másokak jelöld ki feladatul. (Forrás: Varillo) Mide Kedves oovasókak Szeretetteljes Karácsoyi Üepeket és Boldog Új Esztedõt Kíváuk! DECEMBER

3 EU Piacképes takarmáyok termelése, felhaszálása az EU-tizeötök országaiba Gaboafélék termelése Fehérjetakarmáyok importja Fraciaország Németország Aglia Olaszország Spayolország Dáia Svédország Ausztria Görögország Fiország Belgium/Luxemburg Írország Holladia Portugália Magyarország 1. ábra Az EU-15 országaiak gaboatermelése és az átlag állatállomáy tápayagellátásához szükséges fehérjetakarmáyok importja Közeledve az Európai Uióhoz törtéõ csatlakozási idõpothoz, egyre ikább félelmetes kérdéssé válik: milye körülméyekhez kell(ee) igazoduk? S em idokolt-e mélyrehatóa elemezi a mi jelelegi helyzetüket is? Sõt, az is egyértelmûe kimodható: miért jogi formulációkkal foglalkozuk ayira és miért em az életterületüket jeletõ szakmai-belsõ problémáik idõbe törtéõ redezésével? Fogadjuk el továbbra is a kis ország vagyuk szlogejét, vagy agrár-valóságukak e tulajdoítsuk továbbra sem fotosságot? Mide média és közgazdász egyötetûe azt hagoztatja, hogy a fejlett országokba egyre zsugorodik az agrárium súlya, jeletõsége, a részesedési aráya a GDP-be, s az ágazat jövõbeli fejlõdéséek keretei egyre szûkülek. Ugyaekkor (kevésbé) ismeretes, hogy az EU 15 pézügyi keretét az egyes országok társadalmi össztermékéek (GDP-ek) 1,2 1,3 %-a biztosítja, s ebbõl a hatalmas összegbõl mitegy milliárd ECU több mit 50 % (1993-ba például az EK összes költségvetéséek 58,7 %-a) az agrárszektorra (a halászattal együtt) jut. S ebbõl egyértelmû, hogy az EK- belül az agrárpolitikáak és az agrárpiacak külöleges helye va és ez em változott az Európai Uiós szerzõdés hatálybalépése utá sem (Forrás: Az európai itegráció, téyek és adatok, Bp , 65. old.) E két helyzetértékelésbõl melyik felfogás állhat hazai gazdaságpolitikusaikhoz közelebb? Az alábbiakba az EU-tizeötök egészére, valamit a lehetõségek szerit az egyes tagállamokra voatkozó adatokat ismertetjük, s az idokolt egybevetés érdekébe a hazai számokat is közöljük, hogy lássuk: mi, meyi? Az EU 15 országai az 1. táblázat (5. oldalo) adatai alapjá 2000/2001-be 208 millió toa gaboát termeltek. A legagyobb termelõk Fraciaország (67 millió toa) és Németország (46 millió toa), így e két ország biztosítja az EU gaboatermeléséek 54 %-át. További három jeletõs termelõ Aglia (24 millió toa), Olaszország (19 millió toa) és Spayolország (15 millió toa). A femaradó 10 ország együttese csak az EU-termelés 18 %-át állítja elõ gaboából. Figyelemre tarthat számot, hogy az egyes országokba mikét alakult a gaboafélék faj-összetétele: Búzát legagyobb aráyba Holladiába (65 %), Belgiumba (62 %) és Fraciaországba (58 %) termelek. Az árpát kiemelkedõe legagyobb aráyba Írországba (61 %) és Fiországba (47 %) termelik és feltûõe kevés árpát produkálak Portugáliába (3 %) és Olaszországba (6 %), Kukoricát az EU tagországai közül csak 9 országba termelek, legagyobb aráyba Portugáliába (62 %) és Olaszországba (51 %). 2. táblázat A GABONAFÉLÉK MÉRLEGE AZ EU 15-ÖK ORSZÁGAIBAN 2000 JÚLIUSÁBAN Megevezés Betakarított terület, millió ha...36,96 Termelés, millió toa...208,68 Import, millió toa...40,85 Export, millió toa...58,94 Felhaszálás Takarmáyozásra, millió toa...113,07 Táplálkozásra, feldolgozásra, millió toa...71,54 Összese...184, DECEMBER 4

4 Az elõbb említett három övéy biztosítja az EU gaboaterméséek 91 %-át. A zab és a rozs részesedése 3 3 % körül mozog; legagyobb aráyú zabtermelés Fiországba (36 %) törtéik, de eleyészõ mértékbe midegyik országba termesztik. Ciroktermesztés csak három országba, köles pedig egyetle egy országba (Fraciaországba) folyik. Egyéb em azoosítható kevert gaboafélék aráya az EU 15 egészébe 2,5 %. A gaboafélék mérlegadatait a 2. táblázatba (4. oldalo) ismertetjük, s e szerit a mitegy 37 millió ha gaboaterületrõl hektárokét 5,65 toa átlagtermés révé érik el a 208 millió toa összes produkciót. Ebbõl a meyiségbõl, valamit az export-import egyelegébõl összese 184 millió toát haszáltak fel (átmeõ készletkét 7 millió toa marad), s a felhaszálásak 61 %-át fordították takarmáyozásra, s 39 % jutott közvetle táplálkozásra, valamit ipari felhaszálásra. A 2000/2001. évi gaboafelhaszálás részleteire voatkozó adatokhoz em jutottuk hozzá, így a három évvel korábbi kimutatást tudjuk bemutati (3. táblázat). Ezek az adatok csak a piacképes takarmáyfélékre voatkozak, s az 1997/98. évbe a takarmáyfelhaszálás 54,4 %-át tették ki a gaboafélék. Eek megoszlásába figyelmet érdemel, hogy a búza, az árpa és a kukorica közel azoos aráyba jutott feletetésre. Ezekhez az adatokhoz csatlakozva itt érdemes megjegyezi, hogy hazákba a gaboafélék aráya meghaladta a 77 %-ot, és ebbe 48 %-ot a kukorica tett ki a több mit 4 toás hektárokéti meyisége következtébe. A búza és az árpa aráya % körüli volt. Külööse fotos figyelmet for- 1. táblázat GABONAFÉLÉK BECSÜLT TERMELÉSE 2000/2001-BEN AZ EU 15 ORSZÁGAIBAN (MILLIÓ TONNA) Gaboafélék Nagy- Ausztria Belgium, Dáia Fi- Fracia- Görög- Holladia Ír- Német- Olasz- Portugália Spayol- Svéd EU 15 Britaia Luxemburg ország ország ország ország ország ország ország ország összese Búza 16,50 1,51 1,65 4,75 0,50 39,12 1,70 1,15 0,75 20,75 7,63 0,40 4,65 2,40 103,46 Árpa 7,00 1,10 0,60 4,25 1,67 10,10 0, 40 0,35 1,40 13,20 1,28 0,05 6,90 1,90 50,20 Kukorica 1,75 0,26 15,60 1,50 0,19 2,90 10,00 1,00 3,20-36,40 Zab 0,52 0,19 0,05 0,20 1,26 0,58 0,07 0,01 0,11 1,52 0,39 0,06 0,40 1,34 6,70 Rozs 0,05 0,25 0,01 0,50 0,07 0,20 0,03 0,03 4,49 0,02 0,05 0,11 0,29 6,1 Cirok 0,34 0,23 0,03 0,60 Köles 0,02 0,02 Egyéb, vegyes 0,05 0,10 0,07 0,07 0,03 1,10 0,02 0,04 0,02 3,10 0,06 0,04 0,09 0,41 5,20 Összese 24,12 4,90 2,64 9,77 3,53 67,06 3,72 1,77 2,28 45,96 19,61 1,60 15,38 6,34 208,68 Meyiségi megoszlás 11,56 2,35 1,26 4,68 1,60 32,14 1,78 0,85 1,09 22,02 9,40 0,77 7,37 3,04 100,0 Összetétel százalékba Búza 68,4 30,8 62,5 48,6 14,2 58,3 45,7 65,0 32,9 45,1 38,9 25,0 30,3 37,9 49,6 Árpa 29,0 22,4 22,7 43,5 47,3 15,1 10,7 19,8 61,4 28,7 6,5 3,1 44,9 30,0 24,1 Kukorica 35,7 9, ,3 40,3 10,7 6,3 51,0 62,5 20,8 17,4 Zab 2,2 3,9 1,9 2,0 35,7 0,9 1,9 0,8 4,8 3,3 2,0 3,7 2,6 21,1 3,2 Rozs 0,2 5,1 0,5 5,1 2,0 0,3 0,8 1,5 9,6 0,1 3,1 0,7 4,6 2,9 Cirok 0,5 1,2 0,2 0,3 Köles 0,03 0,03 Egyéb, vegyes 0,2 2,1 2,6 0,8 0,8 1,6 0,6 2,2 0,9 6,0 0,3 2,6 0,6 6,4 2,5 Összes 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: FAS Reports, Press reports, EU DECEMBER

5 EU F E L H Í V Á S AZ ORSZÁGOS MEZÕGAZDASÁGI MINÕSÍTÕ INTÉZET, A SZIE VEZETÕ- ÉS TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET ÉS A MAE NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÁRSASÁGA KÖZREMÛKÖDÉSÉVEL DECEMBER 17-ÉN BIOLÓGIAI ALAPOK A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN KONFERENCIASOROZAT KERETÉBEN A MAGYAR AGRÁRIUM LEHETÕSÉGEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN CÍMMEL TANÁCSKOZÁST RENDEZ A MTESZ SZÉKHÁZÁBAN (BUDAPEST V., KOSSUTH LAJOS TÉR 6 8.) VÁRJUK MINDAZOK JELENTKEZÉSÉT, AKIKET ÉRDEKELNEK AZ AGRÁRSTRATÉGIAI KÉRDÉSEK, A JOGHARMONIZÁCIÓ, A BIOLÓGIAI ALAPOK HELYZETE, AZ EU ÉS A HAZAI AGRÁRTÁMOGATÁSI LEHETÕSÉGEK. RÉSZVÉTELI DÍJ ELLÁTÁSSAL EGYÜTT: FT. A RÉSZLETES PROGRAM AZ ORSZÁGOS MEZÕGAZDASÁGI MINÕSÍTÕ INTÉZET HONLAPJÁN OLVASHATÓ: TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: SMAROGLAY EDIT OMMI 1024 BUDAPEST, KELETI KÁROLY U.24. TELEFON: TELEFAX: SMAROGLAYE@OMMI.HU DRAHOS GÁBOR SZIE VTI TOVÁBBKÉPZÉSI OSZTÁLY 1023 BUDAPEST, FRANKEL LEÓ ÚT 114. TELEFON: TELEFAX: SMOLCZ@MAIL.VTI.HU dítai az EU fehérjetakarmáy-termelésére és felhaszálása adataira. Az EU saját termelése alig haladta meg a 20 millió toát, s az állatok fehérjeellátásáak biztosítása érdekébe 32 millió toás importra kéyszerült. Ebbõl eredõe az öszszes takarmáyfelhaszálásból 25,4 %-kal részesedek a fehérjetakarmáyok... A fehérjetakarmáyok közül a szója 23 millió toát tesz ki, míg a többi olajosövéy, a hüvelyesek és a zöldlisztek egyekét 4 5 millió toás meyiséggel szerepelek. Viszoylag alacsoy az állati eredetû fehérjetakarmáyok meyisége, illetve aráya (összese csak 1,3 %!). E takarmáycsoporthoz kapcsolódóa érdemes éháy részlettel foglalkozi, mert övéytermesztési szempotból érthetetleek tûik, hogy e 15 ország zömébe a hüvelyes-, valamit az olajosövéyek termesztésére alkalmas éghajlatiökológiai viszoyok vaak, mégsem fejlesztik a hatalmas importjuk csökketése érdekébe a fehérjeövéyek termesztését. A 4. táblázatból ugya kitûik, hogy az elmúlt 20 év alatt a repce, a apraforgó és a szója vetésterülete 1,9 millió haról 5,4 millió ha-ra övekedett, de ekkora termelés révé is ebbéli takarmáyszükségletükek (37 millió toa) csupá kb. 21 %-át (7,7 millió toa) termelik meg. A további termelésbõvítések azoba hatalmas akadálya va. Az EU és az USA között feszülõ elletétek fõkét az agrárszférára voatkozóa agyok. Olya megállapodás kötésére került sor végé (Blair House-i egyezméy), mely szerit az EU em termelhet ezer ha-ál agyobb területe olajos övéyeket!!! Csak így sikerült kozerváli, hogy az EU továbbra is a világ legagyobb szójaimportõre maradjo DECEMBER 6

6 3. táblázat AZ EU-15 TAKARMÁNYFELHASZNÁLÁSÁNAK ÖSSZETÉTELE MAGYARORSZÁG Az EURÓPAI UNIÓ takarmáytermelése, kereskedelmi forgalma és takarmáyfelhaszálása az évbe (csak a piacképes termékek) takarmáyfelhaszálása (piacképes termékek) évek átlagába Takarmáy EU- Import Export Takar- Felhaszországok máyfel- álás termelése haszálás összetétele (millió toa) (%) (millió t) (%) Gaboaféle összese 105,4 2,6-108,0 54,4 6,86 77,3 Búza 35,3 35,3 17,8 1,18 13,3 Árpa 30,5 30,5 15,3 0,96 10,8 Kukorica 28,8 0,7 29,5 14,9 4,33 48,8 Egyéb 10,8 1,9 12,7 6,4 0,39 4,4 Fehérjetakarmáy összese 20,2 32,0 1,8 50,4 25,4 1,62 18,2 Ebbõl: Szója 1,3 22,6 0,7 23,2 11,7 0,70 7,9 Repce 4,3 0,9 0,1 5,1 2,6 0,18 2,0 Napraforgó 2,1 2,5 4,6 2,3 0,67 7,5 Egyéb olajövéy 4,4 0,1 4,3 2,2 Hüvelyesek 4,8 0,8 5,6 2,8 0,02 0,2 Zöldliszt 4,4 0,1 0,2 4,3 2,2.. Hal- és húsliszt 2,6 0,7 0,7 2,6 1,3 0,05 0,6 tejpor 0,6 0,6 0,3.. Egyéb takarmáyféle összese 22,0 18,2 40,2 20,2 0,40 4,5 Ebbõl: Korpa 11,5 11,5 5,8 0,36 4,1 Kukoricagluté 1,6 5,4 7,0 3,5 Szárított répapép 5,4 0,8 6,2 3,1 Maióka 3,3 3,3 1,7 Takarmáyélesztõ 2,0 0,6 2,6 1,3.. Citruspellet 2,1 2,1 1,1 Kukoricacsíra 0,2 0,7 0,9 0,4.. Melasz 0,3 4,0 4,3 2,2.. Növéyi és állati zsír 0,6 0,4 1,0 0,5.. egyéb 0,4 0,9 1,3 0,6 0,04 0,4 Midösszese 147,6 52,8 1,8 198,6 100,0 8,99 100,0 Az EU egészére voatkozó feti területkorlátozást emzeti referecia-területekre (területi kvótákra) botották, mely az évek átlagos vetésterület agyságá alapul. E kérdéskörhöz kapcsolódóa idézi kell egy FVMkiadváyba szereplõ modatot: a Blair House-i megállapodás szerit új tagállamok felvétele eseté az újoa csatlakozó országok, így Magyarország számára is, a csatlakozást közvetleül megelõzõ 3 év átlagos olajövéy területe képezi a támogatható területagyságot. Vajo ics-e abba célzatos törekvés, hogy évek alatt a szója (114 ezer ha), apraforgó (367 ezer ha) és repce (53 ezer ha) vetésterülete apjaikra töredékére esett vissza, s a további csökkeéséek elkerülését segítõ takarmáyfehérje-ellátási programot 1990 utá egyik kormáyzati ciklusba sem sikerült elfogadtati? S hogy e voatkozásba vétkes mulasztásról va szó és a távlatos godolkodás hiáyáról, mi sem mutatja jobba, hogy az OECD évi elõrejelzése alapjá közli Udovecz Gábor egyik közleméyébe az Európai Uió olajosmag áráak alakulása a 2. ábrá bemutatottak szerit meglódul és gyorsa megközelíti a világ más régióiba kialakuló 25 USD/t körüli árszitet. Ez a emzetközi körök által készített elõrejelzés is figyelme kívül marad? Pedig a emzetközi agrárpiaci kilátások évi kofereciájá komoly felszólítás is elhagzott Csáki Csaba elõadásába: Redkívül fotos, hogy az egész hazai agrárszektor, beleértve az agrárpolitika alakítását és iráyítását, továbblépje a ma még sok tekitetbe proviciális és elsõsorba hazai kereteke belül mozgó szemlélete... agyo fotos, hogy az agrárszektor mide szegmetjébe e csak korábbi ömagukhoz, haem köryezetükhöz Európához és a világhoz mérjük magukat. Nem elég csak tudi, hogy mi zajlik a körülöttük lévõ világba, elemezi is kell e folyamatokat ahhoz, hogy emzeti stratégiáik a szélesebb regioális és globális küzdõtére is eredméyre vezesseek. Vetésszerkezetük alakításához e godolatok miért em adtak eddig elég yomóerõt? De a hüvelyes övéyek termesztése sics az EU-ba rózsás helyzetbe, mert azokat kisebb jeletõségûekek tartják: 1,2 millió ha-ról 4,8 millió toa borsót és lóbabot takarítaak be, s e meyiséghez 0,8 millió toát importálak. Egyéb hüvelyesek (lecse, csicseriborsó, bükköyfajok) termesztését pedig az EU-ba maximálisa 400 ezer ha területig támogatják, s a területi korlát túllépése eseté a támogatás összegét aráyosa csökketik DECEMBER

7 Euro/toa táblázat HÜVELYES NÖVÉNYEK VETÉSTERÜLETE AZ EU-15 ORSZÁGAIBAN Ország Szójabab Napraforgó Repce Vetésterület, ezer ha 1979/ / / Nagy-Britaia Ausztria Belgium/Luxemburg.. 7 Dáia Fiország Fraciaország Görögország Holladia Írország Németország Olaszország Portugália Spayolország Svédország EU 15 összese Magyarország /97 97/98 98/99 99/00 00/01 01/02 02/03 03/04 04/05 2. ábra Az Európai Uió olajosmag áraiak alakulása az OECD 1999-es elõrejelzése alapjá Figyelmet érdemel a 3. sz. táblázatak az egyéb takarmáyfélékre voatkozó adatsora is. E szerit a feletetésre kerülõ 40 millió toáak 55 %-át maguk termelik, de 45 %-át kéyteleek importáli. A felsorolt féleségek midegyikéek importjára szorulak, kivéve a gaboakorpát. Midet egybevetve az EU 15 saját övéytermesztése révé em képes állatállomáyáak takarmáy- (tápayag-) igéyét kielégítei, s ezért évete mitegy 50 millió toa takarmáyt a felhaszált takarmáymeyiség 25 %-át kéytele az uió kívüli országokból beszerezi. Ez az aráy a légszáraz takarmáymeyiségekre voatkozik, mert ha a belsõ hiáyokat fehérjébe fejezzük ki, a hiáy közelít az 50 %-hoz. Nem hagyható említés élkül, hogy az EU és hazák között takarmáyozási szempotból kedvezõtle eltérést jelet, hogy a hazai takarmáy-felhaszálásukba mitegy 30 %-kal kevesebb fehérjetakarmáyt és közel 80 %-kal kisebb aráyba etetük az egyéb takarmáyféle-csoportba soroltakat. Takarmáytermelési helyzetükö csak a csatlakozásig va lehetõségük változtati, azt követõe a korlátok ige szûkre szorítják mozgásterüket. Kralovászky U. Pál c. egyetemi taár Tolle, lege et fac!!! Vedd, olvasd és cselekedd!!! MEGRENDELÕ LAP MEGRENDELJÜK ÖNÖKNÉL ÉVRE A MAG C. SZAKLAPOT. ELÕFIZETÉSI DÍJ: 2688 FT/ÉV NÉV:... CÍM:... PÉLDÁNYSZÁM:... DÁTUM:... CÉGSZERÛ ALÁÍRÁS:... VETMA MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS KHT BUDAPEST, ROTTENBILLER U. 33. MOBIL: DECEMBER 8

8 Korszerû termesztési techológiák a kukoricatermesztésbe (II.) A KUKORICAHIBRIDEK ÁLLOMÁNY- SÛRÍTHETÕSÉGE ÉS A PRODUKTIVITÁS KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS Ahhoz, hogy a geetikai poteciál érvéyre jusso, az egyik legfotosabb termésmeghatározó agrotechikai elemet, a tõszámot az ökológiai adottságokak és a termesztési körülméyekek megfelelõe kell alkalmazi. A területegységre vetített tõszám meghatározza a termesztés eredméyességét és termesztés biztoságát. Az optimális tõszám em csak a hibrid geetikai adottságától, az ökológiai viszoyoktól, az évjárat hatásától, a víz és a tápayagellátás mértékétõl, haem a termesztés itezitásától is agymértékbe függ. A hektárokéti 10 ezres tõszámváltozás a termést 1,5 2,0 toával képes öveli vagy az optimum felett csökketei. Figyelembe véve az aszályos évjáratok gyakoriságáak övekedését és a kisebb mértékû tápayagvisszapótlást, a FAO as hibridekek a ezer tõ/ha, FAO as hibridekek a ezer tõ/ha a megfelelõ (termõ tõ). A övekvõ tõszám hatására csökke az egy övéyre jutó teyészterület, melyek következtébe az egy övéy által haszosítható tápayag, víz, valamit féy meyisége csökke. Ötözéses körülméyek között, a tõszámak pl. em a tápayag és a vízkészlet, haem az adott hõmeyiség mellett a féyellátás szab határt. A tõszámsûrítés hatására bekövetkezõ egyedi produkciócsökkeés a következõkbõl tevõdik össze: õ a meddõ tövek száma megõ a proteradria, így a megtermékeyítés hiáyos lesz. csökke a csõ szemmel való berakottsága, õ az üres csövek aráya csökke a csõhossz és a csõtömeg az elmaradott csõképzõdés következtébe visszaszorul a szemszám és a szemtömeg csökke az ezerszemtömeg csökke az egy sorba lévõ szemek száma, és a szemsorok száma. A tõszám övekedésével tehát az egyedi produkció csökke, ami az össztermésbe egy optimumgörbét eredméyez; ami azt jeleti, hogy a termés meyisége egy ideig õ a tõszám övekedésével, a tõszámoptimumot elérve azoba, terméscsökkeés figyelhetõ meg. Eze kívül a sûrítés hatására egyéb kedvezõtle téyezõk is tapasztalhatók: õ a fusariumos szártõkorhadás és az egyéb betegségekkel szembei fogékoyság, ami a mikroklímába bekövetkezõ változásokkal hozható kapcsolatba romlaak a beltartalmi értékek (fehérje- és olajtartalom) csökke a szárszilárdság a szártõkorhadásak, valamit a magasabb, vékoyabb szárak köszöhetõe õ az állomáy aszályérzékeysége megõ az áryékoló hatás agyobb tõszámo 2 4%-kal agyobb a betakarításkori szemedvesség %. Korábba a emesítõk az egyedi, ma ikább az összes produkció övelését találják fotosak, ugyais régebbe a kevésbé sûríthetõ, de többcsövûségre hajlamos hibrideket helyezték elõybe, ma pedig az egycsövû, de jól sûríthetõ hibrideket. Napjaikba külöös jeletõsége va a agy tõszámot em igéylõ, de agyo jó egyedi produkcióra képes (többcsövûségre hajlamos) hibridekek is pl. (Daella, Reseda, DK 471, Colomba stb.), amelyek aszályos évbe viszoylag kisebb tõszámo is agyo jó terméseredméy elérésére képesek. A termesztõt az a tõszám érdekli, amelyhez maximális termés tartozik. A külöbözõ kukoricahibridek tõszámsûríthetõsége között redkívül agy külöbségek vaak. Vaak a jól sûríthetõ, a agyobb tõszámra érzékeye reagáló, illetve tág és szûk tõszámoptimum-itervallumú hibridek. A Duia jól sûríthetõ, széles a tõszámoptimum-itervalluma; a Goldaris hibridek szûk a tõszámoptimum-itervalluma; a Dolar a tõszámsûrítésre érzékey, fõleg mookultúrás termesztésél (10. ábra). Ugya ez látható a 1998-ba is. A Duia tõszámsûrítéssel szembei rugalmassága. A Filia számára optimális ezres tõszám és a Goldaris tõszámsûrítéssel szembei érzékeysége (11. ábra) DECEMBER

9 Termés t/ha Toszám õ ezer to/ha õ DOLAR y = -4E-05x 2 0,0079x + 7,9391 R 2 = 0,4851 Termés t/ha y = -0,0006x 2 + 0,1085x + 3,7537 R 2 = 0,8459 y = -0,0006x 2 + 0,0961x + 2,0762 R 2 = 0, Toszám õ e. db/ha 12. ábra MARIETTA SC (FAO 200) DUNIA y = -7E-05x 2 + 0,029x + 7,277 R 2 = 0,6767 Termés, t/ha GOLDARIS y = -0,001x 2 + 0,1247x + 4,3048 R 2 = 0, ábra A tõszám és a termés közötti összefüggés (1996.) Duia SC Goldaris SC H2390 SC Filia SC Toszám, õ ezer Y = 6, ,062x 0,0002x 2 Y = 4, ,122x 0,0010x 2 Y = 7, ,039x 0,0003x 2 Y = 5, ,089x 0,0006x ábra A tõszám hatása a kukorica termésére (1998.) A rövidebb teyészidejû hibridek jobba elviselik a viszoylag agyobb tõszámot és az évjárathatás változást, mit a hosszabb teyészidejû hibridek. Természetese kedvezõbb évjáratokba a hibridek a magas terméseredméyeket a viszoylag agyobb tõszámoko érik el. Ez aak a következméye, hogy a Termés t/ha y = -0,0003x 2 + 0,0554x + 7,5454 R 2 = 0,5077 y = -0,0008x 2 + 0,0593x + 4,0947 R 2 = 0, Toszám õ e. db/ha 13. ábra COLOMBA SC (FAO 400) tõszámövelés hatására bekövetkezõ egyedi produkciócsökkeés kedvezõ évekbe kisebb mértékû. (12, 13. ábra) A teyészidõ elejé lehullott csapadék agysága, eloszlása meghatározza a virágzás idejére kialakuló maximális levélterület agyságát. Ez azoba még csak megalapozza a maximális termés kialakulásáak lehetõségét, de végül a szemtelítõdés idõszakába esett csapadék meyisége döti el, hogy csak közepes, vagy éppe rekordtermés alakul ki. A maximális levélterület a legtöbb évbe július 15-e körül, a hímvirágzás idejé alakul ki. A LAI értéke állomáyszite jelzi a kukoricaövéy fotoszitetikusa aktív levélterületéek agyságát. A tõszámövelés hatására a LAI lieáris övekedést mutatott, azoba a termés és a levélterület közötti összefüggés csak LAI 5 5,5 m 2 /m 2 értékig szoros, mert túlsûrítés hatására bekövetkezõ áryékolás, meddõség, illetve a tápayagért, vízért folytatott ver DECEMBER 10

10 Termés, t/ha Toszám, õ ezer/ha 14. ábra A tõszám és a kukoricahibridek termése közötti összefüggés Hajdúböszörméy (1999.) Ella AW 043 Alpha Y = 5, ,1695x 0,0011x 2 Y = 4, ,2139x 0,0015x 2 Y = 7, ,1442x 0,0015x 2 Fehérjetartalom 30 e 60 e 90 e tõszám Keméyítõtartalom 30 e 60 e 90 e tõszám 15. ábra A tõszám hatása a kukorica beltartalmára (Sárvári M. Szabó P ) Helga SC, Colomba SC és a Florecia SC hibridek átlagába segés miatt az ettõl agyobb LAI értékek em járak a termés övekedésével. Az optimálisál agyobb tõszám agymértékbe Hibrid FAO szám Termés Tõszám- Iteroptimum vallum itervallum szélesség Helga Moessa Virgiia Beicia MV 272 Sc Stira Evelia Reseda Furio Ella PR37M Goldaris Alpha Colomba DK Duia Horus MV Marato DK Filia Florecia ábra A kukoricahibridek tõszámoptimum itervalluma öveli a termesztés kockázatát. Száraz évjáratba tõszámövelés hatására a meddõ tövek részaráya a 14%-ot is meghaladta, míg kedvezõ évjáratokba optimális tõszámál 1 2% alatt maradt. A tõszám és a beltartalmi értékek között is jeletõs összefüggés va. (15. ábra) Tõszámövelés hatására csökke a szem yersfehérje-tartalma és olajtartalma, míg a keméyítõtartalom õ. A hibridekek az optimális tõszám mellett a tõszámoptimum itervallumát is meg kell határozi. (16. ábra) Vaak jól sûríthetõ hibridek, pl. Helga, Virgiia, Duia, és vaak a agyobb tõszámra érzékeye reagáló hibridek, mit az Alpha, Goldaris, Dolar, Horus hibridek. Széles a tõszámoptimum itervalluma a Virgiia, Reseda, Duia és DK 471-es hibridekek. Dr. Sárvári Mihály egyetemi doces Futó Zoltá Ph.D. hallgató Debrecei Egyetem Agrártudomáyi Cetrum MTK Növéytermesztési és Tájökológiai Taszék DECEMBER

11 Martovásári hibridkukorica ajálat 2002/2. Az Mv TC 434 (FAO 440) tipikus kettõs haszosításra ajálott hibrid, melyet egyszerre miõsítették szemes és silóhaszosításra is. Szemeskét gyors vízleadóképességû, jó termõké- 8. ábra pességû, szilárd szárú háromvoalas kukorica (8. ábra). A Marato egy olya kétvoalas hibridkukorica, amely ötvözi magába az itezív és extezív típusú hibridek kedvezõ tulajdoságait. Gyegébb termõhelyi adottságok mellett többet képes teremi, mit a speciális, ilye feltételek közé ajálott hibridek, kedvezõ körülméyek között pedig verseyképes bármely itezív típusú hibriddel. Máskét fogalmazva azt is modhatjuk, hogy a Marato egy alapvetõe itezív típusú hibrid, melybe sikerült beépítei a szárazságtûrést és az agresszív tápayagfeltáró képességet. Mide tulajdoságába kiváló, megfelel azokak az elvárásokak, amiket egy korszerû hibridtõl termõképességbe, alkalmazkodóképességbe, vízleadásba, szárszilárdságba, betegségelleállóságba megkövetelhetük. Megjeleésébe 9. ábra pedig a Marato egy szép, látváyos, zöldszáro érõ kukorica, mutatja kvalitásait (9. ábra). Az OMMI 3 éves kísérleteiek átlagába közel 10%-kal termett többet, mit a stadardok, s mide új, vele együtt miõsített hibridél agyobb termést adott. Miõsítése óta is kiváló teljesítméy jellemzi a Maratot. Már új stadardok vaak a FAO 400-as éréscsoportba (Duia, DK 493), amelyekkel 5 kísérleti évbe ( ) tehetük összehasolítást, s eek a végeredméye: 1. Marato, 2. Duia st., 3. DK 493 st. Ez a sorred pedig úgy alakult ki, hogy a Marato mide évbe és mide helye kiegyesúlyozott jó teljesítméyt yújtott. A Marato az OMMI kísérletekbe több évbe, több helye kiemelkedõ termést adott, pl.: Iregszemcse ( 95) 13,54 t/ha, Iregszemcse ( 96) 13,57 t/ha, Iregszemcse ( 98) 14,11 t/ha, Debrece ( 97) 14,76 t/ha, Debrece ( 98) 14,89 t/ha, Gyulataya ( 97) 13,86 t/ha, Gyulataya ( 98) 14,78 t/ha, Kaposvár ( 96) 13,46 t/ha. Saját, ötözéses kísérleteikbe em ritka a t/ha termésátlag sem. Kiemelkedõe jó alkalmazkodóképességéek alapja a szárazságtûrés, széles tõszámoptimum és a tápayagfeltáró képesség. A folyamatos tõszámsûrítéses kísérletbe a Marato termése szite érzéketleek mutatkozott a tõszámra (10. ábra). A termése csak a legalacsoyabb (20 ezer öv./ha) és a legmagasabb tõszámba (100 ezer öv./ha) em érte el a 10 t/ha-t. Ilye szitû toleracia a magas tõ- 10. ábra számtartomáyba a Maratoál korábbi érésû, kisebb testû hibridekre jellemzõ. Alacsoy tõszámtartomáyba a Marato agy termése kimagasló egyedi produkciójáak, hatalmas tárolókapacitásáak csõméretéek köszöhetõ. A vetésidõ késésére a hibridek jeletõs terméscsökkeéssel reagálak. A megkésett vetésekre külööse a késõbbi hibridek érzékeyek. A Marato ez alól is kivétel. Noha a kísérleteikbe a Marato is a korai vetésbe (április 16.) adja a maximális termést, a késõbbi vetésekbe mutatott terméscsökkeése kisebb, mit azt a hibridek átlagába várák (11. ábra). Még a legkésõbbi vetésbe is 10 t/ha termést ért el. A késõbbi vetésidõ elleére sem jeletõs terméscsökkeés oka a Marato ige jó hõ- és szárazságtûrése. A Marato a gazdaságos 11. ábra kukoricatermeléshez további jó tulajdoságokkal járul hozzá: vízleadása gyors, betakarításkori szemedvessége megfelel FAO számáak (450). A kiemelte gyors vízleadással reklámozott, a FAO 400-as teyészidõ-csoport elejé érõ hibridek és a stadardok szemedvessége betakarításkor em alacsoyabb, mit a Maratoé. A Marato szárszilárdsága is kiváló, az álló övéyek aráya betakarításkor öt év átlagába több, mit 98%. A Marato értékeit már emcsak Magyarországo, DECEMBER 12

12 haem több más országba is állami miõsítéssel hoorálták. Az Mv 444 (FAO 450) a Maratohoz hasolítható kétvoalas hibrid. Az Mv 444 azoba igéyli a kedvezõbb termesztési feltételeket. Itezív körülméyek között az Mv 444 stadardokhoz viszoyított ter- 3. táblázat méstöbblete agyobb, miközbe betakarításkori szemedvessége alacsoyabb. Kedvezõ körülméyek között, késõi betakarításál a szemedvessége még a FAO 300- as stadardokál is alacsoyabb lehet (3. táblázat). A Gazda (FAO 450) a háromvoalas programukba született értékes hibridek tipikus példája. A verseytársakkal szembei elõye elsõsorba az átlagos és aál alacsoyabb termésszite mutatkozik meg, de képes toás termésekre is. Nagyo jó az alkalmazkodóképessége, eek köszöhetõe üzemi körülméyek között jobb teljesítméyt mutat, mit a kisparcellás kísérletekbe. A Márta (FAO 460) egy új háromvoalas kombiáció. A övéy habitusa az Mv 444-hez hasoló. A Márta is zöldszáro érik, levelei hosszú ideig megõrzik életképességüket. Ez az egyik legtermõképesebb háromvoalas kombiáció a FAO 400-as csoportba ba kapott állami miõsítést a Nóra (FAO 504). Háromvoalas kombiáció, zöldszáro érik, õsszel a szemtelítõdés hosszú ideig tart, a szára szilárd. A versey- 12. ábra társakhoz viszoyított agyobb terméseket bármely körülméyek között képes produkáli (12. ábra). Silókukorica hibridjeikre általába jellemzõ a jó termõképesség, magas csõrészaráy az össz. szárazayago belül és a jó beltartalom, emészthetõség. Az alábbiakba egy olya silókukorica szortimetet szereték bemutati, amely átlagos hazai körülméyek között mitegy 2 3 hét betakarítási szezohoz biztosít zöld futószalagot abba az idõszakba, amikor már a gaboa betakarításával kapcsolatos mukák befejezõdtek, de az õszi mukák még em kezdõdtek el. Az Mv NK 333 (FAO 390) az a hibrid, amely végfelhaszálókak, az állatokak is megyerte a tetszését. Amikor az állatokak több hibrid közül választási lehetõségük volt, a legtöbbször az Mv NK 333-at választották. Az Mv 434 (FAO 440) egy olya kettõs haszosításra alkalmas silókukorica hibrid a FAO 400- as kategóriába, mely jó termõképessége mellett a legagyobb csõaráyal redelkezik az össz. szárazayago belül (4. táblázat). Ha a jó termések köszöhetõe a silóak vetett táblát szemeskét szereték betakarítai, erre a célra az Mv 434 a legmegfelelõbb hibrid. Az Mv 448- at (FAO 450) tartjuk a legtipikusabb silóhibridek (13. ábra). Techikai 4. táblázat okokból is a legalkalmasabb, mert a lassú leszáradása és votatott vízleadása miatt sokáig megtartja optimális érettségi állapotát. A fehérjetartalma magasabb, mit a takarmáykukorica hibrideké. Emészthetõsége 13. ábra kiváló, mert szárába a ligitartalom alacsoyabb. Eze túl agyo kedvezõ a levél-szár aráya is. A Káma miõsítése 2002 tavaszá várható. Ezzel a hibriddel egy új miõségi kategóriát szereték yiti a silótermesztésbe. A Kámába beépítettük egy, a kukoricafajba természetes módo is megtalálható LFY gét. Ez a gé átalakítja a övéy architektúráját: megöveli a fotoszitézis szempotjából fotos csõfeletti leveleket. Eek eredméye a agyobb termés. Az LFY géel összefüggõe emcsak a silótermés õ meg, haem a silómiõség is javul. A legkésõbbi érésû silókukorica hibridük a Maxima (FAO 580). Nevét oa kapta, hogy hosszú éveke keresztül ez adta és ez adja ma is a kukoricahibridek közül a legtöbb össz. szárazayagot. A Maxima hektárokéti szemes termése is kiemelkedõe agy, ami alkalmassá teszi a agy teljesítõképes- 14. ábra ségû teheészetek silótakarmáy igéyéek maradéktala kielégítésére (14. ábra). Dr. Marto L. Csaba, Dr. Szudy Tamás, Dr. Berzseyi Zoltá, Dr. Hadi Géza, Dr. Pitér Jáos MTA Mezõgazdasági Kutatóitézete, Martovásár DECEMBER

13 Bort, búzát Lehet-e, szabad-e így jóval a szüret utá, már az új bor kiforrásáak idejébe a búzáról beszéli? Lehet-e, szabad-e a búzáról patetikusa beszéli? Irodalmár barátom hívta föl a figyelmemet emrégibe arra, hogy a Himusz Értük Kuság mezejé... kezdetû versszaka ma is idõszerû és életbevágó közgazdasági tartalommal bír. A búzával kapcsolatos godjaikat idõkét megfogalmazzuk, illetve ikább újra fogalmazzuk. Vagy szigorú tárgyilagossággal vagy esetekét pátosszal, ritká hamis pátosszal. Akárhogya is, de addig midig eljutuk, hogy ics más lehetõségük, mit búzát termeli. Ezt azoba ikább kéyszerkét valósítjuk meg, mit a szó másik értelmébe; lehetõségkét. Miért ez az örökös körbejárás? Nézzük elõbb a övéyt. Termesztett búzák Liétõl az aestivum (közöséges) evet kapta. Ez a év talá a övéy azo természetét fedi, hogy mide ehéz körülméyt elviselve is meg tudjuk termesztei. A másik, a magyar eve magával az élettel teszi hasolóvá. Ez em csak azért találó, mert mideapi keyerük alapja, haem azért is, mert az élethez hasolóa boyolult a övéy. Alig találuk a szátóföldi övéyek között olyat, amelyek a miõségét olya sok és egymástól függetleül változó mutatóval jellemezzük, mit a búzáét. Aktuálisa az év egyik meglepetése az volt, hogy milye sok búzák termett, a másik meglepetés a sikér meyisége vagy miõsége miatt érte váratlaul a termelõt, felvásárlót. Meglepõ az volt, hogy abszolút értékbe is agyo alacsoy sikértartalmakat mértük, olya helyeke is, ahol az agrotechikával, N-P-K szite a trágyázással és a terméseredméyel elégedettek lehetük. A jeleség valójába em új, vagy a sikér meyiséggel vagy a miõségével va goduk változóa más-más térségbe. Egyáltalá a búza esetébe mitha em veék tudomást az évjárati hatásról ami azért áluk em is olya szélsõségese agy. S itt megit a Himusz sorai; Tokaj szõlõ vesszei kíálkozak párhuzamba állításul. Azt mideki tudomásul veszi, hogy a bor évekét külöbözõ miõséget ad, pedig az azt termõ övéyegyed, a szõlõtõke ugyaaz miért e lee külöbözõ a búza miõsége is? (A külöbségek hazákba azért egyik esetbe sem olya agyok.) Lehet, hogy a búza miõségével is jelzi az ökológiai változásokat? Az idõjárási aomáliák gyakoriságából a két egymást követõ tiszai árvízbõl mide bizoyal igazolható, hogy a változások jeletõsek és azokba ige csak bee vagyuk. Búzaövéyüktõl tehát kapuk jelzéseket. Ezeket a jelzéseket érzékelik és emzetközi összehasolításba is verseyképes eredméyt adó új, a változásokhoz alkalmazkoditudó fajtákat állítaak elõ a hazai búzaemesítõk. A fajtaelismerés redszere (évekét tucatyi új fajta) és a fajtaajálati redszerek összhagja em alakult ki. E tére is va teivalóik. Ami a kérdéskör másik felére az emberi, a társadalmi oldalra voatkozik az utóbbi évek kézzelfogható eredméye a Martovásár Nádudvar Szeged (2001) kiadásba megjelet: A jó miõségû, keméyszemû búza emesítése és termesztése címû szakköyv. Az ú. Pao búza program célkitûzése elvezethete a jobb lehetõségek felé... A búza útja a fogyasztóál ér véget (liszt, pékárú, esetleg takarmáy, és most ide sorolhatóa a szemes exportra kerülõ háyad is). A gaboavertikum szereplõi közül a malomipar, a sütõipar és a gaboakereskedelem képviselõi agyo ritká yilatkozak, akkor is többyire a kritika hagjá. A búzák (a boruk) évrõl-évre olya, amilye. Ha jobbá kell és lehet tei, akkor azt csak közöse tehetjük! Évrõl-évre meg kell élie mide szereplõek és ez meggyõzõdésem a maiál jobba tervezhetõ, ugyaakkor föltételezi a redszer az ömérsékelõ magatartást, ami a hosszabb távú kiszámíthatóságával hozza meg a haszát. (Mideki jól kell, hogy járjo.) Az eddigi jó szádékú kezdeméyezések em bizoyultak elégségesek mûködõképes redszer felállításához. A szakmai politikai dötések em helyettesíthetõk és em oldhatók meg csak termesztéstechológiával, vagy csak marketiggel. Visszatérve a övéy felöli oldalra: a lehetõségek részbe a fajtába rejleek. Az új fajta tulajdoságai midig érdekli a termelõt. A fajtaelismerés jelelegi redszerébe az új fajtákról általába tizekét mita beltartalmi vizsgálatával redelkezük. Korábba tizeyolc mérést végeztük, amely agyobb biztoságosabb adott egy-egy fajta valamilye miõségi osztályba sorolásához. Hiáyzik a próbacipó-térfogat mérése, és szükség lee a szemkeméység vizsgálattal is kiegészítei az eddigieket. Ezévbe, 2001-be 17 új búzafajta kapott állami elismerést. Közülük 13 fajta hároméves, 4 fajta kétéves beltartalmi eredméyét adjuk közre fajtasoros értékelés élkül. Néháy fajtát azért megevezük, ahol tedeciózusak látszik valamelyik mutatószám. Az eredméyek 1999-be és 2000-be égy-égy, 2001-be három kísérleti hely átlagából származak. Az abszolút értékek mellett a három éves adatsorral bíró stadard fajták értékeiek összevetésével közelebb jutuk az új fajták tulajdoságaiak megítéléséhez. A fajták számát tekitve (114) tovább õtt a korai érésûek száma (12-vel), így most már összese 56 fajtából választhat a termelõ. Véletle a korai éréscsoport erõsõdõ túlsúlya? Jellemzõ a malmi vagy a javítót közelítõ miõség mide vizsgált tulajdoságba. A GK Tiszatáj és az Alföld 90 miõségi stadardok mide tulajdoságba megfelelek a kategória értékekek. Az Mv Verbukos és a GK Attila méltá jogosult a javító búza címre, bár a GK Attila évi esésszám értéke alacsoyabb. Elõbbi 40 % körüli sikértartalommal is csak 4,4 %-kal termett kevesebbet az egyébkét sem alacsoy stadard átlagál. Utóbbi az éréscsoport stadard átlag szitjé termett. A többi új fajta termõképessége is jobb az átlagosál. Az eredméyeket szigorú szemmel ézve is csak az Mv Matador, a GK Öthalom és az Mv Pálma stadardok egy-egy évjáratáak a sikérmeyisége kritizálható. A Fatima 2 esésszáma a fajtára jellemzõ értékeket mutat, de 2001-be túl alacsoy volt. Figyelmet érdemel még a GK Jutka és a GK Margit ez évi alacsoyabb esésszáma. Még a következõ évek titka, hogy az új évezred eleje csak sok új fajtát hozott vagy jó fajtákat is? Kovács Sádor OMMI DECEMBER 14

14 A LEGÚJABB ÁLLAMILAG ELISMERT ÕSZI BÚZA FAJTÁK ÉS NÉHÁNY STANDARD FAJTA FONTOSABB MINÕSÉGI MUTATÓJA (KIVONAT) 1. táblázat DECEMBER F a j t a Érés- Sikérmeyiség Fariográfos miõségi Fariográfos miõségi Hagberg-féle esésszám csop. % értékszám értékcsoport sec átlag átlag átlag átlag Mv Verbukos (218 98) II. 37,9 38,5 41,5 39,3 81,9 70,3 80,4 77,5 A-2 A-2 A-2 A st. Mv Magdaléa III. 36,7 41,1 39,7 39,2 56,5 72,9 75,4 68,3 B-1 A-2 A-2 B GK Attila I. 34,6 38,1 37,2 36,7 78,6 72,8 76,9 76,1 A-2 A-2 A-2 A st. GK Tiszatáj I. 35,7 35,4 37,9 36,4 84,9 93,1 82,8 87,0 A-2 A-1 A-2 A st. Alföld 90 I. 34,9 34,8 35,0 35,0 78,3 90,8 78,2 82,5 A-2 A-1 A-2 A GK Csográd I. 35,2 33,2 33,9 34,1 65,2 72,0 65,0 67,4 B-1 A-2 B-1 B GK Margit I. 32,6 35,4 33,9 34,0 66,4 61,8 62,8 63,7 B-1 B-1 B-1 B GK Tüdér I. 33,4 33,8 32,8 33,4 62,7 64,3 60,8 62,6 B-1 B-1 B-1 B GK Héja I. 35,0 34,9 35,3 33,1 67,8 68,4 58,6 65,0 B-1 B-1 B-1 B st. Mv Emma II. 30,5 31,7 37,2 33,1 83,8 95,7 73,8 84,4 A-2 A-1 A-2 A Atrium (P 7318) I. 30,8 31,9 35,7 32,8 81,8 81,5 82,0 81,8 A-2 A-2 A-2 A Mv Marsall (29-98) I. 34,6 32,5 31,0 32,7 66,8 59,6 65,9 64,1 B-1 B-1 B-1 B GK Jutka I. 32,0 33,5 32,1 32,6 63,5 66,1 68,1 65,9 B-1 B-1 B-1 B st. GK Zugoly II. 31,7 31,6 32,4 31,9 62,0 72,1 71,6 68,5 B-1 A-2 A-2 B Mv Paa (25-98) I. 31,4 31,6 32,3 31,8 73,5 75,8 72,6 74,0 A-2 A-2 A-2 A Mv Amada (213-98) I. 32,5 31,4 31,0 31,7 77,9 73,7 67,8 73,2 A-2 A-2 B-1 A Mv Mambó (28-98) I. 31,1 31,0 32,3 31,5 70,9 69,5 63,9 68,1 A-2 B-1 B-1 B Bóra (BR 723) II. 31,7 29,0 32,5 30,9 84,3 72,8 68,8 75,3 A-1 A-2 B-1 A st. Fatima 2 II. 28,2 28,4 32,6 29,7 66,1 89,2 66,9 74,0 B-1 A-1 B-1 A st. Mv Matador III. 26,5 28,6 33,6 29,6 51,9 68,1 60,4 60,1 B-2 B-1 B-1 B st. GK Öthalom I. 28,4 27,3 31,7 29,1 80,9 85,8 74,5 80,4 A-2 A-1 A-2 A st. Mv Pálma I. 29,5 27,2 30,1 29,0 59,3 78,2 67,2 68,3 B-1 A-2 B-1 B Carolia (P 97O4 c) III. 36,0 40,6 59,8 63,4 B-1 B GK Holló III. 32,8 36,8 68,4 68,4 B-1 B Balada I. 32,6 34,1 75,5 83,6 A-2 A Boszaova (BR 633) II. 31,4 31,4 75,2 75,8 A-2 A

15 Örökségük A szellemi kicsek örökkévalók írta tépett sorsú erdélyi írók, Wass Albert ezek képezik egy-egy család, egy-egy emzet vagy az egész emberi világ egyetle valódi elpusztíthatatla örökségét. Azt az örökségüket, amit em vehet el tõlük seki, ami em veszhet el csupá akkor, ha mi maguk lemoduk róla, megfeledkezük róla, vagy egyszerûe restek vagyuk arra, hogy megõrizzük és életükbe, cselekvéseikbe méltók legyük hozzá... ami évszázadok sorá, emzedékrõl-emzedékre jutott el hozzák, s ami egyedül tesz miket azokká, akik vagyuk, illetve akikek leük illee. 145 éve született Thaisz Lajos A Csaád megyei Nagybáhegyese született Thaisz Lajos ( ) már 21 évese a budapesti Vetõmagvizsgáló Állomás mukatársa, majd 1907-tõl a kassai állomás vezetõje. Elsõsorba a rétek és legelõk javításával, övéyzetük korszerû kezelésével, a hazákba õshoos füvek és a gyepesítés kérdéseivel foglalkozott. Egyik fõmûve az 1927-be megjelet A magyar talaj gyepesítése c. köyve volt. Elsõkét szorgalmazta a füvesherekeverékek hazai elterjesztését, vetésforgóba illesztését. Hatféle keveréket javasolt, melyek 20-féle kombiáció kialakításához ad lehetõséget, miáltal az állatok takarmáyozása szempotjából kedvezõbb összetétel biztosítható a tiszta herefélékkel szembe. Thaisz egyúttal a zöldmezõ-mozgalom egyik úttörõjéek tekithetõ be írta: a gyepesedés törvéyeit közvetleül a természettõl iparkodtam ellesi, ilyeformá az egész taulmáyom tisztá csak a magyar talajokból õtt ki, aak haszára is kívátam azt fordítai. Érdekesek tûik, vagy szomorúak yolc évtized távlatába, hogy a fûövés megromlása abba yilvául, hogy az évelõ, jó talajkötõ és jó legelõt szolgáltató õsi gyepfüvek kipusztultak vagy meggyérültek, és helyüket egyyári, rossz talajkötõ és rossz legelõt adó kóborövéyek foglalták el. A gyepekbe beálló változás olya agymérvû, hogy csak beható taulmáyok utá lehet megállapítai: melyek voltak ott az õsi gyepalkotó füvek. Már pedig a gyeptípusok megállapításáak emcsak tudomáyos becse, haem ige agy gyakorlati fotossága is va. Csakis eze az alapo lehet helyese osztályozi és miõsítei a legelõkek és a kaszálókak alkalmas vagy alkalmatla gyepeket. A gyep típusát aak a övéyek a evérõl szokás elevezi, amely ott a legagyobb tömegbe, mit vezérövéy fordul elõ. KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY KÖZLEMÉNY A évi saját termesztésbõl származó takarmáykukorica felvásárlási adatairól A kukoricatermelõkek a gaboapiaco jeletkezett zavarok elhárítása érdekébe hozott itézkedések értelmébe lehetõségük volt a évi termelésû takarméykukorica-termésüket felvásárlásra felajálai a GMS 96 Kft.-ek, 18 ezer Ft/toa áro a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Miisztérium ovember 19-i közleméyébe meghirdetett miõségi és egyéb feltételek teljesülése mellett. Az ajálattétel határideje: ovember 29. volt. A felvásárlás lehetséges összes meyisége toa. A GMS 96 Kft december 5-i összesítése szerit 5658 termelõ ajálott felvásárlásra takarmáykukoricát, összese ,26 toa meyiségbe. A GMS 96 Kft. közlése szerit a határidõ belül érkezett ajálatok émelyikéél még folyik az adategyeztetés, de a feti termékmeyiség értéke már em változik léyegese. FVM Sajtó DECEMBER 16

16 A marketig jeletõsége a gaboavertikumba A jó borak kell-e cégér? Az itt közölt széleskörû szakmai érdeklõdésre számottartó taulmáyt a szerzõ hozzájárulásával és szívességébõl adjuk közre. Köszöettel tartozuk Búvár Géza c. egyetemi docesek a KITE vezérigazgatójáak, e dolgozat szerzõjéek. A Szerk. Évszázados vita folyik arról, hogy a piaci sikerhez elégségesek-e a jó miõségû termékek vagy eek kiegészítésekét a jó termék fogyasztók felé törtéõ tálalása, a fogyasztók iformálása, a jó termék híre meyibe járul hozzá a piaci sikerhez. A probléma úgyayira valós volt, hogy közmodás is született. Nevezetese: Jó borak em kell cégér. Eze közmodás azo kevesek közé tartozik, amelyek, legalábbis ilye formába, em állják meg a helyüket. Napjaikba a piaci siker feltétele a jó miõségû termék, és az, hogy a poteciális fogyasztók tudatába is kialakuljo a meggyõzõdés, hogy az a termék jó. Ehhez pedig két út vezet: A fogyasztó saját tapasztalata A fogyasztó másoktól kapott (szerzett) iformációi AZ INFORMÁCIÓ-DÖMPING HATÁSA A FOGYASZTÓKRA Mai világukba a fogyasztók viselkedését gyakra a másoktól kapott iformációk határozzák meg. Az elmúlt idõszakhoz képest külööse. Napjaikra az iformáció-dömpig jellemzõ. Iformációt kapuk a TV-bõl, rádióból, újságokból, a legkülöbözõbb híradásokból, de a személyes iformáció-közvetítés eszközei is agyra yitották a lehetõségeket. A mobiltelefo, a fax, az lehetõvé teszi, hogy az ismerõsök szite bármilye távolságból, bármikor iformálják egymást. A fogyasztóak egy-egy termékrõl saját tapasztalatai kívül is számos léyeges iformációja va, amelyek másoktól származak. Ezek az iformációk agyságredjük és sokféleségük folytá már agyobb mértékbe befolyásolják a fogyasztó magatartását, viselkedését, mit személyes tapasztalatai. Ma már iformáció va az iformációról és arról is, hogy az iformációból alkotott értesülés mit jelet. Vagyis iformációs világukba maguk a külöbözõ iformációk öálló életre kelek és sokszor ige agy mértékbe elszakadak a valóságtól. Távolról sem a klasszikus reklám yújtotta iformációkról va csak szó. Ma már bárki hallhat arról, hogy az egyik miiszter felesége hogya készíti el a húslevest, hol vásárolja a keyeret és lehet értesülése arról is, hogy az általa preferált pékségbe hoa, kitõl veszik a lisztet és a szállító malom milye techológiával dolgozik. Eze iformációkból újabb következtetések jeleek meg, amelyek már az eredeti dolgoktól tejese elszakadak. Vagyis: már em arról szólak, hogy a pékségbe milye miõségû keyeret állítaak elõ, haem arról, hogy pl. az a techológia fracia eredete révé meyire felelhet meg a magyar ízlések, és mikét lehet az, hogy egy magyar miiszter fracia techológiájú keyeret eszik. Azaz redkívül sokoldalú, részletekbe meõ, és a termék olya oldalát is bemutató iformációk jutak el a fogyasztóhoz, amelyek em elsõdlegese jellemzik a terméket. Ez mid-mid befolyásolja a fogyasztó viselkedését. Pl.: em azért vásárol fracia keyeret mert az jó, haem mert egyik miiszterük is azt fogyasztja. Az iformációs világak ilye hatalmáról természetese lehet pozitív és egatív véleméyeket alkoti, figyelme kívül hagyi azoba em lehet. Külööse em lehet ezt a helyzetet figyelme kívül hagyi azo termékek tulajdoosaiak, akik termékeiket jó áro akarják a piaco értékesítei. MESTERSÉGESEN ELÕÁLLÍTOTT ANYAGOK AZ ÉLELMISZEREKBEN, TÚLZOTT HASZNÁLATUK HATÁSA A FOGYASZTÓK MAGATARTÁSÁRA Az élelmiszerkíálatra többé-kevésbé jellemzõ, hogy a termékek mesterségese elõállított ayagokat tartalmazak. Az a tedecia is tartós, hogy eze mesterséges ayagok háyada az élelmiszerekbe õ. Természetese ezekek az ayagokak a felhaszálását a törvéyek szabályozzák, így többé-kevésbé kotroll alatt állak, de éppe az iformáció-robbaás miatt a fogyasztók egyre többet hallaak arról, hogy részükre a természetestõl eltérõ módo elõállított élelmiszereket kíálak. Mivel a széles fogyasztói kör felkészültsége em elég ahhoz, hogy szakszerûe tudja megítéli eze mesterséges ayagok ártalmatlaságát vagy ártalmasságát, egyre szélesebb fogyasztói rétegekbe õ az elleérzés a mesterséges ayagok élelmiszerekbe törtéõ haszálatával szembe. Természetese az eze ayagokkal elõállított termékek jó tulajdoságairól a fogyasztók em akarak lemodai, így keresik azokat a termékeket, amelyekbe ezek a tulajdoságok természetes módo is jele vaak. De hogy valóba így vaak jele, azt csak másoktól kapott iformáció alapjá tudhatják meg. Így olya hivatalos vagy egyéb itézméyesített vizsgálatoktól, illetve taúsítváyoktól várak iformációt, amibe úgy godolják, megbízhatak. Aélkül, hogy eze fogyasztói magatartás helyességérõl bármiféle vitát yiták, egy dolog itt is leszögezhetõ: ha sikerese akaruk szerepeli a piaco, eze magatartást figyelme kívül hagyi em lehet DECEMBER

17 A MAGYAR BÚZA PIACI HELYÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRÓL A magyar mezõgazdaság egyik legagyobb terméke a búza. Ez is egy olya árucikk, amely a hazai és emzetközi piaco talál gazdára. Hogy eze a piaco a búza sikeres lehesse, ahhoz meg kell felelie a fogyasztók elvárásaiak. Továbbá tájékoztati kell a fogyasztót arról, hogy a magyar búza ige kedvezõ tulajdoságokkal redelkezik, és eze tulajdoságok megbízhatóak, tehát ezt a terméket érdemes megvásároli. Visszatérve az elsõ, bevezetõ rész godolatához, a búza sikeres piaci szereplése érdekébe is két dologra va szükség: A termék legye jó. Legye jól felismerhetõ sajátossága. Eltérje a többitõl, és midezt megbízhatóa tudja produ- káli. A fogyasztókba kedvezõ kép alakuljo ki a magyar búzáról. Tudatosítai kell, hogy milye tulajdoságokba jó, milye tulajdoságokba tud többet, és hogy a termék elõállításáak olya redszere mûködik, amely garatálja ezeket az elõyös tulajdoságokat. Vagyis em elég csak a jó termék elõállítása, haem a poteciális fogyasztóik tudatába ki kell alakítai azt a képet, amelyet a termékükrõl láttati szereték. MILYEN IS LEGYEN A MAGYAR BÚZA? A yugat-európai búzát jellemzõ Euro miõséget felülmúló sütõipari miõségû. Mideekelõtt fehérje tartalmába és a fehérjéek miõségébe jobb. Termesztési körülméyei és a termesztés elleõrzöttsége garatálja a termék káros ayagtól való metességét. A termék tárolása és a tárolás sorá törtéõ kezelése olya, amely biztosítja, hogy az emelt miõségi szite belüli változatok között is válogathat a vevõ, vagy épp a saját ízléséek megfelelõ keveréket kaphatja. A MAGYAR BÚZA PIACI POZICIONÁLÁSA Mely piaci szegmesekre pozícioálható tehát a magyar búza? Mideekelõtt a magyar keyérliszt-piacra, amely olya miõségû lisztet tud kíáli, amellyel adalékayagok felhaszálásáak miimalizálásával is lehetséges a keyérrel szembei közismerte magas magyar igéyt kielégítõ lisztet elõállítai. A magyar tésztaliszt-piacra. A magyar süteméyliszt-piacra. Midhárom piaci szegmesbe a fõ elõye a magyar búzáak, hogy a végtermékkel szembei magas magyar fogyasztói igéyek a búza geetikai tulajdoságaiból erededõe és em adalékayagok felhaszálásával elégíthetõk ki. A köryezõ országok lisztmiõséget javító piaci szegmeseire. Mideekelõtt Európába olya piaci szegmesekre, ahol a magas fehérjetartalom vagy a magas sikértartalom, illetve jó sikérmiõség az elvárás. És befejezésül egy modat: a magyar búzáak em szabad az ú. olcsó búza piaci szegmesét megcélozia. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES SZERVEZETEK A magyar ökológiai adottságok zömébe de em mideütt lehetõvé teszik, hogy kiváló miõséget tudjuk elõállítai. Ahol ezek a lehetõségek feállak, azt a termelõ körzetet a többitõl el kell külöítei és az itt termelt búzát megkülöböztetésül köye taulható márkaévvel célszerû elláti. Ez a búzaév lehet Pao búza. (Az eze körzetekbõl kimaradó területeke termelt búza zömébe a hazai takarmáyellátást szolgálja.) A Pao miõséget olya paraméterekkel kell jellemezi, amelyek a emzetközi búza-kereskedelembe is általáosak. Fölösleges vitatkozi a jeletõségé. A piaco olya értékkel kell jellemezi búzákat, amely szokásos is, és amit a búzakereskedõk érteek. A Pao miõséget elõállító program eve pedig a Pao Búza Program lehet. A megvalósításhoz vezetõ elsõ lépcsõ tehát a Pao miõséget termeli tudó körzetek, illetve termelõk elkülöítése az e miõséget eléri em tudóktól. Eek három célja va: Az egyik az, hogy valóba tudatosa folyhasso a miõségi búzatermesztés ott, ahol erre a lehetõségek adottak; A másik, az elõzõél talá fotosabb: a magyar búza vásárlóit meg tudjuk gyõzi arról, hogy a miõségi termelés Magyarországo szervezette, szabályok közé szorítva folyik; A harmadik cél, hogy egyértelmû legye a vevõkek: ha Pao miõségbe tartozó terméket keresek, hová és kikhez fordulhatak. Ez az elkülöülés meg kell hogy jeleje: A fajták miõsítéséél; A búza miõsítési osztályba sorolásáál; A piac árukategóriáiba. Ezek azért szükségesek, hogy: valós tartalma legye a márkáak; a vevõk ez alapjá felismerjék a kíált terméket; a vevõk hitét a márkába erõsítse az, hogy a külöbözõ országos itézméyek (fajtamiõsítés, szabváyügy, árutõzsde) komolya veszik és komolya támogatják e program sikerét. BIOLÓGIAI, AGROTECHNIKAI, MÛSZAKI FEJLESZTÉSEK ÉS A MARKETING SZEMPONTJAI A biológiai, agrotechikai és mûszaki fejlesztésekek jeletõsége a vevõ szempotjából teljese mást jelet, mit a termelõ szempotjából. A programhoz megfelelõ fajtákat kell emesítei, a program elvárása szerit kell vizsgáli, miõsítei és a termelésbe voás utá is folyamatosa elleõrizi, adott esetbe a em megfelelõ fajtát a programból ki kell DECEMBER 18

18 voi. Ez a vevõek azt üzei, azáltal megbízható a Pao márka miõsége, hogy: a emesítõ direkt erre a célra emesített fajtákat; az állami itézméy direkt e cél megvalósítását biztosítai tudó fajtákat vizsgál és miõsít, és ha termelésbe voás utá problémák derülek ki, akkor oa a em megfelelõ fajtákat kivoja. A program megvalósításához a termelõkek megfelelõ agrotechikát (termesztés-techológiát) kell alkalmaziuk. Az agrotechika sikeres alkalmazásáak két feltétele va: a termelõk ismerjék a szakszerû agrotechikai eljárásokat, a megfelelõ agrotechika betartásához a szükséges feltételek a termelõk redelkezésére álljaak. Hogy a termelõk ismerik a megfelelõ agrotechikát, arról a vevõket legikább az gyõzi meg, ha va olya szervezet, amelyik tudatosa foglalkozik ilye agrotechikai fejlesztésekkel, és eze fejlesztési eredméyeket eljuttatja a termelõkek. A kivitelezés feltételredszere két részre botható: a megfelelõ agrotechika fiaszírozása; a megfelelõ agrotechika végrehajtásához szükséges gépek beszerzéséek preferálása. Mivel a következõ fejezetekbe ezekrõl a kérdésekrõl esik szó, csak két kiemelt példát és eek marketig-összefüggését szeretém felvillatai. Az egyik példa: a termelés fiaszírozása sok ehézséget okoz ma a termelõkek, ezért az állam a termeléshez szükséges hitelekre állami garaciát vállal. Eek mértéke hektárokét 20 ezer Ft, és azt a célt szolgálja, hogy eze a termeléshez szükséges ayagokat vásároljo magáak a termelõ. Az elégséges agrotechika betartásáak ayagszükséglete viszot ezer Ft között va hektárokét. Ha az állam ilye mértékû bakhitelre vállala garaciát, az a fogyasztó felé azt üzeé, hogy az ebbe a programba részt vevõk biztosa végrehajtják a szükséges techológiát, hisze az állam a fiaszírozása szükséges mértékéig (40 50 ezer Ft/ha) biztosít garaciát. Ameyibe csak a felére hajladó, azt hiszem em kell részletezi, hogy ez a vevõ felé agyo rossz üzeet, agyjából az, hogy fiaszírozási okok miatt a techológia csak felemása va végrehajtva. A másik példa: közismert, hogy a búza több miõségi tulajdosága a teljes érésre alakul ki. Ha ezutá a betakarítása még várat magára, ez idõ alatt megázik a búza, vagy a betakarítás utái kezelése, tárolása szakszerûtle, miõsége romlik. A miõségi tulajdoságok megóvásáak optimális állapota akkor va, amikor a búzaszem elõször éri el a %-os edvességtartalmat, és az ezt követõ éháy ap. Tehát biológiai okai vaak aak, hogy a megkésett aratás jeletõs miõségi romlást okozhat, és ebbe az esetbe a meyiségrõl még em is beszélük. Így a miõségi megõrzéséek, a miõség garatálásáak feltétele a gyors betakarítás, amit csak megfelelõ kombájkapacitással lehet eléri. Ha a programba résztvevõket a megfelelõ kombájkapacitás biztosításához kormáyzati, baki, itegrátori segítségek kiemelt fiaszírozási feltételhez juttatják, ez a vevõek olya üzeet, hogy a programba részvevõk termékéek a miõségébe azért is bízhat, mert a legsérülékeyebb poto, a betakarításál redelkezhetek megfelelõ eszközökkel. A PROGRAMOT KISZOLGÁLÓ SZÉRÛ KONCEPCIÓJA A Pao miõségû búzát oda pozícioáltuk, ahol a piaci szegmes miõség-érzékey és egy magasabb szite ugya, de differeciált miõségeket is igéyelhetek. Ezek az igéye határozzák meg a szérû kocepcióját. Elsõ és legfotosabb: mide learatott tétel miõségét meg kell vizsgáli; a búzát a miõségi vizsgálat eredméye alapjá legalább 3 4-felé elkülöítve kell tároli; a külöbözõ miõségû búzát tároló silókat egymástól függetleül kell tudi kezeli. Természetese a hazai szérû-felfogás mellett agyo ehéz a feti igéyeket kielégítei, ezért a legfotosabb dolog e tekitetbe a jelelegi kocepció megváltoztatása. Ez azt jeleti, hogy az ezzel foglalkozó tudomáyos körök, tervezõk, beruházók is magukévá tegyék azt a felfogást, hogy: külöbözõ miõségû tételeket a bejövetelél el kell külöítei; külö kell tároli; képesek kell lei az elkülöített áruk differeciált kiszállítására. Ha ilye kocepció alapjá épülek vagy alakulak át a Pao Búza Program szérûi, a vevõek meggyõzõe bizoyíthatja, hogy valóba külöválasztott miõségû áruval redelkezik a programba részt vevõ termelõ. A PANNON GABONA PROGRAM AZ INFORMÁCIÓ-ÁRAMLÁSBAN Nem lehet eleget hagsúlyozi, hogy a megfelelõ miõségû áru magába em elegedõ a piaci sikerhez. A fogyasztókba tudatosítai kell azt a képet, hogy mi jó áruval redelkezük. Ezért a program megvalósításáak redkívül fotos potja az, hogy a legkülöbözõbb szitekrõl kiidulva a Pao Búza Programról olya iformációk jussaak el a hazai és külföldi vevõkhöz, amelyek részleteibe és sok oldalról megvilágítják a Pao Búza Program elõyeit és bizoyítják, hogy a Programba részt vevõk téyleg képesek olya miõségû áru elõállítására, amelyek a fetiekbe le vaak írva. Ehhez a következõ szitek megfelelõ hozzáállása szükséges: 1. a kormáyzatak vállali a kell a programot, hogy megfelelõ: ragot, állami segítséget kapjo DECEMBER

19 2. a külöbözõ kormáyzati vezetõkek ezzel kapcsolatba meg kell yilatkoziuk, és ki kell emeliük a program haszosságát, az egész társadalom szempotjából. (például: e programmal az a célja a kormáyak, hogy a magyar lakosság úgy kapjo jó miõségû keyeret, hogy abba túlzott meyiségû adalékayagot e kellje felhaszáli.) 3. szakmai társadalmi szervezetek; a termelés, kereskedelem, feldolgozás szakmai szervezetei programhoz való felsorakozása azért agyo fotos, hogy bizoyítsák a vásárlóak: a Program téyleges szereplõi ökét hajladók vállali a Program kötöttségeit, és társadalmi szervezeteik az ilye kötöttségeket em vállaló tagokat kizárják a Programból. A vásárló számára redkívül meggyõzõ, ha maga a termék-elõállítók közössége saját sorai között képes redet teremtei. Természetese tudatosítaiuk kell eze elhatározásukat és tevékeységüket is a vásárlókkal. 4. Kutatás-fejlesztési tevékeységet végzõk hozzáállása: a verseyképes termék elõállítása mögött agyo sok kutatási-fejlesztési tevékeység húzódik meg. Nehéz elképzeli verseyképes terméket megfelelõ kutató- és fejlesztõmuka élkül. Nem véletle, hogy a külöbözõ cégek elõszeretettel dicsekedek azzal, hogy egy-egy termékük kifejlesztése meyibe került, vagy hogy az árbevételük háy százalékát haszálják kutatás-fejlesztésre. A vevõk ebbe azt látják, hogy a termék jól átgodolt, jól kipróbált, és magas szellemi muka háyadot tartalmaz. Így a Pao Búza Program termékébe is érezi kell a vevõek, hogy komoly és céliráyos szellemi muka eredméye valósul meg. Ezért agyo fotos, hogy elkülöült Pao Búza kutatás-fejlesztési projektek mûködjeek akár a emesítés, akár az agrotechika, akár a gépesítésfejlesztés területé. A kutatási eredméyekek végrehajtható techológiába kell megjeleiük a termelõk felé. 5. Termelõk viszoya a programhoz: a termelõkek a programba való részvétel kötöttségekkel ját. Feltételei vaak, a feltételek elõteremtése em kis háyadba a termelõket terheli. A termelõk akkor támogatják és akkor meggyõzõ, hogy támogatják, ha a programba való részvétel elõyökkel is jár. Milye elõyök lehetek ezek? A fejlesztési fiaszírozási lehetõségekhez a program keretébe jutak hozzá. Állami támogatást kapak. Piaci biztoságuk ezáltal õ. Ez utóbbi hosszabb idõ alatt ható és évekét változó hatású. A vevõkek a piaci kíálat és a saját szükségletük összhagja vagy az összhag hiáyáak következtébe évrõl évre kisebb-agyobb mértékbe változik az igéye. Így, ha rövid távo vizsgáljuk a vevõigéyt, egy bizoyos miõségi szitû termék pozíciója a piaco évjáratokét külöbözõ. Lehetek évjáratok, amelyek ragyogóa, modhatám azt is, hogy túlzotta jól bizoyítják a miõségi termék elõyét, amely emcsak az árba jeleik meg, vaak esetek, amikor csak a jó miõségû termék adható el (lásd: évi búzatermést, amikor az alacsoy esésszámú búza eladhatatlaá vált). Más évjáratokba, amikor gyege a kíálat, vagy valami miatt, pl. új fogyasztó belépésével megövekszik a kereslet, a vevõk egedek az elvárásaikból, és elõfordul, hogy kis árkülöbségek alakulak ki külöbözõ miõségi kategóriák között. Volt már arra is példa, hogy egy gyegébb miõségû termék ára utolérte a fölötte lévõ miõségûét. Ezért kötöttségeket is jeletõ jobb miõségi terméket elõállító program piaci elõyeivel több év átlagába lehet számoli. Mivel a termelõkek évrõl évre gazdaságosa kell termeli, így a programba való részvétel egyéb, direktebb elõyei em elhayagolhatók. Pl.: kormáyzati támogatás, fiaszírozási segítség stb. Nem kevésbé fotos a termelõk meggyõzése arról, hogy számukra a program elõyös. Hasolóképpe a fogyasztók meggyõzése arról, hogy az ebbe a programba termelt termékbe bízhatak. ÖSSZEFOGLALÓ A magyar búza általába jó miõségû, de ics meg aak a tudatos garacia-redszere, hogy a rossz a jóval e keveredje; érés utá, majd a tárolás sorá e romoljo a miõség a vevõ igéyéhez igazítható legye. Tehát a majdem jóból kell jót csiáli Eél is fotosabb, hogy a magyar búzáak cégérre va szüksége! Tudatos és itézméyesített fejlesztés, termelés, elleõrzés redszere, és eek a vevõi-fogyasztói körbe való tudatosítása vezet eredméyre. Sokszor ezek az itézkedések em a termelõek, a termékek, haem a vevõek szólak. A vevõfogyasztó agy úr, elérése, befolyásolása csak a mai idõk hatékoy eszközeivel lehetséges. Eze téyek figyelembe vétele élkül pedig ics esélye a felemelkedésre a magyar búzáak. Búvár Géza KITE Rt., Nádudvar Ha redszerese hirdet szaklapukba, emcsak cégét, termékeit reklámozza, ismertségét öveli, haem hozzájárul a gazdasági kommuikáció; a szakmai tájékoztatás, tájékozódás, iformációáramoltatás szívoaláak kívát és szükséges emeléséhez, s szaklapukat is támogatja. A VETMA Kht. és a MAG Szerkesztõsége DECEMBER 20

20 EU Európai Uiós ágazati együttmûködési modell, a fraciaországi övéyolaj termékpálya itézméyei ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Uió tagjai országokét és ágazatokét is változatos termékpálya együttmûködési formákat és itézméyeket alakítottak ki. Külööse igaz ez Fraciaország esetébe, ahol jeletõs a múltja az ágazatokra specializált szakmaközi együttmûködésekek. Kutatómukám sorá megismerkedtem Fraciaország egyik legjobba szervezett termékpályájával, a övéyolaj vertikummal, melyek tapasztalatait modellértékûek tartom az EUcsatlakozásra készülõ országok számára. A termékpálya résztvevõiek együttmûködését törtéelmileg jeletõse befolyásolta a takarmáyozáshoz felhaszált fehérje-ellátás külsõ téyezõktõl való függõsége, valamit a Közös Piac agrárpolitikájához való alkalmazkodás eze ésszerû lehetõségéek felismerése. Napjaikba a termékpálya eredméyes mûködésébe a 2 millió hektáro olajövéyeket termelõ gazdaság mellett tárolással foglalkozó fõkét szövetkezet, valamit 5 feldolgozást végzõ szervezet érdekelt. Eze kívül jeletõs az ágazat gazdasági szerepe a 22 millió toa ipari keveréktakarmáy elõállításába a fehérjeforrások biztosításával. A kormáyzati szervezetekkel szorosa együttmûködve, kompromisszumok árá, évek sorá alakult ki az érdekegyeztetés redszere az EU dötési mechaizmusába, melyet mide alkalommal megelõz a emzeti érdekek összehagolása, és eek a folyamatak aktív résztvevõi az olaj- és fehérjeövéy termékpálya szervezetei. 1. BEVEZETÉS A termékpálya elsõ, egybe legrégibb szervezete, a Fehérje- és Olajövéyeket Termelõk Nemzeti Szövetsége (FOP), az 1950-es évekbe alakult, az olaj- és fehérjeövéyek termelõiek szakmai érdekképviseletét látja el. Eek a szervezetek a kezdeméyezésére hozták létre az 1957-be alapított CETIOM szakmaközi szervezetet, mely a övéytermelés alkalmazott kutatásaiak elterjesztésével foglalkozik és jeletõs a szerepe az ágazat verseyképességéek fokozásába. Mukájáak eredméyét mutatja, hogy a kilecvees évek végére a repce termésátlaga 1,5 toáról 3,2 3,5 toára emelkedett ba a fehérjeövéyek termelésével foglalkozó termelõk is létrehozták saját érdekképviseleti szakmai szervezetüket, az UNIP-ot, tevékeységük jeletõssé vált a luceraszárítás és a takarmáyborsó termelés területé. Az olajövéy-termelõk, felismerve a szakmaközi együttmûködés lehetséges elõyeit, 1978-ba megalakították saját szervezetüket, az ONIDOLT, melyek tagjai lettek a feldolgozók és kereskedõk is. Az ONIDOL rövid idõ alatt jeletõs eredméyeket ért el a vetõmagtermelés szervezése, a kereskedelem és a feldolgozás területé. Az eddig említett szervezetek o-profit alapo mûködek. Az elsõ profit-orietált szervezetet, a SOFIPROTEOL-t 1983-ba hozták létre, abból a célból, hogy pézügyi forrásokat biztosítsaak a termékpálya diverzifikálásáak fiaszírozására. Az elmúlt évekbe befizetett 1,3 milliárd fracia frakból jeletõs összeget haszáltak fel a biodízelipar, a takarmáyipar és a vetõmagipar fejlesztésére. A termékpálya szervezeteiek fiaszírozását a repcemag toákéti 3,32 euro összeg befizetése biztosítja. A sikeres együttmûködés eredméye, hogy jeletõse bõvült a termékválaszték a övéyolaj vertikumba az élelmiszer- és a takarmáyozási célú felhaszálás területé. A termékpálya résztvevõiek együttmûködéséek egyik sikertörtéete a biodízel elõállítása területé valósult meg. Két jeletõs kapacitású üzemet létesítettek a mitegy 200 ezer toa repce alapú üzemayag elõállítására, melyet maximálisa 5% meyiségbe lehet a hagyomáyos dízel olajhoz keveri. Az ehhez szükséges repcemagot az EU által szabályozott ugaroltatott földterületeke termelik meg. 2. TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS Az elmúlt harmic évbe az olaj- és fehérjeövéyek termelõi jeletõs erõfeszítéseket tettek a termékpálya szervezeti struktúrájáak kialakítására és mûködéséek megszervezésére. Az elsõ jeletõsebb lépések 1973-ba törtétek, amikor az amerikai szója-embargó bevezetése rádöbbetette a mezõgazdaság iráyítóit és az ágazat mide szereplõjét külööse a keverék-takarmáy elõállítókat és az állatteyésztõket, a övéyi fehérje-ellátás külsõ téyezõktõl való függõségéek veszélyeire és jeletõs gazdasági kockázatára. Talá ez is az oka aak, hogy a termékpályák közül itt beszélhetük a legjobb szervezettségrõl, beleértve a termelés és feldolgozás szite mide szereplõjéek részvételét. A külöbözõ idõpotokba létrehozott öt szervezet jól kiegészíti egymást a termékpályá, továbbá jeletõs hagsúlyt helyezek a fogyasztói igéyekhez való alkalmazkodásra, a köryezetvédelmi elõírások betartására. Az DECEMBER