A települési hősziget-intenzitás Kárpátalja alföldi részén 1

Átírás

1 A települési hősziget-itezitás Kárpátalja alföldi részé Molár József, Kakas Móika, Marguca Viola A települési hőszigetek kifejlődéséek vizsgálata az urbaizáció folyamatáak előrehaladásával párhuzamosa vált a meteorológia egyik fotos kutatási területévé. Ma már a hőszigetek agyvárosi jeletkezéséek taulmáyozása mellett a kisebb városok, sőt, falvak belterületé kialakuló hőtöbblet megismerése is előtérbe került. Kárpátalja településszerkezetéek a falusias-kisvárosias jellege, és a kisebb helységek hőtöbbletéek kevésbé széleskörű kutatottsága idokolta a jele vizsgálat témaválasztását. Kutatásaik fő célja: feltári a településméret és a hősziget maximális itezitása közötti összefüggéseket; ezek alapjá a települési hősziget itezitását a épességszám alapjá előrejelző empirikus modell kifejlesztése.. Szakirodalmi áttekités A települési hősziget a települések sajátos éghajlatáak az egyik legfotosabb összetevője. A településklíma eltérését a természetes köryezet éghajlati viszoyaitól a települési köryezet természetestől való eltérése határozza meg. Ez erőteljesebb a városok esetébe, így a városklíma testesíti meg a településklíma markásabb válfaját. A város klímájáak kialakításába sajátos szerkezete játssza a főszerepet: az épületek, útburkolatok jeleléte, a agy járműforgalom és az ezzel együtt járó jeletős légszeyezés. A városi éghajlat legfőbb, a makroklímától megkülöböztető tulajdoságaiak a sugárzási viszoyok módosulását, a légszeyezettséget és a légáramlatok sajátosságait tekithetjük. Ezek okozzák a városba a hőmérséklet, a légedvesség, a párolgás eltéréseit a köryezettől (Szász et Tőkei 997). A városi légtér eergia-bevételéek többlethője oa származik, hogy yáro az elpárolgásra fordított eergia kisebb, téle pedig a mesterséges eergia-bevitel számottevő. A hősziget itezitását a légáramlatok jeletőse befolyásolják, sőt szélcsedes időbe a hősziget maga idéz elő olya légkörzést, amely megakadályozza a hőmérsékleti külöbségek övekedését a város és köryezete között. A városi felszí eergiaforgalmába sajátos városi eergiaforrások is részt veszek, mit pl. ipari, közlekedési, fűtési üzemayag-felhaszálás, biológiai hő. A teljes sugárzási mérleghez viszoyítva az atropogé hőtermelések változó agyságú lehet a szerepe attól függőe, hogy a város milye éghajlati övbe fekszik, milye agy a épsűrűség és az egy lakosra jutó eergiafelhaszálás. A városi hősziget kialakulása szempotjából kedvező időjárási helyzetek tekithető az aticiklocetrum-helyzet, vagy a gyege légmozgással kísért aticikloperem-helyzet. Mikroklíma-romboló hatású az erős légáramlással, csapadékkal együtt járó cikloális időjárás. A mikroklímák kialakulásáak kedvező időjárási helyzetek ősz elejé és dereká a leggyakoribbak, míg tavasz közepé és yár elejé a legritkábbak. Az épületek között csökke a besugárzás, ami a horizotkorlátozással magyarázható. A falak és a vízszites felszí viszot hosszúhullámo sugározak egymás felé eergiát. Az ilye felszí hőmérséklete 5 6 C-kal is felülmúlhatja a szabadhorizotú felszíét. Továbbá, a A kutatást az Aray Jáos Közalapítváy a Tudomáyért támogatta.

2 falak szárazak, ics párolgási hőveszteségük, s a levegőek átadott hő mellett fokozott meyiség raktározódik beük is (Gajzágó 999). A városi (települési) és a természetes felszí eergia-háztartásáak eltéréseiből adódó jeleséget, ami miatt a városba (de esetleg a falusi jellegű települése is) általába magasabb a hőmérséklet, hőszigethatásak evezzük. A hősziget itezitását (ami em más, mit a belés a külterületek felszíe feletti hőmérsékletek külöbsége), api és évi járását meghatározza a többleteergia-bevitel időbeli változása és az időjárási helyzet. A legagyobb hőmérsékleti eltérés éjszaka mutatható ki, míg a legkisebb délelőtt. Reggel pedig a település akár hidegebb is lehet köryezetéél (Uger 992, Szász et Tőkei 997). A települések három agy orográfiai tájtípusba sorolhatók: völgyi, hegylábi és síksági. Az ideális városi éghajlat kialakulásáak a síksági típus kedvez legikább. Általáos törvéyszerűségek levoására ezek kutatása yújtja a legjobb alapot. Az első két esetbe a mezoklíma boyolultabb típusai fejlődek ki, mivel a mesterséges hatások érvéyesülését zavarják a változatos domborzati viszoyok (Uger 999). Ez idokolja, hogy a jele vizsgálatot Kárpátalja síkvidéki településeire korlátoztuk, bár a két éritett agyobb város, Mukács és Beregszász, hegylábközelbe fekszik. A hősziget-itezitás szoros kapcsolatba áll a település méretével, aak lakosságszámával. A hőszigeteffektus már ezerfős helységek esetébe is kimutatható. A mérések arra utalak, hogy a település és köryezete közötti hőmérsékleti eltérés maximuma 2 C-ra tehető (4. ábra). A vizsgálataikba bevot Mukács esetébe, például, a város épességszáma alapjá közel 6 C-os, Beregszászba 5 C-os maximális hőtöbblet várható. A hősziget-itezitás szempotjából em közömbös az sem, hogy milye a beépítettség: szellőse elhelyezett, alacsoy épületsor, vagy tömör, magas beépítés domiál. A hőmérséklet-külöbségek alakulását a meteorológiai téyezők közül elsősorba a szél és a felhőzet befolyásolja. A hősziget derült, szélcsedes időbe fejlettebb, mit borult időbe. Az erős szél em kedvez a hőtöbblet kialakulásáak, s meg is szütetheti a kialakult hőmérséklet-külöbséget. A települési hősziget erősségét fokozza, ha a kedvező időjárási viszoyok több apo át femaradak (Szegedi 2005). A városi hősziget detektálása évszázados múltra tekit vissza. Már az ókorba észrevették, hogy a városok levegője más, mit a vidéki levegő. A hősziget műszeres detektálása azoba csak a hőmérsékletmérés elterjedésével vált lehetővé. Az egyik első ilye jellegű vizsgálat Howard agol kémikus evéhez fűződik, aki 820-ba méréssorozattal igazolta Lodo belvárosáak a hőtöbbletét, amit átlagosa 3,7 C-ak talált (Szegedi 2002). A városklimatológiai kutatások azóta egyre szerteágazóbbakká váltak, amit a témába megjelet ezres agyságredű bibliográfia is igazol. Magyarországo a városi hősziget itezívebb vizsgálata viszoylag új keletű. A téma hazai úttörői, Réthly Atal és Probáld Ferec a múlt század második felébe Budapest városklímájával foglalkoztak. A közelmúltba is folytak a fővárosba ilye jellegű vizsgálatok, amelyeket az ELTE Meteorológiai Taszékéek szakemberei végeztek Bartholy Judit vezetésével. Mukáikba a Budapeste és az agglomerációba működő meteorológiai állomások adatait, illetve műholdas felszíhőmérsékleti adatokat dolgoztak fel (Bartholy 2000, Dezső et al. 2005). A vidéki városok közül Szeged hőszigetjelesége va legátfogóbba feltárva Uger Jáos mukásságáak köszöhetőe, aki a Szegedi Tudomáyegyeteme immár iskolateremtőek számít. Korábba a szegedi iskola városi és külterületi mérőállomások adataival dolgozott (Uger 996). Az utóbbi évekbe a hősziget térbeli sajátosságaiak a feltárására a város méreteiek megfelelőbb mobil járműves hőmérsékletméréseket alkalmazzák. Kutatásaik homlokterébe va a városi felszíparaméterekek a hőtöbbletre gyakorolt hatása (Uger et al. 2000). 2

3 A Debrecei Egyetem mukatársai Szegedi Sádor vezetésével, a Szegedi Tudomáyegyetem szakembereivel összehagolta folytattak a közelmúltba méréseket a városi hősziget jellemzőiek feltárására Debrecebe (Szegedi 2002). A mukacsoport az átlagos maximális hősziget-itezitást, a városi hősziget térszerkezetét és az eltérő beépítésiterülethaszálati viszoyok azokra gyakorolt hatását kíváta feltári Debrecebe. Vizsgálataikat később Debrecehez közeli kisebb településekre is kiterjesztették, hogy a településméret és a hősziget-itezitás közötti összefüggéseket alaposabba feltárhassák (Szegedi 2005). A mobil gépkocsis mérési módszert alkalmazták, amelyet a jele vizsgálat sorá mi is. Elemzéseik egyik érdekes újszerűsége az előző apok időjárási viszoyaiak a figyelembe vétele a települési hőszigetek erősségéek a magyarázatáál. Összefoglalva, a városklíma kutatások apjaikba elsősorba a hőszigetjeleségre, a levegőszeyezésre, és az optimális köryezet tervezéséhez szükséges összefüggések tisztázására összpotosítaak. 2. Vizsgálati módszerek A leírtakak megfelelőe tehát, a vizsgálataik szíteréül síkvidéki városokat és falvakat választottuk, ahol tisztábba jeletkezik a települési hőszigethatás. Kárpátalja délyugati, Magyarországgal határos része, amely az Alföld északkeleti peremét foglalja el, kitűő terepet kíált a vázolt célra. A terület felszíe 05 5 m tegerszit feletti magasságú lapos síkság, 2 m/km alatti szitkülöbségekkel (. ábra).. ábra. A települési hőszigetmérések útvoala (vastag piros voal), illetve azok földrajzi köryezete. A mérések által éritett városok agyobb, a falvak kisebb körökkel jelölve 3

4 Az útvoal kiválasztásáak másik fő szempotja az volt, hogy az külöböző méretű városokat és falvakat éritse. A városok közül hármat kapcsoltuk be a mérési programba: Mukácsot (82 ezer lakos), Beregszászt (26 ezer lakos) és Csapot (9 ezer lakos). Eze kívül tizekét falut éritettek a mérések, melyek épessége 0,4 és 9 ezer között változik (. táblázat). Természetese, szempot volt az útvoal bejárhatósága is. A méréseket féléve keresztül, 2006 jauár júiusába, félhavi redszerességgel végeztük, így összességébe 2 alkalommal jártuk be a kijelölt útvoalat. Az átlagosa 5 apos időszakoko belül a kokrét mérőapok kijelölése az időjárási viszoyok (igyekeztük kedvező feltételek, azaz derült égbolt és szélcsed, vagy gyege szél mellett méri), figyelembe vételével törtét. A mérőkörutat apyugta utá kb. két órával kezdtük, mivel a mérések átlagosa égy órát vettek igéybe, és a szakirodalom szerit a hősziget kifejlődése a legerőteljesebb 3 5 órával apyugta utá (Uger 996). Mérőutuk sorá gépkocsival végighaladtuk az előre megtervezett útvoalo. Útközbe a kijelölt bel- és külterületi mérési potokba (összese 84 ilyet jelöltük ki, 2. ábra) mértük a léghőmérséklet értékeit. Erre a célra digitális kijelzős elleállás-hőmérőt alkalmaztuk. A szezort az emberi komfortérzés szempotjából kiemelt,5 m-es magasságba helyeztük el, a gépkocsitól oldaliráyba 0,3 m-es távolságba, úgy, hogy a jármű hőhatását miimalizáljuk, ugyaakkor e okozzuk jeletős közlekedési kockázatot. A mobil hőmérsékletmérések problémája, hogy a megfigyelések em egyidejűek, és a hőmérséklet keresett térbeli változására szuperpoálódik aak az időbeli módosulása. Ezt, a debrecei és a szegedi kutatókhoz hasolóa, úgy tudtuk részbe kiküszöböli, hogy megismételtük a méréseket ugyaazo az útvoalo visszafelé végighaladva, összese közel 60 km-t téve meg alkalmakét. Az azoos potokba külöböző időbe mért hőmérsékleteket átlagolva kaptuk a mérések eszmei időpotjára voatkoztatott értékeket, amelyekből ily módo kiszűrtük a tredjellegű időbeli változások hatását. A mérések eszmei időpotjául a végpoti mérés idejét vettük, mivel ez egybe a többi pot megfelelőiek az átlaga is. 2. ábra. A települési hőszigetkutatás mérőpotjaiak az elhelyezkedése 4

5 A kapott adatokból számítottuk a vizsgált települések éritett részeiek a át. A féléves kutatási időszak lehetővé tette, hogy a hősziget-itezitásokat külöböző évszakokba, külöböző hosszúságú appalok eseté taulmáyozzuk. Az egyes mérésekre voatkozó települési hősziget-itezitások meghatározására külöböző módszerek kíálkozak, így: számítható, mit a belterületi és az adott településsel szomszédos külterületi mérőpotok (a mérések eszmei időpotjára átszámított) átlagos léghőmérsékletéek a külöbsége; meghatározható a belterületi mérőpot és az összes külterületi mérőpot (ugyacsak a mérések eszmei időpotjára átszámított) átlagáak a külöbségekét. Az első módszer mellett szól, hogy a települési hőtöbblet a közvetle természetes köryezetéhez viszoyítva va értelmezve. Hibaforrása viszot eek a számítási módak, hogy a közeli külterületi mérőpot maga is az eyhe légmozgás hatására kihúzódó hősziget hatása alá kerülhet. Ezt a hibalehetőséget mérsékli, ha viszoyítási alapkét az összes külterületi mérőpot átlagát vesszük. A települési hősziget átlagos maximális api itezitásáak a meghatározására is többféle megközelítés kíálkozik. Ez defiiálható, például: Az adott település mérőpotjai átlagos hősziget-itezitásáak a maximumakét. Az egyes mérések adott települése regisztrált maximális hősziget-itezitásaiak az átlagakét. A kétféle módszerrel számított települési hősziget-itezitások értékeiből kétféle módo előállított átlagos maximális api itezitások így égy, egymástól émileg eltérő eredméyt adtak. A égyféle átlagos maximális települési hősziget-itezitást a következő képletekkel számítottuk: 2 ( t Bij t Ki ) i= t I = max, 2 t t II III = i= max t Bij t Ki, ( t t ) Bij Ki i= = max, max t Bij t Ki i= t IV =, ahol t Bij a település j-edik belterületi mérőpotjába az i-edik mérés sorá az oda- és visszaúto mért hőmérsékletek átlaga, t Ki a településsel szomszédos külterületi mérőpotokba az i-edik mérés sorá az oda- és visszaúto mért hőmérsékletek átlaga, t Ki az összes külterületi mérőpotba az i-edik mérés sorá az oda- és visszaúto mért hőmérsékletek átlaga, i =, 2,, 2, j az adott település belterületi mérőpotjaiak a sorszáma, max az utáa következő kifejezések legagyobb értéke. 5

6 3. Eredméyek A méréssorozat által az egyes településeke detektált, a módszerekél leírt égyféleképpe számított átlagos maximális hősziget-itezitásokat az. táblázatba foglaltuk össze. A táblázat alapjá a vizsgált kárpátaljai síkvidéki települési hőszigetek alábbi sajátosságait figyelhetjük meg: A várakozásak megfelelőe, a legagyobb hőtöbbletek a épesebb és területileg is kiterjedtebb városokba jöttek létre: Mukácso eek értéke számítási módszertől függőe 2,4 2,6 C, Beregszászba 2,0 2,6 C volt. A két említett város hőszigetéek az átlagos maximális erőssége közötti külöbség kisebbek bizoyult, mit az a városok méretbeli külöbsége alapjá (82 ezer és 27 ezer lakos) várható volt. A közel azoos épességű Csap és Nagylucska hőtöbbletét összevetve, a városét találtuk agyobbak, főleg a hármas és a égyes módszer szerit számítva azt. A mérések igazolták, hogy a hősziget kifejlődése szempotjából ideális időjárási viszoyok között a falvakba is kialakul a hősziget. Eek itezitása a agyobb, több ezer fős településeke C körüli, az ezer fő alatti épességű kis falvakba pedig 0,5 C közelébe volt.. táblázat. A méréssorozat által az egyes településeke detektált, eltérő módszerekkel számított, átlagos maximális hősziget-itezitások: I az egyes belterületi és az adott településsel szomszédos külterületi mérőpotok léghőmérséklete külöbsége átlagáak a maximuma; II az egyes belterületi és az adott településsel szomszédos külterületi mérőpotok léghőmérséklete maximális külöbségeiek az átlaga; III az egyes belterületi mérőpotok és az összes külterületi mérőpot átlagos léghőmérséklete külöbsége átlagáak a maximuma; IV az egyes belterületi mérőpotok és az összes külterületi mérőpot átlagos léghőmérséklete maximális külöbségeiek az átlaga. A épességi adatok forrása: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal (2003) A település eve Átlagos maximális I, C Átlagos maximális II, C Átlagos maximális III, C Átlagos maximális IV, C A jelelévő lakosság, 200 Beregszász 2,0 2, 2,4 2, Makkosjáosi 0,4 0,6 0,6 0, Gát 0,7 0,8 0,6 0,7 308 Alsókerepec -0, -0, 0,0 0,0 922 Mukács 2,4 2,6 2,4 2, Várkulcsa,0,,2, Nagylucska,0,2,, Mezőterebes,5,6,0,0 338 Csogor 0,9,0 0,9, Nagydobroy 0,8,0,2, Kisdobroy 0,8,0 0,8,0 863 Dimicső I 0,5 0,5 0,2 0,2 250 Dimicső II 0,3 0,3 0, 0, 50 Cservoa 0,4 0,7 0,5 0,7 864 Tiszaásváy 0,5 0,5 0,6 0,6 852 Csap,2,3,8,

7 A vizsgálatok következő szakaszába a települési hőtöbblet és a településméret összefüggésével foglalkoztuk. Céluk a két változó kapcsolatát kifejező empirikus modell kifejlesztése volt. Az elemzésből kihagytuk azokat a településeket, amelyekek csak a peremé végeztük méréseket, és a közpotját a mérőút voala em éritette. Ezek: Alsókerepec, Cservoa és Tiszaásváy. A épességszám és a hősziget itezitása közötti kapcsolatot a szakirodalom emlieáriskét jellemzi. Egyes szerzők, így Oke és Park (Uger 992), a lakosságszám logaritmusá, mások a egyedik gyöké (Szász et Tőkei 997) keresztül fejezték ki a települési hőtöbblet értékét. Az optimális közelítésre törekedve, többféle módszert kipróbáltuk a külöbözőképpe előállított települési maximális hőszigetértékek lakosságszámtól való függéséek a modellezésére, amelyek közül itt csak a legsikeresebbeket mutatjuk be. A választást segítette a égyféle átlagos maximális települési hősziget-itezitás értéke, illetve a települések lakosságszáma, aak külöböző kitevőjű gyökei és tízes alapú logaritmusa korrelációs együtthatóiak (r) az összevetése. A számítások alapjá megállapítottuk, hogy legikább a égyes módszerrel előállított átlagos maximális hőszigetértékek korrelálak a épességszámok egyedik gyökeivel és tízes alapú logaritmusaival. Meghatároztuk az említett, legerősebbe korreláló értékek összefüggését leíró regressziós egyeleteket. Az eredméy az átlagos maximális települési hősziget-itezitást a lakosságszám (P) függvéyébe szolgáltató alábbi képletek: t = 0,2 4 IV P 0,48 és t IV = 0,99 lg( P) 2,29. Midkét képlet azt feltételezi, hogy a hősziget-itezitás átlagos értéke egy bizoyos épességszám alatt 0, sőt, ha azt szigorúa alkalmazzuk, akkor egatív értékeket vesz fel. Az első modell szerit a hősziget kialakulásához szükséges miimális épességszám 206 fő, a másodikak megfelelőe 33 fő. Azoba ics okuk feltételezi, hogy a hősziget kifejlődéséek bármiféle, a ullától eltérő, elméleti alsó épességi határa léteze. Így, fotosak tartottuk egy olya modell kifejlesztését is, melyek grafikoja a ulláál metszi az X tegelyt, vagyis az atropogé eredetű hőtöbblet megjeleését a agyo kis épességszámokál is jelzi. Törekvéseik eredméye a 3 t IV = 0,07 P képlet lett, melyek grafikoja áthalad az origó, viszot a mért átlagokhoz való illeszkedéséek a jósága valamelyest elmarad a feti kettőtől (az R 2 =0,85 szembe a feti regressziós egyeletek 0,88-as értékével). A vizsgált települések épességszámáak és az átlagos maximális hőtöbbletéek az összefüggését a 3. ábra mutatja. 7

8 C y = 0.99lg(P) R 2 = épességszám 3. ábra. A vizsgált kárpátaljai települések épességszámáak (vízszites tegely, logaritmikus skála) és az átlagos maximális hőtöbbletéek (függőleges tegely, C) az összefüggése. A bal felső sarokba az átlagos maximális hősziget-itezitást a lakosságszám tízes alapú logaritmusá keresztül kifejező empirikus formula látható a voatkozó R 2 -értékkel. A feltűtetett egyees az egyelet regressziós egyeese A következő lépést a méréssorozat sorá feltárt maximális hőtöbbletek eloszlásáak a vizsgálata jeletette, melyek értékeit településekét a 2. táblázat tartalmazza. A maximális hősziget-itezitások számítását kétféleképpe végeztük: a településsel szomszédos külterületi mérőpotokhoz (a táblázatba I-sel jelölve), valamit az összes külterületi mérőpot átlagához viszoyítva (a táblázatba II-sel jelölve). Itt az alábbi fő sajátosságok emelhetők ki: A legagyobb megfigyelt hőtöbbletek, em meglepő módo, a városokba jeletkeztek. Ezek értéke Mukács és Beregszász esetébe közel azoosak, 5,5 C körüliek bizoyult, ami meglepő a két város közötti több mit háromszoros épességbeli külöbséget figyelembe véve. A szakirodalomi adatokkal viszot, amelyek egy Mukács-, illetve Beregszász-méretű európai városba kialakuló maximális hősziget-itezitást megfelelőe 6 és 5 C körülire teszik (Szász et Tőkei 997), a két érték jó egyezést mutat (4. ábra). Csap esetébe jeletős a két számítási módszerrel meghatározott maximális hőtöbblet eltérése. A fet hivatkozott szakirodalmi adatokhoz a agyobb, 4 C-os érték illeszkedik jobba. A agyobb, éháy ezer lakosú falvakba detektált hőszigetek csúcsértékei jó összefüggést mutatak a épességszámuk logaritmusával, illetve más szerzők méréseivel (4. ábra). A kis falvakba jeletkező hőszigetek maximumai többyire 2 C közé esek. A legtöbb települése a maximális hőtöbbleteket a jauár 24-i mérés alkalmával rögzítettük, amikor a hősziget kifejlődéséek mide feltétele ideálisa alakult: markás aticiklo a Kárpát-medece térségébe, derült égbolt, tiszta levegő, szélcsed, hóborította felszí. 8

9 2. táblázat. A méréssorozat által az egyes településeke detektált, eltérő módszerekkel számított, maximális hősziget-itezitások: I az egyes belterületi és az adott településsel szomszédos külterületi mérőpotok léghőmérséklete külöbségéek a maximuma; II az egyes belterületi mérőpotok és az összes külterületi mérőpot átlagos léghőmérséklete külöbségéek a maximuma A település eve Maximális I, C A maximum megfigyeléséek a dátuma Maximális II, C A maximum megfigyeléséek a dátuma A jelelévő lakosság, 200 Beregszász 5,7 jauár 24. 5,4 jauár Makkosjáosi 2,3 jauár 24.,8 május Gát 2,0 május 2.,9 júius Alsókerepec 0,8 május 8. 0,6 március Mukács 5,5 jauár 24. 5,4 jauár Várkulcsa 2,5 jauár 24. 3,5 jauár Nagylucska 3,2 jauár 24. 2,2 júius Mezőterebes 3,4 jauár 24. 2,0 jauár Csogor 2,6 jauár 24. 2,0 február Nagydobroy 2,4 jauár 24. 2,2 júius Kisdobroy 2,2 júius 3.,8 júius Dimicső I,7 júius 3.,5 jauár Dimicső II,3 júius 3.,3 jauár Cservoa,4 jauár 7.,8 február Tiszaásváy,3 május 8.,8 jauár Csap 2,6 jauár 24. 4,0 jauár ábra. A lakosok száma (vízszites tegely, logaritmikus skála) és a hősziget itezitásáak észlelt maximuma ( T v-k(max), függőleges tegely) közötti kapcsolat észak-amerikai, európai és kárpátaljai településeke a regressziós egyeesekkel (alapábra: Szász et Tőkei 997) A maximális hősziget-itezitás empirikus modelljéek a kifejlesztéséhez szité meg kellett találuk az azt és a épességszámot leíró legjobba korreláló mutatókat. A legjobb 9

10 összefüggést a szomszédos külterületi mérőpotokhoz viszoyítva defiiált maximális hőtöbblet, illetve a lakosságszám köbgyöke és egyedik gyöke mutatta. Ezeket felhaszálva a következő összefüggéseket kaptuk: t = 0,2 3 P 0,8 és max + 4 t = 0,34 P 0,06. max + Összefoglalás A kutatás fő eredméyeit az alábbiakba foglalhatjuk össze: A legagyobb, maximális kifejlődésükkor átlagosa 2 2,5 C-os hőtöbbletek a épesebb és területileg is kiterjedtebb városokba, Mukácso és Beregszászba jöttek létre. A mérések igazolták, hogy a hősziget kifejlődése szempotjából ideális időjárási viszoyok között a falvakba is kialakul a hősziget. Eek átlagos itezitása a agyobb, több ezer fős településeke C körüli, az ezer fő alatti épességű kis falvakba pedig 0,5 C közelébe volt. A települési hőtöbbletek átlagos maximális értéke jó illeszkedésű, a épességszám logaritmusára, vagy külöböző gyökeire épülő empirikus modellekkel közelíthető. A legagyobb megfigyelt hőtöbbletek értéke Mukács és Beregszász esetébe közel azoosak, 5,5 C körüliek bizoyult, ami meglepő a két város közötti több mit háromszoros épességbeli külöbséget figyelembe véve, viszot a szakirodalomi adatokkal jó egyezést mutat. A kisebb települések maximális megfigyelt hősziget-itezitása ugyacsak összhagba va más szerzők adataival. A maximális hőtöbbletet legjobba leíró empirikus modelleket a lakosságszám köbgyökét és egyedik gyökét felhaszálva sikerült felállítai. Irodalomjegyzék Bartholy J., 2000: Estimatio of the urba heat islad effect for Budapest. I: Proceedigs of 3rd Europea Coferece o Applied Climatology. CNR IATA Istitute of Agrometeorology ad Evirometal Aalysis for Agriculture, Pisa. CD-ROM. Dezső Zs., Bartholy J., Pográcz R., 2005: Satellite-based aalysis of the urba heat islad effect. Időjárás, Vol. 09. No Gajzágó L., 999: Mikroklímák városi köryezetbe. I: I. Városklimatológiai Mukaértekezlet. OMSZ, Bp Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal (Закарпатське обласне управління статистики), 2003: Населення Закарпатської області (Статистичний збірник). Ужгород. 64 p. Szász G., Tőkei L. (szerk.), 997: Meteorológia mezőgazdákak, kertészekek, erdészekek. Mezőgazda Kiadó, Bp. 722 p. Szegedi S., 2002: A városi köryezet kutatása: városklíma mérések Debrecebe. Debrecei Szemle, X. évf. 4. szám. Debrecei Szemle Alapítváy, Debrece Szegedi S., 2005: Települési hősziget-mérések jellegzetes méretű alföldi településeke. Debrecei Földrajzi Disputa. Debrece Uger J., 992: Diural ad aual variatio of the urba temperature surplus i Szeged, Hugary. Időjárás 96, No Uger J., 996: Heat Islad Itesity with Differet meteorological Coditios i a Medium-Sized Tow: Szeged, Hugary. Theoretical ad Applied Climatology. Spriger Verlag, Austria Uger J., 999: A szegedi városklímakutatás eddigi eredméyei. I: I. Városklimatológiai Mukaértekezlet. OMSZ, Bp Uger J., Bottyá Zs., Sümeghy Z., Gulyás Á., 2000: Urba heat islad developmet affected by urba surface factors. Időjárás, Vol. 04. No