csz24_csz12 skandi.qxd :57 Page 1 CIVIL SZEMLE

Átírás

1 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

2 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi László, Kirscher Péter, Kuti Éva, Marschall Miklós, Miszlivetz Ferec, Nagy Ádám, Németh Ferec Szer kesz tõ ség/editors Fõszerkesztõ/Editor i Chief Ro vatszerkesztõk/editors Olie szerkesztő/olie Editor Nizák Péter Bartal Aa Mária (Elméletileg) Csogor Aa (Társadalom és állam) Kákai László (Kitekités) Kiyik Margit (Kitekités) Márkus Eszter (Elméletileg) Péterfi Ferec (Közösségek és civil társadalom) Sebestéy Istvá (Világ-ézet) Bod Levete Cikkjavaslatokat, ötleteket, véleméyeket a titkar@civilszemle.hu címre váruk. Elõfizethetõ a címe. Együttmûködõik/Co-operators Civil Szemle Alapítváy ÚJ MANDÁTUM KÖNYVKIADÓ Budapest, Fracia út 33. Tel./fax: (+36-1) szerkesztoseg@civilszemle.hu Felelõs kiadó Németh Istvá Lapterv Zátoyi Tibor Fotó Halász Ivá Tördelőszerkesztő Rácz György Készült a Káai yomdába Felelõs vezetõ Káai József ISSN

3 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 3 TARTALOM ELMÉLETILEG Kollár Adrás: A MEGYESZÉKHELYEK CIVIL SZERVEZETEINEK VIZSGÁLATA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL GYŐR MEGYESZÉKHELYRE 7 Gyorgyovich Miklós: FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI CIVIL SZERVEZETEK VIZSGÁLATA EGY ERNYŐSZERVEZETRŐL KÉSZÜLT ESETTANULMÁNY ALAPJÁN 21 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Galambos Attila: CIVILEK AZ ISKOLÁBAN A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK FELDOLGOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖZOKTATÁSBAN 35 Koltay Elvira: LAKÓPARKOKBAN MŰKÖDŐ CIVIL/NONPROFIT SZERVEZETEK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN 46 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Sebők Dóra Valéria: AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 61 VILÁG-NÉZET Tiia Radma-Liiv Daimar Liiv Ülle Lepp: A KORMÁNY ÉS A CIVIL SZEKTOR VISZONYÁNAK INTÉZMÉNYESÍTÉSE: AZ ÉSZT PAKTUM 75 MELLÉKLET Adrássy Lászlóé Galamb Veroika: UTÓSZÓ A CIVIL SZEMLE KÜLÖNKIADÁSA SZÁMÁRA 101 SZERZÕINK 107

4 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 4

5 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 5 TISZTELT OLVASÓK A Civil Szemle ismét redhagyó számmal jeletkezik. A szerkesztőség úgy dötött felvállalvá egyik alapvető célját, hogy a Szemle jele számába fiatal, reméy - teljes kutatójelöltek, a civil társadalom kérdései irát érdeklődő egyetemisták, PhDhallgatók írásai számára biztosítuk bemutatkozási, megjeleési lehetőséget. A szerkesztőség felvette a kapcsolatot a Magyary Zoltá Közalapítváy illetékeseivel, és kiválasztotta a szervezet Humá erőforrás fejlesztése a civil szektorba című programja ösztödíjasaiak legjobb mukáit. Ezeket az írásokat adjuk most közre, kiegészítve egy érdekes emzetközi taulmáyal, mely az észt kormáyzati civil kapcsolatok itézméyéről szól. A Civil Szemle szerkesztősége CIVIL SZEMLE 2010/3 5

6 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 6

7 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 7 ELMÉLETILEG A MEGYESZÉKHELYEK CIVIL SZERVEZETEINEK VIZSGÁLATA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL GYŐR MEGYESZÉKHELYRE Kollár Adrás Bevezető Törtéetiségébe szemlélve a hazai civil társadalom első igazi virágkora 19. századra tehető, mivel a megkésett polgári fejlődés következtébe a civil társadalmat éltető polgári rétegek csak a 19. századtól váltak meghatározó szereplőivé a közügyekek, a politikai éltet formálásáak valamit a hazai civil szektorak. A kutatás alapvető feltevése volt, hogy az ország megyeszékhelyeiek civil-oprofit rész-szektorai az eltérő igéyek, gazdasági, társadalmi és kulturális külöbségek, valamit az állampolgári aktivitás mértéke miatt em csak számbeli, haem miőségbeli eltérések is vaak az egyes megyeszékhelyek illetve országrészek civiloprofit szerveződései között. A miőségi eltérések egyik léyeges mutatója a civil aktivitás, melyek mérőszáma a locatio quotiet, mely megmutatja, hogy megfelelő aráyba részesül-e az adott terület a oprofit szervezetek számából, vagyis, hogy a szervezetek száma a épességhez viszoyítva alul- vagy felülreprezetált. 1 A civil aktivitás statisztikailag mérhető számadatai mellett, a fogalom tartalmazza a társadalomtörtéeti hagyomáyok, a helyi kultúra, a redezvéyek és a lakosok, valamit a közigazgatás érdekeiek és iovációs készségéek jeletős részét. CIVIL SZEMLE 2010/3 7

8 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 8 ELMÉLETILEG Ameyibe a civil-oprofit szektort időbe és térbe vizsgáljuk, ige eltérő értékeket és folyamatokat figyelhetük meg. A dualizmustól, a második világháború időszakáig a szabad királyi városok, törvéyhatósági jogú városok, majd később megyeszékhelyek a magyar civil-oprofit szektor alappillérei voltak. A szabad királyi városok, törvéyhatósági jogú városok, megyeszékhelyek a magyarországi településszerkezetbe kiemelkedő szerepet töltöttek be. Gazdasági, társadalmi, közigazgatási szerepük ezért meghatározó em csak az ott élő emberek, haem egy egész megye számára, gazdasági és társadalmi aktivitásuk mértékét befolyásol(hat)ja földrajzi elhelyezkedésük. A redszerváltás éveibe a társadalomföldrajzi kutatások a piacgazdasági áttérés következméyeképpe az ország duális szerkezetét vázolták fel: egy erősödő, fejlettebb yugati, valamit egy gazdasági erőforrásokba gyegébb, leszakadó keleti országrész képébe. A kutatók a duális szerkezet kialakulásáak problémakörét elsősorba a területileg eltérő polgárosodás mértékével hozták összefüggésbe, és megállapították, hogy a yugati régiók megyéit és közpoti településeit a piacgazdasági és társadalmi folyamatok agyobb itezitással formálták. Midezek következtébe a 80-as évekbe megidult polgárosodási folyamat aktívabb társadalmi felelősségvállalást, a civil aktivitás agyobb fokú elterjedését vota maga utá. A kilecvees évek elejé a hazai oprofit szektort egyértelműe a fővárosi domiacia jellemezte, a redszerváltás utá keletkezett civil-oprofit kutatások kevésbé foglalkozak a megyeszékhelyeke törtéő civil-oprofit folyamatokkal, oha a statisztikai elemzések kimutatták, hogy a kilecvees évek közepétől Magyarországo a oprofit vidéki városi jeleséggé vált. (Bartal, 2005a:248) Vajo e jeleség megőrizte-e aktualitását egésze apjaikig, vagy a civil aktivitás a kiegyelítődtés felé mozdult el, külööse az elmaradott térségek fejlesztéséek, illetve civil szervezeteiek erősítéséek hatására? Igaz-e, hogy a yugati fejlettebb megyékbe magasabb-e a civil aktivitás? A kutatás céljai és hipotézisei A kutatás célja átfogó statisztikai elemzést végezi Magyarország megyeszékhelyeiek civil-oprofit szektorába végbemet változásokról apjaikig. A taulmáyba kiemelt fotossággal kezeltem Győr megyeszékhely civil-oprofit szektoráak vizsgálatát, eek érdekébe a lehető legteljesebb törtéeti-statisztikai feldolgozást készítettem a városról. A dolgozat további célja volt, hogy Győr megyeszékhely civil-oprofit szervezeteiek kapcsolatát külöböző dimeziók meté feltérképezze. A kapcsolatelemzés célja, hogy behatóbba vizsgáljo egy statisztikailag civil szerveződésekbe közepese aktív várost, aak érdekébe, hogy az aktivitás fogalmára mikro szite is magyarázatot találjuk. A vizsgálat gyakorlati célja, hogy haszos iformációkat szolgáltasso Győr város civil szerveződéseiek, valamit a kutatás adatait felhaszálva 8 CIVIL SZEMLE 2010/3

9 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 9 ELMÉLETILEG további kocepciókat alkothassaak a közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és a Győr-Moso-Sopro megyei Civil Szolgáltató Közpot. A kutatás hipotézisei: 1. Győr yugati elhelyezkedéséből és regioális közpoti szerepéből adódóa a városba a polgárosodás és a gazdasági fejlődés előbb idult be, mit más a Duától keletebbre elhelyezkedő vármegyékbe, feltételeztem, tehát hogy a polgárosodási folyamatok által a város civil társadalma aktívabb volt és ebből kifolyólag több civil szervezetet hoztak létre az 1800-as évek végé. 2. Az első hipotézisemből következőe feltételeztem, hogy a redszerváltás utá is megmaradt az ország civil szektoráak területi megosztottsága, vagyis a szervezetek számáak alakulásába az 1990-es évek utá is kozerválódott a yugatkelet iráyú megosztottság, illetve az alacsoyabb-magasabb civil aktivitás. 3. Úgy vélem, Győr város kapcsolathálózatába éháy kiemelkedő, cetrális szervezetet találuk a szociális, egészségügyi, oktatás területé. Valamit feltételezem, hogy a civil szervezetek hálózatai tevékeység típusokét csoportokat alkotak, és a tevékeység típusok között jóval ritkább a hálózati kapcsolódások száma. 4. Feltételeztem, hogy a győri civil-oprofit szervezetek közül a kapcsolathálózatok egyes dimezióba (ismertség, iformációs, istrumetális, trazakciós, tekitély és befolyás hálózatok) azo szervezetek domiálak, melyek magas bevétellel redelkezek, valamit több alkalmazottat foglalkoztatak, vagyis az elit szervezetek képezik a szektor magas aktivitású szervezeteit. Polgárosodás és civil szektor a századfordulótól 1932-ig Civil aktivitás a századforduló A társadalmi öszerveződés első statisztikai mérésére 1878-ba került sor, amikor is összeírták a magyarországi egyleteket és társulatokat (Vargha, 1880). Az összeírásba 3995 egylet szereplelt. 2 A szabad királyi városok és a székesfőváros épessége 1878-ba az ország akkori lakosságáak 6%-át alkotta, eek elleére az egyletek egyede (23.7%) e városokba kocetrálódott. Elmodható tehát, hogy a dualizmus idejé az aktív egyleti élet a városokba kocetrálódott, melyek okai a városi polgárosodásra vezethetők vissza. A városok épességéek átlagosa egyegyede volt valamely egylet tagja, a civil aktivitás kimagasló volt Soproba, ahol a lakosság 57%-a, illetve Budapeste és Pozsoyba is közel 50%-a volt egylettag. A locatio quotiet átlaga a szabad királyi városokba 1.1 volt, bár ige agy eltérés található az egyes városok adatai között. CIVIL SZEMLE 2010/3 9

10 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 10 ELMÉLETILEG 1. táblázat. A civil aktivitás mutatói 1878-ba (aktív szabad királyi városok) egylet szám átl. tagszám locatio quotiet város épesség tagok Maros- Vásárhely ,43 Kolozsvár ,17 Gy r ,09 Komárom ,92 Pozsoy ,66 Sopro ,59 Debrece ,14 Budapest ,92 Újvidék ,75 Temesvár ,67 Szabadka ,29 Forrás: Varga Gyula: Magyarország egyletei és társulatai 1878-ba OSZKKSH (1880). Saját számítások alapjá. A táblázat adatai alapjá jól látható, hogy a civil aktivitás idexe Marosvásárhelye a legmagasabb, majd ezt követik Kolozsvár és Győr, valamit Komárom és Pozsoy városok adatai. Az öt legaktívabb város közül égybe a lakosság száma em haladja meg a főt, az aktívabb civil öszerveződés ebbe az időbe kisvárosi jeleségek bizoyult. Közepesek mutatkozott a civil aktivitás Pécsett, Selmec és Bélabáyá valamit Budapeste. Ugyaakkor alacsoy civil aktivitás volt kimutatható Szabadka, Zombor és Kecskemét városokba. Ameyibe a megyék és székhelyeik aktivitási adatit vetjük össze, az látható, hogy az öt legaktívabb megye és az öt legaktívabb szabad király város közül csak egy egyezést találuk Győr vármegyét és Győr szabad királyi várost. Eek lehetséges oka, hogy Győrt a kiegyezés gazdaságilag ige kedvező helyzetbe találta. A kiemelkedő gazdasági helyzethez az előyős földrajzi köryezet (bőséges ipari víz, Bécs, Budapest és Pozsoy közelsége, és a több iráyú vasúti kapcsolat) ömagába még em bizoyult vola elegedőek, kellett hozzá a polgári metalitás is. A polgári jellegű gazdasági beruházásokat egy tudatos ipart pártoló várospolitika is támogatta. A polgárosodás legalapvetőbb feltétele volt, hogy kialakuljo egy rugalmas vállalkozói magatartás, mely sikeres cselekvési mitát biztosít. Győrbe 19. század elejé a gazdasági elitet kizárólag a terméy- és állatkereskedők, a ház- és a földbirtokosok alkották, addig ez az aráy a századforduló közepére csökkeések idult és egy új ipari vállalkozó réteg volt kialakulóba. A győri társdalom fejlődését gazdasági erejét alátámasztja az 1871-es adózók listája, melybe megfigyelhető, hogy a legtöbbet adózók között a földbirtokosok sokkal kevesebbe szerepelek, mit Debrece, Pécs, Kaposvár vagy Esztergom esetébe. 10 CIVIL SZEMLE 2010/3

11 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 11 ELMÉLETILEG A Moarchia felbomlása utá a polgárosodási tred töretleül folytatódott, a korszakba a kisebb gyáriparosok, kiskereskedők és a fogyasztási ágazatokba tevékeykedők küzdötték fel magukat a gazdasági elit és a polgárság soraiba. Ez a folyamat mely Győrt a régió gazdasági, igazgatási és kulturális közpotjává tette, észrevehetőe megövelte a szellemi foglalkozásúak létszámát, és a polgárság létszámát is. Ez a választásra jogosultak számába, és választói aktivitásukba is visszatükröződött. Az 1905-be redezett választásoko a 2181 jogosult polgárból 1760 (81%) részt vett a választáso, mely szité a polgárság társadalmi felelősség vállalását támasztja alá. (Szakál, 1994:28 38) A civil aktivitás területi elredeződésbe em figyelhető meg kelet yugat iráyú dichotómia. A kiemelkedő illetve aktívabb egyesületi élettel redelkező megyék két gócpotba találhatóak, az egyik ilye az akkori Magyarország északyugati országrész középső részé, a másik pedig délkelete található. A legikább aktív városok a délkeleti és az yugati országrészbe kocetrálódtak. Civil aktivitás a két világháború között A két világháború közötti időszakba, az 1878-as állapotokhoz képest a 3,6-szorosára őtt az egyletek száma (14365), míg az ország területe és lakosságáak létszáma 2/3-val csökket. A locatio quotiet országos átlaga egyed évszázad alatt gyakorlatilag változatla maradt, aak elleére, hogy megháromszorozódtak a szervezetek az ország jelelegi területé, de a jeletős területi külöbségek em egyelítődtek ki a civil aktivitást vizsgálva. Ekkor az öt legaktívabb megye közül égy a yugati országrészbe volt található (Vas, Sopro, Győr, Moso és Pozsoy valamit Baraya megyék.) Ameyibe az ország egészét vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a dualizmuskori civil aktivitási struktúra volt jele, mivel továbbra is a yugati valamit a déli és délkeleti térségbe kocetrálódik az aktív egyesületi élet. Az 1932-es statisztikai összeírásba 10 törvéyhatósági jogú város, valamit Budapest szerepel, az ország lakosságáak 19%-a élt ezekbe a városokba, melyekbe az egyletek 27%-a volt megtalálható. Az előző felmérés adataihoz képest tehát övekedett más települések civil aktivitási mutatója is. E városok területi mutatója átlagosa 10 egylettel övekedett az 1878-as évhez képest, és csak három város volt alulreprezetált a civil aktivitás épességhez aráyos idexébe, Kecskemét, Debrece és Budapest. A yugati törvéyhatósági jogú városok átlagos egyleti sűrűsége 33 volt, míg a keleti országrészbe 23 szervezet jutott 10 ezer lakosra. A legaktívabb szabad királyi városok Sopro, Pécs, Győr, Székesfehérvár és Miskolc voltak. Az adatok alapjá arra a megállapításra jutottam, hogy a keleti és yugati országrész civil aktivitása eltérő volt, mid megyei, mid pedig a szabad királyi városok esetébe; a yugati országrészbe aktívabb egyleti élet volt megtalálható. CIVIL SZEMLE 2010/3 11

12 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 12 ELMÉLETILEG 2. táblázat. A civil aktivitás mutatói 1932-be város épesség egylet szám locatio quotiet Pécs ,32 Székesfehérvár ,24 Gy r ,51 Sopro ,72 Baja ,13 Szeged ,03 Debrece ,89 Budapest ,95 Kecskemét ,49 Miskolc ,15 Hódmez vásárhely ,08 Forrás: Magyar Statisztikai Évköyv 1935 alapjá, saját számítás A megyeszékhelyeke működő civil-oprofit szervezetek aktivitása Áryaltabb képet kapuk arról, hogy mi törtét a civil szektorba 1993 és 2007 között a megyeszékhelyeke, ha a szervezetszám helyett a megyeszékhelyek civil aktivitási mutatóit vizsgáljuk. 3 A megyeszékhelyek és Budapest épességaráyos mutatója alapjá az összlakosság 35 37% lakik e településeke, míg az összes oprofit szervezet 50% található a megyeszékhelyeke től azoba egy átredeződés zajlott le a szektorba, a oprofit vidéki városi jeleséggé vált. A megyeszékhelyek közül a legjeletősebb szervezetszám Budapeste található, mide vizsgált évbe meghaladta az 50%-os aráyt az összes szervezethez viszoyítva, eek elleére a épességaráyos aktivitási idex alapjá csak a hatodik helyet foglalja el. A locatio quotiet országos átlaga (a 19 megyeszékhely összesített átlaga) midegyik vizsgált évbe (1993, 1995, 2000, 2007) 1,3-1,4 volt, e szerit a megyeszékhelyek civil szektorai aktívak mutatkoztak az ott lakó épesség aráyá - ba, bár agy a szóródás az egyes megyeszékhelyek között. A oprofit szervezetek civil aktivitásáak vizsgálatáál a részletesebb elemzés érdekébe három csoportot külöítettem el. A magas aktivitású, közepese aktív és az alacsoy civil aktivitású megyeszékhelyeket. A magas civil aktivitású megyeszékhelyek (Veszprém, Zalaegerszeg, Kaposvár, Szekszárd és Eger, valamit Budapest) a épességükhöz képest másfél kétszer agyobb civil szektort tudhatak magukéak, mit az alacsoyabb aktivitású megyeszékhelyek. 12 CIVIL SZEMLE 2010/3

13 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 13 ELMÉLETILEG A közepese aktív megyeszékhelyekél (Kecskemét, Pécs, Békéscsaba, Szeged, Szolok) az aktivitási mutatók ige hektikusa alakultak a vizsgált időszakba. (Például Kecskeméte és Pécsett a bázisévhez (1993) viszoyítva 1995-re agyaráyú a övekedés, míg az ezredfordulóra az aktivitási idex visszaesik, majd újabb lassú övekedés figyelhető meg.) A közepese aktív kategóriába szükségessé vált még egy alkategória létrehozása, aak érdekébe, hogy a kapott eredméyeket cizelláltabba lehesse értelmezi. Ebbe a kategóriába azo megyeszékhelyek kerültek, melyek locatio quotiet értéke még 1 közeli értéket vett fel. A kategóriába Salgótarjá, Miskolc és Győr megyeszékhelyek kerültek. Győr esetébe a bázisévhez képest (1.13) csekély mértékű övekedés figyelhető meg (1.26), ez 2000-re a visszaesik a bázisév értékére, majd 2007-re a civil aktivitási mutató alig éri el az 1 értéket. Győr esetébe tehát megállapítható, hogy elvesztette törtéelmi hagyomáyaiból adódó öszerveződési aktivitását. Az 1878-as év aktivitási mutatójához képest (2,08) 100%-al csökket a megyeszékhelye a épességaráyos szervezetszám! Az alacsoy civil aktivitású megyeszékhelyek kategóriáját Székesfehérvár, Debrece, Tatabáya, Nyíregyháza alkották. A kategóriába valójába csak Nyíregyháza redelkezik 1 alatti mutatóval (0.99), a többi települése a vizsgált időszakba legalább egyszer 1 alatt volt a locatio quotiet értéke. 1. ábra. A megyeszékhelyeke működő szervezetek locatio quotiet értékei 1993, 1995, 2000, 2007 Forrás: KSH Noprofit szervezetek Magyarországo c. 1993, 1995, 2000, 2007 adatbázisok alapjá, saját számítás CIVIL SZEMLE 2010/3 13

14 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 14 A Győrbe jelelévő 806 bejegyzett civil-oprofit szervezet, valamit az országos szervezetek tagszervezetei közül az alapsokaságba 304 szervezet került. A kérdőívet 101 szervezet töltötte ki. 4 Győr megyeszékhely kapcsolathálózat elemzésébe a mita domiás szervezetei az egyesületek (169 szervezet), valamit a magáalapítelméletileg A locatio quotiet kelet yugati összehasolítása a következő eredméyeket mutatta: a yugati országrészbe a vizsgált évek locatio quotiet átlaga 1,44, ezzel szembe a keleti megyeszékhelyek átlaga csak 1,24 volt. Az öt legaktívabb megyeszékhely közül égy a yugati országrészbe található. Megállapítható tehát, hogyha ige csekély mértékbe is, de a yugati országrész megyeszékhelyei aktívabb volt a civil élet, mit a keleti országrész megyeszékhelyei. A téyleges külöbségek más területi síko mutatkozak, a kapott értékek alapjá, ikább beszélhetük Észak Dél megosztottságról, melybe a déli területek aktívabbak! A yugati országrészbe egyértelműe a déli megyeszékhelyek redelkezek magasabb mérőszámokkal. A keleti országrészbe pedig Eger Szolok Szeged tegelye csúcsosodik ki a szervezeti sűrűség, ezt követik a déle fekvő megyeszékhelyek Békéscsaba és Kecskemét. A törtéelmi összehasolításba a külöböző (1878, 1932 és a redszerváltás utái) adatfelvételek között eltelt idő miatt szigifikás következtetés em voható le, mivel a megyeredezések miatt változtak a vizsgálatba bevot városok. Megállapítható azoba, hogy az 1932-es adatfelvételbe aktív megyeszékhelyek (akkor törvéyhatósági jogú városok) közül (Győr, Pécs, Székesfehérvár, Miskolc) a redszerváltás utái adatsorokba már em bizoyultak kimagaslóa aktívak. A győri civil szervezetek vizsgálata kapcsolathálózat elemzési szempotból A civil aktivitás mikro szitű magyarázatához egy törtéetileg és statisztikailag civil szerveződésekbe közepese aktív várost, Győrt vizsgáltuk. A megyeszékhely civiloprofit szervezetei között létrejövő kapcsolatok hálózati alapú elemzése a meyyiségi adatok mellett, miőségi adatokat is szolgáltat a vizsgáli kívát szervezetekről. A formális redszerek mellett mide közösségbe létezek iformális hálózatok, amelyek a közösség működésére dötő hatással vaak. Valójába ezek a redszerek sokkal sokrétűbbek, és agyobb hatással vaak egy közösség teljesítméyére, mit azt elsőre godolák. A szervezeti hálózatkutatás ezeket az iformális hálózatokat képes feltári, meghatározi a kulcsszereplőket és hatásukat, valamit a csoportoko belüli és csoportok közötti együttműködési formákat és iformáció-áramlást. E módszerta segítségével új iráyok és célok fogalmazhatók meg a civil/oprofit szervezetek közösségfejlesztésébe. A vizsgálat módszertaa és a mita jellemzői 14 CIVIL SZEMLE 2010/3

15 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 15 ELMÉLETILEG váyok (101 szervezet), ezek az aráyszámok a győri szektor civil jellegét tükrözik, és megegyezek a bejegyzett szervezetek megoszlásával. A legagyobb aráyba a kulturális és oktatási tevékeységet végző szervezetek vettek részt a vizsgálatba (17 17%), továbbá agy számba képviseltették magukat a sport szervezetek (15,5%). A szabadidős tevékeységet folytató szervezetek aráya 8% volt, mely aráy alulreprezetált a teljes körű adatfelvételhez képest, az egészségügyi és szakmai gazdasági érdekképviseleti szervezetek aráya a mitába 10 10% volt. A szervezetek csakem fele közepes bevétellel redelkezik, vagyis az 500 ezer és 5 millió forit közötti kategóriába esik. A agyo alacsoy bevételű szervezetek a válaszadók 10%-a közül kerültek ki. Az alacsoy bevételű (50 500e Ft) szervezetek a mitába 18.4%-ot képviselek. A magas bevétellel redelkezők (5 50MFt) aráya 20.7% volt. Az elitet képviselő, vagyis a agyo magas bevétellel redelkező szervezetek aráya 7.6%. A szervezeti aktivitás operacioalizálásáál a fukciók szeriti kapcsolathálókat haszáltuk fel. Ismeretségi kapcsolatok: A szervezetek által Győrbe kokréta ismert civiloprofit szervezetek. Valójába a szó szoros értelmébe csak eheze evezhető kapcsolathálózatak, hisze em biztos, hogy a megjelölt szervezettel bármilye más fukcióba, kapcsolatba álla egy adott szervezet. Iformációs kapcsolatok: Az iformációs kapcsolatok voltaképpe a kapcsolatok zéró szitjét jeletik, hisze mide kapcsolatforma legalább iformáció átadással jár. Így tulajdoképpe mide kapcsolat iformációs kapcsolat is egybe. A kutatás csak az iformáció átadás fukcióval redelkező kapcsolatokat érti alatta. Trazakciós kapcsolatok: A közöse végrehajtott pályázati szakmai (pézügyi) parterségeket (projekt együttműködés) vizsgálata. Istrumetális kapcsolatok: A győri civil szervezetek támogatói és támogatotti kapcsolatait, valamit szakmai kapcsolatait vizsgáló dimezió. Befolyás és tekitély alapú kapcsolatok: az ismertség és elismertség viszoyát feltérképező kapcsolatháló. A szervezetek egyes fukciójáak (dimeziójáak) alapjá megrajzolt hálózatokba a szervezeteket a szervezeti statisztikai változók alapjá (szervezettípus, tevékeységtípus, közhaszúsági státusz, alapítási év, foglalkoztattak és ökétesek száma) vizsgáltam. A szervezeti aktivitás mérésére kidolgoztam egy viszoyszámot, a civil aktivitási idexet, 5 mely a hálózatokba való részvétel és az azokba kapott jelölések számáak viszoyított aráya, a téylegese kapható jelölések és az összes hálózat számával. Tehát az összes dimezió kiértékelése utá, a viszoyszám alapjá kategorizálhatóvá váltak az egyes szervezetek a dimeziókba kapott értékeik alapjá. CIVIL SZEMLE 2010/3 15

16 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 16 ELMÉLETILEG A hálózatelemzés eredméyei 6 A hálózatelemzés eredméyeit a módszertaba bemutatott fukciók sorredjébe jellemzem. A kapcsolathálózat-elemzés első dimeziójába ismertségi hálózat a hálózat sűrűsége alacsoy volt, a lehetséges kapcsolatok 0,3%-a teljesült a hálózatba. A hálózat cetrális részét az alapítváyok alkották, kivételt képez ez alól éháy agyo ismert szervezet. Az alapítváyok egymás közötti ismertsége alacsoy, míg az egyesületek egymás tevékeységét jobba ismerik. A hálózatba a szervezetek ikább tevékeységtípusuk alapjá redeződtek, mit szervezettípusuk alapjá. A cetrális csoportba az egészségügyi és szociális területe tevékeykedő szervezetek tartozak. A kulturális szervezetek a fél perifériá, míg a szabadidős, sport szervezetek a perifériá helyezkedtek el. A legmegosztottabb tevékeységtípusba tartozak az oktatási, kutatási valamit az egyéb kategóriába sorolt (többcélú adomáyozás, emzetközi kapcsolatok) szervezetek, melyek hálózatilag em vagy csak kevésbe határolhatók le. Az iformációs hálózat sűrűsége is ige alacsoy volt, és agyo egyelőtleül oszlottak meg a szervezetek közötti választások. A hálózat agymértékbe töredezett, a perifériális szervezetek fürtjeit egy-egy szervezet kapcsolta a hálózat belső magjához Az iformációs hálózatba a szervetek típusa em bizoyult erős redező elvek. Mid a magas presztízsű, mid a hírvivő szervezetek között találuk egyesületek és alapítváyokat. A pályázati kapcsolatok esetébe gyakorlatilag em beszelhetük hálózatról. A 34 szervezet között 25 kapcsolat jött létre ebbe a dimezióba. A projekt együttműködés hálózatba aktívabbak mutatkoztak a társas oprofit szervezetek. A hálózat közpotját együtt alkották az egyes szervezettípusok. A hálózat cetrális részét a kulturális, szociális és egészségügyi tevékeységet végző szervezetek alkották, de jele vaak szabadidős és sport szervezetek is. A szabadidő és sport tevékeységű szervezetek agy része ebbe a hálózatba is perifériára szorult. Speciális tevékeységi körük miatt a szakmai, gazdasági érdekképviseletek és a polgári védelem, tűzoltás területé működő szerveztek is a hálózat szélé helyezkedtek el. A hálózat cetrális szervezeteit a szociális és egészségügyi tevékeységet végző szervezetek képezték, valamit az egyéb kategóriába szereplő szervezetek (többcélú adomáyozás, emzetközi kapcsolatok). A hálózat további meghatározó tevékeysége a kulturális, e szervezetek között ige itezív az iformációáramlás. A szakmai gazdasági érdekképviselettel és sport, szabadidős tevékeységgel foglalkozó szervezetek a hálózat perifériájá helyezkedek el. Az oktatási szervezetek több csoportba sugár alakzatba foglaltak helyet el a hálózatba. 16 CIVIL SZEMLE 2010/3

17 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 17 ELMÉLETILEG A támogató/támogatotti viszoy a civil-oprofit szervezetekél kevésbé értelmezhető, mert a hierarchikus viszoyokat is kölcsöös parteri viszoykét értelmezték. A szakmaiság hálózatba 7 közel azoos számba voltak jele az alapítváyok és az egyesületek (36 34), a hálózat cetrális szervezeteit agyobb számba alkották az egyesületek, de a közpotba található alapítváyok befoka magasabb volt. A szakmaiság hálózatba a cetrális részét a szociális és egészségügyi, valamit az egyéb kategóriába sorolt szervezetek képezték. A köryezetvédelmi és szakmai, gazdasági érdekképviseletek, a perifériáról, a fél-perifériára kerültek át. Az oktatási és szabadidő, sport szervezetek kerültek a perifériára. A szervezetek szakmai elismertségét legikább jellemző változó a foglalkoztatás, a hálózat cetrális részét azok a szerveztek képezték, melyekél va foglalkoztatás és vaak ökétesek is. A szakmai iformációs hálózatba a szervezetek jellemzőe az egyéb tevékeységcsoportba sorolható szervezetekhez (többcélú adomáyozás, emzetközi kapcsolatok) kapcsolódtak, valamit adott tevékeységterülete tevékeykedő ismert és poteciális parterkét elismert szervezetektől kérek szakmai taácsot, iformációt. A kapcsolatok az elismertségi hálózatba is agyo egyelőtleül oszlottak meg, 46 szervezet egyetle választást sem kapott a többi szervezettől. Az elismertség szeriti hálózatba csakúgy, mit az ismertségi hálózatba az alapítváyok alkotják a cetrális szervezeteket. Az alapítváyok kevésbé választották az egyesületeket, jellemzőbb volt rájuk, hogy más alapítváyokat jelöltek elismert szervezetek. Az elismertségi hálózat legelismertebb csoportját az egészségügyi és szociális szervezetek, valamit az egyéb kategóriába tartozó tevékeységtípus adta. A hálózatba a szabadidő, sport tevékeységű szervezetek száma agyo alacsoy a többi hálózathoz képest, és itt is a perifériára szorultak. A kulturális szervezetek agy számba képviseltetik magukat a hálózatba, de ics köztük kiemelkedő szervezet, tevékeységük kevésbé elismert a szektorba. Az oktatási szervezetek a kulturálisokhoz hasolóa a kevésbé elismert szervezetek közé tartozak. Az elismertségi kapcsolatokba em játszik szerepet a szervezetek professzioalizáltsága és em mutat szoros összefüggést a szervezetek alapítási évével sem. A szervezetek múltja, és közvetett módo a szakmaisága, gyakorlatilag em játszik szerepet abba, hogy elismerjék adott szervezet tevékeységét. A hálózat közpoti szervezeteit a magas illetve agyo magas bevételű szervezetek adták, melyek közhaszú illetve kiemelkedőe közhaszú státuszba látják el tevékeységüket. A szervezetek befolyásáak megítélésébe ics szoros összefüggés az adott szervezet alapításáak évével, illetve a professzioalitás-mutatóba a foglalkoztatás szorosabb összefüggést mutat, mit az ökétesek száma. A civil életre való befolyás gyakorlása érdekes módó a szervezetek bevételszerkezetével és közhaszúsági státuszával sem mutat szoros összefüggést, ezért úgy vélem a szervezetek befolyása más, em ismert jellemzők meté tagozódik, melyet csak behatóbb kutatás alapjá lehatároli. CIVIL SZEMLE 2010/3 17

18 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 18 ELMÉLETILEG A hálózati aktivitás alapjá létrehozott kategóriák jellemzői Ahogy azt láthattuk, a mikroszitű aktivitást, vagyis egy szervezet aktivitását agyo sok szerepkör befolyásolja melyből éháyat bemutattam és elemeztem. A szervezetek által a hálózatokba elért választásokból kiszámítható a civil aktivitási idexük. A civil aktivitási idex alapjá, öt csoportot hoztam létre, az iaktív szervezetek csoportját, az alacsoy, közepes, magas aktivitású szervezetek kategóriáját, valamit a kimagaslóa magas aktivitással bíró szervezetek csoportját. Az eljárás gyakorlati hasza, hogy a vizsgálatba bevot szervezet helyzete egy összesített érték alapjá jellemezhető a győri civil szektorba. A civil aktivitási idex által lehatárolt kategóriá - kat a vizsgálatba haszált statisztikai változókkal jellemeztem, kereszttábla-elemzés segítségével. Az iaktív kategóriába a szervezetek 34,2 %-a tartozik. Jogi forma szerit az alapítváyok és egyesületek harmada em kapott választást a hálózatokba. A szervezetek alapítási évéél megfigyelhető volt, hogy miél előbb alapították a szervezeteket, aál kisebb aráyba voltak jele az iaktívak csoportjába, de ez a megállapítás em feltételezi azt, hogy a miél régebbe tevékeykedik egy szervezet, aál magasabb aak aktivitása. A tevékeységtípus kategorizálásáál kevésbé lehet markás csoportokról beszéli, hisze ahogy a kapcsolatok elemzéséél is látható volt, szite mide tevékeységtípusba voltak aktívabb szervezetek. Az iaktív csoportba a legagyobb aráyba a vallással, településfejlesztéssel, emzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezetek kerültek; meglepő, hogy a hálózatok cetrális részét alkotó szociális szervezetek 40%-a is e kategóriába sorolható. A szervezetek bevételeit tekitve az iaktív kategóriát agyobb aráyba képezik a agyo alacsoy és alacsoy bevételű szervezetek. Azo szervezetek melyek em alkalmazak mukaerőt, agyobb százalékba vaak jele az iaktív szervezetek között, mit azok, akik alkalmaztak legalább egy mukavállalót. A közhaszúsági besorolásál ics agy eltérés a em közhaszú és a közhaszú szervezetek között, közel azoos aráyba vaak jele az iaktívak körébe. A kiemelkedőe közhaszú szervezetek csakem 20%-a is ebbe a kategóriába kerül. A közhaszúsági besorolásáál megfigyelhető volt, hogy a kiemelkedőe közhaszú szervezetek aráya az aktivitás mértékével aráyosa őtt a vizsgálatba. Az iaktív kategóriát alkotó szervezetekél fejlesztei kellee az iformációáramlást és a szervezetek közötti együttműködés mértékét, valamit a szakmai kapcsolatok miőségét. Aktivitásuk mértéke szakmai fórumok, civil kerekasztal kezdeméyezések, valamit tervezett hálózatfejlesztési projektek által övelhető. Az alacsoy aktivitási kategóriába került szervezetek közül azoos aráyba vaak jele az egyesületek és alapítváyok (9 9,8%) valamit a köztestületek hatoda is ebbe a kategóriába va. Az alapítási év vizsgálatáál ebbe a csoportba a redszerváltás előtt és 2000 utá alapított szervezetek voltak agyobb számba. A jog - védelemmel, szakmai gazdasági érdekképviselettel valamit a emzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezetek vaak jele a legagyobb százalékba az alacsoy 18 CIVIL SZEMLE 2010/3

19 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 19 ELMÉLETILEG aktivitású szervezetek körébe. Az alacsoy aktivitásál kiegyelítődés figyelhető meg a szervezetek professzioalizációjába, mivel ugyaakkora aráyba vaak jele azok a szervezetek melyek alkalmaztak legalább egy mukaerőt, mit akik em. A közhaszúság és bevétel tekitetébe az iaktív csoportra jellemző megállapítások igazak bizoyultak az alacsoy aktivitású szervezetekre is. A közepese aktív szervezetek jellemzése ige ehézkes, mivel a mita jeletős része ide tartozik. A közepese aktív szervezetek körébe több az egyesületi formába működő szervezet. A közepes aktivitású szervezetek jellemzőe legikább közepes és magas bevétellel redelkezek (500e 5M; 5 50M forit) és 1995 előtt hozták létre őket. A tevékeységüket tekitve ige sok szervezettípus sorolható a közepese aktív szervezetek közé, ebből kiemelkedik a jogvédelem, a polgári védelem és a köryezetvédelem tevékeységkörbe mukálkodó szervezetek csoportja. A szervezetek foglalkoztatásáál látható külöbség ebbe a kategóriába a 6 fő feletti foglalkoztatásál figyelhető meg. Azo szerezetek melyek legalább hat főt foglalkoztatak, agyobb aráyba vaak a közepese aktív kategóriába. A magas és kiemelkedőe magas aktivitású kategóriákat a jellemzésbe összevotuk a kimagaslóa magas szervezetek alacsoy száma miatt. Ebbe a kategóriába agyobb aráyba vaak az alapítváyok, közalapítváyok és köztestületek, melyek a gazdaságfejlesztés, többcélú adomáyozás, egészségügy és szociális ellátás területé látják el tevékeységüket. Közhaszú és kiemelkedőe közhaszú státusz jellemzi e szervezeteket, melyeket 1995 utá hoztak létre és magas illetve kiemelkedőe magas bevétellel redelkezek, és specializáltságuk foka magas. Összegzés A magyar oprofit szektort a kezdetektől jeletős mértékű területi differeciálódás jellemzi a civil aktivitás tekitetébe, mely a múlt századba kelet-yugat iráyú volt, míg apjaikba ikább észak-dél iráyú megosztottság figyelhető meg. A felvázolt aktivitásbeli külöbségek megismeréséhez szükséges a szektor kisebb léptékű, de mélyebb szitű kutatása, így a szektor differeciálódásáak téyleges okai is megismerhetővé válak. Valamit fotosak tartom az egyes települések civil-oprofit szektoráak behatóbb vizsgálatát, melyek a szervezetek kapcsolatredszerét és társadalmi beágyazottságáak mértékét vizsgálják, hisze egy szervezet sikeressége, aktivitása agymértékbe múlik azo, hogy milye mértékbe ágyazódik be a helyi társadalomba, illetve hogy az ezzel yert kapcsolati tőkéből kovertálható erőforrásokkal milye mértékbe redelkezik. CIVIL SZEMLE 2010/3 19

20 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 20 ELMÉLETILEG Jegyzetek 1 Ha locatio quotiet értéke 1, abba az esetbe adott terület épp olya mértékbe részesedik az összes szervezet számából, mit amilye aráyba részesedik a épességszámból. A kapott adatsorból következtethetük a oprofit szervezetek területi kocetrációjára, vagyis a civil aktivitás épességaráyos mutatójára. Az egyes értékek alapjá meghatározható hogy adott megyeszékhely civil aktivitása magas, közepes vagy éppe alacsoy. 2 Ausztriába az 1877-be törtét összeírásba 11,017 egylet szerepelt. 3 A civilaktivitás-mutatók az 1993-as, 1995-ös, 2000-es és 2007-es évekbe felvett KSH Noprofit adatbázisok alapjá készültek 4 A mitába került szervezetek adatait, a bevételeik és közhaszúsági státuszuk alapjá felsúlyoztam, így a mita azoos aráyokat mutat az alapsokasággal. 5 Civil aktivitási idex= [g*n/(g-1)*n]/[/n] ahol g- a szervezetre adott választások száma a hálózatba, G a hálózatba egy szervezetre leadható összes választás száma, N- a hálózatok száma, - a szervezet hálózatokba való jelelétéek száma. 6 Az eredméyekhez tartozó hálózati gráfokba az egyes tulajdoságok szíekkel voltak ábrázolva, ezért a taulmáy azokat em tartalmazza. 7 A szakmai kapcsolatok feltérképezésére két kérdést tettem fel a szervezetekek. Az első kérdésbe a győri civil-oprofit szervezetek között a legagyobb szakmai tudással, tapasztalattal redelkező szervezeteket kerestem. A második kérdésbe pedig arra voltam kívácsi, hogy a szervezetek valójába kihez forduláak szakmai taácsért. A két hálózat em feltétleül ugyaazokat a szervezeteket tartalmazza, hisze em biztos, hogy adott szervezet bármilye kapcsolatba va a szakmailag legelismertebb szervezettel Irodalom Barabási Albert László (2003): Behálózva. Budapest: Magyar köyvklub. Bartal Aa Mária (2005): Noprofit elméletek, modellek, tredek. Budapest: Századvég. Bartal Aa Mária (2005): A hálózatelemzés lehetőségei és gyakorlati kozekveciái a oprofit szervezetek vizsgálatába egy eryőszervezet esettaulmáya alapjá. (Letöltés ideje: ) Dobrovics Sádor (1932): Az egyesületek száma törvéyhatóságokit 1932 végé. I: Magyar Statisztikai Évköyv Leteyei László (2004): Településkutatás. Budapest: Harmatta. Noprofit szervezetek Magyarországo 1993, 1995, 2000, 2007 SPSS adatbázisok. Budapest: KSH 1993, 1995, 2000, Osváth László (2005): A civil szervezetek térségi együttműködései Magyarországo. Budapest: Országos Civil Érdekképviseletért Egyesület. (Letöltés ideje: ) Szakál Gyula (1993): Polgárosodás és politikai magatartás Győrbe a 19. és 20. század fordulójá. I: Comitatus Ökormáyzati Szemle, 4. évf. 1. sz Török Mariaa (2004): Magyarországi civil szervezetek iformatikai szempotból relevás részéek iformatikai és egyéb kommuikációs jellemzői. NIOK Alapítváy, Kutatási Jeletés. Vargha Gyula (1878): Magyarország egyletei és társulatai 1878-ba. I: Statisztikai évköyv 1880, OSZKKSH, CIVIL SZEMLE 2010/3