Szerkesztõbizottság/Editorial Board. Szer kesz tõ ség/editors

Átírás

1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi László, Kirscher Péter, Kuti Éva, Marschall Miklós, Miszlivetz Ferec, Nagy Ádám, Németh Ferec Szer kesz tõ ség/editors Fõszerkesztõ/Editor i Chief Ro vatszerkesztõk/editors Olie szerkesztő/olie Editor Nizák Péter Bartal Aa Mária (Elméletileg) Csogor Aa (Társadalom és állam) Kákai László (Kitekités) Kiyik Margit (Kitekités) Márkus Eszter (Elméletileg) Péterfi Ferec (Közösségek és civil társadalom) Sebestéy Istvá (Világ-ézet) Bod Levete Cikkjavaslatokat, ötleteket, véleméyeket a titkar@civilszemle.hu címre váruk. Elõfizethetõ a címe. Együttmûködõik/Co-operators Civil Szemle Alapítváy Palócvilág Alapítváy Szociális és Mukaügyi Miisztérium ÚJ MANDÁTUM KÖNYVKIADÓ Budapest, Fracia út 33. Tel./fax: (+36-1) szerkesztoseg@civilszemle.hu Felelõs kiadó Németh Istvá Lapterv Zátoyi Tibor Fotó Veres Dalma Tördelőszerkesztő Rácz György Készült az Káai yomdába Felelõs vezetõ Káai József ISSN

3 TARTALOM ELMÉLETILEG Bartal Aa Mária MIT MUTAT A KALEIDOSZKÓP? AZ ÖNKÉNTES MOTIVÁCIÓS LELTÁR (VOLUNTEER MOTIVATION INVENTORY) ADAPTÁLÁSA, FEJLESZTÉSE ÉS KIPRÓBÁLÁSA A MAGYAR ÖNKÉNTESEK KÖRÉBEN 5 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Atal Attila AZ EURÓPAI KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA FELÉ JAVASLATOK AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSHEZ 35 Balogh Péter MULTIPLIKÁTOR CIVILEK? KÍSÉRLET A NONPROFIT SZFÉRA FEJLESZTÉSPOLITIKÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉNEK EMPIRIKUS FELTÁRÁSÁRA 57 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Bíró Edre ÁLOM ÉS RÉMÁLOM (A TÁMOGATÁSI JOGVISZONYRÓL) 77 VILÁG-NÉZET Tarrósy Istvá ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN TANZÁNIAI ÉS KENYAI TAPASZTALATOK, GYAKORLATOK ÉS REFORMOK 113 VISSZAHATÁS A. Gergely Adrás RÓLUNK ÉS ÉRTÜNK KÁKAI LÁSZLÓ ÚJ KÖTETÉRŐL 135 SZERZÕINK 140

4

5 ELMÉLETILEG MIT MUTAT A KALEIDOSZKÓP? Az Ökétes Motivációs Leltár (Voluteer Motivatio Ivetory) adaptálása, fejlesztése és kipróbálása a magyar ökétesek körébe 1 Bartal Aa Mária 1. A emzetközi ökétesmotivációs-kutatások három korszaka és a motivációs faktorok vizsgálatáak fejlődéstörtéete Motiváció alatt többyire a cselekvés, viselkedés ösztözőjét, kiváltóját, idítékát értik, bár a fogalom átfogó, eheze megragadható jellege miatt ics igazá ormatív meghatározása, sem a pszichológiába, sem pedig a szociálpszichológiába. A kü - löböző motiváció-értelmezések mást és mást hagsúlyozak, de az alapvető kulcsfogalmak mit például a folyamat jelleg, a szükséglet, viselkedés, cél és aktivitás majd midegyikbe felfedezhetők. (Józsa, 2007:25) A legközkeletűbb meghatározás szerit a motiváció azo folyamatok összessége, amelyek a viselkedések itezitást, meghatározott iráyt és lefolyási formát kölcsöözek, amelyek tehát, az egyéi aktivitások lefolyásáak föléredelt szakaszaikét jeletkezek. (Fröhlich, 1996:266) A motivációkutatások általába arra keresik a választ, hogy miért törtéik meg az adott viselkedés. Céljuk aak feltárása, hogy milye téyezők játszaak szerepet a cselekvés megidításába és a viselkedésbe, hisze ha sikerül megértei a háttérbe álló téyezőket, akkor a viselkedés befolyásolása is lehetővé válhat. A emzetközi ökétesmotiváció-kutatások három korszakát lehet megkülöbözteti. Míg kezdetbe, az as évekbe, az ökétes-motivációk vizsgálatát főkét pszichológiai megközelítésből tárgyalták, addig a '90-es évektől kezdve egyre ikább az iterdiszcipliáris kutatások váltak uralkodóvá, ötvözve a pszichológiai, szociálpszichológiai és főkét a szervezetszociológiai kutatások eredméyeit. Ezzel összefüggésbe módszertailag is egyre stadardizáltabbá vált az ökétesmotivációk kutatása: egyfelől a motivációs faktorok kialakításába, másfelől a kétvagy háromdimeziós motivációs modellek helyett mid ikább multifaktoriális modellekkel írták le az ökétesek motivációs bázisát. Jellemző volt továbbá, hogy kezdetbe CIVIL SZEMLE 2010/1 5

6 ELMÉLETILEG kismitás, egy-egy speciális ökétescsoportra vagy szervezetre iráyultak a motivációs vizsgálatok azaz agyító keresztül szemlélték a vizsgáladó jeleséget, és főkét az ökétesek ömeghatározását vették alapul. A későbbiek sorá a kaleidoszkopikus ézőpot jegyébe már agymitás, külöböző tevékeységi területeke dolgozó ökétesek, kérdőíves megkérdezése vált domiássá Az első korszak: a két-három faktoros motivációs modellek Az ökétes-motivációk kutatásáak első korszakába a vizsgálatok arra fókuszáltak, hogy mikét lehet leíri és értelmezi az ökétesek motivációt két-három faktoros motivációs modellekkel. A hetvees évek elejé Pitterma (1973), illetve Tapp és Spaier (1973), majd és Howarth (1976) elsőkkét vizsgálaták az idős, ői és diák ökétesek motivációit. (Esmod Dulop, 2004:10) Az ökétesség belső idíttatás és/vagy meghívás az itrizik és az extrizik motivációk. A emzetközi ökétes-szakirodalomba (lásd Dekker, 2003) is széles diskurzus alakult ki arról, hogy meyibe az ökétes saját választása, belső idíttatása vagy a külső körülméyek, lehetőségek a meghívás befolyásolja azt, hogy milye tevékeységi területeke lesz valaki ökétes. Általáosabba: hoa eredek az emberi viselkedést befolyásoló motívumok? Az emberi viselkedést befolyásoló motívumok eredetére a behaviourista forradalom utái motivációkutatások a múlt század hatvaas-hetvees éveibe még dichotóm választ adtak az extrizik és itrizik jeleségek leírásával. Az itrizik motiváció ma legelfogadottabb meghatározása szerit egy tevékeység megkezdésére és folytatására való késztetés sokkal ikább a tevékeységbe lelt örömért, mit valamiféle cél elérése érdekébe törtéik. (Hidi, id. Józsa, 2007:30) Az extrizik (eszköz jellegű) motiváció olya késztetés, amely valamilye kokrét cél, yereség elérésére, esetleg elkerülésére iráyul, illetve más külső téyezők játszaak bee szerepet. A cselekvés ebbe az esetbe eszközjellegű, a cél elérését szolgálja, maga a tevékeység em feltétleül örömforrás. A korszellemek megfelelőe, Gidro 1978-as kutatásába megkísérelte az itrizik és az extrizik motivációs faktorokat azoosítai, és azt találta, hogy az ökétes muka céljai (pl. muka tapasztalat szerzése) és a jutalmak (pl. öbecsülés, társas kapcsolatok) legikább a korral változak: az idős ökéteseket a társas kapcsolatok, míg a fiatalokat a mukatapasztalatok motiválták ikább. (Esmod Dulop, 2004:11) Egy tevékeység sorá az itrizik és az extrizik motiváció egyidejűleg lehet magas, esetleg midkettő alacsoy vagy az egyik erőteljesebb lehet a másikál. Az utóbbi évtizedek kutatásaiba mid ikább előtérbe kerültek az extrizik és az itrizik motívumok ötvöződésére, egymásra ható működéséek, fejlődéséek itegrált vizsgálatára iráyuló kutatások. (Hidi Harackiewich, 2000) 6 CIVIL SZEMLE 2010/1

7 ELMÉLETILEG Az ökétesség mit segítő viselkedés az altruizmus egoizmus-modellek. A viselkedéspszichológiai szakirodalom az ökétességet a proszociális viselkedések között tárgyalja. Peer et al. (2005:11) meghatározása szerit a proszociális viselkedés a társadalom és/vagy egy társadalmi csoport jeletős szegmeséek azo cselekvése, ami más emberek általáos jólétére iráyul. A proszociális viselkedést tehát az, az alapvető szádék idítja el, hogy a cselekedet mások javát is szolgálja (pl. segítségyújtás, védelem, vigasztalás). Eredméye, a jólét, em az egyé saját haszára törtéik, haem mások, csoportok vagy a tarsadalom javára. Ugyaakkor meg kell jegyezi, hogy társadalmilag időbe és térbe meghatározott, hogy mi az a viselkedésforma, ami a másik ember, csoport javát szolgálja. A proszociális viselkedés egyik megyílváulása a kooperáció, amikor két vagy több ember dolgozik együtt a közös haszoért. A másik pedig segítő viselkedés, amikor a viselkedés eredméye mások haszára va. Ebből következőe az ökétességet a em viszoossági alapú segítségyújtás egyik formájáak tekitik, és az ilye cselekvést agyo sok esetbe az altruizmussal azoosítják. (Wright, 1985) A segítő viselkedésbe a szociális-társadalmi téyezők hatása a ormáko és a szociális mitáko keresztül jut kifejezésre. Karylowski (1980) a segítségadás ormáiak evezi a ormák azo csoportját, amelyek meghatározzák, hogy kik azok, akiket segítük, így például: a reciprocitás, az elosztás (az erőforrások, az igazság), a társadalmi felelősség ormái. Eze ormák beépülése oha egyéekét változik, de mideképpe hatak rájuk a szociális-kulturális miták. Az altruizmust a segítés legmagasabb formájakét értelmezi Bal-Tar és Raviv, (id. Vályi, 2008:105) amiek fő jellemzői, hogy ökétes, és szádékos, valaki másak az érdekébe, az igazságba vetett erkölcsi meggyőződés eredméyekét, külső jutalom elvárása élkül. Midlarsky és Khaa (id. Vályi, 2008:105) a segítő viselkedést egy kotiuumkét írják le, melyek egyik végpotjá az alacsoy, azaz a ormatív altruizmus áll, amit Batso (1991:111) az egoisztikus altruizmussal azoosított. A kotiuum másik végpotjára az öfeláldozó, az ökétes, az együttérző, valamilye morális ok, értékredszer vagy beállítódás alapjá álló altruizmust teszik, amelyet gyakra az empátia érzése kísér. (Lásd altruizmus empátia-modell, Batso, 1991) Az alturizmus értékelésével kapcsolatba mit elletétpár ige gyakra felmerül az egoisztikus szükségletek és viselkedés fogalma. Sutermeister (1966) meghökketőek tűő érvelésébe azt fogalmazza meg, hogy az egyé egoisztikus szükségletei a tudás, az elért eredméyek, a hatáskör, a függetleség, az öbecsülés, mások tisztelete, a társadalmi helyzet a szociális szükségletekél is fotosabbak. Állítása szerit a fiziológiai és a szociális szükségletek, ha egyszer kielégülést yertek, megszűek motivátorok lei. Ezzel szembe, ha egosztikus szükségleteiket ma kielégítettük, azok holap ismét újult erővel jeletkezek és ez a legfőbb megkülöböztető jegye eze szükségletekek és viselkedésekek. Nem szabad azoba elfeledkezi arról, hogy Maslow fotosak tartotta hagsúlyozi azt a paradoxot, hogy az ömegvalósító személy meghaladja az özés és az özetleség kettősségét: özetleek és altruisták (egy kutiuumo belül), de CIVIL SZEMLE 2010/1 7

8 ELMÉLETILEG másokál erősebbe él beük az egészséges tisztelet ömaguk irát is. (Józsa, 2007:35) A yolcvaas évekbe idultak meg azok a kétfaktoros modell-vizsgálatok, amelyek az altruizmus- és/vagy az egoizmus-skálá mérték az ökétesek motivációit. Frisch és Gerrald (1981) 455 amerikai vöröskeresztes ökétes saját meg - határozáso alapuló motivációs vizsgálata azt tárta fel, hogy ökétességükbe mid az altruisztikus, mid az egoisztikus motivációk egyarát kimutathatók voltak. Későbbi kutatásába Frisch (1987) már 20 kérdésből álló skálát fejlesztett ki, amellyel diák-ökétesek motivációját vizsgálta és azt találta, hogy elköteleződésükbe mid az altruisztikus, mid az egoisztikus, mid pedig a szociális motívumok is szerepet játszottak. Caa és Goldberg-Gle (1991) áttekitették és feldolgozták az addigi ökétesmotivációkkal foglalkozó elméleti kutatásokat és megállapították, hogy a korábbi vizsgálatok főkét leíró jellegűek voltak és kevéssé szisztematikus módszerek szerit valósultak meg. A megelőző motivációs-elemzések alapjá 28 kérdést állítottak öszsze, és létrehoztak egy Motivatio to Voluteer (MTV) skálát. Ezt 258 szociális szolgáltatások területé dolgozó ökétes és 104 em-ökétes körébe tesztelték. Eredméyeik révé azt a következtetést voták le, hogy az emberek em csak egy motiváció szerit dötik el ökétességüket tehát, az egoisztikus és az altruisztikus motivációk kombiációi határozzák meg egy ökétes motivációs készletét. Noha a Motivatio to Voluteer (MTV) skálát em fejlesztették tovább, de a vizsgálat eredméyei újabb alteratívákat mutattak meg az ökétesek motiváció-kutatásába A második korszak: A többfaktorú motivációs leltár a Voluteer Fuctios Ivetory kidolgozása 2 A kilecvees évek kutatásaiak másik iráya szité az addigi empirikus vizsgálatok elemzéséből igyekezett felállítai az ökétesség elsődleges motivációiak mérhető faktorait. A Clary és mukatársai (1992; 1998) által kidolgozott a Voluteer Fuctios Ivetory (VFI) új fejezetet yitott az ökétesek motivációs-kutatásába. A szerzők abból, a sokszor feltett kérdésből idultak ki, hogy egyes emberek miért áldozak időt és eergiát mások segítségére? Salamo és Aheier (1994) kutatási eredméyeire hivatkozva miszerit 1993-ba 89,2 millió ökétes volt az Egyesült Államokba, akiek közel egyegyede heti több mit öt órát töltött ökétes tevékeységgel, az ökétesek motivációi kutatásáak fotosságát hagsúlyozták. Megállapították, hogy a segítő magatartás régóta vizsgált területe a pszichológiáak, de az elemzések többsége ikább arra fókuszált, hogy a segítések milye körülméyei vaak, milye közvetle dötések előzik meg és mi a kutextusa, de kevéssé arra, hogy miért hozzák meg az emberek ezt a dötést és milye okok állak eze dötések hátterébe. 8 CIVIL SZEMLE 2010/1

9 ELMÉLETILEG Mideek alapjá Clary és mukatársai az ökétességet fukcioális ézőpotból közelítik meg: abból idulak ki, hogy az ökétes tevékeységek, amelyek bár agyo hasolóak tűhetek a felszíi motivációk és azok mögöttes folyamataiak diamikája révé, de ige külöbözőek lehetek a segítő magatartás fetartásába. (Clary et al., 1998:1516) Az ökétességre úgy tekiteek mit egy jeleségre és folyamatra, amelybe meghatározó szerepe va az attitűdökek, a meggyőződések, a társadalmi godolkodásak, a kapcsolatokak és em utolsó sorba a személyiségek. Clary és mukatársai (1998:1517) világosa külöbséget teszek a spotá segítség és a tervezett segítség között. Az ökétességet tervezett segítségkét (plaed helpig) defiiálják, mivel az összetettebb és külöbözőbb segítségyújtási forma, mit a spotá segítség ugyais, az ökétesek kiyílváítják akaratukat, és elkötelezettségüket, hogy másoko segítseek, amire a szabadidejükből áldozak időt. A VFI motivációs faktorai és teszteléséek eredméyei. Az ökétességhez vezető fukciók feltérképezéséhez kiidulási potul Katz (1960) és Smith et al. (1956; id. Clary et al., 1998) klasszikus, attitűd-teóriájáak azo elemeit haszálták fel, mit: az istrumetális (alkalmazkodási, haszoelvű fukció), az övédelmi, az értékkifejező és az ismereti fukció. Az alapvető motivációk elméleteire alapozva azt feltételezték, hogy ezek megtalálhatók az ökétesek motivációjába is, továbbá az övédelmi fukciót felbotották pozitív és egatív fuciókra. Eek alapjá Clary és mukatársai (1992; 1998) hat olya, a fukcioális teóriákból levezethető motivációs faktort dolgozott ki, amelyek hipotéziseik szerit, szerepet játszhatak az ökétességbe is. Ezek a következők: 1. Értékek (value): ezek segítik az ökétest tevékeységbe, illetve lehetőséget adak arra, hogy kiyílváítsa altruista, humaitárius értékeit. Az érték motivációak tehát, kifejező fukciója va. 2. Megértés (uderstadig): az ökétesség lehetőséget ad arra, hogy olya új tapasztalatokat, tudást, skilleket szerezzük, amelyeket másképp em szerezheték meg. 3. Társadalmi (social): a társas kapcsolatok lehetőséget adak arra, hogy más személyekhez közelebb kerüljük. 4. Karrier (career): a foglalkozáshoz, a karrierhez szükséges skillek elsajátítását jeleti, és amelyet Katz istrumetális attitűd fukciójából vezettek le. 5. Övédelem (protective): elméletileg az egóhoz kapcsolódó fukciókkal függ össze. Célja az egót megvédei, megerősítei, illetve a bűtudat csökketése, abba az értelembe, hogy sikeresebbek, szerecsésebbek vagyuk másokhoz képest. 6. Öigazolás (ehacemet): az ömegbecsülés, mit védekező folyamat, az ego pozitív védelmét szolgálja, a személyes fejlődést segíti elő, öveli a segítőkészséget, és ezért ezt a motivációs állapotot fe is akarjuk tartai. CIVIL SZEMLE 2010/1 9

10 ELMÉLETILEG A motivációk fukcioális vizsgálatáak legléyegesebb üzeete, hogy a segítő viselkedést széles társadalmi és személyes motivációk támogatják. Sőt, Clary és mukatársai a fukcioális szemléletet ki is tágították a motivációk eredetéek iterakcioalista megközelítése felé, miszerit: az egyé motivációi a köryezet által adott lehetőségekkel együtt jeleek meg. A kutatás gyakorlati haszát abba látták a szerzők, hogy az ökétességet motiváló fukciókat az ökétesek rekrutációjába agyo fotos megerősítei. Ameyibe ismertek általába, és szervezeti szite, az ökétesek motivációi, úgy az ökétesség tartóssága is előrejelezhető. A Voluteer Fuctioal Ivetoryt öt lépésbe tesztelték és véglegesítették: külöböző szituációkba (az ökétesség orietációja, relevás előyei és az elégedettség mérésével), más-más korösszetételű ökétes és em ökétes csoportokba. A megkérdezéskor csak olya ökétes csoportokat vettek be a mitába, amelyek ökétessége stabil, megbízható és aktuális volt, mivel úgy vélték, hogy csak ezek alapjá vohatók le a motivációkra ézve relevás következtetések. Clary és mukatársai (1998:1525) a kutatás értékelésébe megállapították, hogy a felállított hat motivációs faktor érvéyesek mutatkozott az ökétesek motivációjáak mérésébe, illetve megbízhatóak és stabilak bizoyultak módszertailag is. A többszitű elemzések azt igazolták, hogy a faktorok em keveredek egymással és eek alapjá a VFI agy előyéek tartották, hogy az egyes motivációs faktorok egyekét is mérhetők. A szerzők hagsúlyozták, hogy a faktorokak a motivációs folyamat mérésébe relevás szerepük va, és a VFI-be felállított motivációs faktorok általába érvéyesek az ökétesmotivációkra, attól függetleül, hogy milye területe ökétes a vizsgált személy. A VFI agyo termékeyítőleg hatott a további motivációs vizsgálatokra, így pl. Omoto és Syder (2002) az ökétesség időtartama és a motívumok öszefüggését, Alliso és Okum (2002) a VFI megbízhatóságát tesztelte az ökétes motivációkra adott yílt kérdésekkel, továbbá Hafliger és Hug (2009) a motívumok és a meggyőző üzeetek közötti kapcsolatot vizsgálta Svájc fracia és émet yelvű katojaiba élő poteciális, egyetemista ökétesek körébe. A VFI-vel szembe a leggyakoribb metodológiai kritika az, hogy zárt kérdéseket haszálak (Alliso és Okum gyege korrelációt mértek a motivációs faktorok és az ökétességre adott yílt válaszok között), illetve problematikusak látják egyes szerzők (Hafliger Hug, 2009) a kísérletek kotrollcsoportjai közötti külöbséget A harmadik korszak: kaleidoszkópba a motivációk a Voluteer Motivatio Ivetory A kilecvees évektől végétől kezdve a kutatások tehát egyre ikább az ökétesmotivációkat felmérő kérdőív/leltár kidolgozására fókuszáltak be, Ausztráliába McEwi és D Arcy többlépcsős módszerta (fókuszcsoportok, yitott kérdések, pilot-study) utá alakította ki azt a yolc motivációs faktort, ami a VMI pilot-válto- 10 CIVIL SZEMLE 2010/1

11 ELMÉLETILEG zatát alapozta meg. Ebbe a vizsgáladó faktorokat részbe a VFI-ből adaptálták (érték, karrier, reaktivitás), részbe újakat hoztak létre, úgy mit: a személyes fejlődésfaktor, (azaz ökétesség meyibe válik az egyé, a személyiség fejlődéséek részévé) az elismertség-faktor (a szervezet, a közösség felől jövő elismertségi igéy), a hedoisztikusak elevezett faktorba (az ökétes muka öröm-jellege és az, hogy a segítség másokak örömet okoz), valamit a szociális faktorba az ökétesség által létrejövő szociális iterakciók fotosságát akarták vizsgáli. A reciprocitás faktor kérdéseibe pedig azt próbálták meg méri, hogy az ökétesség meyibe cserebefektetés, amiért majd viszozást remél az ökétes. Eek alapjá, az ökétesek motivációját vizsgáló kérdőívet Voluteer Motivatio Ivetory-ak (VMI) evezték el. A VMI stadarizálást 2004-be Esmod és Dulop folytatta, amihez felhaszálták és részbe módosították a McEwi és D Arcy (2002) által felállított Voluter Motivatio Ivetory-t és a Clary, Syder és Ridge-féle (1992) Voluteer Fuctios Ivetory-t. Ugyacsak többlépcsős módszertara alapozva Esmod és Dulop (2004) kidolgozta azt a komplex, az ökétesek motivációiak differeciált mérésére alkalmas VMI-t, amely már 10 motivációs faktort tartalmazott. A felméréseket Nyugat- Ausztráliába összese 2444 ökétes körébe végezték el, amely az eddigi legagyobb ökétes motivációs vizsgálat volt. Az eredméyek szerit az ausztrál ökétesek körébe a legfotosabb motivációk az értékek, a reciprocitás és az elismertség (presztízs) voltak. A VMI módszertai kidolgozása. Esmod és Dulop kutatásáak célja ekkor már az volt, hogy egy olya leltárt alakítsaak ki, ami az ausztrál ökétesek motivációit méri. Módszertailag a vizsgálat öt szakaszból állt; 3 az első két szakaszba külöböző számú és átlagéletkorú ökétes körébe tesztelték a pilot-vmi-t (Az első csoport 101 főből állt, átlagéletkoruk 42 év (SD=17), 87%-uk ő volt, akik hetete 5,5 órát dolgoztak ökéteskét, míg a másik csoportot egy szervezet 152 ökétese jeletette hasoló demográfiai és ökétességi jellemzőkkel). Az első eredméyek többek között az egyes kérdésekél agyo magas, míg más kérdésekél a agyo alacsoy korrelációk, illetve a magas stadard deviáció szükségessé tették a pilot-vmi kérdéseiek átvizsgálást, illetve a kérdések prefixéek személyesebbé tételét ( I voluteer, because Ökéteskedem, mert ). A harmadik szakaszba, az ökétes meedzserek egy csoportjával folytatott kozultációk keretébe 43 kérdésre egészítették ki az eredeti VMI-t, amit már a következő vizsgálati fázisba két szervezet 344 ökétesével vettek fel. Az ökétesek átlag életkora 34 év volt (SD=17,8), 81%-uk ő volt és heti 4,5 órát végeztek ökétes mukát, illetve a többségük, hasolóa mit az első szakaszba, legalább egy éve volt ökétes. Az egyes motivációs faktorok megbízhatóságát mérő mutató, a Crobach-alpha, a kutatás ebbe a szakaszába az értékek faktorál: 0,58; a karrier fejlesztés faktorál: 0,748; a személyes fejlődés faktorál: 0,625; elismetség faktorál: 0,552; a társadalmi faktorál: 0,674 volt, ami azt mutatta, hogy eze faktorok mérési megbízhatósága jóak volt modható. Ugya- CIVIL SZEMLE 2010/1 11

12 ELMÉLETILEG akkor a reciprocitás faktoré alacsoy (0,365), míg a reaktivitás, valamit a hedoizmus faktoré már egatív (-0,1176) értékeket vett fel, ami egyértelműe utalt eze faktorok felülvizsgálatáak szükségességére. A egyedik szakaszba átalakított VMI 41 állításból állt, amelyet 12 szervezethez küldtek ki 1200 ökétest megkérdezve. Az egyes kérdéseket 5 potos Likertskálá kellett értékeli a válaszadókak, ahol, 1=em ért egyet és 5=agyo egytért volt. Az egyes faktorok léyegi tartalma a következő volt: 4 1. Karrier fejlesztés (career developmet): Ökéteskedem, mert úgy érzem, hogy ez segít ekem a mukalehetőségek megtalálásába. 2. Személyes fejlődés (persoal-growth): Ökéteskedem, mert úgy érzem, hogy az ökétesség segít abba, hogy jobba megértsem miről szól az életem. 3. Elismerés (recogitio): Úgy érzem, fotos, hogy az ökétességemért elis - me rést kapjak. 4. Öbecsülés (self-esteem): Ökéteskedem, mert az ökétességtől jobb emberek érzem vagyok. 5. Szociális kapcsolatok (social iteractio): Ökéteskedem, mert ez segít abba, hogy új barátokra tegyek szert. 6. Visszahatás (reactive): Az ökétesség lehetőséget ad arra, hogy e kellje másokak átmei azo, ami é átmetem. 7. Reciprocitás (reciprocity): Ökéteskedem, mert úgy hiszem, hogy azt kapod vissza a világtól, amit adsz eki. 8. Vallás (religio): Ökéteskedem, mert az ökétesség az é vallási hitemmel összeegyeztethető. 9. Kormáyzat (govermet): Ökéteskedem, mert em hiszek abba, hogy a kormáyzat eléggé segíti azokat, akiket é segítek az ökétes mukámmal. 10. Közösség (commuity): Ökéteskedem, mert em hiszem azt, hogy a helyi közösség eléggé segíti azokat, akiket é segítek az ökétes mukámmal A egyedik szakaszba átalakított VMI kérdések megbízhatósági mérése azt mutta, hogy a egatív állítások (az érték, a karrier fejlődés, szociális iterakció faktoraiba) csökketették eze faktorok Crobah-alpha szeriti megbízhatóságát. Továbbá, a visszahatás (reactive) faktor esetébe mutatkoztak problémák, mivel az túl szűk tartomáyba mérte a lehetséges motivációkat, ezért a faktor bizoyos állításait át kellett alakítai. Az eredméyek az egyes motivációs faktorok csoportba redeződését mutatták, úgy mit: a személyes fejlődés, a visszahatás (reactive), az ömegbecsülés faktorokkal, míg a karrier, a szociális iterakciók és az öbecsülés faktorokkal. A vizsgálat módszertailag legérdekesebb része ez utá következett, amikor is a kutatás örödik szakaszába a VFI faktorokat és kérdéseket egyesítették a VMI faktoraival és kérdéseivel. Törtét midez abból a célból, hogy megézzék, mely faktorokak, illetve kérdésekek a megbízhatósága agyobb, és eek alapjá 12 CIVIL SZEMLE 2010/1

13 ELMÉLETILEG mely faktorok és kérdések fogják a végleges leltár részét képezi. A VFI esetébe módosították a prefixet a már tesztelt formára (Ökéteskedem, mert ), illetve 5 potos Likert-skálát alkalmaztak. Ezzel a módszertai lépéssel egy 70 kérdésből álló motivációs leltárt kaptak, amelyet három szervezet 778 ökétesével teszteltek. Az eredméyek szerit: a VFI faktorok között a legmagasabb átlagokat az értékek (4,09) és a megértés (3,36), míg a VMI faktorok esetébe a reciprocitás (3,88), elsimertség (3,58), személyes fejlődés (3,54), közösség (3,36) és az öbecsülés (3,35) kapták. A VFI és a VMI faktorok korrelációs elemzése egyfelől azt mutta, hogy a három újoa beemelt faktor, a közösség-, a kormáyzat- és a vallás-faktorok agyo alacsoy (0,13 0,06 közötti) korrelációt adtak ki, ezért a szerzők úgy dötöttek, hogy ezeket a faktorokat kihagyják az elemzésből. Továbbá, három esetbe a két ökétes motivációs leltár faktorai között pedig agyo magas volt a korreláció, mivel közel hasoló motivációkat mértek, más elevezések alatt. Ilyeek voltak: a VFI-karrier és a VMI-karrier fejlesztés, a VFI-öigazolás (ehacemet) és a VMIömegbecsülés (self-esteem), illetve a VFI-megértés (uderstadig) és a VMIszemélyes fejlesztés (persoal growth) faktorai. Eze faktorok más faktorokkal való korrelációi alapjá határozták meg, hogy az öbecsülés, a megértés és a személyes fejlesztés faktorok fogják a végleges leltár mérési elemeit alkoti. Esmod és Dulop úgy vélték, hogy a 10 faktorból álló, 44 kérdést tartalmazó ökétes motivációs leltár ami a két korábbi motivációs leltár faktoraiból állt össze komplexebb képet képes adi az ökétesek motivációiról. A végleges Voluteer Motivatio Ivetory égy faktort tartalmazott a VFI-ből (értékek, megértés, társadalmi és az övédelem) és hat faktort a kifejlesztett VMI-ből (karrier fejlesztés, elismertség, szociális iterakciók, reciprocitás, visszahatás, öbecsülés). Összegezve megállapíthajuk, hogy módszertailag mid a két ökétes motivációs leltár megalapozottak tekithető, a kidolgozott faktorok érvéyesek bizoyultak az ökétesek motivációjáak vizsgálatára. Elméletileg és módszertailag a VFI megalapozottabak modható, ugyaakkor a VMI ötvözi a VFI legjobb motivációs faktorait, differeciáltabba mér bizoyos ökétes motivációkat (lásd társadalmi szociális iterakció, vagy karrier fejlesztés, reciprocitás) és sokkal ikább gyakorlati orietációjú, azaz az ökétesmeedzsmeti szempotok is érvéyesültek az egyes motivációs faktorok kialakításakor. Az ökétesmotiváció-faktorok vizsgálatáak fejlődéstörtéetét áttekitve jól látható, hogy az első kutatások a segítő viselkedés alapvető jellemzőiből idultak ki. A segítés legmagasabb formájakét defiiált altruizmus mit az ökétességet meghatározó motivációs téyező mérése mide vizsgálatba megtalálható, de a multifaktoriális elemzésekél (VFI és VMI) az érték-motiváció egy-egy elemévé válik. A kezdeti kutatások az egoizmust még az altruizmus elletét párjakét kezelik, majd a későbbi elemzésekbe részbe visszayúlva a maslowi értelmezéshez, CIVIL SZEMLE 2010/1 13

14 ELMÉLETILEG részbe az extrizik és itrizik motivációs kutatások új eredméyeire támaszkodva a karrier, az ömegvalósítás és az éitegritás védelmét jelető övédelem (protective) motivációs faktorok mérési része lett. A korai ökétesmotiváció-vizsgálatokba a társadalmi/szociális motivációk mérése még em külöül el, a VFI-be Clary és mukársai (1998) a társas kapcsolatok ormatív szerepére kocetráltak, míg Esmod és Dulop (2004) már ezt szétbotják a társas kapcsolatok ormatív fukcióiak, és a társas iterakciók faktorokra. Ameyibe az extrizik és az itrizik motivációk felől vizsgáljuk az ökétesek motivációak méréseit, megállapítható, hogy a multifaktoriális elemzések e tárgyba a Hidi és Haraskiewich (2000) által leírt itegratív szemléletet képviselik, oha az extrizik motivációkkal azoosítható faktorok (pl. karrier, övédelem, megértés, ömegvalósítás) émileg kisebb súllyal érvéyesülek az ökétes motivációs leltárakba. Az ökétes motivációs faktorokat vizsgáló két agy leltár összehasolítása azt mutatja, hogy az értékeket, a megértést, az övédelmet a társadalmi ormák szerepét és bár más tartalmi megfogalmazásba, de a karriert is mérő faktorokat alapvetőek tartják az ökétesek motivációjába, illetve differeciáltabba vizsgálja a VMI a társadalmi és a reaktivitás motivációs faktorokat. Úgy látjuk, hogy míg a VFI deklarálta fukcioális pszichológiai szempotból közelítette meg az ökétesek motivációiak vizsgálatát, addig a VMI ezt részbe megtartva, részbe módosítva (pl. karrier, visszahatás faktorok) szociálpszichológiai, illetve szervezetpszichológiai szempotokat érvéyesített olya faktorok beemelésével, mit a szociális iterakciók, az elsimertség és az öbecsülés. 2. A magyar ökétesmotiváció-kutatások eddigi eredméyei Az ökétes-motivációk vizsgálata a hazai ökéteskutatásokak is egyik sajátos területét jeletik részbe azzal a céllal, hogy teoretikusa leírják és értelmezzék az ökétesek motivációiak jellemzőit, és ezt összevessék demográfiai-társadalmi jellemzőkkel, részbe pedig, hogy kapcsolódjaak a emzetközi kutatási tredekhez. A témába végzett, első jeletősebb elemzés (Czike Bartal, 2005:28 29) a szervezetekhez kötődő ökétesek motivációi alapjá három hipotetikus csoportot külöböztetett meg: a régi, az új, és a vegyes típusú ökétességet. Módszertailag a csoportosítás alapját yolc kategória képezte, melyekből a 150 megkérdezett ökétesek a három legjellemzőbbet kellett kiválaszatia. A yolc kategória a szegéyeke való segítés, a vallás, hit fotossága, az erkölcsi kötelesség, a közösséghez tartozás, tapasztalatszerzés, a kihívás, szakmai fejlődési lehetőség, a szabadidő haszos eltöltése, és az új barátok szerzése közül az első égy kategóriát a régi típusú ökétesség, míg a további égyet az új típusú ökétesség motivációs jellemzőikét sorolta be Czike Klára. Ameyibe az ökétes motivációi mid a régi, mid az új típusú motivációs kategóriákból is tartalmazott válaszokat, akkor azokat vegyes típusúak értékelte. (Czike Bartal, 2005:35) 14 CIVIL SZEMLE 2010/1

15 ELMÉLETILEG 1. ábra. Az ökétesmotiváció-faktorok vizsgálatáak fejlődéstörtéete FAKTOROK ADAPTÁCIÓK SZERZ K/VIZSGÁLATOK altruizmus-empátia Tapp Spaier, 1973; Frisch Gerrald, 1981; Batso, 1981 egoizmus Frisch Gerrald, 1981 társadalmi/szociális (orma, kapcsolatok) Frisch, 1987 érték megértés társadalmi karrier övédelem öigazolás érték megértés társadalmi karrier fejl dés övédelem elsimertség McEwi D Arcy, 2002 szociális iterakciók McEwi D Arcy, 2002 reciprocitás McEwi D Arcy, 2002 reaktivitás öbecsülés McEwi D Arcy, 2002 személyiségfejl dés McEwi D Arcy, 2002 hedoisztikus McEwi D Arcy, 2002 VFI Clary Syder Ridge et al., 1992, 1998; Smith et al., 1956; Katz, 1960 alapjá VMI Esmod Dulop, 2004 CIVIL SZEMLE 2010/1 15

16 ELMÉLETILEG A szociális szervezetek körébe mért eredméyek szerit a régi típusú ökétesség motivációi a 35 év feletti, házas, több gyermekkel redelkező magasabb iskolai végzettségű őkre, míg az új típusúé a 26 év alatti, egyedül álló, gyermektele férfiakra és őkre volt ikább jellemző. A szervezeti szitű eredméyek azt mutatták, hogy a régi típusú ökétes motivációk főkét az adomáyozó szervezetek, míg az új típusúak az állam/ökormáyzati-közeli szervezetek, valamit a vegyes típusúak a bázisközeli szervezetek ökétesei körébe voltak regisztrálhatóak. (Czike Bartal 2005:94 95) A lakossági adomáyozást és az ökétes tevékeységet felmérő 2004-es országos a 14 évél idősebb épességre kiterjedő reprezetatív kutatásba (Czike Kuti, 2006) az ökétesség motivációak mérésére már 18 állítás szerepelt, amelyeket az egyetértés és az egyet em értés szerit 5 potos Likert-skálá kellett értékelie a válaszadókak. Czike Klára fiomította a korábbi motivációs kategóriák elevezéseit, így itt már hagyomáyos és új típusú ökétességről tesz említést. A 18 motivációs kategóriából az eredméyek szerit a hagyomáyos típusú ökétesseget legikább olya motivációk jellemezték mit: a jó érzés segítei (89%), továbbá a családi idíttatás (60%), a közösséghez kapcsolódás (54%), illetve az ismerősök példája (39%), valamit a hála érzése (34%). Ezzel szembe az új típusú ökétesség főkét az egy korét cél elérése (54%), a szabadidő haszos eltöltése (52%), a tapasztalatszerzés (46%), valamit az öismeret (35%), illetve a szakmai fejlődés (28%) és a jó mukahely lehetősége (4%) motivációs kategóriáival volt leírható. (Czike Kuti, 2006:45) Az ökétes-motivációk demográfiai-társadalomstatisztikai változók szeriti vizsgálata azt mutatta, hogy az új típusú ökétesség motivációit legikább kor szerit (21 60 éves korosztály) lehet meghatározi, míg a em és az iskolai végzettség alapjá markás összefüggés em volt kimutatható a reprezetatív mitába. A hagyomáyos típusú ökétességhez sorolt motivációkat főkét a 35 év feletti és az alacsoy iskolai végzettségű válaszadók körébe találták jellemzőek. Az eddigi, hazai ökétesmotivációs-kutatások, mit látható, oha több téyező meté vizsgálták, de alapvetőe kétdimeziós megközelítést alkalmaztak az ökétesek motivációjáak értelmezésekor. Továbbá, heurisztikus megközelítésekből táplálkoztak, és ráadásul ahogy Czike Klára is megállapítja az új és hagyomáyos típusú ökétesség csak részbe (volt) igazolható a reprezetatív mitá. (Czike Kuti, 2006:48) Ahogy a emzetközi motivációkutatások eredméyeiből is láthattuk, az ökétesek motivációi em ragadhatók meg teljességgel csak több dimeziós vizsgálatok alapjá és az erőse értéktelített hagyomáyos és új motiváció kategorizációk em yújtottak az ökéteseket foglalkoztató szervezetek számára olya, jól kézzel fogható módszereket, amelyekkel ökéteseik motivációját téylegese is méri tudták vola. Márpedig az ökétes-meedzsmetbe az ökétesek rekrutációjáál, elhelyezéséél és megtartásáál redkívül fotos lee mid a poteciális, mid pedig a már ökétes mukát végzők motivációiak ismerete mit kiegészítő módszer és eszköz. Ugyais, eek felhaszálásával a szervezetek testreszabottabb és célzottabb üzeetekkel tudák ökéteseiket megtaláli, szá- 16 CIVIL SZEMLE 2010/1

17 ELMÉLETILEG mukra megfelelő tevékeységeket yújtai, valamit olya atmoszférát biztosítai, amelybe az ökéteseik elégedettek és hosszabb távo is vállalják az ökétességet. Mideek fotosságát az is erősíti, hogy a legújabb adatok szerit (EVS, 2008) a szervezeteket ökétes mukával segítők száma a korábbi adatokhoz képest (Czike Kuti, 2005) emhogy em őtt, haem közel 20 ezer fővel csökket ba a felőtt korú épesség 10,8%-a ember végzett formális keretek között ökétes mukát. 3. A kutatás céljai A fetiekből következőe jele kutatásba, amelyek tárgya a hazai ökétesek motivációiak vizsgálatára és mérésére alkalmas kérdőív módszertai kidolgozása volt, égy fő cél megvalósítását tűztük ki: 1. Az Esmod és Dulop (2004) által kidolgozott, ausztrál Ökétes Motivációs Leltár (Voluteer Motivatio Ivetory, VMI) adaptálását. Az adaptálásra azért a VMI-t választottuk, mert úgy láttuk, hogy ez az Ökétes Motivációs Leltár ötvözi az eddigi emzetközi motivációs kutatások előyeit, és jól kidolgozott faktorait. Ez, az ökétesek motivációit mérő vizsgálati módszer, szemléletébe iterdiszcipliárisabbak mutatkozott, mit a korábba kifejlesztett Voluteer Fuc tioal Ivetory (Clary, 1992) és sokkal ikább az ökétes gyakorlatra kocetráltabbak ítéltük meg. 2. A magyar yelvre adaptált VMI fejlesztését további, három további motivációs faktorral, úgy mit: a vallási, a helyi közösségi/ökormáyzati és a kormáyzati hiáyok/kudarcok motivációs faktorokkal. A vallás motivációs faktor beemelését a vizsgálatba az idokolta, hogy az eddigi, hazai ökétes kutatások (Czike Kuti, 2005; Bartal, 2009) eredméyei szerit az ökétesek agyobb valószíűséggel kerülek ki a magukat vallásosak tartók csoportjából, mit a em ökétesek. A helyi közösségi/ökormáyzati és a kormáyzati hiáyok/kudarcok motivációs faktorok kidolgozásakor a heterogeitásteória (Weisbrod, 1975) azo tételéből idultuk ki, hogy a oprofit szervezetek a piaci és kormáyzati/ökormáyzati szektorok kudarcai reagálva helyettesíthetik, korrigálhatják vagy kiegészíthetik a közjavak iráti szükségleteket. Úgy véltük, hogy helyi közösségi/ökormáyzati és a kormáyzati kudarcok/hiáyok észlelése emcsak a oprofit szervezetek alapításába lehet relevás motiváció, haem az ökétesség vállalásába is. 3. Többlépcsős módszerta alapjá, az ökétesek tevékeység tekitetébe homogé (121 fő) és heterogé (89 fő) mitájá vizsgáljuk és teszteljük a 13 motivációs faktor mérésére 53 állítást tartalmazó, adaptalált és kiegészített motivációs kérdőívet, illetve aak megbízhatóságát. 4. Végezetül céluk volt, hogy az eredméyek alapjá egyfelől, új és differeciáltabb megközelítést vigyük a hazai motivációs kutatásokba, meghaladva az eddigi kétdimeziós szemléletmódot. Másfelől az ökétes gyakorlat számára egy CIVIL SZEMLE 2010/1 17

18 ELMÉLETILEG olya módszertai segédeszköz alapjait rakjuk le, amelyek felhaszálásával a szervezetek hatékoyabbá tehetik ökéteseik rekrutációját, megtartását és foglalkoztatását. 4. A kutatás módszertaa és eredméyei Voluteer Motivatio Ivetory magyar adaptálásáak módszertai kidolgozása hasolóa az eddigi ökétes-motivációs vizsgálatokhoz többlépcsős módszerta alkalmazását követelte meg. Tesztelési szakasz. Mivel egy agol yelvű kérdőívről/leltárról volt szó, ezért először a fordítási, yelvi és a kulturális külöbségekből fakadó tartalmi, értelmezési problémákat kellett kiszűri. Első lépésbe a lefordított kérdőívet tartalmi, értelmezési szempotból teszteltük az ökétesekkel foglalkozó mukatársak körébe. Javaslataik alapjá yelvi, megfogalmazásbeli javításokat tettük. Az egyik ilye változtatás, a motivációs kérdéseket bevezető prefix esetébe törtét meg. A kozultációk sorá az a véleméy született, hogy az ökéteskedi kifejezés egyfelől yelvileg ehézkes, másfelől em orietálja a megkérdezett személyt arra, hogy a felvétel sorá ökétes tevékeységéek okaira kérdezük rá. Eek alapjá a motivációs faktorokat vizsgáló állítások prefixét az Azért végzek ökétes mukát, mert kifejezésre változtattuk, ahol ez szükséges volt. A Voluteer Motivatio Ivetory kiegészítése új motivációs faktorokkal. Módszertailag a kutatás következő lépése volt, hogy az Esmod Dulop-féle (2004) Voluteer Motivatio Ivetory-t kiegészítettük három újabb a vallás, illetve a helyi közösségi és a kormáyzati kudarcra (Weisbrod, 1975) reflektáló motivációs faktorral, illetve az ezeket mérő kérdésekkel. A vallás motivációs faktor méréséhez három állítást fogalmaztuk meg, amelyek közül kettővel a vallási meggyőződés meglétéből, illetve em létéből fakadó motivációkat, a harmadikkal a vallásos hitélet által motivált ökétességet kívátuk méri. Mid a helyi közösségi/ökormáyzati, mid a kormáyzati hiáyokra reflektáló motivációs faktorok esetébe az ökétességi területe tapasztalt források és támogatások hiáyára, valamit az ezekből következő ötevékeységre mit motiváló téyezőkre kérdeztük rá. Meg kell jegyezi, hogy a commuity értelmezése az agol yelvbe egyarát jelöli a helyi közösséget és a mi fogalmaik szeriti helyi öigazgatást, az ökormáyzatot is. Ezért az ebbe a fázisba megkérdezett két szervezet közül az egyikek kiküldött kérdőívekbe a helyi közösségre voakozó kérdésekél a helyi ökormáyzat kifejezést haszáltuk, így tesztelve a megfelelő kifejezés haszálatát. A további cél az volt, hogy megvizsgáljuk, a három, új a vallás, helyi közösség, a kormáyzat kudarc motivációs faktor, illetve az ezzel kapcsolatos állítások meyyire korrelálak a többi motivációs faktorral, igazolódik-e az a hipotézis, hogy a magyar ökétesek egy csoportjáak motivációiba ezek relevás motivációs téyezők. 18 CIVIL SZEMLE 2010/1

19 ELMÉLETILEG Az így kialakított próba-kérdőívet 40 fő külöböző életkorú és iskolai végzettségű ökétes körébe teszteltük. Az első próbakérdezés eredméyei alapjá korrigáltuk a kérdőív egyes értelmezési problémáit, majd véglegesítettük az 53 állítást tartalamzó kérdőív első változatát. Meghatároztuk a korábbi motivációs leltárok hiáyait pótolva, hogy az egyes faktoroko belüli állítások milye motivációs itemeket mérek, azért, hogy világosa lássuk ezek célját, a köztük lévő tartalmi, értelmezésbeli külöbségeket. (1. táblázat) Az adaptált ökétes-motivációs kérdőív felvétele és módszertai kiértékelése a homogé mitába. Az ökétesekek kiküldött kérdőív három fő részből állt: Az első rész az ökétesek demográfiai, társadalomstatisztikai (em, életkor, családi állapot, gyermekek száma, lakóhely típusa, iskolai végzettség, foglalkozási helyzet és foglalkozás, az eltartottak száma, vallásosság és felekezeti hovatartozás, szülők iskolai végzettsége, illetve havi jövedelem) adatait, a második rész azokat az ökétességgel kapcsolatos (a jelelegi ökétesség helyét, települését, idejét, a tagsági viszoyait, az ökétességgel kapcsolatos dötés idejét, valamit az ökétesség gyakoriságát) jellemzőket vizsgálta, amelyek összefüggésbe lehetek a motivációkkal. A kérdőív harmadik része a 13 motivációs faktor mérésére 53 kérdést tartalmazott, amelyet a válaszadókak 5 potos Likert-skálá kellett értékeliük, ahol 1 = agyo em ért egyet, 5 = agyo egyetért volt. A kutatás eze szakaszába két külöböző tevékeységi területe működő, elismerte ökéteseket foglalkozató vidéki szervezetet kerestük meg. Az egyik szervezet, a Szeged-Csaád Egyházmegyei Katolikus Karitasz, míg a másik a Nők a Balatoért Egyesület 5 volt. Választásuk mellett a következő idokok szóltak: úgy véltük, a vidéki szervezetek esetébe a helyi közösség/helyi ökormáyzat sokkal ikább értelmezhető fogalom, mit egy budapesti szervezet esetébe, feltételeztük, hogy a Katolikus Karitasz ökétesei körébe többek között a vallási motivációs faktorokat mérő kérdéseket, míg a Nők a Balatoért Egyesület ökétesei esetébe a helyi közösségi, illetve kormáyzati hiáyok által motivált ökétességet relevása tudjuk teszteli. A vizsgálatba a Katolikus Karitasz ökétesei közül 65 fő, míg a Nők a Balatoért Egyesülettől 56 fő vett részt, akik számottevő többségükbe ők voltak. Módszertailag az adaptált motivációs kérdőív első felvételéek eredméyei és az elvégzett megbízhatósági próba, valamit a korrelációs elemzések alapjá megállapíthattuk, hogy a kérdőív állításai érvéyes faktorokat mértek, a kérdőív érvéyes mérési eszközek modható. Az egyes faktorok közötti magas szigifikás összefüggések azt mutatták, hogy relevás faktorok között mutatkoztak összefüggések. CIVIL SZEMLE 2010/1 19

20 ELMÉLETILEG 1. táblázat Az ökétes-motivációs faktorok sorredje és értelmezése a VMI adaptált változatába MOTIVÁCIÓS FAKTOROK ELNEVEZÉSEI MIT MÉR? ITEMEK ÉRTELMEZÉS ÉRTÉK (Va) Azt a helyzetet írja le, amikor az ökétest az a lehet ség motiválja, hogy képes abba szellembe/hitbe cselekedi, hogy mások segítése fotos. ELISMERTSÉG (R) Amikor az ökétes számára fotos az a megbecsülés, amit az ökétes muka ad számára, illetve a képességét és hozzájárulását elismerik, és ez motiválja, hogy ökétes mukát végezze. SZOCIÁLIS INTERAKCIÓ (SI) Amikor az ökétes az ökétesség társadalmi atmoszférája miatt motivált. Az ökétesség lehet ség arra, hogy társas kapcsolatokat építhetek ki és más társadalmi csoport iráti elkötelez dés altruizmus sajálat altruizmus empátia altruizmus segítés társadalmi ügy iráti elkötelez dés szervezeti elismerés mukatársak elismerése visszajelzés fotossága egalitás a szervezetbe társadalmi elismerés közösség igéy társaság igéy kapcsolat igéy emberekkel kerülhetek kapcsolatba. barátok keresése RECIPROCITÁS (Rp) Amikor az ökétes az ökétességetel cseréek tekiti. Az ökétes hisz valami fels jóba. REAKTIVITÁS/ VISSZAHATÁS (Rc) Amikor az ökétes a vele korábba megtörtétekért, kapás adás visszahatás a helyzetre szublimálás projektálás vagy azokra voatkoztatva végez ökétes mukát. problémamegoldás ÖNMEGBECSÜLÉS (SE) Amikor az ökétes az ökétes mukával szereté er sítei ömegbecsülését vagy saját fotosságáak, értékéek érzését. az ökétesség öröm jó ember érzete fotosság érzete haszosság érzete az ökétesség elfoglaltságot ad A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétest tisztá a másoko való segítés motiválja. Az alacsoy átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétes kevésbé érdekelt abba, hogy azért ökétes, hogy másoko segítse. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy er s az igéy az ökétes muka formális megbecsülésére. Az alacsoy átlagpotok azt mutatják, hogy kevésbé érdekeltek az ökétes mukájuk formális megbecsülésébe. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétesek er s igéye va arra, hogy új ismeretségeket és barátságokat kössö az ökétesség segítségével. Az alacsoy átlagpotok azt mutatják, hogy a másokkal való találkozás lehet sége em a kiemelked e fotos ok. A magas átlagpotok ebbe a skálába azt jelzik, hogy az ökétest az motiválja, hogy az ökétes muka a jöv be valami jót fog hozi a számára. Az alacsoy átlagpotok azt jelzik, hogy aak a lehet sége, hogy az ökétes muka kés bb valami jót hoz, vissza ad, em fotos számára. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétes motivációja az, hogy jobbá tegye a rosszat, ami törtét az életébe. Az alacsoy átlag azt mutatja, hogy a korábba megtörtét életeseméyek kis szerepet játszaak az ökétesség vállalásába. A magas átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétest aak a lehet sége motiválja, hogy az ökétes muka által jobba érzi és fotosak tartja magát. Az alacsoy átlagpotok azt jelzik, hogy az ökétes mukát em tekiti az ömegbecsülés eszközéek. 20 CIVIL SZEMLE 2010/1