A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT

Átírás

1 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 75 VILÁG-NÉZET A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT Tatjaa Rakar Zika Kolarič Bevezető Az úgy evezett szocialista redszer összeomlásával kojuktúra állt be a oprofit szervezetek 1 fejlődése teré, a posztszocialista országok oprofit szférái azoba eek elleére meglehetőse elletmodásos képet mutatak. Az 1996 és 2006 közötti reprezetatív adatgyűjtéseke alapuló taulmáy elsődlegese Szlovéia oprofit szektoráak fejlődésével és jellegzetességeivel, valamit e szektorak a szlové jóléti redszerbe 2 betöltött szerepével foglalkozik. A megismételt kutatás azért külööse fotos, mert lehetővé teszi a szlové oprofit szférába az évtized sorá végbe meő változások vizsgálatát. Módszertai szempotból a felmérések a Johs Hopkis Comparative Noprofit Sector Project CNP 3 (Salamo et al. 1998, 1999, 2003, 2004) című taulmáyoko alapulak, amelyek lehetővé teszik az adatok emzetközi összehasolítását. A taulmáy a oprofit szektorak a szlové jóléti redszerbe betöltött helyzetét más posztszocialista országok és egyéb európai országok oprofit szféráiba tapasztalható jeleségekhez, fejlődési tedeciákhoz viszoyítva kívája megértei és megérteti. A oprofit szektor közjóléti szerepét két fő lépésbe vizsgáljuk. Az elsőbe a oprofit szektor fejlődéséek hasolóságait térképezzük fel a posztszocialista államokba. Eze országokba a oprofit szervezetek egyik fotos közös jellemzője, hogy elsődlegese em a köz, haem saját tagságuk kiszolgálásával foglalkozak, ilye értelembe ö- és em közhaszú szervezetek. 4 Ez a korábbi jóléti redszer örökségéek is tekithető, és fotos további következméyekkel bír a posztszocialista CIVIL SZEMLE 2010/2 75

2 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 76 VILÁG-NÉZET oprofit szférák szempotjából is. E következméyek elsősorba a szektor alacsoy szitű professzioalizációjába, a hasoló tevékeységi körökbe és bevételi szerkezetbe érhetőek tette. A múltbéli tulajdoságok túlélése egyes posztszocialista országokkal törtéő összevetésbe is feltűő Szlovéia esetébe. Ezért a második lépés a változó posztszocialista jóléti redszereke belül vizsgálja a oprofit szervezetek eltérő szerepét. A volt szocialista országok oprofit szektoráak fejlődésébe megmutatkozó általáos hasolóságok elleére viszoylag rövid idő alatt szembetűő eltérések is jeletkeztek külööse a közhaszú szervezetek esetébe. E külöbségek a szektorok az átalakuló posztszocialista jóléti redszerekbe betöltött szerepéek és itegrációjáak vizsgálata révé magyarázhatóak meg a legjobba, potosabba abba ragadhatóak meg, hogy a oprofit szektor szerepe az állami szektorhoz képest ikább helyettesítő vagy kiegészítő szerepet tölt-e be. Ez alatt azt értjük, hogy a oprofit szervezetek kiváltják-e az állami szektor szolgáltatásait, vagy csak kiegészítik azo szolgáltatásokat, amelyeket az állami szektor em megfelelő meyiségbe vagy miőségbe biztosít. A posztszocialista országok szektorjellemzőiek összehasolítása mellett e kérdést részletese is tárgyaljuk a taulmáy utolsó részébe, amelybe a szlové jóléti redszer jellegzetességei és eze belül a oprofit szektor szerepét vesszük górcső alá. A oprofit szférára voatkozó empirikus adatokat és a szektor a szlové jóléti redszere belüli poteciálját a szocialista redszer változását követő évtizedbe kialakuló jóléti redszer jellegzetességei, valamit a jeleleg előiráyzott szlové jóléti redszeri reformok tükrébe elemezzük. Noprofit szektor a posztszocialista országokba közös jellegzetességek A volt szocialista országok oprofit szervezetei számos hasolóságot mutatak, amelyek egyszersmid megkülöböztetik őket más társadalmak harmadik szektoraitól. E belső hasolóságok és felszíi külöbségek közel fél évszázado keresztül feálló államszocialista típusú jóléti redszerek 5 kotextusába magyarázhatóak. E redszer logikája határozta meg a oprofit szervezetek szerepét em fotos szolgáltatókkét fukcioáltak (a szolgáltatásokat az állam biztosította), haem az iformális társadalmi hálózat (főleg a család) lehetőségeit egészítették ki, ameyyibe godoskodtak tagjaikról. A oprofit szervezetek elsősorba egyesületi formába működtek; általába em jellemezte őket (magas szívoalú) szakmai háttér, főleg ökétesekből álltak; külöféle területeke működtek, de a legagyobb számba a sport/szabadidő és kultúra területété voltak megtalálhatóak (Kolarič et al., 2002). A kutatás rámutat arra, hogy a oprofit szektor a posztszocialista országok többségébe a mai apig a volt államszocialista típusú jóléti redszer jellemvoásait mutatja. (Salamo et al., 1999, 2003, 2004; Kolarič et al., 2002; Kolarič et al., 2006) 76 CIVIL SZEMLE 2010/2

3 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 77 VILÁG-NÉZET 1. táblázat. Noprofit szektor a posztszocialista országokba közös jellegzetességek A szektorba foglalkoztatottak aráya saját bevétel Bevételi szerkezet állami támogatás magá támogatás Forrás: Salamo et al. 2003; Kolarič et al Domiás tevékeységi terület Ország Cseh Köztársaság 1,7% 47% 39% 14% kultúra/szabadid Magyarország 1,3% 55% 27% 18% kultúra/szabadid Legyelország 1,2% 60% 24% 15% kultúra/szabadid Szlovákia 0,9% 55% 22% 23% kultúra/szabadid Szlovéia 0,7% 44% 27% 29% kultúra/szabadid Mit az az 1. táblázatból kitűik, a posztszocialista fejlődésről a kisebb külöbségek elleére elmodható, hogy az említett jellegzetességek az 1990-es évek végéig mide országba továbbéltek. A közös jellemvoások abból fakadak, hogy a volt szocialista országokba az egyesület a mai apig a legelterjedtebb oprofit szervezeti forma, következésképpe, a szervezetek dötő többsége ö- és em közhaszú szervezet. Ez utóbbiak (szolgáltatók, alapítváyok, társadalmi vállalkozások stb.) léyegese kevésbé elterjedtek, bár az elmúlt évek sorá számuk gyarapodása itezívebbé vált. Ez a oprofit szektor tevékeységkör szeriti megoszlásából is yilvávaló. A szervezetek továbbra is ott a legaktívabbak, mit rége, vagyis a sport, szabadidő és a kultúra területei. A posztszocialista országok oprofit szektora elsősorba közösségépítő-érdekképviseleti (expressive fuctios) és em szolgáltató fukciókat (service fuctios) lát el. (Salamo et al., 2003) Mivel a oprofit szervezetek többsége továbbra is öhaszú szervezet, a oprofit szektor bevételi szerkezeti szempotból sem változott sokat. A tagdíjak miatt, amelyet a CNP kutatói a saját bevételek közé soroltak 6, látszólag ezek más szavakkal az alap- és gazdálkodási tevékeységek bevételei képviselik a meghatározó részt a oprofit szervezetek fiaszírozásába. A tagdíj azoba sokkal ikább a tagok ökétes hozzájárulása szervezetük fetartásához, semmit egy bizoyos szolgáltatás fejébe (előre) fizetett díj. A magáadomáyok a volt szocialista országokba jellegzetese magas, Szlovéiába pedig kiemelkedőe magas, részesedését a bevételekből az magyarázza, hogy e pézek zöme cégektől érkező támogatás; vagyis ezek az ayagi források teremtik meg a professzioalizálódás lehetőségét, valamit az ökétesek bevoását az elsősorba a sport és szabadidő területé tevékeykedő szervezetekbe, amelyek száma a mai apig a legagyobb. A posztszocialista országok oprofit szektoráak fejletleségét külööse jól mutatják a Johs Hopkis Comparative Noprofit Sector Project voatkozó adatai. (Salamo et al., 1999, 2003, 2004; Kolarič et al., 2002, 2006) Mit az az 1. ábrából látható, a posztszocialista országok oprofit szektorai az elmúlt évtized sorá ta- CIVIL SZEMLE 2010/2 77

4 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 78 VILÁG-NÉZET pasztalható gyors fejlődés elleére is margiális szerepet tölteek be a javak és szolgáltatások biztosítása teré, amit az a szektor professzioalizációja, illetve a szektor foglalkoztatási szitje alapjá lemérhető. Más országok oprofit szervezeteivel összehasolítva, a posztszocialista társadalmak oprofit szervezetei még midig a legkevésbé professzioalizáltak, ami abból fakad, hogy továbbra is elsődlegese egyesületi formába tevékeykedő, öhaszú szervezetek. 1. ábra. A oprofit szervezetek országokéti részesedése a teljes foglalkoztatottságából ökétesekkel és ökétesek élkül Holladia Írország Belgium Izrael Egyesült Államok Ausztrália Egyesült Királyság Fraciaország Németország Ausztria Spayolország 27 ország átlaga Argetia Japá Norvégia (1997) Fiország Svédország Kolumbia Peru Brazília Olaszország (1991) Cseh Köztársaság Magyarország Legyelország (1997) Szlovákia Szlovéia (2005) Romáia Mexikó 3,7% 3, 5% 3, 5% 3,0% 2,6% 2,4% 2,4% 2,2% 1,9% 1, 2% 1,7% 0,3% 1,3% 1,2% 9,2% 7,8% 7,2% 6,2% 4,9% 4,9% 4,5% 4,5% 5,1% 0,7% 1,4% 0,3% 0,9% 0,3% 0,9% 0,4% 0,7% 0,9% 0,6% 0,7% 0,4% 0,2% 2,3% 1,1% 12,6% 11,5% 10,5% 4,4% 4,7% 3,1% 1,2% 2,2% 2,7% 3,3% 5,5% 7,4% 1,8% 4,0% 2,9% 2,6% 2,5% 6,1% Foglalkoztatottak Ökétesek 0% 5% 10% 15% 20% Forrás: Salamo et al., 2003; Sloveija (Kolarič et al., 2006) 78 CIVIL SZEMLE 2010/2

5 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 79 VILÁG-NÉZET Szlovéia esete A oprofit szektor szocialista öröksége külööse szembetűő Szlovéia esetébe. 2. táblázat. Noprofit szervezetek az államszocialista típusú jóléti redszer keretei között Szlovéiába A szektorba Bevételi szerkezet Domiás foglalkoztatottak tevékeységi aráya piaci állami magá- terület Év források források adomáyok ,73 % 44 % 27 % 29 % sport/kultúra ,74 % 30 % 36 % 21 % sport/kultúra Forrás: Kolarič et al., 2002; Kolarič et al., 2006 Mit az a 2. táblázatból kiderül, a feti jellegzetességek Szlovéiába a posztszocialista fejlődés bizoyos változásai elleére a mai apig femaradtak. Szité figyelemre méltó, hogy miközbe a szervezetek száma megkétszereződött, ezek az értékek gyakorlatilag változatlaok maradtak az elmúlt yolc év sorá. Alaposabba szemügyre véve a szlové oprofit szektor szerkezetét, a legjeletősebb tevékeységi körökre voatkozó legfrissebb adatok alapjá kimutatható, hogy a oprofit szervezetek a legagyobb számba a sport és szabadidő (27,6%), illetve a kultúra (17,7%) területé tevékeykedek. Szité számos oprofit szervezet működik szakmai érdekképviseletkét (9,8%), a terület- és közösségfejlesztés érdekébe (9,1%), tűzoltóegyletek formájába (8,7%), ám léyegese kevesebbe az oktatás (4,5%), köryezet és érdekképviselet (4,2 %), szociális ellátás (3,6%), s utolsósorba az egészségügy (2,1%) területé (2. ábra). Így a hagyomáyos jóléti szolgáltatások továbbra is sokkal kisebb aráyba részesedek a oprofit foglalkoztatásból. A 2006-ból származó, a oprofit szektor szerkezetét éritő legutóbbi adatok em térek el jeletőse az 1996-os értékektől (Kolarič et al., 2002), vagyis az elmúlt évtized sorá e tére em következett be jeletős változás. Az öhaszú szervezetek domiaciájáak köszöhetőe a tagdíjak képviselik a szlové oprofit szervezetek legfotosabb bevételi forrását. Ki kell emeli még az állami (főleg ökormáyzati) forrásokat, amelyek elsősorba a szociális godozás területé működő oprofit szervezetek (például a fogyatékkal élőket segítő szervezetek) számára teszik lehetővé a foglalkoztatást, valamit a vállalati támogatásokat és szpozori pézeket, amelyek legikább a sport területé jeletkezek, és járulak hozzá ahhoz, hogy éppe ebbe az alszektorba a legmagasabb a foglalkoztatási aráy a teljes szlové oprofit szférá belül. A CNP (Salamo et al., 1998, 1999, 2003, 2004) emzetközi kutatásaiak kategóriáit alkalmazva 1996-ba az összes szlové oprofit szervezet állami forrásai (állami és ökormáyzati támogatás) 27%-ot, a magáadomáyokból (magáalapítváyok, magászemélyek és vállalkozások) származó ayagi eszközök 29%-ot, a tagdíjak 20%-ot, míg a saját bevétel CIVIL SZEMLE 2010/2 79

6 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 80 VILÁG-NÉZET (szolgáltatási díjak, vállalkozási és pézügyi bevételek) 24%-ot tett ki. (Kolarič et al., 2002) A legutóbbi, 2006-ba elvégzett ilye iráyú kutatás a közforrások övekedését és a magáadomáyok és piaci források csökkeését mutatja ki a oprofit szervezetek bevételszerkezetébe (2. táblázat) be a szlové oprofit szervezetek legfotosabb pézügyi forrását az ökormáyzatok (28,7%), illetve a tagdíjak (18,9%) jeletették. Ezek az adatok Szlovéiát azo országok közé sorolják, amelyekbe az állami források biztosítják a oprofit szervezetek bevételeiek meghatározó háyadát (ami a kozervativ-korporatív típusú jóléti redszer jellemvoása), bár részesedésük jóval elmarad a CNP által vizsgált országokba mért átlagos értéktől (Salamo et al., 1998, 1999, 2003, 2004). Ha azoba a tagdíjakhoz a magászemélyektől származó adomáyokat (9,2%) is hozzáadjuk, azt kapjuk, hogy a oprofit szervezetek bevételeiek csakem egyharmadát (tagkét vagy támogatókét) magászemélyek hozzájárulása adja. Összefoglalva: Szlovéia oprofit szektorát a CNP által a többi posztszocialista ország esetébe is megállapított kettősség jellemzi. (Salamo et al., 1999) Az elmúlt kilec év ( ) sorá a szlové oprofit szektor itezív övekedése met keresztül, ugyaakkor miőségi szempotból em fejlődött. A oprofit szervezetek száma összességébe emelkedett, ám mide egyéb szempotból, amely alapjá általába a szektor fejlődését mérjük, gyakorlatilag változatla maradt. Midemellett az is elmodható, hogy a oprofit szféra helyzete bizoyos értelembe romlott, hisze a szervezetek száma az adott időszakba megkétszereződött, miközbe a két másik mutató a foglalkoztatás és a szektor teljes bevételéek a emzeti GDP-hez mért aráya em változott. A oprofit szektor a változó posztszocialista jóléti redszerekbe fejlődésbeli eltérések Szlovéiáról elmodható, hogy más posztszocialista országokkal és egyéb, a CNPbe említett országokkal törtéő összehasolítás alapjá (Salamo et al., 1998, 1999, 2003, 2004) a oprofit szférája bizoyos értelembe a sereghajtók közé tartozik legalábbis a szektor fejlettségéek egyik legfotosabb paramétere: a szektor foglalkoztatottsági szitjével mért professzioalizáció alapjá. További pillatást vetve a oprofit szektorba alkalmazott ökétes muka aráyára azt találjuk, hogy a posztszocialista országok közül egyedül Szlovéiába és Romáiába haladja meg az ökétesek száma az álladó alkalmazottakét, míg mide más egykori szocialista államba fordított az aráy (1. ábra). Szlovéia abba tér el más posztszocialista országoktól, hogy oprofit szervezetei a mai apig elsődlegese ökétes szervezetek, amelyek agyobb mértékbe függek az ökétes mit az alkalmazotti mukától, míg más posztszocialista országok ebbe az értelembe erősebbe professzioalizáltak, és agyobb mértékbe támaszkodak a fizetett alkalmazottak mit az ökétesek mukájára. 7 A oprofit szektor foglalkoztatottságáak 80 CIVIL SZEMLE 2010/2

7 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 81 VILÁG-NÉZET alacsoy szitje ugyaakkor az összes posztszocialista ország közös jellemzője, mivel e szervezetek dötő többsége érdekvédelmi fukciókat betöltő öhaszú szervezet, ám mit arra korábba rámutattuk, az országok között eltérések vaak kibotakozóba. Ezek közül Szlovéia ayiba külöleges, hogy az említett posztszocialista jellegzetességek külööse szembetűőek. Mit azt a következő ábra is mutatja (2. ábra) más posztszocialista országokhoz viszoyítva a szlové oprofit szektor szolgáltató szerepe külööse alulfejlett. 2. ábra. A oprofit szektorba foglalkoztatottak megoszlása tevékeységi területek szerit Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Kultúra/sport/szabadid Szakmai érdeképviselet 22 ország átlaga Szlovéia (2005) Legyelország (1997) Magyarország (1995) Fejlesztés/lakásügy Köryezet- és jogvédelem Egyéb 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% Megjegyzés: A CNP adatgyűjtési időszakára em redelkezük szlové adatokkal a oprofit tevékeység külöféle területei mért foglalkoztatásról az ország teljes foglalkoztatottságáak aráyába. A táblázatba szereplő szlové adatok 2006-ból származak, és az elsődleges tevékeységük alapjá bejegyzett szervezetek számaráyát mutatják ICNPO besorolás szerit. Forrás: Salamo et al., 1999, 2003; Szlovéia (Kolarič et al., 2006) Mit az a feti diagramból is kitűik, a szolgáltatóiparba tevékeykedő szlové oprofit szervezetek aráya ige alacsoy. Legyelországgal és Magyarországgal összevetve szembetűő a szociális szolgáltatások, oktatás és egészségügy területé tevékeykedő oprofit szervezetek alacsoy fejlettségi foka Szlovéiába. Ameyyibe a tevékeységi területeket a oprofit szervezetek emzetközi osztályozása (ICNPO) szerit osztjuk két általáos kategóriára (szolgáltató fukciók és közösségépítő-érdekképviseleti fukciók), az alábbi képet kapjuk: CIVIL SZEMLE 2010/2 81

8 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 82 Mit azt a 4. ábra mutatja, a szlové oprofit szervezetek más országokhoz képest a három forrásból sokkal egyeletesebb megoszlással redelkezek, ami elsősorba a magáadomáyok relatíve magas részesedéséek köszöhető. A magávilág-nézet 3. ábra. A oprofit szektor szerkezetéek szolgáltató és közösségépítő-érdekképviseleti szerepek szeriti összehasolítása Magyarország 40% 55% Legyelország Szlovéia* 19% 46% 49% 60% közösségépít -érdekképviseleti szerep szolgáltató szerep 32 ország átlaga 32% 63% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% * A maradék 21% em sorolható be. Forrás: Salamo et al., 2003; Szlovéia (Kolarič et al., 2006) A CNP összes országra voatkozó adatai azt mutatják, hogy a oprofit szektor elsődlegese szolgáltató fukciókat lát el; míg a posztszocialista és a Skadiáv országok abba hasolítaak egymásra, hogy oprofit szektoruk elsődlegese közösségépítő-érdekképviseleti fukciókat tölt be. Legyelország e tekitetbe a kivételek közé tartozik, hisze a posztszocialista országok közül egyedülikét modható el róla, hogy oprofit szektorába a szolgáltatások domiálak. (Salamo et al., 2003) Így Szlovéiát Magyarországgal és külööse Legyelországgal összevetve szembetűő a oprofit szervezetek alacsoy fejlettségi szitje a szolgáltatásyújtás területé, külöös tekitettel arra, hogy a szlové adatok csakem egy évtizeddel későbbiek a magyar és legyelhez képest. Szité a posztszocialista oprofit szektor sajátosságai közé tartozik bevételi szerkezete. A szlové oprofit szervezetek más országokhoz viszoyított forrás - szerkezetét az alábbi diagram ábrázolja. 4. ábra. a oprofit szervezetek bevételi szerkezete 8 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% saját bevétel állami támogatás magátámogatás 10,0% 0,0% 32 ország átlaga Közép- és Kelet E urópa Magyaroszág (1995) Legyelország (1997) Szlovéia (1996) Forrás: Salamo et al., 2003; Szlovéia (Kolarič et al., 2002) 82 CIVIL SZEMLE 2010/2

9 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 83 VILÁG-NÉZET adomáyokból származó bevételek átlagoshoz mért magas aráya mide posztszocialista országra jellemző (Salamo et al., 2003). A magáadomáyok magas részesedését az magyarázza, hogy e pézek zöme vállalkozásoktól érkező támogatás; mivel eze országok oprofit szervezetei közül soka a sport és szabadidő területé tevékeykedek. (Kolarič, 2003) Ez külööse igaz Szlovéia esetébe, amit a sport és kultúra területé működő magá oprofit szervezetek ige magas aráya, és következésképpe a magáadomáyokból származó jövedékek Magyarországhoz és Legyelországhoz viszoyított ige magas részesedése jellemez. E bevételszerkezet bizoyítja, hogy a szlové oprofit szféra professzioalizációjáak alapját képező közfeladatok ellátásába való egyre itezívebb részvétel (govermetalisatio) és piacosodás folyamatai valójába még em idultak el. E három szorosa összefüggő folyamat valójába csak akkor fog elkezdődi, ha az öhaszú szervezetek mellett a közhaszú szervezetek aráya övekedi kezd Szlovéia oprofit szektorá belül. (Kolarič, 2003) Következésképpe rá kell mutati, hogy bár Szlovéia az ezer lakosra eső oprofit szervezetek száma alapjá (10,2 szervezet/1000 lakos) statisztikailag az élmezőybe tartozik, 9 a szektor fejlettségéek két fő teljesítméymérője (a szektor alkalmazottaiak száma és jövedéki részesedése emzeti GDP-ből) alapjá a szlové oprofit szektor viszoylag gyegéek modható. A CNP-be említett országokkal törtéő összehasolítás alapjá (Salamo et al., 1998, 1999, 2003, 2004) Szlovéia oprofit szektora a szektor foglalkoztatottsági szitjével mért professzioalizáció alapjá csak az utolsó előtti helyet foglalja el. A szektor az alkalmazottak midössze 0,7%-át foglalkoztatja, a teljes bevétel pedig a GDP 1,92%-át tette csak ki 1996-ba, és ez az érték 2004-be sem változott (Kolarič et al., 2002, 2006). E számok alapjá a szlové oprofit szektor még a volt szocialista országokkal összevetve is Európa legkevésbé fejlettebbjei közé tartozik. Mit az a feti adatokból is kitűik, az általáos hasolóságok elleére a volt szocialista társadalmak oprofit szektoraiak fejlettségi szitjébe és jellegzetességeibe megdöbbető eltérések jeletkeztek viszoylag rövid idő alatt. Ez külööse a szolgáltató szervezetek teré érhető tette, illetve abba, mikét itegrálódak e szervezetek a változó jóléti redszerekbe. A oprofit szektor a redszerváltás utá bekövetkezett gyors fejlődése elleére sem álltak be agyaráyú változások szlové jóléti redszer pluralizációjába, miközbe két másik volt szocialista ország, Magyarország és külööse Legyelország e tére sokkal szembetűőbb változásoko met keresztül. Véleméyük szerit e külöbségek a szektorok változó posztszocialista jóléti redszerekbe betöltött szerepéek és itegrációjáak vizsgálata révé magyarázhatóak meg a legjobba, potosabba abba ragadhatóak meg, hogy a oprofit szektor szerepe lakosság szektorhoz képest helyettesítő vagy kiegészítő szerepet tölt-e be. Ez alatt azt értjük, hogy a oprofit szervezetek helyettesítik-e az állami szektor szolgáltatásait (a helyettesítés elve priciple of subsidiarity), vagy csak kiegészítik azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az állam em megfelelő meyiségbe CIVIL SZEMLE 2010/2 83

10 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 84 A szlové jóléti redszer a szocialista társadalomból a posztszocialista társadalomba törtéő átmeet kotextusába vizsgálva az 1990-es évek első felébe formális jogi értelembe dualista modellt testesített meg: egyes elemeibe a kozervatív-korporatív (coservative-corporate), más összetevőibe a szociáldemokrata jóléti redszerre emlékeztetett. Egyfelől a szociális partersége alapuló (és a kozervativ-korporatív jóléti redszer alapját képező) kötelező társadalombiztosítási redszerek teljese átláthatóvá váltak, miközbe az alkalmazottak illetve családtagjaik szociális biztoságáak elsődleges eszközévé fejlődtek. Másfelől az erős állami szektor fetartotta a domiás szolgáltató státusát a szolgáltatások mide olya területé, amelyre a teljes lakosság jogosult, miközbe fokozatosa kiegészítő együttműködéses viszoy alakult ki az állam, valamit a oprofit szféra között, és az iformális szektorak yújtott állami támogatás fokozatosa övekedett. A fet említett jeleségek kivétel élkül a szociáldemokrata jóléti redszer ismérvei. A közitézméyek fejlett és átfogó hálózata a mai apig közpoti helyet foglal el a mideki számára azoos feltételek mellett elérhető külöféle szolgáltatások yújtásába, a szociáldemokrata jóléti redszerhez hasolóa kevés teret hagyva a oprofit szervezetek szolgáltatókét való megjeleésébe. Az állami szektor kiegészítőjekét azoba a oprofit szervezetek jeletősége folyamatosa övekszik. Az újoa alakuló szervezetek jogi formájuk szerit emcsak egyesületek, haem szolgáltatók, szövetkezetek, társadalmi vállalkozások és alapítváyok is lehetek. Alapítóik természetes és jogi személyek, melyek közül elsősorba a római katolikus egyház érdemel említést közép- és felsőoktatási itézméyek, óvodák, terhes- és idősgodozók, drog- és alkoholfüggőket segítő közösségek stb. alapítása oká. Így a oprofit szektor fokozatosa fejlődik és erősíti szerepét, és redszerit koceszsziós 10 egyezméyek keretei között egészíti ki a köz/állami szektor szolgáltatásait mide olya területe, ahol a szolgáltatásokat em megfelelő meyiségbe vagy miőségbe biztosítja. Léyeges azoba leszögezük, hogy a oprofit szektor em helyettesíti vagy váltja ki az állami szervezetek szolgáltatásait. A fejlett és átfogó közszektort a szlové jóléti redszer pozitív jellemvoásai között szokták említei, és külööse e tére mutat számos hasolóságot a szociáldemokrata jóléti redszerrel. Az említett jellemvoások azzal vaak összefüggésbe, hogy Szlovéia más posztszocialista országokkal elletétbe em élte át az úgy evezett jóléti szakadékot az átmeet időszakába. Az említett dualista jóléti redszer modelljéek kialakítása a baloldali iráyultságú szlové politikai elit azo dötésé alapult, hogy (a volt szocialista országok politikai elitjeiek zömével elletétbe) elutasították a emzetvilág-nézet vagy miőségbe biztosít (kiegészítés elve priciple of complemetarity). Következésképpe e kérdést az átmeet időszakába kialakult szlové jóléti redszer szélesebb összefüggésébe kell vizsgáluk. A szlové jóléti redszer és a oprofit szektor szerepe 84 CIVIL SZEMLE 2010/2

11 csz23_csz12 skadi.qxd :58 Page 85 VILÁG-NÉZET közi pézitézetek szakértői által szorgalmazott sokkterápia elvé alapuló itézkedéseket és javaslatokat. Ezek az ajálások a gazdaság lehető leghamarabbi privatizációját, a piacok (köztük a mukaerőpiac) deregulációját, a köz/állami szektor privatizációját és üzleti alapokra helyezését, valamit a szociális közkiadások megkurtítását célozták a lakosság szociális biztosága és jóléte érdekébe. Az elképzelések szerit az állam kivoulását egyfelől magábiztosítók, másfelől a magá oprofit szervezetek, pl. külöféle szolgáltatók ellesúlyozták vola. Az említett ajálások gyakorlati alkalmazása a hazai politikai elitek részéről a volt szocialista jóléti redszer liberális jóléti redszer iráyába törtéő átalakítását igéyelé (igéyelte vola). (Ferge, 2001; Ferge Juhász, 2004) Szlovéiába erre em került sor. Összefoglalás A szlové oprofit szektor a fejlődő jóléti redszer kotextusába felvázolt jellegzetességei azt is jeletik, hogy e szektor em érte el a fejlődés azo fokát, hogy további fejlődése az állami szektor kiegészítőjekét lee elképzelhető. Eze elv alapjá a lakosság szociális biztosága és jóléte iráti felelősség a oprofit szervezetekre hárula. Véleméyük szerit még agyobb közfiaszírozás mellett is időre lee szüksége a szlové oprofit szervezetekek, hogy kifejlesszék az ilye feladatok miőségi és kielégítő szitű ellátásához szükséges ifrastruktúrát. Következésképpe a szlové oprofit szektor további fejlődéséek az állami szektor komplemetaritásáak elvé kell alapulia, ami azt jeleti, hogy a oprofit szervezetek állami támogatása em helyettesíteé az állami szektor szolgáltatásait, pusztá kiegészíteé azo szolgáltatásokat, amelyeket az állami szektor em megfelelő meyiségbe vagy miőségbe biztosít. Véleméyük szerit a szlové oprofit szektor és a teljes jóléti redszer további fejlődése közpoti kérdéséek em aak kée leie, mikét helyettesítheti vagy válthatja fel az egyik szektor a másikat, vagy a társadalmi igazságosság egyik elve a másikat, haem aak, mikét köthetőek össze vagy kombiálhatóak a szektorok eltérő poteciáljai. Választ keresve az utóbbi kérdésre úgy godoljuk, hogy az egyé szabadsága em korlátozható a választás szabadságára, mit ahogya a szolidaritás sem redukálható a jótékoyság elvére. (Kolarič et al., 2006) Következésképpe egy, a szlové oprofit szervezetek további fejlődését célzó átfogó kormáyzati politika kidolgozása érdekébe a kormáyzatak jeletős figyelmet kell fordítaia a jele kutatás eredméyeire. Szlovéia eddig sikeresek mutatkozott a más átmeeti országokat sújtó jóléti szakadék elkerülésébe, azoba a jövőbeli kormáyzati politikákak dötő szerepe lesz abba, hogy ez az állapot továbbra is fetartható maradjo. CIVIL SZEMLE 2010/2 85

12 csz23_csz12 skadi.qxd :59 Page 86 VILÁG-NÉZET Jegyzetek 1 A oprofit szervezetek alatt a Johs Hopkis Comparative Noprofit Szektor projekt szerkezetiműködési defiíciója szerit meghatározott szervezeteket értjük. (Salamo et al., 1999, 2003, 2004; Kolarič et al., 2002, 2006) 2 A jóléti redszer fogalma az 1980-as végéek kelet-yugat-európai társadalompolitikai vitái sorá került előtérbe (Svetlik, 1988; 1988; Sik és Svetlik, 1988; Evers Witersberger, 1988). A fogalom szélesebb a jóléti állam vagy/és sozial staat kocepciójáál, amely yílt és átfogó módo öleli fel emcsak azo itézméyeket, programokat és itézkedéseket, amelyek révé az állam polgárai számára a szociális biztoságot és jólétet biztosítja, haem a piac logikája szerit működő és fejlődő, valamit a civil társadalom és közösségek keretei belül tevékeykedő szervezeteket is. Magába foglalja a szolgáltatások és pézügyi juttatások előállítóit és felhaszálóit, ezek ormáit és értékeit, valamit a juttatások és szolgáltatások igazgatásából, fiaszírozásából, termeléséből és elosztásából származó azo viszoyokat, amelyek révé az egyé szociális biztoságát és társadalmi jólétét biztosítja. (Svetlik Kolarič, 1987:23) A kocepció az állami, piaci és civil társadalmi szférákak, mit a redszer strukturális elemeiek viszoylagos autoómiája és egymásra utaltságáak feltételezésé alapul. Az ebből következő feltételezés szerit az egyes társadalmak törtéelmi fejlődése sorá, azaz a specifikus gazdasági, kulturális és politikai feltételek függvéyébe a (piaci, állami, civil társadalmi és közösségi) szférák eltérő hierarchiái jöttek létre, amelyek révé az egyéek szociális biztoságuk és jólétük forrásait biztosítják. A szférák külöféle törtéelmileg kialakult hierarchiái eltérő típusú jóléti redszereket testesíteek meg. 3 Johs Hopkis Comparative Noprofit Sector Project (CNP) Johs Hopkis Összehasolító Noprofit Szektor Projekt. 4 A szerzők az ö-, illetve közhaszú kifejezést em jogi értelembe haszálják, em a magyar termiológiába haszálatos közhaszúsági fokozatot értik alatta. Az eredeti szövegbe szereplő member servig és public servig megfogalmazás alatt a csak saját tagságáak, illetve a közösségek szolgáltató szervezeteket értik. (A szerk.) 5 A jóléti redszer feti defiíciójából következőe egyet kell érteük azzal a tézissel, miszerit a volt szocialista országok fejlődéséek specifikus körülméyei révé a jóléti redszerek egy speciális típusa, az államszocialista jóléti redszer fejlődött ki. E redszert az állam domiás szerepe jellemezte. Az állam volt a tulajdoosa, fiaszírozója és elleőrzője mide itézméyek és szervezetek, amely szolgáltatásokat vagy pézügyi kompezációt yújtott állampolgárai számára szociális biztoságuk és jólétük biztosítása érdekébe. Ez a gyakorlatba azt jeletette, hogy az állam által biztosított szolgáltatások, a vállalatok által alkalmazottaik számára kötelező módo yújtott szolgáltatásokkal együtt sem voltak elégségesek mide szükséglet kielégítésére. Következésképpe az iformális társadalmi hálózatak, elsősorba a családak és rokoságak súlyos terheket kellett átvállalia tagjai szociális biztoságáak és jóléte biztosítása érdekébe. A lakosságak kevés lehetősége akadt, hogy a másik két szférából azaz a (a oprofit szervezetek révé működő) civil társadalomból és a (magá vagy profitorietált) piaci szféra révé biztosítsa a számára szükséges eszközöket és szolgáltatásokat. A oprofit szervezetek szerepe a lakosság öszerveződése és főkét az egyház szociális/jótékoysági szerepéek útjába állított formális akadályok miatt volt gyege. A szolgáltatások és a biztosítások területé korábba em létezett téyleges piac. 6 Ez a magyarországi oprofit statisztikai gyakorlatba is így működik. 7 A oprofit szervezetekbe végzett ökétes muka a társadalmi tőke egyik jelzőértéke. Eze jelzőérték alapjá Szlovéia magasabb szitű társadalmi tőkével redelkezik a többi posztszocialista országál. Az ökétes muka részesedése a oprofit szervezetekbe azoba jeletőse alacsoyabb, mit a skadiáv országokba, amelyeket szité az ökétes muka az alkalmazotti létszámot meghaladó aráya jellemez. 8 Bár redelkezük frissebb adatokkal (2006) is a szlové oprofit szervezetek bevételeit illetőe, mégis az 1996-os adatok felhaszálása mellett dötöttük, ugyais ezek időbeli szempotok alapjá jobba összehasolíthatóak a Johs Hopkis Comparative projekt adataival. 9 Magyarországo 2007-be ez az aráyszám 6,2 volt. (A szerk.) 10 A kocessziós egyezméy olya (emzeti vagy helyi szitű) szerződés az állam és magákézbe lévő profitorietált vagy oprofit szolgáltatók között, amelybe rögzítésre kerül az állami szereplő által 86 CIVIL SZEMLE 2010/2

13 csz23_csz12 skadi.qxd :59 Page 87 VILÁG-NÉZET biztosítadó szolgáltatások típusa és mértéke, valamit megegyezek az állam által viselt költségekbe. (Kolarič et al., 2002:144) Irodalom Evers, A. (1988): Shifts i the Welfare Mix: Itroducig a New Approach for the Study of Trasformatios i Welfare ad Social Policy. I: Evers, A. Witersberger, H. (eds): Shifts i the Welfare Mix. Their Impact o Work, Social Services ad Welfare Policies. Viea: Europea Cetre for Social Welfare Traiig ad Research, Evers, A., Witersberger, H. [eds] (1988): Shifts i the Welfare Mix. Their Impact o Work, Social Services ad Welfare Policies. Viea: Europea Cetre for Social Welfare Traiig ad Research. Ferge, Zs. (2001): Welfare ad Ill-Fare Systems i Cetral-Easter Europe. I: V: Sykes, R., Palier, B., Prior, P. M. (ur.): Globalizatio ad Europea Welfare States. Challeges ad Chage. Palgrave, Hampshire i New York. Ferge, Zs. Juhász, G. (2004): Acessio ad Social Policy: the Case of Hugary. Joural of Europea Social Policy, let. 14, št. 3, str Kolarič, Z. Črak-Meglič, A. Vojovič, M. (2002): Zasebe eprofito-voloterske orgaizacije v medarodi perspektivi. (Private Noprofit-Volutary Orgaisatios i Iteratioal Perspective). Ljubljaa: FDV. Kolarič, Z. (2003): Neprofito-voloterske orgaizacije i jihov razvoj od volotarizma k profesioalizmu. (Noprofit-volutary orgaisatios ad their developmet from volutarism toward professioalisatio). Teorija i praksa, let. 40, št. 1, str Kolarič, Z. Črak-Meglič, A. Rihter, L. Boškić, R. Rakar, T. (2006): Velikost, obseg i vloga zasebega eprofitega sektorja v Sloveiji. (Size, Scope ad Role of the Private Noprofit Sector i Sloveia). Raziskovali projekt v okviru CRP Celovita aaliza pravega i ekoomskega okvirja za delo evladih orgaizacij. Ljubljaa: FDV. Salamo, L. M. (1993): The Marketisatio of Welfare: No-profit ad For-profit Roles i America s Welfare State. Social Service Review, Vol. 67, No. 1, Salamo, L. M. Aheier, H. K. et al. (1998): The Emergig Sector Revised. A Summary. The Johs Hopkis Comparative Noprofit Sector Project, Phase II. Ceter For Civil Society Studies, The Johs Hopkis Uiversity, Baltimore. Salamo, L. M. Aheier, H. K. List, R. Toepler, S. Sokolowski, S. W. et al. (1999): Global Civil Society. Dimesios of the Noprofit Sector. The Johs Hopkis Comparative Noprofit Sector Project. Ceter For Civil Society Studies, The Johs Hopkis Uiversity, Baltimore. Salamo L. M. Sokolowski, S. W. List, R. (2003): Global Civil Society. A Overview. The Johs Hopkis Comparative Noprofit Sector Project. Ceter For Civil Society Studies, Baltimore: The Johs Hopkis Uiversity. Salamo, L. M. Sokolowski, S. W. et al. (2004): Global Civil Society. Dimesios of the Noprofit Sector. Volume Two. Bloomfield: Kumaria Press, Ic. Sik, E. Svetlik, I. (1988): Shifts i the Welfare Mix: Sigificat Features i Coutries with Plaed Ecoomy; Similarities ad Differeces. I: Evers, A. Witersberger, H. (eds): Shifts i the Welfare Mix. Viea: Europea Cetre for Social Welfare Traiig ad Research. Svetlik, I. (1988): Yugoslavia: Three Ways of Welfare System Restructurig. I: Evers, A. Witersberger, H. (ur.): Shifts i the Welfare Mix. Their Impact o Work, Social Services ad Welfare Policies. Viea: Europea Cetre for Social Welfare Traiig ad Research, pp Svetlik, I. Kolarič, Z. (1987): Jugoslovaski sistem blagije v pogojih ekoomske krize. (Yugoslavia Welfare System i Terms of Ecoomic Crisis). IB revija za plairaje, vol. 21, o CIVIL SZEMLE 2010/2 87