Foglalkozási oldószer-expozíció hatása férfiak termékenységére

Átírás

1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 Foglalkozási oldószer-expozíció hatása férfiak termékeységére Tárgyszavak: oldószer-expozíció; termékeység; spermaszámcsökkeés. Brit szerzők 1977-be hírt adtak egy rágcsálók ellei szert, dibróm-klórpropát gyártó üzem mukásai megfigyelt spermaszámcsökkeésről. Eek kapcsá felmerült a spermaképződés más foglalkozási eredetű gátlásáak lehetősége, és a következő évekbe meg is jeletek közleméyek, elsősorba ehézfémek, továbbá bár csak szórváyosa és em egyértelmű eredméyel vegyi ayagok spermatogeetikus hatásáról. A foglalkozási oldószer-expozíció ige gyakori, így az elmúlt, mitegy másfél évtizedbe megszaporodtak a külöféle szerves oldószerek reproduktív redszerekre gyakorolt hatásáról szóló állatkísérleti és egyedi expozíciós beszámolók, részbe a bizoyított ifertilitás eredméyével. Kaadai felmérések Kaadai egyetemi kutatók oldószerek pszichiátriai hatásaira voatkozó vizsgálatsorozatukat követőe (tekitettel aak pozitív: demeciát kimutató eredméyére is), ugyaazoko a csoportoko taulmáyoztak a spermaszámlálás mellett más kliikailag fotos tüeteket (az utóbbi magába kevésbé jeletősek ítélve, mivel ismeretes, hogy a fogamzáshoz még a csökket spermaszám is erős túltermelés ). Ezért em spermaszámo alapuló statisztikai felmérést, haem kliikailag sokkal relevásabb esettaulmáyok sorozatát készítették el. Vizsgálati módszerek A felmérésbe a vizsgálati alayokak két csoportja vett részt: egy motreali kliikát 1972 és 1991 között ifertilitási paaszokkal felkereső párok közül kizárták a kromoszóma-redelleesség, szexuális zavarok és ismétlődő vetélés miatti eseteket, és az így megmaradtak közül a fizikai dolgozókat választották ki, 1

2 a kaadai terméketleségkezelő program (CITES) azo résztvevői közül, akik 1984 és 1987 közt terméketleségi paaszokkal fordultak valamely kórház szakredeléséhez, szité foglalkozás szerit válogattak. A spermakocetráció, mozgékoyság és morfológia adatait átvették a kliikai és a CITES-program keretébe vett mitákból. A redellees morfológiájú spermák időbe és kliikákét is változó aráya miatt az egyes eseteket csak a kocetrációval és a mozgékoysággal defiiálták. A spermavizsgálatokhoz a WHO módszerét haszálták, amely a ormális állapot alsó határát 20x10 6 /ml kocetrációba és 60-os mozgékoyságba állapítja meg. Taulmáyozadó esetek a 12x10 6 /ml-él kisebb spermakocetrációkat, refereciáak a 12x10 6 /ml-es vagy eél agyobb kocetrációba található mozgékoy spermával bíró férfiakat tekitették. Expozíciómérés Már az előző, agyi és idegredszeri hatásvizsgálatokhoz, szakértők bevoásával oldószerrel expoált foglalkozást miősítettek és soroltak égy csoportba oldószer-expozíció szempotjából: az expozíció élküli, ill. az alapszitet túl em lépő, az alapszitél agyobb, de 30-ot el em érő, csekély (1), az alapszitél 3050-kal agyobb, mérsékelt (2) és 50-ot meghaladó agy (3) expozíciós csoportba. Három szakértői becslést átlagolva, az oldószerek kitett három foglalkozási csoport közül az (1)-be 35, a (2)-be 11, a (3)-ba csupá 5 mukakör (külöféle yomdaipari mukásoké, festőké, hajóépítőké) került. E csoportkódszám valóságos személyekre való alkalmazásaiál csak a műszerészek esetébe mutatkozott émi bizoytalaság, végül a mérsékelt expozíció mellett dötöttek. A kutatók három befolyásoló téyezőt vettek figyelembe: az életkort, a paasszal való első jeletkezés évét (ez a CITES-mitába em potosabb, mit ), a mukahelyi ólomexpozíciót (legalább 10 alkalom, a csoport legalább 10-ába). A motreali sorozatba az első kliikai jeletkezés alkalmával valameyyi előző parter terhességét, a CITES-sorozatba csak az aktuális parterét 2

3 vették számításba. Ezekívül feljegyezték a parterek őgyógyászati redelleességeit, ill. ormális státusát. Eredméyek A foglalkozási megoszlást tekitve a motreali 2544 személyes mitából 796-a, a CITES-mita 1679 tagja közül 647-e végeztek mauális feladatokat. A gyege spermaaktivitásúak (<12x10 6 ) aráya feltűő volt a két sorozat kétkezi mukatársai körébe (1. táblázat). A motreali személyek kissé idősebbek, mit a CITES-sorozatba résztvevők. A sorozatoko belül az esetek és a referesek közt csekély eltérés volt a poteciális befolyásoló téyezők, aál agyobb midkét termékeységre utalók voatkozásába. 1. táblázat Az esetek (aktív spermák < 12x10 6 /ml) és a referesek (aktív spermák 12 x 10 6 /m) száma, aráya és jellemzői a két vizsgálatsorozatba Életkor >35 Összese Kórházi jeletkezés Összese Lehetséges ólomexpozíció Nem volt megelőző terhesség Normális parter Motreal CITES esetek referesek esetek referesek ,5 35,6 26,9 36,2 31,0 32,9 17,6 84,2 47, ,4 27,8 29,8 37,7 31,2 31,2 18,2 71,2*** 36,3** ,3 33,7 14,0 25,1 88,6 60, ,0 32,8 16,2 28,6 77,9** 31,1*** **) p< 0,01 az esetek és a referesek közti külöbségre ***) p< 0,001 az esetek és a referesek közti külöbségre A motreali sorozatba az esetek expozíciója jóval meghaladta a referesekét (2. táblázat) a mérsékelt és a agy kocetrációval járó foglalkozásokba. A CITES-sorozatba ez a többlet csak agy expozíció eseté mutatkozott. 3

4 Oldószer-expozíció adatok 2. táblázat Nics Oldószer-expozíció Csekély Mérsékelt Nagy Összese Motreal CITES esetek referesek esetek referesek , , ,3 10 4, , , ,1 8 1, , , ,6 8 4, , , ,0 7 1,8 399 Az átlagos spermaszám övekedő oldószer-expozícióval mideütt csökket a Motreal-sorozatba az expozíció élküli 29x10 6 -ról a agy expozícióál 10x10 6 -ra a CITES-be 28x10 6 -ról 7x10 6 -ra. A kis aktivitású spermák oldószer-expozíció miatti veszélyéek mértékét a logisztikai regresszióból számított esélyaráyok (odds ratios, Ors) alapjá becsülték (3. táblázat). A Motreal-sorozatra a korrigálatla becslés már mérsékelt expozícióra is, de külööse erősre övekedő kockázatot jelzett. A kétféle korrekció tovább övelte a becsült kockázatot. A CITESsorozatba csak a agy expozíció övelte a spermaaktivitás-vesztés veszélyét, és szigifikása csak a befolyásoló téyezőkkel végzett korrekció utá. A termékeységi jegyekkel korrigálva a agy expozíció csakem ugyaazt a kockázati értéket adta, mit a motreali sorozatba. A két sorozatba összese 33 személy (2,7) foglalkozása tartozott a agy oldószer-expozícióval jellemezhető öt közé: 15 yomdai dolgozóból kilece bizoyultak esetek (60), 12 festőből hata (50), két vegytisztítói mukás közül az egyik (50), öt hajóépítő és javító közül kette (40), az esetek átlagos aráya tehát a agy oldószer-expozícióval járó mukakörökbe, a két vizsgálatsorozatba 55,6, ill. 53,3. Értékelés Az eredméyek igazolták azt az ismertetett felmérést elidító és biológiailag erőse valószíűsíthető feltevést, hogy az oldószer-expozíció a mozgékoy spermák számáak kliikailag jeletős csökkeését váltja ki. A megálla 4

5 pítást yomatékossá teszi a spermaszám-csökkeés kockázatáak fokozódása az expozíció övekedésével. A spermaszámot esetlegese befolyásoló más mukahelyi téyezők közül az ólomexpozícióra voatkozó öálló vizsgálatok (yomdászok körébe) em mutattak ki az oldószerekéhez hasoló hatást. 3. táblázat Az oldószer-expozíció és a kis aktivitású spermák kockázatáak összefüggése korrigálatlaul Esélyaráy (95 CI)* korrigálva befolyásoló téyezőkkel 1) korrigálva befolyásoló téyezőkkel és termékeységi jegyekkel 2) Motreal Expozíció (az aélküli állapothoz képest): Csekély 1,13(0,731,75) 1,21(0,78 1,89) 1,23(0,78 1,92) Mérsékelt 1,72(1,082,73) 2,07(1,24 3,44) 2,17(1,29 3,66) Nagy 3,05(1,187,91) 3,83(1,3710,65) 3,88(1,3711,02) CITES Expozíció (az aélküli állapothoz képest): Csekély 0,96(0,591,54) 0,98(0,61 1,61) 1,07(0,65 1,79) Mérsékelt 0,90(0,531,55) 1,01(0,53 1,92) 1,03(0,53 2,03) Nagy 2,63(0,937,41) 2,90(1,01 8,34) 3,82(1,2511,69) 1) lehetséges ólomexpozíció, életkor, a kórházi bejeletkezés időpotja (csak Motreal) 2) előzetes terhesség és őgyógyászati redelleesség élkül * CI kofidecia itervallum A motreali sorozatál zavaró körülméy lehet még a 20 évet átfogó adatgyűjtés (a résztvevők első paaszaitól és kliikai jeletkezésétől számítva). Valószíű ugyais, hogy ez alatt változáso met keresztül az oldószerexpozícióak mid időtartama, mid itezitása, és a régi expozíciókra más besorolás is érvéyes lehetett, mit amely az összesítő értékeléshez készült. A felmérés eredméye mégis az, hogy a agy expozícióval jellemzett régebbi és új csoportoko belül hasoló volt az esetek aráya (6/12, ill. 4/6). Tekitettel a szerves oldószerek kiterjedt haszálatára, bizoyos az ebbe a vizsgálatba agyak miősített expozíciót elszevedett 2,7-ál agyobb a más ipari területeke oldószerhatásak kitett mauális mukások aráya. Pl. egy évi hollad közleméy szerit terméketleségre paaszkodó férfiak (emcsak mukások) 3,2-áál mutatták ki glikoléterek 5

6 metabolitjait, és ugyacsak hollad kutatók számolak be oldószerexpozícióról (kérdőív alapjá) terméketle páciesek 12-ába (1999). A motreali vizsgálatsorozat mérsékelt expozíciójú csoportja tagjaiak 14-ába találtak kétszeres spermaaktivitás-csökkeési kockázatot, amit a CITES-program em erősített ugya meg, de figyelembe véve az expozíciómérés erededő potatlaságát és a motreali sorozatba megmutatkozó dózis/reakció viszoy biológiai evideciáját, a mérsékelt és a gyege expozíciók adatai em hayagolhatók el. Ma még em ismeretes, hogy az oldószerek széles palettájáról melyek hordozzák a terméketleség kockázatát. Biztosággal kimodható ez a glikoléterekről, amit állatkísérletbe már 1983-ba kimutattak, és az említett első hollad kliikai vizsgálat embere is igazolt. Az itt ismertetett felmérés em deríti fel potosa az oldószer-atmoszférába dolgozókat érő toxikus hatás természetét, sem a kockázat abszolút mértékét, de bővíti azt az adatbázist, amely ilye expozíció termékeységet veszélyeztető hatását bizoyítja. (Dr. Boros Tiboré) Cherry, N.; Labreche, F. stb.: Occupatioal exposure to solvets ad male ifertility. = Occupatioal ad Evirometal Medicie, 58. k. 10. sz p Kolstad, H. A..; Bode, J. P. stb.: Chage i seme quality ad sperm chromati structure followig occupatioal styree exposure. = Iteratioal Archives of Occupatioal ad Evirometal Health, 82. k. 2. sz p A betegség miatti hiáyzások HÍREK A Norwich Egészségvédelmi Szövetség kutatási eredméyei szerit egy átlagos mukás mide évbe 7 apot tölt betegállomáyba, de csak éháy vállalat tudja, meyibe kerül ez valójába, ill. hogya tud ezzel a kérdéssel megbirkózi. A mukások betegség miatti hiáyzásáak költsége eléri a 39 Mrd GBP-t. Bár a vizsgált társaságok háromegyed része azt állította, hogy egyértelműe kezeli tudja a mukavállalóiak a hiáyzását, csak 25-uk volt meggyőződve arról, hogy az alkalmazott eljárásaik valóba hatékoyak. 10 közül csak 1 vállalat határozta meg redszerese a betegség miatti hiáyzásokkal kapcsolatos közvetle költségeit. Ha a vállalatok az egészségvédelemmel kapcsolatos szolgáltatásokat biztosítaak (például magá orvosi biztosítás), ez ikább az idősebb mukavállalókak kedvez, akikél a hiáyzás mértéke a legkisebb, mit a agy koc 6

7 kázati csoportba tartozó mukásokak, ahol a költségeket azáltal mérsékelheté, hogy a mukások hamarabb mukába állak. A 25 évél fiatalabb és a termelő tevékeységet végző mukások esetébe a legagyobb a hiáyzások száma, őket követik az 55 évél idősebb ők, majd a 2534 év közötti korosztály. 600 magácégél végeztek vizsgálatot, amelyek közül 87-él kérdezték meg, hogya kezelik az alkalmazottaik betegség miatti hiáyzását és milye egészségvédelmi szolgáltatásokat kíálak a hiáyzások számáak és költségeiek a csökketésére. Megállapították, hogy a vállalatokak segítei kell a hiáyzásokat kezelő politika és eljárások kidolgozásába. A betegség miatti hiáyzások kezeléséek reagália kell a hiáyzások okaira, de csak éháy vállalat képes kifejlesztei megfelelő politikát, mert em áll redelkezésükre elegedő alapvető iformáció, pl., hogy egy mukás rövid időperiódusokra, de gyakra va-e betegállomáyba. A vállalat beruházása egészségvédelmi szolgáltatásokba elősegítheti a betegség miatti hiáyzások megelőzését vagy a betegek gyorsabb felgyógyulását. Ha ezeket a szolgáltatásokat em veszik igéybe az éritett csoportok, a beruházás elveszhet. A betegségekkel kapcsolatos költségek a bérköltség 9-át adják. További 2-ot jelet az egészségügyi szolgáltatások költsége. Sok cég a bérköltsége 11-át költi a betegség miatti hiáyzásokra és az alkalmazottak egészségvédelmére. A költségek elemzése itegrált megközelítést igéyel, amely magába foglalja az egészségvédelem, a szolgáltatások és az eléri kívát cél költségeit. A vizsgált vállalatok több, mit a fele kívája a feti itegrált megközelítést bevezeti az elkövetkezedő két évbe. A kutatás további megállapításai az alábbiak voltak: A vizsgált társaságok közül csak 10 vizsgálta redszerese a betegség miatti hiáyzásokkal kapcsolatos közvetle költségét. Becslések szerit a költségek összege évete 534 GBP/mukavállaló, azaz az éves bérköltség 3,1 -a. Az Egyesült Királyság összes vállalatára vetítve az összeg 13 Mrd GBP/év. A közvetett költségek összege a közvetle költségek kétszerese, a betegség miatti hiáyzások összköltsége tehát az Egyesült Királyságba 39 Mrd GBP/év. A betegségek miatti hiáyzások időtartama rövid: 54-uk max. 2 ap, 28-uk 35 ap, 19-uk 6 apál hosszabb. A cégek 95-a redelkezik hivatalos politikával/stratégiával a hiáyzások kezelésére, de csak 3,6-uk véli úgy, hogy ez a politika valóba jeletős hatást gyakorol a hiáyzásokra. Nem diagosztizálják a hiáyzások okait, ami által az eyhébb betegségek megelőzhetők leéek a súlyosabbá válásuk előtt. 7

8 Öt társaságból egy esetébe em volt felelős személy a cégél a hiáyzások kezelésére. A kiskereskedelembe, a szállítási és a szabadidő szektorokba em kezelték a betegség miatti hiáyzásokat. A magá orvosi biztosítás a legelterjedtebb egészségvédelmi szolgáltatás a vizsgált cégek 76-a alkalmazza. (The RoSPA Occupatioal Safety ad Health Joural, 31. k. 12. sz p. 15.) Taári betegségek A NASUWT által taárok körébe végzett felmérés szerit a vizsgált taárok 75-a volt mukaképtele az alkalmazásáak időtartama alatt a mukahelyi (az osztályterembe) stressz, az őket érő támadás és a túlzott mukahelyi terhelés miatt. A taárok szerit az iskolaigazgatók em alakították át az épületeket, a muka tartalmát és az óraredeket, a taárok mukájáak segítése érdekébe. A NASUWT javasolja, hogy a mukaadók biztosítsaak törvéyes jogokat és védelmet a rokkat taárokak az iskolákba és a kollégiumokba. (The RoSPA Occupatioal Safety ad Health Joural, 31. k. 12. sz p. 15.) 8