CIVILEK AZ ISKOLÁBAN a globális problémák feldolgozásának lehetőségei a közoktatásban

Átírás

1 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 35 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM CIVILEK AZ ISKOLÁBAN a globális problémák feldolgozásáak lehetőségei a közoktatásba Galambos Attila Ma már semmi újat em modok, ha azt állítom, hogy társadalmuk súlyos kulturális, gazdasági és köryezeti ehézségekkel küzd. Megszámlálhatatla azok száma, akik több évtizede próbálják ráiráyítai figyelmüket viselkedésük fetarthatatlaságára, haszálva akár szépirodalmi eszközöket, természettudomáyos defiíciókat vagy filozófiai, etikai fogalmakat. Úgy vettem észre ezek végkövetkeztetése mégis bizakodó: bár jeleleg mérhetetle itezitással pusztítjuk magukat és egyetle bolygókat, mégis, ha képesek vagyuk megváltoztati destruktív viselkedésüket, fe tuduk maradi. Ellekező esetbe az emberiség históriája csak egy rövid epizód lesz a Föld törtéetébe be a Stockholmba megredezett ENSZ-kofereciá fogalmazták meg először a köryezet és a társadalom világméretű válságáak problémáját emzetközi szite. Természetese a koferecia semmilye változást em hozott, és a problémák világméretűvé dagadtak. Az ENSZ részletesebb vizsgálatok utá életre hívta a Köryezet és Fejlődés Világbizottságot, amiek vezetője Gro Harlem Brudtlad volt. A bizottság yilváosságra hozta Közös jövők című jeletését 1987-be. (Gyulai, 2008:6 7) A jeletés hatására számos koferecia foglalkozott a köryezeti problémákkal, és több dokumetumot fogadtak el be 189 ENSZ tagállam kötelezte el magát, hogy 2015-ig egy yolc potba megfogalmazott programot hajt végre. A tervezet eve Milleiumi Fejlesztési Célok (Milleium Developmet Goals (MDG)). Az ENSZ dötése értelmébe ezeket a célkitűzéseket a civilek bevoásával lehet megvalósítai. 2 Ameyibe agyvoalúa kezelem a globális problémákkal foglalkozó eseméyek lajstromát az utóbbi évtizedekbe, akkor el is jutottuk a köryezeti problémák felismerésétől a globális problémák szoros összekapcsolódásáak megértéséig. CIVIL SZEMLE 2010/3 35

2 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 36 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Már a korábba említett ENSZ kofereciák is láttak kapcsolatot a köryezeti és a társadalmi problémák között, 3 azoba a MDG-vel yilvávalóvá vált, hogy egyik ehézség sem kezelhető izolálta. Köryezeti evelés Civil szervezetek gyakra tartaak iskolai foglalkozásokat a legkülöfélébb témákba, legye szó akár drogprevecióról, bűmegelőzésről, szexuális felvilágosításról, állati- és emberi jogokról, illetve természet- és köryezetvédelemről. A 243/2003. (XII. 17.) Korm. redelet 4 szerit a köryezeti evelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, az oktatás mide elemébe meg kell jeleie és segíteie kell a taulók személyiségéek fejlődését. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvéy módosításáról redelkező évi LXI. törvéy 35. (3) bekezdése értelmébe az iskolákak evelési programjuk részekét el kell készíteiük köryezeti evelési programjukat is. 5 Az iskolai köryezeti evelés programok alapja az elsősorba köryezetvédő civil szervezetek 6 által szerkesztett Nemzeti Köryezeti Nevelési Stratégia című dokumetum. (Vásárhelyi, 2003) Már a Stratégia is tisztázza, hogy a köryezet alatt komplex módo a természeti, mesterséges (alkotott) és társadalmi köryezetet kell érteük, és a társadalom mide területét (közoktatást, médiát, államigazgatást, magáéletet, művészeteket) be kell voi a célok megvalósulásába, aak érdekébe, hogy a köryezeti tudatformálás eredméyeképpe a természeti és emberi köryezet állapotába tartós és megalapozott javulás következzék be. (Vásárhelyi, 2003:1 2) A fetebb említett kormáyredelet is mutatja, hogy az oktatásügy is reagált a köryezeti problémák közös megoldásáak igéyére. Tapasztalatom szerit azoba az iskolák az elvárások elleére sem redelkezek semmilye kokrét köryezeti evelés stratégiával, és főleg em olya komplex, redszer-szemléletű programmal, amit a Stratégia is elvár. (Vásárhelyi, 2003:19) Kötelezettségeikek redszerit köryezeti apoko, vagy rövid előadássorozatoko teszek eleget, amiek leboyolítására alkalmakét civil szervezeteket is meghívak. 7 A Stratégia, bár kiváló szakmai segédayag, komoly elméleti és módszertai alapokkal, és kitér a köryezeti problémáko túl a teljes élő köryezet jeleségeire, mégis a globális evelés programhoz képest számos kérdésre kéytele túl általáosa, vagy egyáltalá em kitéri. A köryezeti evelés, ahogy defiíciója is fogalmaz ikább a köryezettel való harmoikus együttélés evelésére kocetrál, (Vásárhelyi, 2003:12) semmit a globális folyamatok összefüggéseiek feltárása, legye szó akár a gazdasági vagy társadalmi jeleségek megértéséről. 36 CIVIL SZEMLE 2010/3

3 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 37 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Globális evelés A köryezeti evelés már agyjából hatva éve haszálatos fogalom, de az elmúlt évtizedekbe megjeletek a köryezeti evelés testvérei, a fetarthatóságra evelés 8 és a globális evelés. Ezek megevezésükbe is tartalmazzák azt az összetettséget, amely fokozatosa a köryezeti evelés teré is kialakult, és talá tovább is léptek azo. Így modhatjuk, hogy míg a köryezeti evelés az alapokat fektette le, a fetarthatóságra evelés a célt fogalmazza meg, addig a globális evelés a feladat dimezióját. Az Európai Taács által 1990-be, Lisszaboba létrehozott Észak-Dél Közpot (North-South Cetre of the Coucil of Europe), hivatalos evé az Európai Közpot a Globális Egymásrautaltságért és Szolidaritásért (Europea Cetre for Global Iterdepedece ad Solidarity) koordiálja a Globális Nevelési Programot, 9 amiek célja az oktatásügybe itegráli az MDG eszmeiségét. A globális evelés törtéetéek egyik, meghatározó mozzaata, a holladiai Maast - richtba tartott Global Educatio i Europe to 2015 kogresszus, melyet az Észak- Dél Közpot szervezett. (da Silva, 2008:5) A kogresszuso kétszáz delegált, több mit ötve országból, megpróbált olya elméleti és gyakorlati ütemtervet kidolgozi, mely illeszkedik a MDG célkitűzéseihez és megpróbálja elősegítei aak megvalósítását. A globális evelés kocepciója tehát a MDG egyik gyakorlati programja lehet az oktatásügybe. Ezt a megvalósítási tervet kiegészítik a globális evelés gyakorlatához kapcsolódó fejezetek, illetve elkötelezettségek megerősítése, miszerit a civil szféráak és a politikai szitek együtt kell dolgozia egy megfelelő kapcsolati háló kiépítésé, és aak hatékoy működésé. A maastrichti kogresszus meghatározta a globális evelés defiícióját: Globális evelés olya evelés, amely kiyitja az emberek szemét, kitárja lelküket a világ realitásai felé és ráébreszti őket, hogy létrehozzaak egy olya világot, melybe az igazság, a méltáyosság és az emberi jogok mideki számára elérhetőek. (da Silva, 2008:8) A globális evelés gyakorlatához hozzákapcsolják a em-formális evelés kifejezést, ami a globális evelés metodológiájáak az alapját adja. Midez azért fotos, mert egy, a gyakorlati életbe is haszosítható speciális ismeretayagot biztosabba lehet átadi egy gyakorlati módszerrel. Emellett a em-formális módszerekkel léyegesebb hatékoy a globális problémák iráti érzékeyítés folyamata, hisze olya szituációs játékokat is tartalmaz a globális evelés metodológiája, melyek segítségével a diákok a saját bőrükö érezhetik a globalizációs jeleség ehézségeit. A globális evelés tehát egy olya iterdiszcipliáris terület, mely kiterjed a formális, a em formális és az iformális oktatás területeire egyarát. (Blahó Streer, 2008:5) Így, a hagyomáyos, frotális oktatás területei (földrajz, törtéelem, irodalom, stb.) mellett szorosa kapcsolódik a következő, fiatalokat itegráló oktatási formákhoz, tevékeységekhez: CIVIL SZEMLE 2010/3 37

4 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 38 A globális evelés a emzeti tatervekbe (Davis Coupez, 2006) című dokumetum aak a kutatásak az eredméyeit mutatja be, melyet a CONCORD 11 globális evelés fórumáak tatervekkel foglalkozó csoportja készített a globális evelés formális oktatási szektorába betöltött szerepéről, összehasolítva aak itegrálását az egyes tagállamok iskolai taterveibe 2006-ba. A kutatásból többek között kiderül, hogy a globális evelés program elsősorba a hagyomáyos, humá tatárgyakba (mit a törtéelem és földrajz) jeleek meg, illetve, hogy a globális evelés paradigma a emzeti tatervek dokumetumaiba em lelhető fel (Davis, Coupez, 2006:4 5). Ez az adat több szempotból is jeletőséggel bír. A globális problémák irát érzékeyítés lehetősége egyrészt a törtéelem- és földrajzoktatásba lee adott, mivel azoba a emzeti tatervekbe ez a kérdéskör kokréta em jeleik meg, az iskolai ayagok is agyvoalúa kezelik a témát. Magyarországo az egyes tatárgyakhoz számos külöféle taköyv va forgalomba. Ez egyrészt diamikussá teheti az oktatást, hisze mide pedagógus a saját és osztálya attitűdjéhez mérte választhat taköyvet, azoba a taköyvek iformációtartalmáak elleőrzését megehezíti. Azt leszögezhetjük, hogy a hazai taköyvkíálatba midössze a földrajz taköyvek reagálak érdembe a globális problémákra (és éháy etika taköyvbe vaak utalások). 12 Azoba a törtéelem, az irodalom vagy akár a biológia taköyvekbe em jeleik meg ez a kérdés, így a pedagógus felkészültségétől és elkötelezettségtől függ ezek megemlítése. Szerecsére azt a hiáyt, ami a felgyorsult világ változásaira lassa reagáló közoktatásba a globális problémák oktatásával kapcsolatba kialakult, több civil szervezet próbálja valamilye módo pótoli. Míg a köryezeti evelés kocepciójáak magyarországi kidolgozásába és megvalósításába elsősorba köryezetvédelmi szervezetek veszek részt, addig a gloközösségek ÉS CIVIL TÁRSADALOM Oktatás és képzés a fejlődésért / emzetközi fejlesztési képzés, szolidaritásra evelés Emberi jogi oktatás Fetarthatóságért evelés Békére evelés Iterkulturális taulás / kultúrák, vallások közötti megértés Polgárrá evelés Nemek közötti egyelőség Népesedési és egészségre evelés Médiaoktatás / reklámkritikus, köryezettudatos vásárlóvá evelés, fogyasztó - vé del mi képzés Köryezeti evelés, köryezettudatosságra evelés / állatvédelem 10 Iskolai gyakorlatok 38 CIVIL SZEMLE 2010/3

5 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 39 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM bális evelés program kocepciója a civil szervezetek között szélesebb körű együttműködést tesz lehetővé. Azt, hogy milye szervezetek részvételével zajlik a hazai globális evelés program, viszoylag köyű lokalizáli ba a HAND Szövetség Globális Nevelés Mukacsoportja bemutatkozott a Globális evelés ahogy mi csiáljuk (Blahó, Streer: 2008) című kiadváyba, melybe 11 szervezetet jelölek meg tagkét. 13 Ezek egymástól léyegese eltérő arculattal, küldetéssel redelkezek. Természetese vaak elsősorba köryezetvédelmemmel foglalkozó szervezetek (ZöFi, Zöld- Híd Alapítváy), de találhatuk segélyszervezeteket (Magyar Ökomeikus Segélyszervezet, Magyar Ökétesküldő Alapítváy) vagy direkt globalizációkritikára kocetráló alapítváyokat, egyesületeket (Athropolis Egyesület, Artemisszió Alapítváy, Védegylet Egyesület). A felsorolt lista em teljes, hisze a Globális Nevelés Mukacsoporto kívül is kezdeek a civil szervezetek globális evelések hívott programokat szervezi, megvalósítai. 14 Ez a szerkezeti sokszíűség jól mutatja a teljes körű reflektálási igéyt a globális problémákra. Természetese a felsorolt szervezetek tevékeysége em redukálódik csupá az oktatásra. Számos egyéb programot (kofereciákat, figyelemfelkeltő akciókat, redezvéyeket, iteraktív oktatótermet) szervezek arculatukhoz, habitusukhoz mérte. A pécsi Zöld-Híd Alapítváy 15 jeletős eredméyeket köyvelhet el a hazai globális evelés képzés előremozdításába. A Globális evelés Oktatócsomag fiatalok iskolai és iskolá kívüli eveléséhez (Berecz, 2006) az egyik első magyar yelvű szakmódszertai kiadváy, és egybe a legkedveltebb is, szite mide érdekelt hivatkozik rá valamilye módo ba az alapítváy három iskolát éritő globális evelés programot szervezett az osztrák Südwid Agetur-ral közöse. Az osztrák szervezet több magyarországi programo is részt vett korábba. (Galambos, 2009:93) A Pécsett zajló Globális értékek evelés egy igazságosabb és egyelőbb világért projekt (továbbiakba Globális értékek) az EU-PLATTFORM 16 Regioal Partership Program támogatta. 17 A Globális értékek program vezető facilitátora Foyódi Szabolcs volt. Három pécsi iskolába zajlott szite egy időbe a program. A Deák Ferec Gyakorló Gimázium és Általáos Iskolába 18 (továbbiakba Deák) osztályfőöki-, a Pécsi Kereskedelmi, Idegeforgalmi és Vedéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolába (KIVISZ) földrajzóráko, 19 míg a Gadhi Közalapítváyi Gimázium és Kollégiumba 20 (Gadhi) pedig természettudomáyos epochákba 21 folytak a foglalkozások. A projekt eredméyességéek feltérképezéséhez elegedhetetle aak céljaiak megértése, feldolgozása: A diákok érzékeységéek felkeltése az ENSZ által kiadott Milleiumi Fejlesztési Célokba megfogalmazott globális világproblémák irát. Középtávú projektek megvalósítása a középiskolai osztályokba az extrém szegéység és éhezés problematikájára fókuszálva, lokális és globális szite. A globális evelés témaköreiek, eszközeiek bemutatása. CIVIL SZEMLE 2010/3 39

6 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 40 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A magyar középiskolai földrajz taayag globális problémák és ahhoz kapcsolódó fejezeteiek tudatossá tétele és megjeleítése a gyakorlatba. A globális dimezió, globalizáció, a lokális-globális, a globális folyamatok, fogalmak tudatosítása a résztvevők körébe. Az öálló kutatómuka, forráselemzés fejlesztése. A felelősségvállalás, egymásrautaltság, egymás elfogadásáak és segítéséek hagsúlyozása. A mukamegosztás, kooperatív taulás elősegítése. A tatárgyak közötti komplexitás előmozdítása. A program megvalósításáak módszerekét a projektmódszert 22 határozták meg. Ez illeszkedik a maastrichti deklarációba megfogalmazott iráyvoalakhoz, illetve a emzetközi stadardokhoz. A projektoktatás olya taítási-taulási egység, mely meghatározott idő alatt, az iskola falai belül és kívül egyarát zajlik. Kokrét célok, feladatatok, és ütemterv jellemzi, továbbá valamilye eredméyel és aak széles körű bemutatásával zárul. (Foyódi, 2008:6) A kooperatív- és a projektmódszerrel elvárt eredméyek olya projektalkotások voltak, amelyek mid szakmailag, mid esztétikailag kifejezik a megvalósított projekttémákat, illetve elősegítik a diákok aktív szerepvállalását a Milleiumi Fejlesztési Célokba megfogalmazott problémák megoldásába. 23 A projekt tehát akkor zárult teljes mértékbe eredméyese, ha a programba részt vett diákok érzékeyé váltak a globális világ problémái irát, és olya szemléletváltozás törtéik áluk, ami ösztözi őket a globális problémák jele esetbe a Milleiumi Fejlesztési Célokba is meghatározott globális méretű extrém szegéység felszámolásába. A program zárása utá egy évvel elkészített hatásvizsgálat eredméye szerit, a diákok közül soka em ismerték fel saját éritettségüket a globális szegéység fetartásába, érzékeységük a probléma irát em alakult ki maradéktalaul. Azoba kijelethető, hogy a projekt eredméyekkét a résztvevő diákok tájékozottabbak lettek a témát illetőe. Kiderült még, hogy míg a három iskolából kettőbe érdeklődve és lelkese fogadtál a Globális értékek programot, addig a harmadik iskola mereve, felszíese kezelte azt. A vezető taár szerit a középiskola feladata a felvételi vizsgákra való felkészítés, és em a globális szegéység (vagy a globális problémák) feldolgozása. A globális evelés programok szervezéséek szempotjából szép múltra visszatekitő, 1998 óta oprofit közhaszú szervezetkét működő Artemisszió Alapítváy 24 Koppáy Judit vezetése mellett egy szíes és komoly eredméyeket felvoultató programot szervezett 2007 és 2010 jauárja között. Az Iskolák a világért projekt zárókofereciájáról készült kötet szerit a program égy ország (Ausztria, Magyarország, Lettország és Szlovéia) parterszervezetit egyesítette, hogy módszereket, ayagokat és képzéseket dolgozzaak ki a globális evelésre voatkozóa. (Koppáy Maier Suša Wieser, 2009:5) A projekt középpotjába a mezőgazdasági 40 CIVIL SZEMLE 2010/3

7 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 41 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM termékek tisztességtele emzetközi kereskedelme állt, hisze a mezőgazdaság és a kereskedelem a fetartható globális fejlesztési parterségek létrehozásáak két létfotosságú kérdése, illetve az éhezés és a szegéység ellei küzdelem legfotosabb eszközei, és jeletős hatást gyakorolak a köryezetre. Emellett a szervezők fő törekvése volt, hogy külöböző típusú, az iskolai oktatásba haszálható segédayagokat dolgozzaak ki. 25 Szükséges volt ez midazért ahogy a zárókoferecia kötete leszögezi, mert az iskolai tatervekből és az oktatási folyamatból általába hiáyozak a globális témák. (Koppáy Maier Suša Wieser, 2009:5) A projekt időtartama alatt a résztvevő szervezetek képzéseket tartottak 1300 pedagógusak és foglalkozásokat 2300 diákak, illetve kifejlesztettek 50 külöböző pedagógiai ayagot. Magyarországo a taárképzésbe 79 pedagógus vett részt, akik közül a többség szereté és tudá alkalmazi a képzések alatt elsajátított globális evelés módszereket mideapi mukájuk sorá, az iskolai workshopok alkalmából pedig 171 diák tevékeykedett közöse. A taárképzés hatására az globális evelés godolatiságával elért taulók száma több ezer lehet. A projektet záró következtetés megemlíti, hogy a taárok által haszált globális eveléssel kapcsolatos módszerek eredméyességéek folyamatos visszakövetése eheze volt megoldható. Magyarországo a pedagógusok jeletőse meg vaak terhelve az órai mukával és egyéb admiisztratív kötelezettségekkel, ezért gyakra sem idejük sem eergiájuk ics a visszakövető kérdőívek elkészítéséhez. A diákokról elmodható, hogy a workshopok felkeltették érdeklődésüket a projekt témája irát, azoba az attitűd és az értékek megváltoztatása gyakra ehéz a programok rövidsége miatt. Ezért az Artemisszió a jövőbe szereté magát elkötelezi hosszabb távú muka és együttműködés irát az egyes iskolákkal. Idé az Artemisszió egyik hazai szervezője volt a Magyar Ökumeikus Segélyszervezet mellett a Balatoszemese megredezésre került Developmet Educatio Summer Schoolak: A CONCORD/DEEEP Globális Nevelés Nyári egyeteme (DESS) évekét ismétlődő agyszabású és agy presztízsű redezvéy, mely mide évbe más európai helyszíe kerül megredezésre. Az yári egyetem témája: az iskolák, mit a globális evelés meghatározó szereplői, míg általáos célja: a civil szervezetek és az iskolák közötti együttműködés javítása a globális evelés területé volt. Az eseméy alatt a résztvevők égy külöféle csoportba (Köryezeti Fetarthatóság, Gazdaság és Fogyasztás, Szegéység és Diverzitás) végeztek mukát. A csoportmuká kívül külöböző témájú előadásokat is meghallgattak ayayelvi szakértőktől. Az egyhetes muka csúcspotjakét az úgyevezett Local Actio Day keretébe az elméleti megalapozás utá a résztvevők a tettek mezejére léptek: két 45 perces foglalkozást tartottak a helyi általáos iskolába 5. és a 6. osztályokak. A hazai résztvevők elmodása alapjá a muka elég ehézkese idult, hisze a csoportokba mideki más ayayelve beszélt, illetve midekiek külöbözőek voltak az addigi tapasztalatai és véleméyei, és midezek mellett agyo kevés idő állt a redelkezésre. A kezdeti ehézségek elleére azoba programok CIVIL SZEMLE 2010/3 41

8 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 42 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM olyayira sikeresek bizoyultak, hogy a foglalkozás utá a gyerekek például autogramokat kértek a résztvevőktől, akik a világ több kotieséről érkeztek. A magyarországi köryezetvédelmi és globalizációkritikus civil szervezetek között fiatalosak és ledületesek ismert Zöld Fiatalok Egyesület (ZöFi) pedagógusai redszerese tartaak globális evelés foglalkozásokat Budapeste és Pécsett. Az egyesület 2008-ba jeletette meg Tükörbe a világ című játékgyűjteméyét, (Balogh Jagodics Kökéyesi, 2008) mely kilec alapvető emberi szükséglet 26 köré szerveződik. Azoba a Tükörbe a világ elevezés em csupá egy oktatási segédayag címe, haem egy országos iteraktív kiállítás és oktatási tevékeység elevezése is. Az így komplex, három részből álló (iteraktív kiállítások országszerte, workshopok, kiadváyok) egység hívható Tükörbe a világ 27 programak. A kiállítások leboyolításához az egyesület tárlatvezetőket alkalmazott. A tárlatvezetők elsősorba a globális problémák irát érzékey, azok megoldására törekvő egyetemista fiatalok, akiket a program keretei belül egy előzetes elbeszélgetés alapjá válogattak ki, majd egy két apos képzés utá el tudták kezdei a mukát. Feladatuk volt az iskolás csoportok vezetése a kiállításo. A projekt társszervezete a Cellux Csoport, 28 támogatója pedig az ÖKO-Pack Noprofit Kft. 29 és A Nemzeti Fetartható Fejlődési Taács 30 Az egyesület pécsi csoportjáak globális eveléssel foglalkozó tréerei idé egy agyszabású egyetemi projekt keretei belül globális evelés kurzusokat fogak tartai a Pécsi Tudomáyegyetem pedagógia szakos hallgatóiak. A pécsi székhelyű Az emberség erejével Alapítváy 31 Meedék evet kapott programja kiváló példa arra, hogy egy oprofit civil szervezet, sajátos arculattal és érdeklődési körrel (jele esetbe speciálisa az emberi jogok) hogya helyezi mukájába a globális evelés eszmeiségét és módszertaát februárjába kezdtek el műhelyeket tartai iskolai keretek között, 90 perces időtartamba. Többféle tematika készült az érdeklődő itézméyek számára, legkeresettebbekek az előítéletek, a közösségfejlesztés és az emberi jogok alapjai bizoyultak. Érdekes megjegyzést tett számomra a program vezető koordiátora: elmodása szerit az egyik pécsi iskola osztályfőöke azért hívta meg az egyesületet, mert osztályába több, szélsőségese godolkodó, rasszista és kirekesztő ideológiákat hirdető csoportokba verődött fiatal járt, és mivel az iskolai keret em adott lehetőséget ezekek a godolatokak a kezelésére, az alapítváyt hívták emberi jogi foglalkozások megtartására yará, júius 5-é megyílt az első magyar Globális Nevelés Tudásközpot 32 Budapeste, ami yilvávalóvá teszi a globalizáció kritikai oktatásáak fotosságát és aktualitását a társadalmi felelősségvállalás fejlődésbe. A Tudásközpot koordiátora az az Athropolis Atropológiai Közhaszú Egyesület, 33 akik megjeletették a Globalizációs túlélőköyv középiskolásokak (Barta Blahó, 2007) című taköyvet, ami azzal a lehetőséggel kecsegtet, hogy a globális evelés szemlélet a frotális oktatásba is be tud kerüli, amellett, hogy a taköyv kiváló és élkülözhetetle segédayag, ha valaki a globális problémák oktatását szereté gyakoroli. 42 CIVIL SZEMLE 2010/3

9 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 43 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Végszó Természetese a hazai globális evelés szítér em csupá azokak az egyesületekek a mukájából áll, akiket felsoroltam. Kimaradt a BOCS Alapítváy, akik mid gyakorlati, mit elméleti szite meghatározó szereplői a globális evelés programak, de kimaradt a Védegylet Egyesület is, akik többek között a Méltáyos Kereskedelem hazai épszerűsítésé, illetve az iskolai oktatásba való beillesztésé fáradozak, de emellett Globál Projekt elevezésű, kritikai filmekkel fogalakozó mukacsoportjuk folyamatosa haszos segédayagokkal segítik a globális evelés programot. Sajos em volt lehetőségem mide szervezet mukáját bemutati, így arra törekedetem, hogy éháy példával egy viszoylag általáos keretbe mutassam be a globális problémákkal foglalkozó szervezetek iskolai programjait. A pozitív gyakorlatok mellett yilvá számos probléma, ehézség is megemlíthető. A már korábba említett magyarországi iskolák merevségétől kezdve, a diákok eheze kezelhető érdekteleségé át egésze a szervezetek pézhiáyáig, mid komoly ehézséget jeleteek. Mivel a civil szervezetek legikább projektpézekből tudják dotáli saját képzéseiket, ezért ha egy forrás elapad, akkor a civil szervezetekek váriuk kell a következő forrásra. Ez a folyamatos programok kidolgozását agyba gátolja. A középiskolák pedig em tehetik meg, hogy a civil szervezetek aktivistáit főállásba foglalkoztati tudják. Ebből egyees úto következik az eredméyek elleőrzéséek problémája. Miutá egy civil szervezet lefuttatta programját egy iskolába, majd péze felélésével kivoult oa, em tudja elleőrizi mukája eredméyességét vagy eredméyteleségét. Pedig az a globális evelés hazai fejlődéséhez az esetleges hibák feldolgozásához a visszajelzések alapjá élkülözhetetle lee. Az a terv, hogy a civil szférát be lehesse építei a magyar közoktatásba, számos érdekes és izgalmas lehetőséggel kecsegtet. Vajo meyire utópisztikus az az idea, hogy a földrajz óráko, akár több oktató (egy taár és egy civil aktivista) is részt vegye? Vajo lehetséges-e, hogy a globalizációs kérdések és a megoldási javaslatok akár az egyetemi oktatásba is megjelejeek? Ha a válasz ezekre a kérdésekre ige, akkor ez meyibe igéyel újfajta hozzáállást az oktatáspolitikához? Jegyzetek 1 Néháy jeletősebb eseméy és dokumetum a teljesség igéy élkül: Riói Köryezet és Fejlődés Koferecia (Rio de Jaeiro, 1992), Feladatok a 21. századra (Ageda 21), Éghajlatváltozás Keretegyezméy, stb.; Világ-Csúcskoferecia a Fetartható Fejlődésről (Johaesburg, 2002), Johaesburgi Nyilatkozat a Fetartható Fejlődésről; (Gyulai, 2008:8 9) a redszerit Brazíliába tartott Világ Szociális Fórum 2001 óta kerül megredezésre. (Datas, 2005) 2 Milleiumi Fejlesztési Célok: 1. A súlyos szegéység és éhíség leküzdése; 2. A midekire kiterjedő alapfokú oktatás; 3. A emek közötti esélyegyelőség előmozdítása 4. A gyermekhaladóság csökketése; 5. Az ayák egészségéek védelme, a gyermekágyi halálozás csökketése; 6. A HIV/AIDS, a malária és egyéb betegségek leküzdése; 7. Fetartható fejlődés köryezeti szempotból; 8. A világ országaiak együttműködése a fejlődés érdekébe. CIVIL SZEMLE 2010/3 43

10 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 44 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 3 A Brudtlad jeletésből kiderül: A fetarthatatla világ oka a szegéység, mert a szegéyek túlzott mértékbe haszálják a köryezetüket. A világak gazdasági övekedésre va szüksége, hogy a szegéyek gazdagabbak legyeek, hogy legyeek források a társadalmi és köryezeti problémák kompezálására. (Gyulai, 2008:7) 4 A redelet letölthető ie: Többek között: CSEMETE, Föld Napja Alapítváy, HuMuSz, Levegő Mukacsoport, Magyar Természetvédők Szövetsége 7 É magam is jó pár olya köryezetvédelmi apo voltam már, ahol gyakra több osztályyi gyerekkel kellett foglalkozuk, akár egész apo át, úgy, hogy az adott iskolák pedagógusai részt sem vettek a foglalkozásoko be, az UNESCO támogatásával a Tudatos Vásárlók Egyesülete ( megjeletette a YouthXChage című képzési csomagját a felelős fogyasztásról. (Újhegyi, 2006) A kiadváy hagsúlyozza, hogy a fetarthatóság taulása megkívá egy olya jövőképet a társadalomtól, mely em csupá ökológiailag, de szociálisa, gazdaságilag és politikailag is fetartható. 9 Bővebbe: 10 Global Educatio is uderstood to ecompass Developmet Educatio, Huma Rights Educatio, Educatio for Sustaiability, Educatio for Peace ad Coflict Prevetio ad Itercultural Educatio as well as the global dimesio of Educatio for Citizeship. (da Silva, 2008:8) Ez az átfogó kocepció és iráymutatás kiegészíthető még a Köryezeti evelés fogalmával, ahogy azt a Globális evelés (Berecz 2006:14) című kiadváy is teszi, ezt a kiegészítést vastagított betűkkel, míg a dőlt betűs kiegészítéseket a Globális evelés ahogy mi csiáljuk (Blahó Streer, 2008:5) alapjá tettem meg Dr. Berek Áges és szerzőtársai taköyveibe például egy teljes fejezet szól a globális problémákról. A furcsaság midössze ayi, hogy a kilecedikes és tízedikes taköyvbe a globális problémákról szóló fejezet szite szóról-szóra megegyezik. 13 Afrikáért Alapítváy, Athropolis Egyesület, Artemisszió Alapítváy, BOCS Alapítváy, Magyar Ökumeikus Segélyszervezet, Magyar Ökétesküldő Alapítváy, Demokratikus Ifjúságért Alapítváy (DIA), UNICEF Magyar Bizottság, Védegylet Egyesület, Zöld Fiatalok Egyesület (ZÖFI), Zöld-Híd Alapítváy. A Globális Nevelés Mukacsoport weboldala ( két másik alapítváyt is megemlít taggét: Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítváy (DemNet) és Plaet Alapítváy. A Plaet Alapítváy hosszú ideje befejezte működését. 14 Néháy példával élve: A Messzelátó Egyesület ( tartott globális evelés programot, az Emberség erejével Alapítváy ( pedig pedagógia programjai alatt egyre többször utal a globális evelés kocepciójára, és valósítja meg azt. 15 Hivatalos weboldal: A Zöld-Híd Alapítváy közhaszúsági jeletése részletes elszámolást yújt. Letölthető ie: Az epochális oktatási redszerbe a tatárgyak helyét 3 6 hét terjedelmű tematikus egységek, az úgyevezett epochák veszik át. Ezekbe a taulási modulokba a logikailag összetartozó elemek em elkülöülte, haem lehetőség szerit azok összetettségébe, az egésztől a rész felé haladva kerülek tárgyalásra. (Foyódi, 2008:13) 22 A projektmódszert a szakképzése túli oktatásra a pragmatista filozófus Joh Dewey terjesztette ki (M. Nádasi Mária, 2003:9) 23 Felsorolt projekttémák: szoborkészítés. falfestés, patomim jeleet, redezvéyszervezés a rászorulók támogatására, terepmuka, plakátkészítés, kreatív projekt CIVIL SZEMLE 2010/3

11 csz24_csz12 skadi.qxd :57 Page 45 KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 25 A program teljes dokumetációja igyeese letölthető az alábbi likekről: - haus.at/, 42&lag=hu 26 Tudás, Túlélés, Választás, Alkotás, Idetitás, Piheés, Biztoság, Szeretet, Részvétel Irodalom Barta Géza Blahó György (2007): Globalizációs túlélőköyv középiskolásokak. Budapest: Athroplis. Berecz Ági (2006): Globális evelés Oktatócsomag fiatalok iskolai és iskolá kívüli eveléséhez. Pécs: Zöld-Híd Alapítváy. Blahó Györgyi Streer Szilárd (2008): Globális evelés ahogy mi csiáljuk. Budapest: Nemzetközi Humaitárius és Fejlesztési Civil Szövetség. Galambos Attila (2009): A globális problémák oktatásáak lehetőségei, metodológiája. I: Bertók Rózsa (szerk.): Pedagógusetika. Pécs: ETHOSZ. Datas, Iracema (2005): World Social Forum. Rio de Jaeiro: IBASE. Davis, Pete Coupez, Carole (2007): A globális evelés a emzeti tatervekbe. Brüsszel: DEEEP. da Silva, Miguel Carvalho (2008): Global Educatio Guidelies. Lisbo: North-South Cetre of the Coucil of Europe. Gyulai Ivá (2008): Kérdések és válaszok a fetartható fejlődésről. Budapest: Magyar Természetvédők Szövetsége. HAND Nemzetközi Humaitárius és Fejlesztési Civil Szövetség. Koppáy J. Maier T. Suša R. Wieser A. (2009): Iskolák a világért A globális evelés beillesztése az iskolai tatervbe. Budapest: Artemisszió Alapítváy. Közös Jövők jeletés. Report of the World Commissio o Eviromet ad Developmet: Our Commo Future. M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Budapest: Godolat Kiadói Kör. Vásárhelyi Tamás Viktor Adrás (2003): Nemzeti Köryezeti Nevelési Stratégia. Budapest: Magyar Köryezeti Nevelési Egyesület. Ujhegyi Kata (2002): Youth X Chage, képzési csomag a felelős fogyasztásról. Budapest: Tudatos Vásárlók Egyesülete. CIVIL SZEMLE 2010/3 45