Egyenlőtlenségek. Mircea Becheanu, Vasile Berinde

Hasonló dokumentumok
Olimpiai szakkör, Dobos Sándor 2008/2009

Valószínűségszámítás összefoglaló

Szoldatics József, Dunakeszi

13. EUKLIDESZI ÉS UNITÉR VEKTORTEREK

g x ugyanabba az halmazba kerüljön mint különböző módon tehetjük meg. A feladat állítása alapján igazolnunk kell, hogy ( ) n m m

11. KVADRATIKUS FORMÁK

n természetes szám esetén. Kovács Béla, Szatmárnémeti

A Secretary problem. Optimális választás megtalálása.

(a n A) 0 < ε. A két definícióbeli feltétel ugyanazt jelenti (az egyenlőtlenség mindkettőben a n A < ε), ezért a n A a n A 0.

1. Hibaszámítás Hibaforrások A gépi számok

SOROZATOK. Körtesi Péter

I. Sorozatok. I.1. Sorozatok megadása

ACTA CAROLUS ROBERTUS

44. HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MATEMATIKAVERSENY MEZŐKÖVESD, 2015 Szóbeli feladatok megoldásai. Megoldás: 6

Kardos Montágh verseny Feladatok

V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL

Mőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK

Lineáris programozás

823. A helyesen kitöltött keresztrejtvény: 823. ábra A prímek összege: = 9; 824. a) 2 1, 2 4, 5 3, 3 5, 2$ 825.

Orosz Gyula: Külföldi középiskolai matematikai versenyek. Elemi algebra 1. útmutatások. x arányt, vagy

PPKE ITK Algebra és diszkrét matematika DETERMINÁNSOK. Bércesné Novák Ágnes 1

II. Valós számsorozatok

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

Versenyfeladatok. Középiskolai versenyfeladatok megoldása és rendszerezése Szakdolgozat. Készítette: Nováky Csaba. Témavezető: Dr.

24. tétel Kombinatorika. Gráfok.

A térbeli szabad vektorok V halmaza a vektorok összeadására, és a skalárral való szorzásra vonatkozóan egy háromdimenziós vektorteret alkot.

19. Függvények rekurzív megadása, a mester módszer

A Gauss elimináció M [ ]...

9. tétel: Elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei, és ezek felhasználása szélsıérték-feladatok megoldásában

A valós számok halmaza

1. Fejezet A sorozat fogalmának intuitív megközelítése

XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február II.forduló -10. osztály

( a b)( c d) 2 ab2 cd 2 abcd 2 Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn

A G miatt (3tagra) Az egyenlőtlenségek két végét továbbvizsgálva, ha mindkét oldalt hatványozzuk:

Síkbeli csuklós szerkezetek kiegyensúlyozásának néhány kérdése

Emelt szintő érettségi tételek. 10. tétel Számsorozatok

n 1 1 n sehova szám (DÖNTETLEN) 1 0 k n n n 1 IZÉ HA a sorozat is lim akkor n NEVEZETES SOROZATOK HATÁRÉRTÉKEI ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKE IZÉ

5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI-

FEJEZETEK A HOMOGÉN FEJSOROZATOKRÓL

n m dimenziós mátrix: egy n sorból és m oszlopból álló számtáblázat. n dimenziós (oszlop)vektor egy n sorból és 1 oszlopból álló mátrix.

TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I. FEJEZET. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL...5 II. FEJEZET. INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK...

Hajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011

I. FEJEZET SOROZATOK, SZÁMTANI ÉS MÉRTANI HALADVÁNYOK

MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)

1. NAP 9. OSZTÁLY. Lackó József, Csíkszereda 2. Az ab,, a b

III. ALGEBRAI STRUKTÚRÁK

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?

9. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKJA

II. Lineáris egyenletrendszerek megoldása

286 Versenyre előkészítő feladatok VIII. FEJEZET. ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK VIII.1. Versenyre előkészítő feladatok (337. oldal)

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat:

mateksoft.hu ( ) 2 x 10 y 14 Nevezetes azonosságok: Hatványozás azonosságai Azonos kitevőjű hatványok: + 9 ( 2x 3y) 2 4x 2 12xy + 9y 2

Lineáris egyenletrendszerek

( ) ( ) Motiváció: A derivált közelítésére gyakran használjuk a differencia hányadost: ( ) ( ) ( ) + +

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.

SOROZATOK. A sorozat megadása. f) 2; 5; 10; 901 g) 2 ; 2 5 ; h) a 1. ; j) 1; -2; 3; -30. = 203. Legyen a sorozat két szomszédos eleme a k

ARITMETIKA ÉS ALGEBRA I. TERMÉSZETES SZÁMOK

Orosz Gyula: Külföldi középiskolai matematikai versenyek. Elemi algebra 1. értékét, ha x, y pozitív valós számok és x 2 + y 2 = 6xy.

A + B = B + A A B = B A ( A + B ) + C = A + ( B + C ) ( A B ) C = A ( B C ) A ( B + C ) = ( A B ) + ( A C ) A + ( B C ) = ( A + B ) ( A + C )

II. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET

Valószínőségszámítás

IV. A HATÁROZOTT INTEGRÁL

x + 3 sorozat első hat tagját, ha

Készségszint-mérés és - fejlesztés a matematika kompetencia területén

XXIV. ERDÉLYI MAGYAR MATEMATIKAVERSENY Megyei szakasz, november 30. IX. osztály

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1

Sorozatok határértéke

Hatványozás és négyzetgyök. Másodfokú egyenletek

2. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása

Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem

1. Komplex szám rendje

I. fejezet A matematikai indukció, mint alapvető bizonyítási módszer

Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest

Kényszereknek alávetett rendszerek

Kalkulus I. Első zárthelyi dolgozat szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l n 6n + 8

10.M ALGEBRA < <

( ) ; VI. FEJEZET. Polinomok és algebrai egyenletek. Polinomok és algebrai egyenletek 215. VI.2.7. Gyakorlatok és feladatok (241.

Számelméleti érdekességek dr. Kosztolányi József, Szeged

Számelméleti alapfogalmak

Hegedős Csaba NUMERIKUS ANALÍZIS

) ( s 2 2. ^t = (n x 1)s n (s x+s y ) x +(n y 1)s y n x+n y. +n y 2 n x. n y df = n x + n y 2. n x. s x. + s 2. df = d kritikus.

A Sturm-módszer és alkalmazása

A primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be,

ANALÍZIS I. (MT1301L, MT4301L, MT1301) Előadást követő vázlatok. Dr. Rozgonyi Tibor főiskolai docens

Energetikai gazdaságtan 3. gyakorlat Gazdasági mutatók

Divergens sorok. Szakdolgozat

1. Kombinatorika, gráfok

különbözõ alappontok, y, y,..., y értékek. : függvény.) ( x)

Lineáris programozás

Numerikus módszerek 1. Alapvető fogalmak és összefüggések. Hogyan mérjük azt, hogy egy függvény nagy vagy kicsi?

Alkalmazott matematika

1. előadás: Bevezetés. Valószínűségszámítás survey statisztika MA. Számonkérés. Irodalom. Cél. A valószínűségszámítás tárgya

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematikatanár hallgatók számára. Szita formula J = S \R,

Járattípusok. Kapcsolatok szerint: Sugaras, ingajárat: Vonaljárat: Körjárat:

A pályázat címe: Rugalmas-képlékeny tartószerkezetek topológiai optimalizálásának néhány különleges feladata

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

Háromszög n egyenlő területű szakaszra osztása, számítással és szerkesztéssel. Bevezetés

Tartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése

Átírás:

Egyelőtlesége Mrce Becheu, Vsle Berde Az egyelőtleségeről szóló első feezetbe éháy elvet mutttu be z egyelőtlesége elméletéből és éháy bevezető techát z egyelőtlesége bzoyításár Ebbe részbe tovább fogu feleszte ezeet techát Először z lpvető egyelőtlesége bemuttásávl ezdü, ztá pedg egy feldtoból és gyorltoból álló résszel folyttu zzl célll, hogy bevezessü z olvsót mtemt egy csodáltos részébe Az összegyűtött feldto megoldásához felhszált techá többsége z lpvető lsszus egyelőtlesége megoldásáál hszált eláráso llmzás és fomítás Néh szüséges, hogy eze elárásoból többet s ombálu Közepe özött egyelőtlesége Emléezü rá, hogy z függvéyeet defáltu:,,, megdott poztív számo eseté övetező AM (számt özép): = A GM (mért özép): G = HM (hrmous özép): H = QM (égyzetes özép): Q = Az egyelőtleségee szetelt előző feezetbe (Egyelőtlesége, Első szt), már bebzoyítottu övetező egyelőtleségeet: H G A Q, H3 G3 A3 Q 3 Ee része cél, hogy megmutssu, hogy H G A Q egyelőtleség szté gz mde, természetes számr s A ezdő lépés ee bebzoyításához z, hogy bebzoyítsu övetező tételt, m egy fotos eredméy: Tétel Mde és bármely,,, poztív számo eseté gz övetező AM-GM egyelőtleség:, és z egyelőtleség or és css or áll fe, h = = = Érdemes megemlíte, hogy ee z egyelőtlesége számos bzoyítás létez, m ülöböző ötletee lpul Itt most hármt fogu megmutt özülü Első bzoyítás (szbváyos ducóvl) Láttu már, hogy tétel gz = és = 3 esetére Tegyü fel, hogy szté gz tetszőleges poztív szám esetére s, és meg fogu mutt, hogy bármely drb,,,, poztív számo esetére s gz

Mvel AM és GM szmmetrus feezése,, -re ézve, ezért feltehetü hogy 0 < Hsoló feltehetü, hogy < Eor övetező egyelőtleség gz lesz: < < Hszálu övetező elölést: A = Eor ( A )( A ) > 0 vgy evvles módo: > A A () 3 Tetsü övetező számot:,,, A A számt özepü: ( A ) A = = A () és geometr özepü G = ( A ) 3 Az ()-es egyelőtleség lpá zt pu, hogy G > 3 = A G A Iducó útá A > G Ezért A > G Kombálv ezt fet egyelőtleséggel és ()-vel zt pu, hogy: A > G Ez bzoyít ívát eredméyt Az ylvávló bzoyítás lpá, hogy h z,, számo em egyelő, or < és szgorú cs z egyelőtleség áll fe Másod bzoyítás (ducóvl felfelé és lefelé) Az első lépés z, hogy ducóvl bebzoyítsu p -, hol p, hogy A Vlób, h feltesszü, hogy A G, or zt pu, hogy p p p p p p p p p = p p p = p p p p Most meg fogu mutt, hogy h A G or A G Legyee,, számo poztív számo Allmzzu z A G állítást z,,,, A számor Ezért, A = A = G A p G p Az ( ) ed htváyt véve zt pu, hogy A G, m bzoyít z állítást Végezetül elegedő megemlíte, hogy felfelé meő ducóvl zt pu, hogy z állítás p gz,4,8,,, számor, és ztá ombálv ezt lefelé meő ducóvl zt pu, hogy mde poztív szám lefedhető Hrmd bzoyítás (Ehlers) Bebzoyítu -e ducó segítségével övetező állítást: h x, x,, x poztív számo úgy, hogy xx x = or x x x

= eseté ez ylvávló Tegyü fel, hogy z állítás gz eseté és legye xx = xx, x > 0 V ét oly szám, modu x, x, hogy x és x Eor (x -)(x -) 0 Kéyelmesebb felír z egyelőtleséget övetező formáb x x xx Továbbá, ( x x) ( x3 x ) xx ( x3 x ) = Vssztérve bzoyításhoz, elegedő felhszál z Ehlers-tuldoságot övetező számor: =,,, x, G G G G Követezméy Mde számr és bármely,,, poztív számor gz övetező GM-HM egyelőtleség: Bzoyítás Felhszálv z AM-GM egyelőtleséget z hogy: 3 Példá,,, = számor zt pu, Legyee z,,, számo poztív számo és legyee b, b,, b számo permutácó Eor b b b Megoldás Az AM-GM egyelőtleséget felhszálv z hogy:,,, b b b = b b b bb b számor zt pu, Legyee z b, számo poztív vlós számo és z α, β számo poztív rcoáls számo, úgy, hogy α β = Eor α β α βb b, és z egyelőtleség or és css or áll fe, h = b m Megoldás Tegyü fel, hogy α =, β = p p hol mp,, és m = p Felhszálv z AM-GM egyelőtleséget övetező m számr: = = m = ; bm = = bm = b, zt pu, hogy: m b m m b m Ez úgys felírhtó, hogy:

m α β b = α βb b m m Most már egyértelmű z AM-GM egyelőtleségél, hogy z egyelőséghez z = bállítás szüséges Megegyzés A fet eredméye övetező lehetséges értelmezése s lehetséges: h α, β számo dott, és z b, számo vlós változó úgy, α βb = c osts, or z α β b szorzt or ér el mxmáls értéét, c -t, mor = b = c 33 Mde poztív szám eseté övetező egyelőtleség feáll: < Megoldás Felhszálu z AM-GM egyelőtleséget z drb,,,, Azt pu, hogy = = < A övetező példá fotos llmzás v számr 34 Bármely poztív egész esetére legye = b = Eor övetező egyelőtleség gz lesz: < < b < b Megoldás Az b, poztív számor és tetszőleges számr z 3-es péld lpá zt pu, hogy b ( ) b, és z egyelőtleség or és css or áll fe, h = b b b Így, Behelyettesítve z = és b = feezéseet fet egyeletbe, zt pu, hogy m zt mutt, hogy Az Ezért, Mvel > >, =, b = = és = feezéseet behelyettesítve zt pu, hogy = ( ) > >, ezért zt pu, hogy

> Ez zt mutt, hogy b > b, mvel véget s ért bzoyítás 4 Tétel Mde eseté és bármely,,, poztív számor övetező AM- QM egyelőtleség gz: Az egyelőség or és css or áll fe, h = = = Bzoyítás Négyzetre emelve z egyelőtleséget övetező evvles formát pu: ( ) ( ) Többféle elárás létez ee bzoyításár Az első elárás Cuchy-Schwrz egyelőtleséget hszál fel ()-es formáb (Egyelőtlesége, Első szt) formáb, ld Szté -es részbe z előző feezetből: ( ) = Az egyelőtleség or és css or áll fe, h = = = A másod elárás egy özvetle bzoyítás Az egyelőtleség bl oldl felírhtó így s: ( ) = = < Eor z egyelőtleség övetező formáb lul át: ( ) (3) < ( ) ( A bl oldl összeg ) tgot trtlmz Mde (, ) párr, hol < gz, zt pu, hogy: Mdeze egyelőtleségeet összedv zt pu, hogy ( ) < < A fet egyelőtleség obb oldlá mde tg egyszer v ele Így,, mvel véget s ért bzoyítás Cuchy-Schwrz egyelőtleség ( ) = ( ) < = A Cuchy-Schwrz egyelőtleség bzoyítás ( )-szer v ele, mvel mde Ez z egyelőtleség már defálv volt ()-be (Egyelőtlesége, Egyes szt) Mde,,, és b, b,, b vlós számo eseté övetező Cuchy-Schwrz egyelőtleség lesz gz: ( b b) ( )( b b )

Az egyelőtleség or és css or áll fe, h z,, és b,, b számo özött ráyosság áll fe, zz = = = b b b Ezebe z ráyosságob h b = 0 or = 0 A Cuchy-Schwrz egyelőtlesége so ülöböző bzoyítás v Első bzoyítás (Másodfoú függvéye) Tetsü z f : másodfoú függvéyt, m övetező módo v defálv: f( x) = ( x b ) ( x b ) ( x b ) Nylvávló, hogy f( x) 0 mde x esetére és f( x ) = 0 or és css or, h létez egy oly λ szám, hogy b = λ, mde =,,, számr Felírv z f( x) függvéyt másodfoú egyelet ous formááb zt pu: f( x) = x b x b = = = A dszrmás pedg: Mvel b b = = = = 4 4 > 0 ezért övetez, hogy 0, és így övetez végeredméy = Az egyelőség esete övetezőből ö: Másod bzoyítás ( Lgrge-zoosságo lpul) Az ylvávló, hogy obb és bl oldl ülöbségét számítv övetező egyelőtleséget pu: b b = ( b b ) = = = < (Ezt hívá Lgrge-zoosság) Ee z zoosság bzoyítás gyo egyszerű és csupá z egyelőség ét oldlá lévő tgo gyo potos számítását géyl A b szorzt b lú tgot trtlmz mde =,,, esetére és b A = = = formáú tgot mde b esetére égyzet övetező módo számíthtó : b b bb = = < = Mde b tg étszer tű fel, ülöböző előellel Törölü z b tgot és bl oldlo cs oly tgo mrd vssz, m felírhtó övetező formáb: ( b b ) Allmzáso < Bármely,,, poztív számo eseté övetező egyelőtleség gz lesz:

( ) Megoldás Hszálu Cuchy-Schwrz egyelőtleséget,,,,, számor! Megegyzés Ezt z egyelőtleséget z AM-HM és AM-GM egyelőtleségből s megphtu Mde,,, vlós számor gz övetező egyelőtleség: ( ) ( ) Ez z eredméy már z 4-es Tételbe s be volt bzoyítv Egy ú bzoyítást s phtu Cuchy-Schwrz egyelőtleség,, és,, számor törtéő llmzás eseté 3 Csöeő láco úrredezés-egyelőtlesége és Tchebyshev-egyelőtlesége 3 Csöeő láco úrredezés-egyelőtlesége Legyee z és b b b számo vlós számo sorozt Eor gz lesz övetező egyelőtleség: b b b b b b (4) Vlób, h vou obb oldlt bl oldlból, or övetező formáú evvles egyelőtleséget pu: ( b b) ( b b ) ( b b) 0 Ez megt átírhtó úgy, hogy: ( )( b b ) ( )( b b ) ( )( b b ) 0 hol = és h páros = h pártl Az utolsó egyelőtleség ylvávló A (4)-es egyelőtleség tovább fomíthtó övetező módo: h b, b,, b b, b,, b számo felcserélése, or övetező ettős egyelőtleség gz lesz: b b b b b (5) = = = számo Más szvl, b összeg or ér el mxmáls értéét, h b, b,, b számo csöeő sorredbe v, és or ér el mmumát, h számo övevő sorredbe v Emtt hívá z (5)-ös egyelőtleséget csöeő láco úrredezésegyelőtleségée (vgy rövde RI-e, z egyelőtleség gol elevezése, csöeő láco úrredezés equlty feezés lpá) Most megézzü, hogy hogy bzoyíthtó be egyelőtleség b b = =

Az ötlet z, hogy megmutssu, hogy b,, b permutácó, mre b egy mxmum, megegyez b, b,, b permutácóvl Tegyü fel, hogy és legye z z dexelés, mre b = b Tetsü b = b, b,, b, b,, b permutácót és számítsu ülöbséget: Így, h = b ( b b b b ) = = ( b b ) ( b b ) = ( )( b b ) 0 b egy mxmum, or = = Az elárás úr hszálhtó, hogy megmutssu, hogy =,, = 3 Tchebyshev-egyelőtlesége = Az (5) egyelőtleség llmzásét bebzoyíthtu egy gyo érdees és htásos egyelőtleséget Tchebysheve öszöhetőe: h és b b b or ( )( b b b) ( b b b ) (6) Néh ez z egyelőtleség egy oly formáb v megdv, m számt özepeből áll és m még vozóbbá és megfelelőbbé tesz z egyelőtleséget: b b b b A (6)-os bebzoyításár számos lehetséges bzoyítás egyét fogu megmutt A bl oldl drb szorzt összege b = b = =, = m övetező formáú feezése összegeét phtó meg: b Például redezhetü őet úgy, hogy b, b,, b számot clus b, b,, b, b számoá, md b, 3 b,, b, számoá redezzü, és így tovább Ezért 3, = ( ) ( 3 ) = b = b b b b b b ( ) b b b Mde záróeles rész felső orlát z b b b és összedv őet (6)-ot pu 33 Allmzáso 33 Az AM-QM egyelőtleség (z 4-es tételből) Tchebyshev-egyelőtleségée egy specáls esete: ( ) ( ) Vlób, mvel z egyelőtleség szmmetrus, ezért feltehetü, hogy Vegyü szté b =, b =,, b = számot Nylvávló, hogy Tchebyshevegyelőtleségét llmzv erre esetre ívát eredméyt du 33 Bármely bc,, vlós számo eseté gz lesz övetező egyelőtleség:

b b c c b c c b Megoldás Tegyü fel, hogy b c > 0 Ebből övetez, hogy > 0 c b Kétszer llmzv csöeő láco úrredezés-egyelőtleségét zt pu, hogy: és b c b c b c c b b c b c b c b c Összedv ezeet z egyelőtleségeet megpu ívát egyelőtleséget 333 Bármely hegyesszögű ABC háromszögbe gz lesz övetező egyelőtleség: ( s A bsb cs C) () (sb s C) b(sc s A) c(s A s B); 3( s A bsb cs C) ( b c)(s A sb s C) (b) Bzoyítás Tegyü fel, hogy b c Eor s A sb sc Allmzzu egymás utá csöeő láco úrredezés-egyelőtleséget z ( bc,, ) és (s A, s B, s C) számhármsor, z utolsó számo sorrede: (s A,s B,s C) Összedv pott egyelőtleségeet z ()-t pu Hogy megpu (b)-t, z feezést hozzádu z () egyelőtleség mdét oldlához s A bsb csc 334 Bármely bc,, poztív számo eseté gz övetező egyelőtleség: b c 3 b c c b Ez már bzoyítv volt z (Egyelőtlesége, Első szt)-be Egy ú bzoyítás s dhtó Tchebyshev-egyeletée felhszálásávl övetező redezett számhármsor: b c és b c c b Azt pu, hogy: 3 b c ( b c) b c c b b c c b = b c b c b c b c = = 3 b c c b b c c b Az eredméy most már ylvávló 335 Legyee x, x,, x és α, β poztív vlós számo úgy, hogy α < β és xx x = Eor α α α β β β x x x x x x Bzoyítás Tchebyshev-egyelőtleségét hszálu fel Tegyü fel, hogy x x x és tetsü övetező redezett redszert: x α α α β α β α β α x x, x x x

Tchebyshev-egyelete lpá zt pu, hogy Az AM-GM egyelőtleség lpá: β β β ( ) ( α α α β α )( x β α x β α ) x x x β α β α β α β α x x x ( x x x ) = Az AM-GM egyelőtleség egy ú bzoyítás: x x x ( xx x ), mde x, x,, x poztív szám esetére Hszálu G = x x x elölést és tetsü övetező számo redszeret: x xx xx x =, =,, = = és G G G b =, b =,, b = Ezee számo sorrede elletétes, így (4)-es lpá zt pu, hogy: b b b b b b Behelyettesítve z, b feezéseet zt pu, hogy: G xxx 3 G G 3 G G G x x x x x x G x xx xx x Am zt eredméyez, hogy: x x x, G G G m potos z AM-GM egyelőtleség 4 Beroull-egyelőtleség 4 A Beroull-lpegyelőtleség Regeteg egyelőtleséget smerü Beroull hál A Beroull-lpegyelőtleség övetező: h x > - egy vlós szám, és egy poztív egész szám, or ( x) x (7) Ezt -re llmzott ducó segítségével bzoyíthtu be = eseté egyelőséget pu Tegyü fel, hogy ( x) x és szorozzu meg ezt z x poztív számml Azt pu, hogy: ( x) ( x)( x) = ( ) x x ( ) x Így z egyelőtleség gz mde esetére 4 Az áltláos Beroull-egyelőtleség A (7)-egyelőtleséget áltláosíthtu úgy s, hogy több ülöböző számr votozzo Tegyü fel, hogy és z x, x,, x számo em ull vlós számo, m md zoos előelűe, és x -, mde =,,, esetére Eor ( x)( x)( x) > ( x x x ) (8) A (8)-s bzoyításár megt ducót fogu hszál = eseté zt pu, hogy:

( x)( x) = ( x x) x x > ( x x ) H x,, x számo md poztív számo, or redes véggszámolássl, m szmmetrus polomot hszál fel, zt pu, hogy ( )( ) ( ) x x x = x xx = < x x x x x > x < < = Ezért már cs z z eset mrd, mor - < x < 0 Tegyü fel, hogy z egyelőtleség gz számr és m -re szereté bzoyít Azt pu, hogy ( x )( x )( x ) - ( x x x ) = [( x)( x) - ( x x) ] x [( x )( x ) - ] = Mvel - x < 0, ezért övetez, hogy - x < Így mde esetre ( x )( x ) < és [ ] x ( x)( x ) - > 0 43 Allmzás H,,, -él em gyobb poztív számo, or - ( -)( -)( -) ( ) Az egyelőtleség evvles övetezővel - - ( ) A Beroull-egyelőtleség lpá zt pu, hogy N - - I = és -es egyelőtleség lpá övetez végeredméy 5 Aálott feldto Ebbe részbe álott feldtét muttu meg éháy egyelőtleséget A megoldásuhoz szüséges, hogy z olvsó megfelelő tudássl redelezze z előbbebe bemuttott lpvető egyelőtleségeről 5 Egy IMO feldt egy vártl megoldássl Legye egy rögzített egész szám úgy, hogy () Keressü meg legsebb osts C számot úgy, hogy ( ) xx x x C x < = egyelőtleség gz legye mde x, x,, x 0vlós számr (b) Htározzu meg, hogy mor áll fe z egyelőtleség eze osts C eseté Első megoldás = eseté övetező függvéy mxmumát ell megeresü, 4 feldt, IMO, 999, Burest

xy( x y) f( x, y) = 4 ( x y) hol x 0, y 0 és x, y em lehet 0 egyszerre Mvel z f-t meghtározó tört ullfoú homogé, ezért övetező elölést x y hszálu =, b =, úgy, hogy b = Így övetező függvéyt pu: x y x y gb (, ) = b ( b ), hol b = A b = p elölést llmzv egy egysmeretlees másodfoú függvéyt pu: gb (, ) = b(- b) = p(- p) 8 Az p (- p ) egyelőtleség ylvávló és C = mxmumot p = eseté pu 8 8 meg, m zt elet, hogy = b = Az áltláos esetbe be fogu bzoyít, hogy x x ( x x ) x < 8 = x Hszálu övetező elöléseet: x = S és y = Mt felebb, tetü egy = S segédfüggvéyt, f-t, és bebzoyítu, hogy f(y,,y )= yy ( y y ) 8 < mde y,, y 0 esetére és y y = Mvel z f( y,, y ) polom szmmetrus, ezért feltehetü, hogy y y 0 Az ötlet z, hogy megmutssu, hogy h > 0 or, y f( y,, y-, y- y, 0) > f( y,, y-, y ) m cs godos véggszámolást géyel Megsmételve fet elárást övetez, hogy mxmumot or pu meg, mor - változó 0, így feldt leegyszerűsöd z = esetre Másod megoldás (M Rădulescu öszöhetőe) = eseté, mt z előző megoldásb, zt pu, hogy Most fogllozzu z 4 xy( x y) ( x y ) 8 > számol Hszálu z 4 M = x elölést Eor x x M és z egyelőség or és css or áll fe, h x = 0 mde,, esetére Megfelelőe llmzv z AM-GM egyelőtleséget zt pu, hogy: ( ) = = x x x x xxm M xx < < < 4 M x x = x 8 = Az egyelőség or és css or áll fe, h létez oly (, ) pár, hogy x = x és x = 0,, esetére

5 A Cuchy-Schwrz egyelőtleség egy érdees llmzás Legye egy poztív egész szám és legyee z x x x számo vlós számo () Bzoyítsu be, hogy ( - ) x x ( x - x ) ;, = 3, = (b) Mutssu meg, hogy z egyelőség or és css or áll fe, h x, x,, x egy számt sorozt Megoldás () Mvel z egyelőtleség mdét oldl változtl mrd, h vlós tegely meté eltolu, ezért feltehetü, hogy Eor, x = 0 = x x = ( x x ) = ( ) x, = < = A Cuchy-Schwrz egyelőtleség lpá zt pu, hogy Másrészről 4 ( )( ) x x 4 ( ) x = x, = = = 3 = ( ) x x = x xx x = x, = = = = = = Ezért megdott egyelőtleség gz (b) H z egyelőség feáll, or x = ( - -) éháy -r, m zt elet, hogy x,, x számo egy számt soroztot lot Végezetül egyszerű meglát, hogy h x,, x számo egy számt soroztot lot, or z egyelőtleség egy egyelőséggé lul 53 Mde,,, > 0 számr és z S = elölés eseté zt pu, hogy K S S S Megoldás Leárs változócserét llmzu Megoldás Mvel bl oldl egy szmmetrus függvéy z,,, számor ézve, ezért feltehetü, hogy, úgy, hogy S S K S és ezért K S S S Tchebyshev-egyelőtleségée lpá zt pu, hogy ( K ) K K (5) S S S S S S Felhszálv z egyelőtleséget -ből zt pu, hogy ( S S K S ) K S S S m zt d, hogy 5 feldt, IMO 003, Toó

K S S S ( ) S Az utolsó egyelőtleség z (5)-el együtt bzoyít ívát eredméyt 54 H,,, > 0 és = or K (Blá Mtemt Olmp) Megoldás Az 53-hoz hsoló, de S = számot hszálv z S, =,, K, számo helyett 55 H bc>,, 0, or 3 3 3 b c b c b b b bc c c c 3 Megoldás Hszálu övetező elölést! 3 3 3 A b c = b b b bc c c c, 3 3 3 A b c = b b b bc c c c Mvel 3 3 b = b b b A B ezért övetez, hogy A = B Felhszálv téyt, hogy A = és llmzv övetező lú egyelőtleségeet b b 3( b b ),,m evvles z ( b) 0 egyelőtleséggel, megpu ívát egyelőtleséget 56 H 3 és,, K, > 0, or K ( K ) 3 Megoldás Hszálu z A = K, 3 elölést és 3 B = K 3 és z előző feldthoz hsoló mutssu meg, hogy A = B Aztá hszálu ugyzt z ötletet övetező egyelőtleséggel együtt: ( ) ( ), =,, K, Egy más megoldást s phtu Cuchy-Schwrz egyelőtleség felhszálásávl, mt övetező lb llmzu ( ötet, Egyelőtlesége című feezet) = Vlób, clus összegezve zt pu, hogy b b

( ) = 57 H 3 és,,, > 0, or 3 3 3 ( K K ) 3 Felhszálv Cuchy-Schwrz egyelőtleség fetebb említett lát, zt pu, hogy ( ) = = 3 4 Így övetezőt ell bebzoyítu: m potos Cuchy-Schwrz egyelőtleség:, ( ) 3 3 58 H bc>,, 0 és b c = or b c 3 3 b c Megoldás Az ylvávló, hogy bc,, (0,) Mdee előtt először be ell bzoyítu bármely x > 0 esetére, hogy gz övetező egyelőtleség: ylvávlóvá vál, h átíru övetező evvles lb: x( x ) Ez 3 3 ( x 3 ) ( x 3 ) 0 Az egyelőség or és css or áll fe, h x = x (0,) eseté z előző 3 x 3 egyelőtleség evvles övetezővel x x Most vegyü z x =, x = b, x = b eseteet sorr z előző egyelőtleségbe és összegezzü ezt három egyelőtleséget, hogy megpu z egyelőtleséget feldtub 59 Legyee bab,,, számo poztív számo úgy, hogy < A és b < B Mde oly,, K,, b, b, K, b számr, hol [, A], b [ b, B], =,, K,, gz lesz övetező egyelőtleség: ( K )( b b K b) AB b ( b b K b) 4 b AB (Ez z egyelőtleség G Polyá és G Szegöe öszöhető) Megoldás Az [, A], b [ b, B] lpá zt pu, hogy b b B, =,, K, A

m zt d, hogy b b B b 0, =,, K, A Ez z utolsó egyelőtleség evvles övetezővel: bb B b b b, =,, K, A A Összedv ezt z drb egyelőtleséget, zt pu, hogy bb B b b = A = A b = De és e bb A bb b b = = = A = bb B b b b A = = A = m ívát egyelőséget d meg, 50 Az,, K, számo (,, K, ) permutácóár és bármely,, K, poztív számor gz övetező egyelőtleség: K K (D Seclăm feldt, Gzet Mtemtcă, Burest) Megoldás Felhszálv z, =,, K, egyelőtleségeet rr öveteztetésre utu, hogy bl oldl leglább Hogy bebzoyítsu feldtb szereplő egyelőtleséget, elegedő megmutt, hogy bl oldl legfelebb Ehhez llmzzu először z AM GM egyelőtleséget, hogy megpu övetezőt: ( S K ), hol S = K Most csöeő láco úrredezés-egyelőtleségét felhszálv rr öveteztetésre utu, hogy S z =, =, K, = permutácó eseté ér el mxmumát, m -gyel egyelő A bzoyítás így már teles 5 H bc,, egy háromszög három oldl, or ( b c ) b ( c b) c ( b c) 3bc ( Feldt, IMO, 964, Mgyrország álásár) Megoldás A övetező elölést llmzv b c = x > 0, c b= y > 0, b c= z > 0 zt pu, hogy y z, z x, x = b= c= y, és bzoyítdó egyelőtleség övetezővé lul [( x y) z ( y z) x ( z x) y] 3( x y)( y z)( z x) m evvles módo úgy s felírhtó, hogy

6 xyz ( y z ) x ( z x ) y ( x y ) z Ez z utolsó egyelőtleség ylvávlóvá vál, h felhszálu övetező AM-GM egyelőtleségeet y z yz, z x zx, x y xy Az egyelőség or áll fe, h x = y = z, zz = b= c Megoldás Mvel bc,, háromszög oldl, ezért tudu, hogy b c > 0, c b > 0, b c > 0 m övetező ylvávló egyelőtleségeel együtt ( b) 0,( b c) 0,( c ) 0 zt dá, hogy ( b c) ( b c ) ( c ) ( c b) ( b) ( b c) 0 m evvles övetezővel 6bc ( b c ) b ( c b) c ( b c) 0 m átredezve: ( b c ) b ( c b) c ( b c) 3bc