Stabilitás. Input / output rendszerek
|
|
- Zoltán Szilágyi
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Stabilitá Iput / output redzerek
2 Stabilitá - bevezeté egyzerűített zemlélet példa zavará utá a magára hagyott redzer vizatér a yugalmi állapotába kvázitacioáriu állapotba kerül végtelebe tart alapjelváltá Stabilitá_IOr./
3 Stabilitá defiíciók BIBO tabilitá külő tabilitá a bemetek kimeetek vizoyára tez megkötét azimptotiku tabilitá a kimeetek határértékére tez megkötét Stabilitá_IOr./3
4 BIBO tabilitá Defiíció: BIBO tabilitá Egy redzert BIBO tabilak evezük, ha tetzőlege - < t 0 t < időitervallumo alkalmazott korláto bemeet hatáára, u(t) < M, a kimeete i korláto lez: y(t) < M, a t 0 t < időitervallumo (ahol M, M <, é t 0 a kezdőidőpot). Stabilitá_IOr./4
5 BIBO tabilitá Tétel: BIBO tabilitá teljeülée Egy redzer akkor é cak akkor BIBO tabil, ha 0 h ( t) dt < M < azaz a úlyfüggvéy abzolút itegrálja korláto. Stabilitá_IOr./5
6 Azimptotiku (ulla bemeeti) tabilitá Legye -ed redű lieári, időivariá redzer bemeete zéru, a kimeete pedig a kezdeti értékek miatt y(t). Ekkor y(t) a következő módo fejezhető ki: y k 0 ( ) ( ) ( k t g t y ) ( t ) k ahol g k (t) jelöli az y (k) (t 0 ) kezdeti értékek miatti, a ulla bemeetre adott válaz (k)-dik kompoeét 0 é y ( k ) ( t ) 0 k d y dt ( t) k t 0 Stabilitá_IOr./6
7 Azimptotiku (ulla bemeeti) tabilitá Defiíció: Azimptotiku tabilitá Egy lieári időivariá redzert tetzőlege, em mide eetbe zéru kezdeti feltételek eeté ullabemeeti tabilitáúak evezzük, ha megválaztható egy M korlát M(y(t 0 ), y () (t 0 ),, y (-) (t 0 )) > 0, úgy, hogy é y(t) M <, t t 0 lim y t ( t) 0 Stabilitá_IOr./7
8 Azimptotiku (ulla bemeeti) tabilitá Ha egy redzerbe kota ulla bemeet é adott, legalább egy eetbe emzéru kezdeti feltételek eeté a kimeet ullához tart tetzőlegee agy idő eltelte utá, akkor ezt a redzert ulla bemeeti tabilitáúak (vagy azimptotikua tabilak) evezzük. Egyébkét a redzer itabil. Stabilitá_IOr./8
9 Stabilitá_IOr./9 Azimptotiku (ulla bemeeti) tabilitá a tabilitá feltétele mivel a kezdeti feltételek végeek y(t 0 ), y () (t 0 ),, y (-) (t 0 ) < ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) < k k k k k k t y t g t y t g t y ( ) < 0 0 k k t t, t g
10 Stabilitá Általáo feltétel Iduljuk ki a ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( m t a y t a y t b u ) ( t) b u( t) y 0 m 0 ihomogé differeciálegyelet megoldá: homogé általáo megoldáa ihomogé partikulári megoldáa Stabilitá_IOr./0
11 Stabilitá Általáo feltétel homogé egyelet: egyelet bal oldala ullával egyelővé téve a y ( ) ( ( t) a y ) ( t) a y( t) 0 0 bal oldalo kimeet é deriváltjai eek megoldáa a magára hagyott redzer válaza ulla bemeeti tabilitá ihomogé megoldá: új egyeúlyi állapot jellemzőiek meghatározáa Stabilitá_IOr./
12 Stabilitá Általáo feltétel A homogé egyelet általáo megoldáa: y ahol p, p,, p a homogé egyeletek megfelelő karakteriztiku egyelet gyökei, c i kotaok Stabilitá p t p t p t ( ) t ce ce ce lim y t ( t) 0 teljeül: ha ezek a gyökök egatív valóak, vagy egatív való rézű komplex gyökpárok: k Re{p i } < 0, p i, i,, c k e p k t Stabilitá_IOr./
13 Stabilitá Általáo feltétel a homogé egyelet y(t) megoldáa tulajdoképpe a redzer úlyfüggvéye hize így, ha akkor azaz a tabilitá Y() G() U() u(t) δ(t) Y() G() y(t) h(t) lim h t ( t) 0 Stabilitá_IOr./3
14 Stabilitá Általáo feltétel Operátor tartomáyba Átviteli függvéy G ( ) Y U ( ) ( ) b a m m b a 0 0 ( z ) ( zm ) ( p ) ( p ) ahol a p, p,, p gyökök a evező poliomjáak gyökei, azaz a póluok, é megfelelek a homogé differeciál egyelethez tartozó karakteriztiku egyelet gyökeiek Így a redzer tabilitához ezekek a gyökökek az előjelét kell elleőrizi komplex ík baloldali félíkjára eek-e b a 0 0 Stabilitá_IOr./4
15 Stabilitá Általáo feltétel Ihomogé egyelet a ( ) ( ( t) a y ) ( t) a y( t) b u( t) y 0 0 legye u(t) (t) ugrájel ekkor a megoldá általáo alakja ( t) ( t) ( p t p t p t ) c e c e c e y ahol b 0 /a 0 a redzer erőítée így tabil redzer eeté lim y t ( t) Stabilitá_IOr./5
16 Stabilitá - özehaolítá BIBO tabilitá: korláto bemeetre korláto válaz Azimptotiku tabilitá: impulzu bemeetre ullához tartó kimeet ugrá jel bemeetre az erőíté által meghatározott végértékhez tartó válaz Azimptotikua tabil redzer BIBO tabil i BIBO tabil redzer em feltétleül azimptotikua tabil Stabilitá_IOr./6
17 Példák 0 G p, p, p 3 ( ) ( )( )( 3) 3 0 G( ) p, p ( )( ), 3 G 3 ( ) 0 ( ) ( )( 4) p, p, 3 ± j G 4 ( ) 0 p, 5, p 0, p 0 ( 0, 5)( 0, ) 0, Stabilitá_IOr./7
18 Stabilitávizgálati módzerek zükégeégük fajtáik algebrai: Routh-Hurwitz módzer frekvecia tartomáy: Nyquit-kritérium Bode-kritérium geometriai: gyökhelygörbe módzer Stabilitá_IOr./8
19 Routh-Hurwitz kritérium módzercalád cél: az eredő átviteli függvéy karakteriztiku egyelete alapjá a tabilitá meghatározáa legye az eredő átviteli függvéy: az ehhez tartozó karakteriztiku egyelet: illetve poliomiáli alakba: G G e ( ) G ( ) ( ) H ( ) ( ) G( ) H ( ) ( ) a a a a0 Stabilitá_IOr./9
20 Stabilitá_IOr./0 Routh-Hurwitz kritérium A tabilitá zükége é elégége feltétele: Mide együttható legye pozitív a i > 0, i,, A H Hurwitz-determiá valameyi főátlóra támazkodó aldetermiáa legye pozitív: a a a a a a a a a a a M O M M M
21 Nyquit-kritérium a hurokátviteli függvéye alapuló geometria kritérium elv: a felyitott kör helygörbéjéből következtetük a zárt redzer tabilitái vizoyaira kiidulá Stabilitá_IOr./
22 Nyquit-kritérium Az átviteli függvéy: G ( ) G G o( ) ( ) G ( ) A karakteriztiku egyelet: G e ()0 melyből a póluokat megkapjuk o m Go G ( ) ( ) e Áttérve frekveciatartomáyba G e (jω)0 Stabilitá_IOr./
23 Nyquit-kritérium Az G e (jω)0 özefüggé fizikai értelme: va-e a zárt redzerek cillapítatla ziuzo rezgéű álladóult megoldáa ω 0 : G e (jω 0 ) - ha ige: akkor ezzel az ω 0 frekveciával gerjeztve a zárt redzert cillapítatla rezgéeket kapuk Stabilitá_IOr./3
24 Nyquit-kritérium a kritérium: Ha a felyitott kör G e (jω 0 ) amplitúdófázi görbéje miközbe frekvecia 0 ω < tartomáyo változik éppe áthalad a komplex zámík - potjá, akkor a redzer a tabilitá határá va Stabilitá_IOr./4
25 Nyquit-kritérium Magyarázat: Iduljuk ki a vizacatolt körből: B legye w0 vágjuk fel a kört a B- potok között legye a felyitott kör Nyquit-diagramja olya, hogy átmegy a - poto Stabilitá_IOr./5
26 Nyquit-kritérium gerjezük a redzert a B potba ω 0 frekveciájú ziuzo y b jellel e w-y b B y b y k G e ey b a külöbégképző utá e -y b a poto pedig imét y b jeleik meg: G e (jω 0 ) G e (jω 0 ) G e (jω 0 ) - Stabilitá_IOr./6
27 Nyquit-kritérium özeköté utá i fe marad ez a jel, a gerjezté megzűée eeté i való redzer egyégugrá gerjezté Stabilitá_IOr./7
28 Nyquit-kritérium tabilitá kritérium Ha a felyitott kör Nyquit göbéje a való tegelyt a - pottól jobbra metzi, akkor a zárt kör tabil; potoa a - potba metzi, akkor a zárt kör a tabilitá határá va; a - pottól balra metzi, akkor a zárt kör itabil. Stabilitá_IOr./8
29 Nyquit-kritérium itabil tabilitá határá tabil Stabilitá_IOr./9
30 Nyquit-kritérium fázi tartalék ϕ t π - ϕ ha ϕ < π, ϕ t > 0 a redzer tabil ha ϕ π, ϕ t 0 a redzer tabilitá határá ha ϕ > π, ϕ t < 0 a redzer itabil általába ϕ t > π/6 legye Stabilitá_IOr./30
31 Nyquit-kritérium erőítéi tartalék κ az origó é a metzépot közötti távolág ha κ < a redzer tabil ha κ a redzer tabilitá határá ha κ > a redzer itabil Stabilitá_IOr./3
32 Bode-kritérium Bode diagram: a frekvecia függvéyébe az amplitúdóvizoy é fázizög ábrázoláa Nyquit diagram egyég ugarú kör Bode diagram 0 db tegely Bode kritérium alapja: az amplitúdógörbe é a 0 db tegely metzé potjához milye fázizög érték tartozik Stabilitá_IOr./3
33 Bode-kritérium Stabilitá_IOr./33
34 Bode-kritérium Stabilitái kritérium: Ha az amplitúdógörbe é a 0 db-e tegely metzépotjához tartozó ϕ fázizög agyobb -80 o -ál, akkor a redzer tabil; egyelő -80 o -kal, akkor a redzer a tabilitá határá va; ha kiebb -80 o -ál, akkor itabil. Stabilitá_IOr./34
35 Bode-kritérium Fázitartalék ϕ t erőítéi tartalék κ [db] fizikai értelmezé Stabilitá_IOr./35
36 Gyökhelygörbe módzer célja: tabilitávizgálat miőégi jellemzők hozzávetőlege meghatározáa Eva, 948 alkalmazható SISO é MIMO redzerekre Defiíció: Gyökhelygörbe A gyökhelygörbe a zárt redzer póluaiak mértai helye a komplex íko, miközbe a redzer valamely paraméterét zéru é végtele között változtatjuk. Stabilitá_IOr./36
37 Gyökhelygörbe kiidulá legye G o ( ) k( z )( z ) ( zm ) ( p )( p ) ( p ) ahol k - erőíté, -z,, -z m zéruhelyek, -p,, -p - póluok Stabilitá_IOr./37
38 Stabilitá_IOr./38 Gyökhelygörbe a vizacatolt kör eredő átviteli függvéye: a karakteriztiku egyelet: azaz a gyökhelygörbe a karakteriztiku egyelet gyökeiek mértai helye a komplex íko, midő az erőítét 0 é között változtatjuk ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) m m o o z z k p p z z k G G G ( ) ( ) ( ) ( ) 0 m z z k p p
39 Gyökhelygörbe a karakteriztiku egyeletet átalakítva: azaz G o () - ( z ) ( zm ) ( p ) ( p ) k miutá általáo eetbe a gyökök komplexek, é a komplex zámok felírhatók z A e jϕ alakba, így - e ±jlπ ahol l,3,5, vagy - ±l 80 o Stabilitá_IOr./39
40 Gyökhelygörbe Özefoglalva: A gyökhelygörbe bármely potjáak két feltételt kell kielégíteie: a való é a képzete rézekek a k( z ) ( ) zm p p egyelet midkét oldalá külö-külö meg kell egyeziük zögfeltétel ( ) ( ) abzolútérték feltétel Stabilitá_IOr./40
41 Gyökhelygörbe legye a k-dik zéruhely: z k C k e jγ k C k γ k k, m, ahol m a zéruhelyek záma legye a i-dik pólu: p i D i e jδ i D i δ i i,, ahol a póluok záma Stabilitá_IOr./4
42 Gyökhelygörbe Szögfeltétel: γ γ γ m - δ - δ - - δ Σ m k γ k - Σ i δ i ±l 80 o (l, 3, 5, ) azaz egy pot akkor é cak akkor tartozik a gyökhelygörbéhez, ha a zéruhelyekből kiiduló é az be mutató vektorok zögéek özegéből levova a póluokból kiiduló é az be mutató vektorok zögeiek özegét, akkor ±l 80 o t kapuk. Stabilitá_IOr./4
43 Stabilitá_IOr./43 Gyökhelygörbe az abzolútérték feltétel: azaz egy pot akkor é cak akkor tartozik a gyökhelygörbéhez, ha a zéruhelyekből az be mutató vektorok abzolút értékeiek zorzatát eloztva a póluokból az be mutató vektorok abzolút értékeiek zorzatával az erőíté reciprokát kapjuk meg. k k D C p p p z z z i i k m k m Π Π
44 Gyökhelygörbe a gyökhelygörbe előállítáa karakteriztiku egyelet megoldáával grafiku úto próbálgatáal zerkeztéi módzerek zámítógépe programok tulajdoágok alapjá közelítve Stabilitá_IOr./44
45 Gyökhelygörbe tulajdoágai. A gyökhelygörbéekek ayi ága va, ameyi a zárt redzer póluaiak a záma.. A gyökhelygörbe midig zimmetriku a való tegelyre ézve. Stabilitá_IOr./45
46 Gyökhelygörbe tulajdoágai 3. Legye a póluok záma, m a zéruhelyek záma a felyitott körbe ha >m, akkor a gyökhelygörbe a felyitott kör póluaiból idul ki, é m zámú ág a felyitott kör zéruhelyeibe, -m zámú ág a végtelebe tart, ha m, akkor a gyökhelygörbe teljee a végebe va, ha <m, akkor m- zámú ág a végteleből idul ki (em reáli eet). Stabilitá_IOr./46
47 Gyökhelygörbe tulajdoágai 4. A való tegelye akkor é cak akkor lehetek gyökhelygörbe zakazok, ha a vizgált pottól jobbra a póluok é a zéruhelyek együtte záma páratla. 5. A gyökhelygörbe azimptótáiak iráyát az α ± l 80 m özefüggé adja meg. o Stabilitá_IOr./47
48 Gyökhelygörbe - példák példák coportoítáa evező fokzáma zámláló fokzáma m (ullad- vagy előredű pol.) vizgált kör az eredő átviteli függvéy: ( ) G G e G ( ) ( ) Stabilitá_IOr./48
49 Gyökhelygörbe - példák legye, m 0 ha G( ) G ( ) e Stabilitá_IOr./49
50 Gyökhelygörbe - példák ha G τ ( ) G ( ) e τ Stabilitá_IOr./50
51 Gyökhelygörbe - példák legye, m G ( ) ( T ) τ G e ( ) ( T ) ( τ T ) ha τ > T Stabilitá_IOr./5
52 Gyökhelygörbe - példák legye, m 0 é ξ > G ( ) Ge ( ) τ τ ( τ )( τ ) ( τ τ ) Stabilitá_IOr./5
53 Stabilitá_IOr./53 Gyökhelygörbe - példák legye, m 0 é 0 < ξ < ( ) ( ) T T G T T G e ξ ξ
54 Gyökhelygörbe - példák legye, m é ξ > G ( ) ( T ) ( τ )( τ ) G e ( ) τ τ ( T ) ( τ τ T ) ha τ > T > τ Stabilitá_IOr./54
55 Gyökhelygörbe - példák ha τ > τ > T Im Re Stabilitá_IOr./55
56 Stabilitá_IOr./56 Gyökhelygörbe - példák legye, m é 0 < ξ < ( ) ( ) T T G T T G e ξ ξ
57 Gyökhelygörbe - példák legye 3, m 0 G ( ) ( τ )( τ )( τ ) 3 ha τ > τ > τ 3 Stabilitá_IOr./57
58 Gyökhelygörbe - példák G ( ) ( T ξt )( τ ) Stabilitá_IOr./58
59 Gyökhelygörbe - példák legye 3, m G ( ) ( T ) ( τ )( τ )( τ ) 3 ha τ > τ > τ 3 > T Stabilitá_IOr./59
Stabilitás Irányítástechnika PE MI_BSc 1
Stabilitás 2008.03.4. Stabilitás egyszerűsített szemlélet példa zavarás utá a magára hagyott redszer visszatér a yugalmi állapotába kvázistacioárius állapotba kerül végtelebe tart alapjelváltás Stabilitás/2
RészletesebbenFolytonos idejű rendszerek stabilitása
Folytoos idejű redszerek stabilitása Összeállította: dr. Gerzso Miklós egyetemi doces PTE MIK Műszaki Iformatika Taszék 205.2.06. Itelliges redszerek I. PTE MIK Mérök iformatikus BSc szak Stabilitás egyszerűsített
RészletesebbenIrányítástechnika 3. előadás
Irányítátechnika 3. előadá Dr. Kovác Levente 203. 04. 6. 203.04.6. Tartalom Laplace tranzformáció, fontoabb jelek Laplace tranzformáltja Stabilitá alaptétele Bode diagram, Bode-féle tabilitá kritérium
RészletesebbenFrekvenciatartomány Irányítástechnika PE MI BSc 1
Frekvenciatartomány ny 008.03.4. Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány bevezetéének indoka: általában időtartománybeli válaz kell alkalmazott teztelek i ezt indokolák információ rendzerek eetében
RészletesebbenDIFFERENCIÁL EGYENLETRENDSZEREK DR. BENYÓ ZOLTÁN
DIFFERENCIÁL EGYENLETRENDSZEREK DR. ENYÓ ZOLTÁN be Redzer folyaat t differeciáló ódzer: Feltételezük egy értéket é ebből képezzük az elő, áodik, az -edik deriváltat. Itegráló ódzer z -edik deriváltból
RészletesebbenIpari folyamatirányítás
Mechatronika továbbképzé Ipari folyamatirányítá 3. Előadá A zabályozáok minőégi jellemzői. Alapjelköveté é zavarelhárítá. Stabilitá. Általáno követelmények Értéktartó zabályozá biztoíta a zabályozott jellemző
Részletesebben( ) abszolút érték függvényét!
Modulzáró példák. Folytono lineári rendzerek leíráa az idő-, az operátor- é a frekvenciatartományban. Egy lineári rendzer frekvenciafüggvényének fázimenete: (")= # 90 # 5". Írja fel a rendzer átviteli
RészletesebbenFELADATMEGOLDÁSI GYAKORLATOK SZABÁLYOZÁSTECHNIKA
FELADAMEGOLDÁSI GYAKORLAOK SZABÁLYOZÁSECHNIKA 007 Szabályozátechnika Feladatok - Megoldáok I. Automatizálái é Alkalmazott Informatikai anzék Hetthéy Jenô - Bar Ruth 3. Feladat: Egy folytono rendzer állapottere
RészletesebbenA maximálisan lapos esetben a hurokerősítés Bode diagramjának elhelyezkedése Q * p így is írható:
A maximálian lapo eetben a hurokerőíté Bode diagramjának elhelyezkedée Q * p így i írható: Q * p H0 H0 Ha» é H 0», akkor Q * p H 0 Vagyi a maximálian lapo eetben (ahol Q * p = ): H 0 = Az ennek megfelelő
RészletesebbenMárkus Zsolt Értelmezések, munkapont beállítások BMF -
Márku Zolt marku.zolt@qo.hu Értelmezéek, munkapont beállítáok Negatív vizacatoláú rendzerek alapvető követelménye hogy: az x zabályozott jellemző a lehető legnagyobb mértékben közelíte meg az x a alapjellel
Részletesebben2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...
. Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk
RészletesebbenVII. A határozatlan esetek kiküszöbölése
A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely
RészletesebbenFeladatgy jtemény az Irányítástechnika II. c. tárgyhoz
BME Közlekedéautomatikai Tanzék Feladatgy jtemény az Irányítátechnika II. c. tárgyhoz Özeállította: Dr. Bokor Józef egyetemi tanár Dr. Gápár Péter egyetemi tanár Bauer Péter tudományo munkatár Lupay Tamá
RészletesebbenA Bode-diagram felvétele
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Méréi jegyzőkönyv egédlet Dr. Kuczmann Mikló Válogatott méréek Villamoágtan témakörből II. A Bode-diagram felvétele Győr, 2007 A méréi
RészletesebbenV. Deriválható függvények
Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája
Részletesebbenξ i = i-ik mérés valószínségi változója
EGYENESILLESZTÉS: A LEGKISEBB NÉGYZETEK MÓDSZERE Kíérleteket elvégeztük. Dolgozzuk fel az adatokat! Cél: mért változók (T, p, I, U ) között kapcolat felderítée. 1. zóródá dagram {x, y } ábra. kvattatív
Részletesebben6. MÉRÉS ASZINKRON GÉPEK
6. MÉRÉS ASZINKRON GÉPEK A techikai fejlettég mai zívoalá az azikro motor a legelterjedtebb villamo gép, amely a villamo eergiából mechaikai eergiát (forgó mozgát) állít elő. Térhódítáát a háromfáziú váltakozó
RészletesebbenL-transzformáltja: G(s) = L{g(t)}.
Tartalom 1. Stabilitáselmélet stabilitás feltételei inverz inga egyszerűsített modellje 2. Zárt, visszacsatolt rendszerek stabilitása Nyquist stabilitási kritérium Bode stabilitási kritérium 2018 1 Stabilitáselmélet
RészletesebbenKalkulus II., második házi feladat
Uger Tamás Istvá FTDYJ Név: Uger Tamás Istvá Neptu: FTDYJ Web: http://maxwellszehu/~ugert Kalkulus II, második házi feladat pot) Koverges? Abszolút koverges? ) l A feladat teljese yilvávalóa arra kívácsi,
RészletesebbenA kör harmadik pontjának meghatározásához egy könnyen kiszámítható pontot keressünk
7. Átviteli ellemzők fogalma é ábrázoláa! A kondenzátor kapacitív reaktanciáa: Z Tehát az áramkör ellemzői a rákapcolt zinuzo el frekvenciáától függenek, ha az áramkör energiatároló elemet, i tartalmaz.
RészletesebbenA függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,
l.ch FÜGGVÉNYSOROZATOK, FÜGGVÉNYSOROK, HATVÁNYSOROK Itt egy függvéysorozat: f( A függvéysorozatok olyaok, mit a valós számsorozatok, csak éppe a tagjai em valós számok, 5 haem függvéyek, f ( ; f ( ; f
RészletesebbenGÉPÉSZETI ALAPISMERETEK
Gépézeti alapimeretek középzint 2 ÉRETTSÉGI VIZSGA 204. máju 20. GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fonto tudnivalók
RészletesebbenAz átviteli (transzfer) függvény, átviteli karakterisztika, Bode diagrammok
Elektronka. Bode dagramok, éldák /9 Az átvtel (tranzfer) függvény, átvtel karakterztka, Bode dagrammok.) Tku feladat: Számítuk k adott lezáráok mellett egy lneár hálózat (oerátor tartomány) u j T tranzfer
Részletesebbenképzetes t. z = a + bj valós t. a = Rez 5.2. Műveletek algebrai alakban megadott komplex számokkal
5. Komplex számok 5.1. Bevezetés Taulmáyaik sorá többször volt szükség az addig haszált számfogalom kiterjesztésére. Először csak természetes számokat ismertük, később haszáli kezdtük a törteket, illetve
Részletesebben= λ valós megoldása van.
Másodredű álladó együtthatós lieáris differeciálegyelet. Általáos alakja: y + a y + by= q Ha q = 0 Ha q 0 akkor homogé lieárisak evezzük. akkor ihomogé lieárisak evezzük. A jobb oldalo lévő q függvéyt
RészletesebbenHatárértékszámítás. 1 Határátmenet Tétel. (Nevezetes sorozatok) (a) n, n 2,... n α (α > 0), 1 n 0, 1. 0 (α > 0), (b) n 2 0,... 1.
Határátmeet Határértékszámítás.. Tétel. (Nevezetes sorozatok) 005..5 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo (a)... α (α > 0) (b) (c) 0 0... 0 (α > 0) α q (d) c (c > 0) ha q > = ha q = 0 ha q < diverges korlátos
RészletesebbenFüggetlen komponens analízis
Elektroiku verzió. Az eredeti cikk az ElektroNET (ISSN: 9-705X) 00 évf. 3 zám, 0 oldalá jelet meg. Függetle kompoe aalízi A függetle kompoe aalízi (Idepedet Compoet Aalyi, ICA) egy vizoylag új jelfeldolgozái
RészletesebbenMérések, hibák. 11. mérés. 1. Bevezető
11. méré Méréek, hibák 1. evezető laboratóriumi muka orá gyakra mérük külöböző fizikai meyiégeket. Ezeket a méréeket bármeyire ügyeek vagyuk i, bármeyire moder digitáli mérőezköz gombjait yomogatjuk i
RészletesebbenANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2
ANALÍZIS. I. VIZSGA. jauár. Mérök iformatikus szak α-variás Mukaidő: perc. feladat pot) Adja meg az z 4 i)z i egyelet összes megoldását. i + i) + 4i + 4 i +, vagyis z p i p cos 3 + i si ) 3 vagy z p i
Részletesebben1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3
Dr. Tóth László, Fejezetek az elemi számelméletből és az algebrából (PTE TTK, 200) Számelméleti függvéyek Számelméleti függvéyek értékeire voatkozó becslések A τ() = d, σ() = d d és φ() (Euler-függvéy)
RészletesebbenKomplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0
Komplex számok 1 Adjuk meg az alábbi komplex számok valós, illetve képzetes részét: a + i b i c z d z i e z 5 i f z 1 A z a + bi komplex szám valós része: Rez a, képzetes része Imz b Ez alapjá a megoldások
Részletesebben1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Ha N és h R, akkor + h + h Mikor va itt egyelőség? Léyeges-e a h feltétel? Számtai-mértai közép Bármely N és,, R, k 0 k =,, választással k
RészletesebbenALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.
ALGEBRA MÁSODFOKÚ POLINOMOK. Határozzuk meg az + p + q = 0 egyelet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 98.. Határozzuk meg az összes olya pozitív egész p és q számot, amelyre az
RészletesebbenZárthelyi dolgozat 2014 B... GEVEE037B tárgy hallgatói számára
Zárthely dolgozat 04 B.... GEVEE037B tárgy hallgató zámára Név, Neptu kód., Néháy oro rövd léyegre törő válazokat adjo az alább kérdéekre! (5pot) a) Számítógépe mérőredzerek elépítée (rajz) (33.o.) b)
Részletesebben1. A radioaktivitás statisztikus jellege
A radioaktivitás időfüggése 1. A radioaktivitás statisztikus jellege Va N darab azoos radioaktív atomuk, melyekek az atommagja spotá átalakulásra képes. tegyük fel, hogy ezek em bomlaak tovább. Ekkor a
Részletesebben3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.
3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.
Részletesebben(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):
A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak
Részletesebben1.1 Példa. Polinomok és egyenletek. Jaroslav Zhouf. Első rész. Lineáris egyenletek. 1 A lineáris egyenlet definíciója
Poliomok és egyeletek Jaroslav Zhouf Első rész Lieáris egyeletek A lieáris egyelet defiíciója A következő formájú egyeleteket: ahol a, b valós számok és a + b 0, a 0, lieáris egyeletek hívjuk, az ismeretle
RészletesebbenA tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Legye N, x k R k =,, és tegyük fel, hogy vagy x k 0 k =,, vagy pedig x k 0 k =,, Ekkor + x k + x k Speciális Beroulli-egyelőtleség Ha N és
Részletesebben2. gyakorlat - Hatványsorok és Taylor-sorok
. gyakorlat - Hatváysorok és Taylor-sorok 9. március 3.. Adjuk meg az itt szereplő sorok kovergeciasugarát és kovergeciaitervallumát! + a = + Azaz a hatváysor kovergeciasugara. Az biztos, hogy a (-,) yílt
RészletesebbenKalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok
Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok Fizika BSc I/. gyakorlat. Tétel Newto Leibiz. Ha f folytoos az a, b] itervallumo és F primitív függvéye f-ek, akkor b a f F b F a.. Számítsuk ki az alábbi racioális
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem MTK Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék Tartók statikája I. Dr. Papp Ferenc RÚDAK CSAVARÁSA
Széchenyi Itván Egyetem MTK Szerkezetépítéi é Geotechnikai Tanzék Tartók tatikája I. 1. Prizmatiku rúdelem cavaráa r. Papp Ferenc RÚAK CSAVARÁSA Egyene tengelyű é állandó kereztmetzetű (prizmatiku) rúdelem
Részletesebben1. Gyökvonás komplex számból
1. Gyökvoás komplex számból Gyökvoás komplex számból Ismétlés: Ha r,s > 0 valós, akkor r(cosα+isiα) = s(cosβ+isiβ) potosa akkor, ha r = s, és α β a 360 egész számszorosa. Moivre képlete: ( s(cosβ+isiβ)
RészletesebbenHOLTIDŐS TAGOK KÖZELÍTÉSE PADÉ SOROKKAL BEVEZETÉS
Dr. habil. Szabolci Rórt HOLIDŐS AGO ÖZELÍÉSE PADÉ SOROAL BEVEZEÉS Az emr tevékeyégéek matematikai leíráa már régóta taulmáyozott, é mid a mai aig érdeke területe a zabályozái redzerek vielkedée kutatááak.
RészletesebbenANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA
ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA Szerkesztette: Balogh Tamás 202. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add
RészletesebbenKvantummechanika gyakorlo feladatok 1 - Megoldások. 1. feladat: Az eltolás operátorának megtalálásával teljesen analóg módon fejtsük Taylor-sorba
Kvatummechaika gyakorlo felaatok - Megolások felaat: z eltolás operátoráak megtalálásával teljese aalóg móo fejtsük Taylor-sorba a hullámfüggvéyt a változójába: ψr θ ϕ + ϕ ψr θ ϕ + ψr θ ϕ ϕ + ψr θ ϕ ϕ
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok
1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,
RészletesebbenAktív lengéscsillapítás. Másodfokú lengrendszer tesztelése.
Aktív lgécillapítá. Máodfokú lgrdzr tztlé.. A gyakorlat célja Jármvk aktív lgé cillapítááak modllzé máodfokú lgrdzrkét. Szoftvrfjlzté a rdzr való idj tztléér, a tztrdméyk kiértéklé.. Elmélti bvzt. A máodfokú
RészletesebbenANALÓG-DIGITÁLIS ÉS DIGITÁLIS-ANALÓG ÁTALAKÍTÓK
F3 Bev. az elektroikába E, Kísérleti Fizika Taszék ANALÓG-IGITÁLIS ÉS IGITÁLIS-ANALÓG ÁTALAKÍTÓK Az A és A átalakítók feladata az aalóg és digitális áramkörök közötti kapcsolat megvalósítása. A folytoos
RészletesebbenSZABÁLYOZÁSI KÖRÖK 2.
Irányítástechnika (BMEGERIA35I) SZABÁLYOZÁSI KÖRÖK 2. 2010/11/1. félév Dr. Aradi Petra Zárt szabályozási körrel szemben támasztott követelmények tulajdonság időtartományban frekvenciatartományban pontosság
RészletesebbenSorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!
Sorozatok 20. október 5. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!. Zh feladat:vizsgálja meg mootoitás és korlátosság szerit az alábbi sorozatot! a + ha ; 2; 5 Mootoitás eldötéséhez vizsgáljuk
RészletesebbenMatematika I. 9. előadás
Matematika I. 9. előadás Valós számsorozat kovergeciája +-hez ill. --hez divergáló sorozatok A határérték és a műveletek kapcsolata Valós számsorozatok mootoitása, korlátossága Komplex számsorozatok kovergeciája
RészletesebbenTipikus dinamikus tagok
ipiku dimiku gok 4.. 3. Iráíáechik MI, VI BSc Bemee/kimee modellek Lieári, időivriá, foloo idejű bemee/kimee (I/O) modell: m b u b u m hol u bemeő jel kimeő jel,,,b m,,b prméerek Iráíáechik MI, VI BSc
RészletesebbenA G miatt (3tagra) Az egyenlőtlenségek két végét továbbvizsgálva, ha mindkét oldalt hatványozzuk:
Kocsis Júlia Egyelőtleségek 1. Feladat: Bizoytsuk be, hogy tetszőleges a, b, c pozitv valósakra a a b b c c (abc) a+b+c. Megoldás: Tekitsük a, b és c számok saját magukkal súlyozott harmoikus és mértai
RészletesebbenTartalomjegyzék. dr. Lublóy László főiskolai docens. Nyomott oszlop vasalásának tervezése
dr. Lulóy Lázló főikolai docen yomott ozlop vaaláának tervezée oldalzám: 7. 1. Tartalomjegyzék 1. Központoan nyomott ozlop... 1.1. Vaalá tervezée egyzerűített zámítáal... 1..Vaalá tervezée két irányan....
Részletesebben1 h. 3. Hogyan szól a számtani és a mértani közép közötti összefüggést kifejező tétel?
1. Fogalmazza meg az R -beli háromszög-egyelőtleségeket!,y R (i) +y + y (ii) -y - y 2. Mit mod ki a Beroulli-egyelőtleség? (i) (1+h) 1+ h ( h>-1) ( N*) (ii) (1+h) 1+2 h 1 ( N*) h 2 3. Hogya szól a számtai
RészletesebbenVolumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)
oluetriku elve űködő gépek hidrauliku hajtáok (17 é 18 fejezet) 1 Függőlege tegelyű ukaheger dugattyúja 700 kg töegű terhet tart aelyet legfeljebb 6 / ebeéggel zabad üllyeztei A heger belő átérője 50 a
Részletesebbenmin{k R K fels korlátja H-nak} a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát is:
. A szupréum elv. = H R felülr l körlátos H fels korlátai között va legkisebb, azaz A és B a A és K B : a K Ekkor ξ-re: mi{k R K fels korlátja H-ak} } a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis 1. Írásbeli beugró kérdések Készítette: Szátó Ádám 2011. Tavaszi félév 1. Írja le a Dedekid-axiómát! Legyeek A R, B R. Ekkor ha a A és b B : a b, akkor
Részletesebben8.1. A rezgések szétcsatolása harmonikus közelítésben. Normálrezgések. = =q n és legyen itt a potenciál nulla. q i j. szimmetrikus. q k.
8. KIS REZGÉSEK STABIL EGYENSÚLYI HELYZET KÖRÜL 8.. A rezgések szétcsatolása harmoikus közelítésbe. Normálrezgések Egyesúlyi helyzet: olya helyzet, amelybe belehelyezve a redszert (ulla kezdősebességgel),
RészletesebbenFüggvényhatárérték-számítás
Függvéyhatárérték-számítás I Függvéyek véges helye vett véges határértéke I itervallumo, ha va olya k valós szám, melyre az I itervallumo, ha va olya K valós szám, melyre I itervallumo, ha alulról és felülről
Részletesebben8. Gyors folyamatok szabályozása
8. Gyor folyamatok zabályozáa Gyor zabályozá rendzerekről akkor bezélünk, ha az rányított folyamat dőállandó máoder, agy az alatt nagyágrendűek. gyor folyamatok eetében a holtdő általában az rányítá algortmu
RészletesebbenSorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága
Sorozatok, határérték fogalma. Függvéyek határértéke, folytoossága 1) Végtele valós számsorozatok Fogalma, megadása Defiíció: A természetes számok halmazá értelmezett a: N R egyváltozós valós függvéyt
Részletesebben1. Sajátérték és sajátvektor
1. Sajátérték és sajátvektor Leképezés diagoális mátrixa. Kérdés Mely bázisba lesz egy traszformáció mátrixa diagoális? A Hom(V) és b 1,...,b ilye bázis. Ha [A] b,b főátlójába λ 1,...,λ áll, akkor A(b
Részletesebben10.M ALGEBRA < <
0.M ALGEBRA GYÖKÖS KIFEJEZÉSEK. Mutassuk meg, hogy < + +... + < + + 008 009 + 009 008 5. Mutassuk meg, hogy va olya pozitív egész szám, amelyre 99 < + + +... + < 995. Igazoljuk, hogy bármely pozitív egész
RészletesebbenNevezetes sorozat-határértékek
Nevezetes sorozat-határértékek. Mide pozitív racioális r szám eseté! / r 0 és! r +. Bizoyítás. Jelöljük p-vel, illetve q-val egy-egy olya pozitív egészt, melyekre p/q r, továbbá legye ε tetszőleges pozitív
RészletesebbenWilcoxon-féle előjel-próba. A rangok. Ismert eloszlás. A nullhipotézis megfogalmazása H 1 : m 0 0. A medián 0! Az eltérés csak véletlen!
0.0.4. Wlcoxo-féle előel-próba ragok Példa: Va-e hatáa egy zórakoztató flm megtektééek, a páceek együttműködé halamára? ( zámok potértékek) orzám előtte utáa külöbég 0 0 3 3-4 4 5 3 6 3 3 0 7 4 3 8 5 4
RészletesebbenGyakorló feladatok II.
Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,
Részletesebbenmegoldásvázlatok Kalkulus gyakorlat Fizika BSc I/1, 1. feladatsor 1. Rajzoljuk le a számegyenesen az alábbi halmazokat!
megoldásvázlatok Fizika BSc I/,. feladatsor. Rajzoljuk le a számegyeese az alábbi halmazokat! a { R < 5}, b { R 4}, c { Z 4}, d { Q < 4 6}, e { N 3 }.. Igazak-e az alábbi állítások? Adjuk meg az állítások
RészletesebbenMatematika B4 I. gyakorlat
Matematika B4 I. gyakorlat 2006. február 16. 1. Egy-dimeziós adatredszerek Va valamilye adatredszer (számsorozat), amelyről szereték kiszámoli bizoyos dolgokat. Az egyes értékeket jelöljük z i -vel, a
RészletesebbenHajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011
1 Molár-Sáska Gáboré: Hajós György Verseyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 011 1. Írja fel a számokat 1-tıl 011-ig egymás utá! Határozza meg az így kapott agy szám 0-cal való osztási maradékát!. Az { }
Részletesebben1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a racionális és a valós számok ismeretét feltételezzük:
1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a raioális és a valós számok ismeretét feltételezzük: N = f1 ::: :::g Z = f::: 3 0 1 3 :::g p Q = j p q Z és q 6= 0 : q A valós szám értelmezése végtele tizedestörtkét
RészletesebbenÉrzékelők és beavatkozók
Érzékelők é beavatkozók DC motorok 2. réz egyetemi docen - 1 - A DC motor dinamiku leíráa Villamo egyenlet: R r L r i r v r v e v r a forgóréz kapocfezültége i r a forgóréz árama R r a forgóréz villamo
RészletesebbenInnen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha
. Végtele sorok. Bevezetés és defiíciók Bevezetéskét próbáljuk meg az 4... végtele összegek értelmet adi. Mivel végtele sokszor em tuduk összeadi, emiatt csak az első tagot adjuk össze: legye s = 4 8 =,
RészletesebbenLaplace transzformáció
Laplace tranzformáció 27. márciu 19. 1. Bevezeté Definíció: Legyen f :, R. Az F ) = f t) e t dt függvényt az f függvény Laplace-tranzformáltjának nevezzük, ha a fenti impropriu integrál valamilyen R zámokra
Részletesebben1. Gyors folyamatok szabályozása
. Gyor olyamatok zabályozáa Gyor zabályozá redzerekrl akkor bezélük, ha az ráyított olyamat dálladó máoder, agy az alatt agyágredek. gyor olyamatok eetébe a holtd általába az ráyítá algortmu megalóítááál
RészletesebbenTARTÓSZERKEZETEK II.-III.
TRTÓSZERKEZETEK II.-III. VSBETOSZERKEZETEK 29.3.7. VSBETO KERESZTMETSZET YOMÁSI TEHERBÍRÁSÁK SZÁMÍTÁS kereztmetzet teherbíráa megelelı ha nyomott km. eetén: Rd hol a normálerı tervezéi értéke (mértékadó
RészletesebbenMATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)
O k t a t á s i H i v a t a l A 5/6 taévi Országos Középiskolai Taulmáyi Versey első forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató A 5 olya égyjegyű szám, amelyek számjegyei
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 10. A statisztika alapjai Debrecei Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csaád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Statisztikai függvéyek Defiíció, empirikus várható érték Empirikus
RészletesebbenStatisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.
Statisztika 1 zárthelyi dolgozat 011 március 1 1 Legye X = X 1,, X 00 függetle mita b paraméterű Poisso-eloszlásból b > 0 Legye T 1 X = X 1+X ++X 100, T 100 X = X 1+X ++X 00 00 a Milye a számra igaz, hogy
Részletesebben(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1
. Bevezető. Oldja meg az alábbi egyeleteket: (a cos x + si x + cos x si x = (b π si x = x π 4 x 3π 4 cos x (c cos x + si x = si x (d x 6 3x = 0 (e x + x = x (f x + 5 + x = 8 (g x + + x + + x + x + =..
RészletesebbenSzabályozás Irányítástechnika PE MIK MI BSc 1
Szabályozás 2008.03.29. Irányítástechnika PE MIK MI BSc 1 Nyílt hatásláncú rendszerek Az irányító rendszer nem ellenőrzi a beavatkozás eredményét vezérlő rendszerek ahol w(s) bemenő változó / előírt érték
Részletesebbenforgási hiperboloid (két köpenyű) Határérték: Definíció (1): Az f ( x, y) függvénynek az ( x, y ) pontban a határértéke, ha minden
Kétváltozós függvéek Defiíció: f: R R vag z f(,) Szeléltetés:,,z koordiátaredszerbe felülettel Pl z + forgási paraboloid z R ( + ) félgöb z + + forgási iperboloid (két köpeű) z + forgási iperboloid (eg
Részletesebben6 A teljesítményelektronikai kapcsolások modellezése
6 A teljesítméyelektroikai kapcsolások modellezése A teljesítméyelektroikai beredezések vagy már ömagukba egy bizoyos szabályzott redszert alkotak, vagy egy agyobb szabályozott redszer részét képezik.
RészletesebbenINJEKTIVITÁS ÉS EGYÉB TULAJDONSÁGOK MEGOLDOTT FELADATOK
Megoldott feladatok Ijektivitás és egyéb tulajdoságok 59 ) INJEKTIVITÁS ÉS EGYÉB TULAJDONSÁGOK MEGOLDOTT FELADATOK Határozd meg azt az f:r R függvéyt, amelyre f ( f ( ) x R és a g:r R g ( = x f ( függvéy
Részletesebben1. Gyökvonás komplex számból
1. Gyökvoás komplex számból Gyökvoás komplex számból. Ismétlés: Ha r, s > 0 valós, akkor rcos α + i siα) = scos β + i siβ) potosa akkor, ha r = s, és α β a 360 egész számszorosa. Moivre képlete scos β+i
RészletesebbenAUTOMATIKA DE-MFK, Villamosmérnöki Szak Alapfogalmak
AUOMAIKA DE-MFK, Villamomérnöki Szak.. Alapfogalmak 3-9-8 Automatizálá: Az emberiég történetének gazdaági alapját megadó termeléi folyamat fejl déének azon zakaza, amely menteíti az embert nemcak a fizikai
Részletesebbenf (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben
Propositio 1 (Jese-egyelőtleség Ha f : kovex, akkor tetszőleges ξ változóra f (M (ξ M (f (ξ feltéve, hogy az egyelőtleségbe szereplő véges vagy végtele várható értékek létezek Bizoyítás: Megjegyezzük,
Részletesebben( a b)( c d) 2 ab2 cd 2 abcd 2 Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn
Feladatok közepek közötti egyelőtleségekre (megoldások, megoldási ötletek) A továbbiakba szmk=számtai-mértai közép közötti egyelőtleség, szhk=számtaiharmoikus közép közötti egyelőtleség, míg szk= számtai-égyzetes
RészletesebbenTartalom. Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák
Tartalom Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák 215 1 Tervezési célok Szabályozó tervezés célja Stabilitás biztosítása
RészletesebbenVegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz. 2 dx = 1, cos nx dx = 2 π. sin nx dx = 2 π
Matematika Ac gyakorlat Vegyzméröki, Bioméröki, Köryezetméröki szakok, 7/8 ősz 4. feladatsor: Fourier-sorok megoldás. Legye fx = ha x, ], fx = ha x, π]. Írjuk fel f Fourier-sorát. Mely potokba állítja
Részletesebben9. tétel: Elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei, és ezek felhasználása szélsıérték-feladatok megoldásában
9. tétel: Elsı- és másodfoú egyelıtlesége, pozitív számo evezetes özepei, és eze felhaszálása szélsıérté-feladato megoldásáa Egyelıtleség: Két relációsjellel összeapcsolt ifejezés vagy függvéy. Az egyelıtleséget
RészletesebbenRENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT
RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT ÜTEMTERV VÁLTOZÁS Gyakorlat Hét Dátum Témakör Házi feladat Egyéb 1 1. hét 02.09 Ismétlés, bevezetés Differenciálegyenletek mérnöki 2 2. hét 02.16 szemmel 1. Hf kiadás 3 3.
RészletesebbenANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK
ANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2012. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add el! - Így add
RészletesebbenEgyenáramú motor kaszkád szabályozása
Egyeáramú motor kazkád zabályozáa. gyakorlat élja z egyeáramú motor modellje alajá kazkád zabályozó terezée. zabályozá kör feléítée Smulk köryezetbe. zmuláó eredméyek feldolgozáa.. Elmélet beezet a az
RészletesebbenA differenciálgeometria alapjai: görbeelmélet
A differenciálgeometria alapjai: görbeelmélet Előadávázlat Kovác Zoltán előadáaihoz 2003. december 4.. Differenciálá A differenciálá fogalmára több zituációban i zükégünk lez R R, R R 2, R R 3, R 2 R 2,
RészletesebbenA várható érték vizsgálata u és t statisztika segítségével
A várható érték vizgálata u é t tatiztika egítégével Feltételezzük hogy ormáli elozláú alapokaágból vett véletle mita/miták alapjá vizgáljuk hogy az imeretle várható érték milye feltételezett értékel egyel
RészletesebbenA primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be,
6 A primitív üggvéy létezése A primitív üggvéy létezése Kitűzött eladatok. Határozd meg az a és b valós paraméterek értékét úgy hogy az : R ae + b üggvéyek létezze primitív üggvéye! >. Az : [ + [ + olytoos
Részletesebben12. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.
ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANZÉK. MECHANIKA-MOZGÁTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Néeth Ire óraadó taár, Bojtár Gergel egetei t., züle Veroika, eg. t.) /. feladat: Cetriku ütközé Adott: kg,
RészletesebbenSzámítógépes irányítások elmélete
Budapesti Műsaki és Gadaságtudomáyi Egyetem Gépésméröki Kar Gépéseti Iformatika asék Sámítógépes iráyítások elmélete ( Előadás ayag ) Késítette: Dr. Lipovski György Budapest, 22. september artalomjegyék.
Részletesebben