Folytonos görbék Hausdorff-metrika Mégegyszer a sztringtérről FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, Hausdorff-mérték. Czirbusz Sándor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Folytonos görbék Hausdorff-metrika Mégegyszer a sztringtérről FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, Hausdorff-mérték. Czirbusz Sándor"

Átírás

1 Metrikus terek, Hausdorff-mérték Czirbusz Sándor Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar március 22.

2 Vázlat 1 Folytonos görbék Affin függvények Definíciók A Koch-görbe A Cantor-halmaz Térkitöltő görbék 2 Hausdorff-metrika Definíciók A Hausdorff-távolság metrika Konvergencia, teljesség Következmények Mégegyszer a sztringtérről

3 Affin függvények Affin függvények Definíció Legyen T R k konvex, S = R n, f T S affin, ha : ha x, y T és 0 t 1. Tétel f(tx + (1 t)y) = tf(x) + (1 t)f(y) f : [u, v] R R pontosan akkor affin, ha f(x) = mx + b valamilyen m, b R esetén. Ha f(x) = mx + b, akkor nyilván affin. Megfordítva, legyen f affin [u, v]-n. Ha u = v, akkor nincs mit bizonyítani, legyen tehát u < v. Ha most x [u, v], akkor :

4 Affin függvények Affin függvények Definíció Legyen T R k konvex, S = R n, f T S affin, ha : ha x, y T és 0 t 1. Tétel f(tx + (1 t)y) = tf(x) + (1 t)f(y) f : [u, v] R R pontosan akkor affin, ha f(x) = mx + b valamilyen m, b R esetén. Ha f(x) = mx + b, akkor nyilván affin. Megfordítva, legyen f affin [u, v]-n. Ha u = v, akkor nincs mit bizonyítani, legyen tehát u < v. Ha most x [u, v], akkor :

5 Definíciók Definíciók Definíció Egy f C([0, 1], S) függvényt S -beli folytonos görbének nevezünk. H f R d beli folytonos görbe és létezik olyan 0 = a 0 < a 1 < < a n = 1 felosztása a [0, 1] intervalumnak, hogy f affin minden [a i, a i+1 ] részintervallumon, akkor szakaszonként affinnak nevezzük. Ekkor f értékkészlete poligon vagy poligonális görbe.

6 A Koch-görbe A Koch-görbe Tétel A görbe konstrukciójában szereplő poligonsorozat egyenletesen konvergál a Koch görbéhez. ρ u (g 0, g 1 ) 1. ρ u (g k, g k+1 ) k. {g k } Cauchy sorozat: ρ u (g n, g m ) m 1 j=n j Mivel C([0, 1], R 2 ) teljes, {g k } konvergens, a határértéke folytonos.

7 A Koch-görbe A Koch-görbe Tétel A görbe konstrukciójában szereplő poligonsorozat egyenletesen konvergál a Koch görbéhez. ρ u (g 0, g 1 ) 1. ρ u (g k, g k+1 ) k. {g k } Cauchy sorozat: ρ u (g n, g m ) m 1 j=n j Mivel C([0, 1], R 2 ) teljes, {g k } konvergens, a határértéke folytonos.

8 A Koch-görbe A Koch-görbe Tétel A görbe konstrukciójában szereplő poligonsorozat egyenletesen konvergál a Koch görbéhez. ρ u (g 0, g 1 ) 1. ρ u (g k, g k+1 ) k. {g k } Cauchy sorozat: ρ u (g n, g m ) m 1 j=n j Mivel C([0, 1], R 2 ) teljes, {g k } konvergens, a határértéke folytonos.

9 A Koch-görbe A Koch-görbe Tétel A görbe konstrukciójában szereplő poligonsorozat egyenletesen konvergál a Koch görbéhez. ρ u (g 0, g 1 ) 1. ρ u (g k, g k+1 ) k. {g k } Cauchy sorozat: ρ u (g n, g m ) m 1 j=n j Mivel C([0, 1], R 2 ) teljes, {g k } konvergens, a határértéke folytonos.

10 A Koch-görbe A Koch-görbe Tétel A görbe konstrukciójában szereplő poligonsorozat egyenletesen konvergál a Koch görbéhez. ρ u (g 0, g 1 ) 1. ρ u (g k, g k+1 ) k. {g k } Cauchy sorozat: ρ u (g n, g m ) m 1 j=n j Mivel C([0, 1], R 2 ) teljes, {g k } konvergens, a határértéke folytonos.

11 A Cantor-halmaz A Cantor-halmaz Adottak E = {0, 1} és E ω

12 A Cantor-halmaz A Cantor-halmaz Adottak E = {0, 1} és E ω Definiáljuk a g k : E ω R függvényeket a következőképp :

13 A Cantor-halmaz A Cantor-halmaz Adottak E = {0, 1} és E ω Definiáljuk a g k : E ω R függvényeket a következőképp : 0 g 0 (σ) = 0. Ekkor g 0 (E ω ) = L 0 1 g 1 (0σ) = 0, g 1 (1σ) = 2. Ekkor g 1(E ω ) = L 1 és g 1 folytonos, mivel [0] és [1] nyíltak. k+1 g k+1 (0σ) = g k(σ) és g k+1 (1σ) = g k(σ)+2

14 A Cantor-halmaz A Cantor-halmaz Adottak E = {0, 1} és E ω Definiáljuk a g k : E ω R függvényeket a következőképp : 0 g 0 (σ) = 0. Ekkor g 0 (E ω ) = L 0 1 g 1 (0σ) = 0, g 1 (1σ) = 2. Ekkor g 1(E ω ) = L 1 és g 1 folytonos, mivel [0] és [1] nyíltak. k+1 g k+1 (0σ) = g k(σ) és g k+1 (1σ) = g k(σ)+2 A következők láthatók be : g k folytonos, Cauchy-sorozat, így konvegál, a határérték folytonos.

15 Térkitöltő görbék Térkitöltő görbék Definíció Egy [0, 1] R d folytonos görbét térkitöltőnek nevezünk, ha értékkészlete tartalmaz gömböt. Példák A Penao görbe Hilbert görbék Heighway sárkány

16 Térkitöltő görbék Térkitöltő görbék Definíció Egy [0, 1] R d folytonos görbét térkitöltőnek nevezünk, ha értékkészlete tartalmaz gömböt. Példák A Penao görbe Hilbert görbék Heighway sárkány

17 Térkitöltő görbék Térkitöltő görbék Definíció Egy [0, 1] R d folytonos görbét térkitöltőnek nevezünk, ha értékkészlete tartalmaz gömböt. Példák A Penao görbe Hilbert görbék Heighway sárkány

18 Térkitöltő görbék Térkitöltő görbék Definíció Egy [0, 1] R d folytonos görbét térkitöltőnek nevezünk, ha értékkészlete tartalmaz gömböt. Példák A Penao görbe Hilbert görbék Heighway sárkány

19 Térkitöltő görbék Térkitöltő görbék Definíció Egy [0, 1] R d folytonos görbét térkitöltőnek nevezünk, ha értékkészlete tartalmaz gömböt. Példák A Penao görbe Hilbert görbék Heighway sárkány

20 Definíciók Definíciók Ha S metrikus tér, A, B S, A és B egymástól mért Hausdorff távolsága kisebb mint r, ha A minden pontja közelebb van r nél a B valamely pontjához és a B minden pontja közelebb van r nél az A valamely pontjához. Ha A S, r > 0, akkor az A r sugarú nyílt környezete az N r = {y S : x A,ρ(x, y) < r} halmaz. Az A, B S halmazok Hausdorff-távolsága D(A, B) = inf{r : (B N r (A)) (A N r (B))} Jelölés : H(S) az S metrikus tér nemüres kompakt részhalmazai, az S hipertere.

21 Definíciók Definíciók Ha S metrikus tér, A, B S, A és B egymástól mért Hausdorff távolsága kisebb mint r, ha A minden pontja közelebb van r nél a B valamely pontjához és a B minden pontja közelebb van r nél az A valamely pontjához. Ha A S, r > 0, akkor az A r sugarú nyílt környezete az N r = {y S : x A,ρ(x, y) < r} halmaz. Az A, B S halmazok Hausdorff-távolsága D(A, B) = inf{r : (B N r (A)) (A N r (B))} Jelölés : H(S) az S metrikus tér nemüres kompakt részhalmazai, az S hipertere.

22 Definíciók Definíciók Ha S metrikus tér, A, B S, A és B egymástól mért Hausdorff távolsága kisebb mint r, ha A minden pontja közelebb van r nél a B valamely pontjához és a B minden pontja közelebb van r nél az A valamely pontjához. Ha A S, r > 0, akkor az A r sugarú nyílt környezete az N r = {y S : x A,ρ(x, y) < r} halmaz. Az A, B S halmazok Hausdorff-távolsága D(A, B) = inf{r : (B N r (A)) (A N r (B))} Jelölés : H(S) az S metrikus tér nemüres kompakt részhalmazai, az S hipertere.

23 Definíciók Definíciók Ha S metrikus tér, A, B S, A és B egymástól mért Hausdorff távolsága kisebb mint r, ha A minden pontja közelebb van r nél a B valamely pontjához és a B minden pontja közelebb van r nél az A valamely pontjához. Ha A S, r > 0, akkor az A r sugarú nyílt környezete az N r = {y S : x A,ρ(x, y) < r} halmaz. Az A, B S halmazok Hausdorff-távolsága D(A, B) = inf{r : (B N r (A)) (A N r (B))} Jelölés : H(S) az S metrikus tér nemüres kompakt részhalmazai, az S hipertere.

24 A Hausdorff-távolság metrika A Hausdorff-távolság metrika Tétel Ha S metrikus tér, a Hasdorff-távolság merika H(S) n. 1 Nyilvánvaló, hogy D(A, B) 0 és D(A, B) = D(B, A). Mivel A, B kompaktak, ezért korlátosak, így D(A, B) < 2 D(A, A) = 0 triviálisan, mivel A N r(a) minden r re. Megfordítva, ha D(A, B = 0, akkor x A esetén x N r(b) minden r re, így ρ(x, B) = 0, de B kompakt, tehát zárt, így x B, azaz A B 4 Háromszögegyenlőtlenség : Ha A, B, C H(S), x A, akkor y B : ρ(x, y) < D(A, B) + ε. Ekkor hasonlóan z C : ρ(y, z) < D(B, C) + ε. Így az A a C (D(A, B) + D(B, C) + 2ε) környezetében van. Hasonlóan a C az A(D(A, B) + D(B, C) + 2ε környezetében van. Ezért D(A, C) D(A, B) + D(B, C) + 2ε. Innen infimumra áttérve kapjuk az állítást.

25 A Hausdorff-távolság metrika A Hausdorff-távolság metrika Tétel Ha S metrikus tér, a Hasdorff-távolság merika H(S) n. 1 Nyilvánvaló, hogy D(A, B) 0 és D(A, B) = D(B, A). Mivel A, B kompaktak, ezért korlátosak, így D(A, B) < 2 D(A, A) = 0 triviálisan, mivel A N r(a) minden r re. Megfordítva, ha D(A, B = 0, akkor x A esetén x N r(b) minden r re, így ρ(x, B) = 0, de B kompakt, tehát zárt, így x B, azaz A B 4 Háromszögegyenlőtlenség : Ha A, B, C H(S), x A, akkor y B : ρ(x, y) < D(A, B) + ε. Ekkor hasonlóan z C : ρ(y, z) < D(B, C) + ε. Így az A a C (D(A, B) + D(B, C) + 2ε) környezetében van. Hasonlóan a C az A(D(A, B) + D(B, C) + 2ε környezetében van. Ezért D(A, C) D(A, B) + D(B, C) + 2ε. Innen infimumra áttérve kapjuk az állítást.

26 A Hausdorff-távolság metrika A Hausdorff-távolság metrika Tétel Ha S metrikus tér, a Hasdorff-távolság merika H(S) n. 1 Nyilvánvaló, hogy D(A, B) 0 és D(A, B) = D(B, A). Mivel A, B kompaktak, ezért korlátosak, így D(A, B) < 2 D(A, A) = 0 triviálisan, mivel A N r(a) minden r re. Megfordítva, ha D(A, B = 0, akkor x A esetén x N r(b) minden r re, így ρ(x, B) = 0, de B kompakt, tehát zárt, így x B, azaz A B 4 Háromszögegyenlőtlenség : Ha A, B, C H(S), x A, akkor y B : ρ(x, y) < D(A, B) + ε. Ekkor hasonlóan z C : ρ(y, z) < D(B, C) + ε. Így az A a C (D(A, B) + D(B, C) + 2ε) környezetében van. Hasonlóan a C az A(D(A, B) + D(B, C) + 2ε környezetében van. Ezért D(A, C) D(A, B) + D(B, C) + 2ε. Innen infimumra áttérve kapjuk az állítást.

27 A Hausdorff-távolság metrika A Hausdorff-távolság metrika Tétel Ha S metrikus tér, a Hasdorff-távolság merika H(S) n. 1 Nyilvánvaló, hogy D(A, B) 0 és D(A, B) = D(B, A). Mivel A, B kompaktak, ezért korlátosak, így D(A, B) < 2 D(A, A) = 0 triviálisan, mivel A N r(a) minden r re. Megfordítva, ha D(A, B = 0, akkor x A esetén x N r(b) minden r re, így ρ(x, B) = 0, de B kompakt, tehát zárt, így x B, azaz A B 4 Háromszögegyenlőtlenség : Ha A, B, C H(S), x A, akkor y B : ρ(x, y) < D(A, B) + ε. Ekkor hasonlóan z C : ρ(y, z) < D(B, C) + ε. Így az A a C (D(A, B) + D(B, C) + 2ε) környezetében van. Hasonlóan a C az A(D(A, B) + D(B, C) + 2ε környezetében van. Ezért D(A, C) D(A, B) + D(B, C) + 2ε. Innen infimumra áttérve kapjuk az állítást.

28 A Hausdorff-távolság metrika A Hausdorff-távolság metrika Tétel Ha S metrikus tér, a Hasdorff-távolság merika H(S) n. 1 Nyilvánvaló, hogy D(A, B) 0 és D(A, B) = D(B, A). Mivel A, B kompaktak, ezért korlátosak, így D(A, B) < 2 D(A, A) = 0 triviálisan, mivel A N r(a) minden r re. Megfordítva, ha D(A, B = 0, akkor x A esetén x N r(b) minden r re, így ρ(x, B) = 0, de B kompakt, tehát zárt, így x B, azaz A B 4 Háromszögegyenlőtlenség : Ha A, B, C H(S), x A, akkor y B : ρ(x, y) < D(A, B) + ε. Ekkor hasonlóan z C : ρ(y, z) < D(B, C) + ε. Így az A a C (D(A, B) + D(B, C) + 2ε) környezetében van. Hasonlóan a C az A(D(A, B) + D(B, C) + 2ε környezetében van. Ezért D(A, C) D(A, B) + D(B, C) + 2ε. Innen infimumra áttérve kapjuk az állítást.

29 Konvergencia, teljesség Konvergencia, teljesség Tétel Ha A n egy sorozat H(S) ben és A H(S) hez konvergál, akkor A = {x : van olyan x n sorozat, hogy x n A n és x n x} Feladat. Tétel Ha (S,ρ) teljes metrikus tér, akkor (H(S), D) is az. Hosszú. elhagyjuk.

30 Konvergencia, teljesség Konvergencia, teljesség Tétel Ha A n egy sorozat H(S) ben és A H(S) hez konvergál, akkor A = {x : van olyan x n sorozat, hogy x n A n és x n x} Feladat. Tétel Ha (S,ρ) teljes metrikus tér, akkor (H(S), D) is az. Hosszú. elhagyjuk.

31 Következmények Következmények Következmény Legyen A 1 A 2 A... fogyó kompakt halmasorozat. Ekkor A n a Hausdorff-metikában az A = n N A n halmazhoz konvergál. Feladat. Következmény Ha f n, f S T, S kompakt és f n f egyenletesen, akkor f n f(s) a Hausdorff metrika szerint H(S) ben. Feladat.

32 Következmények Következmények Következmény Legyen A 1 A 2 A... fogyó kompakt halmasorozat. Ekkor A n a Hausdorff-metikában az A = n N A n halmazhoz konvergál. Feladat. Következmény Ha f n, f S T, S kompakt és f n f egyenletesen, akkor f n f(s) a Hausdorff metrika szerint H(S) ben. Feladat.

33 Mégegyszer a sztringtérről Definíció Legyen 0 < r < 1, és σ,τ E ω. Ha σ = ασ,τ = ατ, k = α, akkor ρ r (σ,τ) = k r. Állítás 1 (E ω,ρ r ) kompakt szeparábilis metrikus tér. 2 Az összes (E ω,ρ r ) homeomorf. Ha h : E ω R a Cantor halmazt címző függvény, azaz h(0σ) = h(σ) h(σ)+2, h(1σ) =. akkor h lipeomorfizmus ρ 1 -ra, azaz 1 ρ 1 (σ,τ) h(σ) h(τ) ρ 1(σ,τ)

34 Mégegyszer a sztringtérről Definíció Legyen 0 < r < 1, és σ,τ E ω. Ha σ = ασ,τ = ατ, k = α, akkor ρ r (σ,τ) = k r. Állítás 1 (E ω,ρ r ) kompakt szeparábilis metrikus tér. 2 Az összes (E ω,ρ r ) homeomorf. Ha h : E ω R a Cantor halmazt címző függvény, azaz h(0σ) = h(σ) h(σ)+2, h(1σ) =. akkor h lipeomorfizmus ρ 1 -ra, azaz 1 ρ 1 (σ,τ) h(σ) h(τ) ρ 1(σ,τ)

35 Mégegyszer a sztringtérről Definíció Legyen 0 < r < 1, és σ,τ E ω. Ha σ = ασ,τ = ατ, k = α, akkor ρ r (σ,τ) = k r. Állítás 1 (E ω,ρ r ) kompakt szeparábilis metrikus tér. 2 Az összes (E ω,ρ r ) homeomorf. Ha h : E ω R a Cantor halmazt címző függvény, azaz h(0σ) = h(σ) h(σ)+2, h(1σ) =. akkor h lipeomorfizmus ρ 1 -ra, azaz 1 ρ 1 (σ,τ) h(σ) h(τ) ρ 1(σ,τ)

36 Mégegyszer a sztringtérről Definíció Legyen 0 < r < 1, és σ,τ E ω. Ha σ = ασ,τ = ατ, k = α, akkor ρ r (σ,τ) = k r. Állítás 1 (E ω,ρ r ) kompakt szeparábilis metrikus tér. 2 Az összes (E ω,ρ r ) homeomorf. Ha h : E ω R a Cantor halmazt címző függvény, azaz h(0σ) = h(σ) h(σ)+2, h(1σ) =. akkor h lipeomorfizmus ρ 1 -ra, azaz 1 ρ 1 (σ,τ) h(σ) h(τ) ρ 1(σ,τ)

37 Mégegyszer a sztringtérről Definíció Legyen 0 < r < 1, és σ,τ E ω. Ha σ = ασ,τ = ατ, k = α, akkor ρ r (σ,τ) = k r. Állítás 1 (E ω,ρ r ) kompakt szeparábilis metrikus tér. 2 Az összes (E ω,ρ r ) homeomorf. Ha h : E ω R a Cantor halmazt címző függvény, azaz h(0σ) = h(σ) h(σ)+2, h(1σ) =. akkor h lipeomorfizmus ρ 1 -ra, azaz 1 ρ 1 (σ,τ) h(σ) h(τ) ρ 1(σ,τ)

Fraktálok. Hausdorff távolság. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék március 14.

Fraktálok. Hausdorff távolság. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék március 14. Fraktálok Hausdorff távolság Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2015. március 14. TARTALOMJEGYZÉK 1 of 36 Halmazok távolsága ELSŐ MEGKÖZELÍTÉS Legyen (S, ρ) egy metrikus tér, A, B S, valamint

Részletesebben

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk Fraktálok Kontrakciók Affin leképezések Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék TARTALOMJEGYZÉK 1 of 71 A Lipschitz tulajdonság ÁTMÉRŐ, PONT ÉS HALMAZ TÁVOLSÁGA Definíció Az (S, ρ) metrikus tér

Részletesebben

FRAKTÁLGEOMETRIA Feladatok. Czirbusz Sándor április 16. A feladatok végén zárójelben a feladat pontértéke található.

FRAKTÁLGEOMETRIA Feladatok. Czirbusz Sándor április 16. A feladatok végén zárójelben a feladat pontértéke található. FRAKTÁLGEOMETRIA Feladatok Czirbusz Sándor 010. április 16. I. rész Feladatok A feladatok végén zárójelben a feladat pontértéke található. 1. Példák fraktálokra 1.1. A Cantor - halmaz 1.1.1. Feladat. Igazoljuk,

Részletesebben

Metrikus terek, többváltozós függvények

Metrikus terek, többváltozós függvények Metrikus terek, többváltozós függvények 2003.10.15 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo és Dr. Blahota István 1. Metrikus terek, metrika tulajdonságai 1.1. A valós, komplex, racionális, természetes és egész

Részletesebben

Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1

Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1 Funkcionálanalízis 2011/12 tavaszi félév - 2. előadás 1.4. Lényeges alap-terek, példák Sorozat terek (Folytatás.) C: konvergens sorozatok tere. A tér pontjai sorozatok: x = (x n ). Ezen belül C 0 a nullsorozatok

Részletesebben

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. március 17. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így

Részletesebben

FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, szeparábilitás, kompaktság. Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar

FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, szeparábilitás, kompaktság. Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar Metrikus terek, szeparábilitás, kompaktság Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar 2010. március 7. Vázlat 1 Szeparábilitás Definíciók A szeparábilitás ekvivalens

Részletesebben

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0 I. Legyen f : R R, f(x) = 1 1 + x 2, valamint 1. Házi feladat d : R + 0 R+ 0 R (x, y) f(x) f(y). 1. Igazoljuk, hogy (R + 0, d) metrikus tér. 2. Adjuk meg az x {0, 3} pontok és r {1, 2} esetén a B r (x)

Részletesebben

Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján

Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján Számsorozatok, vektorsorozatok konvergenciája Def.: Számsorozatok értelmezése:

Részletesebben

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. május 15. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így

Részletesebben

Analízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén

Analízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén 1. fejezet Analízis 1.1. Normált-, Banach- és Hilbert-terek. Zártés teljes ortonormált rendszer. Fourier-sor. Riesz-Fischer tétel Hilbert-térben. Szeparábilis Hilbert terek izomorfiája. 1.1.1. Normált-,

Részletesebben

Funkcionálanalízis. Gyakorló feladatok március 22. Metrikus tér, normált tér és skalárszorzat tér

Funkcionálanalízis. Gyakorló feladatok március 22. Metrikus tér, normált tér és skalárszorzat tér Funkcionálanalízis Gyakorló feladatok 2017 március 22 Metrikus tér, normált tér és skalárszorzat tér N1 Metrikát deniálnak-e R-en az alábbi függvények: (a) d(x, y) = x y (b) d(x, y) = x y (c) d(x, y) =

Részletesebben

FRAKTÁLGEOMETRIA. Példák fraktálokra I. Czirbusz Sándor február 1. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar

FRAKTÁLGEOMETRIA. Példák fraktálokra I. Czirbusz Sándor február 1. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar Példák fraktálokra I Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar 2010. február 1. Vázlat 1 Mi a fraktál? 2 A konstrukció Egyszerű tulajdonságok Triadikus ábrázolás Transzlációk

Részletesebben

Rekurzív sorozatok. SZTE Bolyai Intézet nemeth. Rekurzív sorozatok p.1/26

Rekurzív sorozatok. SZTE Bolyai Intézet   nemeth. Rekurzív sorozatok p.1/26 Rekurzív sorozatok Németh Zoltán SZTE Bolyai Intézet www.math.u-szeged.hu/ nemeth Rekurzív sorozatok p.1/26 Miért van szükség közelítő módszerekre? Rekurzív sorozatok p.2/26 Miért van szükség közelítő

Részletesebben

Analízis I. beugró vizsgakérdések

Analízis I. beugró vizsgakérdések Analízis I. beugró vizsgakérdések Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v1.7 Forrás: Dr. Weisz Ferenc: Prog. Mat. 2006-2007 definíciók

Részletesebben

Fraktálok. Klasszikus fraktálpéldák I. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék

Fraktálok. Klasszikus fraktálpéldák I. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék Fraktálok Klasszikus fraktálpéldák I Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék TARTALOMJEGYZÉK 1 of 86 Bevezetés. 2 of 86 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés. Az önhasonlóságról intuitív módon Klasszikus

Részletesebben

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva 6. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 6.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási

Részletesebben

A fontosabb definíciók

A fontosabb definíciók A legfontosabb definíciókat jelöli. A fontosabb definíciók [Descartes szorzat] Az A és B halmazok Descartes szorzatán az A és B elemeiből képezett összes (a, b) a A, b B rendezett párok halmazát értjük,

Részletesebben

Programtervező informatikus I. évfolyam Analízis 1

Programtervező informatikus I. évfolyam Analízis 1 Programtervező informatikus I. évfolyam Analízis 1 2012-2013. tanév, 2. félév Tételek, definíciók (az alábbi anyag csupán az előadásokon készített jegyzetek mellékletéül szolgál) 1. Mit jelent az asszociativitás

Részletesebben

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex A sorozat fogalma Definíció. A természetes számok N halmazán értelmezett függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet a valós számok halmaza, valós számsorozatról beszélünk, mígha az

Részletesebben

Boros Zoltán február

Boros Zoltán február Többváltozós függvények differenciál- és integrálszámítása (2 3. előadás) Boros Zoltán 209. február 9 26.. Vektorváltozós függvények differenciálhatósága és iránymenti deriváltjai A továbbiakban D R n

Részletesebben

Sorozatok. 5. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Sorozatok p. 1/2

Sorozatok. 5. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Sorozatok p. 1/2 Sorozatok 5. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Sorozatok p. 1/2 A sorozat definíciója Definíció. A természetes számok halmazán értelmezett valós értékű a: N R függvényt

Részletesebben

Számsorok. 1. Definíció. Legyen adott valós számoknak egy (a n ) n=1 = (a 1, a 2,..., a n,...) végtelen sorozata. Az. a n

Számsorok. 1. Definíció. Legyen adott valós számoknak egy (a n ) n=1 = (a 1, a 2,..., a n,...) végtelen sorozata. Az. a n Számsorok 1. Definíció. Legyen adott valós számoknak egy (a n ) = (a 1, a 2,..., a n,...) végtelen sorozata. Az végtelen összeget végtelen számsornak (sornak) nevezzük. Az a n számot a sor n-edik tagjának

Részletesebben

minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.

minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének. Függvények határértéke és folytonossága Egy f: D R R függvényt korlátosnak nevezünk, ha a függvényértékek halmaza korlátos. Ha f(x) f(x 0 ) teljesül minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének

Részletesebben

d(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.

d(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1. Fxponttétel Már a hétköznap életben s gyakran tapasztaltuk, hogy két pont között a távolságot nem feltétlenül a " kettő között egyenes szakasz hossza" adja Pl két település között a távolságot közlekedés

Részletesebben

4. SOROK. a n. a k (n N) a n = s, azaz. a n := lim

4. SOROK. a n. a k (n N) a n = s, azaz. a n := lim Példák.. Geometriai sor. A aq n = a + aq + aq 2 +... 4. SOROK 4. Definíció, konvergencia, divergencia, összeg Definíció. Egy ( ) (szám)sorozat elemeit az összeadás jelével összekapcsolva kapott a + a 2

Részletesebben

f(x) a (x x 0 )-t használjuk.

f(x) a (x x 0 )-t használjuk. 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási

Részletesebben

Integr alsz am ıt as. 1. r esz aprilis 12.

Integr alsz am ıt as. 1. r esz aprilis 12. Integrálszámítás. 1. rész. 2018. április 12. Területszámítás f : [a, b] IR + korlátos függvény. Mennyi a függvény grafikonja és az x tengely közti terület? Riemann integrál, ismétlés F: Az összes lehetséges

Részletesebben

INFORMATIKAI KAR. Funkcionálanalízis a jelfeldolgozás és a szimuláció matematikai alapjai

INFORMATIKAI KAR. Funkcionálanalízis a jelfeldolgozás és a szimuláció matematikai alapjai EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Szili László Funkcionálanalízis a jelfeldolgozás és a szimuláció matematikai alapjai Budapest, 2007 A jegyzet a GVOP-3.2.2.-2004-07-0005/3.0 számú ELTE IKKK

Részletesebben

Minden x > 0 és y 0 valós számpárhoz létezik olyan n természetes szám, hogy y nx.

Minden x > 0 és y 0 valós számpárhoz létezik olyan n természetes szám, hogy y nx. 1. Archimedesz tétele. Minden x > 0 és y 0 valós számpárhoz létezik olyan n természetes szám, hogy y nx. Legyen y > 0, nx > y akkor és csak akkor ha n > b/a. Ekkor elég megmutatni, hogy létezik minden

Részletesebben

Sorozatok, sorozatok konvergenciája

Sorozatok, sorozatok konvergenciája Sorozatok, sorozatok konvergenciája Elméleti áttekintés Minden konvergens sorozat korlátos Minden monoton és korlátos sorozat konvergens Legyen a n ) n egy sorozat és ϕ : N N egy szigorúan növekvő függvény

Részletesebben

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy /. Házi feladat. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy mindig igaz. (p (( p) q)) (( p) ( q)). Igazoljuk, hogy minden A, B és C halmazra A \ (B C) = (A \ B) (A \ C) teljesül.

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 8. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra

Részletesebben

Sorozatok és Sorozatok és / 18

Sorozatok és Sorozatok és / 18 Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. 1 / 18 Tartalom 1 Sorozatok alapfogalmai 2 Sorozatok jellemz i 3 Sorozatok határértéke 4 Konvergencia és korlátosság 5 Cauchy-féle

Részletesebben

Függvényhatárérték és folytonosság

Függvényhatárérték és folytonosság 8. fejezet Függvényhatárérték és folytonosság Valós függvények és szemléltetésük D 8. n-változós valós függvényen (n N + ) olyan f függvényt értünk amelynek értelmezési tartománya (Dom f ) az R n halmaznak

Részletesebben

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Analízis előadás és gyakorlat vázlat Analízis előadás és gyakorlat vázlat Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 2010-11. I. Félév 2 1. fejezet Számhalmazok és tulajdonságaik 1.1. Nevezetes számhalmazok ➀ a) jelölése: N b)

Részletesebben

Matematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.

Matematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon. 215.12.8. Matematika I. NÉV:... 1. Lineáris transzformációk segítségével ábrázoljuk az f(x) = ln(2 3x) függvényt. 7pt 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.

Részletesebben

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás Matematikai statisztika gyakorlat Valószínűségi változók. Várható érték és szórás Valószínűségi változók 2016. március 7-11. 1 / 13 Valószínűségi változók Legyen a (Ω, A, P) valószínűségi mező. Egy X :

Részletesebben

A Baire-tételről egy KöMaL feladat kapcsán

A Baire-tételről egy KöMaL feladat kapcsán A Baire-tételről egy KöMaL feladat kapcsán Besenyei Ádám A következőkben a matematikának több ágában is fontos szerepet betöltő eszközével, a Baire kategória-tétellel és annak néhány alkalmazásával ismertetjük

Részletesebben

Függvények határértéke és folytonossága

Függvények határértéke és folytonossága Függvények határértéke és folytonossága 7. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Függvények határértéke p. / Függvény határértéke az x 0 helyen Definíció. Legyen D R, f

Részletesebben

Kiegészítő jegyzet a valós analízis előadásokhoz

Kiegészítő jegyzet a valós analízis előadásokhoz Kiegészítő jegyzet a valós analízis előadásokhoz (Utolsó frissítés: 011. január 8., 0:30) Az előadásokon alapvetően a Laczkovich T. Sós könyvet követjük, de több témát nem úgy adtam elő, mint ahogy a könyvben

Részletesebben

A Matematika I. előadás részletes tematikája

A Matematika I. előadás részletes tematikája A Matematika I. előadás részletes tematikája 2005/6, I. félév 1. Halmazok és relációk 1.1 Műveletek halmazokkal Definíciók, fogalmak: halmaz, elem, üres halmaz, halmazok egyenlősége, részhalmaz, halmazok

Részletesebben

1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák:

1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák: 1. Absztrakt terek 1 1. Absztrakt terek 1.1. Lineáris terek 1.1. Definíció. Az X halmazt lineáris térnek vagy vektortérnek nevezzük a valós számtest (komplex számtest) felett, ha bármely x, y X elemekre

Részletesebben

Matematika I. NÉV:... FELADATOK:

Matematika I. NÉV:... FELADATOK: 24.2.9. Matematika I. NÉV:... FELADATOK:. A tanult módon vizsgáljuk az a = 3, a n = 3a n 2 (n > ) rekurzív sorozatot. pt 2n 2 + e 2. Definíció szerint és formálisan is igazoljuk, hogy lim =. pt n 3 + n

Részletesebben

DiMat II Végtelen halmazok

DiMat II Végtelen halmazok DiMat II Végtelen halmazok Czirbusz Sándor 2014. február 16. 1. fejezet A kiválasztási axióma. Ismétlés. 1. Deníció (Kiválasztási függvény) Legyen {X i, i I} nemüres halmazok egy indexelt családja. Egy

Részletesebben

Nemkonvex kvadratikus egyenlőtlenségrendszerek pontos dualitással

Nemkonvex kvadratikus egyenlőtlenségrendszerek pontos dualitással pontos dualitással Imre McMaster University Advanced Optimization Lab ELTE TTK Operációkutatási Tanszék Folytonos optimalizálás szeminárium 2004. július 6. 1 2 3 Kvadratikus egyenlőtlenségrendszerek Primál

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben

Részletesebben

Topologikus algebrák

Topologikus algebrák Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Takács Balázs Matematikus MSc. Topologikus algebrák Szakdolgozat Témavezető: Kristóf János, egyetemi docens Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai

Részletesebben

A Peano-görbe. Besenyei Ádám ELTE

A Peano-görbe. Besenyei Ádám ELTE A Peano-görbe Besenyei Ádám ELTE A folytonos görbe kifejezés hallatán hajlamosak vagyunk először egy, a szó szoros értelmében egybefüggően megrajzolható vonalra gondolni. A görbe fogalma azonban a vártnál

Részletesebben

Debreceni Egyetem. Kalkulus I. Gselmann Eszter

Debreceni Egyetem. Kalkulus I. Gselmann Eszter Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kalkulus I. Gselmann Eszter Debrecen, 2011 A matematikában a gondolat, ami számít. (Szofja Vasziljevna Kovalevszkaja) Tartalomjegyzék 1. Halmazok,

Részletesebben

Matematika alapjai; Feladatok

Matematika alapjai; Feladatok Matematika alapjai; Feladatok 1. Hét 1. Tekintsük a,, \ műveleteket. Melyek lesznek a.) kommutativok b.) asszociativak c.) disztributívak-e a, műveletek? Melyik melyikre? 2. Fejezzük ki a műveletet a \

Részletesebben

Julia halmazok, Mandelbrot halmaz

Julia halmazok, Mandelbrot halmaz 2011. október 21. Tartalom 1 Julia halmazokról általánosan 2 Mandelbrot halmaz 3 Kvadratikus függvények Julia halmazai Pár deníció Legyen f egy legalább másodfokú komplex polinom. Ha f (ω) = ω, akkor ω

Részletesebben

2010. október 12. Dr. Vincze Szilvia

2010. október 12. Dr. Vincze Szilvia 2010. október 12. Dr. Vincze Szilvia Tartalomjegyzék 1.) Sorozat definíciója 2.) Sorozat megadása 3.) Sorozatok szemléltetése 4.) Műveletek sorozatokkal 5.) A sorozatok tulajdonságai 6.) A sorozatok határértékének

Részletesebben

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka Pintér Miklós miklos.pinter@uni-corvinus.hu Ősz Alapfogalmak Halmazok Definíció Legyen A egy tetszőleges halmaz, ekkor x A (x / A) jelentése: x (nem) eleme A-nak. A B (A B) jelentése: A (valódi) részhalmaza

Részletesebben

Kalkulus II. Beugró kérdések és válaszok 2012/2013 as tanév II. félév

Kalkulus II. Beugró kérdések és válaszok 2012/2013 as tanév II. félév Klkulus II. Beugró kérdések és válszok 2012/2013 s tnév II. félév 1. Legyen ], b[ R nemüres, nyílt intervllum, f :], b[ R függvény. Hogyn vn értelmezve z f függvény primitív függvénye? Válsz. Legyen ],

Részletesebben

Sorozatok határértéke SOROZAT FOGALMA, MEGADÁSA, ÁBRÁZOLÁSA; KORLÁTOS ÉS MONOTON SOROZATOK

Sorozatok határértéke SOROZAT FOGALMA, MEGADÁSA, ÁBRÁZOLÁSA; KORLÁTOS ÉS MONOTON SOROZATOK Sorozatok határértéke SOROZAT FOGALMA, MEGADÁSA, ÁBRÁZOLÁSA; KORLÁTOS ÉS MONOTON SOROZATOK Sorozat fogalma Definíció: Számsorozaton olyan függvényt értünk, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész

Részletesebben

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III. Felügyelt önálló tanulás - Analízis III Kormos Máté Differenciálható sokaságok Sokaságok Röviden, sokaságoknak nevezzük azokat az objektumokat, amelyek egy n dimenziós térben lokálisan k dimenziósak Definíció:

Részletesebben

Analízis I. Vizsgatételsor

Analízis I. Vizsgatételsor Analízis I. Vizsgatételsor Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v.0.6 RC 004 Forrás: Oláh Gábor: ANALÍZIS I.-II. VIZSGATÉTELSOR 2006-2007-/2

Részletesebben

2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia 2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia Mind a hétköznapi, mind a tudományos életben gyakran előfordul, hogy bizonyos halmazok elemei között kapcsolat figyelhető meg. A kapcsolat fogalmának matematikai

Részletesebben

MATEMATIKA 2. dolgozat megoldása (A csoport)

MATEMATIKA 2. dolgozat megoldása (A csoport) MATEMATIKA. dolgozat megoldása (A csoport). Definiálja az alábbi fogalmakat: (egyváltozós) függvény folytonossága, differenciálhatósága, (többváltozós függvény) iránymenti deriváltja. (3x8 pont). Az f

Részletesebben

Debreceni Egyetem Természettudományi Kar. Losonczi László. Funkcionálanalízis

Debreceni Egyetem Természettudományi Kar. Losonczi László. Funkcionálanalízis Debreceni Egyetem Természettudományi Kar 1 Losonczi László Funkcionálanalízis 2009 Tartalomjegyzék 0.1. El szó................................. 5 0.2. Jelölések................................ 6 0.3. Ábrák

Részletesebben

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7. ME, Anaĺızis Tanszék 2010. április 7. , alapfogalmak 2.1. Definíció A H 1, H 2,..., H n R (ahol n 2 egész szám) nemüres valós számhalmazok H 1 H 2... H n Descartes-szorzatán a következő halmazt értjük:

Részletesebben

Komplex számok. A komplex számok algebrai alakja

Komplex számok. A komplex számok algebrai alakja Komple számok A komple számok algebrai alakja 1. Ábrázolja a következő komple számokat a Gauss-féle számsíkon! Adja meg a számok valós részét, képzetes részét és számítsa ki az abszolút értéküket! a) 3+5j

Részletesebben

Analízis II. Analízis II. Beugrók. Készítette: Szánthó József. kiezafiu kukac gmail.com. 2009/ félév

Analízis II. Analízis II. Beugrók. Készítette: Szánthó József. kiezafiu kukac gmail.com. 2009/ félév Analízis II. Analízis II. Beugrók Készítette: Szánthó József kiezafiu kukac gmail.com 2009/20 10 1.félév Analízis II. Beugrók Függvények folytonossága: 1. Mikor nevez egy függvényt egyenletesen folytonosnak?

Részletesebben

Konvex optimalizálás feladatok

Konvex optimalizálás feladatok (1. gyakorlat, 2014. szeptember 16.) 1. Feladat. Mutassuk meg, hogy az f : R R, f(x) := x 2 függvény konvex (a másodrend derivált segítségével, illetve deníció szerint is)! 2. Feladat. Mutassuk meg, hogy

Részletesebben

SHk rövidítéssel fogunk hivatkozni.

SHk rövidítéssel fogunk hivatkozni. Nevezetes függvény-határértékek Az alábbiakban a k sorszámú függvény-határértékek)re az FHk rövidítéssel, a kompozíció határértékéről szóló első, illetve második tételre a KL1, illetve a KL rövidítéssel,

Részletesebben

és annak H részcsoportja úgy, hogy a [H, G] intervallum (azaz a G-beli, H-t tartalmazó részcsoportok hálója) L-lel izomorf legyen?

és annak H részcsoportja úgy, hogy a [H, G] intervallum (azaz a G-beli, H-t tartalmazó részcsoportok hálója) L-lel izomorf legyen? 3. 3. Probléma (T): Található-e minden L véges hálóhoz egy G véges csoport és annak H részcsoportja úgy, hogy a [H, G] intervallum (azaz a G-beli, H-t tartalmazó részcsoportok hálója) L-lel izomorf legyen?

Részletesebben

Topológiai alapismeretek

Topológiai alapismeretek Kurusa Árpád Topológiai alapismeretek Kurusa Árpád Topológiai alapismeretek A címlapon egy Mőbius-szalag látható, ami az újrahasznosítás nemzetközi jele. Ez a dokumentum nem köztulajdon, kizárólag személyes

Részletesebben

EGYVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK FOLYTONOSSÁGA ÉS HATÁRÉRTÉKE

EGYVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK FOLYTONOSSÁGA ÉS HATÁRÉRTÉKE EGYVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK FOLYTONOSSÁGA ÉS HATÁRÉRTÉKE BÁTKAI ANDRÁS Ennek a jegyzetnek az elsődleges célja, hogy a matematika tanárszakos analízis előadást kísérje és a vizsgára készülést segítse. A jegyzet

Részletesebben

FÜGGVÉNYEK TULAJDONSÁGAI, JELLEMZÉSI SZEMPONTJAI

FÜGGVÉNYEK TULAJDONSÁGAI, JELLEMZÉSI SZEMPONTJAI FÜGGVÉNYEK TULAJDONSÁGAI, JELLEMZÉSI SZEMPONTJAI FÜGGVÉNY: Adott két halmaz, H és K. Ha a H halmaz minden egyes eleméhez egyértelműen hozzárendeljük a K halmaznak egy-egy elemét, akkor a hozzárendelést

Részletesebben

Molnár Bence. 1.Tétel: Intervallumon értelmezett folytonos függvény értékkészlete intervallum. 0,ami ellentmondás uis. f (x n ) f (y n ) ε > 0

Molnár Bence. 1.Tétel: Intervallumon értelmezett folytonos függvény értékkészlete intervallum. 0,ami ellentmondás uis. f (x n ) f (y n ) ε > 0 Anlízis. Írásbeli tételek-bizonyítások Molnár Bence 1.Tétel: Intervllumon értelmezett folytonos függvény értékkészlete intervllum Legyen I R tetszőleges intervllum és f I R folytonos függvény R f intervllum

Részletesebben

2014. november 5-7. Dr. Vincze Szilvia

2014. november 5-7. Dr. Vincze Szilvia 24. november 5-7. Dr. Vincze Szilvia A differenciálszámítás az emberiség egyik legnagyobb találmánya és ez az állítás nem egy matek-szakbarbár fellengzős kijelentése. A differenciálszámítás segítségével

Részletesebben

Függvény határérték összefoglalás

Függvény határérték összefoglalás Függvény határérték összefoglalás Függvény határértéke: Def: Függvény: egyértékű reláció. (Vagyis minden értelmezési tartománybeli elemhez, egyértelműen rendelünk hozzá egy elemet az értékkészletből. Vagyis

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Valós függvények (2) (Határérték) 1. A a R szám δ > 0 sugarú környezete az (a δ, a + δ) nyílt intervallum. Ezután a valós számokat, a számegyenesen való ábrázolhatóságuk miatt, pontoknak is fogjuk hívni.

Részletesebben

Differenciálgeometria

Differenciálgeometria Differenciálgeometria Előadás jegyzetek BME 3. félév Dr. Szabó Szilárd Kivonat. Ezek a jegyzetek a 2007. I. félévben, a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott Differenciálgeometria kurzusomhoz készültek.

Részletesebben

Ellenőrző kérdések a Matematika I. tantárgy elméleti részéhez, 2. rész

Ellenőrző kérdések a Matematika I. tantárgy elméleti részéhez, 2. rész Ellenőrző kérdések a Matematika I. tantárgy elméleti részéhez, 2. rész Mintakérdések a 2. ZH elméleti részéhez. Nem csak ezek a kérdések szerepelhetnek az elméleti részben, de azért hasonló típusú kérdések

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

17. előadás: Vektorok a térben

17. előadás: Vektorok a térben 17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett

Részletesebben

Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma

Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2016.

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása

Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása EL 1 Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása Az ebben a részben szereplő függvények értelmezési tartománya legyen R egy részhalmaza. EL 2 Definíció: zérushely Az f:d R függvénynek zérushelye

Részletesebben

Fraktálok. A Sierpinski-háromszög

Fraktálok. A Sierpinski-háromszög Fraktálok. A Sierpinski-háromszög Írta: Moór István Témavezető: Dr. Buczolich Zoltán egyetemi tanár Analízis Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest, 2013 Tartalomjegyzék 1. A fraktálokról általánosságban

Részletesebben

NEMLINEÁRIS FUNKCIONÁL. Banach terekben. Domokos András

NEMLINEÁRIS FUNKCIONÁL. Banach terekben. Domokos András NEMLINEÁRIS FUNKCIONÁL ANALÍZIS Duális leképezések és akretív operátorok Banach terekben Domokos András Kolozsvár, 2000 Tartalomjegyzék Bevezető. Alapfogalmak................................ 2.2 Gyenge

Részletesebben

Numerikus módszerek 1.

Numerikus módszerek 1. Numerikus módszerek 1. 10. előadás: Nemlineáris egyenletek numerikus megoldása Lócsi Levente ELTE IK 2013. november 18. Tartalomjegyzék 1 Bolzano-tétel, intervallumfelezés 2 Fixponttételek, egyszerű iterációk

Részletesebben

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 1. Bevezetés, függvények, sorozatok, határérték Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Bevezetés, a biomatematika célja 2 Függvénytani alapfogalmak

Részletesebben

Kalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat

Kalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat . Házi feladat Beadási határidő: 07.0.. Jelölések x = (x,..., x n, y = (y,..., y n, z = (z,..., z n R n esetén. x, y = n i= x iy i, skalárszorzat R n -ben. d(x, y = x y = n i= (x i y i, metrika R n -ben

Részletesebben

Andai Attila: november 13.

Andai Attila: november 13. Adai Attila: Aalízis éháy fejezete bizoyításokkal Óravázlat 006. ovember 13. Ebbe az óravázlatba az órá elhagzott defiíciókat és a bizoyított tételeket gyűjtöttem össze. i Elemi sorok és függvéyek 1 1.

Részletesebben

Sz cs András. Topológia

Sz cs András. Topológia Sz cs András Topológia Szerkeszt k: Lektor: Rimányi Richárd Terpai Tamás Stipsicz András A kötet az Eötvös Loránd Tudományegyetem tankönyv- és jegyzettámogatási pályázatán elnyert forrás felhasználásával

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN Készült a TÁMOP-4.1.-08//a/KMR-009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk: 1. Halmazok, relációk, függvények 1.A. Halmazok A halmaz bizonyos jól meghatározott dolgok (tárgyak, fogalmak), a halmaz elemeinek az összessége. Azt, hogy az a elem hozzátartozik az A halmazhoz így jelöljük:

Részletesebben

Közönséges differenciálegyenletek

Közönséges differenciálegyenletek Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Közönséges differenciálegyenletek Gselmann Eszter Debrecen, 2011 Tartalomjegyzék 1. Differenciálegyenletek 4 1.1. Differenciálegyenletek osztályozása................................

Részletesebben

2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia

2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia 2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia Tartalomjegyzék 1.) Az egyváltozós valós függvény fogalma, műveletek 2.) Zérushely, polinomok zérushelye 3.) Korlátosság 4.) Monotonitás 5.) Szélsőérték 6.) Konvex

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. estis képzés 017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján

Részletesebben

Matematika A1a Analízis

Matematika A1a Analízis B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Folytonosság H607, EIC 2019-03-07 Wettl Ferenc

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 5. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra

Részletesebben

VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag

VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag 2018/19 1. félév Függvények határértéke 1. Bizonyítsuk be definíció alapján a következőket! (a) lim x 2 3x+1 5x+4 = 1 2 (b) lim x 4 x 16 x 2 4x = 2

Részletesebben

min{k R K fels korlátja H-nak} a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát is:

min{k R K fels korlátja H-nak} a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát is: . A szupréum elv. = H R felülr l körlátos H fels korlátai között va legkisebb, azaz A és B a A és K B : a K Ekkor ξ-re: mi{k R K fels korlátja H-ak} } a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát

Részletesebben

Függvények folytonosságával kapcsolatos tételek és ellenpéldák

Függvények folytonosságával kapcsolatos tételek és ellenpéldák Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Függvények folytonosságával kapcsolatos tételek és ellenpéldák BSc Szakdolgozat Készítette: Nagy-Lutz Zsaklin Matematika BSc, Matematikai elemz szakirány

Részletesebben