KOVÁCS KLÁRA A SPORTOLÁS MINT TÁMOGATÓ FAKTOR A FELSŐOKTATÁSBAN

Átírás

1 Pr of. Dr. Pu z i G br i el l A por ol mi n mog óf k orf e l őok b n Kov c Kl r A f el növ ek v ő nemz edék z i k i é men l i egé z égm g r n kr öv i d-ého z ú v ú h i,v l mi n ennek z ok ii n éz mény ek k öz r eműk ödé év el el ér he ő f or m l ód nemz e k öz i ok k u k i emel k ér dé e.a nul m ny ok öbb ége i nk bb v er eny por é k öz ok k pc ol el emz i, ömegef el őok h l l g ói n kmoz g hoz, por hoz,egé z égeél e hezv l óv i z ony r óleddi gi genk ev e e ud unk.kov c Kl r monogr j el őr néz é r eegyf el őok i r égi ó h l l g ói n k por ol i z ok i mu j be, m ez en úl menően z ono í j éö z emér iegy m lr end z er ev gy l k l mi e moz g r h j l mo í ó r d l mi ény ez ők e,v l mi n f el ér k épez i z egy e emi,f ői k ol ik öz egben z j l ó por ol egé z égm g r r,r ez i l i enc i r, z ubj ek í vj ól l é r e é nul m ny ier edmény e égr egy k or ol h.aműér demeik öz é r oz i k, hogy z er z őf el őok i por ol f og l m n k ér el mez é é nev el é z oc i ol ógi i, ok pol i i k i k on ex u b hel y ez i,empi r i k u er edmény ei v elér demihoz z j r ul ny új por ol hozv ez e ő u k é r end z er e e moz g h i v i z g l ónemz e k öz i z k i r od l omb nf ol y óv i k hoz, emel l e ol y n új z er ű pr obl ém i bev on z el emz é be, mi n z egé z égm g r r gy k or ol f el őok ii n éz mény i h k ér dé e.azi n éz mény ih ok k ö e ben r k on ex u, z i n éz mény ipr ogr mk í n l v l mi n z ez ek ben v l ó h l l g ói r é z v é el i k i v i di menz i ói b nr g dj meg ov bbgondol v Debr ec enie gy e em F el őok iku ó-éf ej l e z őköz pon j b n f ol y ók u okk or bbier edmény ei.amonogr z moj el en ő megf on ol ok hozj u elk u ók udom ny ok öz ö égé, emel l e zi n éz mény iegé z ég-é por pol i i k k k lf ogl l k oz ó ok pol i i k u ok z m r k i v l ó nh z no í h ómeg l l pí ok f og l m zmeg. Kov c Kl r A por ol mi n mog óf k or f el őok bn Ok ku ók könyv r 2.

2 Pr of. Dr. Pu z i G br i el l A por ol mi n mog óf k orf e l őok b n Kov c Kl r A f el növ ek v ő nemz edék z i k i é men l i egé z égm g r n kr öv i d-ého z ú v ú h i,v l mi n ennek z ok ii n éz mény ek k öz r eműk ödé év el el ér he ő f or m l ód nemz e k öz i ok k u k i emel k ér dé e.a nul m ny ok öbb ége i nk bb v er eny por é k öz ok k pc ol el emz i, ömegef el őok h l l g ói n kmoz g hoz, por hoz,egé z égeél e hezv l óv i z ony r óleddi gi genk ev e e ud unk.kov c Kl r monogr j el őr néz é r eegyf el őok i r égi ó h l l g ói n k por ol i z ok i mu j be, m ez en úl menően z ono í j éö z emér iegy m lr end z er ev gy l k l mi e moz g r h j l mo í ó r d l mi ény ez ők e,v l mi n f el ér k épez i z egy e emi,f ői k ol ik öz egben z j l ó por ol egé z égm g r r,r ez i l i enc i r, z ubj ek í vj ól l é r e é nul m ny ier edmény e égr egy k or ol h.aműér demeik öz é r oz i k, hogy z er z őf el őok i por ol f og l m n k ér el mez é é nev el é z oc i ol ógi i, ok pol i i k i k on ex u b hel y ez i,empi r i k u er edmény ei v elér demihoz z j r ul ny új por ol hozv ez e ő u k é r end z er e e moz g h i v i z g l ónemz e k öz i z k i r od l omb nf ol y óv i k hoz, emel l e ol y n új z er ű pr obl ém i bev on z el emz é be, mi n z egé z égm g r r gy k or ol f el őok ii n éz mény i h k ér dé e.azi n éz mény ih ok k ö e ben r k on ex u, z i n éz mény ipr ogr mk í n l v l mi n z ez ek ben v l ó h l l g ói r é z v é el i k i v i di menz i ói b nr g dj meg ov bbgondol v Debr ec enie gy e em F el őok iku ó-éf ej l e z őköz pon j b n f ol y ók u okk or bbier edmény ei.amonogr z moj el en ő megf on ol ok hozj u elk u ók udom ny ok öz ö égé, emel l e zi n éz mény iegé z ég-é por pol i i k k k lf ogl l k oz ó ok pol i i k u ok z m r k i v l ó nh z no í h ómeg l l pí ok f og l m zmeg. Kov c Kl r A por ol mi n mog óf k or f el őok bn Ok ku ók könyv r 2.

3 KOVÁCS KLÁRA A SPORTOLÁS MINT TÁMOGATÓ FAKTOR A FELSŐOKTATÁSBAN 1

4 OKTATÁSKUTATÓK KÖNYVTÁRA 2. SOROZATSZERKESZTŐ PUSZTAI GABRIELLA KOVÁCS KLÁRA, 2015 CHERD-H,

5 KOVÁCS KLÁRA A SPORTOLÁS MINT TÁMOGATÓ FAKTOR A FELSŐOKTATÁSBAN DEBRECEN,

6 LEKTORÁLTA: GOMBOCZ JÁNOS A publikció elkézíéé TÁMOP B-15/1/KONV zmú projek mog. A projek z Európi Unió mogvl, z Európi Szocili Alp rfinnzírozvl vlóul meg. BORÍTÓTERV: LABANCZ IMRE NYOMDAI MUNKÁK: KAPITÁLIS NYOMDAIPARI KFT. ISBN

7 Trlom ELŐSZÓ... 7 MIÉRT FOGLALKOZZUNK A HALLGATÓK SPORTOLÁSI SZOKÁSAIVAL?... 9 A SPORTOLÁST ELŐSEGÍTŐ TÁRSADALMI, OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI TÉNYEZŐK...46 A SPORTOLÁS SZOCIALIZÁCIÓS HATÁSAI...69 SPORTOLÁS ÉS FELSŐOKTATÁSI SZOCIALIZÁCIÓ A SPORTOLÁS SZEREPE EGY FELSŐOKTATÁSI RÉGIÓ HALLGATÓINAK ÉLETÉBEN SPORTOLÁSI SZOKÁSOK ÉS SPORTOLÓI TÍPUSOK A HALLGATÓK KÖRÉBEN A SPORTOLÁS ÉS HALLGATÓI JÓLLÉT A VIZSGÁLT KAMPUSZOKON SPORTOLÁSI SZOKÁSOK ÉS A HALLGATÓK TANULMÁNYI EREDMÉNYESSÉGE ÖSSZEGZÉS SUMMARY FÜGGELÉK HIVATKOZOTT IRODALOM

8 6

9 Előzó Egy ikere ku zon úl, hogy kuó megfelelő zkmi, módzerni, udomnyo imereekkel rendelkezik, előorbn ól függ, hogy kuó llj meg j kui émj, olyn kérdéeke egyen fel, melyeke korbbn még nem, vgy leglbbi nem z do özefüggében vizglk. Egy ilyen ém megll mgvl hozz megfelelő kuói elköeleződé kilkul é megerőödéé, mely újbb é újbb kérdéek felevéére inpirl. Azonbn z i lhjuk, hogy ém megllbn kuó j élepzli i közrejznk, hizen hogyn i lehene egy olyn problém felrni é megmgyrzni, mihez emmilyen zlll nem köődünk? Az ilyen, egyml zoro kpcolbn lévő ényezők kölcönhképpen lkul ki egy ikere ku. A könyv zerzője bbn zerencé helyzeben vn, hogy porol kuhj, mi évek ó meghrozz mindennpji. Kuombn ikerül felrni porol zerepé, jelenőégé é hi mgyrorzgi, illeve romnii hllgók éleének különböző erüleeire (egézég, jóllé, nulmnyi eredményeég), emelle vlz kpm rr kérdére, hogy milyen rdlmi ényezők befolyoljk hllgók poroli zoki. A köe ebből kifolyólg hzno lehe mindzon kuók, okók, hllgók zmr, kik közelebbről zerenék megimerni hllgói por vilg, porol hi dikok körében, felőok vilgbn. Fono informciók zolglh z inézmények porér felelő menedzmenje zmr i nnk érdekében, hogy olyn progrmok, leheőégeke bizoínk hllgóik zmr, melyeken kerezül öbb hllgó lehene bevonni rendzere porolb, így udoív emozg fonog zmukr kr egy éleen. A könyv lpj képező dokori érekezé megzüleéében zmo olyn fono zemély jzo zerepe, kiknek mog, irnymu é egíége nélkül dizerció oh nem kézülhee voln el. Közöneel rozom Prof. Dr. Szbó Ildikónk, émvezeőmnek, ki egyeemi korom ór mogo, bizo dokori nulmnyokr, jvlr bekpcolódm különböző udomnyo kuokb, kuóműhelyek munkjb. Segíe megllni é megfelelően kidolgozni dokori émvlzombn zok ponok, melyeke megvizglm dokori érekezében. Közöneel rozom Prof. Dr. Puzi Gbriellnk, ki progrmvezeőkén é Felőok-kuó é Fejlező Inéze (CHERD-H) elnökekén folymo figyelme zenel kuómunkm é émm lkulnk, új elmélei megközelíé leheőégére hív fel 7

10 figyelmeme. Hlvl rozom neki, hogy bekpcolódhm CHERD munkjb, ennek kereében megvlóíhm j kuom. Közönöm dokori érékezéem opponeneinek, Prof. Dr. Gombocz Jnonk é Dr. Perényi Szilvink, illeve bizog gjink, Prof. Dr. Kozm Tmnk é Dr. Kerülő Judink, hogy megjegyzéeikkel, jvlikkl, kiegézíéeikkel hozzjrulk dizerció véglegeíééhez, ezll e könyv megzüleééhez. Közönöm Dr. Fénye Hjnlknk, Prof. Dr. Róber Péernek é Mrin Bélnk módzerni zkmi egíége, kik nélkül ezeke z elemzéeke nem udm voln elvégezni. Közönöm zkmi inpirciók mindzoknk, kikkel közö publikciókon é konferencielődokon dolgozhm. 8

11 Miér fogllkozzunk hllgók poroli zokivl? Bevezeé Az elmúl évizedekben zmo vloz örén filok éleében, melynek kövekezében egy ifjúgi korzkvlról (Gbor 2006) bezélheünk. Ennek lényege, hogy z ifjúkor uonómij megnövekede, z ikoli ud felérékelődö, filok elköelezeége felnőek rdlmi inézményei melle cökken. A filok közvelenül ellenőrző é zocilizló inézmények (cld, ikol, munkhely) melle jelenően megnő közvee módon zocilizló inézmények (médi, korri kulúr, fogyzóipr) zerepe. A krrierrégik mr nem köődnek zoron z ikoli végzeéghez: ikoln kívüli krrierek okg jö lére zene, por, zórkozóipr révén. Fokozódo nemzedéki elkülönülé, kiéleződek felnőek é filok közöi konflikuok. A filok rdlmi orienciójbn egyre fonobb zerepe kpo z ifjúgi kulúr. A filok jo rdlmi ngycoporo lkonk, mely merőben különbözik minden m rdlmi coporól. Ugynkkor nem ekinhejük őke homogén copornk em, hiz rdlmi herüke, jövőképüke, fogyzi zokik ekinve é még zmo ényező menén kiebb-ngyobb coporokr golódnk (Ckó 2004: 11). Az ifjúgi coporok élemódjukbn, kulurli zokikbn, élerégiikbn, érékeikben, iűdjeikben különböznek egymól. Az elmúl évizedekben porr vonkozón i endencizerű korzkvl men végbe filok körében, melynek orn klziku porhgyomnyok 1 félreéve filok új, divo irnyzok kezdenek köveni: példul klziku birkóz vgy ökölvív helye kelei hrcművézeeke, 2 orn helye erobico, finez, jzz blee (Tkc F. 1995: 15). Hozz kell enni, hogy ez nem jeleni z, hogy hgyomnyo, klziku poroli zokok, formk előbb-uóbb elűnnének, vgy mr nem léeznek, ck z, hogy új formk kerülnek előérbe, vlnk divo, melyekben nem felélenül érvényeülnek porol rdicionli érékei (min példul zemélyiég fejlődée fizikum erőödée melle, közöégi érékek, zocili kompeencik fejlődée). Emelle z i lnunk kell, hogy z ezekben vló rézvéel leheőége nem mindenki zmr egyformn leheége. 1 Klziku porok űzée, zurkol, poro éleviel b. 2 Kre, kick-box, ikidó b. 9

12 Prdox jelenég, hogy br rdlmi kommunikcióbn, divbn é nevelében egyre ngyobb hngúly fekenek z egézége élemódr, poro, izmo, vékony külőre, é megnő z egézégudog jelenőége, 3 mégi egyre keveebben végeznek rendzere emozg. Fordulóponnk (Gldwell 2002) ekinhejük ekulúrbn z elmúl évizedekben végbemenő vlozok. Gldwell zerin fordulópon egy különö pilln, mikor egy öle, rend vgy vielkedé elzbdul, jrvnyzerűen kezd erjedni. Ilyen fordulóponnk ekinheő, hogy okn hőn hío vonzó ee minél keveebb energirfordíl zerenék elérni (főleg, kiknek megvn z nygi herük ehhez): blek, dié kézímények, izzzó é zírbonó krémek, gépek egíégével. Ennek herében poroli formk differencilódnk é vloznk eredményekén egy vizonylg új form, rekreció por irnyzink megjelenée i zerepe jzik. Ilyen példul wellne irnyz. Ebben keveebb hngúly helyeződik mozgr, lényege e frdlmink kipihenée, felüdülé olyn zolglok igénybevéelével, min példul mzz, gyógyfürdők log, zunz. Ugynkkor ngy zerepe jzik benne z hío lk elérée kr meerége bevkozok révén i. Ilyenek dié ermékek, fogy egíő zolglok vgy éppen plziki műéek igénybevéele. A fordulópon egy hozú é folymon végbemenő vlozoroz eredménye, mely erően kpcolódik modernizcióhoz, z ipri rdlom megvlozo időrukúrjhoz ( megnövekede zbdidőhöz) é fogyzói rdlom emberezményéhez. 4 A nemzeközi é hzi fordulópon-endencik melle z i lnunk kell, hogy mgyr lkog jelenő réze negívn vizonyul porolhoz: minegy 12 zzlékuk nyilkozo úgy, hogy nem zerei poro, ezzel modik helyen llunk bolgrokkl z olzok un, mi egyérelműen gló ényezője brmilyen porevékenyég végzéének (Gl 2008). Teh problém gyökere egézen gyermekkori zocilizció folymokig nyúlik viz: h nem lkul ki poziív kép, nem pzlnk gyerekek kelleme élményeke porl kpcolbn, kkor ngyon gyorn kedvüke vezik, negív érzéek rulnk porolhoz, melyek meghrozhjk porhoz fűződő vizonyuk. 3 Az egézégudoggl, ennek rézekén porol jelenőégével kpcolbn egyre öbb kormny- é médikmpnnyl, progrmml llkozhunk különböző médiumokbn. 4 Erről rézleeen lez zó Sporol é rdlmi vlozok című lfejezeben. 10

13 Ugynkkor porol zerepének cökkenéé 5 m ényezők i befolyolk z elmúl évizedekben. A rekreció, mindenféle porl kpcolo zolglok ck egy zűk rdlmi réeg képe é hjlndó igénybe venni, öbbég megfelelő nygik, leheőégek é moivció hinybn nem ud ezekhez hozzférni. A rendzervll bekövekezee rdlmi vlozoknk é polrizció folymoknk közönheően porbn min rdlmi lrendzerben i ovbb erőödek rdlmi coporok közöi egyenlőlenégek, melyeke önmgbn por nem ud mérékelni. A zűk felő- é felőközépozly gjink korlln leheőégük vn úgy, kkor é olyn formbn porolni, hogy ck zerenének, miközben rdlom ló réegei ( mgyr lkog minegy kéhrmd) deprivlknk ekinheők z lpveő poroli leheőégeke ekinve (i) (Földei Szbó 2009b: 148; 2010:52). A rendzervloz ovbbi kövekezménye, hogy em zbdidő-, em z ikoli, em émnk zemponjból fono felőoki por em udo hzno húzni poliiki, gzdgi vlozokból, hnem épp ellenkezőleg, rendzervl egyik vlódi vezeei (Földei Szbó 2009: 140). A mgyr por rendzervl ó kerei helyé rdlombn: korbbi llmi mog é bzivllli rendzer felbomlo, finnzíroz z olimpii porgkr é vilgverenyekre lpozo ponrendzerre korlozódik; klubok éleben mrd eelege, helyi önkormnyzok leheőégeiől, zndékiól vgy éppen egy porg irn elhivo, eeleg jó kpcoli rendzerrel bíró emberől függ (Bc 2011: 21). Egy kié m képe kpunk, h felőoki por vilg vizgljuk rdlmi kirekeződé zemponjból, ugyni i kevébé jellemző ez, ezér nehéz i megrgdni. A poroli leheőégek é infrrukúr bizoí helyi zinen vlóul meg, ngybn függ z egyeem porér felelő menedzmenjéől. Az egyeemik/főikolok eeében nem porol, illeve fiziki inkivi inkbb z egyéni dönéeknek közönheő, ln épp z ilyen hozzll, iűdö legnehezebb megvlozni. Ez zér i ngy problém, mer egyréz z egyeemik/főikolok vizonylg mgbb rdlmi uzbn vnnk, vgy leglbbi leznek mind gzdgi, mind kulurli őké ekinve, min filok öbbége (Földei Szbó 2010: 50), mréz felőok bizoíj vlózínűleg uoljr rendzere óri é órn kívüli porol leheőégeke, mielő munkerő-picr lépnek. Ugynkkor z i meg kell jegyezni, hogy felőok expnziójvl 5 A porol cökkenéének endencii kéőbb rézleeen kifejem iziki dok bemuvl. 11

14 zmo olyn hllgó i bekerül z egyeemekre/főikolkr, kik lcony rdlmi hérrel jellemezheők, é korbbn nem vol leheőégük porolni. Az egyeemnek ilyen zemponból egyenlőíő h vn (Fbri 2002: 164), hizen zmln leheőége bizoí porolr megfizeheő ron (h problém gzdgi oldl nézzük), zmo rendezvénnyel, progrmml hívj fel figyelme rendzere eedzé fonogr (ezzel cökkenve kulurli hrnyok). Ezek lpjn még úlyobb vlik z problém, hogy hllgók zubjekív dönéük lpjn nem élnek z egyeem ll nyújo leheőégekkel. Tvolmrduk özekpcolódik fogyzói rdlom jogivl. Fogyzi cikkén, zolglkén dódik el porol, de még poreredmények, ő porolók i. Ugynkkor ez kéoldlú folym: fogyzó leheőége kp, hogy kínlból vlzon, é hogy ő döne el, zerené-e fogyzni poro, porzolglok vgy em. Az egyeemik modernizció é individulizció vilgbn egyedül hozzk meg döné: zerenének-e élni z egyeem nyújo poroli leheőégekkel, vgy em. 6 Mik oldlról pedig kérdé, hogy ezeke mindenki igénybe udj-e venni, vgy em. Mindezek rdlmi ényezők indokol eznek egy olyn vizglo, mely porol zerepére, helyére, jelenőégére irnyul hllgók körében, é felrj zok ényezőke, melyek meghrozzk poroli zokok, közük z i, hogy vlki egylln porol-e vgy em. E problémk vizgl űzem ki célul egy jo ifjúgi réeg: Prium felőoki inézményeinek hllgói körében. 7 6 Előorbn zokr leheőégekre kell gondolni, melyek fizee zolglkén veheők igénybe. 7 Br érég hllgói főikolok é egyeemik i képezik, z egyzerűég kedvéér ovbbikbn egyeemiknk fogom nevezni z llm vizgl lnyok. 12

15 A ém relevncij A poroli zokok kunk léjogoulg é relevncij mindenekelő porol jellemformló zerepe bizonyíj, mely enevelé é por érékközveíő hin kerezül érvényeül. A közveíe érékek közül z egézégügyi, fiziológii, jellemformló é humnzocilizció, illeve érzelmeke kelő é fezülége oldó érékeke kell hngúlyozni (Ivnfi 2005). A legngyobb problém z jeleni, hogy porol egyre inkbb kizorul mgyrok, ezen beül filok éleéből, helyére olyn, főleg inkív zórkozi, kikpcolódi é zbdidő-elöléi zokok é evékenyégek lépnek (inerneezé, v-nézé), melyek nem képeek kielégíeni z egyén fiziki zükégleei. Gldi (2004) KSH időmérleg-vizgliból zrmzó dok elemzée orn z z eredmény kp, hogy v-nézé rny 1963 ó folymon nő, nőknél 1983-bn, férfiknl 1993-bn elére z öze öbbi zbdidő evékenyég együe rny. Megllpío, hogy z kív zbdidő evékenyégek (min porol) végzéére fordío idő cökkenée előorbn v-nézére fordío idő megnövekedéére vezeheő viz. A KSH közöi, éveek körében végze időmérlegvizglbn i érvényeülni lzik z rend, mizerin v-nézére é inerneezére fordío idő növekedéével porolr/élr fordío npi időmennyiég cökken (19-ről 15 percre), z e evékenyégeke végzők rny i mindöze 16 zzlék (KSH 2011). Tovbbi negívum, hogy 1975 é 2005 közö rendzereen poroló 7 14 éveek rny 31 zzlékról nyolc zzlékr cökken, miközben z élemód egyéb ényezői kedvezőlen irnybn vlozk (Frenkl e l. 2010). 8 M EU- gllmokhoz vizonyív Mgyrorzgon lényegeen lconybb rendzereen poroló15 29 éve filok rny (kb. egyhrmduk porol). Az özlkog 69 zzlék oh nem log porrendezvény é nem porol, miközben Hollndibn, Frnciorzgbn, Anglibn 60 zzlék fölö vn rendzereen porolók rny, Dnibn ez 80, Finnorzgbn é Svédorzgbn pedig 90 zzlék elje lkog körében. Megdöbbenő, hogy nlunk z évized elején filoknk mindöze 5,5 zzlék porol inézménye kereek közö, z évized végére mr ck 1,6 zzlékuk (Perényi 2011: ; 2013; Neulinger 2008: 13). Az Eurobromeer di lpjn mgyr lkog 53 zzlék (!) oh nem porol, 8 Ilyen negív ényező z élemódbn z egézégelen, klóridú pllkoz, évézére, zmíógép-hznlr fordío időmennyiég (zz z inkivi) növekedée b. 13

16 rendzereen mindöze kilenc zzlék, heene leglbb egyzer pedig 23 zzlék (Eurobromeer 2010). Különöen ngy problém okoz 18 év feleiek porol: egyréz verenyporolók vlz elé kerülnek, hogy porol vlzk-e vgy felkézülé civil élere ( diplom megzerzée ll), mréz kedvezőlenek zervezei leheőégek i: klubok ngy réze mgr mrd, megfelelő finnzíroz nélkül működik, így nem képe bizoíni megfelelő fizeé porolói zmr (Bc 2011: 21 22). Emelle z i lhjuk, hogy z ikolkbn m mr nem rozik enevelé legkedvelebb órk közé, holo gyerekek elemi zükéglee mozg. Szembeülheünk nrok vizfogo zerepvlllvl ei neveléel kpcolbn, ebben vlózínűleg pedgógii hinyogok i zerepe jznk (Gombocz 2006). Mindez pedig hozúvon népegézégügyi zemponból i úlyo kövekezményekkel jr. Tudjuk, hogy mgyr lkog roz egézégi llpo öbbek közö inkív élemódj okozz, é hogy ok beegégben z orzg vezeő helyen vn (Gl 2008: 14). Úgy vélem, z egyeemik körében végze kuom öbb zemponból i újzerűnek zmí. Egyréz öbbféle elmélei megközelíére é öbb udomnyerüle (ifjúgzociológi, porzociológi, nevelézociológi) eredményeire mzkodom kui kérdéeim megvlzolbn. Mréz z llm végze empiriku kuok rlmi é módzerni zemponból i újzerűnek zmínk. Az eddigi, poroll kpcolo mgyrorzgi kuok vgy elje lkogo érinő epidemiológii vizglok volk (példul OLEF-, Hungroudy-vizglok), vgy filok ngy korcoporjr fókuzlk (példul Ifjúg ), vgy pedig kimondon inédzerekre min pecili, vezélyezee helyzeben lévő korcoporr irnyulk (l. Pikó é munkri kui). Az egyeemi hllgók egézége nem ekinheő z epidemiológi kiemel érdeklődéi erüleének (Berók e l. 2011: 241). A nemzeközi előorbn ngolzz zkirodlombn gykori felőoki por é porolók vizgl (főkén porol kpcol m egézégmgrokkl, h hllgók jólléének különböző dimenzióir), de lig llunk közük oly, mely nem porolr kerei vlz. Ennek herében z llh, hogy z ngolzz kmpuzokon dikéle zerve rézé képezi porol, így lig vnnk olyn dikok, kik vlmilyen formbn é rendzereéggel ne porolnnk. Az llm végze kubn z egyik fő kérdé éppen z, hogy milyen ényezők llnk nem poroló egyeemik mgrnk herében. 14

17 Az egyeemi élezkz jövőre vló felkézülé egyik mérföldköve, méghozz olyn inézményi, képzéi kereek közö, melyeknek mrkn öréneiégük vn. Az egyeem egy jo kivilg, rdlmi lrendzer, melyben folymon zjlik hllgók zocilizciój. Olyn korri (példul porolói) coporok formlódnk i, melyek evékenyégükkel, bennük é közöük zjló inerkciókkl folymon lkíjk z egyeemi kulúr. Az egyeemi rdlmi copor mindó zerepénél fogv rdlomformló ényező (Szbó I. 2012: 14 18). Így pecili coporjink, evékenyégeiknek, mgruknk é vielkedéi formiknk vizgl özrdlmi zinen i relevn informciókhoz juj kuók é felőok-poliik érine zereplői. Meggyőződéem, hogy hznk poréleének felemelkedéében i ngy zerepe jzhn felőok, hizen éve filok zzlék vez réz egyeemi/főikoli nulmnyokbn. Azonbn llnogbn elmondhó, hogy egyre inkbb hérbe zorul porol hllgók éleében. A HÖOK hllgókr vonkozó orzgo reprezenív ku jól muj ez: hllgók minegy fele porol középikol korbn, zonbn ez z rny 37 zzlékr cökken z egyeemi/főikoli nulmnyok megkezdéével (Pog 2012). A porléeíményeke i hgyjk leromlni vgy bérbe djk őke, nervekből egyre inkbb kizorul enevelé, verenyporr lig ldoznk. A korbbi porolók egyre inkbb elvolodnk poról, hizen z egyeemen belül ninc leheőég z élpor folyr, klubok időbeozvl pedig nehezen lehe özeegyezeni z egyeemi köelezeégeke, vgy egyeneen képelenég (Bc 2011: 21). Mindeközben o ll zemünk elő kiűnő meriki péld, hol i por z egyeemi éle é kulúr réze, z kdémii zínvonl melle z egyeemi reprezenció kiemel zínere. Az kdémii ud d melle z inézmények egyenrngú é kiemelkedő célj ei nevelé különböző formink mog (Leopold 2008: 48). Éppen ezér űzem ki célul, hogy megvizgljm: milyen rdlmi ényezők jznk zerepe hllgók poroli zokibn, hogy por milyen hl bír z éleükre, jólléükre é eredményeégükre, ugyni ezek lpjn megfelelő jvlok lehe megfoglmzni z inézmények poréleének irnyíói zmr. A Debreceni Egyeemen működő kuóközponunkbn, Felőoki Kuó é Fejlező Közponbn (CHERD-H), 9 illeve z Ifjúgzociológii Műhely kereében mr öbb min egy évizede vizgljuk priumi régió, illeve Debreceni Egyeem hllgói 9 Tovbbi informciók: hp://cherd.unideb.hu/honlp/ 15

18 reprezenív kérdőíve felméréekkel (Regionli Egyeem ku, TERD, 10 Cmpu-lé ku 11 ). Ezekben kuokbn külön hngúly fekeünk hllgók élemódjnk, ezen belül zbdidő evékenyégeik felérképezéére (példul Boci 2010; 2012; 2013; Murnyi, Mron 2012). Ugynkkor eddig cupn egy-ké kérdé erejéig fogllkozk hllgók poroli zokivl, így nem vol még olyn elemzé, melyben poroll kpcolbn fele kérdéekből egyzerre öbbe i figyelembe veek voln (Kovc K. 2011; 2012). A priumi régióbn végze leguóbbi kuunkbn (HERD) 12 leheőégem nyíl rr, hogy öbb zemponból i megvizgljm régióbn élő hllgók poroli zoki: gykorig, formj, módj, porl kpcolo iűdöke. A ovbbikbn e ku eredményei fogom bemuni. Az érelmezé elmélei okzínűége é z egyeemik poroli zokink rézlee felr melle ku ovbbi különlegeége z földrjzi hely, hol felméré kézíeük, zz Prium. Ez örénelmileg együvé rozó érég ugyni hrom orzg Mgyrorzg, Romni é Ukrjn hri menén helyezkedik el, hrom rendzervló orzgo é rdlm kö öze, melyek közül keő (Mgyrorzg é Romni) z Európi Unió gj. A krplji é z ézk-erdélyi zegmenekben ugynkkor jelenő zmú mgyrg él, mi zinén erő kpoc hrom réz közö. A érég felőoki inézményei vizgló kui eredmények rvilgíok rr, hogy hllgók Priumbn regionli özehonlíbn i hrnyobb helyzeűek (Puzi 2010: 73). Az ilyen, hrokon nyúló, ugynkkor hr meni régiókbn végze kuok egíenek felrni közö rdlmi-gzdgi problémk, öbbek közö z egézéghez kpcolódó mgrformkbn lévő egyenlőlenégeke i (Nédó, Pulik 2012). Éppen ezér romnii é mgyrorzgi hllgók poroli zokink özehonlí jo é fono peku kuomnk. Ilyen ípuú özehonlí ebben régióbn még nem publiklk, így z ebből zrmzó eredmények felhznlhóg ngy érékkel bír. 10 A hrmdfokú képzé zerepe regionli lkulbn (OTKA T ku), Kuvezeő: Kozm Tm. 11 Cmpu-lé Debreceni Egyeemen. Coporok, coporhrok, coporkulúrk (OTKA K zmú ku), A ku vezeője Szbó Ildikó. Tovbbi informciók: cmpule.unideb.hu. 12 Higher Educion for Socil Coheion Cooperive Reerch nd Developmen in Cro-border Are (HURO/0901/253/2.2.2.) című kui projek ( ). A ku vezeője: Kozm Tm. 16

19 Miér fono z egyeemik pzichiki, fiziki, menli jólléének vizgl porolhoz kpcolódón? Mindenekelő zér, mer z egyeemi élezkz nulmnyok megkezdée, z ezzel jró új éleform, eeenkén cldól vló elzkd, null jró nehézégek, megélheéi gondok é m, z egyéni élee érinő problémk mi z egyik legrezeebb időzk lehe z egyén éleében. A nem megfelelő rezkezelé pedig özekpcolódh negív megküzdéi régikkl (lkoholfogyz, dohnyz, ékezéi zvrok). A ngyfokú rez deprezió üneek ngyobb előfordulvl jrh együ (Blnd e l. 2012), mely pzichozomiku üneeke okozh cökkenve z egyén menli, pzichiki, fiziki, zocili jólléé. Korbbi kui eredmények i felhívjk figyelme debreceni egyeemik menli uznk jogir. Murnyi (2010) ku zerin z egyeemi vlzdók minegy fele éreze mg lehngolnk/kedvelennek, vol nuli nehézége, illeve problém okozo neki fezülég/zorongérzé kérdezé elői hrom hónpbn. Minden hrmdik hllgó érzékel élevezeéi, önérékeléi é prkpcoli problémk, mgnyo vol é unkozo. Noh z egyeemik közö ngyobb nemdohnyzók é rendzereen lkohol nem fogyzók rny i, 13 ugynkkor ggzó, hogy körükben kézer nnyin küzdenek kóro mérékű pziché rezel, zz menli egézégi llpouk lényegeen rozbb, min velük egykorú lgpopulciónk (Verené Blji 2010). E problémk leküzdééhez zükége olyn ényezők felku, melyek védő- é mogó funkciókén zolglnk fen bemuo problémk ellen, hozzjrulnk hllgók jóllééhez. Ilyen védőfkor lehe porol i (Pikó, Kereze 2007), melye én mogófkorkén i vizglni zerenék. A felőoki pornk különö jelenőége bbn vn, hogy öbbé-kevébé mene z olimpikr é profi porokr jellemző profiorienlgól, rdicionli porérékek nem vezek ki belőle. 14 Az egyeemi por é perze, z egyeem környezeében lévő egyéb porklubok, egyeüleek i leheőége bizoí fizikilg kív hllgók zmr zocilizlódni z egézége élemódr. A különböző 13 Kérdé, hogy mi runk rendzere lkoholfogyznk. 14 Meg kell jegyezni, hogy ez érégenkén é inézményenkén vlozó. Az USA-bn példul z egyeemi porrdíciók megleheően különböznek mi érégünkre jellemző felőoki inézményekéől, léezik z egyeemi pornk egy mrknn profiorienl zinje i, mely épp olyn jellemzőkkel bír, min profi porok ( bigmoney collegie por (Uphegrove e l. 1999), revenue por (Mloney, McCormick 1993). 17

20 porevékenyégek hozzjrulnk z önmegvlóíhoz, egíenek inegrlódni különböző közöégekbe, illeve rdlomb. Tovbb leheőége nyújnk megnulni é begykorolni olyn érékeke, melyek hozzjrulnk hhoz, hogy filok egyrn hely udjnk llni porolókén é felelőégelje llmpolgrokkén (Földeiné Szbó 2005: ). A ku célj é elmélei modellje Ahhoz, hogy megimerjük zok ényezőke, melyek moivljk jelenleg porolók rendzere emozgr, fel kell érképeznünk porol gykorig, formj, por irni iűdök, porg ípu (közöégi vgy individuli jellege) lpjn poroli zokok, ezek lpjn pedig hllgói coporok kell elkülöníenünk. A különböző zocio-kulurli jellemzőkkel leírhó coporok gji zmr vlózínűíheően m-m porevékenyégek vonzók. Az i zereném z lklmzo rdlomudomnyi módzerek egíégével bizonyíni, hogy mr poroló hllgók egézégére, jólléére, eredményeégére poziív hl vn porol zocilizcióbn beölö zerepe révén. Bízom benne, hogy z eredmények imereében z egyeem poréleének meghrozó zereplői olyn megoldi régik udnk mjd kidolgozni, melyek öbb egyeemi zmr ennék vonzóv rendzere porol. A ku célji eh kövekezők. Egyréz fogó helyzekép felrjzol debreceni egyeemik porolhoz vló vizonyról: (1) felérképezni debreceni egyeemik poroli zoki, coporok lkoni ezek lpjn; (2) felrni coporok jellemzői é (3) megvizglni zocio-kulurli, r jellemzőike, coporok közöi különbégeke. Mréz zereném felrni, hogy porol mi jelen hllgói jóllé é z eredményeég zemponjból: (4) A poziív nevelézociológii megközelíé lpul véve z nézem meg, hogy porolnk milyen h vn hllgói jóllére. Hogyn jrul hozz mogó fkorkén olyn indikorokhoz, min hllgók zubjekív jóllée (boldogguk é z éleükkel vló elégedeégük minél mgbb zinje)? Milyen zerepe vn z egézég önérékeléében é rezilienci kilkulbn (egyfj ellenlló- é lklmzkodóképeégben megvlozo körülményekhez, kiemelkedő nulmnyi eljeímény hrnyok ellenére)? Megvizglom ovbb, hogy bizonyo poroli zokok védőfkorkén funkcionlnk-e dohnyzl vgy z lkohol- é drogfogyzl, illeve menli problémkkl zemben. Érelmezéemben e zokok kerülée nem 18

21 cupn z egézég-mgrl függ öze, hnem prokripív normköveő vielkedékén nem nulmnyi eredményeégnek i ekinheő (Puzi 2004: 254). (5) Úgy gondolom, hogy porol olyn érékekkel bír, melyek egíégével z egyeemik jobbn eljeíenek z éle m erüleein i: nulbn nulmnyi ikerek eléréében (elköeleződé nulmnyok bejeze irn, nulmnyi cél mellei ngyobb kir, inenzívebb órlog, nulmnyokhoz kpcolódó munk, öbb ikere vizg). Inkbb jellemző rjuk munk irni elköeleződé, z inézmény eiki normihoz közelíő munkvégzé, ovbbi nulmnyok, élerégi é jövőkép ervezée. Érelmezéemben z eredményeég gbb foglom, min egyzerűen nulmnyokkl é jövőképpel kpcolo muók özeége. Az eredményeéghez orolom nulmnyi normkhoz vló hozzll, zubjekív érékelé rról, hogy nulmnyok orn fejlődé pzlnk-e hllgók. Ebből kiindulv fononk rom megvizglni, hogy eredményeebbek-e fen vzol erüleeken rendzereen porolók, min zok, kik nem porolnk. Az feléelezem, hogy porolókon belül i különbége llunk vereny-, zbdidő- é z lklmi porolók közö e erüleeke ekinve. E kérdéek megvlzolhoz egy, rdlomudomnyokbn kevébé elerjed prdigm lklmzok, melye poziív rdlomudomnyi megközelíének nevezünk (Pikó 2004). E prdigm poziív pzichológiból ered, Cíkzenmihlyi é Seligmn (2000) nevéhez kpcolódik, ennek lpjn elemzéem poziív nevelézociológii megközelíéen lpul. Olyn rdlmi ényezők, védőfkorok felku űzöm ki célul, melyek hozzjrulnk z egyének jóllééhez. 15 A porol i egyréz ilyen védőfkornk ekinem, de úllépve prdigm egézégudomnyi megközelíéén, nem ck z zereném megvizglni, hogy nevelő, zemélyiégfejlező h révén véd-e porol z egézégrizikómgrokól (dohnyz, lkoholfogyz, droghznl) é menli problémkól. Arr i kívnci vgyok, hogyn jrul hozz z egézég önérékelééhez, m jóllé-indikorokhoz (min rezilienci), zubjekív jólléhez, mindezek révén hllgói jólléhez. Az i megvizglom ovbb, hogy mindezek ényezők poziív hl vnnk-e hllgók nulmnyi eredményeégére, ezér porol é z előbb felorol közveíő mechnizmuok eredményeégre gykorol h egyformn mérni zereném. Mivel ezek vizgl lpjn 15 Ez nem jeleni z, hogy kriiki iűd nem kp zerepe z érekezében: ez leginkbb zkirodlom-feldolgozbn é z elméleek bemunl jelenik meg. 19

22 úllépek porol egézégre é kro egézég-mgrokr gykorol hnk vizgln, hllgók jólléén úl nulmnyi eredményeégre gykorol h i megnézem, porol mogó fkornk ekinem. Mindemelle fono lezögezni, hogy nevelézociológii megközelíéű kuról lévén zó, porol é hllgói jóllé (melynek indikori z egézég percepciój, rezilienci é zubjekív jóllé) eredményeégre vonkozó hi melle nem hgyhom figyelmen kívül hgyomnyo zocio-demogrfii, zociokulurli ényezők hink vizgl em. A felorol vlozók közöi feléeleze özefüggéeke kövekező modell brzolj (1. br): A környeze porol Miliő Trdlmi hér vlozók Sporoli zokok Rezilienci Egézég percepciój Szubjekív jóllé Tnulmnyi eredményeég 1. br: A kui kérdéek lpjn felllío ezelni kívn modell Elemzéemben HERD-ku kérdőíve felmérééből kézül dbzi hznlm fel. A CHERD kuócopor gjivl közöen kidolgozo kérdőíveke kérdezőbizo jelenléében 2012 mrciu é júniu közö ölöék ki hllgók Prium felőoki inézményeiben. Az ukrn min ki zm é orzíó h mi kihgym z elemzéből, így min végő elemzm 2619 fő A ku módzerni herének bővebb bemur A ku minj é z dfelvéel módzerei című fejezeben kerül or. 20

23 A hllgói porol foglm é megjelenéi formi Huizingól kezdve z Európi Spor Chr lérejöéig ngyon okféle definíció foglmzk meg porol lényegének megrgdr. Min hogy rdlom egéze i időről időre megújul, úgy ennek lrendzerekén por i: bizonyo elemek elűnnek belőle, mok hngúlyobb vlnk benne. Nem honlíhjuk z ókori görög jékok zmi, melyek közö volk olynok i, melyek néh hllll végződek, mi, olykor z üzlei éle ll erően ző profi porgkhoz. Mindenképpen ki kell hngúlyoznunk, hogy m mr porol nem egyzerűen zbdidő-elölé egy (kív) formj, hnem z élemód rézekén vgy éppen profi porolók eeében kereő evékenyégkén hl vn rdlmi ur. Így porol formj, helyzíne, bizonyo eeekben egyenlőíő vgy éppen egyenlőlenégeke újrermelő h befolyolj z egyén rdlombn elfogll pozíciój, ennek kövekezében z egéz rdlmi rukúr. () A porol min iprg. M mr egyeneen poriprról bezélheünk, mely zerve rézé képezi zórkozó iprnk. Br hznkbn kevébé, de zmo orzgbn porol jól jövedelmező iprg, hlm gzdgi jelenőége vn jelenő mérékű bevéelek mi. Órii ömegek veznek réz benne, hznlv különböző fizeő porzolglok (finezermek, wellne közponok, porcenrumok, uzodk log orn), nézik poreeményeke különböző v-közveíéek formjbn vgy poreeményeken vló zemélye rézvéel orn zurkolókén. A különböző neve cégek hlm özegeke fizenek zér, hogy nevük é mrkjelzéük megjelenjen egy-egy porrendezvényen. 17 A megnövekede zbdidő é megvlozo élemód mi megnő kerele poroli leheőégek irn, pico nyújv porzolglok előllíó vlllkozoknk, porezközöke gyró é porurizmubn érdekel vlllok zmr (Andr 2003: 16). Az USA-bn z egyeemi verenypor i honló iprgkén működik: felőoki inézmények verengenek egy-egy kiemelkedő élporolóér, főleg legnézeebb porgkbn (korlbd, meriki fubll, jégkorong), mecceke pedig legngyobb médiumok közveíik öbb zzezer néző é rjongó elő. Az egye cpoknk órii bevéeleik vnnk zponzorok 17 Jó péld erre z NFL (Nionl Foobll Legue) zezonjnk dönője, melye februr 2-n rendezek MeLife Sdionbn. Ennek v-közveíéében ugyni egy modpercnyi reklmidőér minegy 30 millió F-nyi dollr kelle fizeni. 21

24 mognk, reklmoknk é közveíéeknek közönheően. Hznkr zonbn ez egylln nem jellemző z élpor eeében em (kivéel ln profi lbdrúg képez), de felőoki bjnokgok, porrendezvények em kpnk ngy nyilvnogo, porolók, cpok, edzők é zkemberek pedig nem profilnk z egyeemi élporból. (b) A porol min jék. Huizing (1995) jék foglm helyezi középponb z ember éleében, ennek megfelelően poroló i jzik mérkőzé közben. Ugynkkor verenyközponúgo zndékon kihgyj elemzééből, mi pedig mok zerin épp megkülönbözei jéko porolól. Szerine porol olyn fiziki kivi, mely nem kpcolódh nygi érdekhez. Cilloi újrdefinil Huizing meghroz, zerine ugyni jék olyn evékenyég, mely zbd, bizonyln, nem produkív é zblyok ll vezérel (Clloi 1961, idézi Loy 1974). Loy (1974) zerin porok z különbözei meg verenyjékokól, hogy z előbbiekre jellemző fiziki kivlóg demonrl zz fiziki jrgok é kivlógok lklmz z ellenfél legyőzéére. Tovbbi különbég, hogy míg verenyjék orn felek ponn módon vlzódnk ki, jék végezével fel i bomlik cp, ddig porokbn küzdő coporok llbn megfonoln vlogjk, így egy bil zerveze jön lére, hol zerepdifferencilód mgbb fokú. A hllgók eeében porol jék funkciój leginkbb zbdidő kív elöléében, nul frdlmink kipihenéében jelenik meg. (c) A porol min rekreció evékenyég. Az uóbbi időben inkbb porol egézégmegőrző é rekreció wellne, finez funkciój kerül előérbe lényegének megfoglmzbn i, zonbn egyre hngúlyobb verenypor é ömeg/zbdidő/rekreció porol, illeve por for ll koncepció közö meghúzódó örévonl. A rekreció porevékenyég z kulcfoglom, mely legközelebb ll hhoz porkoncepcióhoz, melye én i vizglni zerenék. Ennek lényege, hogy evékenyég legfonobb célj z egézég megőrzée, fejlezée, ei-lelki jóllé megeremée, zonbn elemzéeimben ermézeeen nem hgyhom figyelmen kívül verenyporol em, így egyrn vizglni zereném rekreció evékenyégkén végző zbdidő- é z egyeemi verenyporolók i. Ugynkkor rekreció porol nnyibn különbözik z llno mozgo rekrecióól, hogy porevékenyége meghrozo zblyok zerin kell végrehjni megfelelő h elérée érdekében (példul mindennpo gylogl nem por, h nem gylogl min por zblyi zerin végzik, ugynkkor mozgo rekreció, hizen fokozhj z erőnlée, jvíj légzé, kondíció, vérkeringé). 22

25 Ugynkkor különbég vn rekreció célll végze porevékenyég é verenypor közö i: z előbbinek nem célj z öröklö uljdongok fejlezée végő hrig mximli eljeímény elérée érdekében, hnem z egézége llpo, kikpcolód é jó közérze elérée (Friz e l. 2007: 55). Ngy Péer (1996 idézi Szbó Á. 2009: 6) i kiemeli vereny zerepé (melynek Loy porkoncepciój lpjn rézei zblyok) por definilbn: zerine porol olyn zbdidő evékenyég, melynek legfonobb eleme fiziki kivi, mozg, erőkifejé, ugynkkor hozzrozik verengé i. Az Európi Spor Chr megfoglmz zerin por minden olyn fiziki evékenyég, melynek célj eeenkén vgy zerveze formbn fiziki é zellemi erőnlé kifejezée vgy fejlezée, rdlmi kpcolok fejlezée, vgy különböző zinű verenyeken eredmények elérée (Európi Spor Chr é Spor Eiki Kódexe 2001: 6). Az európi Spor for All Chrer zerin por mindenféle fiziki kivi mgb foglló, zerveze, vgy kevébé zerveze kereek közö, fiziki é menli llpoo, vlmin r kpcolok jví céljból űzö zbdidő evékenyég (Dóczy 2008: 93). Kuom orn porevékenyég leggbbn hznl érelmezéé hznlm nnk definilr, hogy ki ekinek porolónk hllgók körében. Az Európi Spor Chr meghrozból indulm ki. Ennek megfelelően minden olyn fiziki kivi porolnk ekineem, mi dikok menli é fiziki llpo, vlmin r kpcolok jví céljból űznek zbdidő elölékén vgy kr verenyzinen. A rekreció porevékenyég definíciójból kiindulv ck olyn evékenyégeke ekineem porolnk, melyeke meghrozo zblyok zerin hjnk végre, így példul közlekedéi célll végze gylogl, biciklizé vgy kerézkedé nem ekineem porolnk. Emelle zonbn ennél i fonobbnk rom, hogy hllgók mi rnk porolnk, min hogy z do porg zblyi zerin végezzék z do evékenyége. H eedzé céljvl végzik z do, vló mozgl jró fiziki evékenyége (pl. é, kerékproz vgy éppen nc), j zubjekív érékeléük lpjn porolnk ekinheő, kkor vizglbn ez én i elfogdm porolnk. Ck vló fiziki kivi igénylő evékenyége nevezem porolnk (eh z olyn jékok, melyek br zellemi munk igényelnek, vgy éppen fejlezik r kpcolok, min r jékok, kk, dr, bilird, cocó, kry, zmíógépe porjékok, nem veem figyelembe). A porol foglmól elvlzhln eedzé é fiziki kivi, melyek jelenée nem m, min zerveze olyn zblyzerű megerhelée, 23

26 mely fokozz z llóképeége é z erőnlée (Ángyn 2006). Ezek nem jelenenek felélenül porol, inkbb ck ennek rézé képezik, mennyiben megerhelé bizonyo por zblyink megfelelően örénik. A eedzé, fiziki kivi foglmkon vlmilyen porg zblyink megfelelő zblyo fiziki megerhelé érek, így porol zinonimjkén fogom lklmzni ezeke kifejezéeke. Nekem i zembe kelle néznem zzl, hogy z élpor é zbdidőpor közö egyre erőebb hrvonl. Mivel z élporolók éleében evékenyégek gerincé ezi ki porol, ő bizonyo eeekben ez munkjuk, nygi helyzeüke, illeve rdlombn elfogll helyüke i mg porol hrozz meg. Az ő poroli zokik melyeknek ngyon fono eleme npi kr öbbzöri edzé i nem honlíhjuk öze zokéivl, kik cupn kedveléből vgy rekreció mi mozognk rendzereen. Ezér rom fononk, hogy ne cupn porol gykorig lpjn egyek különbége hllgók közö, hnem poroli formk, pormoivciók, egyéb vlozók i figyelembe véve hozzk lére poroli zokok menén elkülönülő hllgói coporok. Profi porolókról egyébkén em bezélheünk z llm vizgl hllgók körében (cupn egy-ké kivéellel), hizen éleük fő evékenyégé nulmnyok foly ezi ki, emelle porolnk verenyzerűen. Kérdékén merül fel, hogy milyen gykorigo ekinünk rendzerenek: milyen gykrn kell porolni (é mennyi) hhoz, hogy meg udjuk őrizni egézégünke, fejlődjön kondíciónk, fiégi llpounk, mozg jóékony hl legyen menli egézégünkre i. Ezzel kpcolbn különböző megközelíéek é llponok olvhók zkirodlombn. Nehéz olyn módzer llni, mely egyrn megfelel z érvényeég é megbízhóg kriériumink, ugynkkor nem úl kölége é időigénye. 18 A porolr vonkozó kuok legelerjedebb módzere kérdőíve vizgl, melynek 18 A klorimeri vizglok br kölégeek, nem végezheőek el ngy minn, de mindenképpen megfelelnek z elő ké kriériumnk (Pikó, Kereze 2007: 50). Ennek orn e biológii, fiziológii érékei, vlozi mérik bizonyo fiziki kivi hr. Az ilyen módzerrel végze kuok lpjn hei hromzor perce inenzív dinmiku mozg jnlnk. A mximli pulzuzm 220 élekor X 0,7 legyen, munkpulzu pedig ennek 80 zzlék érje el. Állno jnlkén legöbb felnő zmr hei percig ró, kj- égeő fiziki kivi foglmz meg (ennek ermézeeen nemck porevékenyége, pormozg kell rlmzni) (Brn 2012: 41). Egy mik jnl zerin heene leglbb ö npon, lklmnkén min. fél órn kell közepe inenziú fiziki kivi végezni (példul ohoni orn). H inenzívebb mozg végez, kkor z kivlj kiebb inenziú: példul hei hromzor 30 perce gylogl, illeve 20 perce kocog jvol (Hkell 2007 idézi Lénr 2012: 141). 24

27 orn rr kérik meg vlzdó, jelölje meg, hogy egy bizonyo időzkzbn mi é milyen gykrn porol. Termézeeen ennek i vnnk hrnyi (vlzhiny, nem jól emlékzik viz vlzdó, így orzul z eredmény), de ez módzer lklmzhó ngyobb, reprezenív minn, így kövekezeni lehe z eredmények lpjn elje populciór (Pikó, Kereze 2007: 51). Srong é munkri (2005) ilyen jellegű kui eredményei lpjn npi leglbb 60 perce élvezee, különböző formbn megvlóuló fiziki kivi jvolnk z ikolkorú filok zmr, hogy megfelelő h vlon ki ei, lelki egézégre é zemélyiég fejlődéére. Mindezek figyelembe véelével 2012-e kérdőívünkben kövekezőképpen foglmzuk meg porol gykorigr vonkozó kérdé: Az elmúl néhny hónpbn köelező enevelé kurzuon kívül milyen gykrn végezél olyn inenzív porevékenyége, mely leglbb 45 percig ro? (oh, évene egyzer-kézer, hvon egyzer-kézer, hvon öbbzör, heene egyzer-kézer, heene hromzor vgy öbbzör). A zkirodlomból kiindulv pedig ovbbikbn leglbb hei egyzeri porol ekinem rendzerenek. A porol ípui különböző dimenziók menén ozlyozhjuk, zonbn ípuok közö vnnk fedéek. Egy konkré definíció lérehoz z i nehezíi, hogy köznyelvben egyrn élnek régi (példul ömegpor) é z új (példul zbdidőpor) megnevezéek (Neulinger 2007). Az egyik legllnobb megkülönbözeé profezionli vgy él-/verenypor é z mőr vgy zbdidő-/ömegpor, illeve rekreció porol zévlz. A profi (hivo) é mőr (zbdidő) por megkülönbözeéének herében porevékenyég ll zerze jövedelemkülönbég, illeve poroló jogvizony ll (Andr 2003: 12), ez zonbn vizgl hllgói populcióbn nem relevn megközelíé, mivel min hogy z fenebb emlíeem zine lig llunk profizerzé céljból poroló hllgó körükben. A porol különböző formink meghroz zociológibn ezzel zemben inkbb rr fókuzl, hogy z egye poroli ípuok milyen zerepe ölenek be rdlombn, ezek hogyn lkulk különböző rdlomörénei eemények, vlozok hr, milyen zociokulurli különbégek vnnk z egye poroli form űzők vgy éppen nem űzők közö. Mi lehe z ok nnk, h vlki porol bizonyo ípu vlzj, vgy éppen nem z? Kuombn e kérdéeke zereném én i megvlzolni. A zbdidő, ömeg-, rekreció porol é por for ll koncepciók vizonylg egyérelműen elhrolódnk vereny/profi porolól bbn, hogy ezekben zine elje mérékben hérbe zorul 25

28 profizerzé, verenyzé. Sokzor zinonimkén hznljk ezeke, noh ngyon kici jelenékülönbégek vnnk közöük, ezeke nem lehe zono érelemben hznlni. Rézben z örénelmi konexu, melyben hznlok volk, rézben z nézőpon, melyből elemzik z do porevékenyége ( rézvevők zm, porol célj é időrlm) hrozz meg, hogy mikor, mely kifejezeé lehe hznlni. Az 50-e évek végéig előorbn ömegpor kifejezé hznlk, mjd 60- évekől inkbb zbdidőpor elnevezé vol elfogdo. A 90-e évekől vilgzere elerjed, mozglomm nő Spor for All foglomhznl erjed el, melye npjinkbn mgyroíok mindenki porj erminu (Földei Szbó 2009: 149). A zbdidőpor legzéleebben ve érelmezéé lklmzz Spor for All koncepció, mely Amerikból indul, lényege, hogy hrnyo rdlmi coporok zbdidejé megpróblj porolhoz é rekrecióhoz kpcolódó progrmokkl kiöleni nnk érdekében, hogy egy közöégbe inegrlj hrnyo helyzeű, kirekeze coporok gji (Hrgreve 1987). A Spor for All koncepciój hznkbn lezűkül olyn nem-inézménye, nem-zerveze porevékenyégekké é ohon végze gykorlokk, melyeke egyedül vgy informli kicoporokbn lehe végezni. Ugynkkor jo módon poregyeüleekben, inézményekben elje mérékben mőrkén (hobbiból, zbdidő-elölékén) végze porol i Spor for All egy igen fono erüleének ekinheő (Földei Szbó 2009: 150). Ebből kiindulv z mondhjuk, hogy ennek rézé képezi rekreció célll végze porevékenyég i. A rekreció porol legfonobb funkciój munk, felgyorul éle, modernizció, mozgzegény élemód rlmink ellenúlyoz (példul finez, úrz). Legfonobb jellemzője, hogy hinyzik belőle klziku por egyik legfonobb eleme, verenyzellem (Neulinger 2007). 19 A rekreció poevékenyég nem m, min z egézég megőrzée, fejlezée é jó közérze elérée érdekében, meghrozo zblyok zerin végrehjo porol (Friz e l. 2007: 55). A rekreció por minegy vlzkén jö lére civilizció rlmkr: leheőége d elmenekülni meerége vilgból ermézebe (Héjj 2006: 277), hizen ez z egyik leglklmbb hely rr, hogy elfeledkezzünk egy ki időre modern, rohnó, gépeíe, problémkkl é rezel eli vilg negívumiról. 19 Termézeeen eeenkén előfordul, hogy egy-egy rekreció porgbn vlmilyen zinű vereny rendeznek, de ezek eelegeek, okzor egy közöégen belül gok j zórkozuk céljból rendezik meg ezeke, özeégében zonbn rekreció célll végze porolbn lpveően nem jzik zerepe verenyzé. 26

29 Ennek egy jo formj képezik z exrém porok, melyek új mozgformk, új ezközöke é új érékeke képvielnek (példul gördezkz, nowbord, zikl-é hegymz, vdvízi evezé b.), egyfj izglm hoznk mindennpi élebe: küzdelme önmgunkkl é erméze erőivel (Rédei 2012: 116). Özeégében z mondhjuk, hogy Spor for All gyűjőfoglom rekreciór, porfejlezére, ömegpor rendezvényekre é kulurli rekreció evékenyégekre, melyek célj hzno zbdidő-elöléi leheőégek é egézégfejlező progrmok nyúj (Földei Szbó 2009: 150). A hllgók porolr vonkozón Spor for All minden olyn porevékenyége mgb fogll, mi dikok mindennpi é egyeemi nulmnyokhoz kpcolódó rez leküzdée, zbdidő hzno é kív elölée, egézégük megőrzée, r kpcolik jví céljból végeznek. A felőoki por helyzeének é zerepeinek vlozi A múlbn elkövee hibk vgy éppen helye dönéek meghrozzk jelenünke, okzor jövőnke i. Ezér fono megimernünk zok zemélyeke, eeményeke, jelenégeke, kik, illeve melyek kiemelkednek egy nemze öréneéből. Az imereek hozzjrulnk hhoz, hogy múlbeli hibk ne köveük el, egy-egy poziív eemény, zemély pedig minkén llh jelen é jövő generciói elő. A múl jelenben é jövőben meghozo dönéeknél z lernívk közöi eligzod irnyűjekén működik (Földe e l. 1989: 9). Ebben fejezeben rr ezek kíérlee, hogy bemum mgyr felőoki enevelé é por kilkul, legfonobb mérföldkövei é öréneé nnk érdekében, hogy megimerheük: honnn indul, hogyn vlozo, milyen rdlmi, gzdgi, poliiki, pedgógii ényezők hrozk meg fejlődéé, ezekben kik, milyen célll veek réz. Könyvem kereei nem ezik leheővé mgyr por múljnk rézleekbe menő imereéé, émm zemponjból egyréz z egyeemi por fejlődée, mréz közelmúlbn, hzi porbn bekövekeze vlozok relevnk, hizen e kereek közö zjlik z llm vizgl egyeemik porzocilizciój i. Előzör z egyeemi/főikoli pormozglom kilkul muom be hznkbn, hizen ez ll legközelebb kui émmhoz. Ez un kerül or mgyr por inézményrendzerében é fejlődéében z uóbbi időben bekövekeze vlozink, z e mögö meghúzódó rdlmi, gzdgi ényezők felvzolr. Célom, hogy meglljuk zok örénei ényezőke, melyek felőok porjnk fejlődéére, vlozir i befoly gykorolk. 27

30 A felőoki pormozglom nemzeközi é hzi endencii A főikoli é egyeemi pormozglom előzményei i modern por zülőhelyéhez, Anglihoz kpcolódnk. Az egyeemeken mr 19. zzd végéől folymon lklmzk enevelő nrok: előbb Oxfordbn é Cmbridge-ben, mjd Liverpoolbn é Edingburgh-bn. Oxford é Cmbridge egyeemein dikok porbeli veélkedéei mr korn elkezdődek. Az elő vereny 1827-ben rendezék krikeben, 1829-ben evezében, 1855 é 1900 közö pedig ovbbi húz porgbn rendezek különböző verenyeke (Kui 1994: 22 23). 20 Az elő vilgverenyek z években volk. A nemzeközi főikoli pormozglom zervezéé z 1919-ben meglkul Confédérion Inernionle de Éudin (CIE) porozly vlll mgr. Miun z USA, Angli é Olzorzg i belépe zervezebe, Prizbn egy Nemzeközi Egyeemi Sporkongrezu zervezek. I elhrozk, hogy kövekező évben Vróbn rendezik meg z elő főikoli vilgbjnokgo (FVB). I még ck léiki zmok zerepelek, de porgk zm folymon bővül, 1939-ben VII. FVB-n Moncóbn mr 10 porgbn verenyezek hllgók, közük nők i, mjd pedig éli jékokr i or kerül. A FVB-k hozzjrulk gzervezeek inegrlódhoz, így nemzeközi pormozglom fejlődééhez i. Némi huzvon un NOB i elimere CIE porozlynk evékenyégé é 1935-ben rendezvényei védnökége l helyeze (Kun 1998: ). Mgyrorzgon főikoli por vizonylg korn lkul ki, nnk ellenére, hogy öbb ényező i hrl ez ( félgyrmi függő helyze, Hbburgok kulúrpoliikj). Ebben öbb ényező i zerepe jzo: (1) ekulúr fejlődée özekpcolódo nemzei függelenégi mozglomml; (2) 19. zzdbn kilkul por 20 Az egyeemi por fejlődée hrom zkzr ozhó. Az elő zkz z elő ngy európi egyeemek meglkíhoz köődik: Prizbn, Bolognbn, Cmbridge-ben, Lizbonbn, Bécben jzok különféle jékok é porok dikok. A modik zkzbn ( 19. zzdól z I. vilghborúig) rendzere eedzé előbb bri középikolkbn, mjd pedig z egyeemeken vl mindennpi ok rézévé, özekpcolódo Couberin bró ll elindío olimpii mozglom mőr por míozvl. Ekkor indul meg z egyeemi por inézményeülée nemzei, regionli é lokli zinen. Az egyeemi porolók kezdeményezéére különböző zervezeek lkulk, melyek felőoki poro volk hivok irnyíni, verenyeke zervezni, ezekhez kpcolódón lefekeni zblyrendzereke. A hrmdik zkz leginkbb hllgói por gyor üemű erjedéével, nemzeközieedéével é por hivlo elfogdvl jellemezhejük. A por é különböző jékok hllgói éleílu é z egyeemi oki progrmok zerve rézévé vlk (Földeiné Szbó 2005: 348). 28

31 nemzei-polgri vonul, kezdeé vee ezzel prhuzmon munk pormozglom; (3) modern por belő rdlmi feléelei korn kilkulk. Az egyeemi poréle zerveze kereei Pzmny Péer Tudomnyegyeemen jöek lére Budpei Egyeemi Aléiki Club (BEAC) formjbn. 21 A vilgon z elők közö 1907-ben lpíok meg Mgyr Főikoli Sporzöveége (MFSSz). Az MFSSz fononk ro porgi zöveégek bjnokgin vló rézvéel, de emelle z i, hogy verenyzők j főikoljuk bjnokgin i réz vegyenek. A zöveégeknek zonbn folymon nygi nehézégekkel kelle küzdeniük: nem volk megfelelő edzéi feléelek, z egyeemek vezeői em nézék jól zemmel hllgók porol. Ennek kövekezményekén zzdforduló un hnyl kövekeze be z egyeemi é főikoli poregyeüleekben, ez z I. vilghború l ovbb fokozódo (Kui 1994: 33 41). Az MFSSz 1924-ben bekpcolódo z FVB-be. Br z elő vilgbjnokgon krck z nwerpeni olimpin min veze orzg nem vehee réz, de z 1926-bn rendezeen mr igen. Akrck z olimpikon, főikol vilgbjnokgokon i kiemelkedő eredményeke érek el porolóink bn z MFSSz felozl un (mivel nem vol hjlndó zöveég zó közponr vlozni) Mgyr Főikoli Sporegyeüléek Egyeülee (MFSE) vee feldi. Ezek közül i kiemelkede z 1935-ben Budpeen megrendeze VI. Nyri Főikoli Vilgbjnokg megzervezée: ehhez z llmól 65 ezer pengő mog kpo, melyből BEAC plyk korzerűíéé i fedezni udk. I kerül or nyió é zró rendezvényekre. A rendezvény fővédnöke Horhy Mikló kormnyzó vol, porolóink i i ngyon eredményeen zerepelek. 23 Ezen kívül még ké lklomml, 1949-ben é 1954-ben kp meg fővro főikoli vilgbjnokgok rendezéi jog. Az egyeemi é főikoli por irnyír kommuni rendzer új zervezeeke hozo lére: előbb MEFESZ porozly irnyío z egyeemi enevelé, mjd 1951-ben hozk lére z egyeemi poregyeüleeke özefogó Hld SE-. Az 56-o forrdlom un poliik KISZ-hez rozó Orzgo Ifjúgi é Sporbizog (ezen belül i z Egyeemi é Főikoli Spor Közpon) révén kívn mozglmi jellegűvé enni felőok eneveléé (Szikor 1997: ). Lérehozk z Egyeemi é Főikoli Spor 21 Azonbn legrégebbi egyeemi poregyeülenek Soproni Műegyeemi Aléik é Fubll Clubo (SMAFC) rjk, mely még npjinkbn i működik é 28 közö 19 rny-, 21 ezü- é 17 bronzérme zerze mgyr küldöég rny-, 13 ezü- é 20 bronzérme nyerek. 29

32 Közpono (EFSK) é z Egyeemi é Főikoli Spor Tnco (EFST). Előbbinek z egyeemi é főikoli poregyeüleek munkjnk özehngol, irnyí vol feld, uóbbink pedig mgyr egyeemi é főikoli poregyeüleek é porolók képvielee nemzeközi zinen. Fono feldul űzék ki porol okó-nevelő munkvl vló özehngol. Ekkoribn indul el jó nuló jó poroló mozglom. Az egyeemi enevelé rlmilg bővül, é zervezeileg megzilrdul. Az elő é modik évfolymon köelezővé eék hei kéór enevelé, zonbn ezeke legöbb eeben özevonv rok meg léeímények hiny, illeve voli elhelyezkedée mi. Az órk kínl i fejlődö: bevezeék zkoío eneveléi órk ( hllgók öbb porg közül vlzhk), mjd könnyíe é gyógyenevelé. A 70-e évekre z ddig igenck ln, de fejlődő főikoli pormozglom megorpn: nygi gondok mi orr zűnek meg zkozlyok, ck legngyobb inézmények udk lépé rni z élvonlll, de élporolói juok mr nem udk dni. Emi okn ikoln kívüli poregyeüleben folyk z edzéeke, így z egyeemi é főikoli egyeüleek nem udk komoly bzi kiépíeni (Földe e l. 1989: ). A por erüleén rendzervl ln legngyobb vezee főikoli é egyeemi por. A 70-e években megindul hnyl ovbb mélyül rendzervl un, z egyeemi por mind porpoliikbn, mind z egyeemeken mrginli helyzebe kerül. A ömege felőokbn hllgók hei egy lklomml örénő porolnk megzervezée i ngy problém okoz. Ugynkkor lnunk kell, hogy leheő legngyobb vlzéko igyekeznek hllgók elé rni, melyben egyre ngyobb zerepe kpnk finez é rekreció porgk. A felőoki por helyzee npjinkbn Az elmúl öbb min húz éve vizglv z llpíhjuk meg, hogy rendzervloz nem hoz meg zok rendzerzinű vlozok porbn, melyek zükégeek lennének porunk nyugi zinű fejleégének elérééhez. Termézeeen ez nem i lehe egyik npról mikr megoldni, hizen por minegy fél évzzd l egy mfj fejlődéi u jr be. Ugynkkor nem vlóulk meg zok reményeli vrkozok em, melyekben zkemberek bízk. Többégük zerin por nem ll meg helyé rendzervl ó. Mg porol, ezen belül z élpor i lulfinnzírozo erüle kölégveében, miközben öbb ízmillirdnyi vezeég ére z 30

33 inézményeke z inglnok, vgyonok jóvl éréküknél lconybb ron örénő eld mi. Az edzők rny 30 zzlékkl, z unpól korú porolóké 40 zzlékkl, zkozlyoké pedig zzlékkl cökken. A porol llmi mogog 0,3 zzléko em éri el, miközben z EU gllmink öbbégében z éve kölégveé öbb min egy zzlék ezi ki (Szegnerné 2011: ). Bkonyi zerin ennek herében z jz zerepe, hogy z llmml zemben civil porzervezeek nem udnk kibonkozni, így civil zfér nem ud érvényeülni porbn, ugynkkor porpoliiknk inc meghrozo koncepciój poliik porból vló kivonulvl kpcolbn. A poliik npjinkbn i mrkeingezközkén hznlj poro, főleg z élporo, előorbn z olimpii porgk é lbdrúg. A por é poliik jo vizony 90-e években leginkbb z érékmené é zinen r foglmivl lehe legjobbn jellemezni. A normívk hol ck gzdgi, hol poliiki okokból elveő porpoliik olyn zbdgo ereme porzervezeeknek, mely forrok hinybn kódol porpoliiknk vló kizolgloguk. A porvezeők z érékmené é zinen r jelzvk hngozvl pedig épp hhoz z llmhoz fordulk, mely rendzervl éveiben kivonulni lzo porból (leglbbi deklrciók zinjén). Miközben z llm folymon hngozj kivonul, komoly rdlmi, gzdgi é poliiki oki vnnk nnk, hogy ez mégem ehei meg (Bkonyi 2007: ). 24 E jelenégeke elemezve Földei Szbó Gyöngyi megllpío, hogy rendzervl uni mgyr poro úlpoliizlg, recenrlizció é pernlizmu jellemzi. A úlpoliizlgo jól muj, hogy z ezredforduló környékén z llmi kölégveéi mog igen mg vol, mgbb, min brmikor i zocili rendzer l é un, de ennek z eloz ck é kizrólg poliiki indokok hrozk meg. A recenrlizció ükrözi, hogy hbr félig civil, félig llmi porzervezeeknek vol joguk rr, hogy érvényeíék civil zervezeek véleményé működéükről, vlójbn poréle zervezéében é irnyíbn nem veék figyelembe véleményüke. A pernlizmu z muj, hogy rendzervl ó em civil rdlom (ezen belül i z önkéneég), em z üzlei zekor (előorbn zponzorl) nem erőödö meg nnyir, hogy mogni 24 A porzervezeek ngy réze képelen fennrni önmg llmi mog nélkül, ezér léük ngybn függ z éppen kuli kormnyzól, ennek porpoliikjól. A porinézmények, léeíménynek nélkül pedig rdlom gjink poroli leheőégei é eélyei i cökkennek. 31

34 udjk poregyeüleeke mind z élpor, mind zbdidőpor erüleén. Így ezek fennmrd, működée é eredményeége poliiki hlom, prok é vezeő poliikuok kezében vn. A hlomnk kell gondokodni ezekről, rjuk múlik, hogy porzervezeek kellőképpen udjnk működni, porolók eredményeke udjnk elérni (Földei Szbó 2009b: ). Br volk kormnyzi örekvéek por rdikli megreformlr (z 1996-o porörvény, mjd ennek módoí, évi porörvény), mégem lkul ki konzenzu z llmi é poliiki felelőégvlll zerepéről finnzíroz é civil rdlmi konroll vonkozbn. A por mgr hgyog zűrzvro llpook okozo z élporbn, dik- é zbdidőporbn egyrn. A legngyobb gondo még npjinkbn i porzfér lobbievékenyégének, vlmin kedvező jogi é pénzügyi hérnek hiny okozz. Minden porpoliiki örekvében z elipor mogr okkl ngyobb hngúly ee, zbdidőporol, illeve z ebben z időzkbn elerjedő Spor for All koncepció egyérelműen veze vol. A Frenkl Gllov ll zerkeze Fehér könyv porról megfoglmz legfonobb problémk, zmo hzno jvlo e, zonbn könyv progrezív üzeneé nem veék figyelembe örvényhozók 2004-e porról zóló örvény meglkonl (2004. évi I. örvény porról) bn foglmzódo meg z z igény, hogy egy fogó nemzei porrégi züleen meg hzi por megreformlr. Azonbn ennek lérejöé kdlyoz, hogy minden egye hlomvl un megorpn régi kidolgoz ben foglmzk meg XXI. Nemzei Sporrégi, de megfelelő nygi fedeze hiny mi Mgyr Spor for All Szöveég nem ír l, így prlmen nem fogd el. Az újbb vloz 2007-ben kézül el, ebben mr célkén foglmzódo meg mgyr Spor for All é élpor fejlezée, így okkl kidolgozobb é gondolbb munk vol, min z előző vloz. Poziívum, hogy Spor for All öbb figyelme kpo benne, kifejeze z igény ennek kur erüle fejlezéére, br igz, hogy olykor zelekív é eklekiku módon. Azonbn rdlmi kirekezé problémj ovbbr em oldo meg koncepció: em hrnyo helyzeű coporok porol, em z ehhez zükége leheőégek bizoí. Noh Nemzei Sporrégi zmo éréke rendelkezé, cél foglmz meg, ovbbr i hinyoznk belőle megfelelő poliiki é nygi grncik (Földei Szbó 2009: ). Mik fono problém, hogy enevelé é z ikoli, így felőoki por kérdée z elmúl ké évizedben elje mérékben mrginlizlódo minden kormnyz idején: porpoliik é z 32

35 okpoliik nem udo kellőképpen együműködni (Földei Szbó 2010: 50). Azonbn mindennpo enevelé bevezeéével úgy űnik, ez kérdé i megoldódni lzik: minden diknk leheőége lez rendzere emozgr, h erre z infrrukurli feléelek dok leznek. Ugynkkor ez nem vonkozik z egyeemikr, főikolokr, hizen z ő eeükben nem, hogy növekedek voln eneveléi köelezeégek, hnem zób kerül köelező enevelé ór elje elörlée. A 2012-ben elfogdo Hjó Alfréd erv öbbek közö ez ellen i zerene enni z llno enevelé köelezeégének felőokb vló bevezeéével. Az EU- clkoz por erüleén i zmo új leheőége, forr hozo, zonbn új ellenmondok i felzínre kerülek. Noh porzervezeek vlllkozokkén működhenek, egy rézük még mindig llmi vgy helyi önkormnyzi uljdonbn vn. Ezek működeée é fennr hzi porvezeé egyik legngyobb kihív. Az Unióhoz vló clkoz köveően por fejlezéére, megújír vonkozó unió elvrok egíeek bbn, hogy még fennlló működébeli é porrukúr érinő beidegződéek leglbb rézben megvlozznk. Ennek hr zbdidő- é ikoli por felkrol priori élvez, így rézeülhe z EU pénzügyi forriból. Egyre ngyobb figyelme kp fogyékook eddig elhnygol porol é porurizmu. Erőre kpk civil zerveződéek, melyek jvíok poregyeüleek, klubok éleképeégének é működéének pénzügyi feléelei (Szegnerné 2011: 332). Jelenleg évi I. örvény porról módoío vloz vn hlybn jnur 1-jéől. Ez jelenő vlozok rlmz korbbi vlozhoz képe. Jól érzékelheő porr irnyuló erő cenrlizció, hizen megzűn Mgyr Prolimpii Bizog, Nemzei Sporzöveég, Nemzei Szbdidőpor Szöveég é Fogyékook Nemzei Sporzöveége. Ezek feldi MOB vee, MOB megfelelő zkmi gozikén működnek ovbb, korbbi vezeők pedig MOB lelnökeiévé vlk. Tln kiemel poregyeüleek helyzeén jvíni fog z rendelkezé, hogy négyéve olimpii ciklur mogi zerződé köheő velük (2004. évi I. örvény porról). 25 A hlyo dokumenumok közül ki kell emelni Spor XXI. Nemzei Sporrégi, melye 2007-ben fogdo el z orzggyűlé. Ebben z ikol- é dikporhoz kpcolódón eik zó felőokról i. Fono elemkén jelenik meg, hogy z inézményeknek egyréz 25 Forr: hp://mob.hu/lpveo-vlozok-hozo jnur-1-jeol-hlyopororveny (uoló log: ) 33

36 infrrukurlin, mréz megfelelő zkemberek bizoívl kell megzervezni hllgók enevelé órj, zonbn megjelenik nnk z igénye, hogy kínl bővíéével zoruljon hérbe ennek köelező jellege, hllgók mindennpjib épüljön be rendzeree fiziki kivi. A mg zínvonlú elmélei é gykorli zkemberképzének é zkudomnyog bizoíbn i felőoki inézmények jznk kulczerepe. 26 A rendzervl kövekezében rdlom minden erüleén, így porbn ezen belül i z egyeemi/főikoli porbn i mélyrehó vlozok örének. A felőoki inézmények uonómij vizllíó rendelkezéek z inézmények eneveléére é porjr i ngy hl volk. Többé mr nem zbk meg egyérelműen z egyeemek zmr z, hogy mik köeleégeik hllgók fiziki, egézégi llponk jví, ei nevelée erén. A MEFS Elmélei é Tudomnyo Bizog z 1992/1993- névben felméré kézíe felőok porjról. A Mgyr Teneveléi Egyeem kivéelével minden felőoki inézménybe kérdőíveke küldek ki z do inézmény porér felelő vezeőjének. A felmérében debreceni egyeemi krokon működő eneveléi coporok i réz veek. Az egyik legfonobb, legngyobb vi kivló kérdé enevelé nrgy köelező jellegére vonkozo. Ugyni, h nem lez köelező enevelé, kkor félő, hogy z egyébkén i egyre népzerűlenebb porol végleg kizorul filok éleéből. A felőoki inézményeknek pedig ngyon ngy felelőégük vn bbn, hogy zerveze képzé kereein belül még uoljr fono egyék rendzere porol, mielő filok munkerő-picr kerülnének. A mik kiemelkedő problém eneveléi nzékek, porléeímények leépíée, felzereléek, progrmok hiny okoz (Földeiné Szbó 1994b). A verenypor i egyre népzerűlenebb z egyeemek éleében: zine lig lehe hllni egyeemi verenyekről, eredményekről, bjnokgokról, miközben lhjuk, hogy példul Anglibn, z Egyeül Állmokbn é m fejle orzgokbn mr középikolkbn órii verengé folyik eheége filok közö, hogy egy-egy egyeem porcpb bekerülheenek, z egye porgk dönői pedig zúfolig el dionokbn, nézők ezrei elő zjlnk. A picgzdgr vló éré z egyeemi porr i hl vol. Termézeeen nulhoz kpcolódó funkció i megmrd, hiz ck köelező enevelé órk eljeíée eeén lehe diplomhoz juni. Azonbn z 26 Forr: hp://kobnyc.hu/doc/07porregi.pdf (uoló log: ) 34

37 egyeemi porbn i megjelen egy zolgló zfér, hogy kielégíe poroli igényeke, köveve z éppen divo poroli formk. Új porgk jelenek meg zükége infrrukurli é inrumenli feléelekkel, hngúlyobb le finez/wellne. Ezeke porgk, zolglok bizonyo időponokbn é helyzíneken brki igénybe vehei meghrozo özeg fejében, minek megzervezééhez é fennrhoz egy külön zervezei rukúr zükégeleik. Így z egyeemi pornk egy kénye egyenúly kell fennrni: hhoz, hogy éleben mrdjon é el udj lni klziku funkciój hllgók eneveléének bizoí, z üzlei dimenziór i egyre ngyobb hngúly kell fekenie. Ez bizonyíj Debreceni Egyeem Sporigzgógnk egy vol vezeőjével egy korbbi ku kereében kézíe inerjúm egyik figyelemre méló gondol i. A porigzgó elmond, hogy köelező enevelé ór heene egy lklomml nem bizoíj kellőképpen rendzere emozg, vizon lklm d rr, hogy Sporigzgóg egyéb progrmji megimereék hllgókkl, é kedve cinljnk hhoz, hogy különböző egyéb legöbbzör kedvezménye rú porzolglok igénybe vegyék. Ezzel próbljk özönözni hllgók hei öbbzöri emozgr, mi hozúvon feji ki jóékony h. A felőoki por előorbn rdlom kulurli zekorhoz kpcolódik, kevébé poliiki vgy gzdgi lrendzeréhez. Minden poroló hllgónk ( kizmú élporolóknk i) inkbb kulurli é kpcoli őké közveí, emmin gzdgi őké. Az élporl zemben z egyeemi pornk hznkbn órii előnye, hogy ninc kiéve pic dikl profiorienl zblyoknk, nem nehezedik r nnk erhe, hogy minél ngyobb nézeégre é hzonr egyen zer reklmbevéelekből. Így megmrd porol igzi éréke: élmény nyúj, örömforr lehe porolók zmr, hozzjrul egézégük megőrzééhez, z egézége éleform megimerééhez é rögzülééhez (Földeiné Szbó 2005: 351). Ugynkkor nem függeleníhei mg elje mérékben pici zekoról em, h éleben kr mrdni: megfelelő kínl bizoí érdekében figyelembe kell vennie é be kell rni pic é fogyzói rdlom dikl kriériumok hhoz, hogy elő udj eremeni működééhez zükége forrok. A mgyr felőoki poro jelenleg Mgyr Egyeemi é Főikoli Sporzöveég (MEFS) irnyíj, mely MOB dik- é egyeemi-főikoli porér felelő zkmi goznk gj. Fő célj z egyeemi-főikoli porzervezeek munkjnk irnyí, egíée MOB-bl együműködve, porol leheőégeinek minél zéleebb körű bizoí hllgók, dolgozók körében, porolói keő 35

38 krrierú progrm kidolgoz, bevezeée é irnyí z élporolók eeében, hzi é nemzeközi verenyporbn vló rézvéel feléeleinek bizoí, porolók felkézíée, zbdidőporprogrmok minél zéleebb körben vló erjezée b. 27 A mgyr felőok bologni ípuú képzére vló érée hl vol enevelékurzuok eljeíéére vló köeezeégekre i: míg előe íz félév l özeen négy félévnyi enevelé kurzu kelle eljeíeni, ddig bologni ípuú képzében z lpképzé orn ké féléve kell, meerképzében pedig még egy féléve. Azonbn egye zkok, így példul nrzkok eeében 2013-ól imé ozln ípuú képzé vezeek be, ebben i özeen hrom félévben kell enevelé kurzuon réz venni íz félév l. Teh mindké vloz eeében negív endenci pzlhunk bbn, hogy mennyire jznk fono zerepe enevelé kurzuok hllgók képzéében. Emelle zonbn meg kell jegyezni, hogy köelező ei nem felélenül elégíi ki hllgók mozgzükégleei, zonbn z inézményeknek nem i ez céljuk, hnem z, hogy megimereheék dikokkl különböző mozgformk nnk reményében, hogy h vlmelyik eléggé megezik egy hllgónk, kkor z öbbzör i fogj végezni zbdidejében enevelé kurzuon kívül i. A képzéi cikluok megvlozvl z lhjuk, hogy korbbi, hgyomnyo képzében erre öbb leheőég nyíl, míg bolognibn é z ozlnbn mr okkl keveebb. Az MEFS zkmi vezeői épp mi egyeemünkön hozk nyilvnogr é bocok rdlmi vir z érineek körében Hjó Alfréd zkmi progrmerve, mely egy régii zkmi progrm z egyeemi-főikoli porr vonkozón közöi időzkr. Fő célkiűzéeihez rozik kiemelkedő élporolók nulmnyink é hzi, illeve nemzeközi verenyekre vló felkézüléének bizoí (porözöndíj, menorprogrmok egíégével), z élporolók eredményeinek népzerűíée, illeve különböző progrmok, inézmények (Sporirodk) működeée ll pedig minél öbb hllgó bekpcol rendzere emozgb. A progrmerv fononk rj z ehhez zükége infrrukúrfejlezéeke, épíéeke Forr: hp:// Uoló log: Forr: hp:// Uoló log: november

39 A felőoki por kunk megközelíémódji A felőoki por jellemzőinek imereée un kövekező fejezeben z muom be, hogy milyen fő megközelíémódok é dizciplínk menén lehe kuni ennek legfonobb kérdéei, melyek közül néhny én i érineni fogok j kuombn. A különböző udomnyerüleek közül zociológii, por-, nevelé- é egézégudomnyi porérelmezéeke fejem ki bővebben, mivel ezek kpcolódnk leginkbb dizercióm émjhoz. Bourdieu (2002) zerin porzociológink min udomnynk öbb zemponból i nehézégekkel kell megküzdenie: lenéze udomnyg porolók é zociológuok körében i. A porolók ngyon jól imerik por gykorli oldl, vizon nem udnk udomnyo minőégben bezélni ról, zociológuok közö vnnk, kik gykorli oldlról nem imerik poro, vizon udnk bezélni ról, min rdlmi lrendzerről, de nem hjlndók r. Özeégében jól lhó, hogy poro min rdlmi lrendzer m udomnyerüleekhez képe kevébé kujk (Schimnk 1995). A porzociológi fejlődée orn hromféle irnyz lkul ki. Az elő irnyzo köveők úgy ekinenek porr, úgy vizgljk, min rdlom működéének modelljé. A modik irnyz képvielői poro önmg vlógbn vizgljk, mer úgy gondoljk, hogy por jelenége önmgbn i érdeke (nem kell különöebb ok vizglr). A hrmdik irnyzhoz rozók vlmelyik ngy zociológii prdigm, elmélei irnyzo igyekeznek lklmzni por vilgr (példul rukúr-funkcionlizmu, zimboliku inerkcionlizmu, fenomenológi) (Héjj 2006: 262). A porzociológi lpveően hgyomnyo é modern porok különbözei meg, előorbn modern por kilkulnk, eredeének é fejlődéének rdlmi pekui vizglj (Szbó Á. 2009: 15). A modern por min rdlmi lrendzer kilkulkor vl egyérelművé, hogy zmo olyn jo jellemzője vn, mely önlló, ck por vilgr érvénye elméleek kilkí é lklmz ezi leheővé. Min hogy udomnyon belüli elmélei é módzerni kriériumok lpjn mér eredmények z igz/hmi kód lpjn llpíhók meg, úgy porbn győzelem/vereég kódok lpjn örénő érékelé em engedhei meg poron kívüli kriériumok figyelembevéelé (Schimnk 1995: 245). 37

40 A porzociológi önlló dizciplínv vl 60- évekre eheő, kezdeben Európ-, Európn belül lengyel-cenriku vol. 29 A udomny inézményeüléében ngy zerepe jzok globlizció folymok, melyek hr megnő z igény olyn nem-kormnyzi zervezeek irn, melyek különböző ideológii irnyzok é leheőégek vizgl űzék ki célul por erüleén. Ugynkkor megnő z igény lokli é regionli émjú kuokr, hogy ezek eredményei i egíék z do érég poréleé. Ezek zervezeek gyorbbn reglk regionli é lokli zükégleekre, é hmrbb lkíok ki megfelelő inézményi é udomnyo feléeleke, min nemzeközi zervezeek. A 90-e évekig folymon nő pozociológi émjbn kézül dokori dizerciók zm öbb orzgbn, így Mgyrorzgon i. A udomny egyre öbb kui ém ölel fel, folymon indulk z e émk bemuó egyeemi kurzuok. A kui émk kövekező comóponok köré coporoulnk (Kolewicz 2009): 1. Szociológii/örénei nulmnyok é elmélei elemzéek: por é poliiki zociológi émköreinek kölcönh, z ozlyé poliiki hok porbn. A felőoki porbn e erüleen fonok örénei vizglok, melyek felrjk z egyeemi, főikoli por örénei heré, kilkul é fejlődéé meghrozó, rdlmi, örénei, poliiki é gzdgi ényezőke. 2. Coporok, inézmények é zervezeek közöi különbégek porevékenyégben; módzerni zemponok z elmélei nulmnyokbn é z elemzé jellemzői. Ide roznk felőoki por eeében z egye régiókbn, vgy éppen különböző orzgokbn elhelyezkedő inézmények özehonlíó elemzée porinfrrukúrj, porhoz kpcolódó vizony, hllgóink poroli zoki ekinve. 3. A por é kulurli, civilizció folymok közöi kpcol elemzée. A felőoki porbn j kulúr lkonk z ún. verenyporolók: ez leginkbb porolók kpcolhlójnk erőelje egymhoz kpcolód, ezll porrk zűk köre jellemzi, z úgyneveze dumb jock (ném poroló) jelenég, felűnően roz, nulmnyokhoz kpcolódó eljeímény ben lpul meg elő inézménye, Sporzociológii Trg Dr. Andrzej Wohl vezeéével, nemok elindul Trg hivlo folyóir, z Inernionl Review of Spor Sociology, melynek Wohl vol főzerkezője egézen 1984-ig. A Trg munkjb folymon kpcolódk be Európ m orzgiból olyn kuók, kik porzociológi erüleén végezek kuok. Egyre öbb rinézmény kpcolódo be Sporzociológii Trg működéébe (öbbek közö ézk-meriki zervezeek). 38

41 (Gez, Siegfried 2010), ezér poroló coporok kulúrjnk vizgl z felőoki inézményekben különöen érdeke lehe. 4. Empiriku kuok, melyek legngyobb réze m udomnyerüleek é por kölcönhr fókuzl. Ilyenek pedgógii vgy zocilpzichológii émk, illeve ovbbi erüleek, melyek udomnygi beorol nehézke. Ilyenek z llm végze, e dizercióbn bemuo vizglok i, melyek egyrn kpcolódnk zociológihoz, neveléudomnyokhoz, ki rézben z egézégudomnyhoz. 5. A por zerepének vizgl z urbnizl környezeben: leginkbb porinézmények funkcióir fókuzlnk különböző vroi konexubn (példul vroi munkok, kik nem porolnk). A felőoki por eeében z inézmények hnk vizgl érdeke hllgók poroli zokir: kérdé, hogy vjon z egyeemek, főikolk nyújo poroli leheőégek, porprogrmok mennyire udjk moivlni, megmozgni hllgók, kielégíeni porolhoz kpcolódó igényeike. 6. A vidéki porl kpcolo kui émk. 7. Az eliporl kpcolo kuok: porolók rekruciój, porkrrier meghrozó rdlmi ényezők, zocio-kulurli ényezők vizgl, melyek meghrozzk poroli zokok. A felőoki por vizglbn ez egyre inkbb hérbe zorul, főleg z USA-n, hol kiemelkedő zerep ju verenypornk felőoki inézmények éleében, hizen ennek kölcönh, özefonód gzdggl, médivl e erüleek felé orienljk kuók figyelmé zokról porolókról, kik mguk végzik ezeke evékenyégeke, főzereplői felőoki pornk (Gez, Siegfried 2010). Én fonobbnk rom poroló é nem poroló hllgók rdlmi herének vizgl felőoki por gzdgi, poliiki özeevői helye, mely kérdéek hznkbn egyébkén em relevnk. A porpedgógi ermézeeen előorbn porudomnyhoz kpcolódik. Jól bizonyíj ez z ény, hogy porudomny gyűjőfoglom, mely mgb fogllj por- előgú udomnyerüleeke (porzociológi, porfilozófi, porélen, porpedgógi). A porpedgógi porudomny önlló rézdizciplínj. A porpedgógi porudomny jo pedgógii pekukén vlz d rr, hogy pedgógi hogyn kpcolódik 39

42 porhoz. Trgy porol min pecili evékenyég, lpj pedig, hogy porol min eljeíménynövelő evékenyég nevelő, művelő jellegű. A porpedgógi eh porolbn rézvevők evékenyégé vizglj pedgógii nézőponból, eljeíménynövelé előegíée érdekében. Olyn képeégek, kézégek fejlezée célj, melyek eljívl z egyén képeé vlik ngyobb, erőebb inenziú pzichiki é mozgo ingerek elvieléére é elvégzéére. 30 A porpedgógi feld nem m, min poroló felkézíéének folymbn lezjló pedgógii elvek, ényezők, örvényzerűégek udomnyo igényű felr, elemzée, ezek lpjn jo pedgógii köveelmények, eljrok meghroz. Legfonobb lpfoglmi: mozg, mozgo celekvé, fiziki kivi, egykorl, enevelé, ei nevelé, jék, por, egézég, jó közérze, fiég (Bíróné 2004; Rigler 2005; Horvh, Prizók 2005). 31 A felorol lpfoglmk nem zorulnk különöebb izzr, egyedül ei nevelé é enevelé közöi különbégre hívnm fel figyelme. A ei nevelé nem egyenlő porpedgógivl, okkl gbb ennél. Olyn erüle nevelé folymn belül, mely felöleli mindzoknk evékenyégeknek é inézkedéeknek zéle köré, melyek zükégeek z egézége élemód kilkíhoz. Ennek réze enevelé, mely köelező ikoli nrgy. A enevelé ei nevelé konkré cél-, ezköz-, köveelmény- é érékeléi rendzerrel, illeve művelégrlomml rendelkező erülee (Ivnfi 2005). Egyeemik körében végze kuok eredményei z mujk, hogy hllgók 98 zzlék érzi úgy, hogy porol hozzjrul zemélyiégük fejlődééhez: poziívn jrul hozz vezeői kézégeik, cpbn vló együműködé fejlődééhez, é hogy megfelelően udjk beozni idejüke. Ez uóbbi különöen fono eeükben, hizen verenyek, rendzere edzéek melle megfelelő mennyiégű idő kell zkíniuk nulmnyi köelezeégeik eljeíééhez. Ehhez zonbn ngy elköeleződé, udog, jó időbeoz zükége, ezek hozzjrulnk egy eredményeebb nulmnyi eljeíményhez i. A poroló hllgók úgy nyilkozk, hogy kövekező uljdongik fejlődek porol révén: elimeré, 30 Képeégnek ekinünk minden olyn zellemi é ei uljdongo, melyek lklm ezik z egyén egy meghrozo evékenyég mg zínvonlú elvégzéére. 31 Mindebből jól lhó, hogy porpedgógi igenck gykorlorienl udomny. Ennek legfonobb erülee különböző porolhoz, porgkhoz kpcolódó mozgok, műveleek megní, porolók nevelée. Mivel kuombn porolók ok nem érinem, így rézleeen nem fejem ki ennek legfonobb mozzni. 40

43 önfegyelem, ürelem, éreég, moivció, kir b. (Denhr e l. 2009). Vjon porol minden körülmények közö kifeji-e ilyen jellegű nevelő h? A nemzeközi zkirodlombn erre okzor negív vlz kpunk. V Mikló (1990, idézi Gombocz 1998) zerin zonbn zemélyiégfejlezében ngyobb, jobb eljeímény elérééhez vezeő erőfezíének vn nevelő h. Fono megjegyezni, hogy nemck porol nevel, hnem z edző/enevelő i. Éppen ezér vn órii zerepe porpedgógink bbn, hogy pedgógi ezközeivel, megfelelő képzéel é módzerekkel felkézíe z edzőke/enevelőke rr felelőégre, mely zükége egy poroló neveléhez, okhoz, emelle pedig z egézége élemód, ennek rézekén rendzere porol jelenőégének udoíhoz. Mindez pedig nem korlozhó ck z ikol, poregyeüleek vilgr. A porpedgógink hngúlyo zerepe kellene kpni felőoki inézményekben, z egyének mindennpjibn i kr egéz éleen. Úgy űnik, hogy z oki inézmények mégem rjk ilyen jelenőnek porol zerepé nulók/hllgók fejlezéében: z inellekuli é ei nevelére fordío idő rny kb. 10:1. A pedgóguok elenyéző idő é energi fordínk gyerekek ei, mozgo celekvéeinek fejlezéére, vlódi zkdék ong enevelő nrok é m rgyk okó pedgóguok közö e ekineben, mondvn, hogy kell z idő nulr! (Gombocz 2006). 32 A középikolkéhoz honló helyze felőokbn i, hol különböző képzéi zineken ké, hrom, eeleg négy féléven kerezül kell köelező enevelé kurzu eljeíeni diplom megzerzééhez, mi hei mfél ór jelen, miközben jól udjuk, hogy ennyi idő nem elegendő z egézég megőrzééhez, fejlezééhez. I ulnék Angli ké ngy egyeemének (z oxfordi é cmbridge-i egyeem) gykorlr, hol porol zocilizció funkciój mi em vlozo z elmúl évzzdok orn. Ugynkkor meg kell emlíeni z ény i, hogy por modern örénelemben gykrn kpcolódik öze fogó poliiki, rdlompoliiki, ifjúgpoliiki célokkl Meg kell jegyeznünk, hogy ezek z rnyok köelező npi enevelé bevezeéével megvloznk. Azonbn, hogy dikok porhoz, rendzere emozghoz fűződő vizonybn, porzocilizciójbn fog-e vlmilyen vloz bekövekezni, nem udjuk. Min hogy z em, hogy köelező ei kifeji-e nevelő funkciój. 33 Példul Szen-Györgyi Alber z elő Orzgo é Teneveléi Kongrezuon bn elmondo bezédében i felhívj figyelme porol jellemformló zerepére, ebben lj Trinon uni Mgyrorzg megújul, lpr ll (Szen-Györgyi 2006). 41

44 A neveléudomnyi zempono előorbn porol zocilizcióbn beölö zerepében rgdom meg. A pornk jo, vizonylgo önllóggl rendelkező rdlmi érékrendje vn, mely befolyolj z emberek porolhoz vló vizony. Az egyik oldlról különböző zocilizció genek ( cld, z ikol, korrk é médi) jznk zerepe porzocilizcióbn: diko körülvevő zűkebb é gbb környeze, zz mindó rdlmi környeze porolhoz fűződő vizony befolyolj, hogy z egyén mikén érelmezi poro, mennyire lez fono zmr (egylln érdekli-e, nézi, vgy eeleg végzi). A mik oldlról zonbn z, hogy egy hllgó fog-e porolni vgy em, rgyi, infrrukurli környezeől i függ: vn-e megfelelő poroli leheőég, vnnk-e léeímények lkókörnyezeben, felőoki inézményekben. A porol min zocilizció gen hozzjrul hllgók rdlmi inegrciójhoz különböző kézégek, (előorbn zocili) képeégek kilkí é fejlezée ll. 34 Az egézégzociológi különböző beegégek rizikóényezői, illeve megelőzében zerepe jzó védőfkorok felku űzi ki célul, z elemzi, milyen rdlmi hok egíenek bbn, hogy z egyének é coporok hékonyn réz veheenek egézégmgruk lkíbn. Ilyen rdlmi védőfkorok vll, r mog beegégekkel vló megbirkózbn (coping), kiközöégek, pozmerili érékrend elemei (brg, hrmóni, lelki béke) é porol i. Ezek ún. pufferkén hnk, eh emlegeíik rezhok, egíenek z egézég megőrzéében. De mi i z egézég? A WHO 1984-e definíciój zerin z egézég z egyén ei, lelki é zocili jólléé, nem pedig cupn beegég hiny jeleni. Nemck z jeleni, hogy nem vgyunk beegek, hnem z i, hogy kiegyenúlyozok vgyunk, zz hrmónibn vgyunk eünkkel, lelkünkkel, elégedeek r kpcolinkkl (Pikó, Kereze 2007: 24). Ez z új egézégérelmezé egy prdigmvlhoz vezee z egézég- é éleminőég-kuokbn. Ez köveően kezdődö meg nnk vizgl, hogy milyen ényezők befolyoljk z egézég megőrzéé, fejlezéé, ezll z emberi éle é boldogg kieljeedéé. A definíció újzerűégé komplex megközelíé jelenee: z egézége élehez elengedheelen z egyén fiziki, menli é zocili jóllée. Egyik em léezik mik nélkül, mindhrom zoro kpcolbn vn egyml: h z egyik jóllé zinje cökken, ngy vlózínűéggel mik keő i cökkenni fog. Az egézég e hrom lppillére közöi egyenúly megőrzée lehe kulc 34 Ennek bővebb kifejéé l. A porol zocilizció hi c. fejezeben. 42

45 boldog, kiegyenúlyozo, elégede élehez. Az egyén jóllééhez eh elengedheelen, hogy mind fizikilg, mind menlin egézége legyen, illeve kiegyenúlyozo r kpcolokkl rendelkezzen. A mozghiny kövekezében megnövekede hznkbn zívé érrendzeri, légúi, dgno beegégek rny, bizonyo beegégek előforduli gykorig ekinve hznk Európbn z elő helyek egyiké fogllj el, krck lkog roz lelki, menli llpo ekinve (Gl 2008: 11 13). A rendzere porol cökkeni gyulldo é vérlvdi biomrkereke, jvíj zívizom működéé é rukúrj, illeve z érflk működéé (Apor 2012). A nem gyógyzere kezeléek egyik leghékonybb módj rendzere fiziki kivi mg vérnyom é vércukorzin, z elhíz, ezír cökkenéére. Mozg hr jvul vérell, mi jóékony hl vn légzőzervek, z emézőzervek, vérelló zervek é vzizomz működéére. Így nemck kezelében, hnem prevencióbn i órii jelenőége (Brn 2012; Tbk 2012). Az elhíz jrvnyzerű erjedéében öbb élemódényező i zerepe jzik: példul fiziki kivi hinyból fkdó energiled cökkenée, z egézégelen pllkoz (gyoréermi ékezé, mg ó-, cukor-é zírrlmú éelek, ilok fogyz) (Mro É. 2012). Özeeégében elmondhjuk, hogy rendzere fiziki kivi komplex módon feji ki jóékony h z emberi zervezere, ezér z emberi éle elengedheelen rézének kell ekinenünk. 35 A felőoki por vizonylbn hllgók körében fil koruk mi okkl rikbb fen bemuo beegégek előfordul, de ezek megelőzéében fono, hogy mr ebben korbn rendzereen poroljnk. Ezér fono megvizglni, hogy milyen rdlmi é r ényezők befolyoljk poroli zokik, mi z ok, h egy hllgó inkív, hogyn h porol nevelében, zocilizcióbn beölö zerepe ei - lelki jólléükre, nulmnyi é nem nulmnyi eredményeégükre. Különöen relevn menli llpor gykorol h vizgl hllgók körében, hizen dikok élee ele vn rezfkorokkl nulmnyi köelezeégeiknek vló megfelelé, beillezkedé, kpcolhló rukurlód, zülőkől vló elzkd mi. Az egyeemi léel jró új helyzehez vló lklmzkod okoz rezel nemck porol, hnem ok eeben egézégkroíó evékenyégek (dohnyz, lkohol-é drogfogyz) ll küzdenek meg dikok. Kérdé, hogy különböző poroli formk hozzjrulnk-e rez é menli problémk 35 A porol ovbbi h ei, lelki, menli egézégre, jóllére é zocili kpcolokr ku elmélei heré bemuó fejezeekben rézéleeen fogom rgylni. 43

46 leküzdééhez körükben, illeve védő- vgy eeleg rizikófkorkén funkcionlnk dohnyzl, lkohol- é drogfogyzl zemben, ugyni mindké eere llunk kui eredmény (Pikó, Kereze 2007; Tliferro e l. 2010; Mren e l. 2006). A dolgoz felépíée é z eredmények leheége hznoíhóg Az elő fejezeben dolgoz émj, örénei heré é zok kui kérdéeke, főbb foglmk, problémk é célok mum be, melyek dolgoz megírhoz vezeek. A kövekező fejezeekben egy zéleebb rdlomudomnyi konexub helyezve érelmezem poro. A modik, hrmdik é negyedik fejezeben imereem kuom elmélei heré, korbbi kui eredményeke, dimenziók é legfonobb foglmk. A porol rdlmi meghrozogvl kpcolo kérdéeke ké prdigm menén jrom körül: kriiku konfliku-elmélei irnyz konexub gyzv muom be zok főbb elmélei irnyzok, melyekkel z elő fő kui kérdé, hllgók poroli zoki befolyoló ényezőke zereném megvizglni. (1) Az egyik prdigm porol meghrozó zocio-kulurli, zocio-ökonómii, demogrfii, é r, oki-neveléi környezei ényezők vizgl Bourdieu, Hrdil é Bndur elméleei lpjn. A rukurli-funkcionli irnyz egíégével mindenképpen fononk rom bemuni por helyé, zerepé, vlozi é funkciói zocilizcióbn. Ezun kerül or mik ké kui problém felvzolr: (2) poziív rdlomudomnyi prdigm é porol zocilizcióbn beölö zerepe lpjn porol min védő-, rizikó- é mogófkor z egézégre, egézég-mgrokr, reziliencir, zubjekív jóllére, zz hllgói jóllére gykorol hnk bemu, mjd pedig (3) porol é hllgói jóllé dimenzióik hink vizgl nulmnyi eredményeégre, nem megfeledkezve rdlmi hérről. Az öödik fejezeben muom be kui kérdéeke, hipoézieke, z elemze dbzi, vlozók é módzereke. A dizerció modik felében kerül or z elemzéeke rlmzó eredmények, kövekezeéek (VI-IX. fejezeek), mellékleek bemur. Az elemzé orn kirjzolódnk mgyrorzgi é romnii hllgók poroli zoki menén leírhó coporji. A coporok közöi különbégek rdlmi herükben é miliőjükben gyökereznek, illeve környezeük poroli gykorlbn. Ennek pono felderíéével 44

47 zerenék hozzjrulni nnk kérdének megvlzolhoz, hogy egyréz kik porolók é nem porolók z egyeemeken, milyen hl vnnk éleük különböző zegmeneikre különböző formbn végze porevékenyégek, mréz z egyeemi filok hogyn lehe nekik legmegfelelőbb poroli formb bekpcolni, é mi ehe z egyeem, hogy hllgók egézégudobb mgrnk kilkulbn z egyeemi porol i zerepe jzon. 45

48 A SPORTOLÁST ELŐSEGÍTŐ TÁRSADALMI, OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI TÉNYEZŐK Kuom elmélei herében egy g rdlmi konexub helyezve muom be kuom legfonobb dimenziói, koncepulizlom zok foglmk, vlozók, melyeke vizglni fogok. A korbbi kui eredmények lpjn kijelölöm zok vlozók, melyek h én i vizglni zereném. Az elmélei hér hrom fő kui kérdé köré coporoul. Az elő kérdéem z, hogy milyen rdlmi é r, oki é neveléi környezei ényezők befolyoljk poroli zokok, mely ényezők jrulnk hozz hhoz, hogy egy fil, illeve egy hllgó poroljon. Milyen zocilizció zerepe öl be porol z egyén éleében: milyen érékekre, normkr nevel, milyen udr é művelégre ez zer z egyén, h porol? Ehhez zoron kpcolódik z elmélei hér hrmdik émköre: porzocilizció orn eljío érékrendzer mikén h hllgók élemódjr z egézéghez kpcolódón, jólléének különböző dimenzióir é nulmnyi eredményeégére. Sporol é rdlmi vlozok A por fejlődéében legngyobb vloz kkor kövekeze be, mikor preinduzrili rendzerre jellemző hgyomnyo porol felvlo modern por új vilg. Alpveő különbég vn keő közö. A hgyomnyo por periodiku, zervezelen, lokli é llbn nem verenyzblyok ll irnyío jelzőkkel jellemezheő. Nem vol közmegegyezé jék módjiról, nem volk irnyíó é felügyelő zervek, ck kevéé volk porolnk inézményi kereei. A modern por okkl zervezeebb, rukurlbb é zblyozobb. A hgyomnyo por vilg felvlok kidolgozo zblyrendzerrel működő regionli, nemzei é nemzeközi poreemények. Tovbb porol kiemel zerepe kp ömegzórkozó funkciój révén z olyn fono rdlmi célkiűzéek megvlóíbn i, min z ok, z egézégmegőrzé, poliiki imzlko é profizerzé. A modern por kilkulbn legngyobb zerepe z inézményeülé jzo: ennek orn izzódo, hogy mi i porol, hogyn kell ez legiiml módon végezni. Hrom fono folym zjlo le z inézményeülé orn: kodifikció, zervezeé vl é legiimció. A kodifikcióvl z lklmi, helyi jékokból kilkulk z íro zblyok ll irnyío porgk, melyeke 46

49 mindenhol elfogdk. A porzervezeek (klubok, ligk, nemzei zöveégek) kilkul zinén fono mozgórúgój vol z lkulnk. S h mr lérejöek porzervezeek, kkor zükég vol z ezekben végze gykorlok, működéi mechnizmuok legiimlr, hogy felépülheen egy, közöég ll elfogdo gykorlrendzer, melye elfogdnk z újonnn lkuló zervezeek i (Gruneu 1988). A örénelemben porol rdlmi jelenée é jelenőége llndón vlozo. Az ipri rdlom lérejöével, illeve megnövekede zbdidővel vlik egyre kedvelebb evékenyéggé. 36 Ezér i művelék leginkbb z rizokrci é polgrg gji, hizen nygi helyzeük é öbb zbdidejük megengede, hogy poroljnk. A modern por r jellemző problémk (min z erőzk vgy dopping-véégek) ellenére zmo olyn leheőége bizoí, mi preinduzrili rendzer hgyomnyo porji nem bizoíok. A legkiemelkedőbb porolók oh nem volk nnyir képzeek é felkézülek, min npjinkbn (ermézeeen por vilgr vonkozón); por nemzeközi együműködé fono erüleévé vl. A demokrizlódi folymnk közönheően z egyéni eljeímény min érék fonog megnő, így z lg felei poreljeímény kiemelkedéi leheőége jelen hrnyo helyzeű rdlmi coporok (példul zegények, kiebbégek, nők) zmr (Gruneu 1988). Azonbn lnunk kell, hogy mg modern por elvileg ugyn bizoíj ezeke leheőége, de egyéb rdlmi okok mi ok eeben deprivl coporoknk néhny kivéele, egyedi eeől elekinve ninc leheőégük élni ezekkel. Gruneu em ekin el z ozlypecifiku konflikuokól, de ezek léé inkbb modern por érlelődéi folym rézének ekini, emmin komoly problémnk, miközben lhjuk, hogy bizonyo rdlmi coporok ngy réze még mindig hrnyo helyzeben vn porol erüleén i. Eli (1995) civilizció elméleé modern por vilgr i kierjezee, rr juo, hogy hogy nyugi rdlmk civilizciójnk zinje növekede, úgy porbn i egyre inkbb cökken z olykor élevezélye, ő hllo érüléeke okozó erőzk, z grezió fok, közönheően zblyok lefekeéének, porzervezeek megjelenéének (zz z inézményeülének). 37 M véleményen vn Héjj (2006), ki civilizció folym pozmodern folynk, egyben ellenpéldjnk ekini z exrém porok 36 Erre ul por eimológii jelenée i: frnci eredeű zó, jelenée zórkoz (hp:// 37 Ez még olyn porgkr i érvénye, melyben épp e e elleni küzdelem dj evékenyég lpj, min küzdőporokbn. 47

50 megjelenéé: mennyiben olyn exrém porról bezélünk, mely civilizl, bizongo, zblyozo porok un züleik meg, kkor egy decivilizció folymnk leheünk núi, főkén, h ez por vezélye, olykor élevezélye. 38 Az exrém porok pozmodern kor érékei fejezik ki (borg, kockzvlll, gyor regl z exrém ziuciókr), min hogy z exrém porolók pozmodern ember prooípui, e porok egyre növekvő népzerűége előegíi porolók ll hirdee érékek inézményeüléé. Az exrém por kivló péld modern civilizció folym egyik ermékének megjelenéére: z önmgér vló por megzüleéére. Ennek lényege, hogy ninc ellenfél, nem kell mik legyőzni, vizon egy vlmi igen, kr órii küzdelem rn i: ermézee, ermézei erőke. 39 Ennek orn pedig olyn izglm, fezülége él z egyén, mely önmgbn i élvezeeé ezi porol. Ebből jól lhó, hogy porol olyn kulurli evékenyég, mely rdlom civilizció vlozivl együ hld. Így mi por modern rdlom jj, é zoro özefüggében ll modern érékekkel é érdekekkel. A kizmíhó, nyugod, unlm modern éleben z exrém por kockzo, vrlngo, klndo jeleni. De mi moivl vlki rr, hogy olyn porevékenyége végezzen, melyben kr z éleé i kockzhj? 40 Az egyik vlz fen bemuo civilizció elmélehez kpcolódik: civilizl rdlom úlzo konrolljvl zemben egye poroli formk, főkén z exrémporok meerége izglm, felfokozo drmig éléé jelenik, miközben z egyén olyn környezeben vn, hol kockzok é vezélyeke minimlizlk (Eli, Dunning 1986; Rédei 2012: 124). Az exrém porok zociológii mgyrznk mik erüleé kockzrdlomhoz kpcolódó elméleek djk. Ennek lényege, hogy kockzrdlom lpjibn vloz meg rizikóhoz 38 Min példul z exrém ziklmz (kr bizoíó köél nélkül), vgy éppen vdvízi evezé. 39 Túlz lenne z mondni, hogy z exrém por vilgbn z ember egyenrngú ellenfele lenne ermézenek, de megfelelő echniki, kiki felkézüléel é képeégekkel méló ellenfélkén léphe zínre. 40 E kérdé relevncij egy közelmúlbn bekövekeze rgiku eemény i lmzj. Ké kiemelkedő hegymzó, Erő Zol é Ki Péer Kncendzöngexpedíció orn mju 23-n vezeék éleüke. A kérdé, mely zerin mi özönözhei z embereke rr, hogy éleük kockzvl ilyen exrém poro űzzenek, médibn i öbbzör elhngzo, mivel Erő Zol egy korbbi expedíciój orn olyn érüléeke zerze, melynek kövekezében érd l mpulni kelle z egyik lb. Ennek ellenére ovbbikbn i foly z exrém-hegymz, lényegeen cökkenve j úléléi eélyei. 48

51 kpcolódó iűdöke. Egyrézről vezélyekől vló félelem egyfj kockzkerülő mgr lkío ki (példul védőolok, ferőzéek elleni úlzo védekezé), mréz zonbn z egyének bizonyo zinig hozzzokk ezekhez, udomul véve ezeke, vezélyek kivédéé egyfj kihívnk ekinik. Így ez megnövele kockzvllló hjlndógo, öbbek közö olyn evékenyégek végzée ll, min z exrém porok űzée (Rédei 2012: 121). Az elméleek hrmdik ípu belő moivciókr ezi hngúly, rr ul, hogy z ilyen evékenyégek egyfj önkifejezé, önkieljeedé jelenenek, z így vlll kockz pedig örömforr, különlege élménnyé vlik. A vezélye körülmények közö végze vezélye evékenyégek közben zerze ud (képeégek, kézégek eljí) olyn örömforr vlh, mely újbb moivció ényező lehe (Rédei 2012: ). A modern por kilkulbn, fejlődéében é rdlmi zerepének megvlozbn ugynck fono zerepe jzok zbdidőben bekövekeze vlozok. A zbdidő m mr nem definilhjuk úgy, min nem munkvl ölö idő, mr nem érvénye munkidő é zbdidő merev zévlzr épíe időbeoz: ké erüle egymb cúzik, vgy leglbbi közvee módon özekpcolódik. Megdőlni lzik Veblen dologln zbdidőozlyról zóló elmélee, hizen felőozlyok munkvl ölö ideje növekzik, ugynkkor kibogozhlnul özefonódik z egyébkén ngyon vlozon é hznon ölö zbdidővel. Úgy űnik, hogy leiure prdigmj kilkulnk leheünk núi, melyben z időfelhznl plurli é öbbközponú (nem pedig ck munk vilghoz kpcolódó) erőérré lkul. Ugynkkor z időfelhznl leheőégé zükégzerűen korlozz fejle é fejlődő orzgokbn egyrn z, hogy rdlom ngy réze lól vkulig ró munk é munknélküliég prdoxonjnk rendzerében vívódik. A megold egy gyökereen új munk-, rdlmi é időzerkeze lenne, melynek középponjbn minőég elve ll (Gldi 2002). A porol célj é formi melle rlm i folymon vlozo örénelem orn. Az meriki zbdidőpor elerjedéével é z élemód megvloznk közönheően néhny porgból főkén rekreció porol formiból zine elje mérékben elűn verengé, mely ddig z egyik leglpveőbb jellemzője vol. M porgkbn vizon profezionlizció hr leghngúlyobb elem mrd, mely kierjed nemzeközi, ő vilgzinre i, porolók éleének legfonobb elemévé, kereőevékenyéggé vl. Az uóbbi években pedig épp verengének közönheően vl néhny 49

52 evékenyégből porg. 41 Ezek közö vnnk olynok, melyek emmilyen fiziki erőfezíé em igényelnek, míg m eeekben győzelem ngyréz echniki innovción múlik. Abbn, hogy mi zmí pornk é mi mr nem, legöbbzör z do orzg örénelmi rdíciói é földrjzi elhelyezkedée mérvdó (Andr 2003: 10). Az IKT fejlődéének é modernizciónk, innovciónk közönheően m mr zmíógép elő vgy egy jékkonzol egíégével v elő i lejzhunk egy eniz- vgy bokzmecce, mi inkbb jéknk ekinheő. Ez leginkbb viruli pornk nevezhejük, mely nem igényel emmilyen fiziki mozg, ő még rgo em, vgy pedig ck egy viruli rgo, melynek gjivl z egyén zemől zembe kr oh nem llkozik. A viruli por komoly vezély jelen z egyén egézégére, h emelle nem végez énylege mozg, vló r kpcolir i, ezér em ekinhejük vlódi porevékenyégnek. Ennek megfelelően rlmi zemponból porol négy ípu különbözehejük meg npjinkbn: (1) klziku/exrém por, (2) meerége por (ide orolhjuk eedzé zon formi, melyeke finezermekben vgy kr mr ohon, erőíő gépek egíégével lehe végezni, meerége körülmények közö), (3) kvzi por (zellemi é echniki porok), (4) viruli por. Özeégében elmondhjuk, hogy z elmúl évzzdbn modern por, ezen belül zbdidő, rekreció por megjelenéével megvlozo porol helye é rdlmi zerepe z emberek éleében, kpcolrendzerében. Megvlozo porol rlm, zerveződée é zerepe z olyn rdlmi lrendzerekben, min zbdidő, gzdg, poliik, z ok. Kérdékén merül fel, j kuombn éppen ezér fono hngúly fekeek nnk vizglr, hogy mgyrorzgi é romnii hllgók éleében milyen zerepe jzik porol, mi befolyolj poroli zokok. Ehhez zonbn meg kell néznünk, hogy milyen ényezőknek közönheő z, hogy egyeek nem porolnk. A poroli leheőégekből vló kirekeződé rdlmi oki muom be kövekező fejezeben, mely lpjn meghrozhók zok ényezők, melyek mgyrzo dhnk z inkív hllgók mgrr i. 41 Példul z ún. zellemi porok: póker, kk, dr, illeve echniki porok: rlly, F1, viorlz, ejőernyőzé. 50

53 Sporol őkeelméleek é miliő-elméle ükrében Bourdieu (1991) zerin z, hogy ki milyen formbn öli zbdidejé, ezen belül mennyi é mi porol, ngybn függ rdlmi rukúrbn elfogll pozícióól. Merőben m ízléel rendelkeznek felő ozlybeliek é munkozly gji, ez nemck z nygi forrok elérő mérékével mgyrzhó. A zbdidő-elöléi zokok leginkbb z do rdlmi ozly hbiu hrozz meg. Véleménye zerin zbdidő é poroli zokok leginkbb hrom ényező befolyolj: mg zbd idő (mely gzdgi őke egy lkul formj: ngyobb gzdgi őke öbb zbd idővel jr együ), gzdgi őke é kulurli őke. Aól függően, hogy melyik ozly milyen rnybn vn ezek birokbn, vloznk zbdidő-elöléi é poroli zokok. Ezen úlmenően hbiu nemck zbdidő-elöléi formk befolyolj, hnem egyben rdlmi ozlyok megkülönbözeő jegye i, zz meghrozz é erőíi z ideni. Példul felő ozlyok ízléé ngybn jellemzik z olyn exkluzív evékenyégek, min viorlz, golfoz, míg ipikun középozlyi evékenyégek z olyn cpjékok, min korlbd, kézilbd, ugynkkor eépíé, birkóz é z ökölvív jellemzően munkozly körében legelerjedebb. Termézeeen mindig vnnk kivéelek, nem lehe z mondni, hogy bizonyo evékenyégeke ck kimondon egy rdlmi réeg végez. Feherone (1987) zerin zok rdlmi ozlyok, melyek mg gzdgi, illeve kulurli őkével rendelkeznek, meg udjk mondni, hogy mi ekinheő legiim, érvénye é iz ízlének. A legiim ízlé elfogd ngy érékű kulurli (nul, mg kulúr é művézeek imeree), gzdgi (pénz) é zimboliku (önreflexió, vielkedé) őke özedódn, illeve beruhzn kerezül vlóul meg. A munkok é munknélküliek fogyz kulurli é porfogyz i leginkbb z lpveő zükégleek kielégíée é megzerzée hrozz meg, ezzel zemben középozly preferencii z éppen divo jvk, zolglok irni igényének kielégíée, melye egyrn befolyol gzdgi őke (pénzügyi forrok), é kulurli őke ( div é ílu imereének) mennyiége. A felő ozlyok luxu jvk irni igényé zonbn ezek hznlnk módj i megkülönbözei öbbi rdlmi réegől. Tovbbi különbége fedezheünk fel munkozly é középozly közö porolhoz köődő vizonyukbn. A munkozly gji hjlmobbk elfogdni z öregedéel jró fiziki vlozok, negívumok, z idő múlvl egyre keveebbe 51

54 foglkoznk fizikum fejlezéével é ennek jelenőégével. De ez nem z jeleni, hogy egylln nem fogllkoznk eedzéel, élő péld erre z e réegben oly népzerű eépíé, br ehhez hozz kell ennünk, hogy ez i leginkbb filokr jellemző. Ezzel zemben középozly porolhoz vló vizony egyérelműen z egézég megőrzée jellemzi, mi időebb korukbn i igyekeznek fejlezeni porol ll. Hozz kell ennünk, rdlmi rukúrbn lefelé hldv egyre növekzik zok rny, kik ck nézik évében, eeenkén porrendezvényeken mérkőzéeke, nem művelik, különöen időebb korbn (Feherone 1987: ). A zerző bevezei z új középozly kegóri. Ennek legfőbb jellemzője, hogy gji úgy ekinenek zbdidő evékenyégekre, min egy zórkozr, melynek orn kifejezheik önmguk, mely leheőége nyúj éleíluuk kifejezéére. Éleükben ngyon fono zerepe jzik médi ll ugll ökélee ekép, zbdidejük ngy rézé ennek elérée ezi ki. Ez fogyzukr i rnyomj bélyegé: legfriebb rendeknek megfelelően ékeznek, ölözködnek, vrolnk. A e öregedée ggodlmuk rgy képezi, minden megeznek, hogy ez ellenúlyozzk. Míg munkozly zmr porol célj z erő e elérée, ddig z új középozly zmr z egézége é vékony ekép legfonobb. Ez egyfj egézégközponú hedonizmu révén igyekeznek elérni. Kulurli fogyzuk ekinve z új középozly é z érelmiégiek közö ok honlógo fedezheünk fel: olyn evékenyégeke kedvelnek, melyek legiim kulúr új formink ekinheők, é kevé kulurli é zimboliku őkeberuhz igényelnek (fényképéze, mozi, jzz). A felőozlybeliek kulúrfogyz leginkbb hedoniziku ezéikközponúg jellemzi. A drg luxuevékenyégeke kedvelik: régiégkerekedéek, glérik log, rézvéel komolyzenei koncereken, pihené wellne-zllodkbn, golf, vdz. Sok honlógo fedezheünk fel z új középozly é Veblen (1975) dologln ozly közö. Ezek lpjn kuombn én i fononk rom megvizglni, hogy hllgók rdlmi here, különöen kulurli é gzdgi őkéje befolyolj-e z, hogy milyen gykrn porolnk é milyen formbn, különö ekineel rr, hogy mi z ok z inkív élemódnk. A 80- években egy új zociológii irnyz jelen meg ( New Sociology ), mely bból indul ki, hogy z ökonomiziku, objekív é deerminiziku zociológi fő irnyvonli gyenge lpokon nyugznk. Egyik képvielője Hrdil, ki éppen Bourdieu-vel zemben foglmz meg z kriik, hogy mjdnem minden réegpecifiku 52

55 vielkedémód cökkenő endenci mu. Hbiuelméleére vonkozón z mondj, hogy ozlypecifiku éleílu-foglmi é bizonyíéki ck vielkedéek egy eléggé zűk erüleére illenek. Az élemódok é kulurli mink rdlombn mr nincenek öbbé kikerülheelenül külő feléelekhez köve (példul z ozly, réeg, fogllkoz feléeleihez). Sokkl inkbb függelenül vgy inkbb ck ngyon közvee formbn fejlődnek. H ezek z új kulurlirdlmi mink mégi özefüggnek külő dogokkl, kkor zok inkbb hgyomnyo, embereknek uljdonío feléek (példul kor, nem). Bevezei miliő, zubkulúr é z éleílu kifejezéeke. Ezek közül émnk zemponjból miliőnek vn legngyobb jelenőége. A miliő nem m, min környezei ényezők (legyenek zok nygik vgy nem nygik, ermézeeek vgy rdlom ll lérehozok, gzdgik, rdlmi-kulurlik) özefüggéeinek együee. Ezeke z özefüggéeke rdlmi coporok meghrozo módon imerik fel é hznljk ki, ez jo élemódok kilkul vonj mg un. Egyrn llhunk példk olyn empiriku kur, melyben zerzők különböző miliők kilkulhoz vezeő rdlmi mozgórúgók felérképezéére vlllkozk, de oly i, hol miliő öli be mgyrzó vlozó zerepé (Hrdil 1995). Hrdil zerin zbdidő elölée, ennek módj zerve rézé képezi z élemódnk. Véleménye zerin rdlmi coporok inkbb z ilyen vlzok, celekvéi mink menén különböznek egymól, min kemény rdlmi vlozók menén. Br elimeri, hogy egy bizonyo zinig egye kemény, objekív vlozóknk vn huk rr, hogy ki melyik miliőbe rozik, milyen celekvéi min, vielkedéi form vlz, de z egyéni, zubjekív dönéek, mgr-minzok okkl ngyobb meghrozó erővel bírnk z egye preferencikr (példul milyen zbdidő evékenyége végez, mennyi, mi porol). Angeluz é Trdo (1991) z feléelezék, hogy rdlom klziku verikli golód horizonlin megozjk honló érdeklődéi körrel jellemezheő coporok. A honló zbdidőölé, érdeklődé vgy nézeek lpjn képződő egyeüleek, klubok, rgok, zervezeek gji olyn inerkció coporok képeznek, melyek mezik pozicionl coporok hri. Kuombn ennek megfelelően zbdidő evékenyégek, zervezei ggok é vllog min egyfj vilgnéze lpjn különíem el rdlmi miliőípuok. Ezun z vizglom meg, hogy z objekív rdlmi ényezők, porolr vonkozó r hok ( környeze porol) melle vn-e h rdlmi miliőnek hllgók poroli zokir, mely ényezők befolyoló ereje legngyobb. 53

56 A rdlmi hér h poroli zokokr A rendzervl un megvlozo ozlyzerkezeben rdlom felő réegeibe rozók megfelelő mennyiégű pénznek é zbd időnek közönheően zbdon dönhenek rról, hogy mikor, hol é milyen formbn porolnk, míg rdlom ló réegeihez rozó népeégnek lig, vgy egylln ninc emmilyen leheőége eedzére: nem rendelkeznek em elegendő nygi fedezeel, em zbd idővel (Földeiné Szbó, Gldiné 2008). Mg porol i egyre drgbb le: zmo, hrnyo helyzeű rdlmi réeg eljeen ki vn zrv poroli leheőégekből. Emelle úgy űnik, hogy z emberek elvezeék érdeklődéüke por irn (Perényi 2010: 46). A Mgyr Ifjúg 2012-e dfelvéelének di zerin minegy h zzlékkl cökken 2004, é hrom zzlékkl 2008 ó köelező enevelé órn kívül poroló filok rny (özeen éveek 35 zzlék nyilkozo úgy, hogy porol). Cökken poroló lnyok rny i (34 zzlékról 27 zzlékr), mi ovbbr i felhívj figyelme nők jo poroli problémir. A porol ekineében előnyben vnnk (ipiku porolóknk zmínk) éve, megyezékhelyen élő fiúk, így kor, kiebb elepüléípuú lkóhely é nem (h lnyról vn zó) cökkeni poroli eélyeke. A émnk zemponjból érine korcopor (20 24 éveek) körében mr ck 34 zzlék porolók rny filbbk 44 zzlékvl zemben. A rdlmi helyze min korbbn i mo i jelenően meghrozz porol: diplomvl rendelkezők é jobb nygi helyzeben lévők közö vn legöbb poroló. A korbbi vizglokhoz honlón moivciók közül kiemelkedik z edze legyen (61 zzlék) é z egézége legyen (48 zzlék) moívum, minegy ö zzlékkl nő zok rny, kik por r jellege mi porolnk (25 zzlék). A porolók zignifiknn elégedeebbek külejükkel, egézégi llpoukkl, közérzeükkel é edzeégi zinjükkel. E ényezők mindegyike hozzjrul jólléükhöz (Céci e l. 2012: 26 30; Perényi 2013). A filok poroli zoki vizgló felméréek zerin lpveő vlozok kövekezek be mgyr rdlom porfelfogbn, nem függelenül finez, z egézég, külő felérékelődééől. A filok porl kpcolo zemlélee okkl kevébé verenypor-bellíogú, min korbbn. A porol, eedzé kikpcolód rézévé vl. Jelenőégé egyre öbben z egézégmegőrzében, megfelelő fiziki llpobn é pzichikumr gykorol hbn, minem vilgrzóló eredményekben ljk (Hmr 2008: 15). 54

57 A Orzgo Lkogi Egézégügyi Felméré (OLEF) eredményei z muk, hogy férfik emozg özefüggében ll korrl é elepüléngyggl (z 1000 fő li elepüléen élők fizikilg kívbbk), míg nőké zinén koról, vlmin z nygi helyezeől függ legngyobb mérékben. A jobb nygi helyzeben lévő nők egézégudobbk, így jobbn odfigyelnek rr, hogy öbbe mozogjnk (Boro 2005: 51). De ezeke z eredményeke óvon kell kezelnünk, mer felmérében nem porolr, hnem bizonyo fiziki mozgokr kérdezek r, melybe belerozk példul gylogzerrel vló közlekedé vgy kerben végze munklok i. Ugynkkor Nédó é Pulik (2012) zinén mgyr-romn hr meni régióbn (Bc-Kikun é Ard megyében) végze ku megerőíee, hogy nők fiziki kivi z nygi helyze jelenően befolyolj. Az Ifjúg ku eredményei zerin rdlmi helyze (főkén nem, z ikoli végzeég, gzdgi helyze, lkóhely elepüléípu, nuló uz) erően befolyolj z, hogy egy fil porol-e vgy em (Perényi 2011). A GFK omnibuz vizglbn reprezenív orzgo minn nézék meg mgyr lkog (18 69 éveek) poroli zoki. Eredményeik özhngbn vnnk z Ifjúg-vizglok eredményeivel: porbn vló rézvéel zoro kpcolbn ll korrl, nemmel, z ikoli végzeéggel é z ikolrendzerű képzében vló rézvéellel. A férfik, filbb korozlyok, mgbb ikoli végzeégűek é nulók ngyobb gykoriggl porolnk. Özeégében rr kövekezeére junk kuók, hogy mgyr nem egy poroló nemze kiemelkedő porikerek ellenére, hizen z özlkog 69 zzlék oh nem porol, 41 zzlékuk pedig kifejezeen nem zere porolni. A émnk zemponjból különöen fono egyeemik 48 zzlék porol leglbb heene (Neulinger 2008). Szmo ku mu ki porbn megfigyelheő nemi különbégeke (zignifiknn keveebb nő porol, min férfi), hívj fel figyelme olyn prevenció progrmok zükégeégére, melyek egíégével öbb nő lehene bevonni porol vilgb (Kereze, Pikó 2006: 10; Mo, Silv 1999; Slli e l. 1996: 132; Slli e l. 2000: 971). A nemi különbégek herében előorbn z elérő zocilizció jzh zerepe. Különöen jól lhó ez vidéki lnyok eeében. Körükben hgyomnyo zerepek még mrknbbn megfigyelheők: egy uzrl kvliív vizgl eredményei zerin vidéki nők gykrbbn minőíeék mguk fizikilg inkívnk, nnk ellenére, hogy elmonduk zerin különböző rekreció fiziki evékenyégekben veek réz. Úgy űnik, hogy br nők zmr fono é imer 55

58 porol egézégvédő funkciój, mégi ck hgyomnyo nemi zerepek perpekívjból ljk jogoulguk rr, hogy ők i poroljnk: eh zér fono mozogniuk ( ez okzor nem i ekinik porolnk, mer ez férfik erülee), hogy megőrizzék nőie vonik. Ebből i jól lzik, hogy rdicionli zerepfelfogbn porol még mindig egy mzkulin, férfik zmr fennro erüle, melybe nők még mindig kiebb rnybn lépnek be. Ez bizonyíjk izikilg igzol lconybb rézvéeli rnyok i (Lee, Mcdonld 2008: 375). De z elérő moivció i zerepe jzik nemek közi különbégekben: míg lnyok inkbb zér porolnk, hogy egézégeebbek, cinok legyenek, ddig fiúk zmr fono moivló erő győzelem, verenyzé, erejük demonrl (Kereze, Pikó 2006: 7 8). Ezek z özefüggéek zinén özekpcolódnk hgyomnyo női-férfi zerepkörökkel. Egyeemik körében végze vizgli eredmények i felhívk figyelme nemek közi különbégekre porol moivcióibn: férfik inkbb kikpcolód, zórkoz mi porolnk, míg nőke z egézégudobb érvek vonzzk (egézég megőrzée, zellemi felfriülé) (Neulinger 2009: 25). A külföldi, előorbn ngolzz zkirodlombn leginkbb mrxi (körükben i legjellemezőbben femini) írok mujk be nemi egyenlőlenégek megjelenéi formi, méréké é oki porbn (Lüchen 1980). Jennifer Hrgreve (1994) porolónőkről zóló örénei é zociológii vizglok ekinve rr kövekezeére juo, hogy pornk még mindig vnnk zélőégeen mzkulin erüleei, melyekben évzzdok ó benne rejlik hlommegoz nemek közöi egyenlőlenége. Ugynkkor kriikkén foglmzódik meg e művekkel zemben, hogy ideológii elköelezeégük mi írikból olykor hinyzik z objekivi (Dunning 2002: 141). Mindez zér i fono, mer npjinkbn, mikor örvények bizoíjk llmi, EU-, ő ok eeben globli zinen fejle orzgokbn nők férfikkl egyenlő jogi, nők porbn elér ikerei é leheőégek növekedéének ellenére porol még mindig férfiknk fennro erüle, hol mzkulin uljdongok é erények (erő, grezivi, verenyzellem, hrc) dominlnk (Dunnig 2002). Ez okk zmr özeegyezeheelen hgyomnyo női zerepekkel é uljdongokkl (példul érzékenyég, cldról vló gondolkod é z ohon melegének megeremée min kiemelkedő cél) Ennek herében z ll, hogy férfi ideni megereméében é folymo megerőíéében pornk mr kezdeekől, z ókori olimpikól kezdve i kiemelkedő zerepe uljdoníok (Földei Szbó e l. 2010: 51). 56

59 A nemi dizkriminció gyökerei porbn i z elérő zocilizcióból erednek, melynek orn férfik é nők különböző nemi zerepeke nulnk meg (Lüchen 1980). A női porolók egyfj zerepkonflikub kerülnek, mivel verenypor verenyzelleme, olykor grezió igénylő, mzkulin jellege egyfj vlzi kényzerbe hozz őke női ideniuk é poroló énjük közö. Ennek megfelelően vgy kényelenek férfi vonok mgukr öleni, vgy pedig egye porolók é porok mrginlizlódnk, zz olyn porgk jönnek lére, melyek elje mérékben feminizlódnk. Ilyen példul pompom lnyok helyzee. A cheerleding (hivo zurkol) komoly fiziki eljeímény igényel, ok eeben mégem ekinik igzi pornk. Szmo míoz kering női porokról, melyek elrizjk nőke porolól, leginkbb z verenyporolól. Ilyen öbbek közö, hogy vezélye gyermekvlllr, férfi ezi külő, egy poro külejű nőnek kiebb gzdgi é emberi éréke, porol nem lehe fono egy nőnek, mer porbn fono érékek (grezivi, eljeíményközponúg, verenyzellem) irrelevnk egy nő zmr. Mindezek gykrn igmizljk poroló nőke é zerepkonflikuok okoznk zmukr elrizv m nőke porolól (Frey, Eizen 1991) Whingon é Kren (2001) özegezve rdlmi nemek konrukcióiról zóló elemezéeke rr kövekezeére juok, hogy mind női, mind férfiporolók egyfj nyom l llnk nnk érdekében, hogy fennrk hegemón mzkulini porbn. Ennek rézekén férfi porolóknk izmonk, erőnek, érzékelennek é minden körülmények közö győzelemre örekvőnek kell lenniük, nőknek pedig érdekelenége kell muniuk porol irn ponon mi, mer kívno férfi vonok nem egyezeheők öze hgyomnyo női zerepekkel é uljdongokkl. H egy nő porol, mindenképpen hngúlyozni kell nőie voni példul hozú hjjl é cino ruh vieléével. Ecke é kollégi (1998 idézi Whingon é Kren 2001) felhívjk figyelme rr, hogy z uóbbi években oly ngy div vló finez mozglom nők zmr olyn poroli leheőége nyúj, mely egí megőrizni nőie vonok, zépége é nőieég rdicionli foglm, ugynkkor ebben hérbe zorul z egézég megőrzée é z egyenlőég. Ro nd Shinew (2008) egyeneen úgy foglmznk, hogy mió por inézményeül, zó folymon megőrzi é újrermeli férfik dominncij é nők lrendelégé. Emelle poroll kpcolo hiedelmek özekpcolódnk férfik biológii é fiziki felőbbrendűégével i. 57

60 Egye kuok médi ll közveíe é befolyol porevékenyégeke vizgljk, különö figyelme fordív rr, hogy médibn hogyn jelennek meg z élporoló nők, é hogy ezek reprezenciók mikén hnk nők zbdidő evékenyégére. Gl Andre női é férfiporolók reprezenciój hrom újgbn vizgl meg Népzbdgbn, Mgyr Nemzeben é Blikkben kvniív é kvliív rlomelemzéel, újgírók, porújgírók, illeve porolónők véleményének felrvl. Leginkbb rr vol kívnci, hogy z íro jó ermékeiben mennyire meghrozók külő jegyek egy női porolóról vló hír közléében, mi Kurnyikovzindrómnk neveznek. 43 Eredményei zerin női porolók lulreprezenlk jóbn férfirikhoz képe, ez még z olimpii ciklu l i így vn, nnk ellenére, hogy ekkor vlmivel öbb cikk é kép jelenik meg róluk. A foók méreé ekinve jobbk z rnyok. Érdeke, hogy női élporolók jobbnk íélik meg megjeleníéüke pormédiumokbn vlógonl (Dr. Gldiné Gl 2007; Gl e l. 2008). Kevébé egyérelmű cld vgy éppen zülők zocioökonómii uznk h rr, hogy egy fil porol-e vgy em. A zkirodlombn llhunk péld rr, hogy nem befolyolj cld rdlmi-gzdgi helyzee gyerek porol (Slli e l. 1995; Mo, Silv 1999). Yng é munkri (1996) egy finnorzgi, minegy 12 évig ró unköveée vizgl orn pedig ck gyenge kpcolo muk ki z p rdlmi uz, illeve ikoli végzeége é gyerek fiziki kivi közö. Ez özefügghe zzl, hogy Finnorzgbn vizonylg kici különbégek vnnk z élemódbn különböző rdlmi pozíciók elfogllók közö, é hogy z ikolk közö nincenek ngy különbégek. Ebből kövekezően z élemód ekineében em llhunk ngy eléréeke. Slli é munkri (2000) egy modelemzében gyerekek (3 12 éveek) é erdülők (13 18 éveek) poroli zoki vizgló nulmnyok elemezek kvniív módon, melyek közö jelenek meg ngol nyelven. Ők i rr z eredményre juok, hogy zocio-ökonómii uz nem ll özefüggében filok fiziki kivivl. Hznkbn vizon émvl fogllkozó kuok rdlmi uz porolr gykorol befolyoló erejéről zmolk be. Egy dél- 43 A kifejezé névdój mr vizvonul híre enizcillg, Ann Kurnyikov, ki br oh nem nyer Grnd Slm orn, mégi egyérelműen url pormédi. A rendkívül dekorív, cino porolónő még kkor i gykrbbn jelen meg jóbn verenyzőrinl, mikor porérülé mi nem indul egy do verenyen (Gl e l. 2008). 58

61 lföldi filok poroli zoki vizgló kubn zerzők J lkú görbével brzolk z önbeorolo rdlmi uz é fiziki kivi közö fennlló kpcolo: z ló ozlyb rozók gykrbbn porolnk, min z ló-közép ozlyb rozó filok, mjd pedig rdlmi uz növekedéével növekzik fiziki kivi méréke i. Tovbb z eredmények z muk, hogy zok ngyobb vrookbn élő filok, kiknek z pj vlllkozó, illeve nyj mgbb ikoli végzeéggel rendelkezik, öbbe porolnk (Kereze, Pikó 2006; Pikó, Kereze 2007). Br hllgók poroli zokiról zmo ír zülee hznkbn, ezek ngyréz kiebb volumenű inézményi kuokon lpulk, melyek ki zmú, pecili min vizglk, min példul nr- é níóképzében réz vevő hllgók vgy éppen enevelőnr-jelölek. Az inézményi vizglr jó péld 2006-bn BME-n kézül felméré hllgók plyvlzról, zocili helyzeéről é élemódjról. Ebben z lhjuk, hogy 56,6 zzlék heene egyzer-kézer porol (mi nem igzn elegendő z egézég megőrzée zemponjból), npon mindöze 18,8 zzlék, öbb min egyöödük hvon vgy rikbbn, illeve oh. A verenyzerűen porolók rny igen mg, 21,5 zzlék. A legnépzerűbb porgk foci, kerékproz, fu é z úz (Forun e l. 2007: 63). Spnyol, romn é mgyr enevelőnr-jelölek (egyeemi hllgók) poroli zokink, fiziki é menli egézégi llponk özehonlíó vizgl orn zerzők z z eredmény kpk, hogy fizikli funkció, problémk, z llno egézégi llpo é menli üneek iemeinél pnyol hllgók okkl jobb eredményekről zmolk be, nnk ellenére, hogy győri hllgók okkl ngyobb jelenőége uljdoníok porolnk, öbbe i porolnk zbdidejükben. Özeégében elje min 56 zzlék porol, egyöödük egylln nem végez eedzé. Figyelemre méló, hogy mgyr hllgók züleinek 63 zzlék porol rendzereen, 71 zzlék pedig özönöze gyermeké fiziki kivir, de ennek ellenére hllgók cupn egynegyede végze emozg cldi környezeben (Berók e l. 2011: ). Szolnoki főikolok fiziki kivink vizglkor zerzők z z eredmény kpk, hogy 79 zzlékuk 1-3-zor végze vlmilyen fiziki kivi (mi nem felélenül jelen porol), zonbn 21 zzlékuk hei öbb min hrom lklomml porol. A hllgók 60 zzlék mindöze hei 2,5 ór porol özeen (Boro, Klmrné Rimóczi 2010). Az elmúl években udomom zerin egyelen orzgo volumenű ku vol HÖOK zervezéében, melynek orn hllgók 59

62 poroli zoki é igényei érképezék fel. A Hllgói Önkormnyzok Orzgo Konferencij 2011-ben egy Sporprogrmo hirdee meg, melynek célj porol é z egézége élemód népzerűíée vol felőoki inézmények hllgói körében. Ennek progrmnk é felőoki porér végzendő fejlező munknk egyik fono llom vol egy hllgói zok- é igényfelméré, melye online kérdőíve ku formbn vlóíok meg. Min hogy z Ifjúg- kuokbn, úgy ebben i igzolódo rdlmi uz befolyoló ereje porolr: nők, vidékiek é rozbb nygi helyzeben lévők porolnk legkeveebbe. Lényegeen cökken porolók rny felőokb vló belépékor: hllgók minegy fele porol középikol korbn, zonbn ez z rny 37 zzlékr cökken z egyeemi/főikoli nulmnyok megkezdéével (de közük vnnk zok i, kik z egyeemi enevelé kurzu kereében mozognk!), minegy egyhrmduk ekinhejük nem porolóknk. 44 A legnépzerűbb porgk fu/kocog, lbdrúg é ful, kerékproz, z erobik, eépíé, finez, z úz, gimnzik, z ohoni orn, billird, z zlieniz, ermézejr, korlbd, röplbd é ncporok. A porol leginkbb moivló ényező z egézégmegőrzé, ez kövei z, hogy jól érzik mguk mozg közben, mjd fizikum é fiég megőrzée é külő megjelené fonog kövekezik legfőbb okok orbn. A férfiknk fonobb fiziki erőnlé fejlezée é z, hogy zbdidejüke brikkl ölék, min nőknek. A fiég, külő megjelené é eúly konrolll pedig inkbb nőke moivljk. Arr kérdére, hogy miér nem porolnk öbbe, vlzdók 62 zzlék vlzol, hogy ninc r ideje. 29 zzlékuk zerin úl drg, zinén 29 zzlékuk pnzkodik rr, hogy ninc r leheőég, 17 zzlék rgo hinyolj. Cupn hrom zzlék vlzol, hogy nem zere porolni, é 1,6 zzlék, hogy nem rj zükégenek. A vlmilyen rendzereéggel poroló hllgók 54 zzlék egyedül vgy lklmi rkkl porol, egyeemi, főikoli cpbn vgy klubbn 8,8 zzlék, míg inézményi enevelékereében 13,2 zzlék. 5,4 zzlékuk nem egyeemi poregyeüleben porol (Pog 2012). 44 Érdeke, hogy egy urli egyeemen végze felméré zerin zine ugynilyen rnybn (34 zzlék) porolnk hllgók (Belikov 2000), mi jól muj z, hogy mgyr hllgók poroli rendjei inkbb honlínk kele-, min nyug-európi izikkhoz. 60

63 A r ényezők h poroli zokokr Az előző fejezeben rdlmi ényezők h mum be filok, pecilin hllgók poroli zokir. Mo nézzük meg, hogy milyen r, környezei ényezők befolyoljk ez. A r ényezők zerepé porolbn öbb oldlról i megközelíhejük. Egyréz erőíhei meglévő kpcolok. Ilyen példul, h vlki zér kezd el porolni, mer egy hozz közel lló zemély meggyőzi rról, hogy együ poroljnk. Nem fono, hogy ez zerveze formbn örénjen, ck z, hogy együ végezzék z erőnléi é egézégi llpo jví/fennr érdekében, vgy ck közö evékenyég okoz öröm mi. M eeben zonbn z do porolói közöégben lkulhnk ki különböző informli kpcolok: h mindig ugynzok z emberek ugyno, ugynbbn z időben llkoznk, kkor előbbuóbb megimerik egym, é zimpikuk, vgy éppen kevébé zimpikuk leznek egymnk. Ezek z egyének közben m coporokhoz i rozhnk; különbözhenek, vgy éppen honlíhnk egymr öbbek közö rdlmi uzuk, ikoli végzeégüke, fogllkozuk, élemódjuk ekinve. Egy dolog zonbn közö bennük: porol ugynzon formj vlzok, ez közö pon kiindulóponj lehe kpcolok kilkulnk. A közöen végze evékenyégnek közönheően olyn imereégek, brgok vgy éppen prkpcolok jöhenek lére, melyek egy élere zólhnk. Az elő pzlok é közöégi élmények porl, eneveléel kpcolbn meghrozzk z egéz éleen ró porol vgy nem porol. Ezér fono, hogy z elő élmények poziívk legyenek, érékkén jelenjen meg por z egyén éleében. Így lkulh ki z éleen ró porol (z éleen ró nulhoz honlón). Ezek pzlok kr felülírhjk z egyén neméből, zocio-kulurli é zocio-demogrfii heréből zrmzó előnyöke vgy éppen hrnyok (Kirk 2005). A cld, brok, ozlyrk, coporrk, okók/középikoli nrok porol olyn mink, példk lehenek, melye z egyén zocili nul orn kövehe. Így e mink vizgl zocili nul elméleéből kiindulv i érdeke lehe. Bndur (1989) zerin zok környezei, r körülmények, melyek körülvezik z egyén, meghrozzk z egyén kéőbbi éleúj, dönéei. A zocilizció folymbn rézvevő zemélyek (példul cldgok, brok, korrk, ikolrk b.) vielkedéi mini befolyoljk z egyén kéőbbi vielkedéé, iűdjei i. De z ilyen körülmények közé roznk bizonyo eemények ( llkozok ) i, 61

64 melyek egy élere meghrozhjk z egyén véleményé, hozzll, élezemléleé. Hogy kire milyen eemény fog hni élere zólón, ez ermézeeen z egyénől é körülményeiől függ, bizonyo zemélye uljdongok, főkén z egyén rdlmi hovroz é miliője ellenúlyozhjk z éleeemény h. Bndur zocili nul elméleé ovbbgondol, meglko zocili kogniív elméleé. Lényege, hogy z egyéneke nem cupn belő kézeéeik vezérlik, ugynkkor nem i kizrólg külő körülmények befolyoljk (közük cld, brok vgy m zemélyek); ezek közreműködő ényezőkkén funkcionlnk, melyek hozzjrulnk z egyén moivcióihoz, vielkedééhez é fejlődééhez. Min imeree, z elődlege zocilizció közeg cld: gyerek zülőkől vgy egyéb rokonokól lo vielkedéformk, mgrmink unzl jíj el. Azokbn cldokbn, hol zülők, gbb rokong körében kedvel evékenyég porol, gykori bezédém, poro különböző formkbn fogyzjk (poreemények log, közveíéek nézée) hol eh Hrdil elméleéhez kpcolódv poro miliő jellemzi cldo, egyérelműen előnyö közeg lkul ki gyermek emozg irni poziív iűdjének kilkíhoz. Tény, hogy cld rdlmigzdgi helyzee meghrozz, hogy por irni érdeklődé végül milyen porg vlzhoz veze, de eől függelenül z érdeklődé kilkulbn é fennrbn cldnk, kéőbb pedig z oki inézményeknek, korrcoporoknk é médink i jelenő zerep ju (Földeiné Szbó e l. 2010: 36). Ahogy z eddigiekből i kiderül, zmo kui eredmény bizonyíj környeze, előorbn cld, brok, ikoli zocilizció környeze Hrdil kifejezéével miliő h z egyén élemódjr, zbdidő-elöléére, így poroli zokir. A zülők porol min min, moguk gyerekük porplyfubn kiemelkedően fono. Honlóképpen ngy zerep ju korrknk i e ekineben (Ullrich French, Smih 2009; Smih 1999; Leff, Hoyle 1995). A zülők, különöen z pk porol olykor ngyobb hl vn gyerekük poroli zokir kr öbb év múlv i, min cld zocioökonómii uz (Yng e l. 1996; Mo, Silv 1999). A zülők zerepe gyerek porzocilizciójbn ö pecili, moivcióhoz é eredményeéghez kpcolódó erüleen imeree. Ezek kövekezők: () elfogd (ccepnce, zülő elfogdj-e gyerek por irni érdeklődéé, porgvlz), (b) modellezé (modelling, zülő h porplyfu, eredmények megervezéére), (c) elvrok (expecion, zülők elvri gyerekük poreljeíményé illeően), (d) julom/büneé (rewrd/punihmen, zülő mivel boríj, 62

65 moivlj gyereké jobb poreljeíményre, vgy éppen hogyn bünei, h nem muo jó form) é (e) irnyelv (direcivene, zülői inrukciók méréke ekineben, hogy gyerek mi egyen vgy éppen mi ne egyen porplyfunk fejlődée érdekében) (Woolger, Thom 1993: 172). Slli é munkri (2000) munkj A rdlmi hér h z egyén élemódjr é poroli zokir című fejezeben mr bemum. Az lluk elemze öbb min zz nulmnybn z egyik leggykoribb ém épp zülői mog méréke, különböző formj vol. Br modelemzé orn nem llk egyérelmű, zoro kpcolo zülők é gyerek fiziki kivi közö, de kéégelen, hogy zülői é egyéb (cldi, bri) mog jelenő zerepe jzik filok porolbn, legyen z zóbeli vgy nygi mog, vgy pedig egíég bbn, hogy gyerek eljuon z do porinézménybe (Hoefer e l. 2001). Pikó é Kereze (2007: 97) megerőíeék, hogy zülők jelenleg i kív, illeve korbbi porol, vlmin evér, br, z ozlyrk é prjuk porol zignifiknn befolyolj megkérdezeek porkivi. A fizikilg kív zemélyek közül leginkbb korrk: brok é z ozlyrk jznk zerepe. Ők gykoroljk legngyobb h filok porolr. A pnyol, mgyr é romn enevelőnr-zko hllgók eeében i igzolódo zülők mognk poziív h nemck fiziki kiviukr, hnem fiziki é menli egézégi llpoukr i (Berók e l. 2011: 250). Mind lnyok, mind fiúk zmr egyrn fono z ny é z p mog hhoz, hogy kellőképpen moivlv érezzék mguk porolr (Leff, Hoyle 1995: 188), por folyr kudrc eeén. M eredmények különö jelenőége uljdonínk z nyknk e ekineben (Ullrich French, Smih 2009). Így zülői mognk moivción kívül zmo pzichológii hzn vn: özekpcolódik porr vonkozó élvezeel, önbizlomml, z llno önbizlomml i. Azonbn lnunk kell, hogy zülői mog nem minden eeben lehe poziív hl gyerek porolr, poreljeíményére: úlzo elvrok é nyom komoly pzichiki g é fruzrció okozhnk (Leff, Hoyle 1995: 93). Ezér zülőknek meg kell nulniuk z vielkedéform, mgrmin, mellyel mximlni udjk gyerekeik por irni moivciój, örömé é eljeíményé, meg kell llniuk z hr, meddig még nem eznek úl ngy erhe gyerekükre, nem foglmznk meg úl ngy elvrok velük zemben. A julmzbn okkl inkbb zocili julmkr kell fekeni hngúly (úgy, min egy mooly, dicére, im jó eljeíményér), 63

66 minem z nygi juokr (pénz, kup). Ez növeli gyerek belő (inrinzik) moivciój é eljeíményé (Woolger, Thom 1993). Mind erdülőkorbn, mind pedig fil felnő korbn z egyeemik eeében különöen egyre ngyobb zerep ju korrknk min referencicopornk (Pikó 2010: 87; Puzi 2011: 88). A korrk hozzjrulnk fiziki kivi élvezeéhez eljeímény, rg elimerée é z önbecülé mog ll. A porol környezeében lérejövő é mr meglévő brgok percepciój poziív h fej ki erdülők különböző fiziki mozgformk (por, jék) irni vonzódr (Smih 1999: 330). Nem fono felélenül korrknk i porolniuk hhoz, hogy moivlni udjnk mok. Néh z i elegendő, h elfogdjk, hogy egy ruk porol, h kellőképpen udjk érzékeleni brok z, hogy mogjk ruk porol. H egy poroló por (eredmények) ll kiünee figyelme kp korrk körében, ez i fono moivló erőkén hh porolr é ennek folyr (Ullrich French, Smih 2009). Egy korbbi kuombn, melyben z élporoló ökölvívónők éleében előforduló konflikuok é kpcolok vizglm inerjú módzerrel, z z eredmény kpm, hogy mind prkpcolok, mind brgok ekinve zok mrdk fenn é bizonyulk rónk, melyek por vilghoz kpcolódk. Az inerjúlnyok egyöneű véleménye zerin br előfordulnk olyn eeek, mikor egy élporolónk nem poroló prj, de llbn ck egy poroló udj elfogdni, megéreni é elvielni mindzok köelezeégeke (öbb hee vollé verenyek, edzőborok mi, vlozékony hngul diék mi), mik verenyporl jrnk. A brok közö volk olynok i, kik nem porolk, de legjobb bro vgy brok öbbégé ekinve zinén prkpcolhoz honló kép rjzolódo ki. E bri kpcolok közö edzéek, verenyek, z edzőborok é külföldi mérkőzéek orn lkulk ki é mélyülek el (Kovc K. 2009). A GFK omnibuz vizgl i rmuo gyermekkori porol, z ebben zerepe jzó r ényezők hr. A porolók 53 zzlék 15 éve kor elő kezde porolni, meghrozó z elő poziív élmény porl kpcolbn, melyben zerepe jzik r (bri, korri) közeg. A porrk, brok körében olyn élményeke élnek filok, melyek egy éleen meghrozzk porolhoz fűződő iűdjeike (Neulinger 2008). A Mgyr Ifjúg 2012 eredményei i z bizonyíjk, hogy rdlmi őke porol fono predikor: zok, kiknek vn bri körük, ngyobb rnybn porolnk (Céci e l. 2012). 64

67 Slli é munkri (2000: 971) hngúlyozzk korbbi porevékenyég é közöégi por erő h gyerekek é filok porolr, melyek erőíik porolók kpcolhlój, ovbb jvoljk környezei ényezők (példul porolr lklm erek, infrrukúrk lée, megközelíheőége, elérheőége) hnk vizgl, hol ezek poroló közöégek gji rendzereen llkozhnk, é együ edzhenek. Honló kövekezeére juok Hoefer é munkri (2001: 51), kik zinén felhívjk figyelme helyi porinfrrukúr (prkok, jzóerek, porléeímények) fejlezéének fonogr, ezzel i egíve rendzereen poroló filok rnynk növekedéé, poroló közöégek lérejöé. Polgr (2007) kubn V megyei középikolok é főikolok poroli zoki honlío öze, z z eredmény kp, hogy főikolok minden ekineben pzívbbk középikol riknl. A porol indoki közö egyedül z új mozgélmény nyúj vlzleheőége jelölék meg öbben főikolok közül, ovbb véleményükben zignifikn különbég mukozo brok é hziorvo vlzbn. A hllgók zerin ezek zemélyek mogjk őke legjobbn bbn, hogy poroljnk, mi jól muj kpcolhló erőebb zerepé hllgók körében középikol rikhoz képe poroli zokok ekineében. A felőoki inézmények h poroli zokokr A r hok melle, hllgókról lévén zó, fono megvizglni z inézményi környeze befolyoló erejé poroli zokokr. Ebben fejezeben erre kerül or. Az Ifjúg 2000 ku eredményei rmuk rr, hogy elepüléípu befolyolj filok poroli zoki: legngyobb különbégek fővro é megyezékhelyek, illeve kivrook é közégek közö vnnk z előbbiekben lényegeebben öbben porolnk, min z uóbbikbn. A ngyvrook közül i kiemelkednek zok, hol felőoki inézmények vnnk, így egyre inkbb dikcenrumokk vlk. Ehhez hozz kell ennünk, hogy kiebb elepüléek z infrrukurli feléelrendzer ekineében i hrnybn vnnk. Az egyeemik zemponjból elepüléípunk é nuló unk különöen ngy jelenőége vn. Infrrukurli zemponból épp z egyeemi hllgóknk vnnk legjobb leheőégeik rendzere porolr (Fbri 2002: 164). A nuló uzl jró, vizonylg ruglm időbeoznk, illeve különböző dikkedvezményeknek közönheően jvul porol eélye, míg munkb ll minegy 50 zzlékkl cökkeni, hogy egy fil poroljon (Perényi 2011: 168). Ebből i lhó, hogy felőoki 65

68 inézményeknek ngy felelőégük vn bbn, hogy hllgóik rendzereen poroljnk, mer i még leheőég nyílik rr, hogy zervezeen vegyenek réz vlmilyen porfogllkozon, h ez rendzereé vlik, kkor kr éleük ovbbi rézében i fognk porolni. A porolbn ngy zerepe jzik porléeíményekhez vló hozzféré. Ez egyréz z egyeemik, mréz ngyvroik zmr jelen előny: i előorbn z oki inézmények porinfrrukúrjnk ingyene vgy kedvezménye hznlról, illeve ngyvrook ilyen jellegű ngyobb mozgkínlról bezélheünk. Özeégében z lhjuk, hogy mgyr élpor kiemelkedő eredményeihez képe filok öbbége kevee porol ugyn, élevielük lpveően elér z előző genercióéól: leheőégeik kizéleedek, elvrik új dimenziók menén zerveződek. E vlozokr porkínlnk i reglni kell. A pornk min rdlmi lrendzernek meg kell llni zok leheőégeke, melyekkel minél öbb fil ud bevonni rendzere emozg kereeibe (Perényi 2013: ). Noh z egyeemi élemód egye elemei legöbb orzgbn é felőoki inézményben honlók, felőok expnziójnk kövekezében hllgók rdlmi here, demogrfii, eniki özeéele heerogén képe mu. Az élevielük, cldból hozo zokrendzerük é vilgnézeük i elérő, különböznek porol fonogról lkoo vélemények. Ahogy filok egézének körében egyfj érékrendbeli korzkvl vlóul meg, úgy z egyeemi filok körében i: (porr igenck jellemző) eljeíményorienlg mr elvezee priori, ehelye z önmegvlóí, függelenég é zbdg érékei kerülek előérbe. Ez pedig porol fonognk hérbe zorul vonzz mgvl körükben i. Ez jól muj, hogy relíve jobb poroli leheőégek ellenére felőoki inézményekben igen mg nem poroló hllgók rny hznkbn. Ennek herében ké problém húzódik: (1) hllgóknk ck bizonyo coporji veznek réz rendzere fiziki kivibn, z egyeemi rdlom ekinélye rézére még mindig z inkív élemód jellemző. (2) Az egyeemek nem bizoínk megfelelő poroli leheőégeke fogyékook egyéb egézégi problémvl küzdők zmr. Nem kéége, hogy z egyeemek egyik legngyobb megoldndó problémj, hogy olyn porprogrmok é leheőégeke bizoínk, melyek révén rdiklin cökkenheő z inkív élemóddl jellemezheő hllgók rny. A porol é rendzere eedzé bizonyíon poziív hl vn hllgók fiziki, pzichiki é menli jólléére, zonbn e h kifejééhez 66

69 zükég vn kormnyzi é inézményi zinen porbr környezere é megfelelő hér bizoír nemzeközi mink lpjn (Földeiné Szbó 2005: ). Ngy Ágoon érekezéében Debreceni Egyeem hllgóink porolhoz fűződő iűdjei, poroli zoki vizgl meg. Célkiűzée nnk felderíée vol, hogy egy felőoki inézmény hogyn ud hozzjrulni egy régió rdlmi, gzdgi felemelkedééhez por é régióbn élők éleminőégének jví ll. Kui eredményei zerin inkbb kölégéríée hllgók kölenek öbb pénz porolr, é ők elégedelenebbek z egyeem porjvl, kevébé imerik ennek verenyporj, ezér ngyon fono z infrrukurli fejlezé. Leginkbb z Állno Orvoi Kr é z Agrr- é Vidékfejlezéi Kr hllgói elégedeek z egyeemi por zínvonlvl, nők inkbb, min férfik. A verenyporolók kevébé elégedeek z egyeemi porl, min mőr rik. A középikolbn é z egyeemen i poroló hllgók nincenek megelégedve z egyeemi por zínvonlvl. Azok z egyeemik, kik öbb idő znnk porolr, llbn keveebbe porolk középikoljukbn. A megkérdezeek minél jelenőebbnek érékelék középikoli porevékenyége, nnl rendzereebben porolk középikolbn, é ezzel egyene rnybn, z egyeemen i rendzereebben porolnk. Ngy Ágoon klzernlízi egíégével ö hllgói coporo különíe el: z előben lévőknek fono por, ezér nem eneveléel, inkbb m módon eljeíik köveelményeke, modikbn lévő hllgók eneveléórkkl eljeíik féléveke, z egyeemi poroll relíve jobbn elégedeek, por lgo zerepe öl be éleükben. A hrmdik copor gji zmr legfonobb por, öbbégük verenyporoló, míg negyedik copor gji z egyeemi por zínvonlvl z lgonl jobbn elégedeek, jobbn imerik Debreceni Egyeem Aléiki Club (DEAC) eljeíményé, ugynkkor legjelenékelenebb zerepe öli be éleükben porol. Az öödik copor gji z egyeemi é középikoli por zínvonl lgonk íélik meg, de kevébé imerik porélee, é kevébé jelenő porol zerepe éleükben. Az empiriku ku lpjn zerző özefüggéeke muo ki z egyeemi por é z éleminőég, z egézége élemód, illeve nulmnyi eredmények közö (Ngy Á. 2010). Ngy Ágoon (2010) é Mnzelej (2005) i z kövekezeé vonk le, hogy hllgók porol, ennek rézekén rendzere emozg hozú von népegézégügyi zemponból i relevn. Sporoluk é igényeik erően kpcolódnk zbdidőpor kuli rendjeihez, ezér z inézményeknek i ehhez kell igzíniuk 67

70 porkínluk nnk érdekében, hogy minél öbb hllgó végezzen rendzere emozg. Bodóczkyné (1993) é Rjki (1996) kuikbn óvópedgógu- é níójelölek egézégi llpo, élemódj vizglk. Arr kövekezeére juok, hogy főikoli nulmnyok nem jrulnk hozz z egézége éleviel kilkíhoz é megzilrdulhoz: hllgók pllkoz rendzerelenebbé vl vizgl ideje l, eedzéük elégelen, enevelé erkölci úly em növekede, z lernív óvópedgógii progrmok megjelenée em ho poziívn hllgók eedzéi zokir é enevelé prezízére. Ebben fejezeben bemum zok z elméleeke é kui eredményeke, melyek meghrozzk hzi filok poroli zoki. Kérdékén merül fel, hogy vjon z llm vizgl hllgók eeében milyen rdlmi vgy éppen r ényezők hrozzk meg, hogy milyen formbn, miér é hogyn porolnk. Eeükben Bourdieu vgy Hrdil, eeleg Bndur elmélee érvényeül-e, melyiknek lez leginkbb mgyrzó ereje? Külön érdeke vizgl régióbn felőoki inézmények közöi különbégek felr hllgók poroli zoki ekinve. Kuombn ezekre kérdéekre zerenék vlz kpni. A kövekező rézben kíérlee ezek porol különböző rdlmi zerepeinek bemur. Min hogy z mr emlíeem, örénelem orn ngyon ok vloz kövekeze be por erén i, így nem lehe kijeleneni, hogy e funkciók mindegyike llno é örök érvényű lenne. Nem ll módombn örénelem kezedéől indulv felvzolni porol rdlombn beölö zerepeinek zizemiku vlozi, de megpróblom öbb pekuból megközelíeni é özefogllni z elmúl időzkr, illeve npjinkr jellemző legfonobb funkciók. A kövekezőkben porol rdlombn, kiközöégek é z egyén éleében beölö zerepé, helyé é funkciói zocilizció menén érelmezem nnk érdekében, hogy vlz kpjk rr, hogy z egye poroli formk hogyn hnk hllgók fiziki, menli egézégre, jólléére é felőoki eredményeégére. 68

71 A SPORTOLÁS SZOCIALIZÁCIÓS HATÁSAI A porol különböző formi, funkciói rdlmi vloz orn leginkbb ekulúr é zocilizció rézekén érelmezem. Ezzel zereném zemléleni z kulurli prdigmvl, melynek lényege, hogy ekulurli evékenyég kulúr orgniku lkoóréze (Berke, Brh 2004). Ennek ellenére por kulúrn belül (i) egyre inkbb mrginlizlódni lzik, különöen ekulúr (Tkc F. 1999). Célom, hogy bemum porol rdlmi, kulurli é z egyéni zerepei, funkciói, zok poziívumok, érékeke, képeégeke, kézégeke, melyeke z egyén megpzlh, illeve eljíh porol közben, ezeke z éle m erüleein i lklmzni udj. Mindezek ugyni hllgók eeében i érvényeek. Ezek lpjn zereném megvizglni, hogy porol hogyn h hllgói jóllére é nulmnyi, illeve nem nulmnyi eredményeégre. Ugynkkor porol örénelem orn olyn lkulon men kerezül, mely kedvezőlen folymokkl i együ jr, előorbn poliiki é gzdgi hoknk közönheően. Nem feledkezheünk meg devincikról em, különöen zokról, melyek ck porbn figyelheők meg (doppingvéégek, hulignizmu zurkolók körében). Éppen ezér rom fononk bemuni porol rdlmi, zocilizció funkcióink keő rcul. Szocilizció é porol A zocilizció l olyn élehozig ró nuli folymo érek, mely orn z egyén megnulj z do rdlom, környeze érékei, normi, mgr-minzi, képeégeke é kézégeke zerez hhoz, hogy be udjon illezkedni kiebb-ngyobb közöégekbe (legyen z cld, z ikol, egy munkhely, vgy mg rdlom). A porol orn i olyn kézégeke, képeégeke, érékeke, zblyok nulhunk, melyeke z éle m erüleein (példul nulbn, munkbn, clddl örénő együlékor) hznoíni udunk. A porzocilizció nem m, min rendzere porolr örénő nevelé, melyben elődlegeen cldgok veznek réz, mjd pedig z ikol, korrk, ovbb z egyén zmr meghrozó zemélyek, illeve médi. Ennek folymn z egyén megnulj porol jelenőégé, leheőégeke, mozgok, vielkedéi é mgri mink. H porol élee fono rézé 69

72 képezi, kkor ez gyermekei é cldgji felé i közveíeni udj mjd. Ilyenformn por vizükrözi mkrorukúrbn megllhó érékeke, normk, mgrzblyok. Ne gondoljuk zonbn, hogy ez ck poziív folym lehe. Azzl, hogy gzdg é poliik behol porb, megjelenek, ő, megerőödek negív vonok (előorbn z élpor, zon belül i z olimpik vilgbn). A profi por ok eeben üzleé, iprgg vl, megjelenek benne korrupció elemei, poliik pedig okzor j, önkénye céljir hznlj fel porikereke, rendezvényeke (Földeiné Szbó e l. 2010: 35 36). 45 Snyder é Spreizer (1981) zerin porol é zocilizció kpcol ké irny jellemzi: z egyik zocilizció por jo vilgbn, mik pedig zocilizció porol révén. Az előbbire irnyuló kuok z vizgljk, hogy milyen fiziki é menli ényezők befolyoljk rézvéel vlmely porevékenyégben, z uóbbi pedig poroll jró kövekezményeke é velejrók vizglj mind z egyén, mind rdlom zinjén. A por vilgb irnyuló zocilizció folymok olyn érékek eljí jelenik, min z önmeghroz, céludog, porzerűég, verenyzé, kemény munk érékelée. Ugynkkor ez zocilizció nem mindig ilyen poziív irnyú: porol nem felélenül növeli z önbizlm, vezeői képeégek fejlődéé é r kpcolok em jvíj minden eeben. Több ényező i h porol melle, hiz zocilizció öbbdimenzió folym, melyben zerepe jznk korrcoporok, nem porhoz kpcolódó evékenyégek vgy éppen médi (Frei, Eizen 1991). A fen leír porzocilizció mozznok, zocilizció eljeíményeke Heinemnn (1995: 30 31) ö coporb ozo: 1. A porol megzilrdíj zocil-normív celekvéhez zükége kézégeke, képeégeke. 2. Hozzjrul zemélyiég kilkulhoz, jellembeli uljdongok bevéődééhez. 3. A porbn olyn zocili vielkedéi módok lehe megnulni, min copor köveelményeihez örénő lklmzkod, együműködé, zolidri. 4. A por jo kommunikció érkén írhó le, melyben jo jelképrendzerek fejlődnek ki zóbeli é nem zóbeli formbn. A porolónk ezeke meg kell nulni, megéréükhöz é lklmzukhoz megfelelő imereekre é képeégekre vn zükég. 45 Éppen ezér rom fononk bemuni por é gzdg, por é poliik közö fennlló özefüggéeke, melyek minegy ellenpéldkén zolglnk couberini opimi porzemlélenek. Ezerin ugyni pornk ck poziív zemélyiég-, mgr- é vielkedéfejlező h vn. 70

73 5. A porol feld, hogy m erüleen kilkul zocilizció hinyok é negív jelenégeke megzünee vgy kiegyenlíe (példul mozgkézég vizfejlődée, önbizlom hiny, úlzo grezió vizzorí). Heinemnn lpjn négy különböző coporb rendezem porolzerepei zocilizciór vonkozón. Ezek hok nem különíheők el egymól elje mérékben, hizen porol olyn özee jelenég, melynek jellemzői kr öbb erülehez i rozhnk. Ugynkkor úgy vélem, z i bemundó funkciók hozzjrulnk porol rdlmi é egyéni jelenőégének, bonyolul volnk felrhoz. A zocilizció funkciók bemu ké zemponból i kpcolódik j kuomhoz: egyréz zocilizció/r ényezők felrbn, melyek befolyolhjk hllgók poroli zoki, mréz porzocilizcióbn végbemenő folymok megimeréében, melyek egíégével meg udom vizglni, hogy porol köveezében végbemenő nuli folymok, zemélyiégfejlődé, zerze élmények mikén hnk hllgók ei-lelki jólléére é nulmnyi eredményeégére. A porol egézége élemódr, rekreciór nevelő hi A porol elő rdlmi funkciój bbn lom, hogy egíhe egy egézégudobb éleviel kilkíbn. A rendzere mozg végzők könnyebben belhjk, hogy porol melle példul z egézége éelek, ilok fogyznk, élvezei cikkek mellőzéének i be kellene épülnie élemódjukb. Ugynkkor fiziki kivi mgbb zinje konvencionli rizikófkorok (példul dohnyz, lkoholfogyz, mg klórijú éelek, ilok fogyz) lconybb zinjével i együ jrh. A kui eredmények z mujk, hogy fiziki kivi érékeivel vló zembeülé olyn vlozokr rkllh, melyek egy hozbb, crdiovkulri beegég nélküli élehez veze (Simon 2012: 33). Így porol nemck fiziki, eeleg lelki llpounkr jelenhe poziív h, hnem megní z egézégeebb élemódr, élevielre i. A porol ovbbi funkciój rekreció előegíée. Segí munkhelyi, ikoli rlmk kövekezében kilkul fiziki é menli problémk megoldbn. A fiebb, egézégeebb zervezenek ngyobb eherbír. Éppen ezér z oki inézményeknek udoíniuk kell, hogy mekkor felelőégük filok neveléében nnk érdekében, hogy minél ngyobb é jobb legyen eherbíruk. A ngyobb fiziki erhelheőég é jobb menli eherbír gzdgi hzonnl bír z egéz orzg zmr. Cökkennek ppénzre kölö 71

74 kidok, beegég mii munkhelyi hinyzok, z egézégeebb lklmzok mgbb eljeímény nyújnk é jobbn moivlk (Szbó Á. 2009: 27 29). Nem vélelen, hogy m mr öbb munkhely leheőége bizoí munkhelyi rekreciór, különö hngúly fekeve poroli leheőégek megereméére. A rekreció z kpoc, mi özeköi zbdidő, zbdidőben végze porevékenyége, z élemódo, z éleminőége é z egézége. A kövekező funkciónk z lom, hogy porol zerepe jzik munkvégző képeég meglpozbn, helyrellíbn nnk érdekében, hogy z egyénnek fizikilg, pzichikilg, menlin egyrn elje élee legyen. E célok megvlóí egíi rekreció célll végze porevékenyég. A rekreció elő irnyz z oudoor: ennek kilkul ermézeközeléghez kpcolódó nozlgi, z urbnizl környezeből vló menekvé özönöze ermézebe. 46 A modik fiég irnyz: ez előorbn div dikl rendeknek ez elege. Az uóbbi hrom évizedben figyelhejük meg e é e kulúrjnk felérékelődéé. Kezdeben modern kor kényelme, egyre inkbb ülővé vl élemódj kro hink ellenúlyozr örekede, mjd egy Gldwell kegórijvl élve fordulóponnk közönheően egyre inkbb zépégipr felé olódo el. Npjinkbn eépíé, lkforml egyre inkbb hérbe kezd zorulni, helyé zépége, rkivi okkl kényelmeebben elérheővé evő ezközök vezik (fogyzó blek, pllék-kiegézíők, plziki ebéze). A hrmdik rekreció irnyz egyik rézé wellne képezi: finez biológii jellegének ellenúlykén ebben pziché-zocili özeevő jz legfonobb zerepe, z opimli egézég poziív komponeneinek özeége. 47 Mik rézé z úgyneveze élménykereő evékenyégek lkojk. Ezek egyfj kiúkereé jelenenek eljeíménykényzere é zorongo mindennpokból (Kovc T. 2007: 9 10). 48 A porol különböző definíciói megegyeznek bbn, hogy olyn evékenyég, mely zellemi erőnlé jvír i irnyulh. Ebben lom porol kövekező rdlmi funkciój. Fiziki kivi közben olyn biológii folymok indulnk meg zervezeben, melyek előegíik zellemi frieége. Bizonyío, hogy 46 A úrz, kirndul, illeve ezek exrém vlozi, példul hegymz roznk ide. 47 Az e célból végze porevékenyégeken kívül min példul erobic, gylogl, biciklizé, eépíé, üő-é lbdjékok, ide roznk még pllkoz, rezoldó echnikk lklmz, mzz, gyógyfürdők log b. 48 Min példul klndprkok log, vdvízi evezé, bunge jumping, búvrkod, zörf, dezkz b. 72

75 fiziki kivi ikol korbn jóékony hl vn nulr, illeve különböző lkoó munkk elvégzéére (Kereze 2007; Mikuln e l. 2010; Pikó, Kereze 2007). A porol ovbbi előnye, hogy célkiűzére özönöz. Poziív hl lehe j mgunkról lkoo kép kilkír, illeve növelhei z önbizlm, h meg udjuk vlóíni zok célok, mike kiűzünk mgunk elé. A eljeímény növekedéével újbb é újbb elérendő célok űzünk mgunk elé, mi előbb-uóbb ruinn vlik z éleünkben. H elégedeek vgyunk önmgunkkl, é vnnk céljink, kkor ezek megvédenek deprezióól, z nómiól, z elmgnyoodól. A verenyporolóknk pedig egy-egy kiemelkedő eljeímény: mérkőzé, bjnokg megnyerée, vilgverenyen vló ikere zereplé vilgr zóló hírneve eredményezhe, illeve kr hrnyo helyzeből vló kiemelkedé új i lehe. A modernizció jelenően lkío léfeléeleke, kih z éle minden erüleére, z éleminőég é z élefeléelek okréű, ellenmondo zerkezeé eremi meg. Az új élemódmink új vonz jelenenek (Kovc T. 2007: 3). Az élemódbn örén vlozok z uóbbi évizedekben jól mujk zbdidő zerkezeében é felhznlbn végbemen módoulok. A porol min zbdidő evékenyég hérbe zorul. Miközben z iprood, echniki fejlődé kövekezében z emberek zbd ideje nő, felhznl ok eeben egyíkúv vl: megnő előbb v-nézére, npjinkbn pedig z inernehznlr fordío idő. Ez jól lhó bizonyo egyeemi coporok időfelhznlbn i (Szli 1976; Vinyi 1995; Boci 2008; 2012; Kovc K. 2012). A zbdidő-felhznl é élemód közö fennlló özefüggéeke jól muj, hogy v-nézéel ölö idő növekedéével gyrpzik, cökkenéével pedig cökken eúly rny. Nem hib zbjk meg fiziki kivi-jnlok ké órbn v elő ölö idő mennyiégé gyerekek zmr: z ennél öbb vnézé épp mozgól, eelegeen porolól vezi el z idő. Különöen fono ez felnőkori egézégi llpo é z élemód zemponjból, mivel úlúlyo gyerekek ngy vlózínűéggel úlúlyo felnőek leznek (Mro É. 2012: 98). Honlóképpen filok körében végze kui eredmények bizonyíjk, hogy hé közbeni zmíógép-hznl elvezi z idő mozg igénylő hobbievékenyégekől é z kív közlekedéől (Soó e l. 2008) Egyeérheünk Horvh (2005: 41) véleményével, mely zerin zbdidőpor rekreció érékei leginkbb bbn mukoznk meg, hogy okféle leheőége kínlnk é megnínk zbdidő hzno elöléére, kigíjk rézvevők köré, ovbb elüneik z élekori jogokból zrmzó előnyöke é hrnyok. 73

76 A porol h kulúrr, ekulúrr, mozgkulúrr Az egyeeme kulúr réze ekulúr: e udo fejlezée, higiéniku, egézége élemódhoz kpcolódó érékek együee, melyhez zoron kpcolódik z emberiég mozgkulúrj. Így porol i olyn jo emberi evékenyég, mely belerozik z egyeeme kulúrb. Ugynkkor hl i vn r, hiz érékeremő funkcióvl i bír. Tkc Ferenc (1999: 8) zerin ekulúr z emberi e rézben velezülee (geneiku) llpo, vlmin nnk krbnr, fejlezéé, eeleg korrigl jeleni z erre célr lklm objekivciók egíégével. Az objekivciók kövekezők: () ermézei dogok kihznl, (b) porgk, (c) felzereléek, kondicionló gépek, porplyk, é nem uolóorbn (d) zok z imereek, melyek zükégeek e opimli kulurlhoz. A preinduzrili időkben eedzé nem rozo kulúr élemódo zblyozó érékei közé, mivel kor ermeléi eljri igényelék z erő, edze fizikumo. Ez okzor kényzeríee z embereke rendzere inenzív mozgr. Az iprood é modernizció zonbn olyn civilizció ereme, melyben egyre fokozódo e fiziki igénybevéele é roml. A fogyzói rdlom kiépüléével, jólé növekedéével ovbb romlok rendzere emozg eélyei. Megjelenek olyn mozgformk (példul kondigépek hznl) é e krbnr, lkforml előegíő ezközök, melyek különöebb megerőleé nélkül kecegeek form lk eléréével é z egézég megőrzéével. Npjinkr nyilvnvlóv vl, hogy ebben rukúrbn em lehe megoldni z emberek ömege ekulurli igényeinek kielégíéé. Ez nemck rdlom ló, hnem felő réegeire i vonkozik. Noh ez uóbbik rendelkeznek zokkl z nygi forrokkl, melyek elérheővé ezik rendzere emozg vlozo formi, mégi úgy űnik, hogy körükben egy jo ermékcopor hivo célok eléréére. 50 A fogyzói rdlom por egéz lényegé képe megvlozni: előérbe kerül jól kinézni, min cél z egézégenek lenni melle, okzor pedig helyee. A porol gykrn ck egy ezköz zép külő megzerzééhez, mely egyben e felérékelődééhez i veze. Bourdieu (1991: 387) úgy véli, hogy e érékké é őkévé vlik, miből z egyén hzno remélhe, é ez e-mok zmr (body-for-oher) jelenégnek nevezi. Tkc 50 A por helyé beölik fogyzói rdlom kínl dié kézímények, ezközök, codgyógyzerek é kozmeikumok. 74

77 Ferenc zerin (1999: 11) Bourdieu-féle kédimenzió modell gzdgi é kulurli őke melle ki kellene egézíeni ekulurli őke dimenziójvl. Azonbn lhjuk, hogy Bourdieu mg i beemele fizikumo őkefjk közé. A porol lklm mozg lpveő zükégleének kielégíéére. Ehhez zonbn z kell, hogy z egyén zmr mg éréke képvieljen, fono legyen. H porol irni poziív iűdök é igények kellő úly kpnk, kkor z egyén zbdidő-elöléi zokir, kr egéz éleére, élemódjr i hl lehe (Bíróné 2004: 64 88). A mozgnul kriiku zkz h kilenc éve kor, mikor gyerekek megnuljk z egye lpkézégeke, kellő figyelemmel, örömmel, udoggl é ügyeéggel gykoroljk ezeke. Kilenc íz éve korbn mr képeek bonyolulbb mozgformk eljír, echniki elemek végrehjr, de nem bizo, hogy megfelelő időben é ziucióbn udjk ezeke lklmzni. Az lpveő mozgformk eljí, mozgnul orn egyfj művelégre: mozgművelégre ezünk zer. Mozgművelég l ekulurli jvknk z rézé érjük, mely mgb fogllj prkiku köznpi celekvémegoldok; jékokbn, porokbn megnulhó konkré celekvéformk, mozgkézégeke; é z ezek eredménye működeééhez zükége képeégeke é zellemi jvk (Bhori, 1994: 22, idézi Régi, H. Ekler 2011: 33). A poroll lpmozgok nulunk meg. Épp ebben különbözik m evékenyégek vgy nrgyk, képeégek nulól, hogy nnyg lpj z do porhoz köődő mozgok eljí képezi. Mindez pormozgok elmélei herének, egym uni köveéének megnul, memorizl, logiku gondolkod, gyor dönéképeége i jeleni. A mozgnul uljdonképpen nem m, min mozgkézégek kilkí, megzilrdí, finomí, lklmz é megr. A mozgnul kpcolbn vn bizonyo imereek, koordinció é kondicionli képeégek, illeve egyéni mgrformk eljívl i. Teh mozgkézégek zemélyiégbe gyzon fejlődnek. Végezeül porikerek ideniformló erejéről min kulurli érékekről zerenék emlíé enni. A ngy olimpii vgy egyéb fono vilgverenyeken elér porikerek éppolyn fono kollekív élmények, min kulúr m erüleeiről zrmzó emlékek. Özeköik z do nemze gji, hozzjrulnk nemzeud megerőödééhez. Ugynkkor kui eredmények i bizonyíjk, hogy z eelege ngy kudrcok, bornyok (példul doppingvéégek 75

78 kiderülée z olimpin) kollekív zégyenkezé i kivlhnk, ez médibn megjelenő vizhngok meg i erőíik (Dóczi 2008). Érékek, normk, képeégek eljí porol révén Tr érékek A porol leheőége nyúj zoknk z érékeknek, normknk, jelképeknek z eljír, melyek elengedheelenek rdlmi beillezkedéhez. A cpb érkező új g z ddigikhoz képe eljeen m zocili közegbe kerül. Új érék- é normrendzer vezi körül, vgy leglbbi z eddig megimer érékek mfj özefüggéekben jelennek meg zmr (Gombocz 2010: 48 51). A beillezkedé orn é un i előfordulhnk konflikuok régi gokkl, illeve z edzővel, cpvezeőkkel, de z edzére fordío idő problémk okozh mgnéleben, z ikolbn, munkhelyen i. Az ilyen ziuciókbn z egyén ponn jíj el konflikumegoldó é kezelő régik, kooperció különböző formi. Ahhoz, hogy cp eredménye legyen, illeve közö ideniud jellemezze, goknk el kell jíniuk nemck porghoz kpcolódó zimbólumok é kifejezéeke, hnem zok i, mik ck z do cpr jellemzők. Így példul elég egy fél zó vgy iné hhoz, hogy udj, hozz fog kerülni lbd, vgy z, hogy mire gondol z edző, ki ring, mi, p, zőnyeg, ply zélén ll. Egy poregyeüleben könnyű megeremeni z zimbólumrendzer, mi leheővé ezi egym felimeréé: egyége zínekkel, formkkl, jelekkel ello mez, zzló, címer, jelvény mélyíi z egymhoz roz így közö ideni érzéé. 51 Személyiégfejlező érékek M hivokhoz honlón mg poriker i megköveeli poroló jellemének kövekezee fejlezéé. Cki kiró, edzői uíok mximlin izeleben ró, fegyelmeze, z eredményekér é porrkér ldozokr i képe ember érhe el ró porikereke. A porevékenyég folymn ikereen eljíhók munkérékek: ponog, z oddón végze edzémunk, porrk, ezközök, berendezéek megbecülée. Meg kell emlíenem porol erkölci, nevelő funkciój. Az erkölci 51 Ezek ll egyréz felimerik, mjd zonoulnk j cpukkl, mréz pedig egyérelműen felimerik mik, eeenkén ellenfél cp gji. 76

79 fejlező h porol zblyozo evékenyégrendzerén kerezül érvényeül, melynek lényege fir ply bizoí. Minden porg rendelkezik zblyokkl, ponon z erkölci kihgok megelőzée érdekében: nem engedik zblyln ezközök beveéé győzelem érdekében, mer ez nemck igzgln z ellenfelekkel zemben, hnem kr zemélyi érüléel i jrh. A porolkor z egyén nemck foglmk lko z erkölci normkról, hnem evékenyég közben i éli zok. A porevékenyég ll egy folym orn lkul ki z erkölci ud, érzelem é mgr (Bíróné 2004: 70 71). Ugynkkor poroló bizonyo erkölci dilemmkkl i llkozik, melyeke meg kell nulni helyeen feloldni é megoldni: zblyok ber/be nem r; eljeíménynövelő zerek lklmz/nem lklmz z eredmény érdekében; önérdek/cpvgy klubérdek; verenyző iűd/kooperció. A cél eh nem zeneíi z ezköz. Ezekkel dilemmkkl nemck porol, hnem mindennpi éle orn i llkozunk, így z i zerze pzlok, nul vielkedéi formk, mgrok é megoldi mechnizmuok kr egéz éleünk orn végigkíérnek. Ki kell emelni z edző/enevelő nr zerepé ebben, előorbn z ő pedgógii munkj vezehe eredményre ezen erkölci dilemmk helye feloldbn. A porol z éle éréke zll, hogy uljdonképpen z edzéek felkézíenek ngybeű élere. A porol megní izelni zblyok, j mgunk, öbbi ember, z egézége fir ply-n lpuló vereny (Izzo 2005). Segí megnulni fiziki, erkölci é kulurli lpelveke, hozzjrul jellem fejlődééhez. Az egyének nemck verenyeznek egym ellen, hnem kpcolb kerülnek egyml egy verenyziucióbn, mi nem egyenlő z edzéek orn végze gykorll. Megnuljk izelni egym, megimerni mik é özehonlíni önmgukkl, özemérni uduk legli ezközökkel. Ilyen legli ezköz rendzere edzé é felkézülé verenyekre, legjobb eredmény eléréének elhroz. A verenyporo jékól z különbözei meg leginkbb, hogy z előbbi öbbféle norm é formli előír zblyozz. Több é zigorúbb znkciók vnnk porokbn (Loy 1974: 41). A zblyok közé roznk z do porg jékzblyin kívül példul z edzéek mennyiégi é minőégi kriériumi: porolónk hnyzor, milyen felzerelé mgvl hozv kell heene edzére jrni, hogyn kell vielkedni z edzéeken. 52 Megnuljk, mik zok legli ezközök, 52 Couberin bró zvi leglklmbbk nnk bemur, mikén lklmzhó por filok erkölci neveléére: Miun por megköveeli porolóól z önfegyelme, higgdgo, megfigyelé hl vn z érelem, jellem é 77

80 mike be lehe veni hhoz, hogy z egym közöi rivlizl épíe cpzelleme, hogyn kezeljék hirelen jö iker, vgy éppen hogyn dolgozzk fel nem vr vereége. A cpgok mindezeke előzör megnuljk, mjd pedig idővel djk níókén z új goknk. Ugynkkor lnunk kell, hogy modern olimpik zülőyjnk úlzo opimizmuon lpuló poziív porképe npjinkbn mr nem érvénye elje mérékben. Épp z olimpii jékok jelenőégének felérékelődée mi é profezioni por kilkulvl vl porol egyre eljeíményorienlbb. A győzelem, eljeímény felérékelődée z emberi erő é eljeíőképeég ruv bochoz vezee. A gzdg, poliik, médi bekpcolódvl verenypor bizonyo formi egyre inkbb üzlegg vlk, öbbek közö épp z USA-beli egyeemi verenyporbn példul korlbd é meriki fubll porgkbn, hol porolók djk-vezik okzor hlm özegekér, egye orzgok pedig vilgverenyeke hznljk j poliiki berendezkedéük hékonygnk, eredményeégének reprezenlr. Mivel eljeímény ennyire felérékelődö, mgnk porolónk i z érékmérője, elerjed doppingzerek hznl, e zerek előllí iprgg fejlődö. A eljeíményfokozó zerek lklmz ellenée couberini fir ply elvével, hizen olyn előny jelen, mi hozzjrul ngyobb eljeíményhez, ezll győzelemhez. Egyérelmű, hogy z ilyen zerek lklmz clnk minőül, legöbb eeben örvény ll znkcionljk doppinghznlo. Ugynkkor különböző porgk porolói br elérő rnybn, de mégi ngy zmbn doppingolnk, mi még rozbb, okn még ck bocno bűnnek em rjk. Egyfj normkén fogdjk el z élporolók é edzőik i ilo zerek hznl, mondvn, mindenki hznl vlmi, ezér jobb eljeímény érdekében zükége. Ily módon z eélyegyenlőlenég mr nem bból zrmzik, hogy vlki jogln előnyre ez zer, hnem, hogy h egy poroló nem hznl ilyen zereke, kkor hrnyb kerül. A doppingvéégek megíélée rdlombn i öbbnyire enyhe: okzor médi hr z emberek doppingvéége elköveő porolók mellé llnk rozul érelmezee por- vgy hzzereeből, jobbn jnljk lebuk ényé, min véég elköveéé (Földeiné Szbó e l. 2010: 135). 53 lelkiimere kilkulr. Ilyenformn z erkölci, é rdlmi ökéleebülé egy ényezője. (Couberin 1931, idézi Gombocz 2010: 44). 53 Jó péld erre ké mgyr lé érinő doppingborny z héni olimpi un, melynek kövekezében mindkeőjüknek viz kelle dniuk olimpii érmeike. Noh 78

81 A devinci egy mik, kifejezeen por vilgbn előforduló formj fubll- (vgy m porghoz kpcolódó) hulignizmu, vndlizmu, zurkolói erőzk. A rivli cpok zurkolói özeűzébe keverednek, verekednek, zikozódnk, rgyk doblnk egym felé, mik cp jékoink emberi mélóg érik, rzi zövegeke kndlnk. Sokzor meccek elő é un i özeverekednek rivli zurkolók. Az kciók z úgyneveze kemény mg kezdeményezi, olykor meccek l közülük néhnyn igyekeznek bezivrogni z ellenfél cpnk zurkolóihoz, hogy konfliku provokljnk. Ezek zurkolók épp úgy figyelik mik bor, min mecce, így hulignizmu zerve rézé képezi bizonyo mecceknek (Dunning 2002, ). 54 Hznkbn i problém okoz fubll-hulignizmu, nemck z erőzko vielkedé, hnem zurkol közben elhngzó nizemi, rzi é xenofób megnyilvnulok mi i. Ezek egyréz z ellenfél zurkolóir, mréz cpokr, jékookr é bírókr irnyulnk. Szóbeli megnyilvnulok, rnzpreneken é ruhzon zereplő zlogeneke lklmznk véleményük kifejezéére, de különönöző rgyk bedoblól em ridnk viz (Földeiné Szbó 1996). 55 Az grezív zurkol oki vlózínűleg mkrordlmi folymokbn kell kereni, hizen e jelenégeke nem por ermele ki, hnem mindennpi éle velejrói, z grezivi rdlmi gykorlból gyűrűzik be por vilgb. A problém kezelée zonbn ngyon ürgeő, hizen jelenégnek közönheően rdiklin lecökken hznkbn (i) nézők zm, megvlozo rdlmi özeéelük: z lcony rdlmi uzú, devincikr nyio bebizonyoodo doppingvéég, egy hzi ku eredményei zerin vlzdók mjdnem fele z ellenőröke i hibnk ro, 28,3 zzlék pedig rlnnk véle porolók (Földeiné Szbó e l. 2010: 136). A leguóbbi vilgméreű doppingborny Len Amrong, öbbzörö kerékprozó vilgbjnokhoz kpcolódik, jól muj dopping elleni hrc hékonyg, ugyni öbb évre vizmenően megvizglk vérleleei legújbb echnikkkl, eljeíménynövelő zerek nyomi llk vérében. Ennek kövekezében korbbi bjnoki címeiől i megfozok. 54 Mindezek melle kivéele inézmények dionok é gbb környezeük, hizen zurkolóknk még legkeményebb dikúrkbn i leheőégük nyílh z informli önkifejezé relív zbdgnk megpzlr. A zurkoló nem előorbn porolónk zurkol ennek kvlii lpjn, hnem verenyző/cp ll reprezenl közöéggel zonoul. Ilyenformn, mikor ké verenyző/cp egym ellen verenyzik, z lluk hordozo jelenérlmk konfronciójv vlik mérkőzé (Hd, Krdy 1995). 55 Előorbn fji, eniki é zexuli bellíódr vonkozó kifejezéeke kndlnk, kr vere-éneke formbn. Arr i vol péld, hogy zíne bőrű jéko plyr lépéekor mjmo unozv huhogk, bnnhéj doblk be plyr. 79

82 coporok vnnk úlúlybn zurkolók körében, kizorív középozlybelieke (Földeiné Szbó 1994). 56 A por min rdlmi ud é művelégerüle Régi Erzébe é H. Ekler Judi (2011) zerin jék-, mozg- é porművelég elemei együ dnk komplex képe porművelégről. 57 Mindhromnk vn egy elmélei é gykorli veülee. Az elmélei műveléghez roznk zblyok, celekvéi elvek, örvényzerűégek, echniki leírok, zknyelv, erminológii, kiki imereek, edzéelmélei, edzémódzerni, élemóddl kpcolo, higiénii imereek, porörénei dok é imereek. Min imere, rendzere porol z egézége élemód réze, zonbn nem z egyelen ezköze. Hogyn lehene filok ekulurli fejlődéé elérni, h nem vezük figyelembe z egézégudo élemód m zegmenei, közük z egézégfejlező mgrok (rendzere fiziki kivi, egézége pllkoz, bizongo közlekedé) é z egézégkroíó vielkedéformk kerüléé (dohnyz, lkohol- é drogfogyz, nem bizongo zexuli mgr) (Pikó 2002: 16-18)? A enevelő, edző zmr igenck jó leheőég nyílik megníni filok helye mgrr, ez imereek közléével i együ jr. I kell megjegyeznünk, hogy noh özeégében zbdidő, mőr porolók körében rikbb devin vielkedé (lkohol-, drogfogyz, bűnözé, proiúció, öngyilkog), hizen porol leheőége bizoí zbdidő hzno elöléére, így keveebb idő é energi ju z ilyen mgr-formkr, z élpor vilg okkl özeeebb képe mu. Szmo zrporolóról kpunk hír np, min np, hogy bűncelekmény köveek el, drogo vgy ngy mennyiégű lkohol fogyzok, ennek kövekezében bornyon vielkedek (ck néhny ngy vizhngo kelő péld emlíve példul O. J. Simpon, Mike Tyon, Frk Péer, Michel Phelp). 58 Ez zonbn leginkbb 56 A znkció egyik legúlyobb, 2012-ben mgyr lbdrúgó-vlogol zemben i lklmzo formj zurkolók elzr egy-egy fono meccől ben példul Mgyrorzg Izrel közö zjló brgo mérkőzéen elhngzo zurkolói nizemi megnyilvnulok mi kövekező, mgyr-romn vilgbjnoki elejező mérkőzé zr dionbn, zurkolók nélkül kelle lejzni. 57 Korzkonkén é kulúrnkén vlozik, hogy mi ekinünk művelégnek, mely művelégerüleeknek milyen zerepük, jelenőégük é formjuk vn. Ezen lfejezeben nem fogllkozom z lpműveléggel, ennek definilvl, hizen ez i rdlmi coporonkén b. vlozik, e mögö rdlmi zükégleek húzódnk meg. 58 O. J. Simpon, híre merikifubll-jéko feleége é nnk zereője meggyilkolvl vdolk, de felmeneék, míg Mike Tyon nemi erőzk mi íélék 80

83 médi zenzcióhjhznk közönheő, melynek kövekezében híre porolókkl kpcolo örénéeke felngyíjk, kiemelen, rézleeen é vizmenően fogllkoznk ezekkel (Földeiné Szbó e l. 2010: 129). Ugynkkor lnunk kell, hogy kiemelkedő porolók példképekké é köveendő minv vlnk okk, közük ok fil zmr. Ez pedig felelőégelje vielkedé köveel meg őlük. Ezér lehe z, hogy h vlki rézegen rndlírozik, z nem hír, h egy poroló ezi, z mr igen. A porművelég nemck z llno művelég réze, hnem (nemzei) idenihoz i hozzrozik. A kiemelkedő porolók példképpé vlhnk: eredményeik, hozzlluk, vielkedéük, éleük meghrozhj filok porolnk lkul, poreredményei, hiz h minul zolglnk zmukr, kkor kellőképpen moivlhjk őke honló ikerek eléréére. A porörénei eemények zoron kpcolódnk globli vgy leglbbi európi örénelemhez, rdlmi vlozokhoz i. Így ezek imeree gíj filok örénelmi imereei, egí örénelmi konexub helyezve érelmezni poro, h é jelenőégé z emberiég örénelmében. Szmo poreemény (példul z újkori olimpik) erő h gykorol örénelemre, így ezek imeree nélkül zine leheelen elje körűen éreni vilgörénelme. Az érelmi képeégekhez rozik z ezéiki érzék i, z ezéiki képeég fejlezée i leheége por ll. A por ezéiki élménye nem honlíhó példul egy zépművézei lkoéhoz. De nem i zép ruhról, z rnyo ei dogról kell bezélnünk, ebben z eeben zorglom, önfelldoz, hőie küzdelem kr egy özeör ökölvívó i zéppé, de leglbbi érékeé ehe. Sjnlo, hogy krck menli fejlezé, z ezéiki képeégek fejlezéé i ck egy zűk edzői réeg rj fononk (Gombocz 2008: 64 69). A porművelég mgb fogllj mind mozg-, mind jékművelég elemei i (Régi, H. Ekler 2011: 34). Br ény, hogy poro mozgformk héköznpi éleben elje vlójukbn rikn lklmzhók, de ok eeben hozzjrulnk honló mozdulok igénylő feld megoldbn, hiz ezek mozdulok mr rögzülek, é z do ziucióbn reflexkén jönnek elő udlinkból. Így porművelég hozzjrul mindennpi éleünk ruino feldink el (Földeiné Szbó e l. 2010: 129). Frk Péer olimpii bjnok birkózónk mrihun-ermezéér íélék el, öbb hónpnyi zöké un udk ck elfogni Spnyolorzgbn. Michel Phelp 18-zoro olimpii bjnok úzó 2012-ben lebuko, miközben mrihun fogyzo, de ennek nem le különöebb kövekezménye, ngyobb vizhngj jóbn. 81

84 megoldhoz, jvíj menli llpounk é r kpcolink minőégé, hozzjrul llno művelégünkhöz é inelligencinkhoz, zmo fiziki é menli képeég, kézég fejlezéének kiűnő ezköze, melyek nélkülözheelenek éleünkben, rdlmi fejlődé kulcmomenumink ekinheők. Sporol é éréklkzok De hogyn jrul hozz porol z egyén érékrendjéhez? Mely érékpreferencikr vn hl porol? Ezekre keree vlz Perényi Szilvi z Ifjúg kuoroz kereében (2010; 2010b). Elemzéében négy érékpreferenci különíe el: merili, nem-merili, rdicionli é nyio érékpreferenci. Azok filok, kik nézőkén veznek réz poreeményeken, fonobbnk rjk merili érékeke, porolók é poro v-ben nézők pedig inkbb kevébé rjk ezeke fononk. A rdicionli érékek ekineében poziív kpcol vol poreemények logvl é nézéével, míg nyio érékekre (érdeke é vlozo éle, kreivi, brg, zbdidő) legmgbb befolyl porol vol, mi z muj, hogy porol felülírj z olyn hgyomnyo zociokulurli ényezők h, min milyenek nemi é ikolzogi különbégek, hrnyok (Perényi 2010). Tovbbi érdeke eredmény, hogy porol formj (inézménye vgy nem inézménye kereek) egyik érékpreferenci eeében em vol meghrozó (Perényi 2010b). H egyenkén vizgljuk meg z érékek jelenőégére vonkozó vélemények é porol kpcol, kkor z kpjuk, hogy porolók zignifiknn fonobbnk rjk z igz brgo, kreivi, z érdeke élee é zbdgo nem poroló riknl (Perényi 2008). Konklúziókén z von le zerző, hogy mgyr filok pozmodern élménykereő, önmegvlóír örekvő érékek egíégével kereik jövőjüke, ezek hrozzk meg zbdidő evékenyégeike i. Úgy űnik, hogy mgyr por zervezei oldl, evékenyégjnl megkée, lemrd z ifjúg elvrivl zemben. A mgyr por élpor- é unpólpor-cenrikug, mely kemény munk, kir é fegyelme képviel, mr nem vonzó filok zmr, ezér ngyobb rnyú bekpcolukhoz fono lenne kínli oldl (zz zbdidőpor leheőégeinek) bővíée (Perényi 2010c). Egy korbbi kuombn h érékpreferenci különbözeem meg debreceni egyeemik körében: () érelmiégi-, (b) purin-felhlmozó, (c) pozmerili, (d) vllo-kerezény, (e) önmegvlóí előérbe helyező, merili é (f) innovció-orienl 82

85 érékrende (Kovc K. 2013). Ezek közül hrom eeben llm zignifikn különbége nem, rikn é rendzereen porolók közö: z érelmiégi-, purin-felhlmozó, pozmerili é önmegvlóí előérbe helyező érékípuok menén. Az érelmiégi, purin-felhlmozó é z önmegvlóí előérbe helyező éréklkzok eeében porol gykorigvl növekzik z érékek jelenőége. Minél gykrbbn porol egy hllgó, nnl fonobb zmr kemény munkhoz, fegyelemhez é kirhoz kpcolódó iker, z így elér eredmények okoznk zmr öröme, boldoggo, ez pedig meghrozz élefelfog i. Mindezek pedig erőeljeen kpcolódnk porhoz, ennek lényéből fkdón. Szinén por lényegi eleme fir ply i, mi z érékek közül gerince, becülee mgr jelenőégé ükrözi. Mindebből jól lhjuk, hogy rendzere vgy lklmi fiziki kivi jellemformló erejével befolyolj hllgók érékrendjé, különöen fegyelemhez, kirhoz, kemény munkhoz kpcolódó érékek eeében. A pozmerili érékeknek rikn porolók uljdoníok legngyobb jelenőége. Ők érék el legmgbb lgponzmo, mi z muj, hogy porol zmukr z öröm- é élményzerzé mi fono, nem pedig kemény munk jelenő edzé mi. Ők zok filok, kik Perényi (2011) zerin z élményrdlom ll kínl leheőégekből vlznk, mikor vlmilyen zbdidő evékenyége végeznek, így porol orn i ennek élmény nyújó formj próbljk ki (példul élményprkok logvl). Az önmegvlóí előérbe helyező érékpreferenci ekineében llm legerőebb zignifikn különbége rendzereen poroló, rikn é nem poroló hllgók közö. I előorbn z önbecülé, zbdg é z önllóg, illeve porol közöi kpcolo emelném ki: z ezen érékek zerin élők porol közben nul fegyelem é céludog ll zerenének elérni bizonyo célok mindennpi éleükben i. Jól lhó, hogy porol gykorig növeli z önllóg, zbdg, önbecülé érékeinek fonog, ezek révén porol egyfj önkieljeedé i jelen, emelle bizonyo pozmerili érékek preferl ll pedig emozg krck z előző eeben élmény i nyúj. A porol ll él élmények hozzjrulnk hhoz, hogy hllgók fonobbnk rnk bizonyo pozmerili érékeke. Az okok közé orolhó z i, hogy porbn vgy porol ll elér célok jrulnk hozz kelleme, élvezee éle megvlóulhoz. Ugynkkor por- é exrémporklubhoz, egyeülehez vló roz egyrn negív hl vn z érelmiégi, purin-felhlmozó, pozmerili é vllo-kerezény érékpreferencikr (Kovc K. 2013). 83

86 Ugynkkor egy mik kuombn ugynezen kérdéeke é dbzi elemezve nem llm zignifikn különbége munkhoz é nulhoz kpcolódó iűdök ekineében poregyeülehez, klubhoz rozó é nem rozó egyeemik közö. Az érékrendek közül egyedül ck vllo-kerezény érékpreferencikbn vn különbég ké copor közö: i porkörgg cökkeni z ezen érékrendhez kpcolódó érékek fonog (Kovc K. 2013b). A porol inegrló, közöégeremő h A porol fono zerepe öl be z emberek közöi kpcolok kilkíbn, így zmoevő közöégeremő hl bír. A cpporokbn mg porevékenyég kollekívkbn, illeve kollekívk közö zjlik, mi leheővé ezi gok lklmzkod bonyolul hierrchiku vizonyokhoz. Az egyén közvelenül éli bonyolul vizonyrendzereke, é megnul lklmzkodni ezekhez. A közö gykorloz, z együe munk, közö eredményre vló örekedé kollekív mgr igényel. A zblyok ber, verenyeken vló közö rézvéel, egym mog, coporb vló beillezkedé, kölcönö bizlom, közö célok, ezek megvlóíbn léfonogú egyéni eljeímények mximumnk nyúj, kollekív becüleének megvédée mind-mind z egye gok közö erőfezíéeinek eredménye (Bíróné 2004: 70 74). Sok eeben jékook cp fogj öze. Ck úgy érhei el cp legjobb eredmény, h z öze jéko közöen, egym egíve é kiegézíve celekzik. A közö érdek emmibe véele, illeve j érdek coporérdek elé helyezée j cpo hozz hrnyo helyzebe. E közöégi zemléle nem ponn fejlődik ki, ezér ngyon fono, hogy z edző odfigyeljen erre, é udo nevelő munkvl lkí ki jó cplégkör, hizen ck jó klímjú é özeró, zz mg kohézióvl jellemezheő cpbn érzik jól mguk cpgok, így udnk mximli eljeímény nyújni. 59 Bíróné Ngy Edi (2004: 74 76) zerin por erén legfonobb közöége lkíó ényezők kövekezők: 59 Azoknk z erőknek z özeégé, melyek cpbn mrdr, illeve elje erőbedobl vló küzdére özönzik gok, coporkohéziónk nevezzük. A kohéziónk ké főbb ípu feldkohézió é r kohézió. A feldkohézió rr ul, hogy cpgok mennyire udnk együműködni közö cpcélok elélée érdekében, r kohézió pedig rr, hogy cpgok mennyire kedvelik egym rg (Berczik 2002). 84

87 ) Közö célkiűzéek verenyek, mérkőzéek megnyerée, minél jobb eljeímény nyúj, begykorlo régik lklmz mérkőzéen. b) A evékenyég végzéének közö élménye z együmozg okoz öröm. c) Teljeímény kimgló eljeímények előfeléele jó együműködé, melyek ugynkkor új lendülee i dnk közöégi élenek, minegy elérendő célul é bizonyíékul zolglhnk öbbiek zmr, hogy brki képe lehe eléréükre. d) Az egyén zmr kimgló eljeímény bizonyo közöégi rng eléréével jr együ, krck rdlom m erüleén. e) A zblyokhoz vló kööég zblyok ber önkén vlll köelezeég, eh kevébé erheli z egyén krerejé. f) A cpon belüli özeroz é egymr ulg cpporokbn minden cpgnk megvn mg pozíciój, mihez meghrozo feldok rulnk. Ezeke kell eljeíenie porolónk hhoz, hogy jékrégi meg udjk vlóíni, ezll győzheen cp. g) A porolhoz köődő, de z edzéeken úli közö élmények verenyek, közö zórkozok még közelebb vizik egymhoz gok, hiz példul verenyek olyn egyedi ziuciók, mik ehol mhol nem fordulnk elő, é ilyen helyzeben, egy felfokozo lelki llpobn még jobbn udjk mogni egym cpgok. Az együérzé hr ikerélmény, vgy kr kudrc i megokzorozódik. h) A porol lklm hgyomnyok polr é kiépíéére. Korbbi eredmények bizonyíok, hogy z ikoli por é enevelé Ngy-Brinnibn kivló ezköznek bizonyul rdlmilg kirekeze coporok felzrkózhoz, hozzjrul filok rdlmi őkéjének kilkíhoz, különböző kiebb-ngyobb közöégekbe é rdlomb vló beillezkedéhez fizikum é menli llpo, kogniív é nulmnyi képeégek fejlezée, illeve bűnözé, ikolkerülé é elégedelenége cökkenő h révén (Biley 2005). Szmo olyn progrm működik hznkbn i, mely hrnyo rdlmi coporok helyzeén zerene egíeni poroli leheőégeke ekinve, előegíeni ezek felzrkóz. Különféle eheéggondozó progrmok egíik z olyn fil poroló eheégek kibonkoz, kik roz nygi herűek, zegény cldból zrmznk. Az Erzébe-borbn nyrn öbb zz hrnyo helyzeű gyerek üdülhe Blon prjn, öbb porg próblh ki. 85

88 A rom fubllcpok é junior rom fubllcpok eheége foci filok mog űzék ki célul. Kérdé, hogy vjon milyen rnybn kerülnek be ezekbe progrmokb hrnyo helyzeű filok, mi örénik zokkl, kik ezekből i kirekeződnek. Nem udjuk, hogy milyen hékonyggl működnek ezek progrmok, ngy vlózínűéggel z egyenlőlenégekből zrmzó problémk, főkén rdlmi kirekeződé porból nem udjk megoldni, cupn néhny ünee orvoolni. Ebben fejezeben megimerheük z, hogy milyen zemélyiégfejlező, érék-é normközveíő, inegrló zerepe vn porolnk z egyének, ezen belül hllgók éleében, milyen képeégekre, kézégekre ehenek zer zok dikok, kik porolnk. Kérdé, hogy hllgók éleének minden erüleére poziív hl bíre rendzere emozg. Ezek közül kövekező fejezeben z muom be, hogy milyen hl vn rendzere eedzének z egézégkroíó mgrformk kerüléére, egézégi llponk, jólléének különböző dimenzióink jvír é nulmnyi eredményeégére. 86

89 SPORTOLÁS ÉS FELSŐOKTATÁSI SZOCIALIZÁCIÓ A ovbbikbn kuom modik fő kérdékörére kereem vlz: porol kövekezében megvlóuló zocilizció folymok é zerze élmények hogyn hnk hllgók ei-lelki egézégére, jólléére, é milyen özefüggéek vnnk porol é z egézégkroíó mgrformk min nem nulmnyi eredményeégi muók közö. Ehhez poziív pzichológi zemlélemódjnk minjr poziív nevelézociológii megközelíé lklmzok. Az előbbi kidolgoz Seligmn é Cikzenmihlyi (2000) nevéhez köheő. Véleményük zerin rdlomudomnyokr jellemző kriiki iűd helye mely leginkbb rdlom pológi eeei, dizfunkciói é ezek oki vizglj, de ezeke nem hgyv figyelmen kívül, fonobb lenne megllni zok poziívumok, proekív ényezőke (védőfkorok), melyek z egyének é közöégek jólléé egíik elő. A kuok előorbn z egézég megőrzééhez, fejlezééhez, eh z eredménye prevencióhoz lklm ényezőkre irnyulnk, de z egézég komplex vol mi felderíe ényezők z éle elje minőégére hnk. Így nemck z egyén zinjén pzlhók poziív vlozok, hnem kr közöégi, rdlmi zinen i. A zerzők kiemelik öbb ényező (uonómi, önkonroll, opimizmu, remény, bölceég, eheég, kreivi, jövőorienl élezemléle, borg, krerő, piriuli, felelőég mok é j mgunkkl zemben) jelenő poziív h z egyén jólléére (Seligmn, Cikzenmihlyi 2000: 5). 60 A poziív pzichológi fejlődée é jelenőége dönően II. vilghború un nő meg. Ekkor ugyni kuók felfigyelek zmo olyn eere, mikor egyeek nehézégek, ei-lelki rumk ellenére egézégeek mrdk, ő, zemélyiégükben poziív vloz men végbe. A védőfkorok felku kkor kerül előérbe, mikor vilgo vl, hogy zmo kockzi ényező oly mélyen gyökerezik rdlombn, kulúrbn vgy kr z egyén körülvevő mikrokörnyezeben, hogy ezek felzmol zine leheelen vgy ngyon hozdlm. Éppen ezér egíő é fejlező progrmok céljnk kell ekineni védőfkorok felku, erőíéé, 60 A fejeze egye rézei megjelenek kövekező nulmnybn: Br Szilvi, Kovc Klr (2012): Trdlmi védőfkorok különböző zocili jól-léel rendelkező hllgói coporokbn. In Bud Andr, Ki Endre (zerk.): Inerdizciplinri pedgógii é felőok lkvlozi. VII. Ki Árpd Emlékkonferenci elődink zerkezee vloz. Debrecen, Debreceni Egyeem Neveléudomnyok Inézee

90 rizikófkorok erőn felüli megvloz helye (Pikó 2004: 289). E poziív ényezők képeek emlegeíeni kockzi helyzeek negív hi. A poziív megközelíé zociológi, nevelézociológi é felőok-ku udomnyerüleein zon rdlmi ényezők, mechnizmuok é jelenégek felkur vonkozik, melyeke rdlmi védő- é mogó fkoroknk ekinheünk. Ilyenek lehenek vll, rdlmi őke, r mog (Pikó 2010b). Érelmezéemben eh poziív nevelézociológii zemlélemód felőok-kubn olyn mogófkorok felku jeleni, melyek hozzjrulnk felőokbn nulmnyok folyó hllgók jóllééhez, ezen úllépve, kr jólléen kerezül, nulmnyi é nem nulmnyi eredményeégükhöz. Hmvi é Pikó (2008) egyik nulmnybn felhívj figyelme rr, hogy poziív megközelíémód jól dplhó z ikol vilgr. Példul meg lehene vizglni, hogy mik zok poziív ényezők, melyek felkelik dikok érdeklődéé, kívncig, kik ezek ll jobbn moivlhók lehenek nul irn, így z ikol nem egy unlm, reze közeg lez zmukr. Az érdeklődé együ jrh mgbb önbecüléel, jobb r kpcolokkl, poziív, opimi jövőképpel, ngyobb belő önkonrolll. Ezek egíik z egyén jólléé, védőfkorkén funkcionlnk. A neveléudomnyoknk jelenő felduk vn z egézégfejlezében: z egézége élemódr vló nevelé (z imered, mgr-lkí, z iűdforml, z önevékenyégre özönzé ll), mindennpo enevelé é környezei nevelé révén hékonyn befolyolhj gyermekek zemléleé, vielkedéé, hozzjrulv hhoz, hogy egézégudo, felelőégelje felnőekké vljnk. Ehhez zonbn z ikolnk ponon meg kell hrozni egézégfejlező koncepciójbn, hogy milyen zinen é dimenziókbn képe evékenykedni (Ngy J. 2005). Hznkbn védőfkorok ku előorbn Pikó Bein é kuóri nevéhez fűződik, kik zegedi filok előorbn erdülőkorúk körében nézék meg, hogy melyek zok poziív ényezők, melyek jóékony hl vnnk egézég-mgrukr, védőmechnizmukén működnek kro zenvedélyekkel, devincikkl zemben, melyek ronjk z egyén éleminőégé, cökkenik zubjekív jóllé zinjé. A 60-, 70-e években figyelek fel rezilienci (ruglmg) jelenégére. Ennek ku zoknk gyereknek, erdülőknek körében foly, kik olyn reze zocili környezeben élek (zegényég, gykori cldi konflikuok, zülők menli beegége), melyek kövekezében mg lehe kro egézég-mgrok 88

91 előfordulnk kockz körükben (ddikciók, inerperzonli é önmgukr irnyuló erőzk, zorong, ikoli problémk). A rezilienci jelenége rr ul, hogy e negív hok é komoly rizikó ellenére egyeek képeek volk ellenllni ezeknek, fizikilg, pzichikilg, menlin é zocilin egézége, ikere, eredménye felnőekké vlni. A kuók pedig eeükben olyn ényezők (védőfkorok) ku célozk meg, melyek egíeék őke ebben. Az egyik céljuk z olyn zocili kompeencik, képeégeke fejlező evékenyégek megimerée vol, melyek fejlezeék e filok önbizlm, ez hozzjrul ellenlló-képeégükhöz, ezll pedig jólléükhöz. Ilyen vol öbbek közö porol i (Renick 2000: ). Ceglédi (2012) rezilienci úgy hrozz meg, hogy ez nem m, min boldogul hrnyok ellenére. Ő rezilieneknek ekinee zok hllgók, kik hrnyo rdlmi helyzeük ellenére nemck bejuok egy felőoki inézménybe, hnem o kiemelkedő nulmnyi eredménnyel i eljeíeek. Npjinkbn rezilienci-kuok rr irnyulnk, hogy milyen zocili kompeencik, védőfkorok növelik filok ellenllóképeégé rizikó-mgrokkl zemben. Ennek megfelelően rezilienci egyfj lelki edzeége feléelez, hngúlyozz zemélyiégfejlődé egyedi minzink zéle pekrum (Pikó 2010b: 12). Kuombn rezilienci kifejezé zinonimjkén hznlom lelki edzeég, ellenlló-képeég, ruglmg kifejezéeke. Ezekből kiindulv úgy gondolom, hogy e foglm nem érdeme lezűkíeni ck hrnyo helyzeből induló, mde ikere egyénekre, hizen mi reze vilgbn np, min np folymon érik z egyén vrln helyzeek, negívumok, melyekkel gyorn é hékonyn kell megküzdenie nnk érdekében, hogy boldogulni udjon. Ezér eh mindenkinek zükége vn rr képeégre, hogy lelkileg edze legyen, nehézégek leküzdéével minél gyorbbn lpr lljon, ikere legyen. A hllgói rezilienci ezér egyfj mgbizogo é mgbb fokú önbizlm i jelen: ennek mgbb zinjével dik elhizi, hogy képe lklmzkodni vlozó környezei feléelekhez, megküzdeni nehézégekkel nulmnyok foly orn, nem vezi el hié, udj folyni mindennpi éleé é nulmnyi. Ez bizonyíj rezilienci egyik kulcmomenum, z úgyneveze bounce bck h: ennek kövekezében nehézégek vizpnnk z egyénekről, kik rendkívül ellenllók leznek 89

92 ezekkel zemben, képeek előnyükre fordíni negívumok. 61 Ez pedig hozzjrul z egyén pzichiki, menli jóllééhez, hhoz, hogy özeégében egézégenek érezzük mgunk (Jordn 2010; Fox 1999; Tugde 2004). A rezilienci foglm neveléudomnyi zemponból i érelmezheő, kuombn i ilyen megközelíében hznlom: ezerin rezilienci nem m, min hrnyok, roz körülmények, zocili, lelki, eeleg fiziki problémk ellenére jól, illeve kiemelkedő eljeímény nyúj, egyéni, zubjekív ikerek elérée felőok vilgbn, ovbb hi bbn, hogy vrln helyzeben i meg udj oldni egy dik problémk, lklmzkodni ud z új körülményekhez megvlóív célji. De milyen rdlmi ényezők (nevezzük őke védőfkoroknk) jrulhnk hozz rezilienci kilkulhoz? Ilyen külő kompenzló erők lehenek kövekezők: gondokodó cld, z elfogdó korrcopor, megfelelő ikol é gbb környeze, így z olyn közöégek, melyek mog nyújnk nemck lelkileg, hnem példul kulurli, rdlmi őkék vgy kr nygi juok révén i. De ezek külő kompenzló erők legöbbzör úgy fejik ki huk, hogy z egyén önmgól ézleli é felhznlj környezeében lévő külő egíége, dplódik külő feléelekhez, kiknzz környezeében lévő leheőégeke (Ceglédi 2012: 91 96). Ilyen mogó közöég lehe egy porcp, poroló bri közöég, így feléelezhejük, hogy porkörhöz roz, poroló rk lée i hozzjrul hllgó reziliené, boldogbb é egézégeebbé vlhoz. A rezilienci melle zmo egyéni é környezei ényező befolyolj z egézég-mgrok, így hl vn z egyén éleminőégére, jólléére. A zocili kompeenci é zerfogyz közö lévő özefüggéeke vizgló kuok bebizonyíok, hogy zok, kik jobb kommunikció kézéggel rendelkeznek é zocilin mgbizobbk, kevébé hjlmok élvezei zerek hznlr (Pikó 2010b: 88). Emelle z élevezeéi minzok i befolyoljk filok egézég-mgr: rcionli megoldok előérbe helyezée előegíi kro zenvedélyek megelőzéé, hrmónir örekvé pedig dohnyz, lkohol-é drogfogyz melle z egézégvédőmgrr i poziívn h (Pikó, Kereze 2010: 111). Teh jobb kommunikció kézég, rcionli élevezeé é hrmónir örekvé i védőfkoroknk ekinheők. 61 Ceglédi (2012: 103) kubn vizgl rezilien hllgók minden nehézég é rizikóényező bemu úgy fejezék be, hogy végén kiemelék ezek poziívumi, illeve z, hogy ők ebből mi udk nulni, hogyn udk ezeke hznoíni. 90

93 A bizo cldi hér é zoro bri köelékek elengedheelenek mindennpi gondokkl vló megküzdében. H vlki zoro, jól működő r mogó rendzer képe kiépíeni (legyen z zülői, cldi vgy bri köődé), jelenő védőhr zmíh egézége vonkozbn i. A kpcolok meglée vgy éppen hiny, mennyiége é minőége meghrozz z egyén ei-lelki jólléé, így komoly védőfkorkén funkcionl. A bil kpcolokkl rendelkező filok kevébé hjlmok depreziór, é keveebb pzichozomiku beegégük vn, keveebb vlózínűéggel nyúlnk egézégkroíó élvezei zerekhez (Kovc, Pikó 2010). Kovc é Pikó (2009) kui eredményei zerin minél mgbb zülői r mog, konroll é monioring méréke, minél bizlmbb kpcol zülő é gyermeke közö, nnl kiebb gyermek dohnyznk, lkohol- é drogfogyznk méréke. Az eredmények rr i rvilgíok, hogy z pi mog hiny komoly rizikófkor droghznl eeén. Özeégében zerzők megllpíjk, hogy célzerű zülő gyerek kpcolok folymo vizgl, köődé megerőíéének előegíée zerhznl gykorignk cökkenée érdekében. Az llm vizgl hllgói korozly gji br vizonylg ngyobb függelenéggel rendelkeznek középikol rikhoz képe mi rizikófkor lehe ngyobb mennyiégű zerfogyznk, de ok erüleen (pl. nygilg, bizonyo mérékben még érzelmileg i) függnek zér züleikől, eh eeükben relevn lehe megfelelő zülő gyerek kpcol hnk vizgl. Skrbki Árpd é munkri (2004) koherenci lelki é ei egézég ezll jóllé lpveő meghrozójnk ekinik mgyr rdlombn. Véleményük zerin koherenci nem m, min z éle érelmébe vee hi, hogy z egyénnek vn helye é feld rdlombn, vilgbn, hogy velünk örének mind okkl örénnek meg, z eemények ngy vlózínűéggel befolyolhók. A koherenci mgbn fogllj problémkkl vló megküzdé képeégé, de ezen úlmenően bizongo i jelen, hogy vnnk olyn zemélyek, poencilok, leheőégek, kik é melyek egíégével ikerül megbirkózni nehézégekkel. Éppen ezér Skrbki komoly jelenőége uljdoní rdlmi őkének, ez jóllé predikornk ekini. I ulnék belülről fkdó pirciókr é z élecélokr, melyek zinén poziívn befolyoljk zubjekív jóllé zinjé, éppen ezér ezeke i védőfkoroknk ekinhejük. Szmo ku bizonyío vll poziív h i z egyén ei, lelki, menli egézégére, jólléére (Pikó 2007; Kovc, Pikó 2010; Kopp e l. 2004). A vllog, egy közöéghez vló roz z egyéni 91

94 érdekeken úlmuó poziív célok leheőégé kínlj. A vllo erkölci elvek lmzjk poziív éleminőég lpj képező önzonogo, egíő kpcolok é rdlmi zerepek érékeléé. Sporol é hllgói jóllé A hllgói jóllé foglm é özeevői 62 Kuom egyik fono kérdée, hogy mikén hnk z egye poroli formk hllgók jólléének különböző indikorir, ezek pedig nulmnyi eredményeégre. Ebben fejezeben koncepulizlom ovbbikbn hznl hllgói jóllé foglm. A foglmi izz érdekében jóllé (well-being) foglm meg kell különbözenünk jólé foglmól (welfre). Ez uóbbi kifejezé minegy négyzz éve múlr ekin viz, boldoggo é boldogul jelenee z egyén élee orn. A 20. zzdbn jóléi llmok megjelenéével foglom egyre kierjedebb é objekívebb le, özekpcolódo zükégleekre kivee dók é zolglok mennyiégére, rnyir. Az uóbbi évizedekben zegényég öbb zemponú megközelíéének közönheően jóllé érelmezéének z ókorig Arizoelézhez vgy éppen Buddhhoz viznyúló gyökerei kerülek előérbe. Ezerin jóllé nem m, min jól é elégedeen élni egy olyn éleben, melyben z emberi boldogg lpj z lmok é kiűzö célok elérée jeleni (Gough, McGregor 2007). Az rizoelézi koncepció jelöli boldogg hrmdik, legfelőbb zinjé. Ennek lényege z érelme éle, z éle érelmének kereée. Ez vlódi boldogg, mely nem egy élmény (min z elő zin), nem i egy llpo (min modik zin), hnem egy kivi: z egyén, így egy hllgó i, bbn leli örömé, hogy kívn ez boldoggér, élee középponjbn z önmegvlóí ll (Kopp, Mro 2011; Ryn, Deci 2001). Gough é McGregor (2007) zerin jóllé gyűjőfoglom, mely felöleli jóllé objekív é zubjekív oldl. Gper (2007, idézi Tiwri 2009) zerin keő közö legngyobb különbég, hogy z objekív 62 A fejeze egye rézei publikluk kövekező nulmnyokbn: Kovc Klr, Br Szilvi (2011): A hllgói jól-lé dimenzióink özefüggéei z érékekhez é normkhoz fűződő. In Kozm Tm, Perjé Ivn (zerk.): Közok, pedgóguképzé, neveléudomny. A múl érékei é jövő kihívi. Új kuok neveléudomnyokbn. MTA Pedgógii Bizog ELTE Eövö Kidó Kovc Klr, Perényi Szilvi (2014): A porol é egézég. Kpcolok filok fiziki, menli é zocili jólléének zubjekív zinjével. In Ngy Ádm, Székely Levene (zerk.): Modkézből. Mgyr Ifjúg Budpe, Kuópon

95 jóllé leginkbb z egyéni éle érzelemmene özeevői rlmzz, zubjekív jóllé pedig z érzelmi ribúumi: mindzok z érzéeke, melyekkel z egyén érékeli j jólléé, llpo, körülményei. Az objekív jóllée eh zok z objekív körülmények, forrok, leheőégek (inpuok) lkojk, melyek körülvezik z egyén, zubjekív jóllé pedig z egyén j helyzeének érelmezée é érékelée (oupu). A jóllé ku egy holiziku perpekívból egí megéreni z emberi élee. A jóllé rlmzz z egyén nygi, kogniív é kpcoli körülményei. Özeégében z egyéni jóllée kövekezők lkojk: (1) zok forrok, melyeke zerene megzerezni, (2) zok zükégleek é célok, melyekkel élee orn llkozh é (3) z elér eredmények zubjekív érékelée (Newon 2007). Br z objekív jólé é zubjekív jóllé zoro kpcolbn ll egyml, egye kui eredmények z mujk, hogy gzdgi fejlődéel jró élezínvonl-emelkedé nem mindig hozz mgvl z éleminőég jvul, jóllé é boldogg növekedéé. Ennek herében előorbn z egye orzgok közöi kulurli különbégek llnk. Egyfj prdoxon figyelheő meg: mind egyéni, mind nemzeközi zinen jobb nygi helyze mgbb zinű boldogggl rul, de egy zinen úl z nygi jvk növekedée nem növeli z egyén zubjekív jólléé (Diener e l. 2003; Szondy 2007; Tkc D. 2005). Ebből kiindulv foglmzk újr rdlom célji Nyug-Európbn é z USA-bn. Ennek lényege, hogy fejlődé céljnk nem mindenron gzdgi növekedének kell lennie, hnem z emberek éleminőégének, jólléének jví (Kopp, Mro 2011). Többek közö ennek hr indulk meg olyn, öbb évig ró projekek, melyek fejlődő orzgokbn élők jólléé kujk. 63 Kuom orn hllgók zubjekív jólléének zinjé, z erre hó rdlmi ényezőke vizglom, z objekív jólé zegmenei ebben z eeben figyelmen kívül hgyom. Ennek egyik legfonobb indok, hogy zubjekív jóllé vizglvl öbb informció udhunk meg vizgl hllgói populcióról: enki nem udhj jobbn megíélni é érékelni j helyzeé, boldoggnk, elégedeégének zinjé, min mguk megkérdezeek. 64 Az uóbbi években zmo vizgl bizonyío, hogy z egézég zubjekív megíélée z objekív egézégi llpo megbízhó muój, ő hlloz egyik előrejelzője (Kopp, Mro 2011). A jóllé 63 Ilyen példul z Economic nd Socil Reerch Council rézekén 2006-bn lérejö Wellbeing in Developing Counrie nevű kuócopor munkj (Newon 2007). 64 Az objekív jólé zinjé leginkbb egyének megkérdezééől függelen, objekív ényezők egíégével mérik (példul GDP) (Kopp, Mro 2011) 93

96 ( fiziki, lelki vgy zocili jóllé) min z egézég özeevőjének zubjekív érékelée dhj eh legponobb képe jóllé zinjéről z llm vizgl hllgók eeében i. Diener é munkri (1985) zerin jó egézég vgy kellő mennyiégű energi kívno z éleben, de z egyének elérő módon érékelik ezeke dolgok: egyeek zmr fonok, mok zmr kevébé. Éppen ezér fono hllgók megkérdezni rról, hogyn érékelik éleüke, egézégüke, ezek lkojk hllgói jóllé egye dimenziói. A zubjekív jóllé definil é öbb zemponú ku előorbn Ed Diener nevéhez kpcolódik. Meghroz zerin zubjekív jóllé z emberek érékelée j éleükről, eredménye nnk z érzének, hogy z egyén urlj j éleé, képe j célji megvlóír, képe elmerülni z ll érdekenek é kedvelnek ekine evékenyégekben é rdlmi kpcolokbn. Kuórivl bbn hiznek, hogy zubjekív jóllé z egézége éle zükége, de nem egyelen özeevője, hiz nem z egyelen érék z egyén éleében, de kéégelen, hogy rendkívül fono (Diener e l. 1998). A zubjekív jóllébe öbb ényező rozik: boldoggzin, béke, z éleel vló elégedeég, célok é lmok megvlóulnk érékelée. Az olyn zemélyiégbeli vonok, min z önbizlom, nyiog é neoriicizmu meghrozzk zubjekív jóllée, hozú von pedig z egyén körülvevő környeze é z éleeemények hnk erre. A zubjekív jóllé modelljei z mujk, hogy z egyén képe elfogdni é lklmzkodni mjd minden éleeeményhez, boldogg zinje leginkbb biológii bellíód körül mozog, mely zonbn ck ngyon rikn vlozik. Ez megllpí pedig fiziki egézég é boldogg erőelje özefüggéére vilgí r. Jól lhó, hogy zubjekív jóllé komplex foglom, mely mgbn fogllj egyréz poziív élmények érékeléé, mréz megfelelő funkcionl, e, lélek é z érzelmek hrmoniku együműködéé (Diener e l. 2003; Luc 2007; Ryn, Deci 2001). Ezll zubjekív jóllé erőeljeen kpcolódik korbbn bemuo komplex egézégfoglomhoz é éleminőéghez, melyek vizgl én i célul űzem ki kuombn. Ennek megfelelően hllgói jóllé rézének ekinem hllgók érékeléé éleükről, boldoggukról (zubjekíve mennyire elégedeek éleükkel, mennyire boldogk), özeégében véleményüke rról, hogy mennyire érzik mguk egézégenek. A zubjekív jóllében Diener é munkri (1985) hrom, egymól különlló özeevő hrozk meg: poziív érzelmeke (kelleme érzelmek megpzl), negív érzelmeke (kellemelen érzéek megpzl) é z éleel vló elégedeége (z éle 94

97 különböző erüleeivel vlóelégedeég: példul cld, munk, ikol). Ilyen poziív érzelem z i, hogy h z egyén hrnyi ellenére képe megküzdeni problémivl, eredményeke é ikereke ér el, elhizi z, hogy brmi örénjék i, brmilyen vloz kövekezzen be éleében, kkor i eléri célji. Ebből kiindulv rezilienci i hllgók zubjekív jólléének indikorkén érelmezem. Mro Tm (2007) egyik nulmnybn z írj, hogy zubjekív jóllé boldogg udomnyo megnevezée. Ezzel zonbn úlgon leegyzerűíi zubjekív jóllé koncepciój, hiz ez ennél okkl komplexebb jelenég. Mr hogy ez fenebb olvhuk Diener é munkri i hrom ngy özeevő emlíenek munkjukbn. A foglom komplex vol bizonyíj z i, hogy z elmúl évizedekben émvl fogllkozó kuói nemzedékek i különböző megközelíéből vizglk. Keye (2006) zerin zubjekív jóllé kubn hrom olyn generciónk vn ngy jelenőége, melyek különböző zemponok zerin vizglk z egyének zubjekív jólléé. Az elő ngy genercióhoz Mrie Jhod rozik, ki pzichológii jóllé olyn fkori vizgl, min példul z éle célj, zemélyiég fejlődée vgy éppen önmgunk elfogd. A modik ngy genercióbn ké elmélei irnyz i kilkul. Az egyik hedoniziku vgy érzelmi jóllé vizgl céloz meg (Norber Schwrz, Gerrd Clore, Ed Diener): példul, hogy mi jelen boldogg, z éleel vló elégedeég. A mik irnyz képvielői (példul Crol Ryff) pedig vizérek pzichológii jóllé kunk előzményeihez, ovbbfolyk Jhod kui. Ez uóbbi z Arizoeléz-féle eudimonnk, zz vlódi boldogg (érelme éle) gyökereinek felkur örekzik (Keye 2006). Diener é munkri (1998) zerin legngyobb különbég z ő é Ryff Singer zerzőpro megközelíémódjbn z, hogy míg Deinerék zubjekív jóllé vizglbn ngyon fononk rjk z emberek érékei, érzelmei é ezek érékeléé, ddig Ryffék elje mérékben külő vielkedékuó zkérők véleményére hgykoznk vizglok orn. A hrmdik genercióhoz zerző, Keye rozik, ki bevezei zocili (r) jóllé foglm. Ö dimenzió vizgl jvolj zocili jóllé zubjekív érelmezééhez: rdlmi inegrció, koherenci, hozzjrul, celekvőképeég, elfogd. Egyérelműen lzik, hogy Keye z egyén é közöég/rdlom közöi mezozin kölcönh, zoro együműködéé, egyenúlyi llpo ekini zocili jóllé mg zinjének (jó zomzédi vizony, kív rézvéel ki, kr önkéne közöégben, z éle érelmébe vee hi) (Keye 1998; 2006). 95

98 A bemuo zkirodlomnk megfelelően kuom orn hllgói jóllée nem egyzerűen dikok boldoggzinjével zonoíom, hnem bból indulok ki, hogy mindzok z élmények, érzelmek, iűdök, ényezők özeége, kölcönh lkoj é lkíj ez, melyek j éleük é boldoggzinjük érékeléében zerepe jznk. A poziív élmények, érzéek, kpcolok jóllé mgbb fokvl jrnk együ, míg negívk cökkenik z. Ilyen poziív képeég é érzelmi özeevő rezilienci i, mi hllgói jóllé egyik indikornk ekinek: rezilienci egyfj önbizlm é lelki erő feléelez, melynek egíégével hllgók meg udnk küzdeni mindennpi, egyeemi nulmnyokhoz kpcolódó gondokkl, jól udnk eljeíeni kkor i, h hirelen bekövekező vlozok, problémk dódnk. A rezilienci jelöli hllgói jóllé önbizlomhoz, pzichiki jólléhez kpcolódó dimenziój. Teh hllgói jóllé indikorink ekinem z éleel vló elégedeége, boldoggzine zubjekív jóllé rézekén, rezilienci min lelki jóllé özeevő é z egézég zubjekív érékeléé, melye fiziki, lelki é zocili jóllé lko WHO egézégkoncepciój lpjn. Korbbi, Br Szilvivl végze kuunk orn Prium mgyr nyelvű felőoki inézményeiben nulók közö különíeünk el jóllé-ípuok, z vizglv, hogy z egye ípuokbn milyen rdlmi ényezők jznk dominn zerepe. A jövedelmek, vgyoni helyze, fogllkoz, munkkörülmények, cld, z ikolzog, zbdidő é rekreció, rdlmi kpcolok dimenziói lpjn145 vlozó bevonvl é 24 jóllé-fkor egíégével ö hllgói klzer képezünk. Mer (2004) modelljéből kiindulv különíeük el hllgói coporok, így () egy mg r jólléű, (b) egy mg zellemi jólléű, (c) egy mg lelki jólléű, (d) egy dizonn, illeve (e) egy lcony zocili jólléű ípu különíeünk el. A Mer (2004) ll lklmzo dimenziók közül fiziki, illeve z emocionli jóllée nem uduk különlló ípuokkén zonoíni. A hllgói jóllé-ípuok zkirodlomból mr jól imer rdlmi ényezők különböző mérékben hrozk meg. A lelki jóllé eeében vllog vol leginkbb megkülönbözeő ényező, míg zellemi jóllénél zülők ikoli végzeége é zbdidő evékenyégek emelkedek ki. A r jóllénél z nygi uz é rdlmi őke, dizonn ípunl r kpcolok meglée-hiny, z lcony zocili jóllénél mérékel nygi helyze é cldi körülmények (főkén prkpcol lée) vol meghrozó (Kovc, Br 2012). Egy mik közö kuunk eredményei zerin zülők fogllkozi uz, hllgók önkéne, nem fizee munkvégzée, illeve z érelmiégi, pororienl r kpcolok zine egyégeen 96

99 védőfkorkén működnek (Br, Kovc 2012). Ez uóbbi özhngbn ll egy előző kui eredményemmel, mely zerin por r jellege poziív h fej ki hllgók bri kpcolir ( poroló egyeemik öbb brl rendelkeznek), ebből z kövekezik, hogy így poziív irnybn befolyolj zocili jólléüke (Kovc K. 2011). Br Szilvivl közö kuunkbn legmgbb proekív ényezőknek kövekezők bizonyulk: vezeő beozbn dolgozó zülők, középfokú vgy nnl mgbb zülői ikoli végzeég, vlli lpon zerveződő hllgói közöégek, illeve egyéb, coporon végze r evékenyégek, korbbn megkezde felőfokú nulmnyok, cldi é prkpcol-lpú köődéípuok. Az llunk vizgl populcióbn pecili védőfkor-ípuok llunk, melyeke differencilónk nevezünk el, hizen ezek nem minden hllgói coporbn hnk egyformn. Ilyen érelemben differencilnk kövekező ényezők: kpcoli őke, korbbi felőfokú nulmnyok, illeve bizonyo (prkpcoli, zbdidő) r kpcolok. Ezek lpjn lhjuk, hogy bizonyo jóllé-elemekkel hllgók mr eleve rendelkezhenek, melyek zmukr védőfkorkén működhenek, min példul züleik ikoli végzeége, beoz, cld gzdgi helyzee (Br, Kovc 2012). A porol min védő- é mogófkor 65 Szmo zerző bizonyío porol é kro zenvedélyek közö fennlló kpcolo, h elérő módon i. Donovn (1993) z élemódbeli koherenci hngúlyozz: kinek fono z egézége megőrzée (példul egézégeen pllkozik, rendzereen porol), m erüleen i örekzik erre (példul rózkodik kro zenvedélyekől). M zerzők zerin vizon ez nem felélenül vn így: z egézégmgrbn egyéni minzok i kilkulhnk. Éppen ezér előfordul, hogy porol lkoholfogyzl é dohnyzl jr együ, ő, kr drogfogyz mgbb gykorigvl i (Pikó 2002: 19). Nem ekinheő eh egyérelműen védőfkornk porol. A ovbbi fejezeekben mindké oldl zereném bemuni. Emelle nnk vizglr i hngúly fekeek, hogy porol hogyn h z egézég dimenzióir: fiziki, pzichiki é pzichozocili dimenziór, özeégében zubjekív jóllére min hllgói jóllé erüleeire. 65 Jelen é kövekező fejeze egye rézei kövekező nulmnybn i felhznluk: Kovc Klr, Perényi Szilvi (2014): A porol é egézég. Kpcolok filok fiziki, menli é zocili jólléének zubjekív zinjével. In Ngy Ádm, Székely Levene (zerk.): Modkézből. Mgyr Ifjúg Budpe, Kuópon

100 Az inkív élemód zmo beegég kockzvl jr. A porol kolezerinzine cökkenő h révén ikereen lklmzhó conrikul, cukorbeegég, kozorúér, keringéi beegégek é úlúly prevenciójbn. A rendzere porol orn növekzik z izomömeg é z izomerő, jvul közérze, jvulnk z érfunkciók, cökken vérnyom, így hozzjrul z egézége fizikum megőrzééhez é zmo beegég kilkulnk megelőzééhez (Apor, Rdi 2010). Fox (1999) előorbn porol menli jóllére gykorol poziív h hngúlyozz. Véleménye zerin porol egí menli beegégek é rendelleneégek kezelében, megelőzéében, é növeli ei-lelki jóllée mind menli beegek, mind z lg populció körében. Segí cökkeneni mindennpi rez é zorong, növeli z önbizlm, é zmo zocili hzonnl bír, min példul jvíj r kpcolok. Hrrion é Nryn (2003) kui eredményei zerin zok dikok, kik vlmilyen porevékenyégben veznek réz, egézégeebb eképpel rendelkeznek, kiebb vlózínűéggel jellemző rjuk érzelmi rendelleneég, illeve hogy fizikilg é/vgy zexulin bnlmznk rik. Igzolk, hogy rendzereen porolók kiebb rnybn kövenek el öngyilkogo. Ugynerre z eredményre juo Brown é Blnon (2002) zerzőpro i. A korbbn emlíe pnyol, mgyr é romn enevelőnrjelölek körében végze vizgl nulgi zerin z kív hllgók jobb llno egézégi llpol é fiziki funkciókkl rendelkezek, min rikn vgy egylln nem poroló rik (Berók e l. 2011). McAuley é munkri (2000), illeve Morgn é Bh (1998) z egézég zemponjból fokozon vezélyezee időek körében vizglk z, hogy mikén h porol, illeve rendzere emozg ei-lelki jólléükre. Míg z előbbi kuók eredményeiben porol r jóllére gykorol poziív h leghngúlyobb (r kpcolok, közöéghez vló roz érzée), z uóbbik leginkbb lelki jóllére gykorol jóékony h emelik ki (példul cökkeni deprezió üneeke). Dél-friki egyeemi porolók ugynck zignifiknn keveebb pzichozomiku é deprezív üneről, ngyobb mérékű poziív élményről, illeve koherenciérzéről zmolk be nem poroló riknl (Mlebo e l. 2007). Szmo ku bizonyío, hogy filok egézégmgr, élemódj özefüggében ll felnőkori egézégi llpoukkl, így rendzere porol min egézég-mgr i hl vn felnőkori egézégi llpor. A poroló filok közül keveebben dohnyoznk, egézégeebben pllkoznk, vizon 98

101 cökken fiziki kivi kpcolb hozhó drogfozl, nem bizongo zexuli vielkedéel. A poroló filok mgbizobbk, keveebb pzichozomiku üneük, így jobbn moivlhók z egézégfejlező progrmokbn (Kereze 2007; Mikuln e l. 2010). Ameriki eredmények i igzolk, hogy porol jóékony hl vn z egézégudo mgrr. Pe é munkri (2000) középikolok körében végze ku zerin férfiporolók zignifiknn öbb zöldége, gyümölcö fogyzok, keveebbe dohnyozk, keveebben fogyzok közülük kbíózer nem poroló rikhoz képe, míg női porolók öbb zöldég-gyümölc fogyz melle kiebb vlózínűéggel bockozk nem bizongo zexuli kpcolb. A porol é rendzere fiziki kivi fizikumml vló ngyobb elégedeéggel, így ngyobb önbizlomml jr együ (Perényi 2013). A mgbb önbizlomzinen kerezül porol i mogó fkorkén jrul hozz z éleel vló elégedeég é boldogg növekedééhez, melyek zubjekív é hllgói jóllé lpveő elemeinek i ekinheők (Fro, McKelvie 2005). Fro é McKelvie (2005) z llk, hogy z llno önbizlom zinje mgbb rendzere eedzé végző dikok körében, kr elemi, kr közép-, kr főikolok vizglk. Tovbb zok z egyeemi/főikol nők, kik fizikilg fiebbek, hrozobbnk, vonzóbbnk érzik mguk, poziívbbnk ljk külejüke. Az, hogy erőnek, finek, függelennek érzik mguk, lnyok zmr ovbbi moivló erő lehe porol folyr felnő korbn i (Greenlef e l. 2009). Egy longiudinli vizgl zerin z exrkurrikulri evékenyégek minz befolyolhj z önbizlom kezdei zinjé é növekedéének méréké erdülő- é fil felnőkorbn. Az önbizlom kiinduló zinje mgbb vol porolók (min exrkurrikulri evékenyége végzők) körében emmilyen exrkurrikulri evékenyége nem végzőkhöz vizonyív. Ugynkkor zok, kik ck z ikolbn porolk, egyfj uzvezeége é hrny érzékelek éleükben, mivel zerinük így kizorulk ngyobb elimeréel jró zervezei, inézményi porból (Kor-Buler, Hgewen 2011). A keveebb zbdidő evékenyége végző erdülők körében mgbb z élménykereők é unkozók rny, mi özekpcolódh ddikciókkl, olyn, lluk izglmnk vél vgy eddig imerelen evékenyégek végzéével, min drog- é ngy mérékű lkoholfogyz vgy bűncelekményekben vló rézvéel (Gordon, Clbino 1996). Egye zbdidő evékenyégek (min példul porol z egyeemen) emlegeíik é elvezeik rez, így hozzjrulnk jobb 99

102 egézégi llpohoz é mgbb jóllézinhez. A hllgók porol közben mgbb fokú rez pzlk ( jék közbeni izglom hr), de mozg kövekezében cökken i ez rezzin, így porol egí megküzdeni mindennpi rezel (eh egyfj hékony coping régink ekinheő) (Kimbll, Freyinger 2003). Egy hvizglbn erobic gykorlok rendzere végzéének h vizglk meg reze munkhelyen dolgozók körében. A gykorlok hr növekede jóllé percepciój, vizgl un ö hónppl i rendzereen erobicozó lnyok úgy nyilkozk, hogy jobbn meg udnk küzdeni mindennpi éleben pzl rezel, negív környezei hokkl (Gronningeer e l. 1992). Imé z igzolódo, hogy porol mogó fkorkén hozzjrul rezel zembeni ellenlló-képeéghez (így reziliencihoz), ezen kerezül pedig menli é pzichológii jólléhez. A lelki ruglmg egyfj poziív érzelemnek i ekinheő (nnk érzée, hogy képeek vgyunk lklmzkodni megvlozó körülményekhez), így hozzjrul z önbizlomhoz é pzichiki jólléhez, egézégeebbnek érezhejük mgunk hékonybb megküzdének (coping) közönheően (Tugde 2004; Fox 1999). Teh jól lhjuk, hogy porol melle olyn ényezők i hozzjrulnk jóllé mgbb zinjéhez, min rez megfelelő kezelée, coping (megbirkózi) régik, ezen belül roz rezkezeléi formk (min kro zenvedélyek) kerülée, így porol poziív mogó h ezekre zinén hozzjrulh hllgói jóllé mgbb zinjéhez. Özeégében eh elmondhjuk, hogy porol egézégre gykorol jóékony h z egézég mindhrom (zomiku, pziché, pzichozocili) dimenziójbn okzoron kimuhó (Pikó, Kereze 2007: 22). A porol min rizikófkor Mindezekből jól lhó, hogy rendzere emozg poziív, mogó hl bír hllgói jóllé zine minden dimenziójr, védőfkorkén funkcionl z egézégkroíó mgrokkl (példul dohnyzl, kbíózer-fogyzl) é egye lelki beegégekkel (példul deprezióvl) zemben. Ugynkkor nem minden eeben egyérelműek fen emlíe özefüggéek. Tliferro é munkri (2010) porol é néhny, egézéghez kpcolódó mgrform (dohnyz, lkohol- é drogfogyz, ékezéi zokok, nem bizongo zexuli é erőzko vielkedé, öngyilkog) közöi özefüggéeke vizglk meg. Az dok egy kéévene megiméel longiudinli vizglból veék, mely 1999 é 2007 közö zjlo. 100

103 Több poziív özefüggé llk porol é egézég-mgr közö mindké nem é minden enikum eeében, zonbn negív özefüggéeke i, mi z muj, hogy nem egyérelmű porol védőfkor jellege z egézégre kro vielkedéformkkl zemben. Simnov é munkri (2000) meriki llno ikolok vizglk rr kereve vlz, hogy miér dohnyoznk vgy fogyznk lkohol inédzerek. Eredményeik zerin z ikoln kívüli evékenyégek (beleérve porol i) védőfkorkén funkcionlnk ugyn rendzere dohnyzl zemben fiúk é lnyok eeében egyrn, de nem llk zignifikn kpcolo rendzere lkoholfogyz é z ikoln kívüli evékenyégekben vló rézvéel közö. Honlóképpen egy hzi, erdülő é fil felnő porolók dohnyzi é lkoholfogyzi zoki vizgló ku orn i z z eredmény kpk, hogy dohnyz eeében pornk vn proekív h, de z lkoholfogyz ekineében nem llk zignifikn különbége porolók é nem porolók közö (Mikuln 2007). Egy mik, erdülőke vizgló kubn porol gykorig zerin hrom coporb ozo vlzdók (nem porolók, rikn é rendzereen porolók) közö zine ugynolyn gykoriggl dohnyozk filok, illeve ngyobb mérékű lkoholfogyz jellemeze rendzereen porolók. Igz zonbn z i, hogy porol gykorigvl nő z éleel vló elégedeég méréke i. A zerzők felhívjk figyelme z ohoni é z ikoli közeg vizglnk fonogr nnk érdekében, hogy megfelelő mog kpjnk filok z egézége élemódhoz kpcolódó dönéek meghozlkor (Puperio e l. 2012). A filok ll vlzo porg, illeve porol kpcol z ikolvl elérő módon befolyolj filok lkoholfogyznk gykorig (Moore, Werch 2005). A lnyok körében z ikoli nc, gimnzik é cheerleding cpbn vló rézvéel cökkeni, míg ugynezen evékenyégek ikoln kívüli formi, ovbb gördezkz é zörfözé növelik z lkoholfogyz gykorig. A fiúk körében z ikoln kívüli úz cökkeni, míg z ikoli meriki foci, úz, birkóz é z ikoln kívüli eniz növeli ngy mennyiégű lkoholfogyz eélyé. Mren é munkri (2006) egyeemi/főikoli porolók lkoholfogyzról zóló nulmnyok gyűjöek öze, ezeke elemezék. Megllpíok, hogy kmpuzok vilgbn porolók gykrbbn iznk lkohol, é gykoribb körükben ngyivz. A mgyrzok közö zerepelnek mindzok, melyekkel llbn dikok körében indokoljk z lkoholfogyz (példul r hok, dikzöveégekhez, egyeüleekhez vló roz), de előfordulnk 101

104 porhoz kpcolódó indokok i ( ngy nyom, zorong é rez verenyeken, hogy nemck nulbn, hnem porplyn i meg kell felelni), de ezeke zerzők módzerni hinyogok mi pekulciónk rjk. Özegzéképpen jvlok eznek ovbbi kuokr: fononk rjk (1) demogrfii ényezők vizgl, melyek egíégével zonoíni lehene vezélyezee porolók coporj, illeve z időzkok (példul bizonyo porgk gji, verenyzezon), (2) kideríeni, milyen kpcolód vn porol é z lkoholfogyz közö, (3) ezelni prevenció progrmok z egyeemi kollégiumokbn. Az ellenmondo eredmények hr kuombn én i célkén űzem ki nnk vizgl, hogy llunk-e, h igen, milyen irnyú özefüggéeke hllgók poroli zoki, dohnyz, lkohol- é drogfogyz, menli llpo közö. Vjon porol védőfkorkén funkcionl ezekkel zemben, mogó fkorkén hozzjrul hllgói jólléhez? 102

105 A porol é nulmnyi eredményeég Az előző fejezeekben porol é hllgói jóllé különböző dimenzióink, illeve z egézég-mgri formk min nem nulmnyi eredményeégi muók közöi özefüggéeke mum be. A kövekező fejezeekben kuom hrmdik ngy kérdéköré muom be: definilom z eredményeég foglm, imereem porol é nulmnyi eredményeég özefüggéei, z ezekhez kpcolódó elméleeke, illeve korbbi kui eredményeke nnk érdekében, hogy felderíem porolnk milyen zocilizció (érékközveíő, normköveő, zemélyiégfejlező b.) funkciój vn hllgók nulmnyi krrierjében. Az eredményeég vizglnk dimenziói, mérőezközei A nulmnyi eredményeég vizgl zkirodlombn igenck okréű: egyfelől okpoliiki, ok- é nemzegzdgi zemponból relevn kérdé ( nemzegzdg produkivink egyik mérőezköze), mréz okzociológii zemponból rdlmi mobili jelzőzmkén fono. A kuok ngy rézében nulmnyi eredményeége bizonyo képeégeke, kézégeke é ud mérő, zenderdizl ezeken elér ponzmokkl mérik, zonbn z eredményeég komplex vol hngúlyozó kuók ez úl zűk érelmezének ekinik, beemelnek olyn eredményeégi muók i, min ovbbnuli hjlndóg, lemorzolódl, z ikollogl é nulmnyi munkvl kpcolo iűdök. A priumi hllgók eredményeégé vizgló korbbi kuokbn Puzi (2009: ; 2011: ) kövekező muók hznl: () nulmnyi öbblemunk (nyelvvizg, nulmnyi verenyek, TDK, publikciók); (b) erveze felőoki nulmnyok időrm; (c) z ikoli nulmnyok fonognk ud; (d) beju felőokb, ovbbnuli é önképzéi hjlndóg (meerképzébe é ezun); (e) munkb lll kpcolo llponok, munkkép; (f) hllgó j önképzééhez vló produkív hozzjrul; (g) morli íélelkoó képeég, nulmnyi lg é (h) z okóól kpo elimeré percepciój. Az eredményeége mgyrzó vlozók közül leginkbb zociokulurli hérvlozók ( zülők ikoli végzeége, kulurli őkéje, lkóhely) é z ikoli jellemzők hi igzolódk (Puzi 2004: ). A nem nulmnyi eredményeég vizgl nem formli nulhoz köődő vielkedé- é mgrformkhoz kpcolódik. Ezek megmuhjk prekripív (előíró) vgy prokripív (iló) 103

106 normk érvényeüléé. Ez uóbbihoz rozik z olyn kro egézégmgr-formk kerülée, min példul drogfogyz (Puzi 2004: ). A nemzeközi zkirodlombn porol egézégmgrr gykorol hnk vizgl nemck megfelelő prevenció progrmok kidolgoznk é megvlóínk érdekében fono, hnem nevelézociológi egyik kiemel erüleén, z eredményeég vizglbn i. E vizglok zerin z olyn kockzi ényezők, min dohnyz, z lkohol-é drogfogyz, nem bizongo zexuli mgr kerülée, z öngyilkog, illeve deprezió üneek rikbb előfordul nem nulmnyi jellegű eredményeég dimenzióib roznk. A kuók rr kereik vlz, hogy porol, fiziki kivi gykorig, formj vjon hozzjrul-e kro egézég-mgri formk kerülééhez, előforduluk kiebb gykorighoz, vgy pedig éppen ellenkezőleg, poroll dohnyz, lkohol- é drogfogyz, deprezió üneek gykorig i növekzik, min hogy z z előző fejezeben i bemum. De emelle vizgljk nulmnyi eredményeége i, legöbbzör vlmely nrgyhoz kpcolódó udzin vgy kompeencik méréére zolgló zenderd mérőezközzel (Field e l. 2001; Fiher e l. 1996; Perry, Burney, Tkyi 2002). Ezek lpjn nem nulmnyi eredményeég dimenzióink ekinem z lkohol- é drogfogyz, vlmin dohnyz kerüléé, porol é eredményeég özefüggéei vizgló zkirodlom lpjn deprezió percepciój, feléelezve z előző fejezeekben bemuo zkirodlom lpjn, hogy porol védőfkorkén funkcionl ezek ellen, miközben érvényeül z erre vonkozó prokripív normk ber. A porol h nulmnyi eredményeégre A hzi zkirodlombn lig llunk péld porol é nulmnyi eredményeég közöi kpcol vizglr, miközben nemzeközi, előorbn z ngolzz nevelézociológii irodlombn ngyon elerjed ennek z özefüggének vizgl. Az özefüggéeke kéféleképpen közelíhejük meg: egyréz milyen ényezők hr kezd el vlki porolni, mréz milyen h vn porolnk z nulmnyi é nem nulmnyi eredményeégre (Eile, Eile 2002: 123). A nulmnyi eredményeég mgb fogllj különböző nulmnyi udhoz, képeégekhez kpcolódó, leginkbb zenderdizl ezeken mér eljeímény. 104

107 Mind z llno, mind középikolkbn z egyik legelerjedebb, legfonobb exrkurrikulri evékenyég porol (Brohm 2002: 69). Így nem cod, hogy ennek h nulók éleének különböző dimenzióir (min példul korbbn bemuo egézégmgrr, melyek e ekineben nem nulmnyi eredményeégnek i ekinheők, menli uzr, jólléének különböző erüleeire, nulmnyi eredményeégére, kpcolir) kiünee kui erülenek zmí. Különöen érdeke porol hnk vizgl felőokbn rézvevő hllgók körében, hizen z egyeemi por zínvonl, elfogdog, zerepe z egyeemek éleében ngyon fono. Tőlünk nyugr, előorbn z USAbn por z egyeemek idenink hékonygnk épp olyn fono muój, min udomnyo éleben beölö zerepük. Emelle z élporolók unpólnk egyik fono rekrució bzi i z egyeemi porolók jelenik. Az egyeemi por nézeégének é népzerűégének közönheően zoro kpcolbn vn gzdggl, médivl, különböző zolgló zekorokkl, hizen dollrmilliók fekenek z egyeemi porb. M inézményekben klziku bri minjú mőr por jellemző, miben pénz keveebb zerepe jzik, mg porol zonbn hllgók mindennpjink rézé képezi (Sck 1987: 31). A mgyr felőoki inézmények zonbn egyik ípub em orolhók. Az eredmények nem konzizenek porol é z eredményeég közöi kpcol ekineében (főkén középikol felő gozn é felőokbn nulók eeében): egye vizglok porol poziív (Hrmn 2008; Field e l. 2001; Celli e l. 2007), mok pedig negív (Purdy e l. 1982; Mloney, McCormick 1993) hr hívjk fel figyelme, míg vnnk olyn kuok, melyek nem llk özefüggé e ké vlozó közö (Fiher e l. 1996; Melnick e l. 1992). A porol, rendzere fiziki kivi poziív h leginkbb zemélyiégre gykorol hbn érheő een. 66 A fejlődéi modell elmélee zerin porol fejlezi zemélyiége zll, hogy megní kemény munk izeleére, kirr, fejlez zmo képeége (példul nyerni egy verenyen), növeli z önbizlm, z éreége, fejlezi zocili kompeencik, zokok, érékeke, normk, növeli z ikoli rézvéel, egíi nulók jobb eljeíményé z éle m erüleén i, ezzel hozzjrulv nulmnyi eredményeeégükhöz i (Brohm 2002: 71; Miller e l. 2007: 66 A porol hnk bemu zemélyiégfejlődére Sporol zocilizció hi c. fejezeben olvhó. 105

108 185;Rjeh é. n.). Különöen kkor igz ez, h réz zerenének venni z egyeemi porbn i hllgókén (Eile, Eile 2002: 124). A ngyobb fiziki kivi, eedzé hr z llno ikolok nulmnyi eredményei jvulk (mgbb ponzmo érek el z llno ndrdizl ezeken, memiki é olvi feldokbn) (Acive Living Reerch 2007; Celli e l. 2007; Field e l. 2001). Középikol verenyporoló lnyok körében porol egíe konrolllni vielkedé (így hozzjrul kro mgrok kerülééhez, min példul drogfogyz), meg udk foglmzni céljik jövőjüke illeően, egíe elérni e célok (Perry e l. 2002). Ezen úlmenően hozzjrul zocili köelékek megerőödééhez nulók, zülők é z ikol közö, mindezek poziív hl vnnk z eredményeégre. Azonbn hozz kell enni, hogy különböző porgknk é poroli formknk elérő huk vn felőoki eredményeég különböző dimenzióir (Brohm 2002). Ezér fono porol egy öbbdimenzió foglomkén definilni, e komplex koncepció hznlv vizglni h z eredményeég különböző dimenzióir (Celli e l. 2007: 249). A fejlődéi modell elméleből kiindulv ekinem porol rendzere formi mogó fkornk, melynek lényege, hogy poroló hllgók porevékenyég orn zerze kézégeke, képeégeke é zemélyiégfejlődé hznoíni udjk nul vgy munk vilgbn i. Szmo progrm indul, melynek kereében öbb poro evékenyége vezeek be z ikolkbn. Ez erre vonkozó hvizglok eredményei z mujk, hogy bizonyo nórk felülír eneveléi órkkl nem cökkeni nulmnyi eredményeke (Celli e l. 2007: 240). Egy mik progrm (The Tuedy Progrm) hnk vizgl z z eredmény hoz, hogy progrmbn réz ve hllgók br objekíve nem eljeíeek jobbn porprogrmok hr, mégi öbbégükben úgy érékelék j nulmnyi eljeíményüke, hogy ezek jobbk leek (Ro e l. 2012). Azok kui eredmények, melyekben zerzők nem llk zignifikn özefüggé porol é nulmnyi eredményeég közö (Eile, Eile 2002; Fiher e l. 1996; Melnick e l. 1992), megerőíik Colemn rdlmi őke elméleé középikoli verenyporolókr vonkozón (1961: ). Colemn zerin z olyn exrkurrikulri evékenyégek, min por hozzjrulnk filok elfogdhoz, zerepeik, ekinélyük megerőíééhez rik körében, illeve por népzerűégének közönheően zorobb kpcolb kerülnek nrikkl, züleikkel. Így növekzik rdlmi őkéjük, ez poziívn h nulmnyi eredményeégükre i. Ez egy ún. 106

109 zéró özegű helyzee erem. Ugyni porol energik vez el nulól, rdul z ikolk i fono zerepe uljdonínk porolóik eljeíményének, hizen ez z ő ikerük i, ezér porol, poreredmények hngúlyozvl ők i hozzjrulnk nulmnyi eredmények romlhoz (Eile, Eile 2002: 121; Miller e l. 2007). Így rdlmi prezíz, megbecülég é őke ll zerze hzon elvéz, vgy kr negív irnyb mozdulh el mérleg, porolók rozbbul eljeíenek z ikolbn. Ez bizonyíj Huer é Luepow (1978) ku i. Ezerin noh poroló középikolok jobb nulmnyi eredményeke érek el középikoli plyfu végén, de kiebb mérékű vol fejlődéük (ponzmokbn mérve) nem poroló riknl, így eljeíményük relíve cökken. Colemn rdlmi őke elmélee eől egy kié elérően érvényeül z egyeemi por vilgbn, min középikolok körében. Míg középikolok körében porolók ngy ekinélynek örvendenek, mind dikok, mind nrok elimeréel ekinenek poreredményeikre, népzerűégüknek közönheően zmo kpcolr eznek zer z ikol vilgn belül é kívül i, ddig felőokbn verenyporoló hllgók kpcoli inkbb poroló közöégeikre korlozódik, mi elhrolj őke m közöégekől cökkenve rdlmi őkéjüke, ez pedig negívn befolyolj nulmnyi eredményeégüke. Egy okmondó kifejezé i zülee e jelenégre: ném poroló ( dumb jock ) (Bowen, Levin 2003). A porol negív vgy emlege hnk ovbbi ok rdlmi hérényezők befolyoló ereje z eredményeégi muókr. A rdlmi hérnek közönheően egyfj önzelekció vlóul meg középikoli, egyeemi porbn: kérdékén merül fel, hogy vjon eleve jobb rdlmi helyzeűek porolnk-e, ők ugynzok-e, kik jobb rdlmi helyzeükből kifolyólg inkbb érnek el jobb eredményeke ndrdizl ezeken, ngyobb vlózínűéggel kerülnek be felőokb, zereznek diplom. A kui eredmények z bizonyíjk, hogy eheége, mde hrnyo helyzeű porolók (példul z fromerikik), kik ln épp kiemelkedő poreredményeiknek közönheően porözöndíjjl nulnk é porolnk z do egyeemen/főikoln, hrnyo helyzeükből kifolyólg rozbbul eljeíenek nulmnyik orn (okzor mr középikolbn i) (Eile, Eile 2002; Eizen, Purdy 1986; Melnick e l. 1992; Mloney, McCormick 1993; Seller 1992; Uphegrove 1999). Purdy, Eizen é Hufngel (1982) kui i ez mzjk l: öbb min 2000 egyeemi poroló vizglk 10 éven, z kpk, hogy porolók kevébé volk felkézülve é rozbbul eljeíeek 107

110 nulmnyik ekinve nem poroló riknl. Nem minden poroló eljeíe egyformn: legrozbb eredményeke foci é korlbdzó porözöndíjjl rendelkezők, z fromerikik é fizee porbn rézvevők produklk. Videon (2002) kiemeli rdlmi hér zelekció h porr vonkozón ( jobb rdlmi hérrel rendelkezők eélye ngyobb porolr), de emelle kimuhó porol poziív h i nulmnyi eredményeégre. M kui eredmények nemck porol poziív h muk ki z eredményeég bizonyo dimenzióir (példul memik é olvi kompeencik mérő muókr), hnem z i, hogy jobb rdlmi hérrel rendelkező dikok jobbn eljeíenek e ezeken (Seven e l. 2008). Éppen ezér porol é eredményeég özefüggéeinek vizglkor elengedheelen rdlmi hérvlozók konrolll. Egy egéz USA-r kierjedő longiudinli vizglbn Bowen é Levin (2003) kvniív é kvliív módzerekkel vizglk meg 32 felőoki inézmény porolói, edzői, por- é egyeemi vezeői különböző egyeemi porzervezeből véve min. Ennek orn különvlzok z élporolók, kike z edzők vlznk ki (recrueed hlee), verenyporolók, kik vlmely lconybb ligbn veznek réz verenyeken j dönéük lpjn (wlk-on), különböző zemponok (min példul z eredményeégi muók) lpjn honlíok öze őke egymhoz, nem poroló rikhoz é női porolókhoz. Az eredmények z muk, hogy nem porolók érék el legjobb, míg z eli férfiporolók, legmgbb zinű egyeemi porzöveég gji é legnépzerűbb meriki porgk képvielői (meriki fubllik, jégkorongozók, korlbdzók, ornznők) eljeíenek legrozbbul nulmnyikbn, közük legmgbb zok rny, kik j coporjukbn legrozbbn ejeíő egyhrmd közé kerülek. Ebben zerepe jzik z i, hogy ezek porolók mr középikolbn i rozbbul eljeíeek, de z edzők ermézeeen nulmnyi eredményeike nem vezik figyelembe kivlznl, kivló poreredményeik mi vlogjk be őke különböző élporoló cpokb, mi ovbb ronj eljeíményüke felőokbn i porolói köelezeégek mi. A mik fono mgyrz z lehe, hogy z élporolók ngyobb vlózínűéggel rendelkeznek hrnyo rdlmi hérrel, zonbn ez nem igzolódo: kb. honló rdlmi hérrel rendelkeznek z élporolók é verenyporolók, zonbn ngyobb vlózínűéggel rézeülnek hrnyo helyzeűeknek jró kompenzló mogokból z egyeemől, min nem porolók. Ez imé igzolj rdlmi hérben lévő különbégeke, br meg kell jegyezni, hogy ez 108

111 rdlmi uz ngyon zűk lókörű érelmezée é mérée. Ezek z eredmények imé lmzjk porol különböző formink é rdlmi hér egyidejű vizglnk fonog z eredményeégi muók ekineében. A kui eredmények közöi eléréek herében zmo ényező jzik zerepe. Ezek egy réze módzerni: ok eeben kizmú é nem reprezenív minn végezék ku, illeve mérőezközök em egyégeek, mréz kerezmezei vizglokról lévén zó, okzor ck különbégeke nézék meg porolók é nem porolók közö, így z özefüggéek nem ok-okozi jellegűek. Ezek melle figyelembe kell venni vizglokbn porevékenyég formj, gykorig i, mer porol okféle lehe (Brohm 2002; Hrmnn 2008; Trudeu, Shephrd 2008). Hrmdréz fono rdlmi hér zerepének vizgl i, hizen z önzelekció mi rdlmi hér hr negív vgy emlege özefüggé vn porol é z eredményeég közö. A verenyporolók eeében npi edzéek é z ezekhez kpcolódó egyéb elfogllgok, z edzőborok é verenyek ok idő igényelnek, így porol özeegyezeée z egyeemi nulmnyokkl olykor nehézégekkel erhel lehe, z i előfordulh, hogy néh vlzni kell nul é porol közö, hizen egyrn meg kell felelniük edzőjük é egyeemi nrik elvrink. Így előfordul, hogy nem udnk mindig olyn eljeímény nyújni egy vizgn vgy bedndó dolgoz megírbn, min nem poroló rik (Mloney, McCormick 1993: 556). Hznkbn porol nulmnyi eredményeégre gykorol h előorbn llno é középikolok körében vizglk. A vizglok porolr min exrkurrikulri evékenyégre vgy porgozo ikolk nulóir irnyulk. Az Ifjúg 2000 lpjn végze elemzé z muj, hogy porol z egyik legnépzerűbb nulmnyon kívüli evékenyég z llno ikolok közö (modik helyen ll z idegen nyelvi különórk un), de felőfokú nulmnyokr vló előkézíő különórk ngy réze nulmnyokhoz kpcolódik, így hérbe zorul (z idegen nyelvi é memik különórk legjellemzőbbek) (Imre 2006: 50). N. Kollr Klin (2002) z eli é norml ikolk közimerei, por- é llno gozo dikjink nulmnyi eredményei honlío öze. Az z eredmény kp, hogy z eli ikolk 3. ozlybn porgozo dikoknk legjobb bizonyívnyuk, míg norml ikolkbn porgozook közepe eredmény érek el hrom goz közül. A 11. évfolymon norml ikolbn leggyengébb eredmény porgozo dikok érék el. A zerző rmuo rr i, hogy porgozo dikok keveebb idő ölenek null, mi z 109

112 edzéekre fordío idő mennyiégével mgyrzhó. Ugynkkor zembeűnő (leginkbb 11. évfolymon nulóknl), hogy keveebb nul z edzéek mi egyfj fruzrció okoz nulók zmr, mivel emi nem udnk úgy eljeíeni z ikolbn, min hogy zerenének. Az ikoli é porköelezeégeknek vló megfelelé problém, erhe jelen zmukr, emi ngyobb rnyú eedzé em cökkeni pzichozomiku üneek előfordulnk gykorig (ugynolyn mérékben jellemzőek rjuk e üneek, min nem porgozo ikolokr). A porol, jóllé é z eredményeég özekpcolód E fejezeben jóllé bizonyo komponeneinek z eredményeégre h muom be. A porol, zubjekív jóllé é z eredményeég közöi özefüggéek ké zemponból vizglhók. Egye munkk bból feléelezéből indulnk ki, hogy porolnk poziív h vn zubjekív jóllére, illeve ennek egye dimenzióir (pzichológii, fiziki, zocili), ennek kövekezményei jobb nulmnyi eredmények. A mik megközelíé zerin jobb nulmnyi eredmények, z ikolbn, nulmnyok orn pzl ikerek növelheik zubjekív jóllé (boldogg, éleel vló elégedeég), z ehhez kpcolódó egyéb ényezők, min példul z önbizlom, z egézég önérékeléének zinjé (Mechnic, Hnell 1987; Ye e l. 2012). Állno ikolok körében végze kui eredmények rmuk zubjekív jóllé poziív hr nulmnyi eredményekre. A mgbb zubjekív jólléel jellemezheő gyerekek jobb nulmnyi eredményekkel fejezék be hodik évfolymo, ugynkkor jobb nulmnyi eljeímény hozzjrul zubjekív jóllé mgbb zinjéhez i. Ezek lpjn pedig z lhjuk, hogy nem egyérelmű z ok-okozi özefüggé ké vlozó közö: jobb nulmnyi eljeímény boldogbb ezi gyerekeke, de boldogbb, elégedeebb gyerekek jobbn eljeíenek z ikolbn (Quinn, Duckworh 2007). Az előző fejezeben mr emlíeem, hogy rdlmi hér vizgl fono z eredményeégre hó ényezők vizglbn. Emelle m ényezők i zerepe jzhnk, min példul z önbizlom, z egézég, rezkezeléi módok, zubjekív jóllé. A porolnk ezeken kerezül vn h z eredményeégre (Celli e l. 2007; Miller e l. 2007; Trudeu, Shephrd 2008). Trembly é munkri (2000) kuból porol gyenge negív h derül ki, ugynkkor fiziki kivi hozzjrul eömegindex 110

113 cökkenééhez é z önbizlom erőödééhez mind fiúk, mind lnyok eeében, minek vizon poziív h vn nulmnyi eredményeégre. Így porol indirek módon befolyolj ez. Az eredményeég öbb zemponú vizglnk fonogr é foglom érelmezéének kierjezéére hívj fel figyelme, hogy noh bizonyo eeekben poroló egyeemik rozbb eredményeke érnek el nulmnyi ezeken, de nyiobbk é közvelenebbek, illeve nem izollódnk hllgórikól, ő, kézer nnyi idő ölenek el velük, min nem porolók. Ez hozzjrul zocili jólléükhöz. Mgbb ponzmo érek el jólléük önérékeléében i, miközben z objekíven mér jóllé növekedéének mérékében nem vol különbég közük é nem porolók közö (Arie e l. 2004). Libnoni egyeemik körében végze kui eredmények zerin zubjekív jóllé minden komponene, így z önbizlom é z opimizmu i hozzjrul hllgók felőoki eredményeégéhez. Ez pedig felhívj figyelme poziív mozfér kilkínk fonogr z inézményekben (nr dik kpcolok fejlezée, exrkurrikulri evékenyégek kínlnk növelée), mely hozzjrul nulmnyi eredményeéghez (Ayyh Abdo, Snchez Ruiz 2012). A kui eredmények zerin jóllé erően kpcolódik nulmnyi elköeleződéhez, ngyobb elköeleződé pedig jobb nulmnyi eredményekkel, kimeneel jr együ. Az elköelezeég zonbn z éle különböző erüleei érinhei (nulmnyok, munk, egézég). Feléelezheő, hogy minél inkbb elköeleze vlki ezeken erüleeken, nnl inkbb z lez felőoki nulmnyok illeően i. A Tuedy Progrmbn réz ve hllgók progrm hr ngyobb mgbizogról, elköeleződéről, belő moivcióról zmolk be, mgbb ponzmo érek el jóllée vizgló ezeken, ez pedig hozzjrul eredményeégükhöz (Ro e l. 2012). Ezen korbbi kui előzmények lpjn kérdékén merül fel, hogy hllgóink eeében milyen hi vnnk poroli zokoknk nulmnyi é nem nulmnyi eredményeégre. Milyen különbégek vnnk különböző eredményeégi muókbn különböző poroli zokokkl jellemezheő hllgók közö, h vn özefüggé, kkor ez fennll-e rdlmi héről függelenül i? Tovbbi kérdé, hogy porol melle hllgói jóllé egye dimenzióink i vn-e befolyoló erejük felőoki eredményeégre. Kuombn ezekre kérdéekre igyekzem vlz dni. 111

114 A SPORTOLÁS SZEREPE EGY FELSŐOKTATÁSI RÉGIÓ HALLGATÓINAK ÉLETÉBEN A ku előzményei, célj, kui kérdéek A kövekező fejezeben bemuom ku korbbi előzményei, melyeke mgm végezem, kiemelve zok kérdéeke, melyekre nem kpm vlz. Egy korbbi kuombn bourdieu-i őke- é hbiuelméleből kiindulv megnézem, hogy különböző rdlmi ényezők zülők ikoli végzeége (min kulurli őke), cld nygi helyzee é hvon rendelkezére lló pénzözeg (min gzdgi őke), illeve elepüléípu, honnn hllgók érkezek z egyeemre, vlmin kr, melyen nulnk hl vnnk-e rr, hogy egy debreceni hllgó milyen zbdidő-elöléi evékenyégeke preferló coporb fog rozni. A vlozók lpjn hrom hllgói ípu rjzolódo ki: bezrkózók, zórkoz/fogyz-orienlk é porok/rg-kedvelők coporj. Eredményeim z mujk, hogy e vlozók mindegyike befolyolj, hogy egy hllgó melyik zbdidő-elöléi ípub fog kerülni, zonbn legngyobb befolyoló erejük porok/rgkedvelők coporjbn érvényeül. Az e coporb rozó hllgók ll végze evékenyégek így porol i mgbb rdlmi uz feléeleznek (Kovc K. 2012b). 67 Egy mik kuom orn kíérlee eem Debreceni Egyeem poréleének é z egyeemik poroli zokink, jellegzeeégeinek felérképezéére. Az z eredmény kpm, hogy zignifiknn öbb férfihllgó porol, min nő. A elepüléípu é cld nygi helyzee i hl vn rr, hogy z egyeemik jrnk-e porkörre vgy em. A zülők ikoli végzeégével növekzik zok rny, kik rendzereen porolnk, zignifikn különbége llm z nyk különböző ikoli végzeégű coporjibn gyermek poroli hjlndóg ekinve. Teh özeégében z mondhjuk, hogy rdlmi uz meghrozó ényezők mindegyike ngy zerepe jzik bbn, hogy egy egyeemi porol-e vgy em. Ebből z kövekezik, hogy zok rdlmi coporok, melyek hrnyo helyzeben vnnk fen emlíe rdlmi ényezőke ekinve ( nők, rozbb nygi körülmények közö élők, hol lcony z ny ikoli végzeége, kiebb elepüléről zrmzók), hrnybn vnnk 67 Közöneel rozom Mrin Bélnk, kinek módzerni egíége nélkül e nulmny, dizercióm lpj zolgló zmo korbbi munk nem jö voln lére. 112

115 poroli leheőégek vizonylbn i (Kovc K. 2011). Azonbn ezek vizglok egyréz ck ngyon zűk dimenzióbn vizglk porol, mréz nem ck porevékenyégre koncenrlk, ezér zükégenek lom e ényezők hnk vizgl poroli zokok menén, öbb mgyrzó vlozó bevonvl felérképezni. Skrbki é Kopp (2009) zerin jövőbe é rdlomb vee bizlom rdlmi őke egy fono predikor, ezek hozzjrulnk z egyén jóllééhez. Ebből kiindulv porol hi vizglv régió hllgóink lelki egézégére rr kereem vlz, hogy milyen különbég vn porol gykorig menén kilkío egyeemi coporok közö rdlomb é j jövőjükbe vee bizlom, illeve reményelen jövőkép ekineében. Az feléelezem, hogy h porol gykorigvl ezek zinje i növekzik, ez hozzjrul hllgók jóllééhez. A rdlom jövőjébe vee bizlom mérékében nem llm zignifikn különbége, vizon mik ké eeben igen. A poroló hllgók okkl inkbb bíznk j jövőjükben, mgbizobbk e ekineben, kevébé jellemző rjuk, hogy elvezeék voln hiüke é reményüke jövőjüke illeően. Min udjuk, ezek komoly menli problémk jelei, deprezió üneei lehenek. Elmondhjuk, hogy z egyeemik körében i igzolódo porol poziív h jövőképre, így védőfkorkén funkcionl menli problémkkl zemben. Különöen fono ez z llm vizgl copor eeében, hiz munkhelyi elhelyezkedéük, ikereik, ezll egéz ovbbi éleük múlh zon, hogy mennyire poziívn, milyen hiel é reménnyel felvérezve indulnk el ll kereni diplomvl kezükben. A felgyorul héköznpi éleviel mi egyre öbb hllgó küzd menli problémkkl. Nehezen léeíenek kpcolok, é elurlkodo bennük mgnyog érzée (Murnyi 2010). Éppen ennek ellenúlyozr lehe lklm z egyeemi por é enevelé közöégeremő evékenyége (Kovc K. 2013). A porkörhöz roz eeében i honló eredményeke kpm, ez i védőfkorkén funkcionl menli problémkkl zemben: porkörö hllgóknk keveebb pzichozomiku üneük vn, kevébé jellemző rjuk reményelen jövőkép, opimibbn ljk jövőjüke. A porkör eh mogó fkorkén hozzjrul z egézég megőrzéén úl hllgók menli, pzichiki jóllééhez. A porol közöégi formj egyérelműen véd drogfogyzl zemben: ké vlozó közö negív korrelció figyelheő meg, mi z jeleni, hogy porközhöz vló roz cökkeni drogfogyz vlózínűégé z egyeemik körében i (Kovc K. 2013b). 113

116 Azonbn nemzeközi kui eredményekkel özhngbn Cmpu-lé ku kereében ellenmondo eredmény kpm porol é kro egézég-mgri formk (dohnyz, lkoholé drogfogyz) özefüggéeire vonkozón. A vizgl poroló coporok, közöégek gji ngy vlózínűéggel olyn, zbdidő evékenyégkén poroló hllgók, kik hzno időölékén, bri, közöégi élmények megélééér végzik z do evékenyége, kevébé jellemző rjuk verenypor ( verenyporolók rny kuból nem derül ki). Ez mgyrzhj z, hogy zignifiknn mgbb rnybn fogyznk lkohol porkörgok, gykoribb körükben ngyivz. Br hozz kell ennünk, hogy z lkoholfogyz gykorig nem jeleni ngy mennyiégű lkohol bevielé zervezebe, de ngyivz mr igen (Kovc K. 2013b). Ez lmzjk egy korbbi, ugynezen minn végze vizglom eredményei i. Az llm, hogy z lkoholfogyz poziívn korrell porol gykorigvl, nem vol zignifikn különbég porol gykorig menén kilkío coporok é ngyivz előfordul közö. Ugynkkor korbbi debreceni hllgói vizgl zerin porol védőfkorkén funkcionl dohnyzl zemben (Kovc K. 2012), de ebben vizglbn nem llm zignifikn különbége porolók é nem porolók közö cigrezbn. A bemuo elmélei hér é z imeree korbbi kui eredmények lpjn eh kövekezőkben z fogom vizglni, hogy milyen rdlmi, környezei é egyéni ényezők hrozzk meg egy felőokbn rézvevő hllgó poroli zoki Prium mgyr romn hr meni erüleein. Vjon Bourdieu elméleében leír kemény rdlmi hérvlozók (gzdgi őke, kulurli őke, zubjekív é objekív nygi helyze, zülők ikoli végzeége, z llndó lkhely ípu 14 éve korbn), ezek lpjn hllgó rdlmi uz befolyolj-e z, hogy porol-e é milyen formbn z egyeemen? Vgy pedig hogy Hrdil ll, demogrfii ényezőkön kívül zbdidő evékenyégek, kulúrfogyz, zervezei ggok, érékrend é vllog menén kirjzolódó rdlmi miliők, vgy éppen Bndur zocili nul elmélee lpjn poro r, cldi, bri miliő vn erre hl? A cldgok, brok, z ozly- é coporrk, prner, illeve nrok/okók porolnk h vizglv vjon érvénye-e zocilizció elméle hllgóinkr, zz poro vgy éppen nem poro élemódjuk köveendő minnk ekinheő-e? Br zülők mognk h gyerekük porolr vonkozón nem udm megvizglni, de 114

117 megnézem, hogy llbn zülők é gyermekeik közöi kpcol erőége befolyolj-e ez. A ku orn rr i kereem vlz poziív nevelézociológii megközelíére lpozv, hogy vn-e különbég különböző poroló ípuok közö dohnyz, lkohol- é drogfogyz min nem nulmnyi eredményeégi muók ekineében. Vjon védőfkorkén funkcionl-e ezekkel zemben, illeve deprezió üneekkel zemben, vgy épp e zerek gykoribb hznlr özönzi őke? Tmogó fkorkén hozzjrul-e egézégük önérékelééhez é zubjekív jólléükhöz? Vjon boldogbbk-e é elégedeebbek-e éleükkel különböző poroli zokokkl jellemezheő egyeemik, min nem porolók? H vn porolnk befolyoló ereje, kkor ez poziív vgy negív lez-e? Hozzjrulnk-e z egye poroli formk hhoz, hogy hllgók ellenllóbbk legyenek negív éleeeményekkel, nehézégekkel zemben, ruglmn kezeljék ezeke, lklmzkodv megvlozo körülményekhez? Özeégében hozzjrul-e rendzere porol hllgói jólléhez? A fejlődéi modell elméle lpjn rr kereem vlz, hogy porolók, leginkbb vereny- é zbdidejükben poroló egyeemik eznek-e zer olyn kézégekre, képeégekre, poziív uljdongokr porol révén, melyek hozzjrulnk eredményeégükhöz rdlmi héerükől függően. Vjon jobbn eljeíenek z órkon, vizgkon, poziívbbn ekinenek jövőjükbe é mbiciózubbk (példul ngyobb vlózínűéggel nulnk ovbb)? Colemn elmélee lpjn z vizglom, hogy verenyporolók eeében negív h vn-e verenypornk nulmnyi eredményeégre, ugynkkor poziív h vn-e nem nulmnyi eredményeégre? Noh e kérdéek egy rézére különböző rdlmi zineken mr züleek vlzok (igz, egymnk ellenée eredmények i), de hngúlyozni kell, hogy egy pecili rdlmi coporbn, egyeemik körében fogom felrni ezeke z özefüggéeke, ovbb korbbn mr külön-külön mér özefüggéeke egymhoz vló kpcoligukbn i vizglom. A ku hipoéziei A kui kérdéek lpjn kövekező hipoézieke llíom fel: 1. A poroli zokok menén különféle hllgói ípuok vnnk priumi egyeemik közö: elkülönülnek verenyporolók, zbdidő-porolók, z lklmi porolók é külön coporo lkonk nem porolók. 115

118 2. A kor hldvl, vidékieknek é romnii, illeve rozbb rdlmi uzl jellemezheő hllgóknk kiebb z eélyük porolr. 3. A férfik é ngyobb zülői mogbn rézeülő hllgók inkbb porolnk, min nők, illeve kiebb cldi rdlmi őkével jellemezheők. 4. A poro, közöégorienl miliő növeli z eélyé nnk, hogy egy hllgó porolók coporjb kerüljön (kr vereny-, kr zbdidő-porolók közé). 5. A porolóv vl eélyé növeli zűkebb é gbb környeze porol, ugyni ez minul zolgl hllgók zmr i, hogy poroljnk. 6. A porol védőfkorkén funkcionl kro egézégmgrokkl zemben (dohnyz, lkohol- é drogfogyz), é menli üneeekkel zemben, mogó fkorkén poziívn h z egézég önérékeléére, lelki edzeégre, zubjekív, így hllgói jóllére. 7. Ennek megfelelően porolók eredményeebbek nem nulmnyi eredményeég dimenzióibn nem poroló vgy lklmi poroló riknl. 8. A rdlmi hérvlozók hnk konrolll melle vereny-, lklmi porolnk é z inkív élemódnk negív h vn nulmnyi eredményeégre, cökkenik ez, míg zbdidő-porolnk poziív h. 9. Az egézég jobb önérékelée, rezilienci é zubjekív jóllé, zz hllgói jóllé mgbb zinje poziívn jrulnk hozz nulmnyi eredményeéghez. A ku minj é z dfelvéel módzerei Az elemzéhez HERD ku kérdőíve felmérééből zrmzó dbzi hznlm fel. A kérdőíveke kérdezőbizo jelenléében 2012 mrciu é júniu közö ölöék ki hllgók kövekező inézményekben: Debreceni Egyeem (1118 fő), Ngyvrdi Egyeem (714 fő), Priumi Kerezény Egyeem (407 fő), Ngyvrdi Emnuel Egyeem (136 fő), Nyíregyhzi Főikol (152 fő), Debreceni Reformu Hiudomnyi Egyeem Kölcey Ferenc Reformu Tníóképző Inéze (25 fő), II. Rkóczi Ferenc Krplji Mgyr Tnrképző Főikol (66 fő), Ungvri Nemzei Egyeem Mgyr Tnnyelvű Humn- é Termézeudomnyi Kr (44 fő), Bbeş Bolyi Tudomnyegyeem Szmrnémei Kihelyeze Tgoz (66 fő). Kuunk célcoporj kövekező évfolymok nppli gozo, llmi é kölégéríée 116

119 hllgói lkok: BA/BSc képzéek 1. é 3. évfolymi, z MA/MSc képzéek 1. évfolymi, vlmin z ozln képzéek 1. é 4. évfolymi. A elje min 2728 fő vol. A minvéel orn réegze é öbblépcő coporo minvéeli echnikk kombinciój lklmzuk. Elő lépekén kronkén réegezük z lpokgo, mjd pedig kpo dok úlyozuk. Az ukrn min ki zm é orzíó h mi kihgym z elemzéekből, így min végő elemzm 2619 fő. A kubn réz ve hllgók rdlmi herének jellemzői orzgonkén z 1. zmú blzbn olvhók, hérvlozók elozli pedig függelék 1 5. zmú blzi mujk. A poroli zokok felérképezéénél fononk rom özehonlíni ké orzg hllgói közöi különbégeke, így leíró elemzéekben erre i or kerül hodik fejezeben. 1. blz: A vlzdók jellemzői, rdlmi here orzgonkén (Forr HERD 2012, N=2619) (Blecu, Kovc 2012, 139) Évfolym (BA/BSc, fő) Évfolym (MA/MSc., fő) Romni Mgyrorzg Nem férfi 37.2% 31.8% nő 62.8% 68.2% Álgélekor képzéi BA/BSc zinenkén MA/MSc Ap ikoli végzeége (években, lg) Any ikoli végzeége (években, lg) Lkóhely 14 éve Vro 67.1% 71.4% korbn Vidék 32.9% 28.6% A cld nygi Álg l 12.9% 18.3% helyzee m Álg 64.3% 61.6% cldokhoz vizonyív z Álg fele 22.9% 20.2% orzgbn Hjdon/nőlen, Cldi llpo elvl, özvegy, 91.7% 98.9% egyéb Hz 8.3% 1.1% N

120 Az elemzé orn kilkío vlozók é lklmzo iziki módzerek A poroló coporok lérehozhoz mellékleben zereplő, porolr vonkozó kérdéek zolglnk lpul. Ezen belül i porol gykorig, porol irni iűd min moivció ényező é porol formj (zbdidő vgy verenypor, porol inézményi formj) jzok zerepe. A vlzok mg méréi zinűvé kódolm, é klzernlízi egíégével coporok lkom. A rdlmi hérvlozók é miliők h porol formir chinégyze próbvl, vrincielemzéel é logiziku regrezióvl vizglm meg. A zülők, evérek, rokonok, brok é m, z egyén éleében fono zerepe jzó zemélyek porolnk együjr hllgók poroli zokivl Spermn-féle korrelció együhóvl nézem meg. A rdlmi here gzdgi, kulurli é cldi őke mérékével mérem: cld nygi helyzeének zubjekív megíélée, 68 különböző jvk lée vgy hiny (objekív nygi helyze), 69 illeve zülők ikoli végzeége, elepüléípu, honnn érkeznek, zülőkkel vló bezélgeé gykorig különböző émkról. A miliők lérehozbn kövekező vlozók jzok zerepe Angeluz é Trdo (1991) nyomn: zbdidő evékenyégek, kulúrfogyz, zervezei ggok, érékrend é vllog. Mivel ideológii é vilgnézei elköeleződére nem kérdeze r kérdőív, így vllog zubjekív megíéléé é z érékrende emelem be fkorelemzébe miliők lérehozhoz. A vllog vlozójhoz vllog önbeorol lli zinjé é formj, z imdkoz é emplomb jr gykorig hznlm fel ( ké uoló vlozó lghoz vizonyíom), mjd z özevon vlozó 0-ól 100-ig ró klv lkíom, krck fkorúlyok. Chi-négyze próbvl é korrelcióvl vizglm meg, hogy poroli zokok vjon védőfkorkén funkcionlnk-e dohnyz, lkohol- é drogfogyzl, illeve deprezió üneekkel zemben. Az 68 A zubjekív nygi helyze vizglhoz megkérük vlzdók, hogy egy ízfokú kln jelöljék meg cldjuk nygi helyzeé z orzgbn élő m cldokhoz vizonyív. 69 Az objekív nygi helyze vizglhoz egy indexe kézíeem zokból jvkból, melyekkel rendelkezik vlzdó cldj. A kövekező jvk biroklr kérdezünk r: 1. j lk, cldi hz, 2. nyrló, hobbielek, 3. plzm TV, LCD TV, 4. zli zmíógép vgy lpop ohoni inerne hozzféréel, 5. blgép, e-book olvó, 6. mobil-inerne (elefonon vgy blgépen), 7. moogógép, 8. klím, 9. egy cende hely, hol felkézülhez z órkr, 10. zemélyuó, 11. okoelefon. 118

121 egézég-mgr kövekező vlzlernívkkl mérük: 1. Alkohol rendzereen fogyzok (3 npon leglbb egyzer), 2. Elzívok leglbb egy zl cigre npon, 3. Leglbb egyzer kipróblm vlmilyen drogo, 4. Sokzor vgyok rozkedvű, deprezió, 5. Egézégenek érzem mgm (vlzleheőégek: igen nem). A rezilienci egy íz llíból lló klvl mérük kérdőívben, melynek érvényeége igen mg (Cronbch lph = 0.88). A Europen Socil Survey lpjn zubjekív jóllée ké zemponból vizglm: milyen boldognk érzi mg hllgó, é mennyire elégede éleével (egy jelöle leglconybb, négy legmgbb éréke). E ké vlozó özevonv hozm lére zubjekív jóllé vlozój, honlón korbbi kuunkhoz (Blecu, Kovc 2012; 2013). A kérdőív nem rlmzo jóllée vizgló zenderd mérőezköz, ezér hllgói jóllé vlozój z egézég önérékelée, rezilienci é zubjekív jóllé klk özevonvl hozm lére, melyben 0 jelöle ennek leglconybb é 100 legmgbb éréké. Többlépcő lineri é logiziku regrezióvl nézem meg z egye porolói ípub roz mogó h lelki ruglmgr, z egézég percepciójr, zubjekív é hllgói jóllére, beemelve modellbe rdlmi hérényezők hnk vizgl i. Az eredményeég é poroli zokok kpcolnk vizglkor Puzi (2004; 2010; 2011) munki lpjn komplex eredményeégmuó zerkezeünk, melyben h komponen kpo ere. Minden komponen mögö özee rlmk rejőznek, minden hllgó 0 12 pono gyűjhee öze. A komponenek nem zono úllyl zerepelnek z özevon muóbn, z özee rlom mi belő úlyoz örén z előkézíé orn. 70 Komponenek: 1. A nulmnyi ovbbhld, nulmnyi cél mellei kir: ebben hrom vlozóor kpo helye. 1. korbbn félbehgyo nulmnyok (negív ponzmml zerepelnek z indexben: 0 ninc ilyen, -1 vn ilyen); 2. meggyőződé, hogy érelmeek nulmnyok (0 nem, 1 igen), 3. z rról vló meggyőződé, hogy képe elvégezni vlll feldo (0 nem, 1 igen). 2. Az exrkurrikulri evékenyégek é z ezek irni elköelezeég: példul TDK-dolgoz, önélerjzír, nyelvvizgk, publikciók, konferenci-zerepléek(0 nem elköeleze, 1 elköeleze). 70 A komplex eredményeégi muó Puzi Gbriellvl kézíeük el, XIII. Orzgo Neveléudomnyi Konferenci ll vezee zimpóziumbn zereplő elődók ez hznlk fel előduk elkézíééhez. 119

122 3. Tnulmnyi inenzi: órlog, nulmnyi kivi z órkon é z órkon kívül, kézülé z órkr, ikere vizgk rny ( kri lgokhoz vizonyív, z lg fölöiek kpnk egy pono, z lik null), 4. Az kdémii normkhoz közelíő hllgói munkvégzé (minden ieme egyform irnyúv kódolunk, poziívok 1-re, mjd özeduk ponzmm, végül elje lghoz vizonyíouk. A minlg fölöiek kpnk egy pono, z lik null). 5. A munkvégzé irni ffini, munkvllli hjlndóg: z egyeem l brhol, brmilyen formbn végze munk z fejezi ki, hogy nem zrkózik el munkól mr nul melle em ( minlg fölöiek kpnk egy pono, z lik null). 6. A kéőbbi ovbbnulr é önképzére vló hjlndóg, zz nulmnyokhoz kpcolódó jövőkép, élerégi: m zk, PhD, lp-vgy meerképzé (de külön pono érnek dokori ervek é pozgrduli nulmnyok). E komplex dichoóm vlozókból egy eredményeégindexe hozunk lére, ovbb kéféle módon dichoómm eük, egy lgnl jobb é egy, felő hrmdo megcélzó kivlók mgb foglló vlozór. Ezun vrincinlíziel nézem meg, hogy vn-e zignifikn különbég z egye poroló coporok, különböző porgk végzők közö z eredményeég egye dimenzióibn. Többlépcő lineri regrezióvl vizglm meg, hogy z egye porolói ípub roz, rezilienci, z egézég önérékelée é zubjekív jóllé milyen hl vn felőoki eredményeégre. Logiziku regrezió hznlm nnk felderíéére, hogy porol egye formi befolyoljk-e z lgnl jobbn eljeíő, illeve kivló hllgók közé kerülé. A korbbi kuok jvli lpjn egyréz porol, mréz z eredményeége i öbbdimenzió foglomkén érelmezem. Az özefüggéek felrnl figyelembe veem é konrolllm rdlmi hér h, modellbe beemelem olyn medior vlozók, melyeknek zinén huk lehe z eredményeégre, vlmin poroli zokoknk ezekre (z egézég önérékelée, lelki edzeég, zubjekív jóllé). Az elemzébe bevon kérdéeke függelék, vlozók pedig z lbbi, 2. zmú blz rlmzz. 120

123 2. blz: Az elemzéhez felhznl kérdékörök, dimenziók é vlozók (Forr: HERD 2012, j zerkezé) Dimenzió Vlozó Érékek/indikorok porol 0-oh, 100-heene gykorig hromzor vgy öbbzör porol formj egyéni/cppor, verenyzerűen/zbdidő evékenyégkén (0-nem, 1-igen) gj-e poroló 0-nem, 1-igen copornk, klubnk, Sporoli zokok közöégnek porol fi é egézége legyen; fonog irni jól nézzen ki; zellemileg iűdök: miér felfriüljön; rez rj fononk leküzdée vége; öröme porol? okoz; porrk, közöég mi; verenyeken megmérehee mg; győzelem mi; egyéb (0- nem, 1-igen) éleel vló 0-egylln nem, 100- elégedeég elje mérékben boldogg zinje 0-egylln nem, 100- Szubjekív jóllé elje mérékben zubjekív jóllé éleel vló elégedeég é boldogg zinje özedv é ozv keővel Reilience Scle rezilienci főkomponen: Rezilienci (10 llí) 0-egylln nem rezilien, 100-elje mérékben Egézég önérékelée egézégenek 0-nem, 1-igen Egézégmgr/ne m nulmnyi eredményeég érzi mg Alkohol rendzereen fogyz (3 npon leglbb egyzer) leglbb egy zl cigre elzív npon 0-nem, 1-igen 121

124 Tnulmnyi eredményeég Leglbb egyzer kipróbl vlmilyen drogo Rendzereen fogyz drogo Sokzor rozkedvű, deprezió A nulmnyi ovbbhld, nulmnyi cél mellei kir Az exrkurrikulri evékenyégek é z ezek irni elköelezeég Tnulmnyi inenzi Az kdémii normkhoz közelíő hllgói munkvégzé A munkvégzé irni ffini, munkvllli 1. korbbn félbehgyo nulmnyok (negív ponzmml zerepelnek z indexben0-10, kódolv: 0 ninc ilyen, -1 vn ilyen), 2. A meggyőződé, hogy érelmeek nulmnyok (0-4, kódolv, 0 nem, 1 igen), 3. Az rról vló meggyőződé, hogy képe elvégezni vlll feldo (0-5, kódolv, 0-nem, 1-igen). példul TDK-dolgoz, önélerjzír, nyelvvizgk, publikciók, konferenci-zerepléek (0-13, kódolv, 0-nem elköeleze, 1- elköeleze). 1. órlog, 2. nulmnyi kivi z órkon é z órkon kívül, 3. kézülé z órkr, 4. ikere vizgk rny ( kri lgokhoz vizonyív, 0-lg l, 1-lg fölö) -53-4, kódolv 0-lg l, 1-lg fölö 0-8, kódolv 0-lg l, 1-lg fölö 122

125 Trdlmi hér Trdlmi miliő hjlndóg A kéőbbi ovbbnulr é önképzére vló hjlndóg, zz nulmnyokhoz kpcolódó jövőkép, élerégi nem kor orzg p ikoli végzeége ny ikoli végzeége zülők ikoli végzeége lkóhely elepüléípu 14 éve korbn Objekív nygi helyze Szubjekív nygi helyze z orzgbn élő m cldokhoz vizonyív zülői mog méréke: milyen gykrn bezélgenek vele közélei, poliiki, mgnélei ügyekől, érdeklődnek nulmnyiról b. zbdidő evékenyégek, kulúrfogyz, m zk, PhD, lp-vgy meerképzé (de külön pono érnek dokori ervek é pozgrduli nulmnyok; 0-ninc, 1- vn ervbe, +1-PhD, pozgrduli képzé) 0-nő, 1-férfi folyono vlozó Mgyrorzg 1, m-0 elvégze ozlyok zm özevonv elvégze ozlyok zm özevonv z ny é p ll elvégze ozlyok zm ozv keővel 0-vidék, 1-vro cld uljdonbn lévő jvk özevonv (0- eggyel em rendelkezik, 11-mindegyikkel) 0-legrozbb, 100- legjobb helyze 0-oh, 100-ngyon gykrn (özevon index) 0-nem, 1-igen 123

126 Szórkozóhely-, buliz-, koncer-, muliplex mozi log, Színhz, hngvereny, killí, r mozi log, Vlli eemény log, hiélei evékenyég, kirndul, úrz; porrendezvény, poreemények log; zervezei ggok: Kulurli copor, művézei kör; Hgyomnyőrző copor, Tudomnyo kör, zkmi egyeüle; Egyhzi, felekezei zerveze; Vllo kiközöég, ifi; Szurkolói kör; Hllgói Önkormnyz vgy egyéb érdekvédelmi zerveze; Környezevédelmi, ermézevédelmi, llvédelmi, zerveze; Jóékonygi, kriív zerveze, 0-nem, 1-igen 124

127 Egyéb poroli zokokr hó ényezők copor; Munkközveíő irod, krrierirod; Kuócopor, udomnyo egyeüle; Teheéggondozó progrm; Szkkollégium; Poliiki copor, pr, érdekvédelmi zerveze; egyéb érékrend: Schwrz-féle érékez rövidíe formj 1-egylln nem fono, 4-elje mérékben fono vllog imdkoz: 0-nem imdkozik, 1-imdkozik; vllog zubjekív megíélée: 0-nem vllo, 1-vllo; emplomb jr: 0-nem jr, 1-jr emplomb (özevon index) z egyén körülvevő zemélyek porol: zülők, evérek, volbbi rokonok, brok, legjobb br, prner, ozlyrk, hllgórk, középikoli nrok, egyeemi okók 0-nem porol(), 1- porol() Az elemzé módzerni eredményei é korli Az elemzéek orn öbbvlozó módzerekkel ikerül hllgói porolói ípuok elkülöníeni, minek egíégével hllgók poroli zoki egy öbbdimenzió foglomkén definilhók. Az 125

128 elemzéek ovbb újzerűége, hogy regreziók egíégével öbb elméle érvényeégé é zmo vlozó hnk kizűréé végezem el, miközben folymon konrolllm rdlmi hérvlozók h. Így minden eeben ikerül megllpíni, hogy egyréz mik zok vlozók, melyek énylegeen meghrozzk hllgók poroli zoki, mréz kizűrni ezek befolyoló erejé jóllé é eredményeég különböző dimenzióir. Tovbbi újzerűég poroli zokok melle hllgói jóllé é eredményeég öbbdimenzió meghroz é vizgl. Azonbn poroli zokok, hllgói jóllé é nulmnyi eredményeég mulidimenzionli jellegéből dódnk ku módzerni korli i. A verenyporol, z egézég önérékeléé kéérékű vlozóvl mérük felméré orn (igen-nem), így ck ilyen módon uduk beemelni komplex vlozók lérehozbn i. A verenyporol nem i lehe mképp mérni, z egézég önérékelée pedig jóllé nélkülözheelen dimenziój, ezér nem hgyó ki egyik vlozó em z elemzéekből. A felőoki eredményeég muójnk lérehozbn i bevon vlozók kéérékűvé lkíouk, öbbvlozó elemzéek lklmz helye indexe hozunk lére ezekből, miközben bevon vlozók nem bizo, hogy egy dimenzió lkonk. Eől függelenül korbbi kui eredmények imereében, zkirodlmi hérre lpozv úgy véljük, hogy ezen muók lérehoz épp ku újzerűégéhez jrul hozz. 126

129 SPORTOLÁSI SZOKÁSOK ÉS SPORTOLÓI TÍPUSOK A hllgók öbbége (26,2 zzlék) heene egyzer kézer porol, ennél öbbzör kb. 17 zzlék, mi igen lcony rnynk ekinheő, mivel leglbb ennyizer kellene porolni z egézég hékony megőrzée céljból. Ennél zonbn okkl ngyobb problém jelen, hogy hllgók mjd egynegyede oh nem vgy évene ck egyzerkézer porol (2. br). Egézégvédelmi zemponból ők vnnk legvezélyezeeebb helyzeben, mivel h elhgyjk z egyeeme, még jobbn cökken z eélye nnk, hogy elkezdjenek rendzereen porolni. Soh 26,2 16,9 15,5 9,3 19,3 Évene egyzer-kézer Hvon egyzer-kézer Hvon öbbzör 12,8 Heene egyzer-kézer Heene hromzor vgy öbbzör 2. br: A porol gykorig hllgók körében (N=2619). Forr: HERD 2012 A legnépzerűbb porg fu/kocog (18,6 zzlék), ez kövei honló rnybn lbdrúg (16,4 zzlék), míg hrmdik helyen z erobic jellegű mozgformk llnk: vlzdók 10,6 zzlék mond, hogy ilyen porgk űz. Az ezeken kívül megjelöl porgk kövekezőképpen kegorizlm: finez jellegű mozgformk, kondiz, krdióedzé (6,9 zzlék), kerékproz (6,6), korlbd (6,5), röplbd (6,3), úz/vízi porok (5,8), nc (3,4), orn/gimnzik/jóg (3), kézilbd (3), eniz (2,7), küzdőporok (2,1), rekreció evékenyégek: é, gylogl, hegymz, úrz b. (1,5), éli porok (0,4). A öbbi vlz olyn ki rnybn fordul elő, hogy z egyéb kegórib kerülek (6,1). Ilyen porgk volk z zlieniz, olllbd, kk é egyéb jékok, echniki porok, de z léik é vív i (függelék, 6. blz). 127

130 A vlzdók 5,2 (HU=3,5, RO=6,8) zzlék egyéni, míg 5,8 (HU=5,3, RO=6,4) zzlék közöégi poro űz verenyporolókén, míg 49,8 (HU=55,1, RO=44,7) zzlékuk nyilkozo úgy, hogy egyéni poro űz, de nem verenyez. Ez z rny közöégi zbdidőpor eeében 26,8 (HU=26,5, RO=27,1) zzlék (függelék, 7. blz). Az verenyporolók rny elje minbn 4,5 zzlék: ők zok, kik verenyeken veznek réz vlmilyen poregyeüle, klub, cp zíneiben. A vlzdók dönő öbbége z egézég megőrzée é zellemi felfriülé céljból porol (94,4 é 84,1 zzlék), de mjdnem ilyen fono zmukr kívn külő elérée (92,2 zzlék), illeve rez leküzdée (78,9 zzlék) i. A hllgók 74,8 zzlék mond, hogy porol közben zerze élmények, öröm mi porol. Kevébé fono zmukr porközöég, verenyzé é győzelem, ugyni ezekben z eeekben vlzdók keveebb min fele, negyede (43,9, 24 é 29,9 zzlék) vlzol igennel. Néhny vlozó eeében jelenő különbége fedezheünk fel romnii é mgyrorzgi vlzdók véleményében: míg mgyrorzgi hllgók közö mgbb rnybn llunk olynok, kik rez leküzdée é z örömzerzé mi rjk fononk porol, ddig minegy kézer nnyin vnnk romn vlzdók közö, kik verenyzé (HU=15,1, RO=32,5 zzlék) é győzelem (HU=17,5, RO=41,8) mi porolnk (Függelék 8. blz). A vlozók redukl érdekében fkorelemzének veeem l porol zerepé, fonog vizgló kérdéekre do vlzok. 71 Az elemzé eredményeképpen vlozók hrom fkorb rendeződek, melyeke kövekezőképpen nevezem el: 1. élményközponú, zellemi felfriülé-orienciójú, 2. verenyközponú-közöégi ípuú é 3. egézégmegőrző iűd. Az elő fkorbn rez leküzdée, zellemi felfriülé é z élményzerzé jzik zerepe, modikbn győzelem, verenyzé é közöég fonog, míg hrmdikbn z egézég megőrzée é kívn külő elérée. A por irni iűdökben, moivciókbn i igzolódo, hogy férfik zmr fonobb verenyzé, győzelem, melyek lpveően mzkulin jellemzőknek ekinheők, de porol egézégmegőrző, közöégi funkciój i fonobb zmukr, min nők zmr. Emelle még zignifikn különbége lhunk z orzgok közö i: mgyrorzgi hllgóknk inkbb fono porol közöégi, 71 A fkorok Miér fono zmodr por kérdé vlozói lkok: 1. fi é egézége legyen; 2. jól nézzen ki; 3. zellemileg felfriüljön; 4. rez leküzdée vége; 5. öröme okoz; 6. porrk, közöég mi; 7. verenyeken megmérehee mg; 8. győzelem mi; 9. egyéb (0-nem, 1-igen). 128

131 rekreció jellege, míg romniiknk verenyzé, győzelem élée fonobb moivció ényező. Ez uóbbi egyébkén zinén ngyobb jelenőégű jobb zubjekív é objekív nygi helyzeben lévő hllgók zmr (3. blz). 3. blz: A por irni iűdök lgponzm rdlmi hérvlozók menén hllgók körében (0-100 pon): Forr: HERD 2012 Nem Orzg Szülők ikoli végzeége Állndó lkóhely Szubjekív nygi helyze Objekív nygi helyze Élményközponú, zellemi felfriüléorienciójú iűd Vereny közponú -közöégi ípuú iűd Egézégmegőrző iűd Férfi 72,9* 45,1* 82,2* 2435 Nő 70,4* 23,6* 77,3* Romni 68,2* 37,7* 79,9 Mgyrorzg 74,1* 24,5* ozly l 70,1 30, ozly 70,6 29,8 80, ozly fölö 72,8 32,2 81,1 Vro 71 30,9 80,2 Vidék 71,8 31,4 81, Álg l 70,4 28,9* 80,1 Álg fele 72,1 33,2* 80, Álg l 72,4 24,8* 80,1 Álg fele 73,7 28,7* 80,5 Chi-négyze prób, *p 0,05 N 1596 Arr kérdére, hogy miér nem porol hllgó, vgy miér nem nnyi, mennyi zerene, leggykoribb vlz z idő hiny vol, de dikok öbb min negyede mond z, hogy ninc olyn poroli leheőég z egyeemen, mi érdekelné. A romnii hllgók 31 zzlék mond ugynez. Tovbbi problémr hívj fel figyelme, hogy hllgók 16 zzlék nem i érdekli por (HU=13,7, RO=19,6), de még úlyobb helyzere mu r z, hogy fil koruk ellenére vlzdók minegy íz zzlék nem porol okkén olyn egézégi llporól zmol be, mi véleményük zerin nem ezi leheővé porol (3. br). A mgyrorzgi hllgók

132 zzlék nyilkozo úgy, hogy ninc elegendő pénze rr porr, mi zerene kipróblni, míg romnii vlzdók közö íz zzlékkl kiebb ez z rny (Függelék, 9. blz). Nem érdekel por 10,3 16,7 Ninc r időm 12,1 32,3 26,1 55,3 Ninc olyn poroli leheőég z egyeemen, mi érdekelne Ninc olyn poroli leheőég vrobn, mi érdekelne Ninc pénzem olyn porg(k)r, mi kipróblnék Egézégi llpoom nem engedi meg, hogy poroljk 3. br: "H nem porolz, vgy nem nnyi, mennyi zerenél" kérdére igennel felelők rny (N=2618). Forr: HERD 2012 Klzernlíziel négy porolói ípu különíeem el porol irni iűdök, porol gykorig é verenypor vlozók bevonvl. Ezek kövekezők: 1. élménykereő vereny-, 2. rendzere, rekreció zbdidő-, 3. lklmi, rk kedvéér porolók, 4. nem porolók. Az elő coporb kerülek zok, kik zmr minden emozgi form fono, leggykrbbn porolnk, leginkbb jellemző rjuk verenypor. Ez lzik öbbek közö bbn i, hogy verenyzői poriűd zmukr legkiemelkedőbb fonogú, ezér ekinem őke verenyporolóknk. A modik copor legnépeebb (hllgók mjdnem fele rozik ide). Ők zok, kik zbdidő evékenyégkén porolnk, leginkbb fiziki é menli egézégük megőrzééér, porol közben él élmények hr. Vizonylg rendzereen végeznek fiziki kivi: kb. heene egyzer-kézer. A hrmdik copor gji, z lklmi, rk kedvéér poroló hllgók i fononk rjk porol egézégvédő h, örömforr i jelen zmukr, mi leginkbb rkkl porevékenyég közben megél közö élmények hroznk meg (ugyni verenyközponúközöégi ípuú poriűd zmukr i igen ck fono), de ennek ellenére ck vizonylg rikn, hvi néhny lklomml porolnk. 130