Villamos gépek tantárgy tételei

Átírás

1 1. tétel Imertee a nagy aznkron motorok közvetlen ndítáának következményet! Elemezze a közvetett ndítá módokat! Kalcká motorok ndítáa Közvetlen ndítá. Az álló motor közvetlen hálózatra kapcoláa a legegyzerűbb é legüzembztoabb ndítá mód. A hálózatra kapcolá pllanatában a még álló motor az állóréz rövdzárá áramával megegyező I ndítá áramot vez fel a hálózatból é az M ndító nyomatékot fejt k. A kördagramra tekntve megállapíthatjuk, hogy az ndítá áram nagy (a névlege áram zeree), vzont az ndító nyomaték aránylag kc. A kalcká motorokat úgy méretezk, hogy a közvetlen ndítá áramát károodá nélkül kbírják. A nagy ndítá áram nkább a hálózatra é a hálózatra kapcolt má gépekre, kézülékekre lehet vezélye, mert túlmelegedét é fezültégcökkenét déz elő. Túlmelegedé nkább cak gyakor ndítá eetén lép fel, tönkre tehet a vezetékek zgeteléét é zárlatot okozhat. A fezültégcökkené a hálózatot tápláló tranzformátornak é a hálózat vezetékenek ellenálláan bekövetkező fezültégeé matt keletkezk, zavart okozhat a hálózatra kapcolt má gépek é kézülékek üzemében. Kalcká motor közvetlen ndítáa: a) ndítá áram é ndító nyomaték, b) lyen jelleggörbék eetén a motor nem ndul el Kalcká motor ellenálláo ndítáának a) kapcolá vázlata é b) a gyorító nyomaték (M gy ) változáa a fordulatzám növekedéével A hálózat teljeítményétől függ, hogy mlyen teljeítményű motor ndítható róla közvetlenül. K teljeítményű fogyaztó hálózatról cak néhány kw-o, nagy teljeítményű hálózatról, például erőművekben, több MW-o motorok közvetlenül ndíthatók.

2 Az aránylag k ndító nyomatéknak az lehet a következménye, hogy a motor eetleg nem tud elnduln, ha álló állapotban nagy a terhelő nyomaték. A következőkben olyan ndítá módokat merünk meg, amelyekkel a kalcká motorok ndítá árama cökkenthető. Sajno ezeknél az ndítáoknál az amúgy k ndító nyomaték még jobban cökken. Cak tekercelt forgórézű é különlege kalcká motoroknál lehet elérn, hogy mközben cökkentjük az ndítá áramot, az ndító nyomaték növekedjék. Indítá az állóréz-tekercelé körébe ktatott /háromfázú rezztencával vagy reaktancával (ndító fojtótekerccel). Ha a motort rezztencákon kereztül kapcoljuk a hálózatra (1K kapcoló bekapcolva), akkor az ndítá árum kebb ( I ), mnt közvetlen ndítákor. Az ndítá áram a motor tekercevel orba kapcolt rezztencákon fezültégeét hoz létre, a motorra tehát kebb fezültég jut (U 1 ). Közvetlen ndítánál az U l hálózat fezültég léteít a motor I áramát, rezztencá ndítánál a motorra jutó U 1 fezültég hozza létre az I 1 áramot. Ez azt jelent, hogy amlyen arányban cökken a oro ellenálláok matt a motorra jutó fezültég, ugyanolyan arányban cökken az ndítá áram, tehát ha U 1 /U 1 = b, akkor I /I = b é U 1 = U 1 /b, I 1 = I /b A kördagram átmérője a motorra jutó fezültéggel arányo. Rezztencá ndítánál a motorra jutó fezültég U 1 /b, tehát b-ed rézére cökken a kördagram átmérője, azaz mnden metzék a kördagramban 1/b-zere lez. A közvetlen ndítánál fellépő ndító nyomaték M = 3U 1 y 1 /ω g0. Rezztencá ndítá eetén az U1 y 3 ' M b b = ω képlettel határozhatjuk meg az ndító nyomatékot. Ezt az előző özefüggéel özehaonlítva megállapíthatjuk, hogy ' M M = 2 b tehát rezztencá ndítánál az ndító nyomaték négyzeteen cökken ezért ez az ndítá mód cak ott alkalmazható, ahol az ndítá k terheléel történk. Cak az ndító nyomaték cökken négyzeteen. A felgyorulá folyamán cökken az áramfelvétel, cökken a fezültégeé, nő a motorra jutó fezültég, ezért a növekvő fordulatzámokhoz tartozó nyomatékok egyre kebb arányban cökkennek. Az M h -val jelöltük a motor hajtónyomatékának jelleggörbéjét, ha a motor közvetlenül a hálózatra van kapcolva. Ellenállá bektatáa eetén az M h jelű jelleggörbe érvénye. A terhelő nyomaték változáát az M t jelű görbe mutatja. Rezztencá ndítánál a motor kezdetben az M h -M t nyomatékkülönbég gyorítja. Ez a gyorító nyomaték, az ábrán M gy -vel jelöltük. A motor addg a fordulatzámg gyorul, amelynél M h -M t = Mg y = 0. Ezt a fordulatzámot n'-vel jelöltük. Amkor a motor már tovább nem gyorul, azaz elérte az n' fordulatzámot, akkor közvetlenül a hálózatra kell kapcoln. Ez az R rezztencák rövdzáráával történhet (az ábrán a 2K kapcoló bekapcoláával). Ettől kezdve a motort az M h -M t nyomaték gyorítja a fordulatzámg. Itt M h -M t = M gy = 0. E fordulatzám eléréekor fejeződk be a motor ndítáa. A rezztencákon létrejövő energavezteég matt a rezztencá ndítát cak kebb motoroknál alkalmazzák. Nagyobb teljeítményű motoroknál vamago fojtótekercet alkalmaznak. A fojtók beruházá költége nagyobb, de rajtuk alg jön létre vezteég. Az ndítá lefolyáa egyébként a rezztencá ndítáal teljeen megegyezk. Tranzformátoro ndítá. A motorra jutó fezültég nem cak a motorral orba kapcolt rezztencákkal vagy reaktancákkal cökkenthető, hanem tranzformátorral. U l hálózat fezültég é a tranzformátoráttétel eetén a motorra jutó fezültég: g0

3 U ' = 1 U a 1 Kalcká motor tranzformátoro ndítáának a) elve é b) kapcolá vázlata Ha közvetlen ndítánál az U 1 fezültég a motoron I ndító áramot léteít, akkor az U 1 fezültégnél fellépő ndító áram ' I I = a Tehát tranzformátoro ndítánál a motor ndítóárama a közvetlen ndítánál fellépő áram 1/a -zoroa. A tranzformátorok prmer árama mndg közelítőleg a zekunder áram 1/a - zoroa. Tehát a prmer oldalon fellépő ndítá áram, azaz ndítákor a hálózatot terhelő áram: 1 ' 1 I I I h = I = = 2 a a a a Tehát tranzformátoro ndítánál a hálózato terhelő ndító áram a közvetlen ndítánál fellépő áram 1/a 2 -zeree. A motorra jutó fezültég kzámítáánál a tranzformátor a áttételének ugyanaz a zerepe, mnt a rezztencá ndítánál a b arányoág tényezőnek. Ez azt jelent, hogy a tranzformátoro ndítánál fellépő ndító nyomaték ' M M = ' 2 a tehát az ndító nyomaték tranzformátoro ndítánál négyzeteen cökken. Ezt termézeteen a tervezénél fgyelembe kell venn, nehogy a motor ne tudjon elnduln. Az ndítá folyamata tranzformátoro ndítánál az ábrához haonlóan játzódk le, azzal a különbéggel, hogy a nyomatékcökkené aránya állandó mnden fordulatzámon. Ha a tranzformátoron kereztül ndított motor elér az n' állandóult fordulatzámot, akkor a motort a névlege fezültégre kapcoljuk. Gazdaágoabb takarékkapcoláú tranzformátor alkalmazáa.. A motort az IK é a 2K kapcolók bekapcoláával ndítjuk. Ha a fordulatzám állandóul, akkor a 2K kapcolót nytjuk é a 3K kapcolót zárjuk. Ezzel a motort közvetlenül a hálózatra kapcoltuk. Érdeke a 2K kapcoló zerepe. Belátható, hogy a 3K kapcoló mnden tovább nélkül nem kapcolható be, mert ezzel nemcak a motorra juttatjuk a hálózat fezültéget, hanem a tranzformátor kfezültégű kapcara. Ettől a tranzformátor tönkremenne. Ennek

4 elkerülée érdekében a 3K bekapcoláa előtt a motort az A helyen le kellene a tranzformátorról kapcoln. Ez hátrányo lenne, mert így az átkapcolá dejére a motor fezültég nélkül maradna. Ezért nem az A helyen kapcolunk le, hanem a 3K bekapcoláa előtt nytjuk a 2K-t. Így a motor nem marad fezültég nélkül, hanem rövd dőre orba kapcolódnak tekercevel - mnt fojtótekercek - a tranzformátor tekerceléének felő réze. Ha már a 2K kapcoló nytva van, azaz felbontottuk a tranzformátor cllagpontját, akkor nem okoz bajt, ha a kfezültégű kapcokra a hálózat fezültég kerül. A tranzformátoro ndítá előnye a reaktancá ndítáal zemben, hogy tt a hálózat ndítá áram négyzeteen cökken. Hátránya a tranzformátor é a kapcolókézülékek nagy beruházá költége, ezért ezt az ndítá módot cak nagy motoroknál alkalmazzuk, ahol a motor árához vzonyítva a tranzformátor é a kapcolókézülékek ára már nem olyan jelentő. Mélyhornyú é kétkalcká motorok A kalcká motorok közvetlen ndítáánál nagy az ndítá áram é aránylag kc az ndító nyomaték. Rezztencá, fojtótekerce, tranzformátoro é cllag-háromzög ndítáal az ndítá áram cökkenthető, de ezzel cökken az amúgy k ndító nyomaték. Különlege kalcká forgórézekkel el lehet érn, hogy közvetlen ndítánál változatlan ndító nyomaték mellett kebb ndító áram lépjen fel, őt az ndító nyomaték még növelhető. Mélyhornyú motorok. Ennél a különlege kalcká motornál a kalcka rúdjanak ugárrányú (magaág) mérete a rúd zéleégénél okkal nagyobb, ezért a rudak elhelyezéére zolgáló hornyok mélyek, mélyen benyúlnak a gép tengelye felé. A rudak lyen alakja előegít, hogy a forgóréz zórt fluxuának egy réze az ábrán látható módon záródjék. Az ndukcóvonalak a nagy permeabltáú, tehát a fluxut jól vezető vaban özeűrűödnek, míg a k permeabltáú réz vagy alumínum vezetőben közel egyenleteen ozlanak el. Ez azt eredményez, hogy a horonyban elhelyezkedő vezető mélyebben fekvő, azaz a légrétől távolabb lévő rézet több ndukcóvonal vez körül, mnt a légréhez közelebb rézeket. Ezek az ndukcóvonalak f 2 frekvencával váltakoznak, a rudakban fezültéget ndukálnak, tehát ezek léteítk a forgóréz zórá reaktancáját. Mvel a rúd légrétől távolabb lévő rézet több ndukcóvonal vez körül, ezért ezeknek a rézeknek nagyobb a zórá reaktancájuk. Úgy fogható fel, mntha a rúd zálakból állna (zaggatott vonal) a zálak reaktancája cökkenne a légré felé haladva. A forgóréz árama ott gyekzk folyn, ahol a reaktanca kebb, tehát kzorul a rúdnak a légréhez közelebb lévő rézére. Ez az áramkzorítá jelenége vagy kn hatá. A rudakban tehát az áraműrűég nem egyenlete, a légréhez közelebb lévő rézeken nagy, a tengely felé haladva cökken. A helyzet olyan, mntha az áram nem folyna a rúd telje kereztmetzetén, cak annak egy rézén. A hazno kereztmetzet cökkenée matt a rúd rezztencája megnövekzk. A reaktanca a frekvencával egyeneen arányo. Ezért nagy frekvencán az áram jobban kzorul a légréhez közelebb lévő rézekbe, tehát ez a jelenég nagy frekvencán jobban megnövel a rúd rezztencáját. A frekvenca cökkenéével a rúd rezztencája cökken. A motor ndítáakor f 2 = f 1, ezért a forgóréz rezztencája nagy. Olyan a helyzet, mnt a cúzógyűrű motor ndítáánál, amkor rezztencát kapcolunk a cúzógyűrűk közé. A motor tehát k ndítá árammal ndul. Ahogy növekzk a fordulatzám é cökken a f 2 frekvenca, úgy cökken a forgóréz rezztencája. A helyzet mot a cúzógyűrű motorhoz haonló, hzen ndítákor annak forgóréz áram köréből rezztencát ktatunk k. A névlege fordulatzámon f 2 = Hz. Az áramkzorítá tt már alg jelentkezk, a forgóréz rezztencája a közönége kalcká motoréval egyezk meg. A mélyhornyú motor ndítáa tehát a cúzógyűrű motoréhoz haonlóan játzódk le, de a mélyhornyú motornál a rezztenca kktatáa automatkuan, külő beavatkozá nélkül következk be.

5 Kalckarudak kétkalcká forgórézben Kaltkarúd mélyhornyú forgórézben a) közönége egykalcká, b) mélyhornyú, é cj kétkalcká motorok nyomaték-fordulatzám jelleggörbé A mélyhornyú forgórézel kézült motornak az ndítá árama kebb é ndító nyomatéka nagyobb, mnt az azono teljeítményű közönége kalcká motoré. Kétkalcá motorok A forgórézén két kalcka van. A belő kalcka rúdja nagyobb, a külő rúdja kebb kereztmetzettek, így a belő kalcka kebb, a külő nagyobb rezztencájú. A rezztencák közt különbéget azzal fokozzák, hogy a belő kalckát kebb, a külőt nagyobb fajlago ellenálláú anyagból kézítk. A mélyhornyú forgóréz ndukcóvonal képéhez haonlóan a belő kalckát több ndukcóvonal vez körül, mnt a külőt, tehát a belő zórá reaktancája nagyobb, az áram kzorul a külő kalckába. Ez a jelenég előorban f 1 -gyel azono forgóréz frekvencán, tehát ndítákor jelentkezk. Ilyenkor az áram znte kzárólag a nagy rezztencájú külő kalckában folyk, ezért kc az ndítá áram é nagy az ndító nyomaték. A fordulatzám növekedéével, azaz a frekvenca cökkenéével az áram fokozatoan a k rezztencájú belő kalckába húzódk, melynek rezztencája az azono teljeítményű közönége kalcká motor forgóréz rezztencájával egyezk meg. A kétkalcká motor ndítá árama kebb, ndító nyomatéka nagyobb nemcak a közönége egykalcká, hanem a mélyhornyú motorhoz képet. Közönége egykalcká, mélyhornyú é kétkalcká motor nyomaték-fordulatzám jelleggörbé láthatók az ábrán. A közép- é nagyteljeítményű motorok (kb. 100 kw felett) a kebb ndítá áram é a nagyobb ndító nyomaték matt kzárólag mélyhornyú vagy kétkalcká kvtelben kézülnek, de okzor alkalmazzák ezeket a megoldáokat kebb teljeítményeknél.

6 26. tétel Mlyen műzak megoldáokat mer az aznkron motorok automatku cllag-delta ndítáára Cllag-delta (háromzög) ndítá. Olyan kalcká motoroknál alkalmazható, amelyek névlege fezültége háromzög kapcolában egyezk meg a hálózat fezültéggel. Az ndítá áram cökkenée tt azért következk be, mert cökkentjük a motor tekercere jutó fezültéget. A cllag-háromzög ndítá előnye, hogy megfelelő vagy kapcolókon kívül Kalcká motor cllag-háromzög ndítáának elve A cllag-háromzög ndítá kapcolá vázlata má berendezét nem gényel, ezért ez a k é a közepe teljeítményű kalcká motorok leggyakorbb ndítá módja. A motort cllag kapcolában kapcoljuk a hálózatra, majd ha a fordulatzáma állandóult, átkapcoljuk háromzögbe.ha a motort közvetlenül háromzögbe kapcolnánk a hálózatra, akkor az I ndítá árammal ndulna. Ez a háromzög kapcolá vonal árama. Az U 1 hálózat vonal fezültég a tekercben folyó fázáramot léteít, mely közvetlenül háromzögbe való ndítánál I / 3 volna. Mvel a motort nem háromzögbe, hanem cllagba ndítjuk, ezért a fáztekercre nem U l, hanem cak U 1 / 3 fezültég jut. Ha az U 1 fezültég I / 3 áramot léteít, akkor az U 1 / 3 fezültég cak I 3 I = 3 3

7 áramot. Cllag kapcolánál a fáztekerc árama megegyezk a hálózatot terhelő árammal. Tehát cllag/háromzög ndítánál a motor fáztekercének ndító árama 1 / 3 -zorora, a hálózat ndító áram 1/3 -zorora cökken. Az ndító nyomaték meghatározáánál vegyük fgyelembe, hogy cllag kapcolában való ndítánál a motor fáztekercére U 1 / 3 fezültég jut é ez azt jelent, hogy kördagram mnden metzéke 1 / 3 -zorora cökken, tehát U1 y 3 ' 3 3 M = ω 1 = Cllag-háromzög ndítánál az ndítónyomaték 1/3 -zorora cökken. Három kapcolóval a cllag-háromzög ndítá az ábra zernt valóítható meg. Cllagba a motort az IK é 2K kapcolók bekapcoláával ndítjuk. A háromzögbe való átkapcolá a 2K nytáával é a 3K kapcoló záráával történk. Kézülnek különlege, de cak cllagháromzög ndítára alkalma kapcolók. Az ndítá folyamán a nyomatékok az ábrának megfelelően változnak azzal a különbéggel, hogy M h mnden fordulatzámnál M h -nak az 1/3 -zoroa. Az átkapcolát az n' fordulatzámnál kell elvégezn. g0 M 3

8 23. tétel Mlyen előnyökkel jár, ha cúzógyűrű aznkron motort a forgórézkörbe ktatott ellenálláok egítégével ndítjuk? Az M-n jelleggörbe egítégével grafkuan mutaa be, hogy az egye ellenállá-fokozatokat hogyan célzerű megválaztan! Az zlppel járó aznkron motor helyetteítő kapcoláát merjük. Tudjuk, hogy az ' ' 1 R k = R 2 rezztenca a valóágban nnc a forgóréz áramkörében, hanem a motor zlp eetén úgy velkedk - azaz akkora áramot vez fel é olyan nagyágú nyomatékot fejt k - mnt az álló motor bekötött R k rezztencával. Ez azt jelent, hogy az zlpnek megfelelő áramfelvételt é nyomatékot álló állapotban létre lehet hozn, ha az R k =R k /a 2 rezztencát valóban bektatjuk a forgóréz áramkörébe. Erre azonban cak cúzógyűrű motoroknál van lehetőég, ahol a rezztencák a cúzógyűrűk közé köthetők be. Egy cúzógyűrű motor kördagramja é nyomaték görhéje látható az a é b ábrákon. Ha ezt a motort rövdrezárt cúzógyűrűkkel közvetlenül ndítjuk, akkor I árammal é M nyomatékkal ndul. b) A cúzógyűrűk közé kötött ellenálláok hatáa: változá a) a kördagramban, b) a nyomatékfordulatzám jelleggörbén Mközben a motor fordulatzáma növekzk, áramvektorának végpontja a kördagramon a Q 1 pontból kndulva bal felé halad, nyomatéka az M jelű görhe zernt változk. Ez a motor termézete jelleggörbéje. Ha a motort az zlpnél fellépő M nyomatékkal akarjuk ndítan, 1 akkor cúzógyűrű közé fázonként = R rezztencát kell bekapcoln. Az R k 2 ábrából látható, hogy bár a motor ndító nyomatéka így nagyobb, az ndítá áram még kebb. Az Rk rezztencát növelve az ndító nyomaték tovább növelhető. A legnagyobb ndító nyomatékot akkor kapjuk, ha R 1 b k = R 2 rezztencát ktatunk be fázonként. Ilyenkor b a motor éppen az M b bllenő nyomatékkal ndul. R k -t tovább növelve az ndító nyomaték már cökken. A kördagramból látható, hogy az R k rezztenca növeléével az ndítá áram mndg cökken. Tehát a cúzógyűrű motorok cúzógyűrű közé ktatott rezztencával a motor ndító nyomatéka a bllenőnyomatékg növelhető, mközben az ndítá áram cökken. Az R k rezztenca bektatáával nemcak az ndító nyomaték, hanem a telje nyomatékfordulatzám jelleggörbe megváltozk. Mközben a motor fordulatzáma növekzk az áramvektor végpontja már nem a Q 1 pontból, hanem a Q pontból ndul é halad bal felé. Mot a Q pont tartozk = 1 zlphez. A nyomaték metzékek ugyanazok, mnt közvetlen

9 ndítákor, cak hányzanak az 1 é zlpek között nyomaték értékek vzont az é 0 zlpek között nyomatékok mot a telje motoro tartományra zéthúzódnak. Ezt láthatjuk az ábra M jelű nyomaték jelleggörbéjén. A motor termézete jelleggörbéjének az é 0 zlpek közé eő zakaza zéthúzódk a telje motoro tartományra. A bllenő nyomaték nagyága nem változk meg, cak nagyobb zlpnél lép fel. Az R k ellenállá növeléével a jelleggörbe egyre jobban elklúzódk bal felé é a bllenő nyomaték egyre nagyobb zlpeknél lép fel- Ha az R k ellenállá oly nagy, hogy az ndító nyomaték már cökken, akkor ez azt jelent, hogy a bllenő nyomaték már a jelleggörbe fékmotoro tartományába k kerül. A cúzógyűrű motorok ndítáa általában több fokozatú rezztencával történk. Az ábrán öt fokozatú ndító rezztencát rajzoltunk meg. Az egye fokozatokhoz tartozó nyomaték-fordulatzám jelleggörbék láthatók az ábrán. 0-val jelöltük a motor termézete jelleggörbéjét (akkor érvénye, ha a cúzógyűrűk rövdre vannak zárva). Az 1 jelű jelleggörbe akkor érvénye, ha a forgóréz áramkörébe a rezztenca elő fokozata van bektatva (az a cllagpontot kalakító cúzó-érntkezők az 1 jelű álló érntkezőkön vannak). Ugyanígy a 2, 3, 4 é 5 jelű jelleggörbék akkor érvényeek, ha a rezztenca máodk, harmadk tb. fokozata vannak bektatva. A motor ndítáát úgy végezzük, hogy a nyomatéka közben M max -nál ne legyen nagyobb é M mn -nál ne legyen kebb. Melőtt a motort a hálózatra kapcolnánk az ndító rezztenca mozgó érntkezőjét a legnagyobb fokozatra (eetünkben az 5.-re) állítjuk. A motor az 5 jelű jelleggörbén M max nyomatékkal ndul. Mközben fordulatzáma növekzk, nyomatéka cökken. Ha elér az M mn -ot, akkor egy fokozatot kktatunk é ezzel áttérünk a 4 jelű jelleggörbére. A nyomaték M max -ra ugrk fel é mot már ezen a jelleggörbén cökken M mn -g. Ekkor újabb fokozatot ktatunk k. Így folytatjuk az utoló fokozat kktatáág. Ekkor a termézete jelleggörbére kerül a motor nyomatéka é addg cökken, míg egyenlő nem lez az M t terhelő nyomatékkal. Cúzógyűrű motor többfokozatú ndítáának jelleggörbé Az ábrán megrajzoltuk a motor kördagramjának egy rézét. Ebből látható, hogy a maxmál é mnmál nyomatékhoz meghatározott nagyágú áramok tartoznak. Indítá közben a motor áramfelvétele I max é I mn között változk. Az ndító rezztenca kézülhet fémből. Gazdaáglag fonto, hogy mennél keveebb anyagból kézüljön, tehát mennél rövdebb legyen. Így a megfelelő rezztencát cak k kereztmetzettel lehet elérn. K kereztmetzetű huzalnak kc a hűtőfelülete é ezért az ndító rezztenca hamar túlmelegzk, tehát cak az ndítához feltétlenül zükége deg zabad bekapcolva tartan. Gyakran alkalmazunk olajhűtéű rezztencát. Vlágoan látzk, hogy a fokozatok zámának növeléével az M max é M mn közt különbég cökkenthető, azaz az ndítá egyenleteebbé tehető. Fokozatmente, teljeen állandó nyomatékú ndítá valóítható meg folyadékrezztencával. A cúzógyűrűkkel özekötött

10 A többfokozatú ndítá legnagyobb é legkebb árumra Folyadékndító lemezeket zódá vízbe merítjük.mennél mélyebbre merülnek a lemezek a vízbe, annál kebb a lemezek között rezztenca. A vízbemeríté ebeégét özhangban kell tartan a motor gyoruláával. Végül a lemezeket rövdre kell zárn. A cúzógyűrű gépek gyakran el vannak látva rövdrezáró é kefeleemelő zerkezettel, mellyel az ndítá befejezée után a cúzógyűrűk közvetlenül rövdrezárhatók é a kefék a cúzógyűrűkről leemelhetők, hogy a forgóréz tekercenek rezztencán kívül valóban ne legyen má rezztenca a forgóréz áramkörben é hogy a kefék üzem közben úrlódá vezteéget ne okozzanak. Ha van lyen zerkezet, akkor ndítá után a rezztenca alaphelyzetbe állítható. A következő ndítánál vgyázn kell, nehogy a motor rövdrezárt cúzógyűrűkkel ndítuk.