Akirályi Jugoszlávia egész idõszakát,

Átírás

1 g A B U L G Á R I A Hovátoság kiályi Jugosláviábn A U Z T R I A Kinti L A O Tist s I Pul áv Z t Klgnfut Knj i Fium nj Klobg Plitvic Otoøc Zd Novigd Biogd Dáv Mibo Clj Mu Ljubljn l o v é n i O K j n D l R Zágáb mobo Klovc Kulp Ogulin o H m lunj Gospiå Ubdin Gøc Šibnik Adii - tng á Z á j t á v s t Glin Bihå Togi Bnj Luk Kljuø Dv Jjc Knin Tvnik Donji Vkuf Dvnt Ãpø Doboj Znic Bøko Kldnj Akiályi Jugoslávi gés idõskát, sõt oság mglkítását mglõõ gyttéskt végigkísét állm blsõ bndkdéséõl sóló vit. A lgngyobb lélksámú nmt, sb mghtáoó képvislõi mlltt évltk, hogy új állmnk cntliáltnk kll lnni, nincs ok, hogy gy nmtállmbn hngottott flfogás sint sbk, hovátok, slovénk gy nmtt képnk, nnk csk különböõ ági különálló, öniggtó tültkt svnk. A hovátok visont Mgyosággl vló több évsádos gyüttélési tpstltik bitokábn gskodtk sját, blsõ éltükt, kultúájukt éintõ ügyik intééséh. Egy födtív, több tövényhoói és véghjtói htlomml ndlkõ gységbõl álló délsláv állmot képltk l, mlybn gyik oságést hovát tültk lkotják. Önálló Hovátoság: miko nm sikült A biávl köös állm gondolt Monchiábn élõ hovátokbn és slovénkbn 1918-ig fl sm mült, nm így Jugosláv Biottságot lkotó migáns politikusokbn. A biottság tgji flvtték kpcsoltot sb kománnyl, mly 1914 ót háboús Bijljin Tul Zvonik Ctinj Podgoic Koto B Ulcinj Duës Šbc hkod Vljvo Tin Djkovic Mldnovc Kgujvc bnic Livno Fojnic Duvno Uãic Øøk jvó Tilj Konjic Goãd Kljvo Piboj plit Imotski Foø Kumnic Omiš Most Pijpolj Hum Ršk Mksk Gcko Mtkoviå tolc Tpc Bijlo Polj Novi P ton M o n t - Nikšiå Tbinj Dubovnik På n g ó tigd Vsd s o Un ci Á á o Muvidék Mukö isk Kostjnic Pijdo nski Most o B Glmoø Ngyknis M A G Y A R O R Z Á G gd Kponc á g Vôc l Posg áv Vbs H s c Osághtáok 1921 után Töténlmi ttományhtáok 1918 lôtt bi déli és klti htá köött A b Kiályság tült köött bi tülti nység Blkán-háboúkbn, 1913-bn G A Montngói Kiályság tült köött Dáv v Pécs B Bosn Esék Dun Bj Zombo Djkovo Vuková ó n i i n g n Montngó tülti nység Blkán-háboúkbn, 1913-bn o v i Hovát lvónoság (Mgy Koon és) tült 1918 lôtt Bosni-Hcgovin (1918-ig Osták Mgy Monchi tült) lovéni és Dlmáci (1918-ig osták öökös ttományok) tült Mgyoságtól mgstt tültk Bulgáiától mgstt tültk Albániától mgstt tültk A ZERB HORVÁT ZLOVÉN ÁLLAM MEGALAKULÁA n y Šid Mitovic bdk Din Znt B á c s k Óbcs Tis Ngykikind Újvidék Ngybcskk s m é g é áv Pncsov BELGRÁD Š u Kušvc Kosovsk Mitovic Pin kopj Niš Lskovc Vnj Kumnovo Bosilgd Kjustndil Štip Vls M c d ó n i Kiøvo Ohid Ttovo Ad Tmsvá B á n s á g Dun Poãvc Pokuplj Pištin Uošvc Bitol Vsc Kuøvo Mov Pilp Bo Zjø b i ndsák A L B Á N I t M m o h i j d i j K o s o v ó Knjãvc Pšvo R O Timok M Á Tunu vin Ngotin Piot Koøni tumic Vidin Cibod Vd N I A Pnik Ptics GÖRÖGORZÁG A b Hovát lovén Kiályság áslj. Képslp, 1920 köül folyttás 56. oldlól októb 29. A hovát sábo flmondj 800 évs mgy hovát állmköösségt. Zágábbn kikiáltják lovén Hovát b Nmti Tnács Állmát, mly mgábn fogllná Osták Mgy Monchi vlmnnyi délslávok lkt tültét. A ntnt hivtlosn nm ismi l ágábi kományt dcmb 1. A b Hovát lovén (ZHZ) Kiályság ( lsõ Jugoslávi) mglkulás jnuá Pénfomot vtnk b, négy osták mgy koon é gy dinát május 1. A sövtségs és tásult htlmk lismik ZHZ Kiályságot páisi béktágylásokon sptmb 12. Egy ols légió Gbil D Annunio vtésévl lfogllj Fiumét ugustus 14. Cshslovák jugosláv védlmi sõdés, mly mgtmti kisntnt lpjit novmb 12. A pllói sõdés láíás Olsosággl. Tist, Istii-félsigt, Zá és néhány dlmát sigt Olsoság és ls, Fium sbd váos novmb 28. Alkotmányoó nmtgyûlési válstások. A Hovát Pstpát 50 mndátumot s 419 fõs nmtgyûlésbn dcmb 8. A Hovát Népi Pstpát (H) ágábi kongssusán nvét mgváltottj: népi jlõ hlytt kötásságit vsi fl, jlv áltl képvislt állmfomát (Hovát Kötássági Pstpát, HR). A pát mgválstott képvislõi lutsítják ésvétlt lkotmányoó nmtgyûlés munkájábn, és önálló hovát pstállm mglkítás mlltt állnk ki. A b Hovát lovén Kiályság hdilobogój 67

2 1921. május 14. A lkotmányoó nmtgyûlés munkájától távol mdó HR képvislõink gyûlésén lfogdják Alkotmány, vgy smlgs hovát pstkötásság bndkdés címû dokumntumot. A jugosláv állmon blül Hovátoságot ngyfokú tjpn Rdi ( ), önállóság illti Hovát Pstpát lnök mg június 28. A otodox nptá sint nt Vid npján ( 1389-s igómi cst mléknpj) blgádi lkotmányoó nmtgyûlés hovát és slovén képvislõk hoájáulás nélkül lfogdj új állm lkotmányát. E flsámol mindn töténlmi ttományt, gységs, köpontosított állmbndkdést lkít ki ugustus 3. Elfogdják állmvédlmi tövényt. Mindnnmû kommunist tvéknységt btiltnk, kommunist képvislõkt mgfostják mndátumuktól ugustus 16. Mghl I. (K o vi ) Pét kiály. Utódj fi, ándo (koonáás: sptmb 3.) fbuá 13. Mgjlnik Hovát Blokk (HR, Hovát Köösség, Jogpát) mmondum, mlyt gnui konfnciáho intétk. A dokumntumbn hovátok hlytét cstlik ( lkotmány nélkülük vló mghoását), és jlik igényükt: vgy gy önálló hovát állm, vgy pdig sbk, hovátok, slovénk állmán blül gy vlóbn suvén hovát állmtst léthoását és lismését ápilis 28. Köiggtási fomot vtnk b. A oságot 33, köponti kománynk lándlt köiggtási gység ostják (mgy). Átjolják koábbi köiggtási htáokt mácius 18. Nmtgyûlési válstások b Hovát lovén Kiályságbn. A HR mgsv hovátosági és dlmácii hovát svtok ömét, 70 mndátumho jut fbuá 8. Plmnti válstások. A HR hovátosági és dlmácii hovát svtokkl 67 mndátumot s mácius 27. A Hovát Pstpát (H, kötássági jlõ nélkül) flhgy obstukcióvl, képvislõi lfogllják hlyükt plmntbn, lmondv kötássági állmfom kövtléséõl lismik monchiát és Kœoœvi -há ulkodását. folyttás 70. oldlon 68 célnk tkinttt, hogy gyõlm stén létho délslávok lsõ köös gységállmát. A tágylásokon hovátok igyktk léni h födlist bndkdést nm is ismi l sb fél nnk lfogdttását, hogy oság bndkdéséõl döntõ lkotmányt minõsíttt többséggl fogdják l. E lgndõnk látsott ugynis hovát utonóm bndkdés lkotmányos jóváhgyásáho. A minõsíttt többségi svás ígétt kpott Jugosláv Biottság kofui tágylásokon (1917. június 15 július 20.). A ágábi Nmti Tnács is, mly kimondt Hovátoság és slovén tültk lskdását Mgyoságtól, illtv Osták Mgy Monchiától, és n tültk gysülését b Kiálysággl, l utsítássl küldt képvislõit Blgádb, támssák gysülés fltétléül: új lkotmányt kéthmdos többséggl kll lfogdni. A gysülés mihmbbi véghjtás édkébn ols csptok támdtk délsláv tültk; hít kptk Páisból, misint sügõsn végh kll vinni gysülést, különbn képvislt nélkül mdnk hovát és slovén tültk béktágylásokon gysülési cmónián lkotmány mghotlánk kédés lsikkdt. ándo égnshcg Nmti Tnács gysülést bjlntõ flitá dott válsábn má minõsíttt többség fltétl nm splt. Végül dcmb 12-én össülõ lkotmányoó nmtgyûlés hásbály úgy ndlktt, hogy gysû többség lgndõ lkotmány lfogdásáho. Edménytlnül áult l thát küdlm, mly gységállm mgtmtését kísét, és mly t kt léni, hogy gyik nmt s dominálhsson állmbndkdés, politiki nds kilkításábn. A koábbi gységkt kofui mgállpodás, ágábi Nmti Tnács instukciói, mlyk t mondták ki, hogy lkotmányt minõsíttt többséggl kll lfogdni, smmisnk tkinttték. Több lkotmányjvslt éktt, végül lkotmánybiottság lõtjstésé kiályi tvtt vittták mg. A sb pátok végsõ svás lõtt léték, hogy bosnyákok svt és Dãmijt nvû pát is A b Hovát lovén Kiályság cím támogss tvtt. A lkotmány lfogdásá június 28-án, Vid npján kült so. 223 képvislõ svott mlltt, 35-n lln, 158-n távol mdtk svástól. A Hovát Pstpát képvislõi nm ttték l képvislõi sküt, így lv nm svhttk, kommunisták és lovén Néppát, vlmint többi hovát pát má koábbn kivonult plmntbõl, így nm vtt ést sváson. Hovátoság képvislõink 60%-, Dlmáci képvislõink 100%- llnt vlmilyn fomábn lkotmányt, mly gységsítõ, köpontosító flfogás sllmébn lkított ki oság politiki éltét. E év hovát nmti kiályi és töténlmi hõsi. Plkát, 1925

3 Tágylások és mgállpodások Jugosláv Biottság, ápilis novmb 22-én Finébn gyûlést ttottk gykoi fõképpn dlmácii hovát politikusok, kik koábbn is kiálltk hovát sb gyüttmûködés mlltt némtsítés, mgyosítás és olsosítás llnébn. Mggytk gy biottság léthoásábn, mlynk célj, hogy nmtköi köök infomálásávl és publicistiki tvéknységévl lõsgíts gységs jugosláv állm mglkítását. A migációho cstlkoó politikusok ápilis 30-án Páisbn hivtlosn is mglkították Jugosláv Biottságot, mly sékhlyét hmosn Londonb hlyt át. Elnök Ant Tumbiå ltt (ismtbb tgji: Fno upilo, Ivn Mštoviå, Nikol tojnoviå, Hinko Hinkoviå és mások). A május 12-én bit plmntnk küldött nyiltkot sint léthondó köös délsláv állm tült kitjdn b Kiályság, Cn Go, Háomgy Kiályság (Hovátoság, lvóni, Dlmáci Fiumévl és Kotol), Bosni-Hcgovin, Kjn, Isti, Tist, Gö és Gdisc, Kinti, tájoság jlntõs ésé, vlmint Mgyoság délsláv ónájá tõl miután kisivágott, hogy ntnt hdb lépését cséb délslávok áltl lkott tültkt ígét Olsoságnk Dlmáciábn, Istii-félsigtn és dii-tngi sigtkn biottság gyik lgfontosbb tökvés llni fllépés volt. A sb komány nygilg támogtt biottságot, lfogdt, hogy tgji popgndtvéknységt folyttnk különfél állmokbn, llnt visont, hogy sját légiót hoon lét. A biottság sb kománnyl folyttott vitábn mly léthondó oság sktéõl sólt igyktt hovát édkk képvislõjként fllépni novmbé onbn Jugosláv Biottság mgsûnt hovátok gytln képvislõj lnni (Zágábbn má mûködött soksínû Nmti Tnács), mlltt poícióit is gyngíttt, hogy hiáb két sövtségskt, ismjék l hovátok képvislõjénk. A gnfi tágylások után sb kományt má nm ttott politiki tényõnk. Kofui nyiltkot, július 20. A köponti htlmk lõl Kofu mnkült sb komány és mdék hdsg nyán id hívták tágylni Jugosláv Biottság vtõit. bi ktoni vség után ugynis má május 30-án Jugosláv Klub, ustii plmnt délsláv képvislõi kifjték gyést lojlitásukt Hbsbug Lotingii-há iánt, másést óhjukt, hogy nmti lv és hovát állmjog lpján honk lét gy olyn állmtstt, mly monchibli slovén, hovát és sb tültkt fogllj mgábn. A június végén mginduló tágylásokon hvs vit bontkoott ki. A Jugosláv Biottság t jvsolt, hogy ménybli új állmot hívják Jugosláviánk, d sb komány t lutsított, és gskodott hho, hogy állm nvébn spljn gys népk nv, így tágylásokon bbn állpodtk mg, hogy jövndõ köös állm nv só sinti fodításbn bk Hovátok lovénk Kiályság lgyn. A sb dlgáció mlltt fogllt állást, hogy oságnk gységsnk kll lnni, sb lkotmány fontosbb állmiggtási ndlkésit ki kll tjstni gés oság. A Jugosláv Biottság l smbn úgy vélt: gységs állm tült, ulkodócslád, állmpolgáság. A köponti ministéiumból iányítndó ügyk kitjdnk kül-, pén-, hdügyk, kölkdés. A oság gy vámtültt kép, gységs posti solgálttás. A többi ügy visont nm ttoik köponti hivtlok htásköéb, okt dcntliáltn intéhtik (k fomáiól nm stt só). A vitát nm áták l, blsõ bndkdés véglgs lfogdását lkotmányoó nmtgyûlés hgyták. A Jugosláv Biottság fontosnk ttott nnk mghtáoását, milyn svti többség kll lkotmány lfogdásáho. Jvsltuk sint csk tösk (nmtk) sinti minõsíttt többséggl lht lkotmányt lfogdni, mi ltt t éttték, hogy mindgyik nmt képvislõi köött többségt kll kpni lkotmánynk. Et jvsltot sbk lvttték. A tágylások végén köös nyiltkotot fogdtk l. A dkláció nm volt más, mint mit nv tkt, gy sándéknyiltkot jugosláv állm léthoásá. A tágylóflk mggytk bbn, hogy nmti önndlkés lpján léthoák sbk, hovátok, slovénk köös, függtln, sbd állmát, mlynk tült kitjd ok vidékk, hol élnk. A új állm dmoktikus, plmntáis monchi ls, Kœoœviå-dinsti vtés ltt. A állmnk gy cím, gy áslj, gy koonáj ls. A lkotmányt bék mgkötés után áltlános, kövtln, titkos válstások nyomán mglkuló lkotmányoó nmtgyûlés fogdj l, minõsíttt többséggl. A nyiltkotbn kimondták állmpolgái joggynlõségt, ábécék, vllások gynlõségét, gynlõk nmtk nvi, és simbólumik új oságbn is hsnálhtók. Gnfi nyiltkot, novmb novmbébn nyugti htlmk nyomásá tágylás ültk öss léthondó délsláv állm ügyébn. A gnfi tágylásokon úttl sb komány és sb plmnt küldötti, vlmint Jugosláv Biottság mlltt ést vttk Monchiától októb végén lskdt délsláv tültk (úgynvtt lovén Hovát b Állm) képvislõi is. A külvilág sámá késült és novmb 9-én mgjlntttt nyiltkot ismétltn mgõsíttt sándékot, hogy gysülnk sbk, hovátok, slovénk állmábn. A gnfi konfncián flk lismték, hogy több délsláv állm létik, és k gysülését hidtték mg, nm pdig gys állmésk cstlkoását gy másik állmho. A állmbndkdés ldöntését lkotmányoó nmtgyûlés komptnciájáb utlták. Aól onbn, hogy lkotmányoó nmtgyûlésbn milyn többséggl kll lfogdni lkotmányt, nm állpodtk mg. Döntés sülttt visont átmnti idõsk kományásáól, sûk, csk lgfontosbb köös ügykbn illtéks komány flállításáól és nmti kományok további hivtlbn mdásáól. Ek mgállpodások köös, illtv nmti komptnciájú htlmi svk nds gy konfödtív állm kilkulásánk lhtõségét jttték mgukbn. A mgállpodások onbn ppíon mdtk. Nikol Pšiå sb ministlnök Gnfbn még láít mggyést, másnp onbn sb komány lmondott, mgállpodások pdig évényükt vsíttték. B. L. 69

4 folyttás 68. oldlól július 18. Nikol Pši lkít kományt Nmti Rdikális Pát és Hovát Pstpát ésvétlévl. Elõsö ls kománypát H (Pvl Rdi gáminist, tjpn Rdi idõvl kultusminist, és kskdlmi, dõ- és bányásti, vlmint postügyi minist). A pstpát 1927 fbuájáig vs ést kományti munkábn sptmb 11. Plmnti válstások. A H 61 mndátumot s június 20. Egy sb kománypáti képvislõ blgádi plmntbn volvévl tüt nyit H képvislõi, kttn éltükt vstik, hámn mgsbsülnk, kötük pát lnök, tjpn Rdi is, ki ugustus 8-án blhl séülésib. Hovátoságbn polgáháboús hlyt lkul ki. (Vldimi M k ls H új vtõj.) ugustus 1. A Önálló Dmokt Pát és Hovát Pstpát (Pst Dmokt Kolíció) gyûlés Zágábbn. Kölményük sint plmnti ménylt ddigi bndkdés végét jlnti, lkotmánymódosítás, oság skténk mgváltottásá, födtív átlkításá vn sükség jnuá 6. ándo kiály dikttúát vt b, célul tûi ki gységs jugosláv nmt mgtmtését mindn sköl, s tökvés jgyébn októb 3-án oság nvét Jugosláv Kiályság váltottják októb 3. A oságot kilnc bánság ostják. A oság kiályság ltt, kiály pdig koábbi sb kiály, ign séls jogköl. A lkotmány gységs tövényhoást és véghjtó htlmt vttt b, nm ismt l smmilyn töténti jogból vgy tniki smpontból dtthtõ utonómiát, különállást. Nm ngdélytt hlyi, ttományi tövényhoó svkt, és ól is ndlktt, hogy még létõ kományok övid idõn blül süntssék b A Hovát Blokk válstási plkátj, 1927 mûködésükt. A hlyi köiggtást sok, d visonylg kis tültû és lélksámú gység bít. A lkotmánybn ögíttt cntlist állmskt htáot mg Jugoslávi bndkdését gésn 1939-ig, lkotmányos nd köüli vit onbn nm áult l, csk új fomákt kpott. A hovát utonómi képvislõj A kiályi Jugosláviábn pátok öm nmtiségi lpon svõdött, és svótáboukt sját nmtükhö ttoók lkották. A hovátok köébn Hovát Pstpát ltt pát, mlyik nmt svóink több mint háomngydét mg mögött tudhtt. A függtlnség, illtv utonómi gondoltánk tötln képvisltévl st mg hovát válstók bilmát. A pát 1904-bn lkult, dulimus idjén nm ttt st ngyobb bfolyás. Vtõj, tjpn Rdi ágábi Nmti Tnácsnk biávl vló gysülésõl döntõ ülésén, novmb én siládn kittott födlist bndkdés kövtlés mlltt. Ekko még kisbbségbn mdt. A dcmb 1-ji gysülést kövtõ évkbn pát különböõ mmondumokt jutttott l Wilson lnöknk, Népsövtség svink, mlykbn Hovátoság különállásánk bitosítását két délsláv állmon blül. Edménytlnül. A pát lismt délslávok tniki d nm nmti gységét, hovátságot, smbn hivtlosnk tkinttt flfogássl, nm gy nmt ésénk, nm gy tösnk tkinttt, hnm nmtnk, mlynk jog vn önálló állmho köött Hovát Pstpát nm vtt ést plmnt munkájábn. A lkotmányoó nmtgyûlésb bválstott 50 képvislõj nm volt hjlndó ltnni sküt kiály. A lkotmány lfogdásávl gy idõbn kidolgot sját koncpcióját, mlgs Hovát Pstkötásság lkotmányát. Esint Hovátoság gyfjt délsláv állmköösség és lht. A kiályi Jugoslávi kományi nm voltk hossú éltûk. okfél kolíciót kipóbáltk plmntimus idõskábn stbil kományás édkébn bn viáció kült so, hogy lgngyobb sb pát lgõsbb ho- tjpn Rdi pstok köött, 1920-s évk tjpn Rdi tmtési mnt. Zágáb, ugustus

5 vát páttl léptt kolíció máciusábn Hovát Pstpát flhgyott obstukcióvl, képvislõi lfogllták hlyükt plmntbn, lmondtk kötássági állmfom kövtléséõl, lismték monchiát és K o- vi -há ulkodását. A Hovát Pstpát miköbn több ministlnök váltott gymást 1927 jnuájáig mdt komány tgj. A lpvtõ sb hovát llntétk nm nyhültk. A oság átlkításáól sbk hllni sm ktk, visont ok hístlésk, misint hovátok l knk skdni Jugosláviától, függtlnül igságlpjuktól, mgmégték politiki köhngultot. A pttnásig fsült légköbn vátln dolog tötént június 20-án plmnt ülésén, hovátok sámá sélms Nttuno-sõdés tifikációjánk vitáj soán Puniš R i montngói dikális képvislõ llõtt I. ándo jugosláv kiály pstpát két képvislõjét, Pvl Rdi ot, uo Bsi kt, vlmint súlyosn mgsbsíttt pát vtõjét, tjpn Rdi ot, ki ugustus ljén blhlt séülésib. A Hovát Pstpát k után kijlnttt, nm hjlndó vissténi plmntb. A pát és sövtségsi vélmény sint lkotmány módosítás, állmi bndkdés gyöks mgváltottás nélkül nm lht válságból kiláblni. E onbn nm kült so. Hlytt jnuá 6-án kiály kiáltványbn tudtt népivl, hogy flosltj plmntt, és ndlti úton kományo. A új nds, mjd pdig évi oktojált lkotmány nm váltottt mg oság cntlist, unitist sktét. A Hovát Pstpát, immá új vtõvl, Vldko M kkl élén tovább is oság födtív átlkítását kövtlt. okáig dménytlnül. (Ctinj, dcmb 16 Msill, októb 9.) Gymkkoát Montngóbn töltött. Áltlános iskoláit Gnfbn, gimnáiumot ntpétváott végt, mjd 1903 után, miko ismét Kœoœviå-dinsti kült bi tónjá, Blgádbn és ntpétváott ktoni nvlésbn éssült. A tónöökös bn pncsnokként ést vtt Blkán-háboúkbn, I. világháboúbn névlg sb hdsg pncsnok június 24-tõl sb égns (pj, I. Pét btgség mitt vissvonult I. ándo jugosláv kiály politiki élttõl) dcmb 1-jén, miután fogdt ágábi Nmti Tnács képvislõit, kikiáltott sb hovát slovén állmot. Apj hlál után, 1921 ugustusától kiály bn Mái omán hcgnõt vtt flségül. Hásságából háom fi sülttt októb 9-én Msill-bn mcdón és hovát toisták ményltt kövttk l lln. ándo utokt volt, stt mg kébn tudni oság ügyit. E évi lkotmány flhtlmást is dott, kiály séls jogköl ndlktt. A sb hovát slovén állmot gységs bndkdéssl képlt l, gységét mindnképpn mg kt védni. Politikájábn fõképpn sb õk támskodott. Amiko nmti llntétk olynnyi kiélsdtk, hogy ttól ttott, állmot skdás fnygti, mg kéb vtt iányítást, jnuá 6-án kiályi dikttúát vttt b. A kövtkõ évkbn gység mgttás édkébn új nvt dtk oságnk (Jugosláv Kiályság), új lkotmányt fogdtk l, új köiggtási bndkdést vttk b, gységsíttték okttási ndst, mgtiltották pátsvést nmti lpon, intgáns jugosláv nmti tudt mggyökttését soglmták. A llntétkt mind ps nm csitított, igi floldásukho oság bndkdésénk mgváltottásáho ándo éltmûvét klltt voln mghldni sptmb 3. A kiály új lkotmányt vt b. Jugoslávi ööklts, plmntáis monchi. A kiály séls jogköt kp: véghjtó htlmt is õ gykoolj ministkn kstül. Bvtik második kmát, snátust, tgjink flét kiály nvi ki novmb 8. A jugosláv plmnti válstásokon svás jogosultk 65,3%- vs ést (csk Dlmáciábn nm éi l ésvétl 50%-ot), és sv gytln, Pt Ãivkoviå ministlnök vtt listá. A válstási tövény sint ttományi pátok nm indulhtnk, csk olyn listák, mlyk mind 369 válstási kötbn mgsik indulásho sükségs támogtottságot fbuá Olsoságbn mgjlnik Ustš [Flklõ] hovát fodlmáok kölöny címû lp lsõ sám. A kövtkõ év köpén ismtté válik migáns svt lkotmány is, mlybn lsögik: ustsák dikális módskkl kívánják Hovátoság függtlnségét léni. A Függtln Hovát Állm mly mgábn fogllná Bosni-Hcgovinát is fltétli Jugoslávi flbomlását novmb 7. A Pst Dmokt Kolíció vtõink többnpos ülés után mgjlnnk Zágábi pontok, mlyk lítélik kiályi bsolutimust, sbii hgmóniát, lvtik oság politiki bndkdését, és kövtlik födlist átlkítását dcmb 31. A lovén Néppát utonómiát kövtl lovéni ésé (Ljubljni pontok) fbuá 16. A kisntnt osági (Románi, Jugoslávi, Cshslováki) Gnfbn mghossbbítják koábbi bátsági és sövtségi sõdésikt. A soosbb gyüttmûködés édkébn állndó tnácsot (titkáságot), gdsági tnácsot honk lét fbuá 9. Athénbn Göögoság, Jugoslávi, Románi és Töökoság mgkötik Blkán-pktumot októb 9. Ményltt kövtnk l I. ándo lln Msill-bn. A kiály mlltt mghl fnci külügyminist is. A ményltt usts moglomho, illtv Blsõ Mcdón Fodlmi vth ttoók késíttték lõ május 5. A jugoslávii plmnti válstásokon jogosultk 73,7%- vs ést. A kománypáti list 60,6%-ot, Møk vtt llnéki list 37,3%-ot kp. A kománylist Hovátoság és Dlmáci kivétlévl mindnütt többségt kp június A némt külügyminist, von Nuth blgádi látogtás. (Jugoslávi mind lkötlttbb két fsist állm: Olsoság és 71

6 Némtoság iányábn. E, vlmint Románi hsonló lépési sétilálják fnci ointációjú kisntntot.) dcmb 11. Plmnti válstások. A Miln tojdinoviå vtt kománylist 54,1%-ot (306 mndátum), Møk vtt Nmti Mggyés Blokkjánk listáj 44,9%-ot (67 mndátum) é l. A llnék Hovátoságbn, Dlmáciábn többsöös, Bosni-Hcgovinábn vlmivl több svtot kp, mint kománypát fbuá 16. A új plmnt mglkulás. A új ministlnök, Dgiš Cvtkovi lgégtõbb fldtnk hovátkédés mgoldását tkinti. (Némtoság bfolyásánk dmény.) ugustus 26. Dgiš Cvtkovi jugosláv ministlnök és Hovát Pstpát lnök, Vldimi M k Pál égnshcg kövtítésévl mgállpodnk Hovát bánság léthoásábn. A õl sóló hovát sb mggyést hovátság többségét képvislõ Hovát Pstpát és sb lit Pál égnshcg mlltt álló sûk csopotj kötött. A Hovát bánság cím, sptmb június 25. Jugoslávi flvsi diplomácii kpcsoltokt ovjtunióvl mácius 25. A jugosláv ministlnök és külügyminist láíj háomhtlmi gyményh vló cstlkoást mácius 27. Dušn imovi tábonok vtésévl mgdöntik Cvtkovi -komány és Pál égnshcg ulmát. A új komány II. (K o vi ) Pétt ngykoúvá nyilvánítj ápilis 6. Némt ols bolgá támdás délsláv állm lln. A lsõ Jugoslávi séthullik tnglyhtlmk támdás nyomán ápilis Zágábbn lvko Kvtnik Ant Pvli, lndõ Poglvnik (nmtvtõ) nvébn kikiáltj Hovátosági sbk Hovátoság sosát és hovát sb visony lkulását ngymétékbn mghtáot és nm csk kiályi Jugoslávi idjén itt élõ sb népsség. Hovát lvónoság lkosságánk köl ngydét, Dlmáciáénk pdig mjdnm 20%-át ttték ki sbk. A sbk áltl lkott tültk mgsés sbii nmti oságépítõ pogm gyik célj volt. Nm véltlnül jlnttt ki Dušn imovi lds, sb fõpncsnokság Zágább kkditált küldött novmb köpén, délsláv állm mglkítás köüli tágylásokon: bi, mlynk másfél millió áldot vn háboúbn, nm fogj mgngdni, hogy bián kívül bámilyn olyn új állm lkuljon, mlyb sbk külnk. A fõtist jlt, bi novmb 13-i blgádi konvncióbn mghtáoott vonlt új htáink tkinti (sb llnõés lá kült Vjdság, émség és lvóni klti és Esék Šmc vsútvonl mntén, vlmint Bny, Bosni-Hcgovin és Dlmáci klti és). A hovátosági sb tültkõl sb vtés sohsm kt lmondni. Íásos dokumntum ugyn nm mdt, d gys vissmlékésk sint július 7-én, plmnti ményltt kövtõ tágylásokon ándo kiály fljánlott hovát vtõknk Hovátoság lskdásánk lhtõségét. A Võc Káolyváos Klobd vonltól nyugt sõ tültkt kínált fl, és mg is muttt sobábn lévõ téképn pstpáti politikusoknk (vgyis lvóni, Dlmáci, Köép-Hovátoság nélkül). A jánltot, mlyt mputációnk nvtk, Vldko M k tkintttl is, hogy ngy hovátosági tültkõl l klln mondni lutsított. A hovátosági sbkbn sbii vtés hossú idig hû sövtségs llt õsén ágábi Nmti Tnács tkintélys sb képvislõi biávl vló milõbbi és különösbb fltétlk nélküli gysülést soglmták. A állm mglkulás után gykoi Hovát b Kolíció nvû pát állm köpontosítását kívánó Dmokt Pát és ltt. A hovátosági sbk vtõj, vto Pibi vi több lklomml ministi poíciót töltött b köpén Pibi vi kiléptt Dmokt Pátból, és léthot ávától, Dunától ésk fkvõ tültk édkit képvislõ Önálló Dmokt Pátot, mly idõvl hovátosági sbk pnttív pátj ltt novmbébn Hovát Pstpát és Önálló Dmokt Pát vtõi llnékbn mgállpodtk gyüttmûködésõl (Pst Dmokt Kolíció), és ttõl kdv kiályi Jugoslávi fnnállás idjén Önálló Dmokt Pát is támogtt, hogy Hovátoság ngyobb önállóságho jusson. Blsõ lhtáoás: önálló Hovátoság A 1930-s évk végé hovátokkl vló mgállpodás gyik lgfontosbb fldttá léptt lõ, mivl hovátkédés mgoldtlnság l fnygttt, hogy oság sétskd ljén Pál égns skított ddigi politikájávl, misint oság Ifjú hovát sólymok. A Hvtski sokol tgji, id,

7 Fium Knj Clj l o v é n i Ljubljn D nj Klovc Ogulin lunj Otoøc Klobg Gospiå Ubdin Gøc Zd l o H Biogd Plitvic Mibo Bihå Dv Knin Šibnik A d i i - t n g m á á v t Togi plit tigd Alsólndv Vsd Kponc Zágáb s o Csáktony isk Glin Kostjnic ci Pijdo o B Dvnt Bnj Luk Doboj Dubovnik Tbinj utoin kományását sb kománypát mlltt slovénk és bosnyákok bvonásávl hovátok llnébn oldj mg máciusábn tágylások kdõdtk komány és Hovát Pstpát köött hovátok igényiõl. A égns hovátkédés mgoldásávl igyktt gyést oság gységét és függtlnségét mgõini, másést távol ttni tnglyhtlmk bámilyn bvtkoását. A kompomissum hjló légkö létjöttébn uópi htlmi váltoásoknk is ngy sp volt. Ekko má mgtötént Anschluss, Cshslováki sétsés, Albáni ols mgsállás, Jugoslávi gység mlltt kiálló Fncioság bfolyás mgsûnt égióbn, és dott nmtköi hlytbn Angli is t jvsolt: sbk és hovátok állpodjnk mg gymássl. A tágylások mgkdésénk, mjd pdig mgállpodásnk lõfltétl volt, hogy pstpát véglgsn lkötl mgát Jugoslávián blüli mgoldás mlltt, és lmondjon idális céljáól, függtlnségõl. M k ugynis koábbn tágylásokt folyttott Olsoság képvislõivl hovát függtlnségõl. Bøko Bijljin Šbc BELGRÁD Poãvc Kljuø Tul Kuøvo Ãpø Jjc Zvonik Tvnik Vljvo Mldnovc Znic Kldnj bnic Kgujvc Bo Livno Fojnic Duvno Uãic Øøk jvó Konjic Goãd b i Kljvo Kušvc Imotski Foø Piboj Kumnic Glmoø Tilj Mksk á g l Posg H Mtkoviå ton Vôc s c v Most bk Töökök Hovátok, sokácok, bunyvácok Mgyok lovénk Némtk Mcdónok Románok Bosnyákok Bolgáok Albánok lovákok Lktln/itkán lkott tültk Rusinok A többségi tnikum jlölv. Cshk Osághtáok Töténlmi ttományhtáok A Hovát Bánság htá, NEMZETEK, NEMZETIÉGEK 1931-BEN tolc Esék Djkovo Vuková ó n i n i g n v i o Nikšiå n g ó Koto Podgoic Ctinj B Hum Tpc Ulcinj Znt Zombo B á c s k Óbcs Mitovic bdk Újvidék Pijpolj é m s é g Bijlo Polj M o n t - Djkovic Novi P Kosovsk Mitovic På Ngykikind B á n s á g Ngybcskk Pncsov Ršk Pin Ttovo Niš Lskovc Vnj Kumnovo kopj Bitol Vls Bosilgd M c d ó n i tumic Kiøvo Pilp Ohid Pokuplj Pištin Vsc K o s o v ó Uošvc Ngotin Koøni Štip Zjø Knjãvc Piot Némtk bvonulás Zágább, 1941 A Függtln Hovát Állm bélyg A tágylások nyomásgykolás solgáltk, és M k nm is válllt ols tülti igényk tljsítését támogtás fjébn ugustus 26-án hosss huvon után mgsülttt mgállpodás Hovát bánság mglkításáól. Hovátoságot, Dlmáciát, bionyos sémségi, illtv hcgovini éskt fogllt mgábn. Tültilg km 2 -t ttt ki, Jugosláv Kiályság 27%-át, lkosságát 4,4 millió bcsülték. A évi népsámlálás dti lpján n tültn 3 millió ómi ktolikus, 752 pvosláv, 137 muslim, 28 vngélikus és 21 sidó élt. Ismét mglkulhtott hovát plmnt, mly kiállyl gyütt gykoolt tövényhoó htlmt. A hlyi dministáció vtõj kiály áltl kinvtt bán ltt. A bánság htásköéb kültk mõgdság, kskdlm, ip, dõk, bányák, építkésk ügyi, népgésségügy, sociális és okttási kédésk, illtv köiggtás. Tovább is köponti állmi flügylt ltt mdtk külpolitiki, védlmi, ndésti kédésk, nmti vlut, állmi bá Függtln Hovát Állmot. Mgyoság csk t kövtõn, ápilis 11-én, hivtkov, hogy Jugoslávi mgsûnt létni, indítj l csptit Bácskáb, Dávsögb, Muköb és Muvidék A ustsák vtt Függtln Hovát Állm fnnállás. A Bosni-Hcgovinát is mgábn foglló ngyhovát állm vlójábn némt ols mgsállás ltt vn. A usts sim átvsi náci némt állm fjüldöõ politikáját és totlitáius politiki ndsét. Koncntációs tábookt honk lét, hol tíkt ölnk mg. A sbllns lépésk nyomán 1941 nyán séls köû fgyvs flklés tö ki oságbn. A hgyvidéki tültkn vés tniki háboú vsi kdtét, mly, különösn hcok áltl lginkább sújtott Bosni-Hcgovinábn, gyfomán sdi áldotit sbk, hovátok, muulmánok köött. Míg kiálypáti cstnikk csk sb édkkét küdnk, kommunist ptiánokho gy több, ndsl és mgsállókkl légdtln hovát és más nmtiségû smély is cstlkoik ápilis 16. Hovátoságbn Ant Pvli lkít kományt ápilis 17. Blgádbn jugosláv komány láíj fltétl nélküli 73

8 kpitulációt. A kiály és kományfõ Londonb mnkül június A Hovátosági Antifsist Népflsbdító Tnács (ZAVNOH) lsõ ülés Otoøcbn. A lfogdott htáot kimondj: ZAVNOH hovátosági népflsbdító, ntifsist moglom lgfõbb sv ( késõbbi hovát plmnt lõdj), vlmint Hovátoság dmoktikus födáció gyik tgállm novmb 28 dcmb 1. A tháni konfncián sövtségsk mgállpodnk, hogy jugosláv ptiánokt sgítni fogják novmb A Josip Bo Tito hovát politikus áltl iányított kommunist ptiánmoglom lgfõbb politiki sv, Jugoslávi Népflsbdító Antifsist Tnács jjci kongssusán htáotot ho gy födtív bndkdésû új jugosláv állm léthoásáól dcmb 15. Ngy-Bitnni és UA kommunist Titót sövtségs pncsnokként ismik l. A ovjtunió lismi Tito vtt idiglns kományt, gybn mgskítj kpcsoltokt londoni migáns kománnyl május 8 9. A ZAVNOH hmdik üléssk Topuskóbn. Elfogdják Jugoslávi födtív átlkítását. A ZAVNOH fomálisn Hovát övtségi Kötásság tövényhoó svévé lkul. Gntálják lpvtõ politiki és kisbbségi jogokt novmb 1. Mgállpodás jön lét Tito és migáns komány lnök, Šubši köött gységs komány léthoásáól és flsbdulás utáni plmnti válstásokól. folyttás 76. oldlon Pál sb égnshcg Adolf Hitl tásságábn, 1941 nyák, koncssiók, állmi vállltok és tuljdon flügylt, post, kölkdési hálót fnnttás és további építés. A Hovát bánság mglkításáól sóló ndlt kilátásb hlyt, hogy utonóm ügyk intééséh mg kll tmtni bánság pénügyi önállóságát. Eõl mácius 30-i ndlt intékdtt: bánság tültén sdtt gyns dók (bionyos kivétlkkl), illtékk és lkohol utáni fogystási dók jlntik bánság sját bvétlit. ámos kédés tistáás onbn 1939-bn még hátmdt, ilyn volt htásköök pontos mgostás bánság és állmi svk köött. A mggyés után új komány jött lét, mlybn spt vállltk Hovát Pstpát politikusi is, öt ministéium vtését kpták. M k ministlnök-hlytts ltt. Hossú idõ után lgjlntõsbb hovát pát ismét képvislttt mgát oság kományábn. A Hovát bánság léthoás, hovátkédés mgoldás iányáb ttt lépés állmi bndkdés átlkításánk lht, hogy lgfontosbb, d csk gyik tényõj volt. épséghibáj, hogy sb politiki õk nm támogtták, nm túl népsû égns és gy nm túl tkintélys politikus lkotásánk tkinttték, mlyt vlmilyn fomábn koigálni kll. Rövid idõn blül sb politikusok is lfogdták oság átlkításánk sükségsségét, ki is dolgotk gy pogmot sb tültk köiggtási gysítésé, Hovát bánságévl hsonló jogállássl. A slovénk is jlntktk gy sját, utonóm oságés igényévl. A tágylások kõl má nm folyhttk l ápilisábn kiályi Jugoslávi gykoltilg mgsûnt létni. Végsõ mélg: cslódás A hovát politikusok 1918 után tljsn más köülményk köött tlálták mgukt, mint koábbn. Addig noh sok mindnt sélmtk, és gykn vádolták mgyokt, hogy bl knk vtkoni Hovátoság éltéb hovát mgy kigyés utonómiát bitosított Hovátoság sámá. A hovát politikusok tmésts nyuglomml folytthtták gymás köti pátcstáoásikt, sélmi politikájukt. Nm voltk, és nm lhttk flkésülv, mi Jugosláviábn bkövtktt: hogy lgjlntõsbb hovát pát vtõit idõnként lttóttják, flségáulás és gyéb vádkkl bbötönik (így tttk mind tjpn Rdi csl, mind Vldko M kkl), vlmint hogy cll hûvösébn ól kll döntniük, tovább is bötönbn mdnk-, vgy blépnk kományb (1925). A plmnti lövöldöés és llntéts oldlon álló pát vtõink mggyilkolás tövényhoás épültébn pdig végképp ltét hovát sokásoktól. Hovátoság nm csk politiki kultú tkinttébn kült új hlytb. Gdság kvsbb állmi támogtás sámíthtott, mint koábbn, itt bfittt dók és jáulékok mindn bionnyl ngyobb össg úgtk, mint mnnyit hovátosági állmiggtási és állm áltl támogtott infstuktuális kidások flméstttk (bá pontos sámdtokkl nm ndlkünk, d dulimus idjén gynlg vlósínûlg nm volt ngtív). A hovátok így nm sívsn mléknk kiályi Jugosláviábn ltöltött lig több mint két évtid. 74 BÍRÓ LÁZLÓ