Akontinens területét a szovjet határtól

Átírás

1 Jugoszlávi flosztás 1941-bn A némt ngyhtlmi politik événysülés mény is mgszûnik. A hdicélokt Hitl Ukjn, Fhéooszoszág és Bltikum mgszzésébn jlölt mg. Mindzt dcmb 18-án 1. sz. Bboss-st c. utsítás fogllt íásb. Ebbn némt védõ pncsot kpott, hogy Szovjtunió gy gyos hdjátbn vségt méjn. Némtoszág mgjlnés Délklt-Euópábn Akontinns tültét szovjt htától nyugt L Mnch cstonáig és z Észki-foktól dél Vizcyi-öbölig 1940 nyán Némt Biodlom ult. Ez htlmi hlyzt zonbn mindddig ingtg volt, mddig Ngy-Bitnni folyttt háboút. Hitl ismétlt békjánltit zonbn London htáozottn visszutsított. I. A tnglyhtlmk politikáj Némtoszág Klt flé fodul ( ) Hitl július 1-én hdsg, flott és légiõ fõpncsnokink étkzltén konok bit mgttást két tényzõ vztt vissz: bizkodás z miki politik fodultábn és z Ooszoszágb vttt mény (és hogy mindkttõ ktivizálj mjd mgát Ngy-Bitnni mlltt). A némt diktáto úgy vélt, hogy Sztálin idõnyés végtt kcékodik Angliávl, hogy mddig háboú tt, bitokáb vgyn mindnt, mit csk k, s mit nm szzht mg, h hm létjön bék. Wlth von Buchitsch vzétábongy, százföldi hdsg fõpncsnok utsítást kpott, hogy fogllkozzék z ooszkédéssl és tgyn gykolti lõkészültkt tágybn. Az új hdicél: Ooszoszág (1940) A döntõ lhtáozását Klt flé fodulás Hitl július 31-én obslzbgi zidnciáján jlnttt b fgyvs õk vztõink. Angli mény Ooszoszág és Amik. H z Ooszoszághoz fûzött mény mgszûnik, ugynz töténik Amikávl is, mt Ooszoszág kisés oppnt mód flétékli Jpánt Klt-Ázsiábn. Ooszoszág Angli klt-ázsii kdj és Amikáé Jpán lln [ ] Ooszoszág z tényzõ, mly Angli lginkább számít. Viszont, h Ooszoszágot szétzúzzuk, kko Angli utolsó AZ EURÓPAI KATONAI ÉS POLITIKAI HELYZET jnuá mácius Izlnd (Dáni) ÍRORSZÁ Bst Nnts Bodux VICHY- FRANCIAORSZÁ NAY- BRITANNIA London L M n N o c h Bclon Páizs Vichy Rottdm Büsszl FRANCIAORSZÁ Lyon SPANYOLORSZÁ Blá-szk. Fö-szk. (Dáni) v é g - t Shtlnd-szk. Okny-szk. Scp Flow Msill Kozik Szdíni n g É s z k i - t n g F ö l d k ö z i - t n g Algí Algéi (Vichy-Fncioszág) Köln É N S VÁ J C A Némt Biodlom tült A némt csptok áltl mgszállv ttott oszágok A háomhtlmi gyzményhz cstlkozott állmok Némtoszággl szövtségs oszágok Olszoszág és z olsz csptok áltl mgszállv ttott tültk Némtoszággl és Olszoszággl hcoló oszágok Smlgs oszágok Milánó Tunisz Tondhim Oslo R O N DÁNIA Koppnhág E M Hmbug Münchn Róm Tunézi (Vichy-F.) B T Blin Nápoly Tipoli Líbi (Olszoszág) É V É V S O D R I R Pág Bécs Nvik Stockholm Á O L A S Z O R S Z T i é n - t n g B Zágáb Adii - tng Pozsony Afik-hdt. Bngázi El Aghil Hitl döntés Szovjtunió llni háboúól lénygsn bfolyásolt 1940 második és kövtkzõ év lsõ flébn délklt-uópi és blkáni némt politikát. E téségnk ugynis némt sttégiábn kttõs szp volt: biztosított klti htáok jobbszányát, vlmint hdi fontosságú nysnygok I Á Z S Königsbg Dnzig Kkkó Budpst Vsó Hlsinki Tllinn Rig M A L O O D SZLOVÁKIA Blgád JUOSZLÁVIA Tin Tnto Albáni Szicíli Mált (Ngy-B.) l t i - A FINNORSZÁ n g Vilnius Lmbg MAYARORSZÁ t J ó n - t n g Kolozsvá I. hdt. (usztál) 8. Minszk ÖRÖORSZÁ Athén Lningád R O M Á N I A Szmolnszk Bukst BULÁRIA Szófi 1. Szloniki Tobuk Kijv oml Odssz Isztmbul Bjnszk Joszlvl Moszkv Kuszk Szvsztopol Ank Hkov Dnypoptovszk Alxndi okij S Z O V J E T U N I Ó É g i - t Némt csptok külföldön Némt tnglttjáók fô mûködési tült Némt hditngészti bázis Olsz csptok külföldön Olsz hditngészti bázis A font Albániábn és Líbiábn Némt bit légi háboú Bit és nmztközösségi csptok külföldön Bit hditngészti bázis Bit összkötttési vonlk Földközi-tngn Olsz-némt összkötttési vonlk Földközi-tngn n Voonyzs Kió Rosztov T Ö R Ö K O R S Z Á g Két F k t - t n g Dodknészosz (Olszo.) Cipus (Ngy-B.) F ö l d k ö z i - t n g Egyiptom (Ngy-Bitnni) Szíi Libnon (Vichy-F.) Plsztin (Ngy-B.) Juzsálm 9

2 Hitl pátndzvényn, 1940 köül Romos házk London némt bombázás után, 1940 szállítását. E célok édkébn Hitl õsítni kívánt biodlom politiki és ktoni bfolyását szptmbébn lhtáozt, hogy fomilg ugyn omán kéés Whmchtlkultokt küld Romániáb. Az álcázás végtt tncsptok -nk nvztt (gy gépsíttt és gy légvédlmi hdosztályból, illtv gy vdászgépszázdból álló) õcsopot, fldti közé ttozott ploiñti-i oljvidék védlm, omán hdsg kiképzés, vlmint némt és omán csptok bvtésénk lõkészítés omán tültõl Szovjtunióvl vló háboú stén. A mgy komány hozzájáult hhoz, hogy némt csptok oszág tültén vonuljnk át ománii támszpontjik. Ez z ngdéknység Mgyoszág fgyvs smlgsségénk fldását jlnttt. Háomhtlmi gyzmény A tnglyhz vló kötõdést õsíttt, hogy 1940 novmbébn Mgyoszág, Szlováki és Románi cstlkozott Némtoszág, Olszoszág és Jpán szptmbbn mgkötött háomhtlmi gyzményéhz. Az dti cél z Egysült Állmok lisztás volt háboúb vló bvtkozástól Ngy- Bitnni oldlán. Blinbn zonbn kilkult z álláspont, hogy délklt-uópi és blkáni kisbb állmok pktumhoz vló cstlkozássl dmonstálhtják tnglylkötlzttségükt z ngolszászok és Szovjtunió llnébn. A téségbn ulkodó llnségs állmközi viszonyok lhtõvé ttték Némtoszág számá, hogy z gys kisbb oszágokkl biltálisn éintkzzék, s külön-külön événysíts vlük szmbn htlmi fölényét. A némt ulmi pozíciók kitjsztésébn és mgsziládításábn különlgs szp jutott gzdságnk. Némtoszág má bn mghódított délklt-uópi picot. Az éinttt oszágok számá lõnyösnk bizonyult növkvõ némt impotigény gátmékk és ásványi nysnygok. A külkskdlmi kpcsoltok 1939-tõl lándlõdtk biodlom hdi édkink. A némt hgmóniábn számottvõ szp volt téségbn ulkodó ndszk jllgénk. Mindn oszágot utoit zsim kományzott. Ezk külpolitikilg is mntsk voltk közvélmény llnõzésétõl, módjukbn állott hitln ointációváltás és titkos gyzségk mgkötés. A tkintélyulmi ndszkt, mlyk flsõ politiki osztály, z állmi büokáciá és hdsg támszkodtk, Hitl sokkl inkább kívántos és mgbízhtó ptnnk tkinttt fsiszt mozglmknál. Ezk ugynis, hogyn ománii Vsgád s övid gnálás bbizonyított, képtlnk voltk, hogy üzmltssék z állmot, gzdságot és z infstuktúát hdi édkknk mgfllõn. Ezét lgfljbb csk végsõ ttlék gynánt jöttk számításb, hogy például Szálsi Fnc Nyilskszts Pátj. Ploi ti-bõl Némtoszágb induló kõoljvontok, 1940 Ünnpség Románi háomhtlmi gyzményhz cstlkozásko,

3 A némt bfolyás szköztáánk szvs észét lkották több százz fõnyi némt népcsopotok. A kisbbségkt z SS kötlékéb ttozó Volksdutsch Mittlstll (Népi Némt Közvtítõ Szv) iányított. A népcsopotok számá között lhtõvé vált, hogy utonóm módon nmztiszocilist politiki élt fomáit építsék ki, és mintgy ötödik hdoszlop gynánt mûködjnk. Némtoszág bn tökdtt, hogy távol ttson délklt-uópi blkáni téségtõl mindn háboús cslkményt, ljét vgy z állmközi tülti viták fgyvs összütközésig töténõ szklálódásánk. Ezt Hitl szovjt omán, mgy omán és bolgá omán vitákbn lét. Elképzlését éppn tnglyptn, Bnito Mussolini olsz diktáto hiúsított mg. Olszoszág és Angli Dél-Blkánon (1940. októb novmb) Az olsz politik 1935-tõl, z tiópii hódító háboútól mindinkább némt édkk lándltjévé vált. Ugynz Duc, ki 1934-bn z oszták nácik puccskísélt idjén Bnn-hágón, z oszták olsz htáon flvonulttott csptokkl mgkdályozt, hogy Hitl támogss z usztii nmztiszocilisták htlomátvétli kíséltét, 1938 máciusábn kénytln-klltln bltöõdött z Anschlussb. A kövtkzõ sztndõbn pdig mgkötött Hitll z célpktum névn ismt ktoni szövtségt. Olszoszág 1940 júniusábn szint npokkl Whmcht fncioszági hdjátánk gyõzlms bfjzés lõtt fldt nm hdvislõ státusát, hdt üznt Fncioszágnk és Angliánk. Célj z volt, hogy észsdjék gyõztsknk dukáló zsákmányból és léj égi vágyálom btljsdését: Földközi-tngt olsz tóvá tgy. Elsõ lépésként igényt ttott többk között Nizzá, Svoyá, Koziká és Tunisz. Hitl zonbn zkt kívánságokt nm tljsíttt. Egyflõl jlntéktln olsz ktoni tljsítmény smmifél jogcímt nm dott Ev Bun fotólbumából: Mussolini és Hitl Münchnbn, június számottvõ szzményk, másflõl nm fét össz Fncioszág-politikájávl szigoú fgyvszünti fltétlkn túl lgyõzött oszág további mglázás, mi lááshtt z gyüttmûködést és z stlgs ngolllns koopációt Vichyvl, kollboáns fnci kománnyl. A cslódott Mussolini kápótlásét Blkán, s különösn öögoszág és Jugoszlávi flé fodult. Kidült zonbn, hogy bbn tökvésébn sm számítht fltétl nélkül némt támogtás. Hitl lismt ugyn, hogy két blkáni állm Olszoszág édkszféájáb ttozik, d óv inttt tnglyptnét báminmû ktoni kciótól. Hitl ttól ttott, hogy téségbn gy új hdszínté jöht lét, mi gyflõl mgzvhtj klti hdját lõkészültit, másflõl lhtõségt nyújtht Angliánk, hogy vissztéjn kontinns. Az olsz diktáto tudomásul vtt tillmt, d flháboodott zon, hogy Romániábn mgjlnt Whmcht, méghozzá nélkül, hogy õl Hitl õt lõztsn tájékozttt voln. Mussolini élt gynúpl, hogy némt kollégáj mindn koábbi gyzség llné Blkánt is b kj vonni édkövztéb. Elhtáozt, hogy októb végén mgtámdj öögoszágot z 1939 ápilis ót olsz fnnhtóság ltt álló Albániából októb 8-án z olsz hdsg offnzívát indított öögoszág lln, bbn ménybn, hogy hm végz gyng kis állmml. Az piuszi hóboított hgykbn zonbn z olszok tljs vségt sznvdtk. A siks göög llntámdás kövtkztébn novmb végén má csk sok z fogoly mdt göög tültn Duc csptiból. Ily módon 1940 késõ õszén Blkánon némt édkk számá vszélys fogtókönyv kövonlzódott. Mgmdtk ugynis z ngol csptok is. A bit csptok lfogllták Két szigtét és göög százföldön bit bombázók tlpültk, mly potnciális fnygtést jlnttt ománii oljmzõk. Nm tûnt lhttlnnk, hogy gy második, ngol némt font lkul ki, mit tkintttl Szovjtunió lln 1941-bn tvztt hdját némtknk mindnképp mg klltt kdályozniuk. Hitl 1941 fbuájábn kijlnttt, biodlom nm tûhti, hogy Olszoszág vségt sznvdjn, mt kko flszbdulnk Blkánon és z Afikábn lkötött ngol õk, zét szükség vn némt bvtkozás. A vzé z gész égióbn Szovjtunió llni hditv, Bboss flvonulás déli szányát fdzõ hátoszágot látott. A kockáztos hlyztbõl két kövtkzttést vont l: gyflõl mg kll sziládítni politiki szövtségt délklt-uópi állmokkl háomhtlmi gyzményhz vló cstlkozás évén, másflõl lõkészültkt kll tnni ktoni bvtkozás z olszok támogtásá és fõlg nnk mgkdályozásá, hogy Angli ismét mgvss lábát kontinnsn. Mgyoszág és Románi bvonás háomhtlmi gyzményb mindn nhézség nélkül 1940 novmbébn lzjlott. Nm úgy tötént Bulgái stébn. A bolgá állmvztés, élén III. Boisz cál, lvilg ugyn kifjzt készségét, d tnglypktum láíását hlogtt. Bulgái jlntõség novmbi hdi sményk z olsz és z ngol dél-blkáni offnzív kövtkztébn zonbn jlntõsn mgnövkdtt némt sttégiábn. Egyészt védlmi zónát jlnttt omán oljmzõkt fnygtõ bit légitámdások lln, másészt nélkülözhttln flvonulási tültként jött számításb Whmcht tvztt göögoszági hdját stén. A bolgá komány végül mácius 1-jén cstlkozott há- 11

4 Foás: Foás: Invázió öögoszág lln: olsz bombázók z lbán göög htá fölött, jnuá 9. öög flub bvonuló némt csptok z olsz kudc után, június omhtlmi gyzményhz, miután némt észõl ígétt kpott, hogy göög tültkhz jutht és zzl kiját nyílik számá z Égi-tnghz. Mit hdmûvlt (1940. dcmb) Hitl novmb -én lndlt ománii némt ktoni misszió mgõsítését, hogy öögoszág llni támdás lõiányzott tíz hdosztály kdálytlnul jusson l Mgyoszágon és Románián át Dun bolgá szkszáig. A támdásb némt vzék Wilhlm List vzétábongy különösn õs, öt hdtstbõl álló 1. hdsgét kívánt bvonni dcmb 13-án dt ki Hitl z utsítást Mit fdõnvû válllkozás véghjtásá. Ennk célj z lsõ lépésbn Észk-öögoszág, mjd lhtõségk szint gészn Kointhoszig göög százföld bitokbvétl. A hdmûvlt lõkészítés soán Mgyoszág fgyvs smlgsség újbb csobát sznvdtt dcmb 13-án mgindult némt lkultok és hdflszlés átszállítás Romániáb. Az átvonulás olyn métékbn igényb vtt z oszág vsútvonlit, hogy ktoni mntnd léptt éltb, mly éppn kácsonyi csúcsfoglom idjén kolátozt MÁV szmély- és thfoglmát mácius -án mgkzdõdött Dunán vt hidkon át némt csptok bvonulás Bulgáiáb. 1 Mácius végéig bfjzõdött 1. némt hdsg fõõink flvonulás bolgá göög htáon, támdás kzdtét ápilis ljé tûzték ki. II. Állmfodult Jugoszláviábn és tnglyhtlmk támdás Jugoszlávi cstlkozás z gyzményhz (1941. mácius 5.) Mindn lõkészült mgtötént fgyvs lszámolás öögoszággl. Egytln tlány mdt: Jugoszlávi, mly középúton ját, s gszkodott smlgsségéhz. A blgádi komány küszöbönálló blkáni háboúból okvtlnül ki kt mdni, s nyilvánvlóvá ttt, hogy nm ngdélyzi sm z olsz, sm némt csptok áthldását oszág tültén. Hitl 1940 végén még súlyt fktttt, III. Boisz bolgá cá Skopjébn, 1930-s évk hogy Jugoszláviávl tágylások útján jusson mggyzés. Tovább is kívánt gzdsági gyüttmûködést z gátmékkbn és ásványi kincskbn, különösn éckbn bõvlkdõ oszággl. Még tültgypítást is kilátásb hlyztt: Jugoszlávi mgkphtj göög Szloniki kikötõjét. A cslétk Szloniki zonbn nm volt léggé vonzó hhoz, hogy blkáni oszág lkötlzz mgát tngly mlltt. A némt nyomás 1941 tvszán õsödött. Hitl obslzbgi zidnciáján mácius ljén szmélysn figylmzttt Pál égnshcgt háomhtlmi gyzményhz vló cstlkozás szükségsségé lgövidbb idõn blül. Hjlndó volt Jugoszláviánk olyn ngdménykt tnni cstlkozás fjébn, mlykt gytln más oszág sm kpott vgy mészlt kéni. Némtoszág gntált délszláv állm tülti intgitását, lmondott z átvonulás jogáól és sgélynyújtási kötlzttségõl gy stlgs háboú stén z Egysült Állmokkl, illtv Szovjtunióvl. Továbbá Blgád ismétltn titkos ígétt kpott Szloniki bitoklásá. A jugoszláv komány végül mácius 1-én cstlkozás mlltt döntött, s mácius 5-én Bécsbn minisztlnök láít szzõdést. A döntés lpvtõ ok biodlom ktoni jétõl vló féllm volt. A jugoszláv hdügyminiszt bcslés sz-

5 B U L Á R I A Foás: Foás: Jugoszlávi cstlkozik háomhtlmi gyzményhz. Bécs, mácius 5. A cstlkozás híé ngolbát ktontisztk támogtásávl zvgások tönk ki Blgádbn mácius 7-én. int hdsg némt támdás stén csupán Boszni és Hcgovin mgközlíthttln hgyibn tudn gy hónpnál tovább kittni, z oszág többi észét Whmcht npok ltt lfogllná. Figylmn kívül mdt zonbn két tényzõ. Egyflõl Szbiábn tdicionálisn õs némtllns közhngult, másflõl hdsg, s különösn légiõ flsõ pncsnoki kánk ngolbát ézült. A jugoszláv kományféfik sm voltk optimisták és mgbiztosk. Cvtkovi minisztlnököt, ki z láíás után, mácius 6-án Budpstn át utzott hz, potokoll szint mgy külügyminisztéium gyik munktás üdvözölt pályudvon. Kédésé, hogy miko ékzik Blgádb, minisztlnök ú?, lkonikus válsz így hngzott: kko és kko, d nm tudom, hogy még minisztlnök lszk-. Állmcsíny Jugoszláviábn (1941. mácius 7.) A kományfõ blsjtlmi vló váltk. Egy spontán népi tünttésktõl támogtott állmcsíny, mlyt ngolbát tábonokok és tisztk hjtottk vég, mácius 7-én lsöpöt kományztot. Hgos tömgk tódultk Blgád utcái. Ez volt z gytln fõváos kobli Euópábn, hol dbok szggtták Hitl képét és hoogkszts zászlókt égttk, miközbn ngol és fnci lobogókt lngttk. Pál égnshcg z oszág lhgyásá kényszült, és kiskoú, még mgkoonáztln II. Pét kiály léptt tón. A kományfõi tisztségt Dušn Simoviå tábonok töltött b. Mindnnk zonbn má ligh volt jlntõség. Az új vztés sosát hivtlb lépés óáibn Hitl má ldöntött. A diktáto még 7-én étsült blgádi állmfodultól. Nyombn mgához ndlt ktoni vztõkt, kiknk kijlnttt, hogy lhtáozt Jugoszláviánk mint állmnk szétzúzását. A támdást nm lõzi NÉMETORSZÁ XLIX. h. hdt.. LI. hdt. LII. hdt.. (10 ho.) Mibo 9. gy.dd. XI. hdt. Ljubljn Vsd áp V. hdt. 7. Bcs VI. hdt. Zágáb áp. 10. Vôc áp. 11. Kulp Klovc Fium áp. 1. Pozsg S L A O Száv Z O Zd R S 1.gy.ho. Šibnik A d i i - t n g Z Á Bihå Dáv Knin Split Mu Un Pijdo Bnj Luk Jjc Livno Ptvédlmi ôk Száv Vbs XLVI. pc. hdt. Dubovnik Dáv Most. mg ultimátum vgy hdüznt, és nm vszi tudomásul z új vztés nyiltkoztát cstlkozás événybn mdásáól. Némtoszág támd (1941. ápilis 6.) A Jugoszlávi llni hdmûvlt sttégii szmpontból nm jlnttt poblémát Whmcht számá. Hiszn csupán öögoszág llni Mit-tv kibõvítésé volt szükség HADJÁRAT JUOSZLÁVIA ELLEN ápilis M A Y A R O R S Z Á 3. (14 dd.) I. hdt. V. hdt. Pécs IV. hdt. yos-hdt. Szbdk áp gy.dd. Zombo áp Eszék áp. 16. Vuková Újvidék áp. 14. Bosn Tuzl áp. 15. Szjvó Foø Nikšiå JUOSZLÁV KIRÁLYI HADSERE: (8 gyho., 3 lovho.) 13.gy.ho. Szgd Vljvo áp. 19. På 6. Ad Mitovic áp. 18. Pncsov áp. 1. Szbács BELRÁD áp. 1. Poãvc Din Uãic Száv Tisz R O M Á N I A Tmsvá Kgujvc Mov Kušvc áp. 10. Novi Pz XLI. pc. hdt. Vsc Kosovsk Mitovic Dun 5. Niš áp. 9. áp gy.ho. Pištin Némt csptok fôbb hdmûvlti Koto 31.gy.ho. 3. Mgy csptok fôbb hdmûvlti Podgoic áp Pizn Olsz csptok fôbb hdmûvlti B.gy.ho. Jugoszláv csptok fôbb hdmûvlti Szkuti áp. 7. Skopj 131.pc.ho. áp. 7. Némt csptok Olsz csptok Mgy csptok Jugoszláv csptok ALBÁNIA RÖVIDÍTÉSEK: áp. 7. Db Duës Tin 5.gy.ho. : hdsg, PC.CSOP.: páncélos csopot hdt.: hdtst, h. hdt.: hgyi hdtst Ohid pc. hdt.: páncélos hdtst Bitol gy.ho.: gyloghdosztály, lov.ho.: lovshdosztály áp. 9. gy.dd.: gylogdndá Vnj Štip 1. PC.CSOP. XIV. pc. hdt. áp. 6. XI. hdt. áp (1 ho.) Stumic Vd áp. 6. ÖRÖORSZÁ 13

6 A második Tlki-komány Fogdttás pályudvon második bécsi döntés után Az öök bátsági szzõdés láíás Jugoszláviávl Hothy Miklós Tlki Pál tmtésén, ápilis MNM Töténti Fényképtá MNM Töténti Fényképtá MNM Töténti Fényképtá OSZK Fotógyûjtmény Tlki Pál dilmmái Tlki Pál, z ápilis -ól 3-á vidó éjjln öngyilkosságot lkövtõ minisztlnök z gyik lgtöbbt idéztt, mlgttt 0. százdi mgy töténti szmélyiség. A töténlm iánt édklõdõ közvélményt fogllkozttják Tlki hlálánk köülményi, évkkl zlõtt ngy vitát kiváltott szobánk ügy. Emlékét ápolj cskészmozglom és politikájá okonsznvvl tkintõ étlmiségik kö. Mi vzttt l nnk kétségkívül fomátumos, ugynkko számos llntmondásos vonássl thlt politikus-tudósnk hlálához, milyn döntésk fomálták zt z utt, mlynk végén z önként válsztott hlál állt? cikkünk póbál válszt tlálni. A háboú szl Tlki Pál potéj kvéssl hlál lõtt 1939-bn Tlki Pál közkdvlt politikusok közé ttozott háboúból kimdó Mgyoszágon. A nyilvánosság mgostálás (z Est-lpok btiltás és átlkítás, illtv z llnzéki lpok között ndt vágó lpngdély-flülvizsgáltok), közvélménybn szándékkl õsíttt tudós-tná imázs, Kápátlj visszcstolás, gyõi pogm és nyomábn binduló gzdsági fllndülés, szociális fomtövényk, nd és nyuglom látsztá vló tökvés és tlán z áltl támogtott második zsidótövény mitt is: Tlki népszû volt. Válsztási bszédit zk hllgtták, és tpsoltk végéhttlnül kígyózó mondtink z tvszi válsztási kmpány soán, szgdi tnyvilágbn többn is flkéték ksztpánk, z oszággyûlésbn olyn ngy többség állt mögött, milyn gytln kományfõnk sm 190 ót. A háboúból vló kzdti mgy kimdás pdig tovább növlt z iánt mgnyilvánuló okonsznvt. Bá háboú ljén bvzttt sjtócnzú és fokoztosn tét nyõ kötött gzdálkodás bizonyosn nm volt népszû, z lõtt álló htlms fldtokt Tlki-komány gy többé-kvésbé stbilizált oszággl tudt véghjtni. A külpolitiki poblémák közül mgy töténtíás jobbá némt lngyl háboú lsõ npjibn mgtgdott némt átvonulási kéést szokt mlítni, miko mgy fél némi tnkodás után nm jáult hozzá, hogy némt kóházvontok hsználhssák Kss Ngyszlánc Vljt vsútvonlt. Kvésbé ismt, hogy néhány nppl késõbbi hsonló szlovák kéést is mgtgdt Tlki-kbint. Ez z gy péld tülti szuvnitás kédés zonbn lég jól muttj mgy külpolitiki mozgásté szûkülését háboú évibn: míg 1939 szptmbébn mgy komány nmt mondhtott némt kéés, 1940 õszén, II. bécsi döntés és ománii politiki kízis nyomán hozzá klltt jáulni, hogy némt tncsptok vlójábn omán oljmzõk biztosításá és köznd fnnttásá kiküldött hdõ átvonuljnk Mgyoszág tültén. (A miniszttnács mghtáozt, hogy némt védõ tgji hol szállhtnk ki lplombált vgonokból, hol vétlzhtnk vizt lgénységnk vgy sznt mozdonyokb.) 1941 tvszán z mozgásté tovább szûkült: mgy kománynk hozzá klltt jáulni hhoz, hogy Whmcht Mgyoszág tültéõl intézzn támdást Jugoszlávi lln: szó sm volt mgtgdásól vgy z átklés szigoú szbályozásáól. 14

7 Élt-hlál kédésk Nm csk tülti szuvnitáshoz vló viszony volt Tlki-komány gytln külpolitiki poblémáj. Az utóko histoiogáfiájánk politiktöténti szmpontú mgközlítés áltlábn nm sok tt ngd zon döntésk konstukciójánk, mlyk lténk késõbb lfogdott, töténttudományi lbszéléstõl. Bá z utóbbi nyilván hosszs tudományos viták, könyvkb, doktoi dissztációkb, tnulmányokb fodított mglátások dmény, nnk z álláspontnk sokszo vjmi kvés köz vn töténti szplõk mindnnpjibn mgélt döntési kényszhz. A Tlki-komány stébn töténtíás jobbá fgyvs smlgsség, vízió, mgy lngyl bátság, titkos külpolitik foglmivl opál, mlyk, bá mind-mind jln voltk koszk gondolkodásábn, koántsm tkinthtõk kizáólgosnk. (Bá Tlki Pál szmélysn soh nm hsznált fgyvs smlgsség kifjzést; h má képs bszéd volt szükség külpolitikábn, inkább nyitott blkok fontosságát hngsúlyozt.) H gy olyn sokoldlún tájékozott külpolitiki újságíó, mint Sly Dzsõ, z Új Nmzdék fõszksztõj is émhík, pltykák, félinfomációk vlóságos dzsunglébn klltt hogy mûködjön (hogy õl Szigoún bizlms címû könyv is bszámol), ligh lhttt z másként kományféfiknál. Utólg psz kidülhttt, hogy pltykák némlyik igz volt, d mgjlnésük pillntábn vlmnnyi bombsztikus hí gyzon súllyl bít bn nyugti diplomtákt például nm mgy smlgsség mgóvás fogllkozttt lgjobbn közép-uópi poblémák közül: Si offy Knox vgy O Mlly budpsti bit kövt, stlg Bcz yögy londoni mgy kövt bit ptni folymtosn zzl gyötöték Tlkit és munktásit: mit tsz mjd Mgyoszág Románi némtk áltli mgszállás stén? 1939 tvszán, Cshszlováki nnktálás utáni flbuzdulásbn ugynis nmcsk Lngyloszág, hnm Románi htáit is gntált nyugti közösség. Ezt Bukst biztonság iánti fokozott ggodlmt Tlki minisztlnök áltlábn mglhtõsn ingültn vtt tudomásul és mgnyugttásként néh nnyit ttt hozzá, hogy gy stlgs szovjt támdás stén nm fogják kihsználni Románi szoult hlyztét. D külügyminiszt hozzáfûzt, hogy snki nm váhtj l zt, hogy gytln mgy kton is véét áldozz Romániáét. A Tlki-komány bbn z idõszkbn folymtosn úgy póbált szbdulni ngyhtlmi nyomás lól, hogy külpolitiki kitöési pontokt kstt, ltntív lépéskbn gondolkodott és mgát uópi középhtlmi szvzõként tétlzt: külön út jlzésé szolgált Finnoszág mgsgítésé küldött mgy légió, Jpánnl vló hivtlos diplomácii kpcsoltflvétl, különbözõ kisállmokkl (például Bulgáiávl) kötött kultuális szzõdésk, gyéb gyzményk (Töökoszág) vgy Jugoszláviávl kötött blvégztû gyzmény. A tnglyhtlmkkl vló szövtségkötés idõpontjáig (1940 õsz) úgy tûnhttt, hogy nnk külön útnk vn létjogosultság és dott köülményk között siks lht. Mgvlósíthtó vízió, vlmlys külpolitiki különállás, jó viszony mgõzés z ngolszász htlmkkl. Ezt z gynsúlyozást minisztlnök szmélysn mbicionált és vélhtõn úgy gondolt, hogy intllktusá lpozv sikl végig is vihti. A Tlki áltl lnéztt miki kövt, Montgomy zt élslátón kként foglmzt mg: mindnkinél okosbbnk gondolt mgát fodulójánk sményi néhány hét ltt omb döntötték zt koncpciót. Idbnt Tlki tgédiájánk nm csk diplomácii össztvõi voltk. A szmélys motívumok mlltt (súlyos btgség, csládi tgédiák és konfliktusok) 1941 ápilisábn ézhtt úgy, hogy blpolitiki lképzlési is zátony futottk. Annk llné, hogy sokn Tlki szmélys sikként tkintttk vízió, minisztlnök gy boúsbbn ítélt mg z zét fiztndõ át. Nm fltétlnül csk némt lkötlzõdést sokllt: úgy is vélt, hogy mgy tásdlom nm küzdött mg léggé visszcstolt tültkét; zok közé ttozott, kik 1940 nyán htáozottn szttk voln gy omán mgy háboút miközbn nnk lhtõségétõl vzék mgidt. Rádásul kományfõ úgy vélt, hogy mgvlósult víziók (fõlg flvidéki és z észk-délyi) nm tüközik z õ lképzlésit, mlyk nm pusztán z tniki lv, hnm nnél komplxbb, gzdsági, földjzi, vízjzi lvk lpoztk. A visszcstolt tültkn mgvlósult mgy nmztiségpolitikávl pdig kimondottn légdtln volt, mit élt utolsó utzás, z mácius végi sztmái látogtás csk mgõsíttt. Bá nm tudhtjuk, hogy élt utolsó npjibn mi ját fjébn, smmi nm mutt, hogy második zsidótövény bvztését vgy hmdik lõkészítését mgbánt voln, lgondolkodott voln ká zokon könyögõ vgy átkozódó sookon, mlykt tövény éintttji nki címztk. A mgy tásdlom ostoozás má z 1930-s évkbn mgjlnt Tlki-íásoknk is gyik vissztéõ témáj volt. A tudós-politikus flótt z nygi jvk hjhászását, modnitás túlzott igényét, flültsségt, z állmtól függést, váos ámlást, tásdlom hgyományos (vgy nnk tkinttt) gynsúlyánk mgbomlását. A Tlki-komány sokszo mélttlnul háttébn hgyott szociális politikáj földfombn vgy például z ONCSA mglpításábn Hothy-koszk lgngyobb szbású szociális fomji közé ttozott. A kománypát jobboldl és nyilsok, illtv késõbb z Imédy-pát áltl ûzött féktln szociális dmgógi zt z ézést klthtt bnn, hogy zk tökvési is hiábvlók. Úgy láthtt: ndsz túl mv, mûködttõi és tásdlm túlságosn étln, hogy szméit mgéts. Tlki Pált dilmmái: szmélys poblémái mlltt ngyhtlmi politik kényszi, sját kudc ézt lökték z út, mlynk végén úgy gondolhtt: nincs más válsztás, mint sját áldozt. Ttt mélységsn étlmiségi és tipikusn mgy, önsosomboló ttt volt: szmélys és közélti kudc szétválszthttlnság, tudományos politikáb vttt hit mgndülés mitti fájdlom jl. ABLONCZY BALÁZS Iodlom Újbb dtok Tlki hláláól. Histói, 198/ ; Ablonczy Blázs: Tlki Pál. Bp., 005; Fodo Fnc: Tlki Pál. Bp., 001; Tlki Pál: Válogtott politiki íások és bszédk. Bp., 000; Tilkovszky Loánt: Tlki Pál titokztos hlál. Bp., A háttébn Tlki Pál minisztlnök gyászmnt láthtó. MOL 15

8 g B U L Á R I A Foás: Simovi tábonok és z ifjú II. Pét kiály puccs után II. Pét Chuchill tásságábn nglii számûztés idjén Jugoszlávi lvéséhz. Ehhz némt hdvztõség délklt-uópi blkáni téségbn lgndõ õvl ndlkztt. A 1. hdsgt észbn átcsopotosított z oszág déli ész llni támdás, észki iánybn pdig Stájoszágbn és Mgyoszágon újonnn fltöltött. hdsgt lklmzták. A támdás mindkét oszág lln ápilis 6-án kzdõdött és ign övid idõ ltt tljs gyõzlmml végzõdött. A omán és bolgá tültkn öögoszág lln flvonulttott lkultokt 9 npon blül átcsopotosították Skopj és Blgád lln. Nyugt-Mgyoszágon és z gykoi oszták jugoszláv htáon mácius 9. és ápilis 10. között. némt hdsg lándltségébn 9 némt hgyivdász, gylogos, páncélos és gépsíttt hdosztály összpontosult Zágáb és Szjvó, vlmint bosznii hgyvidék llni támdás. Jugoszlávi ápilis 17-én, öögoszág ápilis 3-án kpitulált. Hitlnk sikült ktonilg, politikilg és gzdságilg biztosítni Szovjtunió lln iányuló Bboss hdmûvlt déli szányát. A némt diktáto Jugoszláviát kolíciós háboúvl kívánt lhtõ lggyosbbn szétzúzni, zét számításb vtt Olszoszág, Mgyoszág és Bulgái bvonását. Romániánk némt hdvztés nm szánt ktív szpt, csupán Tmsvá könyékén vontk össz némt õkt ttlékképzés végtt. Bulgái hdjátbn vló észvétlt töök vszély hivtkozv lháított, d ígétt ttt mgszálló csptok gyõzlm után. Olszoszágtól némtk nm vátk htékony közmûködést sm Albániábn, sm z olsz jugoszláv htáon. Nm így játk l Mgyoszág stébn. z s I N É M E T O R S Z Á Kinti S L A O Száv Fium Cs Lošinj Z t i Ljubljn Kk Rb Dugi Otok Pg Zd A d i i - t n g Mibo S z l o v é n i O D l R S Klovc o H m á j S t á v Šibnik á Z z á s Bihå Mu Dáv Vsd Zágáb t Kulp Un Knin Split Šolt Vis o Muvidék Muköz z s o ci Á Bnj Luk o B Koøul Bø Hv á g Vôc S z l Jjc Livno Pozsg Száv Vbs z s H Dáv v Tvnik c Most Lstovo Mljt Dubovnik Jugoszlávi flosztás lôtt: km, lkos. Pécs B y n Eszék Bosn III. Jugoszlávi flosztás Olsz és némt tültgypítások M A Y A R O R S Z Á A délszláv állm szétzúzás Jugoszlávi flosztását jlnttt kolíciós ptnk között. A lgfontosbb tökvés z ó n i i n g n o v i Vuková Tuzl Szjvó Foø Zombo Mitovic Din M o n t - Nikšiå n g ó Koto Szbdk Uãic Szgd B á c s k z S Újvidék Száv R O M Á N I A Ngykikind Tmsvá Tisz s é g m é Vljvo S z n d z s á k Pncsov BELRÁD Š u Novi Pz På A függtln Hovátoszág tült, Podgoic km, lkos Bulgáiához cstolt tültk, B km, lkos Szkuti Albániához (olsz potktoátus) cstolt tültk, km, lkos Montngó (olsz potktoátus) tült, km, lkos Olszoszághoz cstolt tültk, km, lkos Mgyoszághoz cstolt tültk, Szbi (némt mgszállás) tült, km, lkos km, lkos Némtoszághoz cstolt tültk, Klt-Bánság (némt ktoni közigzgtás) km, lkos 9800 km, lkos JUOSZLÁVIA FELOSZTÁSA 1941 B á n s á g m Vsc Kgujvc Kušvc Kosovsk Mitovic Pištin K o s z o v ó Pizn Skopj Bitol Niš Vnj Piot Štip ALBÁNIA (olsz potktoátus) M c d ó n i Db Tin Stumic Duës Ohid Poãvc d i Mov j Dun S z b i o h i j t M Oszághtá, 1940 Új htáok 1941 után Némt olsz dmkációs vonl Vd ÖRÖORSZÁ 16

9 volt, hogy mgszûnjék Blkánon szb bfolyás. Az osztozkodás soán Blin lglább észbn hlyt dott Olszoszág, Mgyoszág és Bulgái tülti igényink, zzl még inkább biodlomhoz kötött szövtségsit ápilis 18-án, még fgyvszünt láíásánk npján némt olsz gyzmény pfált Szlovéni flosztását. Ennk étlmébn hjdni oszták ttományok, Stájoszág és Kinti zon tültit, mlyk jugoszlávii Szlovéni észki észét képzték, Némtoszághoz, déli övztét pdig Olszoszághoz cstolták. A biodlom 9600 km tülttl és 775 z lkossl gypodott. Az új szzménykt polgái közigzgtás lá ndlték, fomálisn zonbn gylõ gyik tültt sm kblzték b Ngynémt Biodlomb. A flosztás után is folymtos mdt hdi fontosságú éck, ólom, vs, cink, éz, kóm stb. szállítás. Ezét Klt-Szbiábn külön némt védlmi tültt jlölt ki. Szbi némt ktoni mgszállás és igzgtás lá kült. Az ápilis 4-én Bécsbn lzjlott némt olsz mgbszélésn Hitl és Cino mggyztt bbn, hogy Szbi olyn kicsiny mdjon, mnnyi lhtségs, s így lhttlnné válik, hogy jövõbn mgismétlõdjön z összsküvõ klikk áulás. A Bánát szintén némt ktoni mgszállás lá kült. Olszoszág mgkpt Szlovéni déli észét Ljubljnávl. Montngót z olsz hdsg szállt mg. S mgvlósult égi álom olsz fnnhtóság lá kült z Adiánk z itálii félszigttl átllni ptj: Fiumiöböl és könyék, dlmácii ptvidék Zá és Split között szigtkkl, kivév Pg, Bø és Hv ngy szigtit, Cttói-öböl és könyék, öszszsn 5400 km, 380 z lkossl. Az olsz ulom ltt lévõ Albániához cstolták z észki észévl htáos jugoszláv tültt, így Montngó gy észét, Koszovó ngyobb flét. Az olsz potktoátus tült 8 z km -õl 43 z km - növkdtt. Önálló Hovátoszág Hitl Jugoszlávi fldbolásábn döntõ fontosságú mozzntnk tkinttt z önálló Hovátoszág léthozását. Ezzl Mussolini is gytéttt ( ómi politik függtln Hovátoszág tónjá Svoyi-ház gyik hcgét ülttt, II. Tomiszláv névn). A Függtln Hovát Állm bitokállományát hovát szlvón tözsoszágok, Boszni ( Dináig), Hcgovin és dlmát ptvidék gy ész lkották. Tült 10 z km volt, jugoszláv kiályság kétötöd, és kétsz kko, mint némtk mgszállt mdék Szbi. A 6 millió lkosból 3 millió ktolikus hovát, millió pvoszláv szb és bosnyák, félmillió bosznii muszlim, 140 z némt, 70 z mgy, 40 z zsidó, vlmint 150 z szlovén, csh, szlovák és ukán volt. Az NDH lkosságánk tniki és vllási össztétl nm fllt mg z uszts álomnk, mly nm csupán függtln, hnm gyönttûn ktolikus és hovát oszágot képzlt l, mlybn nincsn hly más vllásoknk és tnikumoknk. Ant Pvli Poglvnik vztésévl gõzõvl és lgkíméltlnbb módszkkl nyombn mg is kzdõdött homognizálás. A zágábi kományzás háomfél módon tökdtt szb kédés mgoldásá: szbk ktolikus hit vló áttéítésévl, tömgs áttlpítésükkl-lüldözésükkl és végül tömgs mgsmmisítésükkl jllmzt z uszts politikát Plotás Emil töténész. A koncntációs tábookbn z szbt gyilkoltk mg. A lgngyobb lág Jsnovác volt, Száv ptján, Zágábtól 100 km-. Áldoztul stt zsidóság 80%-, mintgy húszz cigány és z usztsák politiki llnflénk zöm. Az usztsák kgytlnségé csupán gytln pizód ps po toto bn Cuzio Mlpt olsz íó, hditudósító, ki százdosi gynuhájánk köszönhtõn szbdon mozgott némtk és olszok mgszállt oszágokbn, flkst székhlyén Ant Pvli t. A Poglvnik íósztlán gy ngy vsszõkost látott, mly úgy vélt, osztigát ttlmzott. A diktáto zonbn flvilágosított: Hûségs usztsáim jándék: húsz kiló mbszm. Bulgái jlntõs jutlmt kpott nnk fjébn, hogy átngdt tültét Whmcht Jugoszlávi és öögoszág llni flvonulásához. A bolgá csptok mgszállták Mcdóni ngy észét, vlmint Klt-Szbi htá mnti sávját, 8 z km tültt. öögoszágtól pdig mgszzték Nyugt-Tákiát égi-tngi kijáttl. Mgyoszág észsdés Azok z ígétk, mlykkl vzé és kncllá ávtt Hothy Miklós kományzót hdjátbn vló észvétl, csk észbn vlósultk mg. Mgyoszág visszkpt ugyn Bácskát, bnyi háomszögt és Mu-vidékt, összsn 11 z km tültt, 1 millió lkossl, d nm jutott tngi kijáthoz, s nm fogllhtt l Bánátot sm. Antonscu ugynis ésn volt. A Conducëto ápilis ljén Buchitsch vzétábongytól étsült Jugoszlávi llni támdás tvéõl és nyombn két, hogy Tiszától klt n vssnk b mgy lkultokt. Hivtlosn Antonscu ápilis 5-én kpott tájékozttást másnp induló némt támdásól gy némt diplomt évén. A omán állmvztõ közölt z infomátoávl, hogy Románi távol md hdjáttól, d mnnyibn mgy csptok bhtolnk Bánát jugoszlávii észé, omán hdsg pncsot kp mgyok kiûzésé. Cskhm kidült, hogy Bukst sm kt kimdni hullblásból. Ápilis 3-án Antonscu mmondumot küldött Blinb és Rómáb, s bbn hngsúlyozt, hogy jóllht Romániánk nm voltk tülti kövtlési Jugoszláviávl szmbn, bolgáoknk és mgyoknk ttt jlntõs ngdményk kövtkztébn új hlyzt állt lõ és Románi kövtli Bánát gykoi jugoszláv észét. Az ápilis 4-i bécsi némt olsz mgállpodás kimondt, hogy Bánát tovább is némt mgszállás ltt md, hogy ljét vgyék mgy omán konfliktusnk. Mgyoszág z gyzmény étlmébn szbd kikötõt kp Dlmáciábn, d zt konkét fomábn nm ögzíttték. SIPOS PÉTER Iodlom nlobst Hld: Kigstgbuch. Bnd II. Stuttgt, 1963; Cino s Diy London Toonto, 1947; Fülöp Mihály Sipos Pét: Mgyoszág külpolitikáj XX. százdbn. Bp., 1998; John Kgn: A második világháboú. Bp., 003; Plotás Emil: Klt-Euóp tötént 0. százd lsõ flébn. Bp.,