Villamos érintésvédelem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Villamos érintésvédelem"

Átírás

1 Villamos érintésvédlm A villamos nrgia ipari mértű flhasználása a század ljén kzdtt gyr nagyobb mértékbn ltrjdni és zzl gyidőbn jlntkztk az áramütésből rdő balstk is. Ennk kövtkztébn nagyarányú kutatás indult mg annak fldrítésér, hogy milyn hatással van az mbri szrvztr a villamos áram. gyanakkor már foglalkozni kzdtk azokkal a kérdéskkl is, amlyk az áramütés kialakulásának lhtőségit kutatta, azok mgakadályozását célozta, illtv az lln való védkzés lvit és módszrit alapozta mg. Ezkből a vizsgálatokból kapott rdményk flhasználásával alakultak ki az érintésvédlm lvi és gyakorlati mgoldásai, amlyknk lgfontosabb részét mindn államban kötlzőn btartandó szabványokban, rndltkbn rögzítttk. Ezkt Magyarországon az MSZ 170/1.sz. Érintésvédlmi szabályzat 1000 V-nál nm nagyobb fszültségű rősáramú villamos brndzésk számára, illtv az MSZ 172/2, 3, 4. sz. Érintésvédlmi lőírások 1000 V-nál nagyobb fszültségű brndzésk számára mgnvzésű szabványok tartalmazzák. Hazánkban lfogadott lvkt az érintésvédlmi mgoldásokat az alábbiakban foglaljuk rövidn össz. 1. A villamos áram élttani hatásai. Köztudott, hogy az mbr éltfunkcióit, mozgásait blső, ún. bioáramok vzérlik. Ha bb a jól szrvztt, összhangolt rndszrb valamilyn külső hatás kövtkztébn idgn áramingrk, impulzusok hatolnak b, akkor az éltműködésbn zavarok kltkznk és nm kívánt, sokszor szabályozhatatlan funkciók jönnk létr. Ezk ign gyakran súlyos balstkt rdményzhtnk. Ign sok, élő és lhalt mbrn, valamint állatokon végztt vizsgálatok alapján az mbri szrvztnk a villamos árammal szmbni érzéknységér, férfiak stébn, 50 Hz-s frkvncia stén az alábbi átlagos értékkt állapították mg - érztküszöb 0,5 1 ma - rős rázásérzt 6 14 ma - izomgörcs ma - szabálytalan szívműködés ma - szívkamralbgés ma - pillanatos halál 100 ma fltt. A közölt adatok átlagértékk és csak Hz frkvncia stén, gészségs férfiakra vonatkoztathatók. Btg, gyngébb fizikumú férfiakra, nőkr, gyrmkkr nnél kisbb értékk érvénysk Hz frkvncia értékhatárok között az áramütés biológiai hatásai nyhébbk és 1000 Hz fltt gyr inkább érvénysül az ún. skin hatás, amlynk kövtkztébn az áram útja a szrvztbn a bőrflült közlébn alakul ki, lkrülv a létfontosságú szrvkt. A vizsgálatok szrint a fnt flsorolt biológiai hatásokat gynáram alkalmazása stén az 50 Hz r mgadott áramértékk 4 5 szörös értékévl lht csak lőidézni. Az gynáram thát vszélytlnbbnk tűnik a váltakozó áramnál, azonban a sjtbomlasztó lktrolízis, valamint az ívképzésr való hajlam miatt szintén vszélys. Egys kutatók szrint nmcsak az mbri szrvztn áthaladó áram nagysága a jllmző a vszélysség mértékénk mghatározásában, hanm az áthaladó töltésmnnyiség is. Thát a vszélysségt az árambhatás időtartama is bfolyásolja. Ezt azonban ign nhéz

2 mghatározni, zért a töltésmnnyiség hlytt az mbri szrvztt érő nrgiát szokták mgadni. Dalzil amrikai kutató szrint a szívkamralbgést az stk 0,5 % -ban kiváltó dózist a kövtkző összfüggés írja l. I 2 t = 0,0156 [A 2 s], ahol I az mbri szrvztn átfolyó áram [A] t a bhatás időtartama [s] és az összfüggés 0,03 < t < 3 s időhatárok között érvénys. A mgadott összfüggésből kifjzhtő az az áram, amly az mbri szrvztn mghatározott idig átfolyva, 99,5%-os valószínűséggl még nm okoz szívkamralbgést 0, 125 I = t a kapott kifjzést az 1. ábrán tüntttük fl, amlyből mgállapíthatjuk, hogyha a bhatás időtartama ign rövid, akkor viszonylag nagyobb áramok sm okoznak vszélys balstt. Az mbri szrvzt érzéknységét a villamos áram szmpontjából más kutatók az mbri tstt ért villamos nrgiával fjzik ki. Ezk szrint kllmtln érzést okoz, ha az mbri szrvztt kb. 0,25 Ws, és halálos kimntlű, ha 50 Ws nrgia éri. 2. Az mbri tst llnállása Számos mérési sorozat rdményképpn tudjuk, hogy az mbri tst tisztán ohmos jllgű és nagyságát tulajdonképpn két fő részből állónak tkinthtjük. Az lső rész a blső, tstndvkkl átitatott szövtkből álló, amlynk villamos llnállása ohm, vagy még kvsbb. A másik részt, a külső bőrflültt alkotja, amlynk llnállása függ a bőr pillanatnyi állapotától (száraz, ndvs, izzadt, vékony, vastag stb.) valamint a mérésnél alkalmazott fszültségtől. Az mbri tst llnállása a fszültség függvényébn a 2. ábrán látható. A tst llnállásának fszültségfüggés azzal magyarázható, hogy a tstr jutó fszültség mgoszlik a b és a kilépésnél lévő bőrflültk, valamint a blső részk soros llnállásán. A soros fszültségosztás kövtkztébn a bőrflültkr jut a fszültség nagyobb rész, amly növkvő fszültség stén gyr nagyobb számú hlyn ég át. Miután a nagy llnállást jlntő bőrflült nagyobb fszültség stén sok hlyn ég át, az rdő érték közlítni fog a blső részk által mghatározott llnállás értékhz. Az érintésvédlmi számításoknál az mbri tst sokfél, lőr nm látható állapotait nm szoktuk figylmb vnni, hanm a lgkdvzőtlnbb stt vsszük alapul. Így az mbr llnállását gységsn R =1000 ohm-mal vsszük számításban. Orvosi kzlőhlykn, műtőkbn nnél lénygsn kisbb értékkl.

3 3. A villamos áram élttani hatását bfolyásoló tényzők a) az mbri szrvztn átfolyó áram nagysága b) a bhatás időtartama c) az áram útja d) az áram frkvnciája ) az mbri tst llnállása f) az gyén tsti és llki állapota. A flsorolt tényzőkről már többé-kvésbé volt szó és szrpük könnyn blátható. Kérdés, hogyan bfolyásolhatja a balst súlyosságát, a balstt sznvdtt tsti és llki állapota. Könnyn blátható, hogy fáradt, kimrült, stlg ittas szmély rakcióképsség hosszabb, mint gy gészségsé, zért az áramütés által kiváltott mnkülési rflx is lassúbb lsz, vagyis a bhatás időtartama mghosszabbodik. A nm gészségs mbr viszont hajlamos az izzadásra, zért a bőrénk llnállása lénygsn kisbb lsz, amink kövtkztébn nagyobb áram fog kialakulni bnn. 4. Az érintés-fszültség mghatározása. Láttuk, hogy a villamos áramütés vszélysségét az mbri tstn átfolyó áramrősség nagysága határozza mg. Egy balstvszélys hlyn azonban nm lht mgmondani lőr az mbrn átfolyó áram nagyságát, sőt utólag sm lht gy bkövtkztt balst után rkonstruálni, hogy mkkora áram haladt át a balstt sznvdtt mbr tstén, olyan sok és bizonytalan tényző bfolyásolhatja. Ezért inkább abból indulnak ki, hogy az mbri tst llnállását a lgkdvzőtlnbb 1000 ohm-mal számítva mkkora fszültségt kll rákapcsolni, hogy bizonyos fiziológiai hatások jöjjnk létr. Az mbri tstr jutó fszültség thát az = I R szorzatból mghatározható. Ha a balst súlyosságának mgítéléséhz az így kiszámítható fszültségt rndljük, akkor mindn szituációban lőr számíthatóvá, illtv utólag rkonstruálhatóvá válik gy-gy balst körülmény. Most már csak az áramérték mgadása szükségs. A magyar lőírások, amlyk mggyznk a nmztközi lőírásokkal, alapját az képzi, hogy az áramütéss balst smmiképpn nm okozzon halált. Ezért az mbri tstt tartósan érő áramrősség lgnagyobb értékét jóval a szívkamralbgést kiváltó határ alatt választotta mg. Ez pdig 50 ma. időn át érhti az mbri szrvztt = I.R = = 50 V Ezt a fszültségt limitfszültségnk ( L ) nvzik és z az érintési fszültség tartósan mgngdtt határérték 100 Hz-nél nm nagyobb frkvnciájú, szinuszos váltakozó áram stén, amlyt az mbrnk tartósan (súlyosabb károsodás nélkül) l kll vislni. Állandó gyn fszültség stén az gynáram már tárgyalt okok miatt - L = 120 V Hz frkvnciájú váltakozó áram, valamint szaggatott gynáram stén az L értékét a szabvány nm írja lő pontosan, csak azt, hogy kísérlti vagy irodalom adatok alapján 50 és 120 V között kll mghatározni.

4 Egys különlgs hlykr, vagy brndzéskr, a körülménykr való tkintttl L értékét 50 V alatt is mg lht határozni (pl. 25 V, stlg 12 V váltakozó áram, gynáram stén 60 V, stlg 30 V a szokásos érték.) A limitfszültség értékénk mgadásával így sikrült kiküszöbölni azt a nhézségt, amit az áramértékkl való számítás okozott. Ezzl l lhttt érni, hogy gy-gy szituáció vszélysségénk mértékét fszültséggl fjzhtjük ki, sőt zt a fszültségt mindig mg lht mérni. Így az érintésvédlm műszaki problémává vált, amlynk kzlés könnyű, csupán a mgfllő fltétlkt kll biztosítani. Azt, hogy zkt a fltétlkt hogyan lht mgvalósítani a kövtkzők során részltsn fogjuk tárgyalni. 5. Hogyan jöht létr az áramütés Ha az mbri tst két, vagy több pontja különböző fszültségkt hidal át, akkor az Ohm-törvénynk mgfllő áramrősség jön létr a tst gys szakaszain. A blépő áramot a fszültség és az lőzőkbn lírt tstllnállás határozza mg, amly mint láttuk tág határok között változhat, d az lőírás értlmébn mindig csak 1000 ohm-mal vsszük figylmb. Ez stnként ign nagy biztonságot hoz a számításban, d kiküszöbölni, vagy ltkintni től nm lht, mivl az mbri tst llnállását ign sok külső és blső, lőr nm számítható tényző bfolyásolja. Az mbri tstnk az áramkörb krülés alapvtőn négy str vzthtő vissza. a) fázis-föld érintés b) fázis-föld érintés c) hibafszültség áthidalása d) lépésfszültség áthidalása Vizsgáljuk mg zkt részltsn Fázis-föld érintés Villamos nrgiarndszrünknk az a rész, amly az ipari, háztartási, világítási fogyasztókat közvtlnül látja l (3x380/220 V-os háromfázisú rndszr) mrvn földlt csillagponttal rndlkzik. Ez azt jlnti, hogy a háromfázisú rndszr csillagpontja mindn közbiktatott impdancia nélkül csatlakozik gy viszonylag nagykitrjdésű földlő rndszrhz, (3. ábra). A villamos nrgiarndszrk döntő többségébn a kisfszültségű hálózatok mrvn földlt csillagponttal rndlkznk és csak ign kis számban különlgs stkbn találhatók nm földlt, szigtlt csillagpontú hálózati rndszrk. Itt kll mgmlítni azt, hogy a 380/220 V-os háromfázisú losztórndszrkt tápláló transzformátorok nagyobb fszültségű tkrcslés (3kV 35kV) kivétl nélkül dlta (háromszög) kapcsolásúak és csillagpontjuk, ha olyan gyáltalán létzik, soha nincs a földdl mrvn, kis impdancián át lföldlv. A kisfszültségű tkrcsrndszr csillagpontjának lföldlés azt rdményzi, hogy a földt, mint rfrncia pontot kzlhtjük és a rndszrbn lévő fszültségkt kivév a soros fszültségséskt, valamint a vonali fszültségkt a földhöz, mint nullpotnciához viszonyíthatjuk.

5 Ha a talajt végtln nagy krsztmtszt miatt ign jó vztőnk tkintjük, akkor b lht látni, hogy a talaj és bármlyik fázisvztő között a fázisfszültség (220 V) jlnik mg, sőt trhlv sm fog lénygsn különbözni től. Egy ilyn rndszrbn thát, ha valaki valamilyn módon érintkzésb krül a talajjal és az gyik fázisvztővl, akkor az érintkzési pontok között a fázisfszültség hatására létrjön az áramütés Fázis-fázis érintés Ez a típusú áramütés a kövtkző módon jöht létr. A földtől tljsn lszigtlt szmély gyszrr érint mg két fázisvztőt. (4. ábra) Ekkor az áramütés nm a fázis fszültségtől, ha vonalfszültségtől fog létr jönni, zért rndszrint súlyosabb balstt okoz. E két stnk az a közös tulajdonsága, hogy az üzmszrűn fszültség alatt álló alkatrész (vztő, villamosgép, vagy készülék csatlakozó kapcsa stb.) mgérintését tétlzi fl. Az ilyn jllgű balstk mglőzés, illtv az llnük való védkzés nm tárgya az érintésvédlmnk, azokat más lőírások tartalmazzák. Itt csak annyit kll mgjgyzni, hogy azokat a villamos brndzéskt, amlyk áramütéss balstt okozhatnak, úgy kll szrlni, hogy abban az üzmszrűn fszültség alatt álló alkatrészkt véltlnül s lhssn mgérintni sm kézzl, sm valamilyn szközzl. A szándékos érintés lln gyébként úgysm lht védkzni. Az lmondottak miatt két sttl a továbbiakban nm is fogunk foglalkozni Hibafszültség áthidalása A villamos gépk, készülékk, szrszámok burkolatait, kzlőfogantyúit használat közbn alkalmanként vagy állandóan fogni kll. Normális körülményk között zk mgfogása vszélytln, mrt jól l vannak szigtlv az üzmszrűn fszültség alatt álló alkatrészktől. Ezk a burkolatok, fogantyúk stb. üzmszrűn nm állnak fszültség alatt, thát áramütés vszély nélkül mg lht, sőt a munkavégzés érdkébn mg is kll őkt fogni. Ha azonban a szigtlés sérülés kövtkztébn a burkolat érintkzésb krül a fszültség alatt lévő alkatrésszl, akkor annak érintés áramütést okozhat. Sajnos nincs érzékszrvünk arra, hogy mg tudjuk állapítani gy fém tárgyról, hogy a környztéhz képst milyn potnciálon van, zért az ilyn, a mghibásodás kövtkztébn fszültség alá krült tárgyat gyanútlanul érintünk fogunk mg. Az bből származó balstk mglőzésévl, ill. az lln való védkzéssl foglalkozik az érintésvédlm. Vizsgáljuk mg azt, hogy gy mghibásodás miatt fszültség alá krült brndzés mgérintés stén mkkora fszültség jut az mbrr. A kérdés tisztázása érdkébn az érintésvédlm klasszikus módszréből indulunk ki. Adva van gy táptranszformátor, amlynk mrvn földlt csillagpontja van és gy fogyasztót lát l. (5. ábra) A fogyasztó érintésvédlmét úgy biztosítjuk, hogy az üzmszrűn fszültség alatt nm álló, d mgérinthtő fém alkatrészit gy védőföldléshz (R v ) kötjük. Ezzl biztosítani lht, hogy a mgérinthtő alkatrészk hibátlan állapotban a környztükhöz képst nm lsznk potnciálon, így a géppl biztonságosan lht dolgozni.

6 Mgváltoznak a viszonyok, ha a gép gyik fázisának mghibásodik a szigtlés és a fázisvztő hozzá ér a mgérinthtő, d a lföldlt alkatrészhz. Az 5. ábrán a vastag vonallal mgjlölt zárt körbn a fogyasztó névlgs áramánál jóval nagyobb zárlati áram jön létr. A létrjövő áramot a fázisfszültség és a kör ohmos llnállásainak viszonya fogja mghatározni. (a kör raktanciáit z stbn l lht hanyagolni). Milyn llnállásokat lht bbn az áramkörbn figylmb vnni a) a hozzávztés llnállását R F, b) a védőföldlés széttrjdési llnállását R v, c) a transzformátor csillagponti földlésénk, az üzmi földlésnk a széttrjdési llnállását R ü, d) a talaj és gyéb, nm ismrt llnállásokat R gyéb, Ezkkl az llnállásokkal fl lht már a tstzárlatos kör hlyttsítő vázlatát rajzolni. (6. ábra) Ránézéssl könnyn blátható, hogy a védőföldlés két sarka között fllépő fszültség különbség, a hibafszültség, H az alábbi összfüggés sgítségévl határozható mg ahol H = I Z Rv = F R V ΣR F a fázisfszültség H a hibafszültség, amly a mghibásodás folytán fszültség alá krült tst és a végtln távoli földpotnciálú hly között fllépő fszültség. Σ R a körbn lévő valamnnyi soros llnállás Ha zt a tstzárlatos gépt mgérinti, vagy mgfogja valaki, akkor a 7. ábrának mgfllő szituáció jön létr. Tstévl tulajdonképpn a védőföldlésn létrjött fszültségt hidalja át. A hlyttsítő vázlatunkban zt az stt a 8. ábra szrint lht figylmb vnni, amlyb brajzoltuk az mbri tst llnállását jlképző R llnállást, valamint gy vl sorba kötött további llnállást, amly az mbri tst és a környzt közötti llnállást vszi figylmb (R 1). Ez az llnállás a lgáltalánosabb stbn az ún. talpponti llnállás, amly például a padozat minőségét (száraz, ndvs, vztő, nm vztő stb.) valamint a lábbli minőségét vszi figylmb. D z az llnállás lht például gy gumi védőksztyű llnállása is vagy bármi, ami az mbri tstt a földtől lszigtli. A 8. ábra szrint az mbri tstn átfolyó áram értékét a kövtkző módon lht mghatározni, azzal a mindig fnnálló fltétlll, hogy I z >> I. I = R + H R 1 azaz az mbri tstn átfolyó áram nagyságát a hibafszültség és az mbri tst llnállása a talpponti llnállással gyütt határozza mg. Az lőzőkbn kifjttt okok miatt nm az áramot, hanm a fszültségt kll mghatározni, z pdig így írható fl

7 = I R = H R R + R 1 ahol a tstzárlatos gép mgérintés stén az mbrr jutó fszültség H a védőföldlésn lévő fszültségsés, vagy hibafszültség látható, hogy ha R 1 0, vagyis az mbr nincs közvtln kapcsolatban a földpotnciálú hllyl, akkor < H, vagyis a talpponti llnállás csökknti az mbri tstr jutó fszültség nagyságát. Ez a csökkntés ign nagy talpponti llnállás stén olyan mértékű lht, hogy az mbrr lhanyagolhatóan kicsi fszültség jut. Ezt a hatást az érintésvédlm bizonyos módszrinél tudatosan ki is használjuk és élünk a lhtőséggl. Más stbn azonban a talpponti llnállás érték rndkívül bizonytalan és változó lht (pl. gy száraz padozatú hlyiség takarítás kövtkztébn átndvsdik, vagy a géphz nyúló szmély átázott cipőbn van stb.) Ezért az érintésvédlm a talpponti llnállás értékét a biztonság irányában való ltérés érdkébn mindig R 1 = 0 értékkl vszi figylmb. Kivév, ha az érintésvédlmt éppn a nagy talpponti llnállásra alapozzuk. Ha a talpponti llnállást lhanyagoljuk, akkor az mbri tstr jutó fszültség azonos lsz a védőföldlésn fllépő fszültségséssl, azaz = H = I z R v thát az érintési fszültségt z stbn a védőföldlés széttrjdési llnállásának és a rajta folyó áramnak szorzatával dfiniáljuk. A hibafszültség áthidalásának gyik st és a blől származó áramütés thát a fntik szrint értlmzhtő. A hibafszültség áthidalásának más lvi st is lhtségs. Ez főlg akkor fordul lő, ha gy mbr által gyidjűlg mgérinthtő két olyan villamos fogyasztó van, amlyk más-más fázisban hibásodtak mg (9. ábra). Ez stbn a két gépt mgérintő nm a fázis, hanm a vonali fszültségt hidalja át, amly súlyosabb balstt okozhat Lépésfszültség áthidalása Az lőző fjztbn szó volt arról, hogy a talaj, mint vztő a rndkívül nagy krsztmtszt kövtkztébn lhanyagolható llnállású. Ez a fltétlzés csak a földlő rndszrtől távoli pontokon tljsül. A földlők közvtln közlébn már nm, hiszn a földlőt végs krsztmtsztű talaj övzi, ugyanakkor itt a lgnagyobb az áramsűrűség is. Ezért gy árammal trhlt földlő környztébn a talaj potnciálja pontról pontra más lsz. Ha zn a trültn mbr vagy állat közlkdik, akkor a lábai által áthidalt pontok közötti potnciálkülönbség okozhat áramütést. A viszonyokat a 10. ábra tüntti fl. Lépésfszültség ( l ) az a fszültség, amly lépés közbn a talajt érintő lábak között, a talajban folyó földzárlati áram hatására fllép. Kisfszültségű hálózaton, ha az érintésvédlm gyébként hlysn van mértzv és kialakítva, akkor vszélys lépésfszültség nm kltkzik. Nagyfszültségű hálózatoknál, ahol a földzárlati áramok is jóval nagyobbak, már komoly vszélyt jlntht a lépésfszültség kialakulása, különösn ott, ahol nm szigtlő anyagból készült hosszabb tárgyakat mbri rővl szállítanak, vagy rakodnak. Ezkn a hlykn a lépésfszültség okozta balst lln is védkzni kll.

8 A lépésfszültség fogalmának mgismrés kapcsán láttuk, hogy a földlő közlébn a talaj potnciálja mrdkn változik, míg távolabb sokkal kisbb mértékbn. Vizsgáljuk mg zkt a viszonyokat két olyan földlő stén, amlykn áramot hajtunk át. (11.a. ábra) Ha gy voltmérővl mgmérjük a talaj potnciálját, pl. az A jlű földlőhöz képst akkor a 11.b. ábrán látható fszültséglosztást kapjuk a két földlő között. A földlők közlébn a potnciál mrdkn változik, a közbnső talajon alig. Ezt már a lépésfszültség tárgyalásakor is láttuk, d itt most az érintésvédlm szmpontjai szrint vizsgáljuk mg zt a kérdést. Tétlzzük fl, hogy az A jlű földlő a mghibásodás során potnciál alá krült villamos géphz csatlakozik. Kérés most az, hogy a gépt mgérintő szmélyr mkkora érintési fszültség jut. Azt már láttuk, hogy a hibafszültség H = A = I.R A értékű lsz. Kérdés, hogy az érintési fszültségt bfolyásolja- a gépt érintő szmély lhlyzkdés. A vizsgálathoz továbbra is tartsuk mg azt a korábbi fltétlzést, hogy a talpponti llnállás nulla értékű. Egyszrűn blátható, hogy ha a gépt érintő szmély pontosan a földlőn áll, akkor rá potnciál nm jut =0, és minél távolabb hlyzkdik l a földlőtől, d még a másik földlő potnciál tölcséréb nm blépv, az érintési fszültség annál inkább mgközlíti a hibafszültség értékét. Ezért a további számításokban kihasználva az st adta biztonságot mindig fltétlzni fogjuk, hogy a mghibásodott gépt érintő szmély nm a földlő közlébn van, hanm attól lgndő távol ahhoz, hogy = H értékkl lhssn számolni. A mi szmpontunkból a potnciál loszlásnak azt a szakaszát, ahol az már csak ign cskély mértékbn változik a végtln távoli pontnak tkintjük. Ez a pont a gyakorlatban gyszrű földlőnél nincs nagyobb távolságban 2-5 m-nél. Ha a talaj fajlagos llnállása kicsi, úgy távolabb krül, míg rossz talaj, thát nagy fajlagos llnállás stén közlbb. Sokszor érdks lht a földtől számított potnciál értékénk a mghatározása is. Ehhz használjuk fl az lmélti villamosságtanból a félgömb földlőkr vonatkozó ismrtkt és annak alapján írjuk fl az R A földlő llnállást úgy mintha az félgömb földlő lnn. ρ R A = 2πr ρ a talaj fajlagos llnállása [ohm m] r a félgömb földlő sugara [m] A félgömb földlőn ha I áram folyik a talajba, akkor a földlő közlébn a talaj potnciálja az alábbi összfüggéssl fjzhtő ki x = A x r = I RA x r =I ρ 2πx ahol x a földtől x távolságban mért potnciál [V] r a félgömb földlő sugara [m] x a földlőtől mért távolság [m] ρ a talaj fajlagos llnállása [ohm.m] I a földlőn átfolyó áram [A] R A a földlő széttrjdési llnállása.

9 Az itt közölt összfüggés trmésztsn csak x>r értékr ad hlys rdményt. A félgömb földlő sugarának mghatározása az ρ r = 2πR A összfüggésből számítható. A közölt összfüggésk csak x r stén alkalmazhatók Az érintésvédlm lvi alapja A 4. fjztbn mgtudtuk, hogy a magyar lőírások szrint csupán a limitfszültségnél nm nagyobb fszültség juthat az mbri tstr. Ez a fszültség súlyos, d még nm éltvszélys balstt képs okozni. Nm bszéltünk azonban még arról, hogy milyn ljárást kll kövtni, ha valamly hlyn az érintési fszültség mghaladja a limitfszültség értékét. Vgyük szmr a 6. ábrán látható hlyttsítő vázlatot és próbáljuk mghatározni az ott fllépő érintési fszültség nagyságát. Ezt a körbn szrplő három llnállás viszonya határozza mg. A hozzávztés llnállása (R F ) bbn a rndszrbn lhanyagolható, thát R F = 0. Az üzmi földlés llnállását (R ü ) az áramszolgáltató kötls minél kisbb értékűr készítni. Érték általában 2 ohm alatt szokott lnni. A védőföldlést (R v ) a gép, brndzés üzmbntartójának kll készítni és az a tapasztalat szrint ohm szokott lnni. Ennél kisbb széttrjdési llnállással rndlkző földlést különlgs módszrkkl lht készítni. Így az érintési fszültség pl. RV 10 = f = 220 = 183 R + R V Ü V lsz. Ha thát gy ilyn rndszrbn tstzárlat kltkzik, akkor a gép burkolatán olyan nagy érintési fszültség jön létr, amly mghaladja a mgngdtt limitfszültség értékét és súlyos, halálos balst lőidézőj lht. Ennk mgakadályozása érdkébn a Szabvány nmcsak az érintési fszültség nagyságát határozza mg, hanm lőírja, hogyha valamly hlyn az érintési fszültség nagyobb a mgngdttnél, akkor azt a gépt, készülékt mghatározott időn blül, önműködőn l kll kapcsolni a táphálózatról. Ez az lőírás a kövtkzőképpn fogalmazható mg. Az ún. védővztős érintésvédlmnk önműködőn és gyorsan ki kll kapcsolniuk mindn olyan tstzárlatot, amly a mgngdtt limitfszültségnél ( L ) nagyobb érintési fszültségt okoz. Mégpdig a hordozható vagy üzmközbn áthlyzhtő fogyasztókészülékkt tápláló végponti áramkörök érintésvédlmi kikapcsolásának késllttés nélkül (általában 0,2 s alatt) kll működni. Ebb a katgóriába tartoznak általában a csatlakozó aljzatok és hozzájuk tartozó fogyasztó készülékk (pl. vasaló, főzőlap, stb.). Mindn gyéb (pl. csak rögzíttt fogyasztókészülékk, gyéb villamos szrkztk érintésvédlmi kikapcsolását végző) érintésvédlmi kikapcsolószrv működését szlktivitási vagy üzmi szükség stén lgfljbb 5 s időtartamra szabad késllttni Ezk az lőírások thát azt jlntik, hogy ha valahol nm biztosítható az érintési fszültségnk a limitértéknél kisbb érték, ott önműködőn lkapcsolásról kll gondoskodni. A lkapcsolási idő hordozható készülékk stén 0,2 s-nál gyéb fogyasztóknál nagyobb nm lht.

10 6.2. Az érintésvédlm szükségsség Érintésvédlmml l kll látni mindn olyan rősáramú villamos szrkztt, amly rősáramú táplálását (villamos vagy mágnss kapcsolaton át) más villamos szrkzttől kapja. Gyngáramú (híradástchnikai brndzésk érintésvédlmér, blértv a bépíttt tápgységt, külön szabvány tartalmaz lőírásokat (MSZ 91). E szabvány azonban nmhogy ngdménykt tnn, hanm még szigorít is, és a közhasználatú, hálózati, lktronikus készülékk érintésvédlmét visszautalja az MSZ 172 Érintésvédlmi szabályzat hatálya alá. Kimondja gybk között ugyanis: A közhasználatú, hálózati, lktronikus készülékk érintésvédlmét az ún. I. vagy II. érintésvédlmi osztály kövtlményink mgfllőn kll mgvalósítani. Az olyan gyrmkjátékok stén, amlykt a gyrmk flügylt nélkül használhat, érintésvédlmi módként lgfljbb 25 V névlgs értékű érintésvédlmi törpfszültségt kll alkalmazni. Fodrászati, kozmtikai vagy szakképsítés nélkül is kzlhtő brndzésk stén azoknak a részknk az érintésvédlmét, amlyk a kzlt szmély tstévl rndlttésszrűn érintkzésb krülnk, lgfljbb 25 V-os névlgs értékű törpfszültség alkalmazásával vagy a villamos szrkzt lszigtlésévl vagy védőlválasztással kll mgoldani Az érintésvédlm módszri Az érintésvédlm alkalmazott módszrit két csoportba szokták sorolni. Az gyik csoportba az ún. aktív érintésvédlmi módszrk tartoznak, amlykt az jllmz, hogy ha az érintési fszültség mghaladja a mgngdtt értékt, akkor önműködőn, az lőírt időn blül lkapcsolja a mghibásodott készülékt. A másik csoportba az ún. passzív érintésvédlmi módszrk tartoznak, amlyknk jllmzőj, hogy az érintési fszültségt mindig vszélytln értékn tartják, thát lkapcsolás nm szükségs. Aktív érintésvédlmi módszrk - - jl - védőföldléss jl VF - nullázás N - gynpotnciálra hozás EPH - áramvédő kapcsolás ÁVK. Passzív érintésvédlmi módszrk - kttős szigtlés KSZ - törpfszültség TF - védőlválasztás VE 6.4. Érintésvédlmi osztályozás A hazai gyakorlatban bvztésr krült gy olyan osztályozási rndszr, amly utalást ad az érintésvédlm mgvalósításának módjára. Ezk az osztályok nm jlntnk rangsorolást, csupán jlzik a készülékn alkalmazott érintésvédlm módját.

11 - 0. érintésvédlmi osztály. Ezknél a gyártmányoknál az áramütés llni védlm az alapszigtlésn alapul. Az üzmi szigtlés mghibásodása stén a védlm a környztr hárul. Ilynk pl. az íróasztallámpák. - I. érintésvédlmi osztály. Itt az áramütés llni védlm nm csak az alapszigtlésn alapul, hanm járulékos biztonsági óvintézkdést is alkalmaznak olyan módon, hogy a gyártmány tst l van látva olyan szrkzttl, amlyhz a villamos hálózat védővztőj csatlakoztatható. Ezáltal nm krülhtnk tartósan vszélys fszültség alá. Csatlakozó vzték miatt I. érintésvédlmi osztály 0. érintésvédlmi osztály - II. érintésvédlmi osztály. Ezknél a gyártmányoknál az áramütés llni védlm nmcsak az alapszigtlésn alapul, hanm a gyártmányt kttős szigtléssl vagy mgrősíttt szigtléssl látják l és a gyártmány nincs llátva a védővztő csatlakoztatására szolgáló szrkzttl, így a védlm függtln a villamos hálózattól. Mgkülönbözttnk fémburkolatú és fémburkolat nélküli II. év. osztályú készülékkt is. Egy gyártmány akkor minősül fémburkolatúnak, ha az érinthtő fémrész 50x50 mm-nél nagyobb. - III. érintésvédlmi osztály. Ahol a gyártmány áramütés llni védlm érintésvédlmi törpfszültségű tápláláson alapul és amlybn nm állítanak lő a táplálásnál nagyobb fszültségt. - III. A érintésvédlmi osztály. Azok a gyártmányok tartoznak id, amlykbn sm a tápfszültség, sm a blső fszültségk nm haladják mg az 50 V-os váltakozó ill. 120 V gynfszültség értékkt. - III. B. érintésvédlmi osztály. Azok a gyártmányok tartoznak id, amlyknk sm névlgs tápfszültség, sm a bnn lőállított fszültség névlgs érték nm nagyobb váltakozó áram stén 25V, gynáram stén 60 V-nál. - III. C. érintésvédlmi osztály. Azok a gyártmányok tartoznak id, amlyknk sm a névlgs tápfszültség, sm a bnn lőállított névlgs érték nm nagyobb váltakozó áram stén 12 V, gynáram stén 30 V-nál. 2. Aktív érintésvédlmi módszrk 2.1. Védőföldlés (VF) A védőföldléss érintésvédlm lényg az, hogy a védndő gép, készülék fémburkolatát gy mgfllőn mértztt és lkészíttt földlőhöz csatlakoztatjuk (5. ábra). Ezt a hálózati rndszrt, amlybn a csillagpont mrvn földlt és a fogyasztók védőföldléssl vannak llátva TT rndszrűnk nvzik. Itt a T btű, a trr = közvtln földlés tényét jlöli. Az 5.3. és a 6.1. fjzt kapcsán már láttuk, hogy tstzárlat stén az érintési fszültség az RV = f RV + RÜ összfüggéssl határozható mg. Azt is láttuk, hogy az bbn a rndszrbn kialakuló érintési fszültség mindig nagyobb, mint a mgngdtt, thát önműködő lkapcsolásról kll gondoskodni. A lkapcsolást z stbn lláthatja a készülék áramköréb iktatott olvadóbiztosító, vagy túláramvédlm.

12 Az Érintésvédlmi Szabályzat lőírja, hogy gyszrű érintésvédlm alkalmazása stén 50 V érintési fszültség fölött 5 másodprcn blül l kll kapcsolni a hibás készülékt a hálózatról. Induljunk ki abból, hogy a készülék lkapcsolását az áramkörb iktatott olvadóbiztosító fogja lvégzni. Ezn a biztosítón az I z zárlati áram fog átfolyni és kiolvasztja. Ismrt dolog az olvadóbiztosítók kiolvadási karaktrisztikája az áram függvényébn (12. ábra). Látható, hogy csak gy mghatározott áramrősség fölött válik pillanatműködésűvé, z alatt a kiolvadási idő az átfolyó áramtól rősn függ. Mindnstr a jllggörbébn található gy olyan áram, amly a biztosítót 5 s alatt olvasztja ki. Ezt a tényt fl lht használni a mértzésr. A védőföldlés széttrjdési llnállásának értékét úgy kll mgválasztani, hogy azon az 5 s-hoz tartozó áram (I 5 ) éppn a mgngdtt érintési fszültségt, 50 V-ot hozza létr. Ezknél kisbb áram nyilván kisbb fszültségt hoz létr, amly korlátlan idig fnn állhat, a nagyobb áram ugyan nagyobb érintési fszültségt okoz, d az lőírt időn blül lkapcsolódik. (Ez a gondolatmnt értlmszrűn a túláramvédlmr is igaz, csupán ott a túláram rlé karaktrisztikájából kll kiindulni.) A most nyrt rdménynk van gy hibája, a biztosítóbtétknk nm ismrt az lőírt kiolvadási áramértékük, zért zkt az olvadóbtét névlgs áramával (I BN ) szokták gy szorzó (α) sgítségévl mgadni. I 5 = α I BN Az α szorzó ajánlott értéki: hordozható készülékk gyéb készülékk NOR olvadóbtétk stén - 2 Gyors olvadóbtétk stén - 3 Késlltttt olvadóbiztosíték stén - 4 Motorvédő jllgű ( típusú) 10 4 kismgszakító stén Egyéb kismgszakító stén 5 4 Tkintttl arra, hogy a biztosítóbtétk névlgs áramértékét a fogyasztókészülékk üzmi árama, indítási körülményi mgszabják, a számítandó mnnyiség a védőföldlés széttrjdési llnállása, azaz L RV ohm α I BN Trmésztsn, ha a védőföldlés adott, akkor az, ott mgfllő érintésvédlmml llátható készülék tljsítményét mghatározza, mrt a lgnagyobb névlgs áramú biztosítóbtét, amlyt még alkalmazni lht I BN R L. α V A fnti módszrrl mértztt védőföldléss érintésvédlm mindaddig mgbízhatóan működik, amíg valami a körbn mg nm változik. A földlési llnállás érték mgnő, mrt a talaj kiszáradt, vagy gyszrűn lszakadt a földlővztő. Vagy a számítottnál nagyobb értékű olvadóbtétt hlyztk a készülék lé, stlg a biztosítót mgpatkolták, vagy magát a

13 gépt nagyobbra csrélték. Ezért az időszakos flülvizsgálat és a változtatások kövtkzményénk számítása lngdhttln. Azok részér, akik a fntikt figylmsn átolvasták és mgérttték, nyilvánvaló, hogy minél nagyobb tljsítményű gépt akarunk védőföldléss érintésvédlmml llátni, annál kisbb széttrjdési llnállással rndlkző védőföldlést kll készítni. A széttrjdési llnállás csökkntésénk gyakorlati és gazdasági akadályai vannak. Ign kicsi széttrjdésű llnállással rndlkző földlés még sok földlő párhuzamos kapcsolásával sm valósítható mg. Ezért a védőföldléss érintésvédlmnk korlátai vannak. Általában 5kW fltti háromfázisú fogyasztót lht még így mgfllő érintésvédlmml llátni, nnél nagyobbat már nm. A védőföldlés llnállásának mindn határon történő csökkntés már azért sm lhtségs, mrt kkor a 6. ábra szrint a fszültség áttolódik a transzformátor csillagpontjában lvő üzmi földlésr és zzl a csillagpont potnciálja mlkdik mg. Ott, ahol sok fogyasztó védőföldléss érintésvédlmét kll mgvalósítani, nm lht mindn géphz gydi földlést készítni. Ezkn a hlykn kialakítanak gy sok földlőből álló rndszrt, zkt párhuzamosan kötik és hhz a földlő rndszrhz ún. földlőhálóhoz csatlakoztatják a védndő készülékt Nullázás (N) A védőföldléss rndszrnk az a hátránya, hogy a tstzárlatos kör zárlati áramát a földlési llnállások viszonylag nagy érték miatt nm lht ttszésszrinti nagyra növlni, hogy nagyáramú biztosítót is ki lhssn olvasztani vl. Ezért szab határt a védndő gép tljsítmény a védőföldlés alkalmazásának. A problémán úgy lht sgítni, ha a zárlati kört nm a földlésk alkotta hurokból, hanm fémsn alakítjuk ki. Ezért a védndő brndzés üzmszrűn fszültség alatt nm álló, d mgérinthtő vztőből készült alkatrészit mgfllő vztővl összkötjük a táptranszformátor csillagpontjával (13. ábra). Ez a nullázásos érintésvédlm lv. Ezt a hálózati rndszrt TN rndszrűnk nvzik, ahol a T btű ismét a csillagpont mrvn földlt voltára utal, míg az N btű azt jlnti, hogy a rndszr nullavztőj közvtlnül a védndő gép tstér van kötv. Tstzárlat alkalmával a vastagon húzott körbn alakul ki a zárlat, az így létrjövő áram azonban a féms kapcsolat miatt sokkal nagyobb, mint a védőföldléss rndszrbn, zért ign nagy tljsítményű fogyasztók lé kapcsolt biztosítók kiolvasztására is alkalmas. A tstzárlatkor kltkző áram ign nagy, rövidzárlat jllgű, mrt értékét csak a fázis és a nullavztőből alkotott hurok impdanciája, az ún. hurok impdancia (Z H ) határozza mg. A kör raktanciája általában nm hanyagolható l. Elhanyagolása csak az stbn lhtségs, ha z a zárlati áram számított értékét 10 %-nál nagyobb mértékbn nm hamisítja mg. Hogyan lht értlmzni a nullázásos érintésvédlmi rndszrbn az érintési fszültségt? Induljunk ki a 13. ábrán látható kapcsolási vázlatból. Ebbn a kapcsolásban gynlőr csak a transzformátor csillagpontjában van földlés, a fogyasztónál, vagy máshol nincs. Ha a fogyasztónál tstzárlat kltkzik, akkor a fázisvztő nullavztő körbn kialakul a zárlati áram, amly nm folyik át a csillagponti földlésn, zért a transzformátor csillagpontjának fszültség továbbra is földpotnciálon marad. A fázisfszültségt pdig a fázisvztő impdanciája és a nulla vztő impdanciája, mint gy fszültség osztó losztja a fázis-, illtv nullavztőr (14. ábra).

14 A nullavztő potnciálja a tstzárlatos gépnél 0 = I z Z 0, ahol a Z 0 a csillagponti és a zárlatos gép közötti nullavztő szakasz impdanciája. Tkintttl arra, hogy a tstzárlatos gép környzt föld, illtv nulla potnciálon van, a nullavztőn lévő fszültségsés gyúttal az érintési fszültség is, azaz = Z 0 f Z H ha a kör raktanciái lhanyagolhatók, akkor az érintési fszültség az ohmos llnállásokkal is mghatározható RO = f, R + R F O ahol R 0 a nullavztő ohmos llnállása R F a fázisvztő ohmos llnállása. A fnti összfüggésből blátható, hogy ha a nullavztő azonos anyagú és krsztmtsztű, mint a fázisvztő, akkor az érintési fszültség a fázisfszültség fl lsz. Ez a fszültség általában nagyobb, mint ami mgngdhtő, zért lkapcsolásról itt is gondoskodni kll. A lkapcsolás szköz lht itt is biztosítóbtét, vagy túláramvédlm. A számítás alapját az ún. biztos kikapcsolásra való mértzés képzi, vagyis a zárlati áramnak mindnképpn nagyobbnak kll lnni, mint a biztosító 5 s-os kiolvadási árama, azaz f α I BN I Z =. Z H A lírt módon lkészíttt nullázásos érintésvédlm lőny, hogy gyakorlatilag bármilyn nagytljsítményű fogyasztóhoz is alkalmazható, hiszn minél nagyobb tljsítményű a fogyasztó, annál nagyobb krsztmtsztű csatlakozóvztékr van szükség és z a hurokimpdancia értékét csökknti l olyan mértékbn, hogy a zárlati áram mindig többszörös a fogyasztó névlgs áramának, thát a biztosító kiolvasztásának a fltétl tljsül. A nullázásos érintésvédlm fnti lőnyén kívül számos tényző és szmpont van, amlytől ltkintni nm lht, sőt stnként hátrányként jlntkzik. Szmpontok a nullázásos érintésvédlm alkalmazásánál a.) A nullázásos érintésvédlm alkalmazásához lőztsn mg kll kérni az illtéks áramszolgáltató vállalat ngdélyét. Ennk az lőírásnak a magyarázata gyrészt az, hogy a nullázásos érintésvédlm alkalmazásának fltétléhz az áramszolgáltatóra bizonyos kötlzttségk hárulnak. Így pl. a táptranszformátornak üzmi földléssl kll rndlkzni, a vztékhálózat nullavztőjét rndszrs távolságokon mgfllő földléssl kll llátni, a táphálózaton mgfllő szakaszbiztosítókat kll lhlyzni, nnk ismrtébn mghatározza a fogyasztónál alkalmazható lgnagyobb névlgs áramú olvadóbiztosítót, vagy védlmt és azok jllgét stb. Az ngdélyzési kötlzttség másrészt azért áll, mrt gy táptranszformátorhoz csak gyazon típusú érintésvédlmt szabad alkalmazni. Egyidjűlg TT és TN rndszrű érintésvédlm nm alkalmazható. A

15 nullázásra (TN) való áttérés idjén 1 hónapnál hosszabb idig a TN és TT rndszr gyütts alkalmazása tilos. A vgys érintésvédlm vszélyét a 15. ábrán lht blátni. Itt gy nullázásos és gy földléss érintésvédlmml llátott fogyasztó van. Ha a földléss érintésvédlmml llátott fogyasztó mghibásodik, akkor csillagpont fszültségmlkdés a nullázás miatt mgjlnik a nullázott fogyasztó burkolatán is, és z mindnképpn balstvszélys. b.) A nullavztőb, valamint a nullavztőb olvadóbiztosítót, vagy kapcsolókészülékt építni tilos. Magyarázatul a 16. ábra szolgáljon. Ezn a nullavztő mg van szakítva. Ha gy ilyn hálózaton gy nullázott gép mghibásodik, akkor nm tud olyan nagy áram kialakulni, amly a készülék biztosítóját működttni tudná, zért a gép burkolatán az érintési fszültség, amly a fázisfszültséggl csaknm azonos korlátlan idig jln lht. gyanilyn hlyzt áll akkor is lő, ha a 16. ábrán fltüntttt módon bkapcsolnak gy gyfázisú fogyasztót. A fogyasztó ugyan nm fog működni, vagy csak ign korlátozott módon, d viszont az impdanciáján krsztül a nullavztőt fszültség alá hlyzi. Ezért a nullavztő szrlését is olyan gondosan kll végzni, hogy annak folytonossága smmilyn körülményk között n szakadhasson mg. Olyan kapcsolókészülék alkalmazása, amly a nullavztőt kényszrkapcsolat révén a fázisvztőkkl gyütt szakítja mg, mgngdtt. c.) A nullavztőt nm lgndő csak a transzformátor csillagpontjánál földlni, hanm a fogyasztók csatlakozásánál és a vztők végén is, valamint közcélú hálózaton 350 m-ként. A nullázásos érintésvédlm lvi alapjaiból kövtkzik, hogy valamnnyi védtt gép burkolata azonos potnciálon van. A nullavztő széthordja az érintési fszültségt és az mindn gépn mgjlnik. A nullavztő több ponton történő földlés csökknti az érintési fszültség nagyságát és gyúttal némilg véd a nullavztő szakadásakor fllépő problémák lln is, mrt kkor a rndszr átalakul földléss érintésvédlművé, amly ugyan nm lsz kilégítő, d még mindig jobb, mint a védlm tljs hiánya. A nullavztő több ponton történő földlésénk érintési fszültség csökkntő hatását a 18. ábrán lht kövtni. Itt két hlyn van földlés, a transzformátornál és magánál a fogyasztónál. Ezzl gy söntágat képztünk a nullavztővl párhuzamosan. A zárlati áram (I z ) a gépnél lágazik a nullavztő flé (I z ) és a föld flé (I f ). Ez stbn az érintési fszültség = I f.r v értékű lsz, amly kisbb, mint az gytln földlés stén számított = I f.r v A csökknés mérték a földlésk széttrjdési llnállásának függvény. d.) A vztékk rit csak a színjlölésüknk mgfllő célra lht használni. Mégpdig a fkt színű szigtlés világoskék színű szigtlés zöld/sárga színű szigtlés fázisvztő, nullavztő nullázó vztő.

16 Ezknk az lőírásoknak a mg nm tartása súlyos balstk forrása lht, mrt lőfordulhat, hogy a nullavztő hlytt a fázisvztőt kötik a védndő gép burkolatához, amlyn így a fázisfszültség tartósan mgjlnik. Ilyn hibából származó balstt lég sokat tart számon a statisztika, zért a vztők színjlzésér és a bkötés utáni llnőrzésr nagy gondot kll fordítani..) Csak földlt-csillagpontú hálózatokon szabad nullázásos érintésvédlmt alkalmazni. Nm alkalmazható a nullázásos érintésvédlm olyan rndszrbn, amlynk csillagpontja nincs mrvn földlv, hanm az a földtől szigtlt. Bányák földalatti létsítményibn és ign ritkán más hlykn használnak ún. szigtlt csillagpontú losztórndszrkt is. Ilyn hálózatokon nullázásos érintésvédlmt alkalmazni szigorúan tilos, mrt zkbn a rndszrkbn, ha a jlölt hlyn kltkzik b gy földzárlat, nm fog olyan áram kialakulni, amly a védlmt működttni tudná, ugyanakkor a csillagpont potnciálja fázisfszültségr krül. Vl gyütt fázisfszültségr krül a nullavztő is és a hozzákapcsolt valamnnyi gép burkolata is. Ez stbn thát a vszélys érintési fszültség mindnütt mgjlnik, és tartósan ott marad Egynpotnciálra hozott hálózati rndszr (EPH). Az gynpotnciálra hozás (EPH) a tstk és más vztőanyagú (nm villamos) szrkztk vztői összkötés azok azonos vagy közl azonos potnciálra hozása céljából. Ez lhtségs gy gynpotnciálra hozó hálózattal, gy épült vagy más nagyobb, körülhatárolt trült gynpotnciálra hozásával. Lht hlyi gynpotnciálú összkötéssl akkor, ha ott az érintésvédlm hatásosságát kívánjuk növlni, mrt a védőföldlés széttrjdési llnállásának csökkntését tchnikai okok miatt nm lht mgvalósítani. Földltln gynpotnciálra hozás önálló érintésvédlmi módszrként is alkalmazható. Ezk az érintésvédlmi módszrk hatásosságukat azáltal érik l, hogy az gynpotnciálra hozó hálózat sgítségévl mgakadályozzák gy épültn, gy létsítményn blüli potnciáli különbség kialakulását és zzl vszélys érintési fszültség áthidalását. Az gynpotnciálra hozó hálózatot úgy kll kialakítani, hogy mgfllő krsztmtsztű vztővl mindn fémtárgyat, üzmszrűn fszültség alatt nm álló fémszrkztt összkötünk gymással. Az EPH hálózatba mindn fémtárgyat b kll vonni, különösn, ha az több hlyiségt, több szintt összköt, mrt nm szabad lhtővé tnni, hogy az érintési fszültség olyan hlyn is mgjlnjn ahol az EPH hálózat nincs kialakítva. Az EPH rndszrbn a mértzést a nullázásnál mgismrt biztos kiolvadásra való módszrrl lht mgvalósítani, azaz f I Z = α I BN. Z H Ha földltln EPH rndszrt alkalmazunk, akkor a védlmt működttő zárlati áram nm fog kialakulni a zárt áramkör hiánya miatt, d nincs különösbb baj, mrt nm kll fltétlnül lkapcsolást létrhozni, mivl az gynpotnciál miatt érintési vszély nincs Áram védőkapcsolás (ÁKV). Közismrt tény, hogy gy háromfázisú szimmtrikus trhlésű fogyasztó által flvtt áramok vktorainak összg mindn időpillanatban 0. Ha azonban gysarkú földzárlat lép fl, akkor a szimmtrikus trhlő áramok mlltt fllépnk a zérussorrndű áramok is. Ezk összg sohasm nulla, hanm a hibás fázisban 3 I o.

17 Ezt a körülményt és fizikai jlnségt fl lht használni az érintésvédlm trültén is. Ha a védndő gép áramköréb gy zérussorrndű áramot érzéklő szrkztt kapcsolunk, akkor érzéklv a zérussorrndű áramot, lkapcsolást hoz létr. Az áram védőkapcsolás működését a 20. ábra mutatja. A védtt M készülék táplálására szolgáló vzték huzalai a T összgző transzformátoron haladnak át. Normális állapotban az átfűzött vztők grjsztésénk rdőj nulla, így nm indukálódik áram a szkundr tkrcsbn. Tstzárlat stén a zérussorrndű áramok grjsztik a vasmagot és a szkundr tkrcsbn áram indukálódik. Ez az áram működttni képs gy áramrlét, amly kikapcsolást hoz létr a védtt készülék táplálásánál. A P nyomógombbal a rlé működésképsség llnőrizhtő. A forgalomban lévő típusok már 0.03 A áram hatására is működésb tudnak lépni. Tkintttl arra, hogy a zérussorrndű áramok a földön krsztül záródnak a védndő gépn vagy földlést kll lhlyzni, vagy nullázni kll. A kttő gyüttsn is alkalmazható. A védlm hlys működéséhz mgkívánt földlési llnállás érték az alábbiak szrint számítható. L R F =, I ahol L a limitfszültség érték [V] I m az áram védőkapcsoló működttő árama [A]. m A védlm gy és háromfázisú fogyasztóknál gyaránt alkalmazható. Előnyi: - függtln a védtt gép tljsítményétől, - szlktív, csak a hibás gépt kapcsolja l, - gyors, működési idj 0,1 0,2 s, - földléss, vagy nullázott rndszrbn gyaránt használható, - a földlés értékévl, lhlyzésévl kapcsolatosan nincsnk különlgs igényk. Hátrányai: - nincsnk, lgfljbb az, hogy a krskdlmbn ritkán bszrzhtő. 3. Passzív érintésvédlmi módszrk. Mint korábban mgtárgyaltuk, zk az érintésvédlmi módszrk az érintési fszültségt olyan szintn tartják, hogy abból vszélys áramütéss balst nm fordulhat lő, zért a mghibásodott brndzés lkapcsolást nm igényl Kttős szigtlés (KSZ) A kttős szigtlés lvi mgoldását a 20. ábra mutatja. A védndő készülék az M jlű motor rndlkzik a saját mnt, ér stb. szigtlésévl, amly mindn hasonló villamos gépnk normális tartozéka. Ha z mghibásodik, akkor a motor burkolatán mgjlnik az érintési fszültség és balstvszély lhtségs. Ha azonban mgakadályozzuk azt, hogy hhz a géphz a kzlőj vagy bárki hozzáérhssn, akkor a balstvszélyt már mg is szüntttük. Ezt pdig úgy érhtjük l, hogy a.) a motort, készülékt olyan szigtlőanyagból készült tokba, burkolatba hlyzzük l, amly mgakadályozza a motor mgérintését. Ez a tok a második szigtlés.

18 b.) ha a burkolatot nm lht szigtlőanyagból készítni, hanm csak fémből, akkor a motor és a burkolat közé gy mindn villamos, mchanikai, hő stb. igénybvétlnk llnálló szigtlőanyagot kll építni, amly smmilyn körülményk között sm ngdi mg a motor és a fémburkolat közötti érintkzést. Itt z második szigtlés. Mind a szigtlőanyagú, mind a fémből készült burkolat, ház stén a csatlakozó vzték bvztésénél mgfllő robosztus átvztő szigtlőt és hajlítás gátlót kll alkalmazni, a házból való kivztésnél lévő élk okozta sérülésk lkrülésér. Mindkét mgoldásnak az a lényg, hogy az stlg mghibásodott gép mgérintését, mgakadályozza. Ilyn, kttősszigtlésű készülékk korlátlan idig üzmltthtők a blső szigtlésük mghibásodása után is. A kzlőr nm jlnt vszélyt. A lgtöbb kéziszrszám, háztartási gép ilyn érintésvédlmml krül forgalomba. Ezkt mgismrni a 22. ábrán látható nmztközi jlről lht. Tkintttl arra, hogy a kttős szigtlés mindn vszélyt kiküszöböl, az ilyn készülékkt lföldlni fölöslgs, sőt tilos. Tilos azért, mrt a földlés révén külső rdtű potnciál krülht a gép burkolatára, és z okozhat balstt. Ezk a kttős szigtléssl készült fogyasztókészülékk a II. érintésvédlmi osztályba tartoznak Törpfszültség (TF). Az érintésvédlmnk a lgkéznfkvőbb mgoldása az, ha az alkalmazott fszültség nm haladja mg a limitfszültség ( L ) nagyságát. Ennél balstvszéllyl lvbn nm kll számolni. Problémák azért itt is vannak. Először is tisztázni kll a törpfszültség nagyságát és lőállatási módját. Törpfszültségűnk nvzzük azt a brndzést, amlynk névlgs fszültség bármly két vztőj között 1000 Hz-nél nm nagyobb frkvnciájú, színusos váltakozó áram stén 50 v-nál, lgfljbb 10% hullámosságú gynáram stén 120 V-nál nm nagyobb és zkt az értékkt nm haladja mg a brndzés bármly vztőj és a föld között fllépő fszültség sm. (Váltakozó áram stén zk ffktív értékk.) Nm színusos (d áramirányt váltó) váltakozó áramok és 10 %-nál nagyobb hullámosságú gynáramok stén a mgngdtt lgnagyobb érték az adott trmékr vonatkozó állami szabványban mghatározott, 50 V és 120 V közötti érték, nnk hiányában a csúcsérték váltakozófszültség stén 71 V-nál, gynfszültség stén 120 V-nál nm lht nagyobb. A törpfszültség szintjénk mghatározása után, annak lőállítási módját is tisztázni kll. A törpszültség lőállításának módjától függőn mgkülönbözttünk a.) érintésvédlmi törpszültségt b.) üzmi törpfszültségt. Érintésvédlmi törpfszültség lőállítása történht: - biztonsági transzformátorral, amly transzformátor mgfll az MSZ 9229 szabvány kövtlményink (ilynk, pl. külön csévtstn lhlyztt primr és szkundr tkrcs, amlyk között a fszültség áthatolás kizárt, a tkrcsk közötti szigtlési llnállás lgalább 4 Mohm stb.), - olyan forgó-átalakítóval, amly lgt tsz a kttős szigtlésr lőírtaknak (galvanikus szétválasztás a táphálózat és a kifszültség rndszr között, szigtlési szint stb.),

19 - olyan önálló áramforrással, amly tljsn függtln a törpfszültségnél nagyobb fszültségű rndszrtől (pl. szárazlm, naplm, nm villamos hajtású gnrátor, akkumulátor tlp), - lktronikus fszültség-átalakítóval, amly a rájuk vonatkozó lőírás szrint mg van akadályozva, hogy kapcsaikon a törpfszültségnél nagyobb fszültség jlnjn mg. Ahhoz, hogy a törpfszültségű hálózat mindn tkinttbn mgflljn az érintésvédlmi lőírásoknak, nmcsak az itt közölt fszültség értékkt és azok lőállítási módját kll tljsítni, hanm még további fltétlkt is: - Az érintésvédlmi törpfszültségű rndszrbn nm szabad védővztőt alkalmazni. - Az érintésvédlmi törpfszültséggl táplált villamos szrkztk tstét nm szabad összkötni földdl, földléssl, gyéb fémszrkzttl, más villamos szrkztk tstévl, védővztőjévl. - Csak olyan dugaszolók és aljzatok használhatók, amlyk nm csatlakoztathatók nagyobb fszültségű hálózathoz, zk nm rndlkzhtnk védőérintkzővl (23. ábra). - A érintésvédlmi törpfszültségű hálózat vztékit a más fszültségű rndszrk vztékiről gondosan l kll választani. Ha a flsorolt fltétlk valamlyik is nm tljsül, a rndszr nm tkinthtő érintésvédlmi törpfszültségű rndszrnk, hanm lgfljbb üzmi törpfszültségű rndszrnk, vagy súlyosabb stbn annak sm. Az üzmi törpfszültségt nm érintésvédlmi célra állítják lő, hanm készülékk blső áramkörink táplálására (pl. szmélyi számítógép 9 V-os tápfszültség). Az itt alkalmazott fszültség szintj azonos az érintésvédlmi törpfszültség szintjévl. Üzmi törpfszültségnk nvzzük azt a brndzést, amlynk áramköri nincsnk a törpfszültségűnél nagyobb fszültségű üzmi vztőkkl féms kapcsolatban, d a törpfszültség lőállítása, losztása, illtv alkalmazása nm tljsíti az érintésvédlmi törpfszültségű hálózatra vonatkozó lőírásokat. Az lmondottak értlmébn sm érintésvédlmi, sm üzmi törpfszültség nm állítható lő olyan szrkzttl, amlybn a primr és a szkundr tkrcsk gymással féms (galvanikus) kapcsolatban vannak. Így nm lht alkalmazni autótranszformátort, mgcsapolt akkumulátor tlpt törpfszültség lőállítására. Az ilyn rndszrkt úgy kll kzlni, mintha a nagyobb fszültségű rndszr részi lnnénk és az érintésvédlmét a nagyobb fszültségr lőírt mgoldások szrint kll kialakítani Védőlválasztás (VE). A védőlválasztás lényg az, hogy olyan hálózati rndszrt hozzunk létr, amlynk táplálása mggyzik az érintésvédlmi törpfszültségű rndszrk táplálására mgngdtt módszrk valamlyikévl. Thát biztonsági transzformátor, biztonsági tápgység, a hálózattól függtln áramforrás. Az alkalmazható fszültségszint azonban 500 V-ig trjdht. A védőlválasztással kialakított rndszr thát olyan fszültség szinttl rndlkzik, amly vszélys áramütést okozhat, ha további fltétlt nm szabunk. Ezért kigészítésül még az alábbi fltétlkkl kll mgvalósítani - a lválasztott részn üzmi földlést tilos létsítni, és mg kll akadályozni, hogy a rndszrbn bárhol földlés lhssn,

20 - gondoskodni kll, hogy a védőlválasztást létrhozó transzformátor kéttkrcss ún. biztonsági transzformátor lgyn. - a transzformátor szkundr oldalára csak gytln fogyasztó csatlakozhat, amlynk vzték nm lht 10 m-nél hosszabb. Az ilyn rndszrbn (24. ábra) üzmltttt készülékk tstzárlata stén csak a vzték föld szórt kapacitások és a szigtlési llnállások által mghatározott áram folyhat át a tstzárlatos gépt mgérintő mbrn. A hálózat kis kitrjdés miatt z az áram csak µa nagyságrndű, thát tljsn vszélytln Elszigtlés Az 5.3 fjztbn szó volt arról, hogy a talpponti llnállás (R 1 ) értékénk milyn nagy szrp lht az érintési fszültség nagyságának kialakításában. Az ddig tárgyalt érintésvédlmi módszrknél a talpponti llnállás értékét mindig nullának tétlztük fl és lhanyagoltuk. Az lszigtlés mgnvzésű módszr lényg az, hogy az smmilyn körülményk között s csökknhssn l. Ilyn rndszrbn, ha gy gép tstzárlatos lsz, akkor a gépt mgérintő szmélyt nm érhti áramütés, mrt a végtln értékű talpponti llnállás miatt nm alakulhat ki zárt áramkör. Ezért bbn a rndszrbn is korlátlan idig állhat fnn gy gép tstzárlata, lkapcsolásáról nm kll intézkdni. Elvét és mgoldásait a 25. ábra mutatja. Lényg az, hogy a védndő gép környztét olyan mértű szigtlő padozattal (gumi, műanyag, fa stb.) vsszük körül, hogy a gép kzlőj még társa sgítségévl s tudja a gépt és valamilyn földpotnciálú hlyt gy idjűlg mgérintni. (25.a.ábra) Ha a gép közlébn földpotnciálú tárgyak (csövk, falak stb.) vannak, akkor azokat mgfllő szigtlő burkolattal kll llátni. (25.b.ábra) Ha gymás közlébn több gép van, akkor védkzni kll a kttős tstzárlat lln, mrt ha az gyik gép az a fázisban, a másik a b fázisban lsz tstzárlatos, akkor az gyszrr érintés súlyos balstt okoz. Ez lln való védkzésül a gépk burkolatát a 25.c. ábrának mgfllőn össz kll kötni. Az így kialakuló kétsarkú fáziszárlat árama működttni fogja a védlmkt, és a mghibásodott gépkt lkapcsolja a hálózatról. A gépkt összkötő vztékk krsztmtsztét a zárlat hatására kialakuló áramra kll mértzni, a gépk lőtt lévő biztosítót, védlmt pdig az így kialakított hurokimpdancia vonali fszültség ismrtébn az 3 f I BN. α RH összfüggéssl Elkrítés, burkolás Tljsn alárndlt hlyn ott, ahol a gépk tstét üzmközbn érintni nm kll és a karbantartási munkákra mgfllőn képztt szmély áll rndlkzésr, lgndő érintésvédlmt ad, ha az illtő gépt olyan krítéssl, burkolással vsszük körül, amly a véltln érintést mgakadályozza. A krítésnk, burkolásnak mgfllő szilárdságúnak, háló stén mgfllő sűrűnk kll lnni. A krítés, illtv burkolás csak mgfllő szrszámmal lgyn ltávolítható, ajtaját l kll lakatolni. Figylmzttő táblákkal kll llátni és magát a brndzést fszültség alatt állónak kll tkintni. Az lkrkíttt trültről káblk burkolatai, csövk, gyéb fém tárgyak érintési fszültségt nm hozhatnak ki.

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modrn piaclmélt ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Sli Adrinn A tananyag a Gazdasági Vrsnyhiatal Vrsnykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítány támogatásáal készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mágneses anyagok elektronmikroszkópos vizsgálata

Mágneses anyagok elektronmikroszkópos vizsgálata Mágnss anyagok lktronmikroszkópos vizsgálata 1. Transzmissziós lktronmikroszkóp 1.1. A mágnss kontraszt rdt a TEM-bn Az lktronmikroszkópban 100-200 kv-os (stlg 1 MV-os) gyorsítófszültséggl gyorsított lktronok

Részletesebben

Szerző: Böröcz Péter János H-9026, Egyetem tér 1. Győr, Magyarország

Szerző: Böröcz Péter János H-9026, Egyetem tér 1. Győr, Magyarország In: Kóczy L, éánczos L, Bakó A, Prznszki J, Szgdi Z, Várlaki P (szrk.) Játéklmélt alkalmazási lhtőségi a logisztikai rndszrkbn - az gy- és többutas szállítási csomagolási szközök közötti döntéslmélti probléma

Részletesebben

Országos Szilárd Leó fizikaverseny feladatai

Országos Szilárd Leó fizikaverseny feladatai Országos Szilárd Ló fizikavrsny fladatai I katgória döntő, 5 április 9 Paks A fladatok mgoldásáoz 8 prc áll rndlkzésr Mindn sgédszköz asználató Mindn fladatot külön lapra írjon, s mindn lapon lgyn rajta

Részletesebben

DR. JUHÁSZ MÁRTA BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék 1111 Budapest, Egry J. u. 1. Email: juhaszm@erg.bme.hu Tel: 1/463 40 22 www.erg.bme.

DR. JUHÁSZ MÁRTA BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék 1111 Budapest, Egry J. u. 1. Email: juhaszm@erg.bme.hu Tel: 1/463 40 22 www.erg.bme. DR. JUHÁSZ MÁRTA BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék 1111 Budapst, Egry J. u. 1. Email: juhaszm@rg.bm.hu Tl: 1/463 40 22 www.rg.bm.hu A KIVÁLASZTÁS ÉS A MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG PSZICHOLÓGIÁJA II. Az lızı

Részletesebben

2011. évi intézmény-felújítás,intézményi javaslatok

2011. évi intézmény-felújítás,intézményi javaslatok agasépítési csoport PRIORITÁSOK: BRH=biztonságos és rndlttésszrű használat, =állagmgóvás, = műszak iés funkcionális szükség, =gyéb 13 Holdfény Utcai Óvoda Kincskrső Tagóvodája Prioritás gjgyzés 13.1 Krt

Részletesebben

Teherhordó üveg födémszerkezet: T gerenda ragasztott öv-gerinc kapcsolatának numerikus vizsgálata

Teherhordó üveg födémszerkezet: T gerenda ragasztott öv-gerinc kapcsolatának numerikus vizsgálata Tudományos Diákköri Konrncia Thrhordó üvg ödémszrkzt: T grnda ragasztott öv-grinc kapcsolatának numrikus vizsgálata Készíttt: Gál Tamás F17JCS építőmérnök hallgató Konzulns: Dr. Vigh László Grgly Egytmi

Részletesebben

A szeretet tanúi. 2013. március 31. 18. évfolyam, 1. szám. Az algy i egyházközség kiadványa KRISZTUS FELTÁMADT! ÚJ PÁPÁNK

A szeretet tanúi. 2013. március 31. 18. évfolyam, 1. szám. Az algy i egyházközség kiadványa KRISZTUS FELTÁMADT! ÚJ PÁPÁNK 2013. március 31. 18. évfolyam, 1. szám A szrtt tanúi Az algy i gyházközség kiadványa KRISZTUS FELTÁMADT! A Húsvét a Fltámadás - és nm a nyuszi - ünnp Ádám és Éva az s-b nnl vszíttt l az örök éltt. Az

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Lap: 1/145 AZ INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI E AZ MSZ EN ISO 9001 SZABVÁNY ALAPJÁN, ILLETVE MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A KÖZOK-TATÁSI TÖR- VÉNY (1993. ÉVI LXXIX.)

Részletesebben

VT 265 www.whirlpool.com

VT 265 www.whirlpool.com VT 265.hirlpool.com 1 BEÜZEMELÉS A HÁLÓZATRA CSATLAKOZTATÁS ELŐTT ELLENŐRIZZE, HOGY A TÖRZSLAPON jlztt fszültség mggyzik- a lakás fszültségévl. NE TÁVOLÍTSA EL A MIKROLLÁM-BEVEZETÉST VÉDŐ LE- MEZEKET,

Részletesebben

JT 379 www.whirlpool.com

JT 379 www.whirlpool.com JT 379.hirlpool.com A HÁLÓZATRA CSATLAKOZTATÁS ELŐTT ÜZEMBE HELYEZÉS ELLENŐRIZZE, HOGY A TÖRZSLAPON jlztt fszültség mggyzik- a lakás fszültségévl. NE TÁVOLÍTSA EL A MIKROLLÁM-BEVEZETÉST VÉDŐ LEMEZEKET,

Részletesebben

Kazincbarcikai ÁPRILIS 6-ÁN PARLAMENTI VÁLASZTÁS HUSZONEGY EGYÉNI JELÖLT INDUL A VÁLASZTÓ- KERÜLETBEN 2014. MÁRCIUS 28.

Kazincbarcikai ÁPRILIS 6-ÁN PARLAMENTI VÁLASZTÁS HUSZONEGY EGYÉNI JELÖLT INDUL A VÁLASZTÓ- KERÜLETBEN 2014. MÁRCIUS 28. Kazincbarcikai 2014. MÁRCIUS 28. Facbook: Barcika Art Kft www.barcikaart.hu/kommunikacio/ ÁPRILIS 6-ÁN PARLAMENTI VÁLASZTÁS HUSZONEGY EGYÉNI JELÖLT INDUL A VÁLASZTÓ- KERÜLETBEN Választás 2014 Fotó: Barcika

Részletesebben

1. AZ MI FOGALMA. I. Bevezetés ELIZA. Első szakasz (60-as évek) Második szakasz (70-es évek) Harmadik szakasz (80-as évek)

1. AZ MI FOGALMA. I. Bevezetés ELIZA. Első szakasz (60-as évek) Második szakasz (70-es évek) Harmadik szakasz (80-as évek) 1. AZ MI FOGALMA I. Bvztés 1956 nyár. Darthmouth Collg-i konfrncia Kzdti cél: Az mbri gondolkodás számítógép sgítségévl történő rprodukálása. Grgorics Tibor Bvztés a mstrségs intllignciába 1 Grgorics Tibor

Részletesebben

KOD: B377137. 0, egyébként

KOD: B377137. 0, egyébként KOD: 777. Egy csomagológép kilogrammos zacskókat tölt. A zacskóba töltött cukor mnnyiség normális loszlású valószínûségi változó kg várható értékkl és.8 kg szórással. A zacskó súlyra nézv lsõ osztályú,

Részletesebben

Rockfall lejtésképző elemek

Rockfall lejtésképző elemek LAPOSTETŐ SZIGETELÉS LEZÁRVA: 00. MÁRCIUS. Rokll ljtésképző lmk Műszki tlp Vonlr-, lln- és pontrljtő lmk, ttikék A Rokwool Rokll rnszrévl iztosíthtó ttők tökélts vízlvztés Műgynt kötésű, tljs krtmtsztén

Részletesebben

ANYANYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

ANYANYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 2006. fruár 2. ANYANYELVI FELADATLAP 8. évfolymosok számár 2006. fruár 2. 14:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg. Ügylj mgfllő iőosztásr és küllkr! Tolll olgozz! A

Részletesebben

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Az önkormányzati és trültfjlsztési minisztr../2008. (..) ÖTM rndlt a katasztrófavédlmi szrvk és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök

Részletesebben

53. sz. mérés. Hurokszabályozás vizsgálata

53. sz. mérés. Hurokszabályozás vizsgálata 53. sz. mérés Hurokszaályozás vizsgálata nagyszültségű alap- illtv losztóhálózat (4,, kv a hálózatok unkcióáól kövtkzőn hurkolt (töszörösn hurkolt kialakítású. sok csomóponttal, tö táplálási illtv ogyasztási

Részletesebben

A művészeti galéria probléma

A művészeti galéria probléma A műészti galéria probléma A műészti galéria probléma (art galry problm): A műészti galéria mgfigylés kamrákkal / őrökkl. Hálózattrzés Alapjai 2007 8: Műészti Galéria Probléma Őrzési / Mgilágítási problémák

Részletesebben

segítségével! Hány madárfajt találtál meg? Gratulálunk!

segítségével! Hány madárfajt találtál meg? Gratulálunk! Odú llnőrzés CSORMÍVES Ha mgfogadtad a téli számban javasolt odúkihlyzést, vagy már volt odú kihlyzv a krtbn, márciustól már érdms figylgtnd trmésztsn csak gy kissé távolabbról hogy van- a környékén mozgolódás,

Részletesebben

ANYANYELVI FELADATLAP

ANYANYELVI FELADATLAP 2007. jnuár 26. ANYANYELVI FELADATLAP 4. évfolymosok számár 2007. jnuár 26. 14:00 ór A 1 fltlp NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg. Ügylj mgfllő iőosztásr és küllkr! A mgolásr

Részletesebben

Operatív döntéstámogatás módszerei

Operatív döntéstámogatás módszerei ..4. MSKOLC YM azaságtuomáyi Kar Üzlti formációgazálkoási és Mószrtai tézt Számvitl tézti aszék Opratív ötéstámogatás mószri Dr. Musiszki Zoltá Opratív ötéstámogatás mószri Statisztikai, matmatikai mószrk

Részletesebben

- 1 - A következ kben szeretnénk Önöknek a LEGO tanítási kultúráját bemutatni.

- 1 - A következ kben szeretnénk Önöknek a LEGO tanítási kultúráját bemutatni. Játékok a tanításhoz? - 1 - Tanító játékok? A Lgo kockák gészn biztosan fontos szívügyi gy gész sor gyrk és szül gnráció éltébn. Mi köz van a Lgo kockáknak a tanuláshoz? Vagy lht gyáltalán tanítani /órákat

Részletesebben

ANYANYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

ANYANYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 2006. jnuár 28. ANYANYELVI FELADATLAP 8. évfolymosok számár 2006. jnuár 28. 10:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg. Ügylj mgfllő iőosztásr és küllkr! Tolll olgozz!

Részletesebben

Matt Leacock játéka. KArtúm. SzuDán. moszkva. hô Chi minh ville. oroszország. essen. Montreal. németország. manila. Canada. Montreal.

Matt Leacock játéka. KArtúm. SzuDán. moszkva. hô Chi minh ville. oroszország. essen. Montreal. németország. manila. Canada. Montreal. Mtt Lcock játék Mgvn bnntk mindn, mi z mbriség mgmntéséhz kll? Egy járványlhárító cspt szkképztt tgjiként kll flfdzntk tomboló hlálos járványok llnszérumit, még milőtt zok világszrt ltrjdnénk. Nkd és cspt

Részletesebben

Az Integrációs Pedagógiai Rendszer projektelemeinek beépülése

Az Integrációs Pedagógiai Rendszer projektelemeinek beépülése Az Intgrációs Pdagógiai Rndszr projtlmin bépülés a Fsttics Kristóf Általános Művlődési Központ Póaszpti 1-8. évfolyamos és a Paodi 1-4. évfolyamos Általános Isola tagintézményin otató-nvlő munájába 2011/2012.

Részletesebben

közel vagyunk. Ez az érzés erősödött meg bennem a nyíregyházi műszaki ügyllleten.

közel vagyunk. Ez az érzés erősödött meg bennem a nyíregyházi műszaki ügyllleten. Vll. i ÉVFOLYAM i ~.szám 1998. t QECEMBER AZ ALSO-TlSZA.. VDEK VZUGYGAZGATOSAG LAPJA Szrtttljs, békés és boldog karácsonyi ünnpkt, sikrkbn gazdag, rdménys új sztndőt kiván a VÍZPART mindn olvasójának A

Részletesebben

Villamosságtan példatár 1.4 verzió A példatár hibáit a. email címeken szíveskedjen mindenki jelenteni!

Villamosságtan példatár 1.4 verzió A példatár hibáit a. email címeken szíveskedjen mindenki jelenteni! Vszrémi Egym Auomaizálás anszék Villamosságan éldaár. vrzió A éldaár hibái a nova@axl.hu ohrola@vn.hu mail címkn szívskdn mindnki lnni! Villanyan éldaár Bvzés: A Villamosságan éldaár a Vszrémi Egymn okao

Részletesebben

33 522 04 0001 33 10 Villámvédelmi felülvizsgáló Villanyszerelő

33 522 04 0001 33 10 Villámvédelmi felülvizsgáló Villanyszerelő A 10/007 (II. 7.) SzMM rndlttl módosított 1/006 (II. 17.) OM rndlt Országos Képzési Jgyzékről és az Országos Képzési Jgyzékb történő flvétl és törlés ljárási rndjéről alapján. Szakképsítés, szakképsítés-lágazás,

Részletesebben

Villamos áram élettani hatása

Villamos áram élettani hatása Villamos áram élettani hatása Ember és a villamosság kapcsolata Légköri, elektrosztatikus feltöltődés, villamos erőművek, vezetékek, fogyasztók, berendezések, készülékek, stb. A villamos energia előnyösebben

Részletesebben

HELYI TANTERV SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ OKJ 34 762 01. (3 éves, esti munkarend szerint) szakiskolai képzés közismereti oktatással 2014.

HELYI TANTERV SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ OKJ 34 762 01. (3 éves, esti munkarend szerint) szakiskolai képzés közismereti oktatással 2014. HELYI TANTERV SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ OKJ 34 762 01 (3 évs, sti munkarnd szrint) szakiskolai képzés közismrti oktatással 2014. 1. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK FELTÉTELEI A képzés mgkzdésénk szükségs fltétli:

Részletesebben

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra)

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) 5.3.3. VÁLLALATI ÉNZÜGYEK III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ( óa Összállíoa: Naá János okl. üzmgazdász, okl. közgazdász-aná Részvény: olyan ljáa nélküli éékaí, amly a ásasági agnak: az alaők mghaáozo hányadá

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2007/2008 IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS HELYESÍRÁS. II. (regionális) forduló. 2008. február 22.

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2007/2008 IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS HELYESÍRÁS. II. (regionális) forduló. 2008. február 22. Országos Szkiskoli Közismrti Tnulmányi Vrsny 2007/2008 IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS HELYESÍRÁS II. (rgionális) foruló 2008. fruár 22. Mgolás 1 Országos Szkiskoli Közismrti Irolom Mgyr nylv és hlysírás Tnulmányi

Részletesebben

ELSÔ FEJEZET St. Ives-ház Grosvenor Square, London

ELSÔ FEJEZET St. Ives-ház Grosvenor Square, London ELSÔ FEJEZET St. Ivs-ház Grosvnor Squar, London Ez így gyszrűn nm tisztsségs. Elizabth Margurit Cynstr, akit mindnki csak Elizának hívott, alig hallhatóan méltatlankodott. Egydül állt köpönygbn gy hatalmas

Részletesebben

Néhány pontban a függvény értéke: x -4-2 -1-0.5 0.5 1 2 4 f (x) -0.2343-0.375 0 6-6 0 0.375 0.2343

Néhány pontban a függvény értéke: x -4-2 -1-0.5 0.5 1 2 4 f (x) -0.2343-0.375 0 6-6 0 0.375 0.2343 Házi ladatok mgoldása 0. nov.. HF. Elmzz az ( ) = üggvényt (értlmzési tartomány, olytonosság, határérték az értlmzési tartomány véginél és a szakadási pontokban, zérushly, y-tnglymtszt, monotonitás, lokális

Részletesebben

MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym AMNy1 fltlp MAGYAR NYELVI FELADATLAP 8. évfolymosok számár 2010. jnuár 23. 10:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Ügylj küllkr! A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg. A mgolásr

Részletesebben

ElMe 6. labor. Helyettesítő karakterisztikák: Valódi karakterisztika 1 pontosabb számításoknál 2 közelítő számításoknál 3 ideális esetben

ElMe 6. labor. Helyettesítő karakterisztikák: Valódi karakterisztika 1 pontosabb számításoknál 2 közelítő számításoknál 3 ideális esetben ElMe 6. labor 1. Rajzolja fel az ideális és a valódi dióda feszültség-áram jelleggörbéjét! 5. Hogyan szokás közelíteni a számítások során a dióda karakterisztikáját? 4. Rajzolja fel a dióda karakterisztikáját,

Részletesebben

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINTI ÉVES, EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓT KÉSZÍTŐ SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ MÉRLEGE 2 0 1 1 É V

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINTI ÉVES, EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓT KÉSZÍTŐ SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ MÉRLEGE 2 0 1 1 É V 1 9 2 0 6 5 6 5 9 4 9 9 5 2 9 1 5 Az gyéb szrvzt mgnvzés : Az gyéb szrvzt cím : KÉSZÍTŐ SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ MÉRLEGE a 1. Eszközök ( aktivák ) A. Bfktttt szközök ( 2.+3.+4. sor ) b c adatok E Ftban d

Részletesebben

Orosz Gyula: Markov-láncok. További feladatok

Orosz Gyula: Markov-láncok. További feladatok Oroz Gyula: Markov-lánok További flaatok.6. flaat: Két játéko y zabályo érmét többzör flob ymá után. Az A játéko akkor yőz ha a fjk záma hárommal több lz mint az íráok záma; mí B akkor yőz ha az íráok

Részletesebben

Helyszükséglet összehasonlítás

Helyszükséglet összehasonlítás Hlyszükséglt összhsonlítás Hgyományos riálvntilátor A VAR rnszr összhsonlítás Hlios RADAX VAR Systm A VAR rnszr z lsony nyomás növkésű xiálvntilátorok és riál vntilátorok közötti szükségltkt légíti ki.

Részletesebben

Egy általános iskola nyolcadikosainak vallomásai

Egy általános iskola nyolcadikosainak vallomásai ÉLETEM w Egy általános iskola nyolcadikosainak vallomásai A fjlődéslélktan művlői és ismrői számára nm újság, hogy a gyrmk llki fjlődésébn szociális körülményir, zn körülményink változására is tkintttl

Részletesebben

Írásbeli szorzás kétjegyû szorzóval

Írásbeli szorzás kétjegyû szorzóval Írásli szorzás kétjgyû szorzóvl Kiolgozott mintpél Egy krtész 36 plántát ültttt gy sor. Hány plántát ül - t ttt 24 sor? Atok: sor 36 plánt 24 sor x Trv: x = 24 36 vgy x = 36 24 Bslés: x 20 40 = 800 Számolás:

Részletesebben

1.1.6. Áramkör: a villamos szerkezetek és vezetékek közös táppontról, közös (azonos) túláramvédelmen keresztül táplált együttese (csoportja).

1.1.6. Áramkör: a villamos szerkezetek és vezetékek közös táppontról, közös (azonos) túláramvédelmen keresztül táplált együttese (csoportja). 2 MSZ 172/1-86 Tartalom Oldal 1. Fogalommeghatározások 3 1.1. Általános fogalmak 3 1.2. Érintésvédelem, egyenpotenciálra hozás, érintésvédelmi módok 3 1.3. Gyártmányok, termékek, ezek részei 6 1.4. Vezetők

Részletesebben

Feladatok megoldással

Feladatok megoldással Fladatok mgoldással. sztmbr 6.. Halmazrdszrk. Igazoljuk! A \ B A r (A r B) (A [ B) r ((A r B) [ (B r A)) Mgoldás. A r (A r B) A \ A \ B A \ A [ B A \ A [ (A \ B) A \ B (A [ B) r ((A r B) [ (B r A)) (A

Részletesebben

Kisbodaki Harangláb Kisbodak Község Önkormányzatának lapja 2012. február hó V. évfolyam 1. szám

Kisbodaki Harangláb Kisbodak Község Önkormányzatának lapja 2012. február hó V. évfolyam 1. szám Kibodaki Haangláb Kibodak Közég Önkományzatának lapja 2012. fbuá hó V. évfolyam 1. zám hatályát vzttt a kataztófák llni védkzé iányítááól, zvztéől é a vzély anyagokkal kapcolato úlyo baltk llni védkzéől

Részletesebben

Cikória szárítástechnikai tulajdonságainak vizsgálata modellkísérlettel

Cikória szárítástechnikai tulajdonságainak vizsgálata modellkísérlettel Cikória szárítástchnikai tulajdonságainak vizsgálata modllkísérlttl Kacz Károly Stépán Zsolt Kovács Attila Józsf Nményi Miklós Nyugat-Magyarországi Egytm Mzőgazdaság- és Éllmiszrtudományi Kar Agrárműszaki,

Részletesebben

Arculati Kézikönyv. website branding print

Arculati Kézikönyv. website branding print Arculati Kézikönyv wbsit branding print 22 2. A logó 23 A logó gy cég, szrvzt vagy szolgáltatás gydi, jól flismrhtő, azonosításra szolgáló vizuális jl. A logó lsődlgs célja a mgkülönbözttés, az gyértlmű

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Város Polgármstr 251 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Tlfon: 6 23 31-174/233 mllék Fax: 6 23 31-135 E-mail: bruhazas@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Budapst Balaton közötti krékpárút nyomvonalával

Részletesebben

5. Biztonságtechnikai ismeretek. 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre

5. Biztonságtechnikai ismeretek. 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre 5. Biztonságtechnikai ismeretek 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre Az emberi test maga is vezető, ezért ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség lép fel, a testen áram indul

Részletesebben

RSA. 1. Véletlenszerűen választunk két "nagy" prímszámot: p1, p2

RSA. 1. Véletlenszerűen választunk két nagy prímszámot: p1, p2 RS z algoritmus. Véltlnszrűn választunk két "nagy" prímszámot: p, p, p p. m= pp, φ ( m) = ( p -)( p -)., < φ( m), ( φ( m ),) = - 3. d = ( mod φ( m) ) 4. k p s = ( m,), = ( d, p, p ) k. Kódolás: y = x (

Részletesebben

ISO 9000 és ISO 20000, minőségmenedzsment és információtechnológiai szolgáltatások menedzsmentje egy szervezeten belül

ISO 9000 és ISO 20000, minőségmenedzsment és információtechnológiai szolgáltatások menedzsmentje egy szervezeten belül ISO 9000 és ISO 20000, minőségmndzsmnt és információtchnológiai szolgáltatások mndzsmntj gy szrvztn blül dr. Vondrviszt Lajos, Vondrviszt.Lajos@nhh.hu Nmzti Hírközlési Hatóság Előzményk A kormányzati intézményk

Részletesebben

GÁZOK TRANSZPORTJA MEMBRÁNOKON KERESZTÜL permeabilitás, diffúziós állandó és oldhatóság mérése

GÁZOK TRANSZPORTJA MEMBRÁNOKON KERESZTÜL permeabilitás, diffúziós állandó és oldhatóság mérése GÁZOK TRANSZPORTJA MEMBRÁNOKON KERESZTÜL rmabiitás, diffúziós áandó és odhatóság mérés Sbők Béa, Kiss Gábor Budasti Műszaki és Gazdaságtudományi Egytm, Atomfizika Tanszék Mmbránokka számos trütn taákozunk,

Részletesebben

Bojtár-Gáspár: A végeselemmódszer matematikai alapjai

Bojtár-Gáspár: A végeselemmódszer matematikai alapjai Bojtár Imr Gáspár Zsolt A végslmmódszr matmatka alapja Elktronkusan ltölthtő lőadásvázlat építőmérnök hallgatók számára. http://www.pto.bm.hu/m/htdocs/oktatas/oktatas.php Kadó: BME Tartószrkztk Mchankája

Részletesebben

BIATORBÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

BIATORBÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A Biaorbágyi Álaláno Ikola Minőégirányíái Programja 2009. Kézí: Bnkő C. Gyuláné BIATORBÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Kézí: Bnkő C. Gyuláné igazgaó A minőégirányíái munkacopor közrműködéévl

Részletesebben

ELSÔ FEJEZET 1829. március Wadham Gardens, London

ELSÔ FEJEZET 1829. március Wadham Gardens, London ELSÔ FEJEZET 1829. március Wadham Gardns, London Amint bttt a lábát Lady Hrford szalonjába, Hathr Cynstr tudta, hogy lgutóbbi trv, miszrint mgfllő férjt talál magának, kudarcra van ítélv. Egy távoli sarokban

Részletesebben

Módosítások: a) 22/2005. (IX. 19.) ör. b) 48/2006. (XII. 22.) ör. c) 7/2007. (II. 23.) ör. /2007.III. 1-

Módosítások: a) 22/2005. (IX. 19.) ör. b) 48/2006. (XII. 22.) ör. c) 7/2007. (II. 23.) ör. /2007.III. 1- 1 Módosítások: Budapst Főváros Trézváros Önkormányzat Képvislő-tstülténk 34/1996. (XII. 16.) rndlt az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérlőink lakbértámogatásáról a) 22/2005. (IX. 19.) ör. b) 48/2006.

Részletesebben

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések

Részletesebben

A Mozilla ThunderBird levelezőprogram haszálata (Készítette: Abonyi-Tóth Zsolt, SZIE ÁOTK, 2004-04-15, Version 1.1)

A Mozilla ThunderBird levelezőprogram haszálata (Készítette: Abonyi-Tóth Zsolt, SZIE ÁOTK, 2004-04-15, Version 1.1) A Mozilla ThundrBird lvlzőprogram haszálata (Készíttt: Abonyi-Tóth Zsolt, SZIE ÁOTK, 2004-04-15, Vrsion 1.1) Tartalomjgyzék Tartalomjgyzék...1 A Központi Lvlző Szrvr használata... 1 A ThundrBird lvlzőprogram

Részletesebben

M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE

M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE. A mérés élja A mérés fladat égyzt krsztmtsztű satorába bépíttt, az áramlás ráyára mrőlgs szmmtratglyű, külöböző átmérőjű hgrkr ható ( x, y ) rő

Részletesebben

1. FELADATLAP TUDNIVALÓ

1. FELADATLAP TUDNIVALÓ 0851 modul: GEOMETRII ISMÉTLÉS z alakzatokról tanultak ismétlés 135 TUDNIVLÓ Egy alakzatot akkor nvzünk tnglysn szimmtrikusnak, ha létzik lgalá gy olyan gyns, amlyr az alakzatot tnglysn tükrözv önmagát

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

Fűtéstechnika. Épületfizika, hőveszteség számítás. Irodalom. Többrétegű szerkezetek hőátbocsátási tényezője MSZ-04-140-2:1991 MSZ-04-140-2:1991

Fűtéstechnika. Épületfizika, hőveszteség számítás. Irodalom. Többrétegű szerkezetek hőátbocsátási tényezője MSZ-04-140-2:1991 MSZ-04-140-2:1991 Fűtéstcnia Épütfizia, ővsztség számítás Irodaom Épütgépészt 000, Aapismrt. Épütgépészt K. 000 Dr. Stojanovits J.: Központi fűtés I. Homonnay Györgyné: Központi fűtés II. Vögys István: Fűtéstcniai adato

Részletesebben

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei.

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. A vezetékméretezés során, mint minden műszaki berendezés tervezésénél

Részletesebben

Ecce homo. Micsoda emberi megnyilvásulások kísérnek egy olyan esemény mint egy

Ecce homo. Micsoda emberi megnyilvásulások kísérnek egy olyan esemény mint egy Ki d j B é é s cs b i K r s ztyé n I fj ú s á g i Eg y s ü l t VI. é vfo ly m 1. s zá m 2 01 4. Ecc homo Micsod mbri mgnyilvásuláso ísérn gy olyn smény mint gy forrdlom: düh, sírás, fájdlom, rménytli szm,

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2005/2006 MAGYAR NYELV ÉS HELYESÍRÁS

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2005/2006 MAGYAR NYELV ÉS HELYESÍRÁS Orszáos Szkiskoli Közismrti Tnulmányi Vrsny 2005/2006 MAGYAR NYELV ÉS HELYESÍRÁS II. (rionális) oruló 2006. ruár 17... Hlyszín jélyzőj Vrsnyző Pontszám Kój Elértő Elért Százlék. 120.. % Jvító tnár Zsűri

Részletesebben

Rack energiaellátás redundancia lehetőségeinek összehasonlítása rendelkezésre állás alapján

Rack energiaellátás redundancia lehetőségeinek összehasonlítása rendelkezésre állás alapján Rac nrgialláás rdundancia lhőségin összhasnlíása rndlzésr állás alapján 48. anulmány Ellnőrzés 1 Íra: Vicr Avlar > Összfglaló Áapcsló és a ésíns báplálása az infrmaiai brndzésn az IT rndszr rndlzésr állásána

Részletesebben

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése.

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. 1. Bevezetés. A gépek biztonsága tekintetében az EU.ban több szintű szabványrendszer van kialakítva, amely a gépek lehető legszélesebb körét

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Gépészmérnöki és Informatikai Kar. Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék. Villamosmérnöki szak. Villamos energetikai szakirány

Miskolci Egyetem. Gépészmérnöki és Informatikai Kar. Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék. Villamosmérnöki szak. Villamos energetikai szakirány Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék Villamosmérnöki szak Villamos energetikai szakirány Miskolc-Észak 120/20 kv-os alállomásban teljesítménynövekedés

Részletesebben

Vizsgára való felkészülési kérdések kidolgozása Hő- és áramlástechnikai gépek I

Vizsgára való felkészülési kérdések kidolgozása Hő- és áramlástechnikai gépek I Vizsgára való flkészülési kérdésk kidolgozása Hő- és áraláscnikai gépk I Kidolgoza: B99DFE I. Dfiníciók, alapfogalak. Hőrőgép és őközvíő gép Hőrőgép: azoka a gépk, lyk üzlőanyagból őnrgiá, vagy canikai

Részletesebben

1. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉGE

1. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉGE Villamos művek 1. A VILLAMOSENERIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉE Napjainkban életünk minden területén nélkülözhetetlenné vált a villamos energia felhasználása. Jelentősége mindenki számára akkor válik

Részletesebben

Wroclawban jártak Iskolai Együttműködés Program keretében utazhattak

Wroclawban jártak Iskolai Együttműködés Program keretében utazhattak Aapíva: 2006 ban VI. évfoyam 5. szám 51. 2011. novmbr dcmbr mgjnik kéhavona Tájékozaó Sok bado páyáza, mos is jó jönn a ámogaás 2 Könyári karácsony A kézművs fogakozáson ajó és aszadíszk is készük 3 Wrocawban

Részletesebben

MUNKAANYAG. Lukács Gábor. Háztartási villamos gépek és készülékek javítás utáni vizsgálatsorozata. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Lukács Gábor. Háztartási villamos gépek és készülékek javítás utáni vizsgálatsorozata. A követelménymodul megnevezése: Lukács Gábor Háztartási villamos gépek és készülékek javítás utáni vizsgálatsorozata A követelménymodul megnevezése: Villamos készülékeket szerel, javít, üzemeltet A követelménymodul száma: 1398-06 A tartalomelem

Részletesebben

Erő- és munkagépek I.

Erő- és munkagépek I. Áramlás- és Hőtikai Gék Taszék r. zabó zilárd Erő- és mkagék I. Előadásvázlat iskol-egytmváros 005 r. zabó zilárd: Erő- és mkagék Készült r. Nyíri Adrás Erő- és mkagék I. és II. gytmi jgyzti (iskoli Egytmi

Részletesebben

108. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 30., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125 Ft. Oldal

108. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 30., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125 Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapst, 2009. jú l us 30., csütörtök 108. szám Ára: 1125 Ft TARTALOMJEGYZÉK 158/2009. (VII. 30.) Korm. rn d lt A mzõgazdaság trmékk és az éllmszrk, valamnt a szszs

Részletesebben

Egyszerû és hatékony megoldások

Egyszerû és hatékony megoldások Moduláris túlfeszültség-levezetôk Egyszerû és hatékony megoldások A siker egyértelmû! A legtöbbet tesszük a villamosságért. A villámmal kapcsolatos kockázatok A villám a talajjal kondenzátort képezô zivatarfelhôkben

Részletesebben

KORLÁTOS. mateking.hu BINOMIÁLIS ELOSZLÁS. Egy úton hetente átlag 3 balesetes nap van. Mi a valószínűsége, hogy egy adott héten 2 balesetes nap van?

KORLÁTOS. mateking.hu BINOMIÁLIS ELOSZLÁS. Egy úton hetente átlag 3 balesetes nap van. Mi a valószínűsége, hogy egy adott héten 2 balesetes nap van? NEVEZETES DISZKRÉT ÉS FOLYTONOS OK HIPERGEO. BINOM. POISSON VAN ITT EGY FELADAT ISMERTHOGY MENNYI AZ ÖSSZES ELEM ÉS AZ ÖSSZES SELEJT VAGYIS N K ILLETVE n k. CSAK VALAMI %-OS IZÉ ISMERT A VÁRHATÓ AZ ÁTLAG

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program MÉRÉSFÜZETEK 2.

Szakiskolai Fejlesztési Program MÉRÉSFÜZETEK 2. Szkiskoli Fjlsztési Progrm MÉRÉSFÜZETEK 2. Nmzti Szkképzési és Flnőttképzési Intézt Bupst, 2009 Készült Szkiskoli Fjlsztési Progrm Mérés-értéklés fjlsztési trült krtén A fjlsztési trült vztőj: Gál Frn

Részletesebben

Matematika záróvizsga 2001. Név:... osztály:...

Matematika záróvizsga 2001. Név:... osztály:... Mtmtik záróvizs Név:... osztály:... 1. T ki mllő rláiójlt! 5 6 5 ; 3 15, 1, 49 ; 3,1 3 ; 4 5 5 + ; 8. Ír hiányzó mérőszámokt, mértékysékt! 0, 6 h =, 3 m... m =... m 15 hl =... l = =...... m 3, 67 k = 3670...

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI KYUDO SZÖVETSÉG 2012. ÉVI ELNÖKI BESZÁMOLÓ

MAGYARORSZÁGI KYUDO SZÖVETSÉG 2012. ÉVI ELNÖKI BESZÁMOLÓ MAGYARORSZÁGI KYUDO SZÖVETSÉG 212. ÉVI ELNÖKI BESZÁMOLÓ A 212-s év volt a frissn alakult Kyuo Szövtség lső aktív év. A Magyarországi Kyuo Szövtség létrjött és az Európai Szövtséghz történő csatlakozása

Részletesebben

Készülékek és szigetelések

Készülékek és szigetelések Készülékek és szigetelések BMEVIVEM174 Koller, László Novák, Balázs Tamus, Ádám Készülékek és szigetelések írta Koller, László, Novák, Balázs, és Tamus, Ádám Publication date 2012 Szerzői jog 2011 Tartalom

Részletesebben

MŰSZAKI KIVITELI TERV

MŰSZAKI KIVITELI TERV "NORVILL" Kft. Batthyány u. 56/b e-mail: norvill@freemail.hu MŰSZAKI KIVITELI TERV Megrendelő: Siófok Város Polgármesteri Hivatal Fő tér 1. Munka megnevezése: Siófok, Halápy János utca közvilágítási hálózat

Részletesebben

A villamos biztonság és földelés új szempontjai a váltakozóáramú energia- és villamos vontatási rendszerekben

A villamos biztonság és földelés új szempontjai a váltakozóáramú energia- és villamos vontatási rendszerekben 2015. NOVEMBER 17-19./ SIÓFOK HOTEL AZÚR A villamos biztonság és földelés új szempontjai a váltakozóáramú energia- és villamos vontatási rendszerekben Dr. VARJÚ GYÖRGY Professor Emeritus BME Villamos Energetika

Részletesebben

Kisfeszültség villamosenergia-elosztó rendszer vezetékeinek méretezése (szükséges keresztmetszet meghatározása)

Kisfeszültség villamosenergia-elosztó rendszer vezetékeinek méretezése (szükséges keresztmetszet meghatározása) Kisfszütség viamosrgia-osztó rdszr vztéi mértzés (szüségs rsztmtszt mghatározása) vzté mértzés iiduásaor ismrt ftétzzü: a btápáás fszütségét (), az áti ívát fogyasztó áramfvétét (), a fogyasztóra jmz fázistéyzt

Részletesebben

Életkor (Age) és szisztolés vérnyomás (SBP)

Életkor (Age) és szisztolés vérnyomás (SBP) Lináris rgrsszió Éltkor (Ag) és szisztolés vérnyomás (SBP) Ag SBP Ag SBP Ag SBP 22 131 41 139 52 128 23 128 41 171 54 105 24 116 46 137 56 145 27 106 47 111 57 141 28 114 48 115 58 153 29 123 49 133 59

Részletesebben

Harmonikus zavarok, mint a villamosítás ellensége

Harmonikus zavarok, mint a villamosítás ellensége Túróczi József (1954) Okl. Erősáramú Villamos Mérnök Túróczi és Társa Erősáramú Mérnöki Iroda KFT Tulajdonos Túróczi Péter (1979) GAMF Üzemmérnök Túróczi és Társa Erősáramú Mérnöki Iroda KFT Ügyvezető

Részletesebben

4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata

4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata 4. mérés Jelek és jelvezetékek vizsgálata (BME-MI, H.J.) Bevezetés A mérési gyakorlat első része a mérésekkel foglalkozó tudomány, a metrológia (méréstechnika) néhány alapfogalmával foglalkozik. A korszerű

Részletesebben

SN-350-USB SN-700-USB SN-1000

SN-350-USB SN-700-USB SN-1000 KEZELÉSI ÚTMUTATÓ SN-350-USB SN-700-USB SN-1000 12 és 24 voltos inverter Kérjük, a használatbavétel előtt mindenképpen alaposan tanulmányozza át a leírást! Általános leírás Az inverterek olyan berendezések,

Részletesebben

A vállalati likviditáskezelés szerepe eszközfedezettel rendelkező hitelszerződésekben

A vállalati likviditáskezelés szerepe eszközfedezettel rendelkező hitelszerződésekben VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS Közgazdasági Szml LVIII. évf. 2011. július augusztus (633 652. o.) Havran Dánil A vállalati likviditáskzlés szrp szközfdzttl rndlkző hitlszrződéskbn Az alkun alapuló mgközlítés rdményi

Részletesebben

GEÓF CSÁKT ALBINT kinevezte Ő Felsége a

GEÓF CSÁKT ALBINT kinevezte Ő Felsége a 700 VASÁRNAPI ÚJSÁG. Magyarország Ausztria,Nmi-ország sah lglső hozzáérröi ajáljáb Lgjobb és lgolcsóbb táplálkozás gészségssblbtg gyrmkknk rfapnalómindn gygyszp -árbr.n H»nguríábon és a gyárnál R. KUFEKE

Részletesebben

i TE a bemenetére kapcsolt jelforrást és egyéb fogyasztókat (F) táplál. Az egyes eszközök

i TE a bemenetére kapcsolt jelforrást és egyéb fogyasztókat (F) táplál. Az egyes eszközök Elektronika 2. Feladatok a zaj témakörhöz Külső zajok 1. Sorolja fel milyen jellegű külső eredetű zavarok hatnak az elektronikus áramkörök (például az erősítők) bemenetére! Szemléltesse egy-egy ábrán az

Részletesebben

Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk:

Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk: LNY EE 5 ELEP P KÚ t: őd: in. hőmklt: x. hőmklt: x. nomá: pcifikációk: Anok: DN 1/2 -től 2 -i BP blő mnt - 10 C 110 C 1 B ikomillimt báloá ltő conkok á há n.hu v l n.hu v l 5 ELEP KÚP PECIFIKÁCIÓK: Tt

Részletesebben

Lambda szonda szimulátor szerelési útmutató

Lambda szonda szimulátor szerelési útmutató Lambda szonda szimulátor szrlési útmutató Műszaki adatok: Működési fszültségtartomány: 616V DC Áramflvétl: 20mA 1. Vágjuk l a káblkt a lambda szonda fj és a csatlakozója között, a gyári szondát hagyjuk

Részletesebben

FÉLVEZETŐK VEZETÉSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA

FÉLVEZETŐK VEZETÉSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA FÉLVEZETŐK VEZETÉSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA FÉLVEZETŐK VEZETÉSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA. BEVEZETÉS A szilárd tstkbn a töltés, az nrgia vagy más mnnyiség áramlását vztési (transzport) folyamatnak

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról 1. oldal 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h)

Részletesebben

Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk:

Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk: L SZ 17 SÓS O L Z Ó ÉSTOL t: őd: in. hőmklt: x. hőmklt: x. nomá: Spcifikációk: Anok: -től -i ISO P kimák kö - C 0 C b -i m mlkdő oó ki kk tiánú ámlá tömít nh nomávt Öntöttv há n.hu v l n.hu v l Z ÉSTOLÓ

Részletesebben

A fotometria alapjai

A fotometria alapjai A fotomtria alapjai Mdicor Training Cntr for Maintnanc of Mdical Equipmnt Budapst, 198 Írta: Porubszky Tamás okl. fizikus Lktorálta: Bátki László és Fillingr László Szrkszttt: Török Tibor 1. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Mike Evans Hogyan vizsgázz sikeresen?

Mike Evans Hogyan vizsgázz sikeresen? Mik Evans Hogyan vizsgázz sikrsn? Fordította Mgyri Luca Mik Evans Hogyan vizsgázz sikrsn? Hasznos tonácsok érttségi, flvétli és gytmi vizsga lőtt állóknak A mű rdti cím: Mik Evans: How to Pass Y o ur Exams

Részletesebben

1. Testmodellezés. 1.1. Drótvázmodell. Testmodellezés 1

1. Testmodellezés. 1.1. Drótvázmodell. Testmodellezés 1 Tstmodllzés 1 1. Tstmodllzés Egy objktum modlljén az objktumot rprzntáló adatrndszrt értjük. Egy tstmodll gy digitális rprzntációja gy létz vagy lképzlt objktumnak. trvzés, a modllzés során mgadjuk a objktum

Részletesebben

1 A jelzőlámpás irányítás

1 A jelzőlámpás irányítás 1 A jelzőlámpás irányítás 21 A jelzőlámpák egyezményes jelrendszer segítségével időben választják szét a csomópontban azonos területen haladni kívánó járműveket, gyalogosokat. (e-ut 03.03.31 A jelzőlámpás

Részletesebben

Zsebmérleg 500 g méréshatárral Magas mérési tartomány Szállítás során védett kivitel Jól olvasható, megvilágított LCD

Zsebmérleg 500 g méréshatárral Magas mérési tartomány Szállítás során védett kivitel Jól olvasható, megvilágított LCD 22_Labormrlk_atnzv_Layout 1 2010.03.15. 13:43 Pa 160 Labormérlk Piktoraok PCE-JS 500 Blső kalibrálás: a pontossá bállítása motorizált blső súllyal történik Külső kalibrálás: a pontossá bállításához külső

Részletesebben