Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként

Átírás

1 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés tapasztalatai Baranya megyében II. negyedév Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 2% 0%< X <2% -0,9% Komló -2%< X < 0% X <= -2% Szigetvár -0,2% Sellye Szentlőrinc -3,0% +0,9% Pécs -1,2% Siklós -5,0% Mohács +2,8%

2 A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerőpiaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2012 második negyedévére vonatkozó adatfelvételre április között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a március 31.-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Baranya megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint (a éves népesség körében) I. negyedévében Baranya megyében 134,4 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,9%-os csökkenést jelent. A munkanélküliek I. negyedévi átlagos száma 24,8 ezer volt, egy év alatt 2,5%-kal emelkedett. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 44,5%-ot tett ki, 1,4%-ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 1,1%-ponttal süllyedve 52,7%-ra csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól: előbbi 5%-ponttal, utóbbi 3,3%-ponttal) Az ugyanezen adatforrás szerinti a megye munkanélküliségi rátája 15,6%-ot tett ki, ami 0,9%-ponttal magasabb az előző év azonos időszakinál, az országos átlagnál viszont kedvezőtlenebb 3,9%-ponttal. A legalább 5 főt foglalkoztató Baranya megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma I. negyedévében 76,2 ezer főt tett ki, amely 2,3%-kal kevesebb volt az előző évinél, miközben országos szinten csak 0,7%-os visszaesés volt tapasztalható. 2

3 Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Baranya megyében 1 Megnevezés 2011.I I I I. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 391,5 388,0 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) b) 304,6 301,8 77,8 77,8 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 164,0 159,2 41,9 41,0 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 139,8 134,4 35,7 34,6 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 24,2 24,8 6,2 6,4 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 78,0 76,2 19,9 19,6 Inaktívak száma (ezer fő) b) 140,6 142,6 35,9 36,8 Baranya megyei székhellyel december végén gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában, 2,2%-kal több mint egy évvel korábban. Ebből a vállalkozások száma volt, így ezer lakosra 147 vállalkozás jutott (ez a mutató alacsonyabb az országos átlagnál, amely 166). A regisztrált szervezetek 29%-a, (18 433) társas vállalkozásként volt bejegyezve, nagyobb hányaduk, 61%-uk (38 696) pedig egyéni vállalkozásként volt nyilvántartva. A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti számát tekintve a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság (12,9 ezer) területén lett bejegyezve. Másodsorban legnépszerűbb az ingatlanügyek (9,8 ezer) ágazata. Hasonló nagyságrendű (6 ezer feletti) a vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ág területén. A felmérés eredményei A II. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 386 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 38 és 74 között mozgott. A megkeresett szervezetek 92,5%-a, mintegy 357 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. A megkérdezett cégek 75,6%-a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor ezek a gazdálkodók az érintett munkavállalók mindössze 20,1%-át foglalkoztatták a felmérés 1 Forrás: KSH Stadat táblák és I. negyedév a) 2011, ill január 1-jén. b) I. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti IV. negyedéves évközi adatai. 3

4 időpontjában, március 31-én. A közepes létszámnagyságú vállalkozások a minta 21,3%-át tették ki, de az itt foglalkoztatottak az érintett létszám közel felét (46,5%-át) adták. A nagyvállalkozások a minta kis hányadát tették ki 3,1%-át, ugyanakkor az érintett munkavállalók 33,4%-át foglalkoztatták. (Az adatok az összes létszámot, közfoglalkoztatással együtt tartalmazzák). A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatottak száma vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret felmérésben résztvevő munkáltatók foglalkoztatottak száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,2 Kis (10-49 fő) , ,9 Közép ( fő) 76 21, ,5 Nagy (250 fő felett) 11 3, ,4 Összesen , ,0 Az előző felméréshez képest összességében 15,9%-kal (49 cég) nőtt a választ adó munkáltatók száma. A 357 megkérdezett munkáltató március végén 17,5 ezer főt foglalkoztatott, ez 22,4%- kal több a I. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. Az előző negyedévi felméréshez képest a nagy (250 főnél többet foglalkoztató) szervezeteknél alkalmazottak aránya 7,2%-ponttal emelkedett, míg a közepes (5,7%-ponttal) és kis kategóriájú (1,3%-ponttal) szervezeteknél dolgozók hányada csökkent. A válaszadó 357 gazdasági szervezet a IV. negyedév végén regisztrált 2 gazdasági szervezet 0,6%-át képviseli. 63,5 ezer A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (88 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (73 cég), a mezőgazdaság (38 cég), a szálláshely-szolg., vendéglátás (33 cég) és az építőipar (31 cég) területéről. A feldolgozóipart leginkább az élelmiszergyártás (17 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (15 cég), a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (13 cég), a gumi, műanyag termékek gyártása (12 cég), valamint fafeldolg., papírtermék gyártása (10 cég) reprezentálja. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató IV. negyedév. 4

5 Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória 5 Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Összesen =100% 16 4,5 15 4,2 6 1,7 1 0,3 38 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 1 0,3 1 0,3 0 0,0 2 Feldolgozóipar 30 8,4 32 9,0 24 6,7 2 0,6 88 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 6 1,7 7 2,0 3 0,8 1 0,3 17 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 2 0,6 8 2,2 5 1,4 0 0,0 15 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 4 1,1 5 1,4 1 0,3 0 0,0 10 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 2 0,6 1 0,3 0 0,0 3 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3 0,8 4 1,1 4 1,1 1 0,3 12 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 7 2,0 2 0,6 4 1,1 0 0,0 13 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 Gép, gépi berendezés gyártása 2 0,6 1 0,3 3 0,8 0 0,0 6 Járműgyártás 1 0,3 2 0,6 2 0,6 0 0,0 5 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 5 1,4 1 0,3 1 0,3 0 0,0 7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 1 0,3 3 0,8 1 0,3 5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 0 0,0 2 0,6 3 0,8 1 0,3 6 Építőipar 16 4,5 11 3,1 4 1,1 0 0,0 31 Kereskedelem, gépjárműjavítás 46 12,9 23 6,4 4 1,1 0 0,0 73 Szállítás, raktározás 2 0,6 1 0,3 0 0,0 3 0,8 6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 20 5,6 9 2,5 4 1,1 0 0,0 33 Információ, kommunikáció 2 0,6 2 0,6 0 0,0 0 0,0 4 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 1 0,3 1 0,3 1 0,3 0 0,0 3 Ingatlanügyletek 2 0,6 1 0,3 1 0,3 0 0,0 4 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 7 2,0 4 1,1 2 0,6 0 0,0 13 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 6 1,7 4 1,1 1 0,3 0 0,0 11 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 0 0,0 2 0,6 6 1,7 0 0,0 8 Oktatás 0 0,0 0 0,0 9 2,5 1 0,3 10 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 3 0,8 3 0,8 4 1,1 2 0,6 12 Művészet, szórakoztatás 1 0,3 2 0,6 0 0,0 0 0,0 3 Egyéb szolgáltatás 4 1,1 0 0,0 3 0,8 0 0,0 7 Összesen , , ,3 11 3,1 357 A KSH évkönyv ágazati statisztikája alapján Baranyában az alkalmazásban állók száma 111,7 ezer fő volt, így az NMF-ben szereplő cégek létszáma alapján 15,6%-os reprezentáltságot jelent. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott összlétszám többségét, 22,9%-át a feldolgozóipar adta, a szállítás, raktározás 13,3%-os súllyal, a mezőgazdaság 10,8%-os, az oktatás 9,3%-os, hányaddal szerepel. Jelentősebb munkaadóként említhető még a

6 kereskedelem, gépjárműjavítás területe (5,3%), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (5,7%). Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó adatokat a KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a mezőgazdaság; a feldolgozóipar; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a szállítás, raktározás; az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. Az építőipar; kereskedelem, gépjárműjavítás; az oktatás; a humán-egészségügyi ellátás; az információ, kommunkáció; a szálláshely-szolg vendéglátás; az ingatlanügyletetek; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; a közigazgatás; az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területe az átlagosnál kisebb arányban szerepel a felmérésben. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint évkönyv Reprezentációs arány (%) Mezőgazd., erdőgazd., halászat ,1 Bányászat, kőfejtés ,0 Feldolgozóipar ,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,9 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 38,0 szennyeződésmentesítés Építőipar ,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,0 Szállítás, raktározás ,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,3 Információ, kommunikáció ,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,6 Ingatlanügyletek ,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,7 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,9 Oktatás ,8 Humán-egészségügyi, szociális ell ,3 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,3 Egyéb szolgáltatás ,4 Baranya megye összesen: ,6 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 49 főt tett ki. Ennél nagyobb átlagos létszám csak a megyeközpont körül, Pécs körzetében fordul elő (121 fő). A többi térségben szinte mindenhol ennél jóval alacsonyabb. Az átlagost leginkább a szigetvári térségben közelíti meg a foglalkoztatotti létszám, a szentlőrinci körzetben pedig 6

7 már csak átlagosan 6 fős cégek vannak. Az átlagos létszám az előző negyedévi felméréshez képest szinte mindenhol emelkedettt, a szigetvári térségben átlag feletti a növekedés. Kirendeltségek A megkeresett cégek és a foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban A felmérésben résztvevő munkáltatók A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma Átlagos foglalkoztatotti létszám száma (db ) megoszlása (%) száma (db ) megoszlása (%) (fő) Pécs 74 20, ,2 121 Komló 70 19, ,3 38 Mohács 24 6, ,8 21 Siklós 54 15, ,4 40 Sellye 40 11, ,0 26 Szigetvár 37 10, ,4 49 Szentlőrinc 58 16, ,9 6 Összesen , ,0 49 A válaszadásban leginkább Pécs és Komló területén gazdálkodó cégek voltak érintettek. E két kirendeltség munkáltatói tették ki a mintában szereplők közel felét, viszont e két térségben jelentkezett a foglalkoztattak kétharmada. Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 42 11, ,6 Stagnáló , ,1 Növekedő 61 17, ,3 Válaszadók száma , ,0 A vállalatok többsége, 71,1%-a, 3 hónap múlva is változatlan stagnáló létszámmal tervezi működését az előtte álló negyedévben. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A változatlan létszámmal számolók hányada az előző negyedévi felméréshez képest emelkedett 5,2%-ponttal. Az alkalmazott létszám szűkítését 3 hónapos távlatban prognosztizálók hányada 11,8%-ra csökkent (az előző felméréskor 12,3% volt arányuk). 7

8 A létszám bővítését tervezők hányada 17,1%, 4,7%-ponttal kisebb, mint az előző felmérésnél volt. Egyéves időtávban az előrejelzés szerint létszámcsökkenésre a cégek 14,6%-a számít. Az előző I. negyedéves felméréskor a megkérdezettek nagyobb hányada, 16,6%-a számított létszámcsökkentésre. A létszámbővülést, növekvő tendenciát tervező munkáltatók aránya a jelen felmérés szerint 19,3%. Az előző felméréskor a bővíteni szándékozók aránya magasabb volt (25,3%). A stagnálást becslők tábora az összes munkáltató többségét, kétharmadát teszi ki, 66,1%, arányuk nagyobb, mint az előző negyedévi felmérésünkkor volt. Mostani felmérésünk eredménye szerint, június végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám 162 fős (0,9%) növekedésére számítanak a március 31.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 568 új belépés mellett 406 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva aktuális létszám: 2012.márc. 31-én fő A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentősebb emelkedésére a humán-egészségügyi, szociális ellátás (73 fő), az építőipar (38 fő) a feldolgozóipar (35 fő) területén lehet számítani. Ezen kívül a szállítás, raktározás és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek ágazatában lesz várhatóan kisebb létszámbővülés június végére. Az alkalmazotti létszám kismértékű szűkülésére számítanak a mezőgazdaság (22 fő) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (18 fő) területén. A létszámalakulást vállalati méretkategóriánként tekintve elsősorban a közepes foglalkoztatók jeleztek 3 hónapra előre létszámbővülést 0,9%-os mértékben, itt jelenik meg a többlet közel fele, 71 fő. A mikro vállalkozásoknál 46 fős, 6,3%-os, a kisvállalkozásoknál 46 fős, 1,7%-os bővülés várható. Nem változik a foglalkoztatás a nagyméretű munkaadóknál. A három hónapos előrejelzés létszámadatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva szinte mindenhol létszámbővülés a jellemző, egy kirendeltségi körzet kivételével. A legnagyobb változás a Siklós térségében tervezett 48 fős létszámgyarapodás. Létszámbővülést jeleztek előre a munkáltatók Pécs és Komló körzetében főt. A mohácsi és szigetvári térségben ennél kevesebb az előrejelzés szerinti létszámnövekedés (18 fő), a sellyei körzetben pedig csak 8 főt prognosztizáltak. A szentlőrinci térségben a foglalkoztatás stagnálására lehet számítani. 8

9 Afoglalkoztatott létszám3 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 2% 1%< X < 2% +1,3% Komló 0%< X < 1% X <= 0% Szigetvár +1,0% Sellye 0% Szentlőrinc +0,8% Pécs +0,4% Siklós +2,2% Mohács +3,6% A 12 hónapos előrejelzés adataiból kitűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban kedvezőtlenül alakul. A megkérdezett cégek összesített tervei ugyanis, 262 fős, 1,5%-os létszám fogyási várakozásról tájékoztatnak az előttünk álló egy év vonatkozásában. Kirendeltségenként vizsgálva eltérő nagyságú, ellentétes irányú létszámmozgások tapasztalhatók a megye hét körzetében. Létszám csökkenés várható a pécsi (110 fő) és siklósi (109 fő) munkáltatók körében. A foglalkoztatás csökkenését prognosztizálták Sellye (31 fő) és Komló (25 fő) térségében is. Létszámgyarapodást valószínűsítenek Mohács (14 fő) és Szentlőrinc (3 fő) körzetének foglalkoztatói egy évre előre. 9

10 Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként X > 2% 0%< X <2% -0,9% Komló -2%< X < 0% X <= -2% Szigetvár -0,2% Sellye Szentlőrinc -3,0% +0,9% Pécs -1,2% Siklós -5,0% Mohács +2,8% Létszámnagyság alapján a vállalkozások létszámszűkítést terveznek egy év távlatában, kivéve a mikro kategóriájú legkisebb vállalkozásokat ahol létszámbővülést jeleztek előre (56 fő, 7,6%). Ezzel szemben a többi munkaadónál a foglalkoztatottak száma csökken egy évre előre vetítve. A kis kategóriájú foglalkoztatók körében 77 fő, 2,8%, a közepeseknél 145 fő, 1,8%, a nagyvállalatoknál pedig 96 fő, 1,6%-os létszám szűkülés várható. A 12 hónapra előre jelzett 262 fős foglalkoztatotti létszám csökkenés ágazatok szerint bontva, elsősorban a közigazgatás (109 fő), a szociális ellátás (104 fő) és a mezőgazdaság (77 fő), területén jelentkezik. Csökkenést prognosztizáltak egy évre előre az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (43 fő), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (11 fő), az egyéb szolgáltatások (38 fő) ágazatok is. Számottevő a foglalkoztatás növekedése az építőiparban (58 fő), valamint a feldolgozóipar ágazataiban és a kereskedelem, szállítás területén. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A második negyedévre a munkáltatók 568 belépést és 406 kilépést prognosztizáltak különböző munkakörökben. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások nagy része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, a második negyedév folyamán belépők közel fele közülük kerülhet ki. 10

11 Nagyobb létszámfelvétel az irodai ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásokban (91 fő), valamint a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúaknál (80 fő) várható a második negyedévben. A fém- és villamosipari foglalkozásokban (31 fő), az építőipari szakmákban (29 fő), a járművezetők és mobil gépkezelőknél (29 fő) felvételét jelezték a munkaadók. A várható kilépések nagyobb számban az irodai, ügyviteli, ügyfélkapcsolati, adminisztrátori munkakörben dolgozókat (46 fő), a fém- és villamosipari foglakozásúakat (52 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúakat (60 fő) érintik. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR 2 számjegyű csoportokban járművez.mobil gépek kezlői feldolg.ip.gépkezelők építőip. fogl. fém és vill.ip.fogl. könnyűip.foglalk. élelm.ip.foglalk. ker.vendl.ip.fogl. irodai ügyviteli fogl. szoc.és egészségügyi fogl kilépők belépők 80 fő 91 A következő három hónapra, a 2012-es év második negyedévére prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve nagyobb (10 fő feletti) létszámbővítési szándék fordul elő a következő munkakörökben: az irodai ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásokban (45 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúaknál (30 fő), az építőipari szakmákban (18 fő), a könnyűiparban (17 fő). A 162 fős létszám bővülés 14%-a (23 fő) közfoglalkoztatást takar. Várható tendenciák a közfoglalkoztatás adatai nélkül A megkérdezett cégek jelenlegi március végi zárólétszáma a közfoglalkoztatottak nélkül összesen fő. A közfoglalkoztatás az össz létszámnak csak alig több mint 5,8%-át (1 014 fő) teszi ki. Az összes közfoglalkoztatott mintegy fele a mezőgazdaságban dolgozik, egy-egyötöde a humán-egészségügyi, szociális ellátás és a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazat területén tevékenykedik. A vállalati méretkategória szerint elsősorban a nagy kategóriájú cégek foglakoztatják nagy többségüket, de a kis és középméretű cégeknél is részt vesznek a közfoglalkoztatásban. Kirendeltségi bontás szerint a közfoglalkoztatottak nagy részét, 709 főt a pécsi kirendeltségi körzet cégei alkalmazták, ezen kívül a siklósi és sellyei és szigetvári munkáltatóknál álltak alkalmazásban március 31-én. 11

12 A közfoglalkoztatottak 3 hónap múlva várható létszáma összesen fő lesz az előre jelzések szerint. A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma (közfoglalkoztatás nélkül) vállalati nagyság szerinti bontásban Vállalati méret Foglalkoztatottak száma jelenleg márc. 31-én Foglalkoztatottak száma 3 hó múlva várható jún. 31-én száma (db ) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) 736 4, ,7 Kis (10-49 fő) , ,0 Közép ( fő) , ,1 Nagy (250 fő felett) , ,3 Összesen , ,0 A három hónap múlva, június végére várható alkalmazotti létszám a közfoglalkoztatottak nélkül kevésbé emelkedik csak 0,8%-kal lesz több a jelenlegi márciusi zárólétszámnál. A foglalkoztatottak száma kirendeltségi bontásban (közfoglalkoztatás nélkül) Kirendeltségek Jelenlegi létszám márc. száma (fő) megoszlása (%) Várható létszám 3 hó múlva jún. száma (fő) megoszlása (%) 3 hónap múlva várható változás száma (fő) megoszlása (%) Pécs , , ,3 Komló , , ,3 Mohács 494 3, , ,0 Siklós , , ,4 Sellye 931 5, , ,3 Szigetvár , , ,3 Szentlőrinc 340 2, , ,0 Összesen , , ,8 A foglalkoztatásban a 3 hónap múlva várható növekvő tendencia kirendeltségi szinten különböző mértékben érvényesül. Két kirendeltségi körzetben prognosztizálták a munkáltatók a legnagyobb mértékű létszámbővülést, Mohács és Sellye térségében. A többi körzetben is mindenhol emelkedő tendenciájú a foglalkoztatás, kivéve a szentlőrinci körzetet ahol stagnálást jeleztek. A létszámot tekintve a legnagyobb változás 48 fő bővülés Siklós körzetében. Nemzetgazdasági ágak szerint a 3 hónapra előre jelzett növekedés közfoglalkoztatás nélkül leginkább a humán-egészségügyi, szociális ellátást, a feldolgozóipart, az építőipart érinti, de a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén szűkülést jeleztek a munkáltatók. 12

13 A felmérésben szereplő munkáltatóknál alkalmazottak száma (közfoglalkoztatás nélkül) Nemzetgazdasági ágak Alkalmazottak száma (fő) jelenleg 3 hó múlva várható változás márc 31. jún 30. (fő) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen A munkáltatók és az atipikus foglalkoztatás A felmérés során ismét megkérdeztük a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formák közül melyik az, amelyet alkalmazna. A következő táblázatban a munkáltatóktól kapott válaszok összesített adatai szerepelnek. foglalkoztatási formák biztosan talán biztosan nem válaszadók száma aránya száma aránya száma aránya Részmunkaidős foglalkoztatás 51 14, , ,3 Távmunka 0 0,0 8 2, ,2 Bedolgozói jogviszony 1 0,3 10 2, ,1 Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási forma Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás/állami 89 24, , , , , ,9 Munkaerő-kölcsönzés 7 2,0 19 5, ,7 Önfoglalkoztatás 3 0,8 18 5, ,5 Megbízási szerződés 20 5, , ,0 13

14 Látható, hogy a megkérdezett munkáltatók körében egyes foglalkoztatási formák továbbra sem jellemzőek: pl. a távmunka, a bedolgozói jogviszony, az önfoglalkoztatás, a munkaerőkölcsönzés. A legjobban preferált atipikus foglalkoztatási forma mint a fenti táblázatból is kitűnik az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatási forma, valamint a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás. A válaszadók 24,9, ill. 22,1%-a adott biztos választ és hasonló nagyságrendű azok aránya is akik esetlegesen elképzelhetőnek tartják (28,0 34,2%). Ezek a munkáltatók elsősorban a feldolgozóiparból, a kereskedelem, gépjárműjavítás és a mezőgazdaság területén tevékenykednek. Harmadik legnépszerűbb foglalkoztatási forma a választ adó cégek között a részmunkaidős foglalkoztatás. Legtöbben a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás, az építőipar, a mezőgazdaság és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő cégek. Pécs, Készítette: Schleer Lászlóné Jóváhagyta: Janovics László igazgató 14

15 Melléklet A évi II. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 1 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti foglalkozások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Szociális gondozási és munkaerőpiaci szolgált. foglalk Üzleti jell. szolgált., ügyintézői, hatósági ügyint., ügynökök Egyéb ügyintézők Irodai ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

16 Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból 16

17 származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 17

18 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 18