A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

Átírás

1 NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád 101,4 Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom 101,8 Budapest 102,1 102,3 Pest Vas Fejér 101,6 101,5 Veszprém 103,1 101,7 Heves 101,47 Jász-Nagykun- Szolnok 103,1 103,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 110,1 Hajdú-Bihar 103,3 Zala 102,4 Somogy 101,9 Tolna 101,3 Baranya 100,4 Bács-Kiskun 101,5 Csongrád 101,3 Békés 104,0 103,1-110,1 (6) 101,8-103,1 (5) 101,5-101,8 (3) 100,4-101,5 (6) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS MÁRCIUS JÚNIUS 30. KÖZÖTT (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT)

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a I. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) V.2. A március 31-ei és a március 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) VI. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatbanhiba! A könyvjelző nem létezik. Táblázatok A II. negyedévi NMF ágazati reprezentációja A II. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként, ágazatonként... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágak és megyék szerint... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásai foglalkozási csoportok szerint (FEOR(2))... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatással együtt)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7. A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatással együtt)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8. A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatás nélkül) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (közfoglalkoztatással együtt) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (közfoglalkoztatás nélkül) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatással együtt) A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatás nélkül)hiba! A könyvjelző nem lé 13. A 2015.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatással együtt)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 14. A 2015.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatás nélkül)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 15. A 2015.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatottak)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

4 16. A 2015.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatás nélkül) A 2015.II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatottak) Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése vállalati méretenként III. negyedévre vonatkozóan (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), %Hiba! A könyvjelző nem l 19. A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2015. II. negyedév)

5 I. Bevezetés márciusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 40. alkalommal hajtotta végre a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését (a továbbiakban: NMF). A felmérés során megszólított munkáltatók száma 17,1 ezer volt. A beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,5 ezer db-ot tett ki. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a munkáltatók és a munkaügyi szervezet közötti munkakapcsolat erősítése: gyors reagálás a cégek várható munkaerő-keresletére, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, munkáltatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. Az NMF adatfelvétele március 27-e és április 17-e között zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást negyedéves és éves időhorizonton. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 2,6%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve II. negyedév végéig 2,1%-os létszámnövekedést jeleztek a munkáltatók. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi főosztályainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. 5

6 II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása I. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint I. negyedévben a éves népesség 59,2%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 54,5%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 7,8%-ot tett ki. Az országban összesen 1841,6 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1695,3 ezer volt a vállalkozások száma. Főbb országos munkaerő-piaci adatok I. negyedév Megnevezés ezer fő Népesség száma ,80 Gazdaságilag aktívak száma ,80 Munkanélküliek száma 1 347,6 Foglalkoztatottak száma ,2 Alkalmazásban állók száma ,0 Inaktívak száma ,1 Gazdasági szervezetek száma ,6 ebből vállalkozások száma ,3 Aktivitási arány 1 59,2% Foglalkoztatási ráta 1 54,5% Munkanélküliségi ráta 1 7,8% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, I. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, február 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, március Területenként vizsgálva, a munkanélküliségi ráta a legnagyobb az Észak Alföldön, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (14,5%) és Hajdú-Bihar megyében (12,3%). Szintén magasabb az országos átlagnál Észak-Magyarországon (10,8%), itt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiemelkedő, 11,8%-os a ráta. Legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a Nyugat- Dunántúlon (4,9%), ezen belül Győr-Moson-Sopron megyében, ahol 2,8%. 6

7 Munkanélküliségi ráta a éves népesség körében I. negyedévben Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád 11,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 9,8 Heves 14,5 Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom 2,8 5,7 Budapest 4,9 Vas Fejér Veszprém 4,6 4,3 5,8 Pest 7,6 9,5 Jász-Nagykun- Szolnok 7,3 Hajdú-Bihar 12,3 Békés Zala 8,7 Somogy 10,4 Tolna 6,5 Bács-Kiskun 9,0 Csongrád 7,3 11,2 Baranya 8,5 10,4-14,5 (5) 8,5-10,4 (5) 5,8-8,5 (5) 2,8-5,8 (5) Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés, I. negyedév III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A II. negyedéves felmérés eredményeként több mint tizenkétezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek együttesen 694,7 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 79,4%-os volt. A válaszadási hajlandóság az egyes megyékben egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos esetekben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, két megyében pedig az 50%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Békés, Csongrád, Tolna, Vas és Zala megye, az utóbbiba pedig Győr-Moson-Sopron megye és Budapest. A több mint tizenkétezer érvényes választ adó gazdasági szervezet legnagyobb része, 78,6%-a, mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek a felmérésben résztvevő cégek munkavállalóinak 18,3%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,7%-át teszik ki, és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 32,1%-át. A minta 4,0%-át alkotják a nagyvállalkozások, amelyek a válaszadó gazdasági szervezetekhez tartozó munkavállalók legnagyobb hányadát, 49,6%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 40,4 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a március 31-ei állapot szerint. A legtöbb közfoglalkoztatott (54,2%) nagyvállalkozásnál, a legkevesebb pedig (0,3%) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. 7

8 Érvényes adatlapok száma, db megoszlása, % A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma március 31-én száma, fő megoszlása, % Ebből: közfoglalkoztatottak száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , , ,3 Kis (10-49 fő) , , ,7 Közép ( fő) , , ,8 Nagy (250 felett) 501 4, , ,2 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a NMF adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,7%-át, és a foglalkoztatottak 16,9%-át reprezentálja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági ágazatonként a következő táblázat mutatja: A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ágazat (TEAOR'08) Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) NMF KSH NMF KSH ( ) (2015. I. negyedév) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5,8 4,6 7,7 27,3 Bányászat 0,2 0,2 0,2 0,0 Feldolgozóipar 44,8 21,6 26,0 4,3 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,2 0,8 0,4 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, 3,3 1,3 1,5 0,2 hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 3,0 6,4 9,3 5,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 8,2 13,2 21,1 12,1 Szállítás, raktározás 4,0 6,4 2,7 2,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1,9 4,3 6,6 4,3 Információ, kommunikáció 0,5 2,4 1,1 3,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,9 2,1 0,7 2,3 Ingatlanügyletek 0,9 0,4 2,0 13,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,9 3,7 4,5 10,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,1 3,6 2,6 4,0 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 6,1 9,9 3,1 0,0 Oktatás 4,7 7,8 2,6 3,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8,2 6,7 3,2 2,1 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,8 1,7 1,4 2,7 Egyéb szolgáltatás 1,6 2,4 3,0 3,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés I. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én 8

9 Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági ágazatonként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között a szervezetek számát, és az ott foglalkoztatottak létszámát nézve egyaránt. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem ágazat esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezetek számát tekintve felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében szintén jelentős alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek számát tekintve. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ennek oka főként a Főváros és Pest megye valós súlyához képest kisebb mértékű megjelenése. A KSH adatai szerint Közép- Magyarországon működik a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,9%-a), melyek a munkavállalók 32,0%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben a gazdasági szervezetek 12,5%-a vett részt, az általuk foglalkoztatott munkavállalók pedig csupán 11,5%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy például Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak az előző negyedévhez hasonlóan kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. 25% A II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én Gazdasági szervezetek aránya KSH 9

10 A II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti I. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) 25% 20% 15% 10% 5% 0% Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés II. negyedév 10

11 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a március 31-én meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy II. negyedévben a felmérésben résztvevő munkaadók közel negyede a foglalkoztatotti létszám növekedését prognosztizálja. Emellett döntő hányaduk (71,5%) a létszám stagnálásával számol, állományi létszámuk csökkenését mindössze 5,0%-uk várja. Az elmúlt év hasonló időszakában jelzett várakozásokhoz képest árnyalatnyit romlott a növekedést várók tábora, de szintén hajszálnyit esett a csökkenést prognosztizálóké, míg a stagnálásra szavazóké bővült valamelyest. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással), % 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 69,6% 71,5% 23,6% 23,5% 6,8% 5,0% Csökkenő Stagnáló Növekedő március június március június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

12 A mintában szereplő gazdasági szervezetek a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 2,6%-os növekedést várnak a foglalkoztatottak számában. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha megvizsgáljuk, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerőfelvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (694,7 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 0,3%-os létszámcsökkenéssel és 2,9%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 3,2%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 17,7 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy közfoglalkoztatással együtt egyetlen ágazatban sem várják a dolgozói létszám csökkenését. A legmagasabb létszámnövekedést a víz- és hulladékgazdálkodásban (16,6%) várják, emellett jelentősebb emelkedést prognosztizáltak a vendéglátásban (6,0%), a művészet és szabadidő területén (4,0%), és a közigazgatásban (4,0%). A többi területen 0,2 és 3,7% közötti létszámbővülést jósolnak a gazdálkodó szervezetek. Az ezekben az ágakban előforduló közfoglalkoztatás valamelyest felfelé korrigálja a növekedés várható mértékét. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30-ig, % 18,0 16,6 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 6,0 4,0 2,0 0,0 4,0 4,0 3,7 3,2 3,1 2,9 2,4 2,2 1,9 1,5 1,5 1,0 1,0 0,7 0,5 0,4 0,2 A feldolgozóiparon belüli létszámváltozást a közfoglalkoztatás nélküli 3 hónapos előrejelzési fejezetben vizsgáljuk, tekintettel arra, hogy ezekben az ágazatokban a közfoglalkoztatás nem jellemző. 12

13 % A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy egyik kategória esetében sem bontakozik ki negatív prognózis a II. negyedév végéig. Mindez a szezonális hatásoknak is köszönhető. Az előrejelzések - a mikro-vállalati kategóriát leszámítva némileg optimistábbak, mint a tavalyi év hasonló időszakának várakozásai. A mikro-vállalkozások szokás szerint a leginkább derűlátóak (7,4%), ezt követően a kis- (3,0%), a közép- (2,6%), és a nagyvállalatok (2,1%) várnak viszonylag kedvező létszámbővülést. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, június 30-ig, % ,4 3,0 2,6 2,1 mikro kis közép nagy A területi dimenzióból messzemenő következtetést nem szabad levonnunk, hiszen a reprezentativitás mértéke, jellege, valamint a közfoglalkozatás hatásai eltorzíthatják a reálfolyamatokat. Mindemellett megállapítható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye cégei bizonyultak a legoptimistábbnak (10,0%), a többi megyében 4-0,4% közti növekedéssel számolnak a munkaadók. Csökkenést nem prognosztizálnak egyik megyében sem, ahogyan ezt a gazdasági ágak esetében is láthattuk. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 10,0 4,0 3,3 3,3 3,1 3,1 2,4 2,3 2,1 2,0 1,8 1,7 1,6 1,5 1,5 1,5 1,4 1,3 1,3 0,4 13

14 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is megfigyelhettük, a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a II. negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 694,7 ezer főhöz képest 17,7 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatotti létszám. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy minden főcsoportban pozitív a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. A szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások szívhatják fel a legtöbb munkaerőt ebben a negyedévben. Kimagaslóan pozitív egyenleg a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében, az ipari és építőipari foglalkozásoknál, és a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásoknál tapasztalható. A legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati, az egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási, és az egyszerű ipari és mezőgazdasági foglalkozások. Emellett az egyéb termék-összeszerelők, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító, és a mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépek kezelői területen növekedhet jelentősebben a létszám.. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. 14

15 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a szervezetek 73,5%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 21,9%-uk növekedést, 4,6%-uk létszámcsökkenést jelez a II. negyedév végéig. Az adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest azt mutatják, hogy egyaránt mérséklődött a létszámcsökkenésre és a létszámnövekedésre számító cégek aránya, ugyanakkor emelkedett a stagnálást prognosztizálóké. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül) 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 71,9% 73,5% 23,2% 21,9% 4,9% 4,6% Csökkenő Stagnáló Növekedő március június március június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 654,4 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 668,0 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 2,1%-os lehet. A nemzetgazdasági ágak többségében a foglalkoztatottak számának növekedését vagy stagnálását prognosztizálhatjuk. A legnagyobb mértékű létszámbővülés a víz-, és 15

16 % hulladékgazdálkodásban (12,7%), és a vendéglátásban (5,9%) valósulhat meg a tárgynegyedévben; e területek zöménél a várható változásban jelentős szerepe van a szezonalitásnak is. 12,0 10,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30-ig, % 14,0 12,7 8,0 6,0 4,0 5,9 3,9 3,6 2,7 2,2 2,1 1,9 1,8 1,5 1,5 2,0 1,0 1,0 0,8 0,3 0,3 0,0 0,0-2,0 0,0 0,0 A feldolgozóiparban várhatóan 1,9%-os létszámnövekedés várható a II. negyedévben. Az iparágon belül a főátlagnál kedvezőbb mértékű emelkedés várható az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (3,6%), a vegyi anyag, termék gyártása (2,2%), a gép, gépi berendezés gyártása (2,2%), és a villamos berendezés gyártása (2,1%) területen. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyság-kategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban. A mikro-vállalkozások várakozásai jelen esetben 7 %-os növekedést jeleznek, a nagyvállalkozások azonban ehhez képest mindösszesen 1,4%-ot prognosztizálnak. 16

17 % % A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, június 30-ig, % 8,0 7,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,6 2,3 2,0 1,4 1,0 0,0 mikro kis közép nagy Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül sem prognosztizálható a foglalkoztatottak számának csökkenése. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 9,9 3,9 3,2 3,0 2,1 2,0 1,8 1,7 1,6 1,4 1,4 1,4 1,3 1,2 1,1 1,0 0,8 0,9 0,7 0,5 A legoptimistább várakozásokkal Jász-Nagykun-Szolnok megye munkáltatói (+9,9%) rendelkeznek a tárgyidőszakban. Ezen kívül jelentősebb, három százalékot meghaladó növekedést várnak Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Veszprém megyében. 17

18 Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozási csoportok, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A legnagyobb kereslet a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások iránt mutatkozik; ez a tavaly ilyenkor jelzett keresletnél nagyobb értéket jelent. Emellett keresettek a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, és az ipari és építőipari foglalkozások, melyek szintén magasabb értéket mutatnak a tavalyinál. Pozitív jelenség, hogy az egyéb felsőfokú és középfokú végzettségűek, a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások, és a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozási csoportok iránt idén is pozitív keresletet jeleztek a munkáltatók. Az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások, a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók, a mezőgazdasági foglalkozásúak, és a fegyveres szervek foglalkozásai létszámában csekély mértékű növekedés prognosztizálható. Ezen felül jelentősebb létszámnövekedés az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati, az egyszerű ipari, mezőgazdasági foglalkozásúaknál, az egyéb termék-összeszerelőknél, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító foglalkozásoknál várható. Jelentősebb létszám-csökkenés pedig a munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző, a cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó, a gazdasági, költségvetési szervezet vezetője foglalkozásoknál számítható. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő)

19 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 8,5 ezer fős létszámnövekedést jeleztek előre közfoglalkoztatással együtt, amely 1,2%-os emelkedésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak száma március 31-ig a 703,2 ezer főre emelkedhet. Éves időtávlatban a gazdasági szervezetek 26,3%-a prognosztizál létszámbővülést a munkaerő-állományában, 66,7%-a stagnálást vár, 7,0%-uk pedig csökkenést jelez előre. Ugyanazok a trendek érvényesülnek, mint a 3 hónapos előrejelzésnél: egyaránt csökkent a növekedést és a csökkenést várók részesedése, a stagnálóké pedig emelkedett. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással) 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 63,8% 66,7% 27,1% 9,1% 7,0% Csökkenő Stagnáló Növekedő 26,3% március március március március 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint március 31-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatással együtt a munkavállalók száma 694,7 ezer fő volt, az egy év múlva prognosztizált létszám pedig703,2 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,2%-os lehet. Az éves létszámprognózis adatai alapján a legtöbb gazdasági ágban emelkedhet a foglalkoztatottak létszáma, kivéve az oktatást (-1,0%), a szállítás és raktározás (-2,3%), és a 19

20 közigazgatás (-10,1%) területeket. A legnagyobb növekedés pedig (12,4%), a víz- és hulladékgazdálkodás ágban prognosztizálható. A feldolgozóiparon belül dolgozó munkavállalók létszáma összességében 2,4%-kal bővülhet. Az egyes ágazatokat nézve, a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása, és a kokszgyártás, kőolaj feldolgozás minimális létszámcsökkenésétől eltekintve, 0,3-8,7% közötti létszámnövekedést várnak. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, március 31-ig, % 15,0 12,4 10,0 5,0 4,1 3,4 2,9 2,4 2,1 1,9 1,3 1,1 1,0 0,8 0,8 0,4 0,2 0,2 0,0 0,0-5,0-1,0-2,3-10,0-15,0-10, március 31-ig a mikro-vállalkozások 7,8%-os, a kisvállalkozások 1,8%-os, a középvállalatok 1,4%-os, és a nagyvállalkozások 0,5%-os növekedést jeleznek előre. Mindebből látszik, hogy lényegében stagnálás várható, kivéve a mikro-vállalkozások kiugróan magas előrejelzését. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, március 31-ig, % 7,8 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 1,8 1,4 0,5 mikro kis közép nagy 20

21 Területileg vizsgálva az éves prognózist, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Zala, és Heves megye munkáltatói várják a legnagyobb létszámnövekedést, 3,8-8,9% közöttit. Pest, Győr-Moson-Sopron, Vas, Hajdú-Bihar, Csongrád és Baranya megye munkaadói lényegében stagnálást jeleztek. Létszámvesztést Fejér, Bács-Kiskun, Veszprém, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében és Budapesten működő cégek jeleztek. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 30-ig, % 10,0 8,9 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0 4,7 4,1 3,8 2,7 2,0 1,9 1,9 1,3 0,5 0,4 0,4 0,2 0,2 0,1-0,3-0,4-0,9-2,3-2,4 21

22 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A gazdasági szervezetek 68,8%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 25,2%-a növekedést, 6,0%-a létszámcsökkenést jelez. Az előző év azonos időszakához viszonyítva elmondható, hogy mérséklődött mind a növekedést, mind a csökkenést prognosztizáló cégek aránya, ezzel párhuzamosan emelkedett a stagnálásra számító vállalkozásoké. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül 80,0% 66,3% 68,8% 60,0% 40,0% 26,9% 25,2% 20,0% 6,8% 6,0% 0,0% Csökkenő Stagnáló Növekedő március március március március 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint március 31-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 2,2%-os létszámnövekedés várható március 31-ig. A március 31-én meglévő 654,4 ezer fős foglalkoztatotti létszám 668,7 ezer főre növekedhet egy év alatt a felmérésben szereplő cégek körében. 22

23 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, március 31-ig, % 14,0 12,6 12,0 10,0 8,0 6,0 4,6 3,4 3,3 4,0 3,2 2,3 2,3 1,9 1,9 2,0 0,0-2,0 1,4 1,4 0,9 0,8 0,4 0,2 0,1 0,0-0,2-1,4 A közfoglalkoztatottak nélkül várható előrejelzés alapján nemzetgazdasági áganként meglehetősen eltérő várakozások rajzolódnak ki. Míg a legtöbb nemzetgazdasági ágban mérsékelt növekedés várható, addig a víz- és hulladékgazdálkodás területén, 12,6%-os emelkedést jósolnak a munkáltatók. A gazdasági ágak egy másik csoportjában pedig stagnálás, vagy kis mértékű csökkenés jelezhető előre. Stagnálásról például a közigazgatás, és az energiaipar területén, csökkenésről a művészet és szabadidő, és az oktatás gazdasági ágban beszélhetünk. A feldolgozóiparban összességében 2,3%-kal többen dolgozhatnak március 31-én a március 31-ei létszámhoz viszonyítva. Közfoglalkoztatottak nélkül egy év alatt a vegyi anyag, termék gyártása lehet a legnagyobb (8,7%-kal) mértékben bővülő ágazat, amelyet a gumi-és műanyag és nemes fém, ásványi termék gyártása (4,0%-os bővülés), és a járműgyártás (3,9%) követ. Csökkenést egyedül a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása (-1,6%) ágazat jelzett, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás területén pedig nem változik a létszám éves távlatban a gazdálkodó szervezetek előrejelzései alapján. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro-vállalkozások (7,6%-os) számolnak, a legkisebb mértékű bővüléssel pedig a nagyvállalkozások (1,8%-os). 23

24 A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, március 31-ig, % ,6 2,3 2,0 1,8 mikro kis közép nagy Területi szempontból Jász-Nagykun-Szolnok megye munkáltatói jelezték előre a legnagyobb létszámbővülést (9,7%-os), de optimista várakozások jellemzőek Komárom- Esztergom megye (4,8%-os), Zala megye (3,9%-os), Békés megye (3,6%-os) és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye (3,5%-os) munkáltatóinál. Veszprém megye választ adó cégei lényegében stagnálást prognosztizáltak (0,1%), csökkenést mindössze Fejér megyében, és Budapesten láthatunk. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 31-ig, % 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0 9,7 4,8 3,9 3,6 3,5 2,7 2,6 2,6 1,9 1,9 1,8 1,6 1,4 1,4 0,9 0,8 0,6 0,1-0,2-1,3 24

25 V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) A tervezett és tényleges létszámadatok összehasonlítását az elmúlt évre és negyedévre azon munkáltatók körében is elvégeztük, akik mindkét mérésben részt vettek, ez több mint tízezer munkáltatót jelentett. Az előrejelzések pontosságát kizárólag a közfoglalkoztatottak nélküli létszámra vizsgáljuk, hiszen, ahogy a korábbi fejezetekben is láthattuk, a közfoglalkoztatás előirányzatainak nagyságrendjét és változását a gazdasági szervezetek nem tudják befolyásolni, így a közfoglalkoztatottakra vonatkozó létszámgazdálkodásra sem tudnak hatással lenni I. negyedévre (2014. december 31. és 2015 március 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 1,1%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, de ennél valamivel magasabb 1,8%-os emelkedés tapasztalható. A mérésben részt vevő vállalkozások így 11,5 ezer munkavállalóval többet alkalmaztak vizsgált időszakban. 106,0 104,0 102,0 100,0 98,0 104,4 A I. negyedéves előrejelzés teljesülése 98,8 101,3 101,0 100,8 100,2 98,2 105, márc. 31. terv/ dec. 31. tény márc. 31. tény/ dec. 31. tény 96,0 94,0 Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 és afelett) márc. 31. terv/ dec. 31. tény országos átlag Vállalati méret szerint vizsgálva az előrejelzést, megállapíthatjuk, hogy az előző negyedévi eredményhez hasonlóan,- amikor is a kisvállalati kör adta a legpontosabb előrejelzést a kisvállalatok (+1,3%) várakozása állt a legközelebb a március végi tényadatokhoz. Legkevésbé a mikro-vállalkozások láttak előre egy negyedévre: 4,4%-os növekedést jeleztek, valójában pedig 1,2%-kal csökkent esetükben a foglalkoztatottak száma. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek, kisebb részben pedig csökkenést vártak. Az energiaipar (-2,3%), az információ és kommunikáció (-1,4%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (-0,2%), és a bányászat, kőfejtés (-0,1%) gazdasági ágakban vártak csökkenést három hónapos szinten. Az említett területek közül a bányászat, kőfejtés ágban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, 0,1%-al jósoltak nagyobb létszámváltozást. Az információ, kommunikációban a 25

26 vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatottak létszáma (32,3%-al). Emellett az energiaiparban (-18,6%) szintén jelentősebb létszámcsökkenés tapasztalható. A pénzügyi, biztosítási gazdasági ágakban a várt mérséklődéssel ellentétben, 17,8%-os létszámnövekedés következett be március végére. Emellett a víz- és hulladékgazdálkodást, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet, az oktatást, és a feldolgozóipart emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. Ezen felül a prognózisokkal ellentétben jóval nagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatotti létszám a szállítás, raktározás (-19,3%), a művészet, szórakoztatás, szabad idő (-12,3%), és az ingatlanügyletek (-10,2%) területén egyaránt. Nemzetgazdasági ágak Előző negyedéves tervezett létszám (2015.márc.31.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2014.dec.31.),% Jelenlegi létszám (2015.márc.31.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2014.dec.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 100,2 99,6 Bányászat, kőfejtés 99,9 99,9 Feldolgozóipar 101,5 105,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 97,7 81,4 Víz-, és hulladékgazdálkodás 100,5 122,2 Építőipar 103,0 97,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás 101,0 99,9 Szállítás, raktározás 101,1 80,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 101,3 93,1 Információ és kommunkáció 98,6 67,7 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 99,8 117,8 Ingatlanügyletek 100,9 89,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 101,3 132,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 103,2 94,8 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 100,4 98,3 Oktatás 100,2 108,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,3 99,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 101,0 87,7 Egyéb szolgáltatás 100,7 102,4 Összesen 101,1 101,8 26

27 V.2. A március 31-ei és a március 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) évre (2014. március 31. és március 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 1,5%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, ehelyett ennél magasabb 3,1%-os bővülés jelentkezett. A mérésben részt vevő vállalkozások eszerint 19,9 ezer munkavállalóval többet alkalmaztak, mint ahogy azt tervezték. 120,0 90,0 60,0 30,0 0,0 A március 31-re vonatkozó éves előrejelzés teljesülése 114,3 108,3 109,0 102,3 101,3 103,0 101,1 100, márc. 31. terv/2014. márc. 31. tény márc. 31. tény/ márc. 31. tény márc. 31. terv/ márc. 31.tény- Országos átlag márc. 31. tény/ márc. 31. tény- Országos átlag A látszólag teljesen pontos éves előrejelzés mögött azt láthatjuk, hogy vállalati méret szerint már kilengések tapasztalhatók az előrejelzés pontosságában. Éves távlatban általában igaz, hogy a vállalati méret növekedésével javul az előrejelzés pontossága, így jelen esetben a nagyvállalatokat vizsgálva 0,3%-pont volt a különbség a tény és terv változások között. A legoptimistább mikro-vállalkozások 8,3%-os létszámnövekedést vártak, ehelyett 14,3%-os létszámbővülés következett be náluk. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek. A legnagyobb változást, 5,9%-ot, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területére prognosztizálták a munkáltatók. A feldolgozóiparban 2,4%-os növekedést jeleztek a cégek. Az oktatás (-6,8%), a bányászat, kőfejtés (-4,0%), és a szállítás, raktározás (-2,0%) ágakban várták a legnagyobb csökkenést éves szinten. Az említett területek közül a feldolgozóiparban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, 1,8%-al jósoltak nagyobb létszámváltozást a ténylegesnél. Az oktatásban a várttal ellentétben 25,9%-al növekedett, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységnél 29,7%-al, a bányászat, kőfejtés ágban 16,7%-al nőtt a foglalkoztatottak létszáma. A szállítás, raktározás területen pedig 28,6%-os csökkenés következett be. Emellett még a pénzügyi, biztosítási tevékenységet, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet, az ingatlanügyleteket, az oktatást, a művészet, szórakoztatás, szabad idő, és a víz- és hulladékgazdálkodást emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok 27

28 a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb növekedését mutatják. Ezen felül a prognózisokkal ellentétben jelentősebb mértékben csökkent a létszám az energiaiparban, az információ és kommunikáció, és a közigazgatás területén. Nemzetgazdasági ágak Előző éves tervezett létszám (2015.márc.31.)/Előző éves tényleges létszám (2014.márc.31.),% Jelenlegi létszám (2015.márc.31.)/Előző éves tényleges létszám (2014.márc.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 102,9 106,4 Bányászat, kőfejtés 96,0 116,7 Feldolgozóipar 102,4 100,7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 99,3 84,3 Víz-, és hulladékgazdálkodás 102,2 112,4 Építőipar 103,8 105,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 101,9 106,4 Szállítás, raktározás 98,0 71,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 102,4 95,1 Információ és kommunkáció 101,0 90,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 100,8 141,8 Ingatlanügyletek 103,0 112,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 103,5 172,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 105,9 129,7 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 99,4 92,0 Oktatás 93,2 125,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,2 105,3 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 102,2 114,1 Egyéb szolgáltatás 102,7 120,7 Összesen 101,5 103,1 28

29 VI. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a II. negyedévben a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formákról is kérdeztük. A gazdasági szervezeteket arra kértük, hogy az atipikus foglalkoztatási formák közül válasszák ki azokat, amelyeket várhatóan a következő negyedévben alkalmazni fognak. Mindezt úgy, hogy háromfokú skálán volt szükséges a válaszadó cégeknek megválaszolni, mekkora az esélye az adott típus alkalmazásának: 1 biztosan, 2 talán, 3 biztosan nem az adott foglalkoztatási formát. Három olyan atipikus forma nevezhető meg, amely fontos szerepet játszhat a következő negyedévben a gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodásában. Ez a három típus a határozott idejű, az alkalmi vagy szezonális és a részmunkaidős foglalkoztatás. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), % Atipikus foglalkoztatási forma biztosan II. negyedév II. negyedév talán biztosan nem biztosan talán biztosan nem Részmunkaidős foglalkoztatás 27,2 43,9 29,0 28,9 46,1 25,0 Távmunka 1,7 7,4 91,0 1,5 6,6 91,8 Bedolgozói jogviszony 2,1 8,9 89,0 1,5 8,5 90,0 Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási forma 34,3 35,6 30,1 31,3 36,8 31,9 Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás/állami 40,4 37,8 21,7 40,7 40,8 18,5 Munkaerő-kölcsönzés 4,6 12,2 83,2 5,2 14,1 80,8 Önfoglalkoztatás 3,4 8,5 88,1 3,3 9,6 87,1 Megbízási szerződés 8,2 29,6 62,1 10,2 32,3 57,5 A vállalkozások négytizede jelezte, hogy valamely munkavállalója biztosan határozott idejű szerződésen keresztül fog nála kereső tevékenységet végezni, az alkalmi, vagy szezonális, és a részmunkaidős foglalkoztatásnál ez az arány 30% körüli volt, a megbízási szerződésre pedig a cégek körülbelül egytizede voksolt. A többi foglalkoztatási forma esetében 1,7-4,6% közötti a biztosan valamely foglalkoztatási formát alkalmazók aránya. A három fő atipikus foglalkoztatási mód mellett a talán alkalmazók esetében a megbízási szerződést emelhetjük ki, hiszen a vállalkozások 29,6%-a jelezte, hogy felmerülhet e lehetőség alkalmazása. Az előző év azonos időszakának adataival kapcsolatban jól látható, hogy összességében nem változtak az egyes atipikus formákkal kapcsolatos prognózis adatai. Sem az egyes foglalkoztatási formákat egymáshoz viszonyítva, sem pedig az adott foglalkoztatási forma várható alkalmazásának gyakoriságát illetően. Annyi azonban megemlíthető, hogy azok aránya inkább csökkenést mutat szinte minden kategóriában, amelyek talán alkalmazni fognak munkavállalót atipikus formában. 29

30 Összességében egy adott atipikus formára igennel (biztosan és talán) válaszolók részesedése egy év alatt kisebb-nagyobb mértékben emelkedett és mérséklődött, leginkább a megbízási szerződésnél (-4,7%-al) és a részmunkaidős foglalkoztatásnál (-4 %-al) változott. Mindez egyértelmű jele annak, hogy a munkáltatók a hagyományos munkaviszony alkalmazása mellett továbbra is élnek - ha nem is oly mértékben, mint az előző évben -, az atipikus foglalkoztatás egyes módozataival. A részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kiemelhető, hogy a vállalati méret növekedésével emelkedik a foglalkoztatási típust biztosan alkalmazók, valamint az alkalmazni tervezők aránya is. Ezt jól mutatja például, hogy míg a mikro-vállalkozások 22,1%-a fog a következő negyedévben részmunkaidős munkavállalót alkalmazni, addig ez az arány a nagyvállalkozásoknál már 41,7%-ot tesz ki. E foglalkoztatási forma kapcsán a legtöbb vállalkozás Tolna megyében (38,8%), Somogy megyében (37,0%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (36,0%) jelezte, hogy biztosan élni fog ezzel a lehetőséggel. A részmunkaidős munkavállalót biztosan nem alkalmazók aránya a legmagasabb Zala, Fejér és Komárom-Esztergom megyében (41-47% közötti). A nemzetgazdasági ágazatok közül a gyógyszergyártást, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását, a humán-egészségügyi ellátást, és a kiadói tevékenység, hang- és filmfelvétel készítése, műsorszolgáltatás területeket emelhetjük ki a biztosan alkalmazók közül. A távmunka munkaerő-gazdálkodásban várható súlya meglehetősen csekély. Azok a cégek, akik a következő negyedévben nem zárkóztak el egyértelműen e foglalkoztatási formától, elsősorban a nagyvállalkozásokhoz tartoznak, Pest megyében és Nyugat- Dunántúlon működnek, és a legnagyobb arányban a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban találhatók meg. A távmunkához hasonlóan a bedolgozói jogviszony alkalmazása is kismértékű lehet. Az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás elsődlegesen a kisebb cégekre lehet jellemző a következő negyedévben. Minél nagyobb vállalkozásról beszélünk, annál alacsonyabb ezzel az atipikus foglalkoztatással biztosan vagy talán munkaerőt foglalkoztatni kívánó vállalkozások aránya. A mikro-vállalkozások 38,7%-a, a kisvállalkozások 36,0%-a, a középvállalkozások 26,9%-a, a nagyvállalkozások 14,2%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója a következő negyedévben, akit alkalmi/szezonális foglalkoztatási formában fog alkalmazni. Területileg elsősorban azokban a megyékben lesz releváns szerepe ennek a foglalkoztatási formának, ahol a szezonális munkáknak a súlya nagy, így például említhetjük Tolna, Zala, Békés és Bács-Kiskun megyéket. A gazdasági ágak közül pedig a szálláshely szolgáltatás, vendéglátást, a mezőgazdaságot, az építőipart, a távközlést, és az élelmiszergyártást emelhetjük ki, hiszen itt a legmagasabb az alkalmi/szezonális foglalkoztatást biztosan alkalmazók aránya, 40-60% közötti. A határozott idejű foglalkoztatás kapcsán elmondható, hogy szerepe a vállalati méret növekedésével emelkedik, hiszen minél nagyobb cégekről beszélünk, annál nagyobb közöttük azok aránya, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Relevanciája azonban már a mikrovállalkozások körében sem elhanyagolható, ugyanis e vállalati kör 34,5%-a biztosan, 34,3%-a 30

31 talán fog alkalmazni határozott időre munkavállalót a következő negyedévben. A nagyvállalkozásoknál ezek az arányok már 60,4%-ot, illetve 30,3%-ot tettek ki. A határozott idejű szerződések biztos alkalmazását a legtöbb vállalkozás Tolna, Békés, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, és Szabolcs-Szatmár Bereg megyékben jelezte. A gazdasági ágakat tekintve, ebből a szempontból a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, a tudományos kutatás, fejlesztés, és a szociális ellátás ágazatokat emelhetjük ki. A munkaerő-kölcsönzés elsősorban a nagyvállalkozásoknál jellemző a következő negyedévben. E vállalati kör 25,0%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója, akit kölcsönzés keretében fog foglalkoztatni. A többi létszámnagyság-kategóriánál ez az arány a 10,0%-ot sem éri el. A mikro-vállalkozások 7,4%-a, a kisvállalkozások 12,1%-a, középvállalkozások 18,7%-a, a nagyvállalkozások 23,3%-a jelezte, hogy talán lesz kölcsönzött munkavállalója a következő negyedévben. A gazdasági ágak közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, és a gyógyszergyártás területen működő vállalkozások prognosztizálták a legtöbben a munkaerő-kölcsönzést, mint atipikus foglalkoztatási forma lehetőségét. A megbízási szerződéseknél minél nagyobb cégről van szó, annál nagyobb azok aránya, akik a következő negyedévben biztosan vagy talán alkalmazni fogják ezt az atipikus foglalkoztatási formát. A mikro-cégek 5,2%-a, a nagyvállalkozások 18,0%-a biztosan, előbbiek 21,6%-a, utóbbiak 39,1%-a pedig a talán kategóriába tartozik. A megbízási szerződések biztos alkalmazása a legtöbb megyében 10% körül mozog, a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok (12,9%), és Szabolcs-Szatmár-Bereg (12,1%) megyében. A nemzetgazdasági ágaknál, ágazatoknál a tudományos kutatás, fejlesztés, az oktatás, a kiadói tevékenység, hang- és filmfelvétel készítése, műsorszolgáltatás és a humánegészségügyi ellátás emelhető ki ebből a szempontból. 31