A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében I. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u Telefon: (82) Fax: (82) somogykh-mk@lab.hu Honlap: vagy vagy

2 A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A felmérés során egy rövid kérdőívet juttatunk el a bevont munkáltatókhoz, amely a vállalatok aktuális, valamint a három hónap és egy év múlva várható statisztikai állományi létszámára, az előző három hónap tényleges és a következő három hónap várható munkaerőforgalmára vonatkozó, valamint egy negyedévente változó kérdést tartalmaz. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A ére vonatkozó adatfelvételre január 4. és január 20. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a december 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdasági aktivitás alakulása Somogy megyében a KSH adatai alapján A KSH által készített a éves népesség gazdasági aktivitását vizsgáló munkaerő-felmérés eredményei alapján Somogy megyében III. negyedévében a foglalkoztatottak száma 109,7 ezer főt számlált, ami 3,7%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszaki adatnál. A munkanélküliek száma ugyanezen időszakban 6,7%-kal, 15,4 ezer főre mérséklődött. A foglalkoztatási ráta III. negyedévében 44,6%-os volt, ami 1,9 százalékpontos apadást jelentett a hasonló időszaki adathoz képest, a tárgynegyedévi országos adattól pedig 5,7 százalékponttal volt kedvezőtlenebb. A munkanélküliségi ráta III. negyedévében az egy évvel korábbinál 0,3 százalékponttal alacsonyabbat 12,3%-ot tett ki, ami az országos átlagnál 1,6 százalékponttal magasabb értéket jelentett. Mindezek következtében a éves népesség gazdasági aktivitását tükröző mutató Somogyban 50,9%-os volt, 2,3 százalékponttal kevesebb, mint azonos időszakában, és 5,4 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól is. A 4 főnél többet foglalkoztató Somogy megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók száma I-III. negyedév átlagában 68,8 ezer fő volt. Táborukban 1,2%-os csökkenés következett be a azonos időszakihoz képest, míg országos viszonylatban stagnálás volt tapasztalható. A I-III. negyedévi adathoz képest mért átlagos 1,2%-os csökkenésen belül a versenyszférában alkalmazásban állók 43,4 ezer fős létszáma 3,4%-kal gyarapodott, ezzel szemben a költségvetési szférában alkalmazásban álló 23,7 ezer fő 8,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. 2

3 Népesség és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Somogy megyében 1 Megnevezés III. negyedév III. negyedév Népesség száma (ezer fő) 2 320,6 317, éves népesség száma (ezer fő) 244,8 246,0 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) 130,3 125,1 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) 113,9 109,7 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 3 69,7 68,8 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) 16,5 15,4 Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő) 114,5 120,9 Aktivitási arány (%) 53,2 50,9 Foglalkoztatási arány (%) 46,5 44,6 Munkanélküliségi ráta (%) 12,6 12, szeptember 30-án a Somogy megyében nyilvántartott gazdasági szervezetek száma 59,2 ezret számlált, ami az egy évvel korábbi adatnál 2,3%-kal több volt. A vállalkozások száma 54,4 ezer volt, így ezer lakosra 171 vállalkozás jutott, amely 2-vel meghaladta az előző év azonos időszaki megyei adatot, valamint az országos átlagnál is 7-tel magasabb volt. A regisztrált gazdasági szervezeteknek mindössze 18,9%-a volt társas vállalkozás, arányuk lényegesen alacsonyabb volt az országos viszonylatú közel egyharmados (32,8%-os) aránynál. A minta nagysága és összetétele A első negyedévre vonatkozó adatfelvétel során a nyolc Somogy megyei illetékességű munkaügyi kirendeltség összesen 536 munkáltatót kért fel az adatlap kitöltésére. Ebből a visszaérkezett és a felmérés szempontjából érvényes adatlapok száma 457 darab volt. Az előző felmérés adataihoz képest a válaszadók száma 53,9%-kal, az általuk foglalkoztatott létszámé pedig 29,5%-kal emelkedett. A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának Vállalati méret vállalati méret szerinti összetétele Adatlapot kitöltő munkáltatók Az adatlapot kitöltő munkáltatóknál foglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Mikro (0-9 fő) , ,4 Kis (10-49 fő) , ,4 Közép ( fő) , ,0 Nagy (250 fő felett) 22 4, ,2 Összesen , ,0 1 Forrás: KSH stadat-táblák , illetve január 1-jén , illetve I-III. negyedéves adat 3

4 A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók mintegy 71%-a a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozott, ugyanakkor a felmérésben érintett munkavállalók mindössze 18%-a állt alkalmazásban ezeknél a cégeknél. A legalább 50 fős alkalmazotti létszámmal rendelkező munkáltatók a minta 29%-át tették ki, ennek ellenére az érintett munkavállalók 82%-át ezek a munkáltatók foglakoztatták. A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és gazdasági ágak szerinti megoszlása Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat száma (db) A NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása (%) Regisztrált gazdasági szervezetek 4 száma (db) megoszlása (%) Minta aránya a reg. gazd. szervezetek számához (%) 40 8, ,5 0,2 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar , ,9 5,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 5 1,1 85 0,1 5,9 Építőipar 37 8, ,6 1,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 78 17, ,7 1,5 Szállítás, raktározás 11 2, ,8 1,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 31 6, ,9 0,4 Információ, kommunikáció 3 0, ,3 0,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 6 1, ,5 0,4 Ingatlanügyletek 5 1, ,8 0,1 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 8 1, ,8 0,2 Adminisztratív és szolg. tám. tev. 7 1, ,6 0,5 Közigazgatás, védelem, kötelező tb. 43 9, ,0 7,4 Oktatás 29 6, ,9 1,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 29 6, ,6 3,1 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 7 1, ,1 0,4 Egyéb szolgáltatás 17 3, ,8 0,5 Egyéb tevékenységek ,1 - Összesen , ,0 0,8 A válaszadó 457 szervezet a Somogy megyében szeptember 30-án regisztrált 59,2 ezer gazdasági szervezet 0,8%-át tette ki. 4 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2011/3 (Részletes megyei adatok) 4

5 A felkeresett munkáltatók legnagyobb része a feldolgozóiparban és a kereskedelemben tevékenykedett, előbbiek összlétszámon belüli aránya 22%-os, utóbbiaké 17%-os volt. 8-9% közötti arányban szerepeltek a mintában a közigazgatásban, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén, illetve az építőiparban működő cégek. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az oktatás, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén tevékenykedő munkáltatók súlya 6-7% körüli mértéket tett ki, míg a többi gazdasági ágba tartozó foglalkoztatók aránya egyenként 4% alatt maradt. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (27%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (18%), a fafeldolgozás, papírtermék gyártása (14%) ágazatokból került ki a legtöbb válaszadó. (Lásd melléklet!) A felmérésben résztvevő munkáltatók és a Somogy megyében szeptember végén nyilvántartott gazdasági szervezetek ágazati szerkezete között jelentős eltérés tapasztalható, hiszen a közigazgatás, a vízellátás, hulladékgazdálkodás, a feldolgozóipar, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén működő cégek jelentősen felülreprezentáltak a felmérés mintájában. Gazdasági ág A felmérésben résztvevő munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati reprezentációja Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH adatai szerint I-III. negyedév (fő) Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,1 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar ,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, hulladékgazdálkodás ,2 Építőipar ,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,6 Szállítás, raktározás ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,8 Információ, kommunikáció ,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,2 Ingatlanügyletek ,6 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,5 Adminisztratív és szolg. tám. tev ,6 Közigazgatás, védelem, kötelező tb ,8 Oktatás ,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,5 Egyéb szolgáltatás ,1 Összesen ,8 5 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató - Somogy megye, 2011/3 (Részletes megyei adatok) 5

6 A felmérésben résztvevő 457 somogyi munkáltató december 31-én 30,2 ezer főt foglalkoztatott, amely 43,8%-os reprezentációs arányt jelentett a I-III. negyedév átlagában megyei szinten alkalmazásban állók 68,8 ezer fős számához viszonyítva. A kiküldött kérdőívre válaszoló cégeknél foglalkoztatottak 36,5%-a a feldolgozóiparban dolgozott. A felmérésben résztvevőknél alkalmazásban állók 14,5%-a a humán-egészségügyi, szociális ellátásban állt alkalmazásban, míg a közigazgatás, az oktatás, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, a kereskedelem és a mezőgazdaság gazdasági ágak egyenként az összes felmérésben szereplő foglalkoztatotti létszám 6-8% közötti mértékét adták. A feldolgozóiparban alkalmazásban állók 27,9%-a a villamos berendezés gyártása, 16,6%-a a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, 15,8%-a pedig az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban dolgozott. További két jelentős létszámú ágazat a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása volt, előbbi a foglalkoztatottak 10,9%-ának, utóbbi 10,3%-ának adott munkát. A mintában lévő cégeknél foglalkoztatottak számát a megyében alkalmazásban állók létszámával összevetve látható, hogy az egyes ágazati reprezentációs arányok között jelentős különbségek vannak. A vízellátás, hulladékgazdálkodás, az egyéb szolgáltatás, a mezőgazdaság, valamint a feldolgozóipar területén dolgozók reprezentációja jelentősen meghaladja az átlagos mértéket. Ezzel szemben az információ, kommunikáció, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, a művészet, szórakoztatás, szabad idő, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az építőipar, illetve az oktatás gazdasági ágban alkalmazottak az átlagosnál jóval alacsonyabb mértékben reprezentáltak a mintában. A felmérésben résztvevő munkáltatók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának Kirendeltség kirendeltségi összetétele Adatlapot kitöltő gazdálkodók Az adatlapot kitöltő gazdálkodóknál foglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Barcs 42 9, ,1 Kaposvár 86 18, ,6 Marcali 61 13, ,4 Nagyatád 54 11, ,2 Siófok 73 16, ,3 Balatonboglár 48 10, ,0 Csurgó 47 10, ,8 Tab 46 10, ,6 Összesen , ,0 6

7 Az adatlapot kitöltő foglalkoztatók száma körzetenként 42 és 86 között alakult, előbbi a barcsi, utóbbi a megyeszékhely és vonzáskörzetéből a felmérésbe bevont munkáltatók száma volt. A megkérdezett gazdasági egységek végi létszámának közel felét két térségben, a kaposváriban és a siófokiban foglalkoztatták, melyből az előbbi körzet részesedése 30,6%-os, utóbbié pedig 18,3%-os volt. 10%-ot meghaladó mértékű volt a marcali (15,4%) és a nagyatádi (11,2%) kirendeltség illetékességi területén dolgozók aránya, míg a mintába került alkalmazottak 8,6%-a a tabi, 6,1%-a a barcsi, 5%-a a balatonboglári, 4,8%-a pedig a csurgói körzet válaszadóinál állt munkaviszonyban. A kérdőívet kitöltő gazdálkodók átlagos létszáma a kaposvári körzetben volt a legmagasabb (107 fő), melyet marcali és siófok térsége követett (mindkettőnél 76 fő), míg a legalacsonyabb létszámmal (31 fő) a csurgói körzet válaszadó szervezetei rendelkeztek. A felmérés eredményei Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. Három hónapon belüli létszámváltozás A felmérésben résztvevő munkáltatók kicsit több mint fele (52,7%-a) 3 hónap múlva a jelenlegihez képest változatlan létszámmal tervezi működését, a válaszadók 12,3%-a létszámcsökkenési elképzelésről számolt be, míg 35%-os volt a létszámnövelést jelzők aránya. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérés adataihoz viszonyítva a rövidtávú létszám-alakulási várakozásokban kedvező elmozdulás tapasztalható, hiszen a létszám csökkenését prognosztizálók hányada 5 százalékponttal visszaesett, a stagnálásra számítóké mindössze 1,5 százalékponttal emelkedett, míg a létszámbővítő cégek aránya 3,5 százalékponttal emelkedett. A jelenlegi felmérésben megkérdezett munkáltatói kör összességében a március végi létszámát főre prognosztizálta, ez a végi alkalmazotti létszám 1405 fős, 4,7%-os gyarapodását jelentené. A következő három hónapra vonatkozó előrejelzéseket vizsgálva a gazdasági ágak többségében létszámbővülésre számítanak, melyek a szezonális hatásokra érzékeny ágazatokban a legjelentősebb mértékűek. Volumenét tekintve a legnagyobb pozitív irányú létszámváltozást a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágból jelezték: az itt prognosztizált 41,4%-os létszámgyarapodás 746 fős foglalkoztatotti létszámnövekedést takar a megkérdezettek körében. A felmérésben résztvevő építőipari cégeknél várhatóan közel egynegyedével (24%-kal) növekszik az alkalmazottak száma március végére, létszámát tekintve ez 222 főt érint. Ennél kisebb mértékű (10,2%- os), de nagyobb létszámot érintő (246 fős) bővülést jeleztek a közigazgatásból. A mezőgazdaságban és a közigazgatásban a létszámgyarapodás döntő többsége, az építőipar esetében pedig több mint 7

8 háromnegyede közfoglalkoztatottak alkalmazását jelenti. A fenti gazdasági ágakon felül a be-, és kilépések egyenlegét tekintve a foglalkoztatotti létszám 20 főt meghaladó emelkedését a feldolgozóiparból (57 fő, 0,5%), a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás területéről (53 fő, 2,5%), a kereskedelemből (32 fő, 1,6%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területéről (23 fő, 3,6%) jeleztek. A többi ágazatra leginkább a stagnálás lesz jellemző. A feldolgozóiparon belül létszámát tekintve a villamos berendezés gyártása alágban várható a legnagyobb növekedés (32 fő, 1,0%). A 2011 év végéig várható létszámalakulásokat vállalati méretkategóriánként tekintve a mikrovállalkozások a legoptimistábbak: 28%-os létszámgyarapodást jeleztek előre, ami 206 fős létszámbővülést takar. A kisvállalatok 8,4%-os, a közepes cégek pedig 3,7%-os bővülést várnak, előbbinek 390 fős, utóbbinak 408 fős létszámvonzata van. A nagyvállalatok előrejelzése szerint létszámuk március végére 401 fővel, 2,9%-kal lehet több. A három hónapos előrejelzés adatait kirendeltségenként vizsgálva az tapasztalható, hogy valamennyi térség munkáltatói bővülésre számítanak, annak mértéke tekintetében azonban jelentős különbségek fedezhetők fel. Kiugróan magas (12,1%-os) növekedést a balatonboglári körzetből jeleztek (A növekmény döntő többsége azonban két munkáltatónál jelenik meg és közfoglalkoztatottak alkalmazását takarja.) Sorban ezt követi a nagyatádi térség, ahol a felmérésben résztvevők munkáltatóknál foglalkoztatottak száma 7,8%-kal emelkedhet meg március végére, a megyeszékhely térségének munkaadóinál a jelzett bővülés 6,9%-os, a csurgói körzetben pedig 5,8%-os volt. A marcali, illetve a barcsi munkaügyi körzetből válaszadó cégek alkalmazottaik számának hasonló mértékű (3, illetve 2,8%-os) gyarapodását prognosztizálták. A siófoki és a tabi munkaügyi kirendeltség illetékességi területéről a felmérésben résztvevők kisebb mértékű (0,8, illetve 0,2%-os) bővülésre számítanak. (A várható létszámalakulásokat kirendeltségenként bemutató táblázat a mellékletben található.) A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő negyedévben 2245 belépés és 840 kilépés várható összesen 449 munkakörben. A következő három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített egyenlegét tekintve a foglalkozási csoportok többségében létszámemelési várakozás jelenik meg a megszólított munkáltatók részéről. A legjelentősebb létszámot jelentő bővülést az erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati 8

9 foglalkozások, valamint az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások esetében prognosztizálták (576, illetve 223 fő). Ezen kívül egyenlegét tekintve legalább 20 fős létszámbővülés az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (170 fő), a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (160 fő), az építőipari foglalkozások (60 fő), a fém- és villamosipari foglalkozások (44 fő), a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (36 fő), valamint a járművezetők és mobil gépek kezelői körében (28 fő) várható. (A várható létszámalakulásokat foglalkozási csoportok szerint bemutató táblázat a mellékletben található.) A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások FEOR 2 számjegyű csoportokban (20 fő és felette) Könnyűipari foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők Összeszerelők Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási fogl. Járművezetők és mobil gépek kezelői Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Belépő (fő) Kilépő (fő) A fenti grafikonon szereplő foglalkozási csoportokon belüli munkaköröket vizsgálva egyenlegét tekintve 20 főt elérő létszámbővülést az erdészeti foglalkozásúak (576 fő), az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatásúak (197 fő), az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozásúak (137 fő), az egyéb takarítók és kisegítők (97 fő), az egyéb egyszerű építőipari foglalkozásúak (63 fő) körében, valamint hegesztő, lángvágó (27 fő), háztartási takarító és kisegítő (26 fő), szigetelő (25 fő), mechanikaigép-összeszerelő (22 fő) és ablaktisztító munkakörben jeleztek (22 fő). A létszámmozgások eredőjeként 20 főnél nagyobb létszámcsökkenés mindössze az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak körében várható (-26 fő). Három hónap múlva várható létszámalakulás a közfoglalkoztatás adatai nélkül A felmérésben résztvevők végi alkalmazotti létszámának mintegy 4%-a volt közfoglalkoztatott. A felmérés adatai alapján főként a közigazgatásban tevékenykednek, de jelentős volt még a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, az építőipar, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás gazdasági ágban dolgozó közfoglalkoztatottak aránya is. 9

10 A megkérdezett munkáltatóink december 31-i közfoglalkoztatottak nélküli állományi létszáma fő volt, melynek március végi adatára főt jeleztek előre, ami 1,4%-os állománybővülést jelentene. A teljes megkérdezetti körben prognosztizált 4,7%-os bővülésben tehát a közfoglalkoztatotti létszám emelkedése a meghatározó. A közfoglalkoztatás nélküli létszámokat tekintve a megye nemzetgazdasági ágai közül az oktatás kivételével, ahol minimális létszámcsökkenést jeleztek előre mindegyik bővüléssel számolt. Közöttük a legnagyobb mértékű növekedés az építőiparban várható (99 fő, 11,5%). Létszámát tekintve ezt a feldolgozóipar (57 fő, 0,5%), a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (53 fő, 2,5%) és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (46 fő, 2,9%) követi. A három hónap múlva várható alkalmazotti létszámnövekedés mind a négy méretkategóriába sorolt cégeknél fellelhető. A legnagyobb számú növekedés a mikrovállalkozásoknál várható, ahol 127 fős bővüléssel számolnak, mely 17,8%-os növekedést takar. A kis- és a nagyvállalatoknál hasonló létszámú (120, illetve 121 fős) gyarapodás várható, amely előbbiek esetében 2,7%-os, a nagyfoglalkoztatóknál pedig 0,9%-os növekedést eredményezhet. A közepes vállalatok mindössze 30 fővel kívánnak bővíteni, ami esetükben 0,3%-os gyarapodást jelent. A közfoglalkoztatottak adatainak figyelmen kívül hagyásával, három hónapos időtávban a siófoki és a balatonboglári körzetben várható a legnagyobb bővülés (3,7, illetve 3,2%-os). A nagyatádi és a csurgói kirendeltségek illetékességi területén hasonló mértékű, mintegy 2%-os létszámgyarapodást prognosztizáltak, míg a kaposvári és a marcali térségben a növekedés várható mértéke 1% alatt maradt (0,7, illetve 0,5%). A tabi körzet munkáltatói lényegében stagnálásra számítanak (-0,1%), míg a barcsi térség megkérdezett munkáltatóinál 1,3%-kal apadhat az alkalmazásban állók száma március végére. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás A megkérdezett gazdálkodók mintegy fele (50,3%-a) egy éven belül létszámának stagnálására számít, 15,8%-os volt a létszámcsökkenést tervezők hányada, míg a válaszadók 33,9%-a létszámának növelését prognosztizálta. Az előző év azonos időszaki válaszokkal összehasonlítva itt is kedvező elmozdulás tapasztalható a várakozásokban, hiszen létszámcsökkenést és a stagnálást valószínűsítők csökkenő hányada mellett a létszámbővítők aránya 6,5 százalékponttal emelkedett. A bővítések és a csökkentések létszámvonzatát tekintve megállapítható, hogy a felmérésben résztvevő munkáltatók foglalkoztatotti állományában összességében 1324 fős, 4,4%-os gyarapodás várható, melynek eredményeként év végi létszámukat főre irányozták elő. Ezen eredmény elsősorban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (751 fő, 41,6%), a közigazgatás (208 fő, 8,6%), az építőipar (145 fő, 15,7%), a feldolgozóipar (83 fő, 0,8%), valamint a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (60 fő, 2,9%) gazdasági ág megkérdezett 10

11 munkáltatóinak létszámbővítési elképzeléseinek következményeként állt elő. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a három legnagyobb létszám-gyarapítási szándékról beszámoló gazdasági ágban a bővítések jelentős számú közfoglalkoztatotti létszámot takarnak. A feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés gyártása ágazat (53 fő, 5,9%) és a villamos berendezés gyártása ágazat (31 fő, 1%) a legnagyobb bővítő, míg a másik végletet a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelenti, ahol várhatóan 30 fővel (1,6%-kal) csökken a foglalkoztatottak állománya. A távlati elképzeléseket tekintve a legkisebb munkáltatóknál várható az alkalmazott létszám legnagyobb arányú emelkedése, a jelzett 19,1%-os növekedés 141 fős létszámot érint. A kis- és a közepes vállalatok is bővülő alkalmazotti körrel számolnak, melynek mértéke előbbieknél 5,4%-os, utóbbiaknál pedig 1,7%- os, a létszámvonzat pedig 250, illetve 190 főt tesz ki. Létszámát tekintve a legjelentősebb alkalmazotti állománygyarapodás (743 fős) a nagyvállalatoknál várható, ami 5,4%-os emelkedést jelent. bemutató táblázat a mellékletben található.) Az előrejelzéseket az egyes munkaügyi kirendeltségek szerint tekintve megállapítható, hogy mindössze a tabi körzet foglalkoztatói esetében tapasztalhatók létszámcsökkentési várakozások (0,6%-os), míg a többi körzetben az alkalmazotti létszám gyarapodására lehet számítani. A megyei átlagos növekedési volumen fölött alakult a balatonboglári (8,4%), a csurgói (6,8%), a siófoki (6,4%), valamint a nagyatádi (5,9%) körzet válaszadóinak várakozásai, míg a kaposvári (4,2%), a marcali (2,7%) és a barcsi (2,4%) térség munkáltatónál a Somogyi átlagos mérték alatti létszámbővülés várható. (A várható létszámalakulásokat kirendeltségenként A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői A munkaerő-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalataikról, véleményükről kérdeztük. A válaszadóknak tíz állítás közül kellett kiválasztaniuk azokat, amelyekkel egyetértenek. 11

12 A válaszoló szervezetek pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményének aránya (a válaszadók %-ában) hosszú távon nem lehet rájuk számítani hasznosak, mert önállóan képesek f eladatokat ellátni 10,5 11,4 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 21,7 legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 27,8 tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 9,6 nehezen alkalmazkodnak a munkahely en 5,7 könny ebben betaníthatók, mint más korosztály ok 34,1 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő 22,3 betanításuk sok időt v esz el 15,3 azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást ny újt utánuk 44,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 50,0 A válaszok alapján a pályakezdőket elsősorban azért részesítik alkalmazásukkor előnyben, mert az állam támogatást nyújt foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan, ezt a véleményt osztotta a Somogy megyében megkérdezett munkáltatók 44%-a. Fontos tényező, hogy könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok, ez a válasz a második helyen szerepel a vállalkozások több mint egyharmadának (34,1%-ának) véleménye alapján. A fiatalok által birtokolt friss szakmai tudást is jelentős hangsúllyal (27,8%) jelölték a megkérdezett munkáltatók. Esetenként hátrányos lehet, hogy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát, és a betanításuk is sok időt vesz el, ezekkel az állításokkal a válaszadók 21,7, illetve 15,3%-a értett egyet. A megkérdezettek 22,3%-a gondolja úgy, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő, és 11,4%-os volt azok hányada, akik úgy vélekednek, hogy azért hasznosak a pályakezdők, mert önállóan képesek feladatokat ellátni. Nem igazán értettek egyet a munkáltatók azzal a kijelentéssel, hogy hosszú távon nem lehet rájuk számítani (10,5%), hogy tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük (9,6%), ugyanakkor azzal sem, hogy nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen (5,7%). Kaposvár, március 2. Dr. Szikra László igazgató 12

13 Melléklet A felmérésben résztvevő munkáltatók gazdasági ág és vállalati méret szerinti megoszlása Gazdasági ág Vállalati létszámnagyság-kategória Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Közepes vállalat ( fő) Nagyvállalat (249 fő felett) Összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari tevékenység Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev Adminisztratív és szolg. tám. tev Közigazgatás, védelem, kötelező tb Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

14 Melléklet Az alkalmazotti létszámok jelenlegi, valamint a három hónap és az egy év múlva várható alakulása az egyes munkaügyi kirendeltségek területéről a felmérésben részvett munkáltatóknál Kirendeltség Aktuális létszám ( ) 3 hónap múlva várható létszám változása az aktuális (fő) létszámhoz (%) 1 év múlva várható létszám (fő) változása az aktuális létszámhoz (%) Barcs , ,4 Kaposvár , ,2 Marcali , ,7 Nagyatád , ,9 Siófok , ,4 Balatonboglár , ,4 Csurgó , ,8 Tab , ,6 Összesen , ,4 14

15 Melléklet A re vonatkozó munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 11 Törvényhozók, igazgatási és érdek-képviseleti vezetők Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Oktatók, pedagógusok Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Szakmai irányítók, felügyelők Egészségügyi foglalkozások Oktatási asszisztensek Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátói-pari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői (fő) 15

16 Melléklet 84 Járművezetők és mobil gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Összesen:

17 Módszertani kiegészítés Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az 1995 novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó 17

18 Módszertani kiegészítés létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); 18

19 Módszertani kiegészítés a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában. 19