A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

Átírás

1 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 100,6% 100,1% Zala Győr- Moson- Sopron 103,0% Veszprém 100,1% Somogy 99,9% Budapest 99,5% Komárom- Esztergom 98,9% Baranya 99,4% Fejér 100,4% Tolna 100,6% Nógrád 102,5% Pest 101,2% Bács- Kiskun 100,1% Heves 101,9% Csongrád Jász- Nagykun- Szolnok 99,6% 99,8% Borsod- Abaúj- Zemplén 100,8% Békés 99,8% Hajdú- Bihar 100,2% Szabolcs- Szatmár-Bereg 100,8% 101,2-103,0 (4) 100,1-100,8 (9) 98,9 99,9 (7) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS JÚNIUS SZEPTEMBER 30. KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT) BUDAPEST

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás Számítógépes feldolgozások: Kicsi Attila informatikus Nemzeti Munkaügyi Hivatal Informatikai Főosztály Rendszerfejlesztési és Adattárház Osztály 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a II. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) VI. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat aktív eszközeinek és szolgáltatásainak értékelése

4 TARTALOM 1.A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés reprezentációja nemzetgazdasági áganként, ágazatonként (2013. III. negyedév) A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás szeptember 30-ig, illetve június 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás szeptember 30-ig, illetve június 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás szeptember 30-ig, illetve június 30-ig területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás szeptember 30-ig, illetve június 30-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a III. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a III. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a III. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategóriák szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a III. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategóriák szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)41 14.A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Az NFSZ aktív eszközeinek és szolgáltatásainak megítélése vállalati méret szerint (válaszadó gazdálkodó szervezetek megoszlása, %) A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2013. III. negyedév)

5 I. Bevezetés A III. negyedévben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: NFSZ) harmincharmadik alkalommal készítette el negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek száma 14,8 ezer volt, a beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 9,9 ezer db-ot tett ki. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka június 29. július 19. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A III. negyedéves felmérés eredményeit összesen munkáltató által helyesen kitöltött kérdőív adatai alapján ismertetjük. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 0,4%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig 0,8%-os létszámnövekedést jelezhetünk előre. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. Az egyes kirendeltségek elemzéseit az érdeklődők a járási hivatalok munkaügyi kirendeltségeitől kérhetik. 5

6 II. Munkaerő-piaci helyzet a II. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint II. negyedévben a éves népesség 57,4%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 51,5%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 10,3%-ot tett ki. Az országban összesen 1 819,4 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma június 30-án, ebből 1 681,3 ezer volt a vállalkozások száma (92,4%). A gazdasági szervezetek száma 25,2 ezerrel, a vállalkozások száma pedig 26,5 ezerrel emelkedett az elmúlt év hasonló időpontjához képest. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés II. negyedév II. negyedév ezer fő ezer fő Népesség száma , ,5 Gazdaságilag aktívak száma , ,4 Munkanélküliek száma 1 449,3 472,2 Foglalkoztatottak száma , ,2 Alkalmazásban állók száma , ,4 Inaktívak száma , ,0 Gazdasági szervezetek száma , ,1 ebből vállalkozások száma , ,8 Aktivitási arány 1 57,4 56,8 Foglalkoztatási ráta 1 51,5 50,6 Munkanélküliségi ráta 1 10,3 10,9 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, II. negyedév (Az adatok a éves k korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, május 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, június 30-án A KSH adatai alapján II. negyedévben, országosan a gazdaságilag aktívak száma 4 380,6 ezer főt tett ki, amely az egy évvel korábbinál 32,2 ezer fővel volt több. A foglalkoztatottak száma 3 millió 931,4 ezer fő volt a tárgyidőszakban, 55,2 ezer fővel több, mint az előző év hasonló időszakában. A munkanélküliek száma 449,3 ezer főt tett ki, 23,0 ezer fővel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag inaktív népesség száma 3 252,1 ezer fő volt, 59,0 ezer fővel kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A munkanélküliségi ráta a legnagyobb az Észak-Alföldön (13,8%-os) és Észak- Magyarországon (13,3%), a legkisebb pedig a Nyugat-Dunántúlon (7,7%-os), Közép- Magyarországon (8,7%-os) valamint Dél-Dunántúlon (9,2%-os) volt II. negyedévben. 6

7 Munkanélküliségi ráta a éves népesség körében II. negyedévben Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl 9,4% Közép- Magyarország 8,7% Észak- Magyarország 13,3% Észak- Alföld 13,8% 7,7% Dél- Dunántúl 9,2% Dél- Alföld 11,4% Munkanélküliségi ráta (%) 7,7 8,7 (2) 9,2-9,4 (2) 11,4-13,8 (3) Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés, II. negyedév III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A III. negyedéves felmérés eredményeként közel 10,0 ezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek együttesen 614,9 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 67,0%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben 90,0% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, más megyékben ez az arány a 30,0-40,0% között mozgott. A közel tízezer érvényes választ adó gazdasági szervezet legnagyobb része, 76,7%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek a felmérésben résztvevő cégek munkavállalóinak 17,2%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 18,6%-át teszik ki és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 32,1%-át. A minta 4,7%-át alkotják a nagyvállalkozások, amelyek a válaszadó gazdasági szervezetekhez tartozó munkavállalók több mint felét foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 31,7 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a június 30-ai állapot szerint, a legtöbb közfoglalkoztatott (56,8%-uk) nagyvállalkozásnál, a legkevesebb pedig (0,2%-uk) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. 7

8 A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévre vonatkozó mintájának főbb jellemzői Vállalati méret Érvényes adatlapok száma, db megoszlása, % A foglalkoztatottak (statisztikai állományi létszáma június 30-án) száma, fő megoszlása, % Ebből: a közfoglalkoztatottak száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , ,8 65 0,2 Kis (10-49 fő) , , ,5 Közép ( fő) , , ,5 Nagy (250 felett) 465 4, , ,8 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,5%-át és a foglalkoztatottak 15,6%-át reprezentálja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) (TEAOR'08) KSH KSH NMF NMF (2013. II. negyedév) ( ) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6,2 5,1 8,0 25,1 Bányászat 0,3 0,2 0,3 0,0 Feldolgozóipar 46,3 20,5 27,4 4,0 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,0 0,7 0,4 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3,6 1,7 1,9 0,2 Építőipar 3,1 6,3 8,8 5,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 8,4 13,6 20,1 11,5 Szállítás, raktározás 3,8 6,6 2,8 2,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,3 4,2 6,7 4,1 Információ, kommunikáció 0,4 2,8 0,9 2,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,5 2,6 0,7 2,2 Ingatlanügyletek 0,8 0,6 2,0 14,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,2 3,8 4,0 9,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,1 3,5 2,6 3,8 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 5,6 9,5 3,4 0,5 Oktatás 3,6 7,9 2,4 3,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8,6 6,7 3,4 2,2 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,7 1,4 1,3 3,5 Egyéb szolgáltatás 1,7 2,3 2,9 3,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés II. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma június 30-án 8

9 % Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát nézve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezetek számát tekintve felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében ugyanezt mondhatjuk el. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Főváros és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,4%-a) működik, ahol a munkavállalók 32,8%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek 8,2%-át találjuk és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 7,2%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak felülreprezentáltak a mintában. 25,0 A III. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyéként *,% 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma június 30-án 9

10 % A III. negyedéves felmérésben résztvevő szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO-definíció szerinti, 2013 II. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*,% 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés II. negyedév 10

11 % IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a június 30-án meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy III. negyedévben a felmérésben résztvevő munkaadók 20,2%-a a foglalkoztatotti létszám növekedését prognosztizálja. Emellett közel háromnegyedük stagnálást jelez előre, továbbá a cégek 7,1%-a csökkenést vár. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással együtt), % 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 72,7 20,2 7,1 csökkenő stagnáló növekedő június szeptember 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint szeptember 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2013. szeptember 30-án) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

12 % A mintában szereplő gazdasági szervezeteknél a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 0,4%-kal növekedhet a foglalkoztatottak száma. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (614,9 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 2,5%-os létszámcsökkenéssel és 2,9%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 5,4%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 2,5 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Az egyes dimenziókat tekintve az alábbi megállapításokat tehetjük az adatok ismeretében: III. negyedév végéig közel azonos számú nemzetgazdasági ágban várható a foglalkoztatotti létszám növekedése, mint amennyiben csökkenés prognosztizálható. Pozitív irányú változások a leginkább a vendéglátás, az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás területeken jelezhető előre, hiszen e gazdasági ágakban a várható növekedés meghaladja az 1,0%-ot. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, III. negyedév végéig, % 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0-1,4 1,0 1,0-0,2 0,5-0,7 0,7 1,5 2,1-1,0 0,4 2,0 0,6-0,5-1,5-0,5-0,1-2,0-0,3 A létszámadatok csökkenése ugyanakkor a művészet és szabadidő, a közigazgatás, a mezőgazdaság valamint az információ és kommunikáció gazdasági ágakban lehet a legjelentősebb, a várható csökkenés mértéke jelen esetben is 1,0%-ot meghaladó. A feldolgozóiparban összességében 1,0%-os bővülés következhet be, az egyes feldolgozóipari ágazatokat nézve pedig elmondható, hogy létszámcsökkenés egy ágazatban sem várható, legfeljebb stagnálásra lehet számítani, mint például a kokszgyártás, 12

13 % kőolajfeldolgozás, a gyógyszergyártás, az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, a vegyi anyag, termék gyártása és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területeken. Emellett kiemelhető, hogy a foglalkoztatott munkavállalók létszáma a járműgyártás (2,2%-kal) és a villamos berendezés gyártása ágazatokban (1,5%-kal) emelkedhet a legnagyobb mértékben. Fel kell a figyelmet hívnunk arra, hogy jelen adatok a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazzák, amely bizonyos gazdasági ágak (pl.: közigazgatás, mezőgazdaság) prognózisait befolyásolja. A vállalati méret egyes kategóriáit nézve elmondható, hogy egyedül a középvállalkozásoknál számíthatunk a létszámmozgás negatív egyenlegére, de a változás mértékét figyelembe véve inkább stagnálásról beszélhetünk. A mikro-vállalkozások tekinthetők a legoptimistábbnak, esetükben a létszámprognózis 5,0%-ot meghaladó növekedést mutat, a kis- és nagyvállalkozásoknál ehhez képest lényegesen kisebb a várható foglalkoztatotti létszámváltozás, az 1,0%-ot nem haladja meg. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, III. negyedév végéig, % 6,0 5,2 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,8 0,5 0,0-1,0-2,0-0,3 mikro kis közép nagy A területi dimenziót tekintve azt mondhatjuk, hogy Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Heves, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében várható a legnagyobb létszámnövekedés. Emellett nem elhanyagolható azon megyék száma sem, ahol stagnálást vetíthetünk előre, így például Bács-Kiskun, Somogy, Zala, Veszprém, Hajdú-Bihar vagy Csongrád megyében. Ezzel párhuzamban Komárom-Esztergom, Baranya és Budapest megyében mérséklődhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatotti létszám. 13

14 % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, III. negyedév végéig, % 4,0 3,0 2,5 1,9 2,0 1,2 0,8 0,8 0,6 0,6 0,4 0,2 0,1 0,1 0,1 0,0-0,1-0,2-0,2-0,4-0,5-0,6-1,1-2,0-4,0-6,0-8,0 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a III. negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 616,7 ezer főhöz képest 2,5 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatotti létszám. Míg a foglalkozási főcsoportok közül a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási valamint a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) főcsoportokban mérséklődhet a munkavállalók száma, addig a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők és az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) főcsoportokban stagnálásra számíthatunk. A legjobban bővülő területek a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők és az ipari és építőipari főcsoportok lehetnek. Foglalkozásokat tekintve a legkeresettebbek a tárgynegyedévben a forgácsolók, az egyéb termék-összeszerelők, a targoncavezetők, az egyszerű ipari foglalkozásúak, a gépészmérnökök és a hegesztők, lángvágók lehetnek. A létszámfelvétel és a létszámcsökkenés negatív egyenlege az erdészeti foglalkozásúak, az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozásúak, az egyéb takarítók és kisegítők és a kubikosok körében lehet a legmagasabb a tárgyidőszakban. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. 14

15 fő A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a szervezetek 72,7%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 19,8%-uk növekedést, 7,5%-uk létszámcsökkenést jelez a III. negyedév végéig. Ha a fenti adatokat összehasonlítjuk a közfoglalkoztatottakat is tartalmazó várakozásokkal, akkor azt mondhatjuk, hogy nincs pregnáns különbség a cégek megoszlásában a három kategória mentén. 15

16 % A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 80,0 72,7 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 7,5 19,8 0,0 csökkenő stagnáló növekedő június szeptember 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint szeptember 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen választ adók száma (db) 3 hónap múlva várható létszám (fő) (2013. szeptember 30-án) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 583,2 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 587,7 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 0,8%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhetők előre: A nemzetgazdasági ágak közül az építőipar (3,0%-kal), a vendéglátás (2,0%-kal) és a szállítás, raktározás (1,5%-kal) területeken emelkedhet a legnagyobb mértékben a foglalkoztatott munkavállalók száma. Emellett a mezőgazdaságot, bányászatot és a feldolgozóipart emelhetjük ki, ahol 1,0%-os létszámbővülés valósulhat meg. 16

17 % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, III. negyedév végéig, % 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 1,0 1,0 1,0-0,1-0,3 3,0 0,7 1,5 2,0-1,0 0,4 0,8 0,7-0,4-0,1-0,5 0,0-1,2 0,0-3,0-4,0-5,0 Összességében egy gazdasági ágban sem kell kiemelkedő létszámcsökkentésre számítani a III. negyedév végéig, a művészet és szabadidő, illetve az információ és kommunikáció lehet ebből a szempontból a leginkább érintett. Emellett több területen stagnálást prognosztizálhatunk, így például az egyéb szolgáltatás, az egészségügyi szolgáltatás, a közigazgatás, az energiaipar vagy a víz- és hulladékgazdálkodás esetében. Ezen adatok alapján jól látható, hogy bizonyos gazdasági ágakban a közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával lényegesen más prognózist kapunk, mint a közfoglalkoztatásban résztvevők bevonásával kapott eredmény. E területek közül az építőipart, a mezőgazdaságot szükséges megemlíteni. A mezőgazdaságban és az építőiparban a közfoglalkoztatottakat figyelembe véve csökkenő prognózis volt látható, míg e csoportot kihagyva az adatokból, létszámnövekedést mutat az előrejelzés. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyság-kategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban. Tehát a középvállalkozások is optimistának tekinthetők, ha a közfoglalkoztatásban résztvevőket nem vesszük figyelembe, 0,5%-os bővülést jeleznek előre a tárgyidőszak végéig (közfoglalkoztatottakkal együtt korábban 0,3%-os csökkenést regisztráltunk). Ezen túlmenően a kis- és nagyvállalkozások esetében is azt mondhatjuk, hogy ha csak egy kismértékben is, de a közfoglalkoztatottak adatait figyelmen kívül hagyva nagyobb létszámnövekedés várható, mint a közfoglalkoztatottakat figyelembe véve. 17

18 % % A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, III. negyedév végéig, % 6,0 5,0 4,8 4,0 3,0 2,0 1,0 1,1 0,5 0,6 0,0 mikro kis közép nagy Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül sem prognosztizálható a foglalkoztatottak számának csökkenése pregnáns csökkenése. E helyett azonban több megyében stagnálást prognosztizálhatunk, mint például a Fővárosban, Komárom-Esztergom, Csongrád, Zala vagy Veszprém megyében. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, III. negyedév végéig, % 3,0 3,0 2,6 2,5 2,0 2,0 1,5 1,0 1,4 1,0 0,8 0,8 0,8 0,7 0,7 0,6 0,5 0,5 0,5 0,0 0,4 0,4 0,3 0,3 0,2 0,0-0,5-0,3-1,0-1,5-2,0 18

19 fő A foglalkoztatotti létszám bővülése 2,0-3,0% közötti lehet Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Heves megyében. Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozások, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A foglalkozási főcsoportok mindegyikében a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők kivételével a foglalkoztatottak létszámának emelkedése várható a tárgyidőszakban. Jelen esetben is a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők és az ipari és építőipari foglalkozások főcsoportja bővülhet a legdinamikusabban. Továbbá a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásoknál is jelentősebb bővüléssel számolhatunk (a közfoglalkoztatottakkal együtt figyelembe vett adatok itt csökkenést jeleztek). A legkeresettebb foglalkozások között a forgácsolókat, az egyszerű ipari foglalkozásokat, az egyéb termék-összeszerelőket és az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásokat találjuk. E foglalkozások esetében lehet a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés pozitív egyenlege a legnagyobb. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő)

20 % IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 2,1 ezer fős létszámnövekedést jeleznek előre közfoglalkoztatással együtt, amely 0,3%-os növekedésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak száma június 30-ig a 618,8 ezer főre emelkedhet. Éves időtávlatban a gazdasági szervezetek 24,9%-a prognosztizál létszámbővülést munkaerő-állományában, 65,8%-a stagnálást vár, 9,3%-uk pedig csökkenést jelez előre. Megjegyzendő, hogy az éves várakozások a korábban látott, negyedéves előrejelzéshez képest lényegesen optimistábbnak tekinthetők, hiszen több cég vár létszámnövekedést, kevesebben számítanak stagnálásra, azonban kis mértékben azok a munkaadók is többen vannak, amelyek csökkenésre számítanak. A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásai szerint (közfoglalkoztatással együtt),% 65,8 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 24,9 20,0 9,3 10,0 0,0 csökkenő stagnáló növekedő június június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen választ adók száma (db) 12 hónap múlva várható létszám (fő) (2014. június 30-án) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

21 % A legnagyobb létszámbővülés egy éves időtávlatban az ingatlanügyletek, a szállítás és raktározás, a vendéglátás és az egyéb szolgáltatás területeken várható. Ezzel szemben a közigazgatás, az információ és kommunikáció, a víz- és hulladékgazdálkodás területeken nagyobb létszámcsökkenés következhet ugyanebben az időszakban. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30-ig, % 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0-0,7 0,7 1,4-0,5-3,3-1,2 1,2 2,4 1,9-4,7-0,8 3,5 1,4 1,4-6,8-1,6 0,1-1,3 1,5-10,0 A feldolgozóiparban összességében 1,4%-kal dolgozhatnak többen, és csak az élelmiszer, ital, dohánytermék (0,7%-os) valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (0,6%-os) ágazatokban prognosztizálható negatív irányú létszámváltozás. A legtöbb munkavállalót a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása, a villamos berendezés gyártsa, az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása és a járműgyártás ágazatok szívhatják fel a tárgyidőszakban. A nemzetgazdasági ágakkal kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy bizonyos gazdasági ágak esetében a foglalkoztatottak létszámát a közfoglalkoztatás előre nem ismert előirányzata predesztinálja (pl.: közigazgatás, mezőgazdaság) szeptember 30-ig a középvállalkozások kivételével (0,9%-os csökkenést jeleznek előre) minden létszámnagyság-kategóriában létszámbővülésre számítanak a felmérésben szereplő munkáltatók. A mikro-vállalkozások 6,2%-os, a kisvállalkozások 1,6%-os, a nagyvállalkozások 0,4%-os növekedést várnak. A három hónapos előrejelzéshez képest a mikro-vállalkozások 1,0%-ponttal, a kisvállalkozások 0,8%-ponttal nagyobb emelkedést várnak a foglalkoztatotti létszámban, a középvállalkozásoknak viszont 0,6%-ponttal rosszabb a prognózisa, míg a nagyvállalkozásoké lényegében változatlan. 21

22 % A létszámváltozások mértéke területileg meglehetősen jelentős eltéréseket mutat, hiszen míg például Győr-Moson-Sopron megyében egy év alatt közel 7,0%-kal is emelkedhet a munkavállalók száma, addig Csongrád megyében több mint 5,0%-kal csökkenhet. Eközben összességében a foglalkoztatottak létszáma a legkisebb mértékben várhatóan Jász-Nagykun- Szolnok, Komárom-Esztergom és Pest megyében változik. Mindemellett a Fővárosról is említést tehetünk, ahol szintén negatív irányban változhat a foglalkoztatott munkavállalók száma, 0,8%-os csökkenés prognosztizálható. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 8,0 6,9 6,0 4,0 3,4 2,5 2,4 2,1 1,8 2,0 1,1 1,0 1,0 0,9 0,9 0,8 0,0-2,0-0,4-0,8-0,8-1,1-1,2-4,0-3,1-3,8-6,0-5,3-8,0 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A gazdasági szervezetek 65,9%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 24,3%-a növekedést, 9,8%-a létszámcsökkenést jelez. Ha a fenti adatokat összehasonlítjuk a közfoglalkoztatottakat is tartalmazó várakozásokkal, akkor azt mondhatjuk, hogy nincs pregnáns különbség a cégek megoszlásában a három kategória mentén. 22

23 % A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásai szerint (közfoglalkoztatás nélkül),% 65,9 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 24,3 20,0 9,8 10,0 0,0 csökkenő stagnáló növekedő június június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen választ adók száma (db) 12 hónap múlva várható létszám (fő) (2014. június 30-án) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 0,7%-os létszámnövekedés várható június 30-ig. A június 30-án meglévő 583,1 ezer fős foglalkoztatotti létszám 587,1 ezer főre növekedhet egy év alatt, a felmérésben szereplő cégek körében. 23

24 % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30-ig, % 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0 1,3 0,7 1,2-0,6-4,0 1,0 0,6 2,6 1,8-6,6-0,8 2,0 1,3 2,6-3,7-1,8 0,2-0,8 1,3-10,0 A közfoglalkoztatottak nélkül várható előrejelzés alapján az adminisztratív szolgáltatás, a szállítás és raktározás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban emelkedhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak létszáma 2,0-3,0% közötti mértékben. Emellett a vendéglátás, a mezőgazdaság, a tudományos és műszaki tevékenység és az egyéb szolgáltatás ágak szívhatják fel a legtöbb munkaerőt. Ezzel párhuzamosan 6,6%-kal mérséklődhet az információ és kommunikáció gazdasági ág által foglalkoztatott létszám, továbbá 4,0%-kal a víz- és hulladékgazdálkodás területen és 3,7%-kal a közigazgatásban dolgozhatnak kevesebben. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy a középvállalkozások (0,2%-os csökkenést várnak) kivételével minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro-vállalkozások (5,0%-os) számolnak, ezt követően a kisvállalkozások (1,2%-os) és a nagyvállalkozások (0,8%-os). A közfoglalkoztatottakat is tartalmazó adatokkal összehasonlítva elmondható, hogy jelen esetben a mikro-vállalkozások 1,2%-ponttal alacsonyabb, a kisvállalkozások 0,4%-ponttal alacsonyabb létszámbővülésre számítanak, ugyanakkor a nagyvállalkozásoknál 0,4%-ponttal magasabb foglalkoztatotti létszámnövekedést jeleznek előre. A középvállalkozásoknál pedig azt láthatjuk, hogy kisebb a közfoglalkoztatottak nélkül a várható létszámcsökkenés mértéke. A várható területi változásokat nézve azt mondhatjuk, hogy Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Baranya, Békés megyében június 30-ig több mint 3,0%-kal bővülhet a foglalkoztatottak létszáma. Ezzel párhuzamosan Csongrád, Budapest, Fejér és Hajdú-Bihar megyében jelentősebb mértékű csökkenés prognosztizálható, továbbá Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében stagnálás jelezhető előre. 24

25 % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 8,0 6,0 6,4 4,0 3,6 3,6 3,1 2,3 2,0 1,7 1,5 1,3 1,2 1,2 1,1 0,9 0,0-0,3-0,3-0,6-0,7-1,6-2,0-4,0-2,4-3,6-4,2-6,0 25

26 VI. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat aktív eszközeinek és szolgáltatásainak értékelése A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a III. negyedévben a munkáltatókat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban: NFSZ) szolgáltatásairól és aktív eszközeiről kérdeztük. A kérdőívet kitöltőket arra kértük, hogy háromfokú skálán értékeljék, hogy mennyire fontosak az egyes aktív eszközök (1 nagyon fontos, 2 fontos, 3 egyáltalán nem fontos, 0 nem ismerik az adott támogatási formát/szolgáltatást), szolgáltatások az adott gazdasági szervezet számára. Ebben a negyedévben az aktív eszközök között már nem szerepelt a START kártya, ugyanis január 1-jével igényelhetősége megszűnt (az érvényben lévő kártyák utáni kedvezmény érvényesítésének időpontja legfeljebb december 31.). E helyett az első munkahely garancia programmal kapcsolatosan kérdeztük meg a felmérésben résztvevő szervezeteket. Az NFSZ aktív eszközeinek megítélése, % (az adott eszközt véleményező gazdasági szervezetek megoszlása) Aktív eszköz megnevezése Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási formát Első Munkahely Garancia program 37,0 39,0 10,1 13,9 Bér, bérköltség támogatás 67,6 27,3 3,9 1,2 Munkahelymegőrzés támogatása 53,3 35,6 8,4 2,8 Bérkompenzáció támogatása 47,5 40,0 9,4 3,0 Munkahelyteremtő beruházás támogatása 41,7 40,3 12,3 5,7 Egyéb támogatási formák 16,7 33,5 18,3 31,5 A rendelkezésünkre álló adatok jól mutatják, hogy a legtöbb válaszadó a bér, bérköltség támogatást, a munkahelymegőrzés támogatását és a bérkompenzáció támogatását ítélte a legfontosabbnak a tárgyidőszakban. A bér, bérköltség támogatás esetében a gazdasági szervezetek aránya megközelíti a 70,0%-ot, a munkahelymegőrzés támogatásánál pedig több mint 50,0%-os. A legkisebb arányt ebből a szempontból az első munkahely garancia program esetében láthatjuk, ahol a cégek 37,0%-a tartja ezt az eszközt nagyon fontosnak. Az is jól látható, hogy a kérdőíven felsorolt aktív eszközök közül az első munkahely garancia program esetében a legmagasabb az adott támogatási formát nem ismerők aránya, 10,0% feletti, a többi eszköz esetében 10,0% alatti. Összességében nézve a felmérés keretében megkérdezett támogatások kapcsán elmondhatjuk, hogy relevánsnak tekinthetők a gazdasági szervezetek számára, hiszen egyik esetben sem beszélhetünk az egyáltalán nem fontos választási lehetőséget rendkívül nagy arányban megjelölő munkaadókról. Ha a III. negyedéves adatfelvétel adataival kívánjuk összehasonlítani a tárgynegyedévi adatokat, akkor a következőről kell említést tennünk. A legnagyobb 26

27 mértékben a munkahelymegőrzés támogatása (5,3%-ponttal) és a munkahelyteremtő beruházás támogatása (3,8%-ponttal) esetében emelkedett az adott eszközt nagyon fontosnak ítélő cégek aránya. Ezzel szemben a bérkompenzációs támogatásnál 2,4%-pontos csökkenést regisztrálhattunk. Az egyes aktív eszközöket nem ismerő cégek aránya minden támogatási forma esetében mérséklődött (nem tekintve az első munkahely garancia programot, hiszen ezt egy évvel korábban még nem kérdeztük), leginkább a munkahelymegőrzés támogatása és a munkahelyteremtő beruházás támogatása esetében. Az első munkahely garancia programnál és a bér, bérköltség támogatásnál, minél nagyobb vállalati méretről beszélünk, annál kisebb azon cégek aránya, amelyek számára kiemelkedően fontos ez a két támogatási forma. A bér, bérköltség támogatást nagyon fontosnak ítélő nagyvállalkozások aránya még így is 60,3%, tehát nem tekinthető alacsonynak. Az első munkahely garancia programnak nagy relevanciát tulajdonító cégek aránya 41,1%-os volt, míg a nagyvállalkozásoknál 30,2%-ot tett ki. A munkahelymegőrzés támogatásánál (50,0% körüli), a munkahelyteremtő beruházás támogatásnál (40,0% körüli) és a bérkompenzációs támogatásnál (50,0% körüli) azonban nincs releváns különbség az egyes vállalati méretek között ebben a tekintetben. Ez alól némileg kivétel a mikro-vállalkozások köre a bérkompenzációnál, ahol alacsonyabb arányszámot találunk. Az NFSZ által nyújtott szolgáltatások közül a tárgyévben a munkaközvetítés és a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése bizonyult a legfontosabbnak, ezt követően a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, végül pedig a munkaerő-piacról való tájékozódás. Emellett minden egyes szolgáltatás mellett az adott elemet fontosnak ítélő gazdasági szervezetek aránya is kiemelkedően magasnak tekinthető. Az NFSZ szolgáltatásainak megítélése, % (az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek megoszlása) Szolgáltatás megnevezése Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük ezt a támogatási formát 16,9 57,6 22,6 2,8 38,4 51,8 8,5 1,2 39,5 49,6 9,4 1,4 25,5 57,9 14,1 2,5 Egyéb szolgáltatás, segítségnyújtás 21,3 42,4 14,0 22,3 A tárgyidőszak adatait az egy évvel korábbihoz hasonlítva elmondhatjuk, hogy egyedül a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése esetében emelkedett (3,3%-ponttal) az 27

28 egyes szolgáltatásokat nagyon fontosnak ítélő munkaadók aránya. A többi szolgáltatás esetében stagnálásról, illetve kismértékű csökkenésről beszélhetünk. Az egyes támogatásokhoz hasonlóan, itt a szolgáltatásoknál is elmondhatjuk, hogy minden egyes esetben csökkent az adott elemet nem ismerők aránya. A munkaerőpiacról való tájékozódással kapcsolatban elmondható, hogy a szolgáltatást kiemelkedően fontosnak ítélő cégek arányában vállalati méretenként nincs pregnáns különbség, arányuk 15,0-20,0% között alakult a tárgynegyedévben. Ehhez hasonlóan a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás esetében sem, az arányok 25,0% körül alakultak. A foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetésére való igény azonban a vállalati méret emelkedésével egyre fontosabbá válik, úgy ahogyan a munkaközvetítés is. Előbbi esetben a mikro-vállalkozások 33,4%-a, a nagyvállalkozásoknak pedig már 51,4%-a ítélte nagyon fontosnak ezt a szolgáltatást. A munkaközvetítésnél ugyanezek az arányok 38,5% és 45,8% voltak. 28

29 Táblázatok 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés reprezentációja nemzetgazdasági áganként, ágazatonként (2013. III. negyedév) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Összesen Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató Közigazgatás, védelem, kötelező Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás * Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés II. negyedév ** június 30-ai statisztikai állományi létszám II. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2013. III. negyedév**) nyitó létszáma (fő) megoszlása Reprezentációs arány ,1% ,3% 19,0% ,2% ,3% 21,0% ,5% ,3% 35,3% ,3% ,8% 27,5% ,6% ,4% 33,8% ,5% ,2% 23,2% ,1% 46 0,0% 1,1% ,4% ,2% 45,9% ,7% ,3% 8,1% ,7% ,5% 41,6% ,6% ,4% 32,6% ,9% ,2% 50,6% ,3% ,1% 37,7% ,2% ,9% 61,4% ,8% ,3% 40,0% ,5% ,1% 21,5% ,7% ,0% 21,5% ,7% ,6% 32,9% ,3% ,1% 7,7% ,6% ,4% 9,6% ,6% ,8% 9,0% ,2% ,3% 8,4% ,8% ,4% 2,1% ,6% ,5% 3,0% ,6% ,8% 21,7% ,8% ,2% 4,9% ,5% ,1% 9,6% ,5% ,6% 9,3% ,0% ,6% 7,0% ,7% ,6% 20,1% ,4% ,7% 7,3% ,3% ,7% 11,5% ,0% ,0% 15,6% 29

30 2. A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Összesen Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató Közigazgatás, védelem, kötelező Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás *KSH, Munkaerő-felmérés II. negyedév II. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) június 30- án (tényadat) június 30- án (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) ,0% ,0% ,3% ,5% ,8% ,2% ,1% ,9% ,1% ,6% ,6% ,6% ,7% ,4% ,0% ,5% ,5% ,9% ,7% ,6% ,0% ,4% ,1% ,0% ,7% ,9% ,6% ,3% ,0% ,1% ,3% ,5% ,6%

31 Budapest Pest Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Győr-Moson- Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen 3. A III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen