A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

Átírás

1 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) * KONJUNKTÚRA INDEX: A LÉTSZÁMFELVÉTELT ÉS A LÉTSZÁMCSÖKKENÉST TERVEZŐ CÉGEK ARÁNYÁNAK KÜLÖNBSÉGE, KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL BUDAPEST

2 Elemzés: Busch Irén NMH Kutatási és Elemzési Főosztály Adattárházas feldolgozások: Kicsi Attila NMH Informatikai Főosztály 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 TARTALOM I. Bevezetés... 4 II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása II. negyedévben... 5 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 6 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 2. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 4. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) V.2. A június 30-ai és a június 30-ai tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) VI. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat aktív eszközeinek és szolgáltatásainak értékelése Táblázatok

4 I. Bevezetés júliusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 37. alkalommal hajtotta végre a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A felmérés célja, hogy a kijelölt munkáltatók előre jelezzék negyedéves, és éves távlatban a várható létszám-gazdálkodási elképzeléseiket. A tervezett létszám-csökkentések, és felvételek kezelésében pedig a munkaügyi központok és kirendeltségek preventív segítséget nyújtanak, mind a feleslegessé váló munkaerő mielőbbi munkához juttatásában, mind a felmerő munkaerő-igény hatékony kezelésében A megszólított 17,4 ezer munkáltató, több mint kétharmada válaszolt, így érvényes adatlap eredményeiből következtethetünk a jövőbeni létszámgazdálkodás alakulására. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a munkáltatók és a munkaügyi szervezet közötti munkakapcsolat erősítése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja az eredmények összesítése, melyből korlátokkal ugyan, de következtethetünk a várható munkaerő-piaci tendenciákra. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka 2014.június 24 július 18. között zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást negyedéves és éves időhorizonton. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 0,7%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve szeptember végéig - a tavaly ilyenkor jelzettel éppen megegyező mértékű 1,0%-os létszámnövekedést jeleztek a munkáltatók. Éves távlatban stagnálást várnak a felmérésbe vont szervezetek; a közfoglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül hagyva pedig 1,2%-os létszámbővüléssel számolnak június végéig. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. 4

5 II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása II. negyedévben második negyedét kedvezőtlen demográfiai folyamatok mellett, kedvező munkaerő-piaci tendenciák jellemezték. Megnevezés Főbb országos munkaerő-piaci adatok II. negyedév II. negyedév ezer fő ezer fő Népesség száma ,7 7603,9 Gazdaságilag aktívak száma ,6 4480,4 Munkanélküliek száma 1 449,3 358,9 Foglalkoztatottak száma , ,5 Alkalmazásban állók száma ,7 2736,9 Inaktívak száma ,1 3123,5 Gazdasági szervezetek száma, ezer darab ,4 1839,2 ebből vállalkozások száma ,3 1698,3 Aktivitási arány, % 1 57,4 58,9 Foglalkoztatási ráta, % 1 51,5 54,2 Munkanélküliségi ráta,% 1 10,3 8,0 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, II. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, május 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, június 30-án A éves népesség 28,8 ezer fővel volt kisebb, mint második negyedévében, ez 0,4 %-os mérséklődést jelentett. A hasonló korú gazdaságilag aktív népesség csaknem 100 ezer fővel bővült egy év alatt, míg az inaktív népesség 128,6 ezer fővel volt kisebb, mint második negyedében. A foglalkoztatottak száma 4 millió 121,5 ezer főt tett ki II. negyedévében, ez az előző év azonos időszakához képest 4,8%-os (190,3 ezer fős) növekedést jelent. Az egy év alatti 190,3 ezer fős létszámnövekedésnek alig több mint tizedét magyarázza csak a közfoglalkoztatás, s a külföldön dolgozók száma is csökkenést mutat a megelőző évhez képest. A foglalkoztatottak száma a közfoglalkoztatottak és vendégmunkások nélkül 3866,9 ezer főt tett ki, ez 172,4 ezer fővel volt magasabb, mint egy évvel korábban. Tehát a közfoglalkoztatottak és külföldön dolgozók nélkül számolt foglalkoztatási növekmény is igen jelentősnek tekinthető. A foglalkoztatottak létszám-növekedéséhez hozzájárul a Munkahelyvédelmi Akcióterv, amelynek keretében hónapról-hónapra egyre többen veszik igénybe a munkaerő-költséget csökkentő adókedvezményeket májusában összesen 849,7 ezer fő foglalkoztatott után igényeltek a munkáltatók adókedvezményt, amely az egy hónappal ezelőtti adathoz képest 10,9 ezer fős bővülést jelent. Összességében a foglalkoztatottak egyötöde részesült kedvezményben (ez az arány az elmúlt hónapokban stabilnak tekinthető). 5

6 % 10,0% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% éves foglalkoztatottak számának változása II. negyedévben 9,1% 8,2% 6,3% 4,8% II.név II.név II.név II.név fő Változás fő-ben Változás %-ban A éves munkanélküliek száma ebben a negyedévben is követte a szezonális trendet II. negyedévben az ILO definíció szerinti munkanélküliek száma továbbra is a 400 ezres szint alatt maradva és egy év alatt 90,6 ezres csökkenést produkálva 358,9 ezer főt tett ki, de ez az érték még mindig magasabb a válság előtti értékeknél (2008. II. negyedévben 319,2 ezer fő volt). Egy év alatt létszámuk 20,2%-kal mérséklődött. Az országban összesen 1839,2 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma a negyedév végén, 19,8 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek több mint kilenctizedét a vállalkozások képviselték, ez utóbbiak száma 17 ezerrel nőtt egy év alatt. III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A III. negyedéves felmérés eredményeként 12,4 ezer munkáltató várható munkaerőgazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek együttesen 656,6 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 71,5%-os volt. A válaszadási hajlandóság az egyes megyékben 51-91% között alakult. A kérdőívek több mint egyötödét elektronikus úton küldték vissza a munkáltatók. Az érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 78,3%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek a felmérésben résztvevő cégek munkavállalóinak 18,8%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 17,4%-át tették ki és az itt foglalkoztatottak jelentették az összlétszám 32,9%-át. A minta 4,3%-át képviselték a nagyvállalkozások, amelyek a válaszadó gazdasági szervezetekhez tartozó munkavállalók legnagyobb hányadát, 48,3%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 44,2 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a június 30-ai állapot szerint, a legtöbb közfoglalkoztatott (62,1%) nagyvállalkozásnál, a legkevesebb pedig (0,2%) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal. 6

7 Vállalati méret Érvényes adatlapok száma, db megoszlása, % A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma június 30-án száma, fő megoszlása, % Ebből: közfoglalkoztatottak száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , , ,2 Kis (10-49 fő) , , ,8 Közép ( fő) , , ,9 Nagy (250 felett) 528 4, , ,1 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,7%-át és a foglalkoztatottak 16,8%-át reprezentálja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A foglalkoztatottak számának megoszlása,% NMF KSH MEF (2014. II. negyedév) A regisztrált gazdasági szervezetek számának megoszlása, % NMF KSH (2014. június 30.) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6,2 4,7 7,9 25,2 Bányászat 0,2 0,2 0,2 0,0 Feldolgozóipar 41,1 21,9 25,8 4,0 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,4 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3,4 0,9 1,5 0,4 0,1 1,5 0,2 Építőipar 3,1 6,3 9,0 5,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás 9,6 13,5 21,2 11,3 Szállítás, raktározás 5,8 6,5 3,1 2,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,2 4,2 6,5 4,1 Információ, kommunikáció 0,8 2,4 1,2 2,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,7 2,4 0,8 2,1 Ingatlanügyletek 0,9 0,5 1,8 14,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,4 3,7 4,5 9,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,6 3,6 2,7 3,7 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 6,2 9,6 3,1 0,4 Oktatás 3,5 7,8 2,6 3,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8,4 6,5 3,4 2,5 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,9 1,6 1,3 3,6 Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 1,8 2,4 3,0 5,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés II. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma június 30-án 7

8 Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát nézve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezetek számát tekintve felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében szintén jelentős alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek számát tekintve, azonban a foglalkoztatottak számát tekintve már lényegesen közelebb állnak egymáshoz a két felmérés adatai. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Főváros és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,7%-a) működik, ahol a munkavállalók 32,7%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek 12,3%-át találjuk és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 14,6%-át alkotják a teljes mintának. Ezen kívül még Borsod-Abaúj Zemplén megyében tapasztalható, hogy a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma június 30-án 8

9 *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés II. negyedév 9

10 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat a felmérésben résztvevő cégeknél. Az adataink azt mutatják, hogy a szervezetek 76,0,%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 18,6%-uk növekedést, 5,4%-uk létszámcsökkenést jelez III. negyedév végéig. Ezen adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest azt mutatják, hogy egyaránt mérséklődött a létszámcsökkenésre és a létszámnövekedésre számító cégek aránya, ugyanakkor emelkedett a stagnálást prognosztizálóké. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint szeptember 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen választ adók száma (db) 3 hónap múlva várható létszám (fő) (2014. szeptember 30- án ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

11 A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 656,6 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 663,0 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,0 %-os lehet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérések eredményei alapján úgynevezett konjunktúra indexet számoltunk. Ez a létszámfelvételt és létszámcsökkentést tervező cégek arányának különbsége, ami III. negyedévére vonatkozóan 13,2 százalékpont volt. Ez 2009 óta a legmagasabb értéket mutatja, azonban a válság előtti mértéket továbbra sem érte el. * Konjunktúra index: a létszámfelvételt és a létszámcsökkenést tervező cégek arányának különbsége, közfoglalkoztatás nélkül A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhetők előre: A nemzetgazdasági ágak többségében a foglalkoztatottak számának növekedését vagy stagnálását prognosztizálhatjuk. A mezőgazdaságban, az energiaiparban, a víz- és hulladékgazdálkodásban, valamint a művészet és szórakoztatás ágakban létszámcsökkenést vetítettek előre, azonban ezek mértéke a mezőgazdaság kivételével nem haladja meg az egy százalékot. A legnagyobb mértékű létszámbővülés az építőiparban (3,9%-os) és az adminisztratív szolgáltatásban (2,6%-os) várható (a bányászatot nem értékeljük a kis mintaelem-szám miatt). 11

12 % 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, szeptember 30-ig, % -1,7 6,6 1,5-0,3-0,6 3,9 1,0 0,8 1,2 1,4 1,0 1,1 0,9 2,6 0,3 0,2 0,2-0,3 0,5 A feldolgozóiparban 1,5%-os létszámnövekedés várható a III. negyedévben. A feldolgozóiparon belül a főátlagnál kedvezőbb mértékű emelkedés várható az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (1,9%), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása (2,4%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (1,9%), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (2,7%) területén. Ugyanakkor létszámcsökkenés várható (igaz 1%-ot meg nem haladó) a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás ágazatban. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyság-kategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban. A mikro-vállalkozások várakozásai jelen esetben extra mértékű 20,6%-os növekedést jeleznek, holott esetükben a cégek alig több mint egytizede jelzett növekedést. A kisvállalkozások is csaknem egytizedével (9,6%-kal) tervezik létszámukat bővíteni. A középés nagyvállalkozások esetében a várható növekedés mértéke nem éri el az 1,0%-ot, annak ellenére, hogy a közepes méretű cégek 28%-a, a nagyvállalkozások 41%-a növekedést prognosztizált. 12

13 % % A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, szeptember 30-ig, % 25,0 20,6 20,0 15,0 10,0 9,6 5,0 0,0 0,7 0,7 mikro kis közép nagy Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembe vétele nélkül a foglalkoztatottak számának növekedése várható a megyékben. Ez alól Békés megye jelent kivételt, az ott tevékenykedő munkáltatók 2%-os létszámcsökkenést jeleztek. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, szeptember 30-áig, % 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5-2,0 1,9 1,9 1,8 1,7 1,5 1,5 1,4 1,2 1,1 0,9 0,9 0,9 0,9 0,8 0,7 0,7 0,6 0,6 0,3-2,0 13

14 Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozási csoportok, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A közfoglalkoztatottak létszámadataival együtt vizsgált adatokhoz hasonló eredmények figyelhetők meg: ezer fő feletti létszámbővülést jeleztek a gépkezelők, összeszerelők járművezetők esetében, és az ipari és építőipari foglalkozásúaknál. Jelentősebb létszám-növekedés az egyszerű ipari foglalkozásúaknál, az egyéb termékösszeszerelőknél, a gumitermék-gyártó gép kezelőinél, a tehergépkocsi-vezetőknél, kamionsofőröknél, a bolti eladóknál, a bőrkikészítő és - feldolgozó gép kezelőinél és gyártósor mellett dolgozóknál, a lakatosoknál, a fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelőinél, a hegesztők, lángvágók, a forgácsolók esetében várható. Létszám-csökkenést pedig az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak, az egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozásúak, a bolti pénztárosok, jegypénztárosok, az egyéb személygondozási foglalkozásúak, a közterület-felügyelők, a ruházati gép kezelői és gyártósor mellett dolgozók, a középiskolai tanárok, valamint a kerámiaipari terméket gyártó gép kezelői körében prognosztizáltak. 14

15 IV. 2. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) A gazdasági szervezetek 68,7%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 24,0%-a növekedést, 7,2%-a létszámcsökkenést jelez. Az előző év azonos időszakához viszonyítva elmondható, hogy hajszálnyit csökkent a mind a növekedést, mind a csökkenést prognosztizáló cégek aránya, ezzel párhuzamosan emelkedett a stagnálásra voksoló vállalkozásoké. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2015. június 30-án ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

16 A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 1,2%-os létszámnövekedés várható június 30-ig. A június 30-ai 656,6 ezer fős foglalkoztatotti létszám 664,7 ezer főre növekedhet egy év alatt, a felmérésben szereplő cégek körében. A közfoglalkoztatottak nélkül várható előrejelzés alapján nemzetgazdasági áganként eltérő várakozások rajzolódnak ki. 13 ágban növekedést várnak, ebből az adminisztratív szolgáltatás 4,0%-os és az információ és kommunikáció 3,6%-os bővülése emelhető ki, továbbá a feldolgozóipar 2,2%-os emelkedésese is figyelemre méltó. (A bányászatot itt sem értékeljük a kis elemszám miatt.) A feldolgozóipar főátlagát meghaladó növekedésre számítanak a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (4,5%) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (4,5%) és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (2,3%) ágazatokban. Hét ágban várható létszámfogyás; ebből kiemelkedik az energia ág 4,2%-os vesztesége, de a közigazgatásban ( 2,2%-os) és az oktatásban (1,4%-os) is jelentősebb visszaesést várnak. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro-vállalkozások (22,0%-os) számolnak, a legkisebb mértékű bővüléssel pedig a közepes vállalkozások (0,7%-os). Ám fontos megjegyezni, hogy a legnagyobb arányban a nagyvállalati kör jelzett előre növekedést (a megkérdezett cégek közel fele), azonban ennek százalékos mértéke a jelenlegi foglalkoztatotti létszámukhoz képest csak kisebb mértékű lehet. 16

17 % A területi aspektust vizsgálva - egy megyét leszámítva - minden megyében létszámnövekedést várnak az ott tevékenykedő munkáltatók. Ebből kiemelkedik Komárom- Esztergom (4,0%-os) és Nógrád (3,4%-os) megye pozitív éves várakozása. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 31-ig, % 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 4,0 3,4 2,7 2,5 2,4 2,1 2,1 2,0 1,8 1,7 1,3 1,3 1,2 1,0 1,0 0,8 0,5 0,2 0,1-0,2 17

18 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a június 30-án meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy III. negyedévben a felmérésben résztvevő munkaadók közel egyötöde a foglalkoztatotti létszám növekedését prognosztizálja. Emellett döntő hányaduk (74,4%) a létszám stagnálásával számol, állományi létszámuk csökkenését mindössze 6,4%-uk várja. Az elmúlt év hasonló időszakában jelzett várakozásokhoz képest árnyalatnyit romlott a növekedést várók tábora, de szintén esett a csökkenést prognosztizálóké, míg a stagnálásra szavazóké csaknem 3 százalékponttal - bővült A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint szeptember 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2014. szeptember 30- án ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

19 A mintában szereplő gazdasági szervezetek a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 0,7%-os növekedést várnak a foglalkoztatottak számában. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (700,8 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 3,3%-os létszámcsökkenéssel és 4,0%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 7,3%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 5,1 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Létszámváltozás, fő 2014Q3 Belépők száma (fő) Alkalmazotti Közfoglalkoztatotti Összes Kilépők száma (fő) Alkalmazotti Közfoglalkoztatotti Összes Belépök - Kilépők (fő) Alkalmazotti 6442 Közfoglalkoztatotti Összes Q3 Belépők száma (fő) Alkalmazotti Közfoglalkoztatotti 3669 Összes Kilépők száma (fő) Alkalmazotti 9605 Közfoglalkoztatotti 5688 Összes Belépök - Kilépők (fő) Alkalmazotti 4507 Közfoglalkoztatotti Összes 2488 Az 5,1 ezres növekedés mögött 6,5 ezer fős alkalmazotti létszám növekedés és 1,4 ezer fős közfoglalkoztatási jogviszonyos létszám csökkenése áll. A fenti táblázatból is jól látszik, hogy a munkaerő-forgalom belépési és kilépési oldalán a közfoglalkoztatásban lényegesen erősebb mozgást várnak mint egy évvel korábban, de az elsődleges munkaerőpiacon is intenzívebb mozgást követhetünk nyomon. Az egyes dimenziókat tekintve az alábbi megállapításokat tehetjük az adatok ismeretében: Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 8 ágban várják a dolgozói létszám csökkenését, melyekből az ingatlanügyletek (-3,4%), a mezőgazdaság (-2,4%) és a művészet, szórakoztatás (-1,2%) ágak lesznek a jelentősebb létszámvesztők. Mindhárom ág várható létszámvesztésében a közfoglalkoztatás jelentős szerepet játszik. 11 ágban várnak létszámnövekedést, melyből jelentősebb a bányászat, azonban ezt az ágat a jelentős alul-reprezentáltsága és kis elemszáma miatt nem tudjuk értékelni. 19

20 Két százalékot meghaladó létszámbővülést két ágban, az építőiparban és az adminisztratív szolgáltatásban várnak. Az ezekben az ágakban előforduló közfoglalkoztatás valamelyest lefelé korrigálja a növekedés várható mértékét. A feldolgozóiparon belüli létszámváltozást a közfoglalkoztatás nélküli 3 hónapos előrejelzési fejezetben vizsgáljuk, tekintettel arra, hogy ezekben az ágazatokban a közfoglalkoztatás nem jellemző. A 0,7%-os növekedést jelző átlagos érték mögött az egyes vállalati méret dimenziókban jelentős különbségeket látunk. A szokásosan optimista mikro-cégek 5,0%-os, a kisméretűek 1,0%-os bővülést jeleztek, ellenben a közepes méretű munkáltatók létszámcsökkenést várnak a III. negyedévben. Ez utóbbi a közfoglalkoztatás hatása, hiszen a nem közfoglalkoztatottak létszámában növekedést várnak a közepes méretű cégek, azonban a közfoglalkozatásból adódó létszámcsökkenés negatív tartományba húzza a teljes létszám változását. A nagyméretű 250 fő feletti vállalkozások a főátlaghoz hasonló, 0,9%-os növekedésre számítanak a következő 3 hónapban. 20

21 A területi dimenziót tekintve azt mondhatjuk, hogy a megyék nagyobb részében szerényebb növekedést várnak ebből kiemelkedik Hajdú-Bihar megye-, egy megyében stagnálást és négy megyében mérséklődik a foglalkoztatottak száma a választ adó gazdasági szervezeteknél. A fővárosra és Pest megyére vonatkozóan a kis minta elemszám következtében nem lehet ebből a felmérésből értékelni a foglalkoztatás várható trendjét függetlenül a közfoglalkoztatás hatásától. A létszámfogyást váró Veszprém és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyékben a közfoglalkoztatás hatása nélkül létszámnövekedés következne be, ez a későbbi fejezetben kerül bemutatásra. 21

22 fő IV. 4. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a III. negyedév végéig alig pozitív (0,7%-os növekedés). A jelenleg foglalkoztatott 700,8 ezer főhöz képest mindössze 5,1 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatotti létszám A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) A foglalkozási főcsoportok közül kettőben várható létszámcsökkenés a III. negyedévben, összhangban a már korábban említett ágazati előrejelzésekben tapasztaltakkal: a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúaknál és a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúaknál. (A fegyveres szervek foglalkozásainál stagnálás várható.) Pozitív egyenleg a gépkezelők, összeszerelők járművezetők, az ipari és építőipari foglalkozásoknál, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúaknál, az egyéb közép- és felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásoknál, a kereskedelmi és szolgáltatási és az irodai és ügyviteli foglalkozásúaknál tapasztalható. A foglalkozásokat tekintve a legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyszerű ipari foglalkozásúak, az egyéb termék-összeszerelők, a gumitermék-gyártó gép kezelői, a tehergépkocsi-vezetők, a kamionsofőrök, a bolti eladók, a bőrkikészítő és feldolgozó gép kezelői, a lakatosok, az egyéb mérnökök, a fémmegmunkáló gépek kezelői, a hegesztők, lángvágók és forgácsolók. 22

23 Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás befolyásolja. A közfoglalkoztatás keretében az alábbi foglalkozásokban várható létszámbővülés: egyéb mérnökök, egyéb építési és szerelési foglalkozásúak, könyvtári, levéltári nyilvántartó, egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozások, szociális gondozó, szakgondozó, egyéb egyszerű építőipari foglalkozásúak és egyéb építési szakipari foglalkozásúak. IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében minimális 0,1 %-os (0,5 ezer fős) létszámcsökkenést vetítettek előre. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak száma június 30-ig a 700,3 ezer főre csökkenhet. Az éves időhorizonton történő értékelés bizonytalanságát továbbra is erősíti, miszerint az érintett munkáltatók úgy vélték, hogy a közfoglalkoztatás mértéke nem fog folytatódni az idei szinten: a közfoglalkoztatottak számának mintegy 20%-os (8,6 ezer fős) csökkenését jelezték. Éves időtávlatban a gazdasági szervezetek 24,8%-a prognosztizál létszámbővülést munkaerő-állományában, 66,6%-a stagnálást vár, 8,6%-uk pedig csökkenést jelez előre: hasonló trendek érvényesülnek, mint a 3 hónapos előrejelzésnél: hajszálnyit csökkent a növekedést, jobban a csökkenést várók részesedése, a stagnálóké pedig emelkedett. 23

24 A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2015. június 30-án ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen Az éves létszámprognózis adatai alapján 10 ágban a foglalkoztatotti létszám bővülését várják. Ebből kiemelhető az információ és kommunikáció 3,7%-os és a feldolgozóipar 2,3%- os növekedése (a bányászatot kis elemszáma miatt itt sem értékeljük). 24

25 A feldolgozóiparon belül kiemelhető a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatok várható egyaránt 4,5%-os létszám emelkedése. Létszámfogyást 9 ág jelzett, melyből különösen jelentős a víz- és hulladékgazdálkodás, a közigazgatás, és a művészet és szabadidő ágak egytized körüli vesztesége. Ezekben az ágakban a közfoglalkoztatás jövőbeni lehetőségét igen pesszimistán ítélték a munkáltatók, ezen kívül a mezőgazdaságban a közfoglalkoztatottak csaknem egyötödös létszámfogyását vetítették előre. 25

26 2015. június 30-ig a mikro-vállalkozások (6,5%-os), a kisvállalkozások (0,4%-os) és a közepes méretű vállalkozások (0,1%-os) várnak létszámnövekedést, a nagyvállalkozások (-0,7%-os) ugyanakkor csökkenést jeleznek előre. Az előző év hasonló időszakában lefolytatott felmérés a mikro- és a kisvállalkozások esetében hasonló trendeket mutatott, a közepes és nagyvállalkozások azonban éppen ellentétes irányú folyamatokat jeleztek. Területenként vizsgálva az éves prognózist, Nógrád, Heves, Bács-Kiskun, Zala és Komárom-Esztergom megyék munkáltatói várják a legnagyobb, 2% felettilétszámnövekedést, Budapest, Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok megyék lényegében stagnálást jeleztek. 2% feletti létszámvesztést Győr-Moson-Sopron, Csongrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő cégek jeleztek. V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) Az előrejelzések pontosságát kizárólag a közfoglalkoztatottak nélküli létszámra vizsgáljuk, hiszen, ahogy a korábbi fejezetekben is láthattuk, a közfoglalkoztatás előirányzatainak nagyságrendjét és változását a gazdasági szervezetek nem tudják befolyásolni, így a közfoglalkoztatottakra vonatkozó létszámgazdálkodásra sem tudnak hatással lenni. 26

27 2014. II. negyedévre (2014. március 31. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók 1,4 %-os létszámnövekedést prognosztizáltak. Ha megvizsgáljuk csak azokat a munkáltatókat, akik részt vettek mind a II. negyedéves, mind a III. negyedéves felmérésben (9996 céget jelent), megállapíthatjuk, hogy ebben a vállalati körben is 1,4%-os foglalkoztatotti létszámnövekedést jeleztek a gazdasági szervezetek II. negyedévre vonatkozóan. A március 31-ei és a június 30-ai ténylétszámok azt mutatják, hogy ebben a vállalati körben az előrejelzéshez képest valamelyest kedvezőtlenebb, 0,6%-os létszámnövekedés következett be. Vállalati méret szerint vizsgálva az előrejelzést, megállapíthatjuk, hogy negyedéves távlatban a mikro-, a kis-, és a nagyvállalkozások meglehetősen pontosan jeleztek: a mikro cégek 2,3%-os növekedést vártak, valójában 0,8%-os növekedés történt, az kisvállalkozások 1,7 %-os bővülést vártak, és 1,4%-os emelkedés következett be. A nagyvállalatok 0,6%-os növekedést prognosztizáltak, és szinte ugyanakkora, 0,7%-os bővülés történt. A közepes méretű cégek 5,2%-os tervezett létszámbővülése helyett 9,4 %-os visszaesés következett be. Az egyes gazdasági ágak előrejelzései különböző mértékben teljesültek ugyan, ugyanakkor az mindenképpen igaz, hogy a változás irányát és nagyságrendjét meglehetősen jól kalibrálták a megkérdezett gazdasági szervezetek. A változás iránya három ágban nem teljesült: az egyik az információ és kommunikáció ág: 0,9%-os növekedés helyett 0,3%-os csökkenés történt, azonban, mindkét mérték lényegében stagnálásnak is nevezhető. A szakmai, tudományos és műszaki tevékenység, ahol a várt növekedés helyett 6%-os létszámfogyás történt. Hasonló a helyzet a közigazgatásban, ott 1,2%-os bővülés helyett 4,5%-os visszaesés volt megfigyelhető. A tényleges és a tervezett változások nagyságrendjénél szintén kiemelhető a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység, és a közigazgatás, ahol 7,6 illetve 5,7%- ponttal volt kedvezőtlenebb a tényleges változás, mint a tervezett. 27

28 A II. negyedévre vonatkozó negyedéves tervek teljesülése nemzetgazdasági áganként Nemzetgazdasági ág Terv Tény 2014.VI VI.30. terv tény /2014.III.31. /2014.III.31. tény tény Tényterv % % %- pont Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4,4 4,0-0,4 Bányászat, kőfejtés -1,4-0,4 1,0 Feldolgozóipar 1,4 0,1-1,3 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0,4 1,5 1,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmente 1,1 1,8 0,6 Építőipar 4,4 4,4 0,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 1,6 1,4-0,2 Szállítás, raktározás -0,6-2,1-1,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,5 5,2-0,3 Információ és kommunkáció 0,9-0,3-1,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,7 1,9 1,1 Ingatlanügyletek 3,0 1,5-1,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,6-6,0-7,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 4,2 7,7 3,6 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 1,2-4,5-5,7 Oktatás -6,9-2,8 4,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0,5 0,4 0,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 4,7 1,8-2,9 Egyéb szolgáltatás 4,4 5,3 0,9 Összesen 1,4 0,6-0,8 28

29 V.2. A június 30-ai és a június 30-ai tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) évre II. negyedév vége és II. negyedév vége között az akkori felmérésben szereplő munkaadók 0,7%-os létszámnövekedést prognosztizáltak. Ha megvizsgáljuk csak azokat a munkáltatókat, akik részt vettek mind a III. negyedéves, mind a III. negyedéves felmérésben (7561 céget jelent), megállapíthatjuk, hogy ebben a vállalati körben 0,5%-os létszámnövekedést jeleztek a gazdasági szervezetek június 30-ig egy éves időtávlatra. A június 30-ai és a június 30-ai ténylétszámok azt mutatják, hogy ebben a vállalati körben valamivel kedvezőbb, 1,0%-os létszámnövekedés következett be. Vállalati méret szerint vizsgálva eltéréseket látunk: a mikro-cégek 1,8%-os növekedést vártak, és 1%-kal csökkent a dolgozói létszámuk. A kisméretű cégek 0,2%-os növekedést vártak, és hasonló nagyságrendű 0,8%-os növekedés volt megfigyelhető. A közepes cégeknél történt a legnagyobb kilengés: a 2,9%-os növekedési várakozások ellenében 22,2%-os visszaesésnek lehettünk tanúi. A nagyvállalatok stagnálási prognózisa helyett, 3,5%-os növekedést ért el. Az egyes gazdasági ágak várakozásai és a tények a legtöbb ágban hasonlóak voltak. A vízellátás, szennyvíz gyűjtés, hulladékgazdálkodás ág 7,8%-os várt létszámnövekedése 2,0%-ban teljesült. A mezőgazdaság 1,1%-os növekedés várt, valójában 3,5%-kal emelkedett a foglalkoztatottak száma. A változás mértékénél még ki kell emelnünk az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet, ahol 3,5%-ponttal meghaladták a tények a létszámgazdálkodás várakozásait. 29

30 Az építőiparban szintén nagyobb mértékben teljesült a pozitív várakozás, az oktatásban pedig a szintén pozitív trend kisebb mértékben valósult meg. A II. negyedévre vonatkozó éves tervek teljesülése nemzetgazdasági áganként Nemzetgazdasági ág Terv Tény Tényterv 2014.VI.30. terv /2014.VI.30. tény 2014.VI.30. tény /2013.VI.30. tény % % %- pont Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1,1 3,5 2,4 Bányászat, kőfejtés -8,0-7,7 0,4 Feldolgozóipar 0,1 0,8 0,6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0,0-0,4-0,5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmente 7,8 2,0-5,8 Építőipar 2,4 4,0 1,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás 1,6 2,1 0,5 Szállítás, raktározás -2,5-1,3 1,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1,2 3,1 1,8 Információ és kommunikáció 13,8 10,3-3,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység -1,7-3,2-1,5 Ingatlanügyletek 5,3 6,9 1,6 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 4,1 6,0 1,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység -1,7 1,8 3,5 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás -5,3-6,7-1,4 Oktatás 3,3 1,0-2,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1,2 1,4 0,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő -5,8-5,3 0,5 Egyéb szolgáltatás -5,7-4,3 1,4 Összesen 0,5 1,0 0,5 30

31 VI. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat aktív eszközeinek és szolgáltatásainak értékelése A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a III. negyedévben a munkáltatókat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban: NFSZ) szolgáltatásairól és aktív eszközeiről kérdeztük. A kérdőívet kitöltőket arra kértük, hogy háromfokú skálán értékeljék, hogy mennyire fontosak az egyes aktív eszközök és szolgáltatások (1 nagyon fontos, 2 fontos, 3 egyáltalán nem fontos, 0 nem ismerik az adott támogatási formát/szolgáltatást), az adott gazdasági szervezet számára. Az aktív foglalkozatási eszközöket az alábbi módon értékelték a mintában az erre a kérdésre választ adó szervezetek. A rendelkezésünkre álló adatok jól mutatják, hogy a legtöbb válaszadó a bér, bérköltség támogatást, a munkahelymegőrzés támogatását és a bérkompenzáció támogatását ítélte a legfontosabbnak a tárgyidőszakban. Ez a bér, bérköltség támogatás esetében a gazdasági szervezetek aránya megközelíti a 70,0%-ot, a munkahelymegőrzés támogatásánál pedig több mint 50%-os. A legkisebb arányt ebből a szempontból az első munkahely garancia program esetében láthatjuk, ahol a cégek 34,0%-a tartja ezt az eszközt nagyon fontosnak. Az is jól látható, hogy a kérdőíven felsorolt aktív eszközök közül az első munkahely garancia program esetében a legmagasabb az adott támogatási formát nem ismerők aránya, 17%-os, a többi eszköz esetében 1,8-5,3% közötti. 31

32 Első munkahely garancia Bér-, bérköltség támogatás Munkahelymegörzés támogatása Bérkompenzáció támogatás Munkahelyteremtő beruházás támogatása Összességében nézve a felmérés keretében megkérdezett támogatások kapcsán elmondhatjuk, hogy relevánsnak tekinthetők a gazdasági szervezetek számára, hiszen egyik esetben sem beszélhetünk az egyáltalán nem fontos választási lehetőséget rendkívül nagy arányban megjelölő munkaadókról. Az NFSZ támogatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott támogtatást véleményező gazdálkodó szervezetek körében, % 100,0 90,0 80,0 72,4 94,2 95,0 94,6 84,9 88,9 88,7 87,1 87,5 85,2 79,2 82,0 85,1 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0, Ha a 2012 és 2013 III. negyedéves adatfelvétel adataival kívánjuk összehasonlítani a tárgynegyedévi adatokat, akkor a következőről kell említést tennünk. A munkahelyteremtő beruházási támogatásokat fontosnak és nagyon fontosnak tartó cégek aránya az elmúlt 3 évben folyamatosan növekszik. A bértámogatások és a munkahelymegőrzés megítélése stagnál, míg a bérkompenzáció jelentősége valamelyest visszaesett. Az NFSZ által nyújtott szolgáltatások közül a tárgyévben a munkaközvetítés és a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése bizonyult a legfontosabbnak, ezt követően a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, végül pedig a munkaerő-piacról való tájékozódás. Emellett minden egyes szolgáltatás mellett az adott elemet fontosnak ítélő gazdasági szervezetek aránya is kiemelkedően magasnak tekinthető. 32

33 A tárgyidőszak adatait a korábbi évekhez hasonlítva elmondhatjuk, hogy a legtöbb szolgáltatás iránti érdeklődés lényegében nem változott, egyedül a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről nyújtott információ iránti igény bírt nagyobb jelentőséggel az idei évben. Az NFSZ szolgáltatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek körében, % 100,0 90,0 80,0 74,2 74,6 78,8 89,4 90,2 89,7 88,8 89,2 90,0 83,8 83,4 84,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Tájékoztatás a munkaerőpiacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése Megfelelö munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás

34 A legfontosabb támogatásokat és szolgáltatást együtt mutatjuk be vállalati méret és régiók szerint. Az NFSZ egyes szolgáltatásait és támogatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek vállalati mérete szerint, % III. negyedév 100,0 90,0 80,0 89,1 90,1 91,391,0 95,4 94,4 94,8 88,9 89,1 89,4 88,0 82,8 86,7 86,6 81,0 77,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Megfelelö munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Mikro Kis Közép Nagy Lényeges különbség a munkaközvetítés iránti igényekben nem mutatkozik a különböző nagyságú cégek között. A bértámogatást és a munkahely megőrzést szinte azonosan preferálják a mikro, a kis- és a közepes vállalkozások, a nagy méretűek valamelyest kisebb mértékben. A munkahelyteremtő támogatásokat elsősorban a mikro- és kis cégek igénylik, felfelé haladva a vállalati mérettel egyre csökken a súlya. Általánosságban megállapítható, hogy a fejlettebb régiók kevésbé igénylik a munkaközvetítést és a különböző aktív támogatásokat, mint a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő társaik. Ez alól kivétel a munkahelyteremtő beruházási támogatás iránti igénye Közép-Dunántúlnak, amely hasonló nagyságrendű mint kedvezőtlen helyzetű régióké. 34

35 Az NFSZ egyes szolgáltatásait és támogatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodók körében, régiók szerint, % III. negyedév 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Megfelelö munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 35

36 Táblázatok 36

37 1. A III. negyedévi NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) II. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2014.III. negyedév**) nyitó létszáma (fő) megoszlása Reprezentációs arány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet Összesen * KSH Munkaerő-felmérés II. negyedév ** június 30-ai statisztikai állományi létszám ,7% ,2% 22,2% ,2% ,2% 13,2% ,9% ,1% 31,9% ,5% ,8% 28,0% ,5% ,3% 38,2% ,5% ,8% 21,2% ,2% 260 0,0% 4,0% ,6% ,9% 23,6% ,4% ,3% 13,9% ,7% ,2% 41,7% ,7% ,6% 35,7% ,9% ,0% 45,0% ,4% ,9% 35,1% ,4% ,8% 46,0% ,3% ,3% 27,3% ,8% ,1% 19,6% ,9% ,4% 25,4% ,5% ,4% 38,0% ,3% ,1% 8,3% ,5% ,6% 12,2% ,5% ,8% 15,3% ,2% ,2% 9,1% ,4% ,8% 5,5% ,4% ,7% 4,9% ,5% ,9% 33,9% ,7% ,5% 6,7% ,6% ,6% 12,3% ,6% ,2% 11,1% ,8% ,5% 7,6% ,5% ,4% 22,1% ,6% ,9% 9,4% ,4% ,8% 13,1% ,0% ,0% 17,0% 37

38 2. A III. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként, ágazatonként Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet Összesen * KSH Munkaerő-felmérés II. negyedév II. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) június 30- án (tényadat) június 30- án (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) ,2% ,2% ,9% ,0% ,2% ,2% ,0% ,6% ,9% ,7% ,7% ,0% ,1% ,0% ,3% ,6% ,4% ,0% ,3% ,2% ,3% ,1% ,5% ,9% ,9% ,7% ,3% ,1% ,6% ,1% ,4% ,1% ,0%

39 Budapest Pest Közép- Magyarország Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson- Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Észak- Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen 3. A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek foglalkoztatottjainak száma ágak, ágazatok, létszám-kategóriák, régiók és megyék szerint Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat C Feldolgozóipar Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék CG gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása CL Járműgyártás CM D E Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N O Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakozás, szabad idő S-U Egyéb szolgáltatás A - U Összesen