A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

Átírás

1 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Vas 101,4% 101,7% Zala Győr- Moson- Sopron 104,0% Veszprém 101,2% Somogy 103,2% Budapest 100,5% Komárom- Esztergom 101,3% Baranya 101,7% Fejér 102,1% Tolna 101,3% Nógrád 101,5% Pest 101,1% Bács- Kiskun 101,9% Heves 101,5% Csongrád Jász- Nagykun- Szolnok 102,4% 101,4% Borsod- Abaúj- Zemplén 104,1% Békés 102,6% Hajdú- Bihar 102,8% Szabolcs- Szatmár-Bereg 103,1% 103,0-104,1 (4) 102,0-102,9 (4) 100,0 101,9 (12) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS MÁRCIUS JÚNIUS 30. KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN (KÖZFOGLALKOZTATÁSSAL EGYÜTT) BUDAPEST

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás Számítógépes feldolgozások: Kicsi Attila informatikus Nemzeti Munkaügyi Hivatal Informatikai Főosztály Rendszerfejlesztési és Adattárház Osztály 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a I. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) VI. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban

4 TÁBLÁZATOK 1.A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2013. II. negyedév) ágazati reprezentációja A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás június 30- ig, illetve március 31-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás június 30- ig, illetve március 31-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás június 30- ig, illetve március 31-ig területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás június 30- ig, illetve március 31-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategóriák szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategóriák szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt)41 14.A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése vállalati méretenként III. negyedévre vonatkozóan (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), % A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2013. II. negyedév)

5 I. Bevezetés A II. negyedévben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: NFSZ) harminckettedik alkalommal készítette el negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított szervezetek száma 14,6 ezer volt, a beérkezett adatlapok száma 10,2 ezer db-ot tett ki. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka március 29. április 19. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A II. negyedéves felmérés eredményeit összesen munkáltató által helyesen kitöltött kérdőív adatai alapján ismertetjük. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 2,1%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve a negyedév végéig 1,4%-os létszámnövekedést jelezhetünk előre. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. Az egyes kirendeltségek elemzéseit az érdeklődők a járási hivatalok munkaügyi kirendeltségeitől kérhetik. 5

6 II. Munkaerő-piaci helyzet a I. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint I. negyedévben a éves népesség 56,6%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 50,0%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 11,8%-ot tett ki. Az országban összesen 1 810,8 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én, ebből 1 672,9 ezer volt a vállalkozások száma (92,4%). A gazdasági szervezetek száma 20,4 ezerrel, a vállalkozások száma pedig 21,5 ezerrel emelkedett az elmúlt év hasonló időpontjához képest. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés I. negyedév I. negyedév ezer fő ezer fő Népesség száma , ,6 Gazdaságilag aktívak száma , ,4 Munkanélküliek száma 1 508,7 504,1 Foglalkoztatottak száma , ,3 Alkalmazásban állók száma , ,9 Inaktívak száma , ,2 Gazdasági szervezetek száma , ,4 ebből vállalkozások száma , ,4 Aktivitási arány 1 56,6 56,0 Foglalkoztatási ráta 1 50,0 49,5 Munkanélküliségi ráta 1 11,8 11,7 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, I. negyedév (Az adatok a éves kokorcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, február 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, március 31-én A KSH adatai alapján I. negyedévben, országosan a gazdaságilag aktívak száma 4 326,4 ezer főt tett ki, amely az egy évvel korábbinál 31,0 ezer fővel volt több. A foglalkoztatottak száma 3 millió 817,7 ezer fő volt a tárgyidőszakban, 26,4 ezer fővel több, mint az előző év hasonló időszakában. A munkanélküliek száma 508,7 ezer főt tett ki, 4,7 ezer fővel többet, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag inaktív népesség száma 3 314,0 ezer fő volt, 57,3 ezer fővel kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A munkanélküliségi ráta a legnagyobb Észak-Magyarországon (15,4%-os) és az Észak- Alföldön (16,8%), a legkisebb pedig a Nyugat-Dunántúlon (9,3%-os), Közép- Magyarországon (9,3%-os) valamint Közép-Dunántúlon (10,6%-os) volt I. negyedévben. 6

7 Munkanélküliségi ráta a éves népesség körében I. negyedévben Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl 10,6% Közép- Magyarország 9,3% Észak- Magyarország 15,4% Észak- Alföld 16,8% 9,3% Dél- Dunántúl 11,6% Dél- Alföld 12,7% Munkanélküliségi ráta (%) 9,0 10,9 (3) 11,0-12,9 (2) 15,0-16,9 (2) Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés, I. negyedév III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A II. negyedéves felmérés eredményeként több mint 10,0 ezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek együttesen 619,1 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 70,0%-os volt. A válaszadási hajlandóság területileg egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos megyékben 90,0% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, más megyékben ez az arány 50,0%-ot sem érte el. A több mint tízezer érvényes választ adó gazdasági szervezet legnagyobb része, 76,5%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek a felmérésben résztvevő cégek munkavállalóinak 17,7%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 19,0%-át teszik ki és az itt foglalkoztatottak jelentik az összlétszám 33,5%-át. A minta 4,5%-át alkotják a nagyvállalkozások, amelyek a válaszadó gazdasági szervezetekhez tartozó munkavállalók 48,8%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 27,5 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a március 31-ei állapot szerint, a legtöbb közfoglalkoztatott (54,4%-uk) nagyvállalkozásnál, a legkevesebb pedig (0,4%-uk) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. 7

8 A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés II. negyedévre vonatkozó mintájának főbb jellemzői Vállalati méret Érvényes adatlapok száma, db megoszlása, % A foglalkoztatottak (statisztikai állományi létszáma március 31-én) száma, fő megoszlása, % Ebből: a közfoglalkoztatottak száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , , ,4 Kis (10-49 fő) , , ,9 Közép ( fő) , , ,4 Nagy (250 felett) 457 4, , ,4 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,6%-át és a foglalkoztatottak 16,2%-át reprezentálja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Foglalkoztatottak számának Gazdasági szervezetek megoszlása (%) számának megoszlása (%) Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) KSH KSH NMF NMF (2013. I. negyedév) ( ) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6,1 4,9 8,0 25,0 Bányászat 0,2 0,2 0,2 0,0 Feldolgozóipar 45,6 20,8 27,8 4,0 Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,5 0,9 0,4 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3,3 1,5 1,8 0,2 Építőipar 3,0 6,1 8,8 5,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 8,4 13,8 19,6 11,4 Szállítás, raktározás 4,1 6,9 2,9 2,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,3 4,0 6,7 4,2 Információ, kommunikáció 0,3 3,0 0,9 2,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,5 2,6 0,7 2,2 Ingatlanügyletek 0,9 0,6 2,0 14,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,1 3,8 3,9 9,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1,6 3,5 2,6 3,8 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 5,5 8,3 3,6 0,5 Oktatás 4,2 8,2 2,8 3,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 9,4 6,9 3,4 2,2 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,6 1,5 1,1 3,5 Egyéb szolgáltatás 1,5 2,4 2,7 5,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés I. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én 8

9 % Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát nézve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezetek számát tekintve felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében szintén alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek számát tekintve. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Főváros és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,4%-a) működik, ahol a munkavállalók 33,5%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek alig több mint 10,0%-át találjuk és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 9,5%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak felülreprezentáltak a mintában. 25,0 A II. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyéként *,% 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én 9

10 % A II. negyedéves felmérésben résztvevő szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO-definíció szerinti, 2013 I. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*,% 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés I. negyedév 10

11 % IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a március 31-én meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy II. negyedévben a felmérésben résztvevő munkaadók több mint negyede a foglalkoztatotti létszám növekedését prognosztizálja. Emellett döntő hányaduk a létszám stagnálásával számol, továbbá azon cégek aránya, amelyek állományi létszámuk csökkenését várják, a 7,0%-ot sem érte el. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással együtt), % 67,3 70,0 60,0 50,0 40,0 25,8 30,0 20,0 6,9 10,0 0,0 csökkenő stagnáló növekedő csökkenő stagnáló növekedő A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2013. június 30-án) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

12 % A mintában szereplő gazdasági szervezeteknél a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 2,1%-kal növekedhet a foglalkoztatottak száma. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (619,1 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 1,7%-os létszámcsökkenéssel és 3,8%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 5,5%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 13,0 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Az egyes dimenziókat tekintve az alábbi megállapításokat tehetjük az adatok ismeretében: A tárgyidőszakban egy nemzetgazdasági ágban sem várható a foglalkoztatottak számának csökkenése, ugyanakkor az energiaipar, az oktatás és a pénzügyi szolgáltatás területeken a létszám stagnálására lehet számítani. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, II. negyedév végéig, % 13,0 8,0 3,0 3,1 0,7 1,3 5,5 5,3 1,1 1,0 4,8 1,5 0,4 2,7 1,3 5,0 6,8 0,2 1,4 5,5 4,4-2,0 0,0-7,0 Ezzel párhuzamosan a közigazgatás, a víz- és hulladékgazdálkodás, a művészet és szabadidő, az építőipar, az adminisztratív szolgáltatás és a vendéglátás lehetnek a leginkább bővülő gazdasági ágak. Ehhez hozzáteendő, hogy az első két terület foglalkoztatottjainak számát a közfoglalkoztatottak száma, annak változása erőteljesen befolyásolja. A feldolgozóiparban szintén kedvező változások jelezhetők előre a II. negyedévben, ugyanis összességében 1,3%-os létszámnövekedés várható, és jelentős létszámcsökkenés egy ágazatban sem jelezhető előre. Az egyes ágazatok közül a legnagyobb mértékben az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (3,5%-os), a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, 12

13 % nyomdai tevékenység (1,7%-os), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (1,7%-os) és a járműgyártás (1,6%-os) területen számíthatunk nagyobb létszámbővülésre. A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy minden kategória esetében optimista prognózis bontakozik ki az II. negyedév végéig tartó várakozásokban. A vállalati méret növekedésével csökken a várt létszámnövekedés mértéke, a legoptimistábbnak így a mikro-vállalkozások tekinthetők. Esetükben több mint 10,0%-os növekedés is prognosztizálható, a nagyvállalkozásoknál ennek mértéke 1,5%-os lehet. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, II. negyedév végéig, % 12,0 11,6 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 2,7 1,9 1,5 0,0 mikro kis közép nagy A területi dimenziót tekintve azt mondhatjuk, hogy minden megyében a foglalkoztatotti létszám növekedését prognosztizálják a felmérésben szereplő gazdasági szervezetek a tárgyidőszakban. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásra Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson- Sopron, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében lehet számítani, ugyanakkor a Fővárosban, Pest és Veszprém megyében lehet legkisebb a létszámbővülés. 13

14 % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, II. negyedév végéig, % 6,0 4,0 4,1 4,0 3,2 3,1 2,8 2,6 2,4 2,1 1,9 1,7 1,7 1,5 1,5 1,4 1,4 1,3 1,3 1,2 1,1 2,0 0,0 0,5-2,0-4,0-6,0-8,0 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a II. negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 619,1 ezer főhöz képest 13,0 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatotti létszám. A foglalkozási főcsoportok egyikében sem várható létszámcsökkenés a II. negyedévben, ugyanakkor a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), az ipari és építőipar valamint a gépkezelők, összeszerelők, összeszerelő foglalkozások szívhatják fel a legtöbb munkaerőt. Foglalkozásokat tekintve a legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúak, az egyéb takarító és kisegítők, az egyszerű ipari, az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati, az egyéb egyszerű építőipari foglalkozásúak és az egyéb termék-összeszerelők lehetnek. A létszámfelvétel és a létszámcsökkenés negatív egyenlege a ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó, az általános iskolai tanár, tanító, a gyógyszergyártó gép kezelője és a kerámiaipari terméket gyártó gép kezelője foglalkozásokban lesz a legmagasabb a tárgyidőszakban. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. 14

15 fő A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a szervezetek 68,7%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 24,3%-uk növekedést, 7,0%-uk létszámcsökkenést jelez a II. negyedév végéig. Ezen adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest azt mutatják, hogy egyaránt mérséklődött a létszámcsökkenésre és a létszámnövekedésre számító cégek aránya, ugyanakkor emelkedett a stagnálást prognosztizálóké. 15

16 % A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), % 70,0 60,0 50,0 64,5 68,7 40,0 30,0 20,0 10,0 10,2 7,0 25,3 24,3 0,0 csökkenő stagnáló növekedő március június március június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen választ adók száma (db) 3 hónap múlva várható létszám (fő) (2013. június 30-án) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 591,6 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 599,9 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,4%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhetők előre: A nemzetgazdasági ágak többségében a foglalkoztatottak számának növekedését prognosztizálhatjuk, viszont az oktatás, a pénzügyi szolgáltatás, az energiaipar, a közigazgatás és az oktatás területeken stagnálás jelezhető előre. A legnagyobb létszámbővülés az építőipar és a vendéglátás ágban valósulhat meg a tárgynegyedévben, e két területen várható változásokban jelentős szerepe van a szezonalitásnak is. Emellett kiemelhetjük még az egyéb szolgáltatás, az adminisztratív szolgáltatás és a művészet és szabadidő ágakat is. 16

17 % % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, II. negyedév végéig, % 7,0 5,0 3,0 1,0 1,5 0,7 1,3 0,7 5,5 1,1 1,0 4,8 1,5 2,3 1,3 3,6 0,2 1,0 3,0 3,9-1,0-3,0-0,1-0,1-0,2-5,0-7,0-9,0-11,0 A feldolgozóiparban várható létszámmozgások nem térnek el a közfoglalkoztatottak létszámadatait tartalmazó és nem tartalmazó adatsor esetében. Ennek döntő oka, hogy itt nem jellemző a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók pregnáns jelenléte. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyság-kategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban. A mikro-vállalkozások várakozásai jelen esetben is meghaladják a 10,0%-os növekedést, a nagyvállalkozások esetében azonban ennek mértéke nem éri el az 1,0%-ot. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, II. negyedév végéig, % 12,0 10,3 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 2,3 1,2 0,7 0,0 mikro kis közép nagy 17

18 % Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül sem prognosztizálható a foglalkoztatottak számának csökkenése, Heves, Baranya megyében és a Fővárosban is összességében stagnálás jelezhető előre. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, II. negyedév végéig, % 4,0 3,7 3,0 3,0 2,0 2,1 2,0 1,9 1,9 1,6 1,6 1,5 1,1 1,1 1,1 1,1 1,0 0,9 0,9 0,8 0,8 0,4 0,3 0,0-0,1-1,0-2,0 A legoptimistább várakozásokkal Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkáltatói rendelkeznek a tárgyidőszakban. Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozások, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A közfoglalkoztatottak létszámadataival együtt vizsgált adatokhoz hasonlóan, jelen esetben is minden főcsoportban bővülhet a foglalkoztatotti létszám, továbbá az egyes főcsoportok létszámbővülés alapján képzett sorrendje sem tér el az előző fejezetben látottól. A legkeresettebb foglalkozások között 2013.II. negyedévben az egyszerű ipari, az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúakat, az egyéb termékösszeszerelőket, az egyéb egyszerű építőipari foglakozásúakat és a forgácsolókat említhetjük, amelyekbe a felmérésben szereplő foglalkoztatók a legtöbb munkavállalót felvenni tervezik. A létszámcsökkenés által leginkább érintett foglalkozások nem mutatnak eltérést a közfoglalkoztatottakkal együtt figyelembe vett adatokhoz viszonyítva. Így tehát jelen esetben is a ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó, az általános iskolai tanár, tanító, a 18

19 fő gyógyszergyártó gép kezelője és a kerámiaipari terméket gyártó gép kezelője foglalkozásokban mérséklődhet legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak létszáma. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 1,8 ezer fős létszámnövekedést jeleznek előre közfoglalkoztatással együtt, amely 0,3%-os növekedésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak száma március 31-ig a 621,0 ezer főre emelkedhet. Éves időtávlatban a gazdasági szervezetek 28,0%-a prognosztizál létszámbővülést munkaerő-állományában, 63,0%-a stagnálást vár, 9,0%-uk pedig csökkenést jelez előre. 19

20 % A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásai szerint (közfoglalkoztatással együtt),% 70,0 63,0 60,0 50,0 40,0 28,0 30,0 20,0 9,0 10,0 0,0 csökkenő stagnáló növekedő csökkenő stagnáló növekedő A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint március 31-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen választ adók száma (db) 12 hónap múlva várható létszám (fő) (2014. március 31-én) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen Az éves létszámprognózis adatai alapján az információ és kommunikáció, az adminisztratív szolgáltatás és az építőipar nemzetgazdasági ágakban nagyobb mértékben emelkedhet a foglalkoztatotti létszám. A feldolgozóiparban dolgozó munkavállalók létszáma 1,7%-kal bővülhet, az egyes ágazatokat nézve pedig a járműgyártás (3,5%-os), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék (3,1%-os) és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (2,6%-os) emelhető ki. Csökkenés nem várható a feldolgozóipar ágazataiban, azonban bizonyos ágazatokban a foglalkoztatotti létszám stagnálása prognosztizálható, mint például a villamos berendezés gyártása, a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, a vegyi anyag, termék és a gép, gépi berendezés gyártása esetében. 20

21 % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, március 31-ig, % 14,0 9,0 4,0 1,1 1,7 3,5 0,8 2,3 1,1 7,0 2,3 1,8 5,7 1,2 2,8-1,0-6,0-0,5-1,2-3,0-1,6-3,9-11,0-16,0-11,5-9,5 A víz- és hulladékgazdálkodás, a közigazgatás és a mezőgazdaság várható létszámbeli változásának előrejelzését a közfoglalkoztatás előre nem ismert előirányzata predesztinálja, ennek következményeként látható e három gazdasági ágban a legnegatívabb várakozás március 31-ig a mikro-vállalkozások (9,7%-os) és a kisvállalkozások (2,2%-os) várnak létszámnövekedést, a közép- (0,3%-os) és nagyvállalkozások (0,4%-os) ugyanakkor csökkenés jeleznek előre. Látható, hogy a három hónapos előrejelzéshez képest csak a mikro- és kisvállalkozások várnak éves időtávlatban létszámbővülést, a másik két létszámnagyság-kategóriában már várhatóan stagnálni fog a foglalkoztatotti létszám. Területileg vizsgálva az éves prognózist, kiemelhető, hogy Győr-Moson-Sopron megye munkáltatói várják a legnagyobb létszámnövekedést, amelynek mértéke 7,3%-os. Ezt követően említhetjük Komárom-Esztergom, Baranya, Nógrád megyéket, azonban itt már a növekedés mértéke 2,0-3,0% közötti. A foglalkoztatotti létszám stagnálása Pest, Tolna, Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében várható, míg legnagyobb csökkenés Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyében következhet be. Természetesen ehhez a közfoglalkoztatás előre nem ismert előirányzata is hozzájárul. 21

22 % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 31-ig, % 8,0 7,3 6,0 4,0 2,0 2,4 2,2 2,2 1,7 1,4 1,1 1,0 0,7 0,4 0,4 0,2 0,0 0,0-2,0-0,1-0,8-2,1-2,2-2,4-4,0-3,2-3,5-6,0-8,0 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A gazdasági szervezetek 63,6%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 27,1%-a növekedést, 9,3%-a létszámcsökkenést jelez. Az előző év azonos időszakához viszonyítva elmondható, hogy 2,8%-ponttal mérséklődött a csökkenést prognosztizáló cégek aránya, ezzel párhuzamosan 2,3%-ponttal emelkedett a stagnálást, 0,5%-ponttal pedig a növekedést jelző vállalkozásoké. 22

23 % A felmérésben szereplő gazdálkodó szervezetek számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásai szerint (közfoglalkoztatás nélkül),% 70,0 61,3 63,6 60,0 50,0 40,0 30,0 26,6 27,1 20,0 10,0 12,1 9,3 0,0 csökkenő stagnáló növekedő március március március március 31. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint március 31-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen választ adók száma (db) 12 hónap múlva várható létszám (fő) (2014. március 31-én) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 1,3%-os létszámnövekedés várható március 31-ig. A március 31-én meglévő 591,6 ezer fős foglalkoztatotti létszám 599,0 ezer főre növekedhet egy év alatt, a felmérésben szereplő cégek körében. 23

24 % A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, március 31-ig, % 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 1,5 1,1 1,6 0,6 3,5 0,7 2,7 1,1 7,0 1,8 5,8 0,8 1,0 3,1 0,0-2,0-4,0-6,0-4,1-1,2-0,2-2,3-4,0-8,0 A közfoglalkoztatottak nélkül várható előrejelzés alapján nemzetgazdasági áganként meglehetősen eltérő várakozások rajzolódnak ki. Bizonyos nemzetgazdasági ágakban ugyanis nagyobb mértékű növekedés várható a foglalkoztatotti létszámban, ilyen például az információ és kommunikáció, az adminisztratív szolgáltatás, az építőipar, az egyéb szolgáltatás vagy a szállítás, raktározás ágak. A gazdasági ágak egy másik csoportjában mérsékeltebb növekedés jelezhető előre, így például az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, bányászat, vendéglátás területeken. Harmadikként azokról az ágakról beszélhetünk, amelyekben a munkavállalók létszámának csökkenése várható: energiaipar, művészet és szabadidő, oktatás, pénzügyi szolgáltatás, tudományos és műszaki tevékenység. A feldolgozóiparban összességében 1,6%-kal többen dolgozhatnak március 31-én a március 31-ei létszámhoz viszonyítva. A közfoglalkoztatottak nélkül egy év alatt szintén a járműgyártás lehet a legnagyobb (3,4%-kal) mértékben bővülő ágazat, amelyet a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (3,1%-os bővülés) és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (2,6%-os bővülés) követ. A feldolgozóiparban összességében egy éves időtávlatban a közfoglalkoztatást figyelmen kívül hagyva kedvezően alakulhat a foglalkoztatottak létszáma, hiszen a legtöbb ágazatban várhatóan emelkedik számuk, ugyanakkor bizonyos ágazatokban stagnálás is bekövetkezhet, azonban pregnáns csökkenés nem jelezhető előre. 24

25 % A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy a középvállalkozások kivételével minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro-vállalkozások (9,2%-os) számolnak, ezt követően a kisvállalkozások (2,3%-os) és a nagyvállalkozások (1,3%-os). Ezzel szemben a középvállalkozások várakozásai a foglalkoztatotti létszám tekintetében lényegében stagnálást mutatnak egy éves időtávlatban. Területi szempontból Győr-Moson-Sopron megye munkáltatói jelezték előre a legnagyobb létszámbővülést (7,0%-os), ezt követően Baranya (2,8%-os), Komárom-Esztergom (2,3%-os), Nógrád megyében (2,2%-os) és Vas megyében (2,2%-os) Ezzel párhuzamosan Heves, Fejér megyében csökkenést várnak a foglalkoztatók, Jász- Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében pedig stagnálást. A közfoglalkoztatottak nélküli adatok kedvezőbb képet mutatnak a várható változásokról, hiszen jelen esetben a közfoglalkoztatás nem ismert előirányzatai nem befolyásolják a létszámadatokat, így ennek köszönhetően kevesebb megyében láthatunk várható csökkenő foglalkoztatotti létszámot. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, március 31-ig, % 8,0 7,0 6,0 4,0 2,8 2,3 2,2 2,2 1,9 1,7 1,6 1,6 1,4 1,4 2,0 0,0 0,9 0,7 0,7 0,4 0,1 0,0-2,0-1,3-1,4-4,0-6,0 25

26 VI. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a II. negyedévben a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formákról kérdezzük. A gazdasági szervezeteket arra kértük, hogy az atipikus foglalkoztatási formák közül válasszák ki azokat, amelyeket várhatóan a következő negyedévben alkalmazni fognak. Mindezt úgy, hogy háromfokú skálán volt szükséges a válaszadó cégeknek megválaszolni, mekkora az esélye az adott típus alkalmazásának: 1 biztosan, 2 talán, 3 biztosan nem az adott foglalkoztatási formát. Három olyan atipikus forma nevezhető meg, amely fontos szerepet játszhat a következő negyedévben a gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodásában. Ez a három típus a határozott idejű, az alkalmi vagy szezonális és a részmunkaidős foglalkoztatás. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), % Atipikus foglalkoztatási forma biztosan II. negyedév II. negyedév talán biztosan nem biztosan talán biztosan nem Részmunkaidős foglalkoztatás 28,8 44,8 26,4 29,3 44,3 26,3 Távmunka 1,4 6,4 92,1 1,5 6,2 92,2 Bedolgozói jogviszony 1,3 8,1 90,6 1,6 7,3 91,1 Alkalmi, vagy szezonális 29,4 36,4 34,2 27,5 35,9 36,6 foglalkoztatási forma Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás/állami 39,2 40,8 20,0 43,2 37,1 19,6 Munkaerő-kölcsönzés 4,7 12,5 82,8 5,9 14,3 79,8 Önfoglalkoztatás 3,0 8,6 88,4 4,1 9,3 86,6 Megbízási szerződés 9,1 31,7 59,2 10,3 33,7 56,0 A vállalkozások közel 40,0%-a jelezte, hogy valamely munkavállalója biztosan határozott idejű szerződésen keresztül fog nála kereső tevékenységet végezni, az alkalmi vagy szezonális és a részmunkaidős foglalkoztatásnál ez az arány megközelítette a 30,0%-ot. Minden más foglalkoztatási forma esetében 10,0% alatti a biztosan valamely foglalkoztatási formát alkalmazók aránya. E három atipikus foglalkoztatási mód mellett a talán alkalmazók esetében a megbízási szerződést emelhetjük ki, hiszen a vállalkozások 31,7%-a jelezte, hogy lehetséges e lehetőség alkalmazása. Az előző év azonos időszakának adataival kapcsolatban jól látható, hogy összességében nem változtak az egyes atipikus formákkal kapcsolatos prognózis adatai. Sem az egyes foglalkoztatási formákat egymáshoz viszonyítva, sem pedig az adott foglalkoztatási forma várható alkalmazásának gyakoriságát illetően. Annyi azonban megemlíthető, hogy 4,0%-ponttal csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek biztosan k a határozott idejű munkaszerződés lehetőségét a következő negyedévben. Ezzel párhuzamban leginkább azok aránya emelkedett, amelyek 26

27 talán alkalmazni fognak munkavállalót határozott idejű szerződéssel. Emellett 3,2%-ponttal nőtt a megbízási szerződést, 3,0%-ponttal a munkaerő-kölcsönzést biztosan nem alkalmazók aránya. A részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kiemelhető, hogy a vállalati méret növekedésével emelkedik a foglalkoztatási típust biztosan alkalmazók, valamint az alkalmazni tervezők aránya is. Ezt jól mutatja például, hogy míg a mikro-vállalkozások 23,5%-a fog a a következő negyedévben részmunkaidős munkavállalót alkalmazni, addig ez az arány a nagyvállalkozásoknál már 40,4%-ot tesz ki. E foglalkoztatási forma kapcsán a legtöbb vállalkozás a Fővárosban (37,3%), Heves (34,8%) és Bács-Kiskun (34,2%) megyében jelezte, hogy biztosan élni fog ezzel a lehetőséggel. A részmunkaidős munkavállalót biztosan alkalmazók aránya a legalacsonyabb Nógrád, Tolna és Hajdú-Bihar megyében volt. A nemzetgazdasági ágak közül a közigazgatást, az egyéb szolgáltatást, az egészségügyi szolgáltatást és a vendéglátást említhetjük (a bányászatot az alacsony elemszámok miatt nem vettük figyelembe). A távmunka munkaerő-gazdálkodásban várható súlya meglehetősen csekély. Azok a cégek, akik a következő negyedévben nem zárkóztak el egyértelműen e foglalkoztatási formától, elsősorban a nagyvállalkozásokhoz tartoznak és a Fővárosban működnek és a legnagyobb arányban az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban találhatók meg. A távmunkához hasonlóan a bedolgozói jogviszony alkalmazása is csekély mértékű lehet. Az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás elsődlegesen a kisebb cégekre lehet jellemző a következő negyedévben. Minél nagyobb vállalkozásról beszélünk, annál kisebb ezzel az atipikus foglalkoztatással biztosan vagy talán munkaerőt foglalkoztatni kívánó vállalkozások aránya. A mikro-vállalkozások 34,2%-a, a kisvállalkozások 30,7%-a, a középvállalkozások 23,6%-a, a nagyvállalkozások 8,5%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója a a következő negyedévben a munkaerő állományában, akit alkalmi/szezonális foglalkoztatási formában fog alkalmazni. Területileg elsősorban azokban a megyékben lesz releváns szerepe ennek a foglalkoztatási formának, ahol a szezonális munkáknak a súlya nagy, így például említhetjük Szabolcs- Szatmár-Bereg, Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Somogy, Csongrád, Békés megyéket. A gazdasági ágak közül pedig a vendéglátást, a mezőgazdaságot és az építőipart emelhetjük ki, hiszen itt a legmagasabb az alkalmi/szezonális foglalkoztatást biztosan alkalmazók aránya, 40,0-50,0% közötti. A határozott idejű foglalkoztatás kapcsán elmondható, hogy szerepe a vállalati méret növekedésével emelkedik, hiszen minél nagyobb cégekről beszélünk, annál nagyobb közöttük azok aránya, kik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Relevanciája azonban már a mikrovállalkozások körében sem elhanyagolható, ugyanis e vállalati kör 33,1%-a biztosan, 39,8%-a talán fog alkalmazni határozott időre munkavállalót a következő negyedévben. A nagyvállalkozásoknál ezek az arányok már 58,6%-ot, illetve 29,9%-ot tettek ki. A határozott idejű szerződések biztos alkalmazását a legtöbb vállalkozás Somogy, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj megyében és a Fővárosban jelezte. A gazdasági ágakat tekintve, 27

28 ebből a szempontból a közigazgatást, az egyéb szolgáltatást, a víz- és hulladékgazdálkodást és az egészségügyi szolgáltatást említhetjük. A munkaerő-kölcsönzés elsősorban a nagyvállalkozásoknál lehet elsősorban jellemző a következő negyedévben. E vállalati kör 25,8%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója, akit kölcsönzés keretében fog foglalkoztatni. A többi létszámnagyságkategóriánál ez az arány a 10,0%-ot sem éri el. A mikro-vállalkozások 9,4%-a, a kisvállalkozások 11,5%-a, középvállalkozások 18,0%-a, a nagyvállalkozások 18,1%-a jelezte, hogy talán lesz kölcsönzött munkavállalója a következő negyedévben. A gazdasági ágak közül az energiaiparban és a feldolgozóiparban működő vállalkozások prognosztizálták a legtöbben a munkaerő-kölcsönzés, mint atipikus foglalkoztatási forma lehetőségét. A megbízási szerződéseknél minél nagyobb cégről van szó, annál nagyobb azok aránya, akik a következő negyedévben biztosan vagy talán alkalmazni fogják ezt az atipikus foglalkoztatási formát. A mikro-cégek 6,5%-a, a nagyvállalkozások 16,1%-a biztosan, előbbiek 24,3%-a, utóbbiak 42,1%-a pedig a talán kategóriába tartozik. Területileg a megbízási szerződések biztos alkalmazása a Fővárosban, Pest és Győr- Moson-Sopron megyében valósulhat meg a legnagyobb arányban. A Fővárosban a cégek közel negyede nyilatkozott úgy, hogy ezen az atipikus foglalkoztatási formán keresztül fog munkavállalót alkalmazni, Pest megyében ez az arány 19,0%-os, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 10,8%-os volt. A nemzetgazdasági ágaknál pedig az oktatás, egészségügyi szolgáltatás és az energiaipar emelhető ki ebből a szempontból (a bányászatot az alacsony elemszámok miatt figyelmen kívül hagytuk). 28

29 Táblázatok 1. A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2013. II. negyedév) ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Összesen Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató Közigazgatás, védelem, kötelező Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás * Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés I. negyedév ** március 31-ei statisztikai állományi létszám I. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2013. II. negyedév**) nyitó létszáma (fő) megoszlása Reprezentációs arány ,9% ,1% 20,0% ,2% ,2% 19,6% ,8% ,6% 35,6% ,5% ,6% 26,4% ,6% ,4% 35,4% ,4% ,0% 24,0% ,2% 46 0,0% 0,7% ,4% ,2% 45,5% ,7% ,4% 9,0% ,7% ,8% 45,8% ,6% ,8% 35,7% ,9% ,7% 48,4% ,4% ,4% 40,5% ,2% ,5% 60,6% ,8% ,7% 39,0% ,6% ,1% 21,9% ,9% ,5% 27,2% ,5% ,4% 36,7% ,1% ,0% 8,0% ,9% ,4% 9,8% ,9% ,1% 9,7% ,0% ,3% 9,3% ,0% ,3% 1,4% ,6% ,5% 2,9% ,6% ,9% 23,0% ,9% ,1% 4,6% ,5% ,6% 7,3% ,3% ,5% 10,8% ,2% ,2% 8,3% ,9% ,4% 22,1% ,5% ,6% 6,6% ,4% ,5% 10,0% ,0% ,0% 16,2% 29

30 2. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten (közfoglalkoztatással együtt) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Összesen Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató Közigazgatás, védelem, kötelező Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás *KSH, Munkaerő-felmérés I. negyedév I. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) március 31- én (tényadat) március 31- én (előrejelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) ,0% ,6% ,6% ,4% ,4% ,0% ,7% ,5% ,0% ,8% ,7% ,4% ,5% ,6% ,0% ,9% ,2% ,7% ,0% ,8% ,7% ,3% ,4% ,9% ,0% ,6% ,3% ,8% ,3% ,1% ,6% ,0% ,2%

31 Budapest Pest Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Győr-Moson- Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen 3. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak és megyék szerint (fő) Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

32 4. A II. negyedéves 1 munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belül várható létszámmozgás foglalkozási csoportok (FEOR (2)) szerint (közfoglalkoztatással együtt) Foglalkozási csoportok (FEOR (2)) belépő (fő) kilépő (fő) egyenleg Fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásai 1 1 Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Törvényhozók, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők Egészszégügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Egyéb magasan képzett ügyintézők Gazdálkodási jellegű foglalkozások Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális,sport-,művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Oktatók, pedagógusok Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfőfokú képzettséghez kapcsolódó) Egészségügyi foglalkozások Egyéb ügyintézők Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Oktatási asszisztensek Szakmai irányítók, felügyelők Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Erdőgazdálkodási,vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kézműipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Összeszerelők Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Összesen március június 30. között várható létszámmozgás 32

33 5. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás június 30-ig, illetve március 31-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) mikro jelenlegi létszám három hónap múlva várható létszám ( án) tizenkét hónap múlva várható létszám ( én) összesen kis közép nagy mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy fő összesen fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , , , , , , , , ,5 Bányászat , , , , , , , , , ,1 Feldolgozóipar , , , , , , , , , ,7 Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , , , , , , , , , ,6 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása , , , , , , , , , ,7 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai , , , , , , , , , ,6 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás , , , ,0 Vegyi anyag, termék gyártása , , , , ,5 44 0, , , , ,3 Gyógyszergyártás , , , , , , , ,5 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása , , , , , , , , , ,1 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása , , , , , , , , , ,6 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , , , ,9 43 7, , , , ,6 Villamos berendezés gyártása , , , , , , , , , ,0 Gép, gépi berendezés gyártása , , , , , , , , , ,4 Járműgyártás , , , , ,6 82 3, , , , ,5 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása , , , , , , , , , ,5 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás , , , , ,0 19-5, , , , ,2 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , , , , , , , , , ,5 Építőipar , , , , , , , , , ,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , , , , , , ,8 Szállítás, raktározás , , , , , , , , , ,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , , , , , , , , ,1 Információ, kommunikáció , , , , , , , , , ,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , , , ,4 93 5, , , , ,0 Ingatlanügyletek , , , , , , , , , ,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , , , , , , , , ,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , , , , , , , , , ,7 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , , , , , , , , , ,5 Oktatás , , , , , , , , , ,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , , , , , , , , ,2 Művészet, szórakozás, szabad idő , , , , , , , , , ,9 Egyéb szolgáltatás , , , , , , , , , ,8 Összesen , , , , , , , , , ,3 33

34 6. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás június 30-ig, illetve március 31-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) jelenlegi létsz{m három hónap múlva várható létszám ( án) tizenkét hónap múlva várható létszám ( én) Nemzetgazdas{gi {g, {gazat (TEÁOR '08) kis közép nagy mikro összesen mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen fő fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % Mezőgazdas{g, erdőgazd{lkod{s, hal{szat , , , , , , , , , ,5 B{ny{szat , , , , , , , , , ,1 Feldolgozóipar , , , , , , , , , ,6 Ebből: Élelmiszer, ital, doh{nytermék gy{rt{sa , , , , , , , , , ,1 Textília, ruh{zat, bőr, és bőrtermék gy{rt{sa , , , , , , , , , ,7 Fafeldolgoz{s, papírtermék gy{rt{sa, nyomdai , , , , , , , , , ,6 Kokszgy{rt{s, kőolajfeldolgoz{s , , , ,0 Vegyi anyag, termék gy{rt{sa , , , , ,5 44 0, , , , ,3 Gyógyszergy{rt{s , , , , , , , ,5 Gumi-, műanyag és nemfém {sv{nyi termék gy{rt{sa , , , , , , , , , ,1 Fémalapanyag és fémfeldolgoz{si termék gy{rt{sa , , , , , , , , , ,6 Sz{mítógép, elektronikai, optikai termék gy{rt{sa , , , , ,9 43 7, , , , ,6 Villamos berendezés gy{rt{sa , , , , , , , , , ,0 Gép, gépi berendezés gy{rt{sa , , , , , , , , , ,4 J{rműgy{rt{s , , , , ,6 82 3, , , , ,4 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe , , , , , , , , , ,5 Villamosenergia, g{z-, gőzell{t{s, légkondicion{l{s , , , , ,1 19-5, , , , ,1 Vízell{t{s; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd{lkod{s, szennyeződésmentesítés , , , , , , , , , ,6 Építőipar , , , , , , , , , ,5 Kereskedelem, gépj{rműjavít{s , , , , , , , , , ,7 Sz{llít{s, rakt{roz{s , , , , , , , , , ,7 Sz{ll{shely-szolg{ltat{s, vendégl{t{s , , , , , , , , , ,1 Inform{ció, kommunik{ció , , , , , , , , , ,0 Pénzügyi, biztosít{si tevékenység , , , , ,1 93 5, , , , ,2 Ingatlanügyletek , , , , , , , , , ,8 Szakmai, tudom{nyos, műszaki tevékenység , , , , , , , , , ,2 Adminisztratív és szolg{ltat{st t{mogató tevékenység , , , , , , , , , ,8 Közigazgat{s, védelem, kötelező t{rsadalombiztosít{s , , , , , , , , , ,8 Oktat{s , , , , , , , , , ,3 Hum{n-egészségügyi, szoci{lis ell{t{s , , , , , , , , , ,0 Művészet, szórakoz{s, szabad idő , , , , , , , , , ,0 Egyéb szolg{ltat{s , , , , , , , , , ,1 Összesen , , , , , , , , , ,3 34

35 7. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás június 30-ig, illetve március 31-ig területi bontásban (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Régió/megye jelenlegi létszám három hónap múlva várható létszám ( án) tizenkét hónap múlva várható létszám ( én) kis közép nagy mikro összesen mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy fő fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % Budapest , , , , , , , , , ,4 Pest , , , , , , , , , ,4 Közép-Magyarország , , , , , , , , , ,7 Fejér , , , , , , , , , ,2 Komárom-Esztergom , , , , , , , , , ,4 Veszprém , , , , , , , , , ,2 Közép-Dunántúl , , , , , , , , , ,0 Győr-Moson-Sopron , , , , , , , , , ,3 Vas , , , , , , , , , ,8 Zala , , , , , , , , , ,7 Nyugat-Dunántúl , , , , , , , , , ,6 Baranya , , , , , , , , , ,2 Somogy , , , , , , , , , ,4 Tolna , , , , , , , , , ,4 Dél-Dunántúl , , , , , , , , , ,4 Borsod-Abaúj-Zemplén , , , , , , , , , ,5 Heves , , , , , , , , , ,2 Nógrád , , , , , , , , , ,2 Észak-Magyarország , , , , , , , , , ,2 Hajdú-Bihar , , , , , , , , , ,1 Jász-Nagykun-Szolnok , , , , , , , , , ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg , , , , , , , , , ,1 Észak-Alföld , , , , , , , , , ,3 Bács-Kiskun , , , , , , , , , ,7 Békés , , , , , , , , , ,1 Csongrád , , , , , , , , , ,0 Dél-Alföld , , , , , , , , , ,6 Összesen , , , , , , , , , ,3 összesen 35

36 8. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás június 30-ig, illetve március 31-ig nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Jász-Nagykun-Szolnok , , , , , , , , , ,0 jelenlegi létszám három hónap múlva várható létszám ( án) tizenkét hónap múlva várható létszám ( én) Régió/megye mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy összesen fő fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % Budapest , , , , , , , , , ,9 Pest , , , , , , , , , ,7 Közép- Magyarország , , , , , , , , , ,2 Fejér , , , , , , , , , ,3 Komárom-Esztergom , , , , , , , , , ,3 Veszprém , , , , , , , , , ,6 Közép-Dunántúl , , , , , , , , , ,1 Győr-Moson-Sopron , , , , , , , , , ,0 Vas , , , , , , , , , ,2 Zala , , , , , , , , , ,6 Nyugat-Dunántúl , , , , , , , , , ,6 Baranya , , , , , , , , , ,8 Somogy , , , , , , , , , ,9 Tolna , , , , , , , , , ,4 Dél-Dunántúl , , , , , , , , , ,0 Borsod-Abaúj- Zemplén , , , , , , , , , ,4 Heves , , , , , , , , , ,4 Nógrád , , , , , , , , , ,2 Észak- Magyarország , , , , , , , , , ,9 Hajdú-Bihar , , , , , , , , , ,1 Szabolcs-Szatmár- Bereg , , , , , , , , , ,7 Észak-Alföld , , , , , , , , , ,5 Bács-Kiskun , , , , , , , , , ,4 Békés , , , , , , , , , ,9 Csongrád , , , , , , , , , ,7 Dél-Alföld , , , , , , , , , ,7 Összesen , , , , , , , , , ,3 36

37 9. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás 3 hónap múlva fő fő % fő % fő fő % , , , ,2 13 0, , , , , , , , , , , , , , ,0 0 0, , ,6 85 1, , ,9 18 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás ,9 79 0, , , , , , , , , , , , , , , , , ,7 36 2, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,4 Összesen , , ,1 37

38 10. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Gép, gépi berendezés gyártása Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Járműgyártás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás 3 hónap múlva fő fő % fő % fő fő % , , , ,2 13 0, , , , , , , , , , , , , ,7 46 0,0 0, , ,6 85 1, , ,9 18 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,7 56 0, , , , , , , , , , , , , , , , , ,7 36 2, , ,6 43 1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,4 38

39 11. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategóriák szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Régió/megye Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás fő fő % fő % fő fő % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 V{llalati méret Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) Összesen H{rom hónap Jelenlegi Létsz{mv{ltoz{s Létsz{mcsökkenés Létsz{mfelvétel múlva létsz{m 3 hónap múlva v{rható létsz{m fő fő % fő % fő fő % , , , , , , , , , , , , , , ,1 39

40 12. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatai alapján várható létszámváltozás és létszámmozgás a II. negyedévben területi bontásban és létszámnagyság-kategóriák szerint (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Régió/megye Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen fő fő % fő % fő fő % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,4 H{rom V{llalati méret Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) Összesen hónap Jelenlegi Létsz{mv{ltoz{s Létsz{mcsökkenés Létsz{mfelvétel múlva létsz{m 3 hónap múlva v{rható létsz{m fő fő % fő % fő fő % , , , , , , , , , , , , , , ,4 40

41 13. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadataival együtt) Foglalkozások (FEOR08 (4)) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (bővülő) fő fő fő Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Egyéb takarító és kisegítő Egyszerű ipari foglalkozású Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Egyéb termék-összeszerelő Kubikos Intézményi takarító és kisegítő Forgácsoló Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Kőműves Húsfeldolgozó Ápoló, szakápoló Pincér Szakács Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Bolti eladó Kézi csomagoló Egyéb, humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozású Hegesztő, lángvágó Lakatos Gépészmérnök Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője Szabó, varró Gumitermékgyártó gép kezelője Szemétgyűjtő, utcaseprő Targoncavezető Gyártósori összeszerelő Festő és mázoló Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozás Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője Pultos Szociális gondozó, szakgondozó Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Munka- és termelésszervező Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Konyhai kisegítő Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban

42 14. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámnövekedésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Foglalkozások (FEOR08 (4)) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (bővülő) fő fő fő Egyszerű ipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású Egyéb termék-összeszerelő Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Forgácsoló Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Kőműves Intézményi takarító és kisegítő Húsfeldolgozó Ápoló, szakápoló Pincér Egyéb takarító és kisegítő Szakács Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Kézi csomagoló Egyéb, humánegészségügyhöz kapcsolódó foglalkozású Bolti eladó Hegesztő, lángvágó Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Gépészmérnök Szabó, varró Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője Lakatos Gumitermékgyártó gép kezelője Targoncavezető Gyártósori összeszerelő Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozás Festő és mázoló Pultos Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Szociális gondozó, szakgondozó Egyéb növénytermesztési foglalkozású Bolti pénztáros, jegypénztáros Kárpitos Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban

43 15. A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezeteknél a 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (Közfoglalkoztatásban résztvevők létszámadatai nélkül) Foglalkozások (FEOR08 (4)) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (csökkenő) fő fő fő Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Általános iskolai tanár, tanító Gyógyszergyártó gép kezelője Kerámiaipari terméket gyártó gép kezelője Minőségbiztosítási technikus Fémgyártási berendezés vezérlője Középiskolai tanár Egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói Hivatalsegéd, kézbesítő Vagyonőr, testőr Kazángépkezelő Szilárdásvány-kitermelő gép kezelője (szén, kő) Zenetanár (iskolarendszeren kívül) Általános egészségügyi asszisztens Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, javítója Keramikus Egyéb szakképzett oktató, nevelő Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Kőolaj- és földgázfeldolgozó gép kezelője Egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője Óvónő Egyetemi, főiskolai oktató, tanár Orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések keze Készlet- és anyagnyilvántartó Bérelszámoló Kovács Táncművész, koreográfus Orvosi laboratóriumi asszisztens Műszaki rajzoló, szerkesztő Egyéb folyamatirányító berendezés vezérlője Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású Szellőző-, hűtő- és klimatizálóberendezés-szerelő Fémfeldolgozó gép kezelője Műtrágya- és növényvédőszer-gyártó gép kezelője Mérőóra-leolvasó és hasonló egyszerű foglalkozású Személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője Országos és területi közigazgatás, igazságszolg. vezetetője Szakorvos Fa- és könnyűipari technikus Egyéb igazgatási és jogi asszisztens Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban

44 16. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése vállalati méretenként III. negyedévre vonatkozóan (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), % Vállalati méret Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerő-kölcsönzés Távmunka Önfoglalkoztatás biztosan talán biztosan nem biztosan talán biztosan nem biztosan talán biztosan nem biztosan talán biztosan nem Mikro 23,5 43,4 33,1 2,1 9,4 88,6 1,7 5,9 92,4 4,8 9,8 85,4 Kis 27,8 45,7 26,5 2,5 11,5 86,0 1,4 5,9 92,7 2,3 9,1 88,7 Közép 36,4 45,0 18,6 7,4 18,0 74,5 0,9 6,6 92,5 1,7 6,9 91,4 Nagy 40,4 46,1 13,5 25,8 18,1 56,2 2,4 12,6 85,0 2,1 4,8 93,1 Összesen 28,8 44,8 26,4 4,7 12,5 82,8 1,4 6,4 92,1 3,0 8,6 88,4 Vállalati méret biztosan Bedolgozói jogviszony talán biztosan nem biztosan Megbízási szerződés talán biztosan nem Alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatás biztosan talán biztosan nem Határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás biztosan talán biztosan nem Mikro 1,5 8,1 90,4 6,5 24,3 69,2 34,2 40,5 25,2 33,1 39,8 27,1 Kis 1,2 8,8 90,0 8,6 32,8 58,7 30,7 38,3 30,9 37,2 44,0 18,8 Közép 1,6 7,0 91,4 12,4 39,0 48,6 23,6 28,9 47,5 48,0 38,9 13,1 Nagy 0,3 6,5 93,2 16,1 42,1 41,8 8,5 22,2 69,3 58,6 29,9 11,5 Összesen 1,3 8,1 90,6 9,1 31,7 59,2 29,4 36,4 34,2 39,2 40,8 20,0 44

45 17. A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2013. II. negyedév) 45