FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Középmagyarország 102,5%

Átírás

1 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Észak- Magyarország 102,0% Észak- Alföld Nyugat- Dunántúl Középmagyarország 102,5% Közép- Dunántúl 99,7% 101,4% 103,1% Dél- Dunántúl 101,1% Dél- Alföld 101,4% 102,1-103,1 (2) 101,2-102,0 (3) 99,0-101,1 (2) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS MÁRCIUS MÁRCIUS 31. KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN BUDAPEST

2 Készült A Foglalkoztatási Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás Számítógépes feldolgozások: Kiss János Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, informatikus 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 TARTALOM Országos értékelés... 5 Bevezetés... 5 A felmérés makrogazdasági környezete... 5 Országos munkaerő-piaci adatok... 6 Válaszadási hajlandóság... 6 A huszonnégy adatfelvételből az utolsó tizenegy felmérés adatai... 7 A minta nagysága és összetétele... 7 A II. negyedéves NMF-ben résztvevő szervezetek és a KSH hasonló adatai nemzetgazdasági áganként... 8 A II. negyedéves NMF-ben résztvevő szervezetek és a KSH hasonló adatai régiónként... 9 A felmérés főbb eredményei Három hónapon belüli létszámváltozás Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése A válaszadók atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatos tapasztalatainak bemutatása Grafikonok II. negyedéves NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya a negyedév végéig nemzetgazdsági ágak szerint A II. negyedéves NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya a negyedév végéig megyék szerint A II. negyedéves NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya a negyedév végéig régiók szerint A II. negyedéves NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya a negyedév végéig vállalati méret szerint Munkanélküliségi ráta a éves népesség körében I. negyedévben A korábbi felmérés 3 hónapos előrejelzésének teljesülése megyei bontásban Az egy évvel korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése megyék szerint Táblázatok A II. negyedéves NMF ágazati reprezentációja A II. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként A II. negyedéves NMF-ben résztvevő szervezetekben foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok, régiók és megyék szerint A II. negyedéves NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásai foglalkozási csoportok és vállalati méret szerint A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint A II. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók, megyék és vállalati méret szerint

4 7. A II. negyedéves NMF szerinti létszámváltozás 3 hónap múlva nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint A II. negyedéves NMF szerinti létszámváltozás 3 hónap múlva régiók és megyék szerint A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásai foglalkozási csoportok és területi megoszlás szerint A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában a felvételben leginkább érintett foglalkozások A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában a létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli csökkenő létszámváltozásban leginkább érintett foglalkozások A II. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli bővülő létszámváltozásban leginkább érintett foglalkozások A korábbi felmérés 3 hónapos előre jelzésének teljesülése nemzetgazdasági ágak, ágazatok, területi bontás és vállalati méret szerint Nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint Területi bontásban és vállalati méret szerint A korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése nemzetgazdasági ágak, ágazatok, területi bontás és vállalati méret szerint Területi bontásban és vállalati méret szerint Nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint Az atipikus formában foglalkoztatottak számának és megoszlásának alakulása területi bontásban Az atipikus formában foglalkoztatottak számának és megoszlásának alakulása területi bontásban Az atipikus formában foglalkoztatottak arányának alakulása vállalati méret szerint Az atipikus formákban foglalkoztatottak arányának alakulása az összes foglalkoztatott között régiónként Munkaerő-gazdálkodási adatlap

5 ORSZÁGOS ÉRTÉKELÉS BEVEZETÉS II. negyedéve során az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat huszonnegyedik alkalommal készítette el a gazdálkodó szervezet válaszaiból összeállított negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérését. A megkérdezett szervezetek száma közel 9,0 ezer volt, melyből a felmérés szempontjából érvényes adatlapok száma db volt. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük az NFSZ honlapján. Az egyes kirendeltségek elemzéseit az érdeklődők az illetékes kirendeltségektől kérhetik. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időpontja április 1. április 21. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a felmérésben résztvevő munkáltatók 3 hónapon belül összességében 1,7%-os, egy év távlatában pedig 1,6%-os létszámnövekedést prognosztizálnak. A FELMÉRÉS MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETE A KSH munkaerő felmérése szerint I. negyedévben a éves népesség 55,0 százaléka bizonyult gazdaságilag aktívnak, 48,6 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 11,6 százalékot tett ki. Az országban összesen 1 751,8 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, közülük 1 615,9 ezer volt a vállalkozások száma (92,2%). 5

6 ORSZÁGOS MUNKAERŐ-PIACI ADATOK Megnevezés I. negyedév I. negyedév ezer fő ezer fő Népesség száma (15-74 éves) , ,5 Gazdaságilag aktívak száma , ,4 Munkanélküliek száma 1 497,8 489,8 Foglalkoztatottak száma , ,5 Alkalmazásban állók száma , ,5 Inaktívak száma , ,2 Gazdasági szervezetek száma , ,8 ebből vállalkozások száma , ,9 Aktivitási arány 1 54,9 55,0 Foglalkoztatási ráta 1 48,4 48,6 Munkanélküliségi ráta 1 11,8 11,6 1 Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés, I. negyedév 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, I. negyedév 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint március 31-én A KSH adatai alapján I. negyedévben országosan a gazdaságilag aktívak száma 4 222,4 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 5,3 ezer fővel volt több. A foglalkoztatottak száma 3 millió 732,5 ezer fő volt, 13,2 ezer fővel több, mint az előző év hasonló időszakában. A munkanélküliek száma 489,8 ezer főt tett ki, 8,0 ezer fővel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag inaktív népesség száma 3 460,2 ezer fő, 10,2 ezer fővel kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A gazdasági szervezetek száma 47,8 ezerrel, a vállalkozások száma pedig 7,6 ezerrel emelkedett az elmúlt év hasonló időszakához képest. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG A évi II. negyedéves felvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 76,6 százalékos volt. A válaszadási hajlandóság régiónként meglehetősen egyenetlenül alakult, ugyanis két régióban 90,0% felett (Dél-Dunántúl, Dél-Alföld), további két régióban 80 és 90% között (Észak-Magyarország, Nyugat-Dunántúl), két régióban pedig 70 és 80% között volt a válaszadás mértéke (Észak-Alföld, Közép-Dunántúl). Emellett Közép-Magyarországot kell kiemelnünk, ahol a válaszadási hajlandóság mindösszesen 42,8%-os volt. A válaszadási hajlandóság relatív szórása regionális szinten magasnak tekinthető, ugyanis 17,4%-os volt. 6

7 A HUSZONNÉGY ADATFELVÉTELBŐL AZ UTOLSÓ TIZENEGY FELMÉRÉS ADATAI A felvétel időpontja IV.né I.né II.né III.né IV.né 2010.I. né II. né III.né IV. né 2011.I. né 2011.II. né Átlag Közreműködő AFSZ kollégák száma (fő) Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma (db) Visszaérkezési arány 80,4% 77,2% 76,6% 76,3% 78,8% 78,0% 77,8% 77,4% 79,9% 77,1% 76,6% 77,9% Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, főben) A MINTA NAGYSÁGA ÉS ÖSSZETÉTELE A közel hétezer válaszadó szervezet legnagyobb része, 67,9%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak kevesebb mint 15,0%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 26,1%-át teszik ki és az itt foglalkoztatottak jelentik az érintett létszám 35,3%-át. A minta 6,0%-át alkotják a nagyvállalkozások, amelyek az érintett létszám közel felét foglalkoztatták. Vállalati méret Érvényes adatlapok A foglalkoztatottak száma száma megoszlása fő megoszlása Mikro (0-9 fő) ,8% ,6% Kis (10-49 fő) ,1% ,2% Közép ( fő) ,1% ,3% Nagy (250 felett) 411 6,0% ,8% Összesen ,0% ,0% Nemzetgazdasági szinten az NMF-ből összeállított adatbázis a gazdálkodó szervezetek 0,4%-át, és a foglalkoztatottak 14,5%-át reprezentálja. 7

8 A II. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÉS A KSH HASONLÓ ADATAI NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT Gazdasági szervezetek aránya Foglalkoztatottak aránya NMF KSH NMF KSH 5% 3% 2% 3% 6% 2% 3% 1% 4% 1% 1% 1% 10% 5% 3% 4% 1% 3% 4% 14% 17% 3% 3% 4% 2% 9% 11% 24% 8% 0% 0% 30% 4% 6% 0% 0,1% 1% 2% 2% 0,3% 1% 7% 11% 6% 2% 2% 5% 7% 3% 9% 21% 1% 2% 8% 1% 1% 1% 3% 7 1% 1% 1% 4% 7% 3% 5% 1% 4% 3% 14% 7% 7% 3% 3% 2% 43% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Vízellátás Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vedéglátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Bányászat Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Ingatlanügyletek Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Oktatás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint március 31-én Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, Lakossági munkaerő-felmérés I. negyedév 8

9 A legtöbb régióban a feldolgozóipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és az építőipar nemzetgazdasági ágakba tartozó gazdálkodó szervezet tették ki az adatszolgáltatásba bevont munkáltatók legnagyobb hányadát. A régiókban a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). Jelentős eltérés tapasztalható a nemzetgazdaság és a felmérés ágazati szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát tekintve. Utóbbit vizsgálva kiemelhető, hogy a víz- és hulladékgazdálkodás, a feldolgozóipar, az energiaipar, az egészségügyi szolgáltatás, a mezőgazdaság, az ingatlanügyek és a bányászat területén dolgozók ugyanis felülreprezentáltak a felmérés mintájában. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt azonban dominánsan Közép- Magyarország valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza a felmérés mintájában, mind a foglalkoztatottak, mind a mintában szereplő gazdasági szervezetek számát tekintve. A KSH adatai szerint ebben a régióban a gazdálkodó szervezetek több mint harmada (34,1%-a) működik, ahol a munkavállalók 32,9%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor az önkéntes felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek és az általuk foglalkoztatott munkavállalók csupán kevesebb, mint tizedét alkotják a teljes mintának. A II. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÉS A KSH HASONLÓ ADATAI RÉGIÓNKÉNT Gazdasági szervezetek aránya Foglalkoztatottak aránya NMF KSH NMF KSH 17,3% 8,5% 10,6% 22,9% 10,4% 14,3% 34,1% 11% 12,7% 9,0% 15,8% 9,6% 9,1% 9,0% Közép-Magyarország KözépDunántúl Nyugat-Dunántúl 14,8% 12,6% 32,9% 12,9% 15,8% 10,2% 10% 8,8% 10,8% 19,3% 14,5% 13,2% Dél-Dunántúl 12,7% 11,5% Észak-Magyrország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint március 31-én Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, Lakossági munkaerő-felmérés I. negyedév 9

10 A FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI HÁROM HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A mintában szereplő gazdasági szervezeteknél a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 1,7%-kal növekedhet a foglalkoztatottak száma. Az elmúlt negyedév felmérésében 2,1%-os növekedéssel számoltak az akkor megkérdezett munkáltatók. A vállalkozások 60,9%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 10,1%-a csökkenést vár és 29,0%-a létszámnövekedést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 57,6%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg közel negyedük (32,3%) növekedést prognosztizált, 10,1%-uk pedig létszámcsökkenést jelzett. A munkaadók megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint, % 70,0% 60,0% 52,5% 59,5% 57,6% 60,9% 50,0% 40,0% 30,0% 35,7% 24,9% 32,3% 29,0% 20,0% 11,9% 15,5% 10,1% 10,1% 10,0% 0,0% március június március június március június március június 30. válaszadók aránya, % csökkenő stagnáló növekedő Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen választ adók száma 3 hónap múlva várható létszám (2011. június 30-án) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) Összesen Az NMF II. negyedév tényadatai alapján a június 30-ig becsült létszámváltozás a nemzetgazdasági ágak többségét pozitívan érintheti. 10

11 Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve az előrebecsült átlagos 1,7%-os munkaerő-növekedés 1,5%-os létszámcsökkenéssel és 3,2 százalékos növekedéssel együtt valósulhat meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 4,7 százalékát érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, a válaszoló szervezetek által jelzett mintegy 8,0 ezer fős létszám-csökkenés 17,1 ezer fő belépésével valósulhat meg, így a változások 25,1 ezer fő munkavállalót érinthetnek. Az országos átlagot (1,7%) meghaladó létszámbővítést az adminisztratív szolgáltatás (6,1%), az egyéb szolgáltatás (5,0%), a vendéglátás (4,9%), az építőipar (3,5%), a mezőgazdaság (3,4%), a művészet és szabadidő (2,6%), az információ és kommunikáció (2,2%), a feldolgozóipar (1,8%) és a kereskedelem (1,8%) nemzetgazdasági ágak munkáltatói várnak a negyedév végéig. A feldolgozóiparban várható átlagos létszámnövekedés (1,8%) értékénél az alábbi ágazatokban prognosztizálhatunk nagyobb mértékű bővülést: számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (3,8%), élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (3,1%), gép, gépi berendezés gyártása (2,2%), járműgyártás (2,0%). Létszámcsökkenés az oktatás (-0,4%) nemzetgazdasági ágban várható, a feldolgozóiparon belül pedig a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban prognosztizálható csökkenés (-0,3%). A válaszadó gazdasági szervezetek körében a negyedév végéig minden régióban létszámnövekedés várható, a legnagyobb mértékű Észak-Alföldön (2,9%), a legkisebb pedig Közép-Dunántúlon (0,5%). A területi aspektust tovább vizsgálva elmondható, hogy Veszprém (-0,3%) és Fejér (-0,1%) megyében prognosztizálható létszámcsökkenés, minden további megyében növekedés várható, a legnagyobb mértékű Szabolcs-Szatmár-Bereg (4,7%), Zala (3,8%) és Békés (3,4%) megyében. A mikro-vállalkozások 10,7%-os létszámbővülést jeleztek, a létszámmozgásban a mikro-vállalkozásokban foglalkoztatottak mintegy 16,7%-a válhat érintetté. A kisvállalkozások esetében a létszámváltozás átlagos értéke (2,8%-os) növekedést mutat, ezt meghaladó mértékben a mezőgazdaság (4,3%), az ingatlanügyletek (4,2%), az információ és kommunikáció (4,1%), a művészet és szabadidő (4,1%), a vendéglátás (4,0%), a közigazgatás (3,9%), az építőipar (3,8%), a kereskedelem (3,5%) és a bányászat (3,5%) nemzetgazdasági ágakban várható bővülés. A feldolgozóiparban 2,1%-os növekedés jelezhető előre, ezt meghaladó mértékű létszámbővülés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (6,3%), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (4,6%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (3,2%) és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (2,2%) nemzetgazdasági ágazatokban várható. Létszámcsökkenést a vegyi anyag, termék gyártása (-2,0%), oktatás (-1,3%) és a tudományos és műszaki tevékenység (-0,3%) területeken működő gazdálkodó szervezetek jeleztek. 11

12 Az országos átlagot meghaladó létszámnövekedést Észak-Alföldön (5,8%) és Nyugat- Dunántúlon (3,2%) jeleznek előre a gazdálkodó szervezetek. A megyék közül a legnagyobb mértékű növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg (9,7%) és Zala megyében (5,7%) prognosztizálható, míg csökkenést sehol nem jeleztek a megkérdezett kisvállalkozások. A következő negyedévben a létszámmozgásban a kisvállalkozásokban foglalkoztatottak közel 6,4%-a válhat érintetté. A középvállalkozások vezetőinek válaszai alapján a létszámváltozás várhatóan 1,6%- os lehet a negyedév végéig. Az országos átlag feletti létszámnövekedést az egyéb szolgáltatás (5,9%), a vendéglátás (3,7%), a művészet és szabadidő (2,9%), az információ és kommunikáció (2,5%), a szállítás és raktározás (2,4%), az adminisztratív szolgáltatás (2,3%), a feldolgozóipar (2,2%) és a mezőgazdaság (1,7%) nemzetgazdasági ágakban jeleznek előre a megkérdezett munkáltatók. A feldolgozóiparban az átlagosnál (2,2%) nagyobb növekedés az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (5,8%), a járműgyártás (2,3%), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (2,3%) nemzetgazdasági ágazatokban jelezhető előre. Létszámcsökkentést az oktatás (-0,7%), a víz- és hulladékgazdálkodás (-0,3%) és az energiaipar (-0,1%) területeken tevékenykedő középvállalkozások prognosztizálnak. Területi bontásban vizsgálva a létszámmozgásokat megállapítható, hogy az Északalföldi (2,9%) és a Nyugat-dunántúli (2,0%) régióban terveznek az átlagot meghaladó létszámbővítést a munkáltatók, régiós szinten létszámcsökkenés nem várható. A megyék tekintetében elmondható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg (7,8%) és Győr-Moson-Sopron megyében (2,5%) lehetséges a legnagyobb létszámnövekedés, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében jeleznek a munkáltatók létszámcsökkenést, azonban ennek mértéke várhatóan nem haladja meg az egy százalékot. A létszámmozgásban a középvállalkozásokban munkát vállalók közel 4,6%-a válhat érintetté. A felmérésben részt vevő nagyvállalkozások körében 1,1%-os létszámnövekedést prognosztizálhatunk. Az országos átlagot meghaladó létszámbővítést az adminisztratív szolgáltatás (9,0%), az egyéb szolgáltatás (5,8%), a mezőgazdaság (3,6%), a bányászat (1,5%) és a feldolgozóipar (1,4%) nemzetgazdasági ágakban működő gazdálkodó szervezetek prognosztizálnak. A feldolgozóiparon belül az átlagot (1,4%) meghaladó bővülés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (4,0%), a gép, gépi berendezés gyártása (3,0%), az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (2,0%), a járműgyártás (2,0%), a villamos berendezés gyártása (1,5%) ágazatokban jelezhető előre. Létszámcsökkenést a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (-4,1%), az építőipar (-2,2%), az ingatlanügyletek (-0,9%), a közigazgatás (-0,8%), a művészet és szabadidő (-0,7%), az oktatás (-0,2%), a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (-0,1%) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban jeleznek a munkáltatók. 12

13 Területi bontásban vizsgálva a várható változásokat: a legnagyobb mértékű létszámbővítést Nyugat-Dunántúlon (2,5%) és a Dél-Alföldön (1,7%) jelezték a munkáltatók, létszámcsökkenés Közép- és Dél-Dunántúlon várható. Megyei szinten elmondható, hogy Békés (5,5%) és Zala megyében (4,3%) prognosztizálhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, a legnagyobb mértékű csökkenés ugyanakkor Veszprém (-2,6%) megyében jelezhető előre. A létszámmozgásban az itt dolgozók mintegy 3,9%-a válhat érintetté. A létszámmozgásokat a foglalkozási főcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a létszámfelvétel és létszámcsökkenés összesített egyenlege pozitív, a jelenleg foglalkoztatott 540,8 ezer fő esetében mintegy 9,1 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál az alkalmazottak száma. A felmérésben résztvevő munkáltatók körében nagyobb száz főt meghaladó létszámbővítés várható elsősorban a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (2 635 fő), az ipari és építőipari (2 250 fő), a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) (1 683 fő), a kereskedelmi és szolgáltatási (844 fő), a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási (747 fő), az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő (523 fő), a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (231 fő) és az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) (133 fő) foglalkozási főcsoportok esetében. Meg kell jegyeznünk, hogy az itt felsorolt főcsoportok döntő többségében az alkalmazottak száma elsősorban a szezonalitástól függ. Ennek következtében a létszámbővítés alapvetően a szezonális jellegű munkákkal érintett foglalkozási főcsoportokat jellemzi. A létszámcsökkenés kapcsán azt szükséges kiemelnünk, hogy a foglalkozási csoportok közül az oktatók, pedagógusok (-102 fő) esetében várható a legnagyobb mértékű csökkenés. Ha a foglalkozási csoportokat vállalati méret szerint is megvizsgáljuk, kiemelhető, hogy a nagyvállalatok körében a feldolgozóipari gépek kezelői (1 021 fő), a fém- és villamosipari foglalkozások (273 fő), illetve az összeszerelők (264 fő) esetében várható a legnagyobb mértékű 200 fő feletti létszámbővülés. A középvállalkozásoknál az alábbi foglalkozások esetében várható a legnagyobb létszámnövekedés: az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági (406 fő), az élelmiszer-ipari foglalkozások (394 fő), a feldolgozóipari gépek kezelői (322 fő), a könnyűipari (300 fő), a fém- és villamosipari foglalkozások (290 fő) és a járművezetők és mobil gépek kezelői (283 fő) körében. A megkérdezett kisvállalkozásoknál a legnagyobb pozitív irányú létszámváltozás az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló (289 fő), illetve az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari foglalkozások (217 fő) esetében prognosztizálható. Konkrét foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás negatív eredője a legnagyobb 100 főt meghaladó a mechanikaigép-összeszerelő (-396 fő) és a húsfeldolgozó (-116 fő) foglalkozások esetében. A létszámváltozás eredője pozitív (200 főt meghaladó) az egyéb máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító, az egyéb termék-összeszerelő, a szántóföldinövény-termesztő, az egyszerű ipari foglalkozású, az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás, a szabó, varró, 13

14 a villamosberendezés-összeszerelő és az egyszerű mezőgazdasági foglalkozások esetében. TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS Az éves létszámmozgás 8,7 ezer munkahely bővítését vetíti előre, ami 1,6%-os létszámbővülésnek felel meg a felmérésben résztvevő munkáltatók körében. Az egy évvel ezelőtti felmérésben 1,4%-os növekedést jeleztek a munkáltatók. A vállalkozások 55,3%-a egy éven belül stagnálással számol, 31,2%-uk növekedést jelez előre, 13,5%-a pedig csökkenést prognosztizál. Az elmúlt év második negyedévében készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 53,1%-a egy éven belül stagnálással számolt, 32,6%-a növekedést, 14,3%-a pedig létszámcsökkenést jelzett. A munkaadók megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint, % 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 53,6% 53,1% 55,3% 46,9% 37,8% 32,6% 31,2% 25,9% 20,5% 15,4% 14,3% 13,5% 10,0% 0,0% március 31-ig március 31-ig március 31-ig március 31-ig válaszadók aránya, % csökkenő stagnáló növekedő Vállalati méret Csökkenő Stagnáló Növekvő Összesen 12 hónap múlva várható létszám (2012. március 31-én) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) Összesen

15 A felmérésben részt vevő munkáltatók körében valamennyi vállalati méret szerinti kategóriában a munkáltatók adatai alapján a létszámmozgás eredője pozitív, egyéves időtávlatban a mikro- 9,0%-os, a kis- 2,3%-os, a közepes- 1,7%-os és a nagyvállalkozások 1,2%-os létszámbővülést várnak. A munkáltatók az országos átlagot meghaladó (1,6%) létszámbővítést az információ és kommunikáció (6,8%), az egyéb szolgáltatás (2,9%), a művészet és szabadidő (2,9%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (2,5%), a feldolgozóipar (2,5%), a tudományos és műszaki tevékenység (2,3%), a vendéglátás (2,2%), az ingatlanügyletek (2,1%) és a kereskedelem (2,0%) nemzetgazdasági ágakban működő gazdálkodó szervezetek jeleztek előre. A feldolgozóiparon belül az átlagot (2,5%) meghaladó létszámnövekedés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (7,5%), a járműgyártás (4,7%), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (3,7%), az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (3,0%), a vegyi anyag, termék gyártása (2,9%) ágazatokban prognosztizálható. Létszámcsökkenés a villamos berendezés gyártása (-0,9%), az oktatás (-0,9%) és a közigazgatás (-0,1%) területeken várható egy éves időtávlatban. Területi bontásban vizsgálva az egy éves létszám előrejelzést megállapítható, hogy Közép-Dunántúl kivételével ahol 0,3%-os csökkenést jeleztek minden régióban létszámnövekedés prognosztizálható, a legnagyobb mértékű Nyugat-Dunántúlon (3,1%) és Közép-Magyarországon (2,5%). A megyék tekintetében Győr-Moson- Sopron és Pest megye emelhető ki, ugyanis előbbiben 5,1%-os, míg utóbbiban 4,4%- os létszámnövekedés várható. Továbbá két megyében jelezhető előre létszámcsökkenés, Fejér és Veszprém megyében, előbbiben 4,1%-os, utóbbiban pedig 0,4%-os. A mikro-vállalkozásoknál tapasztaltuk a legmagasabb mértékű létszámnövekedési várakozást, hiszen esetükben néhány fő felvétele is relatíve magas arányú változást eredményez. A megkérdezett 10 fő alatti gazdasági szervezeteknél átlagosan 9,0 százalékkal emelkedhet a foglalkoztatottak száma II. negyedév végéig. A kisvállalatok éves távon átlagosan 2,3%-os létszámnövekedést jeleztek. Átlag feletti létszámbővítést prognosztizáltak a művészet és szabadidő (9,2%), az információ és kommunikáció (8,3%), a tudományos és műszaki tevékenység (6,5%), az ingatlanügyletek (6,4%), a bányászat (4,3%), a feldolgozóipar (3,6%), a vendéglátás (3,0%), a kereskedelem (2,7%) és az egészségügyi szolgáltatás (2,5%) területeken működő gazdálkodó szervezetek. A feldolgozóiparban az átlagot (3,6%) meghaladó mértékű létszámbővülést a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (11,3%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (5,7%), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (5,6%), a villamos berendezés gyártása (3,8%), a gép, gépi berendezés gyártása (3,3%), a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása (2,8%) és az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (2,5%) ágazatokban jeleznek a megkérdezett gazdálkodó szervezetek egy éves időtávlatban. 15

16 Létszámcsökkenéssel a víz- és hulladékgazdálkodás (-4,5%), a vegyi anyag, termék gyártása (-2,2%) és az oktatás (-0,3%) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban számolnak a megkérdezett munkáltatók. Területi bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb létszámbővítést a Nyugat-dunántúli (3,9%) és a Közép-magyarországi (3,6%) vállalkozások jelezték. Létszámcsökkenést egy régióban sem prognosztizálnak a munkáltatók, megyei szinten is egyedül Békés megyében jeleztek előre 0,7%-os csökkenést. A megyék szintjén Győr-Moson-Sopron és Zala megyéket kell kiemelnünk, hiszen utóbbiban 6,5%-os, míg előbbiben 5,0%-os létszámnövekedés várható. A közepes vállalatok éves távlatban a létszám-kategória átlagánál (1,7%) nagyobb mértékű létszámbővítést az információ, kommunikáció (10,4%), az egyéb szolgáltatás (4,2%), a szállítás és raktározás (3,9%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (3,2%), az adminisztratív szolgáltatás (3,1%), a feldolgozóipar (2,6%) és a kereskedelem (1,8%) nemzetgazdasági ágakban jeleztek a középvállalkozások. A feldolgozóiparon belül az átlagot (2,6%) meghaladóan a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (5,3%), a járműgyártás (3,5%), a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása (3,5%), a gép, gépi berendezés gyártása (3,1%), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (3,0%) és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (2,7%) ágazatokban prognosztizálható létszámnövekedés. Létszámcsökkenést az oktatás (-1,4%), az energiaipar (-1,2%), a közigazgatás (-0,8%), az építőipar (-0,7%), a bányászat (-0,4%) és a vegyi anyag, termék gyártása (-0,1%) területeken működő középvállalkozások jeleztek. A területi aspektust vizsgálva az látható, hogy Nyugat-Dunántúlon jeleztek előre a munkáltatók (3,4%) az országos átlagnál (1,7%) nagyobb létszámnövekedést, létszámcsökkenés régiós szinten nem várható. Ugyanezt mondhatjuk el a megyékkel kapcsolatban is, továbbá a legnagyobb létszámnövekedés Győr-Moson-Sopron (3,6%) és Vas megyében (3,6%) prognosztizálható. A nagyvállalatok esetében egy éven belül az országos átlagot (1,2%) meghaladó mértékű létszámbővülést a feldolgozóipar (2,3%) és a bányászat (1,8%), nemzetgazdasági ágakban jeleznek előre a megkérdezett gazdálkodó szervezetek. A feldolgozóiparban az átlagot (2,3%) meghaladó növekedés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (7,8%), a vegyi anyag, termék gyártása (5,0%), a járműgyártás (4,8%), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (3,8%), az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (3,6%) ágazatokban várható. Létszámcsökkenést az építőipar (-4,3%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (-2,6%), az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (-2,4%), a villamos berendezés gyártása (-1,8%), a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (-1,3%), az adminisztratív szolgáltatás (-1,1%), az ingatlanügyletek (-1,0%), a művészet és szabadidő (-0,7%), a tudományos és műszaki tevékenység (-0,7%), az oktatás (-0,6%), a szállítás és raktározás (-0,4%) és a közigazgatás (-0,2%) területeken működő gazdálkodó szervezetek jeleztek. 16

17 Területileg vizsgálva az adatokat, elmondható, hogy az országos átlagot meghaladó létszámbővülésre Közép-Magyarországon (3,3%), Nyugat-Dunántúlon (2,8%) és Észak-Magyarországon (2,1%) lehet számítani, továbbá létszámcsökkenést Közép- Dunántúlon (-1,7%) prognosztizálnak a megkérdezett munkáltatók. A megyék tekintetében Fejér megyét kell említenünk, ahol egyéves távlatban 9,2%-os csökkenést várnak a gazdálkodó szervezetek. A legnagyobb mértékű létszámnövekedésre ugyanakkor Pest (8,3%), Győr-Moson-Sopron (5,9%), Borsod-Abaúj-Zemplén (3,7%), Jász-Nagykun-Szolnok (2,7%) és Békés (2,1%) megyében lehet számítani. 17

18 AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVI 3 HÓNAPOS ELŐREJELZÉS TELJESÜLÉSE I. negyedévre (2010. december 31 és március 31 között) 2,1%-os létszámnövekedést valószínűsítettek az előző felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek. Ha megvizsgáljuk azokat a munkáltatókat, akik részt vettek mind az I. mind a II. negyedéves felmérésben (5 979 gazdálkodó szervezetet jelent), megállapíthatjuk, hogy ebben a vállalati körben is 2,1%-os létszámnövekedést prognosztizáltak a vállalkozások I. negyedévre. A 2010.december 31-ei és március 31-ei ténylétszámok azt mutatják, hogy ehhez képest 1,4%-os létszámcsökkenés következett be a foglalkoztatottak számában 2011.I. negyedévben, amely 6,6 ezer munkavállalót érintett. A mindkét felmérésben résztvevő gazdálkodó szervezetek minden régióban létszámnövekedést jeleztek előre I. negyedév végéig, a legnagyobb mértékűt Észak- Alföldön (3,9%) és Észak-Magyarországon (2,6%). Megyék tekintetében ugyanezt mondhatjuk el, a legnagyobb bővülést Szabolcs-Szatmár-Bereg (8,4%) és Borsod-Abaúj- Zemplén (4,6%) megyében várták a munkáltatók, míg a fővárosban 0,3%-os csökkenést prognosztizáltak. Az elmúlt negyedév végén egy régióban sem érte el a tényleges létszám a tervezettet, a legnagyobb különbség Észak-Alföldön (-6,0%), Dél-Dunántúlon (-3,6%) és Nyugat- Dunántúlon (-3,6%) volt tapasztalható ezen értékek között. A megyék tekintetében Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye emelhető ki, ahol az eltérés több mint 10,0%-ot tett ki. Ha a ténylétszámokat régiós szinten is megvizsgáljuk, elmondható, hogy Közép-Dunántúlon 0,4%-kal növekedett a foglalkoztatottak száma, a többi régióban csökkenés következett be, azonban ennek mértéke sehol nem haladta meg a 2,2%-ot. A legnagyobb mértékű csökkenés Dél-Alföldön (-2,2%) következett be a mindkét felmérésben résztvevő munkáltatók körében. A megyék közül a legnagyobb tényleges létszámnövekedés Győr-Moson-Sopron (2,0%) és Komárom-Esztergom (1,2%) megyében volt regisztrálható. A vállalati méret szerinti vizsgálat kapcsán kiemelhető, hogy a mikro-vállalkozások voltak a legoptimistábbak előrejelzéseik alapján, hiszen létszámuk 15,0%-os létszámnövekedését jelezték előre. Ezzel párhuzamosan a kisvállalkozások 3,1%-os, a középvállalkozások 2,0%- os, a nagyvállalkozások 1,6%-os növekedést prognosztizáltak az I. negyedév végéig. Ha az előre jelzett foglalkoztatotti létszámokat összevetjük a március 31-ei ténylétszámokkal, azt látható, hogy minden vállalati körben kisebb volt a statisztikai állományi létszám a tervezett létszámnál. Továbbá kiemelhető, hogy a középvállalkozások esetében maradt el a legnagyobb mértékben a tény a tervezettől, 4,0%-kal. Ehhez képest a december 31-ei és a március 31-ei ténylétszámokat vizsgálva a mikro-vállalkozások esetében 12,4%-kal, a kisvállalkozások esetében 0,1%-kal növekedett a tényleges statisztikai állományi létszám, a két további vállalati körben csökkenés következett be. 18

19 % 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0 A korábbi felmérés 3 hónapos előrejelzésének tény létszámváltozása vállalati méret szerint Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) Összesen március 31-re előre jelzett létszám/2011. március 31-ei tény létszám március 31-ei tény létszám/2010. december 31-ei tény létszám A diagram csak azoknak a cégeknek az értékeit és előrejelzéseit tartalmazza, amelyek mind a 2011.I., mind a 2011.II. negyedéves felmérésben részt vettek. Ha nemzetgazdasági áganként vizsgáljuk meg adatainkat, akkor azt mondhatjuk, minden ágban kivétel az energiaipar, ahol 1,2%-os csökkenést prognosztizáltak létszámnövekedést jeleztek előre 2011.I. negyedév végéig a mindkét felmérésben résztvevő munkáltatók, a legnagyobb mértékűt a közigazgatás (16,1%), a mezőgazdaság (6,1%) és az adminisztratív szolgáltatás (4,4%) területeken. A nemzetgazdasági ágak, ágazatok domináns részében azonban a tervezett létszámot nem éri el a negyedév végén mért foglalkoztatotti létszám. A legnagyobb különbség a közigazgatás (- 33,2%-os), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (-14,8%), a víz- és hulladékgazdálkodás (-8,7%), a mezőgazdaság (-8,4%) és az egyéb szolgáltatás (-7,6%) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban volt tapasztalható. A december 31-ei és a március 31-ei ténylétszámokat vizsgálva az látható, hogy a tényleges változás esetében is a közigazgatás (-12,8%) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (-11,7%) és a víz- és hulladékgazdálkodás (-6,7%) ágban, ágazatban csökkent legnagyobb mértékben a foglalkoztatotti létszám. A közigazgatás és a víz- és hulladékgazdálkodás nemzetgazdasági ágak esetében tapasztalt létszámcsökkenésben az is szerepet játszhat, hogy az elmúlt negyedévben a közfoglalkoztatottak is részét képezték a tény illetve a tervadatoknak. A tárgynegyedévben viszont a munkáltatóknak már a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül kellett megadni létszámadataikat, ez pedig jelentősen torzíthatja a tényleges létszámmozgás vizsgálatát. A legnagyobb tényleges létszámnövekedés az alábbi ágakban, ágazatokban következett be: gép, gépi berendezés gyártása (3,7%-os), járműgyártás (3,1%-os), vegyi anyag, termék gyártása (3,1%-os), villamos berendezés gyártása (2,5%-os), építőipar (2,0%-os) és fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (1,6%-os). 19

20 AZ EGY ÉVVEL KORÁBBI FELMÉRÉS 12 HÓNAPOS ELŐRE JELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE 2010.II. negyedévben 2011.március 31-ig 1,4%-os létszámnövekedést prognosztizáltak az akkor megkérdezett munkáltatók. Azon gazdálkodó szervezetek körében, akik 2010.II. negyedévben és 2011.II. negyedévben is részt vettek a felmérésben (5 627 munkáltatót jelent) 1,5%-os létszámnövekedést jeleztek előre március 31-ig az előző év azonos időszakában. A ténylétszámok azt mutatják, hogy március 31 és március 31 között 0,1%-kal növekedett a foglalkoztatotti létszám az említett vizsgálati körben. Ha az előre jelzett foglalkoztatotti létszámot és a 2011.I. negyedév végén meglévő ténylétszámot vizsgáljuk meg, azt mondhatjuk, hogy átlagosan 1,5%-kal maradt a tervlétszám a ténylétszámtól. Amennyiben területi szinten vizsgáljuk adatainkat, kiemelhetjük, hogy a legnagyobb létszámbővülést Nyugat-Dunántúlon (4,1%) és Közép-Dunántúlon (1,8%) prognosztizálták a munkáltatók 2010.II. negyedévében március 31-ig. Megyék szintjén pedig Zala (9,8%), Komárom-Esztergom (3,6%), Heves (2,3%) és Nógrád (2,3%) megyét emelhetjük ki ebből az aspektusból. Ezzel párhuzamosan Jász-Nagykun-Szolnok (-0,2%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (-0,9%) megye munkáltatói csökkenést jeleztek előre. A tervezett és a ténylétszámok tekintetében a következőket említhetjük meg: Közép-Dunántúl esetében 0,6%-kal haladta meg a foglalkoztatotti ténylétszám a tervezettet, minden más régióban kisebb volt a tényleges létszám a tervezettnél. Megyék tekintetében: Vas (4,6%-kal), Győr-Moson-Sopron (4,4%-kal), Komárom-Esztergom (2,5%-kal), Tolna (2.2%-kal), Veszprém (0,2%-kal), Nógrád (0,1%-kal) megyében haladta meg a 2011.március 31-ei ténylétszám az elmúlt év hasonló időszakában az egy évre előre tervezettet. Ha a ténylétszámokat vetjük össze egymással, azt emelhetjük ki, hogy Vas (6,5%-kal), Komárom-Esztergom (6,2%-kal), Győr-Moson-Sopron (5,1%-kal), Tolna (4,1%-kal), Nógrád (2,4%-kal), Heves (1,2%-kal), Veszprém (0,7%-kal) és Bács-Kiskun (0,2%-kal) megyében emelkedett ténylegesen a foglalkoztatott munkavállalók száma. A régiók esetében Nyugat- Dunántúlon (3,1%-kal), Közép-Dunántúlon (2,4%-kal) és Dél-Dunántúlon (0,6%-kal) következtek be ilyen irányú mozgások a foglalkoztatottak számában. A vállalati méret kapcsán elmondható, hogy a mikro-vállalkozások 15,1%-os létszámnövekedéssel számoltak egy éves időtávlatban, amely egyben a legoptimistább előrejelzést is jelenti. A középvállalkozások voltak a legpesszimistábbak, mindösszesen 0,8%-ot létszámnövekedést jeleztek előre. A terv és a ténylétszámok viszonylatában: a mikro-vállalkozások körében haladta meg a március 31-ei ténylétszám az elmúlt év azonos időszakában az egy évre előre tervezettet, 1,0%-kal. Minden más vállalati körben a ténylétszámok elmaradtak a tervlétszámoktól, a kisvállalkozások esetében tért el (-2,2%-kal) a legnagyobb mértékben a ténylétszám a tervezettől. Amennyiben a két időszak ténylétszámát hasonlítjuk össze, azt láthatjuk, hogy a nagyvállalatok kivételével ahol 0,6%-kal csökkent a foglalkoztatott munkavállalók tényleges létszáma minden vizsgált vállalati körben emelkedett a foglalkoztatottak munkavállalók száma. A legnagyobb mértékű ilyen irányú változás a mikro-vállalkozásoknál 20

21 (16,2%-kal) következett be, a kis- és a középvállalkozások esetében ennek mértéke viszont nem érte el az 1,0%-ot. % A korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének tény létszámváltozása vállalati méret szerint 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0 Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 felett) Összesen március 31-re előre jelzett létszám/2010. március 31-ei tény létszám március 31-ei tény létszám/2010. március 31-ei tény létszám A diagram csak azoknak a cégeknek az értékeit és előrejelzéseit tartalmazza, amelyek a II. negyedéves és a 2011.II. negyedéves felmérésben egyaránt részt vettek. Nemzetgazdasági ágak közül az adminisztratív szolgáltatás (10,8%), a vendéglátás (5,4%) és a feldolgozóipar (2,8%) ágakban jelezték a mindkét felmérésben szereplő munkáltatók március 31-ig a legnagyobb létszámbővítést az előző év hasonló időszakához képest. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (14,0%) és a gumiműanyag és nemfém ásványi termék gyártása (3,2%) ágazatokban jelezték előre a legnagobb mértékű létszámnövekedést. Az alábbi ágakban haladta meg a ténylétszám a tervezettet: a bányászat, a feldolgozóipar, az oktatás, az információ, kommunikáció és a tudományos és műszaki tevékenység területeken. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása és a gép, gépi berendezés gyártása nemzetgazdasági ágazatokban következett be a legnagyobb mértékben ilyen irányú változás. Kiemelhető még, hogy a közigazgatás (-23,0%-kal) és az adminisztratív szolgáltatás (-15,0%- kal) nemzetgazdasági ágakban maradt el a legnagyobb mértékben a március 31-én meglévő ténylétszám az előző év azonos időszakában előre jelzett foglalkoztatotti létszámtól. Feltételezhetően a közigazgatás változásai jelen elemzési dimenzióban annak is köszönhetőek, hogy ebben a negyedévben a korábbiakkal ellentétben a munkáltatóknak a foglalkoztatotti létszámadataikat a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók nélkül kellett megadni. A két időszak ténylétszámait nézve megállapítható a mindkét felmérésben résztvevő munkáltatók körében, hogy a feldolgozóiparban (4,6%-kal), a bányászatban (4,1%-kal), a vendéglátás (2,0%-kal), az információ és kommunikáció (1,1%-kal), az oktatás (0,9%-kal), a tudományos és műszaki tevékenység (0,8%), a szállítás és raktározás (0,8%) és az egészségügyi szolgáltatás (0,2%-kal) területeken növekedett a foglalkoztatottak száma. 21

22 Összesen A felmérésben résztvevő összes foglalkoztatott %-ban A VÁLASZADÓK ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKKAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATAINAK BEMUTATÁSA AZ EGYES ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA Ebben a negyedévben a gazdálkodó szervezeteket ismételten arról kérdeztük, hogy milyen atipikus foglalkoztatási formákat alkalmaznak és ezeknek mekkora a létszámvonzata. A felmérésben részt vevő munkáltatók körében az atipikus foglalkoztatási formában alkalmazott munkavállalók aránya a vizsgált öt évben ( ) 15,1 17,7% között változott. A felmérésben résztvevő cégeknél atipikus formában foglalkoztatottak aránya II. negyedévben 17,7%-os volt, ezen érték 2,6 %-pontos növekedést jelent az elmúlt év azonos időszakához képest, sőt 2009.II. negyedévhez képest is 1,3 %-pontos emelkedést mutat. Atipikus foglalkoztatási forma Vállalati méret Mikro Kis Közép Nagy Részmunkaidős foglalkoztatással 21,1% 38,1% 41,8% 27,2% 33,4% 5,9% Távmunkával (otthon végzett munkával) 0,7% 0,4% 0,3% 0,1% 0,2% 0,0% Bedolgozói munkaviszonnyal 0,4% 0,2% 1,0% 0,2% 0,5% 0,1% Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatással (egyszerűsített foglalkoztatási forma) 30,9% 16,3% 5,6% 2,5% 6,3% 1,1% Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatással, vagy állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszonnyal (pl. bértámogatás, köz-munkák) 39,4% 32,4% 37,7% 30,4% 33,4% 5,9% Munkaerő-kölcsönzéssel 1,4% 4,4% 8,3% 32,7% 19,7% 3,5% Önfoglalkoztatással 2,0% 1,9% 0,7% 1,9% 1,5% 0,3% Megbízási szerződéssel 4,1% 6,3% 4,5% 4,9% 4,9% 0,9% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 17,7% A vállalati méretben foglalkoztatottak %-ban 34,6% 18,1% 16,8% 17,6% 17,7% A meghatározó atipikus foglalkoztatási formának a részmunkaidős foglalkoztatás és a határozott idejű szerződés tekinthető, ugyanis az összes atipikus formában alkalmazott munkavállaló 33,4-33,4%-át foglalkoztatták e két típus keretében. A legkisebb mértékben igénybe vett atipikus foglalkoztatási formának a távmunka, a bedolgozói munkaviszony nevezhető, hiszen az ebben a formában alkalmazottak aránya az 1,0%-ot sem érte el. Ha az elmúlt év hasonló időszakához képest bekövetkező változásokat kívánjuk megvizsgálni, elmondható, hogy a részmunkaidőben 22

23 foglalkoztatottak aránya lényegesen nem változott (0,4 %-ponttal nőtt), a határozott idejű szerződés keretében alkalmazott munkavállalók aránya viszont csökkent 4,4%-ponttal. A munkaerő-kölcsönzés a harmadik legjellemzőbb formának tekinthető, ebben a típusban foglalkoztatottak aránya 19,7%-ot tett ki II. negyedévben. Ez az arány az elmúlt év hasonló időszakához képest jelentős, 4,3%-pontos növekedést jelent. A negyedik leggyakoribb módja atipikus foglalkoztatásnak a tárgynegyedévben az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás volt. Ezzel szemben egy évvel korábban a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak súlya volt a negyedik legnagyobb. Összességében elmondhatjuk, hogy a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak aránya csökkent 1,7 %-ponttal 4,9%-ra, az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók aránya pedig növekedett 1,6 %-ponttal 6,3%-ra. A távmunkában, a bedolgozói munkaviszony, az önfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók aránya csekélynek mondható és lényeges változás nem következett be az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Ha az egyes atipikus formák keretében a foglalkoztatottak számát az összes munkavállaló számához viszonyítjuk, akkor ebben az aspektusban is a részmunkaidős és a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás rendelkezik a legnagyobb relevanciával. A legnagyobb változás a munkaerő-kölcsönzés esetében következett be, ugyanis a tárgynegyedévben 3,5%-ot tett ki az ily módon foglalkoztatottak aránya, amely 1,5 %-ponttal magasabb értéket jelent II. negyedévhez viszonyítva, 2009 hasonló időszakához képest pedig 2,0 %-pontos növekedést mutat. A részmunkaidős foglalkoztatás súlya (0,9 %-pontot) növekedett az előző év hasonló időszakához képest, ennek következtében ebben a formában foglalkoztatottak aránya elérte a II. negyedévben meglévő értéket. Az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalók aránya 1,1%-ot tett ki, amely az elmúlt év hasonló időszakához képest 0,5 %-pontos növekedést mutat. A többi atipikus forma esetében viszont elmondhatjuk, hogy lényeges változások nem következtek be a foglalkoztatottak arányában 2010.II. és 2009.II. negyedévhez viszonyítva. Ezen adatok összességében azt mutatják, hogy a válság kilábalásának időszakában kismértékben változott az atipikus formák domináns részében a foglalkoztatottak aránya. AZ ATIPIKUS FORMÁK ALKALMAZÁSA VÁLLALATI MÉRET SZERINT Az atipikus formákban dolgozók aránya jelentősen különbözik az egyes vállalati méreteknél. A mikro-vállalatoknál dolgozók 34,6%-a tevékenykedik ilyen módon, a kisvállalkozásoknál 18,1%-uk, a középvállalkozásoknál 16,8%-uk, míg a nagyvállalkozásoknál 17,6%-uk dolgozik valamely atipikus formában. A vállalati méret kapcsán az látható, hogy minden kategóriában növekedett a valamely atipikus foglalkoztatási formában alkalmazott munkavállalók aránya, a legnagyobb ilyen irányú változás a mikro-vállalkozások (10,7 %- pontos) és a középvállalkozások (3,4 %-pontos) körében következett be. 23

24 Ugyancsak jelentősen különbözik az egyes foglalkoztatási formák súlya a különböző vállalati méreteknél. a. A mikro-vállalkozásoknál az atipikusan foglalkoztatottak 30,9%-a alkalmi vagy szezonális foglalkoztatással valamint 39,4%-a határozott idejű szerződéssel dolgozik, de a részmunkaidős foglalkoztatás szerepe is jelentős. Szükséges viszont kiemelni, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya 8,1 %-ponttal csökkent 2010.II. negyedévhez képest ebben a vállalati körben. b. A kisvállalkozásoknál a részmunkaidős (38,1%-os), a határozott idejű szerződéssel való (32,4%-os) és az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás (16,3%-os) bír a legnagyobb súllyal. Összességében ebben a vállalati méret szerinti csoportban nem változott lényegesen ezen formákban alkalmazott munkavállalók aránya. c. A középvállalkozásoknál az atipikus módon foglalkoztatottak 41,8%-a részmunkaidős foglalkoztatás keretében vállal munkát, míg 37,7%-a határozott idejű szerződés keretében dolgozik. A tárgynegyedévben az előbbi csoport aránya 6,8%-ponttal növekedett, míg utóbbié pedig 5,6 %-ponttal csökkent. d. A nagyvállalatoknál az első két helyen a munkaerő-kölcsönzés és a határozott idejű szerződéssel való foglalkoztatás a domináns, az előbbi módon az atipikus foglalkoztatottak 32,7%-a, utóbbi módon pedig 30,4%-a vállal munkát a tárgynegyedévben. Ezek mellett a részmunkaidős foglalkoztatás szerepe is jelentős. Lényeges kiemelni, hogy a nagyvállalatok körében II. negyedévben a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak aránya 9,4 %-ponttal növekedett. A többi vállalati méret szerinti kategóriát figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a munkaerő-kölcsönzés súlyának országos szinten korábban bemutatott növekedése elsősorban a nagyvállalatok körében bekövetkező változásnak köszönhető. AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁS REGIONÁLIS JELLEMZŐI Az egyes régiókban az atipikus foglalkoztatás mértéke változatos képet mutat. A felmérésben résztvevő munkaadóknál dolgozók 17,7%-a dolgozott 2011-ben valamilyen atipikus formában. Ez az arány régiónként 11,4 25,2%-os érték között mozgott. a) Az atipikus foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva Észak- Alföldön (25,2%), Dél-Dunántúlon (20,8%) és Közép-Magyarországon (20,2%) volt a legmagasabb. A Közép-magyarországi régió kivételével a felsoroltak mindegyike kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetű. b) Az atipikus foglalkoztatottak aránya a legalacsonyabb 2011.II. negyedévben Közép- Dunántúlon volt (11,4%). c) Az egyes régiókban az atipikus formában foglalkoztatottak arányát illetően jelentős változások következtek be 2011.II. negyedévben az elmúlt év azonos időszakához képest. Közép-Dunántúl kivételével ahol 1,4 %-pontos csökkenés következett be minden régióban növekedett ezekben a formákban alkalmazott munkavállalók aránya. A legnagyobb mértékű növekedés Dél-Dunántúlon (7,6 %-pontos), Közép- Magyarországon (5,5 %-pontos) és Észak-Alföldön (3,1 %-pontos) következett be. 24

25 ezer fő 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 Az atipikus foglalkoztatottak száma és aránya az összfoglalkoztatottak százalékában, területi bontásban II. negyedévben 68,9 11,4 16,5% 85,5 21,6 25,2% 93,4 16,1% 62,4 15,0 13,0 20,8% 104,6 16,3 15,6% 46,0 79,9 20,2% 9,3 9,1 11,4% 0,0 Észak- Magyrország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép- Magyarország A felmérésben résztvevő munkáltatóknál az összes foglalkoztatott létszáma, fő A felmérésben résztvevő munkáltatóknál az atipikus foglalkoztatottak létszáma, fő A felmérésben résztvevő munkáltatóknál az atipikus foglalkoztatottak aránya, % Közép-Dunántúl A régiónként jelentős különbségek találhatóak az egyes atipikus formák tekintetében, továbbá jelentős változások történtek 2011.II. negyedévben az előző év hasonló időszakához képest. Atipikus foglalkoztatás Régió Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Összesen Részmunkaidős foglalkoztatással Távmunkával (otthon végzett Bedolgozói munkaviszonnyal Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatással (egyszerűsített foglalkoztatási forma) Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatással, vagy állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszonnyal (pl. bértámogatás, köz-munkák) Munkaerő-kölcsönzéssel Önfoglalkoztatással Megbízási szerződéssel Összesen ,0 39,1% 26,3 31,2% 24,5 26,1% 38,9 38,0% 34,4 37,1% 33,1 45,0% 25,5 17,5% 33,0 33,4% 0,1 0,6% 0,1 0,2% 0,1 0,1% 0,3 0,3% 0,1 0,2% 0,1 0,2% 0,2 0,2% 0,2 0,2% 0,2 0,7% 0,0 0,0% 1,3 0,6% 0,1 0,3% 0,2 0,5% 0,9 1,0% 0,6 0,5% 0,4 0,5% 3,1 1,6% 5,0 7,7% 4,9 5,6% 4,1 9,9% 6,3 6,8% 7,2 4,9% 3,2 4,8% 4,7 6,3% 25,7 13,7% 40,4 30,3% 50,7 36,4% 41,9 39,4% 42,6 39,4% 31,2 35,3% 25,4 29,4% 37,8 33,4% 16,1 30,3% 17,2 23,9% 8,4 26,2% 3,8 5,6% 11,3 11,2% 20,7 10,3% 36,4 40,5% 15,4 19,7% 0,6 9,0% 5,1 0,7% 0,8 0,5% 2,6 0,7% 0,2 0,2% 2,7 1,2% 1,9 0,9% 2,0 1,5% 4,1 4,9% 5,9 6,0% 9,3 4,5% 8,4 5,7% 4,8 4,6% 4,1 2,2% 6,8 6,1% 6,6 4,9% 100,0 100,0% 100,0 100,0% 100,0 100,0% 100,0 100,0% 100,0 100,0% 100,0 100,0% 100,0 100,0% 100,0 100,0% a. Közép-Magyarországon az összes atipikus formában foglalkoztatott 39,1%-a részmunkaidőben dolgozott, míg ez az arány 2010.II. negyedévben 50,0% volt, ez 10,9 %-pontos csökkenést jelent. A második legjelentősebb atipikus foglalkoztatási formának a tárgynegyedévben a munkaerő-kölcsönzés tekinthető, az ily módon foglalkoztatottak aránya 30,3% volt, amely 14,2 %- ponttal haladja meg az egy évvel korábbit. A harmadik legjelentősebb a határozott idejű szerződéssel való foglalkoztatás, amelynek súlya jelentősen 25

26 csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva, az ily módon foglalkoztatottak aránya 12,0 %-ponttal mérséklődött. b. Közép-Dunántúlon a legtöbb atipikus foglalkozatott részmunkaidőben dolgozott (31,2%), a második domináns csoportot a határozott idejű szerződéssel rendelkezők alkotják (30,3%). A harmadik helyen a munkaerőkölcsönzés szerepelt (23,9%), az ily módon foglalkoztatottak aránya az egy évvel korábbihoz képest 6,7 %-pontos növekedést jelent. Ebben a régióban a határozott idejű szerződések szerepe lényegesen nagyobb a Középmagyarországi adatokhoz képest, viszont a munkaerő-kölcsönzés és a részmunkaidős foglalkoztatás viszont éppen Közép-Dunántúlon bír kisebb súllyal. c. Észak-Magyarországon az összes atipikus forma 36,4%-a volt határozott idejű munkaszerződés. A második és harmadik helyen a részmunkaidős foglalkoztatás és a munkaerő-kölcsönzés állt. Kiemelendő, hogy a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya egy év alatt 14,3 %-ponttal csökkent ebben a régióban, a munkaerő-kölcsönzéssel alkalmazott munkavállalók aránya viszont 17,8 %-ponttal növekedett. d. Észak-Alföldön szintén a részmunkaidős foglalkoztatás és a határozott idejű szerződéssel való alkalmazás a domináns atipikus forma, 2010.II.negyedévhez képest a foglalkoztatottak arányában lényeges változás e két forma kapcsán nem volt tapasztalható. e. Dél-Alföldön is e fenti két forma volt a leggyakoribb, az előző év hasonló időszakához képest 2-3 %-pontos növekedés tapasztalható mindkét atipikus foglalkoztatási típus esetében. Továbbá az is kiemelhető, hogy a munkaerőkölcsönzés súlya ebben a régióban nagyobb, mint Észak-Alföldön, illetve mint Dél-Dunántúlon. f. Dél-Dunántúlon szintén a részmunkaidős foglalkoztatás volt az egyik legmeghatározóbb 2011.II.negyedévben (az atipikus foglalkoztatottak 45,0%- át ilyen formában alkalmazták), ezt követően a második legfontosabb szereppel a határozott idejű munkaszerződés bírt. E régió kapcsán fontos kiemelni, hogy 11,9 %-ponttal növekedett a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor a munkaerőkölcsönzés keretében alkalmazott munkavállalók aránya 10,4 %-ponttal esett vissza. g. Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb jelentőséggel a munkaerő-kölcsönzés rendelkezett ebben a tárgynegyedévben, ugyanis az atipikus foglalkoztatottak 40,5%-át ily módon alkalmazták, ez mintegy 4,1 %-pontos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Ezt követte a határozott idejű szerződésekkel történt és a részmunkaidős foglalkoztatás, utóbbi esetében egy 8,0 %-pontos csökkenés következett be az ily módon foglalkoztatottak arányában, előbbi esetben viszont 4,0 %-pontos növekedés történt 2010.II. negyedévhez képest. 26

27 GRAFIKONOK II. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA A NEGYEDÉV VÉGÉIG NEMZETGAZDSÁGI ÁGAK SZERINT -10% -5% % 5% 10% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar összesen Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hull.gazd., szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárűjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenség Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen -1,3-1,2-1,6-0,6-1,4-1,5-1,6-1,4-2,2-0,8-0,9-0,7-1,8-2,6-3,3-1,1-0,5-0,8-0,7-1,3-1,5 3,4 1,2 2,4 1,8 3,4 0,1 0,7 0,1 1,5 3,4 1,8 3,4 0,6 2,0 2,3 3,1 0,8 1,7 1,4 2,1 0,8 2,6 1,6 0,6 0,5 1,3 2,5 3,2 1,7 3,2 4,7 4,9 4,9 4,9 4,9 6,1 6,2 7,1 8,7 Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás Munkaerő-felvétel 27

28 2. A II. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA A NEGYEDÉV VÉGÉIG MEGYÉK SZERINT -4% -2% % 2% 4% 6% 8% 10% Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen -2,9-0,9 0,5 1,4-1,1 1,2 2,3-1,9-0,1 1,8-1,0 1,4 2,4-1,2-1,2-2,4-1,6-1,0-1,6-1,5-1,3-1,9-1,1-1,8-1,0-1,5-1,5-1,5-1,5-0,4 2,5 2,1 3,3 1,3 2,5 3,8 6,2 1,0 1,3 2,6 2,3 0,2 1,8 1,8 1,6 3,3 2,9 0,6 2,5 2,4 3,5 1,9 3,7 4,6 5,6 1,4 2,9 3,5 5,0 1,1 2,6 1,7 3,2 Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás Munkaerő-felvétel 28

29 3. A II. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA A NEGYEDÉV VÉGÉIG RÉGIÓK SZERINT -4% -3% -2% -1% % 1% 2% 3% 4% 5% 6% Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen -1,0-1,9-1,6-1,3-1,5-1,3-1,5-1,5 0,4 0,8 0,9 1,8 1,4 1,8 1,7 2,3 2,2 2,4 2,9 2,9 3,3 3,2 4,0 4,2 Munkaerő-leépítés Létszámváltozás Munkaerő-felvétel 4. A II. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA A NEGYEDÉV VÉGÉIG VÁLLALATI MÉRET SZERINT -4% -2% % 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% Mikro -3,0 10,7 13,7 Kis -1,8 2,8 4,6 Közép -1,5 1,6 3,1 Nagy -1,4 1,1 2,5 Összesen -1,5 1,7 3,2 Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás (a jelenlegi létszám %-ban) Munkaerő-felvétel 29

30 5. MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA A ÉVES NÉPESSÉG KÖRÉBEN I. NEGYEDÉVBEN Észak- Magyarország 17,3% Észak- Alföld Nyugat- Dunántúl Középmagyarország 8,6% Közép- Dunántúl 9,6% 16,8% 8,2% Dél- Dunántúl 13,7% Dél- Alföld 11,7% Munkanélküliségi ráta (%) 8,0-9,0 (2) 9,1-12,0 (2) 12,1-17,3 (3) Forrás: KSH Foglalkoztatottság és munkanélküliség, Gyorstájékoztató január-március, A KORÁBBI FELMÉRÉS 3 HÓNAPOS ELŐREJELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE MEGYEI BONTÁSBAN % A korábbi felmérés 3 hónapos előrejelzésének teljesülése megyei bontásban -12,0-10,0-8,0-6,0-4,0-2,0 0,0 2,0 4,0 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala március 31-re előre jelzett létszám/2011. március 31-ei tény létszám* március 31-ei tény létszám*/2010. december 31-ei tény létszám * A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 30

31 7. AZ EGY ÉVVEL KORÁBBI FELMÉRÉS 12 HÓNAPOS ELŐREJELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE MEGYÉK SZERINT Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj -Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr- Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász - Nagykun - Szolnok Komárom- Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár - Bereg Tolna A korábbi felmérés 12 hónapos előrejelzésének teljesülése területi bontásban, vállalati méret szerint Vas Veszprém Zala -15,0-10,0-5,0 0,0 5,0 10, március 31 - re előre jelzett létszám/2011. március 31 -ei tény létszám* március 31 - ei tény létszám*/2010. március 31 -ei tény létszám * A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 8. AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ ÖSSZES FOGLALKOZTATOTT %-BAN Az atipikus foglalkoztatási formában alkalmazottak száma a felmérésben résztvevő összes foglalkoztatott százalékában a II II. negyedévben Megbízási szerződéssel Önfoglalkoztatással Munkaerő-kölcsönzéssel Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatással, vagy állami támogatással létrejövő határozott idejű Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatással (egyszerűsített foglalkoztatási forma) Bedolgozói munkaviszonnyal II. negyedév II. negyedév II. negyedév II. negyedév II. negyedév Távmunkával (otthon végzett munkával) Részmunkaidős foglalkoztatással 0,0% 1,0% 2,0% 3,0% 4,0% 5,0% 6,0% 7,0% 31

32 TÁBLÁZATOK 1. A II. NEGYEDÉVES NMF ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) I. negyedévben a foglalkoztatottak száma* száma megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél II. negyedév** nyitó létszám megoszlása Reprezentációs arány A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,6% ,1% 22,4% B Bányászat ,3% ,3% 13,8% C Feldolgozóipar ,2% ,3% 29,7% Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ,3% ,8% 25,7% CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása ,7% ,1% 36,2% CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ,5% ,8% 17,3% CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás ,2% 282 0,1% 4,0% CE Vegyi anyag, termék gyártása ,5% ,0% 29,3% CF Gyógyszergyártás ,6% ,3% 8,1% CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ,9% ,7% 35,8% CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ,4% ,7% 35,0% CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ,5% ,6% 26,7% CJ Villamos berendezés gyártása ,4% ,5% 45,7% CK Gép, gépi berendezés gyártása ,2% ,4% 40,1% CL Járműgyártás ,3% ,3% 33,3% CM Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ,8% ,1% 16,9% D Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,0% ,8% 27,4% E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,3% ,3% 36,4% F Építőipar ,0% ,6% 5,4% G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,4% ,5% 7,5% H Szállítás, raktározás ,8% ,3% 11,3% I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,3% ,5% 5,0% J Információ, kommunikáció ,6% ,5% 3,0% K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,6% ,6% 3,2% L Ingatlanügyletek ,6% ,6% 14,5% M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,7% ,1% 4,3% N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,9% ,9% 9,4% O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,6% ,0% 5,8% P Oktatás ,6% ,4% 10,8% Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,9% ,9% 23,1% R Művészet, szórakozás, szabad idő ,6% ,7% 6,3% S-U Egyéb szolgáltatás ,2% ,6% 10,4% A - U Összesen ,0 100,0% ,0% 14,5% * Forrás: Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint Lakossági munkaerő-felmérés 2011.I. negyedév ** A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 32

33 2. A II. NEGYEDÉVES NMF ALAPJÁN BECSÜLT ÉVES LÉTSZÁMVÁLTOZÁS NEMZETGAZDASÁGI SZINTEN, ÁGANKÉNT március 31- én (tényadat) március 31- én (előrejelzés) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,4% B Bányászat ,8% 123 C Feldolgozóipar ,7% Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ,7% 269 CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása ,2% CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ,3% 388 CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás ,0% 50 CE Vegyi anyag, termék gyártása ,3% 513 CF Gyógyszergyártás ,1% 197 CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ,8% CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ,0% CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ,7% CJ Villamos berendezés gyártása ,7% -477 CK Gép, gépi berendezés gyártása ,1% CL Járműgyártás ,3% CM Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ,9% D Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,4% 7 E Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁO R '08) Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,4% 146 F Építőipar ,4% G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,5% H Szállítás, raktározás ,3% I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0% J Információ, kommunikáció ,0% K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,2% L Ingatlanügyletek ,5% 469 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,3% N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,4% 847 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,8% -277 P Oktatás ,8% Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,1% R Művészet, szórakozás, szabad idő ,3% S-U Egyéb szolgáltatás ,4% A - U Összesen , ,5% I. negyedévben a foglalkoztatottak száma* Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma** Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül * Forrás: Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint Lakossági munkaerő-felmérés 2011.I. negyedév **A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 33

34 Budapest Pest Közép- Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson- Sopron Vas Zala Nyugat- Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Zemplén Heves Nógrád Borsod-Abaúj- Észak- Magyarország Hajdú-Bihar Szolnok Jász-Nagykun- Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen 3.A II. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEKBEN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK, RÉGIÓK ÉS MEGYÉK SZERINT* (2011. március 31-ei statisztikai állományi létszám) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat C Feldolgozóipar Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása CL Járműgyártás CM D E Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N O Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakozás, szabad idő S-U Egyéb szolgáltatás A - U Összesen * A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek!

35 4. A II. NEGYEDÉVES 1 NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSAI FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT* Foglalkozási csoportok (FEOR08) belépő fő Mikro Kis Közép Nagy kilépő fő belépő fő kilépő fő Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök Szakmai irányítók, felügyelők Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Oktatási asszisztensek Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Gazdálkodási jellegű foglalkozások Oktatók, pedagógusok Egyéb magasan képzett ügyintézők Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Kézműipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Törvényhozók, igazgatási és érdekképviseleti vezetők Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő Összesen Összesen kilépő fő egyenleg egyenleg egyenleg egyenleg egyenleg * A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! április 1 június 30. között várható létszámmozgás 35

36 5. A II. NEGYEDÉVI NMF SZERINTI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 3, ILLETVE 12 HÓNAP MÚLVA ÁGAZATOK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT* Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) kis közép nagy mikro összesen fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , , , , , , , , ,9 Bányászat , , , , ,2 24 4, , , , ,0 Feldolgozóipar , , , , , , , , , ,5 Ebből: jelenlegi létszám három hónap múlva várható létszám tizenkét hónap múlva várható létszám fő mikro kis közép nagy összesen mikro kis közép nagy Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , , , , , , , , , ,2 Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása , , , , , , , , , ,3 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , , , , , , , , ,7 Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás , , , , , ,7 Vegyi anyag, termék gyártása , , , , ,3 22 0, , , , ,9 Gyógyszergyártás ,0 38 0, , , ,0 38 0, , ,9 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása , , , , , , , , , ,7 Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása , , , , , , , , , ,5 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , , , ,8 51 6, , , , ,5 Villamos berendezés gyártása , , , , ,5 29 7, , , , ,9 Gép, gépi berendezés gyártása , , , , , , , , , ,2 Járműgyártás , , , , , , , , , ,7 Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása , , , , , , , , , ,0 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás , , , , ,1 4 0, , , , ,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, , , , , , , , , , ,3 szennyeződésmentesítés Építőipar , , , , , , , , , ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , , , , , , ,0 Szállítás, raktározás , , , , , , , , , ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , , , , , , ,2 Információ, kommunikáció , , , , , , , , , ,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , , , , ,9 77 6, , , , ,5 Ingatlanügyletek , , , , , , , , , ,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , , , , , , , , ,3 összesen Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , , , , , , , , , ,8 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , , , , , , , , , ,1 Oktatás , , , , , , , , , ,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , , , ,5 71-1, , , , ,8 Művészet, szórakozás, szabad idő , , , , ,6 97 3, , , , ,9 Egyéb szolgáltatás , , , , , , , , , ,9 Összesen , , , , , , , , , ,6 * A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 36

37 6. A II. NEGYEDÉVI NMF SZERINTI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 3, ILLETVE 12 HÓNAP MÚLVA RÉGIÓK, MEGYÉK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT* Régió, megye kis közép nagy fő fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % Budapest , , , , , , , , , ,5 Pest , , , , , , , , , ,4 mikro összesen Közép- Magyarország , , , , , , , , , ,5 Fejér , , , , , , , , , ,1 Komárom- Esztergom , , , , , , , , , ,8 Veszprém , , , , , , , , , ,4 Közép- Dunántúl , , , , , , , , , ,3 Győr-Moson- Sopron , , , , , , , , , ,1 Vas , , , , , , , , , ,2 Zala , , , , , , , , , ,8 Nyugat- Dunántúl , , , , , , , , , ,1 Baranya , , , , , , , , , ,1 Somogy , , , , , , , , , ,9 Tolna , , , , , , , , , ,4 Dél-Dunántúl , , , , , , , , , ,1 Borsod-Abaúj- Zemplén , , , , , , , , , ,4 Heves , , , , , , , , , ,7 Nógrád , , , , , , , , , ,7 Észak- Magyarország jelenlegi létszám három hónap múlva várható létszám tizenkét hónap múlva várható létszám mikro kis közép nagy , , , , , , , , , ,0 Hajdú-Bihar , , , , , , , , , ,8 Jász-Nagykun- Szolnok , , , , , , , , , ,4 Szabolcs-Szatmár- Bereg , , , , , , , , , ,0 Észak-Alföld , , , , , , , , , ,4 Bács-Kiskun , , , , , , , , , ,5 Békés , , , , , , , , , ,4 Csongrád , , , , , , , , , ,2 Dél-Alföld , , , , , , , , , ,4 Ö sszesen , , , , , , , , , ,6 *A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! mikro kis közép nagy összesen összesen 37

38 7. A II. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 3 HÓNAP MÚLVA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT* fő fő % fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, A halászat , , ,4 B Bányászat ,2 40 2, ,2 C Feldolgozóipar , , ,8 Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , , ,1 CB Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása , , ,4 CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , ,8 CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás ,1 4 1, ,4 CE Vegyi anyag, termék gyártása , , ,3 CF Gyógyszergyártás ,3 29 1, ,3 CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása , , ,6 CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása , , ,3 CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , ,8 CJ Villamos berendezés gyártása , , ,5 CK Gép, gépi berendezés gyártása , , ,2 CL Járműgyártás , , ,0 CM Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, , , ,6 javítása D Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,6 70 0, ,1 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, , , ,1 szennyeződésmentesítés F Építőipar , , ,5 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,8 H Szállítás, raktározás , , ,6 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , , ,9 J Információ, kommunikáció ,8 91 3, ,2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,9 53 1, ,9 L Ingatlanügyletek ,7 67 2, ,3 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , , ,8 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , , ,1 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , , ,6 P O ktatás , , ,4 Q Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁO R '08) Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , ,5 R Művészet, szórakozás, szabad idő , , ,6 S-U Egyéb szolgáltatás , , ,0 A - U Összesen Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás 3 hónap múlva , , ,7 *A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 38

39 8. A II. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 3 HÓNAP MÚLVA RÉGIÓK ÉS MEGYÉK SZERINT* Régió, megye fő fő % fő % fő fő % Budapest , , ,4 Pest , , ,2 Közép-Magyarország , , ,8 Fejér , , ,1 Komárom-Esztergom , , ,5 Veszprém , , ,3 Közép-Dunántúl , , ,5 Győr-Moson-Sopron , , ,2 Vas , , ,3 Zala , , ,8 Nyugat-Dunántúl , , ,4 Baranya , , ,1 Somogy , , ,3 Tolna , , ,2 Dél-Dunántúl , , ,9 Borsod-Abaúj-Zemplén , , ,7 Heves , , ,6 Nógrád , , ,4 Észak-Magyarország , , ,4 Hajdú-Bihar , , ,4 Jász-Nagykun-Szolnok , , ,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg , , ,7 Észak-Alföld , , ,9 Bács-Kiskun , , ,4 Békés , , ,4 Csongrád , , ,1 Dél-Alföld Régiók összesen Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Három hónap múlva várható létszám Létszámváltozás , , , , , ,7 Vállalati méret Jelenlegi létszám Létszámcsökkenés Három hónap múlva várható fő fő % fő % fő fő % Mikro (0-9 fő) , , ,7 Kis (10-49 fő) , , ,8 Közép ( fő) , , ,6 Nagy (250 felett) , , ,1 létszám Létszámváltozás 3 hónap múlva Ö sszesen , , ,7 *A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! Létszámfelvétel 39

40 9. A II. NEGYEDÉVI NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSAI FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK ÉS TERÜLETI MEGOSZLÁS SZERINT* Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Foglalkozási csoportok (FEOR) belépő kilépő egyenleg fő fő leg fő fő leg fő fő leg fő fő leg fő fő leg fő fő leg fő leg belépő kilépő egyen- belépő kilépő egyen- belépő kilépő egyen- belépő kilépő egyen- belépő kilépő egyen- belépő kilépő egyen- belépő kilépő fő egyen- fő fő Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök Szakmai irányítók, felügyelők Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások Egyéb ügyintézők Oktatási asszisztensek Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Gazdálkodási jellegű foglalkozások Oktatók, pedagógusok Egyéb magasan képzett ügyintézők Jogi és társadalomtudományi foglalkozások Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőfokú képzettséghez Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Kézműipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők Helyhez kötött gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Ügyfélkapcsolati foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Törvényhozók, igazgatási és érdek-képviseleti vezetők Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők,törvényhozók Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Összesen *A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 40

41 10. A II. NEGYEDÉVI NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSÁBAN A FELVÉTELBEN LEGINKÁBB ÉRINTETT FOGLALKOZÁSOK* Foglalkozási csoportok FEOR08 (4) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás fő fő fő Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője Egyéb termék-összeszerelő Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Egyszerű ipari foglalkozású Szabó, varró Szántóföldinövény-termesztő Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Egyéb takarító és kisegítő Bolti eladó Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Lakatos Villamosberendezés-összeszerelő Intézményi takarító és kisegítő Kézi csomagoló Minőségbiztosítási technikus Forgácsoló Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Rakodómunkás Gépészmérnök Targoncavezető Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Kőműves Mechanikaigép-összeszerelő Hegesztő, lángvágó Általános irodai adminisztrátor Konyhai kisegítő Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Portás, telepőr, egyszerű őr Húsfeldolgozó Egyéb, máshova nem sorolható, helyhez kötött gép kezelője Pincér Ápoló, szakápoló Fémfeldolgozó gép kezelője Pék, édesiparitermék-gyártó Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Szakács Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Bolti pénztáros, jegypénztáros Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Szociális gondozó, szakgondozó Szemétgyűjtő, utcaseprő Gyógynövénytermesztő Fém- és egyéb tartószerkezet-szerelő Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Baromfitartó és -tenyésztő Autóbuszvezető Egyéb műszaki foglalkozású Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Egyéb ügyintéző Egyéb, máshova nem sorolható mérnök Fémcsiszoló, köszörűs, szerszámköszörűs Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelő Házi gondozó Egyéb magasan képzett ügyintéző Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével) Fafeldolgozó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban *A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 41

42 11. A II. NEGYEDÉVI NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSÁBAN A LÉTSZÁMCSÖKKENÉSBEN LEGINKÁBB ÉRINTETT FOGLALKOZÁSOK* Foglalkozási csoportok FEOR08 (4) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás fő fő fő Mechanikaigép-összeszerelő Egyéb termék-összeszerelő Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője Húsfeldolgozó Bolti eladó Egyszerű ipari foglalkozású Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Egyéb takarító és kisegítő Lakatos Szabó, varró Intézményi takarító és kisegítő Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Konyhai kisegítő Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Rakodómunkás Kézi csomagoló Ápoló, szakápoló Fém- és egyéb tartószerkezet-szerelő Targoncavezető Pék, édesiparitermék-gyártó Általános irodai adminisztrátor Egyéb ügyintéző Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari Egyéb magasan képzett ügyintéző Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Autóbuszvezető Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Forgácsoló Szociális gondozó, szakgondozó Portás, telepőr, egyszerű őr Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) Hegesztő, lángvágó Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Általános iskolai tanár, tanító Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő Minőségbiztosítási technikus Egyéb műszaki foglalkozású Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Fafeldolgozó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Szemétgyűjtő, utcaseprő Középiskolai tanár Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével) Kőműves Háztartási takarító és kisegítő Villamosberendezés-összeszerelő Könyvelő (analitikus) Bolti pénztáros, jegypénztáros Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Egyetemi, főiskolai oktató, tanár Segédápoló, műtőssegéd Szakorvos Kárpitos Szakács Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgáltatás Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozású Vagyonőr, testőr Vezető eladó Vegyi alapanyagot és terméket gyártó gép kezelője Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő Gépészmérnök Festékszóró, fényező Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Összesen Teljes FEOR(4) bontásban *A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 42

43 12. A II. NEGYEDÉVI NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI CSÖKKENŐ LÉTSZÁMVÁLTOZÁSBAN LEGINKÁBB ÉRINTETT FOGLALKOZÁSOK* Foglalkozási csoportok FEOR08 (4) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (csökkenő) fő fő fő Mechanikaigép-összeszerelő Húsfeldolgozó Általános iskolai tanár, tanító Középiskolai tanár Egyéb ügyintéző Fém- és egyéb tartószerkezet-szerelő Zenetanár (iskolarendszeren kívül) Egyéb magasan képzett ügyintéző Dohánygyártó gép kezelője Hivatalsegéd, kézbesítő Konyhai kisegítő Keramikus Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője Kisállattartó és -tenyésztő Üzleti szolgáltatási tevékenységet folytató egység vezetője Egyéb hatósági ügyintéző Középfokú nevelési-oktatási intézményi szakoktató, gyakorlati Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő Adatrögzítő, kódoló Egyéb számviteli foglalkozású Egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője Földmérő és térinformatikai technikus Egyéb igazgatási és jogi asszisztens Könyvkötő Helyi önkormányzat kinevezett vezetője Ifjúságsegítő Fa- és könnyűipari technikus Konferencia- és rendezvényszervező Védőnő Személyzeti és pályaválasztási szakértő Iratkezelő, irattáros Vendéglátó tevékenységet folytató egység vezetője Egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője Mezőgazdasági technikus Munka- és termelésszervező Számviteli ügyintéző Jogi asszisztens Lakberendező, dekoratőr Segédszínész, statiszta Oktatási asszisztens Állati erővel vont jármű hajtója Zeneszerző, zenész, énekes Egyéb humán-egészségügyi (társ)foglalkozású Egyéb természettudományi foglalkozású Elemző közgazdász Kazángépkezelő Bérelszámoló Szociális tevékenységet folytató egység vezetője Gyermekgondozási tevékenységet folytató egység vezetője Értékesítési és marketingtevékenységet folytató egység Bányászati technikus Környezetvédelmi technikus Tengeri és belvízi hajóparancsnok, fedélzeti tiszt Szülész(nő)i tevékenység segítője Környezet- és foglalkozás-egészségügyi kiegészítő Statisztikai ügyintéző Ingatlanügynök, ingatlanforgalmazási ügyintéző Társadalombiztosítási és segélyezési hatósági ügyintéző Adó- és illetékhivatali ügyintéző Végrehajtó, adósságbehajtó Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású Fényképész Mérőóra-leolvasó és hasonló egyszerű foglalkozású Levéltáros Könyv- és lapkiadó szerkesztője Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban *A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 43

44 13. A II. NEGYEDÉVI NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI BŐVÜLŐ LÉTSZÁMVÁLTOZÁSBAN LEGINKÁBB ÉRINTETT FOGLALKOZÁSOK* Foglalkozási csoportok FEOR08 (4) Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás (bővülő) fő fő fő Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Egyéb termék-összeszerelő Szántóföldinövény-termesztő Egyszerű ipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Szabó, varró Villamosberendezés-összeszerelő Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Egyéb takarító és kisegítő Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Minőségbiztosítási technikus Lakatos Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője Bolti eladó Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Forgácsoló Gépészmérnök Kézi csomagoló Kőműves Pincér Intézményi takarító és kisegítő Egyéb, máshova nem sorolható, helyhez kötött gép kezelője Fémfeldolgozó gép kezelője Hegesztő, lángvágó Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője Szakács Gyógynövénytermesztő Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Portás, telepőr, egyszerű őr Targoncavezető Baromfitartó és -tenyésztő Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Bolti pénztáros, jegypénztáros Általános irodai adminisztrátor Egyéb, máshova nem sorolható mérnök Házi gondozó Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelő Gépésztechnikus Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével) Elektromoshálózat-szerelő, -javító Fémcsiszoló, köszörűs, szerszámköszörűs Rakodómunkás Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Pultos Gumitermékgyártó gép kezelője Kubikos Egyéb növénytermesztési foglalkozású Munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző Erdészeti foglalkozású Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő Szemétgyűjtő, utcaseprő Kereskedelmi ügyintéző Finommechanikai műszerész Pék, édesiparitermék-gyártó Bőrdíszműves, bőröndös, bőrtermékkészítő, -javító Famegmunkáló Festő és mázoló Összesen Teljes FEOR08 (4) bontásban *A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 44

45 14. A KORÁBBI FELMÉRÉS 3 HÓNAPOS ELŐRE JELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK, TERÜLETI BONTÁS ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) december 31-ei tény létszám március 31-re előre jelzett létszám március 31-re előre jelzett létszám/2011. március 31-ei tény létszám* március 31-ei tény létszám* március 31-ei tény létszám*/2010. december 31-ei tény létszám Válaszadók száma A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,1 586 B Bányászat , ,0 16 C Feldolgozóipar , , Ebből: CA CB CC Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , , , , ,3 176 CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás , ,7 3 CE Vegyi anyag, termék gyártása , ,1 33 CF Gyógyszergyártás , ,0 6 CG CH CI Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , , , , ,7 78 CJ Villamos berendezés gyártása , ,5 81 CK Gép, gépi berendezés gyártása , ,7 137 CL Járműgyártás , ,1 59 CM Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, , ,3 104 D Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás , ,4 36 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, , ,7 114 szennyeződésmentesítés F Építőipar , ,0 477 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , , H Szállítás, raktározás , ,8 172 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,1 281 J Információ, kommunikáció , ,5 63 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,6 47 L Ingatlanügyletek , ,2 74 M N O Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , , , , , ,8 278 P O ktatás , ,5 238 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,5 258 R Művészet, szórakozás, szabad idő , ,9 74 S-U Egyéb szolgáltatás , ,6 173 A - U Összesen , , *A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 45

46 14. A KORÁBBI FELMÉRÉS 3 HÓNAPOS ELŐRE JELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK, TERÜLETI BONTÁS ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT TERÜLETI BONTÁSBAN ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT Régió / megye december 31-ei tény létszám március 31-re előre jelzett létszám március 31-re előre jelzett létszám/2011. március 31-ei tény létszám* március 31-ei tény létszám* március 31-ei tény létszám*/2010. december 31-ei tény létszám Válaszadók száma Budapest , ,7 336 Pest , ,8 125 Közép-Magyarország , ,0 461 Fejér , ,4 166 Komárom-Esztergom , ,2 167 Veszprém , ,5 265 Közép-Dunántúl , ,4 598 Győr-Moson-Sopron , ,0 207 Vas , ,7 307 Zala , ,5 271 Nyugat-Dunántúl , ,8 785 Baranya , ,2 298 Somogy , ,6 275 Tolna , ,0 290 Dél-Dunántúl , ,6 863 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,4 457 Heves , ,3 237 Nógrád , ,4 170 Észak-Magyarország , ,4 864 Hajdú-Bihar , ,1 319 Jász-Nagykun-Szolnok , ,0 320 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,5 317 Észak-Alföld , ,0 956 Bács-Kiskun , ,2 623 Békés , ,6 386 Csongrád , ,9 443 Dél-Alföld , , Régiók összesen , , Vállalati méret december 31-ei tény létszám március 31-re előre jelzett létszám március 31-re előre jelzett létszám/2011. március 31-ei tény létszám* március 31-ei tény létszám* március 31-ei tény létszám*/2010. december 31-ei tény létszám Mikro (0-9 fő) , , Kis (10-49 fő) , , Közép ( fő) , , Nagy (250 felett) , ,9 343 Összesen , , *A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! Válaszadók száma 46

47 15. A KORÁBBI FELMÉRÉS 12 HÓNAPOS ELŐREJELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK, TERÜLETI BONTÁS ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT TERÜLETI BONTÁSBAN ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT Régió / megye március 31-ei tény létszám március 31-re előre jelzett létszám március 31-re előre jelzett létszám/2011. március 31-ei tény létszám* március 31-ei tény létszám* március 31-ei tény létszám*/2010. március 31-i tény létszám Válaszadók száma Budapest , ,3 301 Pest , ,0 138 Közép-Magyarország , ,0 439 Fejér , ,7 169 Komárom-Esztergom , ,2 158 Veszprém , ,7 257 Közép-Dunántúl , ,4 584 Győr-Moson-Sopron , ,1 217 Vas , ,5 286 Zala , ,6 252 Nyugat-Dunántúl , ,1 755 Baranya , ,3 264 Somogy , ,7 260 Tolna , ,1 267 Dél-Dunántúl , ,6 791 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,1 419 Heves , ,2 221 Nógrád , ,4 163 Észak-Magyarország , ,7 803 Hajdú-Bihar , ,9 295 Jász-Nagykun-Szolnok , ,0 288 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,7 328 Észak-Alföld , ,5 911 Bács-Kiskun , ,2 587 Békés , ,1 350 Csongrád , ,5 407 Dél-Alföld , , Régiók összesen , , Vállalati méret március 31-ei tény létszám március 31-re előre jelzett létszám március 31-re előre jelzett létszám/2011. március 31-ei tény létszám* március 31-ei tény létszám* március 31-ei tény létszám*/2010. március 31-i tény létszám Válaszadók száma Mikro (0-9 fő) , , Kis (10-49 fő) , , Közép ( fő) , , Nagy (250 felett) , ,6 323 Ö sszesen , , *A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 47

48 15. A KORÁBBI FELMÉRÉS 12 HÓNAPOS ELŐREJELZÉSÉNEK TELJESÜLÉSE NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK, TERÜLETI BONTÁS ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) március 31-ei tény létszám március 31-re előre jelzett létszám március 31-re előre jelzett létszám/2011. március 31-ei tény létszám* március ei tény március 31-ei létszám*/2010 tény. március 31-i létszám* tény létszám Válaszadók száma A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,1 567 B Bányászat , ,1 17 C Feldolgozóipar , , Ebből: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása , ,0 358 CB CC Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , , , ,2 171 CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás , ,9 2 CE Vegyi anyag, termék gyártása , ,8 34 CF Gyógyszergyártás , ,4 6 CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása , ,1 167 CH CI Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása , , , ,9 70 CJ Villamos berendezés gyártása , ,3 76 CK Gép, gépi berendezés gyártása , ,7 128 CL Járműgyártás , ,6 55 CM D E Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , , , , , ,4 118 F Építőipar , ,7 451 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,0 939 H Szállítás, raktározás , ,8 163 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,0 243 J Információ, kommunikáció , ,1 52 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,1 49 L Ingatlanügyletek , ,7 70 M N O Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás , , , , , ,7 267 P O ktatás , ,9 232 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,2 243 R Művészet, szórakozás, szabad idő , ,7 68 S-U Egyéb szolgáltatás , ,5 158 A - U Összesen , , *A létszámadatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak nélkül értendőek! 48

49 2008. év foglalkoztatottak száma, fő megoszlása, % év Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Összesen 16. AZ ATIPIKUS FORMÁBAN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁNAK ÉS MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA TERÜLETI BONTÁSBAN II. negyedév II. negyedév Atipikus foglalkoztatás Régió Részmunkaidős foglalkoztatás ,3% 14,9% 26,5% 30,8% 35,9% 43,7% 16,6% 30,7% Távmunka ,7% 0,0% 0,0% 0,1% 0,3% 0,0% 0,2% 0,2% Bedolgozói munkaviszony ,4% 0,5% 1,2% 0,1% 0,6% 1,5% 2,9% 1,1% EKHO ,2% 0,1% 0,5% 0,1% 0,1% 0,0% 0,2% 0,3% Megbízási szerződés ,8% 3,2% 3,3% 2,6% 3,8% 7,3% 13,0% 5,2% Munkaerő-kölcsönzés ,9% 37,8% 5,3% 7,2% 7,3% 2,7% 28,7% 13,6% Önfoglalkoztatás ,8% 10,1% 7,6% 1,5% 1,5% 1,0% 0,8% 3,1% GYES-ről, GYED-ről 8 órában visszavett munkaerő ,3% 2,0% 1,4% 1,5% 1,8% 1,5% 1,7% 1,6% Határozott idejű munkaszerződéses ,9% 28,1% 46,3% 48,7% 39,4% 37,0% 32,5% 38,7% AM könyv ,7% 3,5% 7,9% 7,6% 9,5% 5,3% 3,4% 5,5% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Részmunkaidős foglalkoztatás ,9% 20,4% 24,7% 30,5% 32,8% 38,2% 19,4% 27,8% Távmunka ,4% 0,1% 0,1% 0,1% 0,4% 0,1% 0,2% 0,2% Bedolgozói munkaviszony ,3% 0,1% 0,7% 0,1% 0,4% 1,4% 0,5% 0,7% EKHO ,1% 0,0% 0,0% 0,5% 0,5% 0,0% 0,2% 0,3% Megbízási szerződés ,2% 3,9% 3,4% 4,9% 3,4% 4,2% 5,7% 4,3% Munkaerő-kölcsönzés ,4% 39,5% 9,9% 5,7% 6,1% 4,0% 24,6% 14,9% Önfoglalkoztatás ,6% 1,3% 2,9% 0,3% 2,0% 0,9% 1,7% 1,5% GYES-ről, GYED-ről 8 órában visszavett munkaerő ,7% 2,7% 1,5% 2,9% 2,5% 1,6% 2,7% 2,3% Határozott idejű munkaszerződéses ,6% 27,9% 47,2% 44,8% 41,3% 40,6% 41,1% 40,6% AM könyv ,7% 4,2% 9,6% 10,2% 10,6% 9,1% 4,0% 7,5% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 49

50 2011. év megoszlása, % foglalkoztatottak száma, fő év megoszlása, % év Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Összesen AZ ATIPIKUS FORMÁBAN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁNAK ÉS MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA TERÜLETI BONTÁSBAN II. negyedév II. negyedév (folytatás) Atipikus foglalkoztatás Régió Részmunkaidős foglalkoztatás ,8% 26,6% 36,1% 35,7% 37,8% 38,0% 33,9% 36,4% Távmunka ,5% 0,0% 0,1% 0,2% 0,2% 0,0% 0,3% 0,2% Bedolgozói munkaviszony ,4% 0,2% 1,1% 0,1% 0,7% 1,2% 0,2% 0,6% EKHO ,1% 0,0% 0,2% 0,6% 0,0% 1,0% 0,0% 0,3% Megbízási szerződés ,4% 5,1% 2,9% 6,1% 4,8% 4,5% 7,3% 5,0% Munkaerő-kölcsönzés ,3% 21,8% 5,3% 4,6% 3,3% 10,4% 16,4% 9,3% Önfoglalkoztatás ,8% 2,3% 0,6% 1,3% 1,3% 2,7% 0,9% 1,4% GYES-ről, GYED-ről 8 órában visszavett munkaerő ,3% 2,5% 2,0% 2,4% 2,1% 1,7% 3,0% 2,3% Határozott idejű munkaszerződéses ,5% 34,6% 42,0% 39,5% 38,8% 27,9% 32,8% 35,9% AM könyv ,8% 6,9% 9,9% 9,5% 11,1% 12,7% 5,1% 8,7% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Részmunkaidős foglalkoztatással ,0% 26,3% 24,5% 38,9% 34,4% 33,1% 25,5% 33,0% Távmunkával (otthon végzett munkával) ,1% 0,1% 0,1% 0,3% 0,1% 0,1% 0,2% 0,2% Bedolgozói munkaviszonnyal ,2% 0,0% 1,3% 0,1% 0,2% 0,9% 0,6% 0,4% Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatással (egyszerűsített foglalkoztatási forma) ,1% 5,0% 4,9% 4,1% 6,3% 7,2% 3,2% 4,7% Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatással, vagy állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszonnyal ,7% 40,4% 50,7% 41,9% 42,6% 31,2% 25,4% 37,8% (pl. bértámogatás, köz-munkák) Munkaerő-kölcsönzéssel ,1% 17,2% 8,4% 3,8% 11,3% 20,7% 36,4% 15,4% Önfoglalkoztatással ,6% 5,1% 0,8% 2,6% 0,2% 2,7% 1,9% 2,0% Megbízási szerződéssel ,1% 5,9% 9,3% 8,4% 4,8% 4,1% 6,8% 6,6% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Részmunkaidős foglalkoztatással ,1% 31,2% 26,1% 38,0% 37,1% 45,0% 17,5% 33,4% Távmunkával (otthon végzett munkával) ,6% 0,2% 0,1% 0,3% 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% Bedolgozói munkaviszonnyal ,7% 0,0% 0,6% 0,3% 0,5% 1,0% 0,5% 0,5% Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatással (egyszerűsített foglalkoztatási forma) ,6% 7,7% 5,6% 9,9% 6,8% 4,9% 4,8% 6,3% Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatással, vagy állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszonnyal ,7% 30,3% 36,4% 39,4% 39,4% 35,3% 29,4% 33,4% (pl. bértámogatás, köz-munkák) Munkaerő-kölcsönzéssel ,3% 23,9% 26,2% 5,6% 11,2% 10,3% 40,5% 19,7% Önfoglalkoztatással ,0% 0,7% 0,5% 0,7% 0,2% 1,2% 0,9% 1,5% Megbízási szerződéssel ,9% 6,0% 4,5% 5,7% 4,6% 2,2% 6,1% 4,9% Összesen ,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 50

51 Összesen A felmérésben résztvevő összes foglalkoztatott %-ban Összesen A felmérésben résztvevő összes foglalkoztatott %-ban Összesen A felmérésben résztvevő összes foglalkoztatott %-ban Össze-sen A felmérésben résztvevő összes foglalkoztatott %-ban Összesen A felmérésben résztvevő összes foglalkoztatott %-ban 17. AZ ATIPIKUS FORMÁBAN FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYÁNAK ALAKULÁSA VÁLLALATI MÉRET SZERINT II. NEGYEDÉV II. NEGYEDÉV II. negyedév II. negyedév II. negyedév Atipikus foglalkoztatási forma Mikro Kis Közép Nagy Mikro Kis Közép Nagy Mikro Kis Közép Nagy Részmunkaidős foglalkoztatás 17,3% 26,4% 29,3% 33,5% 30,7% 5,5% 18,2% 28,6% 31,3% 25,1% 27,8% 4,2% 18,8% 31,5% 39,9% 36,8% 36,4% 6,0% Távmunka 0,5% 0,7% 0,2% 0,0% 0,2% 0,0% 0,5% 0,4% 0,2% 0,1% 0,2% 0,0% 0,2% 0,3% 0,1% 0,2% 0,2% 0,0% Bedolgozói munkaviszony 0,7% 0,8% 2,4% 0,5% 1,1% 0,2% 0,0% 0,6% 1,2% 0,3% 0,7% 0,1% 0,2% 0,8% 1,0% 0,2% 0,6% 0,1% EKHO 0,3% 0,4% 0,3% 0,3% 0,3% 0,1% 0,0% 0,3% 0,8% 0,0% 0,3% 0,1% 0,0% 0,1% 0,6% 0,0% 0,3% 0,0% Megbízási szerződés 8,8% 6,9% 7,8% 2,8% 5,2% 0,9% 3,3% 5,0% 4,5% 3,9% 4,3% 0,6% 5,0% 4,9% 4,1% 6,1% 5,0% 0,8% Munkaerő-kölcsönzés 1,5% 3,7% 6,3% 21,6% 13,6% 2,4% 1,3% 3,2% 10,1% 24,8% 14,9% 2,3% 1,1% 1,3% 6,0% 17,8% 9,3% 1,5% Önfoglalkoztatás 2,4% 3,2% 1,6% 4,0% 3,1% 0,5% 2,2% 3,4% 1,5% 0,7% 1,5% 0,2% 1,5% 2,9% 1,6% 0,3% 1,4% 0,2% GYES-, GYED-ről 8 órában visszavett munkaerő 1,1% 1,5% 1,8% 1,5% 1,6% 0,3% 0,9% 1,1% 1,9% 3,2% 2,3% 0,4% 0,7% 1,1% 1,8% 3,6% 2,3% 0,4% Határozott idejű munkaszerződéses 31,1% 37,4% 45,3% 35,3% 38,7% 6,9% 26,0% 37,7% 42,2% 41,4% 40,6% 6,2% 24,7% 34,5% 38,8% 34,5% 35,9% 5,9% AM könyv 36,3% 19,0% 5,0% 0,4% 5,5% 1,0% 47,5% 19,8% 6,4% 0,6% 7,5% 1,1% 47,7% 22,6% 6,0% 0,5% 8,7% 1,4% Az összes foglalkoztatott %-ban 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 17,7% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 15,2% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 16,4% A vállalati méretben foglalkoztatottak %-ban 32,8% 20,1% 16,4% 17,6% 17,7% 34,3% 20,3% 16,5% 12,6% 15,2% 41,4% 22,6% 18,9% 12,1% 16,4% Atipikus foglalkoztatási forma II. negyedév II. negyedév Mikro Kis Közép Nagy Mikro Kis Közép Nagy Részmunkaidős foglalkoztatás 29,2% 36,6% 35,0% 31,0% 33,0% 5,0% 21,1% 38,1% 41,8% 27,2% 33,4% 5,9% Távmunka (otthon végzett munkával) 0,6% 0,2% 0,2% 0,1% 0,2% 0,0% 0,7% 0,4% 0,3% 0,1% 0,2% 0,0% Bedolgozói munkaviszony 0,4% 0,1% 1,2% 0,1% 0,4% 0,1% 0,4% 0,2% 1,0% 0,2% 0,5% 0,1% Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatással (egyszerűsített foglalkoztatási forma) Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatással, vagy állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszonnyal (pl. bértámogatás, köz-munkák) 29,2% 17,5% 4,4% 0,3% 4,7% 0,7% 30,9% 16,3% 5,6% 2,5% 6,3% 1,1% 29,8% 34,9% 43,3% 35,5% 37,8% 5,7% 39,4% 32,4% 37,7% 30,4% 33,4% 5,9% Munkaerő-kölcsönzéssel 1,1% 3,3% 8,8% 23,3% 15,4% 2,3% 1,4% 4,4% 8,3% 32,7% 19,7% 3,5% Önfoglalkoztatással 3,1% 1,1% 2,3% 2,0% 2,0% 0,3% 2,0% 1,9% 0,7% 1,9% 1,5% 0,3% Megbízási szerződéssel 6,5% 6,3% 4,8% 7,7% 6,6% 1,0% 4,1% 6,3% 4,5% 4,9% 4,9% 0,9% Az összes foglalkoztatott %-ban 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 15,1% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 17,7% A vállalati méretben foglalkoztatottak %-ban 23,9% 15,8% 13,4% 16,0% 15,1% 34,6% 18,1% 16,8% 17,6% 17,7% 51

52 18. AZ ATIPIKUS FORMÁKBAN FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYÁNAK ALAKULÁSA AZ ÖSSZES FOGLALKOZTATOTT KÖZÖTT RÉGIÓNKÉNT A felmérésben résztvevő munkáltatóknál Régió összes foglalkoztatott létszáma, fő atipikus foglalkoztatottak létszáma, fő aránya összes foglalkoztatott létszáma, fő atipikus foglalkoztatottak létszáma, fő aránya összes foglalkoztatott létszáma, fő atipikus foglalkoztatottak létszáma, fő aránya összes foglalkoztatott létszáma, fő atipikus foglalkoztatottak létszáma, fő aránya összes foglalkoztatott létszáma, fő atipikus foglalkoztatottak létszáma, fő aránya II. negyedév II. negyedév II. negyedév II. negyedév 2011.II. negyedév Észak-Magyrország ,1% ,7% ,2% ,5% ,5% Észak-Alföld ,8% ,1% ,2% ,1% ,2% Dél-Alföld ,3% ,3% ,5% ,1% ,1% Dél-Dunántúl ,2% ,5% ,1% ,2% ,8% Nyugat-Dunántúl ,4% ,7% ,1% ,8% ,6% Közép-Magyarország ,1% ,5% ,2% ,7% ,2% Közép-Dunántúl ,2% ,2% ,9% ,8% ,4% Összesen ,7% ,2% ,4% ,1% ,7% 52

53 19.MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI ADATLAP 53