A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

Átírás

1 NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

2 Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Kovács Petra Nemzetgazdasági Minisztérium 1054 Budapest, Kálmán Imre u.2 2

3 TARTALOM I. Bevezetés... 5 II. Munkaerő-piaci helyzet a II. negyedévben... 6 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 7 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása III. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata... Hiba! A könyvjelző nem létezik. V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) V.2. A június 30-ai és a június 30-ai tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) VI. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat aktív eszközeinek és szolgáltatásainak értékelésehiba! A könyvjelző nem létezik. Táblázatok A III. negyedévi NMF ágazati reprezentációja A III. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként, ágazatonként... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágak és megyék szerint... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásai foglalkozási csoportok szerint (FEOR(2))... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. A III. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatással együtt) A III. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok és vállalati méret szerint (közfoglalkoztatás nélkül) A III. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatással együtt) A III. negyedévi NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatás nélkül) A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (közfoglalkoztatással együtt) A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya ágazatok szerint (közfoglalkoztatás nélkül) A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatással együtt) A III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásában érintettek száma és aránya vállalati méret, régiók és megyék szerint (közfoglalkoztatás nélkül)hiba! A könyvjelző nem lé 13. A 2015.III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatással együtt)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 14. A 2015.III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatás nélkül)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 15. A 2015.III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámnövekedésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatottak)

4 16. A 2015.III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésében leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatás nélkül) A 2015.III. negyedévi NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámcsökkenésben leginkább érintett foglalkozások (közfoglalkoztatottak) Az NFSZ aktív eszközeinek és szolgálataásainak megítélése vállalati méret szerinthiba! A könyvjelző nem létezik. 19. A munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapja (2015. III. negyedév)

5 I. Bevezetés júliusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 41. alkalommal hajtotta végre a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését (a továbbiakban: NMF). A megszólított munkáltatók száma 16,7 ezer volt. A beérkezett, elemzésben felhasználható adatlapok száma 12,2 ezer db-ot tett ki. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a munkáltatók és a munkaügyi szervezet közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok elősegítése. Az NMF adatfelvételének időszaka június 26-a és július 17-e között zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást negyedéves és éves időhorizonton. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 1,2%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve III. negyedév végéig 1,1%-os létszámnövekedést jeleztek a munkáltatók. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. 5

6 II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása II. negyedévben A KSH munkaerő felmérése szerint II. negyedévben a éves népesség 59,8%-a bizonyult gazdaságilag aktívnak, 55,7%-os volt a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 6,9%-ot tett ki. Az országban összesen 1837,7 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ebből 1690,6 ezer volt a vállalkozások száma. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés II. negyedév ezer fő Népesség száma ,3 Gazdaságilag aktívak száma ,1 Munkanélküliek száma 1 310,4 Foglalkoztatottak száma ,7 Alkalmazásban állók száma ,9 Inaktívak száma ,3 Gazdasági szervezetek száma, ezer darab ,7 ebből vállalkozások száma ,6 Aktivitási arány, % 1 59,8% Foglalkoztatási ráta, % 1 55,7% Munkanélküliségi ráta,% 1 6,9% 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, II. negyedév (Az adatok a éves korcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, május 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, június Területenként vizsgálva, a munkanélküliségi ráta a legnagyobb az Észak Alföldön, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (13,0%) és Hajdú-Bihar megyében (12,3%). Szintén magasabb az országos átlagnál Észak-Magyarországon (8,6%), itt Heves megyében kiemelkedő, 9,1%-os a ráta. Legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a Nyugat-Dunántúlon (3,6%), ezen belül Győr-Moson-Sopron megyében, ahol 2,2%. 6

7 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A III. negyedéves felmérés eredményeként több mint tizenkétezer munkáltató várható munkaerő-gazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek együttesen 697,1 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 74,95%-os volt. A válaszadási hajlandóság az egyes megyékben egyenetlenül alakult, hiszen bizonyos esetekben 90% feletti válaszadási arányt tapasztaltunk, két megyében pedig az 50%-ot sem érte el. Az előbbi csoportba tartozik Békés, Csongrád, Tolna, Veszprém és Zala megye, az utóbbiba pedig Győr-Moson-Sopron megye és Budapest. Az érvényes választ adó gazdasági szervezetek legnagyobb része, 79,1%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek a felmérésben résztvevő cégek munkavállalóinak 17,8%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 16,7%-át tették ki, és az itt foglalkoztatottak jelentetik az összlétszám 31,1%-át. A minta 4,2%-át képviselték a nagyvállalkozások, amelyek a válaszadó gazdasági szervezetekhez tartozó munkavállalók legnagyobb hányadát, 51,1%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 42,8 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a június 30-ai állapot szerint, a legtöbb közfoglalkoztatott (58,9%) nagyvállalkozásnál, a legkevesebb pedig (0,4%) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőszakban. Válaszadók megoszlása 2015.III. negyedévi NMF-ben (2015. június 30.) Érvényes adatlapok száma, db megoszlása, % A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma június 30-án száma, fő megoszlása, % Ebből: közfoglalkoztatottak száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , , ,4 Kis (10-49 fő) , , ,4 Közép ( fő) , , ,3 Nagy (250 felett) 511 4, , ,9 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten az NMF adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,7%-át és a foglalkoztatottak 16,6%-át reprezentálja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: 7

8 A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) A foglalkoztatottak számának megoszlása,% NMF KSH (2015. II. negyedév) A regisztrált gazdasági szervezetek számának megoszlása, % NMF KSH (2015. június 30.) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5,8 4,9 7,8 27,3 Bányászat 0,2 0,2 0,2 0,0 Feldolgozóipar 43,5 21,3 26,1 4,3 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 1,2 0,8 0,3 0,1 3,6 1,3 1,5 0,2 Építőipar 2,8 6,5 9,3 5,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 8,6 12,8 21,6 11,9 Szállítás, raktározás 4,7 6,4 2,8 2,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1,9 4,2 6,7 4,3 Információ, kommunikáció 0,4 2,4 1,0 3,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,1 2,0 0,8 2,2 Ingatlanügyletek 0,8 0,4 1,8 13,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,5 3,8 4,3 10,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,4 3,5 2,7 3,9 Közigazgatás, védelem, kötelező 6,5 10,7 3,1 társadalombiztosítás 0,0 Oktatás 4,6 7,8 2,4 3,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8,2 6,5 3,2 2,2 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,7 1,8 1,4 2,7 Egyéb szolgáltatás 1,5 2,5 2,9 3,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés II. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma június 30-án Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági ágazatonként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között a szervezetek számát, és az ott foglalkoztatottak létszámát nézve egyaránt. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem ágazat esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezetek számát tekintve felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében szintén jelentős alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek számát tekintve. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ennek oka főként a Főváros és Pest megye valós súlyához képest kisebb mértékű megjelenése. A KSH adatai szerint Közép- Magyarországon működik a gazdasági szervezetek több mint harmada (35,0%-a), melyek a munkavállalók 31,8%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben a gazdasági szervezetek 12,8%-a vett részt, az általuk foglalkoztatott munkavállalók pedig csupán 12,1%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy például Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak az előző negyedévhez hasonlóan kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. 8

9 25% A III. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek és a reprezentált gazdasági szervezetek számának megoszlása megyénként*, (%) 20% 15% 10% 5% 0% Gazdasági szervezetek aránya NMF Gazdasági szervezetek aránya KSH *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma június 30-án 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% A III. negyedéves felmérésben résztvevő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak és az ILO definíció szerinti II. negyedévi foglalkoztatottak számának megoszlása megyénként*, (%) Foglalkoztatottak aránya NMF Foglalkoztatottak aránya KSH *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés II. negyedév 9

10 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a június 30-án meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy III. negyedévben a felmérésben résztvevő munkaadók 17,5%-a a foglalkoztatotti létszám növekedését prognosztizálja. Emellett döntő hányaduk (77,4%) a létszám stagnálásával számol, állományi létszámuk csökkenését mindössze 5,1%-uk várja. Az elmúlt év hasonló időszakában jelzett várakozásokhoz képest árnyalatnyit romlott a növekedést és csökkenést prognosztizálók tábora, míg a stagnálásra szavazóké bővült valamelyest.. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatássa 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 74,4% 77,4% 19,2% 17,5% 6,4% 5,1% Csökkenő Stagnáló Növekedő június szeptember június szeptember 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint szeptember 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

11 A mintában szereplő gazdasági szervezetek a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 1,2%-os növekedést várnak a foglalkoztatottak számában. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha megvizsgáljuk, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerőfelvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (697,1 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 0,7%-os létszámcsökkenéssel és 1,9%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 2,6%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 8,6 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Az egyes nemzetgazdasági ágakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy közfoglalkoztatással együtt öt területen - művészet és szabadidő, egyéb szolgáltatás, mezőgazdaság, energiaipar, oktatás - várják a dolgozói létszám csökkenését. A legmagasabb létszámnövekedést a közigazgatásban (3,6%) prognosztizálják, emellett jelentősebb emelkedésre számítanak az építőiparban (1,7%), a feldolgozóiparban (1,7%), és az információ, kommunikáció területén (1,7%). A többi területen 0,3 és 1,3% közötti létszámbővülést jósolnak a gazdálkodó szervezetek. Az ezekben az ágakban előforduló közfoglalkoztatás valamelyest felfelé korrigálja a növekedés várható mértékét. 4,0 3,6 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, szeptember 30-ig, % 3,0 2,0 1,7 1,7 1,7 1,3 1,2 1,1 0,9 0,8 0,8 0,6 0,5 0,5 1,0 0,0 0,3-1,0-0,2-0,2-0,6-0,6-2,0-2,0 A feldolgozóiparon belüli létszámváltozást a közfoglalkoztatás nélküli 3 hónapos előrejelzési fejezetben vizsgáljuk, tekintettel arra, hogy ezekben az ágazatokban a közfoglalkoztatás nem jellemző. A vállalati méret dimenzióját vizsgálva azt látjuk, hogy egyik kategória esetében sem bontakozik ki negatív prognózis a II. negyedév végéig. Mindez a szezonális hatásoknak is 11

12 % köszönhető. Az előrejelzések a közép-, és nagyvállalati kategória esetén némileg optimistábbak, mint a tavalyi év hasonló időszakának várakozásai. Ezzel ellentétben a mikro-, és kisvállalatok jóval kisebb emelkedést prognosztizálnak az előző év 20,6%-os és 9,6%-os értékekeihez viszonyítva. A mikro-vállalkozások továbbra is a leginkább derűlátóak (4,1%), ezt követően a nagy- (1,3%), a kis- (1,0%), és a középvállalatok (0,8%) várnak viszonylag kedvező létszámbővülést. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, szeptember 30-ig, % 5,0 4,1 4,0 3,0 2,0 1,0 0,8 1,3 1,0 0,0-1,0 mikro kis közép nagy A területi dimenzióból messzemenő következtetést nem szabad levonnunk, hiszen a reprezentativitás mértéke, jellege, valamint a közfoglalkozatás hatásai eltorzíthatják a reálfolyamatokat. Mindemellett megállapítható, hogy Heves megye cégei bizonyultak a legoptimistábbnak (3,5%), a többi megyében 3,3-0,3% közti növekedéssel számolnak a munkaadók. Csökkenést pedig mindössze Békés megyében (-0,8%) prognosztizálnak. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, szeptember 30-ig, % 4,0 3,5 3,0 2,0 1,0 3,3 2,8 2,3 2,1 2,0 2,0 1,5 1,4 1,1 0,9 0,7 0,7 0,5 0,5 0,5 0,4 0,3 0,0-1,0 0,0-0,8 12

13 IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is megfigyelhettük, a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a III. negyedév végéig nézve pozitív. A jelenleg foglalkoztatott 697,1 ezer főhöz képest 8,6 ezer munkavállalóval lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatotti létszám. A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevételével (fő) A foglalkozási főcsoportok kapcsán megállapítható, hogy minden főcsoportban pozitív a létszámfelvétel és létszámcsökkenés egyenlege. A szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások szívhatják fel a legtöbb munkaerőt ebben a negyedévben. Kimagaslóan pozitív egyenleg a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében, az ipari és építőipari foglalkozásoknál, és a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásoknál tapasztalható. A foglalkozásokat tekintve a legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások, az egyéb termék-összeszerelő, és az egyszerű ipari foglalkozású területek, a targoncavezető, a forgácsoló, a kézi csomagoló, a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, és a lakatos munkák egyaránt. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. 13

14 IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a III. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a szervezetek 79,0%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 16,6%-uk növekedést, 4,4%-uk létszámcsökkenést jelez a III. negyedév végéig. Az adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest azt mutatják, hogy egyaránt mérséklődött a létszámcsökkenésre és a létszámnövekedésre számító cégek aránya, ugyanakkor emelkedett a stagnálást prognosztizálóké. A munkaadók számának megoszlása a 3 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 76,0% 79,0% 18,6% 16,6% 5,4% 4,4% Csökkenő Stagnáló Növekedő június szeptember június szeptember 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint szeptember 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 654,3 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 661,4 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,1%-os lehet. A nemzetgazdasági ágak többségében a foglalkoztatottak számának növekedését prognosztizálhatjuk. A legnagyobb mértékű létszámbővülés az építőiparban (2,0%), a vendéglátásban (1,7%) és a feldolgozóiparban (1,7%) valósulhat meg a tárgynegyedévben; e területek zöménél a várható változásban jelentős szerepe van a szezonalitásnak is. 14

15 % % 2,0 1,5 1,0 0,5 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, augusztus 30-ig, % 2,0 1,7 1,7 1,5 1,3 1,2 1,1 0,9 0,8 0,6 0,6 0,5 0,5 0,4 0,3 0,0-0,5-1,0-0,1-0,6-0,8-1,5-1,3 A feldolgozó iparágon belül a főátlagnál kedvezőbb mértékű emelkedés várható az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (1,6%), a gép, gépi berendezés gyártása (1,6%), a villamos berendezés gyártása (1,7%), az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása területen (2,0%), a járműgyártás (2,2%), a vegyi anyag, termék gyártás (2,5%), és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (3,4%) területen. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyság-kategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban. A mikro-vállalkozások várakozásai jelen esetben 3,8 %-os növekedést jeleznek, a nagyvállalkozások azonban ehhez képest mindösszesen 0,7%-ot prognosztizálnak. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, szeptember 30-ig, % 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 3,8 1,1 0,7 1,1 Mikro Kis Közép Nagy 15

16 2,3 2,0 1,8 1,6 1,5 Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül egyedül Békés megyében (-1,6%) prognosztizálható lényegesebb mérséklődés a foglalkoztatottak számában. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, szeptember 30-áig, % 4,0 3,6 3,0 2,8 2,0 1,3 1,1 1,0 0,7 0,6 0,5 0,5 0,5 0,4 0,4 0,3 0,1 1,0 0,0-1,0-2,0-1,6 A legoptimistább várakozásokkal Heves megye munkáltatói (+3,6%) rendelkeznek a tárgyidőszakban. Ezen kívül jelentősebb, két százalékot meghaladó növekedést várnak Nógrád, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében. Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozási csoportok, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük: A legnagyobb kereslet a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások iránt mutatkozik; ez a tavaly ilyenkor jelzett keresletnél nagyobb értéket jelent. Emellett keresettek a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, és az ipari és építőipari foglalkozások, melyek viszont alacsonyabb értéket mutatnak a tavalyinál. Pozitív jelenség, hogy az egyéb felsőfokú és középfokú végzettségűek, a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások, és a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozási csoportok iránt idén is pozitív keresletet jeleztek a munkáltatók. Az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások, a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók, a mezőgazdasági foglalkozásúak, és a fegyveres szervek foglalkozásai létszámában csekély mértékű növekedés prognosztizálható. Ezen felül jelentősebb létszámnövekedés az egyéb termék-összeszerelő, az egyszerű ipari foglalkozású, a targoncavezető, és forgácsoló szakmák esetén várható. Jelentősebb létszám-csökkenés pedig az egyszerű mezőgazdasági foglalkozású, a könyvkötő, a kereskedelmi tervező, szervező, és a nyomdász, nyomdaipari gépmester foglalkozásúaknál számítható. 16

17 A három hónapon belüli létszámmozgás egyenlege foglalkozási főcsoportonként a közfoglalkoztatásban résztvevők figyelembevétele nélkül (fő)

18 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 7,6 ezer fős létszámnövekedést jeleztek előre közfoglalkoztatással együtt, amely 1,1%-os emelkedésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak száma június 30-ig a 704,6 ezer főre emelkedhet. Éves időtávlatban a gazdasági szervezetek 23,7%-a prognosztizál létszámbővülést a munkaerő-állományában, 68,8%-a stagnálást vár, 7,5%-uk pedig csökkenést jelez előre. Ugyanazok a trendek érvényesülnek, mint a 3 hónapos előrejelzésnél: egyaránt csökkent a növekedést és a csökkenést várók részesedése, a stagnálóké pedig emelkedett. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatással), 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 66,6% 68,8% 24,8% 23,7% 8,6% 7,5% Csökkenő Stagnáló Növekedő június június június június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatással együtt a munkavállalók száma 697,1 ezer fő volt, az egy év múlva prognosztizált létszám pedig704,6 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,1%-os lehet. Az éves létszámprognózis adatai alapján a gazdasági ágak több, mint felében emelkedhet a foglalkoztatottak létszáma, kivéve az adminisztratív szolgáltatást (-8,0%), a közigazgatást (- 4,9%), az energiaipart (-3,3%), a bányászatot (-0,8%), a mezőgazdaságot (-0,7%), az információ, kommunikáció területet (-0,4%), az egészségügyi szolgáltatást (-0,3%), és az 18

19 egyéb szolgáltatás ágat (0,0%). A legnagyobb növekedés pedig (4,4%), a vendéglátásban prognosztizálható. A feldolgozóiparon belül dolgozó munkavállalók létszáma összességében 3,0%-kal bővülhet. Az egyes ágazatokat nézve, a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása, és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység minimális létszámcsökkenésétől eltekintve, 0,9-6,5% közötti létszámnövekedést várnak. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30-ig, % 6,0 4,4 4,0 3,0 2,0 1,8 1,6 1,5 1,1 1,0 0,6 0,5 0,4 0,2 0,0-2,0 0,0-0,3-0,4-0,7-0,8-4,0-6,0-8,0-10,0-3,3-4,9-8, június 30-ig a mikro-vállalkozások 7,2%-os, a kisvállalkozások 2,0%-os, a középvállalatok 0,1%-os, és a nagyvállalkozások 1,0%-os növekedést jeleznek előre. Mindebből látszik, hogy lényegében stagnálás várható, kivéve a mikro-vállalkozások kiugróan magas előrejelzését. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, június 30-ig, % 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 7,2 2,0 1,0 0,1 mikro kis közép nagy 19

20 Területileg vizsgálva az éves prognózist, Heves, Győr-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom, Nógrád és Zala megye munkáltatói várják a legnagyobb létszámnövekedést, 3,3-5,5% közöttit. Pest, Békés, Csongrád, Veszprém, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye munkaadói lényegében stagnálást jeleztek. Létszámvesztést pedig Vas, Baranya, Fejér, Hajdú-Bihar, Tolna megyében és Budapesten működő cégek jeleztek. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0 5,5 5,4 5,1 3,8 3,3 1,7 1,4 1,1 0,8 0,4 0,4 0,4 0,3 0,1-0,7-1,6-1,6-1,7-3,1-3,3 20

21 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A gazdasági szervezetek 70,8%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 22,9%-a növekedést, 6,2%-a létszámcsökkenést jelez. Az előző év azonos időszakához viszonyítva elmondható, hogy mérséklődött mind a növekedést, mind a csökkenést prognosztizáló cégek aránya, ezzel párhuzamosan emelkedett a stagnálásra számító vállalkozásoké. A munkaadók számának megoszlása a 12 hónap alatti létszám várakozásaik szerint (közfoglalkoztatás nélkül), 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 68,7% 70,8% 24,0% 22,9% 7,2% 6,2% Csökkenő Stagnáló Növekedő június június június június 30. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) ( ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 1,5%-os létszámnövekedés várható június 30-ig. A június 30-án meglévő 654,3 ezer fős foglalkoztatotti létszám 664,3 ezer főre növekedhet egy év alatt a felmérésben szereplő cégek körében. 21

22 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30-ig, % 6,0 4,6 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0-10,0 3,0 2,7 2,1 2,1 1,7 1,4 1,3 1,1 0,8 0,7 0,3 0,2-0,4-0,5-0,7-0,8-6,5-8,4 A közfoglalkoztatottak nélkül várható előrejelzés alapján nemzetgazdasági áganként meglehetősen eltérő várakozások rajzolódnak ki. Míg a legtöbb nemzetgazdasági ágban mérsékelt növekedés, vagy kis mértékű csökkenés várható, addig az adminisztratív szolgáltatás (-8,4%) és közigazgatás (-6,5%) területen erőteljesebb csökkenés prognosztizálható. A feldolgozóiparban összességében 3,0%-kal többen dolgozhatnak június 30-án a június 30-ai létszámhoz viszonyítva. Közfoglalkoztatottak nélkül egy év alatt a vegyi anyag, termék gyártása lehet a legnagyobb (6,5%-kal) mértékben bővülő ágazat, amelyet a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (6,0%-os bővülés), és a járműgyártás (5,2%) követ. Csökkenést a textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása (-0,4%), és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (-0,3%) ágazat jelzett. A kokszgyártás, kőolajfeldolgozás területén pedig nem változik a létszám éves távlatban a gazdálkodó szervezetek előrejelzései alapján. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikro-vállalkozások (6,8%-os) számolnak, a legkisebb mértékű bővüléssel pedig a közép vállalkozások (0,8%-os). 22

23 A foglalkoztatottak létszámának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva létszámnagyság-kategóriánként, június 30-ig, % ,8 2,3 1,4 0,8 mikro kis közép nagy Területi szempontból Győr-Moson-Sopron megye (5,4%) munkáltatói jelezték előre a legnagyobb létszámbővülést, de optimista várakozások jellemzőek Komárom-Esztergom megye (5,2%), Heves megye (4,6%), Nógrád megye (3,8%) és Zala megye (3,3%) munkáltatóinál. Fejér megye választ adó cégei lényegében stagnálást prognosztizáltak (0,1%), csökkenést mindössze Hajdú-Bihar megyében, Tolna megyében és Budapesten láthatunk. A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva megyénként, június 30-ig, % 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0 5,4 5,2 4,6 3,8 3,3 2,0 1,7 1,5 1,4 1,4 1,4 1,1 1,0 1,0 0,6 0,4 0,1-0,9-3,3-3,8 23

24 V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) Az előrejelzések pontosságát kizárólag a közfoglalkoztatottak nélküli létszámra vizsgáljuk, hiszen, ahogy a korábbi fejezetekben is láthattuk, a közfoglalkoztatás előirányzatainak nagyságrendjét és változását a gazdasági szervezetek nem tudják befolyásolni, így a közfoglalkoztatottakra vonatkozó létszámgazdálkodásra sem tudnak hatással lenni II. negyedévre (2015. március 31. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 2,1 %-os létszámnövekedést prognosztizáltak, de ezzel ellentétben nagyon minimális (0,02%) létszámcsökkenés tapasztalható. A mérésben részt vevő vállalkozások így 122 munkavállalóval alkalmaztak kevesebbet a vizsgált időszakban. 108,0 106,0 104,0 102,0 100,0 98,0 96,0 94,0 92,0 107,0 97,1 Mikro (0-9 fő) A II. negyedéves előrejelzés teljesülése 102,6 102,3 98,1 97,2 Kis (10-49 fő) Közép ( fő) 102,5 101,4 Nagy (250 és afelett) június. 30. terv/ március. 31. tény jún. 30. tény/ márc 31. tény június. 30. terv/ márc.31. tény országos átlag jún. 30. tény/ márc 31. tény országos átlag Vállalati méret szerint vizsgálva az előrejelzést, megállapíthatjuk, hogy negyedéves távlatban a mikro-, a kis-, és a középvállalkozások várakozásai eléggé eltérnek a júniusi tényadatokhoz képest: a mikro cégek 7,0%-os növekedést vártak, valójában 2,9%-os csökkenés történt az esetükben, a kisvállalkozások 2,6 %-os bővülést vártak, és ehhez képest 1,9%-os mérséklődés következett be, a középvállalatok pedig 2,3%-os növekedést prognosztizáltak, esetükben 2,8%-os csökkenés tapasztalható. Legközelebb a nagyvállalatok várakozási álltak a negyedév végén mért értékekhez; ők 1,4%-os növekedéssel számoltak, és 2,5%-os létszámemelkedés következett be. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek, kisebb részben pedig csökkenést és stagnálást vártak. A pénzügyi, biztosítási tevékenység, a közigazgatás, és az oktatás gazdasági ágakban vártak csökkenést, illetve stagnálást három hónapos szinten. Az említett területek közül az oktatás ágban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, 2,4%-al jósoltak nagyobb létszámváltozást. A közigazgatásban a vártnál jóval nagyobb mértékben emelkedett a foglalkoztatottak létszáma (16,5%-al). A legnagyobb létszámnövekedés pedig a pénzügyi, biztosítási tevékenység (26,0%) területen tapasztalható. 24

25 Emellett az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (17,2%), a szállítás, raktározás (16,6%), és a víz-, és hulladékgazdálkodás (1,6%) ágakban látható létszámnövekedés. A többi gazdasági ágban kis mértékű létszámcsökkenés mutatkozik. Nemzetgazdasági ágak Előző negyedéves tervezett létszám (2015.jún. 30.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2015.márc.31.),% Jelenlegi létszám (2015.jún.30.)/Előző negyedéves tényleges létszám (2015.márc.31.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 103,6 103,1 Bányászat, kőfejtés 101,0 97,1 Feldolgozóipar 101,9 97,5 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 100,3 97,0 Víz-, és hulladékgazdálkodás 112,7 101,6 Építőipar 103,9 92,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 101,5 105,2 Szállítás, raktározás 101,0 116,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 105,9 99,1 Információ és kommunkáció 101,8 82,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 100,0 126,0 Ingatlanügyletek 102,1 92,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 100,8 82,7 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 101,5 117,2 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 100,0 116,5 Oktatás 100,0 97,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 100,3 98,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 102,7 94,7 Egyéb szolgáltatás 100,2 98,3 Összesen 102,1 100,0 25

26 V.2. A június 30-ai és a június 30-ai tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) évre (2014. június 30. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók országosan 1,2%-os létszámnövekedést prognosztizáltak, ehelyett ennél alacsonyabb 0,4%-os mérséklődés jelentkezett. A mérésben részt vevő vállalkozások eszerint 2,3 ezer munkavállalóval kevesebbet alkalmaztak, mint ahogy azt tervezték. 120,0 90,0 60,0 30,0 105,8 A június 30-ra vonatkozó éves előrejelzés teljesülése 96,3 100,9 98,8 100,7 101,4 93,3 104, jún. 30. terv/2014. jún. 30. tény jún. 30. tény/ jún. 30. tény Országos átlag terv/tény Országos átlag tény/tény 0,0 Mikro(<10 fo) Kis(10<=&<50 fo) Közép (50<=&<250 fo) Nagy(250 fo <=) Vállalati méret szerint vizsgálva eléggé különböző eltéréseket látunk: a mikro-cégek 5,8%- os növekedést vártak, és 3,7%-kal csökkent a dolgozói létszámuk. A kisméretű cégek 0,9%-os növekedéssel számoltak, és 1,2%-os mérséklődés volt megfigyelhető esetükben. A középvállalatok 0,7%-os növekedésre számítottak, és 6,7%-os csökkenés történt a létszámukban. Egyedül a nagyvállalatoknál beszélhetünk létszámnövekedésről: 1,4%-os emelkedéssel számoltak, de 4,5%-kal növekedett a létszámuk. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében növekedő foglalkoztatotti adatokat jeleztek előre a gazdasági szervezetek, ehhez képest kimagasló csökkenés tapasztalható az egyes területeken. A legnagyobb változást, 6,9%-ot, a bányászat, kőfejtés területére prognosztizálták a munkáltatók. A feldolgozóiparban 2,2%-os növekedést jeleztek a cégek. Az energiaipar (-4,2%), a közigazgatás (-2,2%), és az oktatás (-1,4%) ágakban prognosztizálták a legnagyobb csökkenést éves szinten. Az említett területek közül a feldolgozóiparban terveztek a legpontosabban előre a munkáltatók, 3,2%-al jósoltak kisebb létszámváltozást a ténylegesnél. Az oktatásban a várttal ellentétben 30,9%-al, a közigazgatásban 10,1%-kal, a bányászat, kőfejtés ágban 14,5%-kal növekedett, az energiaiparban pedig 18%-kal csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Emellett még a kereskedelem, gépjárműjavítás, szállítás, raktározás, vendéglátás, információ és kommunikáció, művészet, szórakoztatás, szabadidő, és az egyéb szolgáltatás 26

27 területeket emelhetjük ki, ahol a várt létszámadatokhoz képest a tényadatok a munkavállalók létszámának lényegesen nagyobb csökkenését mutatják. Ezen felül a prognózisokkal ellentétben jelentősebb mértékben nőtt a létszám a pénzügy (60,9%) területén. Nemzetgazdasági ágak Előző éves tervezett létszám (2015.jún.30.)/Előző éves tényleges létszám (2014.jún.30.),% Jelenlegi létszám (2015.jún.30.)/Előző éves tényleges létszám (2014.jún.30.),% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 101,4 94,6 Bányászat, kőfejtés 106,9 114,5 Feldolgozóipar 102,2 105,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 95,8 82,0 Víz-, és hulladékgazdálkodás 100,1 109,2 Építőipar 101,1 92,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 100,5 89,0 Szállítás, raktározás 100,8 77,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 101,8 85,1 Információ és kommunkáció 103,6 54,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 101,2 162,1 Ingatlanügyletek 101,1 93,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 101,4 106,1 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 104,0 96,2 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 97,8 110,1 Oktatás 98,6 130,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 99,8 95,1 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 99,1 88,2 Egyéb szolgáltatás 99,8 84,3 Összesen 101,2 99,6 27

28 Első Munkahely Garancia program Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Bérkompenzáció támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása VI. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat aktív eszközeinek és szolgáltatásainak értékelése A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a III. negyedévben a munkáltatókat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban: NFSZ) szolgáltatásairól és aktív eszközeiről kérdeztük. A kérdőívet kitöltőket arra kértük, hogy háromfokú skálán értékeljék, hogy mennyire fontosak az egyes aktív eszközök és szolgáltatások (1 nagyon fontos, 2 fontos, 3 egyáltalán nem fontos, 0 nem ismerik az adott támogatási formát/szolgáltatást), az adott gazdasági szervezet számára. Az aktív foglalkozatási eszközöket az alábbi módon értékelték a mintában az erre a kérdésre választ adó szervezetek. Az NFSZ támogatásainak megítélése az adott támogtatást véleményező gazdálkodó szervezetek megoszlása szerint, % III. negyedév 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 37,2 38,7 9,8 14,4 61,6 50,4 40,0 41,7 43,0 37,1 39,9 31,3 12,0 11,3 4,9 8,5 2,2 3,9 6,4 5,8 Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük a támogatási formát A rendelkezésünkre álló adatok jól mutatják, hogy a legtöbb válaszadó a bér, bérköltség támogatást, a munkahelymegőrzés támogatását és a bérkompenzáció támogatását ítélte a legfontosabbnak a tárgyidőszakban. Ez a bér, bérköltség támogatás esetében a gazdasági szervezetek aránya meghaladja a 60,0%-ot, a munkahelymegőrzés támogatásánál pedig több mint 50%-os. A legkisebb arányt ebből a szempontból az első munkahely garancia program esetében láthatjuk, ahol a cégek 37,2%-a tartja ezt az eszközt nagyon fontosnak. Az is jól látható, hogy a kérdőíven felsorolt aktív eszközök közül az első munkahely garancia program esetében a legmagasabb az adott támogatási formát nem ismerők aránya, 14,4%-os, a többi eszköz esetében 2,2-6,4% közötti. Összességében nézve a felmérés keretében megkérdezett támogatások kapcsán elmondhatjuk, hogy relevánsnak tekinthetők a gazdasági szervezetek számára, hiszen egyik esetben sem beszélhetünk az egyáltalán nem fontos választási lehetőséget rendkívül nagy arányban megjelölő munkaadókról. 28

29 Első Munkahely Garancia program Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Bérkompenzáció támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Az NFSZ támogatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott támogtatást véleményező gazdálkodó szervezetek körében, % 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 76,0 72,4 75,8 95,0 94,6 92,9 88,9 88,7 87,5 87,5 85,2 85,1 81,6 82,0 82, Ha a 2013 és 2014 III. negyedéves adatfelvétel adataival kívánjuk összehasonlítani a tárgynegyedévi adatokat, akkor a következőről kell említést tennünk. Az Első Munkahely Garancia program megítélése a tavalyi évhez képest emelkedett. A bér, bérköltség támogatás a munkahelymegőrzés támogatás, és a bérkompenzáció támogatás kis mértékben, de folyamatosan veszít a jelentőségéből az utóbbi három évben. A munkahelyteremtő beruházás támogatás fontossága az utóbbi években emelkedett, 2015-ben pedig kissé visszaesett. Összességében a támogatások megítélésében nagy változásokat nem tapasztalhatunk az utóbbi három év során. Az NFSZ által nyújtott szolgáltatások közül a tárgyévben a munkaközvetítés és a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése bizonyult a legfontosabbnak, ezt követően a munkaerő-piacról való tájékozódás, végül pedig a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás. Emellett minden egyes szolgáltatási elemet fontosnak ítélő gazdasági szervezetek aránya is kiemelkedően magasnak tekinthető. 29

30 Az NFSZ szolgáltatásainak megítélése az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek megoszlása szerint, % III. negyedév 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 27,5 54,5 52,5 15,2 Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről 35,8 Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése 45,9 43,7 Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) 25,4 56,7 14,9 9,1 8,6 2,8 2,5 1,9 3,0 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismerjük a támogatási formát A tárgyidőszak adatait a korábbi évekhez hasonlítva elmondhatjuk, hogy a legtöbb szolgáltatás iránti érdeklődés lényegében nem változott, egyedül a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről nyújtott információ iránti igény bírt nagyobb jelentőséggel az idei évben. Az NFSZ szolgáltatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek körében, % 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 74,6 78,8 82,1 Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről 90,2 89,7 88,3 89,2 90,0 89,5 Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) 83,4 84,0 82,2 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás A legfontosabb támogatásokat és szolgáltatást együtt mutatjuk be vállalati méret és régiók szerint: 30

31 Az NFSZ egyes szolgáltatásait és támogatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodó szervezetek vállalati mérete szerint, % III. negyedév 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 88,6 93,7 93,1 88,8 92,1 91,5 91,8 88,8 Megfelelö munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Bér, bérköltség támogatás 87,6 88,9 85,9 81,7 83,7 83,9 81,4 76,0 Munkahelymegőrzés támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Mikro Kis Közép Nagy Lényeges különbség a munkaközvetítés iránti igényekben nem mutatkozik a különböző nagyságú cégek között. A bértámogatást és a munkahely megőrzést szinte azonosan preferálják a mikro, a kis- és a közepes vállalkozások, a nagy méretűek valamelyest kisebb mértékben. A munkahelyteremtő támogatásokat elsősorban a mikro- és kis cégek igénylik, felfelé haladva a vállalati mérettel egyre csökken a súlya. Általánosságban megállapítható, hogy a fejlettebb régiók kevésbé igénylik a munkaközvetítést és a különböző aktív támogatásokat, mint a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő társaik. Ez alól kivétel a munkaközvetítés iránti igénye Nyugat-Dunántúlnak, amely kiemelkedőbb nagyságrendű, mint a kedvezőtlen helyzetű régióké. 31

32 Az NFSZ egyes szolgáltatásait és támogatásait fontosnak és nagyon fontosnak ítélő cégek aránya az adott szolgáltatást véleményező gazdálkodók körében, régiók szerint, % III. negyedév 95,0 90,0 85,0 80,0 75,0 70,0 Megfelelö munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 32

33 Táblázatok 33

34 1. A III. negyedévi NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) II. negyedévben a foglalkoztatottak* Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2015.III. negyedév**) Reprezentációs arány száma (fő) megoszlá sa nyitó létszáma (fő) megoszlása Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 206,4 4,9% 40,60 5,8% 19,7% Bányászat 9,2 0,2% 1,52 0,2% 16,4% Feldolgozóipar 895,3 21,3% 303,33 43,5% 33,9% Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 139,8 3,3% 41,51 6,0% 29,7% Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 65,0 1,6% 21,46 3,1% 33,0% Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 55,4 1,3% 12,86 1,9% 23,2% Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 5,4 0,1% 0,26 0,0% 4,7% Vegyi anyag, termék gyártása 25,2 0,6% 6,42 0,9% 25,4% Gyógyszergyártás 22,0 0,5% 2,40 0,3% 10,9% Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 73,8 1,8% 31,47 4,5% 42,6% Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 103,5 2,5% 38,77 5,6% 37,5% Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 70,9 1,7% 31,90 4,6% 45,0% Villamos berendezés gyártása 50,9 1,2% 19,94 2,9% 39,2% Gép, gépi berendezés gyártása 60,5 1,4% 25,46 3,7% 42,1% Járműgyártás 145,2 3,5% 55,53 8,0% 38,2% Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 77,6 1,9% 15,36 2,2% 19,8% Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 34,3 0,8% 8,07 1,2% 23,5% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 53,8 1,3% 24,91 3,6% 46,3% szennyeződésmentesítés Építőipar 271,9 6,5% 19,60 2,8% 7,2% Kereskedelem, gépjárműjavítás 538,3 12,8% 59,81 8,6% 11,1% Szállítás, raktározás 268,5 6,4% 32,78 4,7% 12,2% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 177,9 4,2% 13,15 1,9% 7,4% Információ, kommunikáció 100,5 2,4% 2,95 0,4% 2,9% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 86,1 2,1% 7,68 1,1% 8,9% Ingatlanügyletek 18,8 0,5% 5,64 0,8% 30,0% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 158,4 3,8% 10,77 1,5% 6,8% 148,0 3,5% 16,81 2,4% 11,4% 448,0 10,7% 45,20 6,5% 10,1% Oktatás 326,8 7,8% 31,83 4,6% 9,7% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 273,7 6,5% 56,93 8,2% 20,8% Művészet, szórakozás, szabad idő 77,2 1,8% 4,85 0,7% 6,3% Egyéb szolgáltatás, területen kívüli szervezet 103,8 2,5% 10,73 1,5% 10,3% Összesen 4 200,7 100,0% 697,08 100,0% 16,6% * KSH Munkaerő-felmérés II. negyedév ** június 30-ai statisztikai állományi létszám 34