A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS)

Átírás

1 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI II. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS MÁRCIUS JÚNIUS 30. KÖZÖTT (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) BUDAPEST

2 Elemzés: Busch Irén NMH Kutatási és Elemzési Főosztály Adattárházas feldolgozások: Kicsi Attila NMH Informatikai Főosztály 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 TARTALOM I. Bevezetés... 4 II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása I. negyedévben... 5 III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői... 6 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) VI. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) V.2. A március 31-ei és a március 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) Táblázatok

4 I. Bevezetés márciusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 36. alkalommal hajtotta végre a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megszólított 16,2 ezer munkáltató, több mint kétharmada válaszolt, így érvényes adatlap eredményeiből következtethetünk a jövőbeni létszámgazdálkodás alakulására. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a munkáltatók és a munkaügyi szervezet közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az NFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, amely azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja az eredmények összesítése, melyből korlátokkal ugyan, de következtethetünk a várható munkaerő-piaci tendenciákra. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés adatfelvételének időszaka március 28. április 18. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást negyedéves és éves időhorizonton. A rendelkezésünkre álló adatok alapján 3 hónapon belül összességében 0,4%-os létszámnövekedés prognosztizálható. Ebben a létszámmozgásban a közfoglalkoztatottak adatai is szerepelnek. Közfoglalkoztatottak nélkül nézve II. negyedév végéig - a tavaly ilyenkor jelzettel éppen megegyező mértékű 1,4%-os létszámnövekedést jeleztek a munkáltatók. Az országos elemzéssel párhuzamosan a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjainak saját elemzéseit is elérhetővé tettük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. 4

5 II. A munkaerő-piaci helyzet alakulása I. negyedévben Az idei év első negyedét kedvezőtlen demográfiai folyamatok mellett, kedvező munkaerő-piaci tendenciák jellemezték. Főbb országos munkaerő-piaci adatok Megnevezés I. negyedév I. negyedév ezer fő ezer fő Népesség száma ,4 7615,1 Gazdaságilag aktívak száma ,4 4448,1 Munkanélküliek száma 1 508,7 369,7 Foglalkoztatottak száma ,7 4078,4 Alkalmazásban állók száma ,6 2808,3 Inaktívak száma ,0 3167,0 Gazdasági szervezetek száma ,8 1833,3 ebből vállalkozások száma ,9 1693,1 Aktivitási arány 1 56,6 58,4 Foglalkoztatási ráta 1 50,0 53,6 Munkanélküliségi ráta 1 11,8 8,3 1 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés, I. negyedév (Az adatok a éves kokorcsoportra vonatkoznak) 2 Forrás: KSH, Intézményi munkaügyi-statisztikai adatgyűjtési rendszer, február 3 Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, március 31-én A KSH munkaerő felmérése szerint I. negyedévben a éves népesség 58,4%-a (tavaly ilyenkor 56,6%-a) bizonyult gazdaságilag aktívnak, mindez jelentősen javuló, 53,6%-os foglalkoztatási ráta, és mérséklődő, 8,3%-os munkanélküliségi ráta mellett. A foglalkoztatottak számának 6,8%-os (260,7 ezer fős) növekedése mellett, a munkanélküliek száma több mint negyedével, 27,3%-kal (139,0 ezer fővel) csökkent egy év alatt. Az egy év alatti 260,7 ezer fős foglalkoztatotti létszámnövekedés valamivel kevesebb, mint feléhez a közfoglalkoztatás járult hozzá, míg a külföldön dolgozók száma nem változott lényegesen a megelőző év hasonló időszakához képest. A foglalkoztatottak száma a közfoglalkoztatottak és vendégmunkások nélküli száma 146,3 ezer fővel volt magasabb, mint egy évvel korábban. Tehát a közfoglalkoztatottak és külföldön dolgozók nélkül számolt foglalkoztatási növekmény is igen jelentősnek tekinthető. A foglalkoztatottak létszám-növekedéséhez hozzájárult a Munkahelyvédelmi Akcióterv, amelynek keretében év februárban összesen 805 ezer fő foglalkoztatott után igényeltek a munkáltatók adókedvezményt. Összességében a foglalkoztatottak közel egyötöde részesült ebben a kedvezményben. 5

6 % 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% éves foglalkoztatottak számának változása január - márciusban 9,7% 9,3% 7,6% 6,8% , , , , jan.- márc.-hoz képest jan.- márc.-hoz képest Változás fő-ben jan.- márc.-hoz képest Változás %-ban jan.- márc.-hoz képest fő , , , , , , , ,0 0,0 A éves inaktív népesség 147 ezer fővel volt kisebb, mint első negyedében. Az országban összesen 1833,3 ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma a negyedév végén, 22,5 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek több mint kilenctizedét a vállalkozások képviselték, ez utóbbiak száma 20,2 ezerrel nőtt egy év alatt. III. A felmérés adatfelvételének és mintájának főbb jellemzői A II. negyedéves felmérés eredményeként 11,1 ezer munkáltató várható munkaerőgazdálkodásáról kaptunk képet. A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek együttesen 677,5 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Az adatfelvétel során a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 68,7%-os volt. A válaszadási hajlandóság az egyes megyékben egyenetlenül - 25% és 98% között alakult. A több mint tízezer érvényes választ adó gazdasági szervezet legnagyobb része, 77,2%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, amelyek a felmérésben résztvevő cégek munkavállalóinak 17,0%-át foglalkoztatták. A középvállalkozások a minta 18,3%-át tették ki és az itt foglalkoztatottak jelentették az összlétszám 31,9%-át. A minta 4,5%-át alkották a nagyvállalkozások, amelyek a válaszadó gazdasági szervezetekhez tartozó munkavállalók legnagyobb hányadát, 51,1%-át foglalkoztatták. A gazdasági szervezetek 42,9 ezer munkavállalót alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében a március 31-ei állapot szerint, a legtöbb közfoglalkoztatott (60,0%) nagyvállalkozásnál, a legkevesebb pedig (0,2%) mikro-vállalkozásnál rendelkezett közfoglalkoztatási jogviszonnyal a tárgyidőpontban. 6

7 Vállalati méret Érvényes adatlapok száma, db megoszlása, % A foglalkoztatottak (statisztikai állományi létszám március 31- én) Ebből: közfoglalkoztatottak száma, fő megoszlása, % száma, fő megoszlása, % Mikro (0-9 fő) , ,8 69 0,2 Kis (10-49 fő) , , ,0 Közép ( fő) , , ,9 Nagy (250 felett) 506 4, , ,0 Összesen , , ,0 Nemzetgazdasági szinten a Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (továbbiakban: NMF) adatbázisa a gazdasági szervezetek 0,6%-át és a foglalkoztatottak 16,8%-át reprezentálja. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlását nemzetgazdasági áganként a következő táblázat mutatja: A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának megoszlása, % Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) NMF KSH (2014. II. negyedév) Regisztrált gazdasági szervezetek számának megoszlása (%) NMF KSH ( ) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5,3 4,5 7,7 25,1 Bányászat 0,2 0,2 0,2 0,0 Feldolgozóipar 45,6 21,8 27,0 4,0 Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1,4 1,0 0,4 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 3,2 1,4 1,7 0,2 Építőipar 3,0 6,2 9,0 5,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás 7,9 13,9 20,9 11,3 Szállítás, raktározás 5,5 6,5 3,0 2,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,0 4,1 6,5 4,1 Információ, kommunikáció 0,6 2,6 1,1 2,9 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,7 2,5 0,8 2,1 Ingatlanügyletek 0,9 0,5 1,8 14,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1,1 3,8 4,0 9,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1,8 3,6 2,6 3,7 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 6,7 9,2 3,3 0,4 Oktatás 3,9 8,1 2,7 3,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 8,1 6,6 3,3 2,5 Művészet, szórakozás, szabad idő 0,8 1,4 1,3 3,6 Egyéb szolgáltatás 1,4 2,3 2,9 5,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés I. negyedév KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én 7

8 Jelentős eltérés tapasztalható gazdasági áganként a nemzetgazdaság egésze és a felmérés szerkezete között, mind a szervezetek számát, mind az ott foglalkoztatottak létszámát nézve. Ebben a tekintetben különösen a feldolgozóipart kell kiemelnünk, e gazdasági ág mind a foglalkoztatottak, mind a gazdasági szervezetek száma esetében felülreprezentált a mintában. Emellett a kereskedelem gazdasági ág esetében láthatunk jelentős eltéréseket, ugyanis ez a gazdasági ág a foglalkoztatottak tekintetében alul, míg a gazdasági szervezetek számát tekintve felülreprezentáltnak tekinthető. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek esetében szintén jelentős alulreprezentáltságról beszélhetünk a gazdasági szervezetek számát tekintve. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt dominánsan a Főváros és Pest megye valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint Közép-Magyarországon a gazdasági szervezetek több mint harmada (34,7%-a) működik, ahol a munkavállalók 32,6%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor ebben a régióban a felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek 11,6%-át találjuk és az általuk foglalkoztatott munkavállalók 12,1%-át alkotják a teljes mintának. Ezzel párhuzamosan azt látjuk, hogy Borsod-Abaúj Zemplén megyében a felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek, valamint az általuk foglalkoztatottak kiemelkedően felülreprezentáltak a mintában. *Forrás: KSH, Regisztrált gazdasági szervezetek száma március 31-én 8

9 *Forrás: KSH, Lakossági munkaerő-felmérés I. negyedév 9

10 IV. A felmérés főbb eredményei IV. 1. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatással együtt) Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adniuk a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a március 31-én meglévő statisztikai állományi létszám miként változik három hónapos időtávlatban. A közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy II. negyedévben a felmérésben résztvevő munkaadók közel negyede a foglalkoztatotti létszám növekedését prognosztizálja. Emellett döntő hányaduk (69,6%) a létszám stagnálásával számol, állományi létszámuk csökkenését mindössze 6,8%-uk várja. Az elmúlt év hasonló időszakában jelzett várakozásokhoz képest árnyalatnyit romlott a növekedést várók tábora, de szintén hajszálnyit esett a csökkenést prognosztizálóké, míg a stagnálásra szavazóké bővült valamelyest. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2014. június 30-án ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

11 A mintában szereplő gazdasági szervezetek a közölt adatok szerint a felmérés negyedévében 0,4%-os növekedést (lényegében stagnálást) várnak a foglalkoztatottak számában. Ennél az adatnál figyelembe kell vennünk, hogy a közfoglalkoztatottak létszámadatait is tartalmazza. Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónap alatti létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinthetik. A kiinduló létszámot alapul véve (677,5 ezer fő), az előrebecsült létszámnövekedés 6,0%-os létszámcsökkenéssel és 6,5%-os bővüléssel együtt valósul meg, vagyis a jelenlegi teljes létszám 12,5%-át érinthetik a rövid távú változások. E változások következtében, abszolút számokban kifejezve, összességében 3 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a negyedév végéig. Ez a tavalyinál, lényegesen erősebb létszámmozgást mutat, mind a bemeneti, mind a kimeneti oldalon. Ez elsősorban abból adódik, hogy a téli közfoglalkoztatási program a referencia időszakban záródik, és az új közfoglalkoztatási programok is ekkor indulnak, melyek volumene a tavalyi év hasonló időszakához képest lényegesen magasabb. Az egyes dimenziókat tekintve az alábbi megállapításokat tehetjük az adatok ismeretében: A közfoglalkoztatási programok hatása tükröződik az ágazati előrejelzések két ágában: a foglalkoztatottak számának jelentős csökkenésére számítanak a közigazgatásban (-13,2%), és az oktatásban (-5,9%). Ez utóbbiban a téli közfoglalkoztatási program keretében mintegy 100 ezer fő képzése valósult meg, és ezekhez a tanfolyamokhoz, tréningekhez alkalmaztak pedagógus végzettségű álláskeresőket, nyugdíjasokat is. A programok befejezésével megszűnik az előadók ideiglenes jogviszonya is. Ezeket a pedagógusokat nem közfoglalkoztatási jogviszonyban alkalmazták, így az oktatási ágra gyakorolt hatását látni fogjuk a közfoglalkoztatás nélkül vizsgált létszám adatokban a későbbiekben. Szintén létszámvesztők lesznek a II. negyedévben a pénzügyi szolgáltatás (-4,4%), és a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágak. A szezonalitással érintett ágak lesznek a létszámbővítők vizsgált időszakban: a víz- és hulladékgazdálkodás, a mezőgazdaság, a vendéglátás és az egyéb szolgáltatás. 11

12 % 10,0 5,0 0,0-5,0-10,0-15,0 A foglalkoztatottak számának várható változása a jelenlegi létszámhoz viszonyítva nemzetgazdasági áganként, június 30-ig, % 8,0 6,0 5,8 2,8 1,5 1,6 1,8 0,8 0,1-0,2-0,1-1,2-1,9-2,9-2,8-4,4-5,9-13,2 4,1 A feldolgozóiparon belüli létszámváltozást a közfoglalkoztatás nélküli 3 hónapos előrejelzési fejezetben vizsgáljuk, tekintettel arra, hogy ezekben az ágazatokban a közfoglalkoztatás nem jellemző. A lényegében létszámstagnálást jelző átlagos érték mögött az egyes vállalati méret dimenziókban jelentős különbségeket látunk. A szokásosan optimista mikro-cégek 8,8%-os, a kisméretűek 2,0%-os bővülést várnak, ellenben a közepes méretű munkáltatók létszámcsökkenést várnak a II. negyedévben. Ez utóbbi szintén a közfoglalkoztatás hatása, a felmérés munkáltatóinál a közfoglalkoztatásban jelzett negyedéves összes létszámcsökkenés több mint négyötöde a közepes méretű cégeknél realizálódik. A nagyméretű 250 fő feletti vállalkozások a főátlaggal megegyező 0,4%-os növekedésre (lényegében stagnálásra) számítanak a következő 3 hónapban. 12

13 A területi dimenziót tekintve azt mondhatjuk, hogy a megyék nagyobb részében szerényebb növekedést várnak, kettőben stagnálást és öt megyében zsugorodik a foglalkoztatottak száma a választ adó gazdasági szervezeteknél. A fővárosra és Pest megyére vonatkozóan a kis minta elemszám következtében nem lehet ebből a felmérésből értékelni a foglalkoztatás várható trendjét függetlenül a közfoglalkoztatás hatásától. A felmérés idején a közfoglalkoztatottakat alkalmazó munkáltatók úgy vélték, hogy 2014 tavaszán már nem fognak folytatódni a közfoglalkoztatási programok a téli közfoglalkoztatásban elért volumenben. Azóta már megjelent az 1277/2014. Kormányhatározat, amelyben május-december időszakra havi átlagban 200 ezer fő 13

14 folyamatos, december 31-ig történő foglalkoztatásának biztosításáról kérték fel a felelős minisztert, tehát nagy valószínűséggel a munkáltatók várakozásainak teljesülése felfelé mozdul, azaz magasabb lesz a foglalkoztatottak száma június végéig. IV. 2. A foglalkozási főcsoportok és a foglalkozások vizsgálata (közfoglalkoztatással együtt) Ahogy már korábban is láthattuk a létszámfelvétel és a létszámcsökkenés összesített egyenlege a II. negyedév végéig lényegében stagnáló. A jelenleg foglalkoztatott 677,5 ezer főhöz képest mindössze 3,0 ezer munkavállalóval (0,4%-kal) lehet több a megkérdezett munkáltatóknál a foglalkoztatotti létszám. A foglalkozási főcsoportok két csoportjában várható létszámcsökkenés a II. negyedévben, összhangban a már korábban említett ágazati előrejelzésekben tapasztaltakkal: a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúaknál, továbbá a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúaknál. Az előbbi a közfoglalkoztatottakat érinti, az utóbbi az őket korábban képző pedagógusokat. Pozitív egyenleg a gépkezelők, összeszerelők járművezetők, az ipari és építőipari foglalkozásoknál, a kereskedelmi és szolgáltatási, továbbá a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, valamint az egyéb közép- és felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásoknál tapasztalható. Foglalkozásokat tekintve a legkeresettebbek a tárgynegyedévben az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak, a kubikosok, az egyszerű ipari foglalkozásúak, az egyéb 14

15 termék-összeszerelők, az egyéb egyszerű építőipari foglalkozásúak, az erdészeti foglalkozásúak, az egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozásúak, a gumitermék-gyártó gép kezelői, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozók, -tartósítók, és az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozásúak. Fontos megjegyeznünk, hogy a foglalkozások egy jelentős részében a munkavállalók számát a szezonális hatás erőteljesen befolyásolja. IV. 3. A létszámadatok várható alakulása a II. negyedév végéig (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók létszámadatait és várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban részt vevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. Ezen adataink azt mutatják, hogy a szervezetek 71,9%-a három hónapon belül stagnálással számol, míg 23,2%-uk növekedést, 4,9%-uk létszámcsökkenést jelez a II. negyedév végéig. Ezen adatok a gazdasági szervezetek egy évvel korábbi megoszlásához képest azt mutatják, hogy egyaránt mérséklődött a létszámcsökkenésre és a létszámnövekedésre számító cégek aránya, ugyanakkor emelkedett a stagnálást prognosztizálóké. 15

16 A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint június 30-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 3 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2014. június 30-án ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen A felmérésben részt vevő foglalkoztatóknál közfoglalkoztatottak nélkül a munkavállalók száma 634,5 ezer fő volt, a negyedév végére prognosztizált létszám pedig 643,5 ezer fő, ennek alapján a létszámnövekedés a tárgyidőszak végéig 1,4%-os lehet. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások jelezhetők előre: A nemzetgazdasági ágak többségében a foglalkoztatottak számának növekedését vagy stagnálását prognosztizálhatjuk. Az oktatásban azonban 5,5%-os létszámcsökkenést vetítettek előre, a korábbi fejezetben említett okok következtében (a közfoglalkoztatottak nagy volumenű képzésére munkaerőt vettek fel határozott időre, ezeknek az oktatóknak a jogviszonya a képzések megvalósulásával lejárt/lejár a vizsgált időszakban). A legnagyobb mértékű létszámbővülés a vendéglátásban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a tudományos, műszaki tevékenység és művészet, szabadidő ágban valósulhat meg a tárgynegyedévben; e területek zöménél a várható változásban jelentős szerepe van a szezonalitásnak is. 16

17 A feldolgozóiparban 1,5%-os létszámnövekedés várható a II. negyedévben. A feldolgozóiparon belül a főátlagnál kedvezőbb mértékű emelkedés várható az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (3,1%), a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása (2,2%) és a járműgyártás (2,0%) területén. Ugyanakkor létszámcsökkenés várható (igaz 1%-ot meg nem haladó) a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás és a gép, gépi berendezés gyártása ágazatokban. Vállalati méret szerint vizsgálva az adatokat, azt mondhatjuk, hogy minden létszámnagyság-kategória munkáltatói a foglalkoztatottak növekedését jelzik előre a vizsgált időszakban. A mikro-vállalkozások várakozásai jelen esetben is csaknem 8 %-os növekedést jeleznek, holott esetükben a cégek kevesebb mint 20%-a jelzett mindössze növekedést. A nagyvállalkozások esetében a várható növekedés mértéke nem éri el az 1,0%-ot, annak ellenére, hogy a cégek csaknem fele (47%-a) növekedést prognosztizált. 17

18 Területi aspektusból vizsgálva az adatokat azt láthatjuk, hogy a közfoglalkoztatottak adatainak figyelembevétele nélkül sem prognosztizálható a foglalkoztatottak számának csökkenése a megyék döntő hányadában, a fővárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben várnak minimális visszaesést a felmérésben résztvevő munkáltatók. 18

19 A legoptimistább várakozásokkal Békés megye munkáltatói (+5,2%) rendelkeznek a tárgyidőszakban, de két százalékot meghaladó növekedést várnak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében is. Ha megvizsgáljuk, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók figyelmen kívül hagyásával melyek azok a foglalkozási csoportok, amelyekben a legnagyobb mértékben növekedhet a foglalkoztatottak száma, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A közfoglalkoztatottak létszámadataival együtt vizsgált adatoktól eltérnek az eredmények: míg a közfoglalkoztatás nélkül vizsgált főcsoportban a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásokban várható a legnagyobb abszolút mértékű növekedés, a másik szegmensben éppen ennek a főcsoportnak várják a legnagyobb csökkenését. Ezer fő feletti létszámbővülést jeleztek a gépkezelők, összeszerelők járművezetők esetében, az ipari és építőipari foglalkozásoknál, a kereskedelmi és szolgáltatási főcsoportokban. Létszámcsökkenés a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő főcsoportban várható. Jelentősebb létszám-növekedés az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak, az egyszerű ipari foglalkozásúak, az egyéb termék-összeszerelők, a gumitermék-gyártó gép kezelője, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító, az egyéb egyszerű építőipari foglalkozású, a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr foglalkozásúaknál várható. Létszám-csökkenés pedig az egyéb szakképzett oktató, nevelő és az egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozásúaknál várható. 19

20 IV. 4. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatással együtt) Az felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek az éves létszámmozgás tekintetében 6,6 ezer fős létszámcsökkenést jeleztek előre közfoglalkoztatással együtt, amely 1,0%-os csökkenésnek felel meg. Ennek eredményeként e vállalati kör foglalkoztatottjainak száma március 31-ig a 670,9 ezer főre csökkenhet. Az éves időhorizonton történő értékelés bizonytalanságát még inkább erősíti a három hónapos előrejelzésnél már említett tény, miszerint az érintett munkáltatók úgy vélték, hogy a közfoglalkoztatás mértéke nem fog folytatódni az év hátralévő részében a felmérés idején meglévő szinten, hanem annál kisebb lesz. Ezt cáfolja részben a megjelent Kormányhatározat a közfoglalkoztatottak 200 ezres várható létszámának biztosításáról május és december között. (Ugyanakkor a I. negyedévében várható közfoglalkoztatás volumene nem ismert.) Éves időtávlatban a gazdasági szervezetek 27,1%-a prognosztizál létszámbővülést munkaerő-állományában, 63,8%-a stagnálást vár, 9,1%-uk pedig csökkenést jelez előre, ugyanazok a trendek érvényesülnek, mint a 3 hónapos előrejelzésnél: egyaránt csökkent a növekedést és a csökkenést várók részesedése, a stagnálóké pedig emelkedett. 20

21 A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint március 31-ig (közfoglalkoztatással együtt) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2015. március 31-én ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen Az éves létszámprognózis adatai alapján a feldolgozóiparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, a tudományos és műszaki tevékenység, továbbá az egyéb szolgáltatás területén emelkedhet a foglalkoztatotti létszám. A feldolgozóiparban dolgozó munkavállalók létszáma 2,4%-kal bővülhet, az egyes ágazatokat nézve - a kokszgyártás és kőolajfeldolgozás minimális létszámcsökkenésétől eltekintve - 0,2-3.6% közötti létszámnövekedést várnak. 21

22 A víz- és hulladékgazdálkodás, a közigazgatás, az oktatás, a művészet és szabadidő ágak várható létszámbeli változásának előrejelzését a közfoglalkoztatás előre nem ismert előirányzata predesztinálja, ezekben a gazdasági ágakban a legnegatívabb a várakozás. Szintén pesszimistán látják a helyzetüket a pénzügyi szolgáltatás, az ingatlanügyletek és az adminisztratív szolgáltatás ágakba tartozó munkaadók március 31-ig a mikro-vállalkozások (8,8%-os) és a kisvállalkozások (1,5%-os) várnak létszámnövekedést, a közép- (-1,4%-os) és a nagyvállalkozások (-1,9%-os) ugyanakkor csökkenést jeleznek előre. Az előző év hasonló időszakában lefolytatott felmérés hasonló trendeket mutatott az egyes létszámnagyság kategóriákban. 22

23 Területileg vizsgálva az éves prognózist, Nógrád, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun- Szolnok, Heves, Tolna, Győr-Moson-Sopron megye munkáltatói várják a legnagyobb létszámnövekedést, 1,5-3,4% közöttit. Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém és Hajdú- Bihar munkaadói lényegében stagnálást jeleztek. 2% feletti létszámvesztést Fejér, Baranya, a főváros, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő cégek jeleztek. Ez utóbbi megyében különösen borúlátóan nyilatkoztak a felmérésbe bevont munkáltatók, 8,1%-os létszám-csökkenést jeleztek. Ez feltehetően összefüggésben van azzal, hogy még nem volt ismert a közfoglalkoztatás évi kontingense a válaszadás idején. 23

24 IV. 5. A tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (közfoglalkoztatás nélkül) Az eddigiekben a munkaadók éves várakozásait úgy vizsgáltuk, hogy ezekben az adatokban a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámai is szerepeltek. Jelen fejezetben a közfoglalkoztatottak nélkül vizsgáljuk meg a várható változásokat. A gazdasági szervezetek 66,3%-a egy éves időtávlatban stagnálással számol, míg 26,9%-a növekedést, 5,8%-a létszámcsökkenést jelez. Az előző év azonos időszakához viszonyítva elmondható, hogy csökkent a mind a növekedést, mind a csökkenést prognosztizáló cégek aránya, ezzel párhuzamosan emelkedett a stagnálásra voksoló vállalkozásoké. A munkaadók száma a létszámváltozás várható iránya és vállalati méret szerint március 31-ig (közfoglalkoztatás nélkül) Vállalati méret Csökkenő Növekvő Stagnáló Összesen 12 hónap múlva várható létszám (fő) választ adók száma (db) (2015. március 31-én ) Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép ( fő) Nagy (250 fő és felette) Összesen

25 A közfoglalkoztatottak nélküli létszámok alapján az alábbi változások prognosztizálhatók: A munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók körében a közfoglalkoztatottak nélkül összességében 1,5%-os létszámnövekedés várható március 31-ig. A március 31-én meglévő 634,5 ezer fős foglalkoztatotti létszám 644,4 ezer főre növekedhet egy év alatt, a felmérésben szereplő cégek körében. A közfoglalkoztatottak nélkül várható előrejelzés alapján nemzetgazdasági áganként meglehetősen eltérő várakozások rajzolódnak ki. Bizonyos nemzetgazdasági ágakban ugyanis nagyobb mértékű (2,9-5,9% közötti) növekedés várható a foglalkoztatotti létszámban, ilyen például az adminisztratív szolgáltatás, az építőipar, a tudományos műszaki tevékenység, az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság. A gazdasági ágak egy másik csoportjában mérsékeltebb növekedés jelezhető előre, így például az egyéb szolgáltatás, művészet és szabadidő, a feldolgozóipar, a víz-és hulladékgazdálkodás és a kereskedelem. Harmadikként azokról az ágakról beszélhetünk, amelyekben a munkavállalók létszámának csökkenése várható: oktatás (-6,8%), szállítás és raktározás (-2,0%) és energiaipar (-0,7%). A feldolgozóiparban összességében 2,4%-kal többen dolgozhatnak március 31-én a március 31-ei létszámhoz viszonyítva. A közfoglalkoztatottak nélkül egy év alatt szintén a járműgyártás lehet a legnagyobb (2,7%-kal) mértékben bővülő ágazat, amelyet a gép, gépi berendezés gyártása (2,2%-os bővülés) és a gumi-és műanyag és nem fém ásványi termék gyártása (1,9%-os bővülés) követ. Csökkenést egyedül a számítógép, elektronikai, 25

26 optikai termék gyártása (-0,6%-ost) ágazat jelzett, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás területén nem változik a létszám éves távlatban a gazdálkodó szervezetek előrejelzései alapján. A vállalati méretet vizsgálva azt láthatjuk, hogy minden vállalati körben létszámnövekedést prognosztizálnak a gazdasági szervezetek, a vállalati méret növekedésével csökkenő mértékben. A legnagyobb mértékű pozitív irányú változásokkal a mikrovállalkozások (8,3%-os) számolnak, a legkisebb mértékű bővüléssel pedig a nagyvállalkozások (1,1%-os). Ám fontos megjegyezni, hogy a legnagyobb arányban a nagyvállalati kör jelzett előre növekedést (a megkérdezett cégek több mint fele) azonban ennek százalékos mértéke, jelenlegi foglalkoztatotti létszámukhoz képest csak kisebb mértékű lehet. Területi Komárom-Esztergom megye munkáltatói jelezték előre a legnagyobb létszámbővülést (4,0%-os), ezt követően Nógrád 3,4%-os), Jász-Nagykun-Szolnok (2,7%-os), Győr-Moson -Sopron megyében (2,5%-os) és Baranya megyében (2,4%-os). Pest megye (+0,2%), Budapest (+0,1%) és Fejér megye (-0,2%) választ adó cégei lényegében stagnálást prognosztizáltak A közfoglalkoztatottak nélküli adatok kedvezőbb képet mutatnak a várható változásokról, hiszen jelen esetben a közfoglalkoztatás nem ismert előirányzatai nem befolyásolják a létszámadatokat, így ennek köszönhetően mindössze egy megyében láthatunk várható csökkenő foglalkoztatotti létszámot. 26

27 27

28 VI. A gazdasági szervezetek előrejelzése az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében a II. negyedévben a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formákról kérdezzük. A gazdasági szervezeteket arra kértük, hogy az atipikus foglalkoztatási formák közül válasszák ki azokat, amelyeket várhatóan a következő negyedévben alkalmazni fognak. Mindezt úgy, hogy háromfokú skálán volt szükséges a válaszadó cégeknek megválaszolni, mekkora az esélye az adott típus alkalmazásának: 1 biztosan, 2 talán, 3 biztosan nem az adott foglalkoztatási formát. Három olyan atipikus forma nevezhető meg, amely fontos szerepet játszhat a következő negyedévben a gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodásában. Ez a három típus a határozott idejű, az alkalmi vagy szezonális és a részmunkaidős foglalkoztatás. Atipikus foglalkoztatási forma Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának előrejelzése (válaszadó cégek megoszlása atipikus foglalkoztatási formánként), % biztosan II. negyedév II. negyedév talán biztosan nem biztosan talán biztosan nem Részmunkaidős foglalkoztatás 28,9 46,1 25,0 28,8 44,8 26,4 Távmunka 1,5 6,6 91,8 1,4 6,4 92,1 Bedolgozói jogviszony 1,5 8,5 90,0 1,3 8,1 90,6 Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási forma 31,3 36,8 31,9 29,4 36,4 34,2 Határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás 40,7 40,8 18,5 39,2 40,8 20,0 Munkaerő-kölcsönzés 5,2 14,1 80,8 4,7 12,5 82,8 Önfoglalkoztatás 3,3 9,6 87,1 3,0 8,6 88,4 Megbízási szerződés 10,2 32,3 57,5 9,1 31,7 59,2 A vállalkozások négytizede jelezte, hogy valamely munkavállalója biztosan határozott idejű szerződésen keresztül fog nála kereső tevékenységet végezni, az alkalmi vagy szezonális és a részmunkaidős foglalkoztatásnál ez az arány 30% körüli volt, a megbízási szerződésre a cégek egytizede voksolt. A többi foglalkoztatási forma esetében 1,5-5,2% közötti a biztosan valamely foglalkoztatási formát alkalmazók aránya. A három fő atipikus foglalkoztatási mód mellett a talán alkalmazók esetében a megbízási szerződést emelhetjük ki, hiszen a vállalkozások 32,3%-a jelezte, hogy lehetséges e lehetőség alkalmazása. Az előző év azonos időszakának adataival kapcsolatban jól látható, hogy összességében nem változtak az egyes atipikus formákkal kapcsolatos prognózis adatai. Sem az egyes foglalkoztatási formákat egymáshoz viszonyítva, sem pedig az adott foglalkoztatási forma várható alkalmazásának gyakoriságát illetően. Annyi azonban megemlíthető, hogy minden atipikus foglalkoztatási formában nőtt a biztosan alkalmazók aránya (legjobban az alkalmi vagy szezonális forma, 1,9 százalékponttal, és a határozott idejű foglalkozatás 1,5% ponttal). 28

29 Azok aránya is emelkedett szinte minden kategóriában, amelyek talán alkalmazni fognak munkavállalót atipikus formában. Összességében egy adott atipikus formára igennel (biztosan és talán) válaszolók részesedése egy év alatt a legjobban az alkalmi és szezonális formánál (2,3%-ponttal) és a munkaerő-kölcsönzésnél (2 %-ponttal) változott egy év alatt. Ezzel párhuzamban pedig a biztosan nem alkalmazók - részesedése csökkent minden kategóriában. Ez egyértelmű jele annak, hogy a munkáltatók a hagyományos munkaviszony alkalmazása mellett növekvő mértékben élnek az atipikus foglalkoztatás egyes módozataival. A részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kiemelhető, hogy a vállalati méret növekedésével emelkedik a foglalkoztatási típust biztosan alkalmazók, valamint az alkalmazni tervezők aránya is. Ezt jól mutatja például, hogy míg a mikro-vállalkozások 24,5%-a fog a következő negyedévben részmunkaidős munkavállalót alkalmazni, addig ez az arány a nagyvállalkozásoknál már 43,9%-ot tesz ki. E foglalkoztatási forma kapcsán a legtöbb vállalkozás Csongrád megyében (37,7%), Baranya megyében (37,4%) a fővárosban (34,0%), jelezte, hogy biztosan élni fog ezzel a lehetőséggel. A részmunkaidős munkavállalót biztosan nem alkalmazók aránya a egmagasabb Zala, Szabolcs és Tolna megyében volt (33-49% közötti). A nemzetgazdasági ágazatok közül a kokszgyártást és kőolaj-feldolgozást és a tudományos kutatást, fejlesztést a említhetjük, a biztosan alkalmazók közül. A távmunka munkaerő-gazdálkodásban várható súlya meglehetősen csekély. Azok a cégek, akik a következő negyedévben nem zárkóztak el egyértelműen e foglalkoztatási formától, elsősorban a nagyvállalkozásokhoz tartoznak a Fővárosban és Pest megyében működnek és a legnagyobb arányban az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban találhatók meg. A távmunkához hasonlóan a bedolgozói jogviszony alkalmazása is csekély mértékű lehet. Az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás elsődlegesen a kisebb cégekre lehet jellemző a következő negyedévben. Minél nagyobb vállalkozásról beszélünk, annál kisebb ezzel az atipikus foglalkoztatással biztosan vagy talán munkaerőt foglalkoztatni kívánó vállalkozások aránya. A mikro-vállalkozások 36,7%-a, a kisvállalkozások 32,2%-a, a középvállalkozások 25,2%-a, a nagyvállalkozások 11,7%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója a a következő negyedévben a munkaerő állományában, akit alkalmi/szezonális foglalkoztatási formában fog alkalmazni. Területileg elsősorban azokban a megyékben lesz releváns szerepe ennek a foglalkoztatási formának, ahol a szezonális munkáknak a súlya nagy, így például említhetjük Győr-Moson Sopron, Zala, Békés és Bács-Kiskun megyéket. A gazdasági ágak közül pedig a vendéglátást, a mezőgazdaságot, szálláshely szolgáltatást, vendéglátást és az építőipart emelhetjük ki, hiszen itt a legmagasabb az alkalmi/szezonális foglalkoztatást biztosan alkalmazók aránya, 40-50% közötti. A határozott idejű foglalkoztatás kapcsán elmondható, hogy szerepe a vállalati méret növekedésével emelkedik, hiszen minél nagyobb cégekről beszélünk, annál nagyobb közöttük 29

30 azok aránya, kik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Relevanciája azonban már a mikrovállalkozások körében sem elhanyagolható, ugyanis e vállalati kör 34,4%-a biztosan, 40,6%-a talán fog alkalmazni határozott időre munkavállalót a következő negyedévben. A nagyvállalkozásoknál ezek az arányok már 60,1%-ot, illetve 30,8%-ot tettek ki. A határozott idejű szerződések biztos alkalmazását a legtöbb vállalkozás Pest, Hajdú-Bihar, Vas, Komárom-Esztergom megyékben jelezte. A gazdasági ágakat, ágazatokat tekintve, ebből a szempontból a közigazgatást, kokszgyártást, kőolaj-feldolgozást, a gyógyszergyártást és a művészet, szabadidő és szórakoztatást említhetjük. A munkaerő-kölcsönzés elsősorban a nagyvállalkozásoknál lehet elsősorban jellemző a következő negyedévben. E vállalati kör 25,8%-a jelezte, hogy biztosan lesz olyan munkavállalója, akit kölcsönzés keretében fog foglalkoztatni. A többi létszámnagyságkategóriánál ez az arány a 10,0%-ot sem éri el. A mikro-vállalkozások 10,7%-a., a kisvállalkozások 13,8%-a, középvállalkozások 18,5%-a, a nagyvállalkozások 20,1%-a jelezte, hogy talán lesz kölcsönzött munkavállalója a következő negyedévben. A gazdasági ágak közül a feldolgozóiparban, ezen belül is a gyógyszergyártásban, számítógépgyártásban és a járműgyártásban működő vállalkozások prognosztizálták a legtöbben a munkaerő-kölcsönzést, mint atipikus foglalkoztatási forma lehetőségét. A megbízási szerződéseknél minél nagyobb cégről van szó, annál nagyobb azok aránya, akik a következő negyedévben biztosan vagy talán alkalmazni fogják ezt az atipikus foglalkoztatási formát. A mikro-cégek 6,6%-a, a nagyvállalkozások 22,3%-a biztosan, előbbiek 27,9%-a, utóbbiak 37,4%-a pedig a talán kategóriába tartozik. Területileg a megbízási szerződések biztos alkalmazása a leginkább a fővárosban valósulhat meg a legnagyobb arányban. A fővárosban a cégek egynegyede nyilatkozott úgy, hogy ezen az atipikus foglalkoztatási formán keresztül fog munkavállalót alkalmazni. A nemzetgazdasági ágaknál, ágazatoknál a gyógyszergyártás, a kiadói tevékenység, hang- és filmfelvétel készítése, a tudományos kutatás, fejlesztés, az oktatás, és a humán-egészségügyi ellátás emelhető ki ebből a szempontból. V. A korábbi előrejelzések teljesülésének vizsgálata V.1. Az előző negyedévi 3 hónapos előrejelzés teljesülése (közfoglalkoztatás nélkül) Az előrejelzések pontosságát kizárólag a közfoglalkoztatottak nélküli létszámra vizsgáljuk, hiszen, ahogy a korábbi fejezetekben is láthattuk, a közfoglalkoztatás előirányzatainak nagyságrendjét és változását a gazdasági szervezetek nem tudják befolyásolni, sem előre jelezni I.. negyedévre (2013. december 31. és március 31. közötti időszakra vonatkozóan) az akkori felmérésben szereplő munkaadók 1,3 %-os létszámnövekedést prognosztizáltak. 30

31 Ha megvizsgáljuk csak azokat a munkáltatókat, akik részt vettek mind a I. negyedéves, mind a II. negyedéves felmérésben (9539 céget jelent), megállapíthatjuk, hogy ebben a vállalati körben 1,4%-os foglalkoztatotti létszámnövekedést jeleztek a gazdasági szervezetek I. negyedévre vonatkozóan. A december 31-ei és a március 31-ei ténylétszámok azt mutatják, hogy ebben a vállalati körben az előrejelzéshez képest lényegesen kedvezőbb 4,0%-os létszámnövekedés következett be. Vállalati méret szerint vizsgálva az előrejelzést, megállapíthatjuk, hogy negyedéves távlatban a kis-, és a közepes vállalkozások jeleztek a legpontosabban: az előbbiek 1,2%os növekedést vártak, valójában 0,2%os növekedés történt, az utóbbiak 1,0%os bővülést vártak, valamivel kedvezőbb, 1,8%-os emelkedés következett be. A nagyvállalatok 1,6-%os növekedést prognosztizáltak, ehelyett lényegesen kedvezőbb 7,6%-os bővülés történt. A mikro-cégek 2,9%-os tervezett létszámbővülése helyett 8,3 %-os visszaesés következett be. Az egyes gazdasági ágak előrejelzései különböző mértékben teljesültek ugyan, ugyanakkor az mindenképpen igaz, hogy a változás irányát és nagyságrendjét meglehetősen jól kalibrálták a megkérdezett gazdasági szervezetek. A változás iránya három ágban nem teljesült: az egyik az építőipar, ami mindenképpen kedvező fordulat: 0,9%-os csökkenés helyett 2,3%-os növekedés történt. Továbbá a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban a tényleges változás szintén pozitív irányú volt, a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban pedig a terv volt pozitív irányú, ehelyett negatív irányú változás következett be. A tényleges és a tervezett változások nagyságrendjénél kiemelhető az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ág, ahol csaknem 8%-ponttal volt magasabb a tényleges változás, mint a tervezett. 31

32 A I. negyedévre vonatkozó éves tervek teljesülése nemzetgazdasági áganként Nemzetgazdasági ág Terv Tény 2014.III.31. terv /2013.XII.31. tény 2014.III.31. tény /2013.XII.31. tény Tényterv % % %- pont Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0,1 0,5 0,4 Bányászat, kőfejtés -0,8-0,6 0,2 Feldolgozóipar 0,8 2,4 1,6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás -0,1-0,4-0,3 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmente 0,8 3,4 2,6 Építőipar -0,9 2,3 3,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás -0,3 1,0 1,2 Szállítás, raktározás 16,3 17,9 1,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -1,5-0,6 0,8 Információ és kommunkáció 5,4 8,0 2,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 11,8 11,6-0,2 Ingatlanügyletek 1,9 4,0 2,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 9,2 10,7 1,5 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0,1 8,0 7,8 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 14,5 15,0 0,5 Oktatás 12,1 12,1 0,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 3,9 4,3 0,5 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1,2-2,3-3,5 Egyéb szolgáltatás 3,7 5,6 1,9 Összesen 2,6 4,0 1,4 V.2. A március 31-ei és a március 31-ei tényadatok vizsgálata (közfoglalkoztatás nélkül) évre I negyedév vége és I. negyedév vége között az akkori felmérésben szereplő munkaadók 1,3%-os létszámnövekedést prognosztizáltak. Ha megvizsgáljuk csak azokat a munkáltatókat, akik részt vettek mind a II. negyedéves, mind a II.. negyedéves felmérésben (7498 céget jelent), megállapíthatjuk, hogy ebben a vállalati körben 1,2%-os létszámnövekedést jeleztek a gazdasági szervezetek március 31-ig egy éves időtávlatra. A március 31-ei és a március 31-ei ténylétszámok azt mutatják, hogy ebben a vállalati körben kedvezőbb, 3,1%-os létszámnövekedés következett be. 32

33 Vállalati méret szerint vizsgálva kilengéseket látunk: a mikro-cégek 5,1%-os növekedést vártak, ehelyett 14,8%-kal csökkent a dolgozói létszámuk. A kisméretű cégek 2,7%os növekedést vártak, ehelyett 1,2%-kal mérséklődött a foglalkoztatottak száma. A közepes cégek 0,4%-os növekedési várakozásai kedvezőbb, 2,4%-os bővülésben realizálódott. A nagyvállalatok 1,1%-os növekedési prognózisa ténylegesen 6,2%-os növekedési szinten teljesült. Az egyes gazdasági ágak várakozásai és a tények a legtöbb ágban hasonlóak voltak. Az energiaipar növekedést várt, ehelyett visszaesés történt a foglalkoztatottak számában, és szintén hasonló irányú változás következett be a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban is. A változás mértékénél ki kell emelnünk az információ és kommunikáció ágat, valamint az az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet, az előbbinél 10,1%-ponttal, az utóbbinál 8,0%-ponttal meghaladták a tények a létszámgazdálkodás várakozásait. Az építőiparban szintén nagyobb mértékben teljesült a pozitív várakozás, az oktatásban pedig a szintén pozitív trend kisebb mértékben valósult meg. 33

34 A I. negyedévre vonatkozó éves tervek teljesülése nemzetgazdasági áganként Nemzetgazdasági ág Terv Tény Tényterv 2014.III.31. terv /2013.III.31. tény 2014.III.31. tény /2013.III.31. tény % % %- pont Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1,3 2,9 1,6 Bányászat, kőfejtés -12,7-11,8 0,9 Feldolgozóipar 0,8 2,3 1,6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 3,3-1,4-4,8 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmente 2,9 4,8 1,9 Építőipar 1,3 5,2 4,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 3,6 4,7 1,1 Szállítás, raktározás -0,9 0,8 1,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -2,5-1,0 1,5 Információ és kommunikáció 33,0 43,0 10,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység -4,5-3,8 0,6 Ingatlanügyletek 6,1 6,5 0,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2,1 1,6-0,6 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 7,0 15,1 8,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 3,0 2,6-0,4 Oktatás 13,5 9,2-4,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2,4 2,8 0,3 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 3,4-0,1-3,5 Egyéb szolgáltatás 7,1 10,7 3,6 Összesen 1,9 3,1 1,2 34

35 Táblázatok 35

36 1. A II. negyedévi NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) I. negyedévben a foglalkoztatottak* száma (fő) megoszlása Az NMF-ben szereplő szervezeteknél a foglalkoztatottak (2014. II. negyedév**) nyitó létszáma (fő) megoszlása Reprezentációs arány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység * KSH Munkaerő-felmérés I. negyedév Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Vegyi anyag, termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Humán-egészségügyi, szociális ellátás ** március 31-ei statisztikai állományi létszám ,5% ,3% 19,6% ,2% ,2% 15,4% ,8% ,6% 35,2% ,5% ,1% 29,0% ,5% ,1% 36,3% ,5% ,3% 25,8% ,1% ,2% 20,5% ,6% ,1% 30,8% ,5% ,3% 11,0% ,7% ,6% 45,4% ,7% ,7% 35,7% ,0% ,2% 43,9% ,5% ,1% 35,5% ,5% ,4% 50,2% ,1% ,4% 39,5% ,7% ,2% 22,1% ,0% ,4% 24,5% ,4% ,2% 38,4% ,2% ,0% 8,1% ,9% ,9% 9,5% ,5% ,5% 14,2% ,1% ,0% 8,4% ,6% ,6% 3,8% ,5% ,7% 4,5% ,5% ,9% 28,1% ,8% ,1% 4,9% ,6% ,8% 8,5% ,2% ,7% 12,2% ,1% ,9% 8,1% ,6% ,1% 20,6% ,4% ,8% 9,8% ,4% ,4% 10,1% ,0% ,0% 16,8% 36

37 Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Bányászat Feldolgozóipar Ebből: 2. A II. negyedéves NMF alapján becsült éves létszámváltozás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Összesen nemzetgazdasági szinten, áganként, ágazatonként Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Vegyi anyag, termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás * KSH Munkaerő-felmérés 2014.I. negyedév 2014.I. negyedévben a foglalkoztatottak száma* (fő) március 31- én (tényadat) március 31-én (előrejelzés) ,6% ,4% ,2% ,0% Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma (fő) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül (fő) ,0% ,3% ,8% ,5% ,8% ,0% ,4% ,7% ,9% ,5% ,2% ,5% ,1% ,5% ,4% ,1% ,5% ,2% ,4% ,8% ,5% ,1% ,9% ,5% ,2% ,1% ,6% ,8% ,1% ,8%