NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE IV. negyedév

Átírás

1 Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE IV. negyedév 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja Telefon: (36 92) , (36 92) Fax: (36 92) Honlap:

2 Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére júliusában került sor. A felmérés során, október közepén egy rövid kérdőívet juttattunk el közel 300 munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A megye lakónépessége - az országoshoz hasonlóan - hosszú évek óta folyamatosan csökken, január 1-jén 286 ezer fő volt. A munkavállalási korú népesség száma 194,1 ezer fő, ami a lakónépesség 68%-a. A lakosság korösszetétele a megyében kissé eltér az országostól, a 15 éven aluliak aránya 13%, a éveseké 69%, a 64 év felettieké 18%. (A évesek aránya nagyjából az országossal megegyező, a 15 éven aluliak aránya viszont 1,7%-ponttal alacsonyabb, a 64 év felettieké közel ugyanennyivel magasabb a megyében.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján Zala megyében, 2011.III. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos száma 118,7 ezer, a munkanélkülieké 12,0 ezer fő volt, előbbi 8,5 ezer fővel több, utóbbi 2,5 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál ben a foglalkoztatás mélypontra, míg a munkanélküliség csúcspontra jutott. A évi adatok alapján kedvező irányú változások indultak el a foglalkoztatás terén. A gazdasági aktivitás is nőtt összességében, míg az inaktívak száma jelentősen mérséklődött. A 67%-os aktivitási ráta 3,8%- ponttal magasabb az országosnál, és a 60,8%-ra emelkedő foglalkoztatási ráta is lényegesen meghaladja az országos átlagot. Csupán a fővárosban, Komárom- Esztergom és Veszprém megyében magasabb a foglalkoztatás aránya a zalainál. Megyénkben 2008 óta most először került a ráta értéke 60% fölé. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 11,6%-ról 9,2%-ra mérséklődött a megyében. A ráta 2008-ig folyamatosan kedvezőbb volt az országosnál, de a válság megyénket erőteljesebben érintette, s 2009-től a zalai 2

3 munkanélküliségi ráta az országos felett volt. Ez év I. negyedévétől azonban már ismét a zalai ráta az alacsonyabb. A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-64 éves népességre) A megyében Országosan Megnevezés III III III III. Változás negyedév negyedév negyedév negyedév Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 110,2 118,7 + 8,5 3790,7 3822,2 + 31,5 Munkanélküliek (ezer fő) 14,5 12,0-2,5 465,4 461,8-3,6 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 124,7 130,7 + 6,0 4256,1 4284,0 + 27,9 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 71,4 64,5-6,9 2513,9 2493,3-20, éves népesség (ezer fő) 196,1 195,2-0,9 6770,0 6777,3 + 7,3 Aktivitási arány (%) 63,6 67,0 + 3,4 62,9 63,2 + 0,3 Foglalkoztatási ráta (%) 56,2 60,8 + 4,6 56,0 56,4 + 0,4 Munkanélküliségi ráta (%) 11,6 9,2-2,4 10,9 10,8-0,1 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a megyében, 2011.I-III. negyedévben 16,2 ezer fő volt, ami 1,5 ezer fővel (8%-kal) alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. Valamennyi kirendeltségünk területén kevesebb lett az álláskereső, a legnagyobb mértékben (23%-kal) Lenti térségében csökkent a számuk III. negyedévének végén 13,8 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében, 2,3 ezerrel, 14%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2011.I-III. negyedévben átlagosan 12,1% volt a megyében, 0,9%-ponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az álláskeresők aránya Keszthely, Lenti és Zalaegerszeg térségében tartósan alacsonyabb az átlagosnál, míg Nagykanizsa körzetében az átlagot kissé meghaladó. Hosszú ideje Letenye térségében a legmagasabb a ráta, de Zalaszentgrót körzetében is jóval átlag feletti. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a megyében Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % Változás, Változás,% I-III. n. év I-III. n. év I-III. n. év I-III. n. év %-pont Keszthely ,0 10,9 10,9 - Lenti ,7 11,7 9,2-2,5 Nagykanizsa ,1 14,6 13,9-0,7 Zalaegerszeg ,5 11,4 10,1-1,3 Zalaszentgrót Letenye Zala összesen ,3 16,8 16,4-0, ,8 18,7 18,2-0, ,4 13,0 12,1-0,9 Zala a gazdasági mutatókat tekintve a többi megyéhez viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el III. negyedév végén a megyében a 3

4 regisztrált társas vállalkozások száma 11,6 ezer volt, ezer lakosra jutóan 40, ami a 8. legmagasabb a megyék között. Az ipari termelés a évi 13-14%-os visszaesés után 8,5%-kal nőtt a megyében 2010-ben I-III. negyedévben 6%-al haladta meg az egy évvel korábbit. Ez megegyezik az országos növekedés dinamikájával, de 11 megyében is ennél erőteljesebb volt a bővülés. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, évi területi adatok szerint eft, a évitől kissé elmaradó. A megyék közti rangsorban ezzel a 6. Zala. A felmérés eredményei A felmérés során összesen 291 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 277 adott értékelhető választ a kérdéseinkre. A válaszadási arány a felmérés kezdetétől fogva kiemelkedően magas Zala megyében. A csaknem teljes körű válaszadással szemben országosan 76%-os volt a kérdőívet kitöltő munkáltatók aránya. Zalaegerszeg és Nagykanizsa térségében is közötti, míg a többi kirendeltségünk területén körüli volt a megkérdezett cégek száma. A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tev Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev Adminisztratív és szolg.-t támogató tev Oktatás Humán-egészségügyi-, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN A választ adó 277 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma 2011.III. negyedév végén 35,0 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak 30%-a. 4

5 A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazd., erdőgazd., halászat ,6 Bányászat ,5 Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése ,5 Építőipar ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,0 Szállítás, raktározás ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,6 Információ, kommunikáció ,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,2 Ingatlanügyletek ,8 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,2 Adminisztratív és szolg.-t támogató tev ,9 Közigazgatás, védelem, kötelező tb Oktatás ,1 Humán-egészségügyi-, szociális ellátás ,0 Művészet, szórakoztatás ,3 Egyéb szolgáltatás ,6 ÖSSZESEN ,1 a/ Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottak alig több mint felét öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ezért fordulhatott elő, hogy 2 ágazatban is a mintában több a foglalkoztatott, mint amit ezen KSH adatgyűjtés összesen jelez.) A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő 42 15, , fő , , fő 88 31, ,8 249 fő felett 32 11, ,9 ÖSSZESEN , ,0 5

6 A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása a/ Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség III. n.év végén III. n.év III végéig végén várható végén várható n.év végéig Keszthely ,1-16,9 Lenti ,3 + 1,9 Letenye ,1-3,2 Nagykanizsa ,5 + 0,6 Zalaegerszeg ,3 + 3,9 Zalaszentgrót ,9 + 3,2 Zala megye ,6 + 0,9 a/ A táblázatban szerepel a közfoglalkoztatottak száma is. A megkérdezett cégeknél a III. negyedév végén 280 fő dolgozott közfoglalkoztatásban, míg az év végére 124 főt jeleztek. A 12 hónap múlva várható létszámra vonatkozó kérdés is a közfoglalkoztatottakkal együttes létszámra irányult, de nem volt külön kiemelve belőle a közfoglalkoztatott IV. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában megyei szinten 200 fős, 0,6%-os visszaesés várható. Az elmúlt években az októberi megkérdezésekkor minimális létszámváltozást illetve stagnálást terveztek a IV. negyedévre a felmérésbe bevont cégek, akárcsak most. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 300 fővel, 0,9%-kal nőhet a létszámuk. A 2009-es felmérésekkor tapasztalt egy évre szóló negatív várakozások után 2010-ben ismét optimisták lettek a munkáltatók a létszámváltozásukat illetően, a pénzügyi és gazdasági válság 2009-ben bekövetkezett, foglalkoztatást érintő negatív hatásaitól már nem tartottak a megkérdezett cégeknél. A évi felmérések is azt jelzik, hogy összességében a foglalkoztatott létszám bővülésére számítanak a cégek. Megyén belül az átlagosnál magasabb lehet az emelkedés éves szinten Zalaegerszeg, Zalaszentgrót és Lenti térségében. Letenye körzetében kismértékű, míg Keszthely térségében jelentős létszámvisszaesést mutatnak az adatok. Utóbbinál a IV. negyedévre is kiugró mértékű a jelzett csökkenés, amiben a 130 fős közfoglalkoztatott létszámvisszaesés mellett az is szerepet játszik, hogy a térség reagál legérzékenyebben a szezonális változásokra. Az éves szintű előrejelzésben viszont már nem szerepelnek a szezonális hatások, így ha a jelzett közfoglalkoztatott csökkenést figyelmen kívül is hagyjuk -, cégmegszűnésből, leépítésekből adódóan ténylegesen akár 10%-kal is csökkenhet a megkérdezett cégeknél dolgozók száma a térségben. Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! 6

7 Országosan a választ adó 6,6 ezer munkáltató összességében a IV. negyedévre 1,3%-os, míg 2012.III. negyedév végéig 0,1%-os várható létszámcsökkenést jelzett. A megyei előrejelzések tehát mindkét időszakra vonatkozóan kedvezőbbek az országosnál. Erre a felmérésre ezúttal 26. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve megyei szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is 2008 végéig minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) Ezzel szemben a 2009.évi felmérésekben az éves előrejelzés a foglalkoztatás várható visszaesését jelezte, összefüggésben a pénzügyi és gazdasági válsággal. A évi felmérésekben már ismét pozitív irányúak voltak a várakozások és a évi felmérések alapján is összességében optimisták maradtak a munkáltatók. A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2007.III. + 0,4 + 2, IV. + 0,2 + 0, I. + 1,7 + 1, II. + 0,6 + 0, III. + 1,2 + 1, IV. + 0,1 + 0, I. - 1,8-2, II. + 1,0 + 0, III. + 2, IV. - 0,2-1, I. + 2,9 + 1, II. + 8,3 + 9, III. + 2,6 + 3, IV. + 0,6-0, I. + 2,3 + 1, II. + 3,8 + 1, III. + 1,8 + 3, IV. - 0,6 + 0,9 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint ezúttal is lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveiben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Most is a legkisebb létszámot foglalkoztató munkáltatók tervezik éves szinten a legnagyobb arányú bővítést, de ezúttal a 250 főt elérők is összességében 2%-os növelést jeleztek. A munkavállalók számának visszaesésével csupán a fő közötti cégek számolnak. 7

8 A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret 2011.III. n.év várható várható változás, % változás, % kategória végén száma, fő száma, fő 2011.IV III IV. n.év 2011.IV. n.év n.év n.év végéig 1-9 fő ,8 + 7, fő ,4 + 1, fő ,2-2,6 249 fő felett ,2 + 2,3 ÖSSZESEN ,6 + 0,9 A IV. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 1,1 ezer fős belépés, illetve 1,3 ezer főt érintő kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. (2012.III. negyedév végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében és esetenként az irányában. Ezúttal 3 olyan ágazat van villamos-energia-, gázellátás; építőipar; művészet, szórakoztatás -, ahol éves szinten 1%-ot meghaladó létszámcsökkenést várnak a munkáltatók. A villamos-energia.. ágazatban kiugró mértékűnek tűnik a csökkentési szándék, de ez főleg abból adódik, hogy a megkérdezéskori 126 közfoglalkoztatott nem szerepel az egy év múlva várható létszámban. Azon ágazatok közül, ahol a megkérdezéskor a mintában legalább 200 főt foglalkoztattak, átlag feletti bővülés várható a szállítás, raktározás; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (ami főleg munkaerő-kölcsönző cégek, döntően feldolgozóiparba irányuló keresletét takarja); valamint a mezőgazdaság területén. Utóbbinál várható 26%-os létszámnövekedés fő oka egy várhatóan 450 főt érintő erdészeti közmunka Nagykanizsa térségében. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal gyakorlatilag alig változik (+0,3%, 40 fő) a létszám. (Ez nem tartalmazza a kölcsönző cégeknél jelzett feldolgozóipari igényeket.) A feldolgozóiparon belül legtöbbeket foglalkoztató villamosgép, műszer gyártása területén 1%, 80 fő a várható bővülés. Az említett kölcsönző cégeknél jelzett kereslet viszont döntően ezt az ágat érinti, így valójában ennél magasabb lehet. A feldolgozóipar legtöbb ágazatában stagnálás várható, visszaesés csupán az élelmiszer, ital, dohány gyártása területén lehet a Keszthelynél említett cégmegszűnés miatt. Néhány %-kal nőhet ugyanakkor a foglalkoztatottak száma 2012.III. negyedév végéig a textiláru gyártása valamint a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység területén. 8

9 A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk 2011.III. n.év végén A belépők várható száma, fő 2011.IV. n.év A kilépők várható száma, fő 2011.IV. n.év Várható változás, % 2011.IV. n.év Várható változás, % 2012.III. n.év végéig Mezőgazd., erdőgazd., ,3 + 26,2 halászat Bányászat ,4-0,6 Feldolgozóipar ,2 + 0,3 Villamos-energia, gáz-, ,9-46,5 gőzellátás Vízellátás, szennyvíz ,0 + 0,3 gyűjtése, kezelése Építőipar ,0-9,2 Kereskedelem, ,5 gépjárműjavítás Szállítás, raktározás ,3 + 4,9 Szálláshely-szolgáltatás, ,5 + 0,1 vendéglátás Információ, kommunikáció ,4 + 42,5 Pénzügyi, biztosítási tev ,9 - Ingatlanügyletek ,3 + 4,1 Szakmai, tudományos, ,3 + 10,1 műszaki tev. Adminisztratív és szolg.-t ,8 + 2,1 támogató tev. Közigazgatás, védelem, kötelező tb. Oktatás ,5 + 12,5 Humán-egészségügyi-, ,1 + 0,8 szociális ellátás Művészet, szórakoztatás ,0-11,9 Egyéb szolgáltatás ,0 + 0,8 Összesen ,6 + 0,9 A felmérés során választ adó 277 munkáltató közül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban. Annyiban azonban változott a helyzet, hogy míg korábban negyedéves és éves szinten is jóval magasabb volt a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak, addig most mérséklődött ez a különbség. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint végéig III. negyedév végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál nő Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN

10 A megkérdezett munkáltatóknál az III. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala Egyéb termék-összeszerelő Bolti eladó Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Kútfúró, mélyfúró gép kezelője Minőségbiztosítási technikus Mosodai gép kezelője Forgácsoló Rakodómunkás Lakatos Kárpitos Szabó, varró Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője Pék, édesipari termék-gyártó Húsfeldolgozó Ápoló, szakápoló a/ A megyei szinten 10 főt meghaladó létszámemelkedéssel járó munkakörök A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala Egyéb termék-összeszerelő Bolti eladó Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Rakodómunkás Pék, édesipari termék-gyártó Egyéb növénytermesztési foglalkozású Energetikai gép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozások Villamosberendezés-összeszerelő Intézményi takarító és kisegítő Kőműves Mosodai gép kezelője Fakitermelő (favágó) Pultfeltöltő, árufeltöltő a/ A megyei szinten 20 főt elérő létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal arra vonatkozott a kérdés, hogy a munkáltató jellemzően milyen forrásból elégíti ki a munkaerőigényét. A következő táblázatból látható, hogy a leggyakrabban a cégek a munkaügyi kirendeltségekhez fordulnak munkaerőigényük kielégítése céljából. 1 és 2 évvel 10

11 korábban is feltettük ezt a kérdést munkáltatóknak, hasonló volt az egyes lehetőségek gyakoriság szerinti sorrendje akkor is. A munkaerőigények kielégítésének forrásai Megnevezés Gyakran Alkalmanként Soha Nem jelölte meg Munkaügyi kirendeltségek segítségével Hirdetés útján Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) Pályázatokkal Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással Interneten keresztül Munkaközvetítőkön, - kölcsönző cégeken keresztül Egyéb forrásból Zalaegerszeg, november