NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS IV. negyedév

Átírás

1 Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS IV. negyedév 9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. Telefon: (94) , Fax: (94) ,

2 Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére júliusában került sor. A felmérés során, október elején egy rövid kérdőívet juttattunk el több mint ezer munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a régió munkaerőpiaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A régió lakónépessége január 1-jén pontosan 1 millió fő volt, az egy illetve a két évvel korábbival is megegyező. A munkavállalási korú népesség (15-60 éves nők, éves férfiak) száma 664 ezer fő, ami a lakónépesség mintegy 2/3-a. A lakosság korösszetétele a régióban csak kismértékben tér el az országostól, a 15 éven aluliak aránya 14,5%, a éveseké 69,7%, a 64 év felettieké 15,8%. (utóbbi pontosan megegyezik az országossal) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Régiós szinten jelenleg e felmérés III. negyedévi adatai állnak rendelkezésre. Ez alapján a nyugat-dunántúli régióban 2007.III. negyedévében a foglalkoztatottak száma 436,0 ezer, a munkanélkülieké 22,8 ezer fő volt, előbbi 9,2 ezer fővel több, utóbbi 3,2 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A gazdasági aktivitás tehát nagyságrendjében lényegesen emelkedett és arányaiban továbbra is jóval magasabb az országosnál. Az inaktívak száma a III. negyedévi 319,4 ezerről 318,2 ezerre emelkedett. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 5,7%-ról 5,0%-ra csökkent a nyugat-dunántúli régióban. Ez lényegesen alacsonyabb az országosnál és az egyes régiókat összehasonlítva a Budapestet magában foglaló közép-magyarországi, valamint a közép-dunántúli régió után a 3. legkedvezőbb érték. (mindkettő említett régióban 4,8% volt az arány.) 2

3 A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) A régióban Országosan Megnevezés 2006.III III III III. Változás negyedév negyedév negyedév negyedév Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 426,8 436,0 + 9,2 3948,1 3947,4-0,7 Munkanélküliek (ezer fő) 26,0 22,8-3,2 318,3 306,9-11,4 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 452,8 458,8 + 6,0 4266,4 4254,3-12,1 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 319,4 318,2-1,2 3455,5 3464,5 + 9, éves népesség (ezer fő) 772,2 777,0 + 4,8 7721,9 7718,8-3,1 Aktivitási arány (%) 58,6 59,0 + 0,4 55,3 55,1-0,2 Foglalkoztatási ráta (%) 55,3 56,1 + 0,8 51,1 51,1 - Munkanélküliségi ráta (%) 5,7 5,0-0,7 7,5 7,2-0,3 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma 2007.I-III. negyedévében 29,6 ezer fő volt, 1,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Győr-Moson-Sopron megyében átlag feletti volt a mérséklődés, Vasban minimálisan, míg Zalában 5%-kal emelkedett a munkanélküliség nagyságrendje. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2007.I-III. negyedévében átlagosan 6,3%-os volt a régióban, 0,2%-ponttal alacsonyabb az előző évinél. A jelzett időszakokban a régiós átlagnál Győr-Moson-Sopronban alacsonyabb, Zalában jóval magasabb volt az arány, míg Vasban régiós átlag körüli. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a régióban Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % 2006.I-III. negyedév 2007.I-III. negyedév Változás, % 2006.I-III. negyedév 2007.I-III. negyedév Változás, %-pont Győr-Moson-Sopron ,7 4,8 4,1-0,7 Vas ,9 6,3 6,3 - Zala ,3 9,1 9,3 + 0,2 RÉGIÓ ÖSSZESEN ,5 6,5 6,3-0,2 A régió gazdasági mutatói kedvezőbbek az országosnál végén a régióban a regisztrált vállalkozások száma 115,6 ezer volt, ezer lakosra jutóan 116, ami a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió után a 2. legmagasabb. A külföldi érdekeltségű szervezetek száma is kiugróan magas a régióban. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert területi adat szerint eft, a régiók közti rangsorban ezzel szintén a 2. Nyugat-Dunántúl. 3

4 A felmérés eredményei A felmérés során összesen 1049 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 850 válaszolt kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Megye Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Győr-Moson-Sopron Vas Zala RÉGIÓ ÖSSZESEN A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 3 76 Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz gőz-, vízellátás 6 14 Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés 5 31 Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 1 21 Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN Az értékelhető választ adó 850 munkáltató létszáma 2007.III. negyedév végén 113,6 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak a 26%-a. 4

5 A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2006 a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazd ,7 Bányászat Feldolgozóipar ,4 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás ,3 Építőipar ,8 Kereskedelem, javítás ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,1 Pénzügyi közvetítés ,9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolg ,2 Közigazgatás, védelem, társadalombizt ,4 Oktatás ,0 Egészségügy, szociális ellátás ,8 Egyéb szolgáltatás ,6 ÖSSZESEN ,7 a/ Az adatot az egyes megyékre közölt adatok összesítésével állítottuk elő. Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató adott- megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottaknak csupán alig 60%-át öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ebből adódóan pl. a feldolgozóiparnál jelzett 70% feletti arány a valóságban alacsonyabb illetve ezért van a bányászatnál ez az ellentmondásos helyzet.) A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő , , fő , , fő , ,3 249 fő felett 95 11, ,2 ÖSSZESEN , ,0 5

6 A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség 2007.III. n végén 2008.III. n. év III végéig év végén várható végén várható n.év végéig Csorna ,2-0,5 Győr ,7 + 2,5 Kapuvár ,9-0,6 Mosonmagyaróvár ,5 + 3,1 Sopron ,7 + 6,2 Győr-Moson-Sopron megye ,9 + 3,2 Celldömölk ,1 + 0,2 Körmend ,5 + 2,9 Kőszeg ,4 + 0,7 Sárvár ,0-0,3 Szentgotthárd ,9 + 1,0 Szombathely ,1 + 2,4 Vasvár ,1 + 2,5 Vas megye ,2 + 1,6 Keszthely ,8-4,6 Lenti ,5 + 1,1 Letenye ,7-1,3 Nagykanizsa ,5-0,1 Zalaegerszeg ,1 + 3,1 Zalaszentgrót ,9 + 1,5 Zala megye ,2 + 0,9 Régió összesen ,4 + 1, IV. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában régiós szinten 500 fős emelkedés várható. Ez nagyjából megfelel az egy évvel korábbi felméréskor a 2006.IV. negyedévre prognosztizált nagyságrendnek. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 1,9%-kal nőhet a létszámuk. (Azt ezúttal is meg kell jegyezni, hogy egy Győr-Moson- Sopronnál (soproni kirendeltség) jelzett 500 fő körüli létszámbővülés intézmények összevonása miatt következik be, tehát nem jár tényleges létszámfelvétellel. Ezt leszámítva is mintegy 1,5%-os a várható éves létszámbővülés régiós szinten.) A 2006 októberi megkérdezéskor is hasonló mértékű tervezett növelést jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. Régión belül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - valamennyi megyében emelkedik várhatóan a létszám a IV. negyedévben, illetve a 2008.III. negyedév végéig terjedő időszakban is. Az előrejelzések alapján az éves létszámbővülés ezúttal is Győr-Moson-Sopronban lesz a legerőteljesebb. Valamennyi megyében van olyan körzet, ahol az éves prognózis a foglalkoztatottak számának stagnálását illetve visszaesését vetíti előre. 6

7 (Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik!) Országosan a választ adó 7,7 ezer munkáltató összességében a IV. negyedévre 0,2%-os mérséklődést, 2008.III. negyedév végéig 1,4%-os várható létszámemelkedést jelzett, a régiós előrejelzés tehát ezúttal is kedvezőbb az országosnál. Erre a felmérésre ezúttal 10. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve régiós szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) A mostani felmérésben a negyedéves előrejelzés az eddigieknél mérsékeltebb növekedést prognosztizál, ami nem meglepő, hiszen a szezonalítás miatt általában a IV. negyedévben vannak a legkisebb számú létszámfelvételek. Az éves előrejelzés ugyanakkor nem tér el jelentősen a többi felmérés várakozásaitól. A tervek megvalósulását az időközben változó mintaösszetétel miatt nem tudjuk ellenőrizni. A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2006.II. + 1,4 + 1, III. + 0,9 + 4, IV. + 0,3 + 2, I. + 1,7 + 1, II. + 1,7 + 2, III. + 1,1 + 2, IV. + 0,4 + 1,9 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint természetesen lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveikben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Az éves várakozásokat tekintve ezúttal is hasonló a helyzet, azzal az eltéréssel, hogy most a legnagyobb cégeknél is összességében átlag feletti a várható létszámbővülés. (Ebben az említett konkrét példa is szerepet játszott.) 7

8 A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret 2007.III. n. év várható várható változás, % változás, % kategória végén száma, fő száma, fő 2007.IV.né III.n.év 2007.IV.né IV.né. végéig 1-9 fő ,3 + 7, fő ,7 + 1, fő ,2 + 0,8 249 fő felett ,8 + 2,3 ÖSSZESEN ,4 + 1,9 Az IV. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 2,5 ezer fős belépés illetve 2,0 ezer fős kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. (2008.III. negyedév végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében, sőt egyes ágazatokban a változás irányában is. Éves szinten az összességében várható 1,9%-os létszámemelkedés mellett, a mezőgazdaság, építőipar, egészségügy, szociális ellátás területén létszámában és arányában is jelentős mértékű csökkenést jeleztek a munkáltatók. Ennél lényegesen alacsonyabb, 1% körüli visszaesés várható a villamos-energia, gáz-, gőz-, vízellátás illetve az egyéb szolgáltatás területén, míg a szállítás, raktározás, posta, távközlés gyakorlatilag stagnáló létszámot jelzett. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal is átlag feletti (2,9%-os) a tervezett létszámbővítés. A feldolgozóiparon belül az összességében jelzett mintegy 1,9 ezer fős bővülés közel 2/3-a a villamosgép, műszer gyártása valamint a járműgyártás területén várható előbbiben 3, utóbbiban 6%-os a várható bővülés -, de a feldolgozóipar ágazatai közül 5% feletti növekedést prognosztizáltak még a fafeldolgozás és a nemfém ásványi termékek gyártása területén is. Az oktatásban jelzett rendkívül magas arányú várható létszámnövekedés intézmények összevonásából adódik, míg a közigazgatás, védelem létszámbővülése egy új intézmény (büntetés-végrehajtás) működésének következménye. 8

9 A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk 2007.III. n. év végén A belépők várható száma, fő 2007.IV. né. A kilépők várható száma, fő 2007.IV.né. Várható változás, % 2007.IV.né. Várható változás, % 2008.III.n.év végéig Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás ,9-4, Bányászat ,8 + 2,5 Feldolgozóipar ,3 + 2,9 Villamos-energia, gáz gőz-, vízellátás ,7-0,9 Építőipar ,3-6,2 Kereskedelem, javítás ,3 + 1,4 Szálláshely-szolgáltatás, 1800 vendéglátás ,2 + 1,6 Szállítás, raktározás, 8598 posta, távközlés ,1-0,2 Pénzügyi közvetítés ,1 + 8,3 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,1 + 2,3 Közigazgatás, védelem, 1901 társadalombiztosítás ,1 + 10,5 Oktatás ,1 + 20,8 Egészségügy, szociális ellátás ,3-2,2 Egyéb szolgáltatás ,3-1,4 ÖSSZESEN ,4 + 1,9 A felmérés során választ adó 850 munkáltató közül a korábbiakéhoz hasonlóan - a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban, s ezúttal is lényegesen magasabb a létszámnövelést végrehajtani szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2007 végéig 2008.III. negyedév végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál Nő Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN

10 A megkérdezett munkáltatóknál a IV. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő gépjármű- és motorszerelő, - javító egyéb feldolgozóip. gépek kezelői büntetés-végrehajtási felügyelő ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett dolgozó szabó, varrónő, modellkészítő eladó forgácsoló egyéb fémmegmunkálók, felületkezelők lakatos műanyag-feldolgozó egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor mellett dolgozók húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal és baromfifeldolgozó fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások raktárkezelő elektroműszerész autóbusz-vezető egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) hegesztő, lángvágó bőrkikészítő,- feldolgozó gépkezelő, gyártósor mellett dolgozó kézi anyagmozgató, csomagoló egyéb mérnökök mechanikai műszerész a/ A régiós szinten legalább 20 fős létszámfelvétellel járó munkakörök. 10

11 A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) gyártósori összeszerelő erdészeti mag- és csemetenevelő tartósítóipari munkás, gyümölcs-, zöldségfeldolgozó kubikos eladó egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások kőműves egyéb feldolgozóip. gépek kezelői, gyártósori összeszerelő húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó szabó, varrónő, modellkészítő édesipari termékgyártó lakatos autóbusz-vezető fürdőüzemeltetési foglalkozású ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett dolgozó műanyag-feldolgozó egyéb vas- és fémipari foglalkozások fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgoz felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó bőrkikészítő,- feldolgozó gépkezelő, gyártósor mellett dolgozó általános ápolónő, ápoló kézi anyagmozgató, csomagoló tehergépkocsi-vezető mezőgazdasági erőgépvezető, - kezelő a/ A régiós szinten legalább 20 fős létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven szerepelt egy kérdés arra vonatkozóan, hogy a munkáltató jellemzően milyen forrásból elégíti ki a munkaerőigényét. 11

12 A következő táblázatból látható, hogy a leggyakrabban a cégek a munkaügyi kirendeltségekhez fordulnak munkaerőigényük kielégítése céljából. A munkaerőigények kielégítésének forrásai Megnevezés Soha Alkalmanként Gyakran Összesen Munkaügyi kirendeltségek, központok segítségével Helyi újságban feladott hirdetéssel Már alkalmazásban álló munkatársak révén Munkaerő-közvetítő, kölcsönző magáncégek segítségével Regionális képző központok ajánlataiból Döntéshozó (cégvezető) barátai, családtagok Felnőttképző intézmények hallgatóiból Utcai, intézményi falragaszok segítségével Felsőoktatási karrierirodák segítségével Döntéshozó korábbi munkahelyeiről Zalaegerszeg, november 26. Készítette: Marton György elemző Jóváhagyta: Kiss Ambrus főigazgató 12

13 MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 13