Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Csongrád megye. Készítette: Fejes Ágnes elemző

Átírás

1 Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző

2 TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA... 3 Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében...3 A KORÁBBI JELZÉSEK REALIZÁLÓDÁSA, AZ ÁLLÁSKERESŐK LÉTSZÁMADATAI... 5 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI... 6 Felvételek...7 Leépítés...8 Ellentétes irányú létszámmozgások...8 AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TRENDEK... 8 ÉV KÖZBEN VÁRHATÓ TRENDEK CSONGRÁD MEGYÉBEN... 9 A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA EGYÉB INFORMÁCIÓK MÓDSZERTAN FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK TÁBLÁZATOK

3 A munkaerő-piaci helyzet bemutatása Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében Csongrád megye lakónépessége a KSH adatai szerint január 1-én 419,4 ezer fő volt, mely két és félezer fővel alacsonyabb az egy évvel korábbi létszámtól. A KSH munkaerő-felmérése alapján III. negyedévében a megye éves népességének 56 %-a, 181,8 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 161 ezren foglalkoztatottként, 20,8 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak száma mintegy másfél ezer fővel, 0,9 százalékkal kevesebb, az előző negyedévhez képest 2,6 ezer fővel, 1,6%-kal több. A munkanélküliek száma 3,6 ezer fővel, 21 százalékkal emelkedett egy év alatt, az előző negyedévitől is hasonló mértékkel tér el. A munkanélküliségi ráta 11,4 %-os a megyében, 1 %-ponttal haladja meg az országos átlagot. Aktivitási adatok III. név Jelen negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben 562 munkáltató vett részt, illetve szolgáltatott adatot, melyek december 31-i foglalkoztatotti létszáma összességében fő volt. Ezen érintett cégek jellemzően (45 %-ban) kisfoglalkoztatók. A foglalkoztatottak több mint fele ugyanakkor a nagy (249 fő feletti) létszám-kategóriájú cégeknél állnak alkalmazásban mintánkban, e cégek foglalkoztatnak a megyében mintegy huszonegyezer főt. 562 cég és 40,55 ezer fő foglalkoztatott adataival számoltunk felmérésünk során 3

4 A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatott létszámuk megoszlása Csongrád megyében (közfoglalkoztatással együtt) Nagyfoglalkoztatóink legnagyobb számban feldolgozóipari cégek és a humánegészségügy, szociális ellátás területén foglalkoztatók, de az oktatás; a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazataiból is több nagyfoglalkoztató adataival számolhattunk, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve legnagyobb hányadban (65,5 %-ban) Szegedről. Hódmezővásárhelyen hat, Makó térségéből három, Szentesen egy nagyfoglalkoztató jelzéseivel találkoztunk, a feldolgozóipari és az egészségügyi ágazatból. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja 4

5 Ágazatokat tekintve a válaszadók legnagyobb számban a kereskedelem, gépjárműjavítás és a feldolgozóipar ( cég) területéről kerültek ki. A közszféra területéről (közigazgatás, oktatás, humán- egészségügy) 89 intézmény válaszait rögzítették a kirendeltségek. A KSH adatai szerint a megyében a legtöbb foglalkoztatott a feldolgozóipar területén (23 %), és az oktatás területén (17 %) dolgozik, de a kereskedelem részesedése is meghaladja a tíz százalékot. A válaszok alapján túlreprezentáltnak tekinthető az oktatás, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése tevékenység, szállítás, raktározás, alulreprezentáltnak tűnik az energetikai szektor, a szálláshely, vendéglátás, az információ, kommunikáció, és az építőipari ágazat területe is. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai Egy negyedévvel korábban erre az időszakra minimális mértékű, 0,5 százalékos, 195 fős foglalkoztatotti létszámcsökkenést jeleztek (akkor megkérdezett) munkáltatóink, ez IV. negyedév végére főt jelenthetett volna. Jelen megkérdezettjeink száma az előző negyedévi 556 helyett 562-re változott. A foglalkoztatottak száma fő lett, mely egy százalékkal, 408 fővel haladta meg az előzetes várakozásokat. Azon munkáltatóinknál, akik mindkét megkérdezésünkre válaszoltak, 2,2 %-os, 863 fős visszaesést mértünk az e körben jelzett 0,5 %-os, 213 fős csökkenés helyett az elmúlt negyedévben. Csongrád megyében, a év végi fős álláskereső létszám fővel volt több az egy negyedévvel korábbinál és fővel, 6,6 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit is IV. negyedévében összességében fő kérte nyilvántartásba vételét a megye 7 munkaügyi kirendeltségének valamelyikében (regisztrációba lépők száma), mely 66 fővel kevesebb a megelőző negyedévinél, illetve négyszáz fővel, 5 %-kal marad el az előző év azonos időszakának adatától is. Az elmúlt negyedévi jelzések a tényszámok tükrében A nyilvántartott álláskeresők főbb megoszlási adatai december 5

6 Munkaerő-gazdálkodási felmérésünk több éves múltra tekint vissza, így lehetőségünk van az egy évvel korábbi jelzések tényszámokkal való összevetésére is. A negyedik negyedévének végén a felmérésben részt vevők egy évre szóló előrejelzésükben optimistán, 1,9 százalékos növekedést vártak. Akkor 543 munkáltatót kérdeztek, az akkor foglalkoztatott létszám 28,6 ezerről 540 fővel nőtt volna. Mivel a mostani 562 válaszadó foglalkoztatotti létszáma 40,55 ezer fő, így nem érdemes összehasonlítani e két létszámot. Az akkori és a jelenleg is válaszoló munkáltatóink az akkori ismeretük birtokában 2,1 százalékos, 551 fős létszámnövekedést prognosztizáltak egy évre előre. Ebben a körben a bázis időszakinál 1,7 százalékkal (-417 fő) alacsonyabb foglalkoztatotti létszám realizálódott a megyében. A bekövetkezett létszámváltozás így elmaradt az előzetes várakozásoktól. Az elmúlt évi jelzések a tényszámok tükrében A következő három hónap várható tendenciái Felmérésünk eredménye szerint 2013.I. negyedévének végére Csongrád megye foglalkoztatotti létszáma várhatóan kisebb mértékben változik: munkáltatóink a negyedév végére 442 fős, 1,1 %-os létszámnövekedéssel számolnak a év végi állapothoz képest. Ebben a közfoglalkoztatottak létszáma is szerepel. Ha levesszük a közfoglalkoztatottak számát, akkor a munkáltatók a megyében fős, 0,4 %-os eltérést jeleznek a következő három hónapban. Egy évvel ezelőtt a válaszadók fős, 3,6 %-os növekedést prognosztizáltak a következő 3 hónapra. A mostani felmérés adatai szerint a megyén belül Csongrádon 7,2 %-os, Kisteleken 4 %-os, Hódmezővásárhelyen 2,5 %-os, Makón 1,5 %-os, Szegeden 0,4 %-os növekedés várható. Szentesen minimális az eltérés, Mórahalmon 2,4 % a csökkenés mértéke. A közfoglalkoztatási adatok nélkül Szegeden 210 fős (0,9 %-os), Kisteleken és Hódmezővásárhelyen fős, Makón 9 fős növekedés, Szentesen és Csongrádon kisebb számú (7-19 fős) visszaesés következhet be: Mórahalmon 119 fős, 7,6 %-os csökkenést mutatnak a közfoglalkoztatás nélküli számadatok. A foglalkoztatottak számának kisebb mértékű növekedése várható 6

7 Ágazatokat tekintve pozitív irányú létszámváltozást a közigazgatás (közfoglalkoztatás), az építőipar és a feldolgozóipar területéről jeleztek a munkáltatók. Az építőipar területén látszik 108 fős, a feldolgozóipar ágazatban 287 fős létszámbővülés. Az ágazatok többségére inkább a kis mértékű létszámváltozás, stagnálás a jellemző. A cégek mérete szerint vizsgálva a létszámmozgásokat, az I. negyedév végére nem csökken egyik kategóriában sem a foglalkoztatottak száma. A kisvállalkozások 4,5 %-os létszám növekedése 267 főt, a mikro-vállalkozások 3,1 %-os többlete 24 főt jelent az előrejelzések szerint. A közepes szervezetek megkérdezettjei változatlan létszámmal kalkulálnak. A 250 fő feletti gazdálkodók e három hónapban 0,7 %-os, +151 fős létszámváltozással számolnak. Összességében (közfoglalkoztatással együtt) a korábbi negyedévinél nagyobb számú (annak duplája) beáramlást: fős belépő létszámot (munkaviszony létesítést); és az előző negyedévinél nagyobb, attól 41 %-kal magasabb kiáramlást: fős kilépő létszámot (munkaviszony megszűnést) jeleztek a vizsgált cégek Csongrád megyében. Így realizálódhat a negyedév folyamán a 442 fős létszámemelkedés, mellyel a foglalkoztatottak száma főről közel 41 ezer (40 992) főre nőhet A megye nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 1 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint, a megye foglalkoztatotti létszáma a decemberi adatokhoz képest I. negyedév végére 1,7 százalékkal bővülhet, ami a megkérdezetti körünk ilyen irányú előrejelzésével összehasonlítva 0,6 %-ponttal magasabb. Felvételek Jelen felmérésünkkor felkeresett és választ is adó 562 munkaadó 23 %-a (128 cég) tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. Egy évvel korábban ez a részarány 25 %-os volt. Felvételeket legnagyobb számban egyéb, egyszerű szolgáltatások (359 fő), egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (346 fő), kubikus (263 fő), ruházati gép kezelője (138 fő), egyszerű erdészeti foglalkozások (131 fő), takarítók, intézménytakarítók (129 fő) munkakörökben jeleztek a munkáltatók. Javuló pozíciójúnak tekinthetők a jelzések szerint a bolti eladók, egyszerű ipari foglalkozások, lakatos, irodai adminisztrátor is, bár létszámában kisebb kört érintve, mint a korábban említettek III. negyedévben a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 7

8 Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek 15 százaléka számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. (Egy évvel ezelőtt a megkérdezett cégek 11 %-ban nyilatkoztak ekként.) Munkaviszony megszűnésekre legnagyobb számban egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (266 fő), egyéb egyszerű szolgáltatások (210 fő), egyéb erdészeti foglalkozások (193 fő), kubikus (163 fő)), takarítók, intézménytakarítók (131 fő) esetében számíthatunk. Szerepel a listán 211 fő pedagógus is, de ez a létszámváltozás inkább átcsoportosítás a megalakuló új intézményfenntartók miatt. Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több munkakörből is, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege ugyan szerényebb, de a fluktuáció a cserélődő létszám, esetleg a lejárt határozott idejű szerződések meghosszabbítása már említést érdemelő létszámot érint. Ilyen foglalkozásúként említhetők az egyéb takarító, pultfeltöltő, konyhai kisegítő, zöldségtermesztő, kerámiaipari terméket gyártó gép kezelője, irodai adminisztrátor, ügyintéző. Összességében véve a következő három hónapra szóló felvételi várakozások létszáma másfélszerese, a munkaviszony megszűnések háromszorosa az egy évvel korábbinak, így nettó egyenlegük (+442 fő) 42 %-a az előző évi fős egyenlegnek. Az egy év múlva várható trendek Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésünk alapján Csongrád megye munkáltatói a távlati tervek tekintetében kisebb növekedéssel számolnak: a megye foglalkoztatotti állományát év végére a jelenleginél 1,4 százalékkal magasabbra prognosztizálták. Ez létszámban 560 főt jelenthet a megyében, összességében fős foglalkoztatotti létszámot a megkérdezettek körében. Egy évvel korábban erre a kérdésre hasonló választ adtak a megyében a megkérdezett munkáltatók, 560 fős létszámcsökkenést prognosztizáltak egy évre előre. Megyén belül Kisteleken 5 %-os, Csongrádon 3,3 %-os, Makó térségében 3 %-os Hódmezővásárhely térségében 2,7 %-os foglalkoztatotti létszám emelkedéssel számolhatunk. Szegeden 0,5 %-os, Mórahalmon 0,2%-os bővülés realizálódhat A foglalkoztatottak száma várhatóan 1,4 %-kal nő egy év távlatában 8

9 2013. év végére. Szentes térségében egy év távlatában várhatóan nem változik az állományi létszám. Ha a közfoglalkoztatásban érintetteket nem számoljuk, a megyében 258 fővel 0,7 %-kal nőhet a foglalkoztatottak száma. A válaszadások szerint a mórahalmi és a csongrádi térségben eshet vissza a foglalkoztatottak száma, a többi térségben 0,8-2,3 % közötti növekedés várható. Ágazatokat tekintve kisebb számú csökkenés egy év alatt az oktatás, vízellátás területén mutatkozik, amely mintegy 1-2 %-os visszaesést jelenthet ezeken a területen. A mezőgazdaság, energetika, szállítás, raktározás, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén szinte változatlan létszámot prognosztizálnak a megkérdezett munkáltatók. A feldolgozóipar várható létszámfelvétele 4,2 %, mely 454 fő létszámtöbbletet jelenthet, illetve a közigazgatás területén 152 fős (közfoglalkoztatás), az építőipar ágazatban 114 fős létszámbővüléssel kalkulálnak a munkáltatók. A megkérdezett cégek 27 %-a növekvő foglalkoztatotti létszámot jeleztek IV. negyedévének végére, s 15 %-uk számol csökkenéssel. Az általuk prognosztizált létszámnövekedés és csökkenés egyenlege fő. Az elkövetkezendő egy év során, a mikro- és a kis- méretű cégek 4,4-4,6 %-os létszámnövekedésben bíznak, a közepes vállalkozások 1,6 %-os létszámbővülést irányoztak elő. A nagy méretű cégek foglalkoztatotti létszáma várhatóan mindössze 0,2 %-kal, mintegy 50 fővel emelkedhet. Év közben várható trendek Csongrád megyében 9

10 A megye álláskínálatának bemutatása október-december időszakban munkaügyi szervezetünkhöz megyei szinten főre vonatkozó állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő álláshellyel együtt álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során, mintegy 30 %-kal kevesebbet, mint egy negyedévvel korábban. Hasonló mértékben maradunk el az egy évvel korábbi munkaerőigények számától, amikor is a rendelkezésre álló álláshelyek száma közel hatezer volt. Az időszaki álláshelyek 57 %-a szegedi munkavégzésre irányult, 11 %-a hódmezővásárhelyi, 10 %-a makói munkahely volt. Az állások 54 %-ához támogatást is igényeltek munkáltatóink (jellemzően közfoglalkoztatás támogatását célozva). A negyedéves állásbejelentések 48 %-ának betöltéséhez elég az általános iskolai végzettség. A rendelkezésre álló álláshelyek 30 %- a ipari területről (beleértve az építőipart is), tíz százaléka a kereskedelmi ágazatból származott, egyharmada közfoglalkoztatottak elhelyezésére irányult. 10

11 Egyéb információk Pályakezdők Jelen felmérésünk során megkérdeztük munkáltatóinkat arról is, hogy mi a véleményük a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatosan. Megkérdezett munkáltatóink 50 %-ának legfontosabb az állami támogatás a pályakezdők foglalkoztatása kapcsán. Ez térségenként azért jelentős eltérést mutat. Hódmezővásárhelyen a válaszadók egynegyede, Szegeden a 31 %-uk, Csongrádon és Kisteleken a megkérdezettek %-a tartotta ezt fontosnak. A felmérésben részt vevők prioritásnak tartották még a pályakezdők könnyebb betaníthatóságát, és azt is, hogy szakmailag friss a tudásuk. Természetesen számít az is, hogy olcsóbban foglalkoztathatóak. A válaszadók 27 %-ának véleménye az, hogy betanításuk leköt egy kollégát, illetve minden ötödik válaszadó szerint időigényes a betanításuk. A pályakezdőkkel kapcsolatban a támogatási lehetőség a legfontosabb alkalmazási feltétel Szeged, február 28. Dr. Zámbó Anita igazgató 11

12 Módszertan A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Köztársaság munkaügyi szervezete, amely az elmúlt években jelentős modernizáción ment keresztül. A modernizációs folyamat során olyan eszközöket kísérleteztünk ki és vezettünk be, amelyek több információval szolgálnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza számukra a környező munkaerőpiacról. Ezen eszközeink közül az egyik meghatározó a negyedévente elvégzett, gyorsan kitölthető, egy oldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap, mely ez alkalommal a december 31-i, valamint az egy negyedévvel, illetve az egy évvel későbbi foglalkoztatotti állományra kérdez rá. Az adatfelvétel időszaka: január. A felmérésben kirendeltségeinkkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik megyénk munkaerőpiacának egészét. Elemzésünk a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg 12

13 (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 13

14 Táblázatok A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként 14

15 Közfoglalkoztatással együtt A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai cégméret szerint 15

16 16 Közfoglalkoztatás nélkül

17 17 Közfoglalkoztatás

18 A mintavételi körben várható főbb létszámmozgások Csongrád megyében 2013.I. negyedévében FEOR-onként 18

19 19

20 20