A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

Átírás

1 Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA I. NEGYEDÉV 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Postacím: 8002 Székesfehérvár, Pf. 241 Telefon: (22) , Fax: (22) , http// FejerMMK@lab.hu

2 1. A régió gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei 1/1. A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői 1 A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső és északkeleti részén található a Balatontól majdnem a Dunakanyarig, déli irányban a Mezőföld jelentős területeivel. Területe km 2, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéket foglalja magában, s 24 statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik. Településeinek száma meghaladja a 400-at, amiből a városi rangúak száma 35, ezen belül is 4 megyei jogú város. A községek több mint fele nél kisebb lélekszámú aprófalu, sőt egynegyedükben a lakónépesség nem éri el az ötszáz t sem, ami elsősorban Veszprém megyét jellemzi, míg Fejér és Komárom- Esztergom megyében nagyobb kiterjedésű, népesebb települések dominálnak. A Közép-dunántúli régió lakónépessége január elején ezer volt, 0,1 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, s amely az ország lakosságának 11,0 %-át jelenti. A lakosok 38,7 %-a Fejér, 28,4 %-a Komárom-Esztergom, 32,9 %-a pedig Veszprém megye településein lakott. Az év elején 745,6 ezer, vagyis a lakosság 2/3-a (67,4 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző régiós mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint régiónkban a foglalkoztatás színvonala III. negyedévben 55,0 % volt, ami 3,9 %-kal haladja meg az országos átlagot (51,1 %). A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban régiónkban 4,8 % volt, míg országosan 7,2 %. A régióban a éves népesség legnagyobb hányada (57,8 %-a) aktív volt január-szeptemberben, míg országosan 55,1 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. Megnevezés A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre), III. negyedév Fejér megye Közép-dunántúli régió Komárom- Veszprém Esztergom megye megye Összesen Országosan Népesség száma (ezer ) a) Foglalkoztatottak (ezer ) 178,6 136,5 154,4 469, ,4 Alkalmazásban állók (ezer ) b) 121,9 92,0 80,6 294, ,2 Munkanélküliek (ezer ) 8,8 8,1 6,9 23,8 306,9 Gazdaságilag aktívak (ezer ) 187,4 144,6 161,3 493, ,3 Gazdaságilag inaktívak (ezer ) 140,3 99,4 120,2 359, ,5 Aktivitási arány (%) 57,2 59,3 57,3 57,8 55,1 Foglalkoztatási arány (%) 54,5 55,9 54,8 55,0 51,1 Munkanélküliségi ráta (%) 4,7 5,6 4,3 4,8 7,2 a) január 1-én. b) A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 1 Forrás: KSH Veszprémi Igazgatóságának 2007/2. Fejér megye, Komárom-Esztergom megye illetve Veszprém megye című statisztikai tájékoztatói 2

3 A KSH legfrissebb adatai szerint III. negyedév végén a foglalkoztatottból a legalább 5 t foglalkoztató régiós székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél volt az alkalmazásban állók száma, kétharmaduk (65,1 %-uk) fizikai, míg egyharmaduk (34,9 %-uk) szellemi munkakörben. Az alkalmazottak 77,4 %-a a versenyszférában, 20,7 %-a pedig költségvetési intézményeknél dolgozott. A KSH adatai szerint III. negyedév végén db régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a Közép-Dunántúlon, melyek 92,5 %-a, db volt a vállalkozás, db-bal, 1,7 %-kal kevesebb mint egy évvel korábban. A vállalkozások 63,7 %-a egyéni, 36,3 %-a pedig társas volt. A regisztrált társas vállalkozások köre ( db) 3,1 %-kal bővült, miközben az egyéni vállalkozásoké ( db) 4,2 %-kal csökkent. Ezen túlmenően a bejegyzett vállalkozások csaknem kétharmadát kitevő egyéniek az egy évvel korábbinál (65,4 %) kisebb arányt képviseltek. Ezer lakosra a régióban 108 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (119 db/ezer lakos, a külföldön működőkkel együtt) alacsonyabb. 3

4 1/2. A munkaerő-piaci helyzet alakulása IV. negyedévében Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által a régióban nyilvántartott álláskeresők állománya a IV. negyedévben a szeptember végi ről december végére folyamatosan re emelkedett, mely 3,4 %-os növekedésnek felel meg. Ennek megfelelően negyedévi átlagos számuk ( ) is 372 vel (1,1 %-kal) magasabb, mint az előző három hónap átlaga. A negyedév első hónapjában a nyilvántartottak száma még 440 vel haladta meg az előző év azonos időszaki adatát, november-decemberre azonban ez a többlet száz körülire A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Közép-dunántúli régióban, mérséklődött. Mindezek következtében a negyedik negyedév átlagánál a utolsó negyedévi 0,6 %-kal nagyobbnak adódott. A negyedév végén a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség 6,9 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Fejér megye, Komárom-Eszt. megye, Veszprém megye, Közép-dunántúl, A pályakezdő fiatalok aránya a nyilvántartott álláskeresők között 7,2 % (2.514 ) volt az év tizenkettedik hónapjában. 50 évesnél idősebb 21,6% A nyilvántartott álláskeresők összetételének életkor szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, december 25 éves és fiatalabb 16,6% Általános iskola 31,9% A nyilvántartott álláskeresők összetételének iskolai végzettség szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, december Szakmunkásképző, szakiskola 34,4% éves 12,6% éves 23,0% éves 26,3% 8 általánosnál kevesebb 4,9% Főiskola, egyetem 5,0% Gimnázium 8,5% Szakközépiskola, technikum 15,2% 2. A felmérés eredményei első negyedévében tizenegyedik alkalommal került sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legújabb adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés felvételére. Az állami munkaügyi szervezet átszervezéséből adódóan a korábbi alkalmakhoz képest a megyei munkaügyi központok helyett a regionális munkaügyi központok működnek közre az adatfelvételben és elemzésben. Ennek keretében a regionális munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés I. negyedéves adatfelvételére január 10- február 1. között került sor, melynek során a foglalkoztatók 3, illetve 12 hónap múlva várható létszámadatai mellett a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos információkat is gyűjtöttünk. 4

5 2.1. Reprezentativitás A IV. negyedév végi bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe a Közép-dunántúli régióban munkáltatót vontunk be. A felmérés adatlapját 884 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 84,3 %-os régiós válaszadási aránynak felel meg. Az előző felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 2,2 %-kal (20 db-bal) csökkent, a válaszadási arány pedig 1,2 %-ponttal romlott. Fejér megye Komárom- Esztergom megye Veszprém megye Középdunántúli régió Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma (db) Visszaérkezett adatlapok megoszlása a megyék között (%) 34,0 28,1 37,9 100,0 Visszaérkezési arány (%) 74,1 94,7 87,9 84,3 Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, ) Érintett munkavállalói létszám megoszlása a megyék között (%) 26,1 43,8 30,2 100,0 A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél IV. n. év végén Az alkalmazásban állók megoszlása a régióban III. negyedév végén (KSH) Feldolgozóipar 62,4% Közigazgatás 3,5% Ingatlanügyletek 1,1% Pénzügyi közvetítés 0,2% Bányászat 0,2% Mezőgazdaság 4,1% Egyéb szolgáltatás 1,1% Egészségügy Oktatás 8,2% 3,4% Energiaellátás 3,7% Építőipar 1,9% Kereskedelem 5,6% Szálláshelyszolgáltatás Szállítás 1,4% 3,2% Energiaellátás 2,3% Építőipar 4,5% Kereskedelem 11,5% Szálláshelyszolgáltatás 2,7% Pénzügyi közvetítés Szállítás 0,4% 3,6% Bányászat 0,3% Mezőgazdaság 4,2% Egyéb szolgáltatás 2,1% Egészségügy 6,7% Oktatás 8,5% Feldolgozóipar 40,4% Közigazgatáügyletek Ingatlan- 5,9% 6,7% A felmérés során munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a régió foglalkoztatottainak közel negyedét (24,6 %-át), az alkalmazásban állóknak 2 pedig csaknem kétötödét (39,2 %-át) jelenti. (A KSH III. negyedév végi adatai alapján.) A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatók méret szerinti megoszlása A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatóknál foglalkoztatottak megoszlása cégméret szerint Kisvállalat (355 db, 40,2%) Közepes vállalat (296 db, 33,5%) Mikrovállalkozás (139 db, 15,7%) Nagyvállalat (94 db, 10,6%) Kisvállalat (8 692, 7,5 %) Közepes vállalat (32 380, 28,0 %) Nagyvállalat (73 753, 63,8 %) Mikrovállalkozás (702, 0,6 %) 2 A 4 nél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai alapján 5

6 A régió megyéiben tevékenykedő cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy míg a visszaérkező adatlapoknak a legkisebb része (28,1 %-a) származik Komárom-Esztergom megyéből, addig ez a megye adja a régió vizsgált munkáltatóinál foglalkoztatottak legnagyobb hányadát (43,8 %-át). Ezen túlmenően Veszprém megye adja a válaszadó cégek csaknem kétötödét, s Fejér megye is több mint egyharmadát, a náluk foglalkoztatott létszámnak viszont csupán háromtizedét, illetve kicsit több mint egynegyedét. 100% 80% 60% 40% 20% 0% A válaszadó cégek és a foglalkoztatottak számának megyék szerinti alakulása 37,9 30,2 Komárom- 28,1 Esztergom 43,8 34,0 válaszadók megoszlása Veszprém Fejér 26,1 létszám megoszlása 2.2. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően I. negyedév végére régiós szinten 2,0 %-os (2.277 s) növekedés várható, mely s létszámcsökkenés és s felvétel eredője Mezőgazdaság Bányászat A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Feldolgozóipar Energia ellátás Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Ingatlanügyletek, gazd.-i szolg. Pénzügyi közv. Közigazgatás létszámcsökkenés f elv étel egy enleg Oktatás A következő negyedév végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható s csökkenés csaknem kétharmada (65,4 %-a, ) a feldolgozóiparban fog végbe menni. Emellett a kereskedelem (10,6 %), a mezőgazdaság (4,9 %), az egészségügy (4,8 %), valamint a közigazgatás (3,5 %) veszi ki részét jelentősebb mértékben a létszámmérséklődésekből, a többi gazdasági ág részesedése összesen 10,8 %. A feldolgozóiparon belül is elsősorban a gépipar területei (a villamosgép, műszer, illetve a járműgyártás) jelentősek e szempontból, várhatóan itt valósul meg a jelzett feldolgozóipari létszám-mérséklődés közel kétharmada (65,6 %-a), mely az összes létszámcsökkenésnek is több mint kétötödét (42,9 %-át) jelenti. Jelentősebb, 100 t meghaladó létszámkiáramlás várható ezen kívül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása és a vegyipar területén a feldolgozóiparon belül. Az összesen re prognosztizált felvétel közel háromnegyede (72,2%-a, ) szintén a feldolgozóiparban foglalkoztatott létszámban fog megjelenni. Ezen kívül a közigazgatás (5,9 %), a kereskedelem (5,0 %), az építőipar (4,2 %), az egészségügy (2,9 %) és a mezőgazdaság (2,8 %) területén várható még 100 t meghaladó létszámbővülés, a többi ágazat összesen csupán 7 %-kal részesedik a felvételekből. A feldolgozóipar területei közül hasonlóan a létszámcsökkenések esetében leírtakhoz - elsősorban a gépipar munkáltatói aktívak a felvételekben, náluk jelenik meg a felvenni tervezett feldolgozóipari létszám szintén közel kétharmad része (64,5 %-a), ami az összes létszámbővítéseknek csaknem a felét (46,6 Egészségügy Egyéb 6

7 %-át) teszi ki. Emellett a feldolgozóiparon belül megemlítendő még a vegyipar és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása, egyaránt 300 t meghaladó bővítésével. A létszámváltozások egyenlege a kereskedelem és az oktatás területének 10 alatti negatív eredőjének kivételével minden ágazatban összességében növekedést jelent a három hónap múlva várható létszámban. A legnagyobb mértékű, csaknem 1800 s bővülésre ez esetben is a feldolgozóipar cégeinél számíthatunk, ezen belül is 1000 t meghaladóan a gépiparban, 250 felett a vegyiparban, s 200 t megközelítően a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén. A létszámváltozások nagysága a vállalati méretekkel továbbra is egyenesen arányos. Ennek megfelelően mindkét irányú létszám-mozgásban a nagyvállalatok érintettek a leginkább, náluk valósul meg a létszámcsökkenések kétharmada (66,1 %-a) és a felvételek több mint háromötöde (61,0 %-a). A többi kategória létszámváltozásokban való részvétele a csökkenő vállalati mérettel csökken: míg a közepes méretű cégek a leépítések ötödét (21,5 %- át), a felvételeknek pedig negyedét (25,1 %-át) adják, addig a kis kategóriás munkáltatók már csak tizedét (11,8 illetve A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása vállalati méret szerint 11,4 %-át), a mikro vállalkozások viszont mindkettőnek csupán töredékét (0,2 illetve 2,6 %- át). Mindezek mellett a belépők száma az összes létszámnagyság kategóriában meghaladja a leépíteni tervezett munkaerő létszámát, a kettő eredője így mindenhol pozitív, s szintén egyenesen arányos a cégmérettel: a legkisebb kategóriában száz s, míg a legnagyobban 1200 t meghaladó egyenleg a jellemző létszámcsökkenés f elv étel egy enleg A 3 hónap múlva várható létszámváltozások területi megoszlása Megyék létszámfelvétel létszámcsökkenés Mikro Kis Közép Nagy egyenleg % % Fejér , ,0 364 Komárom-Esztergom , , Veszprém , ,8 534 Közép-Dunántúl , , A létszámmozgások terén a régió megyéi közül a jelenlegi felmérés során is Komárom-Esztergom cégei a legaktívabbak, a létszámfelvételek több mint, s a csökkenéseknek is megközelítőleg felét ők adják. Veszprém megyéből való a belépők egynegyede, s a kilépők részaránya is csupán 1-2 %-ponttal magasabb. Fejér megye a létszám-felvételek egyötödét, míg a kiáramlások egynegyed részt meghaladó, a Veszprém megyeinél alig kisebb hányadát adja. A kétfajta létszámmozgás eredőjeként mindhárom megyében összességében növekedés várható a vizsgált cégek létszámában a felmérést követő harmadik hónap végére. A legnagyobb mértékű (1.379 s, 2,7 %-os) létszámbővülést Komárom-Esztergom megye cégei jelezték előre. Veszprém megyében a régiós átlag alatti, de félezer t meghaladó (534 s, 1,5 %- os), Fejérben pedig a legkisebb mértékű (364 s, 1,2 %-os) növekedést prognosztizálták a munkáltatók. 7

8 Megyék A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál jelenlegi létszám 3 hónap múlva várható 12 hónap múlva várható () () (%) () (%) Fejér , ,2 Komárom-Esztergom , ,5 Veszprém , ,1 Közép-Dunántúl , ,1 A létszámváltozások mindkét irányában ugyanaz a két foglalkozás csoport játssza a szerepet: a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozások 41,2 / 35,1 %-ban, az ipari és építőipari foglalkozások 28,5 / 31,2 %-ban érintettek a felvételekben / leépítésekben. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb foglalkozásai létszámfelvétel létszámcsökkenés gyártósori összeszerelő (pl. alkalmi munkás) egyéb segédmunkások műanyagfeldolgozó egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők egyéb vas- és fémipari foglalkozások lakatos hegesztő, lángvágó gépjármű- és motorszerelő, -javító elektroműszerész eladó egyéb fémmegmunkálók, felületkezelők fémmegmunkáló gépkezelő öntödei foglalkozású egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások szabó, varrónő, modellkészítő A feldolgozóipar régióbeli meghatározó jelenlétének és ezzel együtt a felmérés során betöltött túlsúlyának köszönhetően a létszámváltozásokban is ez a terület, illetve ennek foglalkozásai voltak a legjellemzőbbek. Ennek megfelelően a fentebb felsorolt foglalkozás-csoportokon belül is a feldolgozóipari szakmák a meghatározóak (pl. az első csoportból a feldolgozóipari gépek kezelői adták a felvenni tervezett létszám 90, illetve a leadni kívánt létszám több mint 86 %-át. A második csoportban pedig a vas- és fémipari foglalkozások tették ki a bővítések és a létszámkiáramlások közel háromnegyedét). A tizenkét leggyakoribb, szinte kivétel nélkül a feldolgozóiparhoz kapcsolódó foglalkozás a létszámfelvételek és a létszámcsökkenések esetén egyaránt meghaladja a teljes felvenni illetve leépíteni kívánt létszám felét. Ezen túlmenően az első helyen most is a gyártósori összeszerelők szerepelnek mindkét irányú létszámmozgásnál ( illetve -489 vel), mindkettőnél jelen van ezen kívül a kereskedelemhez kapcsolódó eladói szakma, a szezonalitásnak megfelelően jelenleg éppen kétszer akkora leépítendő, mint felvenni tervezett létszámmal. A létszámcsökkenések területén megtalálhatók még a szintén szezonális jelleggel bíró mezőgazdasági segédmunkások (egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások), valamint a szabó, varrónő, modellkészítő szakma képviselői. A legnagyobb abszolút értékű egyenleggel bíró 12 foglalkozás között egyedül az eladók szerepelnek negatív létszámmal, a többiek pozitív egyenleget mutatnak, s csaknem mindegyikük feldolgozóipari szakma (ez alól kivételt egyedül a revizori foglalkozás képez, 60 s egyenleggel). A legnagyobb mértékű, több mint 500 s létszámbővülés a felmérés adatai 8

9 szerint a gyártósori összeszerelőknél várható, a többi foglalkozás ennek kétötödét el nem érő, 200 alatti egyenleggel büszkélkedhet A 3 és 12 hónap múlva várható létszámváltozások megyénkénti mértéke Fejér Komárom-Esztergom Veszprém hónap múlv a v árható létszám 12 hónap múlv a v árható létszám A 12 hónapos előrevetített létszámvárakozások régiós szinten bizakodóbbak a 3 hónaposnál. A megkérdezett cégek összességében s (3,1 %-os) létszámbővülést feltételeznek a jelenleg foglalkoztatott állományhoz képest, ami vel (1,1 %- kal) meghaladja a három hónap múlva várt értéket is, annak több mint másfélszerese. Mindhárom megyében létszámbővüléssel számolnak a munkáltatók, de ezek mértéke megyénként eltérően alakul. Komárom-Esztergom megye ebben is kiemelkedik, cégei csaknem s létszámbővülést jeleztek egy évre előre, mely jóval meghaladja a három hónapos előrejelzést (annak éppen kétszerese), s ezzel a megye a teljes régiós létszámnövekedés közel négyötödét adja. Sorrendben a következő Veszprém megye közel 400 s, a régiós növekmény 9,9 %-át kitevő bővüléssel, mely azonban 140 vel elmarad a három hónapos várakozástól. Ennek magyarázata a megye munkaerő-piaci szempontból erős szezonális befolyásoltságában keresendő, mert míg a negyedéves előrejelzés az idegenforgalmi szezon kezdetére esik, addig az éves a holtszezon végére. A Fejér megye munkáltatói által egy évre előre vetített létszámváltozás a három hónapossal közel megegyező mértékű bővülés, mely a teljes régiós növekedés 11,2 %-át teszi ki. A vállalati méreteket tekintve elmondható, hogy mindegyik kategória létszámnövekedést feltételez 12 hónapra előre, melynek mértéke ismét egyenes arányban áll a létszámnagysággal. Így megint a nagyvállalatoké a vezető szerep, csaknem s bővülésük majdnem a duplája a negyedévre előre jelzettnek, s mely a teljes régiós növekmény héttizedét jelenti. További egyötöd rész régiós bővülést adnak a közepes méretű cégek, 700 t meghaladó létszámnövekedésük a három hónapost is csaknem 80 vel meghaladja. A két legkisebb létszámkategória munkáltatói együtt is csak ennek felét prognosztizálták növekedésként, a régiós érték maradék egytizedét alkotva. Az ágazatok nem mindegyike vár növekedést a jelenlegi létszámhoz képest egy év múlva. Számottevő, 300 közeli, mostani állományuk csaknem 7 %-át jelentő mértékű csökkenésre számítanak az energiaellátó szektor képviselői, emellett a mezőgazdaságban és a kereskedelemben prognosztizáltak még 30 körüli mérséklődést. A növekedést jelző ágazatok közül megint a feldolgozóipar emelendő ki, melynek munkáltatói a jelenleginél több mint vel (5,1 %-kal) nagyobb létszámmal számolnak 12 hónap múlva, meghaladva ezzel a teljes régióra becsült értéket (mivel utóbbit visszahúzzák a csökkenést váró ágazatok értékei). Ezen kívül 100 t megközelítő mértékű (4,2 %-os) növekedéssel számolnak az építőipar, s 50 t meghaladóval (1,4 %-ossal) a közigazgatás, védelem foglalkoztatói. A többi szektorból nem számoltak be jelentősebb létszámváltozásokról. 9

10 2.3. A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásáról kialakult tapasztalataikról, véleményeikről is. Ezt tíz, a pályakezdő munkavállalókkal kapcsolatos állítás formájában tettük, s a cégeknek meg kellett jelölniük, amelyikkel egyetértenek. Az állítások egyik fele a fiatalok alkalmazásának előnyeit, míg másik fele inkább az azzal kapcsolatos hátrányokat emeli ki. Az állításokat a velük egyetértő válaszadók arányának csökkenő sorrendjében az alábbi táblázat foglalja össze: pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos válaszok könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok az állam számos támogatást nyújt utánuk a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát hosszú távon nem lehet rájuk számítani betanításuk sok időt vesz el hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép- Dunántúl válasszal egyetértők aránya, % 35,2 32,3 40,1 36,2 25,2 31,5 36,5 31,3 27,6 29,4 33,2 30,2 26,2 25,0 28,4 26,7 15,0 18,1 13,8 15,4 15,6 17,3 10,5 14,2 11,6 14,9 11,4 12,5 10,6 11,3 9,9 10,5 9,0 10,1 9,3 9,4 8,3 7,3 5,7 7,0 A munkáltatók fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos általános álláspontjáról sokat elárul, hogy az első négy, a cégek által leggyakrabban megjelölt állítás mind a pályakezdők alkalmazásának előnyeire vonatkozott, ezzel együtt a hátrányokkal összefüggő állításokat kisebb arányban helyeselték. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vállalkozások szívesen alkalmaznak pályakezdőt, ha van rá módjuk. A válaszok alapján a pályakezdőket elsősorban azért részesítik alkalmazásuk során előnyben, mert könnyebben betaníthatók, mint a más korosztályhoz tartozók, ezt a véleményt osztotta a régió megkérdezett munkáltatóinak több mint egyharmada. Nem elhanyagolható körülményként, második helyen szerepelnek a vállalkozások csaknem egyharmadának véleménye alapján - az állam által nyújtott, a pályakezdők foglalkoztatásához kapcsolódó támogatások. A fiatalok által birtokolt legfrissebb szakmai tudást nagyobb hangsúllyal jelölték meg a megkérdezett munkáltatók a tapasztalt munkaerővel szembeni kevesebb munkabér igénnyel szemben. Az alkalmazásukhoz kapcsolódó nehézségek között legnagyobb hangsúllyal szerepel, hogy betanításuk más szakképzett dolgozót lefoglal, és egyben sok időt igényel. Negatívumként jelölték meg a munkáltatók azt a tényt is, hogy hosszú távon nem tudnak számítani a munkájukra, mert tapasztalatszerzés után előbb-utóbb továbbállnak (a nők esetleg gyermeket szülnek), ezen túl önálló munkavégzésre is kevés választ adó tartotta alkalmasnak a fiatalokat. A lassúságukat és a nehéz alkalmazkodásukat nem igazán tartották jellemzőnek a megkérdezettek, kevesebb mint egytizedük vélekedett csak így. 10

11 2.4. Az eddigi előrejelzések realizálódásának mértéke A mostani felmérés során is próbáltuk vizsgálni azt, hogy a januári felmérésben egy évre, illetve a októberi felmérésben három hónapra előre jelzett foglalkoztatási létszámok mennyiben realizálódtak a mostani, januári felmérésben tényként mért munkavállalói létszámokban. Régiónkban a legnagyobb akaratunk ellenére is - a három felmérésben (2007. januári, októberi, januári) közel ezer, de eltérő számú (895, 904 illetve 884), emellett ágazat és méret szerint is különböző összetételű munkáltatói állomány vett részt, ezért az előre jelzett adatok összevetése a mostani tényekkel nagy körültekintést és statisztikai korrekciót igényel. Létszámmegoszlás Korrigált változás Ágazat IV I. csökk. növek. % % Mezőgazdaság , , Bányászat 240 0, ,2-1 6 Feldolgozóipar , , Energia ellátás , , Építőipar , , Kereskedelem , , Vendéglátás , , Szállítás , , Pénzügyi közv , ,2-2 2 Ingatlanügyletek, gazd.-i szolg , ,1-7 9 Közigazgatás , , Oktatás , , Egészségügy , , Egyéb , , Területen kívüli ,0 - - Összesen , , Ha az előző, októberi felmérés három hónapra előre jelzett s létszámcsökkenését és s növekedését (összességében s létszámbővülését) korrigáljuk a mostani felmérés érintett létszámának ágazati megoszlása szerint, akkor s csökkenést és s növekedést, vagyis s létszámbővülést kapunk. Ha ezt adjuk hozzá a három hónappal ezelőtti felmérésben érintett létszámhoz ( ), akkor a december 31-re jelzett korrigált létszám lenne. Ezzel szemben a jelenlegi felmérés december 31-i tényleges érintett létszáma ( ) ezt 205 vel, 0,2 %-kal meghaladja. Vagyis az előző felmérésben becsült létszámbővülést régiós szinten ennyivel teljesítették túl a megkérdezett munkáltatók. Az egy évvel ezelőtti (2007. I. negyedéves) felmérésben régiós szinten 995 cég vett részt, s foglalkoztatott létszámmal. Akkor 12 hónapra előre vetítve ezek a cégek munkavállalót jeleztek december 31-re. Ez esetben csak nagyon óvatos, a válaszadó cégek számának akkori és mostani megyénkénti megoszlása szerinti korrekcióval élve s foglalkoztatott létszám adódna a jelenlegi felmérés érintett létszámára. Ezt a jelen felmérés tényleges létszáma vel, 9,1 %- kal meghaladja. A három megyében a létszámváltozások realizálódása a táblázat adatai szerinti, különböző mértékű és irányú. Megyék cégek száma I. 12 hó jelenlegi múlva várható létszám, cégek száma I. korrigált várható Eltérés db db létszám, % Fejér ,3 Kom.-Eszt ,2 tényleges Veszprém ,2 Közép- Dunántúl ,1 Várhatóan a jövőben lehetőségünk lesz arra, hogy kiszűrhessük azon cégek adatait, akik mindkét, illetve három felmérésben részt vettek, és csak ezen adatokat hasonlítsuk össze, így a prognózisok tényleges megvalósulásáról pontosabb képet kaphatunk. 11

12 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első héttől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet héttől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két csoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. 12

13 A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. 13

14 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. Székesfehérvár, február

15 MELLÉKLETEK

16 1. sz. melléklet A évi I. munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a Közép-dunántúli régióban Nemzetgazdasági ág A KSH intézményi adatai szerint III. n. év végén alkalmazásban állók száma megoszlása % A felmérésben szereplő szervezeteknél IV. n. év végén foglalkoztatottak száma megoszlása % Reprezentációs arány, % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás B Halászat } } 4,2 } } 4,1 } 38,9 C Bányászat 894 0, ,2 31,9 D Feldolgozóipar , ,4 60,5 E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás , ,7 62,1 F Építőipar , ,9 16,4 G Kereskedelem, járműjavítás , ,6 19,1 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,4 19,3 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,2 34,3 J Pénzügyi közvetítés , ,2 16,6 K Ingatlanügyletek, gazdasági , ,1 6,7 szolgáltatás L Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,5 23,3 M Oktatás , ,4 15,5 N Egészségügyi, szociális ellátás , ,2 47,9 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,1 20,8 Összesen , ,0 39,2 A évi I. munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint a Közép-dunántúli régióban Létszámnagyság kategória Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikro (0 9 ) , ,6 Kis (10 49 ) , ,5 Közepes ( ) , ,0 Nagy (249 felett) 94 10, ,8 Összesen , ,0

17 2. sz. melléklet A válaszoló munkáltatók száma és megoszlása ágazat és létszámnagyság-kategórák szerint Ágazati kód A B C D E F G H I J K L M N O össz. db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % db % mikro 7 0,8 0 0,0 1 0,1 39 4,4 0 0,0 18 2,0 32 3,6 10 1,1 4 0,5 1 0,1 12 1,4 7 0,8 2 0,2 1 0,1 4 0, ,6 kis 39 4,4 0 0,0 4 0, ,0 2 0,2 49 5,5 43 4,9 23 2,6 11 1,2 1 0,1 12 1,4 22 2,5 10 1,1 11 1,2 13 1, ,2 közép 21 2,4 1 0,1 2 0, ,1 7 0,8 13 1,5 27 3,1 10 1,1 11 1,2 2 0,2 11 1,2 21 2,4 21 2,4 18 2,0 7 0, ,6 nagy 3 0,3 0 0,0 0 0,0 64 7,2 5 0,6 0 0,0 5 0,6 0 0,0 3 0,3 0 0,0 0 0,0 2 0,2 3 0,3 8 0,9 1 0, ,6 össz.: 70 7,9 1 0,1 7 0, ,8 14 1,6 80 9, ,1 43 4,9 29 3,3 4 0,5 35 4,0 52 5,9 36 4,1 38 4,3 25 2, ,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatonkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Ágazat létszámméret létsz.- csökk. létsz.- növek. egyenleg létsz.- csökk. % létsz.- növek. % Mezőgazdaság ,9 2,8 Bányászat ,0 0,1 Feldolgozóipar ,4 72,2 Energia ellátás ,9 1,2 Építőipar ,2 4,2 Kereskedelem ,6 5,0 Vendéglátás ,2 1,4 Szállítás ,5 1,5 Pénzügyi közv ,1 0,0 Ingatlanügyletek, gazd.-i szolg ,0 0,6 Közigazgatás ,5 5,9 Oktatás ,8 0,9 Egészségügy ,8 2,9 Egyéb ,1 1,3 Összesen ,0 100,0 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Vállalati méret létsz.- csökk. létsz.- növek. egyenleg létsz.- csökk. % létsz.- növek. % Mikro ,6 2,6 Kis ,8 11,4 Közép ,5 25,1 Nagy ,1 61,0 Összesen ,0 100,0

18 3. sz. melléklet A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a felmérésben résztvevő vállalatoknál A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint LÉTSZÁMFELVÉTEL % LÉTSZÁMCSÖKKENÉS % EGYENLEG gyártósori összeszerelő ,8 gyártósori összeszerelő ,4 gyártósori összeszerelő 572 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 263 5,9 eladó ,7 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 189 műanyag-feldolgozó 178 4,0 egyéb vas- és fémipari foglalkozások ,6 műanyag-feldolgozó 157 egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők 171 3,8 gépjármű- és motorszerelő, -javító -86 3,9 egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők 111 egyéb vas- és fémipari foglalkozások 136 3,1 hegesztő, lángvágó -76 3,5 elektroműszerész 89 lakatos 129 2,9 hegesztő, lángvágó 106 2,4 gépjármű- és motorszerelő, -javító 102 2,3 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) egyéb fémmegmunkálók, felületkezelők egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők elektroműszerész 98 2,2 lakatos -55 2,5 eladó 76 1,7 öntödei foglalkozású -40 1,8 egyéb fémmegmunkálók, felületkezelők 75 1,7 egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások -74 3,4 lakatos ,9 fémmegmunkáló gépkezelő ,8 revizor 60 egyéb villamossági szerelők, műszerészek egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor mellett dolgozók -40 1,8 raktározási, üzemeltetési ügyintéző 44 fémmegmunkáló gépkezelő 70 1,6 szabó, varrónő, modellkészítő -39 1,8 eladó - 69 Összesen , ,