Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály. Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály

Átírás

1 Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA II. NEGYEDÉV Készült: Székesfehérvár, május 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Telefon: (22) Fax: (22) Honlap:

2 1. A felmérés általános jellemzői áprilisában már 32. alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók munkaerő gazdálkodásának a következő időszakra vonatkozó terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján mintegy %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés II. negyedéves adatfelvételére a NFSZ intézkedési tervében foglaltaknak megfelelően áprilisban került sor. A megkeresett munkáltatóktól a március végi tényleges állapothoz képest a három, illetve 12 hónap múlva várható létszámváltozásaikról kértünk adatokat. Emellett arról is gyűjtöttünk információkat, hogy a munkáltatók hogyan viszonyulnak az atipikus foglalkoztatási formákhoz, mennyire szívesen alkalmaznák a különböző lehetőségeket. 2. A terület, népesség foglalkoztatottság, gazdasági szervezetek jellemzői A Közép-dunántúli régió Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben levő régiója. Ezen belül Fejér megye fejlettségi szintje megközelíti az országos átlagot. A megye területe 4358,8 km 2, lakónépessége január 1-jén 426 ezer fő volt. A megye településszerkezetére a nagyobb méretű községek, illetve városok a jellemzők. A 108 településből kettő megyei jogú város. A megyeszékhely, Székesfehérvár 100 ezer lakosával az ország 9. legnépesebb települése, Dunaújváros lakossága 49 ezer fő. A megye földrajzi fekvése kedvező, a főváros közelsége, a kiépített infrastruktúra adott a gazdaság fejlődéséhez. A megye gazdaságában az ipar ezen belül a feldolgozóipar - a meghatározó. A gazdasági válság következtében a munkaerő-piaci helyzet jelentősen romlott, a regisztrált álláskeresők átlagos száma 2008-ról 2009-re ugrásszerűen 7,2 ezer fővel emelkedett ben az álláskeresők számának növekedési üteme lassult, az átlagos létszám 2,2 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit, míg 2011-ben már kevesebben, havonta átlagosan fő szerepelt a regisztrációban, számuk azóta is tovább mérséklődik, a évi átlagos számuk az egy évvel korábbihoz képest közel l,7 ezerrel fogyott, s számuk további csökkenése látszik ez év első hónapjaiban is. Fejérben az ipari termelés értéke az előző évinél alacsonyabb szinten realizálódott évben a megyei székhelyű ipari termelési érték milliárd Ft volt, 169 milliárddal kevesebb, mint megfelelő időszakában. Az ipari termelés volumene előző év azonos időszakához képest visszaesett, ami kedvezőtlenebb az országos szintű volumen változással. A megyei székhelyű belföldi ipari értékesítés emelkedett az előző év azonos időszaki adatához képest, aminek mértéke 2,6 %-ot ért el az év során, de ez már kedvező tendencia mivel korábban még a visszaesés jellemezte. Országos szinten még az értékesítést nem jellemezte a növekedés, továbbra is szerény mértékű a csökkenés. A külföldi értékesítés volumenét ugyanakkor megyénkben a csökkenés jellemezte, s 86,1%-ot ért el. A megyei székhelyű építőipari szervezetek teljesítménye 27,5 milliárd forint volt az év végén, ami további jelentős csökkenést jelent az előző év azonos adatához viszonyítva. Fejér megye gazdasági szervezetei 2012-ben 102,4 milliárd Ft értékű beruházást valósítottak meg, s ezzel mintegy egynegyeddel alacsonyabb teljesítményértéket produkáltak a 2011-es megfelelő értéknél. 2

3 Megnevezés Fejér megye Középdunántúli régió Országosan Népesség száma (ezer fő) a) 425,6 1090,3 9957,7 Foglalkoztatottak (ezer fő) 170,3 438,2 3817,7 Alkalmazásban állók (ezer fő) b) 110,8 265,5 2674,4 Munkanélküliek (ezer fő) 21,0 52,2 508,7 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 191,2 490,4 4326,4 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 133,5 346,8 3314,0 Aktivitási arány (%) 58,9 58,6 56,6 Foglalkoztatási arány (%) 52,4 52,3 50,0 Munkanélküliségi ráta (%) 11,0 10,6 11,8 A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző megyei mutatók kedvezőbbek az országosnál, és hasonlóan alakultak, mint régiós szinten. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint megyénkben a foglalkoztatás színvonala I. negyedévben 52,4 % volt, ami 2,4 %-ponttal haladja meg az országos átlagot (50,0%). A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban megyénkben 11,0% volt, míg országosan 11,8 %. A megyében a éves népesség legnagyobb hányada (58,9 %-a) aktív volt az időszak folyamán, míg országosan 56,6 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. Forrás:Ksh.hu 3. Fejér megye munkaerő-piaci helyzetének alakulása a NFSZ adatai alapján március hónapban fő szerepelt a regisztrációban, az előző havinál 721 fővel (2,9%-kal) kevesebb, az egy évvel korábbinál azonban 926 fővel (4,0%-kal) több. A múlt hónaphoz képest a megye körzeteinek többségében csökkent az álláskeresők száma. Székesfehérvár körzetében 355 fővel (3,8%-kal), Enying térségében 164 fővel (7,1%-kal), Sárbogárd körzetében 139 fővel (6,1%-kal), Gárdony körzetében 126 fővel (7,7%-kal), Móron az előzőeknél jóval kisebb számban, 54 fővel (4,5%-kal) fogyott az állomány. Ugyanakkor Ercsi térségében 46 fővel (3,0%-kal), Dunaújváros körzetében 41 fővel (0,8%- kal) és Bicskén 30 fővel (2,1%-kal) emelkedett a regisztrált álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya márciusban 12,3%, az előző havinál 0,4%-ponttal alacsonyabb, és az egy évvel korábbinál 0,6%-ponttal magasabb. Az előző hónaphoz viszonyítva a megye három körzetében emelkedett az álláskeresők aránya. Ebben a hónapban is Sárbogárd és Enying térsége volt munkaerő-piaci szempontból a legrosszabb helyzetben. Az előbbi mutatója 1,4%-ponttal mérséklődött a múlt hónap óta és 22,5%-ot tett ki, az utóbbié 1,9%-ponttal csökkent és 24,0 % volt. Emellett Ercsi körzetének mutatója magasabb a megyei átlagnál, ami 0,5%-ponttal tovább nőtt, és eléri a 16,2%-ot. Dunaújváros térségében 0,1%-pontos emelkedés történt, ennek következtében a mutató 12,2%-ra emelkedett. Márciusban is Mór körzete volt munkaerő-piaci szempontból a legkedvezőbb helyzetben. Ott az álláskeresők aránya 8,4%-ot tett ki, ami az előző havi értéknél 0,4%-ponttal még kedvezőbb. Bicske körzetében a mutató értéke 11,4%, az előző havinál 0,3%-ponttal nagyobb. Székesfehérvár térségében 0,4%-pontos, Gárdony térségében 0,8%-ponttos csökkenés következett be, így a mutató 10,6%-ra és 10,2%-ra mérséklődött március hónapban a pályakezdők száma fő. Számuk az előző havinál 50 fővel, az egy évvel korábbinál pedig 677 fővel több, ami 1,7%-os, illetve 30,1%-os növekedést mutat. Az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk 12,3%, az előző havinál 0,6%-ponttal magasabb, az egy évvel korábbinál pedig 2,5%-ponttal magasabb arányt jelent. Az előző hónaphoz képest számuk a megye térségeinek majd mindegyikében nőtt. 3

4 4. A bevont munkáltatók jellemzői A március 31.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe, Fejér megyében 646 munkáltatót vontunk be, 21-gyel többet, mint az előző negyedévben. A felmérés adatlapját 381 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 59,0%-os válaszadási aránynak felel meg. Az előző felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 23 db-bal emelkedett, valamint a válaszadási arány is (1,7%-ponttal) nőtt. A megye egyes körzeteiben eltérően alakultak a válaszadási arányok. A legkedvezőbb válaszadási aránnyal, 82,3%-kal a Gárdonyi kirendeltség rendelkezik, ezt követi 80,8%-kal a megyeközponti kirendeltség. Ezek igen kedvező adatnak mondhatók, hisz a 70% körüli, illetve afeletti válaszadás magasnak tekinthető. Vállalati méret alapján a mikró vállalatok válaszoltak a legnagyobb arányban a megkérdezettek közül, 42,0%-uk tartozik ide, majd a kisvállalkozások részesedése követi őket 35,4%-kal, a közepes és nagyméretűek aránya együttvéve megközelíti az egynegyedet. A megkérdezett és válaszoló szervezetek tevékenységét illetően valamennyi gazdasági ágban megtalálhatóak. A legjellemzőbb, a tevékenységi kört tekintve, hogy közel egynegyedük feldolgozóipari munkaadó, további egyötödük a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban tevékenykedik, és kevesebb, mint egy-egytizedük mezőgazdasági, illetve építőipari munkáltató. A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta megpróbálja reprezentálni a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság), azonban a kirendeltséggel partneri viszonyt ápoló munkaadók többségében vesznek részt a felmérésben, továbbá a válaszadás önkéntes jellege is hozzájárult ahhoz, hogy a vizsgálat nem jellemzi a megye egészét, tehát nem tekinthető reprezentatívnak. A felmérés során mintegy 29 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely az előző negyedévi felmérésben érintett létszámnál ezer fővel több. Ezen felül a válaszadónál összesen több mint ezerháromszáz fő közfoglalkoztatottként dolgozott. A megye egyes körzeteiben a felmérésbe bevonható cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy a Gárdonyi körzet munkáltatóinál a válaszadási arány (82,3%) a legmagasabb, míg a foglalkoztatotti létszám a megyei összesnek alig öt %-a. Ugyanakkor a következő legmagasabb válaszadási aránnyal (80,8%) rendelkező Székesfehérvári térségbe koncentrálódik a gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottak 52,7%-a. A 49,2%-os válaszadási arányt magáénak tudható Dunaújvárosi körzethez a munkavállalói létszám mintegy ötöde koncentrálódik, Mór térségében a foglalkoztatottak 15,7%-a összpontosul ugyanakkor a válaszadási aránya kissé alacsonyabb, 47,1%. A vizsgálatba vont szervezeteknél foglalkoztatottak összes létszáma fő, akiknek majd háromötöde (58,1%) feldolgozóipari munkaadónál áll alkalmazásban, további 12,3%-uk a humán-egészségügy, szociális ellátás, közel egytizedük a kereskedelem, gépjárműjavítás, 4,2%-uk a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén dolgozik. Ugyanakkor a szállítás, raktározás gazdasági ágban foglalkoztatottak száma megközelíti az ezer főt, míg a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése ágazatban meghaladja azt, sorrendben 840 fő, illetve fő. 4

5 A felmérés során az adatszolgáltató cégek legtöbbje (42,0 %-a, 160 db) a 10 fő alatti létszámmal működő mikró vállalat volt. A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottaknak viszont több, mint háromötöde, (62,1 %-a) a felmérésben 5,2%-os arányt kitevő 20 db 249 fő feletti alkalmazotti létszámmal működő nagyvállalatnál dolgozott. A kisvállalkozások jelenléte is magasnak mondható a 35,4%-os részaránnyal, ugyanakkor az általuk foglalkoztatott létszám nem túl jelentős, az összesnek 11,1%-a, ami mintegy főt jelent. A közepes vállalatok pedig a szervezetek nem egészen egyötödét, a foglalkoztatottaknak viszont egynegyedét képezik. A felmérésben résztvevő munkáltatók létszámnagyság szerinti megoszlása A felmérésben résztvevő cégek foglalkoztatotti létszámának megoszlása cégméret szerint mikrovállalkozás (160 db, 42,0%) nagyvállalat (20 db, 5,2%) kisvállalat (135 db, 35,4%) közepes vállalat 66 db,17,3%) közepes vállalat (7406 fő, 24,5) kisvállalat (3337 fő, 11,1%) mikrovállalkozás (695 fő, 2,3%) nagyvállalat ( fő,62,1%) Ami a közfoglalkoztatottak számát illeti a vizsgált hónap végén, mintegy fő dolgozott a megkérdezett és választ is adó munkáltatóknál. A Székesfehérvári és az Enyingi körzetben gazdálkodó szervezeteknél fordult elő nagyobb létszámban (667 fő és 441 fő), hogy alkalmaztak közfoglalkoztatási formában munkaerőt, de emellett kisebb számban a sárbogárdi, a dunaújvárosi és a móri körzetben is megfigyelhető 132 fős, 14 fős és 67 fős nagyságrendben. A szervezetek létszámnagyságát tekintve a közfoglalkoztatottak négyötöde a középvállalkozásoknál további majd ötöde pedig a kisvállalatoknál állt alkalmazásban. A közfoglalkoztatásban tevékenykedők több, mint 8/10-e a közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás gazdasági ágban áll munkaviszonyban, további 233 fő a mezőgazdaságban és néhányan az oktatás, egészségügy és a szolgáltatás gazdasági ágazatokban dolgoznak. 5. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek dolgozói létszámukat II. negyedév végére főre prognosztizálták, ami megyei szinten mintegy 650 fős (2,1 %-os) növekedést jelent a március végi fős létszámhoz képest. Ez magában foglalja a közfoglalkoztatottak számában 3 hónapra előre vetített közel 200 fős növekedést is. A fentiekből az is jól látható, hogy a versenyszférában jelentősebb számú - közel félezer fős - a létszámnövekedés várható a második negyedév során. A nemzetgazdasági ág szerinti (TEÁOR) részletezés alapján II. negyedévének végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható 866 fős létszámfelvétel az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérően alakul. A belépők több, mint fele (55,7 %-a, 482 fő) a feldolgozóipar egyes ágazataiban összpontosul, míg további jelentősebb létszámfelvétel, 249 fő a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágba, ami elsősorban közfoglalkoztatottak felvételére irányul. További kisebb létszámot érintő felvétel a 5

6 mezőgazdaság (25 fő), kereskedelem (34 fő) illetve az egyes szolgáltatások területén várható néhány főt érintően. A humán-egészségügy területén 7 fős, az építőiparban 12 fős, a villamos energia ellátás ágban 4 fős, a vízellátásban 2 fős létszámfelvétel várható. Emellett néhány fős létszámfelvétel prognosztizálható még a többi gazdasági ágban is, de ezek részesedése néhány %-os nagyságot foglal magában. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás és a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártása ág tekinthető nagyobb létszámfelvevőnek 182 fő és 141 fő felvételével, de emellett néhány tízfős felvétel várható a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (35 fő), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (51 fő), az élelmiszer-, ital-, dohánytermékek gyártása ágazatban (57 fő), míg több területen ennél kisebb felvételeket jeleztek a gazdálkodók. Így várhatóan ezeken a területeken valósul meg a feldolgozóipari létszámbővítés jelentős része (96,7%-a). A jelenlegi felmérés során már a feldolgozóipar és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ág koncentrálja a csökkenések jelentős részét, ahol a várható létszámcsökkenések (221 fő) mintegy háromnegyede (75,1%-a) összpontosul, s ez 99 és 67 főt érint. Emellett néhány fős létszámcsökkenések várhatóak az egyes ágazatokban, ami által összesen bekövetkező 55 fős csökkenés az összesnek mintegy negyedét éri el (24,9 %). Közülük is tíz főt elérő a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és azt meghaladó, 13 fős a kereskedelem, gépjárműjavítás területén. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás területére koncentrálódik a létszámcsökkenés 88,9%- a, ami 88 főt érint. A többi gazdasági ágban néhány fős a létszámcsökkenés, úgymint az élelmiszer-, ital-, dohánytermék gyártása területén 4 fős, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban 3 fős, illetve még néhány területen egy-két fős a létszámcsökkenés nagysága. A felsoroltak alapján a létszámváltozások 3 hónap múlva várható 645 fős pozitív egyenlege az ágazatokat tekintve a következőképpen alakul: Eredő bővülésre a közigazgatásban és a feldolgozóiparban számíthatunk több százfős nagyságban (182 fő és 383 fő), ezen kívül a többi ágazat növekménye jelentősen alacsonyabb szinten fog realizálódni. Így az előbbieknél kisebb számú növekedés várható, pl. a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban 21 fő, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén 15 fő, csakúgy, mint az adminisztratív tevékenységben, az építőiparban 11 fős és több területen néhány főt érintő. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb számú, 140 főt elérő létszámnövekedés a gumi-, műanyagiparban várható, a járműgyártásban 94 fős, az élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártása ágban 53 fős, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatban 51 fős, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területén 32 fős, míg több feldolgozóipari ágazatban néhány fős, összességében 13 főt érintő növekedés várható, ami kedvezőtlen hisz a korábbi időszakokban a feldolgozóipar létszám növekedése akár az ezres nagyságot is elérte. A felvételek és elbocsátások egyenlege alapján összességében negatív irányú létszámváltozásra számítanak három ágazatban, melyek egyenként néhány főt érnek el. Fogyás az oktatás területén 6 fős, a pénzügyi, biztosítási tevékenységnél 4 fős és a szállítás, raktározás területén 2 fős csökkenésre lehet számítani. 6

7 A gazdálkodók létszám-kategória szerinti összetétele alapján a várható dolgozói létszámmozgások nagysága, a bővítések és csökkenések vonatkozásában vállalati méret szerint szinte növekvő nagyságban érinti a szervezeteket. A felvételek többsége, 320 fő a nagy, 410 fő a közép, további 68 fő a kis és a mikro vállalatoknál valósul meg. Látható, hogy a közepes méretű szervezetek a nagyoknál is több létszám felvételét jelezték. A létszámcsökkenések növekedésének nagysága teljesen követi a cégméretet. Így a A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása vállalati méret szerint, fő Mikro Kis Közép Nagy belépő fő kilépő fő csökkenések közül 97 főt érint a nagy, 83 főt a közép, 30 főt a kis és 11 főt a mikro vállalkozásoknál. Mindezek alapján a belépők száma a vizsgált időszakban mindegyik cégnagyságnál meghaladja a kilépő munkaerő tervezett létszámát. Legnagyobb létszámú pozitív létszámváltozás a közepes cégeknél várható, ennek nagysága jelentős, 410 fős felvétel és a 83 fős csökkenés eredőjeként, a nagy vállalkozások esetén 320 fős felvétellel szemben 97 fős a csökkenés, a kis vállalatoknál 68 fő felvételéhez 30 fő elbocsátása párosul, míg a mikro vállalkozásoknál 68 fős felvételhez 11 fős fogyás várható. Terület szerint nézve a Székesfehérvári térségben 234 fő felvételéhez 20 fős fogyás párosul, aminek eredője 214 fős növekedés, hasonló a helyzet a Sárbogárdi térségben, ahol 194 fő felvételéhez 43 fő fogyása párosul, ami 151 fős többletet jelent, s a Dunaújvárosi körzetben is ahol 134 fő felvételéhez 20 fő elbocsátása várható, s ez 114 fős növekedést jelent. A többi körzetben is a felvételek száma meghaladja a csökkenésekét, így Móron 97 fős bővülés, Gárdonyban 41 fős növekedés, Bicskén pedig 17 fős többlet várható, míg a fennmaradó két körzetben Enyingen és Ercsiben csupán néhány fős a különbözet, de mindenütt pozitív az egyenleg. A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozás főcsoportok a 3 hónapos előrejelzés szerint ( i állapothoz) Létszámfelvétel fő % Létszámcsökkenés fő % Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások , , ,8 Szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Ipari és építőipari foglalkozások , , ,7 összesen ,8 összesen ,2 A három hónap távlatában várható létszámnövekedések legnagyobb hányadát, mintegy kétötödét (39,4%-át) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportjában tervezik, további majd ekkora hányadukat (38,6%-ot) a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások csoportjában tervezik. Ennél jóval kisebb mértékben, a felvételek 9,8%-a az ipari és építőipari foglalkozások csoportját érinti. Ez a három legérintettebb foglalkozás-főcsoport lefedi az alkalmazotti létszám tervezett növelésének mintegy 9/10-ét. A szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások tekintetében a tervezett leépítéseknél első helyen szerepel a 36,7%-os részesedéssel, majd következik a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportja 34,8%-os aránnyal és az ipari és építőipari foglalkozások tekintetében a 28 fős csökkenés a leépítéseknek 12,7%-át képezi. A létszámfelvételek és csökkenések eredőjeként jelentősebb bővülés foglalkozás főcsoportok szerint a megkérdezett cégek létszámában a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők és a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásoknál várható 264 és 253 fővel. 7

8 Foglalkozások, munkakörök A 3 hónap múlva várható létszámváltozások egyenlege szerint legjellemzőbb 10 foglalkozás ( i állapothoz) szerinti részletezés alapján a egyenleg= egyenleg= növekedési egyenlegek egy fő fő létszámnövekedés létszámcsökkenés foglalkozásnál eléri a 100 főt, Portás, telepőr, egyszerű őr és még egynél megközelíti azt. Gumitermék gyártó gép kezelője Legjelentősebb, százfős Kereskedelmi ügyintéző Egyéb termék-összeszerelő növekedés a gumi Egyéb, máshova nem sorolható termékgyártó gép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható +64 feldolgozóipari gép kezelője -3 egyszerű szolg. és száll. fogl. foglalkozásnál figyelhető meg, Egyszerű mezőgazdasági Személyi asszisztens és közel ekkora nagyságot foglalkozású képvisel az egyéb termékösszeszerelő munkakörök Élelmiszergyártó gép kezelője Temetkezési foglalkozású létszám-növekedési egyenlege is. Ötven főt meghaladó bővülés várható még az egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúaknál és az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak esetén. Ugyanakkor az élelmiszergyártó gépkezelője foglalkozásúaknál a növekmény félszáz főt éppen meghaladó. Ebben az időszakban a létszámmozgások negatív irányú eredője egy foglalkozás tekintetében sem jelentős, s a várható létszámcsökkentési egyenleg még a tízfős nagyságrendet sem éri el. A 12 hónapra előrevetített létszám-várakozások megyei szinten kevéssé bizakodóak, és kedvezőtlenebbek a három hónapos előrejelzésnél. A megkérdezett cégek összességében főre becsülték az egy év múlva várható alkalmazotti létszámukat, amely megyei szinten 954 fős létszámcsökkenést jelent a felmérésben részt vevő szervezetek március 31.-i dolgozói létszámadataihoz képest. Ez a létszám nemcsak a jelenleginél alacsonyabb, de a három hónap múlva várt létszámnál még alacsonyabb (1.599 fővel). A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál Vállalati méret jelenlegi létszámadatok (fő) 3 hónap múlva 12 hónap múlva Micro vállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalat Összesen Vállalati méretek alapján egy évre előre a nagyobb létszám-kategóriás munkáltatók számolnak jelentősebb méretű, összesen 462 fős (2,5%-os) létszámcsökkenéssel, de a közepes méretűeknél is közel ekkora nagyságot ér el a létszám fogyása, ami 418 fős lesz várhatóan. A kis létszámkategóriában 108 fős mérséklődés várható, míg a mikro létszámú szervezeteknél 34 fős létszámnövekedés valószínűsíthető egy év távlatában. Nemzetgazdasági ágazat megbontás szerint egy év távlatában a gazdasági ágak közül a közigazgatás területén várható jelentősebb létszámcsökkenés, ami várhatóan 454 főt érint. Emellett még a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat számol 168 fős fogyással és a feldolgozóipar egyes ágazataiban összesen 315 fős létszámcsökkenést jeleztek előre a gazdálkodó szervezetek. Ezen belül is a gép, berendezés és a járműgyártás ágazat jelzett jelentős csökkenést, ami 589 és 447 főt érint, ugyanakkor a gumi-, műanyag termék gyártása ágazat 634 fős felvétellel számol. A mezőgazdaság és a közigazgatás területén várhatóan bekövetkező létszámfogyást elsősorban a közfoglalkoztatottak számának csökkenése okozza. Az ágazatok többségében azonban csupán néhány fős alkalmazotti létszámnövekedéssel, illetve létszámcsökkenéssel számolnak. 8

9 A kirendeltségenkénti összetétel alapján az egy éves előrejelzés esetén növekvő létszámot prognosztizálnak a megkérdezett munkáltatók a megye térségeinek felében, közülük is a legjelentősebb a Dunaújvárosi kirendeltség 590 fővel. Ugyanakkor Székesfehérvár és Mór térségében valószínűsíthető jelentősebb létszámot, főt és 452 főt érintő fogyás, de még Sárbogárd körzetében is várhatóan meghaladja a száz főt. A 3 és a 12 hónap múlva várható létszámváltozások, fő hónap múlva várható létszámváltozás 12 hónap múlva várható létszámváltozás Székesfehérvári Kir. Dunaújvárosi Kir. Móri Kirendeltség Bicskei Kirendeltség Gárdonyi Kirendeltség Sárbogárdi Kir. Ercsi Kirendeltség Enyingi Kirendeltség 6. A közfoglalkoztatottak számának alakulása A felmérésben résztvevő munkáltatóknál összesen fő közfoglalkoztatottként dolgozott a megkérdezés időpontjában. A munkáltatók 3 hónap múlva még több - tekintettel az idénymunkák miatti bevonásra fő közfoglalkoztatásának lehetőségét vázolták. Jelentősebb létszámnövelés a Sárbogárdi körzetben valósul meg, mivel a jelenlegi 132 fős létszámhoz képest 283 fő foglalkoztatását jelezték a gazdálkodók, ami több, mint 150 fős növekedést jelent. Emellett a Székesfehérvári körzetben várható még néhány tíz főt érintő és Enyingen néhány fős közösségi foglalkoztatás. A szervezetek létszám-nagysága alapján a mikro és kis vállalkozásoknál csupán néhány fős közfoglalkoztatotti létszámnövelés várható, míg a középvállalkozások közel kétszáz fővel növelik a közfoglalkoztatottak számát, aminek nagysága eléri a 179 főt. A nagy vállalkozásoknál fordul elő csupán, hogy a három hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámuk csökkenni fog, bár ennek nagysága elhanyagolható, csupán egy főt érint várhatóan. Tevékenységük alapján a közfoglalkoztatottak száma a legjelentősebben a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén növekszik, aminek nagysága 181 fő. Emellett még néhány főre vonatkozó növekedés várható a mezőgazdaság területén 7 fővel és a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban 6 fővel növekszik várhatóan 3 hónap múlva a közfoglalkoztatotti létszám. Az oktatás pedig egy fős csökkenést jelzett előre. Egy év távlatában a munkáltatók közel hatszáz fővel kevesebb közfoglalkoztatotti munkaerővel számolnak a jelenlegi létszámukhoz képest. A cégek létszám-nagysága szerint a jelenlegihez képest a közepes vállalkozások tervezik a legjelentősebben, mintegy félezer fővel csökkenteni létszámukat, míg a kisméretű vállalkozások tizedennyi, 53 fő csökkenését jelezték. A mikro és a nagyvállalkozások jelenlegi és egy év múlva várható közfoglalkoztatotti létszámában csupán egy-egy fős negatív irányú változás várható. A munkaadók tevékenysége szerint a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban 457 főt érintő csökkenést jeleztek a gazdálkodók a közfoglalkoztatottakra vonatkozóan, de a mezőgazdaság is jelentősebb létszámfogyással, 168 fővel számol egy év múlva a jelenlegihez képest. 9

10 7. Az atipikus foglalkoztatási formák jellemzői A jelenlegi felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat arról is, hogy mi a véleményük az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatban és ez mennyire jellemző a választ adó szervezeteknél. Összességében elmondható, hogy a gazdálkodók továbbra is a határozott idejű munkaszerződést rangsorolták az első helyre, hisz 33,5%-uk biztosan alkalmazná ezt a lehetőséget, de a talán alkalmazná kategóriát is a munkaadók 38,6%-a jelölte meg. Következő, második helyen a részmunkaidős foglalkoztatást jelölték meg a szervezetek, mivel 30,3%-uk biztosan, 43,2%-uk talán alkalmazná ezt a foglalkoztatási formát. E két atipikus foglalkoztatás alkalmazásának sorrendje egy év alatt nem változott. A harmadik helyen pedig az alkalmi, vagy szezonális forma áll, a biztosan ezt a formát választó szervezetek aránya 25,2%, a talán alkalmazná kategóriára 31,3%-uk voksolt. Ugyanakkor az utolsó helyeken szerepel a bedolgozói jogviszony és a távmunka, a gazdálkodók 95,2%-a illetve 95,7%-a ezekkel a foglalkoztatási lehetőségekkel biztosan nem élne. Cégméret szerint nézve a válaszadók atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának lehetőségeit különbözőképpen vélekednek az egyes alternatívákról. Az első legnépszerűbb atipikus foglalkoztatási forma a határozott idejű munkaviszony, amelynél megfigyelhető, hogy a vállalati cégméret növekedésével párhuzamosan folyamatosan növekszik a biztosan alkalmazó választ adó Foglalkoztatási formák/ munkáltatók aránya. A Vállalati méret részmunkaidős foglalkoztatást biztosan alkalmazó válaszok aránya is növekvő tendenciájú, csak a nagy cégeknél figyelhető Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási forma meg visszaesés, a mikro történő foglalkoztatás vállalkozásoknál ez az arány 21,3%, míg a közepes foglalkoztatóknál már majdnem kétszer ekkora, ez a második legnépszerűbb forma. Atipikus foglalkoztatási formák vállalati méret szerint ( ) Mikro Kis Közép Nagy átlag Biztosan alkalmazná válaszok aránya, % Részmunkaidős foglalkoztatás 21,3 35,2 40,9 23,1 30,3 Távmunka 2, ,1 1,3 Bedolgozói jogviszony 1,1 1, ,9 Határozott idejű szerződéssel 25,3 31,6 15,9 8,3 25,2 15,8 35,1 50,0 80,0 33,5 Munkaerő-kölcsönzés 2,2 7,0 10,9 46,7 8,4 Önfoglalkoztatás 3,3 2,4 4,0 0 2,9 Megbízási szerződés 4,4 9,2 4,7 0 6,0 Ennél a foglalkoztatásnál is szinte ugyanazt tapasztaljuk, mint az előbb, vagyis, hogy a növekvő cégmérettel szinte egyenes arányban áll a biztosan alkalmazná válaszok aránya. A harmadik leggyakrabban alkalmazott forma az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás, azonban ez a cégméret növekedésével majdnem fordítottan arányos, azaz minél kisebb a szervezet, annál nagyobb arányban biztosan alkalmaznák, kivéve a mikro vállalkozásokat. A kisvállalkozásoknak majdnem a harmada, míg a nagy cégeknek kevesebb, mint tizede válaszolt így. A munkaadók kevésbé preferálják a munkaerő-kölcsönzés alkalmazását, az előbb említett atipikus foglalkoztatási formákhoz képest kevésbé népszerű, de az alkalmazási hajlandóság paralel a cégméret növekedésével. A távmunkát és a bedolgozói jogviszonyt is leginkább a nagyvállalatok alkalmaznák, csakúgy, mint a munkaerő-kölcsönzést, hisz a gazdasági válság erőteljes hatást gyakorolt a szervezetek munkaerő-gazdálkodási politikájára is. Cégméret alapján összegezhető, hogy a határozott idejű munkaviszony áll szinte mindegyik létszám-kategóriában az atipikus foglalkoztatás középpontjában. A mikro vállalkozások azonban az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített foglalkoztatást még inkább előnyben részesítik. 10

11 Területi megoszlás szerint az atipikus foglalkoztatási formák közül a részmunkaidős foglalkoztatást az enyingi körzetben választ adó munkaadók kétharmada, de a dunaújvárosi és a móri térség szervezeteinek is majd kétötöde biztos alkalmazná. Az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási formánál igen érdekes, hogy míg a móri térség munkaadóinak közel fele, addig a székesfehérvári körzetben gazdálkodóknak kevesebb, mint egyötöde biztosan alkalmazná ezt a lehetőséget. A határozott idejű munkaviszonyt biztosan alkalmazná a székesfehérvári munkaadók több, mint kétötöde és a móri munkáltatók éppen kétötöde, míg Gárdony és Enying térségében még nagyobb hányaduk, 56,5%-uk és 66,7%-uk. A munkaerő-kölcsönzést biztosan alkalmazók a körzetek alig, több mint felénél figyelhetők meg, ugyanakkor Bicske, Gárdony és Ercsi munkáltatói közül egy sem alkalmazná biztosan ezt a lehetőséget. Az előbbiekkel ellentétben a bedolgozói jogviszonyt csupán egy székesfehérvári és egy dunaújvárosi térség munkáltatója alkalmazná, de a távmunkánál is majd ugyanígy válaszoltak a gazdálkodók azzal az eltéréssel, hogy még egy Ercsi szervezet is így értékelte ezt a foglalkoztatási alternatívát. A szervezetek tevékenységét nézve a részmunkaidős foglalkoztatást szinte valamennyi terület biztosan alkalmazná, kivételt képez a pénzügy, az egyéb szolgáltatás és a bányászat. A távmunka, illetve a bedolgozói jogviszony több területen nem értelmezhető, ezért ebben az esetben igen kevés a biztosan alkalmazná válaszok aránya. Az alkalmi, szezonális foglalkoztatás elsősorban a mezőgazdasági, a feldolgozóipari, az építőipari szervezeteknél és a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban népszerű, s emiatt adtak a munkaadók biztosan alkalmazná választ erre a foglalkoztatási formára. A határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatást ugyanakkor szinte mindenütt biztosan alkalmaznák. A munkaerő-kölcsönzést 13 feldolgozóipari szervezet, egy mezőgazdasági, két közigazgatási, egy humán egészségügyi és további három szolgáltatással foglalkozó szervezet is biztosan alkalmazná. 11

12 8. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 1. A KSH fogalmi rendszere 1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák 12

13 adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; 13

14 - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Nemzeti Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerő-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresők aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérőszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható. 14

15 MELLÉKLETEK

16 A felmérésbe bevont, választ adó gazdálkodó szervezetek száma és létszáma vállalati méret szerint Vállalati méret Válaszadók száma (db) Jelenlegi létszám (fő) Három hónap múlva várható létszám (fő) Tizenkét hónap múlva várható létszám (fő) Mikro Kis Közép Nagy Összesen A válaszadók létszámmozgásának alakulása 3 hónap múlva Válaszadók létszámának alakulása Belépők száma (fő) Kilépők száma (fő) Egyenleg (fő) Mikro Kis Közép Nagy Összesen A három hónap múlva várható létszámfelvételek és csökkenések FEOR szerinti bontásban FEOR 2008 szerinti létszámbontás Belépő, fő +3 hónap Kilépő, fő Egyenleg, fő EGYÉB FELSŐFOKÚ VAGY KÖZÉPFOKÚ KÉPZETTSÉGET IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK FELSŐFOKÚ KÉPZETTSÉG ÖNÁLLÓ ALKALMAZÁSÁT IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK IPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI FOGLALKOZÁSOK GAZDASÁGI, IGAZGATÁSI, ÉRDEK-KÉPVISELETI VEZETŐK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI FOGLALKOZÁSOK GÉPKEZELŐK, ÖSSZESZERELŐK, JÁRMŰVEZETŐK IRODAI ÉS ÜGYVITELI (ÜGYFÉLKAPCSOLATI) FOGLALKOZÁSOK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI FOGLALKOZÁSOK Összesen