Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály. Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály

Átírás

1 Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA IV. NEGYEDÉV Készült: Székesfehérvár, december 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Telefon: (22) Fax: (22) Honlap:

2 1. A felmérés általános jellemzői októberében már 30. alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók munkaerő gazdálkodásának a következő időszakra vonatkozó terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján mintegy %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés IV. negyedéves adatfelvételére a NFSZ intézkedési tervében foglaltaknak megfelelően októberében került sor. A megkeresett munkáltatóktól a szeptember végi tényleges állapothoz képest a három, illetve 12 hónap múlva várható létszámváltozásaikról kértünk adatokat. Emellett arra is rákérdeztünk, hogy milyen forrásból elégítik ki a szervezetek a munkaerő-igényüket. 2. A terület, népesség foglalkoztatottság, gazdasági szervezetek jellemzői A Közép-dunántúli régió Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben levő régiója. Ezen belül Fejér megye fejlettségi szintje megközelíti az országos átlagot. A megye területe 4358,8 km 2, lakónépessége január 1-jén 426 ezer fő volt. A megye településszerkezetére a nagyobb méretű községek, illetve városok a jellemzők. A 108 településből kettő megyei jogú város. A megyeszékhely, Székesfehérvár 102 ezer lakosával az ország 9. legnépesebb települése, Dunaújváros lakossága 51 ezer fő. A megye földrajzi fekvése kedvező, a főváros közelsége, a kiépített infrastruktúra adott a gazdaság fejlődéséhez. A megye gazdaságában az ipar ezen belül a feldolgozóipar - a meghatározó. A gazdasági válság következtében a munkaerő-piaci helyzet jelentősen romlott, a regisztrált álláskeresők átlagos száma 2008-ról 2009-re ugrásszerűen 7,2 ezer fővel emelkedett ben az álláskeresők számának növekedési üteme lassult, az átlagos létszám 2,2 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit, míg 2011-ben már kevesebben, havonta átlagosan fő szerepelt a regisztrációban, számuk azóta is tovább mérséklődik, az I-III. negyedévi átlagos számuk az egy évvel korábbihoz képest több mint kétezerrel fogyott. Fejérben az ipari termelés értéke az év első felében kedvezőtlenül alakult I-III. negyedévben a megyei székhelyű ipari termelési érték 1.386,5 milliárd Ft volt, 23,3 milliárddal kevesebb, mint megfelelő időszakában. Az ipari termelés volumene előző év azonos időszakához képest némileg visszaesett, ami nagyobb mértékű az országos szintű volumen változásnál. A megyei székhelyű belföldi ipari értékesítés emelkedett az előző év azonos időszaki adatához képest, aminek mértéke 3,8 %-ot ért el a III. negyedév végéig, de ez már kedvező tendencia mivel korábban még a visszaesés jellemezte. Országos szinten még az értékesítést nem jellemezte a növekedés, továbbra is szerény mértékű a csökkenés. A külföldi értékesítés volumenét ugyanakkor megyénkben a csökkenés jellemezte, s 92,6%-ot ért el. A megyei székhelyű építőipari szervezetek teljesítménye 17,9 milliárd forint volt a negyedév végén, ami további jelentős csökkenést jelent az előző év azonos adatához viszonyítva. Fejér megye gazdasági szervezetei I-III. negyedévében 73,8 milliárd Ft értékű beruházást valósítottak meg, s ezzel 16,7 %-kal, 14,5 milliárddal alacsonyabb teljesítményértéket produkáltak a 2011-es megfelelő értéknél. 2

3 Megnevezés Fejér megye Középdunántúli régió Országosan Népesség száma (ezer fő) a) 425,6 1090,3 9957,7 Foglalkoztatottak (ezer fő) 170,6 446,3 3935,5 Alkalmazásban állók (ezer fő) b) 110,4 265,8 2671,4 Munkanélküliek (ezer fő) 18,2 46,1 457,7 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 188,7 492,5 4393,2 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 136,0 346,4 3259,8 Aktivitási arány (%) 58,1 58,7 57,4 Foglalkoztatási arány (%) 52,5 53,2 51,4 Munkanélküliségi ráta (%) 9,6 9,4 10,4 A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző megyei mutatók kedvezőbbek az országosnál, és hasonlóan alakultak, mint régiós szinten. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint megyénkben a foglalkoztatás színvonala III. negyedévben 52,5 % volt, ami 1,1 %-ponttal haladja meg az országos átlagot (51,4%). A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban megyénkben 9,6% volt, míg országosan 10,4 %. A megyében a éves népesség legnagyobb hányada (58,1 %-a) aktív volt az időszak folyamán, míg országosan 57,4 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. Forrás:Ksh.hu 3. Fejér megye munkaerő-piaci helyzetének alakulása a NFSZ adatai alapján október hónapban fő szerepelt a regisztrációban, az előző havinál 134 fővel (0,7%-kal), az egy évvel korábbinál fővel (6,7%-kal) kevesebben. Az előző év azonos időszakához képest lényeges javulás történt, megyei szinten átlagosan 6,7%-kal, fővel csökkent az álláskeresők száma. Székesfehérvár térségében 529 fővel, Sárbogárdon 388 fővel, Enyingen 239 fővel, Ercsiben 185 fővel, Bicskén 62 fővel, Dunaújváros körzetében 36 fővel, Móron az előzőeknél jóval kisebb számban, csupán 3 fővel mérséklődött az álláskeresők száma. Gárdonyban ezzel szemben 20 fővel többen szerepelnek a regisztrációban, mint egy évvel ezelőtt. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya októberben 10,1%, az előző havinál 0,1%-ponttal alacsonyabb, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig jelentős mértékű a javulás, 1,1%-ponttal lett kedvezőbb a mutató. Az előző év azonos időszakához képest mindegyik körzetben csökkent az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya. Sárbogárdon 4,8%-ponttal javult az érték, de jelentősnek tekinthető még Enying térségében a 3,4%-pontos és Ercsiben a 2,4%-pontos fogyás is. Székesfehérvár körzetében a javulás mértéke elérte az 1,0%-pontot, Bicske térségében a 0,8%-pontot. Dunaújváros, Mór és Gárdony körzetében az előzőeknél kisebb mértéket, 0,5, 0,3 és 0,1%-pontot ért el a nyilvántartott álláskeresők arányának mérséklődése október hónapban a pályakezdők száma fő. Számuk ez év harmadik negyedévében folyamatosan emelkedett, míg októberre 147 fővel mérséklődött. Az álláskeresőkön belüli arányuk is emelkedő tendenciát mutat az év eltelt időszakában, szeptemberre már a 13%-ot is meghaladta, míg októberre kissé, 12,7%-ra csökkent. Az előző év azonos időszakához képest a pályakezdő álláskeresők száma mindegyik körzetben nőtt. Bicske térségében jelentős növekedés következett be a pályakezdők számában, aminek nagysága 50,8%, de Gárdony körzetében is elérte a kétötödöt, míg Mór körzetében egyharmaddal nőtt a számuk. Dunaújváros és Ercsi térségében 30% körüli mértékben, Székesfehérvár térségében egynegyeddel, Sárbogárd és Enying körzetében pedig a növekedés mértéke meghaladta az egytizedet, 16,1%-ot és 13,9%-ot tett ki. 3

4 4. A bevont munkáltatók jellemzői A szeptember 30.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe, Fejér megyében 610 munkáltatót vontunk be, 7-tel kevesebbet, mint az előző negyedévben. A felmérés adatlapját 374 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 61,3%-os válaszadási aránynak felel meg. Az előző felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 25 db-bal emelkedett, valamint a válaszadási arány is (4,7 %-ponttal) nőtt. A megye egyes körzeteiben eltérően alakultak a válaszadási arányok. A legkedvezőbb válaszadási aránnyal, 87,5%-kal a Gárdonyi kirendeltség rendelkezik, ezt követi 71,0%-kal a megyeközponti kirendeltség, majd pedig Dunaújváros 68,4%-kal. Ezek igen kedvező adatnak mondhatók, hisz a 70-80%-os válaszadás magasnak tekinthető. Vállalati méret alapján a mikró vállalatok válaszoltak a legnagyobb arányban a megkérdezettek közül, 37,4%-uk tartozik ide, majd a középvállalkozások részesedése követi őket 36,3%-kal, a közepes és nagyméretűek aránya együttvéve meghaladja az egynegyedet. A megkérdezett és válaszoló szervezetek tevékenységét illetően valamennyi gazdasági ágban megtalálhatóak. A legjellemzőbb a tevékenységi kört tekintve, hogy egynegyedük feldolgozóipari munkaadó, egyötödük a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban tevékenykedik, és kevesebb, mint egy-egytizedük mezőgazdasági, illetve építőipari munkáltató. A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta megpróbálja reprezentálni a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság), azonban a kirendeltséggel partneri viszonyt ápoló munkaadók többségében vesznek részt a felmérésben, továbbá a válaszadás önkéntes jellege is hozzájárult ahhoz, hogy a vizsgálat nem jellemzi a megye egészét, tehát nem tekinthető reprezentatívnak. A felmérés során mintegy 33 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely az előző negyedévi felmérésben érintett létszámnál tíz ezerrel több. A válaszadó munkáltatóknál összesen több mint ezerkétszáz fő közfoglalkoztatottként dolgozott. A megye egyes körzeteiben a felmérésbe bevonható cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy a Gárdonyi körzet munkáltatóinál a válaszadási arány (87,5%) a legmagasabb, míg a foglalkoztatotti létszám a megyei összesnek alig négy %-a. Ugyanakkor a következő legmagasabb válaszadási aránnyal (71,0%) rendelkező Székesfehérvári térségben koncentrálódik a gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottak 49,2%-a. A 68,4%-os válaszadási arányt magáénak tudható Dunaújvárosi körzethez a munkavállalói létszám kevesebb, mint egyötöde koncentrálódik, Mór térségében a foglalkoztatottak ötöde összpontosul ugyanakkor a válaszadási aránya kissé alacsonyabb, 55,7%. A vizsgálatba vont szervezeteknél foglalkoztatottak összes létszáma fő, akiknek majd háromötöde (58,3%) feldolgozóipari munkaadónál áll alkalmazásban, további 10,6%-uk a humán-egészségügy, szociális ellátás, kevesebb, mint egytizedük (6,9%) a kereskedelem, gépjárműjavítás, 4,5%-uk a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén dolgozik. Ugyanakkor a szállítás, raktározás gazdasági ágban foglalkoztatottak száma is meghaladja az ezer főt, míg a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése ágazatban megközelíti azt, sorrendben fő, illetve 986 fő. 4

5 A felmérés során az adatszolgáltató cégek legtöbbje (37,4 %-a, 139 db) a 10 fő alatti létszámmal működő mikró vállalat volt. A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottaknak viszont több, mint háromötöde, (63,1 %-a) a felmérésben 6,7%-os arányt kitevő 25 db 249 fő feletti alkalmazotti létszámmal működő nagyvállalatnál dolgozott. A kisvállalkozások jelenléte is magasnak mondható a 36,3%-os részaránnyal ugyanakkor az általuk foglalkoztatott létszám nem túl jelentős, az összesnek 10,2%-a, ami majd főt jelent. A közepes vállalatok pedig a szervezetek nem egészen egyötödét, a foglalkoztatottaknak viszont egynegyedét képezik. A felmérésben résztvevő munkáltatók létszámnagyság szerinti megoszlása A felmérésben résztvevő cégek foglalkoztatotti létszámának megoszlása cégméret szerint mikrovállalkozás (139 db, 37,4%) nagyvállalat (25 db, 6,7%) közepes vállalat 73 db,19,6%) mikrovállalkozás kisvállalat (626 fő, 1,9%) (3325 fő, 10,2%) kisvállalat (135 db, 36,3%) közepes vállalat (8102 fő, 24,8%) nagyvállalat (20605 fő,63,1%) Ami a közfoglalkoztatottak számát illeti a vizsgált hónap végén, mintegy ezerkétszáz fő dolgozott a megkérdezett és választ is adó munkáltatóknál. Ugyanakkor csak a Székesfehérvári és a Sárbogárdi körzetben gazdálkodó szervezeteknél fordult elő - csakúgy, mint tavaly -, hogy nagyobb létszámban 646 fő és 312 fő alkalmaztak közfoglalkoztatási formában munkaerőt. A szervezetek létszámnagyságát tekintve a közfoglalkoztatottak több, mint fele a középvállalkozásoknál, ötöde a kisvállalatoknál, további mintegy ötöde a nagyméretűeknél és fennmaradó hányaduk a mikró vállalkozásoknál állt alkalmazásban. A közfoglalkoztatásban tevékenykedők héttizede a közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás gazdasági ágban áll munkaviszonyban, egyötödük a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén, a többiek a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az építőipar gazdasági ágban dolgoznak. 5. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek dolgozói létszámukat IV. negyedév végére főre prognosztizálták, ami megyei szinten 52 fős (0,2 %-os) mérséklődést jelent a szeptember végi fős létszámhoz képest, míg a közfoglalkoztatottak számában 3 hónapra előre vetítve 952 fős csökkenés várható. Mindezek hatására összességében fővel csökken várhatóan a foglalkoztatotti létszáma téli időszakban. A nemzetgazdasági ág szerinti (TEÁOR) részletezés alapján IV. negyedévének végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható 512 fős létszámfelvétel az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérően alakul. A belépők közel fele (47,5 %-a, 243 fő) a feldolgozóiparban összpontosul. További jelentősebb felvétel a közigazgatás területén várható, ahol a közfoglalkoztatottak száma mintegy száz fővel emelkedik. A kereskedelem, gépjárműjavítás ágban várható még 31 fős, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén 21 fős létszámfelvétel. A mezőgazdaság csupán 16 fős felvételt jelzett. Emellett 5

6 néhány fős létszámfelvétel várható a többi gazdasági ágban is, de ezek részesedése néhány %- os nagyságot foglal magában. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás tekinthető nagyobb létszámfelvevőnek (129 fő), de emellett néhány tízfős felvétel várható a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (33 fő), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (26 fő), az élelmiszer-, ital-, dohánytermékek gyártása ágazatban (18 fő), míg több területen ennél kisebb felvételeket jeleztek a gazdálkodók. Így várhatóan ezeken a területen valósul meg a feldolgozóipari létszámbővítés jelentős része (84,8%-a). A jelenlegi felmérés során már nem a feldolgozóipar koncentrálja a csökkenések jelentős részét, hanem a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ág, ahol a várható létszámcsökkenések (1516 fő) közel fele, (55,8%-a) összpontosul, s ez 848 főt érint. Emellett jelentősebbnek mondható a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és a feldolgozóipar egyes ágazatiban bekövetkező 253 fős és 211 fős csökkenés, amely az összesnek mintegy háromtizedét éri el (30,6 %), ezeken túl a kereskedelem, gépjárműjavítás területén figyelhető meg félszáz főt meghaladó (71 fős) csökkenés, a többi területen azonban legfeljebb tíz fő feletti nagyságot ért el. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás területére koncentrálódik a létszámcsökkenés 40,3%- a, ami 85 főt érint, a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termékek gyártása területén figyelhető meg 35 fős, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban 26 fős, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágban 20 fős létszámcsökkenés. A felsoroltak alapján a létszámváltozások 3 hónap múlva várható fős negatív egyenlege az ágazatokat tekintve a következőképpen alakul: Eredő bővülésre csupán a feldolgozóiparban számíthatunk több tízfős nagyságban (32 fő), ezen kívül még néhány gazdasági ágban várható néhány fős eredő növekedés. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szakmai tudományos, műszaki tevékenység, az építőipar gazdasági ágban, melyek nagysága: 8 fő, 7 fő és 4 fő. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb számú, 44 főt elérő létszámnövekedés a járműgyártás ágazatban várható, a gép, gépi berendezés gyártása területén 15 fős, a textíliák ágazatban pedig 12 fős növekedés várható, míg néhány területen csupán pár főt ér el a belépők és kilépők egyenlege, ami nagyon kedvezőtlen hisz a korábbi időszakokban a feldolgozóipar létszám növekedése akár az ezres nagyságot is elérte. A felvételek és elbocsátások egyenlege alapján negatív irányú létszámváltozásra számítanak az ágazatok többségében. Legnagyobb arányú fogyás a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén várható 761 fővel, a mezőgazdaságban már jóval kisebb, de igen jelentős számban, 237 fővel, a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban 40 fővel, ezen felül még néhány területen legfeljebb tízfős csökkenésre lehet számítani. A feldolgozóiparon belül a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termékek gyártása területén várható 24 fős és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágban 15 fős létszámot érintő, fogyás. A többi ágazat közül a bányászat, az információ, kommunikáció és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén a felvételek és elbocsátások eredőjeként nem változik a létszám. 6

7 A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása vállalati méret szerint, fő Mikro Kis Közép Nagy belépő fő kilépő fő A gazdálkodók létszám-kategória szerinti összetétele alapján a várható dolgozói létszámmozgások nagysága, a bővítések és csökkenések vonatkozásában vállalati méret szerint növekvő nagyságban érinti a szervezeteket. A felvételek többsége, 181 fő a nagy, 179 fő a közép, további 99 fő a kis és 53 fő a mikro vállalatoknál valósul meg. A csökkenések növekedésének nagysága is nagyjából követi a cégméretet, csupán a közepes méretűek esetében van eltérés. Így a csökkenések közül 785 főt érint a közép, 354 főt a nagy, 275 főt a kis és 102 főt a mikro vállalkozásoknál. Mindezek alapján a belépők száma a vizsgált időszakban mindegyik cégnagyságnál alatta marad a kilépő munkaerő tervezett létszámának. Legnagyobb létszámú negatív létszámváltozás a közepes cégeknél várható, ennek nagysága jelentős, 179 fős felvétel és a 785 fős csökkenés eredőjeként, a nagy vállalkozások esetén 181 fős felvétellel szemben 354 fős a csökkenés, a kisvállalatoknál 99 fő felvételéhez 275 fő elbocsátása párosul, míg a mikro vállalkozásoknál 53 fős felvételhez 102 fős fogyás várható. Terület szerint nézve a Móri térségben 195 fő felvételéhez 150 fős fogyás párosul, aminek eredője 45 fős növekedés, hasonló a helyzet a Dunaújvárosi körzetben is ahol 106 fő felvételéhez 86 fő elbocsátása várható, s ez 20 fős növekedést jelent. Ezzel szemben Székesfehérvár körzetében 32 fő felvételéhez 750 fő elbocsátása várható, ami összességében 718 fős fogyást jelent. Sárbogárdon is hasonlóan alakul a helyzet, csak kisebb mértékben, így a 64 fős felvétellel szemben 327 fő elbocsátása várható, ami 263 fős negatív eredőt jelent. A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozás főcsoportok A három hónap távlatában a 3 hónapos előrejelzés szerint ( i állapothoz) várható létszámcsökkenések legnagyobb hányadát, több Létszámfelvétel fő % Létszámcsökkenés fő % mint felét a szakképzettséget Gépkezelők, Szakképzettséget nem nem igénylő egyszerű összeszerelők, ,8 igénylő egyszerű ,0 foglalkozások csoportjában járművezetők foglalkozások tervezik. Ennél jóval kisebb Szakképzettséget nem Mezőgazdasági és igénylő egyszerű ,0 erdőgazdálkodási ,6 mértékben, a leépítések 15,6%- foglalkozások foglalkozások át a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási foglalkozások főcso- Gépkezelők, Ipari és építőipari ,3 összeszerelők, ,7 foglalkozások portjában tervezik, további járművezetők 9,7%-a pedig a gépkezelők, összesen ,1 összesen ,3 összeszerelők, járművezetők csoportját érinti. Ez a három legérintettebb foglalkozás-főcsoport lefedi az alkalmazotti létszám tervezett csökkenésének mintegy négyötödét. A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők tekintetében a tervezett felvételeknél első helyen szerepel a 33,8%-os részesedéssel, majd következik a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások csoportja 27,0%-os aránnyal, azonban ezen létszámnövekedések nem tudják ellensúlyozni a jelentős elbocsátásokat. Az ipari és építőipari foglalkozások tekintetében a 73 fős bővülés a felvételeknek 14,3%-át képezi. A létszámfelvételek és csökkenések eredőjeként IV. negyedévében kiugróan magas bővülés foglalkozás főcsoportok szerint a megkérdezett cégek létszámában nem várható, s a korábbi években megfigyelhető több száz fős felvételekre sem lehet számítani. 7

8 Foglalkozások, munkakörök A 3 hónap múlva várható létszámváltozások egyenlege szerint legjellemzőbb 10 foglalkozás ( i állapothoz) szerinti részletezés alapján a egyenleg= egyenleg= növekedési egyenlegek egy fő fő létszámnövekedés létszámcsökkenés foglalkozásnál sem érik el még a 20 főt sem, és csupán kettőnél Egyéb máshova nem sorolható Egyéb máshova nem sorolható +19 egyszerű szolgáltatási -532 közelíti meg. Legjelentősebb feldolgozóipari gépkezelő foglalkozások növekedés (19 fő) a feldolgozóipari gépkezelő foglalkozásúaknál figyelhető meg, és Gyógyszerész, Egyszerű mezőgazdasági Szabó, varró +18 Erdészeti foglalkozások közel ekkora nagyságot képvisel szakgyógyszerész foglalkozásúak Fafeldolgozó gép kezelője és Egyéb személyi, szolgáltatási a szabó, varró munkakörök gyártósor mellett dolgozó foglalkozásúak létszám-növekedési egyenlege Egyéb egyszerű építőipari Egyéb takarító és kisegítő is. Tíz főt meghaladó bővülés foglalkozásúak várható még a gyógyszerész, a fafeldolgozó gépkezelő és az egyéb takarító foglalkozásoknál. Jellemzően több foglalkozásnál ennél kisebb számú bővülést jelentő változás szerepel az előrejelzésekben. Ebben az időszakban a létszámmozgások negatív irányú eredője egy foglalkozás tekintetében igen jelentős, ami az egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozásokat érinti -532 fős csökkenéssel. Ezen kívül két esetben figyelhető meg még nagyobb létszámot érintő létszámcsökkenés, ami az erdészeti foglalkozásúaknál -233 fő, az egyszerű mezőgazdasági foglalkozásoknál pedig -107 fő. Ezen túl a többi foglalkozást érintő várható létszámcsökkentési egyenleg nem éri el az 50 fős nagyságrendet. A 12 hónapra előrevetített létszám-várakozások megyei szinten nem túl bizakodóak, bár kedvezőbbek a három hónapos előrejelzésnél. A megkérdezett cégek összességében főre becsülték az egy év múlva várható alkalmazotti létszámukat, amely megyei szinten 14 fős létszámemelkedést jelent a felmérésben részt vevő szervezetek szeptember 30.-i dolgozói létszámadataihoz képest. Ez a létszám nemcsak a jelenleginél magasabb egy kicsit, de a három hónap múlva várt létszámot is 66 fővel haladja meg. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál létszámadatok (fő) Vállalati méret 3 hónap 12 hónap jelenlegi múlva múlva Micro vállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalat Összesen Vállalati méretek alapján egy évre előre a kis létszám-kategóriás munkáltatók számolnak jelentősebb méretű, összesen 226 fős (6,8%- os) létszámnövekedéssel. A mikro létszámkategóriában csupán négyfős növekedés várható, míg a nagyobb szervezeteknél létszámcsökkenés valószínűsíthető egy év távlatában. Az alkalmazotti létszám a közepes cégeknél 156 fővel (1,9%-kal), a nagy cégeknél 60 fővel (0,3%-kal) lesz kevesebb. Nemzetgazdasági ágazat megbontás szerint egy év távlatában a gazdasági ágak egyikében sem várható jelentős létszámnövekedés. A feldolgozóipar egyes ágazataiban összesen 131 fős létszámnövekedést jeleztek előre a gazdálkodó szervezetek, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén várható 56 főre vonatkozó létszámemelés. 8

9 Az ágazatok többségében azonban csupán néhány fős alkalmazotti létszámnövekedéssel, illetve létszámcsökkenéssel számolnak, míg néhány ágazatnál jelentősebb fogyás is várható a jelenlegihez képest egy év múlva a dolgozói létszámmozgások eredményeként. A legnagyobb létszámot érintő (-85 fő) csökkenést a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint ennél kissé kisebbet, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-37 fő) területén működő gazdálkodók jeleztek. A kirendeltségenkénti megbontás alapján az egy éves előrejelzés esetén növekvő létszámot prognosztizálnak a megkérdezett munkáltatók a megye térségeinek felében, közülük is a legjelentősebb a Móri kirendeltség 203 fős, illetve a Gárdonyi és a Dunaújvárosi körzet majd félszáz fős növekménye. Ugyanakkor a Székesfehérvári körzetben -247 főt érintő fogyás várható. 6. A közfoglalkoztatottak számának alakulása A felmérésben résztvevő munkáltatóknál összesen fő közfoglalkoztatott dolgozott a megkérdezés időpontjában. A munkáltatók 3 hónap múlva már jóval kevesebb - tekintettel a téli időszakra fő közfoglalkoztatásának lehetőségét vázolták. A megye valamennyi térségében stagnálás, illetve csökkenés várható. A legjelentősebb létszámcsökkenés a Székesfehérvári körzetben valósul meg, mivel a jelenlegi 646 fős létszámhoz képest csupán tíz fő foglalkoztatását jelezték a gazdálkodók. Emellett a Sárbogárdi körzetben várható még nagyobb számú, 254 fős közfoglalkoztatotti létszámcsökkenés. A szervezetek létszám-nagysága alapján a középvállalkozások csökkentik a legjobban a közfoglalkoztatottak számát, aminek mértéke 509 fő és a nagy vállalkozásoknál fordul elő még további 233 fős mérséklődés. A kisvállalkozások esetén is 156 fős közfoglalkoztatotti létszámcsökkenéssel számolnak, a mikró vállalkozásoknál kisebb mértékű, 54 fős a közfoglalkoztatottak számának mérséklődése. Tevékenységük alapján a közfoglalkoztatottak száma a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 724 fővel, a mezőgazdaság területén 233 fővel csökken várhatóan 3 hónap múlva. Egy év távlatában a munkáltatók száz fővel több közfoglalkoztatotti munkaerővel számolnak a jelenlegi létszámukhoz képest. A cégek létszám-nagysága szerint létszámcsökkenést, csak a közepes méretű vállalkozások jeleztek 58 főre vonatkozóan. A kisvállalkozásoknál várható a közfoglalkoztatottak számában, jelentősebb, 106 fős növekedés a jelenlegihez képest, illetve még a mikro vállalkozások jeleztek előre 54 fős létszámnövelést. A munkaadók tevékenysége szerint a közigazgatás védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban 24 főt érintő csökkenést jeleztek a gazdálkodók a közfoglalkoztatottakra vonatkozóan, ugyanakkor a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban 84 főt érintő, a feldolgozóiparban további 31 fős növekedés várható egy év múlva. 9

10 7. A munkaerő-igény kielégítésének jellemzői A jelenlegi felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat arról is, hogy milyen forrásból elégítik ki munkaerő-igényeiket, illetve az egyes módozatokat milyen gyakran használják. A válaszok értékelése előtt meg kell jegyeznünk, hogy ebben a témában kérdésenként a cégeknek mintegy fele nem válaszolt, vagy nem értékelhető módon töltötte ki a kérdőívnek ezt a részét. A munkaerő-igények kielégítésének gyakran használt forrásai között első helyen a munkaügyi kirendeltségek segítségével történő munkaerő-toborzás áll, a megkérdezett cégek 27,4 %- ának válasza alapján, ezen kívül további 34,4 %-uk alkalmanként is él ezzel a lehetőséggel. Ennek alapján munkaerő igényeik megoldásában a kérdésre válaszoló cégek közel 2/3-a (61,8 %-a) különböző gyakorisággal igénybe veszi a munkaügyi szervezet állásközvetítő tevékenységét. A második leggyakoribb mód az informális csatornákon (család, rokonok, kollégák) keresztül történő munkaerő-feltöltés, a válaszadók 20,4 %-ának véleménye alapján, és további 33,1 %- uk alkalmanként is folyamodik ehhez a módozathoz. Dobogós helyen áll még a gyakran alkalmazott megoldások között a hirdetés útján keresztüli felvétel 11,0 %-os gyakorisággal, ezen túlmenően alkalmanként él vele a munkáltatók több, mint negyede (27,4%-a). Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással a megkérdezett cégek kevesebb, mint egy huszada gyakran, majd ötöde alkalmanként folyamodik munkaerő-igényének kielégítésének ehhez a formájához. A pályázatok útján történő munkaerő-toborzást a szervezetek 5,1%-a gyakran alkalmazza, míg további több, mint egytizedük (11,6%-a) csak alkalmanként. A munkáltatók kétötöde soha nem vesz igénybe a munkaügyi kirendeltségeken kívül más munkaerő- közvetítő, -kölcsönző cég segítségét, és a gazdálkodók egyharmada (33,3 %) elutasítja az interneten keresztül történő létszámkiválasztást is. A megkérdezett gazdálkodóknak csak 3,5 %-a nyilatkozott úgy, hogy a munkaügyi szervezet segítségét nem kéri a munkaerő kiválasztásához. Az egyes munkaügyi körzetek munkáltatói eltérően alkalmazzák a különböző munkaerő toborzási formákat, megfigyelhető, hogy a Sárbogárdi térség munkaadói mindig igénylik a munkaügyi kirendeltségek segítségét, ezzel szemben a Gárdonyi szervezetek kevesebb, mint ötöde soha nem veszi igénybe ezt a lehetőséget. Az informális csatornák nyújtotta lehetőségeket az Enyingi és az Ercsi körzet munkaadói használják ki minden esetben. Az internet lehetőségét Dunaújváros, Ercsi és Enying munkáltatóinak csak 3-6%-a, míg a Gárdonyi cégek negyede alkalmazza, ugyanakkor a munka-közvetítők adta lehetőséget az Enyingi cégek egyáltalán nem használják. 10

11 A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának tájékoztatója a 100 fő feletti cégek megkeresésével kapcsolatban: Fejér megyében a 100 főt vagy ennél nagyobb létszámot foglalkoztató cégek csupán 1,5 %-át teszik ki az össz-vállalkozásokénak, viszont a foglalkoztatottak létszáma tekintetében kiemelt jelentőségűek, hiszen az össz- vállalkozások foglalkoztatási számadatával összevetve, az alkalmazottak 61%-a áll a foglalkoztatásuk alatt. Szervezetünk illetékességi területén a legtöbb 100 főt foglalkoztató cég - 65 cég - a Székesfehérvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ illetékességi területén van. Ezek a cégek nem kizárólagosan csak a KKV körbe tartoznak, vannak olyan cégek, szervezetek, amelyek állami/önkormányzati fenntartású intézmények. A Székesfehérvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ illetékességi területén található legtöbb cég azt jelezte, hogy nem tervez beruházást vagy leépítést, hanem a meglévő létszáma stabilizálására, megtartására törekedik. Az alábbi területeken jeleztek létszámbővítést a közeljövőben: I. Egy vízellátás területén tevékenykedő szervezet 40 fő létszámbővítésével tervez a várható vízi közmű törvényhez kapcsolódóan. II. Egy műszergyártó gazdálkodó beruházásaihoz kapcsolódóan várható létszámbővítés, kb. 100 fő új munkavállaló felvételét tervezik. A felvenni kívánt létszámot a termelői részen és a back office területen. III. Egy műanyag csomagoló eszköz gyártással foglalkozó munkaadó statisztikai állományi létszáma jelenleg 240 fő. Jövő év márciusában várható 13 fő felvétele. IV. Egy villamos-ipari kereskedelmi cég székhelye Székesfehérváron található, ahol a jelenlegi létszáma 159 fő. Több telephelye is van az országban (Budapest, Gyöngyös, Kazincbarcika, Eger, Miskolc, Szombathely), együttesen 196 főt foglalkoztat. A cég képviselőjének elmondása alapján 200 fő feletti foglalkoztatotti létszámot nem akarják átlépni. A Dunaújvárosi Kirendeltség illetékességi területén 22 cég van, akik legalább 100 főt foglalkoztatnak. I. Egy vasgyártással foglalkozó szervezet 800 főt elérő csoportos létszám leépítési szándékról van tudomásunk. II. Egy gumiabroncs gyártó évtől a harmadik ütemű bővítést tervezi, ez 650 fő feletti felvételt jelent majd várhatóan. A többi megkeresett cégről általánosságban elmondható, hogy nem terveznek sem létszámleépítést, sem létszámbővítést, a meglévő létszámot próbálják tartani, esetleg a természetes fogyást (pl. nyugdíjazás) pótolják. A Bicskei Kirendeltség illetékességi területéhez 7-, 100 főt foglalkoztató cég tartozik. Az illetékességi körébe tartozó 7 cég közül 1-2 cég jelzett kisebb volumenű létszámfelvételt. 11

12 I. Egy elektronikai alkatrész gyártó munkaerő kölcsönzőn és munkaerő-közvetítőn keresztül folyamatos munkaerő felvétel történik az alábbi munkakörökben: minőségügyi mérnök 8 fő, villamosmérnök ill. gépészmérnök végezettséggel; logisztikai beszerző (diplomával); minőségbiztosítási technikus. II. Egy vasgyártással foglalkozó cég fizikai munkakörben jelenleg létszámstopot rendelt el, szellemi munkakörben 1-1 fő pótlása történik értékesítési- és kontrolling munkakörben. A Gárdonyi Kirendeltség illetékességi területén 1 cég van, aki több mint 100 főt foglalkoztat, további három szervezet pedig állami/önkormányzati fenntartású intézmény. A külföldi tulajdonú szervezet részéről, mindenféle önkéntes adatszolgáltatás és információ kiadása a tulajdonos részéről tiltásra került. Nem kívánnak velünk együttműködni. A Móri Kirendeltség illetékességi területén 10 olyan cég található, amelyik több mint 100 főt foglalkoztat. A 10 cég közül kilenc nem tervez beruházást, létszámfelvételt, stabilizálni kívánják a meglévő állományukat, több cégnél létszámstopot rendeltek el. A cégek évek óta stabil létszámmal dolgoznak, csak a fluktuációs miatti létszámkiesését pótolják, de ez nem számottevő létszám. Egy munkaadó jelezte, hogy kisebb létszámban szakmunkásokat fognak felvenni, hegesztő, targoncavezető munkakörben. Az Enyingi Kirendeltség illetékességi területén egy mezőgazdaság területén tevékenykedő szervezet van, mint 100 fő feletti cég. A statisztikai állományi létszámuk jelenleg 242 fő évben 15 fő felvételére került sor, ugyanakkor 12 főnek megszűnt a munkaviszonya a céggel. A megszűnt munkaviszonyok mögött nagyrészt egyszerű mezőgazdasági foglakozások vannak, de gépkezelői- illetve állattenyésztési dolgozói munkakör is megjelent ban 11 fő munkaviszonyának megszűnését tervezik többféle okból. A társaságot az idei évben jelentős mértékben sújtotta a rossz aszályos időjárás miatti bevétel kiesés. Az időjárás okozta viszontagság mellett nehezen tartható fenn az állományi létszám. Ugyanakkor 2013-ra 4 fő mezőgazdasági gépkezelő felvételét tervezik, ezen létszámból 2 fő pályakezdőt fognak keresni. Az Ercsi Kirendeltség illetékességi területén 2 cég van, mint 100 fő feletti foglalkoztató. I. Fafeldolgozással foglalkozó munkáltató jelenlegi létszáma 107 fő. A munkáltató munkaügyi vezetője kiemelte, hogy létszámfelvétel több mint egy éve nem történt. Létszámmozgásukat erősen befolyásolják a külföldi megrendelések, amelyek sajnos az elmúlt időszakokban elmaradnak a cég által remélt mértéktől. A vállalkozás 90%-ben exportra termel, és kapacitáskihasználtsága 85% körül mozog, és egyelőre nincs kilátás arra vonatkozóan, hogy megrendelés állományuk növekedne. II. Jármű alkatrész gyártó cég jelenlegi létszám: 198 fő. A vállalkozás a tavalyi évben rekordbevételt könyvelhetett el az ezt megelőző 3 évhez képest. Létszámukat azonban így is fokozatosan csökkenteniük kellett. Az idei és a jövő évi létszámuk várhatóan stagnálni fog. További leépítést nem terveznek, de az esetlegesen megszűnő pozíciókban nem terveznek felvételt. 12

13 8. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 1. A KSH fogalmi rendszere 1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) 13

14 fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; 14

15 - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Nemzeti Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerő-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresők aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérőszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható. 15

16 MELLÉKLETEK

17 A felmérésbe bevont, választ adó gazdálkodó szervezetek száma és létszáma vállalati méret szerint /közfoglalkoztatottak nélkül/ Vállalati méret Válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) három hónap múlva várható létszám (fő) tizenkét hónap múlva várható létszám (fő) Mikro Kis Közép Nagy Összesen A válaszadók létszámmozgásának alakulása 3 hónap múlva Válaszadók létszámának alakulása Belépők száma (fő) Kilépők száma (fő) Egyenleg (fő) Mikro Kis Közép Nagy Összesen A három hónap múlva várható létszámfelvételek és csökkenések FEOR szerinti bontásban FEOR 2008 szerinti létszámbontás Belépő, fő +3 hónap Kilépő, fő Egyenleg, fő EGYÉB FELSŐFOKÚ VAGY KÖZÉPFOKÚ KÉPZETTSÉGET IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK FELSŐFOKÚ KÉPZETTSÉG ÖNÁLLÓ ALKALMAZÁSÁT IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK IPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI FOGLALKOZÁSOK GÉPKEZELŐK, ÖSSZESZERELŐK, JÁRMŰVEZETŐK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI FOGLALKOZÁSOK IRODAI ÉS ÜGYVITELI (ÜGYFÉLKAPCSOLATI) FOGLALKOZÁSOK GAZDASÁGI, IGAZGATÁSI, ÉRDEK-KÉPVISELETI VEZETŐK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI FOGLALKOZÁSOK Összesen