Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály

Átírás

1 Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés április 1. A munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, a felmérésben résztvevők köre A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés az ÁFSZ modernizációja során kifejlesztett eszköz. A felméréssel rövid távú információkat kívánunk összegyűjteni a munkaerőpiacról annak érdekében, hogy minél magasabb szintű szolgáltatásra nyíljon lehetőség mind a munkáltatók, mind a munkanélküliek számára. A felmérés során a megyei munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, négy kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A négy kérdés közül három állandó, egy pedig negyedévente változik. A áprilisi adatfelvétel során az állandó kérdések mellett az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket tettünk fel. Mivel a felmérésben a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, az itt bemutatott adatok nem tekinthetők reprezentatívnak, azaz nem jellemzik a megye munkaerőpiacának egészét. Az áprilisi felmérés lebonyolításában 29 kirendeltségi munkatárs vett részt. A felkeresett szervezetek száma 358, a januárinál kettővel kevesebb. A válaszadási arány 62,8% a januári 66,7%-kal szemben. Kirendeltség A negyedéves munkaerő-piaci felmérés főbb adatai kirendeltségenként április Közreműködő munkatársak száma, fő Felkeresett szervezetek száma, db Válaszoló szervezetek száma, db Válaszadási arány, % Érintett munkavállalói létszám, fő Székesfehérvár , Dunaújváros , Mór , Bicske ,3 857 Gárdony ,0 963 Sárbogárd ,5 263 Ercsi ,5 583 Enying ,3 756 Megye össz , A felmérésbe zömében az adatlapok késői visszaérkezése miatt munkáltató került be, a náluk foglalkoztatott létszám fő, az elemzés ezek adataira vonatkozik. A felmérés az alkalmazásban állók 14,0%-át érintette Székesfehérvár, Sörház tér 1. Tel: (22) , fax: (22) kdrmk@lab.hu 1

2 2. A terület, népesség foglalkoztatottság, gazdasági szervezetek jellemzői A Közép-dunántúli régió Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben levő régiója. Ezen belül Fejér megye fejlettségi szintje megközelíti az országos átlagot. A megye területe 4358,8 km 2, lakónépessége január 1-jén 427,4 ezer fő volt. A megye településszerkezetére a nagyobb méretű községek, illetve városok a jellemzők. A 108 településből kettő megyei jogú város. A megyeszékhely, Székesfehérvár 102 ezer lakosával az ország 9. legnépesebb települése, Dunaújváros lakossága 51 ezer fő. A megye földrajzi fekvése kedvező, a főváros közelsége, a kiépített infrastruktúra jó alapot biztosít a gazdaság fejlődéséhez. A megye gazdaságában az ipar ezen belül a feldolgozóipar - a meghatározó. Az egyoldalú fejlődés azonban a gazdaság sérülékenységével jár. A gazdasági válság következtében a munkaerő-piaci helyzet jelentősen romlott, a regisztrált álláskeresők átlagos száma 2008-ról 2009-re ugrásszerűen 7,2 ezer fővel emelkedett ben az álláskeresők számának növekedési üteme lassult, az átlagos létszám 2,2 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit ben a megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások termelésének volumene az egy évvel korábbihoz képest 14%-kal emelkedett, de még így is csak a két évvel ezelőttinek a nyolctizedét érte el. Az export 13%-kal, a belföldi értékesítés 3,7%-kal nőtt. A megye ipari termelésének 98%-át adó feldolgozóiparban 15%-os bővülés következett be. Az ipari termelés növekedése az alkalmazásban állók számának 8,1%-os csökkenése mellett valósult meg, így a termelékenység 24%-kal javult az egy évvel korábbi alacsony szinthez képest. Az építőipar termelése 15%-kal esett vissza. A kereskedelmi szálláshelyeken fogadott vendégek száma 12%-kal, a vendégéjszakák száma 13%-kal nőtt. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke ben 110 milliárd forint volt, folyóáron az előző évit 17%-kal haladta meg. A regisztrált gazdasági szervezetek száma december 31-én 60 ezer volt, az előző évinél 4%-kal több. Az alkalmazásban állók száma 110 ezer főt tett ki, ami 2,2%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 190 ezer forint, havi nettó átlagkeresete 127 ezer forint volt. Az előbbi 6,3%-kal, az utóbbi 11%-kal több az előző évinél. A KSH IV. negyedéves munkaerő-felmérése szerint a éves, gazdaságilag aktív népesség száma Fejér megyében 182,6 ezer fő, az előző negyedévinél 1800 fővel (1,0%- kal) több. Az előző negyedévhez képest a régióban összességében 0,4%-os növekedés, országos szinten 0,5%-os csökkenés következett be. A foglalkoztatottak száma Fejér megyében 2000 fővel (1,2%-kal) 167,8 ezer főre emelkedett, ami 51,2%-os foglalkoztatási szintet eredményezett. Ez 1,7%-ponttal meghaladja az országos mutatót, de a régiósnál 0,9%- ponttal alacsonyabb. Az aktivitási arány Fejérben az előző negyedévi 55,2%-kal szemben 55,7 %, ami a régió mutatójánál 1,8%-ponttal alacsonyabb, de az országos (55,5%) adatnál 0,2%-ponttal magasabb. A KSH által mért munkanélküliségi ráta Fejér megyében az előző

3 negyedévhez viszonyítva 0,2%-ponttal 8,1%-ra csökkent IV. negyedévében a régió munkanélküliségi rátája 9,4%, az országos adat 10,8%. A megye mutatója mindegyiknél kedvezőbb. Forrás: ksh.hu A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) IV. negyedév Megnevezés Fejér megye Közép- Dunántúl Országosan Foglalkoztatottak (ezer fő) 167,8 442,9 3804,3 Alkalmazásban állók (ezer fő) a/ 110,5 266,8 2701,8 Munkanélküliek (ezer fő) 14,8 45,8 462,1 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 182,6 488,7 4266,4 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 144,9 361,4 3416,9 Munkavállalási korú népesség (ezer fő) 327,5 850,1 7683,3 Aktivitási arány (%) 55,7 57,5 55,5 Foglalkoztatási arány (%) 51,2 52,1 49,5 Munkanélküliségi ráta (%) 8,1 9,4 10,8 a/ I-IV. negyedév 3. Fejér megye munkaerő-piaci helyzetének alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján április hónapban fő szerepelt a regisztrációban, az előző havinál 1464 fővel (5,7%-kal), az egy évvel korábbinál 2088 fővel (8,0%-kal) kevesebb. Az álláskeresők száma a márciusihoz viszonyítva a megye valamennyi térségében csökkent. Székesfehérvár körzetében 652 fővel (6,3%-kal), Dunaújváros és Sárbogárd térségében egyaránt 178 fővel (3,5 illetve 8,0%-kal), Enying körzetében 158 fővel (7,2%-kal) voltak kevesebben az előző havinál. Gárdony térségében 132 fővel (8,3%-kal) mérséklődött a számuk, a többi körzetben fővel. A mérséklődés elsősorban a tavaszi idénymunkák beindulásának köszönhető. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása, fő Székesfehérvár Dunaújváros Mór Bicske Gárdony Sárbogárd Ercsi március április Enying

4 11,1 9,0 21,0 16,5 22,2 29,8 42,6 47,7 A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya áprilisban 12,8%, a márciusinál 0,7%-ponttal, a áprilisinál ugyancsak 0,7%-ponttal kevesebb április hónapban is Enying és Sárbogárd térsége volt munkaerő-piaci szempontból a legrosszabb helyzetben. Az előbbi mutatója 23,2%, míg az utóbbié 22,2% volt. Az előbbieken túl Ercsi térségében haladta meg a mutató értéke a 12,8%-os megyei átlagot, a többi körzetben annál alacsonyabb az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya. Továbbra is Mór térsége a legkedvezőbb helyzetű a megyében, ahol a mutató értéke 9,5%. Az előző hónaphoz képest valamennyi térségben javult a mutató. Sárbogárd és Enying körzetében csökkent a legjobban az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya: 1,9 %-ponttal, illetve 1,8%-ponttal. Emellett Székesfehérvár és Gárdony térségében mérséklődött a mutató értéke jobban a megyei átlagnál (0,8 illetve 0,9%-ponttal, a többi térségben annál kisebb, de kedvező irányú volt a változás. A áprilisi álláskereső fele, szám szerint fő, férfi. Arányuk a márciusinál 0,5%-ponttal, a áprilisinál 1,7%-ponttal alacsonyabb. Az álláskeresők több mint négyötöde fizikai foglalkozású, a szellemiek aránya 18,0%. A szakmunkások aránya 34,6%, a betanított munkások az álláskeresők háromtizedét adják, a segédmunkások részaránya 17,1%. Ezek az arányok hasonlóak az előző havihoz. A áprilisi állomány mintegy kétötöde legfeljebb általános iskolát, közel egyharmada szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett. Szakközépiskolai, technikumi végzettséggel az álláskeresők 15,9%-a, gimnáziumi érettségivel a 8,0%-a rendelkezik, a diplomások aránya 5,1%. Ezek az arányok közel azonosak a márciusival. Az életkor szerinti összetétel hasonló a márciusihoz. Az állomány 14,5%-a 25 év alatti, közel háromötöde év közötti, 27,1%-a 49 év feletti. A nyilvántartott álláskeresők 52,2%-a legfeljebb 6 hónapja, 22,0%-a 7-12 hónapja, egynegyede már több mint 12 hónapja szerepel folyamatosan a regisztrációban. Bár a regisztrációba történő beáramlás csökkent, az álláskeresők továbbra is nehezen tudnak elhelyezkedni, ezért egyre több időt töltenek a regisztrációban. A tárgyhónapban az álláskeresők 21,0%-a (5079 fő) járadék típusú ellátásban részesült, 9,0%-a (2171 fő) segély típusú ellátást kapott Az ellátásban részesülők arányának alakulása,% Járadékos Segély es Rszs, RÁT, bérpótló juttatás 2010.ápr ápr. Ellátásra nem jogosult Rendszeres szociális segélyt mindössze 21 főnek, rendelkezésre állási támogatást 3732 főnek, bérpótló juttatást 1629 főnek folyósítottak április hónap folyamán. Az álláskeresők 47,7%-a (11529 fő) azonban semmiféle ellátásra nem volt jogosult. Az előző hónaphoz képest a járadék típusú ellátásban részesülők száma 12,2%-kal, a segélyeseké 26,1%-kal, a rendelkezésre állási támogatásban részesülőké 12,1%-kal csökkent, a bérpótló juttatásban részesülőké harmadával emelkedett. Ennek következtében a járadékosok aránya 1,6%-ponttal, a segélyeseké 2,5%-ponttal, a rendelkezésre állási támogatásban részesülőké 1,2%-ponttal mérséklődött, a bérpótló juttatásban részesülőké 1,9%-ponttal, a semmiféle ellátásban nem részesülőké 3,1%-ponttal emelkedett.

5 4. A felmérés eredményei A felmérésben résztvevők száma, és megoszlása Létszám-kategória Válaszoló szervezetek száma, db megoszlása, % Mikro (0-9 fő) 52 25,0 Kis (10-49 fő) 98 47,1 Közepes ( fő) 45 21,6 Nagy (249 fő felett) 13 6,3 Összesen ,0 A felmérésben résztvevő szervezetek negyede mikro-, közel fele kisvállalkozás. A közepes méretű cégek aránya meghaladja az egyötödöt, a nagy 249 fő feletti létszámot foglalkoztatók aránya 6,3%. A munkáltatók 28,4%-a a megyére jellemző feldolgozóiparból került ki, a mezőgazdaság területén működők aránya 12,5%, az építőipar területén működőké 9,1%, a kereskedelmi tevékenységet végzőké12,5%, a pénzügyi szolgáltatásokat végzőké 8,7%, de szinte valamennyi nemzetgazdasági ág képviselve van. A következő három hónapban várható változások A következő három hónapban a válaszadó 208 cég közel kétharmada (133 cég) stagnál, sem létszámfelvételt, sem létszámleépítést nem tervez. Csökkenéssel a cégek 12,0%-a (25 cég) számol, növekedést 24,0%-a (50 munkáltató) feltételez. Megyei szinten 10 fős (0,1%-os) csökkenés várható a következő három hónapban a válaszadó munkáltatóknál. Csökkenést két körzetből jeleztek. Mór térségében 41 fővel (0,7%- kal) lesznek kevesebben a jelenlegi létszámnál, Ercsi körzetében 3 fős (0,5%-os) mérséklődés várható. A többi térségben néhány fős emelkedést jeleztek a munkáltatók. A jelenlegi és a három hónap múlva várható létszám Kirendeltség Jelenlegi létszám (fő) Három hónap múlva várható létszám (fő) Változás, fő Változás, % Székesfehérvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ ,1 Dunaújvárosi Kirendeltség ,1 Móri Kirendeltség ,7 Bicskei Kirendeltség ,1 Gárdonyi Kirendeltség ,1 Sárbogárdi Kirendeltség ,4 Ercsi Kirendeltség ,5 Enyingi Kirendeltség ,8 Fejér ,1

6 A következő három hónapban a cégek összesen 281 fő felvételét jelezték. A felvételre kerülők zöme (44,1%) a nagyvállalatoknál jelenik meg. A kisvállalkozások a felvenni tervezett létszám egynegyedét, a közép vállalatok a 26,3%-át, a mikro vállalkozások az összes létszám mindössze 4,6%-át alkalmazzák. A munkáltatók a legnagyobb arányban gépkezelők, illetve összeszerelők felvételét tervezik. Ezek aránya megközelíti a kétötödöt. Ezen belül 61 fő feldolgozóipari gépkezelőt és 22 fő összeszerelőt fognak alkalmazni A be- és kilépők arányának alakulása vállalati méret szerint,% 4,6 1,7 24,9 26,3 17,9 15,1 A járművezetők és mobil gépek kezelőinek csoportja 24 fő felvételét foglalja magában. A szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkát végzők aránya megközelíti az egynegyedet. Ebben a csoportban a takarítók és hasonló egyszerű munkát végzők száma 50 fő. A felvételre kerülők valamivel több, mint egyötöde ipari és építőipari foglalkozású. Nagyobb létszámot a könnyűipari foglalkozásúak (38 fő), az építőipari foglalkozásúak (11 fő), valamint a fém- és villamos-ipari foglalkozásúak (10 fő) felvétele jelent. A következő három hónapban összesen 291 fővel csökken a válaszadók által foglalkoztatott létszám. A létszámkiáramlás mintegy kétharmada a legmagasabb létszámkategóriába tartozóknál valósul meg. A közepes méretű munkáltatók 15,1%-kal, a kisvállalkozások 17,9%-kal, a mikro vállalkozások 1,7%-kal csökkentik létszámukat. Az elbocsátott létszám héttizede az iparból kerül ki. A legnagyobb mértékű csökkenés a fém- és villamos-ipari foglalkozásoknál várható, ahol 116 fővel csökken a létszám. A szabó, varrónő, munkakörből 33 főnek szűnik meg várhatóan a munkaviszonya. Mivel ilyen munkakörben 37 fő felvétele is várható, ez inkább minőségi cserére utal. Legalább 10 fő leépítésére kerül sor ezen felül a következő munkakörökben: feldolgozóipari gépkezelő (24 fő), takarító (25 fő), járművezetők és mobil gépek kezelői (16 fő), összeszerelők (15 fő). 44,1 65,3 Mikro Kis Közép Nagy belépő kilépő Az egy év múlva várható változások Az egy évre előre jelzett várakozások szerint tovább fog csökkenni a létszám. Megyei szinten 643 fővel foglalkoztatnak kevesebb dolgozót a válaszadóknál, mint jelenleg. A legnagyobb változás az iparilag egyik legfejlettebb körzetben Mór térségében várható. Ott 592 fővel fog csökkenni a foglalkoztatottak száma, ami 9,5%-os visszaesést jelent. Sárbogárd térségében 8,0%-os, Székesfehérvár körzetében 2,9%-os fogyást jeleztek a válaszadók, a többi körzetben néhány fős bővülés várható. A változások eredményeként a jelenlegi fővel szemben 643fővel kevesebbet, várhatóan főt foglalkoztatnak egy év múlva a válaszadók.

7 A jelenlegi és a 12 hónap múlva várható létszám Kirendeltség Jelenlegi létszám (fő) Tizenkét hónap múlva várható létszám (fő) Változás, fő Változás, % Székesfehérvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ ,9 Dunaújvárosi Kirendeltség ,5 Móri Kirendeltség ,5 Bicskei Kirendeltség ,1 Gárdonyi Kirendeltség ,3 Sárbogárdi Kirendeltség ,0 Ercsi Kirendeltség ,0 Enyingi Kirendeltség ,9 Fejér ,1 5. Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának jellemzői A II. negyedéves felmérés során az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának gyakoriságáról is megkérdeztük a munkáltatókat. A kérdőíven felsorolt atipikus foglalkoztatási formák valamelyikét 1998 fő munkavállalónál alkalmazták a munkáltatók, ami a vizsgálatban érintett létszám12,9%-a. Elsősorban a nagyvállalatok alkalmaztak ilyen módon dolgozókat, ők foglalkoztatták az 1998 fő közel felét (47,3%-át). A közép- és kisméretű cégek közel azonos arányban (24,7%, illetve 25,4%) éltek az atipikus foglalkoztatás lehetőségével, a mikro vállalkozásokra nem jellemző ez a foglalkoztatási forma. Ez utóbbiaknál az így alkalmazottak aránya mindössze 2,6%-ot ért el. Az atipikus foglalkoztatási formák alakulása Fejér megyében Foglalkoztatási formák Mikro Kis Közép Nagy Összesen Foglalkoztatottak száma, fő fő % Részmunkaidő ,0 Távmunka ,0 Bedolgozói munkaviszony ,0 Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás ,8 Határozott idejű foglalkoztatás (állami tám.) ,8 Munkaerő-kölcsönzés ,0 Önfoglalkoztatás ,1 Megbízási szerződés ,3 Összesen ,0 % 2,6 25,4 24,7 47,3 100,0 Ezek közül a foglalkoztatási formák közül a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a legjelentősebb, az 1998 fő háromtizedét így alkalmazták. Ezt követi a munkaerő-kölcsönzés, aminek keretében 520 főt, az atipikus módon foglalkoztatottak 26,0%-

8 át alkalmazták. A harmadik helyen az alkalmi foglalkoztatás áll 19,8%-kal, majd a részmunkaidőben történő foglalkoztatás 19,0%-kal. A megbízási szerződés és az önfoglalkoztatás együttes aránya mindössze 5,4%. A cégméreteket tekintve a nagyvállalatok körében a munkaerő-kölcsönzés és a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a legnépszerűbb. Ezek a cégek az időszakosan megnövekedett munkaerő-szükségletüket jellemzően így elégítik ki. Emellett bár jóval kevesebb dolgozó esetében - alkalmazzák a részmunkaidős és a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatást is. A középvállalatok a határozott idejű foglalkoztatást részesítik előnyben. A részmunkaidős foglalkoztatás áll a második helyen, aminek a gazdasági válság következtében fennálló bizonytalan helyzet a magyarázata. Ezek a cégek így próbálják megtartani alkalmazottaikat. Alkalmazzák a munkaerő-kölcsönzést és az alkalmi foglalkoztatást is, de ez jóval kevesebb munkavállalót érint. A megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás is megjelenik, azonban ennek jelentősége csekély. A kis- és mikro vállalkozások az alkalmi és a részmunkaidős foglalkoztatások lehetőségével élnek elsősorban. A területi elhelyezkedést vizsgálva megállapítható, hogy az atipikus foglalkoztatás a fejlettebb térségekre jellemző. Mór körzetében található az atipikus módon foglalkoztatottak 36,0%-a, Gárdony körzetében a 24,0%-a, Székesfehérvár térségében a 16,1%-a.

9 5. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 1. A KSH fogalmi rendszere 1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kaláka munka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az 1995 novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95)

10 fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak:

11 - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Állami Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki: 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerő-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresők aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérőszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható. Székesfehérvár, május 20.