Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Csongrád megye. Készítette: Fejes Ágnes elemző

Átírás

1 Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS II. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző

2 TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA... 3 Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében...3 A KORÁBBI JELZÉSEK REALIZÁLÓDÁSA, AZ ÁLLÁSKERESŐK LÉTSZÁMADATAI... 5 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI... 6 Felvételek...7 Leépítés...7 Ellentétes irányú létszámmozgások...8 AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TRENDEK... 8 ÉV KÖZBEN VÁRHATÓ TRENDEK CSONGRÁD MEGYÉBEN... 9 A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA EGYÉB INFORMÁCIÓK MÓDSZERTAN FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK TÁBLÁZATOK

3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási jelentés A munkaerő-piaci helyzet bemutatása Foglalkoztatási adatok Csongrád megyében Csongrád megye lakónépessége január elsején a KSH adatai szerint 410 ezer fő volt, mely kétezer fővel volt alacsonyabb az egy évvel korábbi létszámtól. A KSH munkaerő-felmérése alapján IV. negyedévében a megye éves népességének 56 %-a, 181,4 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 162 ezren foglalkoztatottként, 19,4 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. A megyei adatok szerint az előző negyedévhez képest a foglalkoztatottak száma ezer fővel nőtt, a munkanélkülieké 1,4 ezer fővel csökkent. Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak száma közel kétezer fővel, 1,2 százalékkal, a munkanélkülieké 2,5 ezer fővel, 15%-kal emelkedett. Így a munkanélküliségi ráta 10,7 %-ra nőtt, mely megegyezik az országos szinttel. Aktivitási adatok IV. név Jelen negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben 570 munkáltató vett részt, illetve szolgáltatott adatot, melyek március 31-i foglalkoztatotti létszáma összességében fő volt. Ezen érintett cégek jellemzően (43,5 %-ban) kisfoglalkoztatók. A foglalkoztatottak több mint fele ugyanakkor a nagy (249 fő feletti) létszám-kategóriájú cégeknél áll alkalmazásban mintánkban, e cégek foglalkoztatnak a megyében több mint húszezer főt. 570 cég és közel 38,5 ezer fő foglalkoztatott adataival számoltunk felmérésünk során 3

4 A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatott létszámuk megoszlása Csongrád megyében (közfoglalkoztatással együtt) Nagyfoglalkoztatóink legnagyobb számban feldolgozóipari cégek és a humánegészségügy, szociális ellátás területén foglalkoztatók, de az oktatás; a kereskedelem, gépjárműjavítás; a szállítás, raktározás ágazataiból is több nagyfoglalkoztató adataival számolhattunk, földrajzi elhelyezkedésüket tekintve legnagyobb hányadban (66,7 %- ban) Szegedről. Hódmezővásárhelyen négy, Makó térségéből három, Szentesen és Kisteleken egy-egy nagyfoglalkoztató jelzéseivel találkoztunk, a feldolgozóipari és az egészségügyi ágazatból. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja 4

5 Ágazatokat tekintve a válaszadók legnagyobb számban a feldolgozóipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás ( cég) területéről kerültek ki. A közszféra területéről (közigazgatás, oktatás, humán- egészségügy) 88 intézmény válaszait rögzítették a kirendeltségeken. A KSH adatai szerint a megyében a legtöbb foglalkoztatott a feldolgozóipar (23 %) és az oktatás területén (17 %) dolgozik, de a kereskedelem részesedése is meghaladja a tíz százalékot. A válaszok alapján túlreprezentáltnak tekinthető az oktatás, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése tevékenység, a szállítás, raktározás, alulreprezentáltnak tűnik az energetikai szektor, a szálláshely, vendéglátás, az információ, kommunikáció, és az építőipari ágazat területe is. A korábbi jelzések realizálódása, az álláskeresők létszámadatai Egy negyedévvel korábban erre az időszakra kismértékű, egy százalékos, 442 fős foglalkoztatotti létszámemelkedést jeleztek (akkor megkérdezett) munkáltatóink, ez I. negyedév végére 41 ezer főt jelenthetett volna. Jelen megkérdezettjeink száma az előző negyedévi 562 helyett 570-re változott. A foglalkoztatottak száma fő lett, mely 6,3 százalékkal, fővel marad el az előzetes várakozásoktól. Azon munkáltatóinknál, akik mindkét megkérdezésünkre válaszoltak, 1,8 %-os, 681 fős visszaesést mértünk az e körben jelzett 1,2 %-os, 451 fős emelkedés helyett az elmúlt negyedévben. Csongrád megyében, a március végi fős álláskereső létszám fővel, 12,5 %-kal volt több az előző év véginél és fővel, 7,5 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit is I. negyedévében összességében fő kérte nyilvántartásba vételét a megye 7 munkaügyi kirendeltségének valamelyikében (regisztrációba lépők száma), mely fővel, 22 %-kal több a megelőző negyedévinél, illetve 975 fővel, 9 %-kal marad el az előző év azonos időszakának adatától. Az elmúlt negyedévi jelzések a tényszámok tükrében A nyilvántartott álláskeresők főbb megoszlási adatai március 5

6 Munkaerő-gazdálkodási felmérésünk több éves múltra tekint vissza, így lehetőségünk van az egy évvel korábbi jelzések tényszámokkal való összevetésére is. A első negyedévének végén a felmérésben részt vevők egy évre szóló előrejelzésükben minimális, 0,3 százalékos növekedést, inkább stagnálást vártak (közfoglalkoztatás nélkül). Akkor 523 munkáltatót kérdeztek, az akkor foglalkoztatott létszám 35,9 ezerről 93 fővel nőtt volna. A mostani 570 válaszadó foglalkoztatotti létszáma fő, így nem érdemes összehasonlítani e két létszámot. Az akkori és a jelenleg is válaszoló munkáltatóink az akkori ismeretük birtokában 27 fős létszámcsökkenést prognosztizáltak egy évre előre. Ebben a körben a bázis időszakinál 1,5 százalékkal (-504 fő) alacsonyabb foglalkoztatotti létszám realizálódott a megyében. A bekövetkezett létszámváltozás az előzetes várakozásokhoz képest kedvezőtlenebbül alakult. Az elmúlt évi jelzések a tényszámok tükrében A következő három hónap várható tendenciái Felmérésünk eredménye szerint 2013.II. negyedévének végére Csongrád megye foglalkoztatotti létszáma várhatóan kisebb mértékben változik: munkáltatóink a negyedév végére 544 fős, 1,4 %-os létszámnövekedéssel számolnak a I. negyedév végi állapothoz képest. Ebben a közfoglalkoztatottak létszáma is szerepel. Ha levesszük a közfoglalkoztatottak számát, akkor a munkáltatók a megyében fős, 0,8 %-os eltérést jeleznek a következő három hónapban. Egy évvel ezelőtt a válaszadók 334 fős, 0,9 %-os növekedést prognosztizáltak a következő 3 hónapra. A mostani felmérés adatai szerint a megyén belül Kisteleken 5,7 %-os, Mórahalmon 2,7 %-os, Hódmezővásárhelyen 2,2 %-os, Csongrádon és Makón 1,9-1,9 %-os, Szentesen 1,7 %-os, Szegeden 0,6 %-os növekedés várható. A közfoglalkoztatási adatok nélkül Makón 106 fős (2,3 %-os), Hódmezővásárhelyen 86 fős, Mórahalmon 43 fős, Szentesen és Csongrádon fős, Kisteleken 17 fős növekedés következhet be. Szegeden 3 hónap távlatában, minimális, 4 fős elmaradást mutatnak a közfoglalkoztatás nélküli számadatok. A foglalkoztatottak számának kisebb mértékű növekedése várható 6

7 Ágazatokat tekintve - közel 100, vagy annál magasabb - pozitív irányú létszámváltozást a feldolgozóipar, a közigazgatás (közfoglalkoztatás) és a vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás területéről jeleztek a munkáltatók. Az oktatás területén látszik 12 fős, az energetika ágazatban 13 fős, a szakmai, műszaki tevékenység területén 20 fős létszámcsökkenés. A cégek mérete szerint vizsgálva a létszámmozgásokat, a II. negyedév végére nem csökken egyik kategóriában sem a foglalkoztatottak száma. A mikro-vállalkozások 13 %-os létszám növekedése 118 főt, a kisvállalkozások 2,1 %-os többlete 121 főt jelent az előrejelzések szerint. A közepes szervezetek megkérdezettjei ugyancsak 2,1%-os emelkedéssel, 241fős + létszámmal kalkulálnak. A 250 fő feletti gazdálkodók nem számolnak e három hónapban létszámváltozással, a változás mértéke +0,3 %-os, ez +64 főt jelent ebben a kategóriában. Összességében (közfoglalkoztatással együtt) a korábbi negyedévinél kisebb számú (annak 40 %-a) beáramlást: 984 fős belépő létszámot (munkaviszony létesítést); és az előző negyedévinél jóval kisebb (annak 22 %-a) kiáramlást: 444 fős kilépő létszámot (munkaviszony megszűnést) jeleztek a vizsgált cégek Csongrád megyében. Így realizálódhat a negyedév folyamán az 554 fős létszámemelkedés, mellyel a foglalkoztatottak száma főről főre nőhet A megye nemzetgazdasági ágankénti struktúrájának 1 figyelembevételével korrigált munkáltatói előrejelzések szerint, a megye foglalkoztatotti létszáma II. negyedév végére 1,7 százalékkal bővülhet, ami a megkérdezetti körünk ilyen irányú előrejelzésével összehasonlítva 0,3 %-ponttal magasabb. Felvételek Jelen felmérésünkkor felkeresett és választ is adó 570 munkaadó 19 %-a (106 cég) tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. Egy évvel korábban ez a részarány 22 %-os volt. Felvételeket legnagyobb számban egyéb, egyszerű szolgáltatások (300 fő), élelmiszer, italgyártó gép kezelője (66 fő), egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (49 fő), bolti eladó (42 fő) munkakörökben jeleztek a munkáltatók. Javuló pozíciójúnak tekinthetők a jelzések szerint a villamosberendezés-összeszerelő, rakodómunkás, takarító, lakatos is, bár létszámában kisebb kört érintve, mint a korábban említettek. Leépítés A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek 7 százaléka számol létszámcsökkenéssel az elkövetkező három hónapban. (Egy évvel ezelőtt a IV. negyedévben a 4 főnél többet foglalkoztató cégeknél alkalmazásban állók számának nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 7

8 megkérdezett cégek 13 %-ban nyilatkoztak ekként.) Munkaviszony megszűnésekre legnagyobb számban egyéb egyszerű szolgáltatások (74 fő), egyszerű ipari foglalkozások (30 fő), ruházati gép kezelői (27 fő)), bolti eladó (22 fő) esetében számíthatunk. Ellentétes irányú létszámmozgások Pozitív és negatív irányú létszámmozgást jeleztek több munkakörből is, ahol a felvételek és elbocsátások egyenlege ugyan szerényebb, de a fluktuáció a cserélődő létszám, esetleg a lejárt határozott idejű szerződések meghosszabbítása már említést érdemelő létszámot érint. Ilyen foglalkozásúként említhető a konyhai kisegítő. Összességében véve a következő három hónapra szóló felvételi várakozások létszáma 80 %-a, a munkaviszony megszűnések 57 %-a az egy évvel korábbinak, így nettó egyenlegük (+544 fő) 127 %-a az előző évi +442 fős egyenlegnek. Az egy év múlva várható trendek Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésünk alapján Csongrád megye munkáltatói a távlati tervek tekintetében kisebb növekedéssel számolnak: a megye foglalkoztatotti állományát I. negyedév végére a jelenleginél 1 százalékkal magasabbra prognosztizálták. Ez létszámban 380 főt jelenthet a megyében, összességében fős foglalkoztatotti létszámot a megkérdezettek körében. Egy évvel korábban erre a kérdésre ennél pesszimistább választ adtak a megyében a megkérdezett munkáltatók, 93 fős létszámemelkedést prognosztizáltak egy évre előre. Megyén belül Hódmezővásárhely térségében 7 %-os, Szentes térségében 2,9 %- os, Csongrádon 1,4 %-os, foglalkoztatotti létszám emelkedéssel számolhatunk. Mórahalmon 0,6 %-os Makó térségében 0,4 %-os bővülés realizálódhat 2014.I.negyedév végére. Szegeden egy év távlatában várhatóan alig (-0,1%) változik az állományi létszám, Kisteleken a csökkenés várható mértéke 0,9 %. A foglalkoztatottak száma várhatóan 1 %- kal nő egy év távlatában 8

9 Ha a közfoglalkoztatásban érintetteket nem számoljuk, a megyében 271 fővel 0,7 %-kal nőhet a foglalkoztatottak száma. A válaszadások szerint szegedi térségben eshet vissza minimálisan (13 fővel) a foglalkoztatottak száma, a többi térségben 1-3 % közötti növekedés várható. Ágazatokat tekintve csökkenés egy év alatt a szakmai, tudományos tevékenység és a közigazgatás (közfoglalkozatás) területén mutatkozik, amely mintegy 2-7 %-os visszaesést jelenthet ezeken a területen. A mezőgazdaság, energetika, oktatás területén szinte változatlan létszámot prognosztizálnak a megkérdezett munkáltatók. A feldolgozóipar várható létszámfelvétele +1,3 %, mely 132 fő létszámtöbbletet jelenthet, az építőipar ágazatban 271 fős, több mint 30 %-os létszámbővüléssel kalkulálnak a munkáltatók. A megkérdezett cégek 23 %-a növekvő foglalkoztatotti létszámot jeleztek I. negyedévének végére, s 7 %-uk számol csökkenéssel. Az általuk prognosztizált létszámnövekedés és csökkenés egyenlege fő. Az elkövetkezendő egy év során, a mikro vállalkozások 12 %-os, a kis cégek 1,1 %-os létszámnövekedésben bíznak, a közepes vállalkozások 2,1 %-os, 241 fős, létszámbővülést irányoztak elő. A nagyméretű cégek foglalkoztatotti létszáma várhatóan 0,2 %-kal, mintegy 35 fővel eshet vissza. Év közben várható trendek Csongrád megyében 9

10 A megye álláskínálatának bemutatása január-március időszakban munkaügyi szervezetünkhöz megyei szinten főre vonatkozó állásajánlat érkezett, így az időszak elején meglévő 370 álláshellyel együtt álláshelyet tudtunk felkínálni a negyedév során, közel dupláját, mint egy negyedévvel korábban. Közel hasonló az egy évvel korábbi munkaerőigények száma is, amikor is a negyedév alatt bejelentett új álláshelyek száma db volt. Az állások 73 %-ához támogatást is igényeltek munkáltatóink (jellemzően közfoglalkoztatás támogatását célozva). A negyedéves állásbejelentések 68 %-ának betöltéséhez elég az általános iskolai végzettség. A rendelkezésre álló álláshelyek 16 %- a ipari területről (beleértve az építőipart is), 5-5 százaléka a mezőgazdaság és a kereskedelmi ágazatból származott. Az időszaki álláshelyek 46 %-a szegedi munkavégzésre irányult, 17 %-a hódmezővásárhelyi, 12 %-a makói munkahely volt. 10

11 Egyéb információk Atipikus foglalkoztatási formák gyakorisága Jelen felmérésünk során megkérdeztük munkáltatóinkat arról is, hogy a következő negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási tervei szerint mely alábbi foglalkoztatási formát alkalmazná? Legnépszerűbb a határozott idejű és a részmunkaidős foglalkoztatás Akik biztosan alkalmaznának, vagy talán választ adtak, azok közül leggyakoribb atipikus foglalkoztatási forma a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás és a részmunkaidős foglalkoztatási forma, %-os hányaddal. Húsz százalékos részarányt képvisel a válaszok között a szezonális, vagy alkalmi foglalkoztatás, illetve a megbízási szerződés is 15 %-ot tesz ki az összes válasz között. Szeged, május 27. Dr. Zámbó Anita igazgató 11

12 Módszertan A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Magyar Köztársaság munkaügyi szervezete, amely az elmúlt években jelentős modernizáción ment keresztül. A modernizációs folyamat során olyan eszközöket kísérleteztünk ki és vezettünk be, amelyek több információval szolgálnak partnereinkről, és több hasznos információt adnak vissza számukra a környező munkaerőpiacról. Ezen eszközeink közül az egyik meghatározó a negyedévente elvégzett, gyorsan kitölthető, egy oldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap, mely ez alkalommal a márciusi 31-i, valamint az egy negyedévvel, illetve az egy évvel későbbi foglalkoztatotti állományra kérdez rá. Az adatfelvétel időszaka: április. A felmérésben kirendeltségeinkkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, így a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik megyénk munkaerőpiacának egészét. Elemzésünk a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Fogalmi meghatározások Munkaerő-felmérés fogalmai (KSH fogalmi rendszere) A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést, a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; azok a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, 12

13 esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. ÁFSZ fogalmi rendszerében: Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 13

14 Táblázatok A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként 14

15 Közfoglalkoztatással együtt A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként A mintavételi kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai cégméret szerint 15

16 16 Közfoglalkoztatás nélkül

17 17 Közfoglalkoztatás

18 A mintavételi körben várható főbb létszámmozgások Csongrád megyében 2013.II. negyedévében FEOR-onként 18

19 19

20 20