Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály. Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály

Átírás

1 Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA IV. NEGYEDÉV Készült: Székesfehérvár, november 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Telefon: (22) Fax: (22) Honlap:

2 1. A felmérés általános jellemzői októberében már 26. alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók munkaerő gazdálkodásának a következő időszakra vonatkozó terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján mintegy %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés IV. negyedéves adatfelvételére a NFSZ intézkedési tervében foglaltaknak megfelelően október között került sor. A megkeresett munkáltatóktól a szeptember végi tényleges állapothoz képest a három, illetve 12 hónap múlva várható létszámváltozásaikról kértünk adatokat. Emellett arról is gyűjtöttünk információkat, hogy a munkáltatók jellemzően mely forrásokból elégítik ki munkaerő igényüket. 2. A terület, népesség foglalkoztatottság, gazdasági szervezetek jellemzői A Közép-dunántúli régió Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben levő régiója. Ezen belül Fejér megye fejlettségi szintje megközelíti az országos átlagot. A megye területe 4358,8 km 2, lakónépessége január 1-jén 426 ezer volt. A megye településszerkezetére a nagyobb méretű községek, illetve városok a jellemzők. A 108 településből kettő megyei jogú város. A megyeszékhely, Székesfehérvár 102 ezer lakosával az ország 9. legnépesebb települése, Dunaújváros lakossága 51 ezer. A megye földrajzi fekvése kedvező, a város közelsége, a kiépített infrastruktúra jó alapot biztosít a gazdaság fejlődéséhez. A megye gazdaságában az ipar ezen belül a feldolgozóipar - a meghatározó. Az egyoldalú fejlődés azonban a gazdaság sérülékenységével jár. A gazdasági válság következtében a munkaerő-piaci helyzet jelentősen romlott, a regisztrált álláskeresők átlagos száma 2008-ról 2009-re ugrásszerűen 7,2 ezer vel emelkedett ben az álláskeresők számának növekedési üteme lassult, az átlagos létszám 2,2 ezer vel haladta meg az egy évvel korábbit I-X. hónapjában havonta átlagosan szerepelt a regisztrációban I. félévében a megyei székhelyű, 49 nél többet foglalkoztató ipari vállalkozások termelésének volumene az egy évvel korábbihoz képest 10,7%-kal emelkedett. Az építőipar hosszabb ideje tartó visszaesése folytatódott, termelése csaknem tíz %-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 17,1%-kal emelkedett. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke I. félévében 57,1 milliárd forint volt, ami folyóáron az előző évit 17,1%-kal haladta meg. Az alkalmazásban állók száma 110,4 ezer t tett ki, ami vel volt több az egy évvel korábbinál. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 196,5 ezer forint, ami havi nettó 131 ezer forintot jelent. A KSH II. negyedéves munkaerő-felmérése szerint a éves, gazdaságilag aktív népesség száma Fejér megyében 189,6 ezer, az előző negyedévinél 3 ezer vel (1,6%-kal) több. Az előző negyedévhez képest a régióban összességében 0,9%-os, országos szinten 1,1%-os növekedés következett be. A foglalkoztatottak száma Fejér megyében 300 vel 2

3 (0,2%-kal) 171,1 ezer re emelkedett, ami 52,5%-os foglalkoztatási szintet eredményezett. Ez 2,9%- ponttal meghaladja az országos mutatót, de a régiósnál 0,4%-ponttal alacsonyabb. Az aktivitási arány javult, az előző negyedévi 57,2%-kal szemben 58,1%-os aktivitási A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népesség) II. negyedév Fejér megye Közép- Dunántúl Országosan Foglalkoztatottak (ezer ) 171,1 446,1 3808,8 Munkanélküliek (ezer ) 18,5 45,5 460,7 Gazdaságilag aktívak (ezer ) 189,6 491,6 4269,5 Gazdaságilag inaktívak (ezer ) 136,6 351,3 3406,7 Aktivitási arány (%) 58,1 58,3 55,6 Foglalkoztatási arány (%) 52,5 52,9 49,6 Munkanélküliségi ráta (%) 9,7 9,3 10,8 arányt mérhettünk, ami a régió mutatójánál 0,2%-ponttal alacsonyabb, az országos (55,6%) adatnál viszont 2,5%-ponttal magasabb. A KSH által mért munkanélküliségi ráta Fejér megyében az előző negyedévhez viszonyítva 1,2%-ponttal 9,7%-ra emelkedett II. negyedévében a régió munkanélküliségi rátája 9,3%, az országos 10,8%, a megye mutatója a régiós rátánál magasabb, de az országosnál kedvezőbb. Forrás:ksh.hu 3. Fejér megye munkaerő-piaci helyzetének alakulása a NFSZ adatai alapján I-III. negyedévében az álláskeresők havi átlagos száma , az egy évvel korábbinál 1047 vel (4,3%-kal) kevesebb. Az előző év hasonló időszaki adatokhoz viszonyítva csak Sárbogárd térségében szerepeltek többen a regisztrációban. Ott 49 vel (2,4%-kal) emelkedett az álláskeresők száma. A többi körzetben eltérő mértékű javulás tapasztalható. Munkaerő-piaci szempontból Mór körzetében történt a legnagyobb változás, ahol 12,2%-kal re csökkent az álláskeresők száma. Emellett Enying, Ercsi és Dunaújváros térségében javult a megyei átlagnál jobban a munkaerő-piaci helyzet. Sorrendben 6,7%-kal, 5,0%-kal, és 4,7%-kal fogyott az álláskeresők száma. A többi három körzetben a javulás mértéke 3,2-3,9% közötti. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya I-III. negyedévében 12,4%, az egy évvel korábbinál 0,3%-ponttal alacsonyabb. Mór és Enying körzetében egyaránt jelentős, 1,0%-pontos a javulás mértéke, a többi térségben ennél szerényebb mértékben 0,1-0,4%-ponttal alacsonyabb a relatív mutató az előző év I-IX. havi adatánál. Egyedül Sárbogárd körzetében nőtt a mutató értéke 1,1%-ponttal 22,6%-ra. Munkaerő-piaci szempontból Mór és Gárdony térsége van a legkedvezőbb helyzetben, ahol 9,2% illetve 9,8% az álláskeresők aránya. Ezzel szemben Enying és Sárbogárd körzetében 23,0%, illetve 22,6% a munkanélküliség átlagos relatív szintje. Az év eltelt kilenc hónapjára jellemző, hogy a mutató értéke az első félév végéig folyamatosan 11,5 %-ra csökkent, majd júliusra kissé (11,7 %-ra) megemelkedett, s az azt követő két hónapban ismét mérséklődött, s ennek hatására ez évben a szeptemberi munkanélküliségi mutató eddig a legalacsonyabb szeptember hónapban a pályakezdők száma Számuk az előző havinál 18 vel, az egy évvel korábbinál pedig 280 vel kevesebb. Számuk ciklikus változását jól mutatja, hogy az első félévének a végéig számuk szinte folyamatosan csökken, majd augusztus-szeptember hónapokig emelkedik, s azt követően várhatóan ismét fogyni fog. Az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk 9,5%, az előző havinál 0,1%-ponttal, az előző év azonos időszakánál 0,8%-ponttal alacsonyabb. 3

4 4. A bevont munkáltatók jellemzői A szeptember 30.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe, Fejér megyében 355 munkáltatót vontunk be. A felmérés adatlapját 233 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 65,6 %-os válaszadási aránynak felel meg. Az előző felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 6,4 %-kal (14 db-bal), a válaszadási arány pedig 3,9 %-ponttal javult. A felmérésben résztvevő kirendeltségi munkatársak száma pedig 30 t ért el. Kirendeltség Közreműködő munkatársak száma, Felkeresett szervezetek száma, db Válaszoló szervezetek száma, db Válaszadási arány, % Érintett munkavállalói létszám, Érintett munkavállalói létszám megoszlása, % Közfoglalkoztatottak száma, Közfoglalkoztatottak megoszlása, % Székesfehérvár , , ,8 Dunaújváros , , ,3 Mór , ,6 10 2,3 Bicske , ,2 0 0 Gárdony , ,5 0 0 Sárbogárd , ,3 0 0 Ercsi , ,3 0 0 Enying , ,7 41 9,5 Megye összesen , , ,0 A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta megpróbálja reprezentálni a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság,) azonban a kirendeltséggel partneri viszonyt ápoló munkaadók többségében vesznek részt a felmérésben, továbbá a válaszadás önkéntes jellege is hozzájárult ahhoz, hogy a vizsgálat nem jellemzi a megye egészét, tehát nem tekinthető reprezentatívnak. A felmérés során mintegy 16 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely az előző negyedévi felmérésben érintett létszámnál majd 2 ezerrel több. A válaszadó munkáltatóknál összesen mintegy félezer közfoglalkoztatottként dolgozott a megkérdezés időpontjában. foglalkoztatottak válaszadó cégek A válaszadó cégek és a foglalkoztatottak számának megoszlása Székesfehérvár Dunaújváros Mór Bicske Gárdony Sárbogárd Ercsi Enying A megye egyes körzeteiben a felmérésbe bevonható cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy míg a felmérés során visszaérkező adatlapokból az átlagosnál kevesebb származik a Székesfehérvári térség munkáltatóitól, addig ez a körzet adja a vizsgált gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottak 30,8 %-át. Ugyanakkor a legmagasabb válaszadási aránnyal (80,0 %) rendelkező Móri körzetben a foglalkoztatotti létszám a megyei összesnek több mint egyharmada. A 90,0% feletti válaszadási arányt magáénak 4

5 tudható Gárdonyi körzethez a munkavállalói létszám 6,5%-a koncentrálódik, ugyanakkor azonban fontos azt is megemlíteni, hogy ebben a térségben, illetve a többi kis kirendeltség illetékességi területéhez tartozó munkáltatókra nem igazán jellemző a nagyvállalati működés. Ami a közfoglalkoztatottak számát illeti a vizsgált hónap végén csak a megye két legnagyobb körzetében gazdálkodó szervezeteknél fordult elő, hogy nagyobb létszámban - száz t meghaladóan alkalmaztak közfoglalkoztatási formában munkaerőt. A Dunaújvárosi körzet munkáltatóihoz koncentrálódott a közfoglalkoztatottak több mint fele, 238, további majd egyharmada a Székesfehérvári körzetben, közel egytizede Enying térségében dolgozott. A felmérés során az adatszolgáltató cégek legtöbbje (46,1 %-a, 105 db) a közötti létszámmal működő kisvállalat volt. A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottaknak viszont két-kétötöde, (40,4 %-a, illetve 41,0%-a) a felmérésben 23,2 %-os arányt képviselő 53 db, s közepes, valamint 5,3%-os arányt kitevő 12 db 249 feletti alkalmazotti létszámmal működő nagyvállalatnál dolgozott. A mikró vállalkozások jelenléte is magasnak mondható a 25,4%-os részaránnyal ugyanakkor az általuk foglalkoztatott létszám nem jelentős, az összesnek 1,8%-a, ami kevesebb, mint 300 t jelent. A felmérésben résztvevő munkáltatók létszámnagyság szerinti megoszlása A felmérésben résztvevő cégek foglalkoztatotti létszámának megoszlása cégméret szerint mikrovállalkozás mikrovállalkozás (58db 25,4%) nagyvállalat (12db 5,3%) közepes vállalat 53db 23,2%) kisvállalat (2660, 16,8%) (282, 1,8%) nagyvállalat (6500,41,0%) kisvállalat (105db 46,1%) közepes vállalat (6391, 40,4%) 5. Várható létszámváltozások A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek dolgozói létszámukat IV. negyedév végére re prognosztizálták, ami megyei szinten 260 s (1,6 %-os) csökkenést jelent a szeptember végi s létszámhoz képest. Az előre vetített emelkedés 331 s felvétel és 591 s létszámcsökkenés eredője. Kirendeltségenként nézve a három hónap múlva várható létszámmozgások alakulását megfigyelhető, hogy a körzetek felében növekedni, míg a másik felében csökkenni fog a létszám, ugyanakkor a csökkenések nagysága jelentősen meghaladja a növekedésekét. Ennek alapján a Székesfehérvári körzetben 318 s, az Enyingi, a Gárdonyi és a Sárbogárdi térségben 21, 20 illetve 18 s csökkenés várható. Ezzel szemben a Móri körzetben 84 s, Ercsiben 21 s Dunaújvárosban 11 s és Bicskén egy s emelkedés várható az állományi létszámban. A nemzetgazdasági ág szerinti (TEÁOR) részletezés alapján IV. negyedévének végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható 331 s létszámfelvétel több mint háromötöde (63,4 %-a, 210 ) a feldolgozóiparban fog megvalósulni. Emellett néhány tízs létszámfelvétel várható a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén (10,3 %, 34 ), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban (8,2 %, 27 ), a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban (6,6 %, 22 ). A többi gazdasági ág részesedése összesen 10,0% körüli mértéket foglal magában. A feldolgozóiparon belül a villamos berendezés gyártása (85 ), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (50 ), a 5

6 járműgyártás (32 ) és a textília, ruházat, bőr és bőrtermékek gyártása (24 ) ág tekinthető jelentősebb létszámfelvevőnek. Így várhatóan ezen négy területen valósul meg a jelzett feldolgozóipari létszámbővítés kilenctizede (90,9%-a), mely az összes létszámfelvételnek is több mint a háromötöd részét jelenti. A létszámfelvételektől és az előző negyedévi prognózistól is eltérően már nem a feldolgozóipar koncentrálja a csökkenések jelentős részét, hanem az összesen közel 600 re prognosztizált létszámcsökkenésnek kevesebb, mint harmada (30,6%-a) jelenik meg a feldolgozóipar egyes ágazataiban foglalkoztatott létszámban. Emellett jelentősebbnek mondható a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 218 s, illetve a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén jelzett 132 s is, amelyek az összesnek mintegy kétötödét érik el (59,2 %). A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártása 42,0%-ot, 76 t, a járműgyártás 15,5 %-ot, 28 t, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 14,4 %-ot, 26 t, de a textília, ruházat, bőr és bőrtermékek gyártása is 11,1 %-ot, 20 t képvisel. A többi gazdasági ág egyenként csupán néhány %-os mértékben, összességében 10,2 %-ban részesedik a 3 hónapra előre prognosztizált létszámmérséklődést illetően. (Pl. az építőipar 3,4%, a kereskedelem, járműjavítás 2,7%, a humán-egészségügyi, szociális ellátás 1,2 %). A felsoroltak alapján a létszámváltozások 3 hónap múlva várható 260 s negatív egyenlege az ágazatokat tekintve a következőképpen alakul: Eredő bővülésre nagyobb létszámban csak a feldolgozóipar területén számíthatunk, aminek nagysága önmagában is csekély, 29 re vonatkozó. Ennél jóval szerényebb mértékű, tíz alatti növekedés várható az egyéb szolgáltatás (9 ), a kereskedelem, gépjárműjavítás (6 ) területén stb. A feldolgozóiparon belül a villamos berendezés gyártása ágazatban várható jelentősebb, száz t megközelítő, 85 t elérő létszámnövekedés, ezt követi a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 24 s és további néhány ágazat egyenként 3-4 s növekménye. A felvételek és elbocsátások egyenlege alapján negatív irányú létszámváltozásra számítanak néhány ágazatban. Legnagyobb arányú fogyás a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén várható 191 vel, ennek felét érintő nagyságú, 98 s csökkenés lesz a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban, s ezekhez képest az építőipar 14 t elérő létszámcsökkenési egyenlege már eltörpül, illetve néhány t elérőek a többi ágazatban is előfordulhatnak. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártása területén várható még nagyobb létszámot érintő, összességében 74 s fogyás. A többi ágazat közül a bányászat, kőfejtés, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a művészet, szórakoztatás területén a felvételek és elbocsátások eredőjeként nem változik a létszám. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása vállalati méret szerint, Mikro Kis Közép Nagy belépő kilépő A gazdálkodók létszám-kategória szerinti összetétele alapján a várható dolgozói létszámmozgások nagysága a bővítések és csökkenések vonatkozásában vállalati méret szerint növekvő nagyságban érinti a szervezeteket. Ennek alapján a felvételek többsége, 138 illetve 137 a közép és a nagy, további 45 a kis és 11 a mikro vállalatoknál valósul meg. 6

7 Mindezek alapján a belépők száma a vizsgált időszakban a mikro vállalkozások kivételével mindegyik cégnagyságnál alatta marad a kilépő munkaerő tervezett létszámának. Legnagyobb mértékű negatív létszámváltozás a nagyméretű cégeknél várható a 137 s felvétel és a 263 s csökkenés eredőjeként, a középvállalkozásoknál 138 s felvételhez 232 s fogyás, a kiskategóriás munkaadóknál a 45 s felvétellel 88 s csökkenés párosul, a mikro vállalkozások esetén pedig a 11 s felvétellel szemben 8 s mérséklődés várható. A megyén belül a kirendeltségek közötti megoszlás szerint a jelenlegi felmérés során a Székesfehérvári szervezetek mutatták a legnagyobb aktivitást a létszámmozgások terén. A második helyen a Móri kirendeltség munkáltatói állnak. A Székesfehérvári kirendeltségen a csökkenéseknek több mint felét figyelhetjük meg, míg a belépők száma elenyésző, ugyanakkor a Móri cégek a felvételek több mint A 3 hónap múlva várható létszámváltozások területi megoszlása i állapothoz képest Kirendeltségek Székesfehérvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ Összesen ,1 Összesen ,3 szerelők, járművezetők csoportjában tervezik, további ekkora hányada az ipari, építőipari foglalkozások csoportját érinti. Ezzel a három legérintettebb foglalkozás-csoport lefedi az alkalmazotti létszám tervezett bővítésének 4/5-ét és a csökkenéseknek 9/10-ét. létszámfelvétel, létszámcsökkenés, Egyenleg, felét, a csökkenéseknek 1/6-át képviselik közel százs pozitív egyenleggel. Míg a Dunaújvárosi kirendeltség munkáltatói félszáz körüli belépéssel és majd ugyanennyi kiáramlással számolnak, aminek eredményeként 11 s növekedést valószínűsítenek. A kétfajta létszámmozgás eredőjeként a megye nyolc kirendeltségén összességében negatív a három hónap múlva várható létszámváltozások egyenlege, annak ellenére, hogy a kirendeltségek felében pozitív egyenleg várható, azonban sajnos ezek nagysága nem tudta ellensúlyozni a másik négy kirendeltség negatív irányú létszámmozgását. Foglalkozás-csoportok szerint a IV. negyedév végéig prognosztizált létszámfelvételek legnagyobb része, az álláshelyek fele a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők kategóriájában kerül betöltésre a megkérdezett cégeknél. A szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások csoportja ennél kisebb mértékét (17,2 %-át) adja a bővítéseknek. Ezen kívül az ipari, építőipari foglalkozások területén várható még jelentősebb, a felvételek kevesebb, mint 1/7 részét képező felvétel. A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozás csoportok a 3 hónapos előrejelzés szerint ( i állapothoz) Létszámfelvétel % Létszámcsökkenés % gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások , , , Dunaújvárosi Kirendeltség Móri Kirendeltség Bicskei Kirendeltség Gárdonyi Kirendeltség Sárbogárdi Kirendeltség Ercsi Kirendeltség Enyingi Kirendeltség Fejér megye szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ipari és építőipari foglalkozások , , ,8 A három hónap távlatában várható létszámcsökkenések legnagyobb hányadát, mintegy felét a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások csoportjában tervezik. Ennél jóval kisebb mértékben, a leépítések 1/6 része a gépkezelők, össze- 7

8 A létszámfelvételek és csökkenések eredőjeként IV. negyedévében kiugróan magas bővülés foglalkozás csoportok szerint a megkérdezett cégek létszámában nem várható, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjában figyelhető meg a legmagasabb, 67 s, a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások esetén, 19 s növekmény. Negatív eredő, tehát létszámfogyás várható nagyobb számban a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások csoportjában, aminek nagysága jelentős, -278 s, az ipari és építőipari foglalkozások csoportjában (-57 ), és néhány t érintően az irodai és ügyviteli foglalkozások, az egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások és a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők esetén. Foglalkozások, munkakörök szerinti részletezés alapján a növekedési egyenlegek egy foglalkozásnál sem érik el a 100 t, és csupán egynél haladja meg az ötven t. Legjelentősebb növekedés (76 ) a mechanikai gépösszeszerelő foglalkozásúaknál figyelhető meg. Ötven alatti bővülés várható még az egyéb, A 3 hónap múlva várható létszámváltozások egyenlege szerint legjellemzőbb 10 foglalkozás ( i állapothoz) egyenleg= létszámnövekedés máshova nem sorolható feldolgozóipari gépkezelő foglalkozásoknál (35 ), húsz alatti a bolti eladó (17 ), szociális gondozó, szakgondozó (8 ) és a szabó, varró (5 ) munkakörökben várható. Jellemzően több foglalkozásnál 10 alatti bővülést jelentő változás szerepel az előrejelzésekben. Ebben az időszakban a létszámmozgások negatív irányú eredője két foglalkozás tekintetében jelentős, ami az egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozást érinti -170 s, és az egyéb egyszerű építőipari foglalkozásúak -81 s csökkenése. Ezen kívül 100 t el nem érő mérséklődés várható a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, tartósító (-55 ), az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás (-19 ) és az egyéb termék-összeszerelő foglalkozások esetén (-15 ). Ezen túl a többi foglalkozást érintő várható létszámcsökkenési egyenleg 10 alatti nagyságrendet érint. mechanikai gép-összeszerelő 76 egyéb máshova nem sorolható feldolgozóipari gépkezelő 35 bolti eladó 17 szociális gondozó, szakgondozó 8 egyenleg= létszámcsökkenés egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozású egyéb egyszerű építőipari foglalkozású gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, tartósító egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás -170 szabó, varró 5 egyéb termék-összeszerelő A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál Kirendeltségek jelenlegi létszámadatok () 3 hónap múlva 12 hónap múlva Székesfehérvári Kir Dunaújvárosi Kir Móri Kirendeltség Bicskei Kirendeltség Gárdonyi Kirendeltség Sárbogárdi Kir Ercsi Kirendeltség Enyingi Kirendeltség Fejér megye A 12 hónapra előrevetített létszámvárakozások megyei szinten sem bizakodóak, és kedvezőtlenebbek a három hónapos előrejelzéshez képest. A megkérdezett cégek összességében re becsülték az egy év múlva várható alkalmazotti létszámukat, amely megyei szinten 463 s, 2,9 %- os létszámcsökkenést jelent a felmérésben részt vevő szervezetek szeptember 30.-i dolgozói létszámadataihoz képest. Ez a létszám azonban - a jelenleginél alacsonyabb - de a három hónap múlva várt 8

9 létszámot sem éri el. Egy év viszonylatában várhatóan a megkérdezett munkáltatók a jelenleginél még kevesebb alkalmazottal tervezik a munkavégzést, ami azonban a három hónap múlva várt létszámnál is alacsonyabb. A kirendeltségenkénti megbontás alapján a 3 hónapos előrejelzésnél és 300 A 3 és a 12 hónap múlva várható létszámváltozások, az egy éves előrejelzés esetén 200 egyaránt növekvő létszámot prognosztizáltak 100 Mór és Ercsi térségében 0 a megkérdezett munkáltatók hónap múlva várható létszámváltozás 12 hónap múlva várható létszámváltozás Közülük is Móron várható egy év -200 múlva jelentősebb, 216 s -300 növekedés, de ebben a térségében -400 három hónap múlva is száz t -500 megközelítő. Székesfehérvár körzetének munkaadói ugyanakkor három Gárdonyi Kirendeltség Sárbogárdi Kir. Ercsi Kirendeltség Enyingi Kirendeltség Székesfehérvári Kir. Dunaújvárosi Kir. Móri Kirendeltség Bicskei Kirendeltség hónap múlva még háromszáz t meghaladó csökkenést, míg egy év múlva már 450 feletti csökkenést jeleztek előre a gazdálkodó szervezetek. A szeptember végi állapothoz képest a 12 hónapos előre jelzésnél a Gárdonyi térség munkáltatói számolnak még jelentősebb, közel kétszáz t érintő csökkenéssel. A többi körzetben pedig néhány tízs létszámfogyás várható akár a 3 hónapra, akár a 12 hónapra előre vetített létszámváltozási egyenleget nézzük. Vállalati méretek alapján egy évre előre a közép létszám-kategóriás munkáltatók 530 s (8,3%-os) létszámcsökkenéssel számolnak. A többi létszám-kategóriában azonban mindenütt létszámnövekedés várható egy év távlatában, bár azok nagysága jelentősen alacsonyabb. Az alkalmazotti létszám a mikro cégeknél 4 vel (1,4 %-kal), a kisvállalkozásoknál csupán egy vel, míg a nagyvállalkozásoknál nagyobb számban, 62 vel (9,5 %-kal) lesznek többen a megkérdezett munkáltatóknál. Nemzetgazdasági ágazat megbontás szerint egy év távlatában a feldolgozóipari munkaadók közül a villamos berendezés gyártása és a járműgyártás ágazatban várnak száz közeli, 87 s és 89 s létszámnövekedést a szervezetek. Az ágazatok többségében azonban csupán néhány s alkalmazotti létszámnövekedéssel számolnak, míg két ágazatnál jelentős számban fogyás is várható a jelenlegihez képest egy év múlva a dolgozói létszámmozgások eredményeként. A legnagyobb létszámot érintő közel háromszáz s (265 ) csökkenést a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, valamint ennél kicsit kisebbet, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ág jelzett 163 re vonatkozóan, de a humánegészségügyi, szociális ellátás területéről is 50 s fogyást jeleztek. 6. A közfoglalkoztatottak számának alakulása A felmérésben résztvevő munkáltatóknál összesen 430 közfoglalkoztatott dolgozott a megkérdezés időpontjában, akiknek több mint fele a Dunaújvárosi, egyharmada a Székesfehérvári térség munkáltatóinál, és további 41 Enying és 10 a Móri körzetben talált munkát. Vállalati méret szerint több mint négyötödük a közép méretű vállalkozásoknál, míg fennmaradó hányaduk a kisvállalatoknál dolgozott. Gazdasági ág szerint nézve a közfoglalkoztatottak több mint fele (55,3%-a) az oktatás, közel kétötöde (38,6%-a) a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, és néhányan az építőiparban, a vízellátás, hulladékkezelés, a művészet, szórakoztatás területén végeztek munkát. 9

10 A munkáltatók 3 hónap múlva már kevesebb, 342 közfoglalkoztatásának lehetőségét vázolták. A legnagyobb visszaesés a Székesfehérvári körzetben várható, ahol hozzávetőleg 80 vel kevesebb közfoglalkoztatottra számítanak, és ezáltal az összes létszámnak kevesebb, mint egyötöde koncentrálódik ebbe a térségbe, ami várhatóan 58 t érint. A dunaújvárosi körzet munkaadóihoz összpontosul a közfoglalkoztatottak majd ¾-e, 249. A szervezetek létszám-nagysága alapján a középvállalkozások fogják a közfoglalkoztatottak majd 9/10-ét alkalmazni, míg 12,4%-uk várhatóan a kisvállalkozásoknál dolgozik. TEAOR alapján a közfoglalkoztatottak 7/10-e az oktatás, további egyötöde a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazat területén talál munkát. 7. A munkaerő-igény kielégítésének jellemzői A jelenlegi felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat arról is, hogy milyen forrásból elégítik ki munkaerő-igényeiket, illetve az egyes módozatokat milyen gyakran használják. A válaszok értékelése előtt meg kell jegyeznünk, hogy ebben a témában kérdésenként a cégeknek közel fele nem válaszolt, vagy nem értékelhető módon töltötte ki a kérdőívnek ezt a részét. A munkaerő-igények kielégítésének gyakran használt forrásai között első helyen a munkaügyi kirendeltségek segítségével történő munkaerő-toborzás áll, a megkérdezett cégek 22,4 %- ának válasza alapján, ezen kívül további 35,5 %-uk alkalmanként is él ezzel a lehetőséggel. Ennek alapján munkaerő igényeik megoldásában a kérdésre válaszoló cégek közel 2/3-a (57,9 %-a) valamilyen formában igénybe veszi a munkaügyi szervezet állásközvetítő tevékenységét. A második leggyakoribb mód az informális csatornákon (család, rokonok, kollégák) keresztül történő munkaerő-feltöltés, a válaszadók 18,4 %-ának véleménye alapján, és további 39,5 %- uk alkalmanként is folyamodik ehhez a módozathoz. Dobogós helyen áll még a gyakran alkalmazott megoldások között a hirdetés útján keresztüli felvétel 12,7 %-os gyakorisággal, ezen túlmenően alkalmanként él vele a munkáltatók negyede. Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással a megkérdezett cégek kevesebb, mint egytizede gyakran, 29,0 %-a alkalmanként folyamodik munkaerő-igényének kielégítésének ehhez a formájához. A munkáltatók közel fele soha nem vesz igénybe a munkaügyi kirendeltségeken kívül más munkaerő- közvetítő, -kölcsönző cég segítségét, és a gazdálkodók valamivel több, mint egyharmada (34,7 %) elutasítja az interneten keresztül történő létszámkiválasztást is. A pályáztatást a szervezetek 4,4 %-a gyakran, 15,8 %-a pedig alkalmanként használja. A megkérdezett gazdálkodóknak csak 7,5 %-a nyilatkozott úgy, hogy a munkaügyi szervezet segítségét nem kéri a munkaerő kiválasztásához. Az egyes munkaügyi körzetek munkáltatói eltérően alkalmazzák a különböző munkaerő toborzási formákat, megfigyelhető, hogy a Sárbogárdi térség munkaadói mindig igénylik a munkaügyi kirendeltségek segítségét, ezzel szemben a Móri szervezetek kevesebb, mint kétötöde. Az informális csatornák nyújtotta lehetőségeket szintén a Sárbogárdi és az Ercsi körzet munkaadói használják ki minden esetben. Az internet lehetőségét Sárbogárd és Enying munkáltatóinak csak 6-7%-a, míg a Gárdonyi cégek 3/10-e alkalmazza, ugyanakkor a munkaközvetítők adta lehetőséget a Dunaújvárosi, Bicskei és az Enyingi cégek nem használják. 10

11 8. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 1. A KSH fogalmi rendszere 1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első héttől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet héttől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két csoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák 11

12 adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; 12

13 - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Állami Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerő-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresők aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérőszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható. 13

14 MELLÉKLETEK

15 A felmérésbe bevont, választ adó gazdálkodó szervezetek száma vállalati méret szerint Vállalati méret/ Körzetek Mikro Kis Közép Nagy Összesen Székesfehérvár Dunaújváros Mór Bicske Gárdony Sárbogárd Ercsi Enying Összesen A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása Válaszadók létszámának alakulása jelenlegi létszám () A három hónap múlva várható létszámfelvételek és csökkenések FEOR szerinti bontásban FEOR 2008 szerinti létszámbontás három hónap múlva várható létszám () Belépő, +3 hónap Kilépő, tizenkét hónap múlva várható létszám () Székesfehérvár Dunaújváros Mór Bicske Gárdony Sárbogárd Ercsi Enying Összesen Egyenleg, EGYÉB FELSŐFOKÚ VAGY KÖZÉPFOKÚ KÉPZETTSÉGET IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK FELSŐFOKÚ KÉPZETTSÉG ÖNÁLLÓ ALKALMAZÁSÁT IGÉNYLŐ FOGLALKOZÁSOK IPARI ÉS ÉPÍTŐIPARI FOGLALKOZÁSOK GÉPKEZELŐK, ÖSSZESZERELŐK, JÁRMŰVEZETŐK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI FOGLALKOZÁSOK IRODAI ÉS ÜGYVITELI (ÜGYFÉLKAPCSOLATI) FOGLALKOZÁSOK GAZDASÁGI, IGAZGATÁSI, ÉRDEK-KÉPVISELETI VEZETŐK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI FOGLALKOZÁSOK Összesen

16 A szervezetek munkaerő-igényének kielégítésére alkalmazott eszközök Körzet/ Válaszadók Bicskei Dunaújvárosi Ercsi Gárdonyi Sárbogárdi Enyingi Székesfehérvári Móri Fejér megye üres Soha Alkalmanként Gyakran Hirdetés útján üres Soha Alkalmanként Gyakran Pályázatokkal üres Soha Alkalmanként Gyakran Munkaügyi kirendeltségek segítségével üres Soha Alkalmanként Gyakran Informális csatornákon keresztül üres Soha Alkalmanként Gyakran Egyéb üres Soha Alkalmanként Gyakran Munkaközvetítőkön keresztül üres Soha Alkalmanként Gyakran Interneten keresztül üres Soha Alkalmanként Gyakran Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással